Készítette: Angyal Brixi Bubu (Tyna)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Készítette: Angyal Brixi Bubu (Tyna)"

Átírás

1 Készítette: Angyal Brixi Bubu (Tyna)

2 Becca Fitzpatrick csitt, csitt NEM KEDVEZETT AZ ISTEN A BŰNBE ESETT ANGYALOKNAK, HANEM MÉLYSÉGBE TASZÍTV[N, A SÖTÉTSÉG L[NCAIRA ADTA ODA ŐKET, HOGY FENNTARTASSANAK AZ ÍTÉLETRE. - 2 PÉTER 2,4 PROLÓGUS Loire-völgy, Franciaorsz{g, november Chauncey egy paraszt l{ny{val múlatta az időt a Loire füves partjai mentén, mikor beköszöntött a vihar, és mivel a réten hagyta herélt ménjét, kénytelen volt gyalog visszamenni a kastélyba. Letépett egy ezüstcsatot a cipőjéről, a l{ny tenyerébe nyomta, azt{n figyelte, amint az s{ros szokny{j{ban eliszkol. Végül felr{ngatta csizm{j{t, és elindult haza. Zuhogott az eső a Chateau de Langeais-t körülvevő, sötétbe boruló vidéken. Chauncey könnyedén lépkedett a besüppedt sírokon és a temetői talajon; innen még a legsűrűbb ködben is hazatal{lt volna, nem kellett félnie, hogy eltéved. Ma este nem volt köd, de a sötétség és az eső így is elég megtévesztő volt. Chauncey a szeme sark{ból mozg{st l{tott, és hirtelen balra fordította a fejét. Ami egy közeli emlékmű tetején első pillant{sra angyalnak tűnt, kihúzta mag{t. Nem volt sem kő, sem m{rv{ny, hanem egy fiú, karokkal és l{bakkal. Felsőteste és l{ba csupasz volt, derek{n parasztnadr{g lógott. Leugrott az emlékműről, arc{ba hulló fekete haj{ról csöpögött az eső. Bőre olyan sötét volt, mint egy spanyolé. Chauncey keze kardja markolat{ra csúszott. Ki van ott? A fiú sz{ja sark{ban mosoly bujk{lt. Ne j{tszadozz Langeais hercegével! figyelmeztette Chauncey. A nevedet kérdeztem, ki vele! Herceg? A fiú nekidőlt egy kitekeredett fűzf{nak. Vagy fatytyú? Chauncey kir{ntotta kardj{t a hüvelyéből. Ezt vond vissza! Ap{m volt Langeais hercege. Most én vagyok Langeais hercege tette hozz{ esetlenül, amiért {tkozta is mag{t. A fiú hanyagul megr{zta a fejét. A te ap{d nem az öreg herceg volt. Chauncey-ban forrongott a düh a gyal{zatos sértés hallat{n. És a te ap{d? harsogta kardj{t kinyújtva. Még nem ismerte az összes hűbéresét, de tanult. Ennek a fiúnak a vezetéknevét az emlékezetébe vési. Még egyszer megkérdezem mondta mély hangon, miközben letörölte arc{ról az esőt. Ki vagy te?

3 A fiú odasét{lt hozz{, és arrébb lökte a kardpengét. Hirtelen idősebbnek l{tszott, mint amilyennek Chauncey képzelte, tal{n egy vagy két évvel is idősebb mag{n{l Chauncey-n{l. Az Ördög egyik ivadéka v{laszolta a fiú. Chauncey érezte, hogy gyomr{t megmarkolja a félelem. Őrült vagy mondta összeszorított fogakkal. Menj az utamból! Chauncey l{ba alatt megingott a talaj. Szeme mögött arany és vörös fények robbantak. Körmét a combj{ba mélyesztve összegörnyedt, úgy nézett fel a fiúra pislogva és zih{lva, és prób{lt r{jönni, mi történik vele. Elméje szédült, mintha m{r nem ő parancsolt volna neki. A fiú lekuporodott mellé, hogy belenézhessen a szemébe. Most jól figyelj! Meg kell tenned nekem valamit. Addig nem megyek el, míg meg nem kapom. Érted? Chauncey fog{t csikorgatva r{zta a fejét, hogy hangot adjon hitetlenkedésének, dac{nak. Megprób{lta leköpni a fiút, de a ny{l végigcsorgott az {ll{n, nyelve nem engedelmeskedett. A fiú kezével megszorította Chauncey-ét; a belőle {radó forrós{g megperzselte Chauncey-t, aki felki{ltott. A hűségedre van szükségem mondta a fiú. Ereszkedj fél térdre, és esküdj meg! Chauncey azt parancsolta a tork{nak, hogy hars{ny nevetésben törjön ki, de torka összeszorult, és csak fuldoklott az erőlködéstől. Jobb térde megbicsaklott, mintha valaki megrúgta volna h{tulról, pedig nem is volt ott senki, és Chauncey előrebukott, bele a s{rba. Oldalra dőlt, és öklendezni kezdett. Esküdj meg! ismételte a fiú. Forrós{g öntötte el Chauncey nyak{t; minden energi{j{t felemésztette, hogy gyengén ökölbe szorítsa a kezét. Nevetett mag{n, de nem jókedvében. Fogalma sem volt, hogyan, de a fiú gyengeséget és émelygést fecskendezett a testébe. Biztos, hogy nem is múlik el addig, míg meg nem esküszik neki. Kimondja, amit kell, de szívében eltökélte, hogy elpusztítja a fiút ezért a megal{ztat{sért. Uram, a szolg{d leszek mondta Chauncey epésen. Akkor a fiú l{bra {llította. Itt tal{lkozunk a héber hónap, Cheshvan kezdetén. Az újhold és telihold közti két hétben szükségem lesz a szolg{lataidra. Két< hétig? Chauncey egész testében r{zkódott a dühtől. Én vagyok Langeais hercege! Te egy Nephil vagy mondta a fiú halv{ny mosoly kíséretében. Chauncey-nak m{r a nyelvén volt a szentségtörő riposzt, de visszanyelte. Azonban a következő szavait jeges epével ejtette ki. Mit mondt{l?

4 Te a bibliai Nephilim fajhoz tartozol. Az igazi ap{d egy angyal volt, akit sz{műztek a mennyből. Félig halandó vagy. A fiú felemelte sötét pillant{s{t, tekintete tal{lkozott Chauncey-éval. Félig bukott angyal. Chauncey tanítój{nak hangja sziv{rgott elő elméjének rejtett zug{ból, ahogy a Bibli{ból olvas fel. Egy devi{ns fajról beszélt, akik akkor teremttettek, mikor a mennyből sz{műzött angyalok halandó nőkkel h{ltak. Egy félelmetes és hatalmas faj. Jeges borzong{s futott végig Chauncey-n, ami nem volt valami hirtelen v{ltoz{s. Ki vagy te? A fiú megfordult és elsét{lt, és b{r Chauncey ut{na akart menni, l{bai nem engedelmeskedtek. Ahogy ott térdelt és pislogott az esőben, két vastag sebhelyet pillantott meg a fiú mezítelen h{t{n. Egy fejtetőre {llított V-t form{ztak. Te< bukott vagy! ki{ltott a fiú ut{n. Letépték a sz{rnyaidat, igaz? A fiú angyal, ak{rki is volt, nem fordult meg. De Chaunceynak nem volt szüksége megerősítésre. Ez a szolg{lat, amit v{rsz tőlem kiab{lta. Követelem, hogy {ruld el, mi az! A levegőben még sok{ig visszhangzott a fiú öblös nevetése.

5 1. FEJEZET Coldwater, Maine, napjainkban BESÉT[LTAM A BIOLÓGIAÓR[RA, és dobtam egy h{tast. Valaki a t{bl{ra ragasztott egy Barbie bab{t és a t{rs{t, Kent. Karjaikat összefűzték, és meztelenek voltak, kivéve a szabadon elhelyezett műleveleket. Fejük fölé rózsaszín krét{val a következő vastag betűs szöveget írt{k: ISTEN HOZOTT AZ EMBERI REPRODUKCIÓ VIL[G[BAN (SZEX) Mellettem Vee Sky azt mondta: Pontosan ezért tilos kamer{s mobilt behozni az iskol{ba. Ha egy ilyen kép megjelenne az ezine-ban, akkor minden bizonyíték a kezemben lenne, hogy töröltessem az iskolaszékkel a biológi{t. És akkor lenne egy ór{nk, hogy valami hasznosat csin{ljunk< mondjuk kaphatn{nk testközeli oktat{st cuki felsős fiúktól. Most miért, Vee kezdtem, meg mertem volna esküdni r{, hogy egész félévben erre v{rt{l. Vee lesütötte a szemét, és csintalanul elmosolyodott. Itt semmi olyat nem fogok tanulni, amit m{r ne tudnék. Vee? Mint valós{gos szűz? Ne olyan hangosan! Pont akkor kacsintott, mikor megszólalt a csengő, és leültünk a helyünkre, közös padunkba. McConaughy edző belefújt a nyak{ban himb{lózó sípba. Helyedre, csapat! Az edző úgy tekintett a tizedikes biológia oktat{s{ra, mintha csak mellékes megbízat{s lenne az egyetemi kos{rcsapat edzésén kívül, és ezzel mindannyian tiszt{ban voltunk. Tal{n még nem esett le nektek, sr{cok, hogy a szex több, mint egy tizenöt perces túra a kocsi h{tsó ülésén. A szex tudom{ny. És mi a tudom{ny? Dögunalom mondta valaki a terem végében. Az egyetlen t{rgy, amiből megbukok szólt egy m{sik. Az edző az első sort fürkészte, és pillant{sa megakadt rajtam. Nora? Valaminek a tanulm{nyoz{sa mondtam. Az edző odasét{lt, és mutatóujj{val az asztalomra bökött. És még mi? Olyan inform{ció, amit megfigyelésből és kísérletezésből szerzünk. Csod{s! Ez úgy hangzott, mintha a tankönyvünk hangoskönyvéhez jelentkeztem volna meghallgat{sra. A saj{t szavaiddal. Nyelvem hegyével megérintettem az ajkamat, és megprób{ltam szinonim{t keresni. A tudom{ny olyan, mint a nyomoz{s. Ez meg kérdésnek hangzott.

