Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK. Nappali tagozat. Export-Import Menedzsment szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK. Nappali tagozat. Export-Import Menedzsment szakirány"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-Import Menedzsment szakirány HAZÁNK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MÉHÉSZETI ÁGAZATÁNAK PIACI HELYZETE ÉS KERESKEDELME AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS FÉNYÉBEN Budapest, Készítette: Nagy Péter

2 Tartalomjegyzék Bevezetés...5 I. A méz jellemzői és a hazai méhészkedés jelentősége...7 I. 1. A méz tulajdonságai...7 I.1.1. A méz meghatározása...7 I.1.2. A méz csoportosítása...7 I.1.3. A méz összetétele...8 I.1.4. A méz fajtái...9 I.1.5. A méz minőségi kritériumai...10 I.2. A méhek és a méhészet jelentősége...11 I.2.1. A magyar méhész ágazat szabályozása...12 I.2.2. A méhészkedés története...13 I.2.3. A hazai méhész szerveződés története...14 I.2.4. Az OMME Országos Magyar Méhészeti Egyesület tevékenysége...15 II. Az Európai Unió méhészeti ágazatának piaci helyzete...17 II.1. A méhészek és a méhcsaládok száma Európai Unióban...17 II.2.1. Az Európai Unió mézfogyasztása...19 II.2.2. Mézfogyasztási szokások...19 II.3. A mézértékesítés formái...19 II.4. A magyar méhészeti ágazat helyzete...20 II.4.1. A hazai méhészetek száma és szerkezete...20 II.4.2. A méhcsaládok száma és eloszlása...23 II A méhcsaládok száma és eloszlása megyénként...24 II A hazai és uniós méhcsaládsűrűség...24 II.5. A mézelő területek változása hazánkban...25 II.6. A méhészkedés feltételei...26 II.7. A méhészkedés célja...27 II.8. A hazai mézfogyasztás fő jellemzői, szokások és lehetőségek...28 II.9. A méz hazai kereskedelmi és értékesítési rendszere...29 III. A mézkereskedelem alakulása az Európai Unióban...31 III.1. Az EU helyzete a világ mézkereskedelmében...31 III.1.2. Az Európai Unió nagy méztermelő tagországainak termelése

3 III.1.3. Az uniós import legfőbb jellemzői...33 II.1.4. A méztermelés szabályozása az Európai Unióban...35 III.1.5. Az uniós mézárak...35 III.1.6. Harmadik országokkal folytatott kereskedelem...37 III.1.7. A csatlakozás hatására bekövetkező változások...38 III.2. A magyar méz külkereskedelme...38 III.2.1. A magyar méztermelés alakulása...39 III.2.2. Hazánk méztermelésének és mézexportjának összehasonlítása...39 III.2.3. A mézértékesítés exportbevételének és az export átlagárának alakulása...41 III.2.4. A magyar mézexport és import megoszlása...42 III.2.5. Az EU és a GATT-WTO által meghatározott vámtételek a csatlakozást megelőzően...43 III.2.6. A magyar mézexport helyzete az Európai Unió felé...44 III.2.7. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk hatásai és következményei...46 III.2.8. A jelenlegi uniós mézkereskedelmi körülmények hazánkra nézve...47 IV. A magyar méhészágazat fejlesztési lehetőségei az Európai Unióban...49 IV.1. A méhészágazat támogatási rendszere és átvételének hatásai...49 IV.1.1. A hazai támogatások köre...49 IV.2.2. A méhészek által igényelhető támogatások az Európai Unióban...49 IV.3.3. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program...50 IV.4. Magyar, régiós akácméz mint hungarikum az EU mézpiacán...51 Záró gondolatok...53 Irodalomjegyzék...54 Függelék...56 Melléklet

4 Bevezetés A magyar méz ezen belül a magyar akácméz hazánk nagy jelentőséggel és exporterővel bíró terméke, egy igazi hungaricum 1, melyre jó minősége és egyedi íze miatt is méltán büszkék lehetünk. Szakdolgozatom témájául egy számomra régóta érdekesnek, és uniós csatlakozásunkat követően egy igen aktuálisnak tartott terület bemutatását és feldolgozását tűztem ki célul. A méz általános tulajdonságainak, jellemzőinek bemutatását követően ismertetni kívánom a magyar, illetve az uniós méhészeti ágazat jelenlegi helyzetét, a szektor felépítését. A méhészetek nagysága, méhcsaládok számának alakulása, a méhészkedés gazdálkodási formáinak megoszlása, valamint a magyar méhésztársadalmat összefogó Országos Magyar Méhészeti Egyesület munkája által egyfajta átfogó képet kaphatunk a magyar méhészeti ágazatról. Az Európai Uniós méhészkedés helyzete is fontos tényező, mivel az itteni piaci igényektől függünk. Ezt követően a hazánk és az Európai Unió felvásárlópiaca között kialakult külkereskedelmi kapcsolatok alakulását vizsgálom. Fontos megemlíteni, hogy többféle fajtamézet is termelnek hazánkban, ám mennyisége, népszerűsége és fogyasztása alapján is a legjelentőbb ezek közül az akácméz. Egyike azon kevés magyar mezőgazdasági termékeinknek, melyekből nem, vagy csak rendkívül kis mennyiségben szorulunk külföldi behozatalra, és évek óta emelkedő exportot teljesítünk elsősorban az Európai Unió nagyobb tagországai felé. A méz külkereskedelmi mérlegében tehát jelentős mértékben az export dominál, és e kivitel döntő többsége az Európai Unió nyugati országai felé irányul: Németország, Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztria. Tény, hogy Magyarország saját méztermésének döntő többségét szállítja külföldre, az unióban ezzel a teljesítményével a negyedik legnagyobb beszállítónak felelünk meg. A magyar méz exportja terén rendkívül nagy potenciálok rejlenek. Az exportbevétel viszont teljes mértékben a világpiaci árak alakulásától függ, mivel méztermelésünk mennyiségével kicsiny ország lévén nem nem lehetünk áralakítók csupán követők. 1 hungaricum: A kifejezést a IV. fejezetben tárgyalom részletesen 5

