JEGYZŐKÖNYV. Kalmár Pál az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság nem képviselő tagja Németh Zsuzsanna a Zsámbékvíz Kft. ügyvezető igazgatója

Átírás

1 JEGYZŐKÖNYV Zsámbék Város Képviselő-testületének január 21-én (csütörtökön) 18 órakor a Polgármesteri Hivatal Tanácstermében megtartott rendkívüli üléséről. Jelen voltak: Lovas Lajos polgármester dr. Legerszki Tamás képviselő Horváth László alpolgármester Heim László képviselő Horgos Zsolt képviselő Gasparek Ferenc képviselő Keserű János képviselő Mayer László képviselő Nagy Károly képviselő Szabó Bernadett képviselő Szabó Zoltán képviselő Távol maradt: Haraszti Levente képviselő Meghívottként részt vett: dr. Malik Dean jegyző Kalmár Pál az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság nem képviselő tagja Németh Zsuzsanna a Zsámbékvíz Kft. ügyvezető igazgatója Lovas Lajos: Köszöntöm a megjelenteket, az ülést megnyitom. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 10 fő jelenlétével határozatképes. Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy a kezemben tartom a polgármesteri keret 2009-es felhasználásáról szóló beszámolót, amely a blogomban is olvasható. Tudom, hogy a képviselő asszony kérte jegyző úrtól a 2008 és 2007 évre vonatkozó kimutatást is. Ha elkészül, hasonlóképpen át fogom nyújtani. Addig is a zárszámadásból kinézhető. Ismertetném a napirendet. Jegyző urat kérdezem, hogy az IVS-t és az előzetes akcióterületi tervet le kell-e venni a napirendről, miután tegnap a Településfejlesztési Bizottság úgy határozott, hogy hétfőig ad haladékot magának arra, hogy elolvassa az anyagot. dr. Malik Dean: Igen. Lovas Lajos: Akkor az 5. és 6. napirendi pontot vegyük ki, a többi számozása pedig módosul. A Képviselő-testület 10 szavazattal, egyhangúlag az ülés napirendjét az alábbiak szerint fogadja el: 1

2 1./ Képviselői indítvány a Zsámbéki Hírek szerkesztésére kötött megállapodás módosítására 2./ Képviselői indítvány a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság hatásköreinek módosítására 3./ Egyéni képviselői indítvány SzMSz módosítására Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester 4./ A Képviselő-testület 158/2009.(XI.13.) számú és a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság 2/2010.(I.04.) számú határozatának felülvizsgálata Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester 5./ A Képviselő-testület és szervei évi munkatervének elfogadása Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester 6./ Zsámbékvíz Kft. felügyelő bizottsági tagjainak tiszteletdíja Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester Zárt 7./ A Zsámbékvíz Kft. Felügyelő Bizottsági tagjának megválasztása Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester 1./Képviselői indítvány a Zsámbéki Hírek szerkesztésére kötött megállapodás módosítására Lovas Lajos: Négy képviselőtársunk - Szabó Bernadett, Horgos Zsolt, Mayer László és Horváth László - azt javasolta írásban megindokolva, hogy mondják fel az újság szerkesztőjével megkötött szerződést. Én, hogy ne hibázzak, írásba foglaltam az ezzel kapcsolatos véleményemet, amit most ismertetek. A képviselői indítvány aláírói személyes benyomásaik alapján a következő észrevételeket tették: 1. Nem emelkedett az újság színvonala. A civilszervezetek híreinek megjelenésével a fontos eseményekről szóló beszámolók, interjúk, tudósítások rendszeres publikálásával az újság sokkal élőbb, sokkal zsámbékibbá vált, mint elődje. Ezt erősítik meg a civilfórumon kapott visszajelzések is. Részemről nem találkoztam negatív lakossági véleménnyel, pozitívval igen. 2. A szerkesztő nem jelenik meg a rendezvényeken. Az újság munkatársakkal dolgozik. Az eseményekről készített tudósítások ellen még nem találkoztam megalapozott kifogásokkal. 3. Elégtelen kommunikáció a szerkesztőbizottsággal, a szerkesztő csak a polgármester utasításait fogadja el. Ez nem felel meg a valóságnak. A helyzetről tájékozódva a szerkesztő határozottan cáfolta ezt az állítást. Részemről semmilyen utasítást nem adok a szerkesztőnek. Az interjúk egyeztetése mindig az interjút adó, és az újságíró ügye. Más mondanivalóját nem változtathatja meg harmadik fél, még akkor sem, ha a szerkesztőbizottság tagja. Ez a sajtóetika alapja Magyarországon a rendszerváltás óta. Ennek ellentétje a cenzúra, amikor a cenzor bármikor, bármit átírhat. Egy interjú harmadik fél általi átírására irányuló szándék személyiségi jogot sért. A szerkesztőbizottság tagjai közül egyedül alpolgármester úr jelezte eddig a kommunikációval való elégedetlenségét, illetve Mayer képviselő úr ezen képviselői indítvánnyal. Ő - a szerkesztő tájékoztatása szerint - eddig még egyszer sem válaszolt megkeresésére. A képviselői indítvány hivatkozik az SzMSz ügyrendjére, mely szerint az alpolgármester a Zsámbéki Hírek című helyi lap tartalmát illetően megteszi észrevételeit, gondoskodva a település igényeinek való megfelelésről. Ismereteim szerint ez meg is történik. Felhívnám azonban a figyelmet arra, hogy ez nem jelenthet semmilyen körülmények között cenzúrát. Egy személy észrevételének megtétele nem lehet kötelező érvényű a szerkesztőre. Amennyiben ezt a mondatot a képviselő-testület így értelmezi, javaslom az SzMSz-ből való kivételét, mert alkotmányos alapjogokat sért, úgy, mint személyiségi jogokat és a 2

3 sajtószabadságot is. Ahogy a lap szerkesztőjének fenyegetése is. A szerkesztő arról tájékoztatott, hogy az alpolgármesterrel folytatott levelezése során, az alpolgármester úr perrel fenyegette meg arra az esetre, ha az aktuális lapszámban leközli az egészségház szavazás zárt ülésen, de név szerinti, azaz a törvény szerinti nyílt szavazással hozott eredményét, azaz, hogy ki, hogyan szavazott. Az ilyen eljárás megint csak jogi aggályokat ébreszt. Az előterjesztés aláírói szerint a jegyző úr állásfoglalása alátámasztja állításaikat. Magam is megkértem az ügyben jegyző úr állásfoglalását, és alighanem ugyanazt az állásfoglalást kaptam, mint az indítvány aláírói. Ez pedig egyáltalán nem támaszt alá semmit. Ellenkezőleg: leszögezi, hogy azt tartom célszerűnek, ha a lap szerkesztője függetlenül látja el tevékenységét. Nem jó, ha a lap szerkesztője bárminemű utasítás alapján látja el feladatát. Semmilyen politikai tartalmakkal való megtöltése a lapnak nem célszerű, sőt nem is szabályos. Végezetül pedig a sajtóetika alapelve: hallgattassék meg a másik fél is. A lap ennek a követelménynek eddig mindig megfelelt. Nem tudok olyan képviselő nyilatkozatról, ami ne jelenhetett volna meg a Zsámbékí Hírekben. Mindezek alapján négy képviselőtársam indítványát teljes mértékben megalapozatlannak tartom, annak elutasítását javaslom. Ennyi az én véleményem. Azért írtam le, hogy ne hibázzak, mert jogi környezetet is tartalmaz. dr. Legerszki Tamás megérkezik a Tanácsterembe. Heim László: Mint a képviselőtársaim is tudják, a pályázat elbírálásakor talán én és Szabó képviselő úr voltunk azok, akik nem szavaztuk meg azt, hogy ez a társaság készítse az újságot. Azért én mindig figyelemmel kísértem az újságot. Személy szerint semmi kivetnivalót nem találtam benne, sőt az előző újságokhoz képest, ebben semmi politikai dolgot nem láttam. Ez a szerkesztő engem mindig személyesen és telefonon is megkeresett, hogy akarok-e nyilatkozni, vagy ha rólam szólt valami, akkor mindig megkérdezett. Úgy látom, hogy jó felé ment ez az önkormányzati újság, a szerkesztő hölgy szerintem nagyon jól csinálta ahhoz képest, ami itt az előzőekben volt. Nem tudom, hogy mi a kifogás, csak azt látom három cikluson át, hogy mindig mikor a ciklus vége felé járunk, megbomlott a testület. Kár ezt eltitkolni, itt is erről van szó. Nekem az az érzésem, hogy mindig van egy pár ember kívülről, aki az egészet elindítja. Miért kell a testületet piszkálni jobbról-balról - mondjuk jobbról -, hogy megbomoljon, ne úgy menjen, ne úgy dolgozzon, ne úgy csinálja. Én azt hittem, hogy egy fiatal társaságba kerülök, és a fiatalok nem foglalkoznak politikával, hanem tényleg a település érdekével. De nem ezt látom. Most kezdjük az újsággal, majd a másodikkal, harmadikkal. A személyes véleményem, hogy mi már nem olyan sokáig fogunk itt ténykedni, ezért ne ezzel foglalkozzunk, hanem azzal, hogy mit tudunk tenni még ennek a településnek a javára. Lovas Lajos: Továbbra is azt gondolom, hogy mindenki a város javát keresi. Én sem értem igazából, hogy mi a baj, illetve félreértéseket látok az újság szerkesztésének módjában. A sajtótörvény és a sajtóetika ismeretének hiánya jött talán elő, ezért is igyekeztem szabatosan fogalmazni. Horváth László: A cenzúráról annyit, hogy valótlanság hangzott el az újságban valamely nyilatkozó részéről. Nem azt kértem tőle, hogy ne jelenjen meg, hanem azt, hogy egyeztessen a nyilatkozatot tevővel, hogy biztosan szeretné-e ezt így, ebben a formában látni az újságban, mert szerintem visszás. Hogy perrel fenyegettem volna? Két esetben jeleztem ilyet. Egyszer sem az ő irányába jeleztem a pert, hanem azt gondoltam, hogy támadható lesz az újság, és ezért mérlegelje, hogy helyes-e, ha az a cikk abban a formában megjelenik, ahogy az az előkészített formában már szerepelt. Arra, hogy nem jelenhetett meg cikkünk, konkrét példa az egészségházról szóló cikkünk, amelyre Horgos Zsolt, Szabó Bernadett és én írtunk választ. 3