6 A tudom{ny olyan, mint a nyomoz{s mondta az edző, és összeérintette két kezét. A tudom{ny megköveteli, hogy kémekké v{ljunk. Ebben a form{ban a tudom{ny szinte mók{snak tűnt. De elég ideje j{rtam m{r az edző ór{j{ra ahhoz, hogy ne reménykedjek túls{gosan. Gyakorlat teszi a jó detektívet folytatta. Pont, mint a szexben jött egy újabb komment{r h{tulról. Visszatartottuk a nevetést, míg az edző figyelmeztetőn a t{madóra szegezte a mutatóujj{t. Ez nem lesz benne a mai h{zi feladatban. Az edző újra felém fordult. Nora, te az év eleje óta Vee mellett ülsz. Bólintottam, de volt egy olyan érzésem, hogy ennek nem lesz jó vége. Együtt írj{tok az ezine-t. Megint bólintottam. Lefogadom, hogy elég sok mindent tudtok egym{sról. Vee megrúgott az asztal alatt, és én tudtam, mire gondol. Arra, hogy az edzőnek fogalma sincs, mennyi mindent tudunk egym{sról. És itt nem csak azokra a titkokra gondolok, amiket beleírunk a naplónkba. Vee az én ellentétes ikerp{rom. Ő zöld szemű, vidraszőke és p{r kilóval több ann{l, amit molettnek nevezhetnénk. Én sötét szemű, barna l{ny vagyok, olyan göndör tincsekkel, amik a legjobb vasalónak is ellen{llnak. És olyan nyakigl{b vagyok, mint egy b{rszék. De van egy l{thatatlan kötelék, ami szerintünk m{r születésünk előtt is összefűzött minket. És megesküdtünk, hogy ez a kötelék mindörökre kitart. Az edző az oszt{lyra nézett. Lefogadom, hogy mindenki elég jól ismeri a mellette ülőt. Jó okotok volt oda ülni, ahova. Az ismerősség érzése. K{r, hogy a legjobb nyomozók kerülik az ismerőset. Az eltompítja az ösztönöket. Ezért ma új ülésrendet készítünk. Tiltakoz{sra nyitottam a sz{mat, de Vee megelőzött. Mi a fenének? [prilis van. Vagyis majdnem év vége. Nem {llhat elő ezzel a dologgal pont most. Az edző sz{ja sark{ban mosoly bujk{lt. Elő{llhatok ezzel a dologgal, és a félév végéig így is marad. És ha megbuksz, jövőre is itt leszel, amikor is újra elő{llok ezzel a dologgal. Vee szemreh{nyó pillant{ssal nézett r{. Híres erről a pillant{s{ról. Ettől mindenki jól hallhatóan felszisszent. Az edző nyilv{nvalóan immúnis volt r{, mert a sz{j{hoz emelte a sípj{t, és a helyzet megvil{gosodott előttünk. Minden bal oldalon ülő di{k, ez a bal oldal, üljön eggyel előre! Az első sorban ülők, igen, ez r{d is vonatkozik, Vee, menjenek h{tra! Vee beledobta a füzetét a t{sk{j{ba, és behúzta a cipz{rt. Beharaptam az ajkam, és búcsút intettem neki. Azt{n kissé megfordultam, hogy megnézzem, mi folyik mögöttem. Az összes oszt{lyt{rsam nevét tudtam< kivéve egyét. Azét, aki mellém került. Az edző sohasem szólította fel, és úgy tűnt, a sr{cnak ez megfelel így. Eggyel mögöttem ült, és hűvös fekete tekintete mindig előremeredt. Én egy pillanatig sem gondoltam, hogy nap nap ut{n csak ül ott, a semmibe b{mulva. Gondolkodott valamin, és az ösztöneim azt súgt{k, hogy nem akarom megtudni, min. Letette a biológiakönyvét az asztalra, és becsusszant Vee régi helyére.

7 R{mosolyogtam. Szia, Nora vagyok. Sötét pillant{sa a vesémig hatolt, sz{ja sarka felkunkorodott. A szívem kihagyott egy ütemet, és abban a pillanatban úgy tűnt, borongós félhom{ly ereszkedik fölém. Az érzés azonnal el is tűnt, de még mindig őt b{multam. A mosolya nem volt bar{ts{gos. Olyan mosoly volt, ami bajt sejtetett. Sokat ígérőn. Ink{bb a t{bl{ra koncentr{ltam. Barbie és Ken furcs{n derűs mosollyal b{mult vissza r{m. Az edző így szólt: Az emberi reprodukció kényes téma tud lenni< Fúj! morogt{k egyszerre jó p{ran. Megkív{nja, hogy éretten kezeljük. És mint minden tudom{ny{g, a legjobb megközelítés az, ha nyomozunk. Az óra h{tralevő részében gyakorolj{tok ezt a technik{t azzal, hogy annyi mindent tudtok meg az új partneretekről, amennyit csak lehet. Holnap hozzatok ír{sos besz{molót a felfedezésetekről, és higgyétek el, ellenőrizni fogom a hitelességét. Ez biológia, nem irodalom, úgyhogy eszetekbe se jusson kital{lni a v{laszokat. Igazi p{rbeszédet és csapatmunk{t szeretnék l{tni. A mondandója végén ott lebegett egy burkolt vagy különben< Teljesen mozdulatlanul ültem a helyemen. A labda a sr{c térfelén volt én r{mosolyogtam, és tessék, milyen jól sült el. Összer{ncoltam az orromat, prób{ltam kital{lni, milyen illata van. Nem cigaretta. Valami testesebb, mark{nsabb. Szivar. Tekintetemmel megkerestem az ór{t a falon, és a m{sodpercmutató ütemére kopogtattam a ceruz{mmal. R{könyököltem az asztalra, {llamat a tenyerembe helyeztem. Felsóhajtottam. Remek. Így meg fogok bukni. Mereven néztem előre, de hallottam, ahogy a sr{c tolla l{gyan súrlódik a papíron. Írt valamit, és én tudni akartam, hogy mit. Csak tíz perce ülünk egym{s mellett, és ez nem jogosítja fel arra, hogy b{rmilyen következtetést vonjon le rólam. Vetettem egy pillant{st oldalra, és l{ttam, hogy m{r jó néh{ny sor van azon a papíron, és egyre csak szaporodnak. Mit írsz? kérdeztem. És beszél angolul mondta a sr{c, miközben leírta a szöveget. Kezének mozg{sa egyszerre volt l{gy és hanyag. Annyira közel hajoltam hozz{, amennyire csak mertem, és megprób{ltam elolvasni, mi m{st írt még, de ő behajtotta a papírt, elrejtve előlem a tartalm{t. Mit írt{l? kérdeztem parancsoló hangon. Az én üres papíromért nyúlt, és mag{hoz húzta az asztalon, majd összegyűrte. Mielőtt tiltakozhattam volna, a tan{ri asztal mellett {lló kuk{ba dobta. Csont nélkül beletal{lt. Egy pillanatig a kuk{ra meredtem, harag és hitetlenkedés közt vergődve. Azt{n kinyitottam a füzetemet, hogy kitépjek egy m{sik üres lapot.

8 Mi a neved? kérdeztem, készenlétben tartva a ceruz{mat. Pont időben néztem fel ahhoz, hogy elkapjak egy újabb sötét vigyort. Ez a mostani szinte felhívott, hogy szedjek ki belőle valamit. A neved? ismételtem, azt remélve, hogy csak a képzeletemben halkult el a hangom. Hívj Foltnak! Komolyan gondolom. Gyerünk! Kacsintott, ahogy kimondta, és egész biztos voltam benne, hogy hülyét akar csin{lni belőlem. Mit csin{lsz a szabadidődben? kérdeztem. Nincs szabadidőm. Feltételezem, hogy erre a feladatra kapunk jegyet, szóval tegyél nekem egy szívességet! Folt h{tradőlt a széken, karj{t összefonta a feje mögött. Milyen szívességet? Teljesen biztos voltam benne, hogy ez egy célz{s, és igyekeztem valahogy tém{t v{ltani. Szabadidő ismételte elgondolkodva. Fényképezek. Leírtam a lapomra, hogy Fényképezés. Még nem fejeztem be mondta Folt. Jó kis kollekcióm van az ezine egyik írój{ról, aki elhiszi, hogy organikus kaj{t kell enni, titokban verseket ír, és akit kiver a víz arra a gondolatra, hogy v{lasztania kell a Stanford, a Yale és a< mi is az a H betűs? Egy pillanatig csak b{multam r{, és megr{zkódtam attól, mennyire fején tal{lta a szöget. Nem éreztem úgy, hogy egyszerűen r{hib{zott volna. Tudta. És tudni akartam, honnan azonnal. De nem mész egyik egyetemre sem. Tényleg? kérdeztem gondolkod{s nélkül. Ujjait a székem alj{ra hurkolta, és közelebb húzott mag{hoz. Nem voltam benne biztos, hogy eliszkoljak-e, és kimutassam a félelmemet, vagy unalmat színleljek, de az utóbbit v{lasztottam. Azt mondta: Annak ellenére, hogy mindh{rom egyetemen boldoguln{l, megveted őket, amiért teljesítményorient{ltak. Az ítélkezés a harmadik legnagyobb gyengeséged. És mi a m{sodik? kérdeztem magamban dühöngve. Ki ez a sr{c? Ez valami idióta vicc? Nem tudod, hogyan bízz m{sokban. Ezt visszaszívom. Bízol te< csak nem azokban, akikben kellene. És az első? tudakoltam. Nem engeded az életet hosszú pór{zra. Ez meg mit jelentsen? Félsz attól, amit nem tudsz ir{nyítani. Fel{llt a szőr a h{tamon, és a teremben mintha megfagyott volna a levegő. Norm{lis körülmények közt odamentem volna az edzőhöz, hogy megkérjem,

9 készítsen új ülésrendet. De nem hagyhattam, hogy Folt azt gondolja, meg tud félemlíteni. Irracion{lis késztetést éreztem, hogy megvédjem magam: akkor és ott elhat{roztam, hogy amíg ő nem h{tr{l meg, én sem fogok. Meztelenül alszol? kérdezte. Majdnem t{tva maradt a sz{m, de uralkodtam magamon. Majd pont neked fogom el{rulni. J{rt{l m{r agyturk{szn{l? Nem hazudtam. Az az igazs{g, hogy az iskolai pszichológushoz, dr. Hendricksonhoz szoktam j{rni. Nem az én v{laszt{som volt, és ez nem olyasmi, amit b{rkivel is szívesen megvitattam volna. Csin{lt{l m{r valami törvénybe ütközőt? Nem. Az, hogy alkalomadt{n megszegem a sebességkorl{toz{st, nem sz{mít. N{la nem. Miért nem kérdezel valami norm{lisat? Mondjuk< hogy milyen zenét hallgatok? Azt nem kérdezem meg, amit magamtól is ki tudok tal{lni. Nem tudod, hogy milyen zenét hallgatok. Barokkot. N{lad ez a rendről, az ir{nyít{sról szól. Lefogadom, hogy< csellózol. Ezt úgy mondta, mintha a levegőből olvasta volna ki a v{laszt. Nem igaz. Újabb hazugs{g, de azért kir{zott a hideg. Most komolyan, ki ez a sr{c? Ha azt is tudja, hogy csellózom, mi m{st tudhat még? Ez mi? Folt a csuklóm belső részéhez érintette a toll{t. Ösztönösen elhúzódtam. Anyajegy. Olyan, mint egy sebhely. Hajlamos vagy az öngyilkoss{gra, Nora? Tekintete az enyémbe kapcsolódott, és éreztem, hogy nevet. A szüleid együtt vannak, vagy elv{ltak? Anyuval élek. Apu hol van? Az ap{m tavaly ment el. Hogy halt meg? H{trahőköltem. Megölték. Ez mag{nügy, ha nem haragszol. Elhallgattunk, és a metsző él Folt tekintetében mintha kissé ell{gyult volna. Biztosan nagyon nehéz. Úgy beszélt, mint aki komolyan gondolja, amit mond. Megszólalt a csengő, mire Folt talpra ugrott, és elindult az ajtó felé. V{rj! szóltam ut{na. Nem fordult meg. Bocsi! M{r kint volt az ajtón. Folt! Nem mondt{l magadról semmit! Megfordult, és elindult felém. Megfogta a kezemet, és r{firkantott valamit, mielőtt eszembe jutott volna elhúzódni. R{néztem a piros tint{val írt hét sz{mjegyre a tenyeremben, és ökölbe szorítottam a kezem. Meg akartam neki mondani, kiz{rt, hogy csörögjön ma este a telefonja. Meg akartam mondani neki, az ő hib{ja, hogy az egész időt az én