5 Az Európai Unió méztermelése és kereskedelme a legnagyobb a világban, így az ügyletek folyamatainak és a tendenciák változásának megvizsgálása és ismerete hosszú távon mindenképpen érdemes feladat a magyar méhészágazat szereplőinek. A május 1-jei Európai Uniós csatlakozásunkkal jelentős változások következtek be a magyar kereskedelem és mezőgazdaság jövőjének és versenyképességének tekintetében. A magyar méhészek és a méhészeti termékekkel foglalkozók szempontjából elsősorban kedvező fejlemények születtek, mivel a méz exportjának vámmentessé válása a többi uniós ország felé véget vetett az utóbbi évek bizonytalanságának. Ettől függetlenül, a szabad piaci helyzettel nem oldódott meg a magyar méz minőségének megfelelő, és az elfogadható mézértékesítés, szakdolgozatomban ennek megvizsgálását és a lehetséges kiutakat is felvázolom. 6

6 I. A méz jellemzői és a hazai méhészkedés jelentősége I.1. A méz tulajdonságai I.1.1. A méz meghatározása Erre a kérdésre több hivatalos forrásból származó meghatározás is pontos választ adhat nekünk, amellett, hogy tudjuk, és biztosan állíthatjuk, hogy a méz még a mai napig is az emberiség egyik legjelentősebb természeti adománya. A méz a méhek gazdaságilag legjelentősebb terméke. Az Európai Unió december 20-án elfogadott egyik irányelve szerint: A méz az Apis mellifera mézelő méhek által a növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi részek kiválasztott anyagából előállított természetes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját különleges anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, majd dehidratálnak és lépekben érlelnek. 2 A mézelő méhek tehát egy igen bonyolult és összetett folyamat során állítják elő a számukra is élelemként szolgáló mézet. A Magyar Élelmiszerkönyvben ez az előírás, valamint a mellékletben olvasható meghatározások augusztus 1-jén léptek hatályba. 3 I.1.2. A méz csoportosítása A mézet igen sok szempont alapján csoportosíthatjuk: többek között eredete, előállítása illetve megjelenési módja, színe és fajtája szerint. A Magyar Élelmiszerkönyv meghatározásában a méz eredete szerint lehet virágméz (nektárméz), mely az egyes növények virágának nektárjából származó méz, illetve édesharmatméz (mézharmatméz), ami főképpen a növényi nedvet szívó rovarok által (Hemiptera) az élő növényi részek kiválasztott anyagából vagy nedvébõl nyert méz. 2 Az EK 2001/110. számú irányelve 3 Magyar Élelmiszerkönyv - Méz (1-3-74/409 számú előírás), 4. melléklet 7

7 Előállítási és megjelenési mód szerint a következő felsorolást állíthatjuk fel: Lépesméz: a méhek által újonnan épített, még a szűzlépek sejtjeiben vagy kizárólag méhviaszalapú műlépre épített, szűzlépben tárolt és lefedett sejteket tartalmazó egész lépben vagy léprészekben értékesített méz. Darabolt lépesméz: egy vagy több lépdarabot tartalmazó méz. Csorgatott méz: olyan méz, amelyet a fiasítástól mentes lépekből, azok felnyitása után kicsurgatással nyernek. Pergetett méz: olyan méz, amelyet a fiasítástól mentes lépekből centrifugálással nyernek. Sajtolt méz: fiasítástól mentes lépek sajtolásával, 45C fokot meg nem haladó mérsékelt hő alkalmazásával vagy anélkül nyert méz. Filtrált méz: amelyből az idegen szerves és szervetlen anyagokat olyan szűrési módszerrel távolítják el, amely a méz virágportartalmának jelentős csökkenését eredményezi. I.1.3. A méz összetétele A méz elsődlegesen különféle cukrokból, túlnyomórészt fruktózból (gyümölcscukor) és glükózból (szőlőcukor), vízből, összetett cukrokból, valamint egyéb anyagokból (szerves savak, enzimek ásványi anyagok, vitaminok és a begyűjtött mézben lévő szilárd részecskék) áll. 1.ábra Az akácméz összetevői víz; 19% szőlőcukor; 31% egyéb anyagok; 4% összetett cukrok; 7% Egyéb anyagok: aminosavak, fehérjék, enzimek, vitaminok, savak, aromaanyagok, ásványisó, színanyagok gyümölcscukor; 39% Forrás: Méhészet folyóirat, 2002/2.szám 8

8 A méz színe függően a virágnektár eredetétől a csaknem színtelen világos, opálostól a sötétbarnáig terjedhet. A méz állaga általában folyékony, sűrűn folyó vagy részben, illetve egészen kristályos is lehet. A kristályosodás természetes folyamat, amely a méz telített oldat szerkezetéből, valamint a gyümölcs- és szőlőcukor arányból ered. A méz íze és aromája eltérő lehet a növényi eredettől függően. Az előírás alapján a mézhez a fogyasztói forgalomba kerülő mézhez vagy az emberi fogyasztás céljára készült termékekben való felhasználás során más élelmiszer összetevő (beleértve az élelmiszer-adalékokat is), valamint a mézen kívüli egyéb anyag nem adható hozzá. 4 A méznek - amennyire csak lehetséges az összetételétől idegen szerves vagy szervetlen anyagoktól mentesnek kell lennie. A sütő-főző méz kivételével a méznek nem lehet idegen íze vagy zamata, erjedése nem kezdődhet meg, nem lehet mesterségesen megváltoztatott savtartalmú, továbbá nem melegíthető olyan módon, hogy a természetes enzimek elpusztuljanak, vagy jelentős mértékben inaktiválódjanak benne. A filtrált méz kivételével sem pollen, sem pedig egyéb természetes alkotóeleme nem távolítható el a mézből, kivéve, ha ez az idegen eredetű szerves és szervetlen anyagok eltávolításának elkerülhetetlen következménye. Az Élelmiszerkönyv szigorúan kitér a méz egyes alkotóelemeinek megfelelő arányára és mennyiségi határértékeire. Amikor a méz fogyasztói forgalomba kerül, vagy amikor emberi fogyasztás céljára készült termékekben kerül felhasználásra, a méz több minőségi követelménynek is meg kell, hogy feleljen. I.1.4. A méz fajtái 5 Magyarországon körülbelül különböző eredetű és tulajdonságú méz termelhető, melyek előfordulása elsősorban a mézgyűjtőterület elhelyezkedésétől függ. Nagyobb virágos legelő esetén beszélhetünk fajtamézről ekkor a méhek csak az adott nektárt illetve virágport gyűjtik a kaptárba, több nektárforrás esetén pedig vegyes virágmézről. A vegyes virágmézben különböző nektárforrások keverednek, és akkor keletkezik, ha a méhek egy növény virágzása alatt nem termelnek elvehető és elegendő mennyiségű mézet. Ilyenkor a méhész nem veszi el a mézet a kaptárakból, hanem addig vár, míg más nektárforrásokból össze nem gyűlik elegendő mennyiség melléklet 5 Forrás: A Magyar Méhészeti Nemzeti Program (Melléklet a 152/2004. (X. 18.) FVM rendelethez 9

