22. évf. 2012/1. január. agrárium. Ára: 287 Ft. Magyar Agrárkamarák lapja AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG

Átírás

1 A AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG 22. évf. 2012/1. január Ára: 287 Ft Magyar Agrárkamarák lapja

2

3 Tisztelt Olvasó! Orbán Viktor kormányfô bejelentette, Darányi Ignác egykori földmûvelésügyi miniszter nevével fémjelzett, 2020-ig érvényes agrárprogramot hirdet a kabinet. A társadalmi egyeztetés után elfogadott stratégiát számos kritika érte ugyan, de puszta léte mindenképpen üdvözlendô. A mi vidékpolitikánk, agrárgazdaságunk megélt már jó néhány hamvába holt, nagy ívû távlatos elképzeléscsomagot. Nem hihetjük azonban azt sem, hogy ezek leírt sorai feleslegesek voltak a magyar dolgairól gondolkodni sohasem lehet hiábavaló idôtöltés. A mostani program egyszerre tûnik jövôbemutatónak és múltba nézônek. A leírt szöveg szerint a mai magyar mezôgazdaság akkor lehet erôs, ha a szó valódi értelmében vett hagyományaira épít, ha termékeihez sikeresen illeszti hozzá az egészséges és természetes jelzôket. Kétségtelen, az ilyen áruk iránt évrôl évre növekszik a nagyobb vásárlóerôvel rendelkezô fogyasztók körében az igény, tehát valóban, akár kitörési pontja is lehet ez a földrajzi és egyéb nehezítô akadályok miatt értékesítési nehézségekkel küszködô élelmiszer-termelésünknek. De ezzel a felfogással gond is lehet. Az élelmiszerek folyamatosan drágulnak. A drágulás jelei itthon is mutatkoznak, mégpedig egyre kellemetlenebb mértékben és eloszlásban: az alapélelmiszerek ára nô a leggyorsabban. A tartós túlkereslet oka, hogy az emberiség létszáma rohamosan nô, enni pedig mindenki akar. És szerencsére egyre többen meg is tudják fizetni az élelmiszert. Ezzel együtt, ha a világ ehetô javakban gazdagabb része nem akarja kitenni magát egy tömeges éhségnépvándorlás összes kellemetlen hatásának, akkor áldoznia kell arra, hogy az élelem odakerüljön, ahol nincs vagy kevés van. Ez a helyzet minden korábbinál nagyobb üzleti teret nyit a potenciális élelmiszer-termelôk számára. Nekünk is. Ezért aligha kerülhetô meg az alapkérdés megválaszolása: mi legyen a nagy hatékonyságú élelmiszer-alapanyag termelésünkkel? Ha abban bízunk, hogy a magasabb értékû, kézmûves termékeink fogják kirángatni a kátyúból a hazai vidéket, könnyen csalatkozhatunk. Ha a Darányi-program ebben a dilemmában egyensúlyt lesz képes teremteni, már megérte létrehozni. Tamás Gábor Kamara 4 Támogatás kertészeti korszerûsítésekre Agrárstratégia 5 Földbérlet: a növekvô változó 6 Darányi-tervet hirdetett a kormány Növénytermesztés 8 Kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet Fél tonnákból 20 milliárd! Kertészet 18 A minôségbôl nem szabad engedni! Technológiai melléklet 25 A tavaszi magágykészítés és kukoricavetés gépei 32 A 30. AGROmashEXPO Termékverseny eredményei 36 Automatizálás a sertéstartásban Együttmûködô partnereink: Baromfi 43 Hazai baromfifajták és -hibridek Tartalom Vízgazdálkodás 46 Az öntözés gazdasági kérdés 50 Pazarlás helyett gondoskodás Agrárenergetika 53 Fás ültetvények telepítése 54 Megújuló vidéki energiák I. Környezetgazdálkodás 56 Natura 2000 területek felmérése Kaleidoszkóp május RENEXPO 58 Agrárgazdasági Évindító 2012 tartalom 46 3

4 4 Kamara Támogatás kertészeti korszerûsítésekre Segít a kamarai tanácsadó! 1. és 31. között a kertészek vissza nem térítendô támogatást igényelhetnek termelésük korszerûsítésére az Európai Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból. A támogatási kérelmeket a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz kell postázni a hivatal honlapján közzétett nyomtatványon. Hiánypótlásra nincs lehetôség. A Tejkvóta igényelhetô Az Európai Uniós piaci szabályozás értelmében hazánknak a 2010/2011-es kvóta évben kg tejkvótája volt. Ezt azonban csak 72,4 százalékban használtunk ki. A hazai tejtermelés ösztönzésére a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal pályázatot hirdet a nemzeti kvótatartalék terhére. A gazdálkodók millió kilogramm közvetlen értékesítési, illetve beszállítási tejkvótára pályázhatnak, és ebbôl a keretbôl 5 5 millió kilogrammot kifejezetten a fiatal tejtermelôk részére különítettek el. A nemzeti tartalékból részesülésnek egyebek között feltétele, hogy a kérelmezô legalább 100 százalékban teljesítette a 2010/2011-ben igényelt tejkvótáját, és ekkor az a fölötti részre is jogosult lehet, avagy fiatal termelôként, illetve a tejtermelô tevékenységet kezdôként az utóbbi két évben, vagy egyáltalán nem rendelkezett tejkvótával. Kizáró tényezô, ha a gazdálkodó a megelôzô kvótaévben ideiglenesen, vagy állandó jelleggel átcsoportosított, eladott vagy bérbe adott az igényelt típusú tejkvótából. Az eddigiektôl eltérôen a kérelmet a 172/2011. (XI.24.) MVH közlemény 1. mellékletében található K1000 Nemzeti kvótatartalékból történô kvótaigénylés nyomtatványon a Magyar Tejgazdaság Kísérleti Intézet Kft. (MTKI Kft.) címére (1450 Budapest, Pf.: 31.) lehet benyújtani február 28-ig. A kérelmeket a beérkezés sorrendjében bírálják el, és a keret kimerülése után, vagy határidôn túl beérkezetteket elutasítják. Figyelem! A két kvótatípust a két külön nyomtatványon kell igényelni. támogatásra kertészeti termelôk, zöldség-gyümölcs termelôi csoportok, szervezetek és azok leányvállalatai, valamint más kertészeti és burgonya ágazatban mûködô termelôi csoportok jogosultak. Egy ügyfél legfeljebb 50 millió forintot használhat fel a három célterületen: kertészeti termesztô-berendezések (gombaházak, növényházak); tároló, manipuláló (hûtôházak) és az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló létesítmények építésére, korszerûsítésére, telepen belüli infrastrukturális beruházásokra; valamint energetikai fejlesztésekre (termálkút). Nem támogatható ugyanakkor a kizárólagosan a telepen belüli infrastruktúra kialakítása, fejlesztése, valamint a nem beépített, önjáró gépek beszerzése sem. Az elsô és a harmadik célterületen a támogatás mértéke alapesetben az elszámolható kiadások 40%-a, de ha az ügyfél fiatal mezôgazdasági termelô, vagy Natura 2000, illetve KAT besorolású területen tervezi a fejlesztést, 10%-kal többet kaphat, így mindkét feltétel teljesülésekor 60%-os a támogatás. Tárolók, hûtôházak építésekor, korszerûsítésekor a kiadások 35 55%-a igényelhetô vissza, 5%-kal kevesebb, mint a másik két célterületen. A támogatási egységek (tevékenységek) elszámolható kiadásait és a kötelezô építészetimûszaki tartalomra vonatkozó elôírásait a 103/2011. (XI. 8.) VM-rendelet mellékletei tartalmazzák. A támogatási kérelmeket az MVH meghatározott pontozási rendszer alapján bírálja el, ahol a szakmai szempontok között viszonylag sokat ér, ha a kérelmezô megújuló energiaforrást használ, felsôfokú végzettségû, és termelôi értékesítô szervezet tagja. A korábbi támogatási kiírásokhoz képest könnyebbség, hogy az engedélyköteles beruházások esetében nem szükséges a támogatási kérelem benyújtásakor mellékelni a jogerôs építési engedélyt, viszont igazolni kell, hogy azt az építési hatóságtól megkérték. Ugyancsak kedvezô változás, hogy a jelenleg hatályos építési jogszabályok szerint a fóliaházakhoz külterületen nem kell építési engedély, illetve bejelentési kötelezettsége sincs. A termálkút-létesítéskor pedig nincs szükség jogerôs vízjogi engedélyre. Ha az ügyfél ôstermelô, az érvényes mezôgazdasági ôstermelôi igazolvány másolatát csatolni kell. A támogatáshoz kötelezô képzés is társul. Hasznos információkért látogassa meg a és a oldalakat. Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálat Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

