Csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosítás. feltételek

Átírás

1 Csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosítás feltételek 1

2 TARTALOM Csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosítási Általános Feltételek (ÁSZF) 3 Csoportos balesetbiztosítás különös feltételei, a nap bármely időszakára (A1500) 20 Csoportos progresszív rokkantsági szolgáltatású balesetbiztosítás különös feltételei, a nap bármely időszakára (A1550) 23 Csoportos balesetbiztosítás különös feltételei, meghatározott helyre és időre (A1600) 26 Csoportos progresszív rokkantsági szolgáltatású balesetbiztosítás különös feltételei, meghatározott helyre és időre (A1650) 29 Csoportos balesetbiztosítás különös feltételei, meghatározott helyre és időre, valamint az adott hely és a lakhely közötti útra (A1700) 32 Csoportos progresszív rokkantsági szolgáltatású balesetbiztosítás különös feltételei, meghatározott helyre és időre, valamint az adott hely és a lakhely közötti útra (A1750) 35 Balesetből eredő, koponya-agysérülés miatti, 30 napot meghaladó folyamatos eszméletlen állapotra (kóma) vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1901) 38 Balesetből eredő, járóképesség végleges elvesztése esetén kerekesszék költségének térítésére vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1902) 40 Baleseti eredetű, 50% feletti össz-szervezeti egészségkárosodás esetén a biztosított átképzése kapcsán felmerülő költségek térítésére vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1903) 42 I-II. rokkantsági csoportba sorolásra vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1904) 44 III. rokkantsági csoportba sorolásra vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1905) 46 Kockázati életbiztosításra vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1906) 48 Házastárs/élettárs baleseti halála esetén egyösszegű özvegyi térítésre vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1907) 50 Baleseti kórházi napidíjra vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1910) 52 Kórházi napidíjra vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1911) 54 Baleseti kórházi intenzív ellátásra vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1912) 56 Baleseti eredetű plasztikai műtétre vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1920) 58 Csonttörésre, csontrepedésre vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1930) 60 Égési sérülésre vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1935) 62 Baleseti költségtérítésre vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1940) 64 Balesetből eredő folyamatos táppénzes állomány esetén történő egyösszegű kifizetésre vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1950) 66 Balesetből eredő folyamatos táppénzes állomány esetén történő többszöri kifizetésre vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1955) 68 Baleseti műtéti térítésre vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1960) 70 Műtéti térítésre vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1961) 72 Kiemelt kockázatú (kritikus) betegségekre vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1962) 75 Baleseti keresőképtelenségre vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1970) 78 Baleseti gyógyulási támogatásra vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1980) 81 Közúti közlekedési baleseti halálra vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1990) 84 Légiközlekedési balesetből eredő halálra vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1991) 86 Közúti közlekedési baleseti rokkantságra vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1995) 88 2

3 CSOPORTOS ÉLET-, BALESET- ÉS BETEGSÉGBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK (ÁSZF) Jelen általános szerződési feltételek, melyek egyben ügyféltájékoztatóul is szolgálnak, a hatályos magyar jogszabályok, így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (továbbiakban: PTK.), valamint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) alapján jöttek létre. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek vastag betűvel szedettek. Az orvosi vizsgálaton részt vett biztosított az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény értelmében jogosult a vizsgálati eredményeket az egészségügyi szolgáltatónál megismerni. A jelen biztosítási feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény rendelkezései is irányadók. A szerződési feltételek a SIGNAL Biztosító Zrt. csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosítási szerződéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerződést a Csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosítási Általános Feltételekre (továbbiakban: ÁSZF) hivatkozással kötötték. Nem alkalmazandók az ÁSZF egyes pontjai akkor, ha azok alkalmazásának kizárását az egyes különös és kiegészítő feltételek kifejezetten előírják. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesítésre vagy az azzal kapcsolatos jogviták elbírálására, az eljárás szabályait is ideértve, a magyar jog az irányadó. Társaságunk cégneve: SIGNAL Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhelye: 1123 Budapest, Alkotás u. 50. Cégjegyzék száma: Adószáma: KSH száma: A biztosítási esemény 1.1. Jelen szabályzat szempontjából biztosítási eseménynek minősülnek a különös és kiegészítő biztosítási feltételekben részletesen meghatározott események Biztosítási esemény kizárólag a kockázatviselés időtartama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövetkezett, váratlan betegség vagy baleset, illetve ezek következménye. 2. A biztosítási szerződés alanyai 2.1. Biztosítási szerződés megkötésekor a szerződő és a biztosított személye különválhat. Szerződő: a biztosítóval szerződést kötő fél, aki a biztosítási díjat tartozik fizetni. Biztosított: az a személy, akinek a biztosítási tartamon belüli halála, balesete vagy betegsége esetén a biztosító szolgáltatási (fizetési) kötelezettsége beáll. Kedvezményezett: a biztosító szolgáltatására (ÁSZF 20.pont) jogosult személy, aki lehet: - a biztosított, - a szerződésben ilyenként megnevezett személy, - a biztosított örököse, ha kedvezményezettet a szerződésben nem jelöltek meg A szerződő az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a 3

