A SZLOVENSZKÓI ÉS RUSZINSZKÓI ELENZÉKI PÁRTOK II. PÖSTYÉNI ÜLÉSE

Átírás

1 162 Angyal Béla 33 Lõcse, február 19. A Szepesi Híradó Zipser Bote címû hírlap tudósítása a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok második põstyéni találkozójáról, ahol megválasztották az elsõ ülésen létrehozott Közös Bizottság végrehajtó szerveit és tételesen foglalkoztak az egyes népcsoportok sérelmeivel. A SZLOVENSZKÓI ÉS RUSZINSZKÓI ELENZÉKI PÁRTOK II. PÖSTYÉNI ÜLÉSE A szövetkezett ellenzéki pártok évi február 14-én Pöstyénben tartott értekezlete végre akadálytalanul lefolyhatott. [Itt a cenzúra néhány szót törölt] az értekezlet elnöke Szilassy Béla gyásza dacára megjelent, a keresztényszocialisták hivatalosan résztvettek és a messze Ruszinszkó is képviselve volt. A csekélyen látogatott régen oly eleven világfürdõ e napon a vergõdõ Szlovenszkó tengernyi panaszának gyûjtõmedencéje, jövendõ sikeresebb taktikájának elõkészítõ iskolája volt. Pöstyén, amely a maga természeti csodájával már annyi beteget meggyógyított talán meggyógyítja a mi betegségünk gyógyulási folyamatát is. Az ülés megnyitása A közös bizottság elsõ határozatképes ülését Szilassy Béla elnök 11 órakor megnyitja. Bevezetõ szavaiból két pontot kell kiemelnünk, az egyik ama kívánság, hogy gazdasági tekintetben a köztársaság valamennyi lakosa egyforma elbánásban részesüljön és hogy a korrupciót kiirtsák, a másik pedig ama tanács, hogy az intelligencia gyermekeit ne a hivatalnoki, de a politikai függetlenséget biztosító szabadkereseti pályákra nevelje. Dr. Körmendy-Ékes képviselõ indítványára a közös bizottság jegyzõkönyvében kifejezésre jutatja, hogy Szilassy január hó 19-i kitiltása az egész magyarság sérelme volt és egyúttal meleg részvéttel viseltetik az elnök iránt, ki pár nappal azelõtt fiát vesztette el. Szent-Ivány József képviselõ az elnöki bevezetõ kapcsán határozati javaslatot terjeszt elõ a gazdasági szabadforgalom tárgyában és követeli, hogy a határokat megnyissák s a szomszédos államokkal kereskedelmi szerzõdéseket kössenek. A birtokreform kérdésében tiltakozik az ellen, hogy a tervezett reform a telepítés célját szolgálja és tiltakozik az ellen, hogy esetleg magyar vidéken is helyt foghasson a sovén telepítési akció. Szervezeti szabályzat A tervezetet dr. Dvorcsák Lajos, a ülés jegyzõje referálja. Apróbb módosításokkal a szervezeti szabályzatot elfogadják. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok közös szerve a közös bizottság, amely az egyes