5 Agrárstratégia 5 Földbérlet: a növekvô változó A hazai agrártermelés számára az egyik legnagyobb terhet a földtulajdon és annak használatának különválása jelenti. Abból a ténybôl, hogy más mûveli a földet, mint aki annak tulajdonosa, alapvetô elvi és üzleti jellegû érdekkülönbség keletkezik, amely a termelôi számvitelben bizony kemény adatokkal igazolja, ez nem olcsó mulatság. M a Magyarországon nincs egységes rendszer a bérleti díjak meghatározására sôt, a befolyásoló tényezôk is eltérôek lehetnek állítják a földpiaci adásvételekben piacvezetô Tiszacash Zrt. szakértôi. Nem általános például az, hogy a jobb minôségû földekhez magasabb bérleti díj társul, mint ahogyan a kedvezôbb fekvés is csak néhány esetben lehet érv a magasabb bérleti díjak elérésére. Az európai uniós csatlakozás után elterjedt, hogy a díjat a területalapú támogatáshoz kötik, ami a forint-euró árfolyamváltozásának megfelelôen évente változhat. A legújabban kötött bérleti szerzôdések ugyanakkor fix díjat tartalmaznak, inflációkövetéssel, és jellemzô rájuk, hogy a bérleti díj által elérhetô hozam megfelel a banki kamatok átlagának. A csaknem hatmillió hektár használt terület 2,6 millió tulajdonos birtokában van. Legnagyobb közöttük az állam a maga 1,95 millió hektárjával (ebbôl mintegy 1,2 millió hektár erdô), a többi pedig döntôen magánszemély, átlagosan alig kéthektáros birtokokkal. A terület bô kétharmadát bérlet, valamilyen egyéb megoldás révén más mûveli, az életvitelszerû szántóföldi gazdálkodás általános minimumának tekintett, legalább százhektáros saját tulajdonú területtel a gazdálkodók alig öt százaléka rendelkezik. (A hivatalos adatok szerint Magyarország összes területe 9,3 millió hektár, melybôl az erdôket, nádasokat és halastavakat is magában foglaló, valamilyen mûvelésre alkalmas birtoktömeg nagysága 7 millió 768 ezer hektár volt 2010-ben. Az európai országokkal összehasonlítva rendkívül magas, 62 százalék feletti a használt mezôgazdasági terület aránya, ez 2010-ben 5 millió 786 ezer hektárt tett ki. A mezôgazdasági terület 78 százaléka szántóterület, 17 százaléka gyep. A konyhakert, a gyümölcsös és a szôlôterület részaránya együttesen 5 százalék.) A hazai birtokszerkezet következményei Az elaprózottság drasztikusan rontja a hatékonyságot, helyenként extrém helyzeteket is teremt. Egy, a Népszabadságban megjelent hír szerint az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) például Dél-Csongrád megyében elvégzett egy költségelemzésen alapuló tesztüzemi mérést, amibôl kiderült, hogy az aktív gazdálkodási idôszakban a bérelt földön gazdálkodó vállalkozások gépköltségeinek felét a területek puszta megközelítése tette ki. Másutt arra akadt példa, hogy az állattartó telep saját bérelt takarmánytermô földjeirôl tíz kilométeres kerülôvel juthatott el a lekaszált széna az állatok elé, mert a földprivatizáció során a korábban használt földutat a kárpótláson kimérték, az új tulajdonos pedig egy jogvita miatt egyszerûen lezárta azt az állattartó vállalkozás gépei elôtt. A mindennapos üzleteléssel foglalkozó szakemberek szerint viszont kevés olyan nehezen megközelíthetô és megbízható adatokkal le nem írható szelete van a magyar üzleti életnek, mint a termôföldpiac. A forgalom pangásáról és a mesés meggazdagodás lehetôségeirôl egyaránt érkeznek hírek, de még egy falu környékén sem lehet egyértelmû átlagárat számolni, az értékek szinte méterenként eltérnek egymástól. Ráadásul az üzletek jelentôs, ám a tényleges összegzést erôsen befolyásoló része egyelôre kerüli a nyilvánosságot: a becslések szerint e pillanatban nagyjából az összes mûvelhetô terület ötöde-hatoda, mintegy egymillió hektár van zsebszerzôdéssel külföldiek birtokában. Márpedig ez tekintélyes vagyon. De megmondhatatlan, hogy pontosan mekkora, minek is a hányada. A belföldi tulajdonosok többsége viszont él a hagyományos hasznosítás lehetôségével és bérleti díj fejében haszonbérbe adja a földet. A bérleti díj nagysága régiónként eltérô, a legfôbb befolyásoló tényezônek az elhelyezkedés, méret, a föld minôsége, illetve mûvelési ága számítanak. A bérleti díj fejében korábban aranykoronánként (AK) meghatározott kilogramm búza árát fizették a bérbeadónak. A ténylegesen megkapott összeg tehát nagymértékben függött a termény piaci árától, a föld AK-értékétôl, a terület minôségétôl. Az ilyen módon meghatározott bérleti díj átlagosan kg búza/ak. Hátránya, hogy kiszámíthatatlan a bérleti díj alakulása. Miután Magyarország az Európai Unió (EU) tagja lett, jellemzôvé vált, hogy a földbérleti díjat az uniós területalapú támogatások százalékában határozták meg. Az uniós támogatás kiszámítható, 2013-ig minden évben növekszik. A bérlôk évente átlagosan a támogatás százalékát fizetik bérleti díjként. A területalapú támogatás 2010-ben hektáronként 46 ezer forint, 2013-ra várhatóan eléri a hektáronkénti 63 ezer forintot, amely nagyban befolyásolja a bérleti díj mértékét. Elmondható, hogy az uniós csatlakozásunk óta magasabb lett a bérleti díjak összege, hiszen az EU-tól kapott támogatások révén a magyar gazdálkodók olyan plusz jövedelemhez jutottak, amelyre minden évben stabilan számíthatnak. A területalapú támogatást hektárra fizetik, nem pedig minôségre vagy AK-értékre, ez a gyengébb minôségû, olcsóbb földek iránti igény növekedését eredményezte. T. G.

