A francia munkaerőpiac új eszköze, a képességfelmérés

Átírás

1 GAZDÁLKODÁS AZ EMBERI ERÕFORRÁSOKKAL, OKTATÁS, KÉPZÉS A francia munkaerőpiac új eszköze, a képességfelmérés A Franciaországban bevezetett eljárás nyilvánvaló célja a levizsgáztatott (szellemi vagy fizikai) dolgozó adott munkakör betöltésére való alkalmasságának ellenőrzése, igazolása. Lényegében egy szakmai továbbképzés eredményes lezárására szolgálna, de a jelek szerint bárki jelentkezhet erre a vizsgára, aki hivatalosan bizonyítani kívánja szakmai képességeit. Az alábbiakban az eddigi tapasztalatok értékelésére kerül sor, de bevezetésként célszerű a módszer jogi alapjaival megismerkedni. Tárgyszavak: képességfelmérés; képességfelmérő szervezet; munkaadó; munkavállaló; munkanélküli; szakmai mobilitás. Jogi rendelkezések Az dec. 31-i törvény megteremti a képességfelmérés jogi alapját és jogi tartalmát. Lényegében a folytonos szakmai képzés, továbbképzés egyik eszköze. A Munkaügyi Törvény ezzel elismeri minden dolgozó jogát a képesség-felméréshez. Azzal, hogy jogi alapot kapott, még nem jelenti azt, hogy ez a munkavállalóra kötelező lenne; megtagadhatja, ha nem kívánja. A felmérés történhet a munkavállaló kezdeményezésére, az oktatási terv keretein belül. Lehet a munkavállalás és a szakképzettség előkészítésének eszköze, vagy az életpálya és a szakmai mobilitás egyik eleme. A képességfelmérést kezdeményezheti egy munkanélküli is. Ebben az esetben ennek költségeit részben vagy teljesen az állam viseli, amennyiben a munkát kereső személy valamilyen államilag finanszírozott struktúrában vesz részt. A közületi szervek és a szociális partnerek kezdeményezésére 1986 óta folytatott gyakorlatot (amelyre a hatóságoktól független képességfelmérési központokban került sor) ezzel már törvényesítve, beillesztették a szakoktatás pénzügyi rendszerébe. A munkavállaló képességének felmérését szükségszerűen egy, a munkaadó intézményrendszerétől független külső szolgáltatónak kell elvégeznie. Amennyiben a képességfelmérés az oktatási tervbe illeszkedik, akkor a munkavállaló, a képességfelmérést végző szolgáltató szervezet

