(SERIES NOVA) TOM. VIII Nr. 10. Irta : Kovácsné, Murai Éva, Budapest

Átírás

1 R O V A R T A N I K Ö Z L E M É N Y E K FOLIA F N T O M O L O G I C A H U N G A R I C A (SERIES NOVA) TOM. VIII Nr. 10. A Velencei-hegység Cerombycida-faunaja Irta : Kovácsné, Murai Éva, Budapest A Természettudományi Múzeum kutatói 1951-ben rendszeres gyűjtést folytattak a Velencei-hegységben és a Velencei-tó környékén.céljuk a faunisztikai és ökológiai szempontból eddig még jóformán ismeretlen területnek alapos kikutatása volt. Az egy éven át, kora tavasztól késő őszig folytatott gyűjtések során mind fajban,mind egyedszámban rendkivül gazdag bogáranyag gyűlt össze. A bogáranyag zömét dr. Kaszab Zoltán és dr i _Székess2_Vilmos gyűjtötte, akiknek mintegy 30 napi gyűjtőmunkája eredményeképpen felpreparált bogár került a múzeum gyűjteményébe. Kisebb gyűjtésekkel a múzeum más rovarcsoportokkal foglalkozó kutatói is gyarapították a bogáranyagot.a Cerambycidae családot ebben az anyagban közel 1700 példány képviseli. E vidék cincéranyagának rendszertani és faunisztikai feldolgozása nem látszik érdektelennek, mert a Velencei-hegységből irodalmi adatunk is alig van. A Velencei-hegység a Dunántúli Középhegység kristályos magva. Átlagos magassága m. Egységes gránittömb,a magasabb,kiemelkedő csúcsok kvarcitból vannak. Ilyenek például a Meleg-hegy csúcsa,/352 m/ a Templom-hegy,/326 m/ és a Csucsos-hegy /268 m/. A Cerambycidae anyag legnagyobb része a Nadap-Sukoró-Lovasberény közti területről, /Meleg-hegy, Templom-hegy, Antonia-hegy/ származik. Kisebb anyag került ki a Nadaptól északra felevő Csúcsos-hegyről, a sukoréi Dögállási-

2 hegyről,valamint a pákozdi Bella-völgyhői és Karácsony-hegyről. A Velencei-tő partján Velencén, Pákozdon és Dinnyésen is rendszeres gyűjtés folyt, innen azonban kevés az anyag. A Velencei-hegység legjellemzőbb része a Meleg-hegy.Sukorói oldala déli fekvésű, napsugárzásnak erősen kitett,sztyep jellegű, molyhostölgyes. Oldalában szedres, bokros sáv húzódik, és a növénytakaró képét fenyők, valamint szelid gesztenyék tarkitják.a tetőn az előző évi erdőégés miatt leromlott molyhostölgyes volt.hadapi oldala keleti fekvésű és gyertyános-tölgyes erdővel boritott. A cincéranyag nagy részét mind fajban mind példányszámban a Meleg-hegy szolgáltatta. I t t folyt a legintenzívebb kutatómunka i s. A Velencei-hegységből kimutatott 75 faj közül 60 fordul elő i t t, a gyűjteménybe került 1700 példányból 1048 innen származik. Úgyszintén a r i t ka és faunlsztikailag érdekes fajok legnagyobb részének lelőhelye is a Meleg-hegy. A Templom-hegy a Meleg-hegytől keletre fekszik, tőle mély ölgy választja el. Sokkal zártabb, erdősebb terület. Erdejét kocsányostölgy és gyertyán alkotja, a nyugati oldalon csertölgy, az északkeleti oldalon nagyszámú juharfa és egy nagyobb nyirfolt tarkitja az erdőség képét. Széles nyiladékok adnak bő lehetőaéget a bokros cserjés területeket kedvelő fajok előfordulására. 35 f a j, - köztük hegyi elemek is - került k i erről a területről. Az Antonia-hegy a Meleg-hegytől északra húzódik, északi fekvésű lejtőjét gyertyános-tölgyes erdő boritja,lovasberényi lejtőjén hatalmas Irtás terül el. Erősen zavart biotop. A cincéranyag felsorolásában a lelőhelyek közelebbi megjelölésére rövidítéseket használok,melyek jelentése a következő: D - Dinnyés P-Bv - Pákozd, Bella-völgy D-. s z i - Dinnyés, szikes P-Kh - Pákozd, Karácsonylegelő hegy

3 D-Vá - Dinnyes,vasutállomásnál K-Vt _ Kisvelence, Velencei-tó partja N-Ah - Nadap, Antónia-hegy N-bt N-Kf - Nadap, belterület - Nadap, kőfejtő N-Mh - Meleghegy nadapi N-Th - Nadap, Templomhegy oldala - Velence,Velencei-tó partja A gyűjtők nevének rövidítései: /B ft M/ - Bajári-Móczár /EL/ - Kováes lajos /H/ - Cs.Halászfy Eva / I & Sz/ - Kaszab 4 Székessy /H ft Ka/ - Halászfy-Kakassné /MM/ - Móczár Miklós /K/ - Kaszab Zoltán /3/ - Soós Árpád /Ka/ - Kakass Béláné /Sz/ - Székessy Vilmos P-T - Pákozd, Velencei-tó partja S-Dh - Sukoró,Dögállási-hegy S-Mh - Meleghegy sukorói oldala S-T - Sukoró, Velencei-tó part j a V-É - Velence északi tópart V-p - Velence, park V-T A Velencei-hegység Cerambycidái kiértékelésénél a következő szempontok vezettek: A terület állatföldrajzi viszonyai,a faunisztikai érdekességek és a feldolgozás során f e l merült rendszertani problémák megoldása. A Velencei-hegység cincéranyagában dominálnak a dombvidékeinket jellemző fajok, de bőven szinezik a képet egyéb igen figyelemreméltó faunaelemek is: A Meleg-hegy, és különösen annak sukorói oldala gazdag sztyep-fajokban, de találunk ilyeneket a Templom- és Antóniahegyen Is. Ebbe a csoportba sorolhatjuk a gyűjtött fajok közül a következőket: Cortodera villoaa Heyd. /S-MH/; leptura livida ssp. pecta J^kK.Dan. /az egész területen tömegeaen/; Cl y tua rhamni Grm. /S-Mh, N-Mh, N-Th/l Plaglonotus floralls Pall. /S-Mh, N-Mh, N - T h /* Doroadion aethiops Scop. /az egész területen/; Doroadion pédestre Poda /S-Mh, N-Mh, N-Th/; Agapanthia Kirfayl Gvll. /S-Mh/î Phytoecia Argus Pről. /S-Mh/, Phytoecia p U Htm Q -H a Schrank /az egéaz területen/j Phytoecia ooerulesoena Scop. /az^egész területen/; Oberes er T thrpoepn n 1 i f t Schrank /S-Mh

