Kaposvár, november

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kaposvár, 2012. november 22-24."

Átírás

1 Kaposvár, november

2 A borítón lévő könyvveret az iharosberényi középkori templomból származik. (Molnár István ásatása)

3 Kaposvár, november Az előadások rezüméi Félig földbe mélyített építmények Pölös Andrea (Hagyományok Háza, Magyar Népi Iparművészeti Múzeum) Teljesen vagy részben földbe ásott építményeket a középkorból elsősorban az Árpád-korból ismerünk, itt a feltárások módszere miatt is elsősorban ez maradt meg. Ezen kívül a néprajzosok a néprajzi szakirodalomban századi, elsősorban marginális használatú építményeket sorolnak még ide. A két korszak közti több száz évnyi hiátus alatt sem tűnt el ez az építési mód, csak háttérbe szorult. Ezek okait, az építmények megjelenési formáit, a túlságosan különböző, vagy nagyon is összemosott jelentéstartalmú kategorizálásokat vizsgáljuk. Tárolóhelyiségek az Árpád-kori Kána faluban Terei György (Budapesti Történeti Múzeum) Az Árpád-kori Kána feltárása során a 198 földbe mélyített ház mellett négy, a házak alapterületénél jóval nagyobb (26 65 m²), más konstrukcióval megépített téglalap alakú földbe mélyített objektum került elő. Ezek közül három viszonylag egy csoportban a terület déli, patakhoz közelebb eső részén, a negyedik pedig a domb tetején helyezkedett el. Kettőnél lépcsős kialakítású lejáratot, a másik kettőnél pedig a padló és a fal találkozásánál cölöpsor nyomait figyeltük meg. A legnagyobb objektumnál a fal nagyobb felületen tapasztott volt. Egyik helyen sem találtunk kemencét. A szuperpozíciók és a leletanyag alapján úgy tűnik, hogy mindegyiket a falu életének közepén-végén építették meg. A tárgyalt négy objektum közül a falu északkeleti részén az 592. sz. nagyméretű objektumból látott napvilágot az ásatás leggazdagabb leletanyaga. A nagyszámú Árpád-kori kerámia töredék mellett ásópapucs, olló, vascsat, buzogány, szőlőmetsző kés, vasalás, kőfaragvány, üveg csésze oldaltöredéke, valamint három friesachi dénár került elő. Az objektumok típusa hasonló a ben feltárt Ordacsehi-Bugaszegen előkerült objektumokkal. Mind szerkezete, mind kora azonosnak mondható. Valószínűsíthetjük, hogy tárolóhelyként használták őket. Árpád-kori falvainkban viszonylag ritkán, és kis számban találunk hasonló építményeket. 3

4 Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája Kána falu temetője: elemzési kísérlet Vargha Mária (Central European University, Budapest) Jelen előadás témája a 2003 és 2005 között Terei György vezetésével feltárt Kána faluhoz tartozó templom körüli temető elemzésének módszertani bemutatása, az abból levonható általános tanulságok értékelése. A templom körül ovális alakban elterülő temetőben összesen 1029 sír, illetve 1075 elkülöníthető egyénhez tartozó váz került feltárásra. A temetkezéseket összesen 8 időrendi fázisba lehetett sorolni a szuperpozíciók, a tájolás, illetve esetenként kiegészítő adatként az adott sír tengerszint feletti magassága alapján. E módszerrel összesen 880 sír időrendi elkülönítése volt lehetséges, a fennmaradó 149 sír többsége azok töredékessége miatt nem volt biztosan értékelhető. Az ekképpen elkülönített időrendi fázisok egyben a temető térbeli használatának módját is mutatják. Mindez összevetve a sírokból előkerült leletekkel, pénzekkel arra utal, hogy a nem teljesen feltárt temetők esetében óvatosan kell bánnunk az afféle kialakult nézetekkel, minthogy a legelőkelőbb sírok a templom mellett helyezkednek el, avagy újra kell gondolnunk az egy-egy lelet alapján történő magabiztos keltezéseket is. Sárvár-Faképi dűlő kora Árpád-kori kerámiaanyaga Régészeti adatok a fogaskerékminta Vas megyei megjelenéséhez Pap Ildikó Katalin (Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Savaria Múzeum) A Sárvártól északra, egy hajdani folyómeder széles teraszán elhelyezkedő lelőhelyen ban Farkas Csilla, 2004-ben Farkas Csilla és Kiss Péter vezetett feltárásokat. A közel 2,4 hektáros megkutatott területen középső- és késő rézkori, késő bronzkori, római kori, valamint Karoling- és kora Árpád-kori településnyomok mellett egy-egy réz- és Karoling kori temetkezést is feltártak. A 801 objektumból 66 datálható a Karoling, és 12 a kora Árpád-korra. Vas megye kora Árpád-kori kerámiaművessége a helyi eredetű, a magyar honfoglalás korában is tovább élő Karoling kori népesség, valamint a területre a 10. század közepe után betelepült népelemek fazekas-hagyományaiból eredeztethető. Mivel a településrészlet élete a 9. század és a kora Árpád-kor között töretlennek látszik, az itt feltárt kerámiaanyag elemzése amellett, hogy a környéken egyedülálló lehetőséget nyújt a kora középkori és kora Árpád-kori kerámiaművesség közötti átmeneti jellegzetességek lekövetésére, lehetővé teszi a helyi eredetű, a

5 Kaposvár, november századi edényművességbe beépülő, illetve az ebben az időszakban kialakult díszítési módok és jellemzők elkülönítését is. Mind a csigavonalban bekarcolt vonal, mind a csigavonalban futó fogaskerékmintás díszítés felvitelét a régióban a 9. század végén, legkésőbb a 10. század elején szinte kizárólagossá vált kézikorong használata teszi lehetővé. Míg a csigavonal a lelőhelyen már a tipikusnak tekinthető Karoling kori leletanyaggal (kézzel készült fazék, sütőharang és sütőtál, dellés fazék) együtt adatolható, a fogaskerékminta a település Árpád-kori anyagának legkorábbi horizontjában, kézzel készített vagy utánkorongolt edény társaságában, más díszítési módokkal (bekarcolt vonal, beböködés, körömbenyomás) kombinálva illetve egy esetben a fazék peremének belső oldalán található meg. Az előadásban a lelőhely közel 1200 töredékből álló leletanyagának ismertetésén (anyag, technika, edénytípusok, díszítési módok) túl bemutatok más Vas megyei településekről származó, századra keltezhető fogaskerékmintás edénytöredékeket, majd összefoglalom a díszítés Vas megyei korai megjelenése mellett szóló érveket. Árpád-kori település Csanádpalota határában: előzetes beszámoló az M43-as autópálya 55. lelőhelyének középkori ásatási eredményeiről Szabó Dénes Kristóf (Móra Ferenc Múzeum) Az M43 autópálya nyomvonalán folyó megelőző régészeti feltárások III. ütemében, 2011-ben kezdődött meg az egész pályaszakasz legnagyobb kiterjedésű lelőhelyének, a Csanádpalota határában elhelyezkedő 55. számú ( Juhász T. tanya) lelőhelynek a feltárása. A lelőhely kitűzött teljes kiterjedése m 2, melyből 2011-ben összesen m 2 került feltárásra. A feltárt Árpád-kori falurészlet objektumai a terület legnyugatibb szakasza kivételével a teljes felszínen jelentkeztek. A félig földbe mélyített házak és a kültéri kemencék szórtan helyezkednek el, a nyomásos gazdálkodás meghonosodása és a szilárd telekszerkezet kialakulása előtti állapotokat tükrözve. A falu a Maros mentén, Csikán és Nagylakon át Erdélybe vezető középkori hadiúttól északra, a tatárjáráskor elpusztult Kenézmonostor vonzáskörzetében feküdt. Ez a terület a 12. század utolsó harmadától a Monoszló nem birtoka. A település fennállását jól keltezik az objektumokból származó, illetve szórvány érmék, köztük I. András, II. Béla, III. Béla és Imre veretei. III. Béla rézpénzeit tartalmazza egy legalább nyolc darabos, edénybe rejtett érmekincs. A nagy mennyiségű kerámiaanyag mellett (melyben a cserépbogrács-töredékek dominálnak, de említésre méltók a többszörös hullámvonal-köteggel díszített edények darabjai is) számos fémtárgy is előkerült. 5

