II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

Átírás

1 Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok u. 14. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

2 1 Siklós Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készítették: Dulicz László, projektvezető dr. Kukely György, régióvezető Könczey Gábor, megyei koordinátor Hohl Zsófia, megyei koordinátor Sifter Lívia, felelős tervező Laky Ildikó, felelős tervező Rácz Andrea és Zábrádi Zsolt, gazdasági és társadalompolitikai szakértő Dobrai Béla, közmű szakági tervező Koprda Ildikó, zöldfelületi és tájrendezési szakági tervező Zorgelné Sin Emília, településtervező Szálka Miklós és Zombori Gergely, közlekedési szakági tervezők 2015 SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

3 2 Tartalomjegyzék Bevezetés A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI Siklós 2015-ben KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI Siklós város jövőképe Siklós települési jövőképe Átfogó célok A stratégiai fejlesztési célok meghatározása Tematikus célok Területi célok A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK A stratégiai célok és projektek összefüggései Kulcsprojektek Ipari Park fejlesztése (K1) Geotermikus energia hasznosítása (K2) Váralja Projekt (K3) Mediterrán városközpont rekonstrukciójának, felújításának folytatása (K4) Siklósi Vár felújítás IV. üteme (K5) Hálózatos projektek Korszerű energiagazdálkodású intézmények és fejlett közmű és egyéb hálózatok (H1) Biztonságos, a belvárosi zsúfoltságot enyhítő közúti infrastruktúra fejlesztése (H2) Kerékpárút-hálózat további fejlesztése, kerékpározás feltételeinek javítása (H3) Akcióterületi projektek Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz A fejlesztések ütemezése A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve A város vonzáskörzetére kihatással lévő fejlesztési elképzelések (projektjavaslatok) ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM Bevezetés A 2009-es IVS-ben szereplő anti-szegregációs tervben foglalt intézkedések értékelése Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

4 3 4.3 A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére irányuló intézkedések Társadalmi integráció Munkaerőpiaci integráció Oktatási integráció Lakhatási integráció, lakás-mobilitás A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére javasolt intézkedések A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Külső összefüggések Belső összefüggések A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Helyi klímastratégia Fenntartható Energia Akcióprogram (SEAP) A város közterületeinek közösségi használata és a helyi identitástudat növelése Szabályozási tevékenységek, eszközök Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása Partnerség biztosítása az ITS tervezése és megvalósítása során Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Monitoring rendszer kialakítása A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása Módszertan A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása Indikátorok meghatározása Az indikátorokkal szemben támasztott követelmények A stratégia indikátorai MELLÉKLET SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

5 4 Ábrajegyzék ábra: Problématérkép ábra: Városrészi célok kapcsolata a középtávú átfogó célokkal ábra: Településrészek Siklóson ábra: Siklós területén lehatárolt akcióterületek, ábra: Szegregátumok, szegregációval veszélyeztetett területek áttekintő kartogramja 2011-es népszámlálás alapján ábra: Szervezeti felépítés szintjei ábra: A monitoring folyamata Táblázatjegyzék táblázat: Az egyes városrészek legfontosabb társadalmi mutatói táblázat: Városrészekre jellemző funkciók táblázat: Átfogó célok és kapcsolódó tematikus célok táblázat: A tematikus és területi célok közötti összefüggések táblázat: A projektek, projektcsomagok és tematikus célok kapcsolata táblázat: Projektlista táblázat: Szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek Siklóson, táblázat: Munkaerőpiaci integráció beavatkozásai táblázat: Oktatási integráció beavatkozásai táblázat: Lakhatási integráció beavatkozásai táblázat: A középtávú városi tematikus célok és az EU2020 tematikus célok illeszkedése táblázat: A középtávú városi tematikus célok és BMTfK stratégiai céljainak illeszkedése táblázat: A középtávú városi tematikus célok és BMTfP prioritásainak illeszkedése táblázat: A középtávú városi tematikus célok egymásra gyakorolt hatása táblázat: Középtávú átfogó célok indikátorai táblázat: Tematikus célok indikátorai táblázat: Megvalósulást szolgáló beavatkozások, projektek indikátorai (Kulcsprojektek, Hálózatos projektek, Akcióterületi projektek) Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

6 5 BEVEZETÉS SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

7 6 Siklós Város középtávú fejlődési pályájának meghatározásához szükséges a 2009-ben elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia felülvizsgálata, aktualizálása. Siklós Város Integrált Településfejlesztési Stratégia a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet alapján, annak 2. mellékletében meghatározott tartalom szerint került kidolgozásra. Az épített környezet alakításáról és védelméről évi LXXVIII. törvény 9/A. (2) bekezdése szerint az Integrált Településfejlesztési Stratégia a rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében meghatározza a településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló beavatkozásokat, programokat, továbbá a megvalósítás eszközeit és nyomon követését. A 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 3. (5) szerint a stratégia a koncepcióval összhangban, a településszerkezeti terv figyelembevételével kerül kidolgozásra. 6. (1) A középtávra szóló stratégiát az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el. A városvezetés a koncepcionális és stratégiai munka módszerének meghatározásakor partnerségi tervet fogadott el, amely mentén került sor a fejlesztésben érdekelt szereplők tervezési folyamatban történő részvételére, bevonására, illetve a szakmai munka és döntés-előkészítés hivatalon belüli koordinációjának megvalósítására. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia egyeztetése és elfogadása a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Siklós Város Önkormányzata 7/2015. (I.15.) K.t. határozattal elfogadott Partnerségi egyeztetési szabályzata alapján történik. A munka alapvető célkitűzése, hogy Siklós város megfelelően pozícionálja magát hazai és nemzetközi szinten, beazonosítsa azokat az egyéni és egyedi tényezőket, amelyeket fejlesztve versenyképes maradhat, versenyelőnyökhöz juthat. Az Országos Fejlesztési- és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) meghatározásra kerültek a legfontosabb célkitűzések, kimondva, hogy a városok és térségeik az ország gazdasági növekedésében és területi fejlődésében meghatározó szerepet játszanak. Az OFTK-hoz illeszkedve elkészült a Baranya megyei területfejlesztési koncepció és program, melyek keretet adnak a településfejlesztési elképzeléseknek. Ezekhez illeszkedve készült el Siklós Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája. Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

8 7 1 A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

9 8 1.1 SIKLÓS 2015-BEN A megalapozó vizsgálat a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet mellékletében meghatározott tartalom szerint készült, így helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészt tartalmaz. A vizsgálat a város térségére is kitekint. A helyzetfeltárás, a helyzetelemzés és helyzetértékelés eredményeként a stratégia alkotási fázisban kulcsfontosságú területek legfontosabb tendenciái kerültek bemutatásra, szakterületenként áttekintve a város és térsége esetében a jelenlegi helyzetképet, kiemelve az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket, a fejlesztési szükségleteket és a konfliktusterületeket. Településhálózati szempontból megállapítható, hogy Siklós határ menti elhelyezkedése kedvező lehetőségeket rejt a turizmus fellendítésében. Az OFTK szerint jó mezőgazdasági adottságú, turisztikai funkciójú terület, hasonlóan Harkány és Villány térségéhez. A Siklósi járáson belül a határ menti, déli települések egy részénél azonban komoly leszakadás, és hátrányos helyzetű lakosság növekedése figyelhető meg, amelynek kedvezőtlen hatásai (pl. beköltözés révén) Siklós városában is érzékelhetők. Siklós a megyén belül átlagos korösszetételű járásközpont, a romló öregedési index és csökkenő a lakosságszáma miatt mára népessége fő alá csökkent. Képzettségi, végzettségi mutatók a megyén belüli városokéhoz hasonló, a foglalkoztatási mutatók romló tendenciájúak, emiatt a jövedelmi viszonyok romlottak, lakásállomány megújulása lassú. Mivel a környező kisebb települések (főleg déli irányba) ennél rosszabb helyzetben vannak, ezért ebből az irányból beáramlás tapasztalható. A város gazdaságát és fejlődési irányát alapvetően meghatározza az idegenforgalmi fejlesztések iránti elköteleződés, mely azonban a foglalkozatásban összességében nem képvisel jelenleg jelentős arányt, és egypólusúvá, válságérzékenysége miatt kiszolgáltatottá teheti a települést. A város jelentős gazdasági egysége az Ipari Park címet jelenleg újra megpályázó iparterület, mely jelentős potenciállal rendelkezik az egypólusosság oldásában is. A mezőgazdasági tevékenységen belül a szőlőtermesztés jelentősége fokozódó, és bár kevés terület áll rendelkezésre, de a helyi élő mezőgazdaság és a járás többségének ilyen irányultsága helyben feldolgozási, raktározási lehetőségeket rejt magába. A helyi táji, természeti, valamint klimatikus adottságok alkalmassá teszik a területet a sokoldalú használatra, amelyből a bányászati tevékenység olyannak számít, amit a város középtávon se kíván támogatni. A tájkaraktert meghatározó szőlőhegy pincesorainak turisztikai hasznosítása preferált, ám kissé rejtett elhelyezkedése, megközelíthetősége (helyi löszbevájt, burkolatlan utak) és távolsága a várostól ennek a funkciónak a kihasználását megnehezíti. A zöldterületek állapota fejleszthető, funkciójuk bővíthető, esztétikai értéke növelhető, arra alkalmas helyeken vízfelületekkel színesíthető (Gordisai u. végén). Siklós településszerkezetében a történelmi mag máig meghatározó. A belváros szerkezete közlekedési szempontból nem ideális, de a jelenlévő építészeti értékek egy különlegesen vonzó kisvárosi hangulatot adnak vissza, amiben azonban az épületállomány egy része leromlott, vegyes képet mutat. Az eddig zajlott város-rehabilitációs fejlesztések leginkább a közterületek modernizálásával, illetve a vár, mint attrakció fejlesztésével tudtak hozzájárulni a központi részek megújulásához. Máriagyűdi városrésznél a kegyhely fejlesztését az egyház felügyeli, az ott működő idősek otthona térségi szinten jelentős, ám ezen kívül leginkább lakófunkció jellemző a Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

10 9 településrészre. Számos épített értékkel rendelkezik Siklós, melyek közül országos védelemben részesülők többsége egyházi építmény, de két lakóház és a posta épülete mellett természetesen a vár is ide tartozik. A város közúti közlekedési hálózatában a városmag az északi elkerülő út ellenére leterhelt, délen a belváros elkerülését a TESCO melletti út folytatásaként mezőgazdasági utak felfejlesztése az egyes telephelyek megközelíthetőségét segítheti, de ott ezt a földtulajdonosokkal egyeztetve, akár önkormányzati tulajdonszerzéssel és forrásból lehet elérni, mert jelenleg a földtulajdonosok az utak beszántásával ellehetetlenítik az átjárást. A Matty felé vezető 5712-es közti átkötés megvalósítására a belváros forgalmi terhelése és a fürdő és szállodafejlesztés következtében fokozott az igény. Máriagyűdön a kamionos átmenő forgalom jelent problémát. A településen belüli közúti hálózat állapota általánosságban megfelelő. A település kerékpárút-hálózata bár jelentős hosszban kiépült, még mindig hiányos. A vasútvonal kihasználatlan, nincs személyforgalom se áruforgalom (bár hivatalosan utóbbi lehetne) és a pálya állapota leromlott. A villamosenergia-ellátás, az egészséges vezetékes ivóvízellátás és a közcsatornás szennyvízelvezetés területén jó ellátottsággal rendelkezik a település. A közműellátottságban kedvező, hogy korszerű szennyvíztisztító telepére támaszkodhat, közvilágítás energiatakarékos fényforrású megújítása folyamatban, távlati vízigény kielégítésében új ivóvízkút fúrása tervezett. A környezetvédelmi állapotokat tekintve a településen a környezeti elemek, az élővilág, a táj, a települési-, és az épített környezet tekintetében jelenleg extrém környezeti terhelés nem áll fenn. A település környezeti állapota jónak mondható, de környezetvédelmi szempontból a vízerózió, szélerózió, nitrátérzékenység, és a sérülékeny ivóvízbázisok nagy odafigyelést igényelnek. Az épített környezet szempontjából a talajmozgásra érzékeny területek és a belváros feltáratlan alápincézettsége jelent kockázatot. A villámárvízi veszélyeztetettség elhárításában legnagyobb gond a kiépült vízelvezető rendszerek és befogadó (Lanka-csatorna) folyamatos karbantartásának elmaradása. Siklós város adottságaihoz igazodva 2009-ben három városrész került lehatárolásra, ennek módosítását a város nem tartotta szükségesnek, így a városrészek jelen ciklusban is a következők: Északi városrész, Déli városrész, Máriagyűd városrész. E városrészek részletes elemzése a 2011-es népszámlálás városrészi adatai alapján történt, rámutatva az adott városrészben meglévő legfontosabb demográfiai, társadalmi jellemzőkre, tendenciákra, a funkcióellátottságra, gazdasági jellemzőkre, bemutatva azon területeket, ahol a városrész városon belüli pozíciója, helyzete, ellátottsága erősséget vagy gyengeséget jelez, és megjelölve azon fejlesztési lehetőségeket, amelyek elmozdulást jelenhetnek. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

11 Lakó Mezőgazdasági Ipari, logisztikai Kereskedelmi Turisztikai Közigazgatási Egészségügy, oktatás, kultúra Zöldfelületi Közlekedési Sport, rekreáció 10 Az egyes városrészek legfontosabb társadalmi mutatói és a közöttük lévő különbségeket a következő táblázat mutatja be. Városrész Lakónépesség száma Öregedési index Felsőfokú végzettségűek aránya (a 25 év feletti korosztályból) Rendszeres munkajövedele mmel nem rendelkezők aránya (15-59 év közötti korosztályból) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Déli Városrész ,81 14,9 43,6 31,2 Északi városrész ,88 14,6 39,0 30,5 Máriagyűd városrész ,34 13,1 42,1 28,6 Külterület 498 0,94 11,9 49,4 37, táblázat: Az egyes városrészek legfontosabb társadalmi mutatói Forrás: KSH, 2011-es népszámlálás Az egyes városrészeken jellemző és a meghatározó funkciókat az alábbi táblázat foglalja össze. Városrész Déli Városrész Északi városrész Máriagyűd városrész Külterület táblázat: Városrészekre jellemző funkciók Jelmagyarázat: erős, a városrészt alapvetően meghatározó funkció egyéb jellemző funkció Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

12 11 A település problématérképét az alábbi ábra mutatja be szakterületenkénti bontásban ábra: Problématérkép SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

13 12 2 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

14 SIKLÓS VÁROS JÖVŐKÉPE Az integrált településfejlesztési stratégia a településfejlesztési koncepcióval és az Európa 2020 stratégiával összhangban, a 2023-ig felhasználható uniós forrásokra alapozva Siklós város as időszakra vonatkozó fejlesztési céljait és beavatkozásait határozza meg Siklós települési jövőképe Siklós város 2004-ben készült településfejlesztési koncepciója 1 megfogalmazta azt a jövőképet, melyet megvalósítandónak látott éves időtávban. A település tervezi a koncepció felülvizsgálatát. A jövőképben megfogalmazottakhoz a város 2015-re közelebb került és megvalósítását az új koncepció kidolgozásáig, illetve az ITS időhorizontján belül továbbiakban is maga elé tűzi: Siklós Baranya megye déli kapuja, a Sikós-Harkány-Villány turisztikai körzet központja, a turisták számára vonzó utazási célpontot jelentő, a századelő hangulatát idéző, esztétikus külsejű kisváros, mely az európai normáknak megfelelő, javuló életminőséget, megőrzött és fenntartható, rendezett és egészséges környezetet biztosít lakói számára, a mind teljesebb foglalkoztatottság elérése érdekében pedig az itt lévő és a betelepülő vállalkozások számára vonzó, vállalkozásbarát feltételeket teremt. A jövőkép kidolgozását a 2004-es helyzetkép befolyásolta, mely épített arra, hogy a város a történelmi múltat tekintve jelentős turisztikai és minőségi bortermelési hagyományokkal rendelkezik, de turizmusában eluralkodott a 90-es években a bevásárló-turizmusra jellemző bazári jelleg, a minőségi kiszolgálás feltételei romlottak, a minőségi vonzerők szerepe háttérbe szorult, a vár és egyéb, korábban meghitt hangulatú vonzerők szerepe csökkent. A 2000-es évek elején a bevásárló turizmus visszaesett a hagyományos attrakciókra épülő tartósabb turizmus bevételei nem pótolták a veszteséget (adóbevételek), amely a városban finanszírozási gondokat okozott. Az ipari parkban a koncepció készítése idején még kevés betelepülő és minimális fejlődés látszott, demográfiai folyamatok már akkor is kedvezőtlenek voltak. A környező településekkel (Harkány és Villány) az összehasonlítás a lakosságban elégedetlenséget szült, kistérségi szerepkör a városon belüli belső küzdés miatt visszafogottá vált. A jelenlegi helyzetkép több ponton eltérő (pl. Ipari parkban jelentős fejlesztések voltak, turisztikai attrakciók fokozatos felújítása megtörtént/folyamatban van, járásközponti szerepkör kialakult, melyet a kormányzati szándék alapján komoly szerepekkel ruháztak fel és egyben elvettek az önkormányzattól), ám az eltérések ellenére a jövőkép továbbra is helytálló. 1 Siklós Városfejlesztési Koncepciója (jóváhagyva 147/2004.(V. 27.) képviselő-testületi határozattal) SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

15 Átfogó célok A jövőkép elérése érdekében Siklós Város Településfejlesztési Koncepciója három hosszú távú stratégiai célt jelöl ki, és ezekhez a következő beavatkozási irányokat jelölte meg: 1. stratégiai cél: Vonzó lakóhelyi környezet megteremtése városi infrastruktúra fejlesztése humán infrastruktúra fejlesztése települési környezet fejlesztése és fenntarthatóságának erősítése 2. stratégiai cél: Város Déli Kapu szerepének visszaszerzése, újbóli kialakítása az ország turizmusában turizmus kiszolgálására alkalmas infrastruktúra létrehozása utazási célpont- imázsának visszaszerzése és erősítése turisztikai termékek és szolgáltatások rendszerének kifejlesztése promóció, szervezeti háttér kialakítás, civil szervezetek bevonása 3. stratégiai cél: Siklós gazdasági versenyképességének fokozása turizmus- és természetbarát ipari tevékenységek számára kedvező fizikai, intézményi és pénzügyi infrastruktúra kialakítása vállalkozásbarát várospolitika kialakítása vállalkozók versenyképes tevékenységét elősegítő képzések, tanácsadás ösztönzése. Középtávon három átfogó cél rajzolódik ki, amely a településfejlesztési koncepció hosszú távú céljaival összhangban áll, a jelen helyzetfeltárás eredményeire és az uniós ciklus finanszírozási forrásainak prioritásaira is reagál. I. Gazdaság: Versenyképes, fenntartható helyi gazdaság kialakítása Siklós adottságainak kihasználása, lehetőségei a gazdaság terén a gazdasági szolgáltatás (tanácsadás, ipari park), kereskedelem és építőipar, mezőgazdasághoz kapcsolt fejlesztések terén mutat kiaknázható potenciált, illetve a térségben a komparatív előnyök tekintetében kiemelt jelentősége van a turizmusnak, a kulturális és örökség-, a bor- és termálturisztikai kínálatnak. Továbblépés e téren a meglévő kínálatot kiegészítő vonzerőfejlesztésben ezen belül a vallási turizmus erősítésében körvonalazható. Az átfogó célon belül a horvát térségekkel történő szorosabb együttműködés az ipar és a turizmus területén is fontos, melyet a tervezett új határátkelők nyitása és az M6-os meghosszabbítása nagyban segíthet. A cél elérése révén növekvő foglalkoztatottság, életszínvonal és nagyobb helyi iparűzési adóból származó bevételek keletkeznek. II. Életminőség: Lakosság életminőségének javítása Az életminőség fejlesztésére irányuló középtávú cél megvalósítása hozzájárul az egészség, az egészséges környezet, a szociális biztonság javulásához. A lakosság életminőségének alakulását jelentős mértékben befolyásolja a lakó- és a természeti környezet állapota, valamint a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés mértéke is. A lakó környezet állapota nagymértékben javítható az egyes központi területek rehabilitációjával, a fenntartható városfejlesztési döntések alkalmazásával. A minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítható az egyes intézmények (szociális, oktatási és igazgatási) fejlesztése által. Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

16 15 III. Társadalom: Települési identitás, társadalmi kohézió javítása A helyzetfeltárás rámutatott, hogy kiemelten kell foglalkozni a helyiek és a város kapcsolatával. A turizmus sok lakos számára nem jelent kitörést. Az attrakciók a vallási hitüket gyakorló, kegyhelyre eljáró katolikus hívők kivételével olyan szolgáltatást nyújtanak, amely még a helyiek számára nyújtott kedvezménnyel se jelentenek sokat, hisz turistáknak szólnak, és kevés ember költ/viselkedik úgy saját városában, mint egy turista. A helyi identitás erősítése, a közösségépítés közösségi és kulturális események támogatásával, kulturális/rekreációs/sport céllal igénybe vehető intézményi és szabadtéri helyszínek biztosításával elősegíthető. A társadalmi integrációt segítő szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek megteremtése, szabadidős szolgáltatások kiterjesztése és az esélyegyenlőség biztosítása komoly előrelépést jelent a cél eléréséhez. 2.2 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Siklós város 2023-ig elérendő, középtávú stratégiai célkitűzései a jövőkép elérése érdekében, a meghatározott átfogó célok és az azokhoz illeszkedő tematikus és területi célok rendszerében épül fel, a városrészi célok kapcsolódását a középtávú átfogó célokhoz a következő ábra szemlélteti. Jövőkép Siklós Baranya megye déli kapuja, a Sikós-Harkány-Villány turisztikai körzet központja, a turisták számára vonzó utazási célpontot jelentő, a századelő hangulatát idéző, esztétikus külsejű kisváros, mely az európai normáknak megfelelő, javuló életminőséget, megőrzött és fenntartható, rendezett és egészséges környezetet biztosít lakói számára, a mind teljesebb foglalkoztatottság elérése érdekében pedig az itt lévő és a betelepülő vállalkozások számára vonzó, vállalkozásbarát feltételeket teremt. Középtávú átfogó célok Gazdaság: Versenyképes, fenntartható helyi gazdaság kialakítása Életminőség: Lakosság életminőségének javítása Társadalom: Települési identitás, társadalmi kohézió javítása Városrészi célok Északi városrész: Fejlődő iparterülettel, minőségi intézményi, lakó- és rekreációs területekkel rendelkező településrész Déli városrész: Széles szolgáltatási kínálatot nyújtó, építészeti értékeiben megújuló, turisztikai attrakcióit kihasználó városközpont Máriagyűd városrész: A vallási turizmusban rejlő lehetőségeivel élő, intézményeit fejlesztő, minőségi lakóterülettel rendelkező településrész városközpont Külterület: Siklós külterülete a táji és természeti értékeket és hagyományokat megőrzi, a város turisztikai irányultságával nem összeegyeztethetetlen gazdálkodási formákat megtartja és lakófunkcióban nem bővül ábra: Városrészi célok kapcsolata a középtávú átfogó célokkal SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

17 16 A célrendszer meghatározásánál a funkcionális várostérség-központi szerepkörből adódó problémák, lehetőségek és feladatok feltárása megtörtént, a kialakított célrendszer egyaránt szolgálja a város és vonzáskörzete integrált fejlesztését, részben az ehhez kapcsolódó közös beavatkozások megvalósításával, valamint a városban megvalósítandó, de térségi hatású intézkedések révén. Az együttműködés tekintetében meghatározásra kerültek azon kiemelt területek, ahol közös fellépéssel lehet térségi szinten hatékony és fenntartható, a várostérség (ill. járás) egésze szempontjából előremutató eredményeket elérni, mind a társadalmi, mind a gazdasági, mind a környezeti, mind az intézményi területeken. Mindez az egész térség népességmegtartó erejének javítását, a funkcionális kapcsolatok erősödését és a gazdasági versenyképesség, kooperáció javulását segítheti térségi szinten és az egyes települések esetében egyaránt.) Tematikus célok A tematikus célok a középtávú átfogó városfejlesztési célok mentén kerültek meghatározásra, amelyek főbb beavatkozási területei a gazdaság, a társadalom és az életminőség javítása. A tematikus célok rendszerét az alábbi táblázat foglalja össze: I. ÁTFOGÓ CÉL: Gazdaság: Versenyképes, fenntartható helyi gazdaság kialakítása T1. Gazdaságfejlesztés, a hozzáadott érték termelés előtérbe helyezése T2. Idegenforgalmi és rekreációs potenciál hatékony kihasználása, attrakciófejlesztés II. ÁTFOGÓ CÉL: Életminőség: Lakosság életminőségének javítása T3. Alapszolgáltatás (oktatás, szociális ellátás) minőségi fejlesztése T4. Minőségi bérlakásállomány növelése T5. Közműrendszerek fejlesztése, környezet és klímavédelem T6. Közlekedésfejlesztés III. ÁTFOGÓ CÉL: Társadalom: Települési identitás, társadalmi kohézió javítása T7. Sport és szabadidős funkciók, zöldfelületek fejlesztése T8. Kulturális fejlesztések, közösségfejlesztés, esélyegyelőség biztosítása táblázat: Átfogó célok és kapcsolódó tematikus célok T1: Gazdaságfejlesztés, a hozzáadott érték termelés előtérbe helyezése A következő uniós ciklusban a helyi vállalkozások fejlődésével a jelenlévő gazdaság szerkezete, súlya, hozzáadott érték termelése is előnyösen változhat. Fontos célkitűzés, hogy az ehhez az európai célkitűzéshez kapcsolt gazdasági folyamatok pozitív hatásai ne kerüljék el a települést és minél inkább a városban és térségében érvényesüljenek. Ennek érdekében kiemelt cél a megnyíló források minél nagyobb fokú kihasználása, melyhez infrastruktúrafejlesztési és beruházás-ösztönzési, határmenti kapcsolatokra/piacokra is építő beavatkozások is szükségesek. Mindezek hozzájárulnak a helyi gazdaság diverzifikálásához és a hazai, de akár határon átnyúló szinten is versenyképes területek fejlődéséhez, új fejlődési potenciálok kialakulásához. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Siklósi Ipari Park fejlesztése (terület és infrastruktúrabővítés) o Menedzsmentszervezet kialakítása o Szolgáltatásfejlesztés (bérbe adható raktárcsarnok építése, inkubátorház építése) o Közmunkaprogramhoz kapcsolódó telephely kialakítása Hiányszakmák, helyi munkáltatói igényeknek megfelelő szakmák népszerűsítése, városi ösztöndíjprogram kialakítása Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

18 17 Postaszállási vásártér hasznosítása / újranyitása Helyi vásárcsarnok fejlesztése T2: Idegenforgalmi és rekreációs potenciál hatékony kihasználása, attrakciófejlesztés Siklóson és térségében kiemelt jelentősége van a turizmusnak, a kulturális és örökség-, a bor- és termálturisztikai kínálatnak. A meglévő kínálati elemek és kiegészítő vonzerőfejlesztésben ezen belül a vallási turizmus erősítése jelent egyedi fejlesztési célt. A közterületek minőségi fejlesztésének folytatása, a meglévő építészeti örökségek megújítása, hasznosítása Siklós esetében elengedhetetlen a fenti cél szempontjából, de mindezekhez a turizmus területén is fontos a horvát térségekkel történő szorosabb együttműködés, a határon túli célközönség megszólítása. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területét érintő projektek esetében a régészeti/örökségvédelmi szempontok figyelembe vételét, a vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok betartását, az örökségvédelmi hatósággal történő előzetes egyeztetést (nagyberuházás esetén már a legkorábbi fázisban előzetes régészeti dokumentáció és próbakutatás elkészíttetését) és engedélyezést, illetve a beruházást megelőző régészeti feltárás idő- és költségvonzatát szem előtt tartani szükséges. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Mediterrán városközpont rekonstrukciójának, felújításának folytatása (IV. ütem) Váralja utca rehabilitációja, komplex turisztikai célú hasznosítása Rendezvénytér kialakítása a várkertben Siklósi Vár felújítás IV. üteme (szálloda és étterem felújítása) Siklósi Thermálfürdő szolgáltatásainak bővítése (25 m-es sportmedence, kültéri csúszdapark) I. Siklósi Várfeszt gasztronómiai és kulturális fesztivál Harkányi út melletti Ifjúsági tábor felújítása/átalakítása/a terület hasznosítása Marketing és kommunikációs akciók kidolgozása (kiadványok horvát nyelven is, utazási irodákkal együttműködés) Volt laktanya területének fejlesztése Turisztikai Iroda vagy TDM szervezet létrehozása T3: Alapszolgáltatás (oktatás, szociális ellátás) minőségi fejlesztése A humáninfrastruktúra fejlesztések az életminőség javítását célzó beruházásokkal együtt hozzájárulnak a város élhetőségének, mint lakóhelyi élettérhez kapcsolódó lakosságmegtartó képesség fokozásához. A beavatkozások az elmúlt évek demográfiai és társadalmi változásai, és az infrastruktúrában meglévő hiányosságok miatt szükségesek és a minőségi fejlesztésekre helyezik a hangsúlyt. Az oktatás terén a meglévő kapacitások kihasználását segítik, az idősellátás terén a növekvő igényeket szolgálják ki. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Szolgáltatóház felújítása, energiahatékonyságának növelése Fogorvosi rendelők akadálymentesítése Intézményi konyhák felújítása Mária szálló felújítása (emeltszintű nyugdíjas otthon létrehozása) Siklósi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ (Szociális Otthon) felújítása Óvoda és bölcsőde felújítása Iskolai sportlétesítmények felújítása (tanuszoda, Kanizsai D. sportcsarnok) Volt kollégium (jelenleg zeneiskola) felújítása (teljes tetőszigetelés), újranyitása SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

19 18 T4: Minőségi bérlakásállomány növelése Siklós Város Önkormányzatának bérlakásállományának minőségi növelésére vonatkozó cél orvosolja az egyrészt a lakásállomány elöregedésből (bontandó épületek) és/vagy az épületek nem megfelelő hasznosításából (műemléki épületek) adódó problémákat. A cél hosszú távon nem feltétlen a bérlakásállomány számának, hanem az állomány minőségének növelése. Az önkormányzat koordinálásában indítandó, tőketámogatásos közhasznú bérlakásépítési program révén új, minőségi, energiahatékony lakóépületek jönnek létre, valamint minden társadalmi réteg a számára megfizethető szinten juthat megfelelő lakhatáshoz. Meglévő bérlakásállomány bontandó épületeinek elbontása Új minőségi közhasznú /szociális és piaci típusú/ bérlakások létesítése T5: Közműrendszerek fejlesztése, környezet és klímavédelem A környezetbarát infrastruktúra fejlesztése elősegíti az épített környezet komfortosabbá tételét, a természeti környezet védelmét, ezáltal hozzájárul a lakosság egészségi állapotának, életminőségének javulásához, a társadalmi-területi különbségek mérsékléséhez. Fontos cél a városüzemeltetés hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tétele. Mindezek mellett a globális klímaváltozás hatásainak kezelése, a szélsőséges időjárási események negatív hatásainak megelőzése egyre fontosabb feladat a településüzemeltetés, településfejlesztés szempontjából is. A környezeti fenntarthatóság és a meglévő adottságok megőrzése érdekében a fejlesztéseknél figyelembe kell venni a megváltozó klímához való alkalmazkodás és megelőzés feladatait és igényeit. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Folyékony hulladéklerakó felszámolása Települési inert hulladéklerakó rekultivációja Napelem park létrehozása Szennyvízvezeték kiépítése (Gordisai u.) Geotermikus energia hasznosítása (távhőszolgáltatás kiterjesztése) A leromlott állapotú társasházi épületek homlokzati felújítása, energetikai korszerűsítés Intézmények világítóberendezéseinek cseréje Térfigyelő rendszer fejlesztése Új vízadó kút fúrása Város alatti pincerendszer felmérése Csapadékvíz-elvezető hálózat felmérése, problémás helyeken kiépítés, javítás T6: Közlekedésfejlesztés A tematikus cél elérése már középtávon szükséges ahhoz, hogy a szintem minden egyéb cél is megvalósulhasson, és ez által a jövőben vázolt állapothoz közelebb kerülhessen Siklós. A közlekedés mindig is meghatározó szerepet játszott a város életében, ennek specifikus középtávon megoldandó feladatai nagyban hozzájárulnak a tehermentesítéshez, balesetveszély csökkentéséhez. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Hegyi utak építése Várparkoló kialakítása Kerékpáros összekötő szakaszok megépítése Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

20 19 Belterületi utak fejlesztése Déli elkerülést biztosító útfejlesztés Siklós Város közlekedésbiztonsági fejlesztése (Máriagyűdi körforgalom /Gyűdi út északi elkerülő találkozásánál/, Gyűdi út Harkányi út Felszabadulás u. kereszteződésében körforgalom kialakítása) Közúti infrastruktúrafejlesztés, lobby a megvalósításáért (megye, KKA, NIF KKK, MK Zrt): o Máriagyűd nyugati rész forgalomlassító sziget kiépítése o Belvárost tehermentesítő 5712-es út közti átkötés kiépítése Vasútvonal turisztikai hasznosításának /kisvasút/ feltárása T7: Sport és szabadidős funkciók, zöldfelületek fejlesztése A sport és a szabadidős funkciók kialakítása/javítása ahol lehet, a zöldfelületek fejlesztésével összekötve sok esetben komplex hatást fejt ki a lakosság alapvető szükségleteit kiszolgáló megfelelő életkörülmények és az egészséges környezet kialakításában. Fontos célkitűzés emiatt ezek megvalósítása, vagyis a közterületek sportolásra és szabadidő eltöltésre alkalmassá tétele. Az egyéb helyi sportolási célú meglévő, vagy kialakítandó infrastruktúrafejlesztés oktatási, szabadidő-eltöltési szerepe az oktatási célokat is szolgálja, de változatosabb és szélesebb korosztály szabadidő eltöltését is lehetővé tesz. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Siklósi Sportpálya fejlesztése (infrastruktúra, lelátó) KRESZ PARK felújítása, új közösségi tér kialakítása BMX, gördeszka pálya kialakítása volt téglagyári területen Játszótér építése Máriagyűdön Utcafásítás Arborétum területének tájképi kertté fejlesztése és/vagy közösségi tér kialakítása Mesterséges tó kialakítása (pl. Gordisai u. végén) A lakóterületek köztereinek rehabilitációja T8: Kulturális fejlesztések, közösségfejlesztés, esélyegyelőség biztosítása A kultúrában rejlő gazdaságfejlesztő erő megfelelő hasznosítás révén jelentősen hozzájárulhat a települési identitás és társadalmi kohézió javításához, valamint az idegenforgalmi kínálat bővítéséhez. A közösségfejlesztés a népesség kötődését eredményezi és hozzájárul a tömeges érdektelenség visszaszorulásához, az egymásért, a város és környezet fejlesztéséért tenni akaró szellemiség terjedéséhez. Ugyanígy fontos a hátrányos helyzetűek helyzetén is javító, a turizmusfejlesztéssel összekapcsolt és ott tervezett programok megvalósítása. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Örsi Ferenc Művelődési Központ felújításának II. üteme Máriagyűdi egyházi tevékenység (búcsúk) állandó városi kiegészítő programok szervezése Közösségi programok szervezése Területi együttműködés fejlesztése (Járási Esélyegyenlőségi Program kidolgozása) Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósítása (szegregáció oldása) SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

21 Területi célok A középtávú területi célok a városrészek céljaival összhangban kerültek meghatározásra. A célok definiálásánál az egyes területi egységek gazdasági, társadalmi jellemzőit és funkcióit egyaránt. 1. Déli városrész: ábra: Településrészek Siklóson V1 Cél: Széles szolgáltatási kínálatot nyújtó, építészeti értékeiben megújuló, turisztikai attrakcióit kihasználó városközpont A déli városrészben, amely a városközponti magot lefedi a fejlesztési céljai megújító, megőrző és értékteremtő orientáltságúak. Cél, hogy a városközpont megőrizze hagyományos városszerkezetét, melyben kiemelkedő szerepe van a történelmi, építészeti érékek megőrzésének és a minőségi turisztikai szerepkör ellátásának. Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

22 21 Cél egy dinamikus funkcionális központ kialakítása a városrehabilitáció folytatásával, ahol azonban a társadalmi, gazdasági (ezen belül turisztikai) fejlesztések nem csak a külsőségekben, hanem tartalomban is megnyilvánulnak (élő, helyiek által is látogatott kulturális szerep, több és megújuló változatosabb vállalkozói jelenlét, kereskedelem). Cél, hogy a Váralja utca szegregátumára kidolgozott projekt során a terület rehabilitálódjon, miáltal turisztikai szerepköre kialakul és attrakcióvá fejlődik. Cél, hogy a köz- és magánépületek funkciója illeszkedjen a koncepcionális törekvésekhez (pl. szegregátuma megszűnjön, műemléki épületek ne legyenek szociális bérlakások). Cél, hogy a környezeti adottságokból adódó hátrányokat /csuszamlás veszély Váralja utcában, feltáratlan alápincézett területek városszerte/ a fejlesztések kezeljék, és ezek ne okozzanak a jövőre nézve újabb terheket. Cél, hogy a közlekedési szempontból leterhelt főutca forgalma mérséklődjön, utcaképe egységes legyen, találkozóhelyként, kereskedelem és vendéglátás színtereként is tudjon funkcionálni. Mindeközben cél a helyben működő intézmények megfelelő színvonalú szolgáltatásnyújtása, közterületek minőségi, parkolási rendszerek mennyiségi fejlesztése és nem utolsó sorban a városrészben élők életminőségének fejlesztése az infrastruktúra fejlesztésével, karbantartásával és a lakásállomány minőségi fejlesztésével. Célcsoport: A város egész lakossága és a járás városközpontban szolgáltatásokat igénybe vevő lakossága, valamint a városba üzleti vagy turisztikai céllal érkező látogatók. 2. Északi városrész: V2 Cél: Fejlődő iparterülettel, minőségi intézményi, lakó- és rekreációs területekkel rendelkező településrész Cél, hogy az Ipari Park, hivatalos címét visszaszerezve koncentráltan és jó menedzsmenttel szolgálja a város gazdasági fejlődését. A város céljainak megfelelően bővüljön, munkahelyek jöjjenek létre és ezzel növekedjen a foglalkoztatás. Cél, hogy a városrész meghatározó, térségi jelentőségű oktatási funkciója az intézmények javuló fizikai infrastruktúraállapotával és felkészült oktatókkal kiszolgálja a helyi és térségi szükségleteket. A szakképzés terén fő szemponttá kell válnia, hogy rugalmasan alkalmazkodva, a piaci igényre reagáljon. Cél a lakófunkciójú részeknél a megfelelő lakókörnyezet minőségi fejlesztése, a kommunális infrastruktúra hálózatának fejlesztése és megfelelő karbantartása. Cél, hogy a Régi Vásártér szegregátumának általános társadalmi mutatói javuljanak és zárkózzanak fel a város többi részéhez. Cél, hogy a volt laktanya területének tervezett magánerős fejlesztésében, vagy a terület egyéb hasznosításában előrelépést érjen el a város. Célcsoport: elsősorban a városrész lakói, valamint az alap és középfokú intézményeit igénybe vevő helyi és térségi lakosok. A városrész délkeleti részén speciális célcsoport a szegregálódott tömbök lakossága. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

23 22 3. Máriagyűd városrész: V3 Cél: A vallási turizmusban rejlő lehetőségeivel élő, intézményeit fejlesztő, minőségi lakóterülettel rendelkező településrész Cél a kegyhely kiemelt vallásturisztikai szerepkörének fejlesztése és ehhez a központi turisztikai funkciók egy részének rácsatlakoztatása. Cél a falusias és kertvárosi jellegű beépítési formák megtartása. Cél a városi és térségi igényeket kielégítő Idősek Otthonának megtartása, fejlesztése (Mária szálló átalakítása). A városrész területi dimenziójánál fogva további cél funkcionális alközpont kialakulásának elősegítése, ami biztosítja lakosságának kényelmesebb napi ellátását. Cél a városrész fizikai és tömegközlekedési kapcsolatainak javítása a városközponttal. Célcsoport: A vallási turizmus szereplői, városrész lakói, valamint a jelenlévő intézmények dolgozói, igénybevevői. 4. Külterület: V4 cél:: Siklós külterülete a táji és természeti értékeket és hagyományokat megőrzi, a város turisztikai irányultságával nem összeegyeztethetetlen gazdálkodási formákat megtartja és lakófunkcióban nem bővül Cél, hogy a hagyományos szőlőhegyen ne növekedjen a lakófunkció (szigorú, szankcionált szabályozás), ám a borturizmus feltételeit segítő infrastruktúra (helyi utak) fejlesztésre kerüljenek Cél, hogy Postaszálláson a szegregációs folyamatok megforduljanak. Cél, hogy az évek óta használaton kívüli Harkányi út melletti Ifjúsági tábor bárbeadással/eladással/felújítással használatba kerüljön Cél, hogy a Harkányi út mentén a kerékpáros turizmus a zöldfelületek és kiszolgáló elemek állapota, esztétikai értéke javuljon. Célcsoport: A külterületi lakosok, gazdálkodók, vonalas létesítményeket (kerékpárút) használó helyek és turisták. Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

24 A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA A területi és tematikus célok együttesen segítik elő a településfejlesztési koncepcióban felvázolt átfogó célok és a tervezett jövőkép elérését. A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a tematikus és területi célok közötti összefüggéseket. Dél V1 Észak V2 Máriagyűd V3 I. ÁTFOGÓ CÉL: Gazdaság: Versenyképes, fenntartható helyi gazdaság kialakítása T1. Gazdaságfejlesztés, a hozzáadott érték termelés előtérbe helyezése T2. Idegenforgalmi és rekreációs potenciál hatékony kihasználása, attrakciófejlesztés II. ÁTFOGÓ CÉL: Életminőség: Lakosság életminőségének javítása T3. Alapszolgáltatás (oktatás, szociális ellátás) minőségi fejlesztése T4. Minőségi bérlakásállomány növelése T5. Közműrendszerek fejlesztése, környezet és klímavédelem T6. Közlekedésfejlesztés III. ÁTFOGÓ CÉL: Társadalom: Települési identitás, társadalmi kohézió javítása T7. Sport és szabadidős funkciók, zöldfelületek fejlesztése T8. Kulturális fejlesztések, közösségfejlesztés, esélyegyelőség biztosítása táblázat: A tematikus és területi célok közötti összefüggések Külterület V4 Jelmagyarázat: erős kapcsolat közepes kapcsolat nincs vagy gyenge kapcsolat SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

25 24 3 A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

26 A STRATÉGIAI CÉLOK ÉS PROJEKTEK ÖSSZEFÜGGÉSEI Az ITS, mint operatív jellegű stratégia, tartalmazza azon lényeges fejlesztési jellegű beavatkozások (projektek illetve programok) indikatív listáját, amelyek a célok eléréséhez szükségesek. Az ITS operatív jellege nem jelenti ugyanakkor azt, hogy annak kidolgozottan és részletekbe menően, vagy akár, hogy teljes körűen kellene tartalmaznia a kitűzött céljai elérése érdekében megvalósítandó projekteket. Fontos azonban annak szem előtt tartása, hogy a stratégia céljaihoz kapcsolódóan a megvalósítás fázisában reális lehetőség legyen konkrét projektek megvalósítására, és, hogy az előkészítettség különböző fázisaiban levő projektelképzelések egymáshoz optimálisan illeszkedve a lehető leghatékonyabban szolgálják a stratégia céljainak elérését. Az ITS során az alábbi projekttípusokat azonosítottuk: A kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, amelyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú városi cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Gyakran a kulcsprojekt (ami jellemezően nagyobb összegű projekt) megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének. A kulcsprojekt nem feltétlenül integrált projekt, de célszerű, ha a kulcsprojekthez további, projektek kapcsolódnak. A hálózatos projekt több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből áll, a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjed, valamint a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik. A hálózatos projekt lehet integrált projekt, ez esetben az együttműködő projektelemek különböző jellegűek, más más megvalósítójuk van. Az akcióterületi projektek egymással szinergikus hatást fejtenek ki az egybefüggő vonallal körülhatárolt akcióterületen. Az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését. A projektek az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, és volumenük, valamint várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idéznek elő az akcióterületen. Egyéb projektek: a fenti kategóriákba nem tartozó, egyéb tervezett fejlesztések, amelyek egy adott városrész vagy a város egésze számára lényegesek. Az egyes projektek, projektcsomagok és tematikus célok kapcsolatát az alábbi ábra szemlélteti: Kulcsprojektek Hálózatos projektek Akcióterüle ti projektek T1. Gazdaságfejlesztés, a hozzáadott érték termelés előtérbe helyezése T2. Idegenforgalmi és rekreációs potenciál hatékony kihasználása, attrakciófejlesztés T3. Alapszolgáltatás (oktatás, szociális ellátás) minőségi fejlesztése T4. Minőségi bérlakásállomány növelése T5. Közműrendszerek fejlesztése, környezet és klímavédelem T6. Közlekedésfejlesztés T7. Sport és szabadidős funkciók, zöldfelületek fejlesztése T8. Kulturális fejlesztések, közösségfejlesztés, esélyegyelőség biztosítása táblázat: A projektek, projektcsomagok és tematikus célok kapcsolata Egyéb projektek SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

27 26 Az önkormányzat az egyes beavatkozások meghatározásakor a stratégiai célok minél hatékonyabb elérését tűzte ki. Ehhez a település a fejlesztéseket úgy határozta meg, hogy azokat saját maga hajtsa végre, mivel így vált könnyebben tervezhetővé azok sikeres megvalósítása. Ehhez elsősorban külső állami és európai uniós, valamint egyéb pályázati támogatásokat is nagymértékben igénybe kíván venni. Minden egyes beruházás, különösen a komplex városrehabilitációs, illetve közterületi és gazdasági fejlesztések esetében a város külső piaci szereplők bevonását is tervezi a projektekbe. A város a piaci szereplőket már az ITS tervezési fázisában bevonta a partnerségi egyeztetések keretében. A város a stratégiai dokumentumokat elektronikus formában folyamatosan elérhetővé teszi, és tájékoztatja erről a helyi gazdasági szereplőket, felhívva az együttműködés lehetőségére is a figyelmet. A város minden jelentősebb beruházás előtt elektronikus formában felkeresi az erre nyitott vállalkozásokat, s honlapján is közzéteszi, milyen formában számít a vállalkozások együttműködésére. Az önkormányzat a külső tőke vonzása mellett nem vonatkoztathat el a helyi szintű együttműködésektől. A meglévő kapcsolati rendszer mellett az önkormányzat a szervezett és strukturált együttműködési módokat (pl. gazdasági workshop, kamarai, ill. megyei gazdasági témájú rendezvények) is igénybe kíván venni a jövőben. Ezek célja egy irányított beszélgetés kialakítása/folytatása a helyi vállalkozók által kívánatosnak tartott fejlesztési irányokról, beruházási lehetőségekről, problémákról, vállalati célokról, amelyekben számítanak az önkormányzat együttműködésére. Az ITS elsősorban az önkormányzati beruházásokat emeli ki, azonban a célok megvalósításába, valamint egyes beruházásokba a magánfektetőket jelentékeny mértékben be kívánja vonni, ehhez számos már meglévő csatornát felhasznál, illetve új lehetőségeket is kíván teremteni. 3.2 KULCSPROJEKTEK Siklós város közötti időszakra vonatkozó kulcsprojektjeit azok a projektek képzik, melyeket a város elengedhetetlennek érez, és amelyek nélkül a középtávú átfogó cél nem tud, illetve csak minimálisan tud teljesülni. Ipari Park fejlesztése (K1) Geotermikus energia hasznosítása (K2) Váralja Projekt (K3) Mediterrán városközpont rekonstrukciójának, felújításának folytatása (K4) Siklósi Vár felújítás IV. üteme (K5) Ipari Park fejlesztése (K1) Siklós városfejlesztési beavatkozásai szempontjából abszolút kulcsprojektnek tekinthető az iparterület bővítése, amely számos területre közvetlenül (gazdaság) vagy közvetve (társadalom) jelentős hatást gyakorol. A fejlesztés célja a jelenlegi Ipari Park területének bővítése, közművesítése, a területen inkubátorház kialakítása, szolgáltatásfejlesztés, a még szükséges infrastrukturális háttér kiépítése. A hivatalos Ipari Park cím visszaszerzése (megpályázása) folyamatban van, a területén lévő illetve betelepülni szándékozó vállalkozókkal, környező telektulajdonosokkal egyeztető tárgyalások zajlottak/zajlanak. Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

28 27 Befogadóképesség, terület növelése Az Ipari Park bővítése, úttal és közművekkel való ellátása fontos feladat, hiszen ezzel alkalmassá lehet tenni a területet betelepülő vállalkozások fogadására. Menedzsmentszervezet fejlesztése Az Ipari Park menedzsmentjét meg kell alkotni, amely során humánerőforrás és szervezetfejlesztésére van szükség. Szükséges a vállalkozásbarát szolgáltatási kör kialakítására, további inkubációs tevékenység folytatása, biztosítva a szervezeti feltételeket és segítve a helyi és betelepülő vállalkozásokat. Infrastruktúrafejlesztés (járda, parkoló, stb.) A már meglévő, kiépült területeken a jelenlévő vállalkozások részéről elvártak további infrastruktúrafejlesztések. Cél a magasabb minőségű közlekedési területek kialakítása, illetve az ipari park színvonalának fenntartása, emelése (pl. járda-, parkoló- építése, az optikai kábel fektetése, valamint térfigyelő kamerák kiépítése). Szolgáltatásfejlesztés (raktárcsarnok, kamionparkoló, inkubátorház) Az ipari park meglévő szolgáltatásainak fejlesztése és utógondozás elengedhetetlen a meglévő vállalkozások megtartásához és újak betelepüléséhez. A lehetséges fejlesztések: raktárcsarnok kialakítása: az ipari park vállalkozásai számára ideiglenesen bérelhető raktározási területek; inkubátorház létrehozása (ahol szolgáltató rész is van, amelyben helyiségek bérlésére is nyílik lehetőség) kamionparkoló kialakítása (elkerülendő, hogy az ipari park útjain rendezetlenül parkoljanak a nagyobb járművek). Vállalkozás- és befektetés-ösztönzés erősítése Kiemelt cél a városmarketing és az ipari park marketing tevékenységének élénkítése, bővítése, innovatív marketing eszközökkel, rendezvényekkel. Mindemellett szükséges a város befektetésösztönző tevékenységének kiterjesztése, fejlesztése, továbbá folyamatos konzultáció a gazdasági szereplőkkel, információellátásuk javítása, gazdaságélénkítés Geotermikus energia hasznosítása (K2) A mélygeofizikai mérések alapján º C-os termálvíz számos alternatívát nyújt a település számára. A szinte helyben megtalálható energiaforrás elegendően nagy mennyiségben, hosszú távon is biztonságosan és olcsón áll rendelkezésre, lehetőséget teremt a környezetvédelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó elvárások teljesítéséhez is. A geotermikus energia a termálfürdő, az önkormányzat intézményei illetve a Távhő Kft. hőigényét kiszolgálva a környezetvédelemhez (év több tonna CO2 kibocsátás kiváltása) és költségcsökkentéshez tud hozzájárulni. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

29 Váralja Projekt (K3) Váralja utca rehabilitációja, komplex turisztikai célú hasznosítása az elmúlt években megvalósult fejlesztéseket (vár, termálfürdő, szálloda) egészíti ki. A területen keresztül biztosítható az átjárás a fürdő és szálloda illetve a vár között. A jelenlegi állapotok az eddigi befektetések és gazdaságfejlesztési eredmények fennmaradását hosszú távú gátolják. Mindezek mellett a Váralja környezetének fejlesztése az ott lakók életkörülményeinek javítása és integrálásuk céljából is szükséges. Szegregált terület turisztikai célú rehabilitációja A rehabilitált területen cél új, turisztikai célú funkciók elhelyezése, új épületekkel és a meglévők felhasználásával, felújításával: kézműves, iparos és kiskereskedelmi egységek, falusi turizmusra jellemző szálláshely kategóriák kialakításával. A jelenlegi utcakép a projekt során jelentős változáson megy keresztül. Az építészetileg értékes épületek megmaradnak, felújításra kerülnek, és a tulajdonosokkal történő megállapodást követően sor kerülne a fel nem újítható épületek lebontására és az új funkcióknak megfelelő új épületek építésére is. Az önkormányzat zöldterületi fejlesztéseket és a projektcélok megvalósulása érdekében ingatlan vásárlását tervezi. A rehabilitáció során a csúszásveszélyes területek stabilizációja, (költség-haszon figyelembe vételével akár a veszélyeztetett ingatlanok elbontása) is megtörténhet. A szegregáció felszámolása A szegregált lakókörnyezetben élők kirekesztettségének megszüntetése, életminőségük javítása, integrált lakókörnyezetben való elhelyezésük elősegítése. A szegregált területek közösségi funkcióinak bővítése közösségi terek (helyi piac) kialakításával, a helyi közösségi összetartozás és a településszintű társadalmi kohézió erősítése érdekében. Képzések szervezése A rehabilitált terület kézműves, iparos és kiskereskedelmi egységeihez illeszkedő tanfolyamok (kosárfonás, fazekasság stb.) szervezése, amely a hátrányos helyzetű városi, ill. helyben maradó lakosság bekapcsolódását is elősegíti Mediterrán városközpont rekonstrukciójának, felújításának folytatása (K4) A korábbi belváros rekonstrukció folytatásaként kerülne felújításra a Felszabadulás utca (Mária utcától) a Kossuth tér (Művelődési Házig) és a Vajda János tér közötti szakasz. A projektelemek útfelújítást, parkoló és kerékpárút kialakítást, járdaépítést, zöldterületi infrastruktúra kiépítését tartalmaznak. A rekonstrukció részeként kórházzal szembeni parkoló burkolatának, közvilágításának és csapadékvíz-elvezetésének kialakítására is sor kerülne Siklósi Vár felújítás IV. üteme (K5) A projekt keretében a térség egyik kiemelkedő történelmi látványossága, a siklósi vár felújításának IV. üteme valósul meg. A fejlesztés célja a siklósi vár északi és nyugati szárnyában az évek óta használaton kívüli szálloda és étterem felújítása. A várat elsősorban a hazai fél-egy napos városlátogatásra és fürdőzésre érkező turisták, felnőtt- és diákcsoportok, a régió lakosai látogatják, korosztály tekintetében pedig az iskolások, középosztálybeli családok, 30 év körüli fizetőképes kereslettel rendelkező fiatalok és a nyugdíjasok keresik fel. Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

30 29 A projekt hozzájárul, hogy a turisták egy részének a tartózkodási ideje megnövekedjen, illetve azt is szolgálja, hogy rendezvényekre, családi (esküvő) és céges rendezvényekre is hasznosíthatóvá váljon a vár egy része, ami egyrészt szolgáltatásbővülést, másrészt munkahelyteremtést jelent. 3.3 HÁLÓZATOS PROJEKTEK Siklós város közötti időszakra vonatkozó hálózatos projektjei amelyek több, egymáshoz kapcsolódó, hasonló jellegű projektelemből állnak, és/vagy a város jelentős részére kiterjednek (és nem soroltak a kulcsprojektek közé) az alábbiak: Korszerű energiagazdálkodású intézmények és fejlett közmű és egyéb hálózatok (H1) Biztonságos, a belvárosi zsúfoltságot enyhítő közúti infrastruktúra fejlesztése (H2) Kerékpárút-hálózat további fejlesztése, kerékpározás feltételeinek javítása (H3) Korszerű energiagazdálkodású intézmények és fejlett közmű és egyéb hálózatok (H1) Az intézményi fejlesztésekben városi szinten könnyebben érvényesíthetők a városüzemeltetéshez közvetlenül kapcsolódó energiahatékonysági és fenntarthatósági szempontok, amelyek korábban is megjelentek a város fejlesztési gyakorlatában. A közműrendszereknél az elmúlt években tapasztalható (átfolyók mérete, feliszapolódás stb.) kell felmérni, orvosolni a jobb működés érdekében. Mindezek mellett a közbiztonság fokozása is elengedhetetlen. Önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítésének folytatása Intézmények elavult világítóberendezéseinek cseréje LED-es fényforrásokra Csapadékvíz-elvezető hálózat felmérése, problémás helyeken kiépítés, javítás Napelem park létrehozása (2,4 ha-os önkormányzati területen) Térfigyelő rendszer fejlesztése Város alatti pincerendszer felmérése Biztonságos, a belvárosi zsúfoltságot enyhítő közúti infrastruktúra fejlesztése (H2) A meglévő közúti infrastruktúra fejlesztése mellett kiemelt cél, hogy a tehermentesítés és biztonságosabbá tétel és a hegyoldal turisztikai hasznosítása miatti fejlesztés, meglévő infrastruktúra hasznosítása. Mindezek érdekében a következők tervezettek: Hegyi utak építése (hegyi utak szilárd burkolattal történő ellátása. 10,7 km útszakasz) Várparkoló megépítése (30 szgk, 10 autóbusz volt VÉKOM területén) Máriagyűdi körforgalom /Gyűdi út, északi elkerülő találkozásánál/ kiépítése, Gyűdi út Felszabadulás u. Harkányi út csomópontjában körforgalom kiépítése Közúti infrastruktúrafejlesztés, lobby a megvalósításáért a (megye, KKA, NIF KKK, MK Zrt): o Forgalomlassító sziget kialakítása a Máriagyűdi városrész nyugati oldalán, o Belvárost tehermentesítő 5712-es közti átkötés megépítése Belterületi utak fejlesztése Déli elkerülést biztosító útfejlesztés (cél a belváros tehermentesítése, ehhez szükséges pl. tulajdonszerzés, megerősített kőszórásos felületkialakítása) Vasútvonal turisztikai hasznosításának /kisvasút/ feltárása (együttműködésben Harkánnyal és Villánnyal) a vasútvonal nem szűnt meg, de kihasználatlan (személyforgalom nincs teherforgalom ritka) SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

31 Kerékpárút-hálózat további fejlesztése, kerékpározás feltételeinek javítása (H3) A város kerékpárút-hálózatából több elem megépült, de a még hiányzó szakaszok megépítése szükséges ahhoz, hogy a hálózat rendszert alkosson. A következő uniós időszakban a források egy része kifejezetten az kerékpáros közlekedés infrastrukturális fejlesztését támogatja, így ezek megépítésére /az elöregedett szakaszok felújítására/ lesznek források. A tervezett elemek a következők: Siklós-Nagyharsány közti kerékpárút építése a Vokányi út körforgalomig folyamatban van, cél, további szakasz megépítése a meglévő terv szerint az elkerülő út mentén a Gyűdi út kereszteződésig Mária utca, és a Vajda János tér között (K4 része) Belvárosi szakaszok összekötése: Rákóczi utca mentén a Vokányi úti körforgalomig Mindezek mellett a kerékpározás feltételeinek javítása is feltétlen szükséges egy kerékpáros barát város kialakításához. A feltételek javításának eszközei a kerékpárútvonalak hálózatosításán túl az alábbiak jöhetnek számításba: kerékpáros szempontok előnyben részesítése a fejlesztési döntések során megfelelő minőségű és mennyiségű kerékpártárolók elhelyezése a település frekventált helyein 3.4 AKCIÓTERÜLETI PROJEKTEK Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával A városban négy darab akcióterület került kijelölésre, ezek többségét a település egyben kulcsprojektnek tekinti. Az Ipari Park kivételével kijelölt másik három akcióterület már a 2008-as IVSben is lehatárolásra került. A korábbi anyagban Máriagyűdi városrészben is volt lehatárolás, ám mivel jelen anyagban vázolt településrészt érintő fejlesztések elhelyezkedése nem koncentrált, ezért a városrészhez kapcsolódó projektek nem akcióterületi, hanem hálózati és egyéb besorolásba kerültek. Az egybefüggő vonallal körülhatárolt akcióterületeken végbemenő fejlesztések egymással összehangoltan valósulnak meg, céljuk a lakó, szociális és idegenforgalmi szempontú, épített értékeket megőrző rehabilitáció, illetve az ipari parkban a gazdaságfejlesztés. I. Megújuló Városközpont II. Várkerület és Váralja III. Lakótelep lakókörnyezet rehabilitáció IV. Ipari Park Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

32 ábra: Siklós területén lehatárolt akcióterületek, Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása Akcióterület 1: I. Megújuló Városközpont (AT1) A városközponti akcióterület határvonalait központi területen áthaladó Felszabadulás utca és Széchenyi utca, mint tengely határozza meg, amit a körbevevő tömbök és házsorok formálnak a lehatárolt alakzattá. A városközpontban tervezett fejlesztések célja a központi területek rehabilitációja és a városi intézményhálózatból a területre esők fejlesztése (korszerűsítése). Az akcióterülethez kapcsolódó projektelemek: Mediterrán városközpont rekonstrukciójának, felújításának folytatása Kulcsprojekt (K4), melynek ismertetése az előzőekben már megtörtént. Fogorvosi rendelők akadálymentesítése 2 db fogorvosi rendelő infrastruktúra fejlesztése, akadálymentesítése SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

33 32 Örsi Ferenc Művelődési Központ felújításának II. üteme Korábban DDOP-s pályázatból megújult a Művelődési ház alsó szintje. A projekt keretében az emeleti rész és a tetőszerkezet illetve a pinceszint felújítása történne meg. Az épület fűtésrendszerének korszerűsítése, nyílászárócsere, szellőzőrendszer korszerűsítése elengedhetetlen. Az emeleten civil szervezetek irodái kapnának helyet, míg a pince szinten kulturális egyesületek, zenei együttesek részére próbatermek kialakítása történne. Az udvaron zöldterületi-rekreációs funkció kialakítása történne meg. Helyi vásárcsarnok fejlesztése A városközponti vásárcsarnok a nem csak a városban, de a járásban lakó őstermelők számára is helyszínt biztosít a termékeik eladására. A belső tér átalakítása, fejlesztése (szellőzőrendszer beépítése, fűtéskorszerűsítés) hozzájárulhat az épület jobb hasznosításához és a vállalkozások és a vásárlók színvonalasabb kiszolgálásához. Az akcióterületen tervezett fejlesztések megvalósulása elősegíti a városrészi és kapcsolódó tematikus célok elérését. Azaz megvalósul az építészeti értékek megújulása, a gazdasági ágak közül a turisztika, idegenforgalom erősítése, és a látogatók, városlakók számára a szolgáltatásnyújtás fejlesztése. Akcióterület 2: II. Várkerület és Váralja Az akcióterület a fő turisztikai attrakciók és az azzá fejleszteni kívánt szociális városrehabilitáció területének egészét fogja össze. A tervezett fejlesztések fő célja turisztikai attrakciófejlesztés és a leromlott lakóterületek rehabilitálása. Mivel a stratégiai irányvonalban kiemelt szerep jut az itt tervezett fejlesztéseknek, ezért sokukat a város egyben kulcsprojektként már definiálta. Az akcióterülethez kapcsolódó projektelemek: Váralja Projekt (K3) Kulcsprojekt (K3), melynek ismertetése az előzőekben már megtörtént. Siklósi Vár felújítás IV. üteme (K5) Kulcsprojekt (K5), melynek ismertetése az előzőekben már megtörtént. Rendezvénytér kialakítása a várkertben A siklósi várkert ad otthont számos nagyrendezvénynek, de hiányoznak a megfelelő kiszolgáló helyiségek. A projekt keretében kialakításra kerülne egy női-férfi mosdó-vizesblokk, konyha, tároló helyiségek, büfé, kézműves és boros pavilonok. Siklósi Thermálfürdő szolgáltatásainak bővítése A projekt során kialakításra kerülne egy szabványméretű úszómedence, és a szabadidős tevékenységek bővítésének érdekében két felnőtt csúszda. I. Siklósi Várfeszt gasztronómiai és kulturális fesztivál Nyári időszakra tervezett 4 napos rendezvény gerincét hagyományőrző és gasztronómiai programok adják, komoly- és könnyűzenei koncertekkel, neves előadókkal, minőségi betétprogramokkal fűszerezve, a helyi civil szervezetek bevonásával. Az akcióterületen tervezett fejlesztések megvalósulása elősegíti a városrészi és kapcsolódó tematikus célok elérését. Azaz konkrétan funkcióbővülés, turisztika, idegenforgalomi attrakciók fejlesztése és a területre eső szociálisan problémás részek fejlesztése is megvalósul. Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

34 33 Akcióterület 3: III. Lakótelep lakókörnyezet rehabilitáció (AT3) Az akcióterület határvonalait a területen található intézmények és lakótelepi lakókörnyezet területeinek fekvése határozza meg. A tervezett fejlesztések célja intézményi és lakókörnyezeti rehabilitáció. Az akcióterülethez kapcsolódó projektelemek: Intézményi konyhák felújítása Az iskolai közétkeztetést az önkormányzat látja el, mint kötelező feladat, de az államnak átadott iskolaépületekben. Az intézményi főzőkonyhák korszerűsítése keretében 5 telephelyen szellőzőrendszer, fűtéskorszerűsítés, burkolatok cseréje, vízvezeték rendszer felújítás, homlokzat-felújításra kerül sor. Iskolai sportlétesítmények felújítása (tanuszoda) Kanizsai sportcsarnok Leromlott, felújítandó iskolai létesítmények állapotjavítása a mindennapos testnevelés feltételeinek biztosítása kapcsán szükségszerű. Szolgáltatóház felújítása, energiahatékonyságának növelése A projekt során megvalósul az épület szigetelése, nyílászárók cseréje, a villamos és gépészeti hálózat cseréje, és az akadálymentesítés. A lakóterületek köztereinek rehabilitációja A tömblakásos épületek közterületeinek állapota fejleszthető, mely keretében a zöldfelületek, burkolatok megújítása, padok kihelyezése, kisebb funkcionális bővülés képzelhető el. A konkrét tervezés és projektkidolgozás még nem történt. Volt kollégium (jelenleg zeneiskola) felújítása (teljes tetőszigetelés), újranyitása A középfokú oktatás megmaradása és működése egyre jobban függ a bejáró tanulóktól. A kollégium mind a diákok tanulása, mind nevelő jellege miatt a szociális háttér kiegyenlítése és mintaadás, nevelés terén fontos szerepet tud játszani. A projekt ezen szükségszerűségek és pozitív hatások megvalósulását hivatott segíteni. Az akcióterületre eddig beazonosított tervezett fejlesztések hozzájárulnak a kapcsolódó településrészi és tematikus célok eléréséhez. A területre eshetnek egyéb, még területileg nem meghatározott fejlesztések (pl. bérlakások építése), de ezek további átgondolást igényelnek. Akcióterület 3: IV. Ipari Park Az akcióterület egy az egyben a 2023-ig megvalósítandó fejlesztések egyik kulcsprojektje (K1), melynek ismertetése a es pontban megtörtént. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

35 AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK ÉS EZEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIA CÉLJAIHOZ A kulcsprojektek, hálózatos, illetve akcióterületi projekteken kívül azonosításra kerültek egyéb, pontszerű kisebb és/vagy a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések, amelyek között az infrastrukturális és beruházási jellegű beavatkozások mellett soft elemek is szerepelnek. KRESZ park felújítása, új közösségi tér kialakítása A városi KRESZ park nagyon leromlott balesetveszélyes állapotban van. Korábban kihasználatlan volt. A terület rehabilitációja új funkcióval, innovatív fizikai mozgásforma végzését elősegítő infrastruktúra kiépítésével (szabadtéri fitneszpálya) eszközfejlesztéssel, zöldterületi rehabilitációval valósulhat meg. Ifjúsági Tábor felújítása/átalakítása/a terület hasznosítása A Harkányi út melletti terület hasznosítását, értékesítését tartalmazó intézkedés. A projekt elsősorban külső befektetőt igényel. Siklósi Sportpálya fejlesztése A Siklósi Sportpálya felújítása: öntözőrendszer, pályavilágítás kialakítása, a pálya burkolatának felújítása. Játékos-, bírói öltözők, vizesblokkok felújítása. Vendégmosdók kialakítása. Lelátó felújítása, bővítése. Települési inert hulladéklerakó rekultivációja A 4 éve lezárt volt téglagyári területen lévő inert hulladéklerakó rekultivációja, törvényi kötelezettség alapján, m2 BMX, gördeszka pálya kialakítása volt téglagyári területen Az inert hulladék rekultivációja után a jól megközelíthető területet részben parkosítani és aktív sportolási célra lehet hasznosítani. Jelenleg BMX-es és gördeszkás fiataloknak sportolási lehetőségük csak a Spar áruház mögötti parkolóban van, így ezt az igényt egy megfelelőbb helyen lehetne kielégíteni. Egy erre a célra szánt területet nagy valószínűséggel többeket motiválna, sőt az ingyenesen látogatható területet az oktatási intézmények is alternatív helyszínként igénybe tudnák venni. Játszótér építése Máriagyűdön Korszerű játszótér építése a településrészen. Siklósi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ (Szociális Otthon) felújítása A jó ellátási színvonal fenntartása érdekében az intézmény felújítása tervezett a projekt keretén belül. Mária szálló felújítása A demográfiai folyamatok és az igények alapján emelt szintű nyugdíjas otthon létrehozását tervezi a város. Folyékony hulladéklerakó felszámolása 5546 m2-es folyékony hulladéklerakó felszámolása. Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

36 35 Új vízadó kút fúrása A vízellátás biztonsága érdekében tervezett beruházás. A javasolt hely kutatási terve elkészült. Volt laktanya területének fejlesztése A magánkézben lévő területen nagy volumenű turisztikai/kereskedelmi hasznosítás tervezett, amely befektetők híján egyelőre nem valósult meg. A projektre közvetlen nincs ráhatása az önkormányzatnak, de a terület fejlesztését minden rendelkezésre álló eszközével támogatni kívánja. Postaszállási vásártér hasznosítása / újranyitás A terület jelenlegi használatán felül az igények alapján heti/havi klasszikus állat és kirakodóvásár rendezhető. Ennek menedzsmenti, szervezeti hátterének és működésének kidolgozása és beindítása a projekt tartalma. A cél a helyi termelők, gazdálkodók számára helyszín biztosítása, tevékenységük fellendítése. Zöldfelületek fejlesztése A fejlesztés az állapotok beazonosítható felmérése és funkcionális változási igények, szükségletek beazonosítása után lehet konkretizálni, a kapcsolódó programok: utcafásítás Arborétum területének tájképi kertté fejlesztése és/vagy közösségi tér kialakítása mesterséges tó kialakítása (pl. Gordisai u. végén) Óvoda és bölcsőde felújítása Az intézmények városhatáron túli szerepkörűek. Az épületek minőségi fejlesztésével a szolgáltatás színvonala és az intézmény dolgozóinak munkakörülményei, valamint az energia-megtakarítás révén működési költségcsökkentés érhető el. Minőségi bérlakásállomány növelése Siklós Város Önkormányzatának bérlakásállományának minőségi növelésére vonatkozó cél orvosolja az egyrészt az elöregedésből (bontandó épületek) és/vagy az épületek nem megfelelő hasznosításából (műemléki épületek) adódó problémákat. A cél hosszú távon nem feltétlen a bérlakásállomány számának, hanem az állomány minőségének növelése. Az önkormányzat koordinálásában indítandó, tőketámogatásos közhasznú bérlakásépítési program révén új, minőségi, energiahatékony lakóépület jöhet létre, valamint minden társadalmi réteg a számára megfizethető szinten juthat megfelelő lakhatáshoz. A részletes projektkidolgozás hátravan. Turisztikai Iroda vagy TDM szervezet létrehozása Az elmúlt időszakban megvalósult és tervezett fejlesztések jó része a turizmus fejlesztését beruházási oldalról célozta meg, melyet általában tartalomfejlesztés és turisztikai menedzsment nem kísért. A civil vagy intézményi szektorban működő szerveződések eredményessége változó és bizonyos téma mentén (pl. bor, vár) mentén specializált. A komplex feladat ellátása a máshol sikeresen működő formák (turisztikai iroda, TDM) beindításával teljesíthető. A kapcsolódó feladatok ellátása, menedzsmentje a Turisztikai Iroda /TDM szervezet feladatkörébe tartozhatna: Marketing és kommunikációs akciók kidolgozása (kiadványok horvát nyelven is, utazási irodákkal együttműködés) Máriagyűdi egyházi tevékenység (búcsúk) állandó városi kiegészítő programok szervezése SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

37 36 Hiányszakmák, helyi munkáltatói igényeknek megfelelő szakmák népszerűsítése, városi ösztöndíjprogram kialakítása A fenti program a stratégia soft elemének tekinthető. Egy ösztöndíjprogram kialakításával (speciális szociális települési támogatás bevezetésével) a város hozzá tud járulni mind a lakosság helyben maradásához, mind a munkáltatói szükségletek kielégítéséhez. 3.6 A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE A tervezett fejlesztések között kerülnek megvalósításra. Az ütemezés a fejlesztések egymásra épülése alapján került kialakításra. A tervezett beavatkozások között számos olyan található, amelynek ütemezése a teljes tervezési időszakot felöleli (folyamatos feladatok). A tervezett beavatkozások indikatív ütemezését a következő alfejezet összefoglaló táblázata tartalmazza. 3.7 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE A stratégia alapját az európai uniós forrásokra épülő operatív programok céljai meghatározzák, ugyanakkor a stratégiakészítés idején még nem ismertek, hogy mikor és milyen pályázati források válnak elérhetővé, mely kedvezményezetteknek, s milyen kritériumrendszernek kell megfelelni. Így csak azon projektek költségbecslése adott, ahol az előkészítés már előrehaladott stádiumban van, a többi projektnél a pályázati felhívások megjelenését követően kerülhet meghatározásra a pontos projekttartalom és költségvetés. A stratégia kitér a magán befektetőkkel való szervezett és strukturált együttműködés lehetőségeire, de esetükben még inkább bizonytalan a források és kritériumok ismerete nélkül a várható beruházások ütemezése és volumene között a városfejlesztési akcióik finanszírozása elsősorban az európai uniós ágazati és területi operatív programokon keresztül valósulhat meg. Tematikus célok T1 Gazdaságfejlesztés, a hozzáadott érték termelés előtérbe helyezése Kapcsolódó programok, intézkedések: Siklósi Ipari Park fejlesztése (terület és infrastruktúrabővítés) Hiányszakmák, helyi munkáltatói igényeknek megfelelő szakmák népszerűsítése, városi ösztöndíjprogram kialakítása Postaszállási vásártér hasznosítása / újranyitása Helyi vásárcsarnok fejlesztése Potenciális kedvezményezettek köre önkormányzat, gazdasági társaságok diákok önkormányzat, gazdasági társaságok önkormányzat Projekt indikatív költsége, MFt Finanszírozás forrása Indikatív ütemezés 600 GINOP n.a. n.a. n.a. TOP 5/ EFOP/ önkormányzat GINOP/ önkormányzat GINOP/ önkormányzat Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

38 37 Tematikus célok T2 Idegenforgalmi és rekreációs potenciál hatékony kihasználása, attrakciófejlesztés T3 Alapszolgáltatás (oktatás, szociális ellátás) minőségi fejlesztése Kapcsolódó programok, intézkedések: Mediterrán városközpont rekonstrukciójának, felújításának folytatása (IV.) Váralja utca rehabilitációja, komplex turisztikai célú hasznosítása Rendezvénytér kialakítása a várkertben Siklósi Vár felújítás IV.üteme (szálloda és étterem felújítása) Siklósi Thermálfürdő szolgáltatásainak bővítése (25 m-es sportmedence, kültéri csúszdapark) I. Siklósi Várfeszt gasztronómiai és kulturális fesztivál Ifjúsági Tábor felújítása/ átalakítása/a terület hasznosítása Marketing és kommunikációs akciók kidolgozása (kiadványok horvát nyelven is, utazási irodákkal együttműködés) Turisztikai Iroda vagy TDM szervezet létrehozása Szolgáltatóház felújítása, energiahatékonyságának növelése Fogorvosi rendelők akadálymentesítése Intézményi konyhák felújítása Mária szálló felújítása (emelt szintű nyugdíjas otthon létrehozása) Óvoda és bölcsőde felújítása Potenciális kedvezményezettek köre Projekt indikatív költsége, MFt Finanszírozás forrása Indikatív ütemezés önkormányzat 500 TOP önkormányzat 500 önkormányzat 50 önkormányzat, gazdasági társaságok önkormányzat, gazdasági társaságok 1400 TOP 4, TOP 5 hazai pályázat/ önkormányzat TOP 1/ kiemelt turisztika GINOP önkormányzat 15 TOP önkormányzat, gazdasági társaságok önkormányzat, TDM szervezet n.a. GINOP n.a. TOP önkormányzat n.a. TOP önkormányzat 200 TOP önkormányzat 50 önkormányzat 25 TOP 4 / hazai pályázat TOP 4 / hazai pályázat önkormányzat n.a. TOP önkormányzat n.a. TOP 4 / hazai pályázat SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

39 38 Tematikus célok T4 Minőségi bérlakásállomány növelése T5 Közműrendszerek fejlesztése, környezet és klímavédelem Kapcsolódó programok, intézkedések: Új minőségi /szociális és piaci típusú/ bérlakások létesítése Folyékony hulladéklerakó felszámolása Települési inert hulladéklerakó rekultivációja Napelem telep létrehozása Potenciális kedvezményezettek köre önkormányzat, KLIK önkormányzat, KLIK önkormányzat önkormányzat, gazdasági társaságok Projekt indikatív költsége, MFt n.a. n.a. n.a. Finanszírozás forrása TOP 1 / hazai pályázat TOP 3 / hazai pályázat Iskolai sportlétesítmények felújítása (tanuszoda, Kanizsai sportcsarnok) Volt kollégium (jelenleg zeneiskola) felújítása, újranyitása Meglévő bérlakásállomány bontandó épületeinek elbontása önkormányzat Indikatív ütemezés n.a. TOP önkormányzat 70 KEHOP 2016 önkormányzat 100 KEHOP 2016 önkormányzat, gazdasági társaságok 400 KEHOP 2016 Szennyvízvezeték kiépítése (Gordisai u.) önkormányzat n.a. KEHOP 2016 Geotermikus energia hasznosítása (távhőszolgáltatás önkormányzat, gazdasági 1500 KEHOP kiterjesztése) társaságok A leromlott állapotú társasházi NFM "Ott- épületek homlokhon Me- társasházak n.a. zati felújítása, energetikai lege Program" korszerűsítése. Térfigyelő rendszer bővítése pályázat hazai önkormányzat n.a Intézmények világítóberendezéseinek cseréje önkormányzat n.a. KEHOP Új vízadó kút fúrása önkormányzat n.a. KEHOP Város alatti pincerendszer felmérése Csapadékvíz-elvezető hálózat felmérése, problémás helyeken kiépítés, javítás önkormányzat n.a. hazai pályázat/ önkormányzat önkormányzat n.a. KEHOP T6 Közlekedésfejlesztés Hegyi utak építése önkormányzat 400 VP Várparkoló kialakítása - önkormányzat önkormányzat n.a volt VÉKOM területén Kerékpáros összekötő szakaszok önkormányzat IKOP megépítése Belterületi utak fejlesztése önkormányzat 200 IKOP/ önk. folyamatos Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

40 39 Tematikus célok Kapcsolódó programok, intézkedések: Déli elkerülést biztosító útfejlesztés Potenciális kedvezményezettek köre önkormányzat Projekt indikatív költsége, MFt n.a. Finanszírozás forrása önkormányzat Indikatív ütemezés Siklós Város közlekedésbiztonsági fejlesztése Magyar Közút n.a. IKOP T7 Sport és szabadidős funkciók, zöldfelületek fejlesztése Közúti infrastruktúrafejlesztés, lobby a megvalósításáért (megye, KKA, NIF KKK, MK Zrt): Máriagyűd nyugati rész forgalomlassító sziget kiépítése Belvárost tehermentesítő 5712-es út közti átkötés kiépítése Vasútvonal turisztikai hasznosításának /kisvasút/ feltárása Siklósi Sportpálya fejlesztése (infrastruktúra, lelátó) KRESZ PARK felújítása, új közösségi tér kialakítása Játszótér építése Máriagyűdön Önkormányzat, Magyar Közút n.a. IKOP folyamatos MÁV - - folyamatos önkormányzat 250 MLSZ önkormányzat önkormányzat n.a. n.a. Utcafásítás önkormányzat n.a. Arborétum területének tájképi kertté fejlesztése és/vagy közösségi tér kialakítása Mesterséges tó kialakítása (pl. Gordisai u. végén) A lakóterületek köztereinek rehabilitációja önkormányzat önkormányzat önkormányzat n.a. n.a. n.a. TOP 2/ önkormányzat TOP 2 / önkormányzat önkormányzat TOP 2 / önkormányzat önkormányzat TOP 2 / önkormányzat folyamatos folyamatos folyamatos T8 Kulturális fejlesztések, közösségfejlesztés, esélyegyelőség biztosítása Örsi Ferenc Művelődési Központ felújításának II. üteme Máriagyűdi egyházi tevékenység (búcsúk) állandó városi kiegészítő programok szervezése önkormányzat 550 önkormányzat (TDM) n.a. TOP 7 / önkormányzat TOP 5 / önkormányzat SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

41 40 Tematikus célok Kapcsolódó programok, intézkedések: Közösségi programok szervezése Potenciális kedvezményezettek köre civil szervezetek önkormányzato k önkormányzat táblázat: Projektlista Projekt indikatív költsége, MFt n.a. Finanszírozás forrása TOP 5, TOP 7 / önkormányzat 34 ÁROP 2015 n.a. Területi együttműködés fejlesztése (Járási Esélyegyenlőségi Program kidolgozása) Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósítása (szegregáció oldása) önkormányzat Indikatív ütemezés folyamatos 3.8 A VÁROS VONZÁSKÖRZETÉRE KIHATÁSSAL LÉVŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK (PROJEKTJAVASLATOK) Siklós térségi szerepéből adódóan a vonzáskörzetbe tartozó településeket is számos fejlesztés érinti. A városban megvalósuló szolgáltatásfejlesztések (oktatás, nevelés, szociális ellátás) térségi jelentősége révén több esetben is a vonzáskörzet, ill. a járás lakosságának jobb minőségű ellátását is célozza. A Kulturális fejlesztések, közösségfejlesztés, esélyegyelőség biztosítása tematikus célon belüli többnyire soft típusú intézkedések mindegyike a szomszédos települések részvételével, bevonásával valósulhat meg. Ezek közül kiemelendő a területi együttműködés fejlesztés keretében a Járási Esélyegyenlőségi Program kidolgozása, mely ÁROP forrású megítélt támogatással rendelkezik. Új munkahelyek létrehozásával közvetve bármely gazdaságfejlesztési projekt kihatással lehet a vonzáskörzet településeire. A TOP 7. prioritás a városi lakosság közösségi aktivitásának növelésére a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével CLLD típusú fejlesztésekre ad lehetőséget. Ezen intézkedés átfogó célja a város vidék együttműködésen alapuló és a városok közösségvezérelt fejlesztését szolgáló közszolgáltatás- és közösségfejlesztés. Szükség van a meggyengült közösségi összetartó erő megerősítésére, ami a civil és a társadalmi felelősségvállalási kezdeményezések ösztönzésével lehetséges. Cél, hogy elősegítsük a helyi közösségek és civil kezdeményezések családi, közösségi programjainak megvalósulását, elősegítve ezáltal a források koordinált, helyi stratégián alapuló felhasználását, így segítve elő a helyi közösségek megerősödését. Az ún. közösségi szinten irányított helyi fejlesztési stratégiák (CLLD) képesek mozgósítani és bevonni a helyi közösségeket, szervezeteket. Főbb összetevője egyrészt maga az akciócsoport, mely a helyi érdekeket képviselő személyekből, gazdasági szerepvállalókból áll, másrészt maga a helyi fejlesztési stratégia, mely összhangban áll a támogatást elosztó programokkal. Ennek kidolgozása is szükséges. Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

42 41 4 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

43 BEVEZETÉS Az Anti szegregációs terv a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. Célja, hogy a város javítsa azon területeinek helyzetét, ahol a szegregációnak már jelei mutatkoznak; a népesség egy része szegregáltan él. A szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt vagy a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, ezért a területen közösségi beavatkozás szükséges. Szegregációval veszélyeztetett terület lehet egy önálló településrész, de részét képezheti egy vagy több településrésznek is. A lehatárolás a 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 10. mellékletében meghatározott szegregációs mutató alapján történik. A lehatárolás során a település területén belül olyan területileg egybefüggő tömbök kiválasztása történik meg, amelyekre együttesen jellemző, hogy a szegregációs mutató határértékének megfelelnek. Azon területek tekinthetők szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül eléri, illetve meghaladja az adott településtípusokra vonatkozó határértéket. Mivel Siklós város járásszékhely, a következő szegregációs mutatók érvényesek rá: szegregált terület, amelynél a szegregációs mutató értéke nagyobb egyenlő, mint 35%; szegregációval veszélyeztetett terület, amelynél a szegregációs mutató értéke nagyobb egyenlő, mint 30%, de kisebb, mint 35%. A kormányrendelet azt is meghatározta, hogy szegregátumnak, illetve szegregációval veszélyeztetett területnek azok az egybefüggő területek tekintendők, melyek megfelelnek a fenti mutatók egyikének, és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet különböző típusú antiszegregációs intézkedéseket különböztet meg: 1. a szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések; 2. a fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések; 3. a szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések. Az Anti-szegregációs terv alapja a települési esélyegyenlőségi program, amely kiemelten foglalkozik több csoport, ezen belül a hátrányos helyzetűek/romák helyzetével. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia Anti-szegregációs Tervének elkészítését megelőzte a Siklósi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnökével folytatott interjú. Az Anti-szegregációs terv képet ad a városon belüli helyzetről, összefoglalja mely meglévő/működő/tervezett tevékenységek enyhítik a településen belüli esélyegyenlőtlenséget, és segítenek a leszakadó társadalmi rétegek számára a társadalmi beilleszkedéshez, integrációhoz. Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

44 43 A Terv legfontosabb egységei a beazonosítás és helyzetelemzés és az erre épülő program. A megalapozó vizsgálatban (I. kötet) a Városrehabilitációs Kézikönyvben foglaltak szerint megtörtént a veszélyeztetett területek és a szegregátumok beazonosítása, területek bemutatása és KSH adatainak, az önkormányzat által biztosított adatok részletes kiértékelése. 4.2 A 2009-ES IVS-BEN SZEREPLŐ ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERVBEN FOGLALT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE A korábbi Anti-szegregációs terv készítésének idején kevesebb volt a kimutatott terület, ugyanis a ezeken felül 2011-ben már Váralja nyugati része mint veszélyeztetett, illetve a Postaszállás külterület pedig mint szegregátum is le lett lehatárolva. A fentiek értelmében összességében romlott a település szegregációs helyzete. A 2009-es intézkedéseknél megjelenő elemek vagy nem valósultak meg (pl. területért felelős munkatárs foglalkoztatása, Foglalkoztatási Információs Pont, Karriertervezési Tanácsadó Szolgálat, Váralja Projekt) vagy megvalósultak (pl. közmunkaprogramban részvétel, infrastrukturális fejlesztések, NYITOK Tanulási Központ létrehozása), de nem, vagy nem eléggé hatottak a szegregáció megszüntetése irányába. Megállapítható, hogy a korábban meghatározott célok, intézkedések nem tudták ténylegesen szolgálni a szegregációs oldását, illetve a Váralja projekt esetében valószínűsíthetően tudták volna, de annak külső forrás iránti kitettsége olyan mértékű, hogy az eddigi forrásszerzés meghiúsulása ellehetetlenítette az előrelépést. Ennél a projektnél hiába volt az anti-szegregációs tervben megfogalmazva, hogy amennyiben a beruházás kívülálló ok miatt nem valósul meg, akkor is rehabilitálásra kerül a terület, ez forráshiány miatt nem valósult meg. /Ennek lényege az volt, hogy Önkormányzat kidolgoz egy felújítási programot, melynek keretében az érintett lakosok pályázhatnak épület-felújításra, illetve az Önkormányzat az ingatlanvásárlás feltételeit kidolgozza./ 4.3 A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA ábra: Szegregátumok, szegregációval veszélyeztetett területek áttekintő kartogramja 2011-es népszámlálás alapján Forrás: KSH SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

45 44 1. szegregátum: Váralja utca keleti része - Vajda János tér Batthyány Kázmér utcáig. Szegregációs mutató értéke (SZMÉ): 44,8% 2. szegregátum: Pozsonyi utca - Korvin utca - belterületi határ - Harkányi út SZMÉ: 54,5% 3. szegregátum: Postaszállás (külterület) SZMÉ: 39,1% A terület megegyezik a 2001-es lehatárolás 2. sz szegregátumával Szegregációval veszélyeztetett terület: Váralja utca nyugati rész. SZMÉ: 31,2% A terület 2001-es lehatárolásban nem szerepelt, a mutató értékének csökkenésével került bele a veszélyeztetettségi kategóriába. A terület megegyezik a 2001-es lehatárolás 1. sz szegregátumával A terület 2001-es lehatárolásban nem szerepelt, a szegregációs mutató értékének csökkenésével került kimutatásra táblázat: Szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek Siklóson, 2011 Forrás: KSH adatszolgáltatás Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

46 45 A helyzetfeltárásban megtörtént a területek társadalmi és szociális és foglalkozatási helyzetének elemzése, amely alapján továbbra is a legnagyobb problémát rendszeres munkajövedelem hiánya és az iskolázatlanság jelenti. Az előző időszakkal összehasonlítható elemei erős népességcsökkenést és kevesebb fiatalkorú jelenlétét mutatták ki, valamint a képzettségi szint minimális javulása is megfigyelhető volt, de a szegregációs alapszintet így is arányaiban jobban meghaladták az egyes területek, mint korábban. A helyben kapott információk alapján jellemzően nyugat Európába történt az elvándorlás (több generációs családok). A Váralja utcából kivándoroltak a lakásukat nem tudták/akarták eladni, mert a Váralja Projekt hírére többet szeretnének kapni ingatlanaikért, mint amit egy hozzájuk hasonló hátrányos helyzetű képes lenne megfizetni, így jelenleg sokan arra várnak (a még bentlakókkal együtt), hogy az önkormányzat ajánlatot tegyen számukra. 4.4 A SZEGREGÁCIÓT OKOZÓ FOLYAMATOK MEGVÁLTOZTATÁSÁRA, HATÁSUK MÉRSÉKLÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK A szegregáció mérséklését/megszüntetését célzó intézkedések négy körbe sorolhatók Társadalmi integráció Az intézkedés lényegében Siklósi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat kulturális és beilleszkedési, felzárkóztatási terveire alapul. Ebben olyan közösségépítő programok szervezésé kap helyet, amellyel a hátrányos helyzetűek tapasztalás, megismerés útján történő integrációja zajlik. CNÖ mindezt más szervezetekkel