4 Nem mondom, hogy közelharcot kellett folytatni, de hosszasan kellett levelezgetni és telefonos beszélgetéseket folytatni, ahhoz, hogy ez megjelenhessen. Nem tetszik az, hogy az újság tájékoztatás helyett kvázi kampánylapként működik. Annak idején elhangzott a képviselők részéről személyi összefonódás az újság szerkesztője kapcsán. Akkor nem is értettem, azóta már tudom, miről beszéltek. Szerintem ez erkölcsi alapon visszás, ez lehet egy újabb érv az újság szerkesztője ellen. Lovas Lajos: Ezt az utóbbit nem értem. Horváth László: Valakinek a volt munkatársa, és ezért kapott munkát. Ilyen kritikák értek minket, amit a fogadóórámon felém jeleztek. Lovas Lajos: Ebben semmilyen összeférhetetlenséget nem látok, ez nem rokoni kapcsolat vagy ilyesmi. Horváth László: Engem zavarhat attól függetlenül, lehet, hogy polgármester urat nem. Lovas Lajos: Az egészségházzal kapcsolatban érkezett a három hozzászólás. Az első alkalommal, az első egészségház cikk kapcsán minden képviselő szót kaphatott. Ezzel azok, akik nem-mel szavaztak, nem éltek. Ehhez mindenkinek joga volt. Mikor másodszor a cikkek beérkeztek, az lapzárta után történt. És ez egy fontos körülmény. Lapzárta után már nem kell feltétlenül megnéznie, hogy mi van a postaládájában. Ő akkor azzal törődik, hogy az újság tördelődjön, és nyomdába kerüljön. Mindezek ellenére meg tudott jelenni, és az pedig hogy én erre reagáltam, annak a sajtóetikai követelménynek a következménye, hogy halgattassék meg a másik fél is. Tehát, akik először erről írtak, azok egy hasábon kb centi terjedelmet kaptak. A később megjelent reakciók a következő lapszámban, azok pedig ennél jóval nagyobbak voltak. Most levélből nem fogok idézni, mert nincs a birtokomban, de megvannak. Ami a levélben foglaltakat illeti, majdnem konkrétan úgy hangzott, hogy arra kérted a szerkesztőt, hogy addig, amíg a közigazgatási hivataltól nem kapsz állásfoglalást, ne jelenjen meg az egészségház cikk a szavazással együtt. Horváth László: Igen, hogy a következő hónapban jelenjen meg, egészen konkrétan ezt kértem tőle. Lovas Lajos: Az az állásfoglalás, ha jól emlékszem, két hónap múlva érkezett meg. Horváth László: Konkrétan ennyit kértem tőle. Lovas Lajos: De konkrétan mellé volt rakva az, hogy a jogkövetkezményeket neked kell vállalni. Én ebben érzek fenyegetést. De, ha felhatalmazol rá, a következő alkalomra elő tudjuk keríteni a levelezéseteket, és meg tudjuk beszélni. De szerintem, ez sem perdöntő. Horváth László: Abszolút. Lovas Lajos: Interjú javítása. Én másként tudom ezt a történetet. Erről beszéltünk is személyesen. Az én interjúm volt. Horváth László: Megvan írásos formában. 4

5 Lovas Lajos: Ezt is meg lehet nézni. De, ha én mondok valamit, ami szerinted nem igaz, szerintem pedig igaz, annak Te döntőbírája nem lehetsz. Mondhatod és nyilatkozhatod azt - és erre bármikor lehetőséged is van -, hogy szerinted nem igaz. Ezt úgy hívják, hogy vita. De beleszólni másnak az interjújába, és ha ennek nem tesz eleget a szerkesztő, ezért a jegyzőnél interveniálni, az egyszerűen nem fair, és nem felel meg a magyar jogrendnek. Horváth László: Gondoltam, hogy vagyunk annyira jó viszonyban, hogy ezt normális emberek módjára meg tudjuk beszélni az újság megjelenése előtt. Aztán azóta kiderült, hogy ez nem így van. Lovas Lajos: Azt gondolom, hogy most is mindent meg lehet beszélni, csak azt gondolom, hogy vannak olyan etikai normák, amiket egész egyszerűen nem lehet átlépni. Csak azt szeretném, ha ezeket mindnyájan betartanánk az újsággal kapcsolatban is. Horváth László: Ezekre az etikai normákra való hivatkozással javasoltam, hogy esetleg módosítva legyen ez a cikk, mert nem teljesen fedte a valóságot. Lovas Lajos: Itt ellentétes állítások állnak egymással szemben, ezt mindenki megítélheti. Meg az ügy jelentőségét is. Keserű János: Ezzel kapcsolatban jogod lett volna írni cikket, arról, hogy véleményed szerint ez meg ez nem fedi a valóságot. Ez lett volna a korrekt. Horváth László: Ezért mondtam azt, hogy azt gondoltam, hogy meg lehet beszélni még az újság megjelenése előtt, felesleges viták és oda-visszavágások nélkül. Keserű János: Egyébként nem tudom, miről van szó. Horváth László: A lapzárta után érkezett levélben,- ami valóban néhány órával a lapzárta után érkezett - egy mellékletben három levél volt. Ebből egy - Horgos Zsoltté - belekerült, a másik kettő valamiért nem akart belekerülni. Lovas Lajos: Ez egy súlyos tévedésnek tűnik. A szerkesztő itt arról tájékoztatott, hogy valóban hibázott. Lapzárta után nézte meg, és csak az első fájlt nyitotta ki. Ennyi történt. De miután lapzárta után érkezett, ezt nehéz felróni neki különösebb hibának. És utána az első szóra belerakta. Nem akarom túlbonyolítani a helyzetet. Azt gondolom, hogy ezeknek az eseteknek nincs sok köze ehhez a beadványhoz, amelyben állítások sorakoznak, és amelyek - úgy gondolom - nem állják meg a helyüket. Keserű János: Én elolvastam ezt az anyagot, nekem más a véleményem. Szerintem ez a szerkesztő korrekten, politikamentesen csinálja a dolgát. A megjelent cikkek a különböző eseményekről fedik a valóságot. Soha nem írt le olyat, ami nem felel meg az igazságnak. Az, hogy kampánylapként jelenne meg, nem tudom, ki mellett kampányolna, mert teljesen politikamentes és csak az eseményeket rögzíti. Én úgy gondolom, hogy ezt a kislányt meg kellene tartanunk, és maradjon ilyen az újság. Mert a Zsámbéki Polgár és a Zsámbéki Hírek között óriási különbség van. Gasparek Ferenc: Én, mint a szerkesztőbizottság tagja, azt tudom elmondani, hogy a szerkesztő mindig mindent időben elküld nekünk, sms-t is kapunk róla. Fizikailag nem ül össze a szerkesztőbizottság, ami lehet, hogy probléma és a jövőben célszerű lenne átgondolni, 5