6 Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája Egyes szerencsés ásatási megfigyelések a korszak épületeinek szerkezetéhez szolgáltathatnak adalékokat. A falu településszerkezetével kapcsolatos megfigyeléseket a remélhetően folytatódó feltárások még felülírhatják. A rádpusztai Árpád-kori telep Molnár István (Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Rippl-Rónai Múzeum) A Balaton közelében, a Szemesi-berektől keletre lévő Rádpuszta település a környezetétől m-re emelkedő dombháton található. A település utolsó házaitól délnyugatra állnak a falu egykori templomának korábban régészetileg kutatott maradványai. Nagyjából itt helyezkedett el az egykori Rád falu, amelynek egy részletét tártuk fel 2005-ben, a 67-es elkerülő út építését megelőző régészeti munkálatok során. Figyelemre méltó a lelőhely földrajzi környezete a mai település és az attól nyugatra lévő Tetves-patak mocsaras ártere között, egy meredek domboldalon vezetett a nyomvonal. A terület igen érzékenyen reagál a vízszint változásaira, megszabva a megtelepedés lehetséges helyét. Az őskortól kezdődően számos időszakban lakott lelőhelyen jól megfigyelhető a különböző régészeti korszakok eltérő kiterjedése. Nagyobb felületen elszórva viszonylag kevés objektumot köztük egy meneteles lejáratos házat, és több kemencét tártunk fel. A leletanyag alapján a település élete legalább a 12. század elejétől a késő középkorig nyomon követhető. A feltáráson és a terepbejárásokon megpróbáltuk a középkori telep kiterjedésének változásait nyomon követni. Úgy véljük az Árpád-kor végétől a település a magasabban fekvő területre húzódott fel. Egy Árpád-kori ház rekonstrukciója Zay Orsolya (ELTE Régészettudományi Intézet) Több külföldi régészeti parkban, történeti emlékhelyen volt baráti társaságunk az elmúlt években, ahol életmód-bemutatókat, kísérleti régészeti kutatásokat láttunk. Ezek alatt fogalmazódott meg bennünk a gondolat, hogy készítsünk egy épületet, s 2010 őszén hozzákezdtünk az adatgyűjtéshez és az előkészületekhez. Az alapgondolat az volt, hogy egy olyan házat akarunk építeni, ami a régészeti forrásoknak, a kevés rendelkezésre álló történeti adatnak és a néprajzi párhuzamoknak is megfelel, de mindenképpen lakható, mivel az építőcsapat tagjai hosszabb-rövidebb idő eltöltését tervezték a házban, mind a négy évszakban, annak elkészülte után. Így lett iga- 6

7 Kaposvár, november zán kísérleti jellegű a házépítés, mivel a régészeti nyomok után elképzelt ötleteket, rekonstrukciókat próbáltuk meg kivitelezni 1:1 méretben. Eddig nem sok ilyen ház épült, így megpróbáltuk az azokat feldolgozó cikkeket, és a korszakkal foglalkozó szakembereket felkeresni, hogy minél több ötletet gyűjthessünk a megvalósításhoz. A választott periódus az Árpád-kor lett, s az ott talált objektumok közül a félig földbe mélyített vagy veremházként is ismert háztípust választottuk. Az eddig végzett munkánk eredményeiről számol be az előadás. Gencsapáti-Besenyősziget késő középkori településmaradványai Koller Melinda (MNM, Nemzeti Örökségvédelmi Központ) A Vas megyei Gencsapáti község északi határában május-júniusban, illetve október-novemberben lakópark építését megelőzően végeztek feltárást Pap Ildikó Katalin és Ilon Gábor vezetésével. A Gyöngyös-patak és mellékága, a Kis-Gyöngyös által közrefogott, megközelítőleg m² területen bronzkori, vaskori és római kori jelenségek mellett az Árpád-korban létesült és az újkorig lakott Besenyő nevű falu részletei kerültek elő. A területen történt szinte folyamatos megtelepedés, valamint egy rajta kialakított modern kori virágkertészet bolygatása következtében a középkori leletanyag egy része kevert rétegből, másodlagos helyzetben került elő, sokszor keveredve a megelőző korszakok emlékanyagával, de számos esetben sikerült zárt régészeti objektumokat azonosítani. A feltárt 1265 objektum közül több mint 200 objektum keltezhető a késő középkorra. Habár az egykori településnek csak egy része került feltárásra, a beruházásból adódóan az ásatás kutatószelvényes jellege miatt tágabb képet nyerhetünk az egykori falu belső szerkezetére vonatkozóan. A telepjelenségek és a leletanyag kiértékelése lehetőséget nyújt a teljes középkoron keresztül lakott, köznemesek birtokában álló település változásainak feltérképezésére. Dabas középkori temploma Rácz Tibor Ákos (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Tragor Ignác Múzeum) telén egy középkori település nagyobb részleteit tárhattuk fel Dabason. A másfél hektár kiterjedésű felületen mintegy 1000 középkori régészeti objektumot bontottunk ki, köztük 10 földbe mélyített és több földfelszíni cölöpépítményt, melyek a település magját képezhették. A falunak ezt a részét tűzvész pusztította el a 14. században, a leégett építmények és leletek in situ maradtak ránk ben a 7

8 Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája városba vezető új bekötőút feltárása a középkori település perifériájának kutatását tette lehetővé. A megelőző régészeti feltárásokat intenzív terepbejárásokkal, topográfiai kutatásokkal egészítettük ki. Ilyen előzmények után keríthettünk sort az Áldos Hagyományőrző Egyesület megbízásából az idei év június-júliusában a település templomának feltárására is. A régészetileg mentesített területen a megbízónk az egykori templom maradványait, alaprajzát is bemutató emlékművet kíván elhelyezni. A templom lokalizálására a domb legmagasabb pontján egy 4 4 m-es alapterületű szelvényekből álló hálót tűztünk ki, melyet a feltárás eredményeinek függvényében folyamatosan bővítettünk. Hat szelvényt tártunk fel, köztük 1 m-es tanúfalakkal, illetve két további szelvényünk 2 4 m alapterületű volt. A tanúfalakat dokumentálásuk után lebontottuk, így végül egy nagyobb, egybefüggő területet nyertünk. A teljes feltárt felület kiterjedése 142 m². A temetkezéseket is ideszámítva összesen 48 régészeti objektumot/ jelenséget rögzítettünk. Írott források tudósítanak arról, hogy az elpusztult templom köveit a 18. században az új templom építésére használták fel. A falazatot oly mértékben kitermelték, hogy eredeti helyén egyetlen kőtömb sem maradt. Az alapozási árok alján dokumentált tapasztásból Luxemburgi Zsigmond parvusa került elő, tehát a késő középkori templom építése a Zsigmond-korra tehető. Az alapozási árok egyértelműen kirajzolta a templom alaprajzát: egyenes szentélyzáródású, sekrestyével ellátott, északkelet-délnyugati irányban tájolt építmény volt. Legkorábbi pénzeink (II. István, II. Béla, II. Géza) tanúsága alapján azonban a templom kezdetei a 12. század elejére, esetleg második harmadára mennek vissza. A Zsigmond-kori átépítés, a késő középkori temetkezések, majd a 18. századi falkitermelés annyira megbolygatták a rétegeket, hogy csak bizonytalan támpontjaink maradtak a korai viszonyok megrajzolására. Kun Lászlótól az Esterházyakig a bódvaszilasi templomerődítés régészeti kutatása Pető Zsuzsa (ELTE Régészettudományi Intézet) A Bódva-völgy egyik alig ismert, mégis különleges templomerődítésének ben zajlott régészeit kutatásáról, illetve az ehhez kapcsolódó történeti és régészeti érdekességekről szeretnék beszámolni az előadásomban. Úgy tűnik, hogy az Árpád-kor óta adatolható település és a fölé magasodó, 14. században már létező egyház a középkorban szervesen kapcsolódott egymáshoz, ám e képet az idők során számos, dinamikus változás színesítette, formálta. A tele- 8

