Őszi Irma Sidó Zoltán ÖTVEN ÉV SZOLGÁLAT. A Csemadok tevékenysége az Érsekújvári járásban Elektronikus változat 2010

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Őszi Irma Sidó Zoltán ÖTVEN ÉV SZOLGÁLAT. A Csemadok tevékenysége az Érsekújvári járásban 1949-1999. Elektronikus változat 2010"

Átírás

1 Őszi Irma Sidó Zoltán ÖTVEN ÉV SZOLGÁLAT A Csemadok tevékenysége az Érsekújvári járásban Elektronikus változat 2010 Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 21. Dunaszerdahely, 2000

2 T A R T A L O M 1. AZ ELSŐ ÉVTIZED ( ) 1.1. A Csemadok megalakulásának körülményei Az Érsekújvári járás Csemadok-szervezetei és szervei Helyi kezdeményezések és amit el kelett végezni Műkedvelő művészeti tevékenység Népművelés Egyéb tevékenység EREDMÉNYEK ÉS KUDARCOK ( ) 2.1. Hatvanas évek Honismeret - önismeret Műkedvelő művészeti tevékenység Szervezeti élet Hetvenes évek Visszarendeződés Műkedvelő művészeti tevékenység Irodalom-népszerűsítés és honismeret Szervezeti élet Nyolcvanas évek Szervezeti élet Közművelődés Műkedvelő művészeti tevékenység Nyitrakér és Ipolyszalka példája Átalakítási kezdetek A RENDSZERVÁLTÁS ÉVTIZEDE ( ) 3.1. Egypártrendszeri kényszerpályáról magyar-magyar pártviszályba Szervezeti élet Közösségi hittel és reménnyel MELLÉKLETEK 1. A Belügyi Megbízotti Hivatal levele A járási titkárság főállású munkatársai ( ) A Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok műsora ( ) Szakbizottságok A Ballasi Bálint Kulturális Napok műsora ( ) A kitüntetettek névsora ( ) Források jegyzéke

3 1. AZ ELSŐ ÉVTIZED ( ) 1.1. A Csemadok megalakulásának körülményei A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete 1 megalakulásának 50. évfordulóján arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk az egyesület (szövetség) tevékenységét a jelenlegi Érsekújvári járásban. Mivel az Érsekújvári járás, illetve a járás helyi csoportjai (alapszervezetei) munkája nem szigetelhető el Csehszlovákia, illetve Szlovákia belpolitikai helyzetétől, s értelemszerűen a Csemadok országos szerveinek döntéseitől, valamint az ország többi Csemadok-szervezete munkájától sem, szükségesnek tartottuk az említett összefüggések legalább olyan szintű feltárását, amelyből megközelítő pontossággal lemérhető járási és helyi szinten is a Csemadok 50 éves magyarságszolgálatának lényege. A hatalom szándékához képest lassúbb hazai asszimilációs folyamat oka bár nem kizárólag, de lényegében mégiscsak az anyanyelvért, pontosabban az anyanyelvű oktatásért és az anyanyelvű kultúráért folytatott küzdelemben és annak sikerességében rejlik. A nemzeti öntudat megtartását, a nemzeti megmaradást a nemzetrész - a gazdasági és a szociális folyamatok összefüggésein kívül -, hogyha, akárcsak a Szlovákiában élő magyarság is, teljesebb szociális struktúrát alkot, csak az anyanyelvű iskolatípusok teljes hálózatával, valamint az anyanyelvi kultúrát szolgáló civil szervezet (szervezetek) létrehozásával és megtartásával biztosíthatja. E vonatkozásban a szlovákiai magyarság helyzete a 2. világháborút követő években az előző ( ) időszakhoz képest - miként Csehszlovákia gazdasági és politikai helyzete is - romlott. Ám a demokratikusabb masaryki és a proletárdiktatúra alatti éveket is azonos kisebbségi magatartás: a többségi nemzet, illetve nemzetek (a csehek által kormányzott országban a magyarság tulajdonképpen a szlovák kisebbség kisebbsége volt) asszimilációs törekvése elleni védekezés jellemzi. A fenyegetettség mindkét időszakban egyfajta állásfoglalást és bizonyításkényszert váltott ki, mely egyebek közt a demokrácia és a diktatúra különbözőségéből adódóan is más-más jelleggel bírt, ám mindkét rendszerben két ellentétes nemzetiségi magatartásban öltött testet. A demokratikusabb első köztársaság hazai magyar-magyar ellentétét a történelmi Magyarország visszaállítását célul kitűző negativisták és a csehszlovák kormány iránt feltétel nélküli lojalitást hirdető aktivisták magatartása fémjelezte. Ez a 1 A IX. Országos Közgyűlésig (1966) a CSEMADOK betűszó volt, a névváltozás óta írása Csemadok. A továbbiakban - az idézetek kivételével - csak ezt az írásmódot alkalmazzuk. 3

4 nemzetrészen belüli kettősség a pártállami diktatúra idején másban és másként nyilvánult meg. Amíg a masaryki demokráciában a negativisták és az aktivisták egymástól élesen elkülönülő intézményi és politikai struktúrákba tömörültek, addig a pártállam éveiben a politikai rendszer támogatói és ellenzői (más nem lévén) egyetlen szervezetben, a Csemadokban lelték meg a nemzeti megmaradás szolgálatának színterét. A hajdanvolt negativizmus nemzeti öntudatápolássá szelídült, az aktivizmus pedig internacionalista hitvallássá lényegült. A Csemadokon belüli elvi, politikai, de leginkább generációs ellentét a helyzetfelismerés súlya alatt általában nemzeti megegyezéssel zárult, mert az osztályharcos múltú és a fiatalabb vezetőségi tagok kivétel nélkül egyetértettek a magyar iskolák és a magyar kultúra megtartó szerepét illetően, s elsősorban a nemzeti öntudat ápolása módszerében mutatkozott közöttük nézetkülönbség. Ezek az eltérések aztán főleg ben, majd a nyolcvanas években, amikor a képzettebb reformista és ellenzéki fiatalabb nemzedék nagyobb arányban jelent meg a Csemadok helyi, járási és központi vezetésében, már nem játszottak - elsősorban a szervezet alsóbb szintjén - meghatározó szerepet. Alighanem csak az 1989 novemberében elindított politikai rendszerváltás utáni időben döbbentünk rá igazán, mit jelentett és mit jelent számunkra a Csemadok. Tekintsünk hát vissza legalább ötven évet, és a kevésbé vagy a nagyon is jól ismert tények összefüggéseinek felelevenítésével gondolkodjunk el, végeredményben mit is adott számunkra az okkal, ok nélkül agyondícsért, agyonszidott Csemadok? Ha összevetjük a kommunista diktatúra által megkövetelt és a szervezet által felfelé deklarált feladatrendszert azzal, ami ennek következtében, illetve ennek ellenére a kulturális szervezetben történt, megállapíthatjuk: mintha nem is ugyanarról a Csemadokról lenne szó. Pedig csak egy, a kommunista rendszer által engedélyezett magyar kulturális szervezet létezett, mely óhatatlanul magán viselte a kor számos jegyét még akkor is, ha azzal a tagság, és kevés kivétellel az országos vezetés sem azonosult. A pártállami kettősség nem a Csemadok, hanem a szovjet típusú rendszer sajátja volt. Eltekintve az ötvenes és a hetvenes évek elején elkövetett - az esetek többségében személyes leszámolásoknak is tekinthető - túlkapásoktól, a szervezet számára esetleges további vívmányok elérése, de végső soron a szlovákiai magyarság túlélési reflexe kortüneteként is értelmezhetők a központi jelentések politikai hűségnyilatkozatai és - akkor szinte kötelező - tiszteletkörei. Az országos közgyűlések elnöki beszámolói és határozatai mindenesetre homlokegyenest különböztek a helyi csoportok és a tagság értékmentő-értékteremtő tevékenységétől. Ötven év magyarságszolgálatát csak e kettősséget is feltáró tények és a mindenkori társadalmi összefüggések ismerete alapján érthetjük meg. Az ötven évvel ezelőtt megalakult Csemadok - sorozatos újrakezdéseink egyik maradandó értéke - a pártállam feltételei között vált a szinte értelmiség 4

5 nélkül maradt szlovákiai magyarság 2 benesi rendeletek által megszüntetett egyesületi élete 3 újraszervezőjévé. A demokrácia megtestesítője szerepében tetszelgő kommunista rendszer ugyan nem törölte a szlovákiai magyarok ellen foganasított kollektív bűnösség vádját, de belátta - saját érdekében - radikális változtatásokat kell eszközölnie a hatalom akarata ellenére is szülőföldjén maradt magyarok vonatkozásában. Az engedmények a külpolitikaiakon kívül elsősorban gazdaságpolitikai indíttatásúak voltak: a háborús károk nagysága, az országban fontos gazdasági szerepet képviselő három milliós németség szinte teljes mértékű kitoloncolása, és a Marshall-terv elutasítása súlyos belpolitikai helyzetet teremtett. A válságos helyzeten javítandó visszakaphattuk állampolgárságunkat: az október 25-i törvény hűségeskü árán lehetővé tette a csehszlovák állampolgárság visszaszerzését. Az áttelepítésre kijelölt, de ennek ellenére otthon maradt személyektől ugyanezt a lehetőséget megtagadták. További belpolitikai engedményként 1948 decemberében megjelenhetett az Új Szó 4 és 1949-ben egyes szlovák iskolákban megkezdődhetett a magyar nyelvű oktatás is. 5 A proletárdiktatúra azonban - kinyilatkoztatott elvei ellenére - elrendelte: a reszlovakizáltakra szlovák szellemben kell hatni, kívül kell tartani őket a magyar iskolák, a magyar sajtó (a kommunista párt által engedélyezett és cenzorai által éberen felügyelt szlovákiai magyar sajtó!) és a magyar dolgozók kultúregyesülete hatásköréből. 6 A kommunista hatalom mint a proletárdiktatúra megtestesítője nem ismerte el az alulról építkezés elvét és gyakorlatát. Az akkori politikai gyakorlatnak megfelelően a Csemadokot is csak hatalmi kegy, a feltétel nélküli engedelmeskedés árán hozott hatalmi rendelkezés hívhatta életre. Az 1944-ben, az antifasiszta ellenállás keretében, a hazai rutének által megalakított Prjasevscsina (Ukrán Nemzeti Tanács, amelyből aztán 1954-ben létrehozták az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségét) mintája nem jöhetett számításba, mert 2 A szlovákiai magyar politikai és értelmiségi elit vagy elmenekült, vagy kitelepítették. A nevesebb irodalmárok közül csupán Egri Viktor ( ), Fábry Zoltán ( ) és Forbáth Imre ( ) maradt itthon. Egri, aki elsősorban eszmeileg átdolgozott korábbi műveivel (Égő föld, Boldogok szigete, Márton elindul), illetve sematikus drámáival (Fény a faluban, Közös út) politizált, nemzetközösségünkre alig gyakorolt hatást. Fábry perlekedő (A vádlott megszólal) és az álirodalom elleni (Antisematizmus) tanulmányaival elsősorban az új értelmiségre volt nagy hatással. Forbáth Csehországban telepedett le és a háború után elhallgatott. 3 A hontalanság éveiben ugyan több illegális jogvédő csoport (Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség, Csehszlovákiai Antifasiszta Magyarok Intézőbizottsága, Csehszlovákiai Magyarok Végrehajtó Bizottsága) adatokat juttatott ki külföldre, de hazai hatásuk elenyészőnek bizonyult. Akárcsak az Érsekújvárott megalakított Szent György Kollégium Baráti Társaságé is (Csicsátka Ottó, Décsi Gyula, Dikan Kálmán, Hlavicska (alias Holbay) László, Kecskés Dezső, Luzsicza Lajos, Soóky Dezső és Szőke István), mely Menedék címen gépelt kiadványokat adott ki. 4 Az Új Szó december 15-én hetilapként (1949. május 1-jétől napilap) jelent meg, majd a Szabad Földműves (1950), a Pionírok Lapja (1950), az Alkotó Ifjúság (1950), ezt a Csemadok havilapja, a Fáklya (1951) és a Dolgozó Nő (1952) követte osztályban 5100 tanulóval. Az Érsekújvári járásban csupán Andódon és Barton nyílhatott magyar tagozat 1949-ben. Az es tanévtől engedélyezték az önálló magyar tanítási nyelvű iskolákat is (1260 osztályban tanulóval). 6 Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének évi decemberi határozatából. 5