6 de attól függetlenül mindenki postaládájában ott van az anyag, fel is hív. Én személy szerint az t követően kb perces telefonbeszélgetésben szoktam reflektálni arról, hogy mi a véleményem, vagy esetleg milyen javítandó dolgokat látok benne. Igazából azt gondolom, hogy nagyságrendekkel jobb, mint az előző újság. Heim László: Szeretném megkérdezni, hogy mit láttok az újságban, ami kampánycél? Horváth László: Ami elhangzott, amit nekem Bokor Anikó telefonban elmondott: hogy a polgármestert futtatni kell. Lovas Lajos: Én ragaszkodnék az írásos dolgokhoz, mert ez kezd átlépni egy határt. Sok mindent lehet állítani, ami szóban elhangzott, maradjunk az írásos dolgoknál. Horváth László: Ehhez kapcsolódik még a blog megjelenés. Nem tudom szoktatok-e Zsámbékon beszélgetni az emberekkel, mert ezt is sokan visszásnak érezték. Heim László: Azzal ugye tisztában vagytok, hogy mi a polgármesterrel nem vagyunk kebelbarátok, de azért mégis csak a falu vezetője a polgármester. Ha valamit akarnak kérdezni, akkor a polgármesterhez mennek. Nem hozzám, nem a Lacihoz vagy bárkihez. Horváth László: Én nem erre, hanem egészen konkrétan a blog beemelésére gondoltam, ami egészen egyszerűen feleslegesnek tűnik számomra. Persze ezen is lehet vitatkozni. Én azért írtam ezt a beadványt, mert nekem ez a véleményem. Gasparek Ferenc: Egyrészt az, hogy a polgármester minden lapszámban nyilatkozik akár több kérdésben is, szerintem teljesen természetes. Ó a település első embere, ő a település vezetője. Horváth László: Ebben egyetértünk. Gasparek Ferenc: A másik tekintetben, a blog szempontjából azt gondolom, hogy az elektronikus médiát nem mindenki olvassa feltétlenül.szerintem mindenki kíváncsi arra, hogy a polgármester mivel is foglalkozik. Jó maga a blog. Az, hogy be van emelve az újságba, nem minden lapszám erejéig, de néhány lapszámban arra, jó, hogy ismertesse azt, hogy ilyen van és az interneten elérhető. Ha egy pici hír van erről, nem biztos, hogy annyira figyelemfelkeltő, mintha egy terjedelmesebb cikk van róla. Lovas Lajos: Én is csodálkoztam, hogy miért van két oldal a blogból. Ennek két oka van. Az egyik, hogy a szerkesztő várta, hogy az évértékelők beérkezzenek. Az enyémmel együtt három érkezett be összesen. Elég sokáig várt, és a lapot meg kellett tölteni információval. A blog pedig nem kampánycélokat szolgál. Én nem kampányolok a blogban, hanem egy naplót vezetek, amiben a napi tevékenységemet - ha nem is százszázalékosan - írom le. Egy információforrás. Akárhogy is nézzük, a legtöbb információ hozzám fut be, így első kézből értesülhet mindenki arról, hogy mi történik. Olyan dolgok jelennek meg benne, ami nem az én kampánycéljaimat szolgálja, hanem tájékoztatni akarok vele. Én is megkérdeztem, hogy mi az oka, hogy két oldalon vagyok az újságban, és ezt a választ kaptam rá. Meg lehet ezeket a híreket írni kis hír formájában is, csak ezeknek a híreknek én voltam a forrása. Bárki lehet ezeknek a híreknek a forrása, ha megteszi, hogy indít egy saját blogot, vagy pedig az újság számára megírja őket. Ez most így alakult, és nem gondolom, hogy minden lapszámban így kellene alakulnia. Örülök annak, hogy ez most kapott egy ilyen hírverést, mert így többen 6

7 tudják, hogy létezik, és hogy mi történik, mire megszületik egy határozat, vagy miről kell dönteni. Horváth László: Ha a blog üres oldalt kellett, hogy betöltsön, ezt az érvet el tudom fogadni. Viszont akkor jelzem, hogy némi ellenérzést kelt a lakosság bizonyos körében. Ezt az újság írójának lehet jelezni. Lovas Lajos: Én ezt sajnálattal hallom, és nyilván értesülni fog róla. Kalmár Pál: Nem az a baj, hogy a polgármester megjelenik az újságban, ez természetes dolog. Én annak a hiányát látom, hogy a polgármesternek össze kellene fogni a testület többi tagját is, őket is szerepeltetni kell. Nem volt szimpatikus nekem Keller László állandó fényezése. Ez nem volt teljesen fair. Van nekünk egy jelöltünk, azt is meg lehetett volna kérdezni, esetleg interjút csinálni vele. Csenger-Zalán Zsoltnak hívják. Ő fog indulni a következő választásokon. A város nagy része, azt hiszem erre igényt tartana. Sokszor azt az űrt érzem, hogy egy kicsit egyoldalú. Van egy csapat, aki állandóan szerepel és az ellentétek fokozódása ügyében nem történik lépés. Az lenne a jó, ha a polgármester egy kohéziós erőként működne ebben a dologban. Le kellene ülni mindenkivel beszélgetni. Vannak más frekventált személyek Zsámbékon, akik szívesen nyilatkoznának. Vannak itt művészek. Engem még például soha senki sem kért meg, hogy beszéljek arról, hogy mit akarok, hogy akarom csinálni. Másik dolog, volt egy disszonancia Csath Magdolna cikkével kapcsolatban. Azért tudom, mert személyesen beszéltem erről Bokor Anikóval ez ügyben. Ott az volt, hogy ez valamilyen formában ki lett tisztítva, cenzúrázva lett, végül mégis meg lett jelentetve. Ezek azok a dolgot, amik esetleg kicsit tompítják az újság szerepét. Jó lenne, ha polgármester úr kicsit azon munkálkodna, hogy kiegyenlítődjenek a dolgok, ezzel sokat lehet segíteni, hogy ne legyenek ellentétek és vita e téren. Színesebben válasszák össze Zsámbék elitjével a riportokat, akármilyen sarkalatos kérdésben. Izgalmasabbá kellene tenni az újságot. Lovas Lajos: Azzal én is egyetértek, hogy neves művészek interjúvolása teljesen jó gondolat. Annyit hozzátennék, hogy én nem tetethetek bele semmit az újságba. Ezért van szerkesztője a lapnak. A szerkesztőbizottság feladata minden sajtóorgánumnál az, hogy a szelleme felett őrködjön. Ez esetben lehet nagyobb feladata a szerkesztőbizottságnak. Ami a politikai kérdéseket illeti. Én nem tudom, hányszor szerepelt Keller László az újságban. Ez a Zsámbéki Hírek. Nem az az újság célja, hogy az országos politikával foglalkozzon. Ami az összefogást illeti: próbálom összefogni a testületet, hol több, hol kevesebb sikerrel. Meg kell nézni a szavazások arányát. Viszonylat kevés az, amikor nem meggyőző többséggel döntünk. Volt egy-két kérdés, amiben közel egyenlő arányok alakultak ki, és így döntésképtelen volt a testület, de azért az esetek 95 %-ában általában tud konszenzus és egyetértés születni. Én a továbbiakban is erre törekszem, és el tudok tekinteni a személyemet ért támadásoktól, amik kétség kívül szaporodnak. Nem nagyon akarok erről tudomást venni, mert azt gondolom, hogy alapvetően akadályozza a munkát. Csath Magdolna kérdésére annyit, hogy valóban elkészült az interjú, amiről a szerkesztő javasolta, hogy vagy rövidítsék le, vagy készítsenek egy másikat. Erre azt mondta, semmi gond, ezt az anyagot majd másra felhasználja, ezek után kinyomtatta és szétosztotta a Művelődési Házban egy előadáson. Az újság szerkesztője ezek után úgy döntött, hogy megjelenteti. De ez az ő döntése volt. Én nem erőszakoltam ki belőle semmit. Se azt, hogy jelentesse, se azt, hogy ne. Sőt nem is tudtam róla, hogy interjút készít vele. Mint egy neves zsámbékival készített vele interjút. dr. Legerszki Tamás: Nem tudtam Csath Magdolna cikkéről, és azt sem tudom, hogy a szerkesztőbizottság milyen álláspontra helyezkedett ezzel kapcsolatban. Azt azért az elején 7

8 elmondanám, hogy a falut a képviselő-testület vezeti, a polgármester úr önállóan lett ide választva, akibe bizalmat helyeztünk, ugyanis ő az utolsó ember a faluban. Ugye mindenki érti, hogy miért mondom így? Mi is az utolsó emberek vagyunk, ez egy szolgálat. A testület dönt mindenben, és bennünket képvisel a polgármester minden szinten, és operatív tisztként bonyolít bizonyos kérdéseket, amiket engedünk neki. Illetve, amit ő saját belátása szerint jónak tart, tárgyalásokat folytat, de erről kötelessége beszámolni a testület felé, tehát a választópolgárok felé is. A szerkesztéssel kapcsolatban, a beadványt nem írtam alá, de annyiban egyetértek, hogy amikor a szerkesztőbizottság tagja voltam jó ideig nem kaptam meg semmilyen anyagot. Nem is keresett a szerkesztő, igaz én sem kerestem őt meg. Aztán rám talált, és utána egy, vagy két alkalommal megkaptam az anyagot. Amit a beadvány szerzői megkifogásolnak, avval mélyen egyet tudok érteni. Azzal a sorával, hogy a szerkesztő szinte soha nem vesz részt a helyi rendezvényeken, eseményeken. Nem tudom, most miért nincs itt. Ha már a polgármester úr azt mondta, hogy hallgattassék meg a másik fél is, elvártam volna, hogy ilyen fontos kérdés tárgyalásánál itt legyen. Az előző Zsámbéki Polgár című tájékoztató lapunk szerkesztőjével kapcsolatban éppen az volt a kritikai kifogás, hogy nem volt mindig itt a testületi üléseken. Maguk a jegyzőkönyvek nem szó szerinti dolgokat közölnek, megpróbálnak az elhangzottakhoz nagyon közeli és természetesen objektív dokumentációt biztosítani. De egy probléma súlyát érzékelni csak az tudja, aki itt jelen van, és az tudja egy újságban is nem csak formailag, hanem akár hangulatilag is átadni. Amit a legelején polgármester úrnak jeleztem, hogy igen hibásnak tartottam, hogy aki ezt az újságot szerkeszti - mondjuk Bokor Anikó - zárójelbe odaírja, hogy szerkesztő és kommentál valamit. Ez megengedhetetlen. Ezt a szerkesztőbizottság megteheti, hogy hozzátesz ezt vagy azt. Lovas Lajos: Ez egy bevett fordulat, hogy a szerkesztő a tudósításhoz, ha valahová máshová utal az információ, akkor megjegyzést tesz. dr. Legerszki Tamás: De ő egy tördelő, ő nem szerkeszt. Lovas Lajos: Nem, ő nem tördelő. A szerkesztőbizottság - mint az előbb elmondtam - nem szerkeszti a lapot, olyan értelemben, hogy ő maga rakja össze. Ilyen a világon nincsen. Mert a szerkesztőbizottságnak nem az a feladata. Azt szerkesztőségnek hívják. Az pedig alapvető különbség a mostani újság és a korábbi között, hogy míg a korábbi újság szerkesztőjének általában nekem kellett elmondani, hogy mi történt az egyes eseményeken, a mostani újság munkatársakkal dolgozik. Ha ő személyesen nincs ott, akkor valaki ott van, aki előkészíti az anyagot. dr. Legerszki Tamás: Most is itt van? Lovas Lajos: Most nincs itt éppen, ez egy ilyen helyzet, ez előfordul az ember életében, hogy éppen nem tud ott lenni. Egyébként pillanatnyilag az országgyűlésben tartózkodik, mert neki is van munkája. Abból, amit mi fizetünk, nemigen lehet megélni. Mayer László: Meg lehet kérdezni, hogy kik a munkatársak? Lovas Lajos: Kérdezzétek meg a lap szerkesztőjétől. Heim László: Csak jól sejtettem én, hogy itt politikai dolgok vannak. Csak egyet kérek: ez az újság Zsámbék újságja és nem politikai újság. Itt a falunak a dolgairól kell írni, és nem arról, hogy neked mi a véleményed Keller Lászlóról. 8

