RENDKÍVÜL NEHÉZ FORGALMI TERHELÉSŰ UTAK PÁLYASZERKEZETEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "RENDKÍVÜL NEHÉZ FORGALMI TERHELÉSŰ UTAK PÁLYASZERKEZETEI"

Átírás

1 1 RENDKÍVÜL NEHÉZ FORGALMI TERHELÉSŰ UTAK PÁLYASZERKEZETEI A Magyar Útügyi Társaság, a KTE Közlekedésépítési Tagozata a Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata, a Magyar Aszfaltipari Egyesülés, a Magyar Betonszövetség, a Nemzeti Autópálya Rt. és a Békés Megyei Közútkezelő Kht. szimpóziuma Békéscsaba, szeptember 3. AZ ELŐADÁSOK SZERKESZTETT VÁLTOZATAI K é z i r a t Szerkesztő: dr. Keleti Imre

2 2 Előszó A kormány Európa Tervének részét képező gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési program és az ország Európai Unióhoz való csatlakozása, nemkülönben a rendkívül nehéz forgalmi terhelésű gyorsforgalmi utak hazai üzemeltetési tapasztalatai aktuálissá tették az ilyen utak pályaszerkezetei tervezésének, építésének, fenntartásának és üzemeltetésnek hazai gyakorlata áttekintést a nemzetközi gyakorlat tükrében, az ilyen utak pályaszerkezetei szükséges és elégséges fejlesztési irányainak a meghatározását, különös tekintettel az ilyen szolgáltatási szintigényű útpályaszerkezetek életciklus-költségeire. A Nemzeti Autópálya Rt. a Közlekedéstudományi Intézet Rt., a BME Út- és Vasútépítési Tanszéke, valamint Hidak és Szerkezetek Tanszéke vezető munkatársaiból alakított alkalmi munkabizottsággal elvégeztette az e téren szükséges elemzéseket és kutatásokat. A munkabizottság javaslatot tett a rendkívül nehéz forgalmi terhelési kategória bevezetésére a pályaszerkezet-tervezésben, az ilyen forgalommal terhelt utak pályaszerkezet-tervezési gyakorlatának kialakítására és az ilyen utakon alkalmazható hosszú élettartamú pályaszerkezetek választékára, valamint az ezekkel összhangban lévő felüljáró-felszerkezetekre, és kidolgozta mindezek közúti alkalmassági tanúsítványainak és műszaki szállítási feltételeinek tervezeteit. A munka eredményét a GKM Közúti Közlekedési Főosztálya megismerte és annak következtetéseivel és eredményével egyetértett. Engedélyezte, hogy a munkabizottság által kidolgozott pályaszerkezet-változatokból a 44-es út Békéscsaba Gyula szakaszának építés alatt álló kapacitásbővítő rekonstrukciója keretében próbaszakaszok épüljenek, A MAÚT, a KTE Közlekedésépítési Tagozata, a Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata, valamint a Magyar Aszfaltipari Egyesülés és a Magyar Betonszövetség üdvözölték a fejlesztési munkát, és a Békés Megyei Közútkezelő Közhasznú Társasággal karöltve javasolták: a próbaszakaszok építésének idején Békéscsabán szimpóziumot szerveznek, hogy a szakmai közvélemény a munkabizottság interpretációjában megismerhesse a fejlesztés eredményeit, az azokból következő alkalmazásokat. A Nemzeti Autópálya Rt. egyetértett a javaslattal, és a kivitelező Betonút Rt., valamint a független mérnök feladatát a munkán ellátó UTIBER Kft. bevonásával részt vállalt a szimpózium megszervezésében. Remélem, hogy ez a szakmai összejövetel és tapasztalatcsere hozzájárul a gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési programunk sikeréhez. Budapest, szeptember 3. Dr. Bodnár Zoltán s. k. elnök-vezérigazgató Nemzeti Autópálya Rt.

3 3 Tartalomjegyzék Szilágyi András: A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének közép- és hosszú távú programja az Európa Terv meghatározó eleme. 4 Pálfay Antal: A gyorsforgalmi úthálózaton eddig alkalmazott pályaszerkezetek üzemeltetési és fenntartási tapasztalatai, kezelői elvárások a rendkívüli terhelésű szakaszok pályaszerkezeteivel kapcsolatban 18 dr. Keleti Imre: A forgalomfejlődés és az EU-csatlakozás támasztotta igények kielégítési követelménye a gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési programjában 23 dr. Ambrus Kálmán dr. Karsainé Lukács Katalin dr. Pallós Imre Vinczéné Görgényi Ágnes: Lehetséges pályaszerkezeti változatok a rendkívül nehéz forgalmi terhelésű útszakaszok hosszú életciklusú pályaszerkezeteire a nemzetközi gyakorlat tükrében. 38 dr. Gáspár László: Hosszú távon gazdaságos pályaszerkezet-változatokra adott javaslat a hazai rendkívül nehéz forgalmi terhelésű autópályákra 58 dr. Farkas György Kovács Tamás dr. Szalai Kálmán: A rendkívül nehéz forgalmi terhelésű útszakaszok hosszú életciklusú pályaszerkezeteihez illeszkedő hídfelszerkezeti megoldások. 65 Gáspár Csongor: A 44-es főút Békéscsaba Gyula szakaszán készülő próbaszakaszok építésének előkészítése A fejlesztő munkát elvégezték, a szabályzatokat elkészítették, e munkák opponensei voltak... 90

4 4 A gyorsforgalmi úthálózat közép és hosszútávú programja az EURÓPA Terv meghatározó eleme Szilágyi András 1 1. A gyorsforgalmi úthálózat aktuális fejlesztési programja A Kormány 2044/2003 (III. 14.) sz. határozatában amely a gyorsforgalmi hálózat fejlesztését illetően korábbi kormányhatározatokra épült az országos közúthálózat történetében először döntött egy határozatba foglaltan a hálózat fejlesztése, fenntartása és üzemeltetése ügyében. Különlegessége még a határozatnak, hogy rendelkezik a szóban forgó műveleteket elősegítő törvényi háttér fejlesztéséről is. A határozat a gyorsforgalmi úthálózatot a 2002 végén megvolt 625 km-ről 2015-re km méretűnek javasolja kiépíteni (1. ábra). Ennek a hálózatnak a sűrűsége eléri a 27,7 km /1000 km 2 értéket, valószínűleg megközelítve ezzel az Európai Unió mai 15 országának (EU-15) akkori ilyen mutatója átlagát. szerint a Kormány ennek a programnak a középtávú részében, 2006-ig, összesen 420 km-rel szándékozik az Európa Terv keretében bővíteni a hálózatot. Hálózatsűrűség: km / 1000 km 2 GRÁC SLO A Szombathely Rábafüzes POZSONY, PRÁGA BÉCS IV M15 Sopron LJUBJANA, TRIESZT M70 V Nagykanizsa Tornyiszentmiklós Zalaegerszeg ZÁGRÁB V/a M9 Letenye HR M86 M8 Győr SK Parassapuszta Tatabánya Székesfehérvár Veszprém Lelle M82 M7 Duna M9 Kaposvár Pécs Ilocska M1 SZARAJEVÓ V/c Vác BUDAPEST M0 M2 M4 Szolnok Tornyosnémeti KASSA Tisza Miskolc M30 M25 Emőd Nyíregyháza Eger Polgár M3 M3 Füzesabony V M35 Debrecen M4 Dunaújváros M8 Kecskemét M44 Kiskunfélegyháza Gyula M6 IV Békéscsaba M5 Szekszárd M9 M43 Baja Röszke Szeged Nagylak IV TEMESVÁR, Mohács BELGRÁD BUKAREST YU M56 X/A RO ARAD, KOLOZSVÁR ARAD V Ártánd V UA LVOV, KIJEV Helsinki folyosók autópálya autóút épülő autóút határátkelő 1. ábra. A 2044/2003 (III. 14.) Korm. sz 2015-ra javasolt gyorsforgalmi úthálózat 1 Okl. építőmérnök, vezérigazgató helyettes, Nemzeti Autópálya Rt