6 az a 2. világháború győzteseinek szlovákiai szervezete volt. Hasonló okok miatt az 1946-ban megalakított Lengyel Kulturális és Közművelődési Szövetség (PZKO) sem szerepelhetett példaként. A magyarok a két előző szervezetnél kisebb jogkörökkel felruházott egyesületének megalakítása céljából (is) a kommunista párt ún. Magyar Bizottságot (Fábry István, Kugler János, Lőrincz Gyula, Major István és Rabay Ferenc) nevezett ki 1948 novemberében. A bizottság összetételét az SZLKP KB elnöksége december 9-i határozata alapján a későbbi belügyi megbízottal, Oskar Jeleň altábornaggyal és Ladislav Novomeský oktatási megbízottal bővítette ki. A Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának (SZLKP KB) titkársága keretében dolgozó Magyar Bizottság ( ) a Csemadok megalakításán kívül a magyarok kommunista párttagsága és szakszervezeti tagsága megszerzését, illetve megújítását, az ifjúsági szervezetbe való beszervezését, a magyar nyelvű oktatás háború utáni ujjászervezését, és nem utolsó sorban a magyaroktól elkobzott vagyon visszaadását is egyeztette a legfelsőbb politikai és államigazgatási szervekkel. Ahogy ezt Zvara írja: A párt- és állami szervek előtt 1949-ben bonyolult feladat állt: meg kellett oldani a vitás kérdéseket az elkobzott földek és vagyonok visszaadása, a szlovák, ill. magyar családok lakáshoz, földhöz, foglalkozáshoz juttatása körül. Ezek a kérdések a lakosság korábbi áttelepítése, a déli járások szlovákokkal való betelepítése, a kitelepítés és az ún. toborzottak Csehországból való visszatérése után vetődtek fel. Dél-Szlovákiában 1949-ben mintegy megoldatlan vagyonelkobzási eset volt... 7 A Csemadok alakuló ülésére március 5-én került sor Pozsonyban. Az alakuló közgyűlés programbeszédei (Major István, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága képviseletében, Ondrej Pavlík tájékoztatási és népművelési megbízott, Lőrincz Gyula, a Csemadok első országos elnöke 8 ) egyértelművé tették: a Csemadok fő feladata, hogy segítsen a kommunista pártnak magyar nyelven erősíteni a szocializmusba vetett hitet és a Csehszlovák Köztársasághoz való tartozás tudatát. A közgyűlés (mai szemmel nézve) nem volt kellőképpen előkészítve: az alakuló összejövetel dokumentumai közt hiába is keresnénk az egyesület alapszabályát. Úgy tűnik, a magyar szervezet megalakítását engedélyező hatalom a több hónapos előkészületek alatt sem tudta eldönteni, hogy a Csemadok a kommunista párt segédegyleti szerepköre mellett még milyen egyéb tevékenységet végezhet. Azt sem tisztázták, hogy a lengyelekéhez hasonlóan szövetség, illetve szervezet vagy csupán egyesület, illetve egylet legyen-e. Az sem kizárható, hogy a belügyi végrehajtó szerv szándékosan 7 Zvara, Juraj: A magyar nemzetiségi kérdés megoldása Szlovákiában, Politikai Könyvkiadó, Bratislava, 1965, 77.o. 8 Major István ( ), aki az első köztársaságban kommunista szenátor volt, azért nem vállalhatta a jelölést, mert reszlovakizált (érdemeiért között Csehszlovákia budapesti nagykövete volt). Így aztán a Magyarországról pártmunkára hazahívott Lőrincz Gyula ( ) festőművész lett az elnök. 6

7 halogatta az alapszabály jóváhagyását (végülis a kifogásolt rendelkezések túlnyomó többségét jóváhagyta). Tudta, ha a közigazgatás helyi szinten érvényesíti a vonatkozó előírásokat, alapszabály híján aligha engedélyezi a helyi csoportokat, s ez akár a Csemadok megalakulását is meggátolhatná. Ezt a feltételezést az a levél is alátámasztja, melyet több mint egy hónappal a pozsonyi alakuló gyűlés után (!), május 19-én írt a belügyi megbízott nevében Vražda alezredes, aki közli Lőrincz Gyula elnökkel azokat az okokat, amelyek miatt a Belügyi Megbízotti Hivatal nem hagyja jóvá a Csemadok alapszabályát (mint ismeretes, 1990-ig csak olyan alapszabály-tervet lehetett megszavaztatni a közgyűléssel, melyet a belügyi tárca már előzetesen jóváhagyott). Ez a levél mindeddig ismeretlen a nyilvánosság előtt, ami indokolttá teszi teljes terjedelmű magyar nyelvű közlését 9. A 2. világháború utáni első, és egész 1989 novemberéig egyetlen szlovákiai magyar szervezet Lőrincz Gyula elnök által javasolt elnevezéséről 10 az alakuló kongresszuson nem vitáztak (a vendégszónokokkal együtt kilenc, előre egyeztetett felszólalás hangzott el, míg az közötti évek közgyűlésein 26, 53, 40, 45, 27 és 32). Az alapítókat nem zavarta, hogy Pozsonyból hazatérve alapszabály nélkül fogtak hozzá az egyesület helyi csoportjai megalakításához. Ez a tény csak később bizonyult problémának. Alapszabály híján 11 a központ egy körlevelet adott ki, amely elsősorban a helyi csoportok megalakítása menetéhez adott útmutatást (a Csemadok szerveinek jelentéseit, jegyzőkönyveit és beszámolóit, illetve azok részleteit minden esetben szószerint, helyesírási és stilisztikai módosítások nélkül közöljük): Az alakuló közgyűlésre az engedélyt helyben, a helyi művelődési előadónál (miestny osvetový referent), vagy ha ilyen nincs, a járási művelődési tanácsnál (okresná osvetová rada) kell kérni... mellékelni kell a vezetőségbe jelöltek névsorát... jóváhagyás végett. A jövőben jelentkező tagok belépési nyilatkozatát is be kell mindenkor nyújtani a művelődési tanácshoz... A jelentkezési nyilatkozatokat csak a jóváhagyás után kell központunkba beküldeni (az esetleg jóvá nem hagyott, visszautasított jelentkezési nyilatkozatokat is, melyekre szükségünk van statisztikai célokból)... Ahol mód és lehetőség van rá, ajánlatos az alakuló közgyűléssel egybekötött kultúrműsort rendezni... tetszés szerinti belépődíjjal. (Ebben az esetben kérvényezzék a helyi hatóságoktól a 9 Lásd az 1. sz. mellékletet 10 A szervezet elnevezésének módosulásai jól jellemzik az országban végbemenő politikai változásokat: Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete ( ), Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége ( ), Csehszlovákiai Magyar Társadalmi és Kulturális Szövetség ( ), Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége ( ), Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége ( ), Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség-Csemadok (1993. április 4-től). 11 A belügyi hivatal végülis június 15-én (a Csemadok legfelsőbb szerve csak április 2-án) jóváhagyta a Csemadok alapszabályát. A legtöbb esetben az eredeti javaslat szerint. Annak ellenére, hogy az alapszabály 1. -a meghatározta, hogy a Csemadok ténykedési területe Szlovákia, a Csehországban maradt magyarok 1952-ben 335 taggal öt helyi csoportot hoztak létre Karlovy Vary környékén. 7

8 kultúrműsor engedélyezését is). A műsorban csak olyan haladó szellemű, szocialista tartalmú számokat illesszenek, melyek alkalmasak arra, hogy a nyilvánosság előtt bebizonyítsák a magyar ajkú polgárok hűségét a népi demokrácia és a szocializmus iránt. Lehetőség szerint tarkítsák a műsort szlovák számokkal is, hogy ezzel mindjárt a kezdetben is szolgáljuk a szlovákmagyar közeledés ügyét. Már az előkészítés folyamán, és később, az alakuló közgyűlésen, és az esetleges kultúrműsornál is ügyelni kell arra, hogy a megalakulásnak ne legyen hangsúlyozott politikai (kommunista) jellege, ami visszariasztaná a kultúregyesülettől a lakosság azon részét, amelynek még nincs szocialista öntudata... A hitelesítők által aláírt jegyzőkönyvből 2 példányt a jelenlevők névsorával együtt haladéktalanul be kell küldeni a központi titkárságnak ajánlott levélben, hogy a központ jóváhagyás végett benyújthassa a megalakult helyi csoport alapszabályzatát az illetékes hivatalokhoz. A központ 1. számú körlevele az alakuló gyűlés megszervezésén és levezetésén kívül általános utasításokat, az ügyvitellel kapcsolatos tudnivalókat is tartalmazott. Érdekességként megemlíthető, hogy a havi tagdíjak nagyságára tett javaslat szerint (az 1953-as pénzbeváltás előtti összeg öttel osztandó): 1500 (1953-tól 300,-) koronás jövedelemig havi 5,- (1) korona (1953-tól 400,-) koronás jövedelemig havi 10,- (2) korona (1953-tól 800,-) koronás jövedelemig havi 15,- (3) korona 6000 (1953-tól 1200,-) korona felett havi 50,- (10) korona volt a tagdíj. Az alakulás évében a Csemadok helyi csoportjai semmilyen vagyonnal nem rendelkeztek, s még a legalapvetőbb kiadásaikat is a tagilletmény alapszabály-meghatározta részesedéséből fedezték. Minél nagyobb első bevételt elérendő a központ Aki a Csemadoknak ad - az magának ad mondattal zárta körlevelét. E záradék azt is hivatott volt sugallni, hogy minden híresztelés ellenére a Csemadok valóban a szlovákiai magyarok szervezete. Azt hihetnénk, hogy a pozsonyi alakuló gyűlés után a szlovákiai magyarok tömegesen sorakoztak fel a Csemadok-fáklya alá. 12 Hogy nem így történt, annak több oka volt. Elsőként a hivatal és az állambiztonsági szervek gáncsoskodását, illetve megfélemlítéseit említjük. A megalakulást követő időben az országos Csemadok-vezetés a főtitkár jelentése alapján rendszeresen foglalkozott a tagság panaszaival. A sérelmek és azok orvoslásának bemutatására álljon itt egy részlet az augusztus 3-i elnökségi gyűlés jegyzőkönyvéből: 12 A központi elnökség augusztus 3-i üléséről készült jegyzőkönyv 7. pontja szerint az elnökség elhatározza, hogy egyesületi jelvényt ad ki, melynek megrajzolásával Csáder László grafikust bízza meg. Dr. Szabó Rezső közlése szerint a Csemadok jelvényét (nyitott könyvben lobogó fáklyát tartó kéz) Lőrincz Gyula készítette. 8

