TERÜLETFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TERÜLETFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSA AZ 1990-ES ÉVTIZEDBEN TERÜLETFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON A TERÜLETFEJLESZTÉS FELADATAI A XXI. SZÁZAD ELSÔ ÉVEIBEN

2 TARTALOM ELÔSZÓ A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA CÉLJAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI ÉVTIZEDBEN A TERÜLETI EGYENLÔTLENSÉGEK MÉRSÉKLÉSE GAZDASÁGI FOLYAMATOK TERÜLETI TÁRSADALMI KÜLÖNBSÉGEK INFRASTRUKTURÁLIS ADOTTSÁGOK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI A BUDAPEST-KÖZPONTÚ TÉRSZERKEZET OLDÁSA AZ INNOVÁCIÓ TÉRBELI TERJEDÉSÉNEK ELÔSEGÍTÉSE AZ ERÔFORRÁSOK FENNTARTHATÓ HASZNOSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ FEJLESZTÉSPOLITIKA TÁMOGATÁSA A NEMZETKÖZI INTEGRÁCIÓ ELÔSEGÍTÉSE, FELKÉSZÜLÉS AZ EU TAGSÁGRA A TERÜLETFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE MAGYARORSZÁGON A TERÜLETFEJLESZTÉS ESZKÖZRENSZERÉNEK ELEMEI KORMÁNYZATI PROGRAMOK SZABÁLYOZÓ JOGANYAGOK ELÔCSATLAKOZÁSI ALAPOK PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TERÜLETI TERVEZÉS TERÜLETI INFORMÁCIÓS RENDSZER VÁLLALKOZÁSI ÖVEZETEK A TERÜLETFEJLESZTÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA FÔBB FELADATAI A XXI. SZÁZAD ELSÔ ÉVEIBEN A TERÜLETI EGYENLÔTLENSÉGEK MÉRSÉKLÉSE AZ INNOVÁCIÓ TÉRBELI TERJEDÉSÉNEK ELÔSEGÍTÉSE AZ ERÔFORRÁSOK FENNTARTHATÓ FEJLÔDÉSÉT BIZTOSÍTÓ FEJLESZTÉSPOLITIKA MEGVALÓSÍTÁSA AZ ORSZÁG TÉRSÉGEINEK BEKAPCSOLÁSA AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRBE A TERÜLETFEJLESZTÉS ESZKÖZ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK TOVÁBBFEJLESZTÉSE

3 Készítette az FVM Területfejlesztési Fôosztálya megbízásából a VÁTI Kht Területfejlesztési Igazgatóság Elemzô és Értékelô Irodája

4 ELÔSZÓ A jelen kiadvány célja, hogy tájékoztatást adjon az elmúlt évtized, a '90-es évek területi folyamatainak alakulásáról és bemutassa ezek nyomán, az ezredfordulóra kialakult térszerkezetet, vázolja a területfejlesztés elôttünk álló fôbb feladatait. A területfejlesztés - mint a területi politika meghatározó eszköze - a területpolitikai elképzelések megvalósítását segíti elô, rajta keresztül realizálódnak a területi politika elvei és konkrét akciói. E funkciójából következôen a területfejlesztés az ország társadalmi-gazdasági fejlôdésének meghatározó, speciális (területi szempontú) közvetlen alakító tényezôje. Minden olyan döntés, vagy beavatkozás, amely közvetlenül érinti a társadalom és a gazdaság különbözô ágait, területi dimenzióval is rendelkezik. Így az ágazati fejlesztési politikák és a területi politika együtt alakítják közvetve, vagy közvetlenül a társadalmi és gazdasági területi folyamatokat. A rendszerváltást követô átalakulási folyamat új követelményeket támasztott a terület-fejlesztéssel szemben, ezek fôbb elemei: az új intézményrendszer létrehozása, a döntési mechanizmusok decentralizálása és az erôforrások koordinációja. Az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékunk is szükségessé tette a magyar területfejlesztési gyakorlat korszerûsítését és az európai területpolitika elveinek érvényre juttatását. Ez természetesen egy hosszabb folyamat, amelynek alapjait már leraktuk. Ezek között legfontosabb a területfejlesztés legitimációját biztosító évi XXI. törvény. Magyarország már eljutott a társadalmi, gazdasági területi fejlôdés azon pontjára, amikor a regionális integrációk és az interregionális kapcsolatrendszerek fejlôdésének lehetôségével már hatékonyan tud élni, ami új lendületet adhat az ország megújulásának. A XXI. század elsô éveinek területfejlesztési feladata ennek az új, EU konform modellnek a követése. E modellben a területi folyamatok olyan térszerkezetet alakíthatnak ki az évtized végére, amelyben a hátrányos térségek és települések száma csökkenhet, a gazdasági-társadalmi különbségek nagymértékben csökkenô tendenciát mutatnak az ország nyugati és keleti területei között, valamint a mûszaki infrastrukturális hiányok már nem számottevôek. dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 5