5 5 2. A kormányhatározatot előkészítő munkák A kormányhatározat előterjesztést megalapozó előkészítő munka a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről korábban hozott kormányhatározatokon 2 kívül a magyar közlekedéspolitikai koncepció korszerűsítésnek ben elvégzett munkáira 3, az EU 2001-ben nyilvánosságra hozott új közlekedéspolitikájára 4, az Országos Területrendezési Tervre, a közúthálózat szolgáltatási színvonalát, üzemeltetési fenntartási igényszintjeit kimunkáló kutatásokra támaszkodott. Számba vette a közutak ezredfordulón megvolt állapotát, közép- és hosszútávon az ország fejlődéséből, EU csatlakozásából, a közlekedési munkamegosztás és közúti forgalom fejlődéséből a közutak szolgáltatási színvonalának emelése irányába ható igényeket. Számba vette a közutak fejlesztésnek, fenntartásának és üzemeltetésének európai gyakorlatát is. Ebben a tanulmányban ennek a munkának a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére vonatkozó megállapításait összegezzük. 3. Az országos közúthálózat állapota az EU csatlakozás küszöbén Magyarországon az ezredfordulón kereken 190 ezer km utat tartottak nyilván. Ebből 137 ezer km volt a közutak és 53 ezer km a magánutak hossza. A közutakból 30 ezer km az állami tulajdonú országos közúthálózat, 107 ezer km pedig önkormányzati tulajdonú helyi közút. Az ország összes közútra számított területi ellátottsági mutatója (1 456 km/1000 km 2 ) jobb az EU-15 jelenlegi közúti ellátottsági átlagértékénél (1 121 km/1000 km 2 ). Az országos közutak 99 %-a, a belterületi helyi közutak (kereken 51 ezer km) 60 % -a, a külterületi helyi közutak (kereken 51 ezer km) 5 %-a, az összes közút 50 %-a volt szilárd burkolatú. Ugyanekkor ez utóbbi érték az EU-15-ben ~96 %, a velünk szomszédos EU kandidátus országokban ~75 % volt. Az ország közúti forgalmának 70 %-át az országos közúthálózat viseli. Ezen belül ugyancsak 70 % terheli e hálózat 23 %-át kitevő főhálózatát (gyorsforgalmi utak és főutak), míg a hálózat 77 %-át alkotó mellékutakra a forgalom 30%-a jut. Az országos közúthálózat szolgáltatási színvonala az ezredfordulón csak korlátozottan tudta teljesíteni az ország átalakuló gazdasága és társadalma által támasztott igényeket, különösen /1998. (X. 25.) a gyorsforgalmi utak egységes használati díjáról. 2363/1999. (XII. 23.) az M1 és M3 autópályák egységes használat díjáról. 2117/1999. (V. 26.) a gyorsforgalmi úthálózat tízéves programjának megvalósításáról. 2037/2000. (II. 29) a 2117/1999.(V. 26.) sz. határozat módosításáról. 2269/2000. (XI. 7.) az M0 autóút forgalombiztonságának javításáról és autópályává fejlesztéséről. 2330/2000. (XII. 21.) a matricás útdíjszedési rendszer működési tapasztalataiból adódó feladatokról. 2224/2001. (IX. 1.) a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési program megvalósításának helyzetéről és az ehhez kapcsolódó további kormányzati feladatokról, 2303/2001 (X. 19.) számú határozat a gyorsforgalmi úthálózat 2015-ig terjedő hosszútávú fejlesztési programjáról, valamint az országos közúthálózat egyéb, kiemelten fontos elemeink megvalósításáról. 3 Lásd a GKM honlapján: Magyar közlekedéspolitika Tervezet. 4 Az EU Közlekedési Minisztereinek Tanácsa által szeptember 12-én közzétett, 2010-ig érvényes közlekedéspolitika Fehér Könyve.

6 6 az ország egyenletes területi gazdasági fejleszthetőségét és közúti személy- és áruszállítás költségeit illetően 5. A hiányjelenségek: rossz hálózat szerkezet, a híddal ellátott folyami átkelések alacsony száma, a gyorsforgalmi hálózatrész kis mérete (a főhálózat kereken 9 %-a), a főutak %-ának elégtelen átbocsátó képessége, a főúti átkelési szakaszokon a nehéz teherforgalom keltette káros környezeti hatások, a hálózat 36 %-án a burkolatok elégtelen teherbírása és szélessége, 54 %-ának rossz felületi állapota, a hálózat hídjai 20 %-ának elégtelen szélessége és 4 %-ának elégtelen teherbírása, valamint az utak rossz vonalvezetésére, a csomópontjaiknak elégtelen teljesítőképességére, a számos szintbeni vasúti-közúti keresztezésre is visszavezethető balesetek A gyorsforgalmi úthálózat hatása A hiányjelenségek közül a gyorsforgalmi úthálózattal kapcsolatosakat vizsgájuk e tanulmány keretében tovább. Az ország gyorsforgalmi utjainak hossza december 31-én 549 km volt (2. ábra). Ez 5,9 km/1000 km 2 hálózatsűrűséget jelent, ami az EU-15 hasonló mutatójának kb. 33 %-a. A főhálózat előnytelen, főváros-centrikus szerkezete miatt a gyorsforgalmi utak regionális eloszlása kifejezetten egyenlőtlen. Míg a Közép-magyarországi régió gyorsforgalmi útsűrűsége jóval meghaladja az EU-15 átlagát, addig a Dél-dunántúli, a Dél-alföldi, az Észak-alföldi régióban gyakorlatilag nincs gyorsforgalmi út (3. ábra). Ezeknek a régióknak a fővároshoz mért elérhetősége rossz (4. ábra), amiből a külföldi tőkebefektetések gyakorlatilag nagyságrendekkel kisebb mértékében is tükröződött a 1990-es években (5. ábra). 4. A magyar és az EU közlekedéspolitika különbségei a hálózatfejlesztés terén Az országos közúthálózat szolgáltatási színvonala és a közlekedési munkamegosztás aktuális ezredfordulós állapota valamint ez utóbbi fejlődésének várható tendenciái következtében Magyarország és az Európai Unió közlekedéspolitikái a hálózatfejlesztés és fenntartás terén szükségszerűen különböznek, miközben e politikák összhangja a közlekedés egyéb területein a prioritásokat illetően már ma is érzékelhető. Magyarországon a piacgazdaság kialakulásával mind az áruszállításban, mind a személyszállításban a vasúti közlekedés rovására a közúti közlekedés nyer további teret. A közlekedési munkamegosztásban 2015 körül az EU-15 jelenlegi gyakorlatának meghonosodása várható, 5 A korlátozott teljesítőképesség a közúti közlekedésben részvevőknek 2000-ben az az évi GDP tömegének kb. 11 %-ára tehető veszteséget okozott. annak dacára, hogy a hálózat fejlesztésre, fenntartására és üzemeltetésére az 1990-es évtizedben külföldi tőkét koncessziós formában és bankhitelként, illetve korlátozott mértékű EU támogatást is bevonva a fejlesztés finanszírozásába az aktuális GDP tömeg kereken 1,3 %-át fordították. Ez a mérték kétszeres volt az 1980-as évek hasonló mutatójának.

7 7 azaz a személy-közlekedés ~90 %-a, az áruszállítás ~70 %-a bonyolódik majd le közúton, szemben az ezredfordulós 86 %-os, illetve 50 %-os értékekkel. Hálózat : 549 km Autóút: 101 km Autópálya: 448 km Hálózatsűrűség: 5,9 km / 1000 km 2 UA A POZSONY, PRÁGA IV BÉCS M15 SK Duna Vác M2 M3 Eger Miskolc Füzesabony M30 Polgár Tisza Nyíregyháza Győr M1 Tatabánya BUDAPEST V Debrecen Veszprém Székesfehérvár M0 Dunaújváros M7 V M5 Szolnok Kecskemét Békéscsaba RO M9 M9 IV SLO HR Kaposvár Pécs Szekszárd Szeged YU V határátkelő Helsinki folyosók állami autópálya koncessziós autópálya állami autóút, félautópálya épülő autópálya épülő autóút koncesszióba adott autópálya építési jog 2. ábra. A gyorsforgalmi úthálózat december 31-én. 30 Hálózatsűrűség km/1000 km ,0 12,0 8,1 1,0 5,0 0,0 3,0 5,9 17,6 EU ábra. A gyorsforgalmi úthálózat regionális eloszlása

8 8 M1 (TEM IV.) 2000-es utazási idő 2000-ben elfogadható normaidő M M3 (TEM Va.)-3 2 óra M M7-7 (TEM Va) M5-5 (TEM IV-Xa.) 6 (TEM Vc.) Nyilvánvaló, tehát hogy 4. ábra. A főhálózati határállomások elérési ideje 2000-ben a fővárosból személygépkocsival utazva az Európai Unióban amelynek legtöbb országában a gyorsforgalmi úthálózatok is jószerével már kiépültek és a közúthálózat karbantartására is elegendő forrás áll rendelkezésre a fenntartható fejlődést 6 szolgáló új közös közlekedéspolitika legfontosabb célja a forgalmi torlódások gyakoriságának és tartósságának csökkentése, a közúti közlekedési teljesítmények iránti igény további növekedésének fékezése az intermodalitás gyakorlati megvalósításával, a transz-európai közlekedési hálózatok ezen belül új nagysebességű vasútvonalak gyors kiépítésével és a hatékony közlekedési díjszabás-politika gyakorlásával; az Unióhoz csatlakozó Magyarországon hasonlóan a csatlakozó Kelet-középeurópai országokhoz még jó néhány évig előbbre való a Transz-európai Hálózatokhoz a Pán- Európai Közlekedési Folyosók mentén kapcsolódó gyorsforgalmi úthálózat gyors ütemű kiépítése, a kevésbé fejlett régiók megfelelő színvonalú közlekedési összeköttetéseinek létrehozása és a közúthálózat leromlási folyamatának fékezése, majd visszafordítása, ezzel teremtve meg a fenntartható fejlődés közlekedési infrastrukturális hátterét. 6 Lásd: az EU Közlekedési Minisztereinek Tanácsa által szeptember 12-én közzétett, 2010-ig érvényes közlekedéspolitika Fehér Könyvét.