9 Fellegi István jelentésében beszámol arról a hosszadalmas eljárásról, melynek következtében az áprilisban beszerzett kultúranyagot, melyet tőlünk jóváhagyás végett a PIO 13 bekért, máig sincs jóváhagyva. A PIO ugyanis az általa végrehajtott cenzúra után az anyagot ismételt cenzúra végett átküldte a Divadelná radának Turčiansky sv. Martinba 14. A Divadelná rada átirattal fordult a PIO-hoz, hogy nevezzen meg három haladószellemű magyar polgárt, akik ezt a cenzúrát elvégeznék... Fellegi István a továbbiakban jelentést tesz azokról a nehézségekről, melyek az egyesület terjeszkedését és működését gátolják, és melyek arra mutatnak, hogy egyes vidéki szervek és közegek megfélemlítés révén akarják visszatartani a magyar polgárokat a CSEMADOKban való ténykedésüktől. Felsorolja a következő, tudomására jutott eseteket: a) Szilice község (Rožňava-i járás) helyi szervezetének alakulását az Osvetová rada nem engedélyezte reszlovakizáltak részvétele miatt. b) a Rimavská Sobota - Tomašova jelenti, hogy a művelődésügyi felügyelő akadályozza a reszlovakizáltak részvételét, és kérik, hogy a művelődésügyi felügyelő kapjon utasítást az ügy tisztázására. Fellegi megjegyzi, hogy május 20-án megtartott megbeszélésen Pavlik megbízott elvtárs utasította a PIO népnevelési osztályát, hogy körlevél menjen az Osvetová radának, abban az értelemben, ahogyan a magyar bizottság döntése szól. Ezt a körlevelet a művelődési felügyelők máig sem kapták meg. c) Sinka elvtárs jelenti Lučenecről, mint a járási párttitkárság magyar titkára, hogy munkájuk elé a járási művelődésügyi referens részéről állandóan akadályokat gördítenek. d) Kovács József elvtárs, aki 1924 óta párttag, vette kézbe Ipeľský Sokolecen a CSEMADOK megszervezését. Míg hivatalosan eljárt az alakulás ügyében, a helyi kultúrreferens (igazgató-tanító és párttag) letiltotta a ténykedését, mivel reszlovakizált. Megjegyzendő, Kovács József dekrétet nem kapott és állampolgárságát most kapta meg a letett hűségeskü alapján mint magyar. e) a lévaiak jelentik, hogy az ottani inspektor Kutrla követelte tőlük, hogy a vezetőség minden tagjának életrajzát be kell nyújtani, amelyeket ő az NB-vel 15 ki fog vizsgáltatni. Továbbá közölte velük, hogy magyar darabban csak nem reszlovakizált szerepelhet, hivatkozva a vonatkozó rendeletre. A lévai helyi csoport vezetőségének tagjai a párt által jóváhagyva és a Nemzeti Tanács és a Párt aláírásával lettek felterjesztve. f) a Járási Művelésügyi Tanács Veľké Kapušanyban kiértesítette 339/49 sz. alatt az előkészítő bizottságot, hogy a benyújtott és a Párt jóváhagyásával ellátott 33 jelentkező közül 22-őt visszautasít, mivel reszlovakizáltak. Mivel a megmaradó 11 tag nem elegendő a helyi csoport megalakítására, a 13 Povereníctvo informácií a osvety - Tájékoztatási és Művelődési Megbízotti Hivatal 14 Színháztanács, mely Túrócszentmártonban székelt. 15 Národná bezpečnosť - Nemzetbiztonság 9

10 megalakulást nem engedélyezi, valamint a tervbe vett műsoros estet sem. Az erről szóló jelentést a járási párttitkárság küldte be nekünk. g) Beke Dezső elvtárs Okočról (Čalovó-i járás) jelenti, hogy június 10-én átadta a népművelődésügyi felügyelőnek az alakulásra vonatkozó kérvényt, melyet az átvett és jóváhagyott. Két hét múltán sürgette az elintézést, mire a felügyelő a csendőrséghez utalta, ahol azonban a kérvényről nem tudtak semmit, mivelhogy nem tartozik az ügy rájuk. Azután a járási hivatalban kereste a kérvényt, de ott sem találta meg. Egy előző alkalommal a felügyelő kijelentette, hogy nem fognak úgy működni, ahogy nekik tetszik, feloszlatja a kultúregyesületet, és a vezetőséget munkatáborba téteti. Okočon a mai napig sem alakult meg a helyi csoport. h) Hlavati László és Poda Benő jegyzőkönyvileg előadták, hogy június 10-én, amikor Szímőn a Pünkösd hétfőn előadott újbóli előadás céljából próbáltak, megjelent a helybeli igazgató-tanító, Králik Kornél és letiltotta a működésüket, mivel nincs alapszabályuk. Ezt megelőzően közvetlenül a megalakulás után behívatták őket a helybeli NB állomásra, ahol két civilruhás egyén kihallgatta őket. A civilek nem voltak hajlandók magukat megnevezni. Tudomásuk van róla, hogy Králik megelőzően összeköttetésben állott úgy a csendőrséggel, mint a két civilruhással. i) Žiharec községben május 26-án alakult meg a helyi csoport Šuroviak művelődésügyi felügyelő jelenlétében. Rá következő napon a ČSM tartott gyűlést a helybeli magyar ifjúság számára, melyen Šuroviak is jelen volt. Az érdeklődők azt a választ kapták, hogy ha nem lépnek be a ČSM-be, akkor a CSEMADOKba sem léphetnek be, és ennek működése meglesz akadályozva. 29-én, vasárnap reggelre a helyi NB állomás beidézte a helyi csoport megválasztott titkárát, Nagy László volt tanítót. A parancsnok, semmivel sem igazolt államellenes tevékenység gyanújára vonatkozóan hallgatta ki. A kihallgatás befejezte után megkérdezte Nagy Lászlótól, hogy részt vett-e a CSEMADOK helyi csoportja alakuló gyűlésén, és az igenlő válasz után felszólította, hogy adja meg a megválasztottak névsorát. j) Matuska László elvtárs Káláról (elírás, nyilván Kálnáról) jelenti, hogy Ján Šumeraj az MSK 16 elnöke Matuskát hazaárulónak nevezte, mivel paktál a magyarokkal, és megvetése jeléül kiköpött. Matuska elvtárs ugyanis szlovák nemzetiségű, tagja a pártnak 1921-től és a vegyes lakosságú községben a legjobb viszonyt közvetíti a szlovák és magyar lakosság között. Felszólította tehát a magyarokat, hogy a pártvonalnak megfelelően alakítsák meg mielőbb a CSEMADOK helyi csoportját. Az NB állomáson Kratochvíl Jozef št. strážmajster 17 is sikanírozta. 16 Miestna správna komisia - Helyi Közigazgatási Bizottság, melynek élén a járási komiszár által kijelölt felügyelő (správca) állt. 17 Törzsőrmester 10

11 k) Béres Mária a šturovói helyi csoport titkárnője jelentette szóbelileg, hogy mikor már a két ízben előadott műsor harmadízben való engedélyezését kérvényezte, az OSK 18 helyiségében egy számára ismeretlen, kb. 35 éves magas férfi, kezében a kérvénnyel, erélyesen faggatni kezdte, hogy milyen alapon kérvényezik az előadást, és közölte vele, hogy az engedély nem lesz megadva, mivel a kérvényben hivatkozik ugyan az eredeti engedélyre, de elmulasztotta annak számát idézni. Béres Mária megtudta, hogy az illető a PIO inspektora volt, aki revíziós körúton volt Szlovenszkón. Jelentette továbbá Béres Mária, hogy mikor a CSEMADOK tagjai a vidéken szervező munkán voltak, az NB kérdőre vonta őket, hogy mi jogon járnak szervezni, és követelték a meghatalmazást illetőleg az engedély felmutatását. Mivel ilyen irattal nem rendelkeztek, a szervező munkát abbahagyták. l) Bencze István Nové Zámky-i lakos, a CSEMADOK rendes tagja jelenti: július 15-én délután megjelent a CSEMADOK kultúrhelyiségében az NB két tagja és beidézték a pénztárnoknőt, Seres Jozefint, követelték tőle a tagok névjegyzékét, melyet lemásoltak, megkérdezve mindegyiknél pontos címüket, foglalkozásukat és munkahelyüket. Semmilyen felvilágosítást nem voltak hajlandók adni. m) Sládecsek Miklós, milanovcei lakos jelenti, hogy annak idején, amikor a magyarok jogaival kapcsolatosan a helybeli igazgató-tanító jelenlétében az MNV-n érdeklődtek, nevezett kijelentette, hogy a magyarok ne gondolják, hogy jogaikat a községben érvényesíthetik. Majd érvényesíthetik Oravában, jelezvén ezzel, hogy aki nagyon ragaszkodik a jogaihoz, arra deportálás vár. n) a čalovói ONV 267-4/6-49 sz. alatt június 4-én kiértesítette az előkészítő bizottságot a helyi csoport alakuló közgyűlése előtti napon, hogy nincs kifogása az előkészítő bizottság megalakítása ellen, de nem ismeri el és nem engedélyezi az alakuló közgyűlést, mivel az egyesület alapszabályai nem lettek jóváhagyva és kiadva. o) Rabay Ferenc elvtárs a Magyar Bizottság tagja jelenti, hogy Kollárovon ugyanúgy mint Nové Zámkyn az NB bekérte a tagok névjegyzékét. p) a rožňavai helyi csoport első fellépése képpen egy baloldali tartalmú, fele részben szlovák és magyar műsorra kért engedélyt, amit az Osvetová rada visszautasított, mivel a színdarabokban reszlovakizáltak is szerepeltek. Azóta is, tehát május óta a helyi csoport passzív. A legutóbb Košiceről beszerzett információ szerint azért, mert ténykedését teljesen betiltották. q) Egri Viktor, egyesületünk alelnöke jelenti, hogy július 3-án Dusik Dániel plešiveci lakos közölte vele, hogy az ottani helyi csoportban előadásokat akart tartani, de azt betiltották, mivel reszlovakizált. Fábry István hozzászólt Fellegi István részletes beszámolójához, elítéli azokat a tendenciákat, melyek fő akadályát képezik a CSEMADOK szervezeti 18 Okresná správna komisia - Járási Közigazgatási Bizottság 11

12 megszilárdításának, fejlődésének, a meglevő csoportok működésének, mivel ezek az esetek azt bizonyítják, hogy az alsóbb közigazgatási és művelődésügyi szervekben fészkelő reakciós elemek meg akarják félemlíteni a magyar lakosságot és visszatartani őket a magyar nyelvű szocialista kultúra ápolásától. Ez ellen igen erélyesen kell fellépnünk és ezért indítványozza, hogy a jelen gyűlés jegyzőkönyve másolatban beküldessék a Párt Központi Titkárságának, a PIO-nak egy kísérőlevéllel, melyben kérjük, hogy megfelelő intézkedések tétessenek ezen állapotok megszüntetésére... Lőrincz Gyula csatlakozik Fábry István véleményéhez és helyesnek tartja, hogy a jövőben minden esetet konkrét adattal alátámasztva jelentsük, és kérjük az orvoslást. Egyúttal indítványozza, hogy a titkárság intézzen körlevelet az eddig meglevő csoportokhoz, valamint a CSEMADOK bizalmiaihoz és ebben kérje föl a címzetteket, hogy minden esetben írásba jelentsék az eddig előfordult és ezután előfordulandó hasonló eseteket, mivel feltételezendő, hogy az itt felsorolt esetek csak kis hányadát képezik a tényleg előfordult eseteknek. Az indítványt az elnökség elfogadta. Fellegi István még megjegyzi, hogy már két ízben kapott jelentést arról, mint pl. Lučenecről és Mužláról, hogy az Osvetová radának benyújtott tagjelentkezési bizonylatokat visszatartják és hosszú időn keresztül sem intézik el, ismételt sürgetések dacára sem. A Csemadok országos vezetői az alsóbb szintű gáncsoskodásokat a kommunista párt legfelsőbb vezetőivel való jó személyes kapcsolatuk révén felülről, figyelmeztetéssel el tudták hárítani, mert Lőrincz Gyula ekkor mint a Magyar Bizottság tagja és az Új Szó főszerkesztője a politikai bizottság nomenklatúrájába tartozott, Kugler János, Rabay Ferenc és Fábry István pedig az SZLKP KB titkárságának belső munkatársai voltak. Az I. Országos Közgyűlésen (1950. április 2.) elhangzó elnöki beszámolójában Lőrincz Gyula részletesen foglalkozott a helyi csoportok megalakítását akadályozó körülményekkel, főleg a Csemadok-ellenes híresztelésekkel: A helyi hatóságok részben tájékozatlanságból, részben más okokból akadályokat gördítenek a helyi csoportok alakuló közgyűlései elé. Ezeket az akadályokat fölülről figyelmeztetéssel, felvilágosítással könnyen el lehet hárítani. A nagyobb akadály az volt, amit a suttogó propaganda gördített a CSEMADOK alakuló közgyűlései elé... az egyik ilyen híresztelés az volt, hogy azok, akik a CSEMADOKba belépnek, nem kaphatják meg a csehszlovák állampolgárságot. A másik ilyen rémhír az volt, hogy a CSEMADOK tagjai elvesztik igényjogosultságukat a nyugdíjra..., hogy Szlovákia déli részét Magyarországhoz csatolják és akkor a CSEMADOK tagjait Magyarországon felelősségre vonják. A felsorolt híreszteléseket az országos elnök Viliam Široký kormányfő 1949-es komáromi beszédével és egyéb, a kor logikája szerint hasonlóan megfellebbezhetetlen érveléssel cáfolta. A Lőrincz Gyula által említett 12