9 Kaposvár, november pülés első említése (IV. László király 1274-ben kiadott adománylevele) és a török kor közötti időszak eseményei csupán vázlatosan ismerhetőek meg az írott források tudósításaiból, és jelentős hiányosságként könyvelhető el az is, hogy csak néhány régészeti jelenség azonosítható az is csak meglehetősen bizonytalanul középkori struktúraként, ezért az egykor itt állt első templom helye ma még nem ismert pontosan. A kora újkor és a 18. század építkezései alakították át Szilas központjának képét. Feltehetően a 17. század végén épült a még talán álló középkori templom köré az az erődített fal, amelynek mentén folytak a régészeti kutatások. A megszerzett információk alapján egy ötszögletű, három védművel ellátott körítőfal képe bontakozott ki, amelyet a későbbiekben többszörösen átalakítottak. A török kiűzése után Szilas a környező települések, főleg az egykori szádvári uradalom részeinek új központjává emelkedett. Az ekkor újonnan beiktatott Esterházyak itt alakították ki jószágigazgatói komplexumukat, amely a 18. század során épült ki teljes egészében. Számos eleme még ma is látható, köztük a régi templom helyére épített, északi tájolású barokk egyház is. Annak ellenére, hogy több alapvető kérdés maradt tisztázatlan, a szorosan csak a templom falához kapcsolódó feltárások és megfigyelések rávilágítottak több érdekes összefüggésre, amelyek segítségével felvázolhattuk a középkori eredetű település szakrális terében bekövetkezett változásokat, megismerhettük a templomot kerítő falak erődítési módjának egy újabb változatát, mindemellett egy barokk kori gazdaság egységeit tárhattuk fel. Árpád-kori szakrális emlékek a Nyitrai kerület déli részén (régészeti- és építészettörténeti kutatások tudósítása és értékelése) Paterka Pál (Nyitra Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal, Szlovákia) Ipolyi Arnold a 19. század végén vidékünkön komoly adatgyűjtő tevékenységet folytatott, mégis sajnálkozva kellett elismernie, hogy a Csallóközben ill. Komárom vidékén alig maradt a középkornak látható nyoma. Azóta eltelt több, mint egy évszázad, a földet vallató régészek és a falakat kutató építészettörténészek új, jelentős adatokkal szolgáltak e kérdés megoldásában. A Nyitra Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal értékelő munkája során nekünk is látókörünkbe került a kerület Árpád-kori templomokkal északon sűrűn, délen ritkán képviselt földrajzi kontrasztja. Talán csak néhány szikla-, téglatörmelék, egy gyönyörű látkép, vagy csak egy jó gondolat maradt azokon a helyeken, ahol a helybéliek valaha Isten dicsőségére imádkoztak, könyörögtek. Ez adott okot arra, hogy értékelésünkkel és kutatásukkal ezt a megál- 9

10 Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája lapítást ellensúlyozzuk. Az összes fellelhető forrás értékelésével igyekeztünk kialakítani a Komáromi- és Érsekújvári járások Árpád-kori szakrális emlékeinek jegyzékét. A vizsgált emlékekről szóló általános ismereteinket néhány kiválasztott példán georadaros vizsgálattal próbáljuk pontosítani a nyitrai Konstantin Egyetemmel, személy szerint RNDr. Tirpák Jánnal együttműködve. Ismereteink bővülnek újabb régészeti-, építészettörténeti- és levéltári kutatásokkal. A kutatás eredményeképpen kijelenthetjük, hogy vidékünk mégsem volt a középkorban teljesen lakatlan, építészeti emlékek nélkül, és a föld mélyén még remélhetőleg sok érdekesség rejtőzködik gazdag történelmünkről. Templomkutatások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2012-ben Jakab Attila ( Jósa András Múzeum) Előadásomban három, középkori eredetű templom kutatási eredményeit szeretném röviden bemutatni. Ezek a következők: Tiszaszentmárton-Református templom, Pócspetri-Római katolikus templom ( Juan Cabelloval), Kállósemjén- Görögkatolikus templom. Tiszaszentmártonban a szentély kutatása már korábban megtörtént, így mi csak a templomhajó feltárását végeztük el. Pócspetriben a templombelsőt a szoros határidő miatt csak korlátozott mértékben lehetett vizsgálni, ugyanakkor lehetőség nyílt a falkutatásra is. Kállósemjénben kerültek elő a leglátványosabb és legérdekesebb dolgok. Itt a középkori templom falain belül ugyanis napvilágra kerültek a templom Árpád-kori előzményei is. Két középkori kályhacsempe fekete mázának meglepő anyagvizsgálati eredménye, és ennek magyarázata Véninger Péter A nyírbátori várból előkerült 15. századi kályhacsempék alig fényes, fekete mázának szemrevételezésekor felmerült a kérdés, hogy tudatosan előállított fekete színű mázat látunk-e a csempén, vagy pedig egy véletlen (technológiai hiba) eredményét. Ez a kályhacsempe igen korainak számít a fekete mázas kerámiák között, ezért ha tudatos a fekete szín, akkor ennek jelentősége van. A válasz általában egy egyszerű anyagvizsgálattal eldönthető. Hiszen a fekete mázat csak különböző színezőanyagok keverékével tudták előállítani. (Ma is pontosan így készül.) Azonban a fekete színt okozó hibák és másodlagos égés esetég pedig csak egyféle (az eredeti máz színét okozó) anyagot kapunk eredményként. A mikroszondával végzett vizsgálat azonban azt mutatta, hogy maga a máz egészen más összetételű, mint az, amit más 10

11 Kaposvár, november középkori kályhacsempéken megismertünk. Annyira alacsony az ólom tartalom a mázban, hogy elvileg egy ilyen máz egy középkori fazekaskemencében meg sem olvadhat. A fekete szín eredetére pedig nem adhatunk hagyományos magyarázatot, mert az elemzés a színező anyagok közül csak a vas jelenlétét mutatta ki. A vas viszont a megszokottnál nagyságrenddel nagyobb mennyiségben van jelen. További szokatlan jelenség, hogy egyes (hasonló összetételű) nyírbátori csempéknél a máz színe szokatlan módon,,felhősen zöld és sárga színbe vált. Mindezek megoldásához a fazekasok gondolkodásától teljesen eltérő gondolkodásra, és egy egészen szokatlan alapanyagra volt szükség. Az égetési kísérletek segítségével megkíséreltem rekonstruálni ezt a szokatlan módon készült mázat. A századi távolsági textilkereskedelem régészeti emlékei Pápán Mordovin Maxim (ELTE Régészettudományi Intézet) A nyugat-dunántúli Pápa városában 2010-ben kezdődtek meg a belváros nagyszabású rehabilitációs munkálatai, melyek egyik legfontosabb része a Fő tér felújítása volt. Az építkezések előtt itt még lehetőség nyílt jelentősebb megelőző feltárásokra. A munkák első szakaszát Szvath Márton, míg a évit Mordovin Maxim és Kolláth Ágnes vezették. A több mint 1700 m 2 -es felületet érintő feltárás rendkívül gazdag leletanyagot és a város középkori történetére vonatkozóan óriási mennyiségű topográfiai adatot szolgáltatott. Jól nyomon lehetett követni, hogy a kora Árpád-kori falusias település hogyan alakult át a 13. század végére egy burkolt piactérrel rendelkező, jelentős távolsági kereskedelmet is lebonyolító mezővárossá. A város egyik virágkora a Mohácsi-csata után érkezett el, amikor a hódoltság területéről nagyobb számú nemesség költözött a falakon belülre, ill. velük együtt a várban állomásozó katonaság komoly felvevőpiacként jelentkezett a város kézművesei és kereskedői számára. Mindennek a nyomai hatványozottan mutatkoztak meg a feltárások során a kora újkori piactéren feltárt leletanyagban. A hentesüzletekre utaló hatalmas mennyiségű, aprított állatcsont mellett nagyon sok mérlegsúly és több száz pénz is előkerült. Talán az egyik legizgalmasabb pénzlelet egy 1530-as évekre keltezhető, a kavicsok közé betaposott, kb. 30 érmét tartalmazó pénztárca volt. A legizgalmasabb és eddig a magyarországi régészetben alig kutatott leletcsoportot az ólomból készített textilplombák jelentették. A fémkereső folyamatos használatának köszönhetően jelenleg Pápáról ismert a Kárpát-medence legnagyobb, rétegekhez köthető, textilbálák lepecsételésére használt ólomplombák gyűjteménye. A kb. 130 darab legalább 60 különböző típust jelent a 15. század második felétől a 11