10 kikérdezésemre haszn{lta el. Egy csomó mindent akartam, de csak {lltam ott, mint akinek elvitte a cica a nyelvét. Végül azt mondtam: Ma este nem érek r{. Én sem. Elvigyorodott, és m{r ott sem volt. Földbe gyökerezett l{bbal emésztgettem a történteket. Folt sz{ndékosan pazarolta el az időt, hogy kikérdezzen? Hogy megbukjak? Azt hiszi, hogy egy rövid vigyorral jóv{teheti az egészet? Igen, gondoltam. Igen, így van. Nem foglak felhívni! ki{ltottam ut{na. Nem< soha! Befejezted a cikket a holnapi hat{ridőre? Vee volt az. Odajött hozz{m, közben jegyzetelgetett a füzetébe, amit mindenhov{ mag{val vitt. Én azon gondolkodom, hogy az igazs{gtalan ülésrendekről írok. Egy olyan l{nnyal kerültem p{rba, aki azt mondta, hogy ma reggel ért véget a tetűkúr{ja. Az új p{rom mondtam, és a folyosóra mutattam, Folt h{t{ra. Bosszantóan magabiztos volt a j{r{sa, az a fajta, amelyikhez fakó póló és cowboykalap duk{l. Folt nem viselte egyiket sem. Ő olyan sötét farmer-sötét ingsötét csizma típusú sr{c volt. A végzős? Gondolom, előszörre nem tanult elég keményen. Vagy m{sodszorra. Vee mindentudó pillant{ssal nézett r{m. A harmadik alkalomnak var{zsa van. Kir{z tőle a hideg. Tudta, milyen zenét szeretek. Gondolkod{s nélkül azt mondta, barokk. Nem igaz{n sikerült ut{noznom mély hangj{t. R{hib{zott? Tudott még< m{s dolgokat is. Mint péld{ul? Felsóhajtottam. Több mindent tudott, amit szerettem volna nyugodtan {tgondolni. Hogy hogyan l{sson belém mondtam végül. Meg fogom mondani az edzőnek, hogy vissza kell cserélnie minket. Gyerünk! Haszn{t vehetném a következő ezine-os cikkemhez. A tizedikes visszav{g. Vagy ami még jobb: Az ülésrend arcul csap. Mmm. Tetszik. A nap végén én voltam, akit arcul csaptak. Az edző lehurrogta a kérésemet, hogy gondolja {t az ülésrendet. Úgy l{tszik, Folthoz ragadtam. Egy ideig.

11 2. FEJEZET ANYUVAL EGY HUZATOS, tizennyolcadik sz{zadbeli német paraszth{zban élünk Coldwater külv{ros{ban. A Hawthorne Lane-en ez az egyetlen h{z, és a legközelebbi szomszéd egy mérföldnyire van tőlünk. Néha eltűnődőin rajta, vajon az eredeti építtetőnek feltűnt-e, hogy az összes rendelkezésre {lló földterület közül egy olyan misztikusan fordított atmoszfér{ba építtette a h{z{t, ami mintha Maine partjainak összes ködét mag{ba szippantan{, és a mi udvarunkba telepítené. A h{z most olyan hom{lyba burkolózott, ami megszökött, kóborló szellemekre emlékeztet. Az estét a konyh{ban töltöttem az algebra h{zira és Dorothea, a h{zvezetőnőnk t{rsas{g{ban. Anyu a Hugo Renaldi Aukciósh{znak dolgozik, ingatlan- és antik {rveréseket szervez az egész keleti part mentén. Ezen a héten odafönt volt New Yorkban. A munk{ja megkövetelte, hogy sokat utazzon, és azért fizetett Dorothe{nak, hogy főzzön és takarítson, de szinte biztos vagyok benne, hogy Dorothea munkaköri leír{s{nak apró betűs része tartalmaz egy kitételt, miszerint kísérjen féltő figyelemmel. - Mi volt a suliban? kérdezte Dorothea enyhe német akcentussal. A mosogatón{l {llt, és r{égett lasagnét súrolt egy tűz{lló t{lról. - Új padt{rsam van biológi{n. - Es ez jó vagy rossz? - Vee volt a régi padt{rsam. - Hmm. Még erőteljesebb súrol{s következett, és Dorothea felkarj{n megr{ndult az izom. Akkor rossz. Egyetértőn felsóhajtottam. - Beszélj az új padt{rsadról! Milyen a l{ny? - A sr{c magas, sötét és idegesítő. És h{tborzongatóan z{rkózott. Folt szeme egy fekete gömb volt. Mindent elnyelt, de nem adott ki mag{ból semmit. Na nem mintha szerettem volna többet is tudni róla. Mivel az sem tetszett, ami a felszínen volt, kétségem sem volt afelől, hogy nem tetszene, ami a mélyben rejtőzik. Csakhogy ez nem volt egészen igaz. Nagyon is tetszett, amit l{ttam. Hosszú, szik{r, izmos karok, széles, mégis laza v{ll és részben j{tékos, részben cs{bos mosoly. Kellemetlen szövetséget kötöttem magammal, és prób{ltam ügyet sem vetni arra, ami kezdett ellen{llhatatlann{ v{lni. Dorothea kilenckor befejezte a munk{t, és kifelé menet bez{rta az ajtót. Kétszer felvillantottam a villanyt a verand{n elköszönésképpen; a fény biztosan {thatolt a ködön, mert Dorothea dud{l{ssal v{laszolt. Egyedül maradtam. Sz{mba vettem a bennem kavargó érzéseket. Nem voltam éhes. Nem voltam f{radt. Még csak mag{nyos sem voltam. De egy picike nyugtalans{got éreztem a biológiafeladat miatt. Azt mondtam Foltnak, hogy nem fogom felhívni, és hat ór{ja még komolyan is gondoltam. Most viszont csak az j{rt a fejemben, hogy nem akarok megbukni. A biológia volt a legkeményebb tant{rgy sz{momra. A jegyem négyes és

12 ötös közt ingadozott. Az elmémben ez volt a különbség egy teljes és egy fél jövőbeli ösztöndíj között. A konyh{ba mentem, és felkaptam a telefont. Megnéztem a kezemre írt hét sz{mjegy maradék{t. Titokban azt reméltem, hogy Folt nem veszi fel. Ha elérhetetlen és nem működik együtt a közös feladatokban, lesz elég bizonyítékom ellene, hogy meggyőzzem az edzőt, írja {t az ülésrendet. Reménykedve beütöttem a sz{mokat. Folt a harmadik csörgésre felvette. - Mi a helyzet? T{rgyilagos hangon azt mondtam: - Azért hívlak, hogy megtudjam, tal{lkozhatn{nk-e ma este. Tudom, hogy azt mondtad, nem érsz r{, de... - Nora. Folt úgy ejtette ki a nevemet, mintha az lenne a vicc poénja. Azt hittem, nem hívsz fel. Soha. Ut{ltam, hogy meghazudtoltam magam. Ut{ltam Foltot, amiért az orrom al{ dörgölte. Ut{ltam az edzőt és a zavaros feladatait. Szóra nyitottam a sz{mat, azt remélve, hogy sikerül valami okosat mondanom. - Szóval? Tal{lkozhatunk vagy nem? - Az a helyzet, hogy most nem tudok. - Nem tudsz vagy nem akarsz? - Egy poolj{tszma közepén vagyok. Hallottam a mosolyt a hangj{ban. Ez egy fontos j{tszma. A h{ttérzaj miatt elhittem, hogy igazat mond a poolról. Hogy ez fontosabb volt-e, mint a feladatom, az m{r m{s lapra tartozik. Hol vagy? kérdeztem. - A Bo's Arcade-ban. Nem az a fajta hely, ami tetszene neked. - Akkor csin{ljuk meg telefonon! Van egy list{ra való kérdésem, és... Letette. Hitetlenkedve meredtem a telefonra, azt{n kitéptem egy üres lapot a jegyzetfüzetemből. Az első sorba azt írtam: Bunkó Al{ pedig a következőket: Doh{nyzik, szivart szív. Tüdőr{kban fog meghalni. Remélhetőleg hamarosan. Kitűnő fizikai {llapot. Az utolsó mondatot azonnal {thúztam, míg olvashatatlann{ nem v{lt. A mikro ór{ja 9:05-öt mutatott. Ahogy r{néztem, két v{laszt{som maradt. Vagy kital{lom az interjút Folttal, vagy elmegyek a Bo's Arcade-ba. Az első lehetőség cs{bító is lehetett volna, ha ki tudtam volna űzni az edző hangj{t a fejemből, miszerint le fogja ellenőrizni, mennyire hitelesek a v{laszok. Nem tudtam eleget Foltról ahhoz, hogy kital{lhassak egy egész interjút. És a m{sodik lehetőség? Az t{- volról sem volt cs{bító. Elég sok{ig halogattam a döntést, és fel kellett hívnom Anyut. Az egyezségünk része volt az is, hogy felelősségteljesen viselkedem, és nem leszek az a l{ny, akire {llandóan felügyelni kell. Szerettem a szabads{gomat, és nem akartam olyasmit csin{lni, ami okot adna Anyunak arra, hogy kevesebb pénzért helyi {ll{st v{llaljon, hogy odafigyelhessen r{m. A negyedik csörgésre bejelentkezett a hangpost{ja.