4 szerződő fél, ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges Belépési kor: a biztosító a biztosított belépési korát úgy állapítja meg, hogy a biztosítás kezdetének évszámából levonja a biztosított születésének évszámát. 3. A szerződés létrejötte, hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 3.1. A biztosítási szerződés a szerződő által benyújtott ajánlat alapján, a felek írásbeli megállapodásával, a kötvény kiállításával jön létre A Biztosító a biztosítási ajánlat elfogadása előtt előírhat orvosi vizsgálatot, vagy a kockázatelbírálás szempontjából szükséges egyéb igazolások, dokumentumok benyújtását kérheti. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy az így tudomására jutott adatokat ellenőriztesse. A biztosított nyilatkozatai, valamint a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai az ajánlat részét képezik A kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító a biztosítási ajánlatot elfogadja, elutasítja vagy az ajánlatra módosító javaslatot tesz. Az ajánlat esetleges elutasítását, illetve a módosító javaslatot a biztosító nem köteles megindokolni Ha a biztosító az írásbeli megállapodás alapján kötvényt állít ki és a kötvény tartalma a szerződő fél ajánlatától eltér, a biztosítónak fel kell hívni a szerződő fél figyelmét az eltérésről, és az eltérést a szerződő fél 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ha a szerződő az eltérést a kötvény kézbesítésétől számított 15 napon belül írásban elutasítja vagy kifogásolja, a szerződés nem jön létre A biztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához - ha a szerződő fél és a biztosított nem azonos - a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges Az érvényesen létrejött szerződés a biztosítás első díjának megfizetését követő nap 0. órájakor lép hatályba A biztosító kockázatviselése a biztosítás első vagy egyszeri díjának megfizetését követő nap 0. órájakor kezdődik, illetőleg amikor a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, akkor a halasztásban megjelölt időpont 0. órájakor kezdődik Ha a szerződő a díjat a biztosító képviselőjének fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. 4. A biztosítási időszak, a szerződés megszűnésének esetei, maradékjogok 4.1. A biztosítás határozott vagy határozatlan időtartamra köthető. Biztosítási időszaknak - kivéve, ha a megkötött szerződés rövidebb időre szól - egy éves időtartam tekintendő (biztosítási év) A szerződés megszűnhet: - a biztosított személy elhalálozásával - díjnemfizetés miatt - felmondással - határozott idejű szerződések esetén a szerződésben megjelölt időpontban. A biztosítási szerződést írásban a biztosítási időszak végére kell felmondani. A felmondási idő 30 nap. 4

5 5. A biztosítási díj és a biztosítási összeg 5.1. A biztosítási díj fizetése lehet egyszeri vagy folyamatos. A folyamatos díj éves díj, a biztosítóval történt megállapodás alapján azonban fizethető féléves, negyedéves és havi részletekben is. Részletfizetés esetén a biztosító pótdíjat számít fel. Ha a szerződő a díjfizetési gyakoriságát megváltoztatja, azt a biztosítóval írásban kell közölnie, és a változtatás a következő díjfizetési esedékességtől lép érvénybe. Az egyszeri díj illetve az első biztosítási évre szóló díj a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik Ha a szerződő az első vagy az egyszeri díjat a szerződés hatálybalépése előtt befizeti, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a biztosító kamatmentes előlegként kezeli Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosítót az egész biztosítási évre járó díj megilleti A kezdeti biztosítási összeget a szerződéskötéskor a szerződő választja a biztosító által megadott lehetőségek közül A biztosítás díja a választott biztosítási összeg nagyságától, a biztosítás tartamától, a biztosított belépési korától, egyéni kockázatától (pl.: egészségi állapot, veszélyes tevékenység, hobbi, sport) és ameddig a törvényi szabályozás lehetővé teszi a biztosított nemétől függ. 6. Késedelmes díjfizetés 6.1. Ha a szerződő az első időszakra járó díjat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, és halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító díjkövetelését bírósági úton nem érvényesítette, a szerződés megszűnik Ha a szerződő a későbbi díjakat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számított 45 napig viseli, ez alatt az idő alatt a szerződő az elmulasztott díjat pótolhatja, ha ez nem történik meg, a szerződés megszűnik. 7. Újra érvénybe helyezés (reaktiválás) 7.1. Ha a szerződő a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnésétől számított 150 napon belül díjat fizet, és a biztosító (szükség esetén nyilatkozatával) vállalja a kockázatot, a szerződés a díjfizetést követő nap 0. órájától újra hatályba lép, feltéve, hogy biztosítási esemény nem következett be, és az utólagos díjfizetés fedezi a folyó biztosítási év még kiegyenlítetlen díját, levonva abból azt a díjrészt, amely arra az időre vonatkozik, amíg a biztosító nem viselte a kockázatot. A szerződés díjnemfizetés miatti megszűnésétől számított 150 nap után beérkező díjak nem eredményezik a szerződés újbóli hatálybalépését és a biztosító kockázatviselését Újra érvénybehelyezéskor a biztosító vizsgálhatja a biztosított személy egészségi állapotát A biztosítás tartama alatt újra érvénybe helyezést legfeljebb kétszer lehet igénybe venni A biztosítás újra érvénybe helyezését csak az első biztosítási év eltelte után lehet igénybe venni. 8. Közlési kötelezettség 8.1. A szerződő (ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, akkor a biztosított is) köteles 5

