44. SZÁM ECSEDI ISTVÁN SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT EMLÉKÜLÉS ELŐADÁSAI szeptember

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "44. SZÁM ECSEDI ISTVÁN SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT EMLÉKÜLÉS ELŐADÁSAI. 1985. szeptember 26-27."

Átírás

1 A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI MÚZEUMOK 44. SZÁM KÖZLEMÉNYEI ECSEDI ISTVÁN SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT EMLÉKÜLÉS ELŐADÁSAI szeptember

2

3 A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI SZERKESZTI: GAZDA LÁSZLÓ 44. ECSEDI ISTVÁN SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT EMLÉKÜLÉS ELŐADÁSAI szeptember

4 HU ISSN

5 ELŐSZÓ A Déri Múzeum első igazgatójának, Ecsedi Istvánnak életére, munkásságára emlékeztünk szeptember én. Születésének 100. évfordulója nemcsak Debrecennek, a Déri Múzeumnak, hanem a magyar néprajztudománynak is kiemelkedő eseményt jelentett. Lehetőséget arra, hogy néhány fontos néprajztudományi kérdés áttekintése mellett mai problémákat is szemügyre vegyenek a kétnapos tanácskozás résztvevői. Természetesen elsősorban Ecsedi Istvánnak a magyar tudományosságban elfoglalt helye, néprajzi gyűjtő- és feldolgozómunkájának értékei, muzeológiai tevékenysége határozta meg az emlékezést. A kétnapos emlékülés az évi múzeumi és műemléki hónap megyei rendezvénysorozatának nyitóeseménye volt. Gyarmati Kálmán megyei tanácselnök-helyettes olyan eseménynek minősítette az emlékülést, amely nemcsak a néprajz, a Hortobágy kutatójának munkásságát állította reflektorfénybe, hanem alkalmat teremtett a múzeumügy társadalmi fontosságának, tudományos és közművelődési szerepének a kiemelésére is. A centenáriumi rendezvény mindezeket azzal is alátámasztotta, hogy megrendezésében részt vett Hajdú-Bihar Megye és Debrecen Város Tanácsa, a Magyar Néprajzi Társaság, a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Megyei Műemléki Albizottság, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Hortobágyi Intézőbizottság, a Hortobágyi Állami Gazdaság és természetesen a Déri Múzeum. Az itt közreadott előadásokon kívül emlékezetes marad a kétnapos tanácskozás néhány, kiemelkedő programja. Sor került Ecsedi István új síremlékének avatására, ahol Borbély Miklós, Debrecen tanácselnök-helyettese mondott beszédet. Az alkalomra készült népdalfeldolgozásokat Hortobágyi népdalrapszódia címen a Maróthi kórus mutatta be a szerző Czövek Lajos vezényletével. A műsor Olsvai Imre előadásához kapcsolódóan az első nap záróeseménye volt. A Hortobágy vált színhelyévé a másnapi eseményeknek. Pásztornótái gyűjtésének színhelyén, a kadarcsi csárda falán kapott helyet a Somogyi Árpád által alkotott Ecsedi-emléktábla, amelyet Angyal László a Hortobágyi Intézőbizottság nevében avatott, a műemléki helyet jelölő táblával együtt ben újítottuk fel a Hortobágyi Pásztormúzeum kiállítását is, a Művelődési Minisztérium és a Központi Múzeumi Igazgatóság segítségével, illetve közreműködésével. Ehhez is segítséget nyújtott a Hortobágyi Állami Gazdaság, a Hortobágyi Nemzeti Park és a Hortobágyi Intézőbizottság is. A kiállítás dr. Varga Gyula forgatókönyve és rendezése, Bánkuti Albin technikai rendező közreműködésével készült el, az előzőnél gazdagabban jelezve a Hortobágy gazdaságtörténeti és néprajzi értékeit, valamint a Debrecen városhoz tartozásának hatásait.

6 Jelképpé nőtt az, hogy épp a tudományos Ecsedi-emlékülés keretében történt meg az új kiállítás ünnepélyes átadása Balassa Ivánnak a Magyar Néprajzi Társaság elnökének avatóbeszédével. Ily módon vált Ecsedi István születésének 100. évfordulója a néprajztudomány és a Déri Múzeum ünnepévé, s az elhangzott előadások, valamint az erre az alkalomra megjelent, Balogh István által írt tanulmány tovább gazdagították az Ecsedi Istvánra és a néprajzra vonatkozó tudományos eredményeket, s hozzájárultak a múzeumügy gazdagodásához. Gazda László A

7 Balassa Iván Ecsedi István századik születésnapján Elnöki megnyitó Ecsedi Istvánnak, Debrecen és a Tiszántúl kiemelkedő néprajztudósa születésének százéves fordulójának megünneplésére gyűltünk össze. Ez nemcsak helyi ünnep, hanem az egész magyar néprajztudomány megemlékezik a nagy kutatóról, a gyűjtőről, muzeológusról, aki első igazgatója volt az új és impozáns, múzeumi célra épült Déri Múzeumnak, mely azon kevés épületek egyike Magyarországon, melyet múzeumi feladatok ellátására emeltek, és ma is korszerűnek mondható. Érdekes módon az 1920-as évek a középítkezések egész sorát biztosították Debrecen számára, hiszen ekkor épült az egyetem központi épülete, a klinikák, de egész sor bérház, így többek között a püspöki palota. Visszaemlékezve kisdiák koromra, az a felfogás járta, hogy a középületeket a református Debrecen kapja, hogy a kormányzat ellensúlyozza azt a sok lehetőséget, amit ebben az időben a katolikus Szeged számára biztosított. Igaz, nem igaz, nem tudom, ezt már az újkor jeles helyi történész kutatóinak keli cldönteniök. Ecsedi István, a debreceni cíviscsalád tagja, nemcsak tudta, hanem élte is a különösen az első világháborúig csaknem érintetlenül megmaradt parasztpolgári életformát, minden munkájával, minden kötöttségével együtt. Ha valaki, akkor ő igazán tudta, hogy milyen nehezen járult hozzá a család, hogy tovább tanuljon, hogy foglalkozását tekintve kilépjen ebből a körből. Bár ezt megtette, de mindennapi egyéni életét tekintve haláláig megmaradt Mester utcai cívisnek. Sajnos személyesen nem ismerhettem, de a Garai utcán lakva most is előttem van, ahogy a Jókai utca felől hazafelé végigballagott ezen az utcán. Ha emlékeimet felidézem, sohasem szembe, hanem eltávolodóban jelenik meg alakja, és ezt jelképesnek tartom, mert értéke így növekszik állandóan, ahogy időben, térben távozik**. A földrajz területéről érkezett a néprajztudományba, mint korának számos kiemelkedő néprajzkutatója, így többek között Bátky Zsigmond, Györffy István és mások. Egész életében gyalogos vándor volt, aki nemcsak a poros országutakat" rótta, hanem a kanyargó, kitaposott ösvényekről is gyakran letért, hogy egy-egy pásztorral, halásszal vagy éppen orvvadásszal elbeszélgessen. Közben mindenről jegyzetet készített, és olyan hatalmas néprajzi adatmennyiség gyűlt össze, hogy az már önmaga követelte a nyilvánosságra kerülést. Bár Szegeden személyesen is megismerte Tömörkény Istvánt, Móricz Pált, sokat forgatta munkáikat, de mégsem a szépírói utat választotta, bár néhány útikönyve azt bizonyítja, hogy ilyen tehetséggel is rendelkezett. A pontos leírás, adatközlés, a tudományos hitelesség volt legfontosabb erőssége, mely már a Hortobágyról írt alapvető munkájában is megmutatkozott. Keresztül-kasul járta a hatalmas pusztát, melyebben az időben még sok mindent megőrzött az előző századok hagyományaiból. A Hortobágyról szóló, 1914-ben megjelent alapvető munkáját ma is haszonnal és tanulsággal forgatjuk, annál is inkább, mert ennél jobb és alaposabb munka napjainkig sem készült arról a területről, ahol a szilaj állattartás" a legtovább megmaradt. Ecsedi István a néprajzi ismeretek elsajátításában autodidakta volt, mint kortársai valamennyien, sőt későbben is sokan, magamat is beleszámítva, aki azt egyetemen soha nem hall-