6 6 Agrárstratégia Darányi-tervet hirdetett a kormány Másfél éves elôkészítés, széles körû egyeztetés után ismét van több évre szóló agrárprogramja az országnak. A Darányi Ignácról elnevezett dokumentumot Orbán Viktor kormányfô személyesen mutatta be a Vidékfejlesztési Minisztériumban. M ásfél éves kormányzás, a legfontosabb területek részletes elemzése és széles körû társadalmi egyeztetés után állt elô az agrártárca átfogó, hivatalos célkitûzése szerint csaknem tíz évre szóló programmal. A Nemzeti Vidékstratégia a magyar mezôgazdaságban egyértelmûen a családi gazdaságok fejlesztését részesíti elônyben, mert a tárca vezetése szerint ezzel érhetô el jelentôs foglalkoztatásnövelés. Magyarországon a munkahelyek megôrzése és gyarapítása nemcsak a vidék és a mezôgazdaság, hanem az ország egészének fejlôdése szempontjából is központi kérdés. Magyarország mindig akkor volt erôs, amikor virágzott a mezôgazdasága mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Darányi Ignác Terv indító, bemutató konferenciáján a Vidékfejlesztési Minisztériumban. Azok a teljesítmények, amelyeket a vidék, annak gazdasága benne mindenekelôtt mezôgazdasága és társadalma nyújtani képes, ma sorsdöntôek az egész ország, az egész magyarság számára hangsúlyozta a miniszterelnök. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kiemelte, hogy a terv végrehajtásával a Kormány és a tárca gyökeres fordulatot akar a vidék életében. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) széles társadalmi vita után véglegesítette a 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégiát (NVS). Újszerû A most induló, a mezôgazdaság és vidékfejlesztés minden területére kiterjedô Darányi Ignác Terv, a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtásának keretprogramja. Fazekas Sándor kiemelte, hogy rendkívüli érdeklôdés kísérte a Nemzeti Vidékstratégia társadalmi vitáját. A tárcavezetô szerint ez nem véletlen, hiszen az elmúlt évtizedek kormányai kísérletet sem tettek ilyen átfogó koncepció kidolgozására. Hozzátette, hogy a Stratégia az eddig követett agár- és vidékpolitikákhoz képest megközelítésében is újszerû. Újszerû, mert integrált vidékfejlesztési politikát tûz ki célul, mert egyértelmûen a családi gazdaságok fejlesztésének ad elsôbbséget, és mert a monokultúrás tömegtermelés helyett a minôségi mezôgazdaságot, környezet- és tájgazdálkodást részesíti elônyben. A Vidékfejlesztési Minisztérium a vidéki Magyarország egészének megújítására törekszik. Ennek érdekében négy átfogó területrôl: az agrárgazdaságról, a vidékfejlesztésrôl, az élelmiszer-gazdaságról valamint a környezet védelmérôl határoz meg tennivalókat. A tárca célja, hogy Magyarországon úgy állítsanak elô értékes, egészséges, biztonságos és génmódosítás-mentes élelmiszereket, hogy közben védjék az ország természeti erôforrásait, a talajokat, ivóvízbázisokat, az élôvilágot, a tájat és benne az embert közösségeivel és kultúrájával. Elindultak a támogatások Kiemelt feladat a vidéki munkahelyteremtés növelése és a foglalkoztatottság bôvítése is. Mindennek megvalósítását szolgálja a Darányi Ignác Terv, amelynek célja, hogy 5 intézkedési területen, alappillérekre támaszkodva hozzon döntô változást a vidéki Magyarország életében. Az elsô pillér a jogszabályok módosításával, egyszerûsítésével kívánja elhárítani az akadályokat a termelôk, gazdálkodók elôl. A második a bürokrácia csökkentését tûzte ki célul, ügyfélbarát hivatalok kialakításával, az adminisztrációs terhek enyhítésével. A harmadik pillér a szemléletformálásra, a képzési programokra összpontosít. A negyedik az európai uniós és hazai társfinanszírozású vidékfejlesztési pályázatok meghirdetésével támogatja a vidéki Magyarországot. Az ötödik a nemzeti programok kidolgozását, elindítását, folytatását takarja; ide tartozik például a Tanyaprogram és a Demográfiai földprogram. Fazekas Sándor a nemzeti vidékstratégia célkitûzéseinek és alapelveinek ismertetése után kiemelte, hogy Darányi Ignác agrárpoliti- Megkezdjük a területalapú támogatások második részletének kifizetését mondta a vidékfejlesztési miniszter Bicskén, miután egy gombnyomással elindította a számítógépen az utalásokat. Mintegy 142 milliárd forint jut el a gazdákhoz a napokban. Minden korábbinál nagyobb összeg áll rendelkezésre a kifizetésekre, hiszen a támogatások 30 százalékkal nôttek. A múlt év októberében 173 ezer gazda csaknem 135 milliárd forint elôleget kapott a területalapú támogatásból, így a évi SAPS támogatás összesen közel 280 milliárd forint lesz. A teljes összeg megközelíti a GDP 1 százalékát. Hektáronként átlagosan 56 ezer 911 ezer forint jut a területalapú támogatásból (SAPS) a gazdáknak mondta Palkovics Péter, a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Etyeken megjelent elnöke. Hozzátette: az idén a benyújtási kérelmek határidejét is elôrehozták, hogy a gazdák mielôbb hozzájussanak a támogatásokhoz. Az igényelt és megítélt területalapú támogatások öszszegének kifizetését egy évben kétszer kérhették a gazdálkodók, ám a teljesítés korábban elhúzódott.

7 Agrárstratégia 7 kus, korábbi földmûvelésügyi miniszter kimagasló életmûve bizonyítja; lehetséges a megújulás, ezért neve méltó módon fémjelezheti a tárca törekvéseit. Bízom abban fogalmazott, hogy Darányihoz hasonlóan megoldjuk a magyar vidék, a magyar mezôgazdaság elôtt álló feladatokat. A vidékben van erô. A tét nagy: a vidék jövôje a Kárpát-medencei magyarság jövôje fejezte be elôadását Fazekas Sándor. Az önállóság fontossága A nemzetek modernkori biztonsága, szuverenitása a természeti erôforrások feletti rendelkezésen múlik. Ezek helyezik nemzetbiztonsági dimenzióba a vidékstratégiai kérdéseket hangsúlyozta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. Kitért arra, hogy a NVS keretében 42 nemzeti program valósul majd meg, ezek között lesznek térségi és országos programok egyaránt. Példaként említette a demográfiai földprogramot, amelynek keretében a vidéki életet, gazdálkodást vállaló fiatal párok juthatnak mûvelhetô földterületekhez. Be kell újra lakni és meg kell fiatalítani a vidéket, ez kulcsfontosságú! jelentette ki az államtitkár. Ángyán József szólt a helyi közétkeztetési programok, valamint a helyi termékek értékesítését is lehetôvé tevô helyi piacok szervezôdésének fontosságáról. A génmegôrzés kiemelt szerepérôl elmondta, hogy azok a nemzetek lesznek hosszú távon sikeresek, amelyek megôrzik természeti rendszereik és gazdálkodásuk biológiai alapjait. Ne legyenek illúzióink! Biológiai háború is folyik jelenleg a világon, tehát rendkívül fontos a génbankjaink, biológiai alapjaink megvédése, gyarapítása hívta fel a figyelmet az államtitkár. V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelôs államtitkár elôadásában azt emelte ki, hogy az Induló Darányi Ignác Terv azokat az intézkedéseket és eszközöket is tartalmazza, amelyekkel megvalósítható a Nemzeti Vidékstratégia. Ennek szerves része a jogszabályi környezet megújítása, egyszerûsítése, a szemléletformálás, az ügyfélbarát támogatási és intézményrendszer kialakítása. Magyarországon a jogszabályokat eddig az ártalmasság vélelme alapján hozták hívta fel a figyelmet az államtitkár. A Vidékfejlesztési Minisztérium szakított ezzel a hagyománnyal és a jövôben is a bizalomra épít a rendeletek, törvények megalkotásánál. Erre példa, a már életbe lépett kistermelôi rendelet vagy a jövedéki törvény módosítása, amely lehetôvé tette az otthoni pálinkafôzést. Ahhoz, hogy gazdálkodók a jelenleginél elégedettebbek legyenek, áttörést kell elérni az eljárásrendek egyszerûsítésében és a szaktanácsadás megújításában hangsúlyozta V. Németh Zsolt. A Darányi Ignác Terv végrehajtáshoz szükséges forrást a nemzeti költségvetés és az Európai Unió támogatásai biztosítják Az agrárfejlesztô névadó A tervezet névadója, Darányi Ignác a XIX.- XX. század fordulójának kivételes, nagyformátumú agrárpolitikusa volt. Csaknem 12 évig tartó miniszterségének köszönhetôen a magyar mezôgazdaságot a századforduló európai élmezônyében tartották nyilván. Felismerte az agrárfejlesztés döntô fontosságát, létrehozta az kutatói intézményhálózatot, kiemelkedô eredményeket ért el a növénytermesztés és állattenyésztés egyensúlyának megteremtésében. Darányi Ignácnak elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy az ágazat kilábalt a 19. század végi agrárválságból. A korszak ortodox gazdaságpolitikai irányzatával szakítva hangsúlyos állami beavatkozást hirdetett a mezôgazdaságban. Programja széles körû támogatottságot élvezett, ennek köszönhetôen megnôtt a Földmûvelésügyi Minisztérium kormányon belüli súlya, emelkedett a mezôgazdaság fejlesztésére fordítható költségvetés összege. Meg volt gyôzôdve arról, hogy az ipar és a kereskedelem csak a mezôgazdaság felvirágzásától várhat nagyobb lendületet. Fokozatosan építkezett, így Darányi erôfeszítéseit siker koronázta. Darányi Ignác sikeres munkássága ma is példa lehet mindazok számára, akik az országért, a magyar vidékért tenni akarnak. A konferencián ünnepélyesen felavatták a Darányi Ignác-emléktáblát és a minisztérium Színháztermét is a kiemelkedô agrárpolitikusról nevezték el. A Darányi Ignác Terv hivatása, hogy beteljesülhessenek mindazok reményei, akik a magyar vidéken élnek, dolgoznak és boldogulni akarnak. -t-