9 Befektetett tőke, 1989-es bázisú MdFt Ország összesen Közép-Magyarország Többi 6 régió felső határ Többi 6 régió alsó határ Többi 6 régió átlaga ábra. A külföldi tőkebefektetés mértéke az 1990-es évtizedben 1989-es bázisáron. Az EU-ba való belépésből következően az országos közúthálózat szolgáltatási színvonalával szemben támasztott igények terén egy tényt, egy követelményt és egy ki nem mondott igényt tanácsos szem előtt tartani. A tény: Magyarország ukrán, román, jugoszláv és horvát határszakaszai az EU határává válnak. A követelmény: az EU 96/53/ EK számú irányelvének 7 való megfelelés. A ki nem mondott igény: legalább egy Pán-európai Közlekedési Folyosó (a IV. ÉNY-DK irányú) mentén átjárható legyen az ország. Esetünkben a követelmény és a ki nem mondott igény az érdekes. Ez utóbbival kapcsolatos stratégiai megfontolásoknál mindenképpen gondolni kell arra, hogy az 1990-es években a meghatározó jelentőségű ÉNY-DK irányú tranzitforgalom DK-i kilépési súlypontjai a jugoszláv határszakaszról a románra helyeződtek át (6. ábra). Ezt a tendenciát tartósnak kell feltételeznünk azért is, mert Románia valószínűleg az EU tagja lesz 2007-ben. 7 Ez az irányelv 11,5 t-ás egyes- és 18 t-ás terhelésű kettőstengelyeket engedélyez az összesen 44 t gördülősúlyú tehergépjárműveken, szemben a hatályos magyar előírás 10, 16, 40 t-ás értékeivel. Az irányelvben foglaltak teljesítésére a csatlakozást előkészítő tárgyalások során 2008-ig kaptunk halaszást.

10 M 10 K I A V Á U K R A J N A I T Õ A S D UNA Z L O Miskolc Salgótarján Eger Nyíregyháza A T A U S Z R F ER Szombathely R ába Győr Veszprém D U NA Tatabánya Székesfehérvár Budapest Sz olno k T ISZA Debrecen ÁN I S Z L O Z Zalaegerszeg B A A T L O N Kecskemét Békéscsaba V É T ISZA N I A H O D ráva R V Á T O Kaposvár Pécs D UNA J U G O S Z L Á V A I Szeged R O JELMAGYARÁ ZAT tgk/nap < > 600 R S Dr áva Z Á G ré giók hat ára SZERKESZTETTE: ROADTECH KFT. 6. ábra. A főhálózat tranzit teherforgalomi terhelése 2000-ben 5. A gazdaság, a motorizáció és az országos közúthálózat forgalmának várható fejlődése Magyarország gazdaságának állapotából, az ország Európai Unióhoz való küszöbön álló csatlakozásából következő hatások megbecsléséből kiindulva azzal számolhatunk, hogy hosszútávon befejeződik a gazdaság integrálódása az EU-ba. Ebből a közúti közlekedésben jelentősen megnövekvő áru- és személyszállítási igények is következnek és az ország tranzit pozíciója, mind a hagyományos ÉNY-DK-i, mind az újonnan növekvő fontosságú É- D-i irányokban számottevően erősödik. a személygépkocsi-ellátottság a jelenlegi ~255-ös szintről 2015-re elérheti a ~320 db /1000 lakos szintet, azaz az EU-15 átlagának közel t. Az áruszállító járművek terén a jelenlegi ~35 db/1000 lakos szint hosszútávon (2015) ~48-as értékre várható. a közúti forgalom a főhálózatot illetően %-os növekedést mutat és a forgalom tovább koncentrálódik a főváros és nagyvárosok körzetében.

11 11 6. A fejlesztés stratégiája Az ezredfordulóra a globalizálódó világgazdaság részévé vált magyar gazdaság akkor maradhat a kívánatos fejlődési pályán, ha a befektetők által korábban előnyben részesített képességeit újakra tudja váltani. Az új képességek: a mobilizálható szakképzett szellemi és fizikai munkaerő, a termelő és elosztó bázisok jó elérhetősége, a piacokra gyors elérést elősegítő multimodális csomópontok sűrű hálózata. Ezek a kihívások a közúti közlekedési infrastruktúra terén arra hívják fel a figyelmet, hogy a közúti forgalom által támasztott igények kielégítésnek vezérlő eszközévé az országos közúthálózatot egységes elvek szerinti fejlesztő, fenntartó és üzemeltető új közúti politikát kell tenni, amely a megújított közlekedéspolitika részeként (a) a kiépített közutat tartja közútnak; (b) a hálózat fejlesztési, fenntartási és üzemeltetési gyakorlatát a hálózat részeinek a forgalom lebonyolításában viselt szerepe szerint valósítja meg; (c) súlyt helyez a hálózat forgalmi, műszaki és környezeti megfelelőségének javítására, vagyonértékének megőrzésére és fejlesztésére, különös tekintettel az ország egyenletes területi fejlődésére, a termőföldek védelmére, a fenntartható gazdasági fejlődés támogatására, a Transz-európai Közlekedési Hálózatba 1 a TINA 2 elemekkel kiegészített Pán-Európai Közlekedési Folyosók révén való integrálódásra (7. ábra); (d) a fővárosra és agglomerációjára e térség különleges helyzetére való tekintettel külön hálózatfejlesztési koncepció kidolgozását és megvalósítást tűzi ki célul. 1 Trans European Transport Network (TEN-T), az EU-15 közlekedési főhálózata, amihez a Pán-európai Közlekedési (un. Helsinki) Folyosók kapcsolódnak. A TEN-T méretei: km gyorsforgalmi út, km vasútvonal, 330 repülőtér, 270 nemzetközi tengeri kikötő, 210 folyami kikötő, az ezekhez tartozó forgalomirányítási, navigációs, tájékoztató rendszerekkel. 2 TINA= Transport Investment Needs Assessment, azaz a Közlekedési Beruházási Igények Felmérése. Az Európai Bizottság a Helsinki Konferenciát követően kezdeményezte és finanszírozta a 11 csatlakozni kívánó ország területére eső Páneurópai Közlekedési Folyosók és a hozzájuk kapcsolódó kiszolgáló közlekedési vonalak és létesítmények hálózatának kijelölését és az ezen a hálózaton 2015-ig szükséges és gazdaságilag indokolható beruházások felmérését. A TINA közlekedési hálózatot, illetve az azt alkotó (meglévő és tervezett) közlekedési pályákat, létesítményeket az illetékes kormányok szakértői jelölték ki. A TINA hálózat gerincét a Pán-európai Közlekedési Folyosók alkotják, amelyeket a csatlakozó összeköttetésekkel és kiegészítő elemekkel bővítettek, hogy sűrűsége megközelítse a TEN hálózat sűrűségét. Ugyancsak nemzeti szinten mérték fel a jelenlegi állapotot és határozták meg a beruházási költségeket. Az adatokat az 1999-ig Bécsben működött TINA titkárság öszszegezte és zárójelentésben tette közzé. A véglegesített TINA hálózatot km közút, km vasútvonal, km belvízi hajóút, 40 repülőtér, 20 tengeri kikötő, 58 folyami kikötő és 86 multimodális terminál alkotja (ezek közül 20 kikötőkben, 66 önállóan települt). A szükséges beruházások körének meghatározásához abból a feltételezésből indultak ki, hogy a vizsgált időszakban ( ) az egyes, csatlakozni kívánó országokban a közlekedési beruházásokra fordítható összeg legfeljebb a GDP 1,5%-át érheti el. A TINA hálózat becsült beruházási igénye így a 11 országban 2015-ig összesen 91,6 milliárd Euro volt. A TINA zárójelentésben Magyarországra vonatkozóan a hálózatok 2010-re tervezett kiépítéséhez mintegy 10,2 milliárd EUR beruházásra lenne szükség a km vasútvonal korszerűsítésre, az 1418 km gyorsforgalmi út építésre, a. 417 km viziút korszerűsítésére, 1 repülőtér bővítésre, 6 folyami kikötő építésre ill. bővítésre és 19 db logisztikai központ létesítésre. Ennek az összegnek jelentős részét teheti ki az EU vissza nem térítendő támogatása, amennyiben a csatlakozásra sikerül az egyes projekteket az EU erre vonatkozó előírásainak megfelelően, kellő időben előkészíteni.