4 A iieleg-hegy, de különösen annak sukorói része napsugárzásnak erósen k i t e t t terület. Ez a körülmény, valamint a molyhos tölgyes és a szelidgesztenyés jelenléte "biztosítja i t t számos mediterrán és határozottan melegkedvelő faj fennmaradását. Ezek közül a fajok közül különösen k i kell emelnünk a következőket: Strangalia re^estita f. typica I. /S-Mh/.Stenopterus f l a - vicomis Küst. /ti-kh/, Rhopalopus spin ico mis Ab./S-Mh/,Exocentrus punctipennis Muls.-Guilleb. /tt-mh, S-Mh/ és Stenidea G-enei Arag. /S-Mh/. E fajok csak a í^eleg-hegyen fordulnak elő, és a Dunántúlról csak igen kevés helyről ismerjük őket. A melegkedvelő fajok közé sorolható még a rendkívül nagy számban megjelenő Pachytodes erratica m. erythrura Küst. mely i t t a törzsalak között feltűnően nagy számban fordul elő. A Velencei-hegység cincérfaunáját szinezi még az a három submontán jellegű faj is,amelyek főleg a Templom-hegy sokkal zártabb és inkább hegyi jellegű erdejében találják meg életfeltételeiket. Ezek: Strangalia maculata Poda /S-Mh/, N-Mh.N-Th/.Molorchus umbellatarum Schreb. /ti-th/ és Clytus arietis L. /N-Th, N-Mh, N-Ah/. Tömeges előfordulásuk miatt emlitést érdéi'élnek a Rhagium sycp-phanta Sehr., Ac-aocps coliaris L., Cortodera humeralis Schall., Leptura Iivida ssp. pecta J. & K. Dan., Pachytodes erratica Palm..Strangalia nigra L..Plagionotus floralis Pall.. Mesosa nebulosa Pbr. fajok. /Ezek lelőhely! adatainál közölt példányszám csak a megőrzésre extett része a gyűjtőterületen talált tömegnek./ Igen szép számban találhatók még az alábbi fajok, melyek a fentebb emiitett tömegfajokkal együtt /19 f a j / a cincéranyag háromnegyed részét /l29o/ példányt teszik gtenopteras rufus L., Phymatodes ruf i-, es P b r., Clytus rham - ni I'M::., ;prc.-ion aethiops Scop., Dorçj - on pédestre Poda, Dore- r^ion fulvum Scop., Exoc entras ad.spersus Muls..Bxocent -

5 4 1-4.ábra. Magyarázatát 1. a 3zövégben. rua loaitarme L., Tetrops praeuata L. t Tetropa Stark! ab.pseudopraeusta J. Müll, és Phytoecia coeruleacens Scop. A magyar faunában ritka cincérfajok közül a Velenceihegységbél az alábbiak kerültek elé: /Az egyea fajok után közlöm a Dunántúlról, éa a különöaen ritka fajoknál a Kárpátmedencéből eddig ismeretes irodalmi adatokat./ Strangalia revestita 1. - S-Mh, 1 db. /Mecsek, Baranya,Kőszeg/; Axinopalpis gracilis Kryn. - S-Mh, 9 db., N-Th, 1 db. /Pannonhalma, Ács, Mecsek, Baranya, Kőszeg, Sopron/;Stenopterus flavlcornis Küst. - N-Mh, 1 db. /Mecsek, Simontornya, Őszöd, Zirc, Veszprém, Pápa, Kőszeg/; Molorohus Kiesenwetteri Muls. - S-Mh, 1 db. /Őszöd, Pápa, Sopron/; Pilema angulata Schrank - N-Mh, 6 db., S-Mh, 4 db., N-Th, 2 db. /Mecsek, Kőczeg, Sopron/; Rhopalopus spinicornis Ab. - S-Mh, 1 db./budapest Parkasvölgy, Pécel, Homonna, ledenik, Slovakia/; Anisarthron barbipes Schrank - S-Mh, 1 db.aőszeg, Sopron, Mecsek, Baranya/; Xylotrechus antilope Zett.- S-Mh, 9 db. N-Mh, 2 db. Aőhidgyarmat/; Clytus tropicus Panz. - N-Ah, 1 db.aőszeg, Pápa, Sopron/; Isotomus speciosus Schneid.- S-Mh, 1 db. /Pécs, Keszthely, Tihany, Kőszeg, Kőhidgyarmat/; Purpur!cenus - - S - M h. 8 db., N-Mh, 10 db../mecsek, Pécs, Keszt K a e h l e r i L hely, Mindszent, Simontornya, Kőszeg, Sopron/; Eiocentrus

6 /Pécs, Mecsek, Kőszeg-Velemi gesztenyés/; Agapanthia Kirbyi Gyll. - S-Mh, 1 ab. /Baranya, Pécs, Balatonöszöd, Tihany/*, Phvtoecia Argua Pről. - S-Mh, 4 db. /Mecsek/. Rendszertani szempontból különösebb figyelmet érdemelnek a következők: 1. A magyar faunaterületről eddig még nem kösölték a Velencei-hegységből előkerült következő fajváltozatokat: Strangalia maculata Poda ab. reducta Sohmidt. /l.ábra/, R t ^ f f t i i a septampunotata fahr. ab. Bpiço»efliQPUflQta1fa Plav. /l.ábra/, Strangalia septempunotata Pabr. ab. nigrithorax Plav./3. ábra/. Stenopterus rufus I. ab. oavalairensia Jurec. A törzsfajtól abban tér el, hogy hátulsó combja sárga, a középső comb bunkója fekete, középen egy változó nagyságú sárga f o l t t a l, amely oldalról is látható. Az elülső combok bunkója feketés. Clytus rhamni Germ, ab. ferruginipee Pic. A törzsalaktól abban tér el, hogy valamennyi lába egyszínű vöröses sárga /a combok i s /. Clytus tropicus Panz. ab. praeaoutellaris Pic.A törzsfajtól annyiban különbözik, hogy a szárnyfedők töve nem végig vöröses-barna, hanem csak a pajzsocskától jobbra és balra jelentkezik egy-egy kis vörösesbarna foltocska /4.ábra/. 2. A rendkívüli változékonyságu Pachytodes erratlca Dalm. fajból 334 példány került a Velencei-hegységből a múzeum gyűjteményébe. Ezek kö^ül 220 példány a P.erratica Balm.- hoz, 114 példány pedig a P. erratica m. erythrura Eüst.-hez tartozónak bizonyult. Ezen a felosztáson tul a P.erratica Balm.-nak 15, a P. erratioa m. erythrura Küst.-nek pedig 10 aberrációja van képviselve. Ebből a 25 abberációból 15 besorolható a már l e i r t aberrációk valamelyikébe, 10 azonban a nyilvántartott formáktól kisebb-nagyobb eltéréat mutat. A már amúgy is igen nagyazámu aberráció-elnevezéaeket nem tartom szükségesnek szaporítani, ezért az alábbi táblán közlöm a Velencei-hegységben előforduló abberációk rajzát és a már