12 Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája 16. század végéig. Az összes azonosítható darab Nyugat-Európa különböző városaiból, leginkább a német területekről érkezett, bár több angliai darab is előfordult. Külön érdekessége a pápai plombáknak, hogy számos olyan település is képviselteti magát, melyből eddig még nyugaton sem voltak ismertek textilplombák. Az előkerült plombákból egy nagyon gazdag és sokoldalú, több évszázados intenzív kapcsolatrendszer vázolható fel Pápa esetében. Ez alapján egyértelműen látszik, hogy ez a nemzetközi kereskedelmi hálózat alapozta meg a város 18. században fellendülő kékfestő-iparát is. Tatárjás kori pénzleletek Pécsről Nagy Balázs A tatárjárás korára keltezhető, Pécsről előkerült pénzleleteket numizmatikai, történeti és gazdaságtörténeti szempontok alapján vizsgáltuk. A leletekből levont numizmatikai eredményeket a korabeli hiteles írott forrásokkal egyeztetve értelmeztük. Az első pénzleletet Kárpáti Gábor, a jakabhegyi pálos kolostor romjainál végzett tervásatása során sírban találta. A 18 db-ból álló lelet numizmatikai meghatározását Gál Éva 1986-ban ismertette. A következő pénzlelet 2005-ben, a Cella Septichora megelőző régészeti feltárásán került elő. Az 52 db-ból álló leletről Bodó Balázs a 2007-ben megjelent tatárjárás kiállítási katalógusban tesz említést. A Cella Septichoránál talált pénzleletet, összetétele alapján a ritkának számító korai záródású leletek közé sorolhatjuk. A Kárpát-medencéből kevés hasonló összetételű pénzleletet ismerünk. Vizsgálatunk során megoldást keresünk a korai záródás kialakulására is. A Cella Septichoránál talált denárok anyagösszetétel vizsgálatát (XRF) a MTA Geokémiai Kutatóintézet segítségével végeztük el. Az eredmények segítségével újabb megállapításokat tudtunk levonni a numizmatikai kutatás számára. Középkori és kora újkori éremleletek Somogy megyében kutatási beszámoló Varga Máté (Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Rippl-Rónai Múzeum) Somogy megye középkori és kora újkori éremleleteiről (a szórvány és ásatáson előkerült érmeket nem vettem bele a munkába) ez idáig még nem készült összefoglaló munka. Mindössze egy régészeti leletkataszterben gyűjtötték össze őket 1964-ben. A munkám kiindulópontját ez adta, majd a Numizmatikai Közlönyöket, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának iratanyagát, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal adatbázisát és végül a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Régészeti Osztályának adattárát és numizmatikai gyűjteményét tekintettem át eddig. A kutatás 12

13 Kaposvár, november során számos problémával találkoztam: főleg a régebben előkerült anyagok közül számos már nincs meg; nem teljes éremleletek kerültek be a múzeumokba, illetve nem tartották meg a teljes éremleleteket; bizonyos leletek összekeveredtek; pontatlan irodalmi, adattári adatokat találunk; néha pontatlan az érmék meghatározása vagy egyáltalán nem készült; és összességében elmondható, hogy kevés a teljes egészében publikált lelet. Az éremleleteket 3 csoportba osztottam. Az I. csoportba az Árpád-korra datálható leletek kerültek (10 11 db éremlelet). A II. csoportba a késő középkori éremleletek kerültek (5 db éremlelet). Míg a III. legnagyobb és legbizonytalanabb csoportba a kora újkori (1526-tól a török felszabadító háborúk végéig) éremleletek kerültek (jelenleg 54 db éremlelet, de ez a szám a további kutatások folyamán még nőhet és csökkenhet is). Célom a további adatgyűjtés, az adatok pontosítása, az érmék meghatározása, a lelőhelyek pontosítása, esetleges összefüggések keresése (települések, utak, hadjáratok, pénzforgalom stb.), és végül az összegyűjtött anyag közzététele, ami figyelembe véve az anyag nagyságát, még jó pár évbe fog telni. A füzéri vár évi régészeti kutatásának eredményei Gál-Mlakár Viktor (Hermann Ottó Múzeum) A miskolci Herman Ottó Múzeum 2009-ben kapcsolódott be a füzéri Várhegy kutatásába. Az egykori Alsóvár területén a korábbi évekhez képest léptékekkel nagyobb mértékű feltárásra nyílt lehetőségünk. Ennek során megkutattuk az Alsóvár kerítőfalának teljes nyomvonalát, eddig részben ismert és ismeretlen belső épületeit. A Simon Zoltán által 2007-re szinte teljesen befejezett Felsővári kutatásokat az írott források által is említett ciszterna valamint kút kitisztításával, feltárásával folytattuk. Összesen 5 hét alatt kitakarítottuk a vár 11 méter mély vízgyűjtőjét, megismertük szerkezetét, előzményeit és építésének pontos idejét is. Az írott forrásokban eleven -ként említett várkút tisztítását mintegy 10 méteres mélységben folytattuk. A szürke, iszapos, oxigénmentes közegből a hazai régészet legnagyobb mennyiségű késő középkori faleletét sikerült felszínre emelnünk. A mintegy 4 5 köbméternyire becsült faanyag között megtalálhatóak építészeti (folyosó, tető) szerkezeti elemei, a kút működtetéséhez kapcsolható elemek, valamint számos, ismert és még ismeretlen funkciójú használati tárgy. Az előkerült igen nagy mennyiségű leletanyag felmérése, dokumentálása folyamatos, dendrokronológiai vizsgálata, valamint elsődleges restaurálása megtörtént. 13

14 Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája A siroki vár feltárásának újabb eredményei Héczey-Markó Ágnes (MNM, Nemzeti Örökségvédelmi Központ) A siroki vár régészeti kutatását az 1960-as évek második felében, Kovács Béla kezdte el. Akkor az alsóvár teljes, valamint a várat északról és keletről övező sánc részleges feltárására került sor. A feltáró munka 2003-ban Fülöp András vezetésével a felsővár, valamint az alsóvár északkeleti sarokbástyájától északra eső terület szondázó jellegű régészeti ásatásával folytatódott őszén a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága felkérésére, a vár turisztikai központtá való kiépítését célzó beruházás keretében, ezúttal is Fülöp András irányításával, a felsővár nyugati részének, az alsóvárból felvezető sziklába vágott lépcső érkező terének megelőző régészeti feltárására került sor. A területet a hosszú ideig járószintként használt természetes sziklafelszínig vizsgálva négy régészetileg azonosítható építési periódust tudtunk elkülöníteni. A feltárt terület legkorábban létrejött eleme maga a sziklalépcső, mely a korai vármag előterébe vezetett fel. Az ezt kiegészítő, feltehetően faszerkezetű erődítésekről keveset tudunk. A területet a következő építési periódusban várfalakkal övezték, illetve az így kialakult udvaron a sziklát nagyobb felületen megmunkálták. Emellett a szikla felületén számos cölöplyukat és gerendafészket figyeltünk meg, melyek különböző időpontokban emelt faszerkezetű, ma már nem megállapítható funkciójú és korú építményekhez tartozhattak. Külön érdekesség egy sziklába vágott vízgyűjtő medence, mely betöltésének alsó részében csigavonaldíszű, 14. századra keltezhető kerámiát találtunk. A harmadik, építési periódusban megépült a déli várfal mai, felső szakasza és egy vele párhuzamosan elhelyezkedő épület, melynek omladékrétegéből gótikus ablakosztó- és boltozati bordatöredékek kerültek elő. A későbbi, 17. századra keltezett járószint alatt elhelyezkedő, a várfal felső szakaszához támaszkodó rétegből I. Ferdinánd 1529-ben vert denára került elő. Az épület előtt kialakult szűkebb udvarra vezetett az északnyugati várfalsarok megbontásával kialakított új kapuépítmény. Az utolsó átépítés során a déli várfal melletti épületet három kisebb helyiségre osztották. A válaszfalakhoz futó járószintből rézedénytöredék, ólomgolyók, a járószintek feletti omladékból II. Ferdinánd 1628-as veretű denárja került elő. A régészeti ásatás mellett évek folyamán feladatunk volt az alsóvárban folyó építkezés régészeti szakfelügyelete. Ennek során az alsóvár belső területének és falainak geodéziai felmérésére, illetve utóbbiak falkutatására került sor. 14