9 A magyar méztermelésben meghatározó és legnagyobb mennyiségben termelhető fajtaméz az akácméz. Az akácméz mellett kisebb mértékben az alábbi fajtamézek termelése számottevő: gyümölcsök, repce, selyemfű, napraforgó, hárs, szelídgesztenye, facélia, zsálya, levendula, menta, medvehagyma, pohánka stb. 6 Szakdolgozatomban elsősorban az akácmézre koncentrálok, mivel a magyar méztermelés legjelentősebb részét ez a fajtaméz teszi ki, valamint több cikk is hűen helyezi a magyar akácmézet olyan megtisztelő helyre, mint ami a borok között a tokajit illeti. 7 I.1.5. A méz minőségi kritériumai A magyar mézek minőségükkel a nemzetközi piacokon is versenyképesek. A mézek minőségellenőrzési, minőségbiztosítási és minőségtanúsítási rendszere garantálja azt, hogy mind exportra, mind belföldi fogyasztásra csak kifogástalan minőségű méz kerüljön. A minőség-ellenőrzési rendszer főszereplői az Állat-egészségügyi Szolgálat megyei szervezetei, melyek monitoringvizsgálatokat és szúrópróbaszerű ellenőrzéseket folytatnak. A méz exportőrök átvétel előtt tételenkénti laboratóriumi ellenőrzést végeznek. Kiszállítás előtt az egész tétel ismételt ellenőrzése történik meg. A minőségvizsgálat céljára akkreditált laboratóriumok vannak. Minőségi viták esetén a brémai laboratóriumhoz (APICA Institut für Honig Analitik Qualitat) fordulhatnak a méhészek. 6 A leggyakoribb fajtamézek és tulajdonságaik az 1. táblázatban olvashatók 7 Kecskés Csaba, dr. Kulcsár Rózsa: A méhészet Magyarországon 2000-ben, szám Budapest 10

10 I.2. A méhek és a méhészet jelentősége 8 méhészkedésben. A méz tulajdonságainak vizsgálata és értékelése mellett hasonló fontosságú a méhek jelentőségét is kiemelni és megismerni, hiszen ők végzik az igazi lényeges munkát. Az emberiség a méhek nélkül nem csak egyik legrégebbről ismert édes eledelével lenne szegényebb, hanem mezőgazdaságunk is hiányt szenvedne egy világméretű és egyre nagyobb fejlődést mutató ágazatban, a A méhekre utaló első régészeti leletek borostyánkőbe zárt ősméh kövületek a mintegy 50 millió évvel ezelőtti földtörténeti harmadkor elejéről kerültek elő. Valószínű, hogy már korábban is éltek méhek, ám az ember csak a negyedkorban jelent meg. A mézet zsákmányoló ember legrégebbi képe a spanyolországi Cuevas de Araňas barlang falára rajzolva maradt fenn a mintegy 20 ezer évvel ezelőtti csiszolt kőszerszámok idejéből. A méhfajták számát körülbelül 15 ezerre becsülik, melyek mind az ízeltlábúak törzsébe és a hártyásszárnyúak rendjébe tartoznak. A számunkra érdekes és a méhészek tevékenysége szempontjából fontos mézelő méhek családja csak egy töredékét képezik ennek a nagyszámú rovarfélének. A mézelő méh családjának létrehozója az anyaméh. Vele együtt maradó gyermekei a munkásméhek vagy dolgozók és a herék. Az anya és a munkás nőstények, míg a here hím. A nőstény ősi feladata a szaporítás és az ivadék gondozása. A mézelő méh esetében ez a két feladat megoszlik a kétféle nőstény között. Az anya csak szaporít, a munkás eleséget gyűjt, etet és épít. A mézelő méh két nőstényének teste is különleges feladatához módosult. A munkás hasán viasztermelő mirigy található bölcső (sejt) építésére, lábán virágporgyűjtő kosara és keféje, szájában a fiasítás számára szolgáló eleséget készítő garatmirigye. Petefészke ellenben fejletlen: a munkás csak kivételesen petézik (álanya). Az anyaméh petefészke óriási méretű, de sem viaszmirigye, sem virágporgyűjtője, sem eleségtermelő mirigye nincs. A méhek amellett hogy mézet és egyéb méhészeti termékeket úgy, mint a viasz, a propolisz, méhpempő termelnek, ennél jóval nagyobb, közvetett gazdasági hasznot is hajtanak: ők végzik a mezőgazdaságban fontos virágporozta növények mintegy 80 százalékának megporzását. A méhek a rovarporozta növények terméshozamának növekedésében nélkülözhetetlen szerepet töltenek be, mely a méztermés hasznának akár szorosában is kifejezhető. 8 Forrás: Örösi Pál Zoltán: Méhek között Budapest. 7. old. 11