8 8 Növénytermesztés Kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet 2011 A hazai kukoricatermesztôk harmadszor vehetik kézbe a Gabonatermesztôk Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetômag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) által szervezett kukorica posztregisztrációs fajtakísérletek eredményét. A szervezôk célja továbbra is az, hogy a felhasználók az objektív eredmények birtokában kipróbált, megfelelô mennyiség és ismert minôség elérésére képes növényfajták közül választhassanak. A hibrideket a vetést megelôzôen közjegyzô jelenlétében kódoltuk. A visszakódolásra pedig csak azután kerülhetett sor, miután a fajtatulajdonosokkal is egyeztetve minden vitás kérdést sikerült lezárni ben a FAO 200, 300, 400 éréscsoportba tartozó 39 hibridet vizsgáltunk. A 2011-ben újonnan regisztrált, a piacon még bizonyítani nem tudó hibrideknek is megteremtettük az esélyt a versenyben való részvételre azáltal, hogy az állami elismerés után közvetlenül beemeltük ôket a kísérletbe. A fennmaradó fajtaszámot az elôzô évek GOSZ-VSZT Posztregisztrációs kísérleteiben legjobban szereplô hibridekkel töltöttük fel. Mindezek után lehetôséget biztosítottunk a nemesítô házaknak, hogy az adott fajtaszám keretükön belül jobb genetikai potenciállal rendelkezôkre cserélhessék le fajtáikat óta a nemesítô házak olyan hibrideket is indíthatnak, melyek hazai elismerésben nem részesültek, de az EU listán szerepelnek. A meghatározott 13 kísérleti helyhez a lehetôségeink szerinti legjobb területi elosztást dolgoztuk ki. Így volt kísérlet a nagy kukoricatermô vidékeken (Debrecen, Mezôhegyes, Iregszemcse, Kaposvár, Tordas stb.), valamint reprezentálva volt a Dél-Alföld is (Jánoshalma, Székkutas). A Kísérleti Metodika alapja az érvényes Fajtavizsgálati Módszertan, amelyet március 14-én az Országos Fajtaminôsítô Bizottság fogadott el. Az interneten közzétett verzió kiegészítve a 40/2004. FVM rendelet utolsó módosításával elérhetô az MgSzH honlapján Metodika címszó alatt. A minôsített sor vizsgálati metodikájában mindenképpen említésre méltó, hogy idén a 13 helybôl 4 helyen volt vízleadás-mérési sorozat, mellyel a termésmennyiség mellett a másik nagyon fontos tulajdonság, a tenyészidô is ellenôrizhetôvé, valamint az egyes fajták vízleadási dinamizmusa is jobban megismerhetôvé válik a termelôk számára. A 13 beállított kísérleti helybôl 11 került kiértékelésre szemtermés és betakarításkori szemnedvesség, 10 hely nôvirágzás ideje és kezdeti fejlôdési erély tekintetében, 9 helyen lett megállapítva szárhibaszázalék. A kizárásra víznyomott terület miatt két helyen került sor (Kompolt, Jászboldogháza). (A részletes adatokat tartalmazó táblázatok megtalálhatók az agrarium7.hu honlapunkon.) Forrás: GOSZ-VSZT Kukorica Posztregisztrációs Fajtakísérletek 2011 A kísérletben résztvevô hibridek Hibrid neve Képviselô/Bejelentô ÁE éve FAO szám DKC4082 Monsanto DKC4014 Monsanto DKC3705 Monsanto P8801 Pioneer PR38N86 Pioneer SY Ondina Syngenta ES Sensor Euralis ES Flato Euralis Krabas KWS Kinemas KWS Kornelius KWS LG Limagrain DKC4408 Monsanto DKC4795 Monsanto EU * DKC4590 Monsanto DKC4490 Monsanto P9175 Pioneer P9494 Pioneer P9578 Pioneer P9292 Pioneer EU * P9345 Pioneer EU * PR37Y12 Pioneer PR37N01 Pioneer Alexxandra RAGT Futurixx RAGT EU * NK Octet Syngenta NK Thermo Syngenta LG Limagrain DKC5276 (FAO530) Monsanto EU * DKC5007 Monsanto DKC4995 Monsanto EU * P9829 Pioneer P9917 Pioneer P0047 Pioneer PR36V74 Pioneer EU * PR36V52 Pioneer PR37F73 Pioneer Phileaxx RAGT Texxel RAGT EU * * Magyarországon nem került elismerésre.

9 Növénytermesztés 9 Fajták Szemtermés Szemeskukorica posztregisztrációs fajtakísérlet 2011 összefoglalása Betakarításkori szemnedvesség Nôvirágzás ideje (50%) Szárszilárdsági hiba Megdôlt tövek Letört tövek Kezdeti fejlôdés erôssége t/ha % % eltérés nap eltérés % % % psz. Igen korai éréscsoport (FAO ) DKC ,18 103,2 14,76 0, ,3 1,1 2,3 7,8 DKC ,89 100,8 14,85 0, ,7 1,4 1,3 7,6 SY Ondina 11,88 100,7 14,44-0, ,0 0,9 1,2 8,3 P ,85 100,4 14,65 0, ,7 0,6 1,2 8,3 DKC ,59 98,2 14,32-0, ,4 2,0 1,5 7,2 PR38N86 11,39 96,5 14,59-0, ,2 0,8 1,4 7,7 Átlag 11,8 100,0 14,6 72 2,6 1,1 1,5 7,8 SzD 5% 0,41 3,5 0,32 1 1,6 1,2 1,3 0,7 C.V. 4,1 2,5 1,5 Helyek száma Korai éréscsoport (FAO ) DKC ,29 107,3 15,88 0, ,2 1,0 1,2 7,6 P ,17 106,3 15,51-0, ,3 0,2 1,1 8,0 DKC ,01 105,0 16,38 0, ,8 0,2 0,6 7,6 DKC ,93 104,4 16,41 0, ,1 0,4 0,6 7,1 DKC ,89 104,0 15,34-0, ,9 0,6 1,3 8,1 P ,71 102,6 15,22-0, ,6 0,4 1,2 7,9 P ,54 101,2 14,78-0, ,7 0,9 0,8 7,2 NK Octet 12,41 100,2 15,02-0, ,9 0,8 2,1 7,6 P ,40 100,1 15,49-0, ,3 0,3 1,1 7,8 Futurixx 12,39 100,0 15,88 0, ,4 0,4 1,1 7,9 PR37N01 12,33 99,5 16,11 0, ,3 0,6 1,7 8,3 P ,31 99,4 14,32-1, ,0 0,3 0,7 8,3 ES Sensor 12,28 99,1 15,82 0, ,7 0,3 1,4 7,5 ES Flato 12,22 98,6 15,33-0, ,9 0,9 1,1 8,3 Kinemas 12,10 97,7 16,14 0, ,1 1,7 1,4 8,5 NK Thermo 12,08 97,5 16,23 0, ,7 0,5 2,1 8,2 PR37Y12 12,01 96,9 16,28 0, ,4 0,3 1,1 7,8 Alexxandra 12,00 96,9 15,33-0, ,8 0,2 2,7 8,0 Krabas 11,94 96,4 15,17-0, ,7 0,7 1,0 8,2 LG ,61 93,7 15,70 0, ,9 0,9 1,0 7,6 Kornelius 11,53 93,1 16,38 0, ,9 0,4 1,4 8,2 Átlag 12,39 100,0 15, ,8 0,6 1,3 7,9 SzD 5% 0,49 4,0 0,58 1 1,3 0,9 1,0 0,8 C.V. 4,7 4,4 1,7 Helyek száma Középérés csoport (FAO ) P ,10 104,1 17,32-0, ,1 0,7 2,4 7,2 DKC5276 (FAO 530) 12,84 102,0 18,49 1, ,8 0,3 1,6 7,4 DKC ,75 101,3 16,59-0, ,5 0,3 1,2 7,5 DKC ,71 101,0 17,03-0, ,1 0,2 1,9 6,7 Phileaxx 12,69 100,8 16,60-0, ,1 0,2 0,9 8,3 PR36V74 12,67 100,6 19,27 1, ,6 0,1 1,5 7,8 P ,67 100,6 16,82-0, ,3 0,3 2,0 7,6 LG ,61 100,2 18,38 0, ,5 0,2 1,3 8,2 Texxel 12,43 98,7 17,48 0, ,9 0,6 1,3 8,2 P ,35 98,1 17,53 0, ,2 0,4 1,7 7,6 PR36V52 12,22 97,1 16,97-0, ,5 0,1 1,4 8,5 PR37F73 12,03 95,6 16,14-1, ,2 0,4 1,7 7,0 Átlag 12,59 100,0 17, ,9 0,3 1,6 7,7 SzD 5% 0,46 3,7 0,76 1 1,5 0,5 1,3 0,7 C.V. 4,1 4,9 1,3 Helyek száma Rangsor: Szemtermés (t/ha)