2 és a munkaadó háromoldalú megegyezésének keretein belül tisztázzák a gyakorlati megvalósítás módozatait és az elérendő célokat. A képességfelmérést végző szolgáltató szervezetekre kötelező, hogy regisztráltassák magukat az egyéni szakmai továbbképzés hivatalos jegyzékén, vagy a megyei hivatal engedélyével kell rendelkezniük. Be kell tartaniuk az erre a tevékenységre vonatkozó általános szabályzatot. Bizalmasan kezelik a felmérés során szerzett információkat és az eredményeket, az összefoglaló értékelő dokumentumot kizárólag a vizsgáztatott személy kapja meg, hacsak ő maga előzetesen erről másként nem határozott óta a képességfelmérő szolgáltató szervezetek éves statisztikai és pénzügyi beszámolóra kötelezettek és egyidejűleg a CIBC (Centres interinstitutionnels de bilans de compétences képességfelmérő központ) számára kiegészítő felvilágosítást nyújtanak. Az utólagos ellenőrzés bonyolultsága és a képességfelmérő szolgáltató szervezetek rendkívül decentralizált volta rendkívül megnehezíti a felmérési tevékenység ellenőrzését. Általános értékelés 2000-ben a hivatalos jegyzékbe felvett 921 képességfelmérő szolgáltató szervezet felmérést végzett 51 M eurót meghaladó ellenszolgáltatás fejében. A felmérések háromnegyedét munkakeresők rendelték meg. Egy felmérés átlagos ára 669 euró, vagyis óránként 38 euró, átlagos 18 órás időtartamot számítva. Ezek mögött az országos átlagok mögött azonban a szolgáltató típusától, az elvégzett felmérés kategóriájától, a résztvevők jellegétől és a szóban forgó körzetektől függően rendkívül nagyok a különbségek. Az alábbiakban a szolgáltató szervezetek 1998 és 2000 között végzett tevékenységéről szóló beszámolóból kitűnnek ezek az eltérések. A képességfelmérések száma stabilizálódik, azonban a növekvő árak eléggé eltérően alakulnak A képességfelmérések száma három éve nagyjából állandó. Ezzel egyidejűleg a szolgáltató szervezetek száma egyenletesen, jelentősen növekszik. A szolgáltató szervezetek a felmérés elvégzésére mindinkább határozatlan idejű szerződések alapján veszik fel alkalmazottaikat (részarányuk 1998-ban 45%, 1999-ben 50%, 2000-ben 54%). A szervezetek üzleti forgalma erőteljesen emelkedett (1. táblázat). Ez az emelkedés a képességfelmérés átlagköltségeinek növekedésével (három év alatt +18%) kapcsolatos, miután egy óra felmérés átlagos költsége nagyobb lett (33-ról 38 euróra nőtt) és időtartama is meghosszabbodott (17 óráról 18 órára). Ezek az általános megállapítások azonban nagy különbséget takarnak attól függően, hogy a képességfelmérési központokhoz (CIBC), vagy más típusú szervezethez tartozó szolgáltatóról van-e szó (2. táblázat).

3 1. táblázat Képességfelmérési szolgáltató szervezetek tevékenységének alakulása ( ) A szervezetek száma Az elvégzett felmérések száma A szervezetek összessége által elvégzett felmérések bevételei (ezer euróban) táblázat A képességfelmérések átlagköltségeinek alakulása a szolgáltató szervezetek típusa szerinti megoszlásban A felmérések átlagos száma központonként Egy felmérés átlagos ára (euróban) Átlagos óraszám felmérésenként Átlagos költség óránként Összesen CIBC keretein kívül CIBC ben a CIBC a szolgáltató szervezetek 10%-át képviselte. Bár ők végezték el a képességfelmérések 59%-át, a tevékenységgel kapcsolatos üzleti forgalomnak alig a felét könyvelhették el (3. táblázat). Egy CIBC intézményben elvégzett képességfelmérés átlagban 40%-kal kevesebbe kerül, mint más típusú szervezet esetében. Ára 457 és 762 euró között (átlagosan 524 euró), az átlagos időtartam óra között alakult. A CIBC-től független szolgáltató szervezetek esetében a felmérések költségének szórása lényegesen nagyobb: euró, az időtartam pedig 5 25 óra között változott. Ezek a nagy különbségek részben azzal magyarázhatók, hogy a CIBC a felmérések több mint 70%-ával a Munkaügyi Hivatal által finanszírozott igényeket elégíti ki, amelyeknek ára és időtartama is kisebb. Más-

4 részt a CIBC-től független szervezetek által elvégzett képességfelméréseknek több mint kétharmadát a munkavállalók kezdeményezik, és ezt a munkaadók finanszírozzák, akik számára az egységár a vállalat méretétől függően növekszik. A résztvevők és a felmérések típusától függő árkülönbségek változásait foglalja össze a 4. táblázat. 3. táblázat A CIBC tevékenységének alakulása a képességfelmérési szolgáltatások területén A CIBC részesedése a szolgáltató vállalatok összességén belül A CIBC által elvégzett képességfelmérések részaránya A CIBC által elért bevételek részaránya % 10% 10% 60% 57% 59% 50% 48% 46% 4. táblázat A felmérés időtartama és költsége a résztvevő típusa szerint, 2000-ben Képességfelmérés típusa Részesedés a felmérések összességéből A felmérés átlagos időtartama A felmérés teljes költsége (euróban) Felmérési költség óránként (euróban) Felmérés munkát 71,9% (órában) keresők számára Felmérés az alkalnyezésére 19,0% mazott kezdemé- Felmérés a munkaadó 8,4% kezdeménye- zésére Felmérés egyéni kezdeményezésre 0,7% A munkáltatók kezdeményezése alapján végzett felmérések átlagosan 1500 euróba kerülnek, vagyis háromszor drágábbak, mint a foglalkoztatottak által igényelt felmérések. A képességfelméréseket mindinkább a foglalkoztatottak kezdeményezik Az álláskeresők érdekében végzett felmérések részaránya három év alatt csökkent. Ezzel a visszaeséssel egyidejűleg az aktív dolgozók részaránya nö-