8 gattam, de nem is hallgathattak ilyen előadásokat. Az ő nehézsége azonban a későbbi utódokénál sokkal nagyobbra méretett, hiszen akkor nem volt bibliográfia, amikor az előző év termésének összeállítását már egy év múlva kézbe vehetjük, nem volt Magyarság néprajza, nem lapozhatta fel a Magyar népkutatás kézikönyvének kitűnő füzeteit, az Ethnographiában és a Néprajzi Értesítőben való eligazodást nem segítették mutatók, hogy a legújabb kor eredményei között ne is említsem a Magyar néprajzi lexikon öt kötetét. ZoltaiLajoson kívül még az sem volt, akivel egy-egy kérdést megbeszélhetett, megvitathatott volna. Bár némi segítséget nyújtott ugyan a budapesti Néprajzi Múzeum és annak tudós kutatógárdája, de a főváros messze esett Debrecentől. Ecsedi István nagyságát és jelentőségét éppen az mutatja, hogy hallatlan erőfeszítéssel olyan tanulmányokat és könyveket írt, melyeken a provincializmusnak még a legkisebb nyoma sem fedezhető fel, sőt ezek kora magyar néprajzi termésének élvonalában tartoznak. Három alapvető munkáját még a továbbiakban az előadások értékelni fogják. A Tiszántúl és Debrecen népi vadászatáról, halászatáról és táplálkozásáról írt könyvei a magyar néprajztudomány alapvető irodalmához tartoznak, melyek mintául szolgáltak sok más hasonló gyűjtésnek és feldolgozásnak, de az utódok a mestert megközelíthették, de túl napjainkig sem szárnyalták. Mindezeket ötvenéves koráig adta közre, miközben a vidék legnagyobb múzeumát vezette. Joggal állapította meg róla Gönyey Sándor: Munkái, melyeket még a hortobágyi pásztorélet delén végzett el, megbecsülhetetlen értékes forrásai maradnak a magyar néprajznak. Összefoglaló művei a debreceni határ és Tiszántúl halászatáról, vadászatáról és táplálkozásáról be nem fejezett életművének csak bevezetései" (Néprajzi Értesítő 28/1936, 158.). Ecsedi István tanítványokat is nevelt, akik közül a következőkben Balogh István ismerteti életrajzát, az a Balogh István, aki Debrecen történetének és néprajzának legjobb ismerője, és aki három nagy debreceni tudós: Zoltai Lajos, Ecsedi István és Szabó István örökét viszi tovább, és újabb ís újabb megállapításaival emeli magasabb fokra.

9 Balogh István Ecsedi István emlékezete Egy hete múlt száz éve, hogy megszületett, és már majdnem egy fél évszázad óta nyugszik a Köztemető tölgyfái alatt, ha valóban nyugodalmat talált doktor Ecsedi István. Temetése napján Gulyás Pál így búcsúztatta: Még egyszer feléd kiáltok, Doktor hortobágyi pásztor, Ki elindultál világgá A hortobágyi határból. Mikor temették, az egész város búcsúztatta, mintha érezte volna, vele sírba szállott az elmúlt debreceni cívisvilág egy darabja. Ez lényegében igaz is volt. Temetése napján nem csupán a koporsóra hulló hantok dübörgését lehetett hallani. Az az irányzat, amely ellen a 20-as évek elején olyan kitartóan harcolt, amiért éveken keresztül vállalta a számára csak kiábrándulást hozó politizálást, éppen a halálát megelőző hónapokban jutott Debrecenben uralomra, mondvacsinált perrel seperve el a debreceni gondolat jelképes képviselőjét. Ennek a körülménynek nem kis része volt abban, hogy tudományos működése csúcspontján, legtermékenyebb korában, 51 éves fejjel hanyatlott sírba. Akkor már az a Debrecen, amelyben született, felnőtt, és amelynek életét szentelte, már maradványaiban is eltűnőben volt. Élete munkáját hagyta befejezetlenül. A két világháború közötti korszak Debrecen kulturális életében két maradandó intézményt hozott létre, az egyetemet és a Déri Múzeumot. Ecsedinek mind a kettőhöz volt köze. Az elsőnek magántanára, a másiknak megalakulása után első igazgatója volt. Az új, a város szellemi élete központjának szánt kulturális intézmény kereteit az ő hétéves igazgatása kezdte kitölteni tartalommal, de korai halála miatt, több más nagyszabású tervei mellett ez is befejezetlen maradt. Az ezután következő idő, majd a háborús évek következtében a nagy jövőjűnek szánt intézmény élete csupán az ott felhalmozott értékek átmentésére volt elegendő. Sokágú tevékenysége mellett földrajzi tankönyvíró is volt. Pedagógiai működése során azt vallotta, hogy a földrajztudomány az embernek a természeti környezet erői felett aratott győzelmét hivatott ábrázolni. De ezt a folyamatot csak úgy lehet érzékeltetni a tanulókkal, ha minél jobban megismerik szűkebb környezetüket, és innen kiindulva fokozatosan táguló koncentrikus körökben ismerik meg a hazájuk, az európai földrész, majd az egész föld leírását. Tudományos kutatásában is ez a cél vezette. Fiatalon még harmincéves sem volt megírta kora földrajztudományának színvonalán szülőföldjének, a Hortobágy pusztának máig forrásértékű enciklopédiáját, amely az emberföldrajz és a születőben levő magyar nép-

10 rajztudomány szintézise volt és 1913 között heteket, hónapokat töltött a debreceni Hortobágy pusztát környező legelőkön az akkor már utolsó óráit élő ridegpásztorkodás tanulmányozásával. Kortársai nem kis derűvel emlegették gyűjtésmódját: több nyáron tergenyés szamarát vezetgetve vándorolt egyik pásztortanyától a másikig. A szamár hátára volt felkötve a gúnyája, a fényképezőgép, az élelem és a pásztorok bizalmának megnyerése végett a dohány és a pálinka. Egy évtizeddel később, mikor a hortobágyi pásztornóták és betyárballadák gyűjtésével foglalkozni kezdett, hasonló módszert követett, csak ekkor már a pusztai csárdákban vendégelte meg a dalos pásztorokat. Erről igy emlékezett meg: Nehezen ment, az öreg pásztorok nem akartak a fonográf tölcsérébe dalolni, személyes ismeretségem, amelyet számomra atyám legeltetési jogai biztosítottak, továbbá állandó köztük tartózkodásom átsegítettek ez akadályon. Sőt amikor a fonográffal visszadaloltattam a nótát, bizonyos csodálkozó tisztelettel engedelmeskedtek. Hírem messzire elment, és a gyűjtés lehetővé vált. Magam jártam kunyhóról kunyhóra, karámtól karámig, így igyekeztem zárkózott lelkükbe férkőzni. Sokszor rendeztem tiszteletükre nagy mulatságot, ők adták az ennivalót, én hozattam a bort. Meghívtuk a szomszéd pásztorokat, ha volt bor, volt nóta is, bizony néha egyfolytában két nap is mulatoztunk." A kadarcsi csárda, az angyalházi Fekete Sas sokszor volt a nótagyűjtés ürügyén nagy pásztormulatságok színhelye. Buzgón látogattam az útszéli csárdákat is. Itt megkerül a pásztor, ott ácsorog egy vándorhegedűs is. Itt sem sajnáltam a bort. Jó bor, muzsika mellett sok szép nótát felvettem." A Déri Múzeum néprajzi adattára ma is őrzi a csárdai pásztormulatozásokon felvett fonográfhengereket és azt a fonográfot, amelyet nem restellt hátizsákjában magával cipelni helyről helyre. Ecsedi István a magyar néprajzkutatóknak ahhoz a nemzedékéhez tartozott, amely számára a paraszti életforma nem könyvből szerzett ismeret, hanem életélmény volt. Számára még inkább, mint kortársai számára, mert családi körülményei folytán szülei haláláig tulajdonképpen ebben az életformában élt. Egyik öccse halála napjáig paraszt maradt, a debreceni cívisparasztság talán utolsó képviselőjeként halt meg egy évtizeddel ezelőtt. Zoltai Lajos, a Déri Múzeum elődjének, a Városi Múzeumnak első és egyetlen hivatalos dolgozója, finom tollrajzban örökítette meg azt a kerek kapus, az utcától magas kőfal kerítéssel elválasztó házsort a mai Mester utcában, amelyek egyik háromablakos cívisházában szept. 20-án Ecsedi István született. Ennek a háznak a helyén épült az 1910-es években a mai Mester utca 23. számú lakóház, amely már a debreceni cívisparasztok polgárosodás felé való igényét fejezi ki. Ez a ház inkább az akkor már kollégiumi tanárnak választott Ecsedi István számára szolgált életkeretül, mert atyja haláláig folytatta a hagyományos cívisgazdálkodást. Elepen, a Hortobágy szélen volt a tanyája, a Nagycserén kaszálója, a Köntöskertben szőlője. Nagyszámú rideg marhája nyáron a Hortobágyon legelt, teleltetni a cserei kaszálóba, onnan, ha felette a takarmányt, az elepi tanyára hajtották, ahol akolban, a csutkázón tavaszodásig, a Hortobágyra való kiverésig maradt. Apja csak télen és vasárnapokon lakott benn a városon, különben a tanyán vagy a kaszálóban élt, vagy a heti vásárokat járta. Kortársai számos anekdotát tudtak mesélni viselt dolgairól, amelyek a már akkor is egzotikumszámba menő cívisparasztnak ábrázolják. A család életformáját és magasabb szellemi igényét anyja képviselte. Fia utolsó művében megragadó módon rajzolja meg személyében az első világháború előtti kor cívisasszonyát. A régi debreceni cívisasszonyok, a nemzetes asszonyok a nagygazda»basák«feleségei, a nagyasszonyok elsők voltak a munkában. Reggel jókor kelni, megfejni a teheneket, enni