13 - Én vagyok mondtam. Csak jelentkezem. Még be kell fejeznem a biológia h{zit, azt{n lefekszem. Ha akarsz, hívj fel holnap ebédidőben. Szeretlek. Miut{n letettem, tal{ltam egy negyeddoll{rost a konyhapulton. Jobb, ha a bonyolult döntéseket a sorsra bízzuk. - Ha fej, megyek mondtam George Washington portréj{nak, ha ír{s, maradok. Feldobtam az érmét a levegőbe, a kézfejemre csaptam, és r{pislantottam. A szívem nagyot dobbant, és azt bizonygattam magamnak, hogy nem tudom, ez mit jelent. - Most m{r nem én ir{nyítom mondtam hangosan. Eltökélten, hogy olyan gyorsan végzek a dologgal, amilyen gyorsan csak lehet, felkaptam egy térképet a hűtőről, magamhoz vettem a kulcsokat, és kitolattam a Fiat Spideremmel az útra. A kocsi 1979-ben tal{n édes volt, de most csokibarn{ra festve, a rozsd{s s{rh{nyóival és a felhasadt, fehér bőrüléseivel nem volt valami vad. Kiderült, hogy a Bo's Arcade messzebb van, mint szerettem volna, szorosan a part mellett, harmincpercnyire tőlünk. A térkép a korm{nyon volt kiterítve, mikor leparkoltam a Fiattal egy nagy téglaépület mögött, amin neonfény hirdette, hogy Bo's Arcade, Őrült paintball és Ozz Bili{rdszalonja". A falakat graffiti borította, a föld tele volt cigarettacsikkekkel. A Bo's Arcade nyilv{nvalóan tele van leendő Ivy League tagokkal és mintapolg{rokkal. Megprób{ltam fennkölt és nemtörődöm maradni, de a gyomromban kényelmetlen érzés kezdett fészkelődni. Kétszer is ellenőriztem, hogy bez{rtam-e a kocsiajtót, azt{n elindultam befelé. Be{lltam a sorba, és v{rtam, hogy {tengedjenek a kordonon. Ahogy az előttem {lló csoport fizetett, befurakodtam a nyomukban, és a harsogó szirén{k meg a pisl{koló fények felé vettem az ir{nyt. - Szerinted bemehetsz ingyen? ordította egy füstös hang. Megpördültem, és az erősen tetov{lt pénzt{rosra pislogtam. - Nem j{tszani jöttem. Keresek valakit mondtam neki. Amaz felmordult. - Ha be akarsz jutni, fizetsz. A pultra tette a kezét, ahov{ egy {rlist{t ragasztottak, miszerint jövök neki tizenöt doll{rral. Csakis készpénzben. Nem volt n{lam készpénz. És ha lett volna, akkor sem pazarolom arra, hogy p{r percig faggathassam Foltot a mag{nletéről. Elöntött a harag az ülésrend gondolat{ra, és főleg azért, mert idejöttem. Csak meg kell tal{lnom Foltot, azt{n megtarthatjuk az interjút idekint is. Nem {llt sz{ndékomban üres kézzel t{vozni, ha m{r egyszer elautóztam id{ig. - Ha nem jövök vissza két perc múlva, kifizetem a tizenöt doll{rt mondtam a pénzt{rosnak. Mielőtt jobban megítélhettem volna a helyzetet, vagy kicsivel több türelmet tanúsítottam volna, valami olyasmit tettem, ami egy{ltal{n nem volt jellemző r{m: {tbújtam a kordon alatt. Nem is {lltam meg ott. Végigsz{guldottam a j{téktermen, Foltot kutatva a tekintetemmel. Magamban azt mondogattam, nem tudom elhinni, hogy ezt teszem, de olyan voltam, mint a lavina, ami egyre gyorsabb, egyre lendületesebb. Abban a pillanatban csak az volt a v{gyam, hogy megtal{ljam Foltot, és kijussak.

14 A pénzt{ros ut{nam jött, és azt ki{ltozta: - Hé! Miut{n megbizonyosodtam róla, hogy Folt nem a fő szinten tartózkodik, lekocogtam a lépcsőn, követve Ozz Bili{rdszalonj{nak jeleit. A lépcső alj{n jó néh{ny pókerasztal borult félhom{lyba, mindegyiknél folyt a j{ték. Az alacsony mennyezet alatt majdnem olyan sűrű szivarfüst gomolygott, mint amilyen sűrű köd burkolta be a h{zunkat. A b{rpult és a pókerasztalok között bili{rdasztalok sora helyezkedett el. Folt a tőlem legt{volabbin{l nyújtózott, és épp egy bonyolult lökéssel prób{lkozott. - Folt! szólítottam meg. Ahogy kimondtam a nevét, meglökte a d{kót, bele az asztal k{rpitj{ba. Felemelte a fejét, és meglepett, kív{ncsi tekintettel b{mult r{m. A pénzt{ros elviharzott ut{nam a lépcsőn, és megragadta a v{llamat. - Gyerünk fel! Most. Folt ajka alig észrevehető mosolyra húzódott. Nehéz megmondani, hogy csúfond{ros volt-e vagy bar{ts{gos. - A l{ny velem van. Úgy tűnt, ez hatott a pénzt{rosra, mert lazított a szorít{s{n. Mielőtt meggondolhatta volna mag{t, ler{ztam magamról a kezét, és végigcik{ztam az asztalok közt Folthoz. Először nagyokat léptem, de minél közelebb értem hozz{, ann{l ink{bb elillant az önbizalmam. Azonnal észrevettem, hogy Folt megv{ltozott. Nem tudtam volna megmondani, milyen tekintetben, de úgy érzékeltem, mint az elektromoss{got. Még több gyűlölet lett volna benne? Még több önbizalom. Sokkal szabadabban lehetett önmaga. És az a fekete szemp{r egyenesen engem b{mult. Olyan volt, mint egy m{gnes, ami minden mozdulatomat követi. Nyeltem egyet, és prób{ltam tudom{st sem venni gyomrom émelyítő remegéséről. Nem tudtam pontosan megmondani, micsoda, de valami nem volt rendben Folttal. Valami nem volt norm{lis körülötte. Nem volt... biztons{gos. - Bocs, hogy megszakadtunk mondta Folt, ahogy odajött hozz{m. Idelent nem valami jó a vétel. Ja, persze. Egy fejmozdulattal intett a többieknek, hogy menjenek el. Kényelmetlen csend telepedett r{nk, mielőtt megmozdultak volna. Az a sr{c, aki elsőként t{vozott, nekiütközött a v{llamnak, mikor elment mellettem. H{traléptem egy lépést, hogy megtartsam az egyensúlyom, és pont időben néztem fel ahhoz, hogy l{ssam a m{sik két j{tékos hideg tekintetét. Nagyszerű Nem az én hib{m, hogy Folt a padt{rsam. - A fekete golyó? kérdeztem, felvonva a szemöldökömet, és prób{ltam olyan hangot megütni, mint aki teljesen tudat{ban van mag{nak és a környezetének. Foltnak tal{n igaza volt, és a Bo's Arcade tényleg nem az a hely, ahol szívesen lógnék. Ez azonban nem jelentette, hogy hanyatt-homlok menekülök kifelé. Mekkora a tét?

15 Folt még szélesebben vigyorgott. Biztos voltam benne, hogy rajtam gúnyolódik. - Nem pénzben j{tszunk. Letettem a t{sk{mat az asztal szélére. - K{r. Mindenemet feltettem volna ellened. Felmutattam a jegyzetemet, amin m{r volt két sor. Néh{ny gyors kérdés, és m{r itt sem vagyok. - Bunkó? olvasta hangosan Folt a d{kóhoz hajolva. Tüdőr{k? Ez valami jóslat akar lenni? Meglobogtattam a papírt. - Feltételezem, hogy alkalmazkodsz a környezethez. H{ny szivart szívsz el egy éjszaka? Egyet? Kettőt? - Nem doh{nyzom. A v{lasz őszintének hangzott, de én nem vettem be. - Ühüm mondtam, miközben letettem a papírt a fekete és egy lila golyó közé. Amint leírtam a harmadik sorba, hogy Egész biztos szivarozik, véletlenül meglöktem a lil{t. - Belerondítasz a j{tékba mondta Folt még mindig mosolyogva. Elkaptam a tekintetét, és nem tudtam nem elmosolyodni - kurt{n. - Remélhetőleg nem neked teszek vele jót. Legnagyobb {lmod? Erre a kérdésre büszke voltam, mert tudtam, hogy zavarba fogja hozni. Nem lehetett elsietni a v{laszt. - Hogy megcsókoljalak. - Ez nem vicces - mondtam, és {lltam a tekintetét. H{l{s voltam, amiért nem kezdtem dadogni. - Nem, de elpirult{l. Felültem az asztal szélére, és prób{ltam közömbösnek l{tszani. Keresztbe tettem a l{bamat, a térdemet haszn{lva padként. - Dolgozol? - Leszedő fiú vagyok a Borderline-ban. A legjobb mexikói étterem a v{rosban. - Vall{sod? Nem tűnt meglepettnek a kérdés hallat{n, de nem is volt odaérte. - Azt hittem, csak p{r gyors kérdést teszel fel. Ez m{r a negyedik. - Vall{sod? - kérdeztem hat{rozottabban. Folt elgondolkodva simogatta az {ll{t. - Nem vall{s... kultusz. - Valami szekt{hoz tartozol? - Túlkésőn jöttem r{, hogy a kérdés meglepettnek hangzott, holott nem kellett volna. - Úgy {lla helyzet, hogy szükségem van egy egészséges nőnemű {ldozatra. Azt terveztem, hogy elnyerem a bizalm{t, úgy édesgetem magamhoz, de ha m{r most készen {llsz... Ha maradt is mosoly az arcomon, az most eltűnt. - Nem nyűgözöl le. - Még meg sem prób{ltam.

16 Lesz{lltain az asztalról, és oda{lltam elé. Egy fejjel magasabb volt n{lam. - Vee azt mondta, végzős vagy. H{nyszor bukt{l meg tizedikes biológi{ból? Egyszer? Kétszer? - Vee nem a szószólóm. - Tagadod, hogy megbukt{l? - Azt mondom, hogy tavaly nem j{rtam suliba. - A tekintete csúfond{ros volt, amitől csak még elsz{ntabb lettem. - Lógt{l? Folt letette a d{kót az asztalra, és az ujj{val közelebb hívott mag{hoz. Nem mentem. - Akarsz hallani egy titkot? - kérdezte bizalmas hangnemben. - Azelőtt soha nem j{rtam iskol{ba. Még egyet? Nem is olyan unalmas, mint amilyennek hittem. Hazudott. Mindenki j{r iskol{ba. Vannak törvények. Folt hazudott, hogy kitörésre késztessen. - Azt hiszed, hazudok - mondta mosolyogva. - Nem j{rt{l iskol{ba, soha? Ha ez igaz, b{r jól gondolod, én nem hiszem el, akkor mi késztetett arra, hogy idén elgyere? - Te. Belém hasított egy sugallat, hogy meg kellene ijednem, de azzal nyugtatgattam magam, hogy Folt pontosan ezt akarja elérni. Nem h{tr{ltam meg, hanem prób{ltam dühösen v{laszolni. Azonban még így, is eltartott egy darabig, mire megjött a hangom. - Ez nem az igazi v{lasz. Valószínűleg közelebb lépett hozz{m, mert hirtelen csak egy vékony légréteg v{lasztott el tőle. - A szemed, Nora. Az a hideg, s{padt, szürke szemp{r meglepően ellen{llhatatlan. - Oldalra biccentette a fejét, mintha új szögből akarna tanulm{nyozni. - És az a gyilkosan kunkorodó ajkad. Nem is a kijelentéstől riadtam meg, hanem attól, hogy az a bizonyos, részem pozitívan reag{lt r{. H{trébb léptem. - Ennyi. M{r itt sem vagyok. De ahogy a szavak elhagyt{k a sz{mat, tudtam, hogy nem így van. Musz{j volt még valamit mondanom. Kutattam a fejemben örvénylő gondolatok között, és prób{ltam megtal{lni, melyiket érzem ideillőnek. Miért ilyen gúnyos Folt, és miért viselkedik úgy, mintha megérdemelném, amit tesz? - Úgy tűnik, sok mindent tudsz rólam mondtam ki az év leghülyébb mondat{t. Többet, mint kellene. Úgy tűnik, pontosan tudod, mit kell mondanod ahhoz, hogy kényelmetlenül érezzem magam. - Megkönnyíted a dolgom. Dühbe gurultam. - Beismered, hogy sz{ndékosan csin{lod? - Mit? - Ezt... hogy provok{lsz. - Mondd újra, hogy provok{lsz. Olyan provokatív a sz{d, ahogy kimondod.