5 A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA CÉLJAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI ÉVTIZEDBEN Magyarországon a területfejlesztési politika, mint kormányzati funkció 1990 elôtt a kevésbé preferált állami feladatok közé tartozott. A gazdaság tervezése, irányítása ágazati irányelvekre épült, a területi folyamatok azonban mégis a kiegyenlítôdés irányába hatottak abban az értelemben, hogy csökkentek a társadalmi-gazdasági fejlettségbeli különbségek a térségek között. A látszólagos ellentmondást a gazdasági rendszer struktúrája magyarázza elôtt a gazdasági rendszer a piac, a verseny hiánya miatt alapvetôen az erôs térségektôl vont el és a gyengébbet védte, preferálta. Mindez visszavetette a gazdaság dinamikáját, miközben hozzájárult a területi egyenlôtlenségek mérsékléséhez. A kilencvenes évek elsô felében a területfejlesztési feladatokat a kormány egyedi határozatok útján látta el, amely határozatok elsôsorban a kelet-magyarországi megyék fejlesztésére és felzárkóztatására irányultak és a depressziós területeken lezajló spontán folyamatok fékezésével, elsôsorban tercier jellegû foglalkoztató helyek állami beruházásban történô kialakításával igyekeztek enyhíteni a lemaradó térségek problémáin. Az egyértelmûen kedvezôtlen területi tendenciák azonban egy határozottabb regionális politika irányába mutattak, melynek átfogó alapdokumentumát a területfejlesztésrôl és a területrendezésrôl szóló 1996 évi XXI. törvény jelentette. A törvény meghatározza a feladatokat és felsorolja a területfejlesztés és a területrendezés eszközeit és intézményeit. Ezzel a magyar területpolitika egyébként a csatlakozó országok közül elôször az EU területfejlesztési elvárásainak megfelelô jogi háttér birtokába került. A piacgazdasági átalakulás következtében a kilencvenes évtized közepére lényegében kialakult az az új térszerkezet, amelyet a korábbi idôszaktól eltérôen - elsôsorban a gazdasági szerkezet és teljesítôképesség szempontjából minden térségi viszonylatban (a fôváros és a vidék, a nyugati és a keleti országrész, a településhierachia csúcsán illetve alján lévô települések között) nagyobb egyenlôtlenségek jellemeznek. Ezek ismeretében az Országos Területfejlesztési Koncepciót elfogadó országgyûlési határozat a területfejlesztés stratégiai céljait az alábbiakban jelölte meg: a területi egyenlôtlenségek mérséklése, a Budapest központú térszerkezet oldása, az innováció térbeli terjedésének elôsegítése, az erôforrások fenntartható hasznosítását biztosító fejlesztéspolitika támogatása, a nemzetközi integráció elôsegítése, felkészülés az Európai Uniós csatlakozásra. A hazai célkitûzések nyugati példákhoz hasonlóan a kedvezôtlen területi folyamatok tompítását és a kívánatos fejlôdés felerôsítését egyaránt elôirányozták. A kiemelt stratégiai célok szinte mindegyikére (kivéve az elsôdlegesen intézményi, szervezeti intézkedéseket magában foglaló 5. célkitûzést) jellemzô az, hogy a megtett intézkedések hatásai, eredményei csak hoszszabb távon és lassan jelentkezhetnek. Ez azt is jelenti, hogy miközben tényszerûen számbavehetôk a célokhoz kapcsolódó intézkedések, addig azok érzékelhetô eredményei, hatásai a területi, települési fejlôdésben ma még nem mindenütt tapasztalhatók, sôt esetenként még éppen a velük ellentétes folyamatok (növekvô gazdasági, jövedelemi egyenlôtlenségek, a fôváros aránynövekedése, újabb és újabb környezeti krízishelyzetek) uralják a területi fejlôdést. 6

6 A TERÜLETI EGYENLÔTLENSÉGEK MÉRSÉKLÉSE A rendszerváltás és a piacgazdaságra való áttérés a gazdaság és a társadalom minden elemére kiterjedô változásokkal járt a kilencvenes évtizedben. Ennek következménye, hogy ma az ország térszerkezete, térségi és települési tagoltsága eltér a rendszerváltás elôtti helyzettôl. Ebben természetesen jelen vannak az évszázados determinációk, mint a falu-város, vagy a fôváros-vidék megosztottság, miként az elmúlt évtizedek nyomai: a szocialista nagyipar, a mezôgazdasági nagyüzemek és a '90-es évtizedben kialakult piacgazdaság elemei: a vállalkozások és a külföldi tôke hatásai. Nagytérségi szinten az egyenlôtlenségek elsôsorban a fôváros és vidék viszonylatában, illetve Nyugat- és Kelet-Magyarország között mutatkoznak meg. A fôváros minden gazdasági mutatóban messze kiemelkedik az országból. Budapesten a megtermelt GDP egy lakosra jutó értéke 80%-kal magasabb az országos átlagnál, (de a fôváros e mutatóval mért gazdasági fejlettsége így is csak fele az EU átlagának). A fôváros gazdasági átalakulását az üzleti, pénzügyi szolgáltatások, a kereskedelem dinamikája vezérli. Budapest ma már nem ipari fellegvár, hanem Közép-Európa egyik legdinamikusabb, legvonzóbb pénzügyi, kereskedelmi, turisztikai centruma, meghatározó hazai hatalmi-politikai központ, alapjaiban átalakult szervezeti és foglalkozási szerkezettel (1996-ban Budapesten a keresôk háromnegyede a szolgáltatásokban dolgozott). A gazdasági fejlettség, a lakossági jövedelmek és a munkanélküliség jellemzôit a megyék szintjén vizsgálva a fôváros kiugróan kedvezô fejlettségi mutatóin túlmenôen mindenek elôtt a határozott Nyugat-Kelet megosztottság tûnik szembe, elsôdlegesen az északnyugati országrész sikeres szerkezetváltása és megújulása áll szemben Észak-kelet Magyarország elhúzódó stabilizálódásával. A kistérségi szinten a gazdaság fejlettségének szerkezete mozaikszerûbb, a keleti országrészben is jelen vannak a dinamika elemei, ugyanakkor a fejlett dunántúli régiókban is vannak gyengébb pozíciójú térségek, ún. belsô perifériák. A kilencvenes években kialakult térszerkezetben különbözô fejlôdési pályákon haladó térségtípusok különíthetôk el. A tipizálás lényege, hogy az ország minden térségét be lehet sorolni egy fejlettségi típusba, amely a többitôl markánsan eltérô gazdasági jellemzôkkel bír. A térségtípusok kialakulása egyrészt a földrajzi helyzettôl is függô domináns területi folyamatok, másrészt az ágazati szerkezet és az infrastrukturális ellátottság különbségeinek eredménye. 7

7 A dinamikusan fejlôdô térségekben jellemzô a külföldi tôke nagyobb aránya, a kiemelkedô vállalkozói aktivitás, a magasabb jövedelemszint, mindez alacsony munkanélküliségi rátával párosul. E csoportba sorolhatók a dinamikus centrumok (fôváros és vonzástérsége, a nagyvárosok és megyeszékhelyek) és a dinamikus tengelyek az autópályák mentén. E gazdasági terek kiterjedése egyértelmûen a nagytérségi közlekedési infrastruktúra fejlesztésétôl függ. Az új gazdasági szerkezetben elsôdleges elônyt élveznek továbbá a kedvezô földrajzi helyzetû térségek, mint a nyugati határmenti térség, ahol a fejlôdés hajtóereje az osztrák-olasz gazdasági térhez való földrajzi közelség. Az idegenforgalmi vonzerôvel rendelkezô településekre is különösen a Balaton térségében a nagyobb vállalkozási aktivitás, és ezzel párhuzamosan a magasabb jövedelemszint jellemzô. Végül a stabil, modernizált nagyiparral rendelkezô iparvárosokat (Dunaújváros, Tiszaújváros) is kedvezô munkanélküliségi és jövedelmi kép jellemzi. Viszont az ipari alkalmazottak nagyobb aránya miatt a vállalkozói aktivitás jóval elmarad az átlagtól. E térségek fejlôdése folyamatos, bár az egyoldalú ágazati szerkezet veszélyeket is rejt magában. A fejlôdô térségek némileg elkülönülnek a dinamikusan fejlôdô térségektôl, mivel a fejlôdés lehetôségét csak késôbb, a külföldi tôke megjelenésével (Kaposvár, Nagykanizsa), a fôváros vonzerejének, agglomerációjának kiterjedésével és az azzal való kapcsolatuk javítása után (Aszód, Hatvan, Gyöngyös) tudták kihasználni. A felzárkózó térségek a környezô centrumoknál eredetileg kevésbé fejlettebbek és fôleg mezôgazdasági jelleggel bírnak. A külföldi tôke beáramlásával és a vállalkozási aktivitás élénkülésével azonban a helyi gazdaság ezekben a térségekben is növekedési pályára állt (pl. Hódmezôvásárhely, Csorna, Kapuvár). Külön csoportot képviselnek a revitalizálódó területek (pl Komló és Ózd térsége), melyek a kilencvenes években erôs ipari visszaesést éltek át, de mára kezdenek felzárkózni. A társadalmi-gazdasági szempontból stagnáló térségeket az átlagosnál rosszabb munkanélküliségi és jövedelmi helyzet, a külföldi tôke és a vállalkozói aktivitás kis aránya jellemzi. Ennek oka lehet a térség agrárjellege (pl. Közép-Tiszavidék), ország- és megyehatár menti fekvés (pl. Ormánság, Tamási térsége) vagy meghatározó városközpont hiánya (pl. Szécsény, Bácsalmás). Az átalakulást végül erôs települési differenciálódás jellemzi. A hierarchia csúcsán álló fôvárosban és a legnagyobb vidéki városokban nôtt leginkább a vállalkozási aktivitás, és 8

8 csökkent a munkanélküliség. Mindezekben szerepet játszott az is, hogy a nonprofit szféra intézményei a városokban összpontosultak, ezért kisebb volt a gazdasági visszaesés, mint a piacnak kitett gazdasági ágazatokban. A falvak lakóinak jövedelmi és munkaerôpiaci helyzete viszony lényegesen romlott, mindenekelôtt a mezôgazdaság megrendült piaci kapcsolatainak hatására. A fentiek alapján a területi egyenlôtlenségek egyértelmûen a gazdasági folyamatokhoz kötôdnek. A demográfiai folyamatok, a településhálózatban zajló átalakulások (a városhálózat kibôvülése, közigazgatási átrendezôdések), a humán adottságok (képzettségi, etnikai, egészségügyi, mentális, bûnügyi tényezôk) tekintetében nem változtatták meg úgy a társadalmi-humán feltételrendszert, hogy az visszafordíthatatlanná tehetné egyes térségek kedvezôtlen folyamatait. E szférákban kevésbé a térségi egyenlôtlenségek, mint inkább az ország egészére jellemzô kedvezôtlen folyamatok megfordítása a kulcskérdés. A kilencvenes évek folyamatait elemezve két olyan szféra emelhetô ki, amelyben a térszerkezet változásában határozott közeledés, regionális és települési egyensúlyjavulás érzékelhetô. Az elsô a települési mûszaki infrastruktúra (vezetékes víz-, szennyvízrendszerek, villamos-energia és földgázvezetékek) amelyben, a szennyvízkezelés kivételével az ország minden térségében javultak az ellátottsági mutatók, a keleti országrész felzárkózása eredményeként csökkentek a regionális különbségek. Az állami támogatási forrásokat felhasználó infrastrukturális fejlesztések, a maguk ellátásjavító hatásain túlmenôen fontos elemeit jelentették a társadalmi térbeli szervezôdés egészét távlatosan is megújítani képes kistérségi összefogások megerôsödésének is. A második a távközlési és kommunikációs alrendszer, amelyen belül mind a távközlés, mind a tömegkommunikáció szervezetrendszerében határozott fejlôdés és decentralizáció ment végbe. Utóbbiban teljesen új elemként van kiépülôben egy decentralizált hálózat, amely a közeli jövôben alapja lehet az információhoz való hozzáférés kiegyenlítetté válásának. Az egyes régiók gazdasági és társadalmi állapotát vizsgálva megállapítható, hogy az ország minden térségében megjelölhetôk azok az adottságok, helyi vagy központi eszközökkel csökkenthetô hiányok, amelyek megteremthetik az esélyt a gazdasági és társadalmi elmozdulásra annak ellenére, hogy egyes periférikus térségekben koncentráltan jelentkeznek a gazdasági és társadalmi stagnálás jegyei. Ennek bázisát a gazdasági növekedés teremtette többletforrások koordinált, a fenntartható növekedést biztosító, ugyanakkor a térségi felzárkózás irányába ható közvetlen (állami fejlesztéseken keresztüli) és közvetett (regionálisan differenciált szabályozási, támogatási eszközökkel orientált) felhasználása adhatja. A területi különbségek mérséklését erôsítô hazai költségvetési forrásokat rövidtávon az EU-integrációra felkészülés szakaszában rendelkezésre álló fejlesztési eszközök egészíthetik ki, a tagság elnyerését követôen pedig az Unió regionális és strukturális fejlesztési támogatásai ha azok fogadásának intézményi és pénzügyi feltételei létrejönnek meg is sokszorozhatják. A következôkben a gazdaság és a társadalom területi folyamatainak, valamint az ezek keretéül szolgáló infrastrukturális adottságok összefoglaló értékelése vázolja fel a területi különbségeket Magyarországon. 9

9 GAZDASÁGI FOLYAMATOK Az elmúlt évtized regionális gazdasági folyamatait alapvetôen a külföldi tôkének a helyi gazdaságban betöltött szerepe, a vállalkozási aktivitás (különösen a KKV-szektor), a kutatás-fejlesztés (K+F), az üzleti szolgáltatások (bankszféra és üzleti tanácsadás) és az ezek hatására kialakuló ágazati szerkezet határozták meg. A gazdasági folyamatok által elôidézett területi különbségeket a természeti adottságok mellett jelentôs mértékben befolyásolja az adott térség megközelíthetôsége és humán erôforrásainak állapota. Ennek hatására alakult ki a térségek eltérô gazdasági karaktere, amely a társadalmi viszonyokra is jelentôs befolyást gyakorol. A LEGFONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI A KILENCVENES ÉVEKBEN Megye / régió Egy fôre jutó bruttó hazai termék (ezer Ft) Külföldi befektetés a külföldi érdekeltségû vállalkozások jegyzett tôkéjébôl (md Ft) Vállalkozási aktivitás (1000 lakosra jutó vállalkozások száma) Közép-Magyarország ,5 1687, Közép-Dunántúl ,7 174, Nyugat-Dunántúl ,3 235, Dél-Dunántúl ,2 51, Észak-Magyarország ,6 170, Észak-Alföld ,3 116, Dél-Alföld ,2 120, Ország összesen ,8 2555, Forrás: KSH A regionális fejlettségbeli különbségek kialakulásában döntô szerepet játszottak az exportorientált ipari szférába irányuló külföldi tôkebefektetések, melyek hozzájárultak a gazdasági teljesítôképesség növeléséhez és a foglalkoztatási helyzet stabilizálásához. A külföldi tôke regionális megoszlását tekintve a befektetések kétharmada a Közép-magyarországi régióba érkezett, míg Dél-Dunántúlra csak 2%-a, ami több mint harmincszoros (!) különbséget jelent. Terjedésének meghatározó tényezôje elsôsorban a nagytérségi infrastruktúra, különösen a közlekedési feltételek fejlettsége, melynek megfelelô színvonalú kiépítése a külföldi tôke keleti országrész felé történô elmozdulását elôsegítheti. A gazdaság szervezetrendszere is drasztikus átalakuláson ment keresztül a '90-es években. A centralizált gazdaságirányítás megszûnésével megerôsödött a vállalkozás szabadsága, ami 10

10 új vállalkozások létrejöttéhez vezetett. A vállalkozási aktivitás növekedésében jelentôs szerepet játszott a munkanélküliek kényszervállalkozása, a személyi jövedelemadónál kedvezôbb társasági adózás is re már több mint 800 ezer vállalkozást jegyeztek be, aminek közel felét egyéni vállalkozások jelentik. A vállalkozások közel kétharmada a kereskedelem és üzleti szolgáltatások terén jött létre, míg mindössze kevesebb, mint 0,5%-a foglalkozik mezôgazdasági tevékenységgel. A földrajzi elhelyezkedés mellett az urbanizáltság és a fôváros-vidék megosztottság jelentôségét mutatja, hogy az 50 ezer fônél népesebb városokban található a vállalkozások 55%-a, egyedül Budapesten az öszszes vállalkozás 40%-a. A ezer lakosú középvárosokban az ipari és szolgáltató jellegû vállalkozások dominálnak. A mezôgazdasági vállalkozások jelentôsebb szerepe csupán a vállalkozási szempontból legkevésbé aktív területeken érhetô tetten. Az ország vállalkozási szempontból legaktívabb és legkevésbé aktív régiói között kétszeres a különbség és határozott megosztottság mutatható ki az ország nyugati és keleti régiói között. Különösen rossz helyzetben van az Észak-Alföld és Észak-Magyarország, aminek oka a humán feltételekben (képzettség, mentalitás) mutatkozó jelentôs hátrány és a növekedést indukáló fôleg külföldi tôkebefektetések kis részaránya. A gazdaság versenyképességének meghatározó feltétele az üzleti tevékenységet segítô(marketing, design, bank és tanácsadó) vállalkozásokfejlettsége. Ezek jelentôs szerepet játszanak az ország gazdasági életében is, mivel a GDP-bôl 1998-ban 17%-kal, a foglalkoztatásból 10%- kal részesedtek. E szféra a piacgazdaság kialakulásával párhuzamosan jött létre és egyre nagyobb jelentôségre tesz szert a gazdaság versenyképességének növelésében. Miközben az idôszak ágazati gazdasági átalakulásának fô trendje a tercierizálódás, az üzleti szolgáltatások aránynövekedése, a nagyrégiók és a megyék közötti fejlettségi MAGYARORSZÁG IPARI TERMELÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB MUTATÓJA Ipari termelés Egy foglakoztatottra 1000 lakosra jutó Régió jutó ipari termelés ipari alkalmazottak milliárd Ft aránya (%) (ezer Ft/) száma Közép-Magyaro , Közép-Dunántúl , Nyugat-Dunántúl , Dél-Dunántúl 696 6, É-Magyarország , Észak-Alföld , Dél-Alföld 879 7, Ország: 11604, Forrás: KSH 11

11 arányeltolódás fô ágazati mozgatója az ipar. A radikális átrendezôdést jelzi, hogy a kilencvenes évek közepén, egyetlen olyan megye sincs az iparfejlettségi rangsor (az egy lakosra jutó ipari termelés) elején, amely a hatvanas évek közepén e helyeket elfoglalta. Az ipari termelés súlypontja határozottan nyugati irányba mozdult el, az iparfejlettségi rangsor élmezônyét egyértelmûen a Dunától nyugatra fekvô megyék alkotják, ami mögött egy valóságos ipari modernizációs folyamat kezdete rejlik. A nehézipari alapkarakterû ipari tengely északkeleti fele véglegesen elrozsdásodott, Észak-Magyarország ipari fejlettségi szintje ma már nem különül el a továbbra is alacsony alacsony ipari fejlettségû Alföldétôl. Ezen belül különösen Nógrád tartós depreszsziója feltûnô, hisz épp ebben a megyében kezdôdött el legkorábban már a hatvanas évek végén a szerkezetátalakítás. Nem mozdult ki hátrányos relatív pozíciójából a hatvanas években is alacsony iparfejlettségû Szabolcs, Bács-Kiskun és Békés megye. A Dunántúlon viszont már csak a hajdani ipartengely részét képezô Veszprém megye küzd szerkezetátalakítási gondokkal. Az iparfejlôdés új szakaszában a magyar gazdaság teljesítményének túlnyomó részét néhány multinacionális nagyvállalat adja. Ebben kulcsszerepet játszott a privatizáció és a külföldi zöldmezôs beruházások megjelenése, ami korszerû terméket, technológiát és tôkét hozott az ágazatba. Az ipar új területi szerkezetének kialakítása során a legfontosabb tényezôk a korábbi nyersanyag-orientáció és a tömeges munkaerô helyett, elsôsorban a közlekedésföldrajzi helyezet és a munkaerô képzettsége. A multinacionális vállalatok fôleg közlekedési folyosók közelében telepedtek meg, ahol a beruházás jellegéhez megfelelô képzettségû munkaerô is jelen volt. Ezért területi szempontból az ipar termelése rendkívül koncentrált, 85%-a Középés Nyugat-Dunántúlon, valamint a közép-magyarországi régióban keletkezik. 12

12 Míg a modern pénzügyi-gazdasági szolgáltatások a fôváros-vidék kettôsség kialakulásában, az ipar a Kelet-Nyugat megosztottságban játszik meghatározó szerepet, nincs kimutatható regionális fejlettségi különbségeket generáló hatása a mezôgazdaságban zajló átalakulásnak. A mezôgazdaság nemzetgazdasági súlyának folyamatos csökkenése ugyanis minden régióban megfigyelhetô, aránya a GDP-bôl Közép-Magyarországon a legalacsonyabb (1,5%), míg Dél-Alföldön a legmagasabb (14,2%). A foglalkoztatásban betöltött szerepe a Dél- Dunántúlon és a Dél- Alföldön a legjelentôsebb. A kilencvenes években a mezôgazdaságot érintô legjelentôsebb folyamat a kárpótlás és a privatizáció volt, amely gyökeresen megváltozatta a tulajdonviszonyokat. A földterület közel 90%-a magántulajdonba került és 50% fölötti állami tulajdon csak az erdôgazdaságban maradt. A nagyméretû gazdaságok aránya jelentôsen csökkent és megnôtt az egyéni gazdálkodók szerepe, ezzel együtt azonban minden eddiginél szétaprózottabb tulajdonosi struktúra jött létre, amit az is jelez, hogy a gazdaságok alig 2%- nak van tíz hektárnál nagyobb területe. Az egyes régiók természetföldrajzi adottságainak és regionális tôke-ellátottságának megfelelôen alakul az agrárgazdaság regionális gazdaságban játszott szerepe. A kitûnô éghajlati és talajadottságú Észak- és Dél-Alföldön, ahol a legmagasabb a mezôgazdasági területek aránya fôleg a gabonatermelés, míg a hûvösebb klímájú Nyugat- és Közép-Dunántúlon a nagyüzemi állattenyésztés a meghatározó. MAGYARORSZÁG MEZÔGAZDASÁGÁNAK NÉHÁNY FONTOSABB MUTATÓJA Mezôgazdaságfoglalkoz- intenzitása Agrár- Állattenyésztés Erdôterület Gabonatermelés Régió terület tatottak (számosállat/100 ha aránya aránya aránya agrárterület) (%) (%) (%) sertés marha ezer t aránya % Közép-Magyarország 53,6 18,2 1, ,7 Közép-Dunántúl 61,3 15,8 7, ,2 Nyugat-Dunántúl 55,0 28,4 7, ,3 Dél-Dunántúl 61,9 23,8 11, ,9 Észak-Magyarország 56,5 29,4 5, ,4 Észak-Alföld 69,5 11,0 9, ,4 Dél-Alföld 71,4 11,6 10, ,0 Ország összesen 62,9 18,9 5, Forrás: KSH 13

13 Magyarországon az elmúlt évtizedben a gazdaság szerkezetét illetôen a határok megnyitásával párhuzamosan felértékelôdött a turisztikai ágazat jelentôsége. Az idegenforgalomhoz kapcsolódó tevékenységbôl származó bevételek dinamikusan emelkedtek (1999-ben elérték 2 milliárd eurót) és az ágazat közel 300 ezer munkahelyet biztosított. A turisztika regionális gazdaságban betöltött szerepét nagymértékben meghatározzák a természetföldrajzi és a történelmi-kulturális adottságok. Ezért az idegenforgalmi szempontból jelentôs térségek közé a Balaton mellett a Mátra és Bükk-hegység, a Velencei-tó környéke, Mecsek- Villány, Sopron-Kôszeg környéke, valamint a Tiszántúlon Debrecen, a Tisza-tó, Gyula és Szeged térsége tartozik. A legnagyobb turisztikai vonzerôt azonban még mindig Budapest jelenti, ahol a minôségi szállodai férôhelyek kétharmada koncentrálódik. Ezen kívül a Balaton mellett, a nyugati országhatár környezetében és a fô közlekedési utak mentén található még jelentôsebb számú vendégfogadó kapacitás. Ennek megfelelôen a Közép-magyarországi és Közép-dunántúli régió képviseli az idegenforgalom teljesítményének közel felét és turisztikai szempontból egyre inkább felértékelôdik a Nyugat-Dunántúl térsége is. Az ország gazdasági térszerkezetének jellemzôje, hogy a közép-dunántúli térség válságjegyei mérséklôdtek, stabilizálódott nagyipara. A kormányzati válságkezelô intézkedések és a megjelenô külföldi tôke hatására az ipari összeomlás térségei közül egyesek elkezdtek felzárkózni (Ózd, Bátonyterenye), míg Salgótarjánban nem változott lényegesen a helyzet. A stagnáló térségek köre a Dunántúlon szûkült, míg a Tiszántúlon lényegében változatlan maradt. Az autópálya építések térségformáló ereje és befolyása kiterjedt a Duna-Tisza közére és Észak- Magyarországra is, ezzel lendületet adva e térségek fejlôdésének. A fentiek is igazolják, hogy az elmúlt évtizedben a gazdaság területi szerkezetét illetôen növekedtek a regionális különbségek egyrészt a fôváros és a vidék, másrészt a régiók között, és átalakult az ország társadalmi és gaz- 14