11 adni a malacoknak, aprómarhának, ez volt az első dolga. Keltek a gyermekek, megmosdatni őket, reggelit adni a családnak fő gondja volt. Aztán jött a napi munka, sütés, főzés, tésztacsinálás. Rostálta a tésztának, kalácsnak való életet. Közben az ebéd- és vacsorafőzés gondja. Estével enni adni a jószágnak, megfejni a tehenet, lefektetni a családot. Ő maga még fennmaradt. A napi munkáját befejezte. Egyszerűségében is rend, tisztaság jellemzi magát és családját, háza táját. Tehenet fej, disznót hizlal, baromfit nevel, ebből telik cukorra, sóra, fűszerre. Disznót úgy hizlal, hogy egyet eladhasson, ebből telik ruhára." Egyik legkorábbi munkájában, a debreceni építkezésről 1912-ben megjelent, mintaszerű néprajzi leírásában a saját szülei és velük egy rendben élő parasztcívisek lakóházát és annak berendezését írta le. Nem kellett messze menni adatokért, akkor még százával álltak Debrecenben ilyen házak, mint ahogy a másik tanulmányának, a debreceni lófogatokról írott értekezésének tárgyához sem kellett messze menni. Maga is gyakorolta a befogás, fogathajtás debreceni tudományát, lószerszámok nevét és használatát. Emiatt került összeütközésbe a magyar etnográfusok nesztorával, Herman Ottóval, akinek dolgozatában azt kifogásolta, hogy mások közlése alapján, előre megfogalmazott tézisek szerint próbálta a debreceni fogatosokat leírni. Az öreg tudós a helyreigazítást a megsértett debreceni önérzetnek tulajdonította, pedig ebben Ecsedi Istvánnak a néprajzi gyűjtésről egy életen át követett elve volt megfogalmazva. Eszerint a néprajz leíró tudomány, amelyben a kutató csak az általa ismert, saját maga által megfigyelt és sokszorosan ellenőrzött adatokat közölheti. Ezt az elvét a halászatról és a vadászatról írott monográfiáiban következetesen alkalmazta. Ha apján múlott volna, mint első szülött fiú, követte volna őseit. Maga beszélte finn barátjának, Eliel Lagercrantznak, hogy apja őt is parasztnak szánta, és életében nem bocsátotta meg neki, hogy úr lett belőle. A kortársak tudták is, hogy mindig csúfolódva beszélt a tanár úr" fiáról. Azt maga említette, hogy a tanulásban anyja segítette. Az elemi iskola negyedik osztályának elvégzése után nem engedte, hogy a cívisparaszt gyerekekhez hasonlóan kikerüljön a tanyára, hanem beíratta a debreceni református gimnáziumba. Ez ritka eset volt szüleinek köreiben. Móricz Pál, aki debreceni újságíró volt, írta a cívisekről: Gazdag, sőt túl gazdag polgárság lakik itt, de nem éreznek vágyat a művelődés iránt. A felsőbb iskolák padjaira ma is csak tévelygő, megbámulásra érdemes fehér hollóként telepedik az igazi cívisfiú." A millennium évében, 1896-ban iratkozott be a gimnázium első osztályába. A 73 tanulótársa között, bár akadtak olyanok, akiknek szülei kisbirtokosnak voltak bejegyezve, Ecsedin kívül debreceni cívisivadék nem volt. Nem volt nagyon jó tanuló, a közepes átlagot éppen csak meghaladta, 1904-ben tett érettségit jó eredménnyel. Debrecenben lehetett volna jogász vagy teológus, ez volt a szokott út, de ő Budapestre iratkozott be bölcsésznek. Itt már akadt sorstársa, a négy évvel idősebb Oláh Gábor, a későbbi költő és Csobán Endre, aki vele egy időben került vissza Debrecenbe levéltárosnak. Mindkettő haláláig jó barátja maradt. Egyetemi éveiről nem sokat tudunk. Egyes utalások szerint eljárt a Galilei-kör vitáira is. Lehet, hogy élete végéig megtartott plebejus szemlélete és társadalomkritikai magatartása ide vezethető vissza. Doktori szigorlatát 1908-ban tette le, értekezésének tárgya a Hortobágy természeti földrajzát tárgyaló dolgozata volt. Ebben bőségesen tárgyalja az évtizedes vitát, amely a Hortobágy puszta jövőjéről folyt. Ez a vita érthetően izgatta a paraszti-cívis társadalmat, hiszen a javaslatok megvalósítása a másfél évszázad óta kialakult gazdálkodási rendjüket bolygatta volna fel. Az értekezésben Ecsedi óvatosan állást foglalt a puszta jobb hasznosítása mellett.

12 Gyakorló tanári évét a szegedi állami gimnáziumban töltötte, majd önkéntesként Innsbruckban, a tiroli vadászoknál töltött katonai szolgálatban egy évet. Hazatérte után egy évig állás nélkül volt, ez alatt felkutatta a kollégiumi könyvtár földrajzi vonatkozású anyagát, és éveken keresztül publikálta az első magyar térképész diákok működéséről, köztük Karács Ferenc életéről írott tanulmányait ben a püspök helyettes tanárnak nevezte ki a kollégium tanítóképző intézetébe, majd egy év múlva az egyházkerületi közgyűlés rendes tanárnak választotta meg. Ezzel megkezdődött több mint másfél évtizedre nyúló tanári működése. Intézetében hasonlóan egyetemet végzett fiatal tanártársával ketten voltak képesített tanárok. Működésüket és tanítási gyakorlatukat a többségében végzettség nélküli, nagyrészt lelkészekből lett tanártársaik némi kritikával is kísérték. Szemükben a tudományos ambíció nem volt különösen dicséretes. Ecsedi István azonban nem adta fel ilyen irányú terveit ben és 1913-ban a néprajzi folyóiratokban és az Uránia ismeretterjesztő folyóiratban több közleménye jelent meg a hortobágyi pásztorkodásról, majd 1914 kora nyarán megjelentette a Hortobágyról írott nagy összefoglaló emberföldrajzi és néprajzi monográfiáját. Ennek bevezetésében már vázolta a következő évek programját. A magyar pásztorkodás eredetének megfejtésére összehasonlító tanulmányokat kell végezni a dél-oroszországi és közép-ázsiai török-tatár sztyeppéi népek pásztorélete köréből. Terveket szövögetett Szűcs János tanítványával együtt, hogy egy fél évet e tájakon töltenek, az ottani pásztorélet tanulmányozásával. Ezt a tervet a világháború kitörése hiúsította meg. Az első mozgósítással Galíciába került, és kora őszön egy gránátszilánktól oly súlyosan megsérült, hogy 1916-ig katonai szolgálatot nem is tudott teljesíteni ban az erdélyi határokra rendelték, naplószerű bejegyzései alapján számolt be később az erdélyi román betörés előkészületeiről. Az olasz frontról került haza november közepén, testileg és lelkileg megtörve. A polgári forradalom utolsó hónapjaiban lapot alapított, a birtokos kisgazdák érdekvédelmét szolgáló Hajdúföldet, amelyben a Károlyi-kormány földreformtervének igyekezett híveket szerezni. A román megszállás alatt még a katonai cenzúrával erős harcban egy ideig szerkesztette, de a megszállás után a megerősödő jobboldali kereszténynemzeti kurzus helyi képviselői kiszorították a szerkesztőségből. Az újságírásból nem, mert a helyi, polgári liberális irányzatot képviselő református szellemű lapnak, az Egyetértésnek lett a munkatársa. Politikai állásfoglalása helyileg is sok ellenséget szerzett neki. A Bethlen-féle konszolidációhoz fűzött reményei is meghiúsultak, és 1926 után végleg felhagyott a politizálással. Élénk politikai tevékenysége mellett nem hanyagolta el néprajzi kutatásait sem. A városi múzeumi szolgálata kezdetén, 1912-ben és 1913-ban többször végigjárta a halászat tanulmányozása végett a Kösely folyását és a sárréti kisvizeket. E kutatási eredményét több mint két évtized múlva, az 1934-ben megjelent halászati dolgozatában hasznosította. Déri Frigyes debreceni tartózkodása alatt 1920-ban ígéretet tett, hogy az addig kizárólag egyetemes jellegű művelődéstörténeti gyűjteményét magyar néprajzi anyaggal is kiegészíti. Ebből a célból 1921-ben és 1922-ben, akkor jelentős összeget, koronát bocsátott gyűjtőútjain felmerülő költségei fedezésére és tárgyak vásárlására. Régi tervét ebből valósította meg. Bejárta a Bodrogközt, végiggyalogolta a Tisza mentét Vásárosnaménytól Záhonyig, és Dombrádtól Abádszalókig. A múzeum anyagát 40 halászszerszámmal gyarapította. A háború után ilyen helyzetben egyetlen múzeum sem volt, még a Néprajzi Múzeum sem számíthatott ekkora támogatásra. Megelégedéssel állapíthatta meg 1922-ben: A tiszai halászati eszközök tekintélyes részét begyűjtöttem, a halászat módját ellestem, sok mesterszót gyűjtöttem."