10

11

12

13

14 14 Növénytermesztés Fél tonnákból 20 milliárd! Egy hazánkban is jól ismert márka centenáriumát ünnepli idén a világ mezôgazdasága: a DEKALB-ét. A DEKALB-cég, amelyet 100 évvel ezelôtt alapítottak, ma a Monsanto szántóföldi növényfajtákat megtestesítô márkája. Mindehhez hozzá tartozik hazánkban a világcég magyarországi leányvállalata, a Monsanto Hungária Kft., amely szintén jubilál: idén ünnepli megalakításának 15. évét. A tavaly mintegy 30 milliárd forint árbevételt elérô magyar leányvállalat a munkáját három fontos területen fejti ki: szervezi a szántóföldi vetômagvak, a zöldség vetômagok és a növényvédô szerek forgalmazását, és ezt megelôzôen fejleszti a fajtákat és a termesztés technológiáit mondta Szanyi István, a Monsanto Hungária Kft. ügyvezetô igazgatója. Az árbevétel 50 százalékát a hazai forgalom, 50 százalékát a kelet-európai országokba irányuló export teszi ki. Az értékesítés döntô hányada a szántóföldi növénytermesztéshez kapcsolódik, mindenekelôtt a kukoricahibridek, valamint az ôszi káposzta repce vetômagellátásához. Kertészeti üzletágunk a szintén világhírû Seminis és De Ruiter cégek szaporítóanyagainak nemesítésében, szaporításában és forgalmazásában érdekelt. Elmondható, hogy a DEKALB márkához szinte szlogenként kapcsolódik a százéves fejlesztési, innovációs tevékenység. Ennek a folyamatnak jó néhány éve részese a magyarországi cég is, amelyet egyik elsô alkalmazottja, Czepó Mihály 1997-ben 3 4 kollégájával indított el. A kft.-nek napjainkban már csaknem 260 állandó alkalmazottja van, a nyári címerezésben, vetômag termesztésben több száz családnak adnak munkát. A tevékenységet 15 éve növényvédô szerek, így a ROUNDUP és a GUARDIAN gyomirtó szerek forgalmazásával indították el szinte a nulláról. Az egykori növényvédôs cégbôl lett mostanáig az ország egyik legjelentôsebb vetômag-termeltetôje, -forgalmazója. A legutóbbi értékelések szerint a hibridkukorica-vetômag eladásában 31 százalékos részarányukkal a második legjobb piaci részesedést mondhatják magukénak, értékben pedig a prémium vetômagok révén, saját becslésük szerint, vezetô helyen lehetnek. Az ôszi káposzta repce vetômag eladásában 28 százalékos részesedésükkel egyértelmûen piacvezetô a kft. A zöldségmagok üzletágában a Seminis márka révén a szabadföldi kertészettel foglalkozók egyik legjelentôsebb vetômagszállítója, illetve a kecskeméti De Ruiter teleppel a hajtatásban érdekelt termelôk legnagyobb partnere. A Monsanto Hungária Kft. egyúttal a világcég kelet-európai központja is a szántóföldi és a kertészeti vetômagok forgalmazása tekintetében, ide tartoznak például törökországi, ukrajnai, oroszországi, szlovákiai, lengyelországi és a jugoszláviai utódállamok-beli egységei. A kft.-nek Magyarországon a budapestin kívül még hét telepe létezik, köztük a Farmosi Zöldségvetômag Üzem és a Nagyigmándi Vetômagüzem, továbbá a Szatymazi Kelet-európai Kukorica Nemesítési Központ. A Monsanto nemrég az utóbbira bízta európai nemesítési programja szárazság tûréssel kapcsolatok kísérleteinek kivitelezését. Kecskeméten és Budapesten zöldségnemesítési részlegük mûködik. A napokban vásároltak meg egy magyar paprika nemesítési programot. A programjaikat végrehajtó telephelyeik mindegyike egy-egy szakmailag megfelelô nemzetközi hálózat része, ezek közvetlen kapcsolatot is tartanak az anyacég amerikai és európai kutatóival. A szárazságtûrô kukoricahibridek nemesítése egyébként nem új keletû a magyar cég tevékenységében sem, emiatt az ilyen DEKALB-hibridek kínálata révén kitûnôek a gazdák ezekkel elért eredményei mondja Szanyi István igazgató. Megmutatta ezt a cég köztermesztésben lévô hibridjeinek 2011-es jó szereplése is, amikor az országos csapadékátlag milliméter körül volt. A fajtáik köztermesztésben való jelenlétében elsôrendûen fontosnak tartják, hogy DEKALB-okkal valamennyi érési csoportban megfelelô választékot nyújtsanak. A jelenleg forgalomban lévô hibridjeik száma 20 feletti, de nem a számukat, inkább azt tartják lényegesnek, hogy minden évben a sikeresebbeket adják a piacnak. A hazai listákon minden éréscsoportban vannak vezetô hibridjeik. Ezek szereplésérôl úgy igyekeznek reális képet kapni, hogy többféle megmérettetésben is részt vesznek, és nyilván nyíltak az eredmények közzétételében. A legjobb teljesítménymérésnek azokat a kísérleteket, termelôi szervezeti összehasonlításokat tartják, amelyekben egy-egy harmadik fél által végzett, független kísérletek folynak, természetesen tudtukkal. Ilyen a Magyar Kukorica Klub (MKK) TOP-20-as kisparcellás kísérlet sorozata, vagy a Gabonatermesztôk Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetômag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) által menedzselt kísérletek, amelyekbe minden cég beadja a hibridjeit. Fontos számukra a Kukorica Klub évenkénti termésversenye, amelyen elindítják a fajtáikat termelô partnereiket ben például egy DEKALB-hibridet használó, Mikó Ferenc, enyingi gazdálkodó lett a gyôztes, aki 19,12 tonna/hektáros átlagot ért el, tavaly pedig az aszályos idô ellenére, Johann Gschier ivánci gazdálkodó, a Jogschi Kft.-ben 16 tonna feletti átlaggal nyert. Az ilyen megmérettetéssel hasonló a cél, mint a Forma 1-ben, nemcsak az a fontos, hányadik, hanem hogy miként