15 Kaposvár, november Boldogkőváralja, Vár. Az újabb falkutatás eredményei Koppány András (MNM, Nemzeti Örökségvédelmi Központ) Már a boldogkői vár korábbi falkutatására során ( ) felmerült a háromszegletű torony részletes vizsgálatának szükségessége, de erre végül csak 2011-ben, a vár helyreállításának újabb fejezeteként nyílt lehetőség. A várhegy északi, elkeskenyedő csúcsán álló háromszög alaprajzú torony szervesen kapcsolódik a tőle délre elhelyezkedő palotaszárny falaihoz. A torony déli fala keskenyebb a többinél, teljes egészében századi, a településen 1753-tól birtokos Péchy majd 1864-től birtokos Zichy családok romkonzerválásához kapcsolható. A torony északnyugati és északkeleti fala középkori. Mindkét oldalon jól kivehető az a roncsolt falvég, amely az egykori déli falhoz csatlakozott. Az emeleti boltozatmaradványok vonalába belemetsz az újkori romantikus helyreállítás építkezése, a torony mai koronaszintje és pártázata nem középkori. A falkutatás eredményei alapján a háromszögletű torony három építési periódusa különíthető el. A legkorábbi periódusban a torony alsó részén két szint belmagasságú tér helyezkedett el, melyet fafödém zárt le. A toronybelsőben utóbb két boltozatot építettek. Az alsót úgy alakították ki, hogy egy nagy belmagasságú tér jött létre, melyből lépcső vezetett a felette levő, szintén boltozott, fűtőberendezéssel ellátott helyiségbe. Az épületrész e feletti szintjét a palotaszárnyból lehetett megközelíteni. Végül a 19. században a romantikus építkezés idején az addigra elpusztult falkorona szintre új pártázatot építettek. Boldogkőváralja, Vár. Az újabb régészeti kutatások eredményei. Jankovics Norbert (MNM, Nemzeti Örökségvédelmi Központ) A boldogkői vár felújítási munkáihoz kapcsolódóan 2011-ben, az egykori külső vár északnyugati részén folyt régészeti feltárás. A korábbi kutatások ezt a területet nem érintették, és a 17. századi leírások szerint ezen a helyen állt a külső vár egykori kapuja. A folyó beruházás egyik eleme a kapu, és a hozzá kapcsolódó palánk rekonstruktív újjáépítése, az ásatás célja ezért a kapu feltárása, és a korábban már megismert palánkhoz való viszonyának tisztázása volt. A vár külső kapujának maradványai az ásatási terület északi részén kerültek elő. A széles, habarcsba rakott kőalapozás U-alakban épült neki a megfaragott, meredek sziklafalnak, amely valószínűleg a szabálytalan, négyzet alaprajzú építmény keleti falát képezte. Az északi fala részben a sziklából meghagyott, benyúló nyelvre illet- 15

16 Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája ve közvetlenül a vízszintesen kivésett sziklafelszínre lett ráépítve. A kapu az északi oldalon nyílt, de nem a mai, elővár területére felvezető út tengelyében, hanem attól több méterrel keletre. A négyzetes bejárati építményhez kelet felől egy kisméretű, a sziklába vájt helyiség csatlakozott, amelynek északkeleti sarkában részben szintén a sziklába mélyített fűtőberendezés nyomai voltak. A feltárás során sikerült megfigyelnünk az egykori palánk alapárkának és a kő kapuépítménynek a viszonyát is, egyértelműen látszott, hogy az előbbit a kapu felépítése előtt vésték ki a sziklából. Lehet, hogy az időbeli különbség csupán a munkanemek a palánk ács-, a fal kőművesmunka egymást követő sorrendjét tükrözi, de az is elképzelhető, hogy az általunk feltárt kapu nem azonos az inventáriumokban említett épülettel. A terület különféle közművekkel olyannyira bolygatott volt, hogy a legalsó rétegek kivételével, amelyek leletanyagot nem tartalmaztak, a feltárás során csak legújabb kori feltöltést távolítottunk el. A zólyomi Puszta Vár és Peťuša vár évi régészeti ásatás eredményei Ján Beljak Noémi Pažinová (Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézet, Nyitra - Konstantin Filozófus Egyetem Régészeti Tanszék, Nyitra (Szlovákia)) Az előadásunk célja elsősorban a zólyomi Pusztavár és az Osztrolúka kataszteri területén fekvő Peťuša nevű vár 2012-es ásatási eredményeinek összefoglalása. Bemutatásra kerülnek a feltárt leletösszefüggések és leletek, illetve a táj képe és annak változásai az írott források, valamint a várhegyen fellelhető in situ maradványok alapján. A hegy, melyen a Pusztavár elterül, speciális helyen fekszik, három folyó öszszefolyásánál, amelyek különleges áttöréses völgyeket hoztak létre az évezredek során, meredek sziklafalakkal, szélesebb part menti mezőségekkel a völgyekben, kanyargó meanderekkel és lápokkal. Ezek a természeti tényezők határozták meg az erődített vár helyét is. A legkorábbi írott források tudósítanak a vár létrehozásáról a zólyomi erdőben, amely eredetileg az uralkodó és a főurak vadászhelyéül szolgált. A tény, hogy a vár környékén kiirtották az erdőt, a várat védő íjászok jelenlétét sejteti. A vár tagolt terepi adottságú környékén sűrű úthálózat húzódott, közte nemzetközi kereskedelmi utakkal, átkelőhelyekkel és vámszedő helyekkel, melyek a 14. század óta adatoltak. A magaslati település felhagyása után, az újkor kezdetén, a Régi vár alatt található szőlőkről és mezőkről szóló tudósításokkal találkozunk. A terület mezőgazdasági kihasználása természetesen ennél valószínűleg korábbra nyúlik vissza. A vár tágabb környezetében fekvő ritkább erdők disznók makkoltatására szolgáltak. Ez, s a fák kivágása állandó viták tárgyát képezte a földtulajdonosok között. Ez a néhány példa is a vidék intenzív használatát, s annak fokozatos változását mutatja. 16

17 Kaposvár, november A csobánci vár reneszánsz kőfaragványai Hegyi Dóra (ELTE Régészettudományi Intézet) Csobánc hegye a Balaton vízgyűjtőjének északi szélén, a Balaton-felvidékkel határos Tapolcai-medence keleti részén emelkedik, amely a XI. század második felére kialakult Zala megye északkeleti részét képezte. A hegy lapos fennsíkjának délnyugati, meredek szélén épült fel a belsővárnak is nevezett vármag. A vár keleti sarkán helyezkedik el a nagyméretű, úgynevezett Öregtorony, amely mint a legjobban megmaradt építmény, meghatározza a vár jelenlegi arculatát. A klasszikus öregtorony jelentés azonban nem alkalmazható a csobánci vár romjaiban ránk maradt keleti tornyára. Ugyanis épített részletei és az előkerült kőfaragványok arra utalnak, hogy egy egykor minden bizonnyal reprezentatív lakótereket is magába foglaló épületről van szó, amelynek emeleti ablakait egykor reneszánsz kőkeretek díszíthették. A ma már két kivételtől eltekintve nagyrészt elpusztult ablaknyílások és az eddig ismert faragványok összetartozására abból következtethetünk, hogy az utóbbiak szinte kivétel nélkül a toronybelső omladékából illetve az épület közvetlen környezetéből kerültek elő. A faragványtöredékek felmérése és a vidék többi lelőhelyéről előkerült, anyagában megegyező, hasonló tagozatokkal ellátott kőfaragványának áttekintése után nyilvánvalóvá vált számomra, hogy ezek azonos időben készültek, s ez minden bizonnyal a XVI. század első negyedét jelenti. Előadásomban e kőfaragványok értékelését szeretném bemutatni, saját megfigyeléseim mellett támaszkodva a rendelkezésemre álló építészeti, régészeti dokumentációkra és a témával foglalkozó eddigi szakirodalomra. Színes szabálytalanság. Kőfaragványok feldolgozása a kisnánai várból Nagy Szabolcs Balázs (ELTE Régészettudományi Intézet) 2012 tavaszára készült el a középkori kisnánai vár kőfaragványainak teljes számbavétele, felmérése. A közel 500 faragványtétel minden töredéket magába foglal az egyszerű kváderkövektől a gazdag tagozatú nyíláskeretekig. Előadásunkban bemutatjuk a feldolgozás néhány tanulságát, eredményét. Kőfaragványok kutatásának talán legjellemzőbb, legáltalánosabb régészeti hozadéka az építéstörténet pontosítása. Esetünkben például néhány sírkő a kisnánai nemesi birtokközpont korai, alig ismert korszakára világíthat rá, míg a délnyugati épület feltöltéséből előkerült faragvány-töredékek a vár pusztulása, kései használata kapcsán vetnek föl új kérdéseket. A faragványanyag feldolgozása lehetőséget 17