17 - Végeztünk. Fejezd be a j{tszm{t! Felkaptam a d{kót az asztalról, és odanyújtottam neki. Nem vette el. - Nem szeretek melletted ülni jelentettem ki. Nem szeretek a padt{rsad lenni. Nem szeretem a leereszkedő mosolyodat. Az {llkapcsom megr{ndult; ez csak akkor történt, mikor hazudtam. Azon tűnődtem, vajon most hazudok-e. Ha igen, szerettem volna bok{n rúgni magam. Nem kedvellek mondtam olyan meggyőzően, ahogy csak tudtam, és Folt mellkas{hoz v{gtam a d{kót. - Örülök, hogy az edző összerakott minket mondta Folt. Némi irónia csengett abban a szóban, hogy edző, de nem tudtam r{jönni, miért. Folt ezúttal elvette a d{kót. - Azon f{radozom, hogy megv{ltoztassam a helyzetet ellenkeztem. Folt jól szórakozhatott: még a foga is kil{tszott, ahogy mosolygott. Felém nyúlt, és mielőtt megmozdulhattam volna, kivett valamit a hajamból. - Egy darab papír magyar{zta, miközben a földre pöccintette. Ahogy felém nyúlt, észrevettem egy jelet a csuklój{n. Először azt hittem, tetov{l{s, de m{sodik pillant{sra felt{rult előttem egy vörösesbarna, enyhén kitüremkedő anyajegy. Olyan form{ja volt, mint egy szétfröccsent festékcsepp. - Szerencsétlen hely egy anyajegynek mondtam b{tortalanul, mert az én hegem is hasonló pozitúr{ban helyezkedett el. Folt hanyagul, de észrevehetően lejjebb csúsztatta az ingujj{t a csuklój{n. - Jobban tetszene, ha intimebb helyen lenne? - Sehol sem tetszene jobban. Nem tudtam, ez hogy hangzott, úgyhogy megint nekifutottam. Az sem érdekelne, ha nem is lenne. Harmadszor is megprób{ltam. Nem érdekel az anyajegyed, pont. - Egyéb kérdés? kérdezte Folt. Magyar{zat? - Nincs. - Akkor bioszon tal{lkozunk. Arra gondoltam, megmondom neki, hogy soha többet nem tal{lkozunk. De egy nap kétszer nem hazudtolom meg magam. Aznap éjjel egy reccsenés riasztott fel {lmomból. Arcomat a p{rn{ba nyomva teljesen mozdulatlan maradtam, de az összes érzékszervem fokozottan éber volt. Anyu havonta legal{bb egyszer elment a v{rosból, úgyhogy hozz{szoktam, hogy egyedül alszom, és m{r hónapok óta nem képzeltem, hogy lépések lopóznak végig a folyosón a szob{mig. Az igazs{g az, hogy soha nem éreztem teljesen egyedül magam. Rögtön azut{n, hogy aput lelőtték Portlandben, miközben Anyu születésnapi aj{ndék{t akarta megvenni, egy különös fantom lépett az életembe. Mintha valaki keringene a vil{gomban, és t{volról figyelne. A fantom jelenlététől először kir{zott a hideg, de miut{n semmi rossz nem sz{rmazott belőle, az idegességem is al{bbhagyott. Azon kezdtem tűnődni, vajon valami kozmikus sz{ndék {ll-e amögött, hogy így érzek. Tal{ri az ap{m szelleme a közelben van? A gondolat {ltal{ban megnyugtatott, de az az éjszaka m{s volt. A jelenlét jeges érzést keltett bennem.

18 Leheletnyit elfordítva a fejem, egy padlón nyújtózó {rnyalakot pillantottam meg. Gyorsan megfordultam, hogy szemben legyek az ablakkal, de a hold f{tyolszerű fénye volt az egyetlen, ami {rnyékot vethetett. Nem volt ott semmi. Szorosan {töleltem a p{rn{t, és azt mondtam magamnak, hogy csak egy felhő takarta el a holdat. Vagy egy szemétdarabot kapott fel a szél. Mégis azzal töltöttem a következő néh{ny percet, hogy lecsillapodjak. Mire összeszedtem magam annyira, hogy fel tudtam kelni, az udvar csendes volt és nyugodt. Az egyetlen zajt a h{zhoz verődő fa{gak és saj{t szívem kalap{l{sa adt{k.

19 3. FEJEZET MCCONAUGHY EDZŐ A T[BL[N[L [LLT, monoton hangon duruzsolt valamiről, de az elmém messze j{rt a tudom{ny összetettségétől. Azzal voltam elfoglalva, hogy okokat soroljak fel, Foltnak és nekem miért nem kellene tov{bbra is egym{s mellett ülnünk, és leírjam ezeket egy régi röpdolgozat h{tulj{ra. Ahogy vége lesz az ór{nak, az edző elé t{rom az érveimet. Nem működik együtt a feladatokban írtam. - Nem érdekli a csapatmunka. De azok a dolgok zavartak a legjobban, amiket nem írtam fel a list{ra. Kísértetiesnek tal{ltam Folt anyajegyének a helyét, és hal{lra voltam rémülve a múlt éjszakai incidenstől. Nem gyanakodtam egyértelműen Foltra, hogy leselkedik ut{nam, de nem vehettem semmibe azt a véletlent, hogy szinte biztos voltam benne, valaki benézett az ablakomon néh{ny ór{val azut{n, hogy tal{lkoztam vele. Arra a gondolatra, hogy Folt leselkedik ut{nam, benyúltam a h{tizs{kom elülső zsebébe, elővettem két vastablett{t egy üvegből, és egyszerre lenyeltem őket. Egy pillanatra megakadtak a torkomon, azt{n sikerült lecsúszniuk. Szemem sark{ból észrevettem Folt kérdő tekintetét. M{r azon voltam, hogy elmondom, vérszegény vagyok, és naponta p{rszor vastablett{t kell bevennem, főleg ha nyom{s alatt vagyok, de meggondoltam magam. A vérszegénység nem hal{los... amíg rendszeresen szedek vasat. Nem volt olyan üldözési m{ni{m, hogy Folt b{ntani akar, de az egészségi {llapotom valahogy olyan gyengeség, amit jobb titokban tartani. - Nora? Az edző a terem közepén {llt, kinyújtott keze el{rulta, hogy egy dologra v{r: a v{laszomra. - Megismételné a kérdést? kérdeztem. A többiek vihogtak. Az edző enyhe ingerültséggel a hangj{ban megismételte: - Mik azok a kvalit{sok, amik vonzanak egy potenci{lis partnerben? - Potenci{lis partner? - Gyerünk m{r, nem érünk r{ egész délut{n. Hallottam, hogy Vee felnevet mögöttem. A torkom mintha összeszorult volna. - Azt akarja, hogy soroljak fel egy list{t azokról a tulajdons{gokról, amik... - Egy potenci{lis partneréi, igen, sokat segítenél vele. Akaratom ellenére oldalra pillantottam, Foltra. Kényelmesen h{tradőlve ült a padban, majdhogynem görnyedten, és elégedetten tanulm{nyozta az arcomat. R{m villantotta kalózmosoly{t, és hangtalanul azt mondta: R{d v{runk. Összekulcsoltam a kezemet az asztalon, remélve, hogy nyugodtabbnak l{tszom, mint amilyen vagyok. - Ezen még nem gondolkodtam el. - Akkor gondold {t gyorsan! - Nem kérdezne meg először valaki mist?

20 Az edző türelmetlenül a balomra mutatott. - Te jössz, Folt. Folt, nem úgy, mint én, magabiztosan beszélt. Úgy helyezkedett el, hogy a teste enyhén felém fordult, térdünket csak néh{ny centi v{lasztotta el egym{stól. - Intelligens. Vonzó. Sebezhető. Az edző szorgosan jegyzetelt a t{bl{ra. - Sebezhető? kérdezte. Hogyan? Vee szólalt fel. - Van ennek valami köze a fejezethez, amiről tanulunk? Mert a szövegben sehol sem tal{lok olyat, hogy egy partner kív{nt tulajdons{gai. Az edző annyi időre abbahagyta az ír{st, hogy h{tranézzen a v{lla felett. - A földön minden {llat azzal a céllal vonzza mag{hoz a partnerét, hogy szaporodjon. A bék{k felfújj{k magukat. A hím gorill{k a mellkasukat döngetik. Megfigyelted m{ra hím hom{rt, ahogy kiegyenesedik, és az ollój{t csattogtatja, hogy felhívja mag{ra a nőstény egyedek figyelmét? A vonzalom minden {llati reprodukció alapja, beleértve az emberit is. Miért nem osztja meg velünk a list{j{t, Miss Sky? Vee feltartotta öt ujj{t. - Jóképű, gazdag, engedékeny, {d{zul védelmező és csak egy kicsit veszélyes. Minden tulajdons{gn{l behajlította egy ujj{t. Folt felnevetett a bajsza alatt. - Az a baj az emberi vonzalommal, hogy nem lehet tudni, viszonzott-e. - Kitűnő megl{t{s - mondta az edző. - Az emberek sebezhetők - folytatta Folt -, mert könnyen megsérülnek. - Ekkor a térde az enyémhez ütődött. Arrébb húzódtam, de nem mertem eltűnődni azon, mi volt Folt sz{ndéka ezzel a gesztussal. Az edző bólintott. - Az emberi vonzalom és reprodukció összetettsége az egyik olyan saj{toss{g, ami megkülönböztet minket m{s fajoktól. Folt erre mintha felhorkant volna, de nagyon gyenge volt a hang, nem lehettem biztos benne. Az edző így folytatta: - A nők az idők kezdete óta olyan partnerhez vonzódtak, akinek erős túlélési hajlama van, mint az intelligencia és a fizikai r{termettség, mert az ilyen kvalit{sú férfiak nagyobb eséllyel hoztak haza vacsor{t a nap végén. - Feltartott hüvelykujj{val a levegőbe bökött, és elvigyorodott. - A vacsora egyenlő a túléléssel, csapat. Senki nem nevetett. - Hasonlóképp - folytatta -, a férfiak a széphez vonzódnak, mert az egészséget és fiatals{got jelez: semmi értelme egy beteges nővel p{rosodni, aki nem lesz jelen, hogy felnevelje a gyerekeket. - Az edző az orra tövére tolta a szemüvegét, és kuncogott. - Ez olyan szexista - tiltakozott Vee. - Olyasmit mondjon, ami egy huszonegyedik sz{zadi nőre utal. - Ha a reprodukcióhoz tudom{nyos szemlélet szerint közelít, Miss Sky, l{tni fogja, hogy a gyerekek a kulcs a faj fennmarad{s{hoz. És minél több gyereke van,