6 szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. Az ajánlattételkor a biztosító által írásban feltett kérdésekre adott, a valóságnak megfelelő válasszal a felek eleget tesznek közlési kötelezettségüknek A biztosított egészségi állapotával, foglalkozásával, szabadidős tevékenységével kapcsolatosan baleseti kockázatának elbírálása érdekében a biztosító jogosult kérdéseket feltenni, továbbá orvosi vizsgálatot és egészségi nyilatkozat kitöltését is kérheti A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményeket a szerződéskötéskor a biztosító ismerte, vagy az nem volt kihatással a biztosítási esemény bekövetkeztére Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg ha a kockázatot a biztosító kockázatelbírálási szabályzata értelmében nem vállalhatja a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. A kockázatelbírálási szabályzat a SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatóságán található. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. 9. A biztosított a biztosítási ajánlatban közölt szakmája, illetve foglalkozása megváltozásának bejelentése 9.1. A szerződő és a biztosított köteles a biztosítónak 5 munkanapon belül bejelenteni, ha a biztosított ajánlatban közölt szakmája, illetve foglalkozása megváltozott A biztosító a biztosított új szakmájára illetve foglalkozására vonatkozóan 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve ha a kockázatot a kockázatelbírálási szabályzat értelmében nem vállalhatja, a biztosítási szerződést a bejelentéstől számított 30 napos határidővel írásban felmondhatja Amennyiben a biztosítottnak új szakmája alapján a bejelentés időpontjában érvényes díjszabás szerint a korábbinál alacsonyabb díjat kellene fizetni, a bejelentés beérkezésének időpontját követő hó elsejétől a szerződő csak ezt a díjat köteles fizetni. A biztosító az új díjról új kötvényt állít ki Ha a változás után fizetendő díj magasabb a korábbinál, attól az időponttól kezdődően, amikor a változásra vonatkozó bejelentésnek a biztosítóhoz be kellett volna érkeznie, a biztosító 90 napon át a biztosított új szakmájára vonatkozóan is teljes egészében viseli a kockázatot. Amennyiben a 90 nap eltelte után a biztosított új szakmájára, illetve foglalkozására visszavezethető biztosítási esemény következik be, azonban a biztosított az erre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a biztosító a fizetendő szolgáltatás mértékét az eredeti biztosítási kötvényben megállapított díj és az új szakma illetve foglalkozás után fizetendő magasabb díj arányában állapítja meg. 10. A szerződés visszavásárlása, díjmentes leszállítása, kötvénykölcsön, maradékjogok A biztosítási szerződés maradékjogokkal nem rendelkezik, így nem visszavásárolható, és nincs lehetőség díjmentes leszállításra, illetve szolgáltatási előleg (kötvénykölcsön) felvételére sem. 6

7 11. Egyéb változások bejelentése A szerződés tartama alatt bekövetkezett lakcímváltozást, személyi adatokban bekövetkezett változást, illetve egyéb a kockázatvállalás szempontjából lényeges változást (pl. versenyszerű sport- és veszélyes hobbytevékenység vagy foglalkozás megváltozása miatt) mind a szerződőnek, mind a biztosítottnak 5 munkanapon belül közölnie kell a biztosítóval. 12. Orvosi vizsgálat, egészségi nyilatkozat, várakozási idő A szerződés megkötéséhez a biztosító a biztosított egészségi állapotának vizsgálatát kérheti. A biztosító a biztosítási szerződéshez egészségi nyilatkozat kitöltését kérheti A biztosítási szerződésre a különös és kiegészítő feltételekben szabályozott várakozási idő vonatkozik. 13. A szerződés területi hatálya A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatviselése - ezzel ellentétes szerződéses kikötés hiányában - egyaránt kiterjed belföldön és külföldön bekövetkezett biztosítási eseményekre. 14. Nem biztosítható személyek Nem biztosíthatóak a súlyos idegbetegek, az elmebetegek és az állandó gondozásra szorulók. Állandó gondozásra szorulónak tekintendő, aki mindennapi életviteléhez állandóan és tartósan külső segítséget kényszerül igénybe venni Nem biztosíthatóak a 65. életévüket betöltött személyek Nem biztosítható személyekre vonatkozóan biztosítási szerződés nem köthető Ha a biztosított a biztosítási szerződés tartama alatt válik biztosíthatatlanná, a biztosító teljesítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény bekövetkezése és a biztosított állapota között nincs ok-okozati összefüggés és a biztosítási időszak utolsó napjával megszűnik a szerződés. 15. Csökkentett biztosításképesség Azok a személyek, akik testi fogyatékosságban vagy betegségben szenvednek, súlyos betegségen vagy műtéten estek át, a biztosító és a biztosított megállapodása szerint külön feltételekkel (pótdíj ellenében, esetleg kizárásokkal) biztosíthatók, amennyiben a fentieknek baleseti eseményre kihatása lehet. Ide tartoznak: - szív- és érrendszeri betegségek, ájulás, szédülés, a gerincoszlop és a gerincvelő betegségei, továbbá a csípőizület betegségei, isiász, csontvelőgyulladás, cukorbetegség, nagyothallás, rosszindulatú daganatok, beleértve az ideg- és agymegbetegedéseket is, - szempanaszok erősen korlátozott látással (rövidlátás 8 dioptriától). A megállapodás szerinti külön feltételeket a biztosító a biztosítási kötvényben, illetve a szerződésben feltünteti. 16. A biztosítási védelemből kizárt kockázatok Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi eseményekre: Az elme- és tudatzavarban bekövetkezett balesetek esetén akkor, ha az ittasságon, kábító- 7