15 Növénytermesztés 15 lehet minél többet és elfogadható költséggel termelni. Ehhez a Monsanto részérôl hasznos tanácsokat adunk. Tavaly a Kukorica Klub kísérleteiben mind a 300-as, mind a 400-as éréscsoportban DEKALB-hibrid lett az elsô, a GOSZ- VSZT-nél a 200-as, valamint a 300-as csoportban szintén elsô helyezett, a 400- asban második lett a Monsanto-fajta. Fontos, hogy nemcsak egy, hanem több vezetô hibridünk létezik, amelyek különbözô genetikai bázisúak, így nagyobb biztonságot adnak a termelônek mondta Szanyi István ügyvezetô. Az elmondottak ellenére 2012-re csupán egy új hibridet ajánlottunk a gazdaságoknak, a DKC4014-est, az évekig piacvezetô DKC3511-es utódját. Két-három éve vezettük be ugyanis a DK4590-est, saját elnevezésben az Eminens -t, vagy a DKC4795-öst, az Aszálylovag -ot, a DKC5007-est, a Lehengerlô -t és társait. Ezek legutóbb olyan jól szerepeltek a hivatalos és a gazdálkodói megmérettetésben, hogy helyettük még nem hoztunk be újat. Azt a filozófiát követjük, hogy most korai volna leváltani ôket, mert még egyértelmûen az élvonalban szerepelnek. Majd olyan hibridekre cseréljük, amelyek 5 7 százalékkal magasabb hozamúak lesznek. A Monsantónál új színt hozhat a minôség kiemelésére a most bevezetett HD (az angol heat and drought, vagyis a hôség és szárazság rövidítésû) jelölés. Ez az egyes hibridek hô- és aszálytûrô képességének jelzésére szolgál a gazdák számára hívja fel a figyelmet Szanyi István. Az elmúlt év vegetációs idôszaka megmutatta, hogy a kukorica hogyan reagál az egyre szélsôségesebb idôszakokra. Tavaly nyáron nagyon jól jött a két nagy országos esô a DEKALB-számtan virágzás után, viszont a szem kitelítôdési idôszakában amikor a kukorica nagyon érzékeny volt a stresszre, hôségre kritikus helyzet alakult ki, de a jó szárazságtûrô fajtáink döntô része mégis eredményesen vizsgázott. A gazdálkodóktól kapott visszajelzések és a saját megfigyelések alapján így kerültek az idei katalógusba HD-jelöléssel a szárazságot jobban tûrôk. Ezzel is lehetôséget teremtve, hogy a termelôk, akik olyan régióban gazdálkodnak, ahol sûrûbben fordul elô az aszály, vagy gyengébbek a talajadottságok, kevesebb víz van a talajaikban, azok a vetômag kiválasztásakor könnyebben döntsenek. A kisparcellás kísérletek is azt bizonyították, hogy például a 300- as érési csoportban a legjobb hibridek (például a DKC4590, a DKC4795) hektáronként 400-tól 900 kilogrammig terjedôen nagyobb hozamot produkáltak, mint a korábbiak, vagy az átlagos teljesítményt adók. Pénzben ez azt jelenti, hogy forintos ár mellett csupán a jó hibridválasztás eredményeként! fél tonnás, forintos többletbevétel érhetô el hektáronként. A jó döntés a terményszárítás költségeit is csökkentheti. Ha olyan hibriddel van dolguk, amelyeknek a többiekénél sokkal jobb az éréskori vízleadása és 1 százalékkal kisebb nedvesség tartalommal kerül szárítóra, mint a kontroll fajtáké, akkor tonnánként 650 forint, 10 tonnás átlagnál 6500 forint a hektáros megtakarítás érvel az ügyvezetô igazgató. A hozamfokozásnak természetesen a DEKALB-hibridek esetében is több tényezôje van. A Monsanto partnerei számára például az, hogy a teljes termesztéstechnológia megvalósításában számolhatnak a céggel együttmûködô A Monsanto disztributorainak tartott évnyitó meetingeken egy nem szokványos, félig játékos, de azért a realitások talaján maradó számtanpéldát vezettek le. Mint az matekórákon szokásos, azt a kérdést tették fel: Hogyan lehetne a DEKALB-hibridekkel 20 milliárd forintos többletbevételt adni a hazai gazdatársadalom részére? A képlethez azt vették figyelembe, hogy ha minden gazdálkodó vagyis a vetômagpiac rajtuk kívüli 70 százalékát képviselôk termelôi is az átlagosnál hektáronként mintegy 500 kilogrammal többet termô hibrideket választaná, akkor a magyar kukoricatermelôk éves árbevétele legalább 20 milliárd forinttal volna több. Ehhez a hivatalos kísérletekben résztvevô DEKALB-hibridek hozamkülönbségeit vették figyelembe, benne azokat a fajtákat, amelyek éréskori vízleadása a legjobb. vállalkozásokkal, a Timac Agro Hungária Kft.-vel, a BASF Hungária Kft.- vel és az Amazonen-Werke Kft.-vel. Velük közösen hirdették meg erre az évre a Termeljen Ön is egy tonnával több kukoricát! programot, amelynek ismertetésére januárra balatonalmádi, dombóvári, szarvasi és debreceni helyszínekkel egy nagyszabású rendezvénysorozatot hirdettek meg. A Monsantónál azt tartják, hogy a termelés részleteire, már csak azért is érdemes odafigyelni, mert hazánkban évrôl évre a kelletténél még mindig nagyobb az országos átlagok ingadozása: ez a 4 tonnától akár a duplájáig, a 8 tonna fölötti hozamig terjed. Úgy gondoljuk, hogy van még csiszolni való azon a négy szakmai lépésen, ami a vetési idô, a tôszám és a hibrid megválasztását, valamint az okszerû tápanyagellátás végrehajtását jelenti. Természetesen ide tartozik hibridek testére szabott agrotechnika: a vízmegôrzô, a talajkímélô és a takarékos talajmûvelés. Ide tartozhat a plusz 1 tonnás program, amiért reményeink szerint érdemes hivatásszerûen dolgozni mondta Szanyi István. Az agrárágazat újbóli megerôsödésének záloga lehet, ha a kukoricatermelést a jelenleginél is magasabb színvonalra sikerül emelni tette hozzá végül Szanyi István ügyvezetô igazgató. Kétségtelen, hogy a magyar mezôgazdaságról igen vegyes kép alakult ki, de ez az utóbbi idôben javult. S bár gyakran úgy érezzük, hogy túltermelünk, nem tudjuk értékesíteni a terményt, miközben a világ egyes részein élelmiszerhiány van. Az azonban biztos, hogy a többhasznú kukoricára nagy szükség lesz itthon és külföldön, elég arra gondolni, hogy a takarmányozás mellett az energiatermelés vagy az élelmiszergyártás (izocukor) is felvevôje lesz a terménynek. A gazdasági recesszió éveit tekintve a világ- és a magyar mezôgazdaságnak is biztos pontnak kell lennie a jövôben a befektetôk és a gazdasági szereplôk számára. Vannak persze tisztázatlan kérdések hazánkban: a rendezetlen birtokviszonyok, a földtulajdonlás, a vízhasználat, az agrárszakképzés vagy a vetômag-stratégia alakulása zárta a beszélgetész a Monsanto Hungária Kft. ügyvezetô igazgatója. Fehér István

16 16 Pr Hathatós segítség az agrár- és vidékfejlesztésben Cégünk jelenlegi formájában 2007-ben alakult, elsôsorban mezôgazdasági és vidékfejlesztési projektek megvalósításával, pályázatok írásával és kezelésével foglalkozik. Ügyvezetônk 2002-tôl, a SAPARD program kezdete óta végzi Európai Uniós projektek elôkészítését, pályáztatását, a projektek menedzselését, a pályázatok utókövetését, kötelezô jelentések elkészítését. Nagy gyakorlatra tett szert a SAPARD, AVOP, majd az EMVA programokban. Munkatársaink elkötelezettsége, elméleti és gyakorlati ismeretei teszik igazán sikeressé csapatunkat a vidékfejlesztési pályázatok területén. Cégünk a fejlesztések elôkészítéséhez és megvalósításához nyújt közgazdasági, mûszaki-mérnöki, tanácsadói-szakértôi szolgáltatásokat. Célunk olyan komplex szolgáltatás nyújtani, ami a tervezéstôl a pályázatíráson át a kifizetési kérelmek elkészítését és a pályázat utókezelését is magában foglalja. Hogy elsô kézbôl értesülhessen az aktuális pályázatokról, látogasson meg bennünket: p Helyszíni tanácsadás p Adminisztratív feladatokban segítségnyújtás C.A. Konzulting Kft. p Pályázatírás p Kifizetési kérelmek elkészítése 5052 Újszász, Fecske u. 9. p Helyszíni ellenôrzéseken való részvétel Telefon: 56/ , 30/ p Monitoring jelentések készítése Fax: 56/ p Igény szerint külsô finanszírozási források felkutatása info@c-a.hu p Gazdálkodók oktatása Várjuk az etyeki Agrárgépshow-n az 1-es pavilonban lévô EUROTECHNICS standon!

