MKB Családi Otthonbiztosítás:

Átírás

1 MKB Családi Otthonbiztosítás: Biztosításország Biztosítási Alkusz Kft Budapest, Csillaghegyi út telefon: 1/ ; fax: 1/ Biztosítási események alapcsomag: Tűz: A tűz az olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan, továbbterjedésre képesen, hő, láng, fény és füsthatás kíséretében. A rendeltetésüknél fogva láng, hő és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkező tűzkárt a biztosító csak akkor fizeti meg, ha a tűz más tárgyakra átterjedve azokat is felgyújtja. Villámcsapás: Villámcsapás az olyan elektromos töltéskiegyenlítődés, nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló, gyújtóhatással közvetlenül károsít Villámcsapás indukciós (másodlagos) hatása: A villám becsapódásának 1 km es körzetében, a mágneses térerősség változással összefüggésben keletkező indukciós túlfeszültség által, a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban okozott kár. Robbanás és összeroppanás: A robbanás vagy összeroppanás olyan hirtelen energia felszabadulással, akusztikai hatással együtt járó rombolás, amely két egymástól elválasztott térben létrejövő, illetve meglevő nyomáskülönbség által, az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása miatt, vagy mellett keletkezik. Vihar: A vihar olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés eléri, vagy meghaladja a 62 km/h sebességet. Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált tetőn (ide nem értve az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedését), ajtón, ablakon, nyitva hagyott ajtón, ablakon keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz áztatással kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban. Jégverés: A jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt keletkezett kár, továbbá az épület állandó fedésében a jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt keletkezett nyíláson keresztül, a fedés károsodásával egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár. Árvíz: Árvíznek minősül a kockázatviselési helynek (telephelynek), csapadékhatás következményeként a felszíni élővizek (álló és/vagy folyóvizek) által történő elárasztása. Hónyomás: A hó és jég súlya vagy az olvadáskor meg, illetve lecsúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az épület állandó fedésében emiatt keletkezett nyíláson keresztül, a fedés károsodásával egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár. Földcsuszamlás: A talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében lejtős terepen, hegy vagy domboldalon amiatt keletkezett földmozgás, hogy a talaj egyensúlyi állapota megváltozott és a természetes vagy mesterséges lejtés irányába talajelmozdulás történt. Kő és földomlás: A föld és kőomlás olyan földmozgás, amely annak következtében keletkezett, hogy a lejtős terepen, hegy vagy domboldalon a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása, illetve bármely külső terhe/és miatt a kő, kőtörmelék, szikla, valamint földanyag a természetes lejtés irányába leomlott, lezúdult. Idegen tárgyak rádőlése: Ha valamely idegen, a jelen szerződésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy bármely oknál fogva elveszti addigi statikai egyensúlyát, és rádőléssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban (pl. idegen oszlop, fa rádőlése stb.). Ismeretlen építmény, üreg beomlása: A szerződő tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szerepfő, illetőleg a káreseményig fel nem tárt építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása.