8 illetve bódító szerek fogyasztásán alapul, valamint agyvérzés, epilepsziás roham és egyéb, a biztosított egész testére kiterjedő görcsös roham következtében bekövetkező balesetek. Ha az említett roham olyan baleset következménye, amelyre a kockázatviselés kiterjed, a biztosítási védelem fennáll A biztosított testén saját maga, vagy hozzájárulásával mások által végzett gyógyító célú kezelés és beavatkozás folytán előidézett testi károsodás, amennyiben erre nem valamely biztosítási esemény miatt került sor A biztosítottat ért szívinfarktus folytán bekövetkező balesetek. A szívinfarktus semmilyen körülmények között nem tekinthető baleseti következménynek Háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgárháború, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás során bekövetkezett balesetek, függetlenül attól, hogy aktív vagy passzív részvételről volt szó Felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvétel, kivéve, ha erre belföldön valamilyen hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése közben került sor Motor nélküli légijármű (repülő szerkezet), segédmotoros vitorlázórepülőgép, motoros sárkányrepülő valamint ejtőernyő használata közben bekövetkezett balesetek Légi jármű pilótájaként vagy légi jármű személyzeteként elszenvedett, valamint légi járművel folytatott egyéb hivatás gyakorlása közben bekövetkezett balesetek Öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete Megemelés, rándulás, napszúrás, hőguta, fagyás, habituális ficam, patológiás törés, kivéve, ha az baleset következménye Veszélyes sporttevékenységekből eredő balesetek: a) autó-motor sportok (pl. auto-crash (roncsautó) sport, go-kart, moto-cross, motorcsónak sport, motorkerékpár sport, rally, ügyességi versenyek gépkocsival), b) búvárkodás légzőkészülékkel 40 méter alá, félkezes és nyílttengeri vitorlázás, surf, vadvízi evezés, c) hegy-, illetve sziklamászás a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló jogszabályok szerinti V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, barlangi expedíció, Bungee Jumping (mélybe ugrás), falmászás, d) privát-, illetve sportrepülés, repülősportok (pl. ejtőernyős ugrás, hőlégballonozás, léghajó, motoros vitorlázó repülő, paplanrepülő pilóta, siklóernyő, siklórepülő, sárkány és ultrakönnyű repülő pilóta, vitorlázó repülő) Közvetve vagy közvetlenül radioaktív sugárzás illetve ionizáló sugárzás (pl. röntgen) által okozott balesetek A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka egészben vagy részben: a) kóros elmeállapot, b) HIV-fertőzés, c) nukleáris energia Fertőzések esetén fennáll a biztosítási védelem, ha a kórokozó olyan baleseti sérülés következtében kerül a szervezetbe, amelyre a kockázatviselés kiterjed. Kismértékű bőr- és nyálkahártyasérülések nem tartoznak ezen baleseti sérülésekhez. Ha a kórokozó ezen keresztül jut a szervezetbe (azonnal vagy később), a biztosítási védelem nem áll fenn. Ez a korlátozás a veszettségre és a tetanuszra nem vonatkozik. Gyógykezelés következtében bekövetkező fertőzésekre a biztosítási védelem nem terjed ki Nem minősül balesetnek a szilárd vagy folyékony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe. 8