13 Utamat gyalog tettem meg. Együtt éltem a halászokkal, akik nagyon szívesen fogadtak. Primitív kunyhóikat, egyszerű ételeiket készséggel osztották meg velem, én pedig segítettem." Gyűjtőmunkájában nem akadályozta az időjárás. Nyári hőségben gyalogolt az Ecsedilápon, kemény téli fagyban figyelte meg a tiszai jeges halászatot. Pontos leírást is adott róla: A part mentén nyolc-kilenc méterre egy-egy szűk léket vágtak. Húszat-húszat egy oldalon. Felkanyarítják a Tisza közepéig, itt egy nagy négyszögletes beadótanyát vágnak. Az alsó részen már oldalt, a parthoz közel vágják a kiszedőtanyát. A beadótanyán bevetik a hetvenöles hosszú, hét öl széles óriási hálót. Könnyen megy. Egy nyolcméteres hajtórúdra méteres kötelet kötnek. Ez a csat vagy apacsfához van kötve, amely fa a háló szélességét fogja át. Ezt a hajtófát elindítják jobbra. Balra ismét a másik fa megy. Könnyen szalad a sík jég alatt. A lékig ér, ahol egy rossz vasvillával löki tovább egy ember. Két halászlegény jobbról, kettő balról, a második kiemelőléken már várja a kötelet. Amint megérkezik, a vállukon keresztülvetett nyakló segítségével, nagy erővel húzzák a hálót. Jégpatkóval felszerelt lábukat megvetik a jégen. Nehezen bírják. A háló szép lassan vonul a jégpáncél alatt a folyón keresztbe, és lábolja a nagy mélységű vizet. Az átlátszó tiszta jégen szépen látható. Látni, amint a felzavart álmos halak csaponganak. A menekvés már nehéz, mert a kör záródik." Mióta végleg felhagyott a politizálással, örök tevékenységét három térre összpontosította. Mint tanár felettesei állandó dicsérete mellett látta el oktatói munkáját. A képzőben mind a négy, később öt osztályban egyedül ő tanította a földrajzot és az V. osztályban az alkotmánytant. Az évi elemi iskolai tanterv a földrajzot önálló tantárggyá tette, és így a tanítóképzőben is nagyobb gondot kellett fordítani a tanítására. Tankönyvek azonban nem voltak, és a tantervi utasítás is csak 1926-ban jelent meg. Ecsedi a saját jegyzetei és saját módszere szerint tanította tárgyát. Jegyzeteit szabadon adta elő, tanítványai előadásait jegyezték, délutánonként négy-öt tanítványát berendelte a tanári szobába, és beszámoltatta őket a hallottakról. Órákon sohasem feleltetett, noteszbe a jegyeket nem írta be, év végén az évi teljesítmény alapján osztályozott. Szigorú, de igazságos tanárnak tartották. Az új tantervnek megfelelően kialakította a tanmenetet, és egymás után évenként jelentette meg saját költségén a tankönyveket, amelyeket az egyházkerület, majd a református konvent az ország összes református iskoláiban kötelezővé tett. Ezek a tankönyvek egyben a tanítók számára módszertani és vezérkönyvekül szolgáltak, s több kiadást megérve, 1948-ig használatban voltak. Tanítványaival minden évben tanulmányi kirándulásokat szervezett. Ezeken cserkész módra, magukkal vitt nyersanyagból saját maguk főztek, sok helyen a testvérintézetek látták vendégül, viszonosság alapján, őket ban még Bécsbe is eljutottak. A kirándulásokon két-három szegény tanítványa útiköltségét saját zsebéből fedezte. Mikor az intézettől megvált, dollárban 1000 pengős alapítványt tett, amelyből évente kitűzött néprajzi dolgozatok benyújtóit jutalmazták. Pedagógiai és egyben tudományos működésének elismerését jelentette, hogy a debreceni tudományegyetem május 9-én a város vezetőinek jelenlétében megtartott próbaelőadás után Magyarország földrajza és néprajza tárgykörből magántanárrá habilitálta. Ettől kezdve 1935-ig minden évben megtartotta magántanári óráit, az alapvizsgára kötelezett hallgatók a Kárpát-medence leíró földrajzát és néprajzát csak tőle hallgathatták. A Hortobágy kutatását ezekben az években sem hanyagolta el. A hortobágyi pásztor- és betyárnóták gyűjtéséről 1924-ben nyilatkozott először, holott ezt is évtizedes gyűjtőmunka előzte meg. A következő évben már hírlapi közlés alapján tudjuk, hogy készül a gyűjtése kiadására.

14 Az első bemutatóra jan. 19-én került sor. Naplója szerint sokezres tömeg kívánta hallani, még a kollégium udvaráról is kiszorultak. A kötet saját kiadásában 1927 májusában jelent meg. Bár óriási volt az érdeklődés, itt és a környező városokban is sok előadáson ismertette, nagyon szaporátlanul fogyott, még a 30-as években is volt jelentős számú eladatlan példánya. A gyűjtés módjáról már fentebb esett szó. Annak idején a helyi ismertetések Kodály Zoltán munkásságával hasonlították össze. Ez ugyan helyi, lokálpatrióta túlzás, de annyi igaz, hogy bár szövegtöredékeket ismertek e területről de ennyi népi dalt, pásztor- és betyárballadát a tájról senki sem közölt előtte. Harmadik szenvedélyének, a nagy nyári utazásoknak csak 1926 után hódolhatott. Nőtlen ember maradt, fizetése és édesanyja gondoskodása révén otthoni ellátása lehetővé tette, hogy minden esztendőben útra keljen. Első útja 1926-ban Bulgáriába vezetett, ahol az ottani törökök földművelését és pásztorkodását tanulmányozta. Ezt az útját 1927-ben megismételte, de már ekkor az európai Törökországba és a Márvány-tenger környékére is eljutott. A kisázsiai magasföldön honos nomád pásztorkodás területére azonban nem jutott el. A két utazásáról szerzett élményeit részben napilapokban, majd könyv alakban is megjelentette A bolgárok földjén címmel ban a lappok rénszarvas-nomádizmusa tanulmányozása végett eljutott az Északi- Jeges-tengerig. Három év múlva a helsinki finnugor kongresszusra utazott, és a finn kormány támogatásával bejárta Finnországot a halászat tanulmányozása végett. Hazautaztában Svédország. Norvégia, Észak-Németország érintésével Párizsba utazott, ahol a francia gyarmati kiállítást tekintette meg ben saját költségén bejárta Szíriát és Palesztinát. Úti élményeit az Utazásom a Szentföldön című könyvében foglalta össze. Ez a munkája tulajdonképpen összefoglalása volt a már megelőző két éven át a helyi lapokban vasárnaponként közölt útleírásainak. Ezek az újságközlemények a rá jellemző szubjektivitással íródtak. A Jordán partjára tett zarándokútjárói szóló részlet igen híven jellemzi mind a stílusát, mind az utazásmódját. Az a gondolatom támadt, hogy én is megfürdök. Én azonban szeparálom magamat a felekezetektől, és lejjebb megyek egy bozótos helyre. Egy öreg fűzfa tövében meghúzódok, és belépek meztelenül a szent vízbe... Igazán jólesik a fürdés..." A kellemest ahasznossal kötöm össze, előveszem fehér ruhámat és szappan nélkül mosok. Nehéz munka, de megy. Nemsokára megunom a mosást, ráfogom, hogy szép tiszta már, és kiterítem a gyepre száradni... " Magam visszamegyek a vízbe és fürdők. Felfigyelek. A zarándokok szent éneke emelkedik a magasba. Megkapó, áhítatos hangulat vesz körül..." Útjain igénytelenül élt. Kis szállodákban éjszakázott, hazulról vitt szalámit, szalonnát, helyben vásárolt gyümölcsöt evett, vörösbort ivott hozzá. Amint írja, az Olajfák hegyén száraz olajfaágakból rakott tűzön sütötte meg a hazulról vitt szalonna maradékát ban Olaszországban, 1935-ben pedig Németországban járt. Ezekről az utakról már nem jelentetett meg hírlapi cikkeket, de beszélgetés közben gyakran megemlékezett útiélményeiről, magát sem kímélő iróniájával. Az 1920-ban elhatározott, a Városi Múzeum és Déri Frigyes adományával egyesített új intézmény, a Déri Múzeum 1930 májusában nagy ünnepség keretében nyílott meg. Ecsedi István három éven keresztül fáradhatatian munkásságot fejtett ki az új múzeumi épület és kiállításai berendezésében, és ennek elismeréseként egy évvel korábban a városi közgyűlés egyhangú felkiáltással őt választotta meg az ország legnagyobb és akkor legmodernebb vidéki múzeuma igazgatójának. Az új intézményt kezdettől fogva Debrecen kulturális központjának szánták. A múzeummal közös igazgatás alatt állt a közművelődési könyvtár, az előadóterem. A két kiállítóteremben megrendezett kiállítások a háborús évekig évről évre a látogatók százezreit vonzották ide.