5 vekszik. A felmérést elsősorban maguk az alkalmazottak kezdeményezik. Elvégzésére mind a munkaidő alatt, mind a munkaidőn kívül kerülhet sor. Ugyanakkor a munkaadók által az oktatási terv keretein belül kezdeményezett felmérések részaránya változatlan (5. táblázat). A képességfelmérés struktúrájának alakulása ( ) 5. táblázat Felmérés egyéni kezde- ményezésre Felmérés álláskeresők számára Felmérés az alkalmazott kezdeményezésére Felmérés a munkaadó kezdeményezésére ,2% 78,0% 71,9% 11,3% 14,0% 19,0% 7,8% 7,3% 8,4% 0,6% 0,7% 0,7% Ez a részleges elcsúszás a vonatkozó időszak alatti gazdasági fellendülés hatásának tudható be. A foglalkoztatottak ezzel nyilvánítják ki szakmai mobilitásukat, hogy a kínálkozó lehetőségeket kihasználhassák. Ezt a jelenséget a foglalkoztatottak rugalmassági hajlamának növekedésével is lehet magyarázni, mint a szakmai karrier változtatása iránti szándék jelét (a záróvizsgaszerű képességfelmérések közel kétharmada munkaidőn kívül történik). Végül a foglalkoztatottak által kezdeményezett felmérések részarányának növekedése úgy fogható fel, mint a munkaadóknak a kis mobilitást előnyben részesítő álláspontjával szembeni ellenállást. A munkavállalók és évek folyamán a különleges felméréstípusok iránt fokozottabban (+30%) érdeklődtek. Éppen az ilyen felmérések a legdrágábbak. Tehát ez is hozzájárult a képességfelmérés általános árnövekedéséhez. Az évek folyamán a résztvevők képzettségi színvonala és életkora növekszik A képességfelmérésben résztvevők képzettségi színvonala emelkedik ben a jelentkezőknek több mint a fele legalább érettségivel rendelkezett. Egyébként életkoruk is emelkedik. A éves korosztály részaránya fokozatosan csökken, ugyanakkor növekedett a évesek részaránya, akiket ez a megoldás leginkább érint. A képességfelmérésben résztvevő álláskeresők 30%-a 26 év alatti, szemben az aktív dolgozókkal. Viszont az idősebb korosztály esetében nincs különbség a munkát keresők és a foglalkoztatottak részaránya között (1. ábra).

6 100% % 60% 40% éves vagy idősebb éves éves 20% 0% munkát keresők aktív dolgozók összesen 1. ábra A képességfelmérésben résztvevő munkakeresők és aktív alkalmazottak életkor szerinti %-os megoszlása (2000 évi adatok) A képességfelmérésben résztvevők között a nők részaránya 63%, ugyanakkor ők teszik ki a foglalkoztatottak 46%-át és a munkát keresők 56%- át. Számarányuk túlsúlya különösen a éves állást keresők körében nagy. Végül pedig függetlenül attól, hogy munkát keresőről, vagy foglalkoztatottról van-e szó, a felmérésben résztvevő idősebb személyek elsősorban férfiak (6. táblázat). 6. táblázat A képességfelmérésben résztvevők megoszlása életkor és nem szerint, 2000-ben Korosztály éves éves 45 év fölött Állást kereső Alkalmazott Összesen Férfiak Nők Összesen Férfiak Nők Összesen Férfiak Nők Összesen 29,6% 27,5% 28,4% 7,7% 9,0% 8,5% 22,5% 21,3% 21,8% 51,9% 60,0% 56,7% 77,0% 77,5% 77,3% 60,0% 65,8% 63,5% 18,5% 12,5% 14,9% 15,3% 13,5% 14,2% 17,5% 12,8% 14,7% A megelőző két évhez hasonlóan elsősorban a fizikai munkások és a szakképesítéssel rendelkező, vagy nem rendelkező, a kereskedelemben és a