9 Recehártyaleválás és annak következményei nem minősülnek balesetnek Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése azokra az eseményekre - kivéve életmentő beavatkozás esetén - amelynek oka részben vagy egészben: a) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebészet és következményei, b) a fogpótlás, c) a meddőség megszüntetése miatti események, mesterséges megtermékenyítés (annak bármely formája), d) a nemi jelleg megváltoztatása, e) a steriliáció Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése azokra az eseményekre, amelynek oka részben vagy egészben: a) a lelki működés zavarai, betegségei, b) az olyan kórházi ápolás, amelyeknek célja nem a biztosított betegségének megállapítása, egészségi állapota romlásának megakadályozása és egészségének helyreállítása, így különösen a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tartózkodása, a biztosítottnak a szülője ápolása miatti kórházi tartózkodása, c) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (különösen geriátriai, gyógypedagógiai, logopédiai ellátás, gyógytorna, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra). d) orvosi végzettséggel vagy működési engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott kezelés A szerződés megkötése előtt már fennálló krónikus betegségek, illetve a szerződés megkötésének időpontjában bármely okból már károsodott, korábbi baleset vagy betegség miatt sérült vagy csonka, funkciójában korlátozott (nem ép) testrészek és szervek a biztosításból ki vannak zárva A különös és a kiegészítő feltételekben részletezett várakozási idő alatt bekövetkezett biztosítási események a biztosítási védelemből kizárt kockázatok Nem téríti meg a Biztosító továbbá: bárminemű kárt, veszteséget, költséget, melynek eredménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a terrorizmus bármilyen formájával az alábbiakban foglaltak szerint: Kizárásra kerülnek azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, melyeket közvetlenül, vagy közvetve terrorcselekménnyel, vagy annak elkövetése során közveszély okozásával, vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok, vagy más esemény, történjék ez bármely időrendi sorrendben is közrehatott-e a kár bekövetkeztében. Terrorista cselekménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével valósult-e meg, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából, vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember, vagy emberek csoportja(i), amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy - egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja, vagy - a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy - melyek módja és körülményei arra engednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre. Kizárásra kerülnek továbbá azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, melyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze. 9

10 17. A kockázatviselés korlátozása Balesetbiztosítási kockázatoknál hasfali és lágyéksérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a sérvet olyan kívülről jövő egyszeri, extrém behatás okozta, amelyre a kockázatviselés kiterjed és az nem öröklött tényezők (adottságok) következményeként jelentkezett Balesetbiztosítási kockázatoknál porckorongsérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha ez a gerincoszlopot ért egyszeri, extrém közvetlen mechanikus behatás, nem pedig egy korábbi, már a baleset előtt is meglevő betegség súlyosbodásának a következménye Balesetbiztosítási kockázatoknál belső szervek vérzései és agyvérzés esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minősülő esemény okozza Balesetbiztosítási kockázatoknál pszichikai reakciók okozta káros zavarok esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minősülő esemény okozta. 18. A biztosító mentesülése a biztosítási összeg kifizetése alól A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított halála, betegsége, illetve sérülése: - a kedvezményezett szándékos magatartása következtében, - a biztosított jogellenesen, szándékosan elkövetett bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy - a biztosított súlyosan gondatlan magatartása folytán következett be Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül különösen, ha a biztosítási esemény - a biztosított ittas állapotával (0,8 ezrelék, illetve ezt meghaladó véralkohol szint) közvetlen összefüggésben valósul meg, vagy - nem az orvos által javasolt, illetve nem az orvos által előírt adagolásban szedett gyógyszer, nyugtató, tudatmódosító szer hatására állt be, - a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas vezetése következtében áll be, vagy - a biztosított munkavégzése során a munkavédelmi szabályok be nem tartása miatt bekövetkezett be A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét szegi meg súlyosan gondatlanul. 19. A biztosítási esemény bejelentése A biztosított, a biztosítási szolgáltatásra igényt tartó személy, illetve azok képviselője köteles a biztosítónak a biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését Halálesetet a bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül kell jelenteni a biztosítónak, akkor is, ha a balesetet, illetve betegséget korábban már jelentették Baleseti rokkantságra vonatkozó szolgáltatási igényt a baleset bekövetkeztétől számított 1 éven belül kell bejelenteni, de ebben az esetben is a biztosítási esemény bekövetkeztét a biztosítóval 5 munkanapon belül írásban közölni kell A bejelentési határidők elmulasztása esetén a biztosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási szolgáltatás kifizetését, amennyiben a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. 10

11 20. A biztosítási szolgáltatások Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az általános, a különös és a kiegészítő feltételekben meghatározott mértékű szolgáltatást teljesít Tartós egészségkárosodás (rokkantság) Ha a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset következményeként a biztosított egészsége, testi vagy szellemi teljesítőképessége tartósan károsodott (rokkant marad), a biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási összegnek a rokkantsági fok alapján megállapított százalékát, de legfeljebb a biztosítási összeget fizeti ki. A rokkantság fokát az alábbiak szerint kell megállapítani: Testrészek egészségkárosodása: Térítés: Egy kar vállizületből való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70% Egy kar könyökizület felettig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 65% Egy kar könyökizület alatt való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 60% Egy kéz teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 55% Egy hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 20% Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 10% Bármely más ujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 5% Egy láb combközép felettig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70% Egyik láb combközépig való teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 60% Egy láb térd alatt való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 50% Egyik láb lábszár közepéig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 45% Egyik lábfej teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 40% Egyik nagylábujj teljes elvesztése 11