15 Az ország múzeumai között a Déri Múzeum között nemcsak a kiállításai didaktikus voltával, modernségével, de látogatottságával is messze felülmúlta a Szépművészeti Múzeumot kivéve az országos gyűjteményeket. Igazgatásának hét éve alatt minden esztendőben megjelentetett egy-két tanulmányt, amelyben a néprajzi tár gyűjteményeinek egy-egy részletét ismertette. Ezek mellett több tucatra megy a napilapokban megjelent kisebb-nagyobb néprajzi cikkeinek és útleírásainak száma. Ez években megjelent tanulmányai közül terjedelem és tartalom tekintetében is kimagaslik a debreceni és tiszántúli ember táplálkozásáról írott nagy feldolgozása, amelyben a paraszti étkezés ételreceptjeinek százai váltakoznak színes leírásokkal, mint a disznótor, kenyérsütés, a szüret, a debreceni hétköznapi és ünnepi étkezés módja és szokásai. Egyben ez volt az utolsó munkája is. A túlfeszített munka, a hetekig tartó lényegében nem éppen nyaralást jelentő gyűjtőutak fáradsága s az ugyancsak nem éppen különös kényelemmeljáró külföldi utazásai az ő erős, szívós egészségét is kikezdték ben enyhébb agyvérzés érte, ebből hamarosan kigyógyult. A szó szoros értelmében vett üdülésen" egyszer volt életében, a város balatonföldvári üdülőjében, de a pár hetes tétlenség jobban megviselte, mint a több hétig tartó palesztin és egyiptomi utazás, ahol, hogy a mindennapi életből minél többet elleshessen, az étkezését is a hátizsákból, bicskával intézte el... Utolsó útjáról 1935 nyarán már nem jelentetett meg útirajzot, de elejtett szavaiból kiderült, aggodalommal töltötte el az az átalakulás, amely a hitleri Németországban bekövetkezett. Igazi férfibarátság fűzte Káplár Miklóshoz, aki egyben kortársa is volt. Gulyásbojtárból lett festő, sok nélkülözés közt végezte el a képzőművészeti főiskolát. Éveken keresztül kenyéren, szalonnán, zsendicén élve fáradhatatlanul festette a pusztát, a pusztai jeleneteket és a pásztorokat. Barátjának 1935-ben bekövetkezett hirtelen halála, a városi közélet fokozódó jobbrafordulása nagymértékben hozzájárult hangulatának és egészségének romlásához. Még volt ideje, hogy közös barátjuk Medgyesi Ferenc szobrászművész által tervezett síremléket felállíttassa a hajdúböszörményi temetőben. Részt vett a síremlék felavatásán, bár előtte egy hónappal érte a második agyvérzés, amely után már csak tengődés volt az élete. Felépült ugyan, sőt a hivatalba is bejárt, de már dolgozni nem tudott május 17-én este szokása szerint elballagott az Angol Királynő kávéházba, onnan kilenc óra tájban hazatért. Lefekvés előtt, vetkőzés közben érte a harmadik agyvérzés. Nem volt senki mellette anyja még 1932-ben meghalt, reggel eszméletlen állapotban találtak rá. Másfél napi eszméletlenség után tüdőgyulladás végzett vele. Temetésén részt vett az egész város. A hivatalos város, az egyetem, a helyi kulturális egyesületek képviselői mellett Györffy István, a budapesti néprajzi egyetem tanára búcsúztatta. Mindenki érezte, vele a cívis Debrecen egy darabja szállt sírba. Ezt érezte Gulyás Pál is, aki e szavakkal bocsátotta útjára: Ha vándorutad magánya útitársra vágyna lent, Menj, keresd a sir ködében az elsüllyedt Debrecent.

16

17 Szabadfalvi József A paraszti állattartás és pásztorkodás kutatásának eredményei Ecsedi István munkásságában A Déri Múzeum igazgatójának, Ecsedi Istvánnak a Hortobágyot érintő néprajzi kutatásairól az 1970-es évek elején már írtam (Szabadfalvi J., Ecsedi István és a Hortobágy-kutatás. Műveltség és Hagyomány, XV XVI. Debrecen, ). Ez részben megkönnyíti, de meg is nehezíti mostani munkámat. Jelen feladatomat a következőkben határoztam meg: Először ide vonatkozó kutatását sorolom elő, majd pedig megpróbálom értékelni eredményeit, szemléletmódját, meghatározni helyét a magyar állattartás és pásztorkodás kutatásában. Ecsedi István kutatásainak homlokterében a debreceni és a hortobágyi állattenyésztés, pontosabban a pásztorkodás tanulmányozása állt. Balogh István Ecsedi István élete és munkássága című (Folklór és Etnográfia, 20. Debrecen, 1985.), nemrégiben megjelent kötetének végén közreadta egykori igazgatója és akit később hivatalában is követett tudományos munkásságának bibliográfiáját. Itt összesen 132 könyvet, tanulmányt és ismeretterjesztő írást sorakoztat elő. Ebből a 132-ből néprajzi témájú 73, ez utóbbiból pedig állattartási és pásztorkodási tematikájú 40, tehát az összes néprajzi írásának 55%-a. Nem soroltam ide több munkáját, így pl. a népi halászatról, vadászatról, építkezésről és táplálkozásról írott könyveit sem, ahol pedig a pásztorság köréből vett adatok is helyet kaptak ban ekkor még csak 23 éves volt jelent meg legelső írása, konkrétan, doktori értekezése. Témájául a szegedi egyetemen is a Hortobágyot választotta. Címe: A Hortobágy puszta természeti viszonyai, tekintettel a mezőgazdaságra (Szeged, 1908). Itt nemcsak természetföldrajzi összegzést ad, munkájában fellelhetők néprajzi adatok is, pl. a pusztai sír kutakról, vízimalmokról és halászatról. 191 l-ben és 1912-ben a Földrajzi Közleményekben ( ) és a Néprajzi Értesítőben (XIII ) ismertette Zoltai Lajosnak, a Hortobágy című könyvét. Figyelemre méltó első néprajzi tanulmánya is 1911-ben, a Néprajzi Értesítőben (XII ), a Debreceni lófogatok címmel. A 26 éves, fiatal kutató első szakcikkében összeakasztotta a bajuszát az agg tudós előddel, Herman Ottóval. Egy évvel korbban, 1910-ben Herman Ottó adott közre tanulmányt a Debreceni lófogatok címmel (Magyar Nyelv, VI ). Úgy érezte, hogy autonóm birodalmát, Debrecent érte illetéktelen támadás. Sértette Herman Ottó hortobágyi tárgygyűjtése, s talán az is, hogy atyai barátja és munkatársa, Zoltai Lajos is adatokat szolgáltatott Herman Ottó cikkéhez. Ecsedi vitacikkére Herman Ottó 1911-ben még egyszer visszatért (Fogatok ügye. Magyar Nyelv, VII ). Szinte állandó munkatársa volt az Uránia című folyóiratnak ben (XIII ) itt publikálta írását A Hortobágy puszta jelene és jövője címmel ben már a magyar Földrajzi Társaság szeptember 22-i vándorgyűlésén tartott előadást A Hortobágy puszta cím mel. Előadásának kivonatát közölte a Földrajzi Közleményekben ( ). Az itt elősorolt adatok azt jelzik, hogy a debreceni cívisszármazék érdeklődését szinte kizárólag a Hortobágy keltette fel.

18 A kezdeti, mondhatnánk tájékozódó lépések után hozzákezdett a hortobágyi pásztorkodás monografikus tanulmányozásához 1913-ban és 1914-ben, egymás után írta és jelentette meg tematikus értekezéseit. A Néprajzi Értesítőben (XIV ) első alapos leírását adja a hortobágyi pásztorenyhelyeknek, Nomád pásztorenyheiyek a Hortobágy pusztán címmel. Munkáját német nyelven is megjelentette a Néprajzi Értesítő mellékletében (Unterkünfte für Herden und die Hirten im Hortobágy. Anzeiger, XII ). Egy évvel később ugyancsak az Értesítőben adta közre több mint kétíves értekezését A hortobágyi pásztorviselet címmel. A debreceni Városi Múzeum jelentéseiben (Debrecen, ) ugyancsak 1913-ban látott napvilágot a Hortobágyi pásztorkészségek című tanulmánya. Ugyanitt 1914-ben a kutatásról számolt be Néprajzi tanulmányok a hortobágyi pusztán (Jelentés Debrecen, ). Az Urániában, 1914-ben két írása is megjelent A hortobágyi pásztorépítmények (XV ) és a Pásztorok étkezése a hortobágyi pusztán (XV' ) címmel. Hortobágyi kutatásait igen hamar, már 1914-ben kötetben is közreadta A Hortobágy puszta és élete (Debrecen, 1914.) címmel. A könyvben helyet kaptak az előbbiekben már elősorolt, 1913-ban és 1914-ben megjelent tematikus tanulmányai: A nomádpásztorenyhelyek...,, A pásztorok étkezése..., A hortobágyi pásztorkészségek és A hortobágyi pásztorviselet című korábbi tanulmányai külön fejezetet alkotnak. Hortobágyi könyvének első 70 oldala 1908-as doktori értekezéséből nőtt ki, a tematika jórészt megegyezik, az egyes témákat azonban részletesebben, alaposabban tárgyalja. Az előszóban (IV. oldal) munkájáról Ecsedi István így vall : E szerény tanulmány igényei nem nagyok. Az eddig elért eredmények és felkutatott adalékok alapján kiegészítve több évre visszamenő saját megfigyelésem és kutatásaim anyagával az antropogeographiá-nak kíván szolgálatot tenni." A könyvben azonban újabb kutatásai is helyet kaptak. Az I. fejezetben fejtette ki azóta is élő teóriáját a Hortobágy szó etimológiájáról, mely szerint az a Horth és Bágy középkortól fellelhető helynevekből vezethető le. A geográfus tanultságú Ecsedi etimológiáját a nyelvtudomány újabb adatok birtokában is lényegében máig elfogadja (Kiss L., Hol tart a Hortobágy név etimológiájának vizsgálata. Műveltség és Hagyomány, XV XVI ). A hortobágyi szikseszedés kapcsán igen sok történeti adat elősorolásával leírja a debreceni salétromsavfőzést (36. skk.). Újonnan írott része a könyvnek a VI. fejezet, amelyben Zoltai Lajos hathatós segítségével a táj régészeti és történeti kutatásait foglalja össze. Számba vette az akkorra már felkutatott középkori falvakat. Nyilvánvalóvá vált, hogy a táj képe a középkorban más volt. Itt említem meg, hogy Zoltai Lajos később, 1925-ben publikálta korábbi kutatásai alapján összefoglaló tanulmányát a Hortobágy településtörténetéről (Zoltai L., Egyházas és egyháztalan falvak... Debrecen, 1925.). Ugyancsak itt jelent meg Az állatgazdaság történeti áttekintése a Hortobágy pusztán című fejezet. Ebben fejti ki a honfoglaló magyarság lovasnomádságát, a magyar, majd debreceni lótenyésztés és pásztorkodás történeti adatait. Igen szemléletes a leírása a lovak színéről, termetéről és tulajdonságairól, a bilyogokról stb. Rövid fejezetben foglalkozik a pásztorokkal, majd a XIII., az utolsó fejezetben a puszta jövőjét prognosztizálja. Megjósolja a tudományos talajjavítást. Érdemes idézni a könyv 281. oldalán írottakat: Mivel a legsúlyosabb megpróbáltatást a Tisza szabályozása különösen Tiszadob és Tiszapolgár közt óriási költséggel megvont gát tette a pusztákon, ennélfogva a javítási kísérlet is innen indulhat ki." Ezzel megjósolta a későbbi csatornák megépítését és a rendezett víz visszajuttatását a Hortobágyra, a Felső-Tiszántúlra. Hosszasan foglalkozik az öntözés többirányú hasznosságával. Fontosnak tartja bizonyos felszíni vegetáció, elsősorban az erdősávok telepítését, sószerető növények meghonosítását. Propagálja a halastavak létesítését, a haltenyésztés gazdaságossá-