Becca Fitzpatrick csitt, csitt

Becca Fitzpatrick csitt, csitt Becca Fitzpatrick csitt, csitt NEM KEDVEZETT AZ ISTEN A BŰNBE ESETT ANGYALOKNAK, HANEM MÉLYSÉGBE TASZÍTV[N, A SÖTÉTSÉG L[NCAIRA ADTA ODA ŐKET, HOGY FENNTARTASSANAK AZ ÍTÉLETRE. - 2 PÉTER 2,4 PROLÓGUS Loire-völgy,

Részletesebben

Chauncey egy paraszt lányával múlatta az időt a

Chauncey egy paraszt lányával múlatta az időt a PROLÓGUS Loire-völgy, Franciaország, 1565. november Chauncey egy paraszt lányával múlatta az időt a Loire füves partjai mentén, mikor beköszöntött a vihar, és mivel a réten hagyta herélt ménjét, kénytelen

Részletesebben

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó 1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet)

Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet) Észak hírnökei 4023 Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet) Az Opera szálló Hamburg külterületén, egy építkezés mellett állt. Jóval éjfél után érkeztünk meg, útközben többször is megálltunk, hogy

Részletesebben

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés V i c z i á n Á k o s Halálos haszonszerzés Nem is emlékszem, hogy mikor aludtam ilyen jót, igaz nem volt több hat óránál, de ennyit ritkán alszom. Nyújtózkodtam egy hatalmasat, majd felkeltem az ágyból,

Részletesebben

E D V I N Írta Korcsmáros András

E D V I N Írta Korcsmáros András E D V I N Írta Korcsmáros András A színen a Fiú, aki egy padon ül, majd előveszi a telefonját. Szia! Én vagy az, Dávid! Most hallasz? Nem? Na és most? Nagyszerű! Minden rendben. Nem, nincs baj. Éppen ebédszünetem

Részletesebben

Megbánás nélkül (No regrets)

Megbánás nélkül (No regrets) Stargate SG1- Megbánás nélkül (No Regrets) Kategória: Stargate SG1 Romantika Rövid ismertető: Bárcsak a Jég foglyai néhány perccel tovább tartott volna... Írta: Alli Snow Web: http://www.samandjack.net/fanfics/viewstory.php?sid=1251

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Bányai Tamás. A Jóság völgye

Bányai Tamás. A Jóság völgye Bányai Tamás A Jóság völgye - Nem sikerült - suttogta Ria alig hallhatóan. - Azt hiszem senkinek sem fog sikerülni. Gézu értetlenül és csodálkozva nézett rá. A kötés alatt mintha kikerekedett volna egy

Részletesebben

LEE CHILD 10 RÖGÖS ÚT

LEE CHILD 10 RÖGÖS ÚT 1. fejezet Jack Reacher egy dupla feketét rendelt, csokireszelék és cukor nélkül, nem porceláncsészében, hanem mûanyag pohárban, és még mielõtt kihozták volna a kávét az asztalához, végignézte, ahogy egy

Részletesebben

FARKAS KATALIN. Félvér Tigris. Derna krónikák 1.

FARKAS KATALIN. Félvér Tigris. Derna krónikák 1. FARKAS KATALIN Félvér Tigris Derna krónikák 1. 1. Meglepetés A mai napom is ugyanúgy kezdődött, mint minden hétköznapom. Kicsit morcosan keltem fel, unottan ettem meg a reggelit, lassan öltöztem fel és

Részletesebben

1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb

1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb 1. fejezet Dorset, 2010 Egy évvel késõbb A napok egyre rövidebbek. A fûre hullott almákat megcsipkedték a varjak. Viszem be a fát, és rálépek az egyik puha gyümölcsre; szétnyomódik a lábam alatt. November

Részletesebben

A menedék. Gellai Tamás

A menedék. Gellai Tamás Gellai Tamás A menedék a fiú a tengerparton áll Egy nagy és erős kéz ragadta meg hátulról, és belökte a sötét helyiségbe. A szorítás nyomán vadul lüktetett felkarja, még alig tudott másra gondolni, vagy

Részletesebben

Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja

Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja Írnod kell kislányom, erre születtél! Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja Tudom Édes, írnom kellene, de bajban vagyok. Talán azt a témát kéne papírra vetnem, amit

Részletesebben

Az élet napos oldala

Az élet napos oldala Az élet napos oldala írta Mercz Tamás E-mail: mercz_tomi@hotmail.com Első rész Minden kicsiben kezdődik el A fűnyíró idegesítő berregő motorhangja teljesen betölti szobám zegzugait. Zúg a rikítóan kék

Részletesebben

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ A Móra Könyvkiadó a Szepes Mária Alapítvány támogatója. Az alapítvány célja az író teljes életmûvének gondozása, még kiadatlan írásainak megjelentetése,

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

Boldogságóra. munkafüzet. 6-10 éveseknek. Bagdi Bella - Petőné Honvári Jolán

Boldogságóra. munkafüzet. 6-10 éveseknek. Bagdi Bella - Petőné Honvári Jolán Bagdi Bella - Petőné Honvári Jolán Boldogságóra munkafüzet 6-10 éveseknek Boldogságóra munkafüzet 6-10 éveseknek Írta: Bagdi Bella, Petőné Honvári Jolán Szerkesztette: Feledi Eszter Illusztráció: Tarjányi

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt.

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt. Kata Az egyik budapesti aluljáró, metróbejárat előtt találkozunk, azt mondta, itt szokta napjainak nagy részét tölteni. Mocsok van, bűz és minden tele hajléktalanokkal. Alszanak dobozokon, koszos rongyokon,

Részletesebben

ANDALÚZIAI SZERENÁD. SuSANNA AgoStINo

ANDALÚZIAI SZERENÁD. SuSANNA AgoStINo ANDALÚZIAI SZERENÁD SuSANNA AgoStINo 1. fejezet Éjszaka eleredt a hó, és reggelre már vastagon ellepte az Alpok téli üdülőhelyeit. A sűrű hópelyhek között a hegycsúcsok körvonalai elmosódtak, és a táj

Részletesebben

Baróthy Borbála. Kártyák kiterítve. Cards on the table

Baróthy Borbála. Kártyák kiterítve. Cards on the table Baróthy Borbála Kártyák kiterítve Cards on the table 1. Fejezet A tükörből visszabámuló lányra meredtem. Szomorúnak tűnt és félt. Az arca fehérebb volt a szokásosnál és általában csillogó kék szeme most

Részletesebben

2014. október - november hónap

2014. október - november hónap 2014. október - november hónap Téma: A Lélek gyümölcse 5. hét Szeretet 2014. szeptember 30., kedd Tapasztald meg Isten szeretetét Ige: Drágának tartalak, és becsesnek (Ézsaiás 43,4) Max Lucado: Értékes

Részletesebben

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság ELSŐ FEJEZET Nem így kellett volna történnie. Addie Folsom úgy képzelte, a középiskola után hat évvel tehetősen és egy jó kocsi volánjánál ülve tér majd haza. Ehelyett behúzott nyakkal és egy közel háromszázezer

Részletesebben

Pierre Anthon aznap hagyta ott az iskolát, amikor rájött, hogy semmit sem érdemes csinálni, ha egyszer amúgy sincs értelme semminek.

Pierre Anthon aznap hagyta ott az iskolát, amikor rájött, hogy semmit sem érdemes csinálni, ha egyszer amúgy sincs értelme semminek. 8 II Pierre Anthon aznap hagyta ott az iskolát, amikor rájött, hogy semmit sem érdemes csinálni, ha egyszer amúgy sincs értelme semminek. Mi, többiek maradtunk. Bár a tanárok igyekeztek gyorsan eltüntetni

Részletesebben

útja a szabadság felé

útja a szabadság felé Szandra útja a szabadság felé Szandra útja a szabadság felé Szandra egy teljesen hétköznapi erdélyi kisvárosban nőtt fel. A családi házuk két kis szobából és egy nappali-konyhából állt. Két húga volt és

Részletesebben

Miért nem hív?! Hisz elkérte a számod, és megígérte

Miért nem hív?! Hisz elkérte a számod, és megígérte Miért nem hív?! Hisz elkérte a számod, és megígérte Miért nem hív?! 10/2. Képzeld el ezt a szituációt: Megismerkedtél egy nagyon vonzó pasival. Úgy érezted magad vele, mintha már ezer éve ismernétek egymást.

Részletesebben

A Feldegg-kúria teraszán 1914 nyár elején két ifjú hölgy üldögélt. Élvezték az elsõ meleg napsugarakat, és közben kézimunkáztak. Bárcsak tudnám, mi

A Feldegg-kúria teraszán 1914 nyár elején két ifjú hölgy üldögélt. Élvezték az elsõ meleg napsugarakat, és közben kézimunkáztak. Bárcsak tudnám, mi I. A Feldegg-kúria teraszán 1914 nyár elején két ifjú hölgy üldögélt. Élvezték az elsõ meleg napsugarakat, és közben kézimunkáztak. Bárcsak tudnám, mi értelme ennek az unalmas hímzésnek! A mamának már

Részletesebben

Károlyi Pályázat. Kémia. Írta: Elefánti Barbara 10. A

Károlyi Pályázat. Kémia. Írta: Elefánti Barbara 10. A Károlyi Pályázat Kémia Írta: Elefánti Barbara 10. A 2007. november 3. Tartalomjegyzék 2. oldal: Tartalomjegyzék 3. oldal: Bevezetés 4. oldal: Emil Fischer élete és munkássága 5.-7. oldal: Beszélgetés Emil

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Volt egyszer a világon egy király, akit a népe nagyon szeretett. Csak egy búsította az ország népét. A király hallani sem akarta, amikor arról beszéltek neki, hogy ültessen

Részletesebben

Teremtés utazói. Hunor Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! 1. fejezet

Teremtés utazói. Hunor Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! 1. fejezet Teremtés utazói Hunor Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! 1. fejezet - Képzeljük el, hogy az időnek nincs eleje és vége, végtelen folyamként halad önmagába visszatérve. Elméleti síkon lehetséges,

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Talabér Gergő Ugrani muszály...