7 ábra. Pachytodes erratica Palm. 5 = ab.volgensis Plav., 6 = ab.kalavritana l : ic, 7 = ab.a., 8 = ab.b., 9 = ab.septemsignata Kii & t.. 10 = ab.c, 11 ab,d, 12=ab.e_., 13 = ab.f., 14 = ab.g_., 15 = ab.e., 16 = ab.j,., 17 = ab. anticedivisa Plc. 18 = ab. Pici Plav.,19 = forma typica ábra. Pachytodes erratica Dalm. raorpha erythrura Küst. 20 = ab.yicina. Heyr., 21 = ab.eibesana Plc, 22= ab.quinquenotata Plav.. 23 = ab.heyrovskyi Pic, 24 = ab. j_., 25 = ab.lunulata Csiki, 26 = ab.onticenotata Pic,27= erythrura Küst. forma typica, 28 = ab.hungarica Pic, 29= a ^ testaceofasciata lie. leirt aberrációktól eltórő formákat jelölőn meg /5-29.ábra/. ]encei-hegységi anyagban. Ebből 6 példány a törzsfajhon 3. A Purpuricenus Kaehleri L. fajból 18 példány van a Ve- tartozó, V? pedig Purpuricenus Kaehleri L. ab. Iitoralis Dep.- nak bizonyult. "Ízzel az előfordulásnál kapcsolatban az ab.

8 litoralta Dep. leirása óta /1913/ általánosan elterjedt téves nézetet kell tisztázni. Mivel Dépoli ezt a formát a ten germellékről i r t a le, és 1926-os munkájában Fiume,BeIvedére, valle d.recina, Buccari, Bribir lelőhelyekről említi,a gyűjtők mint faunánk területén csak a tengerparton előforduló a- lakot kezelték. A Meleg-hegyen gyűjtött sorozat - de a múzeum anyagában található számos és különböző lelőhelyekről régebben gyűjtött példány is - azt bizonyltja, hogy a Purpuricenus Kaehleri L. ab.lltoralis Dep. faunánkban sokkal elterjedtebb, mint azt eddig hitték, lehetséges, hogy ez a változat a melegebb helyeket kedveli. Erre utal az a körülmény is, hogy a Velencei-hegységben is annak legmelegebb részén, a Meleg-hegyen gyűjtötték. Az irodalomban, de főleg a gyűjteményekben az ab. l i t o r a l i s Dep.-hoz tartozó példányok általában ab. olnotus Villa néven szerepelnek. Ezért közlöm a két változatot helyesen értelmező ábrát /30-32.ábra/ Depoli nyomán /Fiume, IV p. 76/ ábra. Purpuricenus Kaehleri = forma typica 31 = ab. l l t o r a l i s Dep. 32 = ab. cinctus Villa. Megjegyzendő, hogy a Purpuricenus Kaehleri L. törzsalakja és az ab. l l t o r a l i s Dep. között teljes átmenet található. 4. A Leptura livida Pabr. magyarországi előfordulási adatait igen sok munkában olvashatjuk és számontartották ezen faj vörös potrohvőgü változatának /ab. bicarinata Arn./ néhány előfordulását is. Arról a kérdésről azonban, hogy a leptura livida Pabr.-nak melyik alfaja él nálunk,sehol sem találunk adatot a magyar irodalomban. A Velencei-hegységben gyűjtött több mint 100 példányból álló leptura livida soro-

9 zat arra késztetett, hogy ezzel a kérdéssel behatóbban foglalkozzam. A meghatározás aorán kiderült, hogy valamennyi példány a leptura livida peota J.&K.Dan. alfajhoz tartozik. Ezen a nyomon elindulva megvizsgáltam a múzeum egész magyaróra zági leptura livida anyagát. A több mint 350 példányból álló és sok lelőhelyről származó anyag vizsgálata arra az e- redményre vezetett,hogy Magyarországon a leptura livida Pbr. törzsalakja nem is fordul elő. Plavilstsikov azerint /1936/ a leptura livida livida Fabr. elterjedési területe a következő: Közép-Hémetország, Észak-Franciaország, Belgium, Hollandia, valamint helyenként és ritkán a Kaukázusban. A leptura livida pecta J.&K. Ban. elterjedési területe szerinte viszont Délkelet-Európától Szibériáig terjed. /Szovjetunió európai része, Szibéria a Bajkál-tóig, Kaukázus, Tranakaukazia, Észak-Irán, Türkmenia, Armenia, Szíria, Kiaázaia éa D Lkelet-Európa/.Ehhez az elterjedéai területhez hazánk la azoroaan kapcsolódik. A leptura livida livida Fabr. és 1.livida peota J.&K.Dan. szétválasztása az alábbi bélyegek alapján történik: - \\Wli7/ iii ivvi ábra. 3.3 leptura livida l i v i - da Fabr., 34 = leptura d i vide pecta J.&K. Dan. leptura livida livida F. Az előtör hátát hosszú és sugarasan elálló /33.ábra/, a szárnyfedőket rövid szőrözet fedi, leptura I i vi ia pecta J.&K. Dan. Olyan, mint a törzsalak, de az előtör hátának hosszú szőrőzete nem sugarasan, hanem oldalt is felfelé,és a korongon oldalról befelé irányult, /34. ábra/ vagy a szárnyfedőket részben és a testet alul hosszú szőrőzet fedi. 5. A Tetrops nembe tartozó fajok közül nálunk sokáig osak a Tetrops pr-. ta és a î t r p 3 ki. fajokat tartották nyilván. Ezt a két f a j t szárnyfedőszinezet.ik határozott különbsége alapján a gyűjtők jól el tudták különiteni. Figyel-