13 akadályokon kívül sem volt egyszerű a magyar lakosság beszervezése. Sokan bizalmatlanok voltak az eladdig deportálást és vagyonelkobzást 19 elrendelő állammal szemben, mely egyszeriben megengedi a magyarok szerveződését (és ha a jelentkezési nyilatkozatok csak egy újabb kitelepítéshez kellenek?). A bizalmatlanságot az sem enyhítette, hogy az alapítással megbízott személyek és az első Csemadok-vezetők elsősorban a kommunista párt tagjai, illetve a kommunisták által megbízhatónak tartott személyek voltak. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a szlovákiai magyarság szinte értelmiség nélkül maradt a kitelepítések 20, deportálások 21 és a célirányos adminisztratív intézkedések 22 következtében. Ezekből, továbbá a hatalom kontraszelekciós káderpolitikájából adódott, hogy a háború utáni első magyar, s ráadásul kulturális szervezetet jórészt nem az értelmiség 23, hanem - az esetek túlnyomó többségében - elemi iskolai végzettségű munkások és parasztok alapították meg. Ez a körülmény ugyan jobb feltételt jelentett a Csemadok (hivatalos szervek általi) elfogadásához, de - tekintettel a kommunisták és az általuk megbízhatónak tartott személyek (ki nem nyilvánítható) közösségi megítélésére - a magyarság részéről sok esetben nem bizonyult bizalomerősítőnek. A másik gondot - ahogy ez az augusztus 3-i elnökségi jegyzőkönyv-részletből is kitűnt - az jelentette, hogy a Csemadok kénytelen volt az első években nélkülözni az otthonmaradás reményében reszlovakizáltakat 24. Igaz, 1950-ben a legfelsőbb szlovákiai politikai szerv már megengedhetőnek tartotta, hogy a reszlovakizáltak is beléphessenek a Csemadokba és gyerekeiket magyar iskolába írathassák. A félelmet azonban nem lehetett egy titkosan kezelt párthatározattal eloszlatni 25. A hatóságok részéről megnyilvánuló Csemadok-ellenesség az 1950-es közgyűlésen felsorolt híreszteléseken túli tényét igazolja az az 1953-as, 16 oldalas szlovák nyelvű jelentés is (Zpráva o politicko-kultúrnej situácie medzi obyvateľstvom maďarskej národnosti na Slovensku), amelyet a 19 A Szlovák Nemzeti Tanács február 27-én rendeletet hagyott jóvá a németek és a magyarok, valamint az ország árulói mezőgazdasági ingatlanainak elkobzásáról. 20 A 2. világháború után 32 ezer olyan magyart utasítottak ki az országból, akik 1938 után telepedtek le Szlovákia területén. Az 1946 februárjában aláírt lakosságcsere-egyezmény alapján 79 ezer személy, ebből mintegy 6 ezer, többségében értelmiségi, önként vált meg szülőföldjétől és 1947 között több mint 43 ezer magyart deportáltak Csehországba a kitoloncolt 3 millió német munkaerő részbeni pótlására. 22 A megbízhatóságról szóló végzést megszerző magyar értelmiségieket a magyar nyelvhatártól északra, szlovák környezetbe irányították, s csak ott vállalhattak munkát. 23 Nagyobb településeinken, elsősorban ott, ahol nem várva a helyi politikai vezetés irányelveire a lakosok spontán szervezkedni kezdtek, az értelmiségieket is ott találjuk az alapítók között. Így pl. Udvardon, ahol az első (a községben kétszer alapítottak helyi csoportot) alakuló közgyűlést előkészítő 31 személyből 18 volt földműves, 5 iparos, 5 értelmiségi (egy-egy állatorvos, igazgató-kántortanító, tanító, községi hivatalnok és községi írnok), és 3 munkás. 24 A visszaszlovákosítás az júniusában elfogadott kormányhatározat alapján történt. Az állampolgárság visszaszerzését (az otthonmaradást, vagyonmegmentést és nem utolsó sorban élelmiszerjegyhez jutást) jelentő nemzetiség-megtagadást 410 ezer személy képviseletében családfő írta alá. 25 Az érsekújvári szervezet honismereti körének tagja és gyakori előadója még 1966-ban sem mert belépni a Csemadokba, nehogy - mint reszlovakizálótól - megvonják nyugdíját. 13

14 Csemadok-központ a kommunista párt központjában terjesztett elő. E jelentés (3-4. oldal) többek közt említést tesz a hivatalos szervek Csemadokellenességéről is, igaz ezt a burzsoá nacionalisták rovására írja: A burzsoá nacionalista törekvés, amely Clementis és Husák nyomására a felsőbb politikai és közéleti szervek részéről CSEMADOK-ellenességben volt tapasztalható, főleg a népművelési elöljárók tevékenységében mutatkozott meg. Ezek a személyek gyakran gátolták tevékenységünket, valamint tagjelöltjeink jóváhagyását 26. Hogy milyen mélyen gyökeret vert ez az ellenségeskedés, azt a kékkői járási pártkonferencia is bizonyította. Ezen a párttitkár önkritikát gyakorolva beismerte, hogy a szlovák kommunisták többsége még 1951-ben is egyfajta horthysta szervezetnek tartotta a CSEMADOK-ot. A helyi megfélemlítések ellenére az évi népszámláláskor Szlovákiában mintegy 350 ezer állampolgár vallotta magát magyarnak, s az előző évhez viszonyítva a Csemadok helyi csoportok száma 63-ról 274-re, a taglétszám pedig ról re emelkedett 1950-ben februárja után, mint a pártállamokban általában, Csehszlovákiában is a párthatározatoktól függtek a parlament és a kormány intézkedései. E tekintetben említést érdemel az SZLKP KB január 6-i határozata, amely egyebek közt azt is elrendeli, hogy a párt- és az állami apparátus biztosítsa a magyar lakosság bevonását a közigazgatásba. A határozat 4. pontja így szól: Válasszanak be magyar nemzetiségű lakosokat az új járási nemzeti bizottságokba és a kerületi nemzeti bizottságokba. A párthatározat teljesítése elmaradt. Két évvel később (1952. június 17.) Prágában a csehszlovák kormány is foglalkozott ezzel, és feladatul adta a belügyminiszternek, biztosítsa a magyaroknak a nemzeti bizottságokba való bevonását. Ezt a Megbízottak Testülete Elnökségének Hivatala július 2-i 626/1952-taj. számú és szigorúan titkos jelzéssel ellátott határozata is bizonyítja. Csakhogy e határozat végrehajtását - egyebek közt - az a gyakorlat is fékezte, hogy az államigazgatás, illetve a különböző szintű (helyi, járási, kerületi) nemzeti bizottságok munkájába jóformán csak kommunistákat vontak be. Ha ezt a gyakorlatot az akkori Érsekújvári, Párkányi és Nagysurányi járást is magába foglaló Nyitrai kerület magyar nemzetiségű kommunistái számával, illetve részarányával összevetjük, aligha lehetett a pártközpont döntését megvalósítani. Hiszen a Nyitrai kerületben még októberében is (korábbi adatokkal nem rendelkezünk) a párttagoknak csupán 6%-a volt magyar nemzetiségű. Ez az arány némiképp módosult az SZLKP KB április 8-i határozatát követően, amikor a pártszerv úgy döntött: >> véget kell vetni az ún. reszlovakizációnak 26 Ahogy erről a Csemadok II. Országos Közgyűlése elnöki beszámolójából is meggyőződhetünk (lásd az idézetet) a politikai hatalom hatásos propagandát fejtett ki annak érdekében, hogy a szlovákiai magyarsággal elhitesse, a szlovák burzsoá nacionalistákat magyarellenességük miatt ítélték el, holott a valóság, ahogy azt Janics Kálmán (A hontalanság évei, EPMSZ, München, 1979, 318.o.) is leírta: a perekben a magyarellenes diszkrimináció kérdése szóba se került, nem szerepelt a vádiratban, sem a védőbeszédben, de az ítéletek indoklásában sem. 14

15 és mindenki olyan nemzetiségűnek vallhatja magát, amilyen nyelven legjobban beszél. << Az Érsekújvári járás Csemadok-szervezetei és szervei A Csemadok alakuló ülésén az akkori érsekújvári, párkányi és nagysurányi közigazgatási terület (nagyjából a mostani Érsekújvári járás) képviseletében a következők vettek részt: Barczi János (Kamocsa), Bagócsi János (Párkány), Bertók Imre (Kéménd), Czíria Sándor (Barsbaracska), Dojcsán József (Nyitrakér), Gutrai István (Barsbaracska), Kovács Flórián (Párkány), Lülei István (Felsőpél), Hlavati László (Szímő), Mészáros Károly (Andód), Petrányi István (Érsekújvár), Pintér Tibor (Párkány), Poda Benőné (Szímő), Nagy Ferenc (Muzsla), Sebestyén József (Érsekújvár), Skopec József (Csúz), Slama István (Bátorkeszi), Szurdi Miklós (Kisgyarmat), Varga József (Szímő), Weigl Gyula (Érsekújvár) és Zámbó Gyula (Dunamocs). Az alakuló gyűlés résztvevőinek névsora mindenképpen arra enged következtetni, hogy kiválasztásukban nem a járások községeinek képviselete volt a döntő szempont, hiszen olyan többezres lakosú falvak maradtak küldött nélkül, mint Tardoskedd, Udvard, Köbölkút, Kürt, Szőgyén. Ugyanakkor a viszonylag kisebb lélekszámú Szímőről hárman (Kutrucz Rudolf későbbi járási titkár jóvoltából - a valóságnak meg nem felelően - a központi adatbázis szerint hatan), a kis településnek számító Barsbaracskáról pedig ketten is ott voltak Pozsonyban. Az 1949-ben megalakított 63 helyi csoportból 12 (Andód, Bart, Csúz, Érsekújvár, Kéménd, Libád, Muzsla, Nyitrakér, Párkány, Szímő, Udvard és Zsitvabesenyő) a mostani Érsekújvári járás területén jött létre, s közülük is, országos viszonylatban elsőként az érsekújváriak, másodiknak a muzslaiak, ötödiknek a nyitrakériek, hatodiknak a szímőiek, hetediknek az andódiak, nyolcadiknak a párkányiak, tizenegyediknek az udvardiak szervezték meg önmagukat. A somorjai Bibliotheca Hungarica levéltárában levő Csemadokjegyzőkönyvek, illetve a Csemadok-évfordulók alkalmából kiadott áttekintések néhány esetben eltérő időpontokat jelölnek meg a helyi csoport megalakulása idejét illetően. Ez nem pontatlanságból ered. Csúzon például a pozsonyi megalakulást követően a lakosság a baloldaliságáról nevezetes község vezetőinek akaratától függetlenül, már november 28-án megalakította a helyi csoportot Gyurík Ilona elnök vezetésével, ám a kommunista párt falusi szervezete, élve hatalmi helyzetével, feloszlatta azt. A pártszervezet által megbízott személyek aztán csak egy év múlva, október 23-án hozták létre (másodszor) a helyi csoportot. Udvardon is hasonlóan, kétszer alakítottak helyi 27 Vö.: Zvara, J.: A magyar nemzetiségi kérdés megoldása Szlovákiában, Politikai Könyvkiadó, Bratislava, 1965, o. 15