9 Kalmár Pál: A demokráciában nem hiszem, hogy ez probléma. Másik dolog: a választási küzdelmek mindig azért mennek, hogy melyik értékrend kerüljön az úgynevezett hatalomba. Ennek az értékrendjét nyugodtan lehet kifejteni. Lovas Lajos: Amennyiben nincs több kérdés, szavazásra teszem fel az első határozati javaslatot, amely úgy szól, hogy a képviselő-testület a megbízási szerződés azonnali hatállyal felmondja. Kérem, erről szavazzanak. A Képviselő-testület 5 igen szavazattal, 6 ellenszavazat mellett a Revival Team Kft-vel szeptember 17-én megkötött megbízási szerződést nem bontja fel. 2./ Képviselői indítvány a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság hatásköreinek módosítására 3./ Egyéni képviselői indítvány SzMSz módosítására Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester Lovas Lajos: Annyit szeretnék a beadványra reagálni, hogy a mostani rendszert, a Pénzügyi Bizottság hatásköreit is közösen alakítottuk ki. Most már lassan három és fél éve jól működik. Számos minősített többséget igénylő kérdésről van szó. A Pénzügyi Bizottság eddig meglehetősen jól működött. A Pénzügyi Bizottság 5 tagjából 4 képviselő, azaz a képviselőtestület harmada vesz részt a Pénzügyi Bizottságban, ezért nem látom indokolnak az SzMSz változtatását. Szabó Bernadett: A leírt indokláshoz csak annyit tennék hozzá, hogy hónapról-hónapra fedezünk fel olyan hibákat a saját működési szabályzatunkban, amelyeket korrigálni kell. Felmerülhet az is időközben, hogy mégsem működik olyan jó hatékonysággal, mint ahogy polgármester úr megítéli. Szerintem szükség van arra, hogy újra átbeszéljük, hogy ez a nagyon-nagyon sok hatáskör, amit a bizottsághoz utaltunk, biztosan jogszerű és hatékony-e? Lovas Lajos: Jogszerűnek, biztos, hogy jogszerű. Én rendszeresen részt veszek a Pénzügyi Bizottság ülésein. Nagy szakmai tapasztalattal és szabályosan működik a bizottság. Ez az egyik legtöbbet dolgozó bizottság, és örülök, hogy ezzel a hatékonysággal tud eleget tenni feladatának. Gasparek Ferenc: Mint a Pénzügyi Bizottság elnöke az indítványban megfogalmazott egyik konkrétumot nagyon súlyosnak érzem. Egyrészt mindenki részt vehet a bizottság ülésén. A napirendi pontjaink túlnyomó többsége nyílt ülésen zajlik. A képviselő-testület tagjai ezeken az üléseken szót kapnak, elmondják a véleményüket, így a bizottság döntését nyilvánvalóan befolyásolják is. A 140 milliós kötelezettségvállalásról leírt konkrétum, erős csúsztatás. Ugyanis a legtöbben részt vettek ezen a bizottsági ülésen, a döntésből ezt ilyen módon kiemelve úgy tűnhet, hogy ez direkt módon történt. Aki itt volt a bizottsági ülésen jól láthatta, hogy itt egy nagyon szoros határidő volt, ami miatt muszáj volt egy döntést hozni. Azt is megbeszéltük, hogy ez a döntés időleges. A pályázat folyamán bármikor módosítható. Ha akkor nem hozzuk meg a döntést, akkor a pályázaton nem tudunk indulni. Annyit hozzátennék, hogy ha a bizottság nem birtokolná ezeket a hatásköröket, akkor az elmúlt időszakban lényegesen kevesebb, vagy egy pályázaton sem vettünk volna részt, mert nem lett volna olyan konszenzusos döntés, ami elfogadásra került volna. 9

10 Lovas Lajos: A Pénzügyi Bizottság most megmentette a helyzetet. Kértem a jegyző urat, hogy folytasson vizsgálatot, hogy hol történt az a hiba, hogy a pályázatban végül nem azok a számok szerepelhettek, amelyet a képviselő-testület megszavazott. Mindenesetre a Pénzügyi Bizottság szakmai tapasztalatát és a jelenlévő nem tag képviselők munkáját is felhasználva megoldotta a kérdést. Szabó Zoltán: Ezeket a jogköröket a testület teljes bizalommal adta át a Pénzügyi Bizottságnak. Nyilván a beadvány mögött valami bizalomvesztés lehet. A kérdésem az, hogy tulajdonképpen mi lehet ez? Mi a bizalomvesztés oka? Horváth László: Ennek a beadványnak a megírásában engem nem a bizalomvesztés motivált. Az önmagában sértő, ha a Pénzügyi Bizottság elnöke azt mondja, hogy a testület nem jutott volna konszenzusra különböző pályázatoknál. Ugyanakkor tizenkét embert választottak meg az ügyek intézésére és a döntések meghozatalára. Itt átruháztunk hatásköröket, és működés közben kiderült, hogy ez így nem működik. Ez így nem folytatható. Elmondhatjuk, amit akarunk, csak én azt tapasztaltam, hogy nem veszik figyelembe. Másik példa a Bölcsőde helyének kijelölése. Anélkül, hogy vitatnám, hogy jó helyen lesz-e, vagy nem a Bölcsőde, ha nyerünk a pályázaton, engem nem kérdeztek meg, lehet, hogy másokat igen. Én nem tudtam itt lenni azon az ülésen, így csak utólag tudtam meg, hogy beadtunk egy pályázatot az épülő óvoda mellé a volt kantin helyére. Azt gondolom, hogy ezek olyan volumenű ügyek, amelyeknél fontos lenne, hogy mind a tizenketten részt vehessünk ezekben a döntésekben. Nem azt akarom, hogy egy határozott mozdulattal húzzuk át az összes hatáskört és helyezzük vissza a Pénzügyi Bizottságtól a testülethez, hanem haladjunk végig pontonként, és beszéljük meg, hogy jól van-e így. Szabó Bernadett: A bizalmam saját magammal szemben nem inogott meg, mert én a bizottság tagja vagyok. De próbálom a többiek helyébe képzelni magam, hogy hiába mondják el a véleményüket, öt ember dönt a tizenkettő helyett. Holott képviselő-testületi hatáskörök. Önkormányzati hatásköröket helyeztünk át a Pénzügyi Bizottsághoz, és szerintem vannak olyan döntések, ahol igenis meg kellene hallgatni a többieket is. Szabó Zoltán: Egyébként én többször érzem, hogy hiába beszélek, nem csak ezzel kapcsolatban. dr. Legerszki Tamás: A gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület egésze felelős. Bizonyos hatásköröket át lehet adni a Pénzügyi Bizottságnak, ami fölgyorsítja az eseményeket és a helyi ügyek kezelését. Január 4-én látva a Pénzügyi Bizottság elnökének kétségbeesett arcát, arra gondoltam, hogy nem egy kollektív bölcsesség lenne-e helyesebb ebben a helyzetben, és ez nem azon múlott, hogy a Pénzügyi Bizottság nem látta volna jól a helyzetet, de tizenkét ember közül mindenki más szemüveggel nézi, és mindenki még inkább hozzá tudott volna szólni. De nem szólhatott hozzá. Hiszen tanácskozási jogunk van minden bizottságban, de döntési jogunk nincs. Ami számomra nagyon kritikus, az a perek kezdeményezése. Ezt már a legelején elmondtam. Lehetnek ezek a perek tyúkperek, de lehetnek 150 milliós perek is. Volt már Zsámbék életében ilyen. Például a PEMÜ Hapich ügy, annál 200 milliós perrel nézhettünk volna szembe. Ezt a jogkört mindenképpen vissza kellene vennie a testületnek. Hibás megfogalmazásnak érzékelem, és mindenképpen változtatni kell azon. hogy dönt az önkormányzat által benyújtásra kerülő pályázatok önrészének biztosításáról. Ez tilos. A Pénzügyi Bizottság képtelen erről dönteni. Javaslatot tehet a testület részére a pályázaton való indulásról és javaslatot tehet arról, hogy az önrészt mely keretek 10