7 szolgáltatásokban alkalmazottak vették igénybe a képességfelmérés lehetőségeit. A fizikai dolgozók és a szakképzett alkalmazottak érdeklődése lassan, évről-évre növekszik (7. táblázat). 7. táblázat Képességfelmérés megoszlása a résztvevők tevékenységi területe és szakmai pozíciója szerint, 2000-ben Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat Képzetlen fizikai munkás és alkal- mazott Kézműves, kereskedő és mezőgazdász Szakmunkás és szakképzett alkalmazott Ügynök Középszintű tisztviselő és vezető technikus Vezető tisztviselő és szabadfoglalkozású Összesen 0,3% 1,0% 0,8% 0,2% 0,4% 0,2% 2,9% Ipar 0,1% 5,3% 7,0% 3,1% 4,2% 1,8% 21,5% Magasépítés, mélyépítés és mezőgazdaság Kereskedelem és kereskedelmi szolgáltatások Biztosítás és pénzügyi szervezetek Nem kereskedelmi szolgáltatások 0,1% 1,7% 2,1% 0,6% 0,7% 0,3% 5,5% 1,0% 8,9% 14,5% 4,5% 6,7% 2,5% 38,1% 0,1% 0,9% 2,1% 1,1% 1,6% 0,6% 6,4% 0,1% 6,8% 9,5% 3,1% 4,4% 1,7% 25,6% Összesen 1,7% 24,6% 36,0% 12,6% 18% 7,1% 100,0% A munkaadók véleménye az alkalmazottak képességfelméréséről A munkaadók adóbevallásainak 2000-re vonatkozó, az alkalmazottak szakmai képzésével kapcsolatos adatai szerint, a vállalati oktatási terv keretein belül képességfelmérésben részt vett alkalmazottak 40%-a mérnök és tisztviselő. Az összlétszámon belül a szakmunkások és segédmunkások aránya mindössze 9%. Ezzel szemben a képességfelmérés céljából szabadságoltak körében a munkavállaló kezdeményezésére levizsgáztatott fizikai dolgozók részaránya ennek csaknem kétszerese.

8 Ezek szerint a munkaadók szempontjából a képességfelmérés eszköz azon foglalkoztatottak pályafutásának irányítására, akik a legfelsőbb szakmai réteghez tartoznak és ugyanakkor a legképzettebbek. Ezt az egyenlőtlenséget az alkalmazottak kezdeményezésére végzett képességfelmérés részben kompenzálja (8. táblázat). 8. táblázat Az oktatási terv, ill. az egyéni tanulmányi szabadság keretein belül végzett képességfelmérések száma 2000-ben Szakmai kategóriák Képzetlen fizikai munkás A munkavállaló kezdeményezésére végzett felmérés az oktatási terv keretein belül % A munkavállaló kezdeményezésére végzett felmérés az egyéni tanulmányi szabadság keretein belül 33 1% 60 4% % Szakmunkás 206 8% % Alkalmazott % % Ügynök, technikus, egyéb Mérnök, vezető tisztviselő % % % % Összesen % % Franciaország egyes régiói között jelentős eltérés tapasztalható a képességfelmérés igénybevétele szempontjából, azonban ennek csak provinciális jelentősége van. (Dr. Barna Györgyné) Pelage, A.: Plus souvent à l intiative du salarié. = Problémes Économiques, sz. szept. 25. p Paradeise, C.; Lichtenberger, Y.: Compétence, compétences. = Sociologie du Travail, 43. k. 1. sz jan. márc. p