16 csoportot. Az május 22-én Dr. Galla József elnökletével megalakult szervezetet a kommunista párt vezető szerepének semmibevétele okán az áttelepültekből álló falusi pártvezetőség feloszlatta. Másodszor augusztus 6-án Závodszky Károly elnökletével alakult meg a Csemadok. Libádon is már december 9-én létrehozták a szervezetet, s annak feloszlatása (a csúzi és az udvardi eseményekhez hasonló okokból) után az február 20-i alakuló ülést és az akkor megválasztott vezetőséget ismerték el. Az Érsekújvári járás Csemadok-története tulajdonképpen három akkori járásban, a magyar kulturális élet újraalakítása és életbentartása szempontjából nagyon eltérő feltételek közepette kezdődött. A leghátrányosabb helyzetben az akkori Nagysurányi járásbeli települések voltak. E megállapítás kapcsán nem arra kell gondolnunk, hogy Nagysurány már a huszas években is elhíresült magyarellenességéről, és hogy napjainkban éppen ez a város ad évről-évre otthont a Szlovák Nemzeti Párt és a Matica slovenská szlotás-markusos szószólóinak, hanem arra a tényre, hogy - mátyusföldi mércével - Nyitrakér kivételével egyetlen egy nagyobb magyar, illetve magyarok által is lakott település sem volt (és ma sincs) e térségben. Mára (az évi népszámlálás adatai szerint) Barsbaracskát 307 magyar lakos lakja, ami a lakosság 40,2%-a, de mennyivel nagyobb (kisebb) Bese (308-40,3%), Felsőpél (198-60,3%), Újlót (244-11,3%), Pozba (513-82,7%)? Egyedül Nyitrakér ( ,1%) és Zsitvabesenyő ( ,5%) számít olyan településnek, ahol a Csemadok a kezdetektől fogva képes rendszeres és szerteágazó kulturális és társadalmi tevékenységet biztosítani. Az akkori Párkányi járásban viszont adott volt minden feltétel a helyi csoportok tevékenységére, és maga a járás is magyar többségű volt. Ennek ellenére Kisújfalun csak 1957-ben, Helembán 1967-ben, Kiskeszin csupán 1968-ban alakult meg (a két utóbbi településen tiszavirág életű) szervezet. A járási székhelyen kívül olyan nagyobb települések alkották e közigazgatási egységet, mint Búcs, Bény, Kéménd, Köbölkút, Muzsla és Szőgyén, ahol még ma is a magyar lakosság részaránya meghaladja a 90%-ot, illetve a lakosú Bátorkeszi, ahol a magyar lakosok részaránya több mint 85%. Az akkori Érsekújvári járás mind a kilenc, túlnyomó többségében magyarok által lakott településén 1951-ig megalakult a Csemadok. A járási székhely a lakosság nemzetiségi összetételét illetően (is) megér egy rövid áttekintést. A mára már több mint lakosú várost (31%-a magyar) októberében kétszer, márciusában egyszer pusztító angol szőnyegbombázás érte, melynek következtében a település épülete közül romba dőlt, s a romok alatt személy vesztette életét. A háborút követő nagyarányú kitelepítés, deportálás, valamint a belpolitikai intézkedések következtében lényegesen megváltozott Érsekújvár nemzetiségi összetétele. Amíg 1941-ben a város lakosából (91,3%) vallotta magát magyar 16

17 nemzetiségűnek, addig az 1950-re mindössze re csökkenő lakosságnak alig egyharmada, 1961-ben ( ,5%) már egynegyede sem volt magyar nemzetiségű a nagysurányi, komjáti, bánkeszi, tótmegyeri és nyitrai, főleg az iparban és a közigazgatásban alkalmazottak betelepülése következtében (is). Az ország első Csemadok-szervezetének megalakításáról és szerteágazó kulturális, közművelődési és egyéb közhasznú tevékenységéről a máig meglevő jegyzőkönyvek pontosan számot adnak. Arról is, hogy az érsekújvári Városi Nemzeti Bizottság Tanácsa november 10-i VIII számú határozatával az államosított Freund házat (Sztálin utca 12.) a Csemadok helyi csoportja június 12-i kérvénye alapján a kulturális szervezet kezelésébe adta. A Csemadok-tagok ben a Freund házat lebontották és Kopaj építész tervei alapján a telken (668 m 2 ) felépítették saját székházukat. A pozsonyi alakuló ülés résztvevői azonnal hozzáfogtak a helyi csoport megalakításához: már március 10-én, 25 résztvevővel összeült (a Szabó-féle kocsmában) az előkészítő bizottság, mely március 13-án, 50 meghívott jelenlétében bejelentette az alakuló gyűlés idejét (1949. március 20.), a helyszínét (a Sokol ház nagyterme) és programját (Knotek Ferenc szlovák nyelvű megnyitóját Sebestyén József magyar nyelvű beszéde, majd a Csemadok-központ titkára, Fellegi István felszólalása, ezután vita és a vezetőség megválasztása követte). Mintegy 500 személy jelenlétében 8 tagú vezetőséget, 4 vezetőségi póttagot és 2 ellenőrt választottak. Tekintettel arra a tényre, hogy az ország első szervezetéről van szó, álljon itt az alapító vezetőség névsora, akkori foglalkozása és életkora: Elnök: Tatarik Emil, nyugalmazott tanító (62 éves) Alelnök: Sebestyén József, tisztviselő (29) Titkár: Petrányi István, tisztviselő (33) Pénztárnok: Seres Ernőné, munkás (26) Vezetőségi tagok: Bakonyi János, órásmester (53) Knotek Ferenc, kisiparos (33) Kovács Pál, tanító (38) Sipeki János, kőműves (43) Vezetőségi póttagok: Gránszky János, festő és mázoló (41) Mester Pál, festőművész (35) Mészáros Mihály, földműves (35) Soóky János, földműves (44) Ellenőrök: Bajtkó Károly, munkás (24) Procházka Józsefné, varrónő (51) Az évente megismétlődő tisztújító évzáró taggyűlések elé terjesztendő jelölőlistát az érsekújvári szervezet mindenkori pártcsoportja (a vezetőség kommunista párttagjai) a kommunista párt városi vezetősége elé terjesztette 17

18 jóváhagyásra. A javasolt vezetőségi tagok mindegyikénél fel kellett tüntetni foglalkozását, párttagságát, illetve pártonkívüliségét. A kommunista párt tagjainak részaránya nem csökkenhetett 51% alá, hogyha kell (!), érvényre juthasson a kommunista párt akarata (vezető szerepe). Később (kivéve az 1970 utáni konszolidációs éveket) enyhült ez a szigor. Az érsekújvári vezetőség és ellenőrző szerv kommunista párttagjainak részaránya 1950-ben 75%, 1960-ban 50%, de 1970-ben már csak 28% volt. A hetente ülésező Csemadok-vezetők már március 20-án elhatározták, hogy megmentik a városházán és a gimnáziumban felhalmozott, és felsőbb utasításra zúzdába szánt magyar könyveket, a többi vezetőségi ülésen rendszeresen foglalkoztak a magyar iskola megalakítása lehetőségével (Molnár János káplánt felkérték, szóljon a hívőkhöz!), kutatták a magyar nyelvhatáron túlra helyezett valamikori érsekújvári pedagógusok hollétét. A tagtoborzás érdekében a vezetőség április 12-én úgy döntött, hogy magyar feltámadási körmenetet és húsvéti pirostojás-bált szervez. Ugyanezen a gyűlésen elhatározták, hogy Udvardra, Kamocsára, Perbetére, Andódra, Naszvadra és Párkányba kultúrbrigádot szerveznek elősegítendő az ottani Csemadok szervezet megalakítását. A megválasztott vezetőségen kívül ún. kultúrbizottság segítette a munkát. Tagjai (Barák József, Bednarik Anna, Chvíla Irén, Dubay Géza, Hofer Lajos, Pecho Lajos, Wojatsek Ilona, Záhorszky Elemér) általában pedagógusok, illetve a kulturális élet azon mozgatói voltak, akik párttagság híján nem kerülhettek már be a vezetőségbe. Őket bízták meg az énekkar, az esztrádcsoport, a kultúrbrigád, a színjátszócsoport és a tánccsoport megalakításával, illetve vezetésével. A kultúrbizottság egyfajta kibúvót jelentett a kontraszelekciós káderpolitika alól: tagjairól nem kellett a politikai szerv felé (százalékban kimutatott) vezetőszerep-biztosítást bizonygatni. A helyi csoportok alakuló üléseiről készült részletes jegyzőkönyvek mindegyike azt bizonyítja, a hontalanság évei után kimagasló jelentőségű eseményként élték meg településeinken a Csemadok megalakulását. Még a sok esetben sematikusnak tetsző szöveg sem leplezi el az őszinte lelkesedést és a bizakodást. A jegyzőkönyvekről meg kell állapítani: bizonyos részei - bárhol is készültek - kísértetiesen hasonlítanak egymásra. Sztálin, Gottwald és Široký érdemeit minden jegyzőkönyv kiemeli, továbbá majdnem minden jegyzőkönyvben külön hangsúlyt kap az ifjúsági szervezettel (ČSM) való együttműködés 28, valamint a szlovák-magyar ellentétek orvoslásának szükségessége... és ugyancsak gyakran visszaköszön a központi irányelvekből és javaslatokból átvett frázis: a Csemadok olyan kultúrát fog terjeszteni, amely formáját tekintve nemzeti, de tartalma szocialista. 28 A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség mint egységes, a kommunista párt által irányított szervezet a magyar nyelvterületen csak lassan jött létre. Gyakori volt, hogy amíg a szlovák ifjúság a CSISZ-ben, addig a magyar kizárólag a Csemadokban dolgozott. Ezzel a kérdéssel még a legfelsőbb politikai szerv ülésein is foglalkoztak. 18

19 A mostani Érsekújvári járás területén készült első írásos dokumentumok bemutatása céljából álljon itt egy összefüggő részlet a pozbai alakuló gyűlés jegyzőkönyvéből (1950. január 15.), melytől a többi alig különbözik: >> Tóth Ödön, miután üdvözölte a pártok és egyesületek képviselőit, beszédében kifejtette, hogy népi demokráciánk első dolgozója, Klement Gottwald köztársasági elnökünk érdeme az, hogy ma már mindenki a saját anyanyelvén sajátíthatja el a szocialista kultúrát. Beszédét hosszan tartó taps követte. Majd felkérte a helyi nemzeti tanács elnökét, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. Pillárik Ernő, a helyi nemzeti tanács elnöke, előadásában többek között a következőket mondotta: a magyar dolgozók kultúregyesülete a mi községünkben is megkezdi működését, hogy a régi, káros szórakozások helyébe a haladó kultúrát hozza, azt a kultúrát, mely a község életszínvonalának az emelését szolgálja. Példaképünk a hatalmas Szovjetunió. A mi hazánk, Csehszlovákia is egyike azoknak a népi demokratikus államoknak, melyek a Szovjetunióval való együttműködés folytán, biztos léptekkel halad a szocializmus felé. Befejezésül felhívta az egyesület figyelmét, hogy működjék együtt a ČSM tagjaival, mert összetartás nélkül, széthúzással nem lehet komoly és eredményes kultúrmunkát végezni. Miután a CSEMADOK munkájához sok sikert kívánt, felkérte a helybeli kommunista párt elnökét, hogy szóljon ő is néhány szót..., aki aztán rámutatott arra az útra, melyiken a párt halad és amelyik úton minden szervezetnek és egyesületnek haladnia kell. Közös hazánkban joga van minden becsületes dolgozónak - kezdte meg előadását Mészáros József, a KSS helybeli szervezetének elnöke. A kultúrához is csak annak van joga, aki becsületes, szorgalmas, termelő munkájával hozzájárul a szocialista társadalmi rend építéséhez és megszilárdításához. Beszédének további tartalma a következő: e magyar kultúregyesületnek hivatása, hogy baráti szeretetre tanítsa Csehszlovákia magyar nyelven beszélő dolgozóit, terjessze a szocialista kultúrát, öntudatos harcosokat neveljen és tagokat toborozzon a békeszerető népek táborába, melynek élén a világ egyharmadát (sic!) magába foglaló hatalmas Szovjetunió áll, s melyet Marx Károly, Engelsz Frigyes és Lenin tanítványa, korunk bölcs tanítója, Sztálin elvtárs vezet (hosszantartó taps következett). Ne tévesszétek soha szem elől - folytatta tovább -, hogy nehéz feladatok előtt álltok, s állunk. Olyan kultúregyesületet kell kiépíteni, amely tükrözi a munkásnemzetköziség szellemét..., olyan kultúrát nyújtsatok, mely formájára nézve nemzeti, de tartalmára nézve szocialista... A következő előadó a ČSM helybeli elnöke, az általános iskola igazgató tanítója, Mátéffy Gyula volt, aki beszédében rámutatott a magyar-szlovák barátság fontosságára és felkérte a hallgatóságot, hogy ezt a barátságot, ami már most is megvan, még tovább kell ápolni és mélyíteni, mert csak úgy tudjuk közös célunkat megvalósítani. A ČSM nevében megígérte, hogy együtt fog 19