10 men kivül hagyták azonban azt,hogy J.Mülier 1927-ben a Coleopterologisehes Centralblatt-ban ab.pseudopraeusta néven, a Tetroos Starki-nak egy a Tetrops praenstá-hoz szineződésben teljesen hasonló változatát i r t a le. Ennek a változatnak a Tetrops praeustá-tól való elválasztása nem éppen könnyű,de a következők figyelembevételével mégis lehetséges: Tetrops praeusta 1.: Fekete; szárnyfedői sárgás-barnák fekete csúccsal, az e- lülső lábpár sárga, de az elülső combok töve mindig fekete, a középső és hátulsó lábak nagyrészt feketék. A fejet és az előtör hátát felálló barnás, a szárnyfedőket rövidebb, l e s i muló szőrőzet fedi. Hossza 3,5-4 mm. Tetrops Starkl Chevr. Fekete; szárnyfedői sárgás-barnák fekete szegélysáwal. lábai teljesen sárgák, vagy legfeljebb a középső és hátulsó combjai feketék, lábszárai mindig sárgák. A szárnyfedők oontozása_erősebb és sárga szőrözetük hosszabb. Hossza 3,5-4,5 mm. Tetrops Starki Chevr. ab. pseudopraeusta J.Müll. A törzsalaktól abban különbözik, hogy a szárnyfedőknek csak a csúcsa fekete, a fekete oldalsáv hiányzik, tehát szárnyfedőszinezete a Tetrops praeustá-val teljesen megegyező. A Tetrops Starki ab. pseudopraeusta J. Müll.előfordulásáról a "Fauna Regni Hungáriáé" területéről eddig a Roubal katalógus 2. kötete /1936/ közöl adatokat. Trencsén megye, Ulmanka=01manyfalva, Hárman=Hermánd, Zlatovec=Vágaranyos lelőhelyekről. A Velencei-hegységből 67 Tetrops példány került k i. Ezek közül 36 példány a Tetrops praeusta 1. fajhoz tartozik. 5 példány /N-Mh, "Bükkös"; S-Mh, és N-Ah, cserjés lelőhelyekről/ minden kétséget kizáróan Tetrops Starki ab. pseudopraeusta J.Müll.Ide Tartozik még további 3 példány,bér a szárnyfedők pontozása nem annyira erőteljes, mint az előbbieké /S- T, S-Mh, N-Mh lelőhelyekről/. 23 példány azonban, melyeknek

11 skulpturája feltűnően erősebb és szőrözetük is hosszabb,mint a Tetrops praeusta L. fajhoz tartozó példányoké, lábuk v i szont nem sárga, hanem barna, sőt feketés, problémát okoz. Müller a Tetrops Starki Chevr. f a j i bélyegeként sorolja fel a lábak sárga színét,amely bélyeg azonban nem látszik olyan állandónak, mint a skulptura-különbség, ezért ma még nem sorolom ezt a formát a Tetrops Starki Chevr. fajhoz. A további és több lelőhelyen végzendő vizsgálatok majd eldöntik,nem i l l e t i - e meg ezt az aberrációt külön név. A Tetropp Starki ab. pseudopraeusta Müll, előfordulása a Velencei-hegységben nem elszigetelt jelenség. A múzeumi anyag alapján ugy látszik, hogy hazánk egész területén előfordul. j._müller szerint a két faj tápnövényében is különbözik egymástól. Mig a T. praeusta többnyire Rosaceákon /gyümölcsfákon/ gyűjthető, a T. Starki ab.pseudopraeusta tápnövénye a tölgy. A sárgalábú példányok esetében ez könnyen feltételezhető. A feketelábu, de skulptúrájában az ab.pseudopraeugtéval megegyező sorozatból viszont 10 példány fenyvesben végzett kopogtatásból került elő. Feltehetjük, hogy a tápnövény okozza az egyes formák közötti különbségeket.a hazai Tetrops formák kérdését tápnövényekrs is részletesen kiterjedő vizsgálattal szeretném majd később tisztázni. A Velencei-hegységben és a Velencei-tó környékéről, begyűjtött cincérfajok száma 75. Ez a szám az aberrációkkal 129-re emelkedik. Néhány f a j t ezek közül csak a Velencei-tó mellett gyűjtöttek,fel kell azonban tételesnünk, hogy ezek a fajok előfordulnak a Velencei-hegységben is, mivel tápnövényeik ott is megtalálhatók. A Velenoei-hegységben gyűjtött Cerambycidae anyag rendszertani és lelőhely adatai a következők: Prionufl coriariub 1. - Meleg-hegyen egyelve és 1 árpafényen.- N-Mh,VTI.12 A/; S-Mh,VTI.10 A/,VII.ll Isseküte-'.- 4 db. Rhagium sycophanta Schrank - A Velencei-hegyPéj; tölgyeseiben mindenütt közönséges. - N-Mh, V.4-9 A/, V.10 IÇ-Ss^à-llh V.30-VI.23 AA N-Th, V.8-31 A/í N-Ah, V..10-Y1.1 A-S*/.!

12 25 db. / Stenocorua quercus Goetz.- Változatával együtt tölgyesben e- gyelve. - M-Th, V.31 A/i N-Ah, VI.1 A/l Nadap, V.29 /MM/ - 6 db. S. quer cas Goetz. ab. unlcolor Fleisoh. - N-Th, V.31 AA - 3 db. Acmaeopa collarls L. - Erdőszegély virágzó fáin, rétek virágain, tisztásokon, az egész Velencei-hegységben közönséges. - N-Mh, V.9 A/í S-Mh, V.30-VI.21 A/i N-Th,V.31 A/l VI.14 Aa/; n-ah, VI.1 A/î P-Bv, V.8 A/l V-n, V.23 A/ db. A. collarls 1. ab. nigrieollis Muls. - Előfordul a törzsfaj között. - S-Mh, V.30 A/; N-Mh, V.9 A/í N-Th, V.31 A/ db. Cortodera humeralis Schall.- A Velencei-hegység tölgyeseiben a virágzó tölgyfákon változataival együtt tömegesen elő.- S-Mh, V.5 Al/, V.5-9 A/, fordul V.5-10 A-Sz/; N-Mh,V.4-9 A/; N-Th, V.31 A-Sz/; N-Ah, V.9-10 A-Sz/ db. 0. humeralis Schall, ab. suturalis Pabr. - S-Mh, V.5 A-Sz/; N-Mh, V.4-9 A/î N-tH, V.5-8 A-Sz/; N-Ah, V.10 A-Sz/; V- É, V.3 A-W.-35 db. C. humeralis Sch. ab. Kooii Pleisch. - S-Mh, V.5 A-Sz/.-ldb. Cortodera vlllosa Heyd. - A Meleg-hegyen és a Velencei-tó mellett. - S-Mh, VI.2 AA SäT, V.26 A-Sz/; V-É, V.23 A/ - 15 db. Grammoptera ruficornis Pabr.- Erdőszéleken kopogtatva.-m-mh, V.4-9 A/í N-Th, V.5-8 A/i V-p, V.18 /Balogh-Sorafai/. - 9 db. Grammoptera ustulata Schall. - A Meleg-hegy tölgyeseiben v i rágzó fákról kopogtatva. - S-Mh, V.2-5 A/î N-Mh, V.4 A/. - 8 db. Grammoptera variegata Germ. - Változatával együtt virágzó tölgyfákról kopogtatva. - N.-Mh, V.4 A/i N-Th, V.9 A/i N-Ah, V.10 A/. - 8 db. G.variegata Germ.ab.nigriscens Weise - N-Mh, V.4 A/.- 9 db.