17

18 18 Kertészet A minôségbôl nem szabad engedni! A legfrissebb adatok szerint a dísznövényágazat termelési értéke Magyarországon éves szinten 100 milliárd forint körül alakul. Az ágazatban az egységnyi területre jutó munkaerôigény igen magas, számítások szerint az arány itt a legmagasabb a mezôgazdaságban, így az ágazat jelentôs szerepet tud vállalni a vidéki emberek foglalkoztatásában. Riportunkban az Agráriumban kevéssé favorizált ágazat egy sikeres, az Esztergom-Komárom egyei Császár községben tevékenykedô képviselôjét, Csuta Sándor kertészt és édesapját szólaltatjuk meg. A z ágazatban milliárd forint a termelésbôl származik, és további, legalább 50 milliárd forint az ágazathoz kapcsolódó szolgáltatásokból például bel- és kültéri dekorációból származó árbevétel. A fedett területeken hektáronként 8 10 emberrel lehet ellátni a szükséges teendôket, míg a faiskolai termesztésben például hektáronként általában 2 ember munkája elegendô. Az ágazatban mintegy 40 ezer ember dolgozik, és további mintegy ezret foglakoztat az ágazathoz kapcsolódó szolgáltatóipar Mindent összevetve az ágazat jelentôs szerepet tud vállalni a vidéki emberek foglalkoztatásában. A Csuta Sándorra, egy ismerôsöm hívta fel a figyelmemet. Mint érdekességet említette meg, hogy megrendelôi között ott találni a bukaresti önkormányzatot, vagyis a román fôváros parkjainak gondozásért felelôs céget. A dolog aktualitását erôsítette, hogy az említett beszélgetés idején keleti szomszédunk megszigorította a holland dísznövénybeszállítások ellenôrzését. Az intézkedések hátterében Romániának a schengeni övezethez való csatlakozását akadályozó holland magatartás állt. Az elsô generáció: a kezdetek Csuta Sándor vállalkozásának alapjait a szülei teremtették meg a hatvanas évek közepén. Kezdetleges módszerekkel egynyári szegfût és árvácskát, valamint zöldségféléket neveltek. Az elsô fóliasátrat 1970-ben építették. Mivel Császáron a talaj igen kavicsos, már a kezdetek kezdetén mûtrágyával dúsított tôzeges földkeveréket használtak, amit saját maguk készítettek. Folyamatosan váltottak a mind minôségibb alapanyagokra. Idôsebb Csuta Sándor szívesen beszél a kezdetekrôl: A téeszesítés elôtt ôk is egyéni gazdák voltak. A közös gazdaságban aztán traktorosként dolgozott, miközben baromfit neveltek és a közeli piacokon értékesítették a vágott csirkéket. A felesége, aki elôször vonattal hordta a portékát eladásra, hamar rájött, hogy a virágon több a haszon, mint a baromfin. Próbaképpen vett tíz bokor szegfût, amit otthon elültettek. A szezon végén kiszámolták hány szálat szedtek le, és a következô évben már magról szaporították a virágot melegágyban. Késôbb paprika és paradicsom palántát is neveltek. Pesten összejártam az összes vetômagboltot. Vagy nyolc helyre is elmentem, addig nem ettem, nem ittam, míg mindent be nem szereztem idézi a hetvenes évek elejét az idôsebb Csuta Sándor, aki idôközben a tsz-ben munkagépjavítóként gépész, majd a lakatos szakmából is vizsgát tett, és egy öreg kovács mellett dolgozott. A traktorokból kidobált golyóscsapágyakra léceket erôsítettem, ezekre meg egy mózeskosarat drótoztam. Ezzel szállította az asszony az árut. Végül már megengedhettek maguknak egy Trabantot, megkönnyítve ezzel a piacozást. A család rengeteget dolgozott. Nappal a mûhely szövetkezetben, reggel-este a kertészet. Az ezer négyszögöles telket évente kétszer egyedül felástam. 74-ben aztán 800 forintért vettem egy rugós ásót a Skálában. Megérte, mert négyszer annyit lehetett teljesíteni vele, és kevesebb fizikai erô kellett hozzá. A sátrat is magam csináltam, mert nem volt elegendô pénzünk. Este hazajöttem a munkából nekiálltam. Reggel, mielôtt mentem, újra neki. Szóval megküzdöttünk. A feleségem, ahogy megjött a piacról, nekiállt szedni a szegfût. Elôbb a pirosat, aztán rózsaszínt, a sárgát, végül a fehéret, mert azt a sötétben is lehetett látni. Mindezt két gyerek és a háztartás mellett. Az akkori vezetôknek persze nem tetszett, hogy gyarapodunk, bár minden forintot visszaforgattunk a kertészkedésbe. Zaklattak a megyei tanácstól is. Pedig hát az egészet a kényszer hozta. Valamivel kellett foglalkozni Jól összeillettünk az asszonnyal. Én a termeléshez, ô a kereskedéshez értett jobban. De ahhoz jó áru is kellett. Április elején a mi fehér bimbós paprikapalántánkért sorban álltak, mert szép volt. Mindig nagyon vigyáztunk a minôségre. Egy növénynek a sikeressége nagyon sok mindenen múlik. Ha egy hiányzik közülük, már baj van. A virágkertészet nagyobb zsarnok, mint az állattartás. A begóniától nem lehet elmenni még vasárnap délután sem. Nyolcvanegyben a feleségem tüdôembóliát kapott. Itt maradt rám a sok palánta február-márciusban. Kellett a segítség, hát hazajött a fiam, aki akkoriban kertészként dolgozott Tatabányán. Így lettünk társak. Mindennel érdemes foglalkozni, minden szakma jó, csak lelkiismeret, szorgalom kell hozzá. Azt szoktam mondani, aki szívvel-lélekkel csinál valamit, az eredményt ér el, mindegy, hogy milyen szakmáról legyen szó összegez idôsebb Csuta Sándor.