20 működni a CSEMADOKkal és minden erejével azon lesz, hogy a két egyesület között a kellő harmónia meglegyen. A beszéd után sor került a közgyűlés igazi céljára, a CSEMADOK helyi vezetőségének megválasztására. Mészáros László felolvasta az egyesület alapszabályát. A jelölő bizottság a következő személyeket jelölte a CSEMADOK pozbai szervezetének vezetőségébe: Elnök: Pásztor Béla, iskolai végzettsége kereskedelmi érettségi, jelenlegi foglalkozása alkalmi munkás Alelnök: Mészáros László, iskolai végzettsége 8 elemi, jelenlegi foglalkozása fényképész Titkár: Tóth Ödön, iskolai végzettsége kereskedelmi érettségi, jelenlegi foglalkozása alkalmi munkás Jegyző: Krekó Gyula, iskolai végzettsége tanítóképző líceum, jelenlegi foglalkozása alkalmi munkás Pénztárnok: Czímer Jónás, iskolai végzettsége 8 elemi, jelenlegi foglalkozása földműves Ellenőrök: Mészáros Ödön, iskolai végzettsége 8 elemi, jelenlegi foglakozása földműves Kovács Irén, iskolai végzettsége 8 elemi, háztartásbeli. A jelölteket a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. << Az ötvenes évek apró részletekre is kitérő, terjedelmes jegyzőkönyvei nagyon tanulságosak. A legtöbb esetben megtaláljuk bennük a vezetőség tagjainak életkorát, iskolai végzettségét, foglalkozását és a korra jellemző fogalomtár elemeit. Maradva a pozbai dokumentumnál, a felületes szemlélőnek úgy tűnik, hogy az egy fényképészt kivéve a szervezet vezetői mind munkások és földművesek voltak. Valóban, csakhogy az alkalmi munkások közül kettő közgazdasági középiskolában, egy pedig tanítóképző líceumban érettségizett, ami azidőben, és nem csupán a Pozba-nagyságú, de a nagyobb településeken is ritkaságszámba ment. 29 A helyi vezetőségek személyi összetétele megérne egy alaposabb elemzést. E helyen említsünk meg csupán néhány érdekességet. A búcsiak első vezetőségében ott találjuk egymás mellett a kommunista párt alapító tagját, a későbbi református püspököt és a nemrég még magyar királyi csendőrt. Vagy pl ben az érsekújvári vezetőségben jól megfért egymással a kemény osztályharcot vívó kommunista párt járási apparátusának két munkatársa, a magyar iskola későbbi igazgatója, valamint a jómódú kereskedő, és Dr. Majthényi József báró. Igaz, az utóbbit a központ kizáratta, mert a vezetőségbe bomlasztó szándékkal férkőzött be, hogy szabotálja a 29 A háború utáni foglalkozás-meghatározásokkal csínján kell bánni, pl. a mai napig földművesként tartják számon az országos vezetőség akkori tagját, Kugler Jánost, pedig sohasem volt az, csupán pár hold dinnyeföldet bérelt a Csemadok megalakulása idején. 20

JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről

JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről Az ülés időpontja: 2001. december 12. Az ülés helye: Budapest, MaTáSzSz tárgyalóterme Az ülésen jelen voltak: a mellékelt

Részletesebben

NÉVMUTATÓ* Beneš Edvard Clementis, Vladimír Drtina, Prokop Ïuriš, Július Fal an, Samuel Feierabend, Ladislav Ferjenèík, Mikuláš Fierlinger, Zdenìk

NÉVMUTATÓ* Beneš Edvard Clementis, Vladimír Drtina, Prokop Ïuriš, Július Fal an, Samuel Feierabend, Ladislav Ferjenèík, Mikuláš Fierlinger, Zdenìk NÉVMUTATÓ * Beneš Edvard (1884 1948) köztársasági elnök (1935 1938, 1938 1945, 1945 1948) Clementis, Vladimír (1902 1952) a londoni emigrációban a Jogi Tanács tagja (1942 1945), a Szlovák Nemzeti Tanács

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

Jegyzőkönyv a Szegedi Szlovákok Egyesülete 2013. június 22 -én 15 órára ősszehívott közgyűléséről

Jegyzőkönyv a Szegedi Szlovákok Egyesülete 2013. június 22 -én 15 órára ősszehívott közgyűléséről Jegyzőkönyv a Szegedi Szlovákok Egyesülete 2013. június 22 -én 15 órára ősszehívott közgyűléséről Mellékletek: jelenléti ív meghívó Módosított alapszabály Közgyűlés helye: Szeged, Szent-Györgyi Albert

Részletesebben

BFTE - Megismételt rendkívüli taggyűlés 2014. Jegyzőkönyv. Nyílt szavazás. Tartózkodás és nem szavazat nélkül egyhangúlag elfogadva.

BFTE - Megismételt rendkívüli taggyűlés 2014. Jegyzőkönyv. Nyílt szavazás. Tartózkodás és nem szavazat nélkül egyhangúlag elfogadva. Helye: Ökológiai Intézet, BFTE iroda. 3525 Miskolc, Kossuth u. 13. I. emelet Ideje: 2014.10.30., szerda 17.00 óra BFTE - Megismételt rendkívüli taggyűlés 2014. Jegyzőkönyv Boronkai József: Köszöntöm az

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szegedi Szlovák Önkormányzat Segedínska slovenská samospráva J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült 2006. október 26. napján 15 órakor a Szegedi Szlovák Önkormányzatnak Szegedi Nemzetiségek Házában (Szeged Osztrovszky

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2007. május 21-i ülésére Tárgy: 2007. évi Díszpolgári cím és Pro Urbe Emlékérem kitüntetési javaslatokat véleményező előkészítő bizottság

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE Tel : 49/411-346; 500-169 Fax : 0649/500-170 Adószám:18417803-1-05 Bank Sz.:55100162-12001462 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2011. április 09-én, Mezőkövesden, az

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Készült Sásd Város Német Nemzetiségi Önkormányzati Képviselőtestületének 2014. október 21. napján tartott alakuló üléséről.

Készült Sásd Város Német Nemzetiségi Önkormányzati Képviselőtestületének 2014. október 21. napján tartott alakuló üléséről. 1 Jegyzőkönyv Készült Sásd Város Német Nemzetiségi Önkormányzati Képviselőtestületének 2014. október 21. napján tartott alakuló üléséről. Ülés helye: Jelen vannak: Városháza Tanácskozóterme Sásd, Dózsa

Részletesebben

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések A szervezet neve: Nyírségi Háziorvosok Egyesülete A szervezet székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szent István út 59. A szervezet működési

Részletesebben

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat választották be. A KB tagjai, póttagjai és a revíziós bizottság tagjai között mindössze 6 magyar nemzetiségű tag van 485 (itteni magyar vezetők szerint legalább 14-16-nak kellene lennie). A megválasztottak

Részletesebben

Jegyzőkönyv. 4. Tavaszi kirándulás megszervezése a Kaposvári Lengyel Iskola diákjai számára

Jegyzőkönyv. 4. Tavaszi kirándulás megszervezése a Kaposvári Lengyel Iskola diákjai számára Jegyzőkönyv Készült Kaposvár Megyei Jogú Város Lengyel Kisebbségi Önkormányzat Kaposvár, Szent Imre u. 14. II/12. sz. alatti székhelyén 2010. február 23.-án megtartott rendkívüli üléséről. Jelen voltak:

Részletesebben

DOKUMENTUMOK. Popély árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság. FONTES HISTORIAE HUNGARORUM, 3. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008. 472 p.

DOKUMENTUMOK. Popély árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság. FONTES HISTORIAE HUNGARORUM, 3. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008. 472 p. DOKUMENTUMOK 1 Pozsony, 1968. március 12. A Csemadok Központi Bizottságának állásfoglalása Csehszlovákia Kommunista Pártja és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának januári határozatához és

Részletesebben

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés)

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) I. fejezet Általános rendelkezések 1.) A társadalmi szervezet neve: MAGYAR

Részletesebben

Jegyzőkönyv. amely készült az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2011. január 4-én megtartott Küldöttközgyűlésén

Jegyzőkönyv. amely készült az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2011. január 4-én megtartott Küldöttközgyűlésén Jegyzőkönyv amely készült az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2011. január 4-én megtartott Küldöttközgyűlésén A küldöttközgyűlés helye: OTP Bank Nyrt. Budapesti Régió (Budapest V., Semmelweis u.

Részletesebben

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát,

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát, KISEBBSÉGI DISKURZUSOK KISEBBSÉGI DISKURZUSOK Neszméri Csilla Baumgartner Bernadett CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR SAJTÓ. A JÓ BARÁT Bevezetés Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat,

Részletesebben

A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Választási Szabályzata

A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Választási Szabályzata A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Választási Szabályzata A szabályozási dokumentum alkalmazási területe: kiterjed a TUDOSZ minden szervezeti egységére, tisztségviselőjére, tagjára és munkatársára.

Részletesebben

Tarnaméra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április 1. napján megtartott rendkívüli képviselő-testületi üléséről

Tarnaméra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április 1. napján megtartott rendkívüli képviselő-testületi üléséről Tarnaméra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április 1. napján megtartott rendkívüli -testületi üléséről Hozott döntések: Határozat száma 18/2014.(IV.01.) önkormányzati határozat 19/2014.(IV.01.)

Részletesebben

NEMTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. 5/2015. sz. jegyzőkönyve. a 2015. március 4 én megtartott ülésről

NEMTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. 5/2015. sz. jegyzőkönyve. a 2015. március 4 én megtartott ülésről NEMTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 5/2015. sz. jegyzőkönyve a 2015. március 4 én megtartott ülésről 1 Jegyzőkönyv Készült: Nemti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2015. március

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. augusztus 1-jén 8,00 órai kezdettel tartott rendkívüli üléséről

JEGYZŐKÖNYV Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. augusztus 1-jén 8,00 órai kezdettel tartott rendkívüli üléséről Ikt.szám: 1949-1/2014. JEGYZŐKÖNYV Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. augusztus 1-jén 8,00 órai kezdettel tartott rendkívüli üléséről A Képviselő-testülete által meghozott határozat

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. január 25-én 18 órakor megtartott rendkívüli üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. január 25-én 18 órakor megtartott rendkívüli üléséről Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Decs, Fő utca 23. szám Tel: 74/595-911, Fax: 74/595-910... sz. példány Szám: 476/2012. J E G Y Z Ő K Ö N Y V 2012. január 25-én 18 órakor megtartott rendkívüli

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED

Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED Alapító Okirat Ezen Alapító Okirat a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi törvény IV.74/A paragrafusa alapján, önálló jogi személyként működő alapítvány létrehozása

Részletesebben

Helyi Választási Bizottság 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. JEGYZŐKÖNYV

Helyi Választási Bizottság 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. JEGYZŐKÖNYV Helyi Választási Bizottság 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. JEGYZŐKÖNYV Készült: 2014. szeptember 5-én 10:25 órakor Budapest Főváros XIV. Kerület Polgármesteri Hivatal 1145 Budapest, Pétervárad utca 2.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Az ülés napirendi pontjainak elfogadása. Spóner Tibor megválasztása jegyzőkönyvhitelesítőnek

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Az ülés napirendi pontjainak elfogadása. Spóner Tibor megválasztása jegyzőkönyvhitelesítőnek Községi Önkormányzat Lövő 2-1 /2015. J E G Y Z Ő K Ö N Y V H A T Á R O Z A T N A P I R E N D 4/2015.(II.03.) Az ülés napirendi pontjainak elfogadása 5/2015.(II.03.) Spóner Tibor megválasztása jegyzőkönyvhitelesítőnek

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. ALAPÍTVÁNYT hoz létre az alábbi feltételek szerint:

ALAPÍTÓ OKIRAT. ALAPÍTVÁNYT hoz létre az alábbi feltételek szerint: ALAPÍTÓ OKIRAT Kardhordó Kálmán (a volt 508-as Szakmunkásképző és Szakközépiskola 1958-tól 1996-ig tanára) ( új név: Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola) ALAPÍTVÁNYT hoz létre az alábbi feltételek

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v Önkormányzati Képviselő-testület 8294 Kapolcs Száma: 271-10/2012. J e g y z ő k ö n y v Készült: Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. július 9-én (hétfőn) 18 órai kezdettel megtartott

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: a jelen jegyzőkönyv jelenléti ívén szereplő 12 szavazásra jogosult egyesületi tag és 1 vendég

JEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: a jelen jegyzőkönyv jelenléti ívén szereplő 12 szavazásra jogosult egyesületi tag és 1 vendég JEGYZŐKÖNYV amely készült 2011. szeptember 25. 11 óra 36 perces kezdetel a Wikimédia Magyarország Egyesület megismételt közgyűlésén, a 2083 Solymár, Orgona utca 9. szám alat. Jelen vannak: a jelen jegyzőkönyv

Részletesebben

A 2014. július 18-i közgyűlés rendelete és határozatai

A 2014. július 18-i közgyűlés rendelete és határozatai A 2014. július 18-i közgyűlés rendelete és határozatai Vas Megyei Közgyűlés 5/20104. (VII. 21.) önkormányzati rendelete egyes önkormányzati rendeletei hatályon kívül helyezéséről a jogalkotásról szóló

Részletesebben

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG. A titkárság működésének szabályzata

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG. A titkárság működésének szabályzata MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG A titkárság működésének szabályzata (Az Ügyrend 3. melléklete) 2012. I. fejezet A titkárság jogállása 1. A Társaság az alapszabályban megfogalmazott céljának megvalósítása érdekében,

Részletesebben

KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOK JEGYZÉKE

KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOK JEGYZÉKE KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOK JEGYZÉKE a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület (a továbbiakban: DA-RIÜ KhE./Egyesület) Közgyűlésének 2011. május 30-án hozott határozatairól 1/2011. (V.

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A PHOENIX POLGÁRI TÁRSULÁS ALAPSZABÁLYA I.

A PHOENIX POLGÁRI TÁRSULÁS ALAPSZABÁLYA I. A PHOENIX POLGÁRI TÁRSULÁS ALAPSZABÁLYA I. cikkely Adatok 1. A szervezet neve: Phoenix Polgári Társulás 2. A szervezet székhelye: Pri Šajbách 14/A, 83106 Bratislava II. cikkely A szervezet küldetése, céljai

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v Kunbaracs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6. /2012. J e g y z ő k ö n y v Készült: Kunbaracs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. október 24-én (szerdán) 16: 00 órakor tartott

Részletesebben

FKI, Csemadok irattára, rendezetlen iratok, Rezolúciók 1968, géppel írt másolat 123

FKI, Csemadok irattára, rendezetlen iratok, Rezolúciók 1968, géppel írt másolat 123 2. A Csemadok JB azonnali hatállyal újítsa fel a személyes kapcsolatokat az alapszervezetekkel, és indítsa meg a tömeges tagtoborzást minden faluban. Azokban az alapszervezetekben, ahol a mai napig nem

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

Nagycsaládosok Országos Egyesületének a tagja 2030 Érd, Viola u. 35. 2008/1. Jegyzőkönyv

Nagycsaládosok Országos Egyesületének a tagja 2030 Érd, Viola u. 35. 2008/1. Jegyzőkönyv 2008/1. Jegyzőkönyv Készült az Ága-Boga Nagycsaládosok Érdi Egyesülete Közgyűlésén 2008. február 23-án az Érdligeti Közösségi Házban, Érd, Fürdő u.1. A 9:30 órára meghirdetett kezdési időpontban nem jelent

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV A MAGYARORSZÁGI AMERIKAI STAFFORDSHIRE TERRIER EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV, 2015. MÁJUS 29. 1. OLDAL

JEGYZŐKÖNYV A MAGYARORSZÁGI AMERIKAI STAFFORDSHIRE TERRIER EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV, 2015. MÁJUS 29. 1. OLDAL 1. OLDAL JEGYZŐKÖNYV Készült a Magyarországi Amerikai Staffordshire Terrier Egyesület (továbbiakban, de nem kizárólagosan: Egyesület) rendkívüli Közgyűlésén, Dunavarsányban, a Gyóni Géza utca 5 szám alatt.

Részletesebben

Közgyűlési jegyzőkönyv

Közgyűlési jegyzőkönyv 1 Közgyűlési jegyzőkönyv Amely készült a Magyar Artériás Stiffness Társaság (1103 Budapest, X. ker. Kőér u. 2/D.) 2010. április 15-én du.17.25 órai kezdettel megtartott megismételt közgyűléséről. Helyszín:

Részletesebben

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA I. Általános rendelkezések 1. A szervezet neve Etyeki Polgárőrség Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület. 2. A szervezet székhelye:

Részletesebben

Nagycsaládosok Országos Egyesületének a tagja 2030 Érd, Viola u. 35. 2008/2. Jegyzőkönyv

Nagycsaládosok Országos Egyesületének a tagja 2030 Érd, Viola u. 35. 2008/2. Jegyzőkönyv 2008/2. Jegyzőkönyv Készült az Ága-Boga Nagycsaládosok Érdi Egyesülete 2008/2. Közgyűlésén 2008. június 9-én Helyszín: Érd, Kutyavári u. 11. A 17:30 órára meghirdetett kezdési időpontban nem jelent meg

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV a bizottság 2013. július 23-án megtartott üléséről

JEGYZŐKÖNYV a bizottság 2013. július 23-án megtartott üléséről SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK PÉNZÜGYI BIZOTTSÁGA 6/2013. JEGYZŐKÖNYV a bizottság 2013. július 23-án megtartott üléséről Határozatok száma: 31-34. TARTALOMJEGYZÉK 31/2013.(VII.23.)

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

Sissi Svédországi Magyar ők Szövetségének ALAPSZABÁLYA

Sissi Svédországi Magyar ők Szövetségének ALAPSZABÁLYA Sissi Svédországi Magyar ők Szövetségének ALAPSZABÁLYA 1. év A Sissi Svédországi Magyar Nők Szövetsége a Svédországban élő magyar anyanyelvü és a Szövetség alapszabályával egyetértő nők, pártpolitikailag

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. 3./ napirendi pont: A Pozsonyi Vakok Uniója Intézményével való esélyegyenlőségi megállapodás megvitatása.

JEGYZŐKÖNYV. 3./ napirendi pont: A Pozsonyi Vakok Uniója Intézményével való esélyegyenlőségi megállapodás megvitatása. JEGYZŐKÖNYV Készült: 2010. XI. 26.-án, Szarvas Város Szlovák Önkormányzatának képviselő-testületi ülésén, a Szlovák Önkormányzat székházában. (Szarvas, Eötvös u. 44/1.) Jelen vannak: Mótyán Tibor elnök

Részletesebben

J E G Y Z Õ K Ö N Y V Készült: Mányi Német Nemzetiségi Önkormányzata Maaner Deutsche Nationalitätenselbstverwaltung Képviselő-testületének 2012. június 1-én, délelőtt 8.30-kor, Mány Község Önkormányzata

Részletesebben

Csetény Község Önkormányzat Képviselőtestülete 8417 Csetény, Rákóczi u. 30. Ikt.sz.: /2014.

Csetény Község Önkormányzat Képviselőtestülete 8417 Csetény, Rákóczi u. 30. Ikt.sz.: /2014. Csetény Község Önkormányzat Képviselőtestülete 8417 Csetény, Rákóczi u. 30. Ikt.sz.: /2014. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2014. február 5-én 19 órakor kezdődő Csetény Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

CÍM: Előterjesztés a Sopron és Környéke Víz és Csatornamű ZRt. 2007. évi Éves Beszámolójáról és Alapszabályának szükséges módosításáról.

CÍM: Előterjesztés a Sopron és Környéke Víz és Csatornamű ZRt. 2007. évi Éves Beszámolójáról és Alapszabályának szükséges módosításáról. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 58940-5/2008 CÍM: Előterjesztés a Sopron és Környéke Víz és Csatornamű ZRt. 2007. évi Éves Beszámolójáról és Alapszabályának

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Pick Alapítványi Bölcsőde 6725 Szeged Szabadkai út 18. Tel. /fax: 62/567-177 Tel.: 62/ 421-477 Fenntartó: Pick Gyermeknevelési Alapítvány Adószám: 18469910-1-06 E-mail: pickalapitvany@invitel.hu ÉRDEKKÉPVISELETI

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Jelen voltak: a csatolt jelenléti ív szerint

Jegyzőkönyv. Jelen voltak: a csatolt jelenléti ív szerint Jegyzőkönyv Készült Kaposvár Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Kaposvár, Szent Imre u. 14. alatti székhelyén 2014. február 25-én 17.00-kor megtartott üléséről. Jelen voltak: a csatolt

Részletesebben

JOGI SZEMÉLYEK NEVÉRE FOLYÓSZÁMLÁK MEGNYITÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK - IRÁNYMUTATÓ DOKUMENTUM-JEGYZÉK -

JOGI SZEMÉLYEK NEVÉRE FOLYÓSZÁMLÁK MEGNYITÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK - IRÁNYMUTATÓ DOKUMENTUM-JEGYZÉK - 2. számú Melléklet JOGI SZEMÉLYEK NEVÉRE FOLYÓSZÁMLÁK MEGNYITÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK - IRÁNYMUTATÓ DOKUMENTUM-JEGYZÉK - I. ROMÁNIAI JOGI SZEMÉLYEK A. Részvénytársaságok és egyes állami vállalatok

Részletesebben

Új Szó, 1968. szeptember 8. 1 2. p.

Új Szó, 1968. szeptember 8. 1 2. p. Ma a CSEMADOK Központi Bizottsága folytatja munkáját. A napirendi pontok megtárgyalásán kívül dr. Gustáv Husák, az SZLKP Központi Bizottsága első titkára részvételére is számítanak. A CSEMADOK Központi

Részletesebben

Előterjesztés. - a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottsághoz

Előterjesztés. - a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottsághoz NyíREGYHÁZA 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. E-MAil: NYHSZOC@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám: SZOC-9438-118/2014. Ügyintéző: dr. Krizsai Anita Előterjesztés - a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV Vajtai Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 22-én 16,30 órai kezdettel tartott rendes üléséről

JEGYZŐKÖNYV Vajtai Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 22-én 16,30 órai kezdettel tartott rendes üléséről Ikt.szám:..-1/2015. JEGYZŐKÖNYV Vajtai Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 22-én 16,30 órai kezdettel tartott rendes üléséről A Képviselő-testülete által meghozott határozat

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: - az 2. számú Mellékletként csatolt jelenléti ívet aláíró személyek. (32 fő + 2 fő vendég )

JEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: - az 2. számú Mellékletként csatolt jelenléti ívet aláíró személyek. (32 fő + 2 fő vendég ) 1 JEGYZŐKÖNYV Készült 2013. március 13-án 14:15-i kezdettel a FESTO-AM Gyártó Kft. 1037 Budapest, Csillaghegyi út 32-34. szám alatti rendezvénytermében a FESTO-AM Sport Egyesület éves rendes taggyűlésén.

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV KIRÁLYSZENTISTVÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2011. FEBRUÁR 23. NAPJÁN MEGTARTOTT NYÍLT ÜLÉSÉRŐL

JEGYZŐKÖNYV KIRÁLYSZENTISTVÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2011. FEBRUÁR 23. NAPJÁN MEGTARTOTT NYÍLT ÜLÉSÉRŐL JEGYZŐKÖNYV KIRÁLYSZENTISTVÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2011. FEBRUÁR 23. NAPJÁN MEGTARTOTT NYÍLT ÜLÉSÉRŐL JEGYZŐKÖNYV Készült: Királyszentistván Közösségi Ház tárgyalótermében 2011.