12 vagy teljes működésképtelensége 5% Bármely másik lábujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 2% Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100% Egyik szem látóképességének teljes elvesztése 50% Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30% A szaglóérzék teljes elvesztése 10% Az ízlelőképesség teljes elvesztése 5% Az előző pontból adódó egészségkárosodási százalékok összegződhetnek, de nem haladhatják meg a 100%-ot. Ennek megfelelően tehát amennyiben a szerződés hatálya alatt több biztosítási esemény is bekövetkezik és ezáltal az egészségkárosodási százalékok együttesen a 100%-ot meghaladják, vagy egy biztosítási esemény kapcsán az egészségkárosodási százalékok összegződnek és a 100%-ot meghaladják, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa minden esetben a biztosítási összeg. Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése, illetve részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban megadott egészségkárosodási százalékok megfelelő hányadát kell figyelembe venni. Ha a rokkantság foka az egészségkárosodási tábla alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi működőképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent. A maradandó egészségkárosodás mértéke független a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétől, a biztosító a bármely munkavégzést akadályozó egészségkárosodást veszi figyelembe. A tartós egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított tartós egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleményt. Amennyiben az a biztosító orvosának véleményétől eltér, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A független orvosszakértői felülvizsgálattal kapcsolatban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosszakértő magasabb egészségkárosodási százalékot állapított meg, vagy ha a felülvizsgálatot a biztosító kérte A baleset utáni első évben a rokkantsági kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak. Miután a biztosító fizetési kötelezettsége megállapítást nyert, a biztosított előlegként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban megállapítható károsodási fok szerint járó kifizetést Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztázott egyértelműen, mind a biztosítottaknak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjától számított 4 évig évenként a rokkantság fokának újbóli megállapítását kérni. Ha a felülvizsgálat magasabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosító ennek megfelelően szolgáltat. Ha a felülvizsgálat alacsonyabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosítottnak nem kell a korábban kifizetett és a felülvizsgálaton megállapított alacsonyabb szolgáltatás különbségét a biztosítónak visszafizetnie Ha a biztosított halála - a balesetet követő egy éven belül a balesetből kifolyólag következik be, rokkantsági szolgáltatásra vonatkozó igény nem támasztható, 12

13 - a balesetet követő egy éven belül, de a balesettel össze nem függő okból vagy bármely okból, de a balesettől számított egy év eltelte után következik be, olyan rokkantsági fok után teljesítendő a szolgáltatás, amellyel a legutolsó orvosi vizsgálat megállapítása alapján számolni kellett volna Baleseti halál Ha a halál a balesetet követő egy éven belül, a balesetből kifolyólag következik be, a biztosító a biztosítási szerződésben a baleseti halál esetére megállapodott összeget fizeti ki. A haláleseti kifizetésből az ugyanazon eseményből eredően tartós rokkantsági szolgáltatásként már kifizetett összegeket levonja, s csak a különbözetet fizeti ki Amennyiben a biztosító a baleseti rokkantsági szolgáltatást már kifizette a biztosított halála előtt, és a baleseti halál szolgáltatási összege alacsonyabb, mint a rokkantsági szolgáltatásé, a többletkifizetést nem követelheti vissza. 21. A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a biztosított, illetve a szolgáltatásra jogosult a szolgáltatási kötelezettség beálltának és összegszerűségének megállapításához szükséges iratokat maradéktalanul a biztosító rendelkezésére bocsátotta A biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez, a biztosítási szolgáltatás jogalapjának és összegszerűségének megállapításához a biztosító a következő iratok bemutatását kéri: a) hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentő lap, b) baleseti jegyzőkönyv másolata, amennyiben készült ilyen, c) biztosítási szerződés, illetve biztosítási kötvény, d) befizetési, átutalási bizonylat, az utolsó díjfizetést igazoló nyugta, e) a biztosított, illetve a kedvezményezett érvényes személyi igazolványa vagy születési anyakönyvi kivonata, f) halál esetén - a biztosított halotti anyakönyvi kivonata, - a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány, - a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratok, g) azok az iratok, amelyek a jogosultság, továbbá a biztosítási esemény és a biztosítási összeg megállapításához szükségesek, h) örökösi minőség igazolására - jogerős hagyatékátadó végzés, i) a különös és a kiegészítő biztosítási feltételekben részletezett további iratok A biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez, a biztosítási szolgáltatás jogalapjának és összegszerűségének megállapításához a biztosító a következő iratok bemutatását is kérheti: a) aktuális és részletes jelentés a biztosított állapotáról, b) baleset után készült valamennyi orvosi lelet, dokumentáció, szakértői vélemény, c) baleseti rokkantsági nyugdíjra vagy rokkantsági nyugdíjra jogosító határozat, d) baleseti rokkantsági nyugdíjra vagy rokkantsági nyugdíjra jogosító határozat alapjául szolgáló betegségekre vonatkozó orvosi iratok: leletek, kórházi zárójelentések, ambuláns lapok, e) balesettel összefüggő, a baleset következményeinek felszámolására irányuló, a biztosított nevére szóló, gyógyulásával kapcsolatos számlák, f) balesettel összefüggő, a baleset napjától számított két éven belüli kórházi kezelésről szóló zárójelentés és műtéti leírás, vagy az ambulánsan végzett műtét leírása, g) betegkarton kivonat (házi- vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi karton), h) biztosított sporttagsági igazolványa, jogviszonya, i) boncjegyzőkönyv, korbonctani lelet, j) gyámhatósági okirat, k) halott-vizsgálati bizonyítvány, l) házassági anyakönyvi kivonat, m) hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához, 13