19 gát. A hal tenyésztést azonban a Hortobágy folyóra alapozná. Ismeri a terveket a hortobágyi rizstermesztés meghonosítására, azt azonban legkevésbé hasznos"-nak minősíti. Szorgalmazza az okszerűbb legeltetést, a szénafüvek termesztését és kaszálását, a tudományos talajjavítást, valamint az arra alkalmas területek feltörését és szántóföldi hasznosítását és 1919 között nem publikált, abban hosszas, négyéves katonai szolgálata akadályozta meg. Szolgálata során lábán súlyos sebesülést is szenvedett. Az első világháború után pedig a politika keltette fel érdeklődését, 1919 és 1929 közötti tíz évben pedig elsősorban tanár volt, ennek kapcsán több tankönyvet is írt ben a debreceni egyetem magántanára lett, bemutatkozó előadásában a hortobágyi szilajpásztorkodás kialakulásával foglalkozott. Előadása 1927-ben a Debreceni Képes Kalencláriomban (DKK, XXVII ) A hortobágyi szilajpásztorkodás kialakulása címmel meg is jelent. Ezzel szakadt vége a hosszú, a több mint tízéves időszaknak, amely alatt nem publikált állattartási-pásztorkodási írást. Az 1920-as évek első felében figyelt fel a kisvízi halászatra, és több történeti vonatkozású tanulmányt is közrebocsátott. Igen jelentős volt ez idő alatt tárgygyűjtése is. A szilajpásztorkodással foglalkozó tanulmányában a Hortobágy és általában az alföldi puszták alapvető, ugyanakkor örökzöld kérdését vetette fel. Véleménye szerint a Hortobágyon annak ellenére, hogy a szilajpásztorkodás az állattenyésztés egész kezdetleges foka" a középkori falvak elnéptelenedése után, csak a 17. század végétől alakult ki. Történeti adatokat sorakoztat elő arra, hogy csak ettől az időtől engedik kihajtani oda a város cíviseinek jószágait (DKK, XXVII ). Itt említem meg, hogy Györffy Istvánnak A szilaj pusztáról című könyve később látott napvilágot, ezt a munkát Ecsedi 1928-ban recenzeálta is (Hajdúföld, jan. 24.). Igen sok és szép pásztorkodási adatot és leírást tartalmaz az 1925-ben közreadott Poros országutakon (Debrecen, 1925.) című útirajzkönyve. Az első tíz fejezetben és hátrább is még kettőben, elsősorban a tiszai, a hortobágyi és a balatoni halászatról ad színes leírásokat. Ez után külön fejezetet szentel a szegény ember tűzrevalójának, a tőzegnek, a hortobágyi vásárnak, a debreceni disznótornak, a pásztorszokásoknak, az ősi pásztori eljárásoknak és más kérdéseknek. Ugyanezt a műfajt idézi két évvel később, 1927-ben a Hortobágyi életképek című munkája (Debrecen, 1927.). A Hortobágyon felfigyelt a pásztorság dalaira is 1927-ben, Bodnár Lajossal bocsátotta közre a Hortobágyi pásztor- és betyárnóták (Debrecen, 1927.) című munkát, amely igen példamutató tett volt korában. A gyűjtést Debrecenben előadásban is bemutatták. Hortobágyi pásztornóták címmel tanulmányt is közölt az Ethnographiában (XXXVIII ). Ecsedi István pásztorkodási kutatásainak második nagy korszaka lényegében élete végéig tartott. Ez időszak nagyobbik hányadára a sok finom mívű apró cikk a jellemző, e témában összegző nagyobb írással már nem foglalkozott. Munkáinak terjedelme is jelzi ezt, jobbára 2 4 oldalasak ben a Népünk és Nyelvünkben, valamint Néprajzi Értesítőben ír a hortobágyi juhtejfeldolgozásról Hogy készül az ótó, a gomolya, a zsendice a szilaj pásztorok kezén (Néprajzi Értesítő. XXI ), egy pásztor készítette orvosságról Hogy készül rühkenő (Néprajzi Értesítő, XXI ), a legeltetés egyik módjáról Éjjeli legeltetés és pásztortűz a Hortobágyon (Néprajzi Értesítő, XXI ), egy jellegzetes pásztorról A nótás csikószámadó (Népünk és Nyelvünk, I ) és a pásztorkodás egy érdekes kérdéséről Hatnapos gazda (Népünk és Nyelvünk, I ) címmel ben a pásztoreszközök egy fontos csoportjának készítését írta meg Csengőöntés ősi módon Hajdúböszörményben (Debrecen, 1931.), ezt a Déri Múzeum közleményében jelentette meg. A későbbi években is folytatta kisebb cikkeit. írt az állatok számbavételéről Jószágolvasás a Hortobágy pusztán 1933 tavaszán (Debreceni Képes Kalendáriom, ), Allatkiállítás és pásztorünnep a Hortobágyon (Debreceni Képes Kalendáriom,