Részletesebben

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21.

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21. Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2001. június 21. 2 TARTALOMJEGYZÉK I./ Szervezeti felépítés 1./ Közgyűlés 2./ Elnökség 3./ Munkaszervezet:

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Tanácskozási joggal meghívottak:

JEGYZŐKÖNYV. Tanácskozási joggal meghívottak: JEGYZŐKÖNYV Készült Tiszalúc Nagyközség Képviselő-testületének 2010. augusztus 26.- napján a Községháza tanácskozó termében megtartott rendkívüli nyílt üléséről. Jelen vannak: Majdanics László polgármester

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE Tel : 49/411-346; 500-169 Fax : 0649/500-170 Adószám:18417803-1-05 Bank Sz.:55100162-12001462 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2010. március 27-én Mezőkövesden, az Ipartestületek

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Polgármesteri Hivatal részéről: Komendáné Nagy Márta. Illésné M. Eleonóra

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Polgármesteri Hivatal részéről: Komendáné Nagy Márta. Illésné M. Eleonóra J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szociális és Lakásügyi Bizottsága 2012. január 23-án (hétfő) 15:00 órai kezdettel a Polgármesteri Hivatal kis tanácskozó

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013..

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013.. HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hatályba lépés: 2013.. TARTALOMJEGYZÉK I. A HTE működése... 3 1. A HTE képviselete... 3 2. Titkárság... 3 3. Ügyvezető

Részletesebben

2012. május 3-án MEGTARTOTT ÜLÉSÉRŐL

2012. május 3-án MEGTARTOTT ÜLÉSÉRŐL 3-9/2012. J E G Y Z Ő K Ö N Y V PETRIVENTE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 2012. május 3-án Határozatok: MEGTARTOTT ÜLÉSÉRŐL Sorszáma: Kódja 35/2012. (V.03.) F5 36/2012. (V.03.) F4 37/2012.

Részletesebben

ECR MAGYARORSZÁG ÉRDEKKÉPVISELETI ÉS SZOLGÁLTATÓ EGYESÜLET (székhelye: 2040 Budaörs, Liliom u. 15.) J E G Y Z Ő K Ö N Y V KÖZGYŰLÉS

ECR MAGYARORSZÁG ÉRDEKKÉPVISELETI ÉS SZOLGÁLTATÓ EGYESÜLET (székhelye: 2040 Budaörs, Liliom u. 15.) J E G Y Z Ő K Ö N Y V KÖZGYŰLÉS ECR MAGYARORSZÁG ÉRDEKKÉPVISELETI ÉS SZOLGÁLTATÓ EGYESÜLET (székhelye: 2040 Budaörs, Liliom u. 15.) J E G Y Z Ő K Ö N Y V KÖZGYŰLÉS 2011. május 13. napja ECR MAGYARORSZÁG ÉRDEKKÉPVISELETI ÉS SZOLGÁLTATÓ

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA I. A társadalmi szervezet neve: 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖRE A társadalmi szervezet székhelye: Magyar Honvédség Baranya Megyei Hadkiegészítő

Részletesebben

Az ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFOLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG HU-1118 Budapest, Ménesi u. 22. szám

Az ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFOLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG HU-1118 Budapest, Ménesi u. 22. szám Cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága: 0l-10-043313 KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV A TÁRSASÁG 2013. 04. 19-I ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRŐL Készült: Az ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFOLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ (a

Részletesebben

Fiatalok a Kultúráért Közhasznú Egyesület

Fiatalok a Kultúráért Közhasznú Egyesület FAKULT Egyesület 2023 Dunabogdány, Hegy u.7. Fiatalok a Kultúráért Közhasznú Egyesület 2008. ÉVI K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S E 1 Dunabogdány, 2009. május 20. Tóth László FAKULT Egyesület

Részletesebben

XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990

XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. ÁTTEKINTŐ RAKTÁRI JEGYZÉK XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 Terjedelme: 28 doboz = 3,08 ifm Helyrajzi jelzete: Iktatott

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV a képviselő-testület 2014. május 8-án megtartott rendkívüli üléséről

JEGYZŐKÖNYV a képviselő-testület 2014. május 8-án megtartott rendkívüli üléséről SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 9/2014. JEGYZŐKÖNYV a képviselő-testület 2014. május 8-án megtartott rendkívüli üléséről Határozatok száma: 29-30. TARTALOMJEGYZÉK HATÁROZATOK: 29/2014.(V.08.)

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. 17/2008. (IX. 5.) MNÖ határozatot

JEGYZŐKÖNYV. 17/2008. (IX. 5.) MNÖ határozatot JEGYZŐKÖNYV Készült: A Veszprém Megyei Német Önkormányzat testületének 2008. szeptember 5-én 14 30 órai kezdettel Veszprémben, a Német Házban (Thököly u. 11.) megtartott nyilvános üléséről. Jelen voltak:

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Gazdasági Főosztály, főosztályvezető Oktatási, Művelődési és Humánpolitikai Osztály, osztályvezető

JEGYZŐKÖNYV. Gazdasági Főosztály, főosztályvezető Oktatási, Művelődési és Humánpolitikai Osztály, osztályvezető JEGYZŐKÖNYV Készült: Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének Oktatási, Művelődési, Sport és Ifjúsági Bizottsága 2010. december 16-án 8:20 órai kezdettel a Polgármesteri Hivatalban megtartott

Részletesebben

Városi Polgármesteri Hivatal. 3060 Pásztó, Kölcsey u. 35. (06-32) *460-155 Fax: (06-32) 460-918 JAVASLAT

Városi Polgármesteri Hivatal. 3060 Pásztó, Kölcsey u. 35. (06-32) *460-155 Fax: (06-32) 460-918 JAVASLAT Városi Polgármesteri Hivatal 3060 Pásztó, Kölcsey u. 35. (06-32) *460-155 Fax: (06-32) 460-918 Szám: 1-131/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel! JAVASLAT Önkormányzati tulajdonú

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2012. (IX. 07.) önkormányzati rendelete az önkormányzati kitüntetésekről és elismerő címekről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V CEGLÉDBERCELI NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT 2012. június 11-i üléséről 39-42/2012. (06. 11.) sz. határozat Készült: A Ceglédberceli Német Nemzetiségi Önkormányzat 2012. június 11-i

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Az elnökségi ülés helyszíne: Magyar Sport Háza (1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.), I. emeleti kocka tárgyaló

Jegyzőkönyv. Az elnökségi ülés helyszíne: Magyar Sport Háza (1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.), I. emeleti kocka tárgyaló Jegyzőkönyv a Fogyatékosok Országos Diák-, és Szabadidősport Szövetségének (a továbbiakban: FODISZ) 2014. szeptember 6-án megtartott elnökségi üléséről (a továbbiakban: ülés) Az elnökségi ülés helyszíne:

Részletesebben

1 Jegyzőkönyv Sárkányhajó sportegyesület alakuló közgyűlés Helyszín: 1095, Budapest, Lechner Ödön fasor 7., Millenium Tower II Dél, Sun Microsystems Kft. nagy tárgyalója Időpont: 2009. 11. 26. 17:00 Jelenlevők

Részletesebben

Magyar BMX Cross-Triál Szövetség. Helyszín: Amerikai Kereskedelmi Kamara, Budapest, Deák Ferenc u. 10.

Magyar BMX Cross-Triál Szövetség. Helyszín: Amerikai Kereskedelmi Kamara, Budapest, Deák Ferenc u. 10. Magyar BMX Cross-Triál Szövetség 2002/1. ELNÖKSÉGI EMLÉKEZTETŐ Időpont: 2002. április 24. Helyszín: Amerikai Kereskedelmi Kamara, Budapest, Deák Ferenc u. 10. Jelen voltak: Fáth Péter elnök, Dietrich Tamás

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Csetény-Szápár Község Önkormányzat Képviselőtestületei 8417 Csetény, Rákóczi u. 30. Ikt.sz.: /2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Csetény és Szápár Község Önkormányzat Képviselőtestületeinek 2013. szeptember

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere. J A V A S L A T bírósági ülnökök választására

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere. J A V A S L A T bírósági ülnökök választására Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Szám: 7382-21/2015. J A V A S L A T bírósági ülnökök választására Tisztelt Közgyűlés! A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény

Részletesebben

Fertőd Város Német Kisebbségi Önkormányzata

Fertőd Város Német Kisebbségi Önkormányzata Fertőd Város Német Kisebbségi Önkormányzata 6/2010. SZÁMÚ J E G Y Z Ő K Ö N Y V 2010. december 14. napján megtartott NÉMET KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖZMEGHALLGATÁS Készült: 4 példányban. 1 Fertőd Város

Részletesebben

Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. a Cigány Kisebbségi Önkormányzat székhelyén, a III. emeleti irodában.

Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. a Cigány Kisebbségi Önkormányzat székhelyén, a III. emeleti irodában. Békéscsaba Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. Ikt.sz.: /2008. J E G Y Z Ő K Ö N Y V (Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére, a jegyzőkönyv

Részletesebben

1000-32/2008. 268/2008. sz. határozat

1000-32/2008. 268/2008. sz. határozat Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 1000-32/2008. 268/2008. sz. határozat J E G Y Z Ő K Ö N Y V Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 30-i rendkívüli

Részletesebben

Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2007. (II.09.) rendelete a helyi civil szervezetek támogatásáról.

Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2007. (II.09.) rendelete a helyi civil szervezetek támogatásáról. Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2007. (II.09.) rendelete a helyi civil szervezetek támogatásáról Preambulum Tahitótfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a közművelődési,

Részletesebben

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet TARTALOM Elõszó................................ 11 Érdekképviseleti lehetõség integrációs alku............ 17 1. Az MNSZ a magyar és a román történeti diskurzusban......... 17 2. A romániai magyarság kisebbségpolitikai

Részletesebben

Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én)

Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én) Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én) Az alkotmány 21. -ának megfelelõen a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatának intézményei a megfelelõ speciális

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. július 28-án 18,00 órakor megtartott rendkívüli üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. július 28-án 18,00 órakor megtartott rendkívüli üléséről Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Decs, Fő utca 23. szám Tel: 74/595-911, Fax: 74/595-910... sz. példány Szám: 152-22/2011. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Decs nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

PERKÁTA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

PERKÁTA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE PERKÁTA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. augusztus 6-án (kedd) 18:00 órai kezdettel megtartott rendkívüli képviselő-testületi üléséről készült JEGYZŐKÖNYV Perkáta, 2013. augusztus 6.

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOKÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY ÖSZTÖNDÍJ SZABÁLYZATA

MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOKÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY ÖSZTÖNDÍJ SZABÁLYZATA MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOKÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY ÖSZTÖNDÍJ SZABÁLYZATA Az ösztöndíj-pályázat (a továbbiakban Ösztöndíj ) részletes szabályait a Magyarországi Szlovákokért Közhasznú Alapítvány (a továbbiakban

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18559334-2-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2012. (III.07.) számú RENDELETE

Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2012. (III.07.) számú RENDELETE Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2012. (III.07.) számú RENDELETE a díszpolgári cím adományozásáról Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v Önkormányzati Képviselő-testület 8293 Vigántpetend Száma: 270-6 /2012. J e g y z ő k ö n y v Készült: Vigántpetend község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 19-én (csütörtökön ) 18 órai

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 6-án 18 órakor megtartott rendkívüli üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 6-án 18 órakor megtartott rendkívüli üléséről Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Decs, Fő utca 23. szám Tel: 74/595-911, Fax: 74/595-910... sz. példány Szám: 314-7/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV a képviselő-testület 2015. augusztus 7-én megtartott rendkívüli üléséről

JEGYZŐKÖNYV a képviselő-testület 2015. augusztus 7-én megtartott rendkívüli üléséről SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 12/1/2015. JEGYZŐKÖNYV a képviselő-testület 2015. augusztus 7-én megtartott rendkívüli üléséről Határozatok száma: 57-58. 1 TARTALOMJEGYZÉK HATÁROZATOK: 57/2015.(VIII.7.)

Részletesebben