14 n) kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat, o) kórházi zárójelentés, p) közlekedési vállalat által a helyszínen felvett hivatalos baleseti jegyzőkönyv, q) külföldön bekövetkezett baleset esetén a baleset körülményeiről a külföldi hatóság által kiállított okirat hiteles magyar fordítása, r) műtéti költségek miatti számlák eredeti példánya, s) műtéti leírás, mely tartalmazza a WHO kódot, t) nyilatkozat hozzátartozóról, u) OEP/MEP igazolás, v) orvosi ambuláns lap, w) orvosi vizsgálati iratok (korábbi sérüléssel, betegséggel kapcsolatos), x) öröklési bizonyítvány, y) hatósági eljárás esetén - eljárást lezáró határozat, - a nyomozást megszüntető vagy megtagadó határozat vagy vádirat, z) rendőrségi jegyzőkönyv, aa) rendőrségi, vagy hatósági határozat, bb) rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (NRSZH), cc) röntgenfelvétel (rtg. lelet) vagy orvosi igazolás, dd) szerződő/biztosított általi meghatalmazás, ee) teljes kórdokumentáció (munkakórlap, végleges kórlap, ápolási lap, labor eredmények, képalkotó műszeres vizsgálatok eredményei), ff) testfelületet 20%- felett ért és legalább II. fokú égési sérülés ellátásáról szóló orvosi dokumentáció, gg) vádirat (büntető eljárás során). Az igény érvényesítőjének a fentiek mellett lehetősége van a bizonyítás általános szabályai szerinti okirati bizonyítás lefolytatására A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti A biztosított, illetve a kedvezményezett a biztosítási titokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jogszabályok betartásával, a biztosítási szerződés létrejöttével, vagy a kárigény érvényesítésével egyidejűleg felhatalmazhatja a biztosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szolgáltatási kötelezettség beálltával összefüggésben más biztosítótól információkat szerezzen be, valamint azoktól az orvosoktól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik, illetve amelyek a biztosítottat kezelték, vizsgálták, a szükséges felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat közvetlenül beszerezze. A felhatalmazás megadását követően is köteles azonban a biztosított, illetve a szolgáltatásra igényt érvényesítő az adatok, dokumentumok beszerzése során a biztosítóval együttműködni. 22. A biztosított egyéb kötelezettségei A biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy halála esetén holttestét orvosokkal megvizsgáltassa, ha szükséges felboncoltassa A baleset után a biztosítottnak haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejeztéig folytatni kell, gondoskodni kell a baleset következményeinek - a lehetőség szerint - elhárításáról és enyhítéséről A biztosító előírhatja, hogy a biztosított a biztosító által megnevezett orvosokkal indokolt esetben megvizsgáltassa magát. 14

15 23. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók A biztosító, a biztosítási ügynök, a biztosítási alkusz, a biztosított (szerződő, kedvezményezett, károsult) személyes adatait, annak hozzájárulásával kezelheti. Különleges személyes adatok kezeléséhez, illetőleg a személyes adatok külföldi adatkezeléséhez a biztosított írásbeli hozzájárulására van szükség. A biztosított (szerződő, kedvezményezett) személyes adatairól jogosult tájékoztatást kapni, a biztosító - kérésére - adatait nyilvántartásaiban módosítja. 24. Titoktartási kötelezettség Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő -, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a következő bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos 15

16 versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 108. (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal, j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval, m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, n) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy biztosítási adata nem állapítható meg, b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak, c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminiszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása, d) a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. Az előző bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvényben foglaltak szerinti a) kábítószerrel való visszaéléssel, b) terrorcselekménnyel, c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel, d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel, e) pénzmosással, f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik 16