12 12 Az új közúti politika a főhálózatra vonatkozó fejlesztési célkitűzései: a) A hálózat sugaras szerkezete változzon sugaras-gyűrűs rácsszerkezetté. Ennek eredményeként mentesüljön a főváros és körzete mindazoktól a forgalmi terhelésektől, amelyek a mai sugaras hálózati struktúrából következnek. b) Középtávon (2006) az ország gyorsforgalmi utakkal való ellátottsága érje el a mai EU akkori ilyen átlagának a 60 %-át. c) Hosszútávon (2015) a hálózat ezen belül a gyorsforgalmi hálózatrész kiépítettsége olyan szintet érjen el, amely minimumra csökkenti a hálózat szolgáltatási színvonalának hiányosságaiból eredő nemzetgazdasági és egyéni károk mértékét. A tervező munkát segítő tanulmányok világos összefüggéseket tártak fel a közlekedési hálózatok és a gazdaság fejlettsége között. Kézenfekvővé vált, hogy a közúthálózat szolgáltatási színvonala, ezen belül a gyorsforgalmi hálózati ellátottság döntő hatású a területfejlesztés feltételeit megteremtő tényezők között. Ezért kapott prioritást a gyorsforgalmi hálózat fejlesztésével vezérelt közúthálózat fejlesztési stratégia. VENEZIA SALZBURG TRIESTE 14 PRAHA LVOV 50 OLOMOUC ZILINA V BRNO PRESOV TRENCIN Vb Vb IV KOŠICE V X LINZ GRAZ IV GYŐR VESZPRÉM V V MARIBOR NAGYKANIZSA LJUBLJANA PÉCS ZAGREB Vc Va KARLOVAC X PEK folyosó TINA folyosó Javasolt TINA folyosó Működő gyorsforgalmi út RIJEKA WIEN SOPRON BRATISLAVA SZOMBATHELY BROD ZVOLEN Xa SARAJEVO, PLOČE L.MIKULAS MISKOLC V SZEGED TIMISORA NOVI-SAD X NIS ARAD BEOGRAD NYÍREGYHÁZA DEBRECEN BUDAPEST SZOLNOK Xa IV ORADEA KECSKEMÉT BÉKÉSCSABA IV IV MUNKACEVO SIBIU SOFIA CLUJ-NAPOCA PITESTI KIEV BRASOV BUCURESTI CSÍKSZEREDA CHISINAU 44 IX IV 7. ábra. A Pán-európai Közlekedési Folyosók és az azokat kiegészítő TINA folyosók.

13 13 7. A középtávú program az Európa Terv része. A 2015-ig megvalósítandó gyorsforgalmi hálózatból az alábbiakban bemutatott gyorsforgalomi utak forgalomba helyezését tartotta az Európa Terv keretében a Kormány szükségesnek, kiindulva a hálózat végén megvolt méreteiből (8. ábra), beleértve a 2002-ben építés alatt álló szakaszokat is. Így a gyorsforgalmi úthálózat sűrűsége kb. 11 km /1000 km 2 -es értékre emelkedhet január 1-ére (9. ábra), azaz elérheti az EU mai 15 tagállama akkori ilyen paraméterének mintegy kétharmadát. A program forgalomba helyezésre szánt legfontosabb elemei: Folytatóik az M0 építése autópályaként a kelti szektorban az M5 és az M3 között, valamint az északi szektorba a 2-es és 11-es főutak között az északi Duna-híddal. Megkezdődik a déli szektor autópályává bővítése. Az M3 autópályaként 2004-ben eléri Görbeházát, 2006-ban Nyíregyházát. Az M30 autópályaként 2004-ben Miskolcon lesz. Az M ban készül el Görbeháza és Debrecen között. Az M4-első szakaszaként 2005-ben megnyílik a Vecsést és Üllőt elkerülő, az M0- hoz kapcsolódó szakasza. Az M ig eléri szegedet. Az M6 Budapest-Dunaújváros szakasza 2006-ban eléri az M8-at Dunaújvárosnál. Az M ig összesen 58 km-el bővül a Balaton mentén, illetve a Letenyét megelőző szakaszon, az M70-es kapcsán. Az M70-es autóút elkészül 2004-ben. Az M8-nak a dunaújvárosi hídja és az M6-51-es út közötti szakasza autópályaként elkészül 2006-ra. Ezen kívül a program részét képezik a 4-es, a 8-as, a 10-es, a 44-es és a 86-os főutakon megvalósuló azon fejlesztések, amelyek később a gyorsforgalmi úthálózat részeivé válnak. Továbbá a 2015-ig terjedő program ütemes megvalósíthatóságának (10. ábra.) érdekében az M0, M2, M3, M4, M5, M6, M8, M7, M9, M15, M25, M44, M56, M86 vonalakon folynak előkészítő és munkába adó műveletek.

14 14 Hálózat : 625 km Autóút: 89 km Autópálya: 536 km Hálózatsűrűség: 6,7 km / 1000 km 2 UA A POZSONY, PRÁGA BÉCS IV M15 Győr SK Duna M1 Tatabánya M0 Vác M2 BUDAPEST M3 Eger Miskolc M30 Polgár V Debrecen Tisza Nyíregyháza LJUBJANA, V TRIESZT Tornyiszentmiklós SLO V/a ZÁGRÁB M70 M7 Letenye HR Veszprém Székesfehérvár Kaposvár V M9 Pécs M7 Dunaújváros M9 Szekszárd M5 IV Kecskemét Szeged Szolnok YU Békéscsaba V határátkelő RO Helsinki folyosók állami autópálya koncessziós autópálya állami autóút, félautópálya épülő autópálya épülő autóút koncesszióba adott autópálya építési jog 8. ábra. A gyorsforgalmi úthálózat mérete 2003 kezdetén Hálózatsűrűség: 11 km / 1000 km 2 GRÁC LJUBJANA, TRIESZT V A M9 Tornyiszentmiklós SLO ZÁGRÁB V/a POZSONY, PRÁGA IV BÉCS Sopron Rábafüzes Zalaegerszeg M70 Szombathely Letenye HR M8 B.szt.györgy Nagykanizsa M15 Győr SK Parassapuszta Vác Duna Tatabánya Székesfehérvár Veszprém M7 Kaposvár Pécs M9 Ilocska M1 IV M6 Szekszárd Baja Mohács M56 SZARAJEVÓ V/c M0 M2 Dunaújváros IV Tornyosnémeti Miskolc Salgótarján M25 Emőd Eger M4 M5 M3 BUDAPEST Röszke M8 BELGRÁD YU X/a Füzesabony V Szolnok Kecskemét Kiskunfélegyháza M43 Nagylak Szeged IV M30 KASSA Nyíregyháza Polgár M35 Debrecen M4 TEMESVÁR, BUKAREST Tisza Ártánd M3 RO ARAD, KOLOZSVÁR Békéscsaba Gyula ARAD UA LVOV, KIJEV V V Helsinki folyosók autópálya 2003-ban autóút 2003-ban Hálózatbővülés autópálya autóút épülő autópálya épülő autóút autópálya előkészítés alatt autóút előkészítés alatt határátkelő 9. ábra. A gyorsforgalmi úthálózat bővülése között Az Európa Terv a vázolt program megvalósításra 2002-es áron MdFt-ot irányzott elő, ami az országos közúthálózat fejlesztésre, fenntartására és üzemeltetésére előirányzott MdFt-nak kereken 64 %-a és az időszakban képződő GDP tömegnek mintegy 1,3 %-a. (Ez a mérték kb. kétszerese az 1990-es évtizedben ilyen célra fordított forrásoknak.) E fejlesztés forrásait a zömében központi költségvetés kell hogy állja a Felzárkóztatási Infrastrukturális

15 15 Alapprogram révén, mivel 2006-ig az EU akkor lejáró aktuális költségvetése a program méreteihez képest csak korlátozott mértékben enged hozzáférni a csatlakozási alapokhoz, amik 2004 május 1-től már egyébként is bezárulnak Magyarország számára, illetve a kohéziós alapokhoz, amik akkor nyílnak meg számunkra hálózat [km] hálózatbővülés [km] km 1500 állami autóút állami autópálya ábra. A gyorsforgalmi úthálózat ig megvalósult és 2015-ig tervezett fejlesztési üteme 8. A fejlesztés várható eredményei. Mit várhatunk e fejlesztések eredményeként. Elsősorban az új közúti politika realizálását a hálózatfejlesztés terén. Ennek eredményeként lényegesen jobb lesz a gyorsforgalmi hálózat területi eloszlása (11. ábra), ettől a ma elmaradott területek fejlesztési potenciára tesznek szert javuló elérhetőségük révén (12. ábra). Mindezekből következően csökken annak a nemzetgazdasági kárnak a mértéke, ami a hálózat rossz szerkezetére, kapacitás elégtelenségére és az ezekből eredő indokolatlan környezeti terhelést okozó voltára volt visszavezethető.