2 Dokumentumok az OKP történetéhez 163 pártok képviselõibõl alakul és amely általános szavazattöbbséggel határoz. Végrehajtó és elõkészítõ szerv a vezérlõbizottság. A közös bizottság határozatai nem hajtatnak végre, ha a blokk bármely pártja szabályszerû gyûlésén tiltakozik a határozat ellen. Ilyen esetben a vezérlõbizottság feladata a békés kiegyenlítés útját keresni és ha ez nem sikerülne, a nem tiltakozott pártok magukra nézve a megtámadott határozatot kötelezõnek kijelenthetik. A speciálisan ruszinszkói érdekû kérdések tárgyában a ruszinszkói magyar pártok szövetsége a közös bizottság hatáskörét gyakorolhassa. A közös bizottság albizottságokat alakíthat. A sajtóbizottság tagjai a törvényhozók, a közös bizottság delegáltjai és a blokk programját támogató társlapok kiküldöttjei. Ügyrendjét a bizottság maga dolgozza ki. A közös bizottság szervei: a politikai és adminisztratív elnök, három alelnök és jegyzõ. A sajtóbizottság tagja az elõadókon kívül az elnök és a sajtóiroda-igazgató. A keresztényszocialista párt az eddigi 24 helyett 28 taggal lesz képviselve. Hefty Gy. Andor indítványozza, hogy a blokk a megyékben is létesítsen közös szerveket, amelyek az egyes pártokat irányítsák és esetleg ellentéteket kiegyenlítsenek. E kérdésben a vezérlõbizottság fog dönteni. Politikai elnökké dr. Körmendy-Ékes Lajos adminisztratív elnökké Szilassy Bélát, alelnökké dr. Kéhler Tibort, dr. Korláth Endrét és dr. Galló Istvánt választják. A jelenlevõ megválasztottak köszönetet mondanak. Dr. Körmendy-Ékes hangsúlyozza a szlovákokkal való egyetértést és a magyarság számára csak annyi szeretetet és megértést kér, mint amenynyit az a szlováksággal szemben tanúsít. Dr. Galló István (szlovák keresztényszoc.) szlovák nyelven kijelenti, hogy együttmûködni kíván és hangsúlyozza, hogy õ nem követ nacionalista politikát, õ és pártja azt kívánja, hogy minden szlovenszkói nemzetiség a maga igazságos jogait az autonóm Szlovenszkóban megkapja. A sajtóbizottság elnökévé dr. Lelley Jenõt, a sajtóiroda igazgatójává Szent-Ivány Józsefet választják. Megyénkbõl a vezérlõbizottság tagjai lettek Hefty Gy. Andor és Nitsch Andor a sajtóbizottságé Hoffman Károly és Bruckner Károly. A képviselõk eljárása a köztársasági elnöknél Dr. Szent-Ivány József jelenti, hogy a dr Lelley Jenõ képviselõtársával együtt a köztársasági elnök elé akarták terjeszteni ama memorandumot, amelyben a magyarság kiengesztelõdésének legelemibb feltételéül a politikai bûncselekmények üldözésének amnesztia útján való megszüntetését és az elbocsátott közalkalmazottak reaktiválását jelölték meg. Miután az államfõt köztudomású betegsége a magyar képviselõk fogadásában megakadályozta a memorandumot Šmeral kancellár vette át, aki a maga részérõl azon reményének adott kifejezést, hogy a magyarság kívánságai beteljesedni fognak. Községi választások Miután nincs kizárva, hogy ama hír miszerint a községi választásokat februárról szeptemberre elhalasztják, blöff és bekövetkezhetik az az eset,

3 164 Angyal Béla hogy meglepetésszerûleg a választásokat mégis megejtik, minden pártszervezet az elõkészületeit úgy tegye meg, mintha a választások február végén meg lennének tartva. Dr. Törköly József ismertetését amelyért jegyzõkönyvi köszönetet mondtak kinyomtatják és annak 2-3 példányát minden helyi szervezet pártvezetõsége útján meg fogja kapni. Népszámlálás Szlovenszkó és Ruszinszkó majdnem valamennyi helységében az õslakosság nagy részét, a kisebbségeket pedig teljesen mellõzték az öszszeíró-biztosok kinevezésénél. A közös bizottság még a 12 órában is kötelességének tartotta, hogy az államfõnél, miniszterelnöknél, belügyi s szlovenszkói miniszternél és az összes zsupánnál ezen eljárás ellen táviratilag tiltakozzék és új bizottságok megalakítását követelje. A szloveszkói magyar és német sajtónak köszönetet szavaztak a népszámlálás kérdésében tanúsított buzgóságáért. A gazdák szervezése odor Jenõ a nógrád-gömöri gazdaszövetség elnöke alapos elõterjesztésében ámbár reálisnak találná, ha a gazdák szervezése csak a gazdasági érdekközösség alapulvételével történjék, gyakorlati okokból legelsõ feladatnak tartja a magyar gazdaközönség megszervezését. Ezzel szemben Szilágyi Lajos és Méhes Gáspár azt vitatja, hogy a gazdák szervezése, nemzetiségi különbség nélkül a magyar, német és szlovák gazdák ugyanegy idõben leendõ tömörítésével történjék. Szent-Ivány József minden nemzetiséghez tartozó gazdák saját nyelvükön és nemzetiségük alapján való megszervezésében látja a biztosítékát annak, hogy ugyanazon szervezeten belül nemzetiségi súrlódások fel ne merülhessenek. Lelley Jenõ, Egry erenc felszólalása után véget ér a magas színvonalú vita, amelynek elintézéseként a kérdés elõkészítését a vezérlõ-bizottsághoz utasítják. A ruszinszkói állapotok Dr. Korláth Endre terjedelmes és alapos jelentést olvas fel a ruszinszkói kultúra csõdjérõl, az ottani botrányos közoktatási állapotokról és a magyarság égbekiáltó sérelmeirõl és határozati javaslatában követeli, hogy a magyarság amely Ruszinszkóban egyedüli kultúrtényezõ minden esetre számarányának megfelelõleg, de magas mûveltségére való tekintettel azt meghaladólag is iskolákat kapjon, hogy Pozsonyban vagy Kassán magyar egyetem állítassék fel, hogy az elbocsátott tanerõket reaktiválják, a magyar iskolák szerzett jogait respektálják és a fennállott kulturális intézeteket, egyesületeket elismerjék és államilag támogassák. (Lelkes taps és éljenzés.) A magyarság kulturális sérelmeinek felsorolása hatalmas vádirat anyagát képezné és e kérdésben a parlament és a népszövetség lesz hivatva dönteni. Korláth adatgyûjtései e vádirat elkészítésénél forrásmunkául fognak szolgálni. Ennek tekintetbevételével a közös bizottság megköszönve