14 dasági folyamatok által meghatározott térszerkezete. Összeomlott az ÉK-DNy irányú ipari tengely, a súlyos munkanélküliség következtében válságtérségek alakultak ki. A délszláv háború és a még mindig bizonytalan politikai helyzet következményeként a Dél-Dunántúl határmenti térségének periférikus jellege napjainkig magmaradt. Ugyanakkor a fôváros minden eddigit felülmúló gazdasági növekedést produkált, de a legnagyobb ütemben a Közép- és Nyugat-Dunántúl gazdasága bôvült. Ezzel ellentétben állnak az alföldi régiók és Észak-Magyarország, ahol lassan mutatkoznak a felzárkózás jelei. TERÜLETI TÁRSADALMI KÜLÖNBSÉGEK A '90-es éveket a területi társadalmi különbségek erôsödése jellemezte, melyben az öröklött területi egyenlôtlenségek mellett meghatározó jelentôségû volt a piaci folyamatok szerepe. A területi társadalmi egyenlôtlenségeket a jövedelmi, gazdasági, vállalkozási és személyes vagyoni viszonyok határozták meg. Az átalakulás adta lehetôségeket azokban a térségekben tudták leginkább kihasználni, ahol a képzettebb, vagyonosabb lakosság képes volt anyagi elônyökké konvertálni korábban felhalmozott szellemi-kulturális és kapcsolati-információs tôkéjét. A vándorlásban és a lakosság civilizációs viszonyaiban (közmûellátásban, a lakásfelszereltségben) ugyanakkor kiegyenlítôdési folyamatok indultak el, melyek a korábbi egyenlôtlenségeket csillapították. A társadalmi-területi különbségeket meghatározó legfontosabb tényezôk a következôk: a népesedési helyzet, amely a születések, halálozások, és a vándorlás trendjein keresztül befolyásolja a térségek népességmegtartó erejét és gazdasági potenciálját az életminôséget és életesélyeket kifejezô települési komfort, iskolázottság, jövedelmivagyoni helyzet, egészségi állapot, közbiztonság területi jellemzôi, amelyek alapvetôen meghatározzák a társadalom térségi tagozódását, végül a munkanélküliség alakulása és területi különbségei. Népesedési szempontbóla térszerkezetet az utóbbi évtizedben leginkább a vándorlások irányváltozása alakította. A korábbiakhoz képest nagyobb jövedelemegyenlôtlenség a társadalmi szegregáció mellett térbeni elkülönüléshez is vezetett. A korábbi évtizedekben a vándorlások még fôleg az alacsonyabb fejlettségû térségekbôl, településekbôl a városokba irányultak. Az évtized végén a bevándorlás legfôbb célterületei a városok helyett azok környéke, az agglomerációs, szub-urbanizációs övezetek és az ország dinamikusan fejlôdô térségei, különösen a Közép-magyarországi régió. Az elvándorlás üteme egyre csökkenô mértékben ugyan továbbra is a kevésbé fejlett régiókban, minde- 15

15 nekelôtt az Észak- Alföldön és Észak-Magyarországon a legmagasabb. A születésszámot tekintve Budapesten és a nagyvárosokban jelentôs elmaradás tapasztalható az országos átlagtól. A fejlôdésben elmaradott (pl. Szabolcs- Szatmár-Bereg) és az aprófalvas településszerkezettel jellemezhetô térségekben (pl. Cserehát) azonban megállni látszik az elöregedés, sôt növekedik a népességszám, mivel a szociálisan nehéz helyzetben lévô társadalmi csoportok gyermekvállalása mérsékli a népességcsökkenést. A LEGFONTOSABB DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A KILENCVENES ÉVEKBEN Régió Közép-Magyarország -4,2 1,7-2,5 138,2 Közép-Dunántúl -1,7 0,6-1,1 106,2 Nyugat-Dunántúl -3,3 0,6-2,7 122,8 Dél-Dunántúl -3,4-0,3-3,7 119,9 Észak-Magyarország -2,6-2,2-4,8 111,1 Észak-Alföld -0,7-1,9-2,6 95,3 Dél-Alföld -3,9-0,1-4,0 122,8 Ország összesen -3,0 0-3,0 118,0 Forrás: KSH *100 gyerekkorúra jutó idôskorúak száma Természetes fogyás Vándorlási egyenleg Népességváltozás Öregedési index* (%)) (%) (%) 1999 A foglalkoztatottsági és ezen keresztül a jövedelmi viszonyokat is meghatározó képzettség, iskolázottság területi különbségei a településkategóriák, illetve régiók viszonylatában még mindig jelentôsek. Az iskolázottságban mutatkozó különbségek fôleg településnagyság szerint növekedtek. E téren is kiemelkedik Budapest helyzete, de elsôsorban Pest megyében növekedett a felsôfokú végzettségûek aránya, részben az agglomerációba történô kiköltözésnek tulajdoníthatóan. Az alapfokú oktatást tekintve bôvült az iskolahálózat különösen az évtized elsô felében, elsôsorban az aprófalvas régiókban, és csökkent a bejárók aránya. Azonban még mindig jelentôs a kis tanulólétszámú, vagy az önkormányzatok gazdasági kapacitásának elégtelensége miatt veszélyeztetett iskolák száma. A piacképes tudás (számítógép, nyelvek, vállalkozási ismeretek) szerepe erôsödött, a gazdasági térszerkezetet leképezô területi különbségekkel. Így a válságtérségekbôl elsôsorban a magasabb képzettségûek elvándorlása figyelhetô meg, ami fékezi a kibocsátó térség újjáéledését. 16