20 ), hírül adta A hortobágyi múzeumot (Debreceni Képes Kalendáriom, ) és Az első rádiós közvetítés a Hortobágy pusztán (Debreceni Képes Kalendáriom, ). Figyelemre méltó munkája 1931-ben A hortobágyi intézőbizottság története (Debrecen, 1931.). Ebben túllép a terepmunkán gyűjtött anyag rendszerezett leírásán. A jelenségek m ö gött keresi a történeti, társadalmi, gazdasági összefüggéseket. Vizsgálja Debrecen két legelőterületének, a belső és a külső legelő történeti kialakulását, a 18. században kialakult legeltetési rendet, a 19. század utolsó harmadában, a legeltetés szervezésére létrehozott Intézőbizottságot, az ún. törzsgulya, a szíízgulya felállítását, az állatkórházat, a hídi vásárt és a Hortobágy pásztorkodásának megannyi más, fontos kérdését. Debrecen és a Hortobágy történeti és gazdasági kapcsolatával ugyanezen című munkájában (Debrecen) 1933-ban is foglalkozott. Betegsége az 1930-as évek közepén egyre jobban elhatalmasodott, halálának évében már csak novellisztikus írást közölt a Debreceni Képes Kalendáriomban ( ) A hortobágyi gulyásbojtár a színházban címmel. Összegzésképpen a következőket mondhatjuk: Ecsedi István életét és tevékenységét a munka határozta meg. Kutatásait keményen végezte, tervezésre, meditálásra és értékelésre nemigen állt meg. Innen lehet az, hogy célkitűzéseit, terveit nemigen vetette papírra ben megjelent hortobágyi könyvében (V. 1.) a következőket olvashatjuk: Munkám az adatok szórványossága miatt ez idő szerint inkább adatgyűjtésre, közlésre, mint messzebb menő összehasonlításra szorítkozhatott... Csakis így, lépésről lépésre folytonos munkával, fokozott lelkesedéssel haladhatunk édes hazánk, derék magyar népünk megismerése felé." A népi kultúra adatainak feltárását tekintette tehát feladatának, de tervezett összehasonlítást is. Legjobban adatközlői között, különcsen a hortobágyi pásztorszállásokon érezte magát. Figyelte a pusztai emberek élete rezdülését. A finom megfigyelések mestere volt. Ez segítette pl. a Hortobágy név etimológiájának megfejtéséhez is: a debreceni gazda nem a Hortobágyra, hanem a Hortobágyhoz megy. Jó megfigyelése kiterjedt az eszközök, eljárások és a funkció felderítésére is. Érzi és érti a jelenségek közötti belső kapcsolatot. Az említett 1914-es könyvében (IV. oldal) az általa végzett tudományágat antropogeográfiának nevezi, a néprajz kifejezést nemigen vagy talán nem is használta. Mint már előadásom elején is említettem, kutatási területe Debrecen és a debreceni Hortobágy volt. Konkrét kutatási témáit is származása határozta meg. Az ősfoglalkozások fordult, amelyről már gyermekkorától elég sokat tud. Sokat gyűjtött, mindig gyalog járt, legfőbb forrásanyaga mégis saját tapasztalata. Legyen szabad idézni az egyik életrajzírót, Sőregi Jánost: Azt látta meg, amit akart, és úgy írta le, ahogy neki tetszett. Az ellenőrzést nem szívlelte."' (Sőregi felé J., Ecsedi István, Debrecen, ) Módszertani kérdések, tudományos teóriák nem nagyon érdekelték. A debreceni és a hortobágyi állattartási és pásztorkodási adatokat nem hasonlította össze a nagykunságival vagy az erdélyivel. Bizonyos kapcsolatokat az eurázsiai sztyeppén keresett. Errefelé akarta később vizsgálódásait irányítani: Hiszen Alföldünkkel hasonló felépítésű zónában az Alpoktól, messze keletre Kínáig, sőt a Csendes-óceánig évezredek múltán is megőrizte a turáni faj ősi hagyományait. E vidékeket is be kell vonni kutatásaink körébe..." (Jelentés a debreceni sz. kir. város múzeumának... működéséről, ). Fel sem merült benne az európai pásztorkodás anyagának tanulmányozása. Itt utalnék arra, hogy az alföldi, főként a hortobágyi pásztorkodást is nomádnak tartotta. Ecsedi István hidat képez Herman Ottó és Györffi István között. A nagyszerű monográfusszemléiet után a gondos és pontos kutatások, a résztanulmányok tudósa lett. Az állattenyésztés és pásztorkodás gazdasági és társadalmi vonatkozását nem kereste. Publikációiból sohasem tudjuk meg, hogy a tárgyalt eszköz, épület vagy eljárás kinek a kulturális sa-

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Az év múzeuma 2010 pályázat

Az év múzeuma 2010 pályázat "Ahhoz, hogy el tudjuk helyezni magunkat a világmindenség óriási körforgásában - ebben az időtlen, végtelen folyamatban - ismernünk kell múltunkat, személyes gyökereinket, valamint történelmünket is. Ismernünk

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei. A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: 2015. május 26-27.

Szakmai beszámoló. Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: 2015. május 26-27. Szakmai beszámoló Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: 2015. május 26-27. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumának támogatásával (pályázati azonosító:

Részletesebben

Katona József, az értékteremtő

Katona József, az értékteremtő 1 Katona József, az értékteremtő A Bánk bán írójának születésére emlékezünk. Katona József drámaíróként a legismertebb, de nekünk, kecskeméti polgároknak személye nemcsak legnagyobb nemzeti drámánk íróját,

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ DÉR NAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT Mottó: A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ Iskolánk 2003-ban vette fel Dér István festőművész (1937 1993) nevét. A település

Részletesebben

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ FÖLDÜNK REJTETT KINCSEI NKA 3506/01941. A gyűjtő: Baffy György (1932-2012)

SZAKMAI BESZÁMOLÓ FÖLDÜNK REJTETT KINCSEI NKA 3506/01941. A gyűjtő: Baffy György (1932-2012) A 2015. február 3. és szeptember 19. között látogatható kiállításunk szakmai megvalósítását az NKA Közgyűjteményi Kollégiumának 3506/01941 pályázati azonosító számú, 1.000.000,-Ft vissza nem térítendő

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

Sine praeteritis futura nulla (Múlt nélkül nincs jövő)

Sine praeteritis futura nulla (Múlt nélkül nincs jövő) A tanszékünk első 93 éve bevezető gondolatok egy rendhagyó emlék- és köszöntő konferenciához, egy emlékező és köszöntő kötethez, mert a 2014-es esztendő a tanszéki kozmológiában egy különös bolygóegyüttállást

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 328B-12/1-2012-0001 Családi Nap 5 tematikája; Sárospatak, 2013 június 29 szombat Cím: Sárospatakon Nemzetközi út Ajánlott korosztály: óvodástól idős korig mindenkinek

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről

Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről A Kör programjai: Január 21. Vezetőségi ülés. Tájékoztató a debreceni tiszteletbeli konzulátus alapításáról. Személyi javaslatok a

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

1. Fejtsétek meg a rejtvényt és találjátok ki, melyik településre gondoltunk, segít a címer is!

1. Fejtsétek meg a rejtvényt és találjátok ki, melyik településre gondoltunk, segít a címer is! 1. Fejtsétek meg a rejtvényt és találjátok ki, melyik településre gondoltunk, segít a címer is! Balatonendréd X R E T A D D N A B É N O L X 2. Válaszoljatok a következő kérdésekre! Milyen csipkefajtákat

Részletesebben

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1.

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1. Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Adventi zsongás Múzeumi nap 1. Múzeumi nap 1. tematika Múzeumi nap helye és

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet A kis képek alapján mondd el a mesét saját szavaiddal! Te milyen csodatarisznyát szeretnél? Írd le! Az olvasófüzetedben dolgozz! Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet Írd le a fejezet címét! Hány méterre

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról

Szakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról NKA Képzőművészeti Szakmai Kollégium 2011. évi pályázata 1. témakör Kiállítás megvalósítására Pályázati azonosító: 1606/5592 Szakmai beszámoló Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

Négy település példás egysége

Négy település példás egysége Négyéves mandátumuk lejártához közelítve arról érdeklődtünk néhány szegedi önkormányzati képviselőtől, miben fejlődött, változott a körzetük, s milyen tervekkel néznek a jövőbe. Arra ügyeltünk, hogy különböző

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA Hargitai Imre Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára c. DLA értekezés tézisei 1 Antal István egyik utolsó növendékeként vállalkoztam arra, hogy

Részletesebben

0Jelentés a K 60635 azonosító számú, Arany János kritikai kiadása című kutatás munkájáról és eredményeiről

0Jelentés a K 60635 azonosító számú, Arany János kritikai kiadása című kutatás munkájáról és eredményeiről 0Jelentés a K 60635 azonosító számú, Arany János kritikai kiadása című kutatás munkájáról és eredményeiről Általánosságban elmondható az a sajnálatos körülmény, hogy a felsőoktatás komoly színvonalcsökkenéssel

Részletesebben

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola A mi szerepünk alig több rendezésnél, rendszerezésnél, adminisztrálásnál és az erők helyes ökonómiájának érvényesítésénél. (Karácsony Sándor:Új Szántás, 1948) EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL Vasvári Pál Múzeum 4440 Tiszavasvári, Kálvin út. 7. Mobil:+36/30-676-8514 www.vasvaripalmuzeum.hu e-mail: info@vasvaripalmuzeum Nyitva tartás: Április 1-től - október 31-ig: K-V: 09-18 óráig November 1-től

Részletesebben

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2014. november 14. Születésnapi rendezvény Fazekas Lajos fazekas népi iparművész,

Részletesebben

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben?

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben? 4. forduló Kedves Gyerekek! Ebben a fordulóban megyénk közelmúltjából kaptok kérdéseket, melyeket Dr. Sipos Csaba, a megyei könyvtár helytörténeti kutatója állított össze. Böngésszetek az interneten, illetve

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR PUBLIKÁCIÓK

DEBRECENI EGYETEM EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR PUBLIKÁCIÓK Jelölt: Bódán Zsolt Neptun kód: RELP6C Doktori Iskola: Történelemi és Néprajzi Doktori Iskola Iktatószám: DEENKÉTK/401/2014. Tételszám: Tárgy: PhD Publikációs Lista A PhD értekezés alapjául szolgáló közlemények

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 4 tematikája

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 4 tematikája Múzeumi nap 4 tematikája Múzeumi nap helye és ideje: Sárospatak, 2013. április 26. Címe: Résztvevők: Szakirodalom: Segédanyag: Oktatási, nevelési célok: Föl a hazáért és szabadságért A Túrkevei Kaszap

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén.