16 16 50 hálóztsűrűség km / 1000 km ,0 35,1 12,0 16,4 Regionális hálózatsűrűség 2000 Regionális hálózatsűrűség ,7 8,1 1,0 7,4 5,0 11,7 0,0 6,4 6,7 3,0 5,9 11,2 11. ábra. A gyorsforgalmi úthálózat javuló regionális megoszlása az Európa Terv megvalósulása eredményeként 2000-es utazási idő 2006-os utazási idő 2006-ban elfogadható normaidő M2-2 5 M1 (TEM IV.) 4 3 óra M3 (TEM Va.) M M7-7 (TEM Va) M5-5 (TEM IV-Xa.) 6 (TEM Vc.) 12. ábra. A főhálózati határámenetek és határátkelőhelyek elérhetőségének az Európa Terv megvalósulása eredményeként beálló javulása 2006-végén. Forrásmunkák: 1. dr. Keleti Imre: Az új közúti politika. Közúti és Mélyépítési Szemle IRF: World Road statistics /2003(III.14.) Korm. sz. határozat 4. Európa Terv a modern, európai Magyarországért. 5. Dr. Kovács Ferenc: Az országos közúthálózat helyzet és jövője a kormányhatározat tükrében. Közúti és Mélyépítési Szemle

17 17 A gyorsforgalmi úthálózaton eddig alkalmazott pályaszerkezetek üzemeltetési és fenntartási tapasztalatai, kezelői elvárások a rendkívüli terhelésű szakaszok pályaszerkezeteivel kapcsolatban Pálfay Antal 1 1. Általános tapasztalatok A magyar gyorsforgalmi hálózat kialakítása 1964-ben az M1-M7 betonburkolatú, merev pályaszerkezetű, közös bevezető szakaszának átadásával indult. A betonburkolatú pályák építése 1975-ig folytatódott az M7-esen, de ebben az évben már adtak át félmerev pályaszerkezetű, aszfaltburkolatú, érdesített homokaszfalt (ÉHA) kopórétegű pályaszakaszt is (M1 Tatabánya- Komárom balpálya). Ettől kezdve pedig több betonburkolatú gyorsforgalmi út már nem épült. A Hegyeshalom Rajka SK Medve Komárom Parassapuszta Salgótarján Gyöngyös Miskolc Eger Tornyosnémeti Emőd Nyíregyháza Polgár Záhony UA Lónya Barabás Beregsurány Tiszabecs Csengersima Sopron Győr Tatabánya BUDAPES Füzesabony Debrecen Rábafüzes Tornyisz.mikló Szombathely Zalaegerszeg Székesfehérvár Veszprém Balatonaliga Zamárdi Kecskemét Szolnok Békéscsaba Kiskunfélegyház RO Biharkeresztes SLO Letenye Kaposvár Szekszárd Sükösd Szeged HR Pécs Mohács Baja Röszke YU Nagylak Aszfalt burkolat Beton burkolat 1. ábra. A burkolatok megoszlásának alakulása az átadás idején A betonburkolatokkal kapcsolatban az M7-en 1977-re alakult ki első kritikus helyzet. Ekkor a Budapest és Martonvásár közötti szakasz bal pályája annyira kikátyúsodott, hogy azt le kellett zárni a forgalom elől, és még abban az évben háromrétegű aszfaltburkolattal látták el. Az M7 többi balpályaszakasz betonburkolata 1985 és 88 között modifikált bitumenes vékonyaszfalt kopóréteget kapott. Az M évi felújításával az utolsó betonfelület is eltűnt a magyar gyorsforgalmi hálózatról. 1 Okleveles mérnök, üzemeltetési igazgató, ÁAK Rt

Az M0 autópálya 29-42 km közötti szakaszának betonburkolata Tapasztalatok és tanulságok Dr Keleti Imre

Az M0 autópálya 29-42 km közötti szakaszának betonburkolata Tapasztalatok és tanulságok Dr Keleti Imre MAUT Útépítési Akadémia 5. BMGE 2006.05.16. Az M0 autópálya 29-2 km közötti szakaszának betonburkolata Tapasztalatok és tanulságok Dr Keleti Imre A BETON ÚTBURKOLATOK TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON Magyarországon

Részletesebben

Miért építünk autópályákat?

Miért építünk autópályákat? Miért építünk autópályákat? Uniós források magyar történetek Konferencia a Széchenyi István Szakkollégium szervezésében, 2008. november 19. Németh Nándor, MTA KTI 2003. évi CXXVIII. törvény pán-európai

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

Közútfejlesztés 1970-2015-ig.

Közútfejlesztés 1970-2015-ig. Közutak fejlesztése Közútfejlesztés 1970-2015-ig. gyorsforgalmi úthálózat 1970-ben U SK BUDPEST ác eszprém állami autópálya koncessziós autópálya állami autóút, félautópálya épülő autópálya koncesszióba

Részletesebben

BETONBURKOLATÚ UTAK Az útépítés új kihívásai

BETONBURKOLATÚ UTAK Az útépítés új kihívásai SZTE Betonszakosztály BETONBURKOLATÚ UTAK Az útépítés új kihívásai dr. Karsainé Lukács Katalin Bors Tibor KTI Nonprofit Kft. 2009. február 17. 1 ELŐZM ZMÉNYEK 1911. Igló 1927-1975 Őskor Ókor Középkor Újkor

Részletesebben

DEBRECEN közlekedési helyzete. Nagyvárad, 2010. február 9.

DEBRECEN közlekedési helyzete. Nagyvárad, 2010. február 9. DEBRECEN közlekedési helyzete Nagyvárad, 2010. február 9. Debrecen Európa közepén Magyarország második legnagyobb városa Debrecen Közép- Európa keleti részén fekszik, 1000 kilométeres körzetében két tucat

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

Beton tőlünk függ, mit alkotunk belőle. XII. évf. 4. szám szakmai havilap 2004. április

Beton tőlünk függ, mit alkotunk belőle. XII. évf. 4. szám szakmai havilap 2004. április Beton tőlünk függ, mit alkotunk belőle XII. évf. 4. szám szakmai havilap 2004. április Kiadja: Magyar Cementipari Szövetség 1034 Budapest, Bécsi út 120. Telefon: 250-1629 Telefax: 368-7628 Honlap: www.mcsz.hu

Részletesebben

DR KELETI IMRE*: GONDOLATOK A GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT BURKOLATAI FENNTARTÁSÁNAK TERVEZÉSÉRŐL A 2014-2020-AS UNIÓS TERVCIKLUSBAN

DR KELETI IMRE*: GONDOLATOK A GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT BURKOLATAI FENNTARTÁSÁNAK TERVEZÉSÉRŐL A 2014-2020-AS UNIÓS TERVCIKLUSBAN ÚN 40. Szeged, 2015.09.15.-16. DR KELETI IMRE*: GONDOLATOK A GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT BURKOLATAI FENNTARTÁSÁNAK TERVEZÉSÉRŐL A 2014-2020-AS UNIÓS TERVCIKLUSBAN *Aranydiplomás építőmérnök, okleveles gazdasági

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG)

HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG) HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG) Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Javasolt M8-M4 TINA útvonal nemzetközi konferencia Budapest, 2001. május

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Az autópályák fenntartásának tervezése

Az autópályák fenntartásának tervezése Az autópályák fenntartásának tervezése Tímár József vezérigazgató Állami Autópálya Kezelő Rt. A kezelt hálózat 15 Miskolc M30 M1 Győr Tatabánya M1 M3 Budapest Hatvan Gyöngyös M3 Görbeháza Debrecen M0 M5

Részletesebben

A Közlekedés OP (KözOP) tervezésének állása

A Közlekedés OP (KözOP) tervezésének állása A Közlekedés OP (KözOP) tervezésének állása Jobbágy Valér GKM 2. NFT (NSRK) mérföldkövek OP második draft + Ex-ante indítása: 2006. április Partnerség: már megkezdődött NSRK, OP véglegesítés és leadásuk:

Részletesebben

Autópálya-hatás Magyarország fejlettségi térszerkezetében. Regionális Tudományi Esték Szakmai szeminárium, ELTE TTK RTT Németh Nándor, MTA KTI

Autópálya-hatás Magyarország fejlettségi térszerkezetében. Regionális Tudományi Esték Szakmai szeminárium, ELTE TTK RTT Németh Nándor, MTA KTI Autópálya-hatás Magyarország fejlettségi térszerkezetében Regionális Tudományi Esték Szakmai szeminárium, ELTE TTK RTT Németh Nándor, MTA KTI 2003. évi CXXVIII. törvény pán-európai közlekedési hálózathoz

Részletesebben

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár

Részletesebben

Betonburkolatok alkalmazása az útfenntartásban, -felújításban

Betonburkolatok alkalmazása az útfenntartásban, -felújításban ÉPKO 2011 Csíksomlyó 2011. június 4. Betonburkolatok alkalmazása az útfenntartásban, -felújításban dr. Karsainé Lukács Katalin KTI Nonprofit Kft. Út- és Hídügyi Tagozat TARTALOM Betonburkolat előnyei a