19 Kertészet 19 Második generáció: a vállalkozás A kertészetet Gyôrben tanultam ki, s amikor Tatabányáról hazajöttem, már meglehetôsen fejlett volt a kertészet. Akkor készült a kazánház veszi át a szót Csuta Sándor édesapjától. Mint elmondja, folyamatosan fejleszt. A legújabb, automatizált fóliaházat 2004-ben üzemelték be, ahol gördíthetô asztalokon ár-apály öntözôrendszer mûködik. A hatezer négyzetméter összfelületû kertészetben az idény a tavaszi árvácskával kezdôdik, majd a muskátli és az egynyáriak következnek, azon belül is a legtöbbet begóniából és virágágyi petúniából nevelnek. Ôsszel a ciklámen, illetve a primula és az ôszi árvácska következik, majd télen ismét a primula. Muskátliból a Grandeur és a Toscana fajtákat, ágyáspetúniából a Limbo, a Bravo és a Musica, begóniából pedig a Super Olympia és a Marshal fajtasort termeszti elsôsorban. Elsôsorban saját magvetéssel dolgoznak, 2001 óta pneumatikus szemenkénti vetôgéppel maguk vetik el a növényeket, csak néhány faj, a begónia, a muskátli, a ciklámen, a primula és az árvácska palántáját vásárolják készen. Csuta Sándor 2010-ben új, nagy teljesítményû, óránként 7000, egyszerre két cserepet töltô cserepezôgépet üzemelt be, amivel kilenc emberrel ezer növényt tud elültetni egy nyolcórás mûszakban. Az idei év tavaszán vásárolt a berendezéshez egy bálabontót, illetve mûtrágya-bekeverô egységet, ami az alapmûtrágyát a közeghez keveri és nedvesíti is. Az önkormányzati és áruházlánci beszállítások meglehetôsen nyomott árakat kényszerítenek ki a kertészbôl, ezért kordában kell tartani a költségeket. Ugyanakkor a minôségbôl nem szabad engedni, ami csakis megfelelô tápanyagellátással, odafigyeléssel, magas szintû technológiai fegyelemmel érhetô el. Nagy mennyiségekkel, korszerû, intenzív technológiákkal lehet versenyképesnek maradni vallja. Az a legnagyobb gond, hogy Hollandiában a virágra 7 százalékos az áfa, itt meg épp most lett 27 lesz. Olcsóbban kapják a gázt, régebben rengeteg pénzt kaptak a fejlesztésekre is, meg kamatmentes hiteleket türelmi idôkkel. Az ôstermelôkkel nem tudunk versenyezni. A kereskedô tôlem megveszi számlásan, az ôstermelôtôl meg számla nélkül. A hollandok nem jelentenek akkora veszélyt, mint az ôstermelôk Az lett volna jó, ha virág bekerül a fordított áfába, mert akkor a kereskedô is rá volna kényszerítve, hogy attól vásároljon, aki tud számlát adni. De állítólag nem megoldható. Hogy kerültek a román piacra? érdekelôdök Egy kertész kollégának köszönhetem a kapcsolatot, aki árut keresett bukaresti szállításra. Az induló kamionba több helyrôl is bekerült áru. Pár nap múlva itt volt a közép-európai képviselô, hogy csak nálam akar venni, és leadta a tavaszi rendelést. Azóta tôlem vásárol. A székelyföldi sofôrök azt mondják, hogy Romániában nincs ilyen szép áru, mint nálunk, meg drágább is. Idehaza hová szállít? A szigetszentmiklósi piacra. Hetente kétszer van piac. A parkok meg a virágboltok a nagy felvevôk. Hány embernek ad munkát? Hat állandó alkalmazottam van, tavasszal alkalmi munkásokat is felfogadunk. A baj a bürokráciával van, hogy elôtte egy nap interneten le kell jelenteni, hogy az illetô nálam fog dolgozni, aki aztán esetleg meggondolja magát Még a kiskönyves rendszer is jobb volt. Milyen volt a tavalyi év? Gyengébb, mint az az elôtti. Az a baj, hogy az önkormányzatok a pénzhiány miatt szinte semmit nem ültetnek az elôzô évekhez képest. Tatabányára, amióta kitalálták a közbeszerzést, nem szállítunk. A szárazság meg azért jelent problémát, mert az emberek nem akarnak pluszba locsolni. Hiába teszek bele tartós mûtrágyát, a kutyát nem érdekli, ha a másik kertész egy forinttal olcsóbban adja. Tatbánya, amikor a csúcson volt, ki szokott ültetni 30 ezer egynyárit, az idén mindössze 17 ezret. Ezt a városi fôkertésztôl tudom. Ôszi árvácskát meg egyetlen szemet nem vittek. Szakmai fejlôdés? A tapasztalás. A kertészek semmit nem mondanak. Azt se mondják el, amit bemondhatnának a hangosbemondón. Az iskolában pedig csak az alapokat lehet megtanulni. Tervek? Az az igazság, hogy 2006-ban volt egy vagyonosodási vizsgálat ellenünk, ami kedvemet szegte a fejlesztésben. Elverték rajtunk rendesen a port. Még a 76 éves apámat is behívatták. Pedig hát üdülônk nincs, a házunkban több generáció él, tulajdonképpen heten vagyunk. A szomszéd háza nem sokkal kisebb, és az csak egy családé. Papának van egy húszéves autója, nekünk egy tízéves. Kétszer voltunk a horvát tengerparton, de a görögöt vagy a spanyolt még nem láttuk. Persze én is azt mondom, menekülni csak elôre lehet. Volt olyan kertész ismerôsöm, aki csak üveget cserélt az örökölt birtokon. El is tûnt a süllyesztôben. Pedig aki nem fejleszt, az elveszik. Most is csináltunk egy új sátrat, még itt van a szerelô, az utolsó simításokat végzi rajta mondja búcsúzáskor Csuta Sándor. Valkó Béla EREDETI NÉMET MINÔSÉG! A jól ismert HW-80-as és HW-180-as pótkocsik megújult külsôvel, erôsített kivitelben ismét kaphatók különbözô felépítményekkel, melyek külön is megvásárolhatók. Teljes eredeti alkatrészellátás. Érdeklôdni lehet: Gyuris Gyula magyarországi képviselônél CONOW-HW Pótkocsi Kft. Szeged Tel./Fax: Mobil:

20 20 Kertészet Naturalma Kóstolták már? Már több, mint ezer termelô ismeri! Voltunk Kecelen Az új almafajták szaporításával, bevezetésével és marketingjével foglalkozó Naturalma Zrt. a Holland Alma Kft.-vel együtt országjáró fajtabemutató körútra indult tavaly október végén. Ezek a bemutatók logikailag négy részre tagolódnak. Elôször bemutatásra kerül az új fajták kizárólagos szaporítását és forgalmazását végzô Holland Alma Kft. cégfilozófiája és új programjai, köztük a Naturalma Program is. Késôbb a Naturalma Program megszületéséhez vezetô út rövid ismertetése következik, majd ezután sor kerül a nemzetközi szabványoknak megfelelô fajtakóstolóra. A kóstoló egyben egy küllemi és beltartalmi érzékszervi bírálattal van összekötve, hogy a fajták megítélése objektívebb legyen. A kóstoló és a bírálat anonim, a résztvevôk nem tudják, hogy éppen melyik fajta gyümölcsét ízlelik és pontozzák. A kóstolási fajtasorba kontrollként két általánosan termesztett hazai fajta gyümölcse is el van rejtve. A kóstoló és a bírálat után az elôadók felfedik a fajták anonimitását és egyesével bemutatják termesztési értéküket. Beszélnek a növekedési erélyrôl, alternancia hajlamról, metszési metodikáról, alanyhasználatról, termékenységi és termékenyülési viszonyokról, tárolási tulajdonságokról, és felhívják a figyelmet néhány érdekes tulajdonságra. A fajtabemutató zárszavaként a Naturalma Programban részt vevôket szervezetbe tömörítô Naturalma Zrt. tevékenységének bemutatása történik meg. Manapság nem elég az, ha egy fajta újdonságnak számít. Az is kevés, ha emellett még jól tárolható, tetszetôs, finom és betegség-ellenálló, alacsony költségszint mellett, vegyszermentesen, vagy alacsony szermaradvány mellett termelhetô. Hihetnénk azt, hogy ezek a tulajdonságok elegendôek a sikerhez, ez azonban csak hosszú távon igaz, a Naturalma Zrt. tulajdonosai a Naturalma-fajták telepítôi szeretnék, ha ehhez nem kellene egy évtizedet várniuk. Ezért a fajták kedvezô termesztési és élvezeti értéke mellé egy rendkívül hatékony és biztonságos forrással rendelkezô marketingtervet társítottak. Ennek ismertetésére is sor kerül a fajtabemutatón. és Salgótarjánban is Tuzséron pedig tömeg fogadta a Naturalmát Fogyasztói közvélemény-kutatásaink szolgáltattak néhány érdekes információt az almafogyasztók preferenciáiról. A hazai piacon viszonylag friss Gála klónokat a fogyasztók több, mint 10%-a ismeri. A Jonathan és az Idared után, a Golden mellett a laikus vásárlók a Gálát emlegetik harmadik helyen. Elgondolkodtak már azon, hogy mi lehet ennek az oka? Kizárólag a Gála gyümölcsének megjelenése, és elsôsorban az íze! A Gála szûk két évtized alatt sikerfajtává vált Magyarországon. Az új Naturalma-fajták a gazdálkodók többségének szavazatai alapján magas, a hagyományos fajtákat felülmúló élvezeti értékkel rendelkeznek. Mi történne, ha ehhez a tulajdonsághoz hatékony marketinget társítanánk? Valószínûleg hamarabb sikerfajtává avanzsálnának a Naturalma fajták, mint a Gála klónok annak idején! Ezt ismerte fel a Naturalma Zrt.! A márkázás és a marketing által teremtett érték a Granny Smith esetében is megfigyelhetô volt, bár itt nem az almafajta, hanem egy fogkrém reklámozása volt a cél. Amióta televízióink nem adják az ominózus jók a fogaid Laci kezdetû rövid spotot, azóta a Granny kereslete drasztikusan visszaesett! Magyarországon még nem volt arra példa, hogy egy-egy fajtát vagy fajta köré szervezôdô márkát a tömegmédiában reklámoznának. A Naturalma most erre készül! Ezt az piaci elônyt viszont kizárólag csak a Naturalma Zrt. tulajdonosai élvezhetik! Ha szeretnék, hogy Önökhöz is ellátogasson a Naturalma, kérem, hagyjanak üzenetet a bszabolcs@hollandalma.hu címen. Üzenetükben hagyják meg nevüket, mobilszámukat, valamint azt, hogy milyen településen és hányan kívánnak részt venni a rendezvényen. Munkatársaink március 10-ig még legalább 15 helyszínen szeretnék testközelbe vinni fajtáinkat. A szervezés megkönnyítése és gyorsítása érdekében kérjük segítségüket esetleges rendezvényhelyszín biztosításában is. Hívjon és elviszszük Önhöz Európa legújabb almafajtáit! n