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. Pannon Kultúra Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2012 Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. A Pannon Kultúra Alapítvány 2012. évi tevékenysége: Általános célok, tevékenységi formák: A Pannon

Részletesebben

Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről

Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről A 10/2012. (IV. 26.) önkormányzati rendelet módosításával (*) egységes szerkezetbe

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Gyermekszervezeti munkaterv Szakmár 2013-2014 A gyermekszervezet és az iskola közös célkitűzései és feladatai

Gyermekszervezeti munkaterv Szakmár 2013-2014 A gyermekszervezet és az iskola közös célkitűzései és feladatai Gyermekszervezeti munkaterv Szakmár 2013-2014 A gyermekszervezet és az iskola közös célkitűzései és feladatai Ebben a tanévben gyermekszervezetünk feladatait nagyrészt az Kultúra és művészetek köré tervezi.

Részletesebben

Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006

Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006 Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006 A tervidőszakban a kutatómunkám kettős irányú volt. Részben hazai tájakon elsősorban a Tokaji-hegységben részben pedig

Részletesebben

Karlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9

Karlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9 Mozgás és egészség KARLOVITZ János Tibor Miskolci Egyetem, Miskolc bolkarlo@uni-miskolc.hu Ebben a bevezető fejezetben arra szeretnénk rávilágítani, miért éppen ezek a tanulmányok és ebben a sorrendben

Részletesebben

MNM Palóc Múzeuma Múzeumi Hétfők Műhelybeszélgetések az MNM Palóc Múzeumában NKA 3508/01095 szakmai beszámoló

MNM Palóc Múzeuma Múzeumi Hétfők Műhelybeszélgetések az MNM Palóc Múzeumában NKA 3508/01095 szakmai beszámoló SZAKMAI BESZÁMOLÓ PÁLYÁZATI AZONOSÍTÓ: 3508/01095 TÉMA: Múzeumi Hétfők Műhelybeszélgetések az MNM Palóc Múzeumában MEGVALÓSÍTÁS IDŐTARTAMA: 2013. 04.01. 2014. 11.30. MEGVALÓSÍTÁS HELYSZÍNE: MNM Palóc Múzeuma,

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program 23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015 "A nyelv írja a szöveget, a beszéd szövi a szellemet" Kántor Zoltán A kommunikációs kompetenciák fejlesztése tanórán A. Curriculáris szempontok Analitikus program 1. Tanfolyam

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN Pályázati azonosító: 3508/01174 SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN Árny az árnyban. Versszínház Radnóti Miklós utolsó pillanatáról Időpont: 2014.11.10.

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Múzeumi nap 2.

Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Múzeumi nap 2. Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Karácsony fénye Múzeumi nap 2. Múzeumi nap 2. tematika Múzeumi nap helye és ideje:

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita A gyermektartásdíj hazai megjelenése és szabályozása napjainkig Szerző: dr. Miju Anita Nyíregyháza, 2016. január 19. Bevezetés Tanulmányomban azt szeretném bemutatni, hogy a gyermektartásdíj magyarországi

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

WIKIMÉDIA MAGYARORSZÁG EGYESÜLET. 2014. április - november

WIKIMÉDIA MAGYARORSZÁG EGYESÜLET. 2014. április - november WIKIMÉDIA MAGYARORSZÁG EGYESÜLET 2014. április - november Wikimedia Chapter Conference Berlin Vince, Andi részvételével A Wikimédia közösség idén is megtartotta nagyszabású konferenciáját. Ezúttal Berlinben,

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

Bevezetés. Szoboszlai Katalin: Fedél nélküli nôk hajléktalansága 1 *

Bevezetés. Szoboszlai Katalin: Fedél nélküli nôk hajléktalansága 1 * Szoboszlai Katalin: Fedél nélküli nôk hajléktalansága 1 * Bevezetés Mottó: Aki kint él az utcán, azt csak vegetál... Ez nem élet. Aki egyszer ide kikerül, és olyan közegbôl, mint én, akinek megvolt mindene,

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével

SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1 Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével ( ) Németh László írta a következő sorokat: az orvostörténetnek,

Részletesebben

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére 2013. május 7.

ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére 2013. május 7. ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére 2013. május 7. Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságai 2012. évi tevékenységéről Készítette: Látta: Megtárgyalta: Bertók

Részletesebben

13/2000. (VI.16.) rendelete. Berhida Önkormányzat által alapított kitüntetõ címekrõl, díjakról

13/2000. (VI.16.) rendelete. Berhida Önkormányzat által alapított kitüntetõ címekrõl, díjakról BERHIDA VÁROS 1 ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 13/2000. (VI.16.) rendelete Berhida Önkormányzat által alapított kitüntetõ címekrõl, díjakról Berhida Város Önkormányzata Képviselõ-testülete a módosított

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA Pályázati szakmai beszámoló az NKA Múzeumi Szakmai Kollégium 3508 altéma kódszámú kiírására NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

Részletesebben

A hun harc művésze Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

A hun harc művésze Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2012 december 29. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 A hunok harci technikája a hadtörténelem során a legsikeresebb volt.

Részletesebben

Svájci tanulmányút. Basel

Svájci tanulmányút. Basel Svájci tanulmányút Basel A tanulmányúton öten vettünk részt; két tanár, Gál Anikó és Dékány István, valamint három diák: Annus Péter, Pászti Ferenc és én, Papp Zsolt. 2013. január 22-én hajnali 2 órakor

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

LACZKÓNÉ PÁLFI ALOJZIA* KISS ÁRON MAGYAR GYERMEKJÁTÉK GYŰJTEMÉNYÉNEK HATÁSA A 20. SZÁZAD ZENEI NEVELÉSÉRE**

LACZKÓNÉ PÁLFI ALOJZIA* KISS ÁRON MAGYAR GYERMEKJÁTÉK GYŰJTEMÉNYÉNEK HATÁSA A 20. SZÁZAD ZENEI NEVELÉSÉRE** LACZKÓNÉ PÁLFI ALOJZIA* KISS ÁRON MAGYAR GYERMEKJÁTÉK GYŰJTEMÉNYÉNEK HATÁSA A 20. SZÁZAD ZENEI NEVELÉSÉRE** A hazai óvodapedagógus és tanítóképzésben a zenei nevelésre való felkészítés elengedhetetlen

Részletesebben

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011 EÖTVÖS KÁROLY Magyar alakok 2011 A KIS MARISKA (Gróf Széchenyi István nőtlen korából) Széchenyi István Íróasztala fölött díszes aranykeretben fiatal nő arcképe függött a falon. Olajfestmény volt s gyönyörű

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

MÁS SZÓVAL ÉLETPÁLYÁM

MÁS SZÓVAL ÉLETPÁLYÁM MÁS SZÓVAL A rovat azokat igyekszik bemutatni, akiknek erre, szakterületükön belül, nem lenne szükségük: gondolkodásukat, alkotásaikat a szakma határainkon túl is ismeri. Mi azonban a be nem avatottakhoz

Részletesebben

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Gimnáziuma 7300 Komló, Alkotmány u. 2. OM azonosító: 201286 Telephely kódja: 013 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482367 E-mail:

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2010. május 27-én a Kaszinó Tükörtermében megtartott ünnepi testületi üléséről

Jegyzőkönyv. Készült Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2010. május 27-én a Kaszinó Tükörtermében megtartott ünnepi testületi üléséről 1 Jegyzőkönyv Készült Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2010. május 27-én a Kaszinó Tükörtermében megtartott ünnepi testületi üléséről Jelen vannak: Riz Gábor országgyűlési képviselő, Benedek

Részletesebben

A Nulla Hulladék Hét aktivitás és Nulla Hulladék Országos Találkozó című pályázat helyi szintű hulladékcsökkentési akció

A Nulla Hulladék Hét aktivitás és Nulla Hulladék Országos Találkozó című pályázat helyi szintű hulladékcsökkentési akció A Nulla Hulladék Hét aktivitás és Nulla Hulladék Országos Találkozó című pályázat helyi szintű hulladékcsökkentési akció Nimfea Természetvédelmi Egyesület A HUMUSZ Szövetség és a Nemzeti Együttműködési

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Tripolsky Géza BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Nagy Abonyi Ági megkért egy előadásra, viszont arra is megkért, hogy beszéljek Banó Istvánról. Banó Istvánról,

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Ki múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen" - tartja az

Ki múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen - tartja az S Z E M E L V É N Y E K A M A G Y A R I G A Z S Á G Ü G Y I O R V O S T A N T Ö R T É N E T É B Ő L Irta: Dr. F Ö L D E S V I L M O S (Budapest) Ki múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen" - tartja

Részletesebben

Ha nem hiszed, járj utána!

Ha nem hiszed, járj utána! Gárdonyi-emlékév, 2013 Ha nem hiszed, járj utána! rejtvényfüzet 2. osztály 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játssz velünk! Néhány mese és az író életrajza

Részletesebben

ÚJONNAN FELFEDEZETT ZSÁMBOKY ARCKÉPEK

ÚJONNAN FELFEDEZETT ZSÁMBOKY ARCKÉPEK ÚJONNAN FELFEDEZETT ZSÁMBOKY ARCKÉPEK JANTSITS GABRIELLA Amikor az Egészségügyi Tudományos Tanács megbízásából orvosi arcképeket gyűjthettem, igyekeztem teljességre törekedni. A hazai könyvtárakat személyesen

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN?

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? Matuska Márton, újvidéki újságíró a Délvidéki Mártírium 1944-45. Alapítvány kuratóriumi tagja MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? (A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány megalakításának közvetlen előzménye)

Részletesebben