18 Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája teremt az építészeti reprezentáció értékelésére is. A kőfaragómunkák részletgazdagsága, bizonyos összetettebb szerkezetek megléte vagy hiánya alapján összevethetjük a kisnánai és a korabeli főúri építkezések színvonalát. Vizsgálhatjuk továbbá a reprezentáció jellegét. A 15. században a rangosabb építkezések rendkívül jellemző vonásává vált a nemesi címerek hangsúlyozása ez a jelenség a kisnánai faragványokon is jól megfigyelhető. Szintén feltűnik egy másik korabeli jellegzetesség, mely középkori emlékeink pusztulása miatt számos helyen már nem vizsgálható: bizonyos kőszerkezetek (egyszínű) festett díszítése. A faragványok feldolgozása sajátos tanulsággal szolgált arra vonatkozóan, mennyire kevéssé jellemezte a szabályosságra való törekvés a helyi építészeti gyakorlatot. A szabálytalanság nemcsak a homlokzatok, hanem az egyes nyíláskeretek szintjén is kimutatható jellemző példaként említhető a közel azonos tagozatú (a szakirodalomban néhol grafikus stílusúnak nevezett) ablakkeretek egy csoportja. A kutatások számos más esetben szintén rámutattak erre a mai felfogástól látványosan eltérő középkori szemléletre és gyakorlatra. Ezt a felismerést tehát komolyan kell vennünk a különböző építészeti rekonstrukciók értékelése, készítése során is. A XIV. századi anyagi kultúra tükröződése Magyarországi Klemencia halotti inventáriumában Bartha Annamária (SZTE BTK) Klemencia ( ), Károly Róbert húga, bár ténylegesen sosem járt hazánkban, mégis haláláig használta a Magyarországi jelzőt. Szerepet kapott a magyarországi házasságpolitikai tervekben, de végül 1315-ben Franciaországba ment férjhez, egy évig volt az ország királynéja, pár napig anyakirálynéja. Ezt követően Provance-ban telepedett le, de tovább ápolta magyarországi kapcsolatait október 12-én halt meg. Október 18-án hagyatéki leltár készült, amely leírja, hogy néztek ki és milyen anyagból készültek az adott tárgyak, közli azok értékét és a későbbi tulajdonosuk nevét. Ez alapján betekintést nyerhetünk az özvegy királyné mindennapi életébe. Használati tárgyai, különféle textiljei, vallási kegytárgyai és ékszerei a korszak anyagi kultúrája mellett a francia udvari reprezentációról is vallanak. Klemencia jelentős könyvtárral, harminchat kötet könyvvel rendelkezett, így értesülünk műveltségéről, illetve az 1320-as évek könyvkultúrájáról is. A felsorolt tárgyak nagy része sajnos nem maradt ránk, de analógiák segítségével talán elképzelhetjük, hogy is nézhettek ki. Néhány tárgyon megtalálható a magyar címer is, így az inventárium heraldikatörténetünknek is értékes forrása. 18

19 Kaposvár, november A székesfehérvári Szűz Mária prépostság egykori boltozatai Szőke Balázs (Gödöllői Református Líceum, Török Ignác Gimnázium) A Székesfehérváron egykor állt Királyi Bazilika, koronázó templom számos átépítéssel gazdagodott a középkor folyamán. Utolsóként Hunyadi Mátyás uralma alatt kezdődött az az építkezés, amely egy szentélykörüljárós csarnokszentéllyel bővítette a meglévő épületet. A források alapján ez az építkezés a király halála idején még nem készült el. Beszámolnak azonban bámulatos boltozatokról, amelyek már készen álltak. Több kutató is azon a véleményen van, hogy a források az eredeti hosszház boltozatáról szólnak. Ezt a feltevést erősítik a kőtári anyagban legnagyobb számban fennmaradt boltozati bordák és bordacsomópontok, amelyeket Henszlmann Imre ásatásai során a főhajó területén találtak. A bordacsomópontokból egy hálóboltozat záradéki és középrésze rekonstruálható bizonyossággal és az alaprajzi figurációhoz társítható két boltvállmegoldás is meghatározható. Az adatok alapján egy hálóboltozat típus két változata jöhet számításba az egykori boltozatként. A bordák mérete alapján a boltozat egy nagy fesztávú szerkezet volt. A bordacsomópontok magassági helyzete és alaprajzi vetülete alapján megrajzolható szerkesztési háló egy olyan, megközelítőleg 5,65 méter mély boltszakaszokkal rendelkező 13,90 méter széles szerkezetet mutat, ami a főhajóban álló belső támpillérekhez illeszkedik. A belső támpillérek építési idejét Nagy Lajos király uralma idejére vagy a Mátyás féle átépítéshez köti a kutatás. A Mátyás korabeli boltozatépítés mindkét esetben reális lehetőség. A viszonylag ritka alaprajzi vetületű boltozattípus minden részletmegoldásához található közel egykorú magyarországi analógia, valamint a boltozat általános formája is összhangban van a XV. század harmadik harmadának dél-német építészetével. A székesfehérvári kőfaragványok formai egyezései más szerkezetek estében is támogatják ezt a megállapítást. A kőtárban megtalálható kövek között egy másik boltozat, a bordaprofil és méret alapján meghatározható két csomópontja, egy csak részben rekonstruálható boltozathoz tartozik. Ezek a csomópontok egy az előzőtől eltérő szögű hálón szerkeszthető hálóboltozat elemei voltak. Mérete hasonlóan nagy, sőt maga a borda kissé nagyobb a főhajóboltozaténál. A csomópontok magassági helyzete alapján szerkeszthető alaprajzi forma estén a boltozat 5,30 méteres mélységű boltszakaszokkal épült és a szélessége 12,40 méter volt. Ezek az adatok a főhajó északkeleti oldalán felépült, ez egykori mellékhajók három szakaszának terét is magában foglaló kápolnára illenek, amelyet a Kálmáncsehi Domonkos prépost által építetett Szent Anna kápolnával azonosíthatunk. A kápolna a mellékhajók terére is kiterjedő kiépítése egyben utal arra is, hogy a behúzott támpillérek felépítése után a mellékhajók optikailag elszigetelődtek a 19

20 Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája főhajótól így a főhajó térélménye lényegében egyhajós volt a késő középkorban. A kutatások és a XVIII. századi források alapján rekonstruálható belső térben a boltozatok adta egykori térélményét is megkísérlem bemutatni. Végezetül egy harmadik, kisebb méretű bordaprofillal szerkesztett csomópont különleges kialakítása alapján egy harmadik boltozattípus azonosítására is lehetőséget látok. Szentlélek. Egy pálos kolostor kutatásának kezdete Szörényi Gábor András Mikolczi Melinda (Hermann Ottó Múzeum) Nagyberuházások megelőző feltárásaival teli, rohanó időszakunkban fellélegezhet a régész, ha rövid időre is, de kiszakadhat a kötelező projektmunkák mókuskerekéből és valóban tudománnyal foglalkozhat. Középkoros régészekben pedig még inkább fokozódik az adrenalin, ha ez a tudomány egy álló műemlék megmentéséhez kapcsolódik tavaszán kutatásokat folytattunk a szentléleki középkori nevén dédesi pálos kolostor területén. A feltárás apropója és mozgatórugója egy civil kezdeményezés volt: a miskolci Csatárlánc Egyesület, amely kolostormentő akciót hirdetett meg. Az életveszélyessé vált templom balesetmentesítését és műemléki konzerválását tűzték ki célul teljesen önkéntes, nonprofit alapon. Ezen kezdeményezéshez csatlakozott a Herman Ottó Múzeum is. A kolostormentéshez kapcsolódóan tereprendezést, szintsüllyesztést végeztünk, hogy az eleddig elhanyagolt kolostornégyszög méltó és bemutatható állapotba kerüljön. Ennek során kisebb, szondázó jellegű feltárásokat is folytattunk csupa meglepő eredménnyel. A kutatásnak és a helyreállításnak ezen kezdeti fázisát mutatja be az előadás, remélve, hogy a Hallgatóság a közeljövőben a helyszínen is véleményezi a műemléképület konzerválásának eredményeit. A középkori Lápafő és temploma K. Németh András Takács Melinda (Simontornyai Vármúzeum; SZTE BTK) Lápafőt (a középkorban Vápafő) 1348-ban említik először től 1484-ig Vápafői nevű nemeseket ismerünk, 1524 és 1534 között a szomszédos faluról elnevezett Ónárdi László özvegye szerepel Vápafői előnévvel, 1550-ben és 1552-ben pedig a Morgai család itteni részbirtokai ismertek. Lápafő középkori Szűz Mária-temploma csak 1430-ban tűnik fel írott forrásban, a falu református lelkészére 1618-tól van adat. Az 1733-as vizitáció szerint a falu feletti dombon hajdan templom állt, 20