2 Idegen jármű ütközése: Ha az idegen jármű, annak alkatrésze vagy rakománya ütközéssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyban. Csőtörés: A kockázatviselés helyén belüli víz, csatorna, tüzelési, fűtési, hűtési és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek törése repedése, kilyukadása, dugulósa, csatlakozásának elmozdulása miatt kiáramló folyadék vagy gőz, továbbá a kockázatviselés helyén nyitva hagyott csapból kiáramló folyadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár. Felhőszakadás: A felhőszakadásból származó és a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszerelégtelensége miatt összegyűlt csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel okozott kár. Földrengés: A biztosítási esemény az olyan földrengés, amely a Föld belső energiájából származó talajmozgásként állt elő és károsító hatása a Mercalli Sieberg féle skála 5. fokozatát eléri vagy meghaladja. Beázás: A kockázatviselés helyén a kívülről érkező víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk. Tetőbeázás: A tetőbeázás biztosítás alapján a biztosító azokat a károkat is megtéríti, amelyeket a biztosított épület tetőszigetelésének (vagy héjalásának) meghibásodása, nyílászáróinak szigetelési meghibásodása, elöregedése, vízorrhiánya vagy kialakítási hibája következtében a meghibásodott (hibás, elöregedett) részen beszivárgó csapadékvíz okoz a biztosított vagyontárgyakban. Üvegtörés: A biztosított épületek, lakások szerkezetileg beépített, fix vagy nyitható ajtajainak, ablakainak, folyosói, lépcsőházi, erkély lodzsa üvegezésében bármely okból, balesetszerűen bekövetkező törés vagy repedés. Betöréses lopás, rablás: Betöréses lopásnak minősül az a lopás, amikor a tettes úgy követi el cselekményét, hogy a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe a dolog elleni erőszakkal, hamis kulcs használatával nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel, de kimutatható nyomot hagyva, vagy a helyiség, jelen feltételek szerinti rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának a felhasználásával jogtalanul hatol be, és ezt hatósági okirat rögzítette. Betöréses lopásnak minősül a betörési kísérlet során az ingóságokban okozott rongálási kár. Rongálás, vandalizmus: Épületrongálásnak minősül a kockázatviselés helyén a biztosított épületekben, melléképületekben, tárolókban bekövetkezett rongálás, amely az ott elkövetett betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben keletkezett és ezt a tényt hatósági okirat rögzítette. Kiegészítő fedezeti lehetőségek: Az üvegbiztosítás kiterjesztése: a biztosító megfizeti az alapbiztosításban biztosított vagyontárgyak szerkezetileg beépített, fix és nyitható, 4 mm nél vastagabb ajtó és ablaküvegeinek, folyosói és lépcsőházi (saját épület, vagy épületrész esetén), erkély lodzsa üvegezései pótlási költségeit. Különleges üvegezés biztosítása: az épület szerkezetileg beépített különleges üvegezésében, kirakatainak, kirakatszekrényeinek üvegezésében, törésvédő, fényvédő és biztonsági fóliáiban, biztonsági üvegeiben, beépített üvegfalaiban, kopolit üvegezésében, előtető és üvegtető üvegezésében, bútorüvegezésekben, üvegkerámia vagy ceran főzőlap felületén (beleértve az elektronikát is), épületszerkezetbe vagy bútorba beépített tükörfelületekben bekövetkezett törés vagy repedéskár.

3 Akvárium törése Családi balesetbiztosítás Felelősségbiztosítás: Az okozott és bekövetkezett személysérüléses vagy dologi károk, amelyekért a biztosított mint magánember, ezen belül többek között mint belátási képességgel nem rendelkező (pl. gyermek) vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója, emberi erővel hajtott kerékpár és rokkantjármű vezetője, közúti, közlekedési balesetet előidéző gyalogos, szervezett kereteken kívül hobbi célú sporttevékenységet végző személy (a gépi meghajtású sporteszközök kivételével), a kötvényen megjelölt lakás egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója vagy ezek építtetője, felújítója, a kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó személy, háziállat tartója, önvédelmi lőfegyver vagy egyéb önvédelmi eszköz használója e minőségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik. Megtéríti továbbá a biztosító a lakóközösségek (lásd fogalom meghatározások) esetében azokat a tűz, robbanás, valamint vezetékekből vagy azok szerelvényeiből kiömlő víz vagy gőz, és csapadék által előidézett károkat is, amelyek megtérítése iránt a lakóközösség egyes tagja(i) a biztosítottal szemben, a lakóközösség a biztosítottal szemben, a lakóközösség egyes tagja(i) a lakóközösséggel szemben támasztanak igényt. Önrészesedés: A szerződésben megállapított biztosítási események alapján nyújtott szolgáltatásból a biztosító önrészesedést nem von le. Biztosító által ajánlott ingóság biztosítási összeg: A biztosító által ingóságra ajánlott biztosítási összeg , Ft/m 2. Alulbiztosítottság: A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) beszerzésének költsége(i), a biztosító a kárt olyan arányban fizeti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) beszerzésének költsége(i)hez aránylik (a továbbiakban aránylagos térítés). A biztosító háztartási vagyonrész esetén nem alkalmaz aránylagos térítést, ha a biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jön létre. A biztosító a káresemény időpontjában a meglévő védelmi szintek figyelembe vételével az alábbi értékhatárokig vállalja a kockázatot betöréses lopás kár esetén: Minimális mechanikai védelem előírásainak teljesülése esetén: Ingóság értékhatár: Ft; értéktárgy határ: Ft Minimális mechanikai védelem és minimális elektronikai jelzőrendszer előírásainak teljesülése esetén: Ingóság értékhatár: Ft; értéktárgy határ: Ft Részleges mechanikai védelem előírásainak teljesülése esetén: Ingóság értékhatár: Ft; értéktárgy határ: Ft Részleges mechanikai védelem és minimális elektronikai jelzőrendszer előírásainak teljesülése esetén: Ingóság értékhatár: Ft; értéktárgy határ: Ft