Talabér Gergő Ugrani muszály... Talabér Gergő Ugrani muszály... Épp az ablak előtt álltam, amikor a harang tizenkettőt ütött. Figyeltem a sürgő-forgó város kavalkádját. Emberek siettek a dolguk után a főtér macskakövein botladozva. Némelyek

Részletesebben

Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek?

Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek? Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek? Tudod, az úgy van próbált Verena beszélgetést kezdeményezni Alexandrával a reggelinél. Nyújtotta a szavakat, nem nagyon tudta, hogyan mondja meg négyéves kislányának,

Részletesebben

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET I. évfolyam 3. szám szeptember, október Akarod hallani a jó hírt? Mindennek Királya Mindennek Királya, az Istennek Fia, égnek, földnek Ura Akinek véd minket a karja tőlünk

Részletesebben

Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kis gyermekek,

Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kis gyermekek, Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kis gyermekek, semmiképpen nem mentek be a mennyeknek országába. Máté 18:3 (Károli Gáspár fordítása) Prológus Angyalok az Arby s-ban

Részletesebben

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet)

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet) Angyalka élményei B. Kis János, Orosz T. Csaba, Gwendoline Welsh, Poczai Péter, George Varga, J. Simon Aranka 2013 Publio kiadó Minden jog fenntartva Szerkesztette: Publio Kiadó Kft. George Varga: Az öregember

Részletesebben

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban.

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban. A SZERELEMRŐL Tavaly, június elején abban a kisvárosban voltam, ahol születtem. A városban most is az a sajátságos csend, mintha halottak közt járnék. Két hét alatt beteltem vele, kivágytam belőle, akárhová,

Részletesebben

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni BRÁTÁN ERZSÉBET HÉTKÖZNAPI CSODÁK NOVELLAGYŰJTEMÉNY ELŐSZÓ Kedves olvasóim! Az alábbi novelláim a valóság és a fantázia összefonódásából születtek. Számtalanszor elmegyünk apróságok felett, pedig az élet

Részletesebben

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23.

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. Van olyan ember Tartalomjegyzék 67-es út (Republic)... 18 A széllel szemben járok (Fonográf)... 13 Az ünnep (Zorán)... 17 Élsz valahol (Fonográf)... 11 Elvonult a

Részletesebben

Eresszen! Legyen olyan kedves, Lang úr. Most szépen elalszik még két órácskára, aztán mikor már világos lesz, elmehet sétálni.

Eresszen! Legyen olyan kedves, Lang úr. Most szépen elalszik még két órácskára, aztán mikor már világos lesz, elmehet sétálni. Amikor Konrad Lang felébredt, sötét volt. Idegen ágyban feküdt. Keskeny volt és magas, Elisabeth nem feküdt mellette. Fel akart kelni, de nem tudott. Az ágy két oldalán rács volt. Hé! kiáltotta. Majd hangosabban.

Részletesebben

Kutasi Heléna. Szerelmeskalandos. avagy a boldogságra várni kell. Borító: Ráth Márton www.facebook.com/rathmartonsalon

Kutasi Heléna. Szerelmeskalandos. avagy a boldogságra várni kell. Borító: Ráth Márton www.facebook.com/rathmartonsalon Kutasi Heléna Szerelmeskalandos avagy a boldogságra várni kell Borító: Ráth Márton www.facebook.com/rathmartonsalon Amikor először megláttam őt, azonnal tudtam, nem lesz mindennapi történet. Biztos többen

Részletesebben

Andrea Gabi Jutka Eszti Fredi Ates Peti

Andrea Gabi Jutka Eszti Fredi Ates Peti Cziczó Attila: ANDREA életjáték szereplők: Andrea Gabi Jutka Eszti Fredi Ates Peti 1. JELENET - ANDREA SZOBÁJA Andrea ül elkeseredetten a tükör előtt. Néha közelebb hajol, vizsgálgatja arcának hibáit.

Részletesebben

ALEA, az eszkimó lány. Regény

ALEA, az eszkimó lány. Regény ANAUTA ALEA, az eszkimó lány Regény 2011 Előszó Amit ebben a könyvben elmondok, az nem kitalálás. Nagy részét apámtól, Jorgkétől hallottam gyerekkoromban. Viharos téli estéken sokszor kértem, hogy meséljen

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt.

Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Andrassew Iván A folyó, a tó és a tenger A platón ültünk Avrammal, a teherautót egy szerzetes vezette. A hegyoldalból a menekülttábor nem tűnt nagynak.

Részletesebben

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Amióta én vagyok a fõigazgató, kell, hogy látsszon az, hogy nagyobb rend van. Ez szép lassan

Részletesebben

II. forduló. Név. Lakcím: Iskola: Osztály: Email cím: Telefonszám:...

II. forduló. Név. Lakcím: Iskola: Osztály: Email cím: Telefonszám:... II. forduló.. Név Lakcím:. Iskola:. Osztály:. Email cím:. Telefonszám:..... 1. Feladat Ki rejtőzik a számok mögött? Válaszoljatok a kérdésekre! A számokkal jelölt betűkből a regény egy szereplőjének nevét

Részletesebben

Jeremej Ajpin. Kihunyó tűzhely mellett. A Földet hallgatom

Jeremej Ajpin. Kihunyó tűzhely mellett. A Földet hallgatom Jeremej Ajpin Kihunyó tűzhely mellett A Földet hallgatom Este, amidőn a Nap ott függött a fenyőfák csúcsán, Anyám lehalkított hangon szólt rám: Ne zajongj. Miért nem szabad zajongani? Mindjárt elül a Nap.

Részletesebben

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori színész- és énekesnő. A Krétakör Színháznak, majd 2008-tól Alföldi menesztéséig a Nemzeti Színház társulatának

Részletesebben

Óraterv a "Különleges tervrajz" c. történet feldolgozásához az általános iskolák alsó tagozatos évfolyamain

Óraterv a Különleges tervrajz c. történet feldolgozásához az általános iskolák alsó tagozatos évfolyamain Óraterv a "Különleges tervrajz" c. történet feldolgozásához az általános iskolák alsó tagozatos évfolyamain 1. Keresd a különbséget! Ha kevés az időnk, végezzük el csak az egyik feladatot vagy adjuk fel

Részletesebben

Lily Tiffin: A bűnjel

Lily Tiffin: A bűnjel Lily Tiffin: A bűnjel Lily Tiffin A bűnjel (Részlet) Regény (Részlet) Lomart Kiadó A digitális kiadás a 2008-ban meg jelent ISBN 978-963-9632-15-8 számú kiadás változtatás nélküli másolata. A digitális

Részletesebben

Joachim Meyer. Bot. A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Fordította: Berki András

Joachim Meyer. Bot. A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Fordította: Berki András Joachim Meyer A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Bot Fordította: Berki András A botról Az ötödik, és egyben utolsó fejezete ennek a könyvnek, amiben elmagyarázom és röviden

Részletesebben

Lipcsei Dániel The Strange Meeting

Lipcsei Dániel The Strange Meeting Lipcsei Dániel The Strange Meeting Ez is olyan nap volt, mint a többi, egy dolgot leszámítva Vége! Végre vége ennek az öt évnek is. A középiskolás öt évnek A végzősök úgy rohantak ki az udvarra, mint az

Részletesebben

Pár szóban a novella létrejöttéről:

Pár szóban a novella létrejöttéről: Pár szóban a novella létrejöttéről: A Heléné Cixous-pályázatot a Feldmár Intézet Nők Iskolája alapította. A pályázat feltételeit Feldmár András fogalmazta meg...a nyertes pályázatoktól őszinte, magas színvonalú,

Részletesebben

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt,

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt, II. fejezet [...] Legyél az esernyőm, Óvj a széltől, és ha mégis elázom, Te legyél az égen a Nap, Te melegíts át, ha néha fázom! Én meg olyan leszek hozzád, mint a gazdájához a véreb Amikor először láttam

Részletesebben

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez A fekete özvegy levele a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez Tisztelt Főszerkesztő Úr! Karácsony szent ünnepére megvásároltam az Ön beosztottjának, Grendel Lajos úrnak, leendő férjem egykori barátjának

Részletesebben

HOLLY WEBB MASZAT, AZ ELRABOLT. Sophy Williams rajzaival

HOLLY WEBB MASZAT, AZ ELRABOLT. Sophy Williams rajzaival HOLLY WEBB MASZAT, AZ ELRABOLT kiscica Sophy Williams rajzaival Könyvmolyképző Kiadó Szeged, 2013 3 Robinnak 5 Elso fejezet Füttyszó hasított a levegőbe. Ben Williams és Rob Ford! Most azonnal gyertek

Részletesebben

Szép karácsony szép zöld fája

Szép karácsony szép zöld fája Móra Ferenc Szép karácsony szép zöld fája Illusztrációk: Szabó Enikő Nyolcéves voltam, a harmadik elemibe jártam, és először léptem a közszereplés terére. A közszereplés tere az öreg templomunk volt. Úri

Részletesebben

Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY

Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY Néha fel kell adnunk az elveinket, hogy megélhessük az álmainkat Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY - részlet - Szakmai konzultáns: dr. Almási Krisztina Borító és tördelés: White Noise Team ISBN 978-963-12-4568-4

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

Erskine Angelika: Lélekmadár

Erskine Angelika: Lélekmadár A vers- és prózaíró pályázat díjazott alkotói a 2011-12-es tanévben: Erskine Angelika 1.a Ring Dóra 1.b Robotka Ádám 2.b Both Noémi 3.a Miletics Maya 4.b Bonecz Bendegúz 5.b Bodóczy Iliáná 8.b Török Anna

Részletesebben

Anita Wekker KÖNNYEZŐ CIPRUS

Anita Wekker KÖNNYEZŐ CIPRUS Anita Wekker KÖNNYEZŐ CIPRUS Regény Felém lép, én hátrálok, és már a szikla szélén állok. A föld egyszer csak szétfolyik a talpam alatt, térdre rogyok. Próbálok megkapaszkodni egy bokorban, egy fűcsomóban,

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék.

Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék. Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék. Ady Endre Utálok hajnalban kikelni az ágyamból. Nagy bögre kávé nélkül

Részletesebben

Joanne Harris Garantált Örök Élet Biztosítási Társaság. Fordította: Bálint Anna Szerkesztette: Szabó Ágnes

Joanne Harris Garantált Örök Élet Biztosítási Társaság. Fordította: Bálint Anna Szerkesztette: Szabó Ágnes Joanne Harris Garantált Örök Élet Biztosítási Társaság Fordította: Bálint Anna Szerkesztette: Szabó Ágnes Az áldozatok vére éppen hogy megszáradt, amikor Terry fülét kopogás ütötte meg. Kippkopp, hallatszott

Részletesebben

Mikor Stacy visszaért, a kirakós játék előtt állva találta. Gyönyörű! fordult a lányhoz. Nagy munka lehetett összerakni.