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22

Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Ásatásvezető: Straub Péter (Göcseji Múzeum) Munkatársak: Dr. Heinrich-Tamáska Orsolya (Geisteswissenschaftliches

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról M6 Tolna-Mözs - Bátaszék szakasz megelőző régészeti feltárás részszámlához szakmai beszámoló A 032-es lelőhely déli felén 3312 m²-t humuszoltunk le, itt lelassította munkánkat az átlag 1 méter feletti

Részletesebben

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,

Részletesebben

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL Bükkábrány-Bánya IV. lelőhely A Vatta község közigazgatási területén található Bükkábrány-Bánya IV.lelőhelyet 2006 tavaszán és

Részletesebben

14. századi kályhaszemek Visegrád- Ágasház (Fő utca 15. Hrsz:64/15.) területéről

14. századi kályhaszemek Visegrád- Ágasház (Fő utca 15. Hrsz:64/15.) területéről A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Bárdi Bogáta 14. századi kályhaszemek Visegrád- Ágasház (Fő utca 15. Hrsz:64/15.) területéről 2012 A lelőhely

Részletesebben

A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata

A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Szőke Balázs A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata 2014 1.) A siklósi várkápolna szentélyboltozata

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Molnár István Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról 2014

Részletesebben

Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008

Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008 Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008 Projekt: 26. sz. főút négynyomúsítása 9+600 és 12+000 km szelvények között Ásatási beszámoló Csengeri Piroska (ásatásvezető régész) - A két ismert régészeti lelőhelyen

Részletesebben

Vandálok a Hernád völgyében

Vandálok a Hernád völgyében Vandálok a Hernád völgyében Garadna-elkerülő út, 1. lelőhely települése Csengeri Piroska dr. Pusztai Tamás Herman Ottó Múzeum Előadásként elhangzott a Barbarikum peremvidékein c. konferencián, Miskolc,

Részletesebben

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Bogyoszló település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

MEGHÍVÓ DORNYAY BÉLA MÚZEUM SALGÓTARJÁN

MEGHÍVÓ DORNYAY BÉLA MÚZEUM SALGÓTARJÁN MEGHÍVÓ DORNYAY BÉLA MÚZEUM SALGÓTARJÁN A Dornyay Béla Múzeum Tisztelettel meghívja Önt a Fiatal Középkoros Régészek VII. Konferenciájára. Időpont: 2015. november 19-21. Helyszín: Dornyay Béla Múzeum Salgótarján,

Részletesebben

Premontrei monostor feltárása Bárdudvarnokon

Premontrei monostor feltárása Bárdudvarnokon A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja M. Aradi Csilla Molnár István Premontrei monostor feltárása Bárdudvarnokon 2014 A prépostság története, kutatása

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

Krasznabéltek, római katolikus templom

Krasznabéltek, római katolikus templom Papp Szilárd Krasznabéltek, római katolikus templom A Kraszna egyik jobb oldali mellékpatakjáról elnevezett, a megye déli részén fekvő település a XIV. század végén lett királyi tulajdonból földesúri birtok.

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

Sárközújlak, református templom

Sárközújlak, református templom Papp Szilárd Sárközújlak, református templom A Szamos és a Túr közötti síkon, Szatmárnémetitől (Satu Mare) északkeletre, a Sárköz (Livada) nevű faluval ma egybeépült település XIV. századi forrásokban

Részletesebben

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

A kisnánai vár boltozatai

A kisnánai vár boltozatai A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Szőke Balázs A kisnánai vár boltozatai 2012 A kisnánai vár több építési periódus során a XVI. század elejére

Részletesebben

Előzetes programterv

Előzetes programterv Előzetes programterv Hadak útján Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XX. konferenciája Budapest Szigethalom, 2010. október 28-30. 2010. október 28. Csütörtök Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban ISTVÁNOVITS ESZTER - KURUCZ KATALIN 1986-ban adódott lehetőség arra a Jósa András Múzeumban, hogy rövidebb-hoszszabb szünet után ismét

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

JUBILEUMI KÖTET. Életük a régészet

JUBILEUMI KÖTET. Életük a régészet JUBILEUMI KÖTET Életük a régészet A ságvári őskőkori telep ásatói 1932-ben: Csalogovits József, Gaál István, Hillebrand Jenő, Laczkó Dezső és Gönczi Ferenc Dr. Draveczky Balázs (1938-2003) A múzeumban

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP. ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor

A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP. ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor A Csongrád megyei Szegváron (1. kép 1 2) 1980 tavaszán homokbányászás közben sírok és telepobjektumok kerültek elő.

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

Archaeologia - Altum Castrum Online. A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja.

Archaeologia - Altum Castrum Online. A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja. A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Tóth Zsolt Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztály JELENTÉS a pécsi székesegyház nyugati oldala előtt, a

Részletesebben

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 Wéber Antal Díj 2015 Szuromi Imre Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 1973-ban szereztem diplomát a BME Építész karán. Ezt követően

Részletesebben

Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése

Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése tanulmányok Készült: a NEA-NO-15-SZ-0262 jelű pályázat támogatásával Möller István Alapítvány A szerzők # # # # # # # # # # # # # #

Részletesebben

Decs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007

Decs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007 Decs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007 A középkori Ete mezőváros a Tolna megyei Sárközben, Decs község határában, a Báta árteréből 1-5 m-rel kiemelkedő, hosszan elnyúló dombháton található,

Részletesebben

OROSZLÁNY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

OROSZLÁNY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA OROSZLÁNY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készítette: Oroszlányi Szolgáltató Zrt. 2010. március Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS 5 1.1. Város rövid történetének bemutatása 8 1.2. Oroszlány város szerepe

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Török erődítések régészeti kutatástörténete Magyarországon

Török erődítések régészeti kutatástörténete Magyarországon Török erődítések régészeti kutatástörténete Magyarországon A régészeti korszakok közül a török kort sokáig mostohagyerekként kezelték, hiszen azokban az időkben, amikor megindult az emberek érdeklődése

Részletesebben

To 029 Szekszárd, Tószegi-dűlő (142+800-143+060 km)

To 029 Szekszárd, Tószegi-dűlő (142+800-143+060 km) Jelentés a Tolna megye M6 autópálya Tolna-Bátaszék (144+200-170+900) km szelvény közötti szakaszának területén kezdett megelőző régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról A szondázó ásatások

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA RÉGÉSZETI PROGRAM DOKTORI (PhD) DISSZERTÁCIÓ

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA RÉGÉSZETI PROGRAM DOKTORI (PhD) DISSZERTÁCIÓ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA RÉGÉSZETI PROGRAM DOKTORI (PhD) DISSZERTÁCIÓ P. BARNA JUDIT A LENGYELI KULTÚRA KIALAKULÁSA A DNY-DUNÁNTÚLON TÉZISEK

Részletesebben

MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2012 ŐSZ

MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2012 ŐSZ MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2012 ŐSZ www.magyarregeszet.hu A SOMOGYVÁRI BENCÉS APÁTSÁGI TEMPLOM 16. SZÁZADI ÚJJÁÉPÍTÉSE ÉS BOLTOZATA 1 Buzás Gergely Somogyváron 1091-ben Szent László király alapította

Részletesebben

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés Középkori magyar királyok emlékei kutatási program Zárójelentés A program célja az volt, hogy a 11 15. századi magyar uralkodók személyes tárgyi és szöveges emlékeit, udvari reprezentációjának kellékeit,

Részletesebben

Jelentés a visegrádi Ágasház területén, 2005-ben folytatott megelőző feltárásról

Jelentés a visegrádi Ágasház területén, 2005-ben folytatott megelőző feltárásról A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Kováts István Jelentés a visegrádi Ágasház területén, 2005-ben folytatott megelőző feltárásról 2012 A visegrádi

Részletesebben

Egy főállás keresztmetszete

Egy főállás keresztmetszete Pápai Nagytemplom Pápa város nevezetességei közé tartozik a Szent István Plébánia Templom. A helyiek által katolikus nagytemplom nevezett templomot 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr

Részletesebben

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto

Részletesebben

Levelezési cím: 8220-Balatonalmádi Városház tér 4. Telefonszám: 88/542-514 pannoniakonyvtar@upcmail.hu

Levelezési cím: 8220-Balatonalmádi Városház tér 4. Telefonszám: 88/542-514 pannoniakonyvtar@upcmail.hu I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

Az ásatás és a feldolgozás eredményei

Az ásatás és a feldolgozás eredményei Beszámoló A római provinciális régészetünk egyik nagy adóssága volt és van is a tartomány védelmi rendszerének, a limes-vonalnak a rendszeres és szisztematikus kutatása, valamint a korábbi ásatások eredményeinek

Részletesebben

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve GYÕR BUDAPEST Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve Győr barokk Belvárosának szívében, a Széchenyi főtér keleti oldalán áll a Lloyd Palota. Az ismert nagyváros történelmi belvárosát átszelő,

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Dr. Csornay Boldizsár Örökségvédelmi főigazgató-helyettes

Dr. Csornay Boldizsár Örökségvédelmi főigazgató-helyettes Dr. Csornay Boldizsár Örökségvédelmi főigazgató-helyettes A 2013-mas jogszabályváltozások több szakterületen is kijelölik a Magyar Nemzeti Múzeum és azon belül a Nemzeti Örökségvédelmi Központ helyét a

Részletesebben

Atörténeti kertekről szerzett ismereteink alapvetően

Atörténeti kertekről szerzett ismereteink alapvetően FATSAR KRISTÓF Roncsolásmentes régészeti eljárások a kerttörténeti kutatásban Atörténeti kertekről szerzett ismereteink alapvetően kétféle forrásból származnak: a dokumeni tumok, illetve a helyszín vallatásából.