4 Minimális mechanikai védelem előírásai: Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külső nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik: Az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek; Az ajtók zárását biztonsági zár* végzi; A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm es, hagyományos, kisméretű tömör téglafal szilárdságával azonos értékű, vagy azt meghaladja Részleges mechanikai védelem előírásai: Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külső nyílászárói a minimális mechanikai védelmén felül az alábbi követelményeket kielégítik: A 2 méternél alacsonyabb alsó élmagasságú és a segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) előírás szerinti ráccsal**, vagy azzal egyenértékű, a MABISZ által minősített, rács kiváltására alkalmas mechanikai szerkezettel (pl. leereszthető belső rács stb.) védettek, vagy rács, illetve mechanikai védelem hiánya esetén, amennyiben a nyílászáró kerete fémből készült és záráspontossága 5 mm en belül van, akkor MABISZ minősítésű és előírások szerint, szakszerűen telepített fóliával, illetve azzal egyenértékűnek minősített biztonsági üveggel védettek. A nyílászárók (ajtók) tokszerkezetei falazókörmökkel, vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz vannak erősítve; Az ajtószerkezetek kiemelés, feszítés ellen védettek; Az ajtók zárását bejárati ajtónként minimum 2 db biztonsági zár végzi úgy, hogy a 2 záródási pont közötti távolság minimum 30 cm, valamint az ajtólap és az ajtótok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja; Két zár alkalmazása esetén minimum az egyik zártörés ellen védett; Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db normál vagy 2 db biztonsági diópánttal van az ajtóhoz rögzítve; A bejárati ajtókon a zárnyelvek minimum 15 mm mélyen zárnak; Az ajtólap és az ajtótok záráspontossága 5 mm en belül van; Bevésőzár esetén az ajtólap külső oldalfala fémlemezzel meg van erősítve; Fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivitelűek; A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 12 cm es, hagyományos kisméretű tömör téglafal szilárdságával azonos értékű, vagy azt meghaladja. * Biztonsági zárnak minősül: a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betűjel kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma a et meghaladja, az egyedi minősített lamellás zár, illetve minden olyan zár, amely a fentiekkel azonos biztonsági fokozatú. ** Minősített rács jellemzői: legfeljebb 100 x 300 mm es osztású, minimum 12 mm átmérőjű köracélból készült, 300 mm enként, de minimum 4 db falazó körömmel a falazathoz erősített, a falazatba történő beépítésnél a minimális beépítési mélység 100 mm, vagy ezzel egyenértékű, kívülről le nem szerelhető más műszaki megoldás.

5 Minimális elektronikai jelzőrendszer előírásai: Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha a tárgyvédelem és személyvédelem nincs kialakítva, a felületvédelem csak a 2 méter alatti alsó élmagasságú nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva. Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott követelmények: A betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre; A rendszer szabotázs ellen védett legyen; A központi egység jelezze a ki és bekapcsolt állapotot külön külön a védelmi körökön és szabotázsvonalon is; A központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett legyen, minimum 1 mm es lágyacélból vagy azzal egyenértékű szilárdságú más anyagból készüljön és eltávolítása, megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást; Az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze; Élesített állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell; A jelző áramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell; A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnése után 1 3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően kapcsoljon éles állapotba; A kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérése csak segédeszköz használatával legyen megoldható; A kültéri hangjelző burkolata szabotázsvédett legyen, minimum 1,5 mm es lágyacélból készüljön, vagy ezzel egyenértékű szilárdságú mechanikai védelemmel rendelkezzen, hangereje haladja meg a 100 db/m t, váltakozó kéthangú jelzéssel jelezzen; Az energiaellátást két egymástól független, kölcsönhatásmentes energiaforrás, hálózat és akkumulátor biztosítsa; Az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás üzemeltetését, 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa; Az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell; A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy védőcsőben kell vezetni; A rendszer kezelése kulcsos vagy kódkapcsolóval történhet; A riasztó szerkezet védett téren belül történő elhelyezése esetén a belépési késleltetés max. 30 mp legyen, kültéri elhelyezésnél biztonsági zárral ellátott minimum 1 mm es lágyacélból készült dobozban legyen.