Mikor Stacy visszaért, a kirakós játék előtt állva találta. Gyönyörű! fordult a lányhoz. Nagy munka lehetett összerakni. fejjel, mintegy alulról, egyenletesen szürke hajsátra alól pislogott rá. Mellette a padlón kisebbfajta tócsává gyűlt a víz, mely a kabátjáról csöpögött. Még mindig a karjára vetve tartotta. Meg kell mondjam,

Részletesebben

A fölkelő nap legendája

A fölkelő nap legendája Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk

Részletesebben

Molnár Karina. Molnár Karina Álmodó porszemek

Molnár Karina. Molnár Karina Álmodó porszemek Molnár Karina Molnár Karina Álmodó porszemek Írta: Molnár Karina Illusztráció: Molnár Karina Köszönettel! Családomnak, akik tartották bennem a lelket, és mindig mellettem voltak boldogságomban és még a

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET gyerekeknek Ferrádi Hádi, a kis versenyautó Ismersz olyan meséket, amiben versenyautók vagy sportkocsik szerepelnek? Ismered például Villám McQueent?

Részletesebben

Rohantam, szívem a torkomban dobogott, világosbarna hajamat a szél borzolta. Barna szemem könynyezett a széltől. Adrenalinszintem a magasban szökött.

Rohantam, szívem a torkomban dobogott, világosbarna hajamat a szél borzolta. Barna szemem könynyezett a széltől. Adrenalinszintem a magasban szökött. C. A. Tűréshatár 0 Rohantam, szívem a torkomban dobogott, világosbarna hajamat a szél borzolta. Barna szemem könynyezett a széltől. Adrenalinszintem a magasban szökött. El kellett érnem a Szentpétervárra

Részletesebben

A szenvede ly hatalma

A szenvede ly hatalma Előhang Leonard Kastner mostanában egyre többször gondolt ar ra, hogy vissza kéne vonulnia. Miért is ne? Az időzítés tökéletes lenne. Annyi pénzt keresett már, amiről régebben álmodni sem mert volna, ráadásul

Részletesebben

KE - Vizuális támpontként majd egy legközelebbi műsorunkban már hátha már lesz webkamera és akkor majd könnyebb lesz, mi is majd fejlődünk.

KE - Vizuális támpontként majd egy legközelebbi műsorunkban már hátha már lesz webkamera és akkor majd könnyebb lesz, mi is majd fejlődünk. Konferálók - a HIT Rádió délutáni műsora HIT Rádió, www.hitradio.hu (KE Körtvélyfáy Eszter riporter, LE - Loványi Eszter és KZS - Kovács Zsuzsanna KE - A kutya az ember legjobb barátja. tarja a mondás,

Részletesebben

Nem fogom lelõni magát, Delaware doktor. Pedig meg kellene

Nem fogom lelõni magát, Delaware doktor. Pedig meg kellene 1. fejezet Nem fogom lelõni magát, Delaware doktor. Pedig meg kellene tennem. Mégis mi a megfelelõ reakció egy ilyen helyzetben? Hû, kösz, értékelem a megfontoltságát. Remélem, nem gondolja meg magát.

Részletesebben

garmadát. Abban sem volt nagy köszönet, ahogy cseperedtem, mert, ami rosszat elképzelhet az ember, azt én mind véghezvittem: a macska talpára

garmadát. Abban sem volt nagy köszönet, ahogy cseperedtem, mert, ami rosszat elképzelhet az ember, azt én mind véghezvittem: a macska talpára Mire megvirrad... Julis! Julis! Asszony! Csak nem hagy békén, s én áldozatként, hogy szabaduljak tőle, elvonulok, mint a nagyokosok, tollat veszek a kezembe, azzal ámítom őnagyságát, hogy úr lettem, ahogy

Részletesebben

Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204

Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204 Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204 (SERBÁN ANDRÁS igaz székely ember emlékének) Karácsonyi történet Mi, gyerekek, nagyon vártuk az első

Részletesebben

Amikor a férj jobban tudja...

Amikor a férj jobban tudja... Antennás, kinyithatós, lecsúsztathatós, analóg, pixeles, kicsi, de inkább nagy. Az első telefonjaink annyira a szürkeállományunkba égtek, hogy könnyű volt feleleveníteni a velük töltött időt és emlékeket.

Részletesebben

M. Veress Mária. Szép halál

M. Veress Mária. Szép halál 184 Rügyek Szép halál Először nem figyeltem fel a kiáltásra, nem volt abban semmi különös, hogy valaki ordibál, megszokott volt ez arrafelé. Csak mikor közelebb értem, akkor hallottam, hogy mintha segítségért

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján)

Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján) Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján) http://centropastudent.org/?typ=sprache&flang=hu&movid=6&nid=43&q=m Óravázlat Korcsoport: 11-12. évfolyam

Részletesebben

Tinta Nász. Keszi Bálint. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! A szöveget lektorálta: Somogyi Gyula. A borítót szerkesztette: Keszi Dániel

Tinta Nász. Keszi Bálint. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! A szöveget lektorálta: Somogyi Gyula. A borítót szerkesztette: Keszi Dániel Tinta Nász Keszi Bálint 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! A szöveget lektorálta: Somogyi Gyula A borítót szerkesztette: Keszi Dániel Barcsi Lilla Szilviának, egyetlen igaz szerelmemnek. Epilógus

Részletesebben

A Bélyegzési Ceremónia

A Bélyegzési Ceremónia xx. fejezet A Bélyegzési Ceremónia ár mindenki a Szentélyben várakozott. A kör alakú, kupolás, középkori terem teteje a magasba nyúlt, ezért úgy tűnt, mintha a hatalmas, kovácsoltvas, méteres fehér gyertyákkal

Részletesebben

Eltűnődtek-e valaha is, mennyit ér egy emberi élet? Aznap reggel az öcsémé egy zsebórát ért.

Eltűnődtek-e valaha is, mennyit ér egy emberi élet? Aznap reggel az öcsémé egy zsebórát ért. Eltűnődtek-e valaha is, mennyit ér egy emberi élet? Aznap reggel az öcsémé egy zsebórát ért. Ruta Sepetys Árnyalatnyi remény Tudjon meg többet a szerzőről és a regényről: Laurie Halse Anderson Hadd mondjam

Részletesebben

SZŰNJ MEG, VARÁZS GOBBY FEHÉR GYULA

SZŰNJ MEG, VARÁZS GOBBY FEHÉR GYULA SZŰNJ MEG, VARÁZS GOBBY FEHÉR GYULA Pósa János egyetemista akkor ismerte meg Bucskó Ilonát, mikor az a fenekébe szúrt. János már lefeküdt a paraván mögött levő keskeny ágyra, nadrágját engedelmesen letolta

Részletesebben

Sokféleképpen belefoghatnék ebbe a történetbe. Ábrándosabb lelkületű olvasóim, akik nem közömbösek régmúlt csaták és elporladt hősök iránt, bizonyára nem vennék zokon, ha úgy kezdeném: régesrég, azokban

Részletesebben

Bujáki Noémi SpikeTrom éjjeli kalandjai a nagy földi légkörzésben és azon túl. Spiketrom

Bujáki Noémi SpikeTrom éjjeli kalandjai a nagy földi légkörzésben és azon túl. Spiketrom Bujáki Noémi SpikeTrom éjjeli kalandjai a nagy földi légkörzésben és azon túl Spiketrom A csönd ülte meg szobát és az éjjel sötétje. Még érezhető volt a vacsora illata az étkezőasztalon heverő maradékok

Részletesebben

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve Kiss Ottó A nagypapa távcsöve ITT VANNAK A NAGYIÉK Itt vannak a nagyiék, megjöttek! Két hétre. Fogalmam sincs, hogy mit lehet majd velük addig csinálni. 3 A NAGYPAPA UGYANOLYAN A nagypapa ugyanolyan, mint

Részletesebben

Gingerli, az időmanó

Gingerli, az időmanó Gingerli, az időmanó Tik-tak, tik-tak, tik-tak. Tak. Tak. Tak. Tik. Tik. Tik. Tak és tik. Tik és tak. Tik és megint tak. És megint tak. És megint tik. Tik és tak. Gingerli az ágyában feküdt, és hallgatta,

Részletesebben

Ruins of the Republic. S01E03 Tatuini tortúra http://jedirend.com

Ruins of the Republic. S01E03 Tatuini tortúra http://jedirend.com 2 1. Moe a hipertér kék vízfelszínhez hasonlatos szövetét tanulmányozta, miközben azon gondolkozott, hogy valóban jó ötlet-e, amit most megvalósítani készülnek. Azonban úgy tűnt, Ace nem fűzött kétségeket

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

34 tiszatáj. Közönséges történet

34 tiszatáj. Közönséges történet 34 tiszatáj NAGY KOPPÁNY ZSOLT Közönséges történet Amikor Virág hazaérkezett, Gábor a pamlagon feküdt, behúzott sötétítőkkel. Nem mozdult akkor sem, amikor felesége már a cipőiből lépett ki. Virág mint

Részletesebben

Mészáros Sándor Az engedelmesség Komáromi Baptista Gyölekezet. Az engedelmesség. Jónás könyve alapján

Mészáros Sándor Az engedelmesség Komáromi Baptista Gyölekezet. Az engedelmesség. Jónás könyve alapján Példa: Az engedelmesség Jónás könyve alapján Egy hív édesapa fia lelkipásztornak készült. A fiú elhatározta, hogy külföldre megy egy fels bb tanulmányi fokozat megszerzése érdekében. Az édesapa aggódott

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

Deborah Hedstrom: Gábriel vagyok Fedezzük fel újra a karácsonyi történetet! Uram, kérlek, tedd újra elevenné történetedet!" Amikor először tanítottam

Deborah Hedstrom: Gábriel vagyok Fedezzük fel újra a karácsonyi történetet! Uram, kérlek, tedd újra elevenné történetedet! Amikor először tanítottam Deborah Hedstrom: Gábriel vagyok Fedezzük fel újra a karácsonyi történetet! Uram, kérlek, tedd újra elevenné történetedet!" Amikor először tanítottam a karácsonyi történetet, tágas tornácunkon álltam,

Részletesebben

Karácsony máshol, máshogyan

Karácsony máshol, máshogyan Karácsony máshol, máshogyan A karácsonyt sokféleképpen lehet ünnepelni, s mivel a téma nem is oly régen még aktuális volt, gondoltam, pár újonnan szerzett információt közölnék iskolánk szorgalmas diákjaival:

Részletesebben