13 Alosterna tabacicolor De Geer - Változatával együtt virágzó" tölgyfákon, erdőszélen virágokon gyakori. - N^íh, V AA VE.15 Aa/; N-Th, V.31 AA N-Ah, VI.1 AA - 20 db. A. tabacicolor De Geer ab. diversipes Plc - N-Th, V.31 AA - 2 db. Leptura sexguttata Schall. - Pühálőzásból. - S-Mh, V.30 AA - 1 db. Leptura livida Pabr. ssp. pecta J.AK.Dan. - Mindenütt nagy tömegben. Virágző növényekről fühálőzva.- S-Mh,V.30-VlI.10 AA N-Mh, VI.1-VII.13 AA N-Th, VI AA N-Ah,VI.23 A/; S-Dh, V.26 A-Sz/ db. Pachvtodes erratica Daim. - V.30-VII.10 között a Meleg-hegyen, Templom-hegyen és Antonia hegyen a virágző cserjéken, rétek virágain,nagy tömegekben volt található. - 3-Mh,N-ito, N-Ah, H-Th AA - 15 db. P. erratica Dalm. ab. volgensis Plav. - N-Th AA - 2 db. P. erratica Dalm. ab. kalavritana Plc - N-Th AA - 2 db. P. erratica Dalm. ab. a. - N-Mh AA - 1 db. P. erratica Dalm. ab. b. - N-Ah AA - 1 db. P.erratica Dalm. ah. septemslgnata Küst. - N-Th, N-Ah, N-Mh, S-Mh A/ db. P. erratica Dalm. ab.ç. - N-Th /T - 1 db. P. erratica Dalm. ab. d. - N-Th /K/. - 1 db. P. erratica Dalm. ab. e. - S-Mh AA - 1 db. P. erratica Dalm. ab. f. - N-Mh, S-Mh A/. - 6 db. P. erratica Dalm. ab.. - S-Mh, N-Mh, N-Th A A - 4 db. P. erratica Dalm. ab. h. - S-Mh, N-Mh AA - 2 db. P. erratica Dalm. ab. i. - N^Ih, N-Th AA - 2 db. P. erratica Dalm. ah. anticedivisa Plc - N-Mh, N-Ah, S-Mh, N-Th, V-T A/ db. P, erratica Dalm. ab. Pici Plav. - N-Th, S-Mh AA - 2 db. P t erratica Dalm. morpha erythrura Küst. - N-Hh, S-Mh N-Th N-Ah A/ db. '. ' ' P.. erratica Dalm. ab. vicina Heyr. - S-Mh, N-Th A/.- 4 db 1. erratica Dalm. ab. eibesana Pic - N-Th, S^4h A/. 2 db'

14 î. erratica Dalm. ab. qulnquenotata Plav. - S-Mh, N-Mh,N-Th, N-Ah /K/.-12 db. P. erratica Dalra. ab.heyrovskyl Pic - N-Mh, N-Th AA- 2 db. P. erratica Dalm. ab. - S-Mh AA - 1 ah. P. erratica Dalm. ab. lunulata Csiki - S-Mh, N-Mh, N-Th AA - 10 db. P. erratica Dalm. ab. antlcenotata Pic - N-Mh, N-Th AA - 2 db. P. erratica Dalm. ab. hungarica Pic - S-Mh A/- - 1 db. P. erratica Dalm. ab. testaceofa3cis.ta Pic - N-Th, N-Ah AA 3 db. Strangalia revestita 1. forma typica - Cserjésben kopogtat - va. - S-Mh, V.30 AA - 1 db. Strangalia maculata Poda - Változataival együtt virágzó növényzetről fühálózva. - S-Mh,VI A/; N-Mh,VT.20 A/; N-Th, VT.22 A/. - 4 db. S. maculata Poda ab. subspinosa?. - N-Th, 'v.31 AA - 1 db. S. maculata Poda ab. binotata Muls. - N-Mh, VT.23 A/? N-Th, VT.24 AA - 2 db. ' S. maculata Poda ab. undulata Muls. - N-Th, V.31-VT.22 A/; Nadap, V.29 /MM/. - 3 db. S. maculata Poda ab. reducta Schmidt - S-Mh,VT.20 A/.-l db. Strangalia melanura 1. - N-Th, fühálózva, V.31 AA - 1 db. Strangalia bifasciata Müll. - Virágzó növényeztről fühálózva. - S-Mh, VI.26-VII.27 A/; N-Mh, VI A/î N-Th,VI A/; N-Ah, VI.23 A/; P-Bv, VII. 15 /H/ db. Strangalia nigra I. - Virágzó növényekről fühálózva.az egész Velenecei-hegysériben közönséges.- S-Mh,V.30-VT.2 A/; N-Mb, VI AA N-Th, V.31-VT.24 AA N-Ah,VT. 1 A/.- 68 db. strangalia septempunctata Pabr. - A Templom-hegyen és a Meleg-hegyen változataival együtt virágzó növényekről fühálózva. - S-Mh, VI A/î *4lh, VI. 24 A/; N-Th, VI. 22 A/. - 5 db.. sept-rnpunctata P. ab. quinquesignata Küst. - N-Mh, VI AA - 5 db.