11 Más rovarokkal szemben a méhek számos olyan előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, amelyeknek köszönhetően ők végzik a beporzás legnagyobb hányadát. Népes, nagy családokban élnek, télen is fennmaradnak egyedeik, melyek már kora tavasszal kirepülnek virágport és nektárt gyűjteni. A méhek virághűek, ezért ha elkezdik gyűjteni egy bizonyos növény nektárját vagy mézharmatját, nem járnak másfajta növényekre, míg az előbbi el nem virágzik, hiába biztosítana a másik fajta több nektárt. Ösztöneikből eredő alapvető tulajdonságuk, hogy gyűjtenek és raktároznak. Az ember a méheknek ezt az utóbbi tulajdonságát aknázza ki a méhészkedés és a méztermelés során. A méhek rovartársaikhoz képest nagyobb hatósugarú területet képesek bejárni, beporozni. A kaptárak mozgathatóak, és a méhcsaládok vándoroltatásával a méhész több egymástól távoli és máskor nyíló viráglegelőt is képes elérni. A méhészet tehát nagy gazdasági jelentőséggel bír, egyrészt a növények beporzása, másrészt a méhészeti termékek termelése révén. I.2.1. A magyar méhész ágazat szabályozása A méhészet a mezőgazdasághoz tartozó termelési ágazat. A magyar külkereskedelem szempontjából jelentőségét az húzza alá, hogy az élelmiszergazdasági termékek közül a méz termelt mennyiségének mintegy százalékát külföldön értékesítjük. A méhészkedés tevékenységének törvényi meghatározása és szabályozása összhangban van az Európai Unió rendeleteivel. A hazai méhészkedés nagy múltját az is bizonyítja, hogy már több mint 35 évvel ezelőtt, 1969-ben a 15/1969. (XI. 6.) számú MÉM rendeletben (1. melléklet) foglalták össze a méhészkedés legfontosabb kritériumait és a tevékenység folytatásának feltételeit. A következő, már részletesebben leíró szabályozást 1994-ben fogadta el az Országgyűlés. Ez a rendelet a 42/1994. (VI. 28.) FM rendelet a méhanyanevelő telep üzemeltetésének engedélyezéséről, valamint a méhanya és szaporítóanyag előállításáról, felhasználásáról, (2. melléklet) - foglalkozik a méhanyanevelő telepek üzemeltetése mellett a különböző engedélyköteles tevékenységekkel és a hivatalos szervek feladataival, valamint az azokkal történő ügyintézés menetével. 12

12 Az utóbbi években egyre nagyobb jelentőséget kapott a minőségbiztosítás és a méhegészségügy. Nem csak a méz összetételének, és pollentartalmának kell a felállított kritériumokat megfelelnie, hanem az egész méhészkedési folyamat során nagyon fontos az egészséges méhállomány fenntartása, és a betegségek megelőzése, kivédése. A 70/2003. (VI. 27.) számú FVM rendeletben fektették le az erre vonatkozó szabályokat és rendelkezéseket (3. melléklet). Elmondhatjuk, hogy hazánkban megfelelő módon törvényileg is szabályozva vannak a méhészeti ágazatra vonatkozó elvárások. I.2.2. A magyar méhészkedés története Művelése a történelem során ritkán kapcsolódott falusi gazdaságokhoz, vagy mezőgazdasági üzemekhez, sokkal inkább iparosok, tanítók illetve papok voltak, akik a méhészkedés mesterségével foglalkoztak. Őseink már a Honfoglalás előtt ismerték a méheket és a mézet, nyelvtudósaink szerint e két szavunk finnugor eredetre vezethető vissza. 9 Az Árpádkori királyok idejében már elterjedten művelték hazánkban a méhészkedés mesterségét, erről tesz tanúbizonyságot több akkori helységnevünk is: Méhes, Méhkerék, Födémes, stb. A Honfoglalás utáni első mézzel kapcsolatos írásos dokumentum 1015-ből maradt ránk. Az okmány a pécsváradi monostornak adományozott javakat sorolja fel, többek között 12 méhészről, hat viaszöntőről és egyéb méhészkedéssel kapcsolatos tárgyról is említést tesz. Az idők folyamán a méhészkedésnek nagy gazdasági jelentősége lett a középkori Magyarországon, a méz és a viasz értékes árucikkeknek számítottak. A méhészkedés igen nagy anyagi haszonnal járt, így különféle adókat vetettek ki rá. A későbbi századokban a király mellett már a földművesek is igényt tartottak a méhészeti termékekre kivetett adókra, mely a bevétel egy tizedét jelentette kilenced formájában. Az akkori egyedüli édesítőszer a méz volt, míg a gyertya készítésére méhviaszra volt szükség. A méz és viasz iránt magas áruk ellenére nagy volt a kereslet, mivel új mesterségek kialakulásával ezek nélkülözhetetlen alapanyagként szolgáltak: megjelentek a mézsör-készítők és a viasziparosok, valamint az orvosok, patikusok, vajákosok is használtak mézet készítményeikhez. A XIV. században már élénk kereskedelem folyt a méhészeti termékekkel és 9 Forrás: Nikovitz Antal: A méhész kézikönyve Bp. 12.old. 13

13 a legtöbb város vámot vetett ki rájuk. Ebben az időben szerte Európában a magyar méz, méhviasz, mézsör és mézes tészta jó hírnévnek örvendett. A törökök bejövetelével a magyar méhészkedés és mézkultúránk is tovább fejlődött; ebből az időszakból ered a törökméz kifejezésünk is. A XVII. században a hegyvidékeken már öszvérekkel húzott szekereken szállították a méheket újabb méhlegelőkre s ezzel elkezdődött a méhcsaládok vándoroltatása. A következő évszázadban kissé visszaesett a méhészkedés jelentősége, ami a répacukor megjelenésével és ipari szintű előretörésével magyarázható ben akkori feljegyzések alapján 65 ezer forint értékben vittek ki az országból ra a méz és egyéb méhészeti termékek kivitele elérte a 350 ezer forintot. A következő nagyobb előrelépés Mária Terézia uralkodása ideje alatt történt, amikor 1770-ben Bécsben méhészeti főiskolát alapított, majd öt évvel később végérvényesen eltörölte a méhészeti tizedet, és minden módon támogatta a méhészet fejlesztését. Az első méhészeti előadó, Pete Ferenc tett először említést a kaptár őséről, melyet az különböztetett meg a kastól, hogy deszkából készült. A XIX. század fordulóján jelentek meg az első kaptárak a világon. A század közepén a keretes kaptár, a műlép és a pergető forradalmasította a világ méhészetét. I.2.3. A hazai méhész szerveződés története A hazánkban munkálkodó méhészek együttműködését, intézményes formában való megjelenésének csíráját a bánáti első méhészeti társulat 1765-ös megalakulásával számítjuk. Az első méhészeti egyesületet 1841-ben Székesfehérváron hozták létre. Az 1848/49-es szabadságharc megszakította a kezdeti fejlődést, azonban a palackba a kiszabadult szellemet már visszazárni nem lehetett, s különböző formában az önszerveződés a felszínre tört, utat talált magának s kiszélesedett. A szabadságharc után legelsőnek a Békésmegyei Méhészegyesület alakult meg, Göndöcs Benedek apátplébános vezetésével ben. Nagyobb, regionális szervezetet hozott létre ugyanebben az időben Grand Miklós néptanító Búzáson, Dél-magyarországi Méhészegyesület néven, 1874-ben. Ez az egyesület már szaklapot is indított német nyelven, Ungarische Biene címmel. Évenként vándorgyűléseket tartottak, előadásokkal, kiállítással. Az Ungarische Biene c. szaklap 1877-ben magyarul is megjelent, Magyar Méh címen, majd pár év múltán már csak magyarul jelent meg. 14

14 Időközben 1878-ban, egyes adatok szerint 1879-ben Budapesten is megalakult az Országos Méhészeti Egyesület, országos hatáskörrel, mely nevéből is kitűnt. Néha, korabeli iratokban és visszaemlékezésben Országos Méhészegyesület néven is olvasható, hol külön írva, hol egybeírva a Méhészegyesület névrészt. Az egyesületek fő feladata ebben az időben az oktatás, az ismeretterjesztés volt. Az ekkori idők a méhészeti tudás terjedésének hőskorát jelentették, a babonák, középkori hiedelmek felszámolását, eloszlatására tett erőfeszítéseket, az új elméleti és gyakorlati ismeretek terjesztését. A méhészeti szakirodalom magas színvonalon állt, melyet az is bizonyít, hogy csupán 1945-ig összesen 31 méhészeti témájú szaklap jelent meg hazánkban. A Földművelési Minisztérium 1949-ben alapította meg a Mézforgalmi Nemzeti Vállalatot, melynek kizárólagos joga volt a forgalomba hozott méz ellenőrzésére. A termelőktől közvetlenül csak ez az állami szervezet vásárolhatott mézet értékesítés, illetve ipari feldolgozás céljából. Később ez a szervezet átalakult az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központtá, amelynek feladata az áruméz felvásárlása és forgalomba hozatala volt. I.2.4. Az OMME Országos Magyar Méhészeti Egyesület tevékenysége 10 Már a kezdetektől jelentős lépéseket tett a magyar méhészkedés fejlődése érdekében, melyek fémjelzik munkáját, és bizonyítják, hogy a méhész érdekek érvényesítéséért munkálkodik. Megteremtette, majd megszervezte a két csatornás értékesítési rendszert, megdöntötte az akkori mézfelvásárló szövetkezet, a Hungaronektár monopol helyzetét. A méhészet adóztatási rendszerének kidolgozásában már alakulásakor részt vett, melynek következtében a méhészet állattenyésztésnek minősül. A növénytermesztéshez viszonyítva ez igen kedvező adózást jelent. Elősegítette a propolisz kozmetikai és egészség megőrzésében való szerepének elismerését, elismertetését, minek következtében a propolisz közismertté vált, s ma is forgalmazott cikk az Országos Magyar Méhészeti Egyesület információs oldala, letöltés ideje: :27 15

15 A méhészek, mint termelők közvetlen mézértékesítés lehetőségei jogszabályi hátterének kialakulását és a mézértékesítés elterjedését is kidolgozta. Non profit szervezetként létrehozta a Mellifera Kft.-t, a méhészek felvásárló és értékesítő szervezetét. Ezzel forradalmi változás állt elő a mézpiacon, a méhészek javára. Később azonban a vállalkozás magánkézbe került. Segítette, megszervezte a Méhészeti Terméktanács létrejöttét, melyet az akkori jogszabályi előírások kívántak meg. Alakuló közgyűlése júniusában, bírósági bejegyzése 1993 novemberében, minisztériumi elismerése márciusában történt. Ezzel a társegyesülettel közösen munkálkodott szoros együttműködésben, míg a Méhészeti Terméktanács be nem olvadt az OMME szervezetébe 2004-ben. A Terméktanáccsal közösen részt vett a méhészek támogatási rendszerének a kidolgozásában. Ennek eredménye az aránylag magas, korábban soha el nem ért támogatás. Szorgalmazta az Agrárkamarák Méhészeti Alosztályainak a létrehozását. Folyamatosan részt vett és részt vesz a mindenkori adórendszer kidolgozásában javaslataival, észrevételeivel Az OMME közreműködése során és alapján a korábban érvényes Növényvédelmi Törvény a méhészek számára kedvező irányban változott. A jogszabály mai, érvényben lévő változata az eddigiekhez viszonyítva a legjobb fogalmazású. Segíti a méhészeti könyvkiadást és terjesztést. Megszervezte a Magyar Méhészek I. és II. Világtalálkozóját. Létrehozta a Méhek napja elnevezésű évente ismétlődő sikeres rendezvényét, mely lassan hagyománnyá válik. Segíti, támogatja a regionális méhész rendezvények szervezését. Bekapcsolódott a nemzetközi méhészszervezetek (Apiszlávia, CEFTA, és a legfontosabbként a világszervezetnek, az Apimondiának a munkájába. A hivatalos kapcsolatokon felül a személyes kapcsolatok kialakítására is törekszik az egyesület, melynek során eddig előadást tartott Erich Schifferstein az Apimondia elnökhelyettese és megtiszteltette kongresszusunkat Asger Soogard Jörgensen az Apimondia elnöke is. Elkészítette az Egyesület az OMME hosszú távú programját, melyet az egyesület tagjai széles körben megismerhettek. A jobb kommunikáció és információ áramlás érdekében 5 év óta hírlevelet ad ki az egyesület tagjaink évente három alkalommal, melyben a Méhészet szaklap információin túl részletesebben is tájékoztatást kap a méhész társadalom. A jelenlegi egyik legfontosabb 16

16 feladatának az EU-hoz való csatlakozás szabályainak megismertetése és a szükséges információk gyors továbbítását tűzte ki. Kétévenként méhészkongresszus kerül megrendezésre nemzetközi résztvevőkkel. II. Az Európai Unió méhészeti ágazatának piaci helyzete II.1. A méhészek és a méhcsaládok száma Európai Unióban A statisztikák szerint a 2003-as évben a 15 tagállamot tömörítő EU-ban 460 ezer méhész tevékenykedett, s megközelítőleg 15 millió méhcsalád található Európában, így az egy négyzetkilométerre jutó méhsűrűség hétszerese a világ átlagának. Az európai hivatásos méhészek többsége három országban koncentrálódik: Spanyolországban (16,4%), Görögországban (12,5%), illetve Franciaországban (3%). 2. ábra A méhészek száma az egyes EU tagországokban A többi 7 tagország Anglia Ausztria Portugália Németország Olaszország Görögország Franciaország Spanyolország hivatásos Méhészek összesen Forrás: Méhészeti Terméktanács Az EU-s méhészek közül mindössze 13 ezerre tehető az úgynevezett professzionális, hivatásos méhészek száma, akik az EU Mezőgazdasági Bizottságának javaslata alapján legalább 150 méhcsaládos állománnyal rendelkeznek. Viszont érdemes megjegyezni, hogy a hivatásosnak nevezett méhészek gondozása alatt áll az Európában található méhcsaládok mintegy 42 százaléka, amely egyértelműen mutatja a méhállomány jelentős mértékű koncentrálódását. A legtöbb méhcsalád Spanyolországban (2,2 millió), Franciaországban (1,5 millió), Görögországban (1,2 millió) és Olaszországban (1,1 millió) található (3. ábra). 17

17 A méhállomány megoszlása az egyes EU tagországokban A többi 7 tagország Anglia Ausztria Portugália Németország Olaszország Görögország Franciaország Spanyolország ábra hivatásos méhészeknél Méhcsaládok összesen Forrás: Méhészeti Terméktanács Sajnálatos módon a gyenge jövedelmezőség valamint a harmadik országokból érkező méz versenye miatt az igen nagy ökológiai és gazdasági jelentőségű méhészet hanyatlik. Nélküle az EU-ban növényfajt fenyegetne a kihalás veszélye. A méhek megporzó tevékenysége a mezőgazdaságnak tizenöt-húszszor nagyobb hasznot hajt, mint a méztermelés. 11 A mézértékesítés szempontjából a mézhozam legalább fele közvetlenül jut a fogyasztóhoz és kiskereskedőhöz az Európai Unióban. Ez alól egyedül Spanyolország a kivétel. A fogyasztóknak történő közvetlen értékesítés az eladások 38 százalékát, a kiskereskedőknek történő értékesítés pedig 22 százalékát teszik ki, ami azt jelenti, hogy a termelők által értékesített méz több mint fele közvetlenül kerül értékesítésre. A fogyasztói árakat tekintve a közvetlen eladási árak Németországban és Ausztriában a legmagasabbak, kb euró kilogrammonként. A nem közvetlenül értékesített, azaz hordóban eladott lédig méz ára az előbb említettektől jóval alacsonyabb. Azokban a tagállamokban, ahol a hivatásos méhészek aránya a legmagasabb, tulajdonképpen a hordós méz ára hasonló a magyarországi virágméz felvásárlási árához Forrás: Léner József: Uniós számok, Méhészet, szám. 18

18 II.2.1. Az Európai Unió mézfogyasztása Az Európai Unió 286 ezer tonnás mézfogyasztásával rekordot ért el. Az egy főre jutó átlagos mézfogyasztás az utóbbi években emelkedést mutat (0,8 kg/év), és előfordulnak nagy mézfogyasztási kultúrával rendelkező országok, mint például Görögország 1,7, Ausztria 1,4, Portugália 1,2 és Németország 1,1 kilogrammos fejenkénti fogyasztással. II.2.2. Mézfogyasztási szokások Az EU-ban megtermelt méz 85 százalékát a háztartások fogyasztják, a fennmaradó 15 százalék pedig ipari felhasználásra kerül. Az EU tagállamai közül Olaszországban a legnagyobb arányú mintegy 40 százalék a méz ipari felhasználása. Az ipari mézet elsősorban a sütő-, édes-, malom-, és a szeszipar dolgozza fel édesítőszerként. Ezen kívül alapanyagkén használja a gyógyszer-, a kozmetikai-, valamit a dohányipar. Az alacsony beszerzési értékű helyettesítők invertcukor, izocukor elterjedése ellenére, a méz megőrizte vezető pozícióját az élelmiszeripari feldolgozásban, amelynek oka, hogy rendkívül értékes alkotórészeket tartalmaz. II.3. A mézértékesítés formái A méz értékesítése tagállamonként változatos képet mutat. Az uniós méhészek az általuk megtermelt méznek csaknem felét háztól, közvetlen értékesítés formájában adják el. Az ezen felül fennmaradó mézmennyiség felét még mindig nem a nagykereskedők viszik el, hanem termelői csoportoknak, szövetkezeteknek, illetve egyesüléseknek adják tovább, akik kiszerelő és csomagoló üzemeikben saját márkanév alatt címkézve értékesítik azt ami főleg Spanyolországban és Írországban jellemző. Az Európai Unióban a méz termékpálya részei a termelés, a csomagolás és a kereskedelem. A termékpálya szakaszai az egyes tagállamokban eltérhetnek, és azokat három különböző forma jellemzi: méhészetek, amelyek rendelkeznek feldolgozási-, és csomagolási kapacitással. Ezek a méhészek a mézet közvetlenül értékesítik a fogyasztónak, üzleti forgalmuk nem jelentős, importméz forgalmazásával nem foglalkoznak. 19

19 szövetkezések, melyek felvásárlással, feldolgozással, csomagolással és értékesítéssel foglalkoznak, gyakran saját márkával is rendelkeznek, valamint importmézet is forgalmaznak. csomagolóüzemek, melyek egyaránt vásárolják az EU-n belül előállított mézet, valamint importmézet is, saját márka használata céljából. A mézet viszonteladóknak és ipari felhasználásra is értékesítik. II.4. A magyar méhészeti ágazat helyzete Az utóbbi években az Európai Unióhoz való csatlakozásunk közeledtével több tanulmány, valamint értekezés is készült a magyar méhészeti ágazat felmérése és számbavétele céljából. Ezek rendkívül hasznos információk nem csak maguknak a méhészeknek, hanem az agrárium ennek a szegmensével foglalkozó szakembereinek is. Úgy gondolom, hogy elég alapos és részletes elemzések készültek, melyekből átfogó képet kaphatunk a magyar méhészkedés jelenlegi helyzetéről. Az EU-hoz való csatlakozásunk következményeként született meg az Európai Tanács 797/2004. rendeletének 3. cikkelyében előírt jelentés a méhészeti ágazat termelési és értékesítési szerkezetéről, valamint ugyanezen rendelet 1. cikkelyében megkövetelt Méhészeti Nemzeti Program. A 797/2004. számú rendelet tekintettel a méhészeti ágazat jelentőségére és sajátosságaira intézkedéseket, támogatásokat tartalmaz a méhészeti ágazat fejlesztésére. Az uniós támogatásokhoz való jutás egyik feltétele az, hogy az egyes tagállamok összeállítsanak egy olyan nemzeti programot (NP), amelynek célja a méztermelési és értékesítési feltételek javítása. II.4.1. A hazai méhészetek száma és szerkezete 4. ábra A méhészetek száma Forrás: Méhészeti Terméktanács 20

20 A magyar méhészeti ágazat több mint 15 ezer magyar család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást, így közvetve is hozzájárul a vidék népességmegtartó képességéhez. Megfigyelhető, hogy az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat a méhészetek számának alakulása. A 2003-as évben méhészt regisztráltak a Méhészeti Terméktanács munkatársai hazánkban. Egy 1991-es csúcsot követően a méhészetek folyamatos, hullámzó és lassú csökkenést mutatnak. Ennek oka a szerkezeti felépítésben keresendő. Egyre inkább terjed a professzionális méhészkedési kultúra a kedvtelésből való méhészkedés háttérbe szorulásával egyidejűleg. A méhészkedés tevékenységének végzése során felmerülő költségek és kiadások a kisebb állománnyal rendelkező méhészetekben nem, vagy csak részlegesen fedezhetőek. 5. ábra családos 16% 150 vagy annál több 7% A méhészetek megoszlása családszám szerint < 20 családos 39% családos 24% családos 14% Forrás: Méhészeti Terméktanács A méhészetek családszám szerinti megoszlásánál is megfigyelhető, hogy az ágazatra a szétaprózottság jellemző. A 20 vagy annál kevesebb méhcsaláddal rendelkező méhészek aránya a legmagasabb, mintegy 39 százalék. A legalább 150 méhcsaláddal tevékenykedő méhészek eddig csak 7 százalékos, de folyamatosan emelkedő arányt képviselnek (5. ábra). Ez a jövőre nézve amiatt is fontos, mivel az Európai Unióban csak a legalább 150 méhcsaládot tartó méhészetek arányában részesülhet a magyar méhészágazat támogatásokból. Hazánkban 98 darab 300 vagy annál több méhcsaláddal rendelkező méhészet található, a 400 vagy annál több méhcsaláddal rendelkező méhészetek száma pedig 21, míg az 500 vagy annál több méhcsaláddal bíró méhészetek közül hetet regisztráltak. A legnagyobb magyarországi méhészethez 962 méhcsaláddal tartozik, mely kiugróan magas családszámával egyedi színfoltja a hazai méhészágazatnak. 21

152/2007. (XII. 22.) FVM rendelet

152/2007. (XII. 22.) FVM rendelet 1 152/2007. (XII. 22.) FVM rendelet a Magyar Méhészeti emzeti Program alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének

Részletesebben

A MAGYAR MÉHÉSZETI NEMZETI PROGRAM 2007-2010. Bevezetés. I. Jelentés a magyar méhészeti ágazatról

A MAGYAR MÉHÉSZETI NEMZETI PROGRAM 2007-2010. Bevezetés. I. Jelentés a magyar méhészeti ágazatról Melléklet a 152/2007. (XII. 22.) FVM rendelethez A MAGYAR MÉHÉSZETI NEMZETI PROGRAM 2007-2010 Bevezetés A Tanács 797/2004/EK rendelete - tekintettel a méhészeti ágazat jelentőségére és sajátosságaira -

Részletesebben

A MÉHÉSZET ÉS A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG

A MÉHÉSZET ÉS A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG A MÉHÉSZET ÉS A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG (ESETTANULMÁNY) Készítette: Magyar Tárek Zoltán Kaposvári Egyetem III. évfolyamos Kereskedelem és Marketing szakos hallgatója 1 Bevezetés Horváth Zoltán és neje 2008-ban

Részletesebben

A magyar méz minőségének védelme

A magyar méz minőségének védelme A magyar méz minőségének védelme Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár országos főállatorvos Bak, 2011. február 11. ...ha a méhek eltűnnek, az emberi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Természetesen Magyar Méz

Természetesen Magyar Méz Természetesen Magyar Méz A magyar méz méltán világhíres, Magyarország évi mintegy huszonötezer tonna méz exportjával a világ mézke nagy méhészeti uniós tagországok közé, bár hazánkban ezt kevesen tudják.

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-100 számú irányelv Megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott mézfélékről Honey with disctinctive quality indication Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1 22. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság. PE414.222v01-00 13.10.2008

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1 22. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság. PE414.222v01-00 13.10.2008 EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság PE414.222v01-00 13.10.2008 MÓDOSÍTÁS: 1 22 Neil Parish (PE412.276v01-00) a méhészet helyzetéről AM\746991.doc PE414.222v01-00 AM_Com_NonLegRE

Részletesebben

152/2004. (X. 18.) FVM rendelet

152/2004. (X. 18.) FVM rendelet 152/2004. (X. 18.) FVM rendelet a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

A méhészet, méztermelés helyzete és lehetőségei, különös tekintettel Észak-Magyarország megyéire

A méhészet, méztermelés helyzete és lehetőségei, különös tekintettel Észak-Magyarország megyéire A méhészet, méztermelés helyzete és lehetőségei, különös tekintettel Észak-Magyarország megyéire Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Bevezetés...2 A méhészet és a méz szerepe...2 Hazánk

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46. A K I Borpiaci információk II. évfolyam / 22. szám 24. november 23. 45- Bor piaci jelentés 1-4. táblázat, 1-3. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2-5. oldal 5. táblázat: Fogyasztói árak

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács A baromfi ágazat stratégiája Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21

Részletesebben

ORSZÁGOS MÉHÉSZETI PROGRAM

ORSZÁGOS MÉHÉSZETI PROGRAM ORSZÁGOS MÉHÉSZETI PROGRAM 2011 2013 MŰSZAKI JELENTÉS Méhcsaládok (2010) 1.178178 ezer család Méhcsaládok (2011) 1.206 ezer család Előállított méz mennyiség (2010) 22.224 tonna Előállított méz mennyiség(2011)

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

A MÉHÉSZET MAGYARORSZÁGON 2000-BEN

A MÉHÉSZET MAGYARORSZÁGON 2000-BEN A MÉHÉSZET MAGYARORSZÁGON 2000-BEN KECSKÉS CSABA DR. KULCSÁR RÓZSA A Központi Statisztikai Hivatal 2000. április 1. és 21. között általános mezőgazdasági összeírást (ÁMÖ) hajtott végre. A 2000. évi ÁMÖ

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A méhészet múltja, jelene, jövője

A méhészet múltja, jelene, jövője A méhészet múltja, jelene, jövője A méhészet ősi foglalkozás. Már az ősember is " méhészkedett". A mézelő méhek odujait rabolta ki. Aztán később a méhvadászokból lettek a méhészek, akik már nemcsak kirabolták,

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015.

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015. Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai Miért (nem) Magyarországon? 53. Közgazdász vándorgyűlés Logisztikai szekció Miskolc, 2015. szeptember 4. 2015. Tartalom Az e-kereskedelem növekedési

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait)

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait) TR 2014 Szöveges magyarázat a 2014. üzleti évhez: Társaságunk a 2014. év során tőkeerejének növelését tűzte ki fő prioritásként. A kiemelt célok között szerepelt a korábbi bankhitelek saját forrásokkal

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA

Részletesebben

Az osztrák gazdaság főbb mutatói

Az osztrák gazdaság főbb mutatói Üzleti lehetőségek Ausztriában Nyitott szemmel a német és osztrák piacon Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kecskemét 2013.05.23. Az osztrák gazdaság főbb mutatói Lakosság millió fő A GDP értéke

Részletesebben

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Bevezető...2 A szántó árának és forgalmi értékének alakulása...2 További művelési ágak áralakulása...3 Országos

Részletesebben

NETYE BÁLINT Nyugat-Békés megye netye.balint@trigo.hu +36 30 536 8020 1 HORVÁTH PÉTER. Zala, Nyugat-Somogy 2 KASÓ ANDRÁS

NETYE BÁLINT Nyugat-Békés megye netye.balint@trigo.hu +36 30 536 8020 1 HORVÁTH PÉTER. Zala, Nyugat-Somogy 2 KASÓ ANDRÁS 2015 1 HORVÁTH PÉTER 10 Zala, Nyugat-Somogy 8 horvath.peter@trigo.hu 9 5 12 +36 30 251 0178 1 2 KASÓ ANDRÁS 13 11 Baranya, Somogy megye 6 2 kaso.andras@trigo.hu 4 +36 30 525 1775 3 LUDÁNYI PÉTER Baranya,

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Árváné Ványi Georgina. Debrecen

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Árváné Ványi Georgina. Debrecen DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Árváné Ványi Georgina Debrecen 2011 DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI INTÉZET IHRIG KÁROLY

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők Az értékesítési rendszer szereplői Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Tóth É. - Kereskedelmi ismeretek 2 Az értékesítési rendszer

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

Az ágazat helyzete, tendenciák a gyümölcslé, gyümölcsital és ásványvízfogyasztás alakulásában

Az ágazat helyzete, tendenciák a gyümölcslé, gyümölcsital és ásványvízfogyasztás alakulásában Az ágazat helyzete, tendenciák a gyümölcslé, gyümölcsital és ásványvízfogyasztás alakulásában Bikfalvi Istvánné Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége Zöldség és gyümölcslevek

Részletesebben

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt.

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt. Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t- online.hu www.zoldforras.hu 25. Hírlevél TERMÉNYPIACI

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0

Részletesebben

Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban

Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban 8 gazdálkodás 55. ÉVFOLYAM 1. SZÁM, 2011 TA NULMÁNY Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban POPP JÓZSEF JUHÁSZ ANIKÓ Kulcsszavak: élelmiszerlánc, beszállítók, vevői erő, koncentráció,

Részletesebben