4 Dokumentumok az OKP történetéhez 165 az elõadó szorgos munkáját a vezérlõbizottsághoz tette át ezen kérdést utasítván azt, hogy egy kultúrbizottság útján az egész anyagkomplexumot összegyûjtse. A keleti szlovákok sérelmei A délután felhangzott gravámenek 1 sorában mint szepesiekre nézve is aktuális jelentõséggel bíró nagy figyelmet érdemel Szilágyi Lajos keleti szlovák nyelven elõterjesztett azon kívánsága, hogy a keleti szlovákok tanítása saját anyanyelvükön történjék és hogy a hatóság engedje meg, végre egy keleti szlovák nyelven megjelenõ lap kiadását. igyelmet érdemel, hogy a jelen volt nyugati szlovákok is helyesnek találták keleti testvéreik kívánságát. A közigazgatási reform Dr. lachbarth Ernõ a ZDP 2 nevében elõterjeszti azon határozati javaslatát, hogy a közös bizottság tiltakozzék: 1. a megyei szervezet tervezett átalakítása; 2. a rendezett tanácsú városok törvényes kényszerrel leendõ községesítése ellen és követelje az önkormányzat haladéktalan életbeléptetését. A közös bizottság ennek folytán ily értelemben felír a belügyi- és szlovenszkói miniszterhez. Egyéb sérelmek Szepesi Bódog elõsorolja a podolini iskolák és a piarista rend sérelmeit. Dr. Pollák Gyula követeli, hogy a törvényeket és rendeleteket minden nemzetiség nyelvén közzétegyék. A gyûlés bezárása Este 7 órakor kimerült a napirend, mire dr. Körmendy-Ékes Lajos elnök örömmel és büszkeséggel megállapítja, hogy az értekezlet hatalmas munkát végez és pálcát törve azok felett, akik a passzivitás és kényelem álláspontjára helyezkednek, ahelyett, hogy a múltból folyó kötelességüknek megfelelõen szerepet vállalnának a magyarság nehéz helyzetében elszólítja a társadalmat, hogy ezen kényelmes urakkal szemben éreztesse a maga megvetését és ezzel az ülést berekeszti. * A II. pöstyéni értekezleten már láthatókká váltak azok a körvonalak, amelyek a szövetkezett pártok a jövõbeli politikáját jellemezni fogják. A jövõ munkájának alapjai le vannak fektetve. Az itt élõ elnyomott nemzetiségeknek immár van egy politikai fórumuk, amely a gyakran ötletszerû egyéni vállalkozás helyébe az erõk tervszerû egyesítését állítja. Örömmel láttuk, hogy az értekezleten igen sokan jelentek meg és jól esett megállapítanunk, hogy a közös bizottság valamennyi tagja hatalmas munkát fejt ki. Ezt szívleljék meg azok, akik nyugodt páholyokból tekintve a történéseket, mindenben restek, csak a könnyû kritikában kifogyhatatlanok. 1 sérelmek, panaszok 2 Zipser Deutsche Partei Szepesi Német Párt

5 166 Angyal Béla Szepesi Híradó Zipser Bote, február p. A szerzõ megjelölése A Szepesi Híradó kiküldött munkatársától. A második, immár teljes, pöstyéni ülésen választotta meg a Közös Bizottság végrehajtó szervét a Vezérlõbizottságot, annak politikai elnökét. Körmendy-Ékes Lajost és adminisztratív elnökét Szilassy Bélát, valamint 3 alelnökét (egy német, egy kárpátaljai és egy szlovák). Elfogadásra került a közös bizottság szervezeti szabályzata, amely tulajdonképpen tiltotta bármelyik bizottságban részvevõ párt leszavazását, az vétót emelhetett a döntések ellen. A sok korabeli beszámoló közül azért került a válogatásba a Szepesi Híradó cikke, mert szerzõje minden bizonnyal a lap fõszerkesztõje lachbarth Ernõ, aki a Szepesi Német Párt képviseletében személyesen részt vett az ülésen, így beszámolója autentikusnak tekinthetõ.