16 Régió A KÉPZETTSÉGI MUTATÓK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Középiskolát végzett Felsôfokú végzettségû 18-x évesek aránya 25-x évesek aránya Idegen nyelvet tanulók száma, 100 tanulóra* Közép-Magyaro. 38,6 49,0 15,6 20,6 140 Közép-Dunántúl 26,2 30,6 8,4 9,9 131 Nyugat-Dunántúl 28,0 34,3 8,5 10,2 138 Dél-Dunántúl 24,6 30,0 7,9 10,0 137 É-Magyarország 25,9 29,7 7,7 8,9 132 Észak-Alföld 23,5 27,6 7,6 9,0 139 Dél-Alföld 24,3 29,5 7,6 9,5 136 Ország: 29,2 34,7 10,1 12,1 137 Forrás: KSH *egy tanuló annyiszor szerepel, ahány nyelvet tanul 1999-ben az ország lakónépességének 38%-a állt alkalmazásban. Arányuk a mezôgazdaságban csökkenô, a szolgáltatásokban növekvô tendenciát mutat, míg az iparban, építôiparban lényegében nem változott. A mezôgazdaság foglalkoztatásban betöltött szerepe jóval az átlag feletti az alföldi régiókban és Dél-Dunántúlon, a leginkább csökkenô pedig a Nyugat- és Közép-Dunántúlon. A már korábban is iparosodottabb régiók közül az elmúlt idôszakban Közép- és Nyugat-Dunántúlon tovább növekedett, míg Észak-Magyarországon stagnált az iparban foglalkoztatottak aránya. A szolgáltató szektorban foglalkoztatottak aránya Közép-Magyarországon a legjelentôsebb. A FOGLALKOZTATÁSI SZERKEZET TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Régió Ipar, építôipar Szolgáltatások Foglalkoztatottak aránya (%)* Ipar, építôipar Közép-Magyaro. 1,0 25,3 73,7 Közép-Dunántúl 7,1 49,6 43,3 Nyugat-Dunántúl 7,1 48,0 44,9 Dél-Dunántúl 11,4 38,0 50,7 É-Magyarország 5,8 41,4 52,8 Észak-Alföld 9,2 37,0 53,8 Dél-Alföld 10,4 37,6 52,2 Ország: 5,4 35,0 59,7 Forrás: KSH, 1999 *régiós székhelyû gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók szerint 17

17 Az évtized legnagyobb társadalmi megrázkódtatást eredményezô folyamatát, a tömeges munkanélküliséget sajátos idôbeli és térbeli lefutás jellemezte. Fôleg a periférikus földrajzi helyzetû és ipari válságtérségekben lakó képzetlenebb társadalmi csoportok vesztették el tömegesen munkahelyüket. Az évtized elején a tömegessé válásnak határozott térségi tagoltsága volt az északkeleti országrész rovására, majd a krízis szétterült az országban. Az évi csúcsponthoz képest (12,3%) országosan mérséklôdött a munkanélküliek aránya és 1999 végén 7% körül alakult. A területi különbségek azonban nem változtak, sôt valamelyest növekedtek, mivel a javulás a fejlettebb térségekre (Nyugat-Magyarország, Észak-Dunántúl) és településkategóriákra (nagyvárosok és megyeszékhelyek), de mindenekelôtt Budapestre összpontosult. Jelentôsen javult a Dél-Alföld helyzete is, míg a munkanélküliség változatlanul az Észak-magyarországi és Észak-alföldi régiót, illetve a Dél-Dunántúl határmenti térségeit sújtja leginkább. A jelentôs munkanélküliséggel küzdô térségek helyzetét tovább rontja, hogy ezekben a régiókban magas a képzetlenek aránya a munkanélküliek között. A LEGFONTOSABB TÁRSADALMI MUTATÓK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI A KILENCVENES ÉVEKBEN Közép-Magyarország ,5 1,4 Közép-Dunántúl ,9 1,8 Nyugat-Dunántúl ,7 1,9 Dél-Dunántúl ,2 3,2 Észak-Magyarország ,3 4,1 Észak-Alföld ,9 4,4 Dél-Alföld ,2 2,9 Ország összesen ,3 2,9 2,7 Forrás: KSH Régió Egy fôre jutó adóköteles jövedelem (ezer Ft) Ezer lakosra jutó önkormányzatok által rendszeres szociális segélyben részesítettek száma A radikálisan lecsökkent aktivitás és a kedvezôtlen demográfiai folyamatok miatt mindenhol növekszik a nyugdíjból, járulékból élôk aránya, ami kiegyenlítô hatást fejt ki a személyi jövedelmekben, életkörülményekben, a társadalmi tagozódásban. A különbözô térség és településkategóriákban a lakosság foglalkozási és jövedelmi helyzete szinkronban változott; a gazdaságilag fejlettebb és urbanizáltabb település és térségtípusokban az országos átlagnál kedvezôbben alakultak a kereseti, jövedelmi és a vagyoni viszonyok. Regionális szinten 1994 óta változatlanul közel kétszeres a különbség a legkedvezôbb helyzetû Közép-Magyarország és a legalacsonyabb jövedelmû Észak-Alföld között. 18