15 S. septempunctata F., ab. notaticollls Pic - N-Mh, VI.24 AA s-mh, VI.27 A/. - 2 db. 5. septempunctata F. ab.apicemediopunctata Plav. - S-Mh, VI. 26 A/. - 1 db. S.septempunctata P. ab. njgrithorax Plav. - S-Mh, VI.20 A/» N-Mh, VI.20 A/- - 2 db. Spondvlis bupre8toides 1. - Lámpafényre repült. - S-Mh, VII. 10 AA - 1 db. Cerambvx cerdo L. - A Meleg-hegy tölgyesében egyelve* lámpafényre is repült. - S-Mh, VI.23-VII.10 AA VII.11 /issekutza N-Mh, VI.15 Aa/, VII.11 A A - 22 db. Cerambyx Scopolii Füssl.-Virágzó fákon és cserjéken az egész Velencei-hegységben közönséges. - S-Mh, V.30-VI.28 A/; N- Mh, V.10 /KL/, VII. 11 A/î N-Th, V.10 A-Sz/, V.31-VI.2 A/, nyirfakéreg alól XI.13 A/; N-Ah, VI.1 A/; P-Kh, IV AA - 24 db. Axinopalpis gracilis Kryn.- Virágzó tölgyfákról kopogtatva.- S-Mh, VI A/; N-Th,, VI. 22 AA - 10 db. Stenopterus flavicornis Küst. - Tölgyerdőben fühálózva. - N- Mh, VI.23 A/. Stenopterus - 1 db. rufus L. - Réteken,tisztásokon,erdőszéleken változatával együtt a Velencei-hegység egész területén gyakor i. - S-Mh, VI.2-VII.10 A/î N-Mh, VI.20-VII.13 A/í N-Th, VI A/í N-Ah, VI. 27 A A - 37 db. S. rufus 1. ab.cavalairensi8 Jurec.- S-Mh, VI.21-VII.10 AA - 5 db. Molorchus umbellatarum Schreb.- Erdőszegély fáiról kopogtstva. - N-Th, V.31 A/; Nadap, V.30 /MM/. - 2 db. Molorchus Kiesenwetteri Muls.- Kopogtatással gyűjtött anyagból került elő. - S-Mh, V.30 A A - 1 db. eufiás angulata Schrank - A Meleg-hegyen és a Templom-hegyen virágzó tölgyfákról és az erdőszegély virágairól került elő. - S-Mh, V.5-10 A-Sz/; N-Mh, V.4 A/; N-Th V 8 9 AA - 12 db. ^ ^ o ^ ^ u ^ ^ o i r i i B Ab.- A I'eleg-hegy déli oldalán az er-

16 dőszegélyen molyhostölgy száraz ágáról kopogtatva. - S-Mh, A-Sz/. - 1 db. Phvmatodes testaceus L. ah. varlabilis 1. - A faj többi változataival együtt tölgyfák száraz ágairól kopogtatva. - S- Mh, VT.2, VT.28 A-Sz/. - 2 db. P. testaceus L. ab. combinat us Roub. - S-Mh, VT. 21 AA -1 db. P. testaceus L. ab. siroilaris Küst. - N-bt, VT.21 AA-1 db. Phymatodes rufipea Pabr.- Virágzó tölgyről,erdószegély cserjéiről kopogtatva. - 3-Mh, V.5-10 A-Sz/; N-Mh, V.4-9 A/; N-Th,V.9 A/; N-Ah,V.10-VI.l A-Sz/; V-K,V.25 A/.- 23 db. Phymatodes alni L.- Erdőszéleken és cserjésekben kopogtatva, valamint fühálózva.- S-Mh, V.5-VI.2 A-3z/; N-Mh, V.10 A- Sz/; N-Ah, V.9-10 /K-Sz/. - 9 db. Anisarthron barblpes Schrank. - A Meleg-hegy déli oldalán gesztenyéről kopogtatva. - S-Mh, VT.28 A-Sz/, - 1 db. Xylotrechus antilope Zett. - Száraz, vagy sérült molyhostölgyek törzséről,ágairól került elő. - S-Mh, VT AA VII. 10 A/; N-Mh, VII.11 AA - 11 db. Clytus A/. tropicus Panz. ab. praescutellarís Pic - Molyhostölgy száraz aágairől kopogtatva. - N-Ah, Clytus - 1 db. "öreg tölgyes", VI.1 rhamni Germ.- Változataival együtt virágzó növényzetről fühálózva.- S-Mh, VI.21-VII.10 A/; A/î N-Th, V.31-VI.22 A/ db. N-Mh, VI.23-VII.il C. rhamni Germ. ab. ferruginlpes Pic - S-Mh, VI A/; N-Mh, VI.24 A/. - 5 db. C. rhamni ab. temesiensis Germ. - 3-Mh, VT A/; N-Mh, VI.23, VII.11 A/; N-Th, VT.22 AA - 10 db. Clytus őrletis I. - Virágzó cserjékről kopogtatva és fühálózva. - N-Mh, V.9, V.30 A/î N-Ah, VI.1 A/; N-Th, V. 31 A/. - 4 db. Plaglonotus detritus L. - Kiszáradt tölgyfán egyelve.- N-Mh, VTI.11 A/; S-Mh, VI.21 AA - 6 db. Plagionotus floralia Pali. - AZ egász Velencei-hegységben v. 29-VTI.13 között rétek virágjairól nagy tömegben került a

17 í^inái<5da. - N-Mh, A A - 23 db. s-mh, A/; N-Th, A/; V-T, A»téi/. P. floralis Pali. ab. aulious Laich. - N-Mh, A/í N-Th, A/; S-Mh, A/t V-T, /H/ db. Chlorophorua varias O.P. Müll. - Virágzó növények en igen közönséges. - S-Mh, VI.28 A-Sz/; N-Mh, VI.20 A/; S-Dh,VII. 1-5 A / l P-Bv, VII.15 A/l V-T, VII.9 /H/, VII.19 Aa/; S- T, VII.1 AA VIII.8 /B-M/; D-vá, VIII.18 A/ db. C. vari us O.P. Müll. ab. ooellatus Vital. - S-Mh, VI. 27 A / l - 1 db. 0. varias O.P. Müll. ab. v i r i d i c o l l i s Kraatz - N-Mh, VII.13 A/î P-Bv, VII.15 Aa/. - 2 db. C. varias O.P. Müll. ab. incanas Plav. - P-Bv, VII.15 A»/l V-T, VII.19 Aa/. - 2 db. Chlorophorus sartor Müll. - Rétek virágjain gyakori. - S-Mh, VI.26, VTI.10 A / l N-Mh,VII.13 A / l V-T, VII.19 Aa/ S-T, VIII.8 /B-M/ db. Chlorophorua figuratus Scop. -Virágzó növényekről fühálózva. - S-Mh, V.30-VI.27 A / l NJíh, VI.24 A/l N-Th, V.31-VI.24 A/ db. Isotoaus speolosus Schneid.- A Meleg-hegy csúcsán lámpafényrs röpült. - S-Mh, VII.11 /issekutz/. - 1 db. Purpuricenus Kaehleri 1,- Változatával együtt a Meleg-hegyen molyhostölgy száraz ágairól kopogtatva és egyelve. - S-Mh, VI. 28 A-Sz/; N-Mh, VII. 11 A A - 6" db. P. Kaehleri 1. ab.litoralib Dep. - S-Mh, VI.28 A-Sz/,VI.21, VII. 10 A / l N-Mh, VII. 11 A/ db. Dorcadion aethiopa Scop. - Az egész Velencei-hegység területén,száraz réteken, szántóföldek között, utakon stb.közönséges. - S-Dh, VII.5 AA S-Mh, V.30-VI.28 A/l N-Mh, V.9 A/, V.10 /KL/, VI.15 Aa/; N-Th, V.5-10 A-Sz/; N-Ah, VI. 1 A / l N-Kf, IV.7 A-Sz/; S-T, V.26 A-3z/; V-É, V.23 A A - 31 db. Dorcadion fulvum Scop. - Különösen a Velencei-tó partjának szárazabb rétjein közönséges.- D, V A A V.8 /S/; D-