11 terhére biztosítsák. Szerencsére most tervezni lehet. Azt gondolom, hogy ez a költségvetést érinti és az önkormányzati törvényt sérti. Beláthatatlan a felső határa annak, hogy dönt a ,- forint feletti követelések törléséről. Ez lehet ,- forint, de lehet 30 millió is. Azt gondolom, hogy a megelőző pontok- amelyek az ingatlanok eladásával, bérbeadásával kapcsolatos kérdéseket feszegetik - az önkormányzat vagyonával foglalkoznak. Ezeket a képviselő-testületnél hagynám. Ez egyáltalán nem sértő, megítélésem szerint az több helyen is az önkormányzati törvénnyel lenne összhangban, ha ezeket visszatennénk. Természetesen minden kérdésről - mint minden bizottság - a Pénzügyi Bizottság önállóan véleményt alkothat. Ugyan én egyszer kaptam intelmet arról, hogy ne mindenről alkossunk véleményt. Egyetértek azzal, hogy egy kicsit kurtítsuk meg a hatáskört. Ugyan én ezt a beadványt nem írtam alá, de egy másik beadványban - ami a január 4-i kérdéseket taglalja - kértem, hogy gondoljuk át ezeket, de a jogköröket nem részleteztem. A beadvány benyújtóival ellentétben én a Pénzügyi Bizottságnál hagynám az üzletek nyitva tartásával kapcsolatos kérelmeket. Gasparek Ferenc: Ha az én arcomat Legerszki doktor úr kétségbeesettnek látta, az az ő saját véleménye. Az viszont kétségtelen, hogy az az ülés igen-igen operatív volt, mert ha nem így történt volna, akkor a városközpont pályázaton nem indultunk volna. Lovas Lajos: Szerintem a hangulatfestő kifejezések nem viszik előbbre a dolgot. Én például cselekvő késznek és elszántnak láttam bizottsági elnök úr arcát. De ez ugyanúgy legfeljebb hangulatfestésre alkalmas, mint a kétségbeesett kifejezés. Az, hogy 12 embert megválasztott Zsámbék lakossága, azt úgy hívják, hogy képviseleti demokrácia. Szakmai kérdésekre hivatkozva - másik szakmám szociológus. A szervezett szociológiának az alapvetése, hogy egy szervezet annál hatékonyabban tud működni, minél kisebb. A képviseleti demokráciában pedig delegálják a hatalmat adóknak a bizalmát. A képviselő-testület három évvel ezelőtt delegálta ezeket a feladatokat a Pénzügyi Bizottsághoz, amelyek ellen eddig kifogás nem merült fel. Én is szeretném megkérdezni, hogy miért most ne bíznánk a Pénzügyi Bizottság kvalitásában. A jegyző urat szeretném megkérdezni arról, hogy a Legerszki képviselő úr által felsorolt kérdésekben lehetséges-e, hogy a bizottság hatáskörében valami törvényellenesen van? dr. Malik Dean: Nem. Az önkormányzati törvény világos és egyértelmű eligazítást ad arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat szabadon alakítja ki saját szervezetét és működési rendjét. A törvény garanciális jelleggel kizárja bizonyos tárgykörökben a képviselő-testülettől a hatáskör átruházást. Egyik ilyen szabállyal sem ellentétes az SzMSz szabályozási köre. Keserű János: Január 4-én, a bizottsági ülésen sokan itt voltunk, mindenki elmondhatta, amit akart. Kicsit korábbra visszatekintve: mindnyájan tudtuk, hogy dönteni kell és január 5-én be kell adni a pályázatot. Mindenki úgy jött el 4-én, hogy tudta, hogy itt mondhatja el, amit szeretne, és ennek tükrében tudott a Pénzügyi Bizottság dönteni. Ott született egy olyan döntés, hogy a ,- forint bármikor módosítható, de a pályázathoz meg kellett szavazni, mert másként nem lehetett volna beadni. Jegyző úrtól kérdezném: ha valaki nem ért egyet a Pénzügyi Bizottság saját hatáskörében hozott döntésével, lehet-e az ellen írásban, szóban fellépni? dr. Malik Dean: Természetesen. Szabó Bernadett: A január 4-i üléssel kapcsolatban: én őszintén kétségbe estem akkor, amikor kiderült, hogy az előterjesztés elfogadhatatlan állapotban van. Lehet, hogy az elnök úr 11

12 arca nem volt kétségbeesett, de az enyém biztos, hogy az volt, és még több bizottsági tagnak is. Ugyanis előkészítetlen volt az anyag. Lovas Lajos: Annyira nem lehetett előkészítetlen, ha sikerült néhány óra alatt megoldani a problémát. Egy ekkora pályázat beadása több hónapos munkát igényel, mint ahogy több hónapot dolgoztunk is rajta. dr. Malik Dean: Elnézést kérek, de itt két dolog össze van keverve. Január 4-én, amikor egy nappal a pályázat benyújtása előtt a bizottság sok mindent tett, aktívan dolgozott a pályázat benyújtásához, ez nem szervezeti kérdés. Azért kellett ott kérdéseket eldönteni, mert az adott időpontra a pályázat benyújtásához az önkormányzat megbízásából segítséget nyújtó főépítész, tervező, pályázatíró adott kérdéseket illetően nem volt egészen konszenzusos állásponton. Ez az ő felelősségük, amelyet megfelelő pillanatban, megfelelően értékelni kell, és ezt a képviselő-testület nem is fogja tudni elkerülni. De ennek semmi köze ahhoz, hogy a Pénzügyi Bizottság vagy a képviselő-testület hatáskörében van-e a pályázatok elbírálása. Ez két teljesen különálló kérdés. Lovas Lajos: Amennyiben nincs több hozzászólás, szavazásra tenném fel a kérdést. dr. Malik Dean: A képviselő úrnak volt egy érdemi javaslata. dr. Legerszki Tamás: Az utolsó kérdés kivételével elvonnám a Pénzügyi Bizottságtól a felsorolt hatásköröket. dr. Malik Dean: A képviselő úr javaslata az volt, hogy az üzletek nyitva tartásával kapcsolatos kérdés kivételével a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottság hatásköréből vegye ki a beadványban szereplő hatásköröket. A Képviselő-testület 5 igen szavazattal, 6 ellenszavazat mellett dr. Legerszki Tamás indítványát- miszerint a Képviselő-testület az üzletek nyitva tartásával kapcsolatos kérelmek elbírálásának kivételével vonja magához vissza a négy képviselő beadványában szereplő hatásköröket - nem fogadja el. A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, 5 ellenszavazat mellett úgy dönt, hogy a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2007.(I.16.) számú rendeletének 5. számú mellékletében a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottságra átruházott hatásköröket nem kívánja módosítani. dr. Legerszki Tamás: Szeretném kérni, hogy a Törvényességi Főosztálytól kérjenek állásfoglalást arról, hogy a pályázat önrészének a biztosításáról szóló hatáskör átruházás nem sérti-e az önkormányzati törvényt. Számomra úgy lett volna elfogadható ez a hatáskör, ha úgy szerepel, hogy a Pénzügyi Bizottság javaslatot tesz a képviselő-testület felé. Lovas Lajos: Szünetet rendelek el. 12

13 A Képviselő-testület 15 perc tanácskozási szünetet tart. 4./A Képviselő-testület 158/2009.(XI.13.) számú és a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság 2/2010.(I.04.) számú határozatának felülvizsgálata Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester Lovas Lajos: A napirend ismertetésére felkérem jegyző urat. dr. Malik Dean: A Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság a képviselő-testület 158/2009. számú határozatának meghozatalát követően, január 4-én döntött arról, hogy mik legyenek az önkormányzat által benyújtott településközpont pályázat akcióterületének egyes részeire költhető költségkeretek. A Képviselő-testület e tárgyban hozott határozatának számsorai és a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság szakértői véleményezés után meghozott határozatának számsorai között ellentmondás van. Fontos elmondanom, hogy nem a határozat felülbírálatáról, és a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság hatáskörének elvonásáról van szó, hanem arról kell a képviselő-testületnek határoznia kell, hogy az e tárgyban született, de nem a benyújtott pályázat költségkereteivel összhangban álló határozatát hatályon kívül helyeznie, vagy megfelelően módosítjí. Tekintettel arra, hogy a Pénzügyi Ügyrendi Bizottság hatáskörében járt el, ezért a testület előtt lévő határozati javaslat elfogadását javaslom. dr. Legerszki Tamás: Ha jól értem, ehhez kapcsolódik a beadványom. Született egyfajta értékelés a polgármester úr részéről, a jegyző úr ellenjegyzésével, szakértői véleményével. Nem jól látom? Én tettem fel kérdéseket, ez annak egy része? Tanácsos lenne előtte a problémákat kibontani. dr. Malik Dean: E napirend kapcsán becsatoltuk képviselő úr beadványát, melyben aggályosnak és jogsértőnek ítéli a Pénzügyi Bizottság határozatát. Két dolgot különítenék el. Az egyik, hogy a határozati javaslat nem a beadvány értékeléséről szól. A beadvány tartalmát a vizsgálat után hatáskörében eljárva a képviselő-testület fogja értékelni. Nem tudok arról, hogy a polgármester úr bármiféle értékelést tett volna, az pedig végképp nem lehetséges, hogy én ellenjegyeztem. dr. Legerszki Tamás: Ott az aláírása az előterjesztésen. dr. Malik Dean: Az előterjesztésen szereplő aláírás arra vonatkozik, hogy nyílt ülésen tárgyalható a napirend, az előterjesztő a polgármester úr. Az előterjesztés arra vonatkozik, hogy a képviselő-testület 158/2009. és a Pénzügyi Bizottság 2/2010. számú határozata egymásnak ellentmond. Az önkormányzat képviselő-testülete a főépítész állásfoglalása alapján meghozott egy határozatot, amelyben költségkereteket alakított ki abban a hitben, hogy ezeken a költségkereteken belül az önkormányzat által elhatározott projektelemek megvalósíthatók. Az önkormányzat által megbízott szakértők azonban, amikor elkészítették ezeket a projektelemeket, akkor ezek a számok eltértek. Ezt tárgyalta meg a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság a január 4-i ülésén. Emiatt a képviselő-testületi határozatot hatályon kívül kell helyezni. Lovas Lajos: Nem tudtuk beadni a pályázatot azokkal a feltételekkel, amit a főépítész benyújtott, és a képviselő-testület elfogadott. Ez egy kronológiai hiba rendbetétele. A pályázat érvényességéhez azokat a számokat kell elfogadnunk, amelyeket később a tervezők és a 13

14 Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság elfogadott. A mostani határozatunkkal a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság határozatát megerősítjük, és hatályon kívül helyezzük a másik képviselő-testületi határozatot. Szabó Bernadett: Nem értem. Be lett nyújtva a pályázat azokkal a számokkal, amiket a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság elfogadott, Te aláírtad, beadtuk a pályázatot azokkal a számokkal, hogy lehet, hogy utólag kijavítjuk? Lovas Lajos: Nem javítjuk ki utólag. Hatályon kívül helyezzük az eredeti határozatot. dr. Malik Dean: Nem értem a kérdést. Ezt nem lehet kijavítani, éppen ez a lényege. Az előterjesztésnek azért van két határozati javaslata. Az önkormányzat benyújtott egy pályázatot, amelyben meghatározta a pályázati keretösszegeket, ez azonban ellentmond a képviselő-testület pályázat előkészítést megelőzően meghozott határozatával. Ezért két út kínálkozik. Az egyik, hogy korrigálja a korábbi határozatát. Önmagában a novemberben, majd januárban meghozott határozatok közötti ellentmondás fontos elemét képezi a képviselő úr által kezdeményezett vizsgálatnak. A másik lehetőség, hogy a képviselő-testület felhívja a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottságát, hogy vonja vissza a határozatát és a pályázatot. Ezzel is megszűnik az önkormányzat két szerve között felmerült ellentmondás. Lovas Lajos: Ha a pályázatot meg akarjuk tartani, akkor az I. számú határozati javaslatot kell megszavazni. Szabó Bernadett: A testület hozott egy határozatot arról, hogy mekkora összegeket szeretne bizonyos közterületre költeni, felkért szakértőket, hogy ezeket az összegeket az adott területekre csoportosítva dolgozzanak ki olyan rekonstrukciós terveket, amiket be tudunk nyújtani a pályázathoz. Hogy fordulhat az elő, hogy a testületi döntéssel ellentétes lett az előterjesztés? Gasparek Ferenc: Mikor a településközpont pályázat átgondolásába kezdtünk, született egy képviselő-testületi határozat, amely meghatározott bizonyos elemeket, és rendelt mellé bizonyos költségeket. A költségek hozzárendelésében a főépítész segítségét kértük. Ez alapján az önkormányzat megbízott szakértőket, akik áttanulmányozták, hogy mely projektelemeken mit szeretnénk kialakítani. Ennek kialakult egy költsége, ez a költség erősen eltért az önkormányzat határozatától, és ezért kellett azon a bizonyos január 4-i ülésen hozni egy olyan bizottsági határozatot hozni, hogy kívánunk-e továbbra is indulni a pályázaton. Ennek megfelelően a testület által meghozott célokhoz, amelyeket más összegekkel lehet megoldani, a megfelelő összegeket hozzá kell rendelni. A bizottsági ülésen nagyon sok képviselő részt vett, és mindenki véleményét gyúrtuk össze. Alapvetően az volt az irány, hogy a pályázaton indulni kell, adjuk be akkor is, ha a későbbiek során módosítanunk kell. Ha a képviselőtestületi határozatot visszavonjuk vagy átalakítjuk, akkor mehet tovább a pályázat. Ha nem, akkor a PÜB határozatát vissza kell vonni, és a pályázaton nem indulunk. Lovas Lajos: A korábban elfogadott számok nem bizonyultak helyesnek, ezért dolgozott rajta annyit a bizottság. Ezekkel a számokkal lehetett reálisan beadni a pályázatot. mert az eredetileg elfogadott számokkal nem lehetett megvalósítani. Az akcióterületről szóló határozat előzménye és előfeltétele volt a bizottság döntésének. Azért kell most ezt a határozatot visszavonni, hogy indulni tudjunk a pályázaton és megerősítsük a bizottság határozatát. 14

15 Szabó Bernadett: Még mindig nem értem. A testületi határozatnál - ahol többségünk itt volt - elfogadtuk például a Romtemplomnál, hogy parkosítunk, parkolót létesítünk, utcabútorokat helyezünk el 70 millió forint értékben. Majd amikor a pályázatot beadtuk már a Romtemplom körüli tér csak 15 millióval szerepel. Hatalmas különbségek vannak az összegek között. Gasparek Ferenc: Azért volt kénytelen a bizottság bizonyos ilyen átcsoportosításokkal élni, - és vélelmezte, hogy ezt a testület a későbbiekben jóváhagyja- mert egyrészt sokan voltak jelen testületi tagok, másrészt másként nem lehetett volna a pályázaton indulni, harmadrészt pedig a fő koncepció az volt, hogy a központi terület elinduljon, ezért oda kellett az összegeket csoportosítani. Célszerűnek láttuk az összes projektelemet megtartani még akkor is, ha bizonyos esetekben jelentékenyebben kell az összegeket csökkenteni. Azért van, mert 100 milliós nagyságrendben volt hibás a 158/2009-es határozat előkészítése. Nem lett figyelembe véve a csomópont átépítés és a közműfejlesztés. Ez a két tétel millió forintos nagyságrendet ölel fel. Szerintem ez most nem először hangzik el. Szabó Bernadett: Még mindig azt szeretném tudni, hogy lehet az, hogy 4-én úgy ültünk itt, hogy teljesen más számokat láttunk. Lovas Lajos: Azért, mert a tervezők a megbízás alapján pontosan kiszámították, hogy mi mennyibe kerül, és teljesen más számok jöttek ki, - hozzátenném, hogy ezek a reális számok - mint amit a főépítész előtte kiszámított és elénk tárt. Keserű János: A főépítész nem vette figyelembe a csomópont átépítést és a közműfejlesztést. dr. Legerszki Tamás: Én is azt gondolom, hogy itt egy kronológiai hiba történt. Itt voltam a Pénzügyi Bizottság ülésén. Azt hittem, hogy több idő fog rendelkezésemre állni, és át fogom tudni tekinteni a dolgokat. Nem tudtam áttekinteni. Én azt láttam, hogy a Pénzügyi Bizottság egy nehéz helyzetet próbált megoldani. Azzal én is egyetértek, hogy ha egy mód van rá, a pályázaton induljunk és próbáljunk pénzügyi lehetőséget szerezni bizonyos dolgok megvalósítására. Azt is láttam és utólag elolvastam, hogy milyen feltételek mellett lehet indulni és miket kell hozzá teljesíteni. Irányszámok voltak megadva arra, hogy bizonyos dolgok megvalósításához mekkora pénzösszeg áll rendelkezésre. Itt én nem láttam, - de, ha tévedek, kérem az elnök urat, hogy javítson ki - hogy a bizottság így működött volna. Amit a képviselő asszony mondott, hogy most megint egy másik verziót látunk, lehet, hogy rendben van. Jegyző úrtól kérdezem: az első fordulóra az Akcióterületi Terv képviselő-testületi határozattal megerősített formáját kellett benyújtani? Itt megint visszautalás történik arra a problémára, hogy erről a képviselő-testületnek kellett volna dönteni, hiszen változtak az összegnagyságok, ennek megfelelően az önrész. Tudjuk, hogy önerőből nem fogjuk tudni kifizetni az önrészt, hitelt kell fölvenni, ezért a 2010-es költségvetést ennek megfelelően kell alakítanunk. Lovas Lajos: A 2011-est. dr. Legerszki Tamás: Nem tudom, hogy született-e képviselő-testületi határozat az Akcióterületi tervről, amelyről azt olvasom, hogy alapvető felszereltsége a részletes pénzügyi terv. Ha az most elment, rendben van-e, jól van-e, ha utólag döntünk? Vagy pedig szerencsésebb lett volna - és igazam van-e abban-, hogy ha a képviselő-testület kellő időben kapja meg az információt, bölcsebb lett volna előbb együtt dönteni az egészről, és valóban hagyni a Pénzügyi Bizottságot a részletek kimunkálására. Engedélyezném az önrész 15

16 megemelkedését, és engedélyeznék a Pénzügyi Bizottságnak egy teret, hogy meghatározza mekkora hitelfelvételt lát nemcsak szükségesnek, hanem az engedélyezettnél kevesebbnek. Lovas Lajos: Azt szeretném megkérdezni - ugyanis a kérdés számomra egyszerűnek tűnik -, hogy akarunk-e indulni a pályázaton, vagy nem. Van-e olyan a képviselőtársaim között, aki meg akarja akasztani ezt a pályázatot, és azt szeretné, hogy visszavonjuk. Ennek érdekében sokmindent tehetünk. Ha nem akarjuk ez, akkor egyet tehetünk: azt, hogy megerősítjük a Pénzügyi Bizottság határozatát. dr. Malik Dean: Képviselő úr kérdése azt volt, hogy a pályázatot akcióterületi terv alapján kell benyújtani, és akcióterületi tervet fogadott-e el a képviselő-testület? dr. Legerszki Tamás: Igen, pénzügyi tervvel együtt. dr. Malik Dean: Visszakérdeznék. Fogadott el Ön ilyet? dr. Legerszki Tamás: Nem tudom. dr. Malik Dean: Ez a fajta ellentmondás, akkor merül fel, ha az önkormányzat a pályázathoz benyújtandó hiánypótlásként ezeket a dokumentumokat nem csatolja. Valóban dönteni kell ebben a kérdésben, és amennyiben ez a döntés nem fog megszületni, - tegyük fel nem lesz akcióterületi terv - megint csak a B verzió áll fenn, azaz a pályázatot vissza kell vonni, illetve el fogják utasítani. dr. Legerszki Tamás: Nem ezt kérdeztem. Hiszen a polgármester úr is utalt rá, hogy hogyan kell dönteni. Én az elején elmondtam, hogy legjobb és kívánatos az lenne, hogy a pályázaton indulni tudjunk. Nem ezt kérdeztem, azt majd a szavazás megmutatja, hogy mi lesz ezzel az előterjesztéssel. A jegyző úrtól csak azt kérdeztem, hogy rendben van-e, hogy most a képviselő-testület hozza ezt a határozatot? Ez a sorrend rendben van-e, vagy jobb lett volna, ha először a képviselő-testület tud ezzel foglalkozni, és lehetőség ad a Pénzügyi Bizottságnak hatásköre gyakorlására? Lovas Lajos: Azt hiszem, tudok erre válaszolni, de megkérem jegyző urat, hogy, ha rosszat mondanék, javítson ki. Ismereteim szerint szabályos az, hogy bement munkaanyagként az IVS és az akcióterületi terv. A képviselő-testületnek mindkét anyagon lehetősége van módosítani. Ha ugyanis mindkét anyag bent van a pályázat mellékleteként, egyelőre nem megerősített formában, lehetősége van a pályázat elbírálójának arra, hogy a benne lévőkre reagáljon. Ha csak később adnánk be, akkor már úgy kapnánk vissza, hogy jó, vagy nem. Így viszont tudunk reflektálni rá, és bele tudjuk rakni azokat a dolgokat, amik esetlegesen kimaradtak belőle. Ahogy hallottam, Horgos képviselő úr egészen sokáig eljutott az olvasásában, és nagyon sok hibát nem talált benne. Az IVS több mint kétszáz oldalas munka, és az akcióterületi terv is meghaladja a száz oldalt. Tehát nem követtünk el hibát. Nem azt kérem, hogy kövessünk el törvénytelenséget, hanem azt, hogy a saját érdekeinket nézzük, hogy be tudjuk adni a pályázatot, és ne kifogást keressünk arra, hogy esetleg mégse tudjuk beadni a pályázatot. Amikor ezeket a döntéseket meghoztuk, az adott körülmények között a lehető leghelyesebben jártunk el. Volt egy hamis kiindulópontunk. Ha minden rendben megy, akkor a kiinduló pontunk - a főépítész által készített kalkuláció - az akcióterület projekt elemeit jól határozza meg, és a tervezők ennek megfelelően készítik el a terveket. Ezzel szemben az történt, hogy a tervezők nem tudtak jó terveket készíteni, mert hibásak voltak a kiinduló pontok. Tehát az akcióterületi tervbe nem tudtak belekerülni ezek a számok, tehát 16

17 elfogadni sem tudta a testület határideig. Ezért van most ez a pótmegoldás, hogy a testület csak később fogadja el az IVS-t, de közben a pályázat elbírálója már tudja értékelni a benyújtott változatot, ami egyébként az utolsó Pénzügyi Bizottsági döntés alapján készült. Aznap éjszaka azok átvezetésre kerültek, tehát nem egy légből kapott anyag. A pályázatíró az adatokat begyűjtötte, és átvezette a Pénzügyi Bizottság határozata alapján, ami a reális számokat tartalmazza. Ezért kérem, hogy az I. számú határozati javaslatot szavazzuk meg, amivel a pályázatunk tovább élhet, és a hibát jogi értelemben korrigáljuk. Jegyző úrtól szeretném megkérdezni, hogy mondtam-e hibásat? dr. Malik Dean: Tudtommal nem. Horváth László: A normális ügymenet az lett volna, ha a képviselő-testület által megfogalmazott projektelemek költségei alapján dolgozzák ki a mérnökök azt, ami abba a költségbe belefér. Én is itt voltam a január 4-i ülésen, ahol a legmegdöbbentőbb az volt, hogy a szakértők által benyújtott összeget, például a szolgáltatóháznál, ahol 80 millió forint volt betervezve, egy laza mozdulattal, mindenféle számítás nélkül áthúzták. Miért nem lehetett ezt megtenni az összes elemnél, hogy visszakerüljünk az 500 milliós összeghatárig. Lovas Lajos: A szolgáltatóház tervét a főépítész úr készítette el, ő volt a szakértő. De a többi jelenlévő szakértő biztosított minket arról, hogy ezt olcsóbban is meg lehet csinálni. dr. Malik Dean: Nem tudom, hogy a képviselő úr véleménye összhangban van-e az alpolgármester úr kérdésével? dr. Legerszki Tamás: Igen, valamilyen szinten összefüggenek. dr. Malik Dean: Mert az alpolgármester úr által mondottakkal maximálisan egyetértek. Teljesen igaza van abban, hogy azt lett volna a szerencsés, ha kellő időben lehetőségünk van arra, hogy a meglévő tervek birtokában elhatározzuk, hogy mire mennyi pénzt fordítunk. Ez nagyon jó dolog lett volna. Ebben a nagyon gyors menetben történt pályázat előkészítésnél történtek ilyen ellentmondások, miszerint hozott a képviselő-testület egy határozatot, amelyet valósnak véltünk, de a szakértői munkát követően kiderült, hogy ez nem az. Ha már előtte meg lettek volna ezek az anyagok, akkor sokkal előrelátóbban tudtuk volna elkészíteni ezt a munkát. Soha nem voltam híve annak, hogy ilyen módon előkészített anyagokról kelljen a bizottságnak vagy a testületnek döntést hoznia. Ez az ügymenet annak volt az eredménye, hogy rendkívül gyorsan kellett a pályázat előkészítését elvégezni. Gasparek Ferenc: A pályázat különböző soraiban lévő összegei és sorai nem légből kapottak. Ha a szolgáltatóházat levettük volna a projektelemek közül, akkor olyan pontot dobunk ki, ami az értékelés szempontjából egy fontos elem. Az, hogy 80 millióról 40 millióra esett vissza, az egy olyan mérlegelés eredménye volt - ami ellen semelyik szakértő részéről nem volt nagy tiltakozás. Hogy pontosan ez vagy az fog megvalósulni, azt ott helyben nem nagyon tudja az ember eldönteni. Most is látszik, hogy milyen nagyon nehéz végigvinni bizonyos témákat. Szerintem ezért sokkal jobb a bizottság. Majdnem mindenki ott volt ezen a bizottsági ülésen, és majdnem mindenki véleményét, ötleteit próbáltuk összegyúrni. Annak eredményeképpen született meg ez. Nagy Károly: Célszerű volt a szolgáltatóházra előirányzott összeget ilyen mértékben csökkenteni, mert ez egy alacsony támogatási intenzitású projektelem volt. A valóságban a pénzügyi lehetőséget és a megvalósíthatóságot kell egymáshoz közelíteni. 17