17 országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt biztosítási titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 25. A szolgáltatás kifizetése A biztosító szolgáltatásait a kedvezményezett részére banki folyószámlára utalással teljesíti, amennyiben rendelkezik folyószámlával. Egyéb esetben a biztosító szolgáltatásait postai utalással teljesíti A biztosító vállalja, hogy a biztosítási szolgáltatások kifizetéséhez szükséges összes irat kézhezvételétől számított 15, a rokkantság esetén 30 napon belül a szolgáltatás iránti igény jogosságát elbírálja, és arról nyilatkozik A biztosító vállalja, hogy a szolgáltatás iránti igény jogosságának elismerését illetve a jogosulttal történt megegyezést követő 15 napon belül a biztosítási szolgáltatást kifizeti. 26. A kötvény A biztosító a szolgáltatásait csak a kötvény bemutatása ellenében köteles kifizetni Ha a kötvény elveszett vagy megsemmisült a szerződő (biztosított) köteles azt bejelenteni, amelynek alapján a biztosító másolatot állít ki A másolat kibocsátásával egyidejűleg az eredeti kötvény érvénytelenné válik. Ezt a tényt a biztosító a másolaton záradékban feltünteti. 27. Jognyilatkozatok A jognyilatkozatokat és a bejelentéseket írásban kell a biztosító felé megtenni. 28. Nyereségrészesedés A szerződés nyereségrészesedésre nem jogosít. 29. A biztosítás értékének megőrzése A biztosítás értékének megőrzését a biztosítási díj és a biztosítási összeg évenkénti emelése biztosíthatja. Az emelésre a biztosító tehet ajánlatot a szerződőnek. Az emelést a biztosító a biztosított kockázatának újabb vizsgálata nélkül hajthatja végre A díjemelkedés mértéke - amennyiben sor kerül rá - minden évben a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, az előző naptári év inflációs rátájával egyenlő. A biztosító javaslatot tehet az inflációs rátánál magasabb díjemelésre is. 17

18 29.3. A biztosítási díj és összeg emelkedése a biztosítás megkötését követő első biztosítási évfordulón kezdődhet, és évente következhet be. Biztosítási évforduló minden év azon hónapjának azon napja, amely a biztosítási kötvényen a hatályba lépés időpontjaként szerepel A biztosítási évfordulót megelőzően legalább 30 nappal a biztosító minden évben, amikor az értékkövetésre sor kerül, értesítést küld a megemelkedett díjról és biztosítási összegről. A szerződőnek jogában áll a díjnövelést visszautasítani, ha ezt a biztosítási évfordulóig nem teszi meg írásban, a biztosító a megnövekedett díjat tekinti érvényesnek. Ha a szerződő egymás után két díjnövelést utasít vissza, a továbbiakban nincs lehetősége újabb növelésre. 30. Elévülés A biztosításból eredő igények a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított két év alatt évülnek el. 31. Panaszkezelés A biztosító (e pont alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse A szolgáltató a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig, c) elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva - folyamatosan fogadja Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet A szolgáltató a szóbeli panaszt - a 31.6 bekezdésben meghatározott eltéréssel - azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a szolgáltató a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a 31.7 bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a szolgáltató a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (

19 Budapest, Krisztina krt. 39.), vagy a PSZÁF mellett szervezett Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a békéltető testületnek a levelezési címét A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kérésére bemutatja A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyás) eljárás keretében lehetséges. 32. Egyéb Mind a jelen általános feltételekben, mind a kapcsolódó különös és kiegészítő biztosítási feltételekben közeli hozzátartozó alatt a Ptk b) pontjában meghatározott személyeket kell érteni. 19

20 CSOPORTOS BALESETBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI, A NAP 24 ÓRÁJÁRA (A1500) Jelen különös feltételek (továbbiakban: feltételek) a SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) Csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosítás Általános Feltételeivel (továbbiakban: ÁSZF) együtt érvényesek, és egyben ügyféltájékoztatóul is szolgálnak. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az ÁSZF rendelkezései az irányadóak. Jelen különös feltételek azon biztosítási szerződésekre vonatkoznak, ahol a szerződést a szerződő legalább 4 fő biztosított személy által alkotott csoport (továbbiakban: csoport) vonatkozásában jelen különös feltételekre való hivatkozással köti meg. 1. Biztosítási esemény Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosított akaratán kívül fellépő olyan hirtelen külső behatás (baleset), amelynek következtében a biztosított a baleset megtörténtétől számított egy éven belül: a) elhalálozik, vagy b) végleges, teljes egészségkárosodást (100%-osan megrokkan) szenved, vagy c) tartós, részleges egészségkárosodást (rokkantságot) szenved. 2. Biztosítási szolgáltatások a) Baleseti halál esetén: a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a biztosítási szerződésben a baleseti halál esetére meghatározott, a baleset napján hatályos biztosítási összeget fizeti ki. b) Végleges, teljes baleseti rokkantság esetén: ha a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset következményeként a biztosított egészsége, testi vagy szellemi teljesítőképessége véglegesen, teljesen károsodott (100%-osan rokkant marad), a biztosító a szerződésben meghatározott, a baleset napján hatályos biztosítási összeget fizeti ki. c) Tartós, részleges baleseti rokkantság esetén: ha a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset következményeként a biztosított egészsége, testi vagy szellemi teljesítőképessége tartósan, részlegesen károsodott, a biztosító a szerződésben meghatározott, a baleset napján hatályos biztosítási összegnek a rokkantsági fok alapján megállapított százalékát, de legfeljebb a biztosítási összeget fizeti ki. 3. Szerződő Jelen feltétel vonatkozásában szerződő lehet bárki, akinek érdeke fűződik egy adott csoport tagjainak biztosítási védelméhez. 4. Biztosított személyek 4.1. Biztosított lehet az a 2 és 65 év közötti személy, aki egy adott csoport tagja és a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel A biztosítási szerződést legalább 4 fő biztosított esetén lehet megkötni. 20