18 Az alacsony jövedelmû és a rendszeres szociális segélyben részesülôk aránya növekedett, részben a hátrányos helyzetû rétegek újratermelôdése, részben a középrétegek lesüllyedése következtében. Arányuk a városokban, az urbanizált térségekben, az agglomerációkban is magas, de különösen az észak-magyarországi aprófalvas térségben növekedett számottevôen, mivel a periférikus földrajzi fekvésû, elmaradott térségek a kormányzati törekvések és beavatkozási kísérletek ellenére is többnyire az átalakulási folyamat vesztesei voltak. A lakosság életminôségét és életesélyeit jellemzô társadalmi státuszt nagymértékben befolyásolja az egészségi állapot, és az egészség megôrzésének esélye. Az egészségi állapot az európai átlaghoz képest rossz, a születéskor várható élettartam rövid, a betegségmentes életévek száma kevés. Ez határozott összefüggést mutat a településnagyság-kategóriákkal és a jövedelmi helyzettel, mivel a jobb életminôség egyértelmûen a jobb életkörülményekhez (települési komfort) és magasabb színvonalú egészségügyi ellátáshoz köthetô, ami elsôsorban a nagyobb városokban van jelen. Régió EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Várható élettartam Közép-Magyarország 71,0 14, Közép-Dunántúl 71,0 12, Nyugat-Dunántúl 74,1 13, Dél-Dunántúl 70,4 14, Észak-Magyarország 70,3 14, Észak-Alföld 70,5 13, Dél-Alföld 70,8 15, Ország összesen 70,9 14, Forrás: KSH 1999 Halálozási arány 1000 lakosra Mûködô kórházi ágyak száma lakosra Egy háziorvosra jutó lakosok száma 19

19 A területi fejlôdést serkentô tényezôk között a mûszaki infrastruktúra szerepe sajátos, ami elsôsorban a gazdasággal való kapcsolatrendszerének összetettségébôl és sokrétûségébôl adódik. Az egymáshoz fûzôdô viszony két oldalról közelíthetô meg: miként hatnak az infrastrukturális feltételek a területi fejlôdésre, (ezen belül a gazdaság növekedésére) és milyen követelményeket, igényeket állít a terület és a gazdaság az infrastruktúrával szemben. A felsorolt tényezôk együttes kiértékelése alapján számított magas társadalmi státusz jellemezte már 1990-ben is a fôvárost, a Balassagyarmat-Békéscsaba vonaltól nyugatra esô városokat és Egert, valamint a Balaton üdülôkörzetét. A '90-es évek végére a fôváros megôrizte kiemelkedô helyzetét, erôsödött a Nyugat-Dunántúl és a Balatontól északra lévô területek pozíciója is, míg a Dél-dunántúl határmenti és Északkelet-magyarországi térégek helyzete nagymértékben gyengült. INFRASTRUKTURÁLIS ADOTTSÁGOK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Az 1990-es években a mûszaki infrastruktúra rendszerei közül a távközlési ágazatban végbement fejlesztések melyek az ágazat piacosításának tudhatók be eredményezték a leglátványosabb javulást. Ennek során a 100 fôre jutó telefonfôvonalak száma 1990 évi 10-rôl 1999-re 36-ra emelkedett, ezzel az értékkel az európai középmezônyhöz zárkózott fel az ország. Hasonlóan rohamos fejlôdés volt tapasztalható a mobiltelefonok elterjedése terén. Az ország településeinek vezetékes ivóvízzelvaló ellátása az egészséges vízellátási program keretében már az 1980-as évek második felében elkezdôdött. Ennek megfelelôen 1990-ben már a települések 80%-ában volt vezetékes ivóvíz, azonban mindössze 156 településen volt 90% fölötti a lakásbekötési-arány re gyakorlatilag 10 település kivételével 100 százalékossá vált az ellátottság és a lakásbekötési-arány is a települések felénél meghaladta a 90%-ot. 20

20 Az évtized második felétôl kezdôdôen a szennyvízelvezetés és kezelés terén is jelentôs fejlôdés volt tapasztalható, ennek tudható be, hogy a közmûolló nem nyílt tovább. Emellett a jelenleg valamivel 40 % fölötti közmûolló jelenti továbbra is a vízgazdálkodás legsúlyosabb problémáját. A közlekedési alágazatokban történt fejlesztések jelentôs erôforrásokat kötöttek le, a mutatkozó eredmények azonban elmaradtak a várakozásoktól. Az ország térszerkezetét alakító, meghatározó közlekedési hálózat fôváros központú, sugaras jellege továbbra is megmaradt, a 90-es évek meghatározó közlekedésfejlesztései (autópálya, autóút, vasút-villamosítás és pályarehabilitáció, Ferihegy II. új terminál) pedig még inkább hangsúlyosabbá tették azt. A kedvezôtlen térszerkezetet oldani képes, transzverzális irányú közlekedési beruházás nem valósult meg 1990-tôl napjainkig. Az infrastruktúra és a gazdaság közötti kölcsönkapcsolat szempontjából kedvezôtlen, hogy nincs érzékelhetô elôrelépés az ország déli és keleti perifériális térségeinek a gyors, nagytávú közlekedési hálózatba való bekapcsolásában. Mivel a külföldi beruházói aktivitás a fôvárosból kiágazó autópályák mentén nagyon lassan húzódik át a keleti országrészbe, ezért ezek hatása csak hoszszabb távon lesz kimutatható. 21

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA JELENTÉS

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA JELENTÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA JELENTÉS a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről, és az Országos Területfejlesztési Koncepció végrehajtásáról Előadó:dr. Vonza András

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A nagyvárosok a magyar városhálózatban

A nagyvárosok a magyar városhálózatban A nagyvárosok a magyar városhálózatban Berkes Judit, PhD hallgató Széchenyi István Egyetem - Regionális- és gazdaságtudományi Doktori Iskola Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális-

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás

Részletesebben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben Dr. Kozma Gábor, PhD, egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék 4010 Debrecen

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A vidékfejlesztési támogatások hatása a magyarországi térszerkezetre. DORGAI László UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar

A vidékfejlesztési támogatások hatása a magyarországi térszerkezetre. DORGAI László UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A vidékfejlesztési támogatások hatása a magyarországi térszerkezetre DORGAI László UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Területfejlesztés A területfejlesztés céljai között szerepel

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek 1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségtípusok közül a legnagyobb területet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

A tudás szerepe és a regionális fejlődés

A tudás szerepe és a regionális fejlődés A tudás szerepe és a regionális fejlődés Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi István Egyetem, Győr Globális gazdaság ismérvei Klasszikus

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben