AZ ÖNTÖZÉS ÉS AZ ÉVJÁRAT HATÁSA A PARADICSOM TERMÉSMENNYISÉGÉRE ÉS MINŐSÉGÉRE. KULCSSZAVAK: paradicsom, öntözés, termésmennyiség, beltartalom,

Átírás

1 AZ ÖNTÖZÉS ÉS AZ ÉVJÁRAT HATÁSA A PARADICSOM TERMÉSMENNYISÉGÉRE ÉS MINŐSÉGÉRE DEÁK KONRÁD 1, SZUVANDZSIEV PÉTER 1 HELYES LAJOS 1, LUGASI ANDREA 2, PÉK ZOLTÁN 1, 1 Szent István Egyetem, Gödöllő Kertészeti Technológiai Intézet 2 Fodor József Országos Közegészségügyi Központ, Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, Budapest KULCSSZAVAK: paradicsom, öntözés, termésmennyiség, beltartalom, A paradicsom a világon az egyik legnagyobb mennyiségben fogyasztott zöldségfaj, amelynek fogyasztási igényéhez párosul, az óriási termőfelület és termésmennyiség is. Fontos szem előtt tartani, hogy a friss paradicsom és a különböző paradicsom alapú termékek iránti igény folyamatosan növekedő tendenciát mutat, amelynek egyik fontos oka, hogy magas ásványi anyag tartalma és antioxidáns, egészségvédő hatása miatt, igen hasznos táplálék. Számos pozitív hatással rendelkezik, az emberi szervezet számára. Például a szív- és érrendszeri problémák és más, nem fertőző megbetegedések, mint a rákos elváltozások különböző típusának megelőzése. Kísérletünk célja az volt, hogy szabadföldi ipari paradicsomállományokon összehasonlítsuk az öntözés hatását, a termésmennyiség és az érzékszervi szempontból fontos beltartalmi paraméterek tekintetében, két nagymértékben eltérő időjárási feltételekkel rendelkező évben. A fogyasztók és a feldolgozóipar számára egyaránt fontos beltartalmi paramétereket vizsgáltuk, amelyek a vízoldható szárazanyagtartalom, a szénhidrát- és savtartalom. A 1-es egy extrém csapadékos, a természetes csapadék összmennyiségét tekintve, a szabadföldi ipari paradicsom vízigényét kielégítő, de még is kedvezőtlen évjárat volt. Míg 11-ben az állományok kritikus fejlődési időszakában a csapadék, a szükséges vízmennyiség felét sem biztosította, amihez, szinte folyamatosan, igen magas hőmérséklet párosult. Ezek az eltérő időjárási feltételek nagymértékben befolyásolták a termésmennyiségeket. Míg a 1-es évben az öntözött állomány, Magyarország ökológiai és ökonómiai feltételei mellett elvárható 8-9 t/ha termésmennyiségnek nem egészen a 4%-át adta, addig, az azt követő, meleg, csapadékszegény 11. év öntözött kezelései t/ha közötti átlagtermést értek el.

2 BEVEZETÉS ÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS Napjainkban a paradicsom egyike a legkedveltebb zöldségféléknek. 1-ben a világon 4,5 millió hektáron termesztették és közel 152 millió tonna termésmennyiséget állítottak elő. Ennek a termésmennyiségnek kb. 3 % -a az ipari célú paradicsom. Magyarországon ugyanebben az évben mindössze 1874 hektáron 134 ezer tonna termést állítottak elő (FAOSTAT 1). Jelen tanulmány célja, hogy megvizsgáljuk az öntözés hatását az ipari paradicsom termésmennyiségére és az érzékszervi valamint a feldolgozó ipar számára fontos jellemzőire, melyek a vízoldható szárazanyag (Brix ), összes szénhidráttartalom és a savtartalom. A paradicsom beltartalmi értékeit alapvetően két csoportra oszthatjuk. Az egyik része a vízben nem oldható szárazanyag-tartalom, a másik, pedig a vízoldható szárazanyagtartalom (Brix ), amely 5-7%-át a redukáló cukrok adják. Az értéke általában 4-7 között alakul (ATHERTON és RUDICH, 1986). A Brix értékét számos tényező befolyásolhatja. Ezek közül a legjelentősebb a fajta, a termesztés módja és a termesztési körülmények (HELYES, 1999). A paradicsom savtartalma,3,9 között ingadozik, így a bogyó ph értéke 4,26 4,82 között alakul (FARKAS, 1994). A cukor- és a savtartalom egymáshoz viszonyított aránya határozza meg alapvetően a paradicsom ízét, zamatát. A megfelelő öntözési- és tápanyag-ellátási technológia, fontos elem a hozam és a beltartalmi értékek alakulásában (ZHU et al., 12). HELYES et al., (9) kutatásai szerint a megnövelt vízmennyiség pozitívan hat a termésmennyiségre és negatívan a Brix tartalomra. Másrészről a vízkészletek korlátozottsága miatt egyre inkább szükség van a felhasznált víz mennyiségének csökkentésére és a precízen megtervezett öntözési technológiákra (ZEGBE- DOMÍNGEZ et al., 3). A részleges gyökérzóna öntözés nagymértékben képes csökkenteni a vízfelhasználást ipari paradicsom esetében anélkül, hogy negatív hatással lenne a termés mennyiségére (BATTILANI et. al., 9). Fontos megjegyezni, hogy a tápértéket és a beltartalmi minőséget nagymértékben befolyásolja a vízminőség is (DORAIS et al., 8). ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet két egymást követő évben (1, 11) végeztük a gödöllői Szent István Egyetem Kertészeti Tanüzemének területén, amely talajtípus tekintetében, vályogos homokkal és barna erdőtalajjal rendelkezik. A talajvíz 5 méternél mélyebben helyezkedik el, amely a növények számára már hozzáférhetetlen.

3 hőmérséklet ( C) (1) csapadék (mm) (2) A kísérletben az Uno Rosso F 1 determinált hibridet vizsgáltuk és értékeltük. Ez egy hagyományos bogyó-átlagtömegű ipari felhasználásra szánt fajta. A magvetés 1-ben március 29-én történt, 11-ben április 5-én, a palántákat, pedig május 5-én és április 29-én ültettük ki ikersoros elrendezésben. A sortávolság 1+4cm, a tőtávolság 3cm, így a négyzetméterenkénti növényszám 4,2 darab volt. 1 az elmúlt 1 év legcsapadékosabb éve, míg 11 egy viszonylag száraz évnek mondható. 1-ben két víz-ellátottsági kezelést alkalmaztunk: öntözetlen (kontroll) és rendszeresen öntözött (optimális víz-ellátottságút), míg 11-ben ezen kezeléseken kívül az optimális vízellátottsághoz képest a napi vízigény 5 illetve 75%-át adtuk ki. A meteorológiai adatokat a két évre vonatkozóan az 1,2 ábrák mutatják be. Az öntözés csepegtető rendszerrel végeztük heti 3 alkalommal (hétfő, szerda, péntek) a várható napi középhőmérséklet alakulásának megfelelően és a növény fejlettségétől függően (napi öntözővíz adag (mm) = napi középhőmérséklet,2). A tápanyag-utánpótlást a technológiai elvárásoknak megfelelően végeztük (HELYES és VARGA 1994). A betakarítás 1-ben szeptember 1-én és 11-ben augusztus -án történt egy-menetben. A szedést 4 ismétlésben randomizáltan végeztük. A szedést követő osztályozás során különválogattuk a piacképes és a nem piacképes terméseket minden ismétlés esetén, majd lemértük ezek tömegét dátum Csapadék (2) Min Max 1. ÁBRA. A hőmérséklet és a csapadékviszonyok alakulás a tenyészidő során 1-ben

4 hőmérséklet ( C) (1) csapadék (mm) (2) dátum Csapadék (2) Min Max 2. ÁBRA. A hőmérséklet és a csapadékviszonyok alakulás a tenyészidő során 11-ben Az érett mintákat a szedés napján 4 ismétlésben, (ismétlésenként kb. 1 kg) az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetbe szállítottuk, ahol még aznap feldolgozásra kerültek. A vizsgált paraméterek és módszerek a következők voltak. A vízoldható szárazanyag-tartalmat refraktométer segítségével, a szénhidráttartalmat Schoorl-Regenbogen módszerrel, a savtartalmat MSZ ISO 75 szabvány szerint határoztuk meg. EREDMÉNYEK A 1-es év az elmúlt száz év legcsapadékosabb éve volt. Az sokéves átlag csapadékmennyiség csaknem duplája hullott, amely nagymértékben befolyásolta a termesztett növényeink, így a paradicsom fejlődési ütemét és termésmennyiségét is. A vegetációs időszak alatt, átlagosan több mint napi négy milliméter csapadék hullott. A rendszeres, sok esetben intenzív esők a növények mikroklímáját sok tekintetben, alaposan megváltoztatták, amely termésdepresszióhoz vezetett. Ez egyrészről azért következett be, mert a paradicsom kötődésének időszakában a nagy mennyiségű csapadék megnövelte a levegő páratartalmát, ami miatt a pollenszemek összetapadtak, így csökkent a termékenyülés mértéke. Másrészről pedig, a hőmérséklet a növény igényeinek nem volt megfelelő, tehát gyakran süllyedt 14 C ra vagy az alá, ami szinté korlátozta a kötődést (1. Ábra). A 1-ben végzett kísérlet, öntözetlen állományának a termésmennyiségét az is csökkentette, hogy az évjárat

5 UK-1 U1-1 UK-11 U5-11 U75-11 U1-11 t/ha csapadékeloszlása nem volt kielégítő. Június közepétől július második dekádjáig egy meleg, de ugyanakkor csapadékmentes időszakban fejlődtek a bogyók, amely tényezők összességében a kevés bogyó mellett kis bogyó átlagtömeget adtak. Tovább csökkentette a piacképes bogyók számát, hogy a rossz kondícióban lévő növényeket a kedvezőtlenül magas páratartalom miatt, a vegetációs időszak második felétől a Fitoftóra is megtámadta. Így a kontroll állomány csupán 11,4 t/ha-os termésátlagot adott, míg az önözött 33,7 t/ha-t. A nem piacképes termés mennyisége az öntözött állományban volt magasabb, átlagosan 11,7 t/ha, míg az öntözetlen állomány 4,9 t/ha-t Piacképes (1) Nem piacképes (2) 3. ÁBRA. A termésmennyiség alakulása a vizsgált években (1-11) 1-el ellentétben, 11, egy kifejezetten száraz, napos év volt. A fény mennyisége és a hőmérséklet is a paradicsom ökológiai igényeinek megfelelően alakult, emiatt jelentős termésdepressziót nem figyeltünk meg. Az öntözésen felül, időszakosan lehullott 1 millimétert maghaladó csapadékmennyiségek, nem hűtötték le a növények mikroklímáját. Károsan magas páratartalom nem alakult ki, sem a kötődés időszakában, sem pedig a tenyészidőszak hátralévő részében. Ezekből következően a 11-es évjárat termésmennyiségei alapvetően felülmúlták, az azt, megelőzőét és a legkisebb termésmennyiséggel rendelkező öntözetlen állomány is 62,1 t/ha-t termett. Érdekes ugyanakkor, hogy nem a 1, ill. a 75%-os öntözést kapott paradicsomállomány volt a

6 legmagasabb termésátlagú. Míg ezek sorrendben, 96,3- valamint 119,1 t/ha-os termésátlagot adtak, addig a 5%-os vízadaggal öntözött növények 131,1 t/ha-os termésátlagot képeztek. A magasabb vízadagú, 75 ill. 1%-os öntözés esetében az alacsonyabb termésátlagok két dologra vezethetők vissza. Egyrészt az öntözővíz, gyökérzónára gyakorolt, nagyobb mértékű hűtőhatására, amely a gyökértevékenységet korlátozhatta. Valamint arra, hogy a nagyobb vízadagok hozzájárultak a tápanyagok kimosódásához, olyan rétegekbe, ahol a gyökerek számára már nem voltak elérhetők. Nem piacképes termések tekintetében a kontroll állomány esetében volt a legnagyobb a kiesés mértéke, amely 2,9 t/ha-t jelentett, ezt követte az 5%-os (2,5 t/ha), majd a 1%-os öntözést kapott állomány (1,9 t/ha). A legalacsonyabb piacképtelen termésmennyiséget a 75%-os öntözést kapott állomány adta, 1,3 t/ha-os átlaggal (3. ábra). E tekintetben általános érvényű következtetést nem lehet, nem tudunk levonni, ehhez több év kísérleti eredményeit kell együttesen értékelni UK (4) U1 (5) UK U5 (6) U75 (7) U1 Brix 5,21±,19 4,66±,27 6,7±,5 5,8±,3 5,5±, 5,5±,1 (%) (1) Szénhidrát 2,43±,26 1,6±,24 1,9±,1 2,3±,5 2,1±,4 2,6±,1 (g/1g) (2) Sav (g/1g) (3),28±.5,38±,1,38±,2,42±,11,34±,2,34±,3 1. táblázat BELTARTALMI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI (1-11) UK: kontroll, U1: 1% öntözés, U75: 75% öntözés, U5: 5% öntözés A beltartalmi paraméterek átlagértékei az 1. táblázatban olvashatók. A fogyasztók, és a feldolgozóipar számára egyaránt fontos összetevőket mutatja be. Brix tekintetében, amely a vízoldható szárazanyag tartalmat jelent és megközelítőleg 5%-a cukrokból áll, mindkét évben az öntözetlen állományok adtak magasabb értékeket. Ez teljes mértékben az elvárások és a korábbi kísérleteink eredményeivel megegyezik. Ugyanakkor jól látszik a különbség a két vizsgált évjárat között is. A kontrollkezelésekben 1-ben a Brix több mint %-kal volt alacsonyabb, mint 11-ben. A melegebb és szárazabb 11-es év bogyóinak Brix értékei még az öntözött állományokban is magasabbak voltak, mint a 1-es év öntözetlen állományából származóké. Ennek okai, pedig a további abiotikus tényezők növényre gyakorolt hatásában is keresendők. Ha a növények a hűvös és valószínűleg fényhiányosabb évben nem tudnak megfelelő hatásfokkal fotoszintetizálni a cukor előállítása és bogyóba épülése, más tápelemekkel együtt alacsonyabb értékeket fog elérni. A szénhidrátok

7 felhalmozása a csapadékos évben, a kontroll állományban volt szintén nagyobb mértékű, míg a melegebb és szárazabb évben az öntözött állományokban volt ugyanez megfigyelhető. Azonban a cukortartalom és Brix mennyiségének aránya ezekben az években nem mutat összefüggést. A paradicsom savtartalma szintén fontos szerepet játszik a bogyó ízének kialakításában, de a vizsgált évjáratokban összefüggés nem mutatható ki a kezelések és a savtartalom felhalmozódása között. Összességében, mindkét évjáratra igaz, hogy az öntözés hatását a termésmennyiségre és minőségre nagymértékben befolyásolják a növekedési időszak környezeti feltételei, különös tekintettel igaz ez, a hőmérsékletre és a csapadék mennyiségére (HELYES et al., 12). A kutatást a TECH-9-A3-9-23, USOK9 és a TÁMOP B-11/2/KMR- 11 számú pályázatok támogatták EFFECT OF IRRIGATION AND SEASON ON YIELD INGREDIENTS OF PROCESSING TOMATO QUANTITY AND DEÁK, K. 1, SZUVANDZSIEV, P. 1 HELYES, L. 1, LUGASI, A. 2, PÉK, Z. 1 1 Institute of Horticultural Technology, Szent István University, Páter K. út 1., H-213 Gödöllő, Hungary 2 Jozsef Fodor National Center of Public Health, National Institute for Food and Nutrition Science, Gyáli út 3/a., H-197 Budapest, Hungary deak.konrad@mkk.szie.hu; szuvandzsiev.peter@mkk.szie.hu KEYWORDS: tomato, irrigation, yield, ingredients SUMMARY The tomato is one of the most commonly consumed vegetables in the world, which coupled with consumer demands and huge production-surface and volume. It is important to mention, that the demand of fresh tomatoes and the special tomato-based products show upward trend, which reason, that the tomatoes have high mineral and antioxidant content, so very healthy. There are many positive effects for the human body. For example good for cardio-vascular and other non-infectious illnesses, such as prevention of various types of cancer. The aim of the study that we compared the

8 irrigation effect, the yield quantity and the nutrient content of open field processing tomato in two very different climatic conditions years. Due to the consumers and processing industry also important ingredients were measured, as the total soluble solids, carbohydrates and the organic acid content. 1 was a very rainy year, the precipitation satisfied the water requirements of tomatoes. While in 11, in the active growth period, the precipitation wasn t satisfying the water requirements and the temperature was very high. These different weather conditions greatly influenced by the yield. While in 1 near the ecological and economic conditions of Hungary expect, that the irrigated population produced less than 4% of the expected amount, while in the following year (11) the produce of the irrigated plant stands was 96-13t/ha. TABLES AND FIGURES TABLE 1. Results of the nutrient measurement (1-11) (1) Brix, (2) total carbohydrate (g/1g), (3) organic acid (g/1g), (4) control treatment, (5) 1% irrigation, (6) 75% irrigation, (7) 5% irrigation FIGURE 1. Meteorology data of 1 (1) temperature (ºC), (2) precipitation (mm), (3) date FIGURE 2. Meteorology data of 11 (1) temperature (ºC), (2) precipitation (mm), (3) date FIGURE 3. Yield data (1-11) (1) marketable, (2) non-marketable IRODALOMJEGYZÉK 1. ATHERTON, J. G., RUDICH, J. (1986): A scientific basis for improvement. Chapman and Hall Ltd, London, New York: BATTILANI A., SOLIMANDO D., PLAUBORG F. L., ANDERSEN M. N., JENSEN C. R. and SANDEI L. (9): Water saving irrigation strategies for processing tomato. Acta Horticulturae. 832: DORAIS, M., EHRET, D. L., PAPADOPOULOS, A. P. (8): Tomato (Solanum lycopersicum) health components: from the seed to the consumer. Phytochemisrty Reviews. 7: FAOSTAT (1): Production crops. FAOSTAT Agricultural production database. (13 január 11.) 5. FARKAS, J. (1994): Paradicsom in BALÁZS S.(szerk.): Zöldségtermesztők kézikönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest

9 6. HELYES, L. (1999): A paradicsom és termesztése. SYCA Szakkönyvszolgálat, Budapest: HELYES, L., DIMÉNY, J., BŐCS, A., SCHOBER, GY., PÉK, Z. (9): The effect of water and potassium supplement on yield and lycopene content of processing tomato. Acta Horticulurae. 823: HELYES, L., LUGASI, A., PÉK, Z. (12): Effect of irrigation on processing tomato yield and antioxidant components. Turkish Journal of Agriculture and Forestry. 36 (6): HELYES, L., VARGA, GY. (1994): Irrigation demand of tomato according to the results of three decades. Acta Horticulturae. 376: ZEGBE-DOMÍNGUEZ, J. A., BEHBOUDIAN, M. H., LANG, A., CLOTHIER, B. E. (3): Deficit irrigation and partial root-zone drying maintain fruit dry mass and enhance fruit quality in Petopride processing tomato. (Lycopersycon esculentum Mill.). HortScience. 98: ZHU, Q., ZHANG, M., MA, Q. (12): Copper-based foliar fertilizer and controlled release urea improved soil chemical properties, plant growth and yield of tomato. Scientia Horticulturae. 143: