Alapismeretek az Európai Unióról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Alapismeretek az Európai Unióról"

Átírás

1 Alapismeretek az Európai Unióról 1

2 Az Európai Unió vagy EU részben r kormányk nyközi és s nemzetek fölötti f integráci ció,, amely jelenleg 27 európai országb gból áll. Az Európai Unió ezen a néven n 1992-ben jött létre l az Európai Uniós s Szerződéssel (ismertebb nevén n a maastrichti szerződéssel); ssel); ez a szerződés s november 1-jén 1 n lépett l hatályba. Az EU számos jellegzetessége ge létezett l azonban már m r 1992 előtt is; elődjeinek története az 1950-es évekre nyúlik vissza. 2

3 Az Európai Unió jogi alapja tagállamainak számos egymást követk vető szerződéséből l jött j létre. l Az évek során n ezeket jelentősen bővítettb tették: minden újabb szerződés s kiegész szítette a megelőzőket. Az első ilyen szerződés s az 1951-es (1952-ben hatályba lépett) l párizsi p szerződés s volt, ami létrehozta az Európai Szén- és s Acélk lközösséget eredetileg hat európai ország g között. k Ez a szerződés s azóta hatály lyát t vesztette, funkcióit it a rár következő szerződések sek vették át. Az 1957-es római r szerződés s azonban jelenleg is hatályos, bár b r számos bővítésen b ment keresztül, melyek közül k l legjelentősebb az 1992-es maastrichti szerződés, s, amely elsőként alkotta meg ezen a néven n az Európai Uniót. 3

4 A római r szerződés s következk vetkező kiegész szítéséről l a tíz t új j tagállam csatlakozási si szerződése se részekr szeként egyeztek meg, amely május m 1-1 jén n lépett l hatályba. Négy főf intézm zménye van: az Európai Unió Tanácsa, az Európai Parlament, az Európai Bíróság B és s az Európai Bizottság. Mindegyiknek külön k elnöke, külön k n szerepe és s külön k felelőss ssége van. 4

5 Az EU tevékenys kenysége a politika minden területet felöleli, leli, az egészs szségügytől l a gazdaságpolitik gpolitikán át a külügyekig k és s a védelmi v kérdk rdésekig; hatalmának jellege azonban a különbk nböző területeken más m és s más. m Attól l függf ggően, hogy a tagállamai mennyi hatalmat ruháztak rá, r, hasonlít t az EU egyfajta föderációra (péld ldául a pénzp nzügyek, az agrárpolitika, rpolitika, a kereskedelem és s a környezetvédelem terén), konföder derációra (péld ldául a szociál- és s gazdaságpolitika, gpolitika, a fogyasztóvédelem és s a belügyek terén), vagy éppen nemzetközi zi szervezetre (péld ldául a külügyek terén). 5

6 6

7 Az Európai Unió túlnyomó része Európa nyugati és s középsk pső részén n terül l el, az Unió azonban magába foglal számos Európán n kívüli k területet is (ezek neve legküls lső régiók), több t tagállam llamának egykori gyarmatosításai sai folytán. Az Európai Uniónak nak jelenleg 20 országgal van közös s szárazf razföldi határa: (nyugatról l keletre) Suriname, Brazília, Holland Antillák, Marokkó, Andorra, Norvégia, Monaco, Svájc, Liechtenstein, Vatikán, San Marino, Horvátorsz tország, Oroszország (a Kalinyingrádi területen is), Szerbia, Albánia, Macedónia, Ukrajna, Moldova, Fehéroroszorsz roroszország, Törökország. Határosnak tekinthető még Észak- Ciprus, amely csak de jure része az EU-nak (az újraegyesítési si tárgyalt rgyalások folyamatban vannak). 7

8 Mindezen felül l az EU-nak további 5 állammal van közös k s tengeri határa: Saint Lucia Antigua és Barbuda Dominika Mauritius Marokkó. 8

9 Némiképp bonyolítja az Európai Unió jellegét, hogy tagállamainak legtöbb polgára automatikusan európai állampolgár r is. Ezt azt jelenti, hogy a brit (a Man- szigetek, Guernsey és s Jersey lakosaitól eltekintve), francia, holland és s dán d n (a Feröer szigetiek kivétel telével) állampolgárok egyaránt európai polgárok, még m g ha olyan államok területein is születtek, amelyek kívül l esnek az Európai Unió különféle szerződésekben sekben megállap llapított határain. 9

10 Az Európai Unió legtávolibb pontjai: Az egész EU-ter területet figyelembe véve: v ve: o legészakibb pont Nuorgam,, Finnország o legdélibb libb pont Saint-Joseph Joseph, Réunion, Franciaország o legnyugatibb pont La Pointe-Noire Noire, Guadeloupe, Franciaország o legkeletibb pont Sainte-Rose Rose, Réunion, Franciaország Csak az európai kontinentális területet figyelembe véve: v ve: o legészakibb pont Nuorgam,, Finnország o legdélibb libb pont Punta de Tarifa, Spanyolország o legnyugatibb pont Cabo da Roca,, Portugália o legkeletibb pont Tulcea,, Románia. 10

11 Az EU-int intézmények elhelyezkedése Az EU-nak nincs hivatalos fővárosa, f intézm zményei több t város v között k vannak elosztva: * Brüsszel az Európai Bizottság és s a Európai Unió Tanácsa (más s néven n Miniszterek Tanácsa) székhelye, és s itt kerül l sor az Európai Parlament bizottsági ülésére és s kisebb üléseire (mini sessions). Az EU legfrissebb bővítése b óta Brüsszelben tartották k az Európai Tanács összes csúcs csértekezletét. t. A fentiek alapján n ezt a várost tekintik az EU de facto központjának. nak. * Strasbourg az Európai Parlament székhelye, és s itt kerül l sor az évi 12, egy hetes plenáris ülésekre (plenary( sessions). Ez a bölcsője a kibővült Európa pa történelmi intézm zményeinek is (Európa Tanács, Emberi Jogok Európai Bírósága), B melyekkel az EU együttm ttműködik. * Az Európai Bíróság B és s az Európai Parlament titkárs rsága, valamint az Európai Befektetési Bank Luxembourg városv rosában találhat lható. * Az Európai Központi K Bank Frankfurtban helyezkedik el. 11

12 Az Európai Unió hatása jóval meghaladja a határait, mivel ahhoz, hogy a területén eladjanak valamit, érdemes megfelelni a szabványainak. Mihelyt egy nem-tagállam ország gyárai, termelői és kereskedői megfelelnek az EU-szabványoknak, az uniós csatlakozás költségeinek legnagyobb része semmivé foszlik. A teljes taggá váláshoz szükséges jogharmonizáció pedig növeli a jólétet (a vám költségeinek kiküszöbölésével), és mindössze a törvények tényleges megváltoztatásához szükséges apró beruházás van hátra. 12

13 Ami a gazdaságon gon túli t kérdk rdéseket illeti, az Európai Unió támogatói i arra hivatkoznak, hogy az EU kihatással lehet a békére b és s a demokráci ciára. A Nyugat-Eur Európa törtt rténetére jellemző visszatérő háborúknak vége v szakadt az EGK (ahogy akkoriban nevezték) megalakulásakor. Az 1970-es évek elején n GörögorszG gország, g, Portugália és s Spanyolország g egyaránt diktatúrák k voltak, de e három h ország üzleti vezetői i be akartak kerülni az EU-ba ba,, s ez erős s lökést l adott a demokráci ciák létrejöttéhez. Mások úgy vélekednek, v hogy a második m világh gháború óta létezl tező európai béke b nagyobb részben a Szovjetunió fenyegetésének nek köszönhető, és s a diktatúrák k amúgy is véget v értek volna. 13

14 Az EU jelenleg a Balkán és Dél-Kelet felé terjeszti befolyását. Számos olyan ország lett tagja (közt ztük k Magyarország), g), amelyek korábban a vasfügg ggöny mögött m voltak, és középtávon számos további országot tervez felvenni soraiba. Azt remélik, hogy Spanyolország, Portugália és s GörögorszG gország g belépéséhez hasonlóan an ezeknek az államoknak a felvétele is segíteni fog megszilárd rdítani a gazdasági gi és s politikai stabilitást. st. 14

15 A további keleti bővítésnek b is lennének nek hosszú távú gazdasági gi előnyei, de a többi t európai országokat jelenlegi állapotukban nem tekintik alkalmasnak a belépésre, különösen k a keletebbre eső országok gazdasági gi problémái i miatt. Ha végül v l felvesznek olyan országokat, amelyek politikailag jelenleg instabilak, az remélhet lhetőleg leg segít t majd megbirkózni a jugoszláv v háborh borúk és más s problémák k megmaradt következmk vetkezményeivel, és s a jövőben j elkerülhetik lhetik a ciprusi konfliktushoz hasonló helyzeteket. 15

16 A tagjelöltek ltek körül k újabb vitákat kavart Törökország g kérdk rdése. Az ország g csatlakozási si tárgyalt rgyalások az EU- val előrel reláthatólag október elején kezdődnek. dnek. Franciaország, NémetorszN metország, Hollandia és s az EU más m s régi r tagjai aggodalommal tekintenek TörökorszT kország belépésére. Törökország g számos törvt rvénymódosítást st léptetett életbe, hogy megfeleljenek az EU belépési követelmk vetelményeinek. TörökorszT kország csatlakozása de facto megoldást adna a ciprusi területi konfliktusra. 16

17 Tagállamok és s bővítésb Az Európai Uniónak nak 27 tagállama van, melyek összterülete km², összlakossága pedig 496 millió. Ha ország g lenne, terület szerint a hetedik legnagyobb, népessn pesség szerint pedig Kína K és s India után n a harmadik legnagyobb lenne a FöldF ldön. 17

18 1957 Belgium, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Franciaország, Olaszország g (alapító tagok) 1973 Dánia, Egyesült Királys lyság, Írország 1981 Görögország 1985 Grönland, mely 1979-ben önrendelkezést kapott DániD niától, egy népszavazn pszavazást st követk vetően en kilép 1986 Portugália, Spanyolország 1990 Kelet-Németorsz metország g (NDK) csatlakozik az NSZK-hoz, így az EU részr szévé válik 1995 Ausztria, Finnország, Svédorsz dország 2004 Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, g, Lettország, Litvánia, Magyarország, g, Málta, M Szlovákia, Szlovénia 2007 Bulgária, Románia Tagállamok és s bővítésb 2007 Hollandiához csatlakozott 3 kis karibi sziget, így bővül b l az EU területe 18

19 Leendő tagok és s további országok Horvátorsz tország g az Európai Unió hivatalos tagjelöltje. ltje. Törökország g az Európai Unió hivatalos tagjelöltje, ltje, bár b r csatlakozásának időpontj pontjára nincs konkrét t becslés. s. Számos jelenlegi tagországban gban azonban jelentős s ellenáll llás s van TörökorszT kország g tagságával szemben. A további bővítésekről l informáci ció Az Európai Unió bővítése szócikkben találhat lható. Macedónia az Európai Unió hivatalos tagjelöltje ltje december 16. óta, azonban a csatlakozási si tárgyalt rgyalásokat nem indított tották k meg, mivel az ország még g nem tudta teljesíteni teni a koppenhágai kritériumokat. riumokat. A Balkán-félsziget lsziget nyugati részr szének integráci ciójára jelenleg kiemelt figyelmet fordít t az Európai Unió,, ezért társult rsulási si tárgyalt rgyalásokat kezdtek Szerbiával, Bosznia-Hercegovin Hercegovinával val és s Albáni niával. Andorra, Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia, San Marino, Svalbard, Svájc és s a Vatikán n nem tagállamok, de külön k n megállapod llapodásokat kötöttek k ttek az Unióval. Az Európai Szabadkereskedelmi TársulT rsulás s (EFTA) tagjai Svájc kivétel telével az Európai Gazdasági TérsT rséget létrehozl trehozó egyezmény részesei, r ezek az országok részesei r a közös k s piacnak. 19

20 Gazdasági adatok 2006-ban az EU rendelkezett a Föld F legnagyobb gazdaságával: GDP-je 13,4 trillió USA-doll dollár r volt az Amerikai Egyesült Államoké 13. Az Európai Unió továbbra is jelentős s kereskedelmi többlettel t rendelkezik. Az Európai Unióra azonban 2004 folyamán n többnyire t stagnáló gazdasági gi növekedn vekedés és s alacsony foglalkoztatottság nyomta rár a bélyegb lyegét t (az Unió átlagát t tekintve). Az EU gazdasága előrel reláthatólag tovább fog növekedni n a következő évtizedben, amint több t ország g csatlakozik az Unióhoz különösen, mivel az új j tagállamok rendszerint szegényebbek az EU-átlagn tlagnál,, s így a várt v gyors GDPnövekedés s segíthet elérni az egyesült Európa dinamikáját. A teljes Unió egy főre f eső GDP-je azonban rövid r távon t esni fog. Hosszú távon az EU gazdaságát t jelentős s demográfiai problémák k fenyegetik, mivel a szület letési ráta r alacsonyabb, mint ami a lélekszl lekszám m fenntartásához szüks kséges. 20

21 Intézm zményes keretek Az Európai Unió több intézm zményt foglal magába: Európai Parlament (732 tag, max.. 750) Az Európai Unió Tanácsa (vagy Miniszterek Tanácsa csa ) ) (25 tag) Európai Bizottság g (25 tag) Európai Bíróság B g (25 bíró b (valamint az elsőfok fokú bíróság g 25 bírája)) b Európai Számvev mvevőszék k (25 tag) Az Európai Tanács (25 tag) nem intézm zmény, csak kvázi-intézmény ny. Több pénzp nzügyi szervezet is létezik l az EU-n belül: l: Európai Központi K Bank (ami a nemzeti központi k bankokkal együtt alkotja a Központi Bankok Európai Rendszerét) Európai Befektetési Bank (beleértve az Európai Befektetési Alapot) A szerződések sek számos tanácsad csadó bizottságot is létrehoztak l az intézm zményekhez: Régiók k Bizottsága, ami a regionális kérdk rdésekben ad tanácsot Gazdasági és s Szociális Bizottság, ami gazdasági gi és s szociális kérdk rdésekben ad tanácsot (elsősorban sorban munkaadók és s alkalmazottak viszonyaiban) Politikai és s Biztonsági Bizottság, amit a közös k kül- és s biztonságpolitika kontextusában hoztak létre, l s amely a globális lis biztonság g nemzetközi zi kérdéseit felügyeli és s ezekben ad tanácsot. 21

22 Létezik egyfajta alapvető feszülts ltség g az Európai Unióban a kormányk nyköziség és s a nemzetekfölöttis ttiség kérdése között. k A kormányk nyköziség a nemzetközi zi szervezetek olyan döntd ntéshozási si módszere, m ahol a hatalmat a tagállamok birtokolják és s a döntd ntéseket egyhangúlag hozzák. A kormányok által kijelölt lt független f személyeknek, ill. a választott v képviselk pviselőknek pusztán n tanácsad csadó vagy végrehajtv grehajtó szerepe van. Jelenleg a legtöbb nemzetközi zi szervezet a kormányk nyköziség alapján n működik. m 22

23 Az Európai Unió egyes politikai erői i a kormányk nyköziséget preferálj lják, míg m g mások m a nemzetekfölöttis ttiséget részesítik előnyben. A nemzetekfölöttis ttiség támogatói i arra hivatkoznak, hogy ez gyorsabb ütemű integráci ciót t tesz lehetővé,, mint máskülönben lehetséges volna. Ahol a döntd ntéseket egyhangúságra gra törekvt rekvő kormányok hozzák, évekbe telhet, míg g megszületik egy döntd ntés, ha egyáltal ltalán n megszületik. A A kormányk nyköziség szósz szólói i másfelm sfelől l azzal érvelnek, hogy a nemzetekfölöttis ttiség fenyegetést jelent a nemzeti szuverenitásra sra és s a demokráci ciára, arra hivatkozva, hogy csak a nemzeti kormányoknak lehet meg a szüks kséges demokratikus legitimitásuk. A kormányk nyköziséget az euroszkeptikusabb államok kedvelik, mint példp ldául az Egyesült Királys lyság, Dánia D és Svédorsz dország; míg m g az integráci ció hívei, példp ldául a Benelux országok, Franciaország, NémetorszN metország és s Olaszország többnyire a nemzetekfölöttis ttiség felé hajlik. 23

24 Az EU legfontosabb elvei Áruk és s szolgáltat ltatások szabad kereskedelme a tagállamok között k (ezt a célt c az Európai Gazdasági TérsT rség g kiterjesztette a négy n EFTA-állam közül l háromra h is) Közös EU-versenyt versenytörvény,, amely a cégek c és s a tagállamok versenyellenes tevékenys kenységét t szabályozza (előbbit a trösztellenes törvt rvény és s a vállalkozv llalkozások összeolvadását t szabályoz lyozó törvény révén, r utóbbit az államoknak nyújtott segélyek rendszere révén) r A schengeni egyezmény lehetővé tette a tagállamai közötti k belső határellen rellenőrzések eltörl rlését és s a külsk lső határok ellenőrz rzésének összehangolását. Ez nem vonatkozik az Egyesült Királys lyságra és Írországra, viszont a nem EU-tag tagállam Izland és s Norvégia szintén n részt r vesz az együttm ttműködésben. A tagállamok polgárai szabadon megválaszthatj laszthatják, hol éljenek és s dolgozzanak az Európai Unión n belül, l, feltéve, hogy gondoskodni tudnak magukról l (ezt szintén kiterjesztették k a többi t EEA-tag tagállamra). A tőke t szabad áramlása a tagállamok (és( s a többi t EEA-tag tagállam) ) között. k A kormányzati rendeletek, a vállalati v jog és s a védjegyek v szabályoz lyozásának összehangolása. sa. Egységes ges pénznem, p az euró (az Egyesült Királys lyságot és s DániD niát t kivéve). ve). Svédorsz dország, bár r nincs saját t kimaradási klauzulája, nem csatlakozott a II-es árfolyamrendszerhez (ERM II), s ezzel önként nt kizárta magát t a monetáris unióból. A környezetvk rnyezetvédelmi irányelvek nagyarány nyú egyeztetése az Unió országaiban. 24

25 Közös s agrár- és s halászati politika. A közvetett k adózás, az áfa (hozzáadott adottérték-adó) ) egységes ges rendszere, valamint egységes ges vám v m különfk nféle termékeken. Elmaradott területek fejlesztésének támogatt mogatása (szervezeti és s kohézi ziós s alap). Kutatások támogatt mogatása. Az EU legfontosabb elvei Egységes ges külsk lső vámtarifa, egységes ges álláspont a nemzetközi zi kereskedelmi tárgyalt rgyalásokon. A tagjelölt lt országok és s más m s kelet-eur európai országok programjainak támogatt mogatása, segély számos fejlődő országnak. 25

26 Az EU legfontosabb elvei Együttm ttműködés s bűnügyi b téren, t ideértve a hírszerzh rszerzésben sben való együttm ttműködést (az EUROPOL és s a Schengeni Informáci ciós s Rendszer révén), r megegyezés s a bűncselekmények nyek és s a gyorsított kiadatási eljárások egységes ges megállap llapításáról. l. Az egységes ges kül- és s biztonságpolitika mint távlati t cél, c bár b ez még m g messze van a tényleges t megvalósítást stól. A 2003-as iraki invázi ziót t illető ellentétek tek a tagállamok között k (a nyolcak levele szerint) és s az akkor még m g tagjelölt lt államok között (a vilniusi levél l szerint) mutatják, milyen messze van még m g az EU attól, hogy ez a cél c l valóra válhasson. v Az egységes ges biztonságpolitika mint cél, c ideértve a tagból álló,, békefenntartb kefenntartó célú Gyorsreagálású Hadtestet, az EU-katonas katonaságot és s az EU-műholdk holdközpontot (hírszerz rszerzési si célból). l). Egységes ges menekült ltügyi és s bevándorl ndorlási politika. 26

27 Európai Parlament Az Európai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) parlamentális lis testülete, amelyet az EU állampolgárai közvetlenk zvetlenül l választanak v öt éves időtartamra. A Miniszterek Tanács csával együtt alkotja az EU törvényhozói i hatalmi ágát. Két K t helyen ülésezik, Brüsszelben és Strasbourgban. Az Európai Parlament nem alkothat önállóan törvt rvényt, de módosíthatja vagy megvétózhatja azokat számos politikai területen. Bizonyos területeken tanácskoz cskozási si joga van. Az EP felügyeli az Európai Bizottság g munkáját, jóváhagyja j a testület kinevezését és s bizalmatlansági szavazással ssal visszahívhatja. vhatja. Ellenőrzi az EU költsk ltségvetését t is. Az EP képviselk pviselői helyeinek felosztása sa nem csupán n a tagállamok népessn pessége alapján történik, a kisebb államok ennél l több t képviselk pviselőt t küldhetnek, k hogy megfelelően en legyenek képviselve. k Más s európai szervezetektől l eltérően en az Európai Parlament az egyetlen, amelyet közvetlenk zvetlenül l választanak v és s törvt rvényhozói i joga van. 27

28 Az Európai Szén- és s Acélk lközösség g (ESZAK) feláll llította a 'Közgy zgyűlést' 1952 szeptemberében, ben, amelynek 78 tagját t a hat ESZAK tagállam nemzeti parlamentje választotta. v Ezt terjesztették k ki 1958 márciusm rciusában, hogy az Európai Gazdasági KözössK sség és s az Euratom is képviselve k legyen. Ekkor kapta az Európai Parlamentáris ris Gyűlés s nevet től l lett Európai Parlament a testület neve ben újra növeltn velték k a képviselk pviselők k számát és s ekkortól l választjv lasztják őket közvetlenk zvetlenül. l. Ezután n a képviselk pviselők k létszl tszámát t minden alkalommal megnövelt velték, amikor új államok csatlakoztak. A Parlament létszl tszámát t 750 főben f maximalizált lták, viszont a bővítések következtk vetkeztében jelenleg ennél l több, t 785 tagja van. 28

29 Az Európai Parlament körülbelk lbelül l 496 millió EUállampolgárt képvisel. A tagjait európai parlamenti képviselk pviselőnek hívjh vják, és s január 1-je óta 785-en vannak. Ötévente egyszer tartanak választv lasztásokat sokat az általános választv lasztójog alapján. Nincs egységes ges választv lasztási si rendszer, minden tagállam szabadon dönt d választv lasztási si rendszeréről l az alábbi három h megkötéssel: Arányos képviseleti k rendszernek kell lennie, akár pártlistás, s, akár r egyéni jelöltes ltes rendszert alkalmaznak. A választv lasztási si területet körzetekre k kell osztani, ha ez nem változtatja v meg a rendszer arányos természet szetét. t. A bekerülési küszk szöb b nem haladhatja meg a szavazatok öt t százal zalékát. 29

30 A legutóbbi választv lasztásokat sokat 2004 júniusj niusában tartották. Ez volt a világt gtörténelem legnagyobb nemzetközi zi szavazása, sa, közel k 400 millió részvételre jogosult állampolgárral. Következő most vasárnap!!! 30

31 EP oszágonk gonkéntinti összetételetele Németország g 99 Franciaország g 78 Egyesült Királys lyság g 78 Olaszország g 78 Spanyolország g 54 Lengyelország g 54 Románia 35 Hollandia 27 Görögország g 24 Belgium 24 Portugália 24 Csehország g 24 Magyarország g 24 (22) Svédorsz dország g 19 Ausztria 18 Bulgária 18 Szlovákia 14 Dánia 14 Finnország g 14 Írország g 13 Litvánia 13 Lettország g 9 Szlovénia 7 Észtország g 6 Ciprus 6 Luxemburg 6 Málta 5 31

32 Az EP módosm dosíthatja vagy elutasíthatja thatja a jogszabályokat a kodifkáci ciós eljárás s alá tartozó területeken, amelyek az uniós s törvt rvényhozás háromnegyedére re terjednek ki. A fennmaradó területeken egyetért rtési vagy tanácskoz cskozási si joga van. Az előbbi azt jelenti, hogy megvétózhatja az előterjeszt terjesztést, st, de nem módosíthatja, az utóbbi pedig azt, hogy véleményt nyilváníthat. Az EP felügyeli az EU költsk ltségvetését, t, amit mindig el kell fogadnia. 32

33 Annak ellenére, hogy Brüsszelt emlegetik az Európai Unió fővárosaként, és s az EU két k t végrehajtv grehajtói i intézm zményének, nek, a Miniszterek Tanács csának és s az Európai Bizottságnak itt van a székhelye, a Parlamentnek amszterdami szerződés alapján n havonta Strasbourgban kell üléseznie. Ezért emlegetik néha n 'Strasbourgi' Parlament'-ként nt.. A döntéselőkészítői és s a bizottsági munkák k Brüsszelben folynak, itt tartják k a politikai csoportok is üléseiket. A Titkárs rság g központja k Luxembourg városv rosában van. Az EP havonta csak 4 napot tölt t Strasbourgban,, ekkor vannak a végsv gső plenáris szavazások. sok. A többi t plenáris ülést Brüsszelben tartják. Több alkalommal is kifejezte az EP azt a kívánsk nságát, hogy maga szeretné az ülései helyét t megválasztani és s felhagyni ezzel a két k t székhely khelyű rendszerrel, de az európai kormányok ezt a jogot meghagyták k maguknak. 33

34 Bizottságok Belügy BUDG - Költségvetési bizottság CONT - Költségvetési felügyelet bizottsága ECON - Gazdasági és s monetáris ügyek bizottsága EMPL - Foglalkoztatás és s szociális ügyek bizottsága ENVI - Környezeti, közegészségügyi gyi és élelmiszerbiztonsági bizottság ITRE - Ipari, fejlesztési si és energiaügyi gyi bizottság IMCO - Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottság TRAN - Közlekedési és s turisztikai bizottság REGI - Regionális fejlesztési si bizottság AGRI - Mezőgazdas gazdasági gi és vidékfejleszt kfejlesztési si bizottság PECH - Halászati bizottság CULT - Kulturális lis és s oktatási bizottság JURI - Jogi ügyek bizottsága LIBE - Polgárjogi, igazságügyi gyi és s belügyi bizottság AFCO - Alkotmányos ügyek bizottsága FEMM - Nők k jogai és s nemi egyenlőség g bizottsága PETI - Petíci ciós s bizottság Külügy AFET - Külügyi bizottság DROI - Emberjogi albizottság SEDE - Biztonsági és s védelmi v albizottság DEVE - Fejlesztési si bizottság INTA - Nemzetközi zi kereskedelmi bizottság 34

35 Európai NéppN ppárt - Európai Demokraták k (EPP-ED) ED) Európai NéppN ppárt (EPP) Európai Demokraták k (ED) 277 Európai Szocialisták k PártjP rtjának (PES) 218 Liberálisok és s Demokraták k Szövets vetsége Európáé áért (ALDE) Európai Liberáldemokrata és Reform Párt P (ELDR) Európai Demokrata Párt P (EDP) +2 nemzeti párt p 106 Unió a Nemzetek Európájáé áért (UEN) Szövets vetség g a Nemzetek Európájáé áért (AEN) EU Demokraták k (EUD) +3 nemzeti párt p 44 Európai Zöldek Z - Európai Szabad Szövets vetség g (Greens( Greens-EFA) ) Európai Zöldek Z (EGP) Európai Szabad Szövets vetség g (EFA) +1 nemzeti párt p 42 Európai Egyesült Baloldal Északi Zöld Z Baloldal (GUE-NGL) Európai Baloldal Északi Zöld Z Baloldali Szövets vetség g (NGLA) +5 nemzeti párt p 41 Függetlenség és s Demokrácia (IND/DEM) Európai Független F Demokraták k Szövets vetsége (AIDE) EU Demokraták k (EUD) +3 nemzeti párt p 23 Identitás, Hagyomány, Szuverenitás s (ITS) Euronat + 5 független f nemzeti párt p 20 függetlenek 14 35

36 Weboldalak ://www.euvonal.hu/ 36

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A Magyar Köztársaság kormánya

A Magyar Köztársaság kormánya A Magyar KöztK ztársaság kormánya Roma Integráci ció Évtizede Program elnöks kségének átadása Szűcs Erika miniszter Szociális és s Munkaügyi Minisztérium 2008. június j 24. Roma Integráci ció Évtizede

Részletesebben

TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK. MST, Balatonfüred 13.

TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK. MST, Balatonfüred 13. TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK SZOCIÁLIS VÉDELMI V RENDSZEREK MST, Balatonfüred 2006. október 12-13. 13. ÁLTALÁNOS MEGKÖZEL ZELÍTÉS A szociális védelem v meghatároz rozása Társadalmi szüks kségletek Nemzetközi

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

Foglalkoztatási. és s Szociális Hivatal lat ltató Iroda

Foglalkoztatási. és s Szociális Hivatal lat ltató Iroda FIATALOK A KÖZÉLETBENK CIVIL ARÉNA AZ ÁLLAMPOLGÁRI RÉSZVR SZVÉTEL FEJÉR MEGYÉBEN C. MŰHELYKONFERENCIAM 2009.SZEPTEMBER 25. Foglalkoztatási és s Szociális Hivatal Mobilitás s Országos Ifjúsági Szolgálat

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6. WIPO Szerzői Jogi Szerződés (2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló

Részletesebben

Népességnövekedés Készítette: Ujaczki Éva

Népességnövekedés Készítette: Ujaczki Éva Népességnövekedés Készítette: Ujaczki Éva A világ g lakossága az utóbbi 40 évben megkétszerez tszereződött, tt, és s ma több t mint 6 milliárd ember él a FöldF ldön. A fejlődő országokban végbement v demográfiai

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész 2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Az Európai Unió története

Az Európai Unió története Az Európai Unió története 1945-1959 1959 Béke Európában az együttm ttműködés s kezdetei EU gyökerei a II. világh gháborúig nyúlnak vissza Az európaiak eltökélt lték, hogy hasonló öldöklés és s pusztítás

Részletesebben

E/17. Az európai integráció előzményei

E/17. Az európai integráció előzményei E/17. Az európai integráció előzményei

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Belföldi EMS Gyorsposta

Belföldi EMS Gyorsposta Belföldi EMS Gyorsposta Az EU területére megállapított zónadíjak ÁFA-t tartalmaznak. Az EMS küldemények EU-n kívüli szállításának díja csak a belföldi szakaszra vonatkozólag tartalmaz ÁFA-t. A táblázatban

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

Nemzetközi. zi gazdasági gi ismeretek 4. A regionális gazdasági. gi integráci

Nemzetközi. zi gazdasági gi ismeretek 4. A regionális gazdasági. gi integráci Nemzetközi zi gazdasági gi ismeretek 4. A regionális gazdasági gi integráci ciók k elmélete lete Dr. Bernek Ágnes, fıiskolai tanár Harsányi János FıiskolaF 2008. 1 Az Uruguay-fordul forduló után Nyugtalanító

Részletesebben

Az EU jogrendje. I. EK=elsı igazán n nemzetek feletti II. folytatott. joga, stb.) -Alanyi jogforrások. Bizonságpolitika

Az EU jogrendje. I. EK=elsı igazán n nemzetek feletti II. folytatott. joga, stb.) -Alanyi jogforrások. Bizonságpolitika Az EU jogrendje A nemzetközi zi jog és s az EK jog A jogforrási rendszer tagolása Az elsıdleges közössk sségi jog 2009.02.23. Agrárgazdaságtani és Társadalomtudományi Tanszék - Az alapító szerzıdé - Az

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

A május m. 1-jén 1 n csatlakozott. Keleti Károly K 2010

A május m. 1-jén 1 n csatlakozott. Keleti Károly K 2010 A 2004. május m 1-jén 1 n csatlakozott kelet-közép-eur európai országok első öt éve az Európai Unióban Keleti Károly K pályp lyázat 2010 Előad adó: : Kelemen NóraN Maastrichti kritériumok riumok Az európai

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányai és a Fakultatív Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete

Az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányai és a Fakultatív Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete Az Emberi Jogok i és a Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete Tagállam Első Afganisztán 1983.01.24.a 1983.01.24.a Albánia 1991.10.04.a 1991.10.04.a 10.04.a 10.17.a Algéria 1989.09.12. 1989.09.12. 1989.09.12.a

Részletesebben

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április

Részletesebben

üzleti, Szerbia makrogazdasági gi jellemzıi, Szerbiában ban REEVOLUTIO Regionális Fejlesztési Konferencia a gazdaságfejleszt 2009. október 20.

üzleti, Szerbia makrogazdasági gi jellemzıi, Szerbiában ban REEVOLUTIO Regionális Fejlesztési Konferencia a gazdaságfejleszt 2009. október 20. REEVOLUTIO Regionális Fejlesztési si Konferencia Magyar-Szerb területi együttm ttmőködések a gazdaságfejleszt gfejlesztés s szolgálat latában 2009. október 20. Szerbia makrogazdasági gi jellemzıi, üzleti,

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

DEMIN XV. Hete Gabriella

DEMIN XV. Hete Gabriella Egészs szségügyi gyi szolgáltat ltatók k minőségir girányítási rendszer tanúsítás s akkreditálása DEMIN XV. Nemzeti Akkreditáló Testület Hete Gabriella minőségir girányítási vezető Előad adás s tartalma

Részletesebben

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9.

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9. A harcsatenyésztés fejlesztésének lehetősége itthon Lengyel Péter, Udvari Zsolt Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja,

Részletesebben

Az Európai Unió. zményrendszere

Az Európai Unió. zményrendszere Az Európai Unió működése, intézm zményrendszere Dr. Csapó János Hogyan működik az Unió? Az Európai Unió bár r több t annál, mint országok konföder derációja, mégsem egyenlő egy szövets vetségi állammal.

Részletesebben

Az Európai Unió zményrendszere

Az Európai Unió zményrendszere Az Európai Unió intézm zményrendszere Rövid áttekintı vázlat! A részletes r anyagokat lásd l Lukács Gábor G honlapján Az EU intézm zményrendszere egyedüláll lló képzıdmény a nemzetközi zi jogban Nem hagyományos

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

ÁR- ÉS ZÓNA- TÁBLÁZAT 2017

ÁR- ÉS ZÓNA- TÁBLÁZAT 2017 ÁR- ÉS ZÓNA- TÁBLÁZAT 2017 2 DHL GLOBALMAIL BUSINESS HOGYAN MŰKÖDIK? JELLEMZŐK Tegye borítékba, és címezze meg a leveleket. Csomagolja be a leveleket a DHL-től kapott dobozba vagy zsákba. Töltse ki a légi

Részletesebben

SODICO projekt 2013/02/20. /02/20.,, Budapest (HU) Domenico Campogrande

SODICO projekt 2013/02/20. /02/20.,, Budapest (HU) Domenico Campogrande SODICO projekt 2013/02/20. /02/20.,, Budapest (HU) «A szociális partnerek és s a paritásos alapok szerepe az EU építőiparában» Domenico Campogrande a FIEC szociális igazgatója 1. A FIEC és s az építőipar

Részletesebben

Az Európai Unió kialakulásának története

Az Európai Unió kialakulásának története Az Európai Unió kialakulásának története Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem teperics.karoly@science.unideb.hu Korai elképzelések

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

mint forrás Hálózati munka Pataki Éva

mint forrás Hálózati munka Pataki Éva A szociális hálóh mint erőforr forrás Hálózati munka Pataki Éva A képzk pzés s az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Teoretikus hátterekh Szociálökol kológiai elv (Germain( Germain/Gitterman):

Részletesebben

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában Medve-Bálint Gergő és Boda Zsolt: Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában ESS konferencia 2016. november 17. Az intézményi bizalom mintázatai K-Európában 1) Alacsonyabb szint, de nagyobb

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

jacsa.net VOIP nemzetközi percdíjak

jacsa.net VOIP nemzetközi percdíjak Cél Telefonszám kezdete Bruttó percdíj (Ft) Afganisztán 93* 99,06 Albánia 355* 99,06 Albánia mobil 3556* 406,4 Albánia prémium 35542* 406,4 Algéria 213* 38,1 Algéria mobil 2135* 406,4 Algéria mobil 2136*

Részletesebben

Mobilitásgarancia füzet

Mobilitásgarancia füzet Mobilitásgarancia füzet Minőségi használt autók. Garanciával. Mobilitásgarancia Fontos tudnivalók Kérjük, figyelmesen olvassa el a klubkártya használatáról szóló jelen fejezetet, mielőtt szolgáltatásainkat

Részletesebben

EXIMBANK ZRT OKTÓBER 21-TŐL HATÁLYOS ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁS ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSI ELVEK

EXIMBANK ZRT OKTÓBER 21-TŐL HATÁLYOS ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁS ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSI ELVEK EXIMBANK ZRT. 2016. OKTÓBER 21-TŐL HATÁLYOS ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁS ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSI ELVEK Hatályos 2016. október 21. 2016. október 21-től hatályos országkockázati besorolás és kockázatvállalási

Részletesebben

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. MEE Szakmai nap 2008. Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. Hatvani György az Igazgatóság elnöke A hazai erőművek beépített teljesítőképessége

Részletesebben

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az Európai Unió költségvetése Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az EU és a nagyvilág lakosság Lakosság millió főben, (2009) 1339

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

12366/1/16 REV 1 zv/gu/kb 1 DG B 1C

12366/1/16 REV 1 zv/gu/kb 1 DG B 1C Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 23. OR. en 12366/1/16 REV 1 SOC 540 EMPL 354 FELJEGYZÉS Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 15778/1/13 REV 1 SOC 900 Tárgy:

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

MELLÉKLET. a következő javaslathoz: A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következő javaslathoz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.18. COM(2016) 156 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következő javaslathoz: A Tanács határozata az autóbusszal végzett nemzetközi különjárati személyszállításról szóló Interbusmegállapodással

Részletesebben

GYÖNGYÖS. István. MELLearN workshop Budapest 2007. november 29.

GYÖNGYÖS. István. MELLearN workshop Budapest 2007. november 29. GYÖNGYÖS Dr. Piros Márta, M Fodor Mónika, M Dr. Réthy István MELLearN workshop Budapest 2007. november 29. Károly Róbert R FiskolaF bemutatása 20 éve folyó közgazdasági, gi, és s a Fiskola F több, t mint

Részletesebben

Az én Európám. Készítette: Majláth Norbert

Az én Európám. Készítette: Majláth Norbert Az én Európám Készítette: Majláth Norbert Európa Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jegestenger, keleten az Urál hegység, az Urál folyó és a Kaszpi-tenger,

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.10. COM(2016) 85 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt

Részletesebben

makrogazdasági (BIOÜZEMANYAGOK) Készítette: Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Jövedéki Igazgatóság Budapest 2006.

makrogazdasági (BIOÜZEMANYAGOK) Készítette: Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Jövedéki Igazgatóság Budapest 2006. Ásványolajok jövedéki szabályoz lyozását érintő aktuális változások, makrogazdasági gi kérdések (BIOÜZEMANYAGOK) Készítette: Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Jövedéki Igazgatóság Budapest 2006.

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

gi- kapcsolati tért Politikai identitás Lengyelország: ntések, amelyek Geopolitikai szemléletm letmód Csehország:

gi- kapcsolati tért Politikai identitás Lengyelország: ntések, amelyek Geopolitikai szemléletm letmód Csehország: KözépEurópa mint egységes ges gazdasági gi kapcsolati tért Kockázatok, kihívások, lehetőségek: együttm ttműködés a szomszédos országokkal Kőrösi Csaba, 2008. 05. 13. Politikai identitás Lengyelország:

Részletesebben

DÉRI MIKSA PROGRAM. magyar részvr DERI_EUREKA_07. Budapest, 2007.

DÉRI MIKSA PROGRAM. magyar részvr DERI_EUREKA_07. Budapest, 2007. DÉRI MIKSA PROGRAM Pályázat az Eureka programban való magyar részvr szvétel támogatt mogatására DERI_EUREKA_07 Pá felhívás Budapest, 2007. A Nemzeti Kutatási és s Technológiai Hivatal nevében a Kutatás-

Részletesebben

EOS Cégcsoport. Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül. Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20.

EOS Cégcsoport. Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül. Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20. EOS Cégcsoport Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20. Tartalomjegyzék Az EOS világszerte Mire van szükségem, ha az export piacra

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Az európai országok. Ausztria,Belgium,Bulgária,Ciprus,Cseh ország,dánia,egyesült Királyság,Észtország,Finnország,Franci

Az európai országok. Ausztria,Belgium,Bulgária,Ciprus,Cseh ország,dánia,egyesült Királyság,Észtország,Finnország,Franci Az én Európám Készítette:Lipcsei Márk 7.a. Az európai országok Ausztria,Belgium,Bulgária,Ciprus,Cseh ország,dánia,egyesült Királyság,Észtország,Finnország,Franci aország,görögország,hollandia,írorszá g,lengyelország,lettország,litvánia,lu

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

Egész Európa jelképe AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ

Egész Európa jelképe AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ Európa Tanács Európai Unió Egész Európa jelképe AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ www.coe.int europa.eu.int Európa Tanács Európai Unió Egész Európa jelképe AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ TIZENKÉT

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

Turisztikai Konferencia 2004. április 16. 1

Turisztikai Konferencia 2004. április 16. 1 A turizmus lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési si Terv pályázati rendszerében Veszprém m Megyei Turisztikai Hivatal Turisztikai Konferencia 2004. április 16. Nyirádi Ágnes Főtanácsadó Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

ALSCHER TAMÁS VASÚTSZABÁLYOZÁSI ISMERETEK

ALSCHER TAMÁS VASÚTSZABÁLYOZÁSI ISMERETEK ALSCHER TAMÁS VASÚTSZABÁLYOZÁSI ISMERETEK JOGSZABÁLYOK ÉS INTÉZMÉNYEK VASÚTSZABÁLYOZÁSI ISMERETEK MINDENNEK A KEZDETE XVI. század bányászati célú lóvasúti vontatás fa nyompálya 1760 Anglia; első vaspálya

Részletesebben

(gazdaságf. gföldrajzi) ismeretek. Turizmus Tanszék

(gazdaságf. gföldrajzi) ismeretek. Turizmus Tanszék Európai általános (gazdaságf gföldrajzi) ismeretek Dr. Csapó János PTE-TTK TTK-FI Turizmus Tanszék A világgazdas ggazdaság g térszerkezete, t a háromph rompólusú világgazdas ggazdaság g (TRIÁD) Forrás:

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Hatályba lépés: január 06.

Hatályba lépés: január 06. Vodafone Magyarország Zrt. ÜZLETI ÁSZF MÓDOSÍTÁSAINAK LISTÁJA Hatályba lépés: 2017. január 06. Ezúton értesítjük a Tisztelt Előfizetőket az Üzleti Általános Szerződési Feltételek változásairól. I. Üzleti

Részletesebben

Pillér Takarékszövetkezet

Pillér Takarékszövetkezet Hirdetmény szolgáltatás díjairól forgalmazott és már nem forgalmazott lakossági és vállalkozói számlákra/számlacsomagokra vonatkozó devizakülföldi/devizabelföldi természetes- és nem természetes személyek

Részletesebben

M2M Net EU díjcsomag szolgáltatói lista

M2M Net EU díjcsomag szolgáltatói lista M2M Net EU díjcsomag szolgáltatói lista Partner Country Partner Provider Name Ausztria Hutchison 3G Austria (Ausztria) Mobilkom Austria (Ausztria) ONE GmbH (Ausztria) T-Mobile A (Ausztria) Belgium Base

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

tisztességes versenyért Gazdasági Versenyhivatal

tisztességes versenyért Gazdasági Versenyhivatal A Gazdasági Versenyhivatal a tisztességes versenyért rt Dr. Zavodnyik József Gazdasági Versenyhivatal 2006 A A verseny esetén n közérdek, k hogy nemes verseny legyen Kuncz Ödön, 1924 a a tisztességtelen

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Ösztöndíjas kiutazási lehetőségek a karunkon

Ösztöndíjas kiutazási lehetőségek a karunkon Ösztöndíjas kiutazási lehetőségek a karunkon Miért érdemes pályázni? Erasmus + Hogyan pályázzak? Pályázási szempontok Ösztöndíj Nyelvismeret fejlesztése Szakmai ismeretek bővítése Új iskola-, oktatási

Részletesebben

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények) 2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;

Részletesebben

Az Európai Táj Egyezmény végrehajtásának helyzete nemzetközi kitekintés és hazai helyzet

Az Európai Táj Egyezmény végrehajtásának helyzete nemzetközi kitekintés és hazai helyzet Az Európai Táj Egyezmény végrehajtásának helyzete nemzetközi kitekintés és hazai helyzet Dr. Kiss Gábor KVvM Tájvédelmi és Ökoturisztikai Osztály Az Európai Táj Egyezmény - történeti közelítés 2000. október

Részletesebben

A külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismerési eljárása. Dr. Mészáros Gábor, Oktatási Hivatal Lillafüred, november 9.

A külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismerési eljárása. Dr. Mészáros Gábor, Oktatási Hivatal Lillafüred, november 9. A külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismerési eljárása Dr. Mészáros Gábor, Oktatási Hivatal Lillafüred, 2016. november 9. Jogszabályi háttér 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok

Részletesebben

Már nem forgalmazott lakossági, vállalkozói deviza számlavezetés és deviza betétek kondíciói

Már nem forgalmazott lakossági, vállalkozói deviza számlavezetés és deviza betétek kondíciói Már nem forgalmazott lakossági, vállalkozói deviza számlavezetés és deviza betétek kondíciói A hirdetmény módosításának oka: Deviza átutalási megbízások teljesítése során alkalmazott nemzetközi standard

Részletesebben

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) bejelentés nyelve francia angol spanyol

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) bejelentés nyelve francia angol spanyol Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM Az OHIM tölti ki: Érkezett Oldalszám 0 (kötelező A Madridi Jegyzőkönyv alapján tett nemzetközi védjegybejelentés Az OHIM előtt folyó eljáráshoz szükséges részletek

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

JOGALAP KÖZÖS SZABÁLYOK

JOGALAP KÖZÖS SZABÁLYOK AZ EURÓPAI PARLAMENT: VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK Az Európai Parlament választási eljárásait egyrészt a valamennyi tagállamra érvényes közös szabályokat meghatározó európai jogszabályok, másrészt államonként

Részletesebben

PROJEKTTERVEZÉS. Page 1. A program definíci. A projekt definíci. Olyan egymásra melynek minden eleme, 1Art. 2Art. 3Art 2009.02.16. 2009.02.16.

PROJEKTTERVEZÉS. Page 1. A program definíci. A projekt definíci. Olyan egymásra melynek minden eleme, 1Art. 2Art. 3Art 2009.02.16. 2009.02.16. PROJEKTTERVEZÉS Art A program definíci ciója Olyan egymásra épülő projektekből álló tevékenys kenységi lánc, l melynek minden eleme, mérhető hozzáadott érékkel viszi közelebb k a szélesebb közössk sséget

Részletesebben

2009. szeptember 24.,, Biharugra. Schmidt András KvVM Természetvédelmi Szakállamtikárság

2009. szeptember 24.,, Biharugra. Schmidt András KvVM Természetvédelmi Szakállamtikárság Szakmai rendezvény ny az extenzív v halastavi gazdálkod lkodásról és s a kárókatonáról 2009. szeptember 24.,, Biharugra A kárókatona k katona probléma Magyarországon gon és s az Európai Unióban Schmidt

Részletesebben