18 szi, IV /KX/KV AA 28 A-Sz/*» P-Kh, IT AA - 49 db. Dorcadion pédestre Poda - P-3\ IV A/*.K-Ï»IV. Az egész Velencei-hegység terüleletén közönséges. - S-Mh, V.5-VI.26 A/, X- 14 hő alól A/; N-Mh, V.5-10 A-Sz/, VI.15 Aa/; N-Th, V.8 A/; N-Kf, IV. 7 A-Sz/; P-Kh, IV A/í A/ db. S-T, V.26 A-Sz/jP-T, IV. D. pédestre Poda v. austriacum Gglb. - S-Mh, VI.2 A/; N-Mh, V. Io A-Sz/; N-Kf, IV.7 A-Sz/. - 3 db. Dorcadion Scopolji Hbst. - Csak a Velencei-tó mellől került elő. - D, V A/i D-szl, IV.30 /K-Sz/; P-T, 1V.24-2«A/. - 9 db. 11 opns nebulosus 1. - Tölgyfáról kopogtatva.- S-Mh, VT. 2-VT.. 28 A-Sz/; N-Th, V.31 AA - 5 db. Exocentrus adspersus Muls. - Virágzó tölgyfákról kopogtatva, néhány példány lámpafényre röpült. - S-Mh, VI.21-VII.10 AA VI.22 /Gozmány/ db. Exocentrus lusitanus I. - Virágzó tölgyfáról kopogtatva. - S-Mh, VI AA N-Mh, VTI.13 A/; N-Ah,VI.1 A A -25 db. Exocentrus punctipennis Muls-Guilleb. - A Meleg-hegyen kopogtatásból került elő, lámpafényre is repült. - S-Mh, VI. A-3z/, VTI.lo A/i N-Mh,VTI.13 AA VTII.30 /KL/.- 8 db. Pogonochaerus fascioulatua De Geer - Kopogtatva. - N-Th, V.9 A/. - 1 db. Stenldea Genei Arag.- Molyhos tölgy száraz ágairól kopogtatva. - S-Mh, VT. 2, VI. 21, VI. 25 AA V.5 AV. - 5 db. Agananthla Klrbvi Gyll. - Verbascum-ról.- S-Mh, VTI.27 AA- 1 db. Agapanthia Dahl! Rieht. - Bogáncsról fühálózva.- S-Mh, V.30- VI. 2 AA N-Mh, VT. 1 AA D, V.17 AA S-T, V.26 A-Sz/. - 7 db. Agapanthia vjllosoviridescens De Geer - Csak a Velencei-tó mellől került elő. - D, V.17 A/; P-Bv, V.8 /S/. - 2 db. Agapanthia cardul I. - Bogáncsról fühálózva. - S-Mh, VT.21 AA N-Mh, V.9 A/; N-Th, V.31 A/i N-Ah, V.10 A-Sz/, VT.

19 1, AA - 6 db. Agapanthia vlolacea Pabr, - Réteken fühálézva. - N-Ah, 7.9, 71.1 A/î K-T, /!S/ P-Bv, 7.8 Aa/. - 5 db. Mesosa curculionoldes 1.- Kopogtatva.- S-Mh,71.25 A/*- 1 db. Megosa nebuloea Pabr. - Tölgyesben kopogtatva. - S-Mh, A/í N-Mh, 7.9 A/, TI. 15 Aa/; N-Ah,7.10 /K-Sz/,7I. 1 A/í N-Th, 7.31 A/ db. Anaesthetle testacea I. - Tölgyfákról kopogtatva.- S-Mh, AA VI.28 A-Sz/ db. Saperda populnea 1. - Nyárfagalyakról fühálózva. - S-T, 7.26 A-Sz/. - 1 db. Tetrops praeusta 1. - Erdőszélen, cserjésben,tisztásokon kopogtatva és fühálózva. - S-Mh, 7.5 A-Sz/, 71.2 AA N-Mh, 7.4, 7.9, 7.30 A/í N-Th,7.5 A-Sz/; 7.8-9, 7.31 A/í N-Ah, 7.10 A-Sz/ db. Tetrops Starki Chevr. ab.peeudo. * usta J.Müll. - Tölgyesben és cserjésben kopogtatva. - S-Mh, V.5, V.10 A-Sz/, V.30 A/; N-Mh, V.4 A/; N-Ah, V.9 A/; S-T, V.26 A-SZ/.-8 db. T. Starki Chevr. ab. pseudopraeusta J. Müll, sötét láhu példányok. - S-Mh,V.30 A/; N-Mh,V A/; N-Th, V.31 A/; N-bt fenyves, VI. 1 AA - 23 db. Phvtoeoia S-Mh, Argus Pröl. - Napsütötte déli lejtőkön fühálózva.- VI.2 A/. - 4 db. Phytoecia nigripes Voet. ab.nlgro p übe s o ens Btt, - Csak a Velencei-tó mellett gyűjtötték. - S-T, V.26 AA V-É, V.23 /S/. - 2 db. Phytoecia vir gui a Charp. - Fühálózva. - S-T, V.26 A-Sz/. - 1 db. Phytoecia pustulata Schrank _ Virágzó növényzetről fühálózva.- S-Mh, V.30-VT.2 A/i N-Mh, V.4 AA N-Th, V.31, VI.22 A/; N-Ah, V.10 A-Sz/, 71.1 A/í B-szl, V.30 A-Sz/; S-T, V.26 A-Sz/ ; V-É, V.23 AA K-T, VT. 5 A-A V-T, VI. 5 /s/ db. Phytoecia nigricornis p. ab.solidaginis Bacb _ Fühálózva N-Ah, VI.1 A/. - 1 db.

20 Phytoecia cylindrica L. - B-Bv, V.8 Ka/. - 1 db. Phytoecia icterica Schall.- Csak a Velencei-tó mellett gyűjtötték. Virágzó növényzetről fühálózva. - V-T, V.23 /S/i V-É, V.2 /S/, V.3 /H-Ka/, V.23 /K/; K-T, VI.5 /S/; S-T, V. 26 /I-Sz/, V.30 /Ka/ db. Phytoecia caerulea Scop. - Virágzó növényzetről fühálózva. - N-Mh, V.4 /K/, IV /B-M4 N-Th, V. 5 /K-Sz/, V.31 /K/; K-T, IV.28 /K-Sz/; P-T, IV /K/. - 8 db. Phytoecia coerulescens Scop. - Változatéval együtt virágzó növényzetről fühálózva és kopogtatva. - S-Mh., V.30 /K/; N- Mh, V.10 /K-Sz/, VI.1 /K/; N-Ah, VI.1 /K/. - 5 db. P. coerulescens Scop ab. abacura Bris. - S-Mh, V.3O-VII.IO /K/; N-Th, V.3I-VI.24 /K/; N-Ah, VI.1, VI.23 /K/; S-T,V.26 /K-Sz/ db. Oberes erythrocephala Schrank ab. insidlosa Muls. - A faj többi változatával együtt kutyatejről fühálózva. - S-Mh, VI.2, VI.21 /K/; N-Mh, V.30, VI.24 /K/. - 5 db. 0. erythrecephala Schrank ab. Montandonl Plc - S-Mh, VI.21 /K/; N-Mh, V.29 /MM/, VI /K/. - 7 db. 0. erythrocephala Schrank ab. pronotalia Csiki - S-Mh, VI.2 /K/l Nadap, V.29 /MM/. - 3 db. Die Cerambyciden-Fauna des Velenceer-Gebirges Von K. É. Murai, Budapesf Die Forscher des Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums sammelten im Laufe ihrer im Jahre 1951 durchgeführten systematischen Untersuchungen im Velenceer Gebirge ausserordentlich viele Cerambyciden. Die Veröffentlichung dieses 75 Arten in mehr als Exemplaren enthaltenden Materiales erscheint umso wichtiger,als aus dem betreffenden Gebiete bisher keinerlei Literatur angaben vorliegen.der geologische Aufbau und die Vegetation des Velenceer Gebirgea i s t sehr charakteristisch. Die Hauptmasse des Gebirgea be-

21 steht aus Granit; seine Südahhänge sind mit Wiesen von ausgesprochener Steppenvegetation,sowie mit Beständen von Nereus lanuginosa bedeckt, seine Täler und Nordabhänge mit Carpinus-Quercus-, sowie Quercus robur-waldern. Als reichste Fundstellen für Cerambyciden erwiesen sich der Südhang des sog.meleghegy und der am Plateau hinziehende Waldrand,dessen Bäume im Jahre 1950 infolge eines Waldbrandes weitgehednst geschädigt wurden und so den Bockkäfern günstige Lebensbedingungen boten.. In dem vorliegenden Cerambyciden-Material finden sich fast ausnahmslos alle für das Ungarische Mittelgebirge kennzeichnenden Arten. Seine Zusammensetzung weicht aber dennoch von dem allgemeinen Bilde der Cerambyciden-Fauna der Mittelgebirge ab, da es verhältnismässig viele Steppentiere und mediterrane Arten enthält, bzw. Arten pontomediterraner Verbreitung, sowie weiters auch noch einige submontane Formen. Als Steppentiere können folgende Arten betrachtet werden: Cortodera villosa,leptura livida ssp.pecta,clytus rhamni, Plagionotus f l o r a l i s, Dorcadion aethiops, D. pédestre, Agapanthia Kirbyi, Phytoecia Argus, Ph. pustulata, Ph. coerulescens und Oberes erythrocephala. Mediterrane Arten: Strangalia revestlta. Stenopterus flavicornl8, Rhopalopus spinicornis, Exocentrus punetipennls und Stenidea Genel. Submontane Arten: Strangalia maculata, Molorchus umbellatarum und Clytus arietls. In dem mir vorliegenden Material befinden sich auch mehrere Formen, welche bisher in der Fauna Ungarns nicht bekannt werden. Es handelt sich dabei um folgende Formen: Strangalia maculata ab.reducta, Str. septempunctata ab. apicemediopunetata, Str. septempunctata ab. nigrithorax. Stenopterus rufus ab.cavalairensle, Clytus rhamni ab. ferrugineipes und C. tropicus ab. praescutellaria. Die ausserordentlich starke, in der Zeichnung der Flügeldecken auftretende Variabilität der Art Pachytodea erra-

22 tlca wird in den Abbildungen 5-29 dargestellt. Unter diesen Abberationen konnten mehrere mit keiner der bisher beschriebenen Abarten identifiziert werden. Sehr interessant erscheint weiterhin die Feststellung dass die Stammform der in Ungarn allgemein verbreiteten und häufig gefundenen Cerambyciden-Art Leptura livida im Gegensatz zu den bisherigen Literaturangaben in Ungarn überhaupt nicht vorzukommen scheint, sondern nur durch ihre Unterart pecta Dan. vertreten wird, deren Verbreitung sich auf Osteuropa beschränkt.die Stammform selbst kommt in Westeuropa -vcr. Anlässlich der Bearbeitung des vorliegenden Cerambyciden-Materiales aus dem Velenceer Gebirge beschäftigte ich mich auch eingehender mit der Unteruschung der ungarischen Exemplare der Arten Tetrops praeusta und T.Starki. Dabei ergab sich nun, dass T. Starki über ganz Ungarn verbreitet ist und überall häufig vorkommt, doch finden wir in erster Linie nur ihre ab. pseudopraeusta, während ihre Stammform ausserordentlich seltem i s t. T. Starki ab. pseudopraeusta und T. praeusta zeigen in den meisten Fällen in bezug auf ihren Habitus und in bezug auf die Behaarung, sowie Punktierung des Körpers weitgehende Unterschiede,welche die sichere Trennung der beiden Formen ermöglichen. Die im Velenceer Gebirge von Quereus lanuginosa gesammelten Exemplare gehören sämtlich T. Starki ab. pseudopraeusta an,während die von Prunus spinosa, Crataegus und anderen Sträuchern stammenden Bockkäfer dieser Gruppe zu T. praeusta gestellt werden müssen. Felelős: Kovácsné, Saurai Éva Magyar Rovartani Társa;.ág, Budapest VTJu Baross U.13..