Joannes Kájoni Szakközépiskola

Átírás

1 Joannes Kájoni Szakközépiskola Miről olvashatsz? Bemutatkozások *** Ez történt *** Barangolás Székelyföldön *** Októberi eseményszüret Itt van az ősz, itt van újra, S szép, mint mindig énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? de szeretem. (Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra...) Szokásaink *** Megkérdeztük a Kájonisokat *** Megmérettettünk *** Közvetítő csoport *** Talentumok *** Több eseményt tudhatunk magunk mögött az elmúlt hónapban. Olvashattok az iskolánkban már hagyománynak számító Halloween buliról és a töklámpa-faragó versenyről, betekinthettek a falu világába is a szüreti bál által. Megtudhatjátok, hol jártak iskolatársaink a Barangoló program keretén belül, elolvashatjátok tudósításunkat a Venczel József centenáriumi vesenyről, amelyről iskolánk diákjai kiemelkedő eredményekkel tértek vissza. Végül, de nem utolsó sorban megtalálhatjátok lapszámunkban a gólyabállal kapcsolatos véleményeket. Mindenkinek kellemes időtöltést és jó szórakozást! Mihály Sarolta, XII.B Kitekintő *** Știați-că... *** Irodalom *** Kamasz panasz *** Mihály Sarolta, XII.B SzakMA *** Sport *** 1

2 Bemutatkozások SÜKÖSD Annamária tanárnő Csíkszeredában születtem és itt is töltöttem életem legnagyobb részét. Mindig jó gyerek voltam, szerettem suliba járni, tanulni, soha nem lázadtam. Szüleim roppant megértőek voltak, bárhová elengedtek és bíztak bennem. Őszinte, szép gyerekkorom volt. Első osztályban egy kislány mellé ültettek, őt is Annamáriának hívták, de Ritának becézték. Együtt mentünk haza, majd tíz évig voltunk padtársak és lettünk legjobb barátnők. Bár most már országhatár választ el bennünket, most is mindig tudunk egymásról. Talán ezt nevezik életre szóló barátságnak. A Matematika-Fizika Liceumban érettségiztem (a mai Márton Áron Főgimnázium), majd a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karán szereztem oklevelet. Jó tanáraim voltak, úgy a középiskolában, mint az egyetemen, tanulni lehetett tőlük nemcsak szakmát, de emberi tartást is. Nekik is köszönhetem, hogy helyén van az értékrendem és mindig nyitott vagyok a világ dolgaira. Pár évig közgazdászként dolgoztam, aztán egy véletlen folytán tanár lettem. A Kájoniban kezdtem tanári pályafutásomat, amikor még nem volt számítógép és a netről csak a nagyon tájékozottak hallottak. Sok pozitív változásnak voltam tanúja, de a jelen oktatási rendszert nem tartom hatékonynak. Ám föltettem a türelemnek rozsdás bilincsét és javíthatatlan optimistaként nézek a jövőbe. Ha sikerül tanítványaimból kihozni a legjobbat, kamatoztatni tehetségüket, akkor elégedett vagyok. Talán sikerül segítenem megtalálni a keresett utat, azok számára, kik érdemesnek tartanak meghallgatni. Ami nem megy, azt nem mindig érdemes erőltetni, de a tehetséget elpazarolni bűn. A hideget máig nem tudtam megszokni, de télen szeretem, ha nagy pelyhekben hull a hó. Kedvenc ünnepem a Karácsony, ajándékot adni és kapni egyformán öröm számomra. Kedvenc évszakom a forró nyár, 35 Celsius fok fölött. Nem igazán van időm sportolni, ám ha tehetem, elmegyek úszni, télen korcsolyázom és síelni is szeretek. Kedvencek: Könyv: Sinkó Zoltán- Ha a kaktusz kivirágzik; Költő: Ady Endre; Zene: Vivaldy Évszakok, Gershwin-Kék Rapszódia; Énekes: Pavarotti, Andrea Bocelli, Eros Ramazzotti, Celine Dion; Opera: Mozart- Varázsfuvola; Rockopera: István, a király; Színész: Udvaros Dorottya, Al Pacino. Mozirajongó vagyok, kedvelem a Multiplexet, a pattogatott kukoricát, a 3D-s szemüveget és a klímát. Mindig városon éltem, soha nem vágytam vidékre. Kedvenc városom Budapest, ott érzem igazán otthon magam. De Marosvásárhelyre és Kolozsvárra is haza megyek. Egyetemi éveim alatt ismertem meg a férjemet, és két felnőtt fiam van, akikre nagyon büszke vagyok. Ha létezne a mesebeli 3 kívánság, talán előbb visszapakolnám Pandóra szelencéjébe azt a sok szörnyűséget, amit az emberiségre rászabadított, a bajt, a gonoszságot és szenvedést. Szeretném, ha raktározható lenne az IDŐ és nemcsak relatív. És lenne egy személyes kívánságom is, ami hadd maradjon az én titkom. 2

3 Ez történt Változások a DT-ben Az új tanév kezdetével a diáktanács is elkezdte tevékenységét. A felépítésében változások is történtek. Negru Réka tanárnő mellé csatlakozott egy új irányító tanár, Sükösd Annamária, ő fog foglalkozni a PR-al, sporttevékenységekkel. Újak a rádiófelelőseink is: Fazakas Zsombor, X.E és Farkas Rafael, IX.D osztályos tanulók, ők biztosítják ezután a jó hangulatot a folyosókon. Új titkárunk van: Szávuj Ágnes Bernadett, XI. B osztályos tanuló. A filmklub-felelős ezután Tamás Kata, IX. A osztályos tanuló lesz. A régi sportfelelősök mellé csatlakoztak Miklós Zsolt, XI.A, illetve Kurkó Andrea, IX.A osztályos tanulók. Az iskola ügyvédje Vörös Bianka, XI.A osztályos tanuló, és ő képviseli a diáktanácsot a Minőségbiztosító bizottságban is. Szeretnénk, ha az idén minden osztályból a képviselők komolyan vennék a feladatukat, mert csak együtt tudunk igazán sikeres tevékenységeket szervezni. Tankó Barbara, XI.A A diáktanács éves programterve Sorszám Tevékenység megnevezése Tevékenység leírása Időpont Felelősök 1. Suliújság Minden hónap végén megjelenik 2. Gyűlés A DT elnök beszámolója a tavalyi tevékenységekről, felelősök választása 3. Gyűlés Az éves programterv megbeszélése, Halloween-party megbeszélése 4. Hallowen-party Töklámpás-faragó verseny,jelmezek bemutatása, buli Szeptembertől júniusig Október.09 Október 23 Október 30 Negru Réka tanárnő Sz.Sarolta- XII.C T.Barbara-XI.A M.Sarolta- XII.B Cs.Zsolt- XII.C T.Barbara XI.A M.Sarolta- XII.B Cs.Zsolt- XII.C T.Barbara-XI.A DT.Tagok 3

4 5. Filmklub Félévente legalább két filmklub T.Kata- IX.A 6. Mikulás-kupa Megszervezés, lebonyolítás 7. Karácsonyi osztálydíszítő verseny Megszervezés, zsűrizés,díjazás December December C.Monica- XII.C K.Andrea- IX.A V.KrisztiánX.A M.Zsolt- XI.A T.Barbara XI.A DT.Tagok 8. Gyűlés I.félév kiértékelése Január T.Barbara XI.A M.Sarolta- XII.B Cs.Zsolt- XII.C 9. Gyűlés Alelnökök választása Február T.Barbara-XI.A DT.tagok 10. Jégkarnevál Jelmezek bemutatása, zsűrizése Február T.Barbara-XI.A DT.Tagok 11 Gitárest Közös éneklés Március DT.Tagok 12 Társasjátékest Bármilyen társasjátékok Március DT.Tagok 13 Iskola másként. Egy perc és nyersz, Általános műveltségi vetélkedő, Tablókereső verseny, Kájoni bál 14 Kirándulás Kirándulás diáktanács tagoknak Április Május T.Barbara-XI.A Sz.Sarolta- XII.C Cs.Zsolt- XII.C DT.Tagok DT.Tagok 15 Gitárest, Filmklub Közös éneklés, filmnézés Május DT.Tagok 16. Ballagás Ballagók búcsúztatása, díjazása Június DT.Tagok 4

5 Kájoni Gólyabál 2013 A kájonis éveim alatt mindig is arra vágytam, hogy majd tizenkettedikesként részt vehessek a gólyabál megszervezésében. A XI. osztáy végén összeültünk, mi potenciális szervezők, és attól kezdve lázasan belevetettük magunkat a munkába. Rengeteg alkalom adódott,hogy nem értettünk egyet, vitáztunk, mert mindenkinek más volt az elképzelése, a gondolatmenete. Mégis, mire elkezdődött a XII. osztály, lassan körvonalazódott mindannyiunk fejében az egész. Természetesen, problémák mindig merülnek fel, de ez elkerülhetetlen velejárója a közös alkotó tevékenységnek. Enélkül talán még unalmas is lett volna egy kicsit. Probléma ide vagy oda, az a bizonyos nap mind közeledett, és egyszer csak hirtelen ott volt előttünk. A csütörtöki nap csak úgy repült a színházban, és aztán ott volt a péntek. Korán reggel hozzáfogtunk az utolsó simításokhoz. Ha most visszaemlékszem az előadásra, öt percnek tűnik az egész, pörgött minden, ahogyan pörögnie is kellett! Ha azt nézem, hogy mennyi időnk is volt ezt megszervezni, úgy érzem,remek munkát végeztünk. Persze nem volt tökéletes, de melyik gólyabál az? Nagyon élveztem azt a hónapot,amelyben a gólyákkal foglalkozhattunk, rengeteget nevettünk, hatalmas, és kihagyhatatlan élmény volt. Kompromisszumokat mindig kell kötni, ez az életben is így működik, de megéri (mindennek ára van), viszont a jutalmat csak a legvégén kapod meg, abban a pillanatban, amikor a közönség soraiból előtör a taps és az ujjongás. Ezek után jönnek a kritikák, melyeknek a legnagyobb részét az a bizonyos gonosz lény szüli bennünk, amit irigységnek hívnak, de ezek nem hagynak mély nyomot senkiben. Mindezek után a dolgok lecsillapultak, és mi lassan visszakerültünk a megszokott perceinkbe, óráinkba és napjainkba. Opra Edina, XII. B Halloween-party Idén október 30-án került sor erre a rendezvényre. Ez egyben két versenynek is lehetőséget adott: a töklámpás-faragónak és a jelmezbemutatónak. 5

6 A rendezvény délután hat órakor kezdődött, de a lámpásokat már öt órakor le kellett adni az A épületben a földszinten. Nagyon sok érdekes stílust, formát lehetett látni köztük, még a tanáraink is beneveztek. A résztvevő osztályok: IX. A, IX. B, IX. D, IX.E, IX. F, X. C, XI. A, XII. C (a XII. A lekéste a zsűrizést, de lámpásukat azért kiállították). A buli előtt mi, a diáktanácsosok kivágtuk a jegyeket, elosztottuk a feladatokat. Mire mindenki elfoglalta a kijelölt helyét pl. az ajtónál, ruhatárnál, üdítőknél stb., már kezdtek jönni a diákok. Körülbelül 60-an vettünk részt a bulin. Idén, bár büfé nem volt, mégis az iskola adományából ingyen lehetett kapni üdítőt. 11 diák jött jelmezesen (a jegyek alapján), de kilencen neveztek be a versenyre, amelyek közt volt nagyon munkás és nagyon egyszerű jelmez is. Volt, aki egyszerűen sztárként mutatkozott be, de a hagyományokhoz híven volt sikoly, zombi illetve zombiduó, fekete özvegy és még sok más érdekesség. Bár a buli viszonylag hamar befejeződött, vagyis fél kilenckor, a hangulat jó volt, mi jól éreztük magunkat. A tíz töklámpást a könyvtár melletti vitrinekbe helyeztük, hogy akit érdekel, az megnézhesse őket. A díjazott töklámpások:leghagyományosabb- IX. E, legötletesebb- IX. A, legdíszesebb- IX. B, legősziesebb- IX. D, legijesztőbb - X.C, legviccesebb- XI. A, legmunkásabb- XII. C A díjazott jelmezek: Legijesztőbb: Barticel Răzvan és Richárd Crăciuni, XII. A Legmunkásabb: Mihók Brigitta, Bara Réka, Cochior Valentina, XI. H Legegyszerűbb: Dombi Tihamér, XII. C Legötletesebb: Székely Tamás, Péter Ervin, Miklós L. Zsolt, XI. A Szabó Sarolta, XII. C 6

7 Barangolás Székelyföldön A XI.Bosztály kirándulása án, vasárnap reggel 7 órakor indultunk el kirándulásunkra Nagy Ildikó osztályfőnökünkkel, illetve Tőkés Éva, László Judit és Sárossy Gabriella tanárnőkkel a Xántusz János Általános Iskola két iskolabuszával. Az első megállónk Farkaslakán volt Tamási Áron sírhelyénél, emlékművénél. Osztálytársunk, Tímár Kinga készült egy kis beszámolóval Tamási Áronról. Következő megállónk szintén Farkaslakán volt, a Tamási Áron emlékmúzeumban. Itt Tamási Áron unokaöccse röviden bemutatta Tamási Áron életét, illetve a múzeumot. Utunkat folytattuk Korond fele, ahol megtekintettük a kézműves kiállításokat. Ezután Szováta felé vettük utunkat, ahol körbesétáltuk a Medvetavat, megnéztük a sóhegyet, illetve a következő tavakat : - Mogyorósi-tó - Piroska-tó - Vörös-tó - Rigó-tó A Medve-tó a Szovátán található sókarszton létrejött heliotermikus tó, 1875-ben keletkezett, a világ legnagyobb heliotermikus tava. Nevét kiterített medvéhez hasonló alakjáról kapta, és körül alakult ki. Benne tonnára becsült oldott sómennyiség van, a felszíntől lefelé hőmérséklete növekszik, melyet a nap melege és a lejjebb koncentrálódó só okoz. 7

8 Szováta után Erdőszentgyörgy fele buszoztunk, ahol körbejártuk a Bözödi-tavat. A tó helyén állt Bözödújfalu, amelyet a víz elárasztott, és ma már csak néhány romos állapotban levő épület maradt meg a faluból. Itt a tó történetét meghallgatva, lesétáltunk a tó mellé, ahol megtekintettük a megmaradt templomromokat. Ezután Kőrispatak felé vettük az irányt, ami Hargita megye határánál fekszik. Itt megnéztük a Szalmakalap Múzeumot. Sok hasznos információval gazdagodtunk: megtudtuk, mi a fontossága a szalmakalapnak, hogyan készül a szalmakalap, melyik helyen hogyan viselik a kalapot, és hogy milyen furfangos a székely ember. A múzeum első szobájában az országban készült és viselt kalaptípusok kerülnek bemutatásra, a kalapkészítéshez szükséges munkagépekkel együtt, ugyanakkor különféle szalmadíszek és használati tárgyak is várják az érdeklődőket. A múzeumban nem csak szalmakalapokkal ismerkedhetünk meg, hanem egy csodálatos kőgyűjteménnyel is, mely a múzeum udvarán van kiállítva. Énlakán keresztül haladtunk tovább Udvarhely felé. A szép környezet mellett még gyönyörködhettünk az őszi tájban is. Udvarhelyre érve utolsó megállási pontként megtekintettük a Benedek Elek Tanítóképző Iskolát és a Tamási Áron Gimnáziumot, majd egy kis szabadidős program következett. Innen továbbindulva, meg se álltunk szülővárosunkig, Csíkszeredáig. 8 Szávuj Ágnes, XI.B

9 A IX.A osztály barangolása Időpont: október 26., napsütötte szombat. Útvonal:Csíkszereda Székelyudvarhely-Parajd Szováta Korond Farkaslaka-Csíkszereda. Kísérő tanárok: Bodó Angela, a matematika tanárnőnk és Sükösd Annamária, az osztályfőnökünk. Szombat reggel, fél kilenckor várt ránk a sárga iskolabusz, a Sapientia Egyetem mögötti parkolóban. Sajnos még az indulás előtti éjszaka is volt, aki lebetegedett, így kevesebben indultunk útnak. Első megálló Székelyudvarhely volt, ahol bejártuk a központot, végigsétáltunk a Hagyományos Termékek vásárának sátrai között, és megnéztük az Emlékezés Parkját. Szejkefürdőn, az Orbán Balázs síremlékéhez látogattunk el, és megtekintettük a Borvíz oldalban lévő Székelykapu múzeumot. Következett Parajon az Áprily Lajos emlékház meglátogatása, ahol Csiki Zoltán tanár, irodalomtörténész mutatta be a költő életét és kapcsolódását a Székelyföldhöz. 9

10 A parajdi sóbánya sok újdonságot tartogatott számunkra. A templom, vendéglő és kávézó mellett van itt már gyerekjátszótér, sportolási lehetőség, kalandpark és 3D-s mozi. Szovátán körbesétáltunk a Medve-tó mellett kialakított sétányon és sajtostejföles lángost ettünk. Hazafele Sóvidék egyik legnevezetesebb településén, Korondon álltunk meg, ahol az iparművészeti termékek állandó vásárán nézelődtünk. Sajnos a hagyományos termékek mellett itt is egyre több giccset lehet vásárolni. A kerámia termékek, cserépedények, hímzett ruhák és blúzok, szőttesek és bőrből készült termékek mellett megtalálhatók a kerti törpék is. Utolsó megállónk Farkaslakán volt, Tamási Áron szülőfalujában.az író sírja két cserfa között a templom mögött áll, síremléke egy kvarcitkődombormű, Szervátiusz Jenő és Tibor alkotása. Szülőháza emlékmúzeum. Este nyolc óra fele érkeztünk vissza Csíkszeredába. Tartalmas kirándulás volt, mindenki jól érezte magát. Reméljük, a következő félévben is lesz alkalmunk még barangolni! A IX. A osztály barangolói:basa LÓRÁNT, BOBOC SÁMUEL, CSISZER ÁGOTA, KAKASI GELLÉRT, KÉMENES RITA, MIHÁLY NOÉMI, SIMON KRISZTINA, SOMODI BARBARA, SOMODI CSONGOR, SZENTES NOÉMI, SZAKÁLI ÖRS. 10

11 A IX. B osztály kirándulása Hirtelen jött minden. Az osztályfőnöknőnknek remek ötlete támadt, hogy menjünk el kirándulni. Mi nem is tétováztunk, nagyon tetszett az ötlet, rögtön beleegyeztünk, így Marosvásárhelyre látogattunk el, avagy Székelyföldön barangoltunk, amihez Hargita Megye Tanácsa is hozzájárult. Vasárnap reggel hét órakor indultunk Csíkszeredából. Indulásunk után nem sokkal Farkaslakán volt az első megálló, ahol Tamási Áron sírját tekintettük meg. Kísérő tanáraink rövid beszámolót tartottak Tamási Áron életéről, utána csoportképet készítettünk és rögtön indultunk tovább. Útközben sem unatkoztunk, nagyon jól szórakoztunk, vicceket mondtunk, beszélgettünk és rengeteg népdalt énekeltünk. Már delet ütött az óra, mikor megérkeztünk Marosvásárhelyre. Ott ellátogattunk a Kultúrpalotába, ami egy hatalmas épület. Amint beléptünk, idegenvezető ismertette a Kultúrpalota történetét. Tőle tudtuk meg azt is, hogy Bernády György parancsára építették a Kultúrpalotát. Nagyon sok szép festményt láttunk, sok teremben jártunk, de leginkább mindenkinek a koncertterem nyerte el a tetszését. Csodaszép volt. Miután meglátogattuk a Kultúrpalotát, a városban sétáltunk. A főtéren egy őszi vásár volt, ahol sok szép hagyományos tárgyat láttunk, vásároltunk. Hamar elröpült az idő, beültünk az autóbuszokba és elindultunk haza. A buszon énekeltünk, viccelődtünk, mindvégig jó kedv uralkodott. Csodálatos élmény volt. Gidró Hajnalka, IX.B osztály 11

12 Szokásaink Szüreti szokások Székely vidéken a szeptember végétől novemberig tartó időszak legfontosabb gazdasági, és (egyben) társadalmi eseménye a szüret. A parasztgazdaságokban, a szőlőkben végzett más társadalmi munkákkal szemben, ez társas cselekmény volt, ezért is kapcsolódott hozzá a nap végén ünneplés, táncos mulatság. A szüret már a XVI-XVII. századtól ismert népszokás, sok évszázados hagyománya van. Régen igazi sátoros ünnep volt, melyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek. A szüret időpontja a XVIII-XIX. századtól valamilyen jeles naphoz kötődött. Különböző bortermelő vidékeken különböző időpontokban kezdődik a szüret, Szent Mihály napjától (szeptember 29. ) Simon Júdás (október 28.) napjáig. Ma már azonban ez az esemény akár egy hónappal korábban is kezdődhet. A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Nagy mulatságok, felvonulások voltak ilyenkor, amelyek este bállal zárultak. A szüreti bál hagyománya a XX. században olyan helyeken is elterjedt, ahol nem is termesztettek szőlőt.a szüreti bál még ma is élő néphagyománya a székelységnek. A szüreti szokások mai formájukban a szüreti felvonuláshoz, menethez és a bálhoz vagy mulatsághoz kötődnek. A szüreti bált általában a fiatalok rendezik. A szüreti szerepköröket (bírók, bírónék, csőszlányok, csőszlegények és elmaradhatatlanok a zenészek) beöltözött szereplők alakítják. A fiatalok választanak két bírót és két bírónét a legügyesebb csőszlányok, csőszlegények közül. A bírónak, illetve bírónénak a piros szalag mellett még ott díszeleg a kék szalag is, amely jelzi, hogy ő bíró. A mulatság felvonulással kezdődik. A mulatságot megelőzi a reggeli szentmise, amelyet a lelkiatya azért végez, hogy megköszönje a Jó Istennek az évi termést. A szüreti bált rendező székelyruhás fiatalok feldíszített szekéren és lóháton, egy-két zenésszel és nótaszóval bejárják a falu utcáit és a környék falvait, hívogatva a fiatalságot a szüreti bálba. Nagyon sok helyen elkötik az utat, ahol kérdéseket tesznek fel a csőszbíróknak, és ha ők nem tudják, akkor segítenek nekik a csőszök. Vannak olyan feladatok is, amelyeket a bírónéknak szánnak, ilyen például a kecskefejés, farönk elfűrészelése. A feladatok teljesítése után mindig felállnak a csőszök és táncolnak a körülöttük álló embereknek.

13 A falu fiataljai szőlővel díszítik a báltermet, a díszlet fő tárgya három szőlőkoszorú (kicsi, közepes és nagy szőlőkoszorú). A nagy koszorút,amit készítenek, a fő helyre teszik. Ezt az éjszaka folyamán ellophatják a mulatozók, vagy a végén kisorsolják. A csőszlegények és csőszleányok feladata, hogy vigyázzanak a szőlőlopásra. Akit észrevesznek szőlőt lopni a koszorúból, bírságot fizet. A szüreti bál fénypontja a csősztánc, amelyet a népviseletben pompázó csőszök táncolnak éjfélkor. A csősztánc keringőből és csárdásból áll. Megkérdeztük a Kájonisokat Kedves Orsolya, XII.C Mi a véleményed a gólyabálról? A próbákon jól éreztem magam, a tizenkettedikesek nagyon sokat segítettek és sok türelmük volt. Nem izgultam az előadás előtt és közben sem. Szerintem jó volt a gólyabál, és erre az eredményre számítottam. IX.A Véleményem szerint ez a gólyabál jó volt, ügyesen összehozták. Szerintem az improvizáció nem volt annyira jó, de a tánc annál inkább. A helyezések is jók lettek. Gratulálok a szervezőknek. Tála Zsolt, IX.F Nagyon tetszett a gólyabál, minden jó volt. Jó ötlet volt, hogy rappelve mondták el a bemutatkozó szövegeket. A díjazás igazságos volt, a gólyák ügyesek és aranyosak voltak. Ambrus Abigél, Jánó Rita- X.B Nekem összességében tetszett a gólyabál. Sok kreatív ötletet valósítottak meg és mindent kihoztak, amit kilehetett ilyen rövid idő alatt. Viszont voltak dolgok, amire kellett volna gondoljanak a szervezők, például a bemutatkozó szövegeknél eleinte érdekes volt a rappelés, viszont már négy pár után inkább unalmasnak találtam. XI.A Ahhoz képest, hogy mennyi idejük volt felkészülni a gólyabálra a szervezőknek és a gólyáknak, nagyon jó volt. Nagyon tetszett a vidám hangulat a színpadon. A táncban kissé összevisszaság és zsúfoltság volt a színpadon, de minden nem lehet tökéletes, és mindenkinek nem nyerheti el a tetszését. De azért a tánc felpörgette a hangulatot. Böjte Anita, X.C Nekem nagyon tetszett a Kájonis gólyabál. Nagyon ügyes volt minden gólya, nagyon nagy élmény lehetett számukra. Nem lehetett könnyű kiállni az emberek elé, de ők megtették, és nagyon ügyesek voltak. Gál Tímea, IX.D

14 A vélemények megoszlanak, viszont nekem nagyon tetszett az idei gólyabál. Nekem különösen a közös tánc tetszett, és ötletesek voltak a feladatok is. Szervezett volt az egész, és a gólyák is ügyesek voltak. Az eredménnyel nem voltam nagyon megelégedve. És a díszlet is lehetett volna kidolgozottabb. X.A Személy szerint nekem ez a gólyabál tetszett, de tudtak volna jobb témát is kitalálni. A gólyák nagyon ügyesek voltak, nagyon jól megállták a helyüket. Gratulálok, és sok sikert kívánok nekik. Kémenes Réka, XII.C Szerintem a gólyák nem voltak eléggé felkészítve, nem nagyon tetszett az improvizáció, nem mindig azt mondták, ami a feladatuk volt, lehet az oka az is, hogy izgultak. Szerintem a zsűri elhamarkodott döntést hozott, és nem találom túl igazságosnak. Nem tetszett, hogy amikor a gólyák készültek a következő feladatra, a színpadon lámpáztak, úgy is meg lehetett volna oldani, hogy humoristát hívnak, vagy aki jól tud beszélni, azt küldik ki. Az akadálypálya nagyon elnyerte a tetszésemet. Kósa Blanka, XI.C Kérdezett: Tankó Barbara, XI.A Megmérettettünk Venczel József Társadalomtudományi Vetélkedő Bizonyára már hallottátok, hogy november harmadika a Magyar Tudomány Ünnepe. Ebben az évben e naphoz kötődik Venczel József társadalomkutató születésének 100. évfordulója. Ez alkalommal került megrendezésre a romániai magyar középiskolások számára meghirdetett Venczel József Társadalomtudományi Vetélkedő, amelynek a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adott otthont én. Iskolánkból összesen négy csapat vett részt, amelyekben különböző osztályokból kovácsolódtak össze a tagok. Minden csapat részéről hosszas és alapos kutatómunkát igényelt ez a verseny. A verseny két fordulót foglalt magába. Az első fordulón minden résztvevő csapat egy saját készítésű tudományos dolgozatot kellett összeállítson, amelyben a venczeli tematikát és módszertant próbáltuk gyakorlatba ültetni, illetve időszerűsíteni. A kutatómunka elvégzésére és a dolgozat megírására szűk négy hónap (május 22- szeptember 24) állt rendelkezésünkre. Több színvonalas dolgozat született, amelyek talán, ha nem egészen is, de valamilyen szinten tükrözték az általunk, illetve a csapatok által képviselt értékrendeket

15 A dolgozatok beküldése után izgatottan vártuk az eredményeket és kissé megkönnyebbültünk, amikor megtudtuk, hogy dolgozataink alapján bejutottunk a legjobb 12 csapat közé. Ezután se pihenhettünk meg, hiszen a verseny második fordulóján szellemi tudásunkat kellett kibontakoztassuk a zsűri előtt. Megadott irodalom az Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába című szakkönyv volt. Ez a második forduló szóbeli formában történt: sorshúzással döntötték el, hogy melyik két csapat fog egymással vetélkedni, és milyen téma keretén belül, a fent megemlített könyvészetből. Párhuzamosan két csapat szállt versenybe egymással, öt kérdés erejéig. A második forduló következő feladata abból állt, hogy minden csapat a korábban beküldött dolgozatait Power Point-os bemutatóval kellett ismertesse a többi csapatnak és persze a zsűrinek. A három forduló összesített pontszámai alapján születtek meg a végső eredmények, amelyekre nagyon büszkék vagyunk, hiszen elhoztuk az első három helyezést és az ötödiket. A sorrend a következő: I. díj: Pusztinai szokás- morzsák az emberi élet sorsfordulóihoz (Timaru Carina, Kedves Orsolya XII.C,Timár Kinga XI.B) II. díj: A dezurbanizáció hatása Csíkszentlélek tízeseire (Csiki Zsolt XII.C,Kopacz Szilvia XII.C,Szőcs Erika XII.C) III. díj: Székely kapuk Csíkszentmiklóson(Datki Anita XI.D, Nagy Kinga XI.D, Domokos Lívia XI.B) V. díj: Falukutatás- Kászonújfalu (Mihály Sarolta XII.B, Mihály Noémi IX.A, Ceobanu Szilárd XII.B) Jelentős pénz- és könyvjutalomban részesültünk, illetve az első helyezést elért csapat kapott egy különdíjat is, amely parlamenti látogatás Bukarestbe, és barangolhat Bukarest utcáin Korodi Attila parlamenti képviselő jóvoltából. Mindemellett rengeteg tapasztalattal és új ismeretekkel gyarapíthattuk eddigi tudásunkat. E verseny által olyan szellemi javakat gyűjtöttünk be tarsolyunkba, amelyeket az élet bármilyen területén felhasználhatunk a jövőben. Köszönjük a sok fáradozást, az értünk megtett munkát, felkészítést és irányítást felkészítő tanárnőinknek: Dr. Ambrus Tünde földrajzszakos, illetve Sükösd Annamária marketingszakos tanárnőknek Timár Kinga, XI.B.

16 Pusztinai,,szokás-morzsák az emberi élet sorsfordulóihoz - a vetélkedő első díjas dolgozatának tartalmából Szerényen, de tudatosan szokás-morzsának nevezzük azt a tudást, műveltséget, amit a meghirdetett Venczel József Társadalomtudományi Vetélkedő pályázatra írt dolgozatba és előadásba foglaltunk, hiszen tudjuk, hogy a magyarság egészének népi kultúrájában a pusztinai csak egy szín, ami kicsiben ugyan, de mégis bizonyítani képes nemzeti kultúránk egységét és sokszínűségét a Kárpát-medence egészében. Pusztina lakosságának a moldvai magyarság karakteres közösségének szokáskultúrájából az emberi élet sorsfordulóihoz (születéshez, házassághoz, halálhoz) fűződő szokások világát emeltük ki, és próbáltuk néhány vetületét, elemét a magunk számára is közelebb hozni kérdőíves felmérésünk által. A dolgozat és az előadásunk keretében ismertettük röviden Pusztina földrajzi helyzetét, valamint a vélt és valós történeti tényeket, népesedési folyamatokat. Igyekeztünk bemutatni azon strukturált, az emberi élet sorsfordulóihoz kapcsolódó kérdéseket és az arra kapott válaszokat, amelyeket megfogalmaztunk a négy generációs család körében. Nem mellékesen hívtuk fel a figyelmet egyrészt a globalizáció veszélyeinek hatására, amely Pusztina népének az eddig megtartott fegyelmét, gondolkodását, erejét fenyegetheti. Másrészt éppen a globalizáció adta lehetőségek, kihívások felismerését hangsúlyoztuk, amelyet tökéletesen bizonyít számunkra ez a meghirdetett pályázat. Annak érdekében, hogy a születéshez, házassághoz és a halálhoz kapcsolódó értékrendező szokásokat, hagyományokat, illetve az ehhez kapcsolódó közösséget erőnlétében megerősítsük, illetve átsegítsük a XX. századból a XXI. századba, vállalkoztunk a felmenőink tudáselemeinek gyűjtésére, a szubjektív-tudati értékelések, sztereotípiák analitikus adatainak, információhordozóinak dokumentálására. Az előre meghatározott terjedelem korlátai okán a következtetéseinket tételesen fogalmaztuk meg. Az adatközlőket a Timaru Carina felmenői köréből választottuk ki. Kérdéseinket Matyas Petre Ilonának,a 87 éves dédnagymamának, Eris Erzsinek, a 63 éves nagymamának és Timaru Margitnak, a 39 éves édesanyának tettük fel, akik életük mindennapjait Pusztinán élték meg. A Venczel József társadalomkutatónk születéséhez, munkásságához kapcsolódó, megemlékezést célzó munkánk nem tekinthető teljes körűnek, korántsem befejezettnek, de mindenképpen kifejezésre juttatjuk kultúránk iránti őszinte kíváncsiságunkat, kutatásának örömét, megismerésre ösztönző erejét. Részletek a dolgozatból: Pusztina földrajzihelyzete, történetisége Pusztina Bákó megyében található, Parjol községben, a NagyTázló folyó bal partján a Magura domb lábánál. A falu viszonylag új település, a Mádéfalvi veszedelem után elmenekült székelyek menekültek oda. Az okiratok szerint a székelyek már az előbb létező falvakban laktak. Az 1792-es Osztrák katonai felmérés anyagában Pusztina Pusztiian néven szerepelt, összesen 62 házzal. Az 1992-es rendszerváltás után Pusztinának 2070 lakosa volt, amelyből csak 53-an vallották magukat magyarnak. Pusztina, az emberi sorsfordulók élettere A moldvai magyarokra vonatkozó össztársadalmi vizsgálatokról, a népi kultúra elemzéséről az elmúlt évtizedekben és azt megelőzően több szerző is (Domokos Pál Péter, NistorTinka, Halász Péter, Csoma Gergely, Táncos Vilmos, stb.) készített szakmai igényességgel áttekintést

17 A születéshez kapcsolódó néhány kérdés és az erre kapott válaszok Hány gyermeket akartak a famíliában (családban)?,,annyit, aminyit adatt a Jó Isten, de vót akinek 14 gyermeke vót, vaj vót ilyen es, hoj 5, vaj egy se. Hogyan viszonyultak a gyermekáldáshoz?,,erőst naj öröm vót, mert azt mondták, hoj az Isten megáldotta. Bűnnek tartották-e a gyermekeltevést?,,erőst naj bűnnek tartottak. A házassághoz kapcsolódó néhány kérdés és az erre kapott válaszok Hány esztendősen mennek férjhez a leányok Pusztinán?,,Há mikor kérik. Meg mikor én leány vótam, akkor meg 16-an es elmentünk, de most között me, ha nem vénleányok maradnak. Hogy búcsúzik el a nyirásza a házacskájától?,,mikor kimen a kapun az örömkalácsot, mikor eltöri a feje felett a keresztanya kap ej pohár bort, s amit nem iszik meg, azt hátra kell dobja a feje felett, s ha messze önti, akkor hosszú élete lesz,ha nem akkor nem. Mivel fogadja a nyirásza a nyirelit?,,bisziokval (bazsalikom) fogadja az ajtó előtt es aj pohár szentelt vízvel, amit a nyirel meg kell tötsön apró parával, amiután megszenteli a nyirászája. A temetéshez kapcsolódó néhány kérdés és az erre kapott válaszok Mikor meghal valaki, és amíg eltemetik, milyen szokások vannak?,,a gyertyagyújtás és a felmosás az első dolog, amit egy halottnak csinálnak. A felmosás sem olyan egyszerű, mert ha asszony hal meg, akkor asszony mossa fel, ha ember hal meg, akkor ember mossa fel, és a vizet egy nagyon tiszta helyre kell önteni, hogy ne tapadódjék a halott lelkén. Mibe öltöztetik a halottat?,,az asszonyokat népviseletbe(koboros ingbe vagy plátkás ingbe) és az embereket régen icárba öltöztették, de manapság kosztümbe. Mire teszik a halottat? A hotat reá rakjak ej nyutópadra, es azt felkeszitik szépen padravaloval es festekesvel. Összefoglalás Ha létezik kulturális, erkölcsi, vallási, szellemi tőkéje egy hagyományőrző közösségnek, akkor Pusztina szokásvilága, tudáselemei, amelyek a születéshez, házassághoz és a halálhoz kötődnek, teljességében az. A Carina felmenői nagy tudást aktivizálnak, amely íratlan törvények alapján, saját belső késztetésből fakad

18 Az emberi élet sorsfordulóihoz fűződő szokáshagyományok röviden a következő pontokban összegezhetők: a népi kultúra erővonalának tekinthetők; a MI-tudat kifejeződésének tartozékai; egyén- és közösségintegráló funkciójuk van; érzékeltetik a változásokat régi és napjaink szokásaiban; érzékeltetik azt is, hogy a tudatukban mély vallásosság, Istenbe vetett hit lakozik; annak ellenére, hogy a sorsfordulókhoz kapcsolódó szokások veszítettek jelentőségükből, szerepkörükből, ma is léteznek és ragaszkodnak hozzájuk; változáson mentek át, ugyanakkor sok mindent megtartottak, ma azonban veszélyt jelenthet a negatív jelentéstartalmú globalizáció, hiszen az identitás-elemként élő kultúra fokozatos sorvadását, önkéntes feladását eredményezheti. Timaru Carina, XII.C Dr. Ambrus Tünde Közvetítő csoport Kilencedikesek és tizedikesek, figyelem!!! Ahogy már olvashattátok a suliújság előző számában, lehetőségetek van jelentkezni egy olyan csoportba, ahol megtanulhatjátok, hogyan lehet felnőttek beavatkozása nélkül diákkonfliktusokat megoldani. Egy kis ismertető a Közvetítő csoportról: A Közvetítő csoport a es évben jött létre iskolánkban. Ez olyan csoport, amely köztünk, diákok közötti konfliktusok megoldásában próbál segítséget nyújtani. Ez a közvetítő csoport azért jött létre, hogy mi magunk oldjuk meg a kisebb konfliktusainkat egy vagy két közvetítő társunk közreműködésével, azaz a felnőttek szokásos beavatkozása nélkül. Az előző számban láthattátok, hogy az idén is indul képzés. Ezekre a képzésekre Tőkés Éva, Negru Réka és Láposi Dia tanárnőknél tudtok november nyolcadikáig jelentkezni. Örvendenénk, ha minden osztályból lenne jelentkező. A képzések két hónapon át minden csütörtökön óra között lesznek megtartva (órák után). Ezek a képzések nagyon játékosan telnek, ezt garantálhatom minden jelentkezőnek. Nagyon várjuk jelentkezéseteket!!! Kedves Orsolya XII.C

19 Talentumok Fölszállott a páva 2013 Az idén újra megrendezték a Fölszállott a páva című néptáncos-népzenei vetélkedőt a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), a Duna Televízió Zrt. és a Hagyományok Háza. A vetélkedő nyolc selejtezővel indult különböző városokban. A nyolc selejtezőn nagyon erős mezőny alakult ki, ezért a szakmai zsűrinek a döntéshozatalban nehéz feladattal kellett megküzdenie: 292 produkciót, mintegy 1500 résztvevőt értékeltek. A területi válogatók befejezésével a szervezők összesítették a zsűri által megítélt pontszámokat, majd ezek ismeretével állapították meg a továbbjutók névsorát. A szervezők először is kiválasztották az összes produkció közül a 100 pont felett elért eredményeket, majd ezeket a produkciókat újra átnézték és újra pontozták. Az így kapott pontszámok és a zsűri által adott pontszámok alapján hoztak döntést a szervezők. Nehéz döntésük volt a válogatások során, mivel a nyolc selejtezőben több mint fele a versenyzőknek kapott 100 pontnál magasabb értékelést. A 13 zsűritag a pontozást követően egyeztette, majd az új pontszámok szerint közös megegyezéssel kialakította a kategóriánként megállapított sorrendet. A kategóriák első 12 helyezettje, azaz összesen 48 versenyző (énekes, táncos, vagy hangszeres szólista, táncospár, népzenei együttes, népdalcsoport, illetve néptáncegyüttes) továbbjutott a Fölszállott a páva vetélkedő elődöntő szakaszába. A vetélkedő szentegyházi selejtezőjén részt vettem én is, ahol a zsűri 116 ponttal értékelte az előadásomat. Az elért pontszám reményt keltett bennem a továbbjutáshoz, és nagyon vártam a zsűri döntését. Ám október elején a szervezők ben értesítettek arról, hogy sajnálattal közlik, de nem jutottam tovább a vetélkedő elődöntő szakaszába. Ez a hír kissé elkeserített, de nagyon örvendek annak, hogy részt vettem a vetélkedőn, ahol tapasztalatot szereztem, és több versenyzővel megismerkedtem. Rájöttem, hogy nem kell elkeseredni az eredmény miatt, sőt többet kell készülni, hogy a jövőben megszervezett vetélkedőn jobb eredményt tudjak elérni. Timaru Andrea Carina XII.C

20 Kitekintő Cotswolds, Anglia szíve Örvendtem, hogy ebben a lapszámunkban az osztályok barangolásai, a népi szokások, hagyományok kerültek előtérbe, hiszen így én is vissza tudtam térni a szeptemberi barangolásomhoz, az angliai utamhoz. Ha visszagondolok rá, érdekes, hogy elsőként nem London látványosságai jutnak eszembe, amelyek már a repülőnek a leszállása előtti körözésekor ámulatba ejtettek (a Tower, a Tower-híd, London Eye, Big Ben, a Parlament stb.), hanem egy kis falucska Cotswoldsból. Cotswolds, egy háromszög alakú, több mint kétszáz négyzetkilométeren elterülő dombos csodálatos vidék, amit Anglia szívének is neveznek, gyönyörű kis falvakkal, ahol mintha az idő megállt volna. Cotswolds jelentése: a wold régi angol szó, jelentése domb, míg a cots szó a gyapjúszövetre utal, mivel a dombos vidék nagyon kedvezett a juhtenyésztésnek. Nemcsak tenyésztették a juhokat, hanem fel is dolgozták a gyapjút, ami a vidék gazdasági fejlődéséhez vezetett. Mi az, ami itt annyira lenyűgözi az embert? Először is, a táj, a zöld színű pázsitok, a sok zöld növényzet, mintha minden csupa zöld volna. Csodálatos, keskeny út vezetett a faluhoz, ahol megálltunk nézelődni. Mintha egy álomvilágba csöppentünk volna, alacsony kis kőházakkal, tetejük is vagy kőből, vagy nádból, a házakra felfutva a növényzet, előttük is mintha vadon nőtt növények lennének. Csodálkozva néztük, hogy itt laknak is, minden olyan mesésnek tűnt. Azt sem tudtam, hogyan fényképezzek, hogy minden látszódjon, a házak is, az utca is, majd a kerítések is. Az idegenvezetőnk magyarázta, hogy a házak, a kerítések a Cotswoldi kőből készülnek hagyományos módszerrel, a köveket nem vágják, hanem repesztik, úgy hogy előbb beáztatják őket, a víz behatol a kő réseibe, ami hidegben megfagy, majd felmelegedéskor szétválasztja a követ. Nagyon örvendtem, hogy ez már kémia, amit ők felhasználnak, éspedig a hidrogénkötések a magyarázata ennek a jelenségnek. A jégben a vízmolekulák négy hidrogénkötésben vesznek részt, amelyeknek tetraéderes elrendeződés felel meg, nagyobb térigénnyel, mint a folyékony víznél a két hidrogénkötés, ezért tud szétválni a kő. Ahogy nézegettem a nádfedeles házakat, ráébredtem, hogy ez nem is kéne annyira bámulatba ejtsen, hiszen szülőfalumban, Széken a nagytatám háza is régi nádfedeles ház volt, mondták is neki annak idején, hogy miért nem tetet cserepet helyette, de ő mindig azt felelte, amíg ő él, addig az úgy kell maradjon. Most értem meg, hogy 1996-ban, amikor még élt nagytatám, az angol turista miért pont az én nagytatám házát akarta látni Széken