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Címerkövek Vác Nagyvázsony Mátyáshoz kötődő gótikus építkezések Székesfehérvár Kolozsvár Okolicsnó. Visegrád, királyi palota

Címerkövek Vác Nagyvázsony Mátyáshoz kötődő gótikus építkezések Székesfehérvár Kolozsvár Okolicsnó. Visegrád, királyi palota , királyi palota Töredékek a visegrádi királyi palota címeres zárterkélyéről, 1477 1478 körül., Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeum Címerfal, 1453 körül. Bécsújhely, vár, Szent György kápolna Niklas

Részletesebben

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye V.2008.3.1. 1. Ruhásszekrény sifon 2. Fenyőfából készített, gazdagon díszített asztalos munka. A bútor egész felületét beborítják a sárga és a szürkésfehér alapozásra festett növényi indákkal összekötött

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben

Részletesebben

NAGYPALL HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER

NAGYPALL HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER NAGYPALL HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER PÉCSÉPTERV STUDIÓ VÁROSRENDEZÉS ÉPÍTÉSZET BELSŐÉPÍTÉSZET SZAKTANÁCSADÁS TERVEZÉS LEBONYOLÍTÁS N A G Y P A L L EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉRTÉKVÉDELMI

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március

Részletesebben

A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny)

A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny) Archaeologia Altum Castrum Online A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Ottományi Katalin A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd

Részletesebben

Egy hipotézis nyomában

Egy hipotézis nyomában A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Petkes Zsolt MTA Magyar Őstörténeti Témacsoport Egy hipotézis nyomában Avagy a szekszárdi vármegyeháza északi

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. - Az archeometria tárgya, témakörei,

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Sófalvi András

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Sófalvi András Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Sófalvi András A székelység határvédelme és önvédelme a középkortól a fejedelemség koráig. Várak és más védelmi objektumok

Részletesebben

A visegrádi vár fejlesztése

A visegrádi vár fejlesztése A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Albert Tamás A visegrádi vár fejlesztése 2016 1. ábra Mikovinyi Sámuel rézkarca Bél Mátyás 1737-es könyvéből

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. A pécsi egyházmegye püspöki várai Pécs püspökvár. Szászvár vár régészeti emlékanyagának monografikus feldolgozása kutatási témáról.

ZÁRÓJELENTÉS. A pécsi egyházmegye püspöki várai Pécs püspökvár. Szászvár vár régészeti emlékanyagának monografikus feldolgozása kutatási témáról. 1 OTKA Nyilvántartási szám: 034643 ZÁRÓJELENTÉS A pécsi egyházmegye püspöki várai Pécs püspökvár. Szászvár vár régészeti emlékanyagának monografikus feldolgozása kutatási témáról. A pályázat futamideje

Részletesebben

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015.

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. HV.01 1/1. sz. melléklet Hrsz 1001/2 Utca, házszám Gyár út 9., leromlott állapotban Leírás,

Részletesebben

A IX-XI. SZÁZADI MAGYAR ÍJ

A IX-XI. SZÁZADI MAGYAR ÍJ Bencsik Péter Borbély László A IX-XI. SZÁZADI MAGYAR ÍJ Litér-Gödöllő, 2014. Bevezetés A Magyar Íj szimbólum! Elválaszthatatlanul kötődik a Kárpát-medencében letelepedett elődeink életmódjához. Mindezt

Részletesebben

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY IHRIG Dénes 2007. január 31. ADATOK Szlovákia legnagyobb városa és fővárosa. terület (Nagy-Pozsony): 367,5 km2 Népesség: 450.000 fő Legrégebbi

Részletesebben

Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása

Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása Pro Arch.Építész Stúdió 2011 Megbízó: VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2621 Verőce, Árpád út 40. Tervező PRO ARCH.

Részletesebben

Rövid beszámoló Iharos középkori templomának feltárásáról

Rövid beszámoló Iharos középkori templomának feltárásáról A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Molnár István Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár Rövid beszámoló Iharos középkori templomának feltárásáról 2015

Részletesebben

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása

Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Egyházaskesző település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Budapest XII. kerület, Karthauzi út 6. (hrsz. 9228/2) Társasház, volt Mirabel öröklakásos társasház

Budapest XII. kerület, Karthauzi út 6. (hrsz. 9228/2) Társasház, volt Mirabel öröklakásos társasház Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz Budapest XII. kerület, Karthauzi út 6. (hrsz. 9228/2) Társasház, volt Mirabel öröklakásos társasház Budapest, 2011 EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉK

Részletesebben

Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András)

Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András) Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András) A Budavári Palota előterében fekvő Szt. György tér és környezete már egy évtizede a középkori városi régészeti kutatások figyelmének

Részletesebben

A visegrádi királyi palotakertek

A visegrádi királyi palotakertek A visegrádi királyi palotakertek Volt a magyar díszkertkultúrának egy olyan ragyogó korszaka a XV. században, amikor szinte együtt haladtunk a legkiemelkedõbb nyugat-európai áramlatokkal, sõt a korabeli

Részletesebben

Csörög Településrendezési terv

Csörög Településrendezési terv Csörög Településrendezési terv Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet munkarész Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Csörög, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Csörög település

Részletesebben

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története: Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az

Részletesebben

Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 3508/01131

Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 3508/01131 SZAKMAI BESZÁMOLÓ A hagyaték. Konferencia a Nádasdy család mecénási tevékenységének eredményeiről Pályázati azonosító: 3508/01131 A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum pályázatot nyújtott be az NKA Közgyűjtemények

Részletesebben

A szászvári vár 2013. évi feltárásából származó fém- és éremanyag

A szászvári vár 2013. évi feltárásából származó fém- és éremanyag A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Nagy Balázs A szászvári vár 2013. évi feltárásából származó fém- és éremanyag 2014 1. Bevezetés A régészeti

Részletesebben

Bögözi Református Templom Gótikus ablakok vízszintes. Munkabeszámoló

Bögözi Református Templom Gótikus ablakok vízszintes. Munkabeszámoló Munkabeszámoló 1 / 10 Munkabeszámoló Munkálat megnevezése: Bögözi Református Templom Gótikus ablakok vízszintes kovácsoltvas osztói Tulajdonos: Bögözi Református Egyházközség, Bögöz Beruházó: Új Ezredév

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Colmar, ferences templom Salzburg, ferences templom (XIII. sz., XV. sz. eleje), alaprajz, hosszmetszet.

Colmar, ferences templom Salzburg, ferences templom (XIII. sz., XV. sz. eleje), alaprajz, hosszmetszet. Firenze, Sta Croce ferences kolostor (1295-1442), alaprajz, templom belső képe. Az Alpoktól északra a háromhajós, hosszú, poligonális apszisú ferences templomtípus vált általánossá. Esetenként a városi

Részletesebben

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat 2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat Készült a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya által készített jelentés felhasználásával Idén május 5. és 7. között került lebonyolításra

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély)

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) I. Az épület története A mai épület elődjét, a várkastélyt, a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 3.

Archeometria - Régészeti bevezető 3. Archeometria - Régészeti bevezető 3. Régészeti alapok 4: régészet és földtudomány -A régészeti kutatások során alkalmazott földtudományi módszerek (légifotó, geofizika stb.) Régészeti alapok 5: a régészeti

Részletesebben