Részletesebben

Az M0 útgyűrű keleti szektor M5 autópálya új 4. sz. főút közötti szakaszának tervezése beton burkolattal

Az M0 útgyűrű keleti szektor M5 autópálya új 4. sz. főút közötti szakaszának tervezése beton burkolattal Az M0 útgyűrű keleti szektor M5 autópálya új 4. sz. főút közötti szakaszának tervezése beton burkolattal Előadás az Útépítési akadémia 5. sz. szimpóziumára 2006. május 16. Az előadást készítette: Fekete

Részletesebben

M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR. M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza

M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR. M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza Beruházó: Tervező: Mérnök: Kivitelező: Magyarország közúthálózata Az M0 gyűrű környezete Az M0 gyűrű áttekintő térképe

Részletesebben

1955-2012. Belgrád 2012.november 22. SZERETETTEL KÖSZÖNTI az ÉVES

1955-2012. Belgrád 2012.november 22. SZERETETTEL KÖSZÖNTI az ÉVES 1955-2012 SZERETETTEL KÖSZÖNTI az 57 ÉVES Belgrád 2012.november 22. 1955. január 1: a jogelőd vállalat megalapítása 1963: BVM 1991: újra önálló vállalat Ferrobeton néven 1993: átalakulás részvénytársasággá

Részletesebben

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

A magyarországi CEF projektek

A magyarországi CEF projektek A magyarországi CEF projektek Thoroczkay Zsolt főosztályvezető Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2014. január 22. Nemzeti Közlekedési Stratégia projektjei Vasúti Közúti A CEF projektek területei Vasúti

Részletesebben

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15.

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. Budapest, Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza,

Részletesebben

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője 8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki

Részletesebben

Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009.

Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009. Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009. Honnan indultunk... A Nemzeti Autópálya Rt. létrehozásáról a 2117/1999 (V.26.) Kormányhatározat

Részletesebben

Gumibitumen a MOL-tól minőségi utakat elérhető áron!

Gumibitumen a MOL-tól minőségi utakat elérhető áron! Gumibitumen a MOL-tól minőségi utakat elérhető áron! Dr. Geiger András Fejlesztő mérnök MOL DS Fejlesztés, Finomítói Termékfejlesztés ageiger@mol.hu +36 30 380 3898 Magyar Polgármesterek X. Világtalálkozója

Részletesebben

Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest

Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest 1024 Budapest 1025 Budapest 1026 Budapest 1027 Budapest

Részletesebben

Az M9 gyorsforgalmi út Szekszárd-Dombóvár közötti szakasz gyorsított ütemű kiépítésének megvalósíthatósági tanulmánya

Az M9 gyorsforgalmi út Szekszárd-Dombóvár közötti szakasz gyorsított ütemű kiépítésének megvalósíthatósági tanulmánya MEGBÍZÓ: SZEKSZÁRDI DUNA-HÍD KONZORCIUM Az M9 gyorsforgalmi út Szekszárd-Dombóvár közötti szakasz gyorsított ütemű kiépítésének megvalósíthatósági tanulmánya Kiegészítő kötet Tervszám: 0237 2003. FEBRUÁR

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Betonburkolatú körforgalom A leromlási modell

Betonburkolatú körforgalom A leromlási modell Betonburkolatú körforgalom A leromlási modell Bencze Zsolt KTI Nonprofit Kft. Betonburkolat Egyesület Éves Konferenciája 2012 szeptember 12. A burkolat leromlásának meghatározása: Valamely paraméter változása,

Részletesebben

Az országos közúthálózat mellékútjainak állapota és felújításának helyzete a Tisza-tó térségében

Az országos közúthálózat mellékútjainak állapota és felújításának helyzete a Tisza-tó térségében Az országos közúthálózat mellékútjainak állapota és felújításának helyzete a Tisza-tó térségében Dr. Holló József műszaki vezérigazgató-helyettes Magyar Közút Nonprofit ZRt. 1 Tartalom: 1. Mit nevezünk

Részletesebben

Az elmúlt időszakban megvalósult és előkészítés alatt álló határmenti közúti fejlesztések

Az elmúlt időszakban megvalósult és előkészítés alatt álló határmenti közúti fejlesztések Az elmúlt időszakban megvalósult és előkészítés alatt álló határmenti közúti fejlesztések Határ Renáta Koordinációs főmérnök, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Siófok, 2014. október 29. 1 Határmenti

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

Dr. Köllő Gábor Egyetemi tanár Kolozsvár

Dr. Köllő Gábor Egyetemi tanár Kolozsvár Dr. Köllő Gábor Egyetemi tanár Kolozsvár Áruszállítás és személyszállítás - 80%-a vasúthálózaton bonyolódott le - 20%-a közúton A közúthálózat állapota nem megfelelő A vasúthálózat állapota jónak mondható

Részletesebben

A NIF Zrt. beruházásában megvalósítandó közúti hidak

A NIF Zrt. beruházásában megvalósítandó közúti hidak A NIF Zrt. beruházásában megvalósítandó közúti hidak Hidász Napok, 2015. Visegrád Kardos Gábor Műszaki igazgató BEVEZETŐ, TARTALOM Keretek, források Megvalósuló gyorsforgalmi kivitelezési projektek Megvalósuló

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

Szabályozási kérdések a közlekedés területén (1222/2011. Korm.hat. a 2+1 sávos kialakítás) 2012.04.17 Balatonföldvár.

Szabályozási kérdések a közlekedés területén (1222/2011. Korm.hat. a 2+1 sávos kialakítás) 2012.04.17 Balatonföldvár. Dr. Lányi Péter Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedési Infrastruktúra Főosztály Szabályozási kérdések a közlekedés területén (1222/2011. Korm.hat. a 2+1 sávos kialakítás) 2012.04.17 Balatonföldvár.

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest

IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest 1024 Budapest 1025 Budapest 1026 Budapest 1027 Budapest

Részletesebben

üzemeltetési feladatai

üzemeltetési feladatai Az országos közúthk thálózat fenntartási, üzemeltetési feladatai Ercsey GáborG műszaki stratégiai igazgató A közlekedk zlekedés s helyzete, jövője j je ma Magyarországon gon Balatonföldv ldvár, 2008. május

Részletesebben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,

Részletesebben

Javítás: Betonburkolatú és kompozitburkolatú útpályaszerkezetek méretezése. Előírás. Kiadás éve: 2006

Javítás: Betonburkolatú és kompozitburkolatú útpályaszerkezetek méretezése. Előírás. Kiadás éve: 2006 Javítás Fedlap: B Betonburkolatú és kompozitburkolatú útpályaszerkezetek méretezése Előírás Kiadás éve: 2006 Kiadó: Magyar Útügyi Társaság (MAÚT) MAÚT-szám: e-ut 06.03.15 (ÚT 2-3.211) MAÚT-kategória: előírás

Részletesebben

A 31. és 33 sz. főutak, valamint kapcsolódó kerékpárút fejlesztésének folyamatáról. TTFT tájékoztatás 2010. április 21.

A 31. és 33 sz. főutak, valamint kapcsolódó kerékpárút fejlesztésének folyamatáról. TTFT tájékoztatás 2010. április 21. A 31. és 33 sz. főutak, valamint kapcsolódó kerékpárút fejlesztésének folyamatáról TTFT tájékoztatás 2010. április 21. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. - NIF

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A klímaváltozás és az útügyi műszaki szabályozás

A klímaváltozás és az útügyi műszaki szabályozás Útügyi Szabályozási Napok Sopron, 2011. május 3-4. A klímaváltozás és az útügyi műszaki szabályozás Dr. Gáspár László kutató professzor, KTI egyetemi tanár, SZE Tartalom 1. Az éghajlatváltozás 2. Lehetséges

Részletesebben

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Közlekedéspolitika az i Unióban Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Az i Unió joga Közlekedés, közlekedéspolitika Gazdasági megfontolások, versenyképesség Környezetvédelem Közlekedésbiztonság Technikai-műszaki

Részletesebben

FEJLESZTÉSEK AZ AUTÓPÁLYA ÜZEMELTETÉSBEN

FEJLESZTÉSEK AZ AUTÓPÁLYA ÜZEMELTETÉSBEN FEJLESZTÉSEK AZ AUTÓPÁLYA ÜZEMELTETÉSBEN JÁKLI ZOLTÁN MŰSZAKI VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES Közlekedésfejlesztés Magyarországon Konferencia Balatonföldvár, 2011. május 11-13. ÁAK zrt. kezelés- üzemeltetés tevékenységi