18 Horváth László: Én azt sérelmeztem akkor is, hogy a szolgáltatóháznál a szakértők által - a főépítész által - tervezett összeg, szó nélkül felül lett bírálva. Most szintén megerősítést nyertem arra, hogy beadjam azt a beadványt, ami az előbb le lett szavazva, mert a véleményem meghallgatásra került csak a döntésben semmit sem befolyásolt. És még egy dolog, amire jegyző úr az előbb reagált. Én nem pontosan azt kérdeztem, amire válaszolt. Tudom, hogy az lett volna a helyes, tudom, hogy nem voltak tervek ezekre a területekre - de dr. Malik Dean: A határozat megszületetése előtt volt egy Településfejlesztési Bizottsági ülés, ahol civileket vont be a bizottság az előkészítésbe. Megítélésem szerint nagyon sok konszenzust bevállalva és nagyon sok projektelemet bevonva ebbe a pályázatba - ha úgy tetszik némiképp felelőtlenül elsősorban pénzügyi szempontból. A szakértők munkája éppen azért volt nagyon nehéz, majd ezek után a Pénzügyi Bizottság munkája is azért volt nagyon nehéz, mert nem akarta ezeket a konszenzussal kialakított elemeket kivenni a pályázatból. Szerette volna a pályázatot úgy benyújtani, hogy az önkormányzat ebben a két - két és fél éves időtávlatban, ami ennek a projektnek a megvalósítását jelenti a 140 milliós önrészt be tudja vállalni. Ez nehéz döntés volt, de még egyszer elmondom, hogy ennek az előzménye az volt, hogy olyan projektelemeket vont be az önkormányzat a tervezésbe, amelyek nem biztos, hogy vállalhatók voltak. Rengeteget beszélgettem a tértervezővel arról, hogy mi mennyibe kerül. Nem tudtam mit tenni, amikor azt mondta, hogy ha egy tervet el kell készíteni egy térre, nem lehet megmondani, hogy mennyiből csináljam meg, mert, ha egy teret kialakítunk, lehet azt mondani, hogy milyen anyagból, mennyiért kell megoldani, de meg vannak a minimumfeltételek. Nem lehet csak pénzügyi szempontból megközelíteni ezeket a projekteket, ez kiderült számomra is. Én is azt gondoltam, hogy meghatározunk keretszámokat, a tervezőknek odaadjuk azzal, hogy oldják meg. Csak vannak korlátok, amiken ők sem tudnak túllépni. Ezt a fajta bölcsességet, lehetséges, hogy még azelőtt kellett volna gyakorolni mindenkinek, amikor az egyes résztvevők elmondták azt, hogy miket szeretnének ebben a pályázatban látni. Nem vitatom egyiknek sem a társadalmi jelentőségét, de ezeket annak tudatában kell később is értékelni, hogy ezeket a döntéseket felelősen meghozta egy grémium. Arról nem beszélve, hogy amikor szándékok és ígéretek hangzanak el, azoktól nem szívesen visszakozik egy grémium. Szabó Zoltán: Két dolgot szeretnék megjegyezni. Ami ebben a vitában elhangzott, általában eddig a bizottsági ülések keretében hangzott el, és annak keretében lehetett is volna rá válaszolni. Én magam - bár nem vagyok bizottsági tag - majdnem minden bizottsági ülésen ott vagyok, ezt más is megteheti. Ott fel lehet tenni ezeket a kérdéseket. Illetve fel is tették, csak most valamiért előjött a testületi ülésen is. Híresek voltunk arról, hogy a bizottsági ülésen beszéljük meg a dolgokat és a testületi ülés gördülékenyen megy, most valamiért ez megváltozott. A másik, hogy egy település életében évben egyszer adódik ilyen projektnek a létesítésére lehetőség. Itt most szó van arról, hogy a 140 millió forint mekkora teher, valóban az. De ha azt nézzük, hogy milyen régen nem volt már ilyen átalakításra lehetőség, és valószínű, hogy még nagyon sokáig nem is lesz, ha ezen most nem indulunk, és nem vállaljuk be. Ennél már sokkal felelőtlenebb dolgot is vállaltak önkormányzatok. Az, hogy a településközpontot meg tudjuk csinálni 50 vagy 100 évre, az egy igen felelősségteljes dolog. És nem azon kell vitázni, hogy miért szaladtunk így el, hanem meg kell nézni a lehetőségét, hogy hogyan tudjuk biztosítani az önrészt. Ami adósságot felhalmozott az előző testület, és ennek az önkormányzatnak és a jegyző úrnak köszönhetően sikerült ledolgozni, meggyőződésem, hogy a mostani gazdálkodás mellett ezt ki lehet gazdálkodni. Én még azt sem mondanám, hogy felelőtlen. Miért ne csinálnák meg, és miért ne lehetne hosszú időre ezzel is meghatározni a település sorsát. 18

19 Lovas Lajos: Ezzel szinte teljesen egyetértek. Az volt a felelőtlenség, hogy elődeink csaknem 100 millió forint működési hitelt vettek fel. Ami a pályázatot és az esélyeket illeti, azt tudjuk elmondani, hogy regisztrálták a pályázatunkat a Pro Régiónál. Ez már eleve jó. Nem minden pályázatot regisztrálnak. Eleve negyede, harmada visszapattan rögtön az első körről. 19 pályázat van, és azt tudjuk, hogy a kiírás szerint a támogatható pályázatok száma 17 és 23 között van. Tehát egyelőre elég jól állunk. Illetve azt szeretném hozzátenni, hogy a gazdasági funkció, ami a szolgáltatóházat és a piacot jelenti, nagyon sok pontszámot jelent az elbíráláskor. Nem mindenki tud összeszedni magánbefektetőt sem. Nálunk kettő is van. Úgy gondolom, hogy rendkívül jó eséllyel nézünk a településközpont megújulása elé. Ez valóban egy történelmi lehetőség, talán a legfontosabb azok közül, ami itt az elmúlt három és fél évben történt. dr. Legerszki Tamás: A pályázat előkészítők - akiknek ezért fizetünk - ezek szerint nem olyan munkát végeztek, és nem olyan időben tárták elénk, hogy ettől nyugodalmasabban tudjunk dönteni. Mondhatjuk azt, hogy sajnos a Pénzügyi Bizottság ösztönös bölcsességére volt bízva a döntés, hogy a pályázaton eredményesen és biztonsággal indulhassunk. Egyébként ez egy hosszú távú dolog. Kormányunk is március 1-től mindenfajta hosszú távú tervet befagyasztott, és személyi változásokat sem eszközöl. Szabó képviselő úr is úgy fogalmazott, hogy meg fogjuk látni, sajnos nem biztos, hogy mi fogjuk ezt meglátni, és ennek a pályázatnak a következményeit kezelni, ha esetleg nem jól állítottuk össze az elemeket, hanem utódaink. Mi is voltunk utódok, és nem éppen megfelelő örökséget kaptunk. A pályázat kapcsán szeretném megkérdezni, hogy a helyi gazdaságfejlesztési stratégiai elkészült-e, és milyen állapotban van? Lovas Lajos: Az Akcióterületi Terv részét képezi. dr. Legerszki Tamás: Ezt el kell készíteni, ez egy külön fejlesztési elem. Lovas Lovas: Ne azt keressük, hogy miért nem, hanem azt, hogy miért igen. dr. Legerszki Tamás: Én csak azt kérdezem, hogy megvan-e? Lovas Lajos: Meg. Mayer László: Szabó képviselő úr és polgármester úr szavaiból is az érezhető, hogy félnek, hogy néhány képviselő nem szavazza meg ezt a módosítást. Szerintem nem erről van szó, csak az aggodalmukat szeretnék kifejezni, és megnyugtató érveket szerettek volna kapni. Gyanítom, nem arról van szó, hogy ne akarnák megszavazni. Lovas Lajos: Én azt gondolom, hogy a körülményekhez képest a szakértők jó munkát végeztek. Nem akarok prejudikálni és előreszaladni a vizsgálatnál, de azt gondolom, hogy amennyi idejük volt rá, ahhoz képest jó és reális munkát végeztek el, tehát a pályázat reális számokkal ment be, még a módosításokkal is. Horváth László: A pályázat írójától szerettem volna kérdezni, de ő most nincs itt. Az 500 milliós értékhatár azért lett kitalálva, mert elhangzott, hogy az a pályázat sikerének egyik feltétele lehet, hogy ne a maximális összegre pályázzunk. Viszont a végső döntés a maximális értéket elérte, vagy erősen közelíti. Ebben is megnyugodhatunk, hogy ez nem fog problémát okozni? 19

20 Gasparek Ferenc: 460 millióra pályázunk. Horváth László: 600 millió volt a pályázható maximum. Lovas Lajos: 460 millióra pályázunk, a többi önrész. Gasparek Ferenc: Horváth képviselő úrnak szeretném elmondani, hogy az, amivel megcáfolta az általam elmondottakat, érezzük, hogy nem valós. Ugyanis a főépítész elmondta, hogy 80 milliós tervet készített, és azt figyelembe is próbáltuk venni. Majd azt beszéltük meg, hogy szükség van erre az elemre egyéb koncepcionális okokból, és 40 millió forintból nem azt a tervet, de egy más típusú megoldást meg tudunk valósítani. A végén ez lett megszavazva. Ezek a tervek koncepciók. Horváth László: Ezt értem, de egy másik kérdésemre a jegyző úr éppen az ellenkezőjét válaszolta: hogy nem lehet pénzügyi szemponttal kiindulni egy folyamatban. A mérnök valahogyan eljutott a 80 millióig, a Pénzügyi Bizottság tagjai ezt 40-re módosították. A jegyző úr éppen az előbb mondta, hogy ilyet nem lehet csinálni tervezéskor. Heim László: Elmondták, hogy ki lehet hozni 40 millióból. Horváth László: Én ezt nem hallottam Bánhidi László szájából. Heim László: Nem Bánhidi László, a szakértő mondta. Lovas Lajos: Van jegyzőkönyv róla. Amennyiben nincs több kérdés az I. számú határozati javaslatot szavazásra. A Képviselő-testület 10 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi határozatot: 4/2010.(I.21.) számú Határozat Zsámbék Város Képviselő-testülete a KMOP /B. Településközpont fejlesztése tárgyban hozott 2/2010.(I.04.) számú PÜB határozatot jóváhagyja, az azonos tárgyban hozott 158/2009.(XI.13.) számú önkormányzati határozatát egyidejűleg hatályon kívül helyezi. dr. Legerszki Tamás: Kérem jegyzőkönyvbe foglalni kisebbségi véleményem, kérem, a levelem csatolják hozzá. Azért is tartózkodtam, mert nem kaptam választ a kérdéssoromra. És azt gondoltam, hogy ezt is most meg is fogjuk tárgyalni. Polgármester úr erre azt mondta, hogy ez most nem arról szól, hanem meg kell szavazni ezt a határozati javaslatot. A jegyző úr jelezte, hogy az ebben felvetett aggályaim esetleg majd tárgyalást nyernek a testület részéről. Én ezt nehezményezem, ezért is szavaztam tartózkodással, túl azon, hogy a pályázatot támogatnám, csak a módjában nem vagyok biztos. Ha ilyen probléma van, legyen már egy 20