Részletesebben

A MELLÉKÚTHÁLÓZAT TÖBB, MINT 40% - A A TEHERBÍRÁSI ÉLETTARTAM VÉGÉN, VAGY AZON TÚL JÁR

A MELLÉKÚTHÁLÓZAT TÖBB, MINT 40% - A A TEHERBÍRÁSI ÉLETTARTAM VÉGÉN, VAGY AZON TÚL JÁR ESETTANULMÁNY: PÁLYASZERKEZET ERŐSÍTÉS MÉRETEZÉS FWD EREDMÉNYEK FELHASZNÁLÁSÁVAL 1 1 A MELLÉKÚTHÁLÓZAT TÖBB, MINT 40% - A A TEHERBÍRÁSI ÉLETTARTAM VÉGÉN, VAGY AZON TÚL JÁR 2 2 1 ALKALMAZOTT MÉRETEZÉSI

Részletesebben

Az ED bevezetése és a közúti szabályozás kérdései

Az ED bevezetése és a közúti szabályozás kérdései Az ED bevezetése és a közúti szabályozás kérdései Forgalmász Napok Sopron, 2013. június 12. Thoroczkay Zsolt miniszteri főtanácsadó NFM Közlekedési Infrastruktúra Főosztály Az előadásban érintett témák

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

37/2007. (III. 26.) GKM rendelet Hatályos: 2015.07.11-2015.12.31 a díjfizetés ellenében használható autópályákról, autóutakról és főutakról

37/2007. (III. 26.) GKM rendelet Hatályos: 2015.07.11-2015.12.31 a díjfizetés ellenében használható autópályákról, autóutakról és főutakról 37/2007. (III. 26.) GKM rendelet Hatályos: 2015.07.11-2015.12.31 a díjfizetés ellenében használható autópályákról, autóutakról és főutakról A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről

Részletesebben

A kompaktaszfalt pályaszerkezetek építése és alkalmazásának céljai Dr. Pethő László,

A kompaktaszfalt pályaszerkezetek építése és alkalmazásának céljai Dr. Pethő László, A kompaktaszfalt pályaszerkezetek építése és alkalmazásának céljai Dr. Pethő László, 1 Burkolattal szemben támasztott követelmények utazáskényelem forgalombiztonság a forgalom okozta emisszió minimalizálása

Részletesebben

MUNKAANYAG. Kamarán Krisztián. Jellemző burkolati hibák fajtái, kialakulásuk okai. A követelménymodul megnevezése: Burkolat, útkörnyezet kezelése I.

MUNKAANYAG. Kamarán Krisztián. Jellemző burkolati hibák fajtái, kialakulásuk okai. A követelménymodul megnevezése: Burkolat, útkörnyezet kezelése I. Kamarán Krisztián Jellemző burkolati hibák fajtái, kialakulásuk okai A követelménymodul megnevezése: Burkolat, útkörnyezet kezelése I. A követelménymodul száma: 0598-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

Pszerk_valasztas._Ea._szerk.valt_._MK_MAuT_konf_drKI_13.05.28 1/13

Pszerk_valasztas._Ea._szerk.valt_._MK_MAuT_konf_drKI_13.05.28 1/13 Dr Keleti Imre 1 : Az útpályaszerkezetek megválasztásának tapasztalatai az országos közúthálózaton az 1960-2012-es időszakban. Jövőkép a 2014-2020-as európai tervciklusra 1. A vizsgálat terjedelme, a téma

Részletesebben

A közlekedési projektek és programok költség-haszon vizsgálati módszerei az EU elvárásaival összhangban

A közlekedési projektek és programok költség-haszon vizsgálati módszerei az EU elvárásaival összhangban 31. Útügyi Napok Magyarország közútjai és az EU követelmények A közlekedési projektek és programok költség-haszon vizsgálati módszerei az EU elvárásaival összhangban Dr. MONIGL János egyetemi magántanár

Részletesebben

MIT? HOVA? MIÉRT? szló. Budapest, 2006. május m. Miért van szükség az aszfaltburkolatok erősítésére?

MIT? HOVA? MIÉRT? szló. Budapest, 2006. május m. Miért van szükség az aszfaltburkolatok erősítésére? Mélyépítés s szakmai nap Aszfalthálók k a magyar útépítésben SYTEC GlasGrid és DibaGrid MIT? HOVA? MIÉRT? Előad adó: : KárpK rpáti LászlL szló Budapest, 2006. május m 11. 1 Bevezetés Miért van szükség

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Kardos Gábor Műszaki igazgató Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

Kardos Gábor Műszaki igazgató Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. M0 útgyűrű Múlt, jelen, jövő Kardos Gábor Műszaki igazgató Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2014. Október 29. M0 - A kezdetek Az M0 útgyűrű gondolata Göd Dr. Vásárhelyi Boldizsár 1942 Szentendre Dunakeszi

Részletesebben

Magyarország közlekedési kapcsolatainak stratégiai szerepe az európai térségfejlesztésben és a regionális együttműködésben

Magyarország közlekedési kapcsolatainak stratégiai szerepe az európai térségfejlesztésben és a regionális együttműködésben Magyarország közlekedési kapcsolatainak stratégiai szerepe az európai térségfejlesztésben és a regionális együttműködésben Egyházy Zoltán osztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium KIOP Főosztály

Részletesebben

VILLAMOS VASÚTI PÁLYÁK. Juhász Zsoltné tervező FŐMTERV ZRT. 2011. április 20. MISKOLC

VILLAMOS VASÚTI PÁLYÁK. Juhász Zsoltné tervező FŐMTERV ZRT. 2011. április 20. MISKOLC VILLAMOS VASÚTI PÁLYÁK TERVEZÉSÉNEK TAPASZTALATAI Juhász Zsoltné tervező FŐMTERV ZRT. 2011. április 20. MISKOLC TÁRSASÁGUNK A FŐMTERV ZRT. Az ország egyik legnagyobb infrastruktúra tervezője 60 éve aktív

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés

Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés Radisson SAS Béke Hotel Dr. Orosz Csaba Dr. Orosz Csaba ügyvezetı igazgató okleveles építımérnök TeRRaCe Kft Nemzetközi kitekintés Több jelentıs

Részletesebben

Készült az Eurobitume és az EAPA közös munkájaként (2004 szeptember)

Készült az Eurobitume és az EAPA közös munkájaként (2004 szeptember) 4 AZ ASZFALT PÁLYASZERKEZETEK ELÕNYEI Készült az Eurobitume és az EAPA közös munkájaként (2004 szeptember) I. Teljes élettartam alatti költségek 4 II. Pályaszerkezet-tervezés 11 III. Aszfaltkeverékek közutak

Részletesebben

rnöki Iroda Kft. Roden MérnM 20 éve a közlekedéstervezésben Cégbemutató Trenka Sándor ügyvezető igazgató M9 KAPOS KONZORCIUM ÉPKO - 2011 ksomlyó

rnöki Iroda Kft. Roden MérnM 20 éve a közlekedéstervezésben Cégbemutató Trenka Sándor ügyvezető igazgató M9 KAPOS KONZORCIUM ÉPKO - 2011 ksomlyó Roden érn 20 éve a közlekedéstervezésben Cégbemutató ÉPKO - 2011 2011. Június J 2-52 Csíksomly ksomlyó Trenka Sándor ügyvezető igazgató Roden érn KÖZLEKEDÉSI LÉTESÍTÉNYEK KOPLEX TERVEZÉSE TEVÉKENYSÉGÜNK

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt.

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. Időutazás (2005.) MARABU Kiindulási helyzet - Heterogén, többnyire elöregedett, korszerűtlen eszközpark

Részletesebben

KÖZÚTI HIDAK SZIGETELÉSE

KÖZÚTI HIDAK SZIGETELÉSE KÖZÚTI HIDAK SZIGETELÉSE HÍDSZIGETELÉSI SZABÁLYOZÁSOK ÁTDOLGOZÁSA AZ ÚJ ASZFALTSZABÁLYOZÁSNAK MEGFELELŐEN KAROLINY MÁRTON Útépítési Akadémia 19. 2012.11.15. www.maut.hu 1 MSZ EN 13 108-1:2006 ASZFALTKEVERÉKEK.

Részletesebben

Megyei jogú városok. 2011. évben alkalmazott épületek. adóztatással kapcsolatos adatai. Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai

Megyei jogú városok. 2011. évben alkalmazott épületek. adóztatással kapcsolatos adatai. Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai Megyei jogú városok 2011. évben alkalmazott épületek (egyéb építmények, lakások) adóztatással kapcsolatos adatai Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai Megyei jogú városok 2011. évi építményadó előírásai

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. ÁPRILIS 22-EI ÜLÉSÉRE. dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. ÁPRILIS 22-EI ÜLÉSÉRE. dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. ÁPRILIS 22-EI ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 520 /2009. MELLÉKLETEK: 3 TÁRGY: Tájékoztató az M6-M60-as gyorsforgalmi út fejlesztésének állásáról

Részletesebben

T-01/2015. Tel: 30/677-6080. Kelt:

T-01/2015. Tel: 30/677-6080. Kelt: Terv megnevezése: Celica 2004 Mérnöki Szolgáltató Kft. Tervszám: T-01/2015 Kiskőrös-Kalocsa 153 sz. vasútvonal 98+13 vkm, 5309 sz. út 0+893 km terelőút kiépítésének engedélyezési terve és a vasúti átjáró

Részletesebben

KERÉKPÁRFORGALMI LÉTESÍTMÉNYEK FENNTARTÁSA

KERÉKPÁRFORGALMI LÉTESÍTMÉNYEK FENNTARTÁSA TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 tandempej@t-online.hu www.tandemkft.hu Mobile2020-Kerékpárbarát közlekedéstervezés

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: szerv NAV Repülőtéri NAV 1. számú Repülőtéri NAV 2. számú Repülőtéri K, Cs:

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Bartók és Hunyadi utcák tervezését érintő döntésekhez.

ELŐTERJESZTÉS a Bartók és Hunyadi utcák tervezését érintő döntésekhez. Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS a Bartók és Hunyadi utcák tervezését érintő döntésekhez. Répcelak Város Önkormányzata pályázat útján a Kvarcit Bt.-t választotta ki a Bartók utcában zárt csapadékcsatorna,

Részletesebben

Beszámol a polgármester 2005. ősz

Beszámol a polgármester 2005. ősz Beszámol a polgármester 2005. ősz Fejlesztések 2005-ben Szeged 2005. évi költségvetése kiadási főösszegei Fejlesztés 32 milliárd Ft. 47% 53% Működés 36 milliárd Ft. Fejlesztések alakulása Szeged 2005.

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei VAMAV Kft. Partnertalálkozó 2015. január 28. Dr. Mosóczi László igazgató

A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei VAMAV Kft. Partnertalálkozó 2015. január 28. Dr. Mosóczi László igazgató VAMAV Kft. Partnertalálkozó 2015. január 28. Dr. Mosóczi László igazgató TARTALOM VASÚTI INFRASTRUKTÚRA KORSZERŰSÍTÉS Támogatási források 2014-2020 között Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz Integrált

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

REPÜLŐTEREK Dr. LŐRINCZ JÁNOS általános igazgató Re 1

REPÜLŐTEREK Dr. LŐRINCZ JÁNOS általános igazgató Re 1 REPÜLŐTEREK Dr. LŐRINCZ L JÁNOSJ általános igazgató Re 1 College Park Reptér Washington, DC től északra. 1909 óta működik, hat évvel később kezte működését azután, hogy a Wright Fivérek először repültek

Részletesebben

Európa Kulturális Fıvárosa Pécs, 2010

Európa Kulturális Fıvárosa Pécs, 2010 Európa Kulturális Fıvárosa Pécs, 2010 a kulturális turizmus tükrében Szalay Tamás Kulturális igazgató Az Európa Kulturális Fővárosa célkitűzései Kulturális alapú városfejlesztés Kulturális léptékváltás

Részletesebben

AZ ELSŐ MAGYAR NAGYSZILÁRDSÁGÚ/NAGY TELJESÍTŐKÉPESSÉGŰ (NSZ/NT) VASBETON HÍD TERVEZÉSE ÉS ÉPÍTÉSE AZ M-7-ES AUTÓPÁLYÁN

AZ ELSŐ MAGYAR NAGYSZILÁRDSÁGÚ/NAGY TELJESÍTŐKÉPESSÉGŰ (NSZ/NT) VASBETON HÍD TERVEZÉSE ÉS ÉPÍTÉSE AZ M-7-ES AUTÓPÁLYÁN AZ ELSŐ MAGYAR NAGYSZILÁRDSÁGÚ/NAGY TELJESÍTŐKÉPESSÉGŰ (NSZ/NT) VASBETON HÍD TERVEZÉSE ÉS ÉPÍTÉSE AZ M-7-ES AUTÓPÁLYÁN Dr. Farkas János Kocsis Ildikó Németh Imre Bodor Jenő Bán Lajos Tervező Betontechnológus

Részletesebben

FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁLLAMI KÉZBŐL. Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató

FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁLLAMI KÉZBŐL. Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁLLAMI KÉZBŐL Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató 1 Az RFH Zrt. bemutatása 2000 óta működő, 100 %-ban állami tulajdonú pénzügyi szolgáltató és tanácsadó társaság Cél a vállalkozások

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

Tájékoztató Hajdú-Bihar megye közúthálózatáról és a 2007-2015 között elvégzett felújításokról.

Tájékoztató Hajdú-Bihar megye közúthálózatáról és a 2007-2015 között elvégzett felújításokról. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye közúthálózatáról és a 2007-2015 között elvégzett felújításokról. Készült: 2015. október Készítette : Magyar Közút Nonprofit Zrt. Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága 1. HAJDÚ-BIHAR

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi Célegyenesben a Bubi 1 Közlekedés Koordinációs Központ Kerékpáros Konferencia 2013. szeptember 19. A budapesti közbringa rendszer előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila A hajóutak jobb kihasználásának gazdasági hatása. Belvízi hajózási konferencia 2011.04.07. Esztergom Bencsik Attila FLUVIUS Kft. Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége 1 Bevezetés Az Északi és a Fekete -

Részletesebben

A használattal arányos útdíjfizetési rendszer hatása a forgalmi és baleseti adatokra Dr. Mocsári Tibor főmérnök, osztályvezető

A használattal arányos útdíjfizetési rendszer hatása a forgalmi és baleseti adatokra Dr. Mocsári Tibor főmérnök, osztályvezető A használattal arányos útdíjfizetési rendszer hatása a forgalmi és baleseti adatokra Dr. Mocsári Tibor főmérnök, osztályvezető IX. Forgalomszabályozási Konferencia, 2014. május 29. - Pécs TARTALOM Forgalmi

Részletesebben

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT TERÜLETHASZNÁLAT TÖRTÉNET - GIS LONDON, SOHO, 1854 Dr. SNOW MA MA FEJLŐDÉS KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS ELOSZTÁS MÓDVÁLASZTÁS RÁTERHELÉS IDŐPONTVÁLASZTÁS! MODELL 1. MODELL

Részletesebben

A betartható és betartandó sebességhatárok megállapításával a közlekedési morál javulását szeretné elérni a GKM.

A betartható és betartandó sebességhatárok megállapításával a közlekedési morál javulását szeretné elérni a GKM. A KRESZ 2007. évi módosítása megteremtette annak a lehetőségét, hogy a sebességhatár - a belterületi szabályozáshoz hasonlóan - külterületen, a közúthálózat egyes elemein is felemelésre kerülhessen az

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ÁLLAMI KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIRŐL

TÁJÉKOZTATÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ÁLLAMI KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIRŐL TÁJÉKOZTATÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ÁLLAMI KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIRŐL Szolnok,. október hó 2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés II. Jász-Nagykun-Szolnok megye országos közúthálózatának

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez:

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez: A FIZIKAI ELÉRHETŐSÉG ÉS VIRTUÁLIS HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSA A fizikai elérhetőség javítása A stratégiai cél indoklása, leírása A települések, létesítmények fizikai elérhetőségét a közlekedési infrastruktúra

Részletesebben

Hazai közlekedéspolitika, Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS), kapcsolódó feladatok

Hazai közlekedéspolitika, Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS), kapcsolódó feladatok A A közlekedk zlekedés s helyzete, jövője j je ma Magyarországon gon Hazai közlekedéspolitika, Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS), kapcsolódó feladatok Balatonföldvár, 2008. május 14. Thoroczkay

Részletesebben

Invitel Távközlési Zrt. Általános Szerződési Feltételek Telefonszolgáltatásra

Invitel Távközlési Zrt. Általános Szerződési Feltételek Telefonszolgáltatásra Invitel Távközlési Zrt. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10. Általános Szerződési Feltételek Telefonszolgáltatásra 6. sz. melléklet A hírközlési és a fogyasztóvédelmi hatóság szervei és azok elérhetősége

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

A SZÉLL KÁLMÁN TÉR, MINT AZ ÉLHETŐ KÖZLEKEDÉSI TÉR ÉS AZ ÉPÍTÉSZET KAPCSOLATA A KÖZELJÖVŐBEN ÉS A TÁVLATBAN

A SZÉLL KÁLMÁN TÉR, MINT AZ ÉLHETŐ KÖZLEKEDÉSI TÉR ÉS AZ ÉPÍTÉSZET KAPCSOLATA A KÖZELJÖVŐBEN ÉS A TÁVLATBAN A SZÉLL KÁLMÁN TÉR, MINT AZ ÉLHETŐ KÖZLEKEDÉSI TÉR ÉS AZ ÉPÍTÉSZET KAPCSOLATA A KÖZELJÖVŐBEN ÉS A TÁVLATBAN ÚTÉPÍTÉS Tóth Kinga 2013. november 28. Miről lesz szó? a tér jelenlegi közlekedése és az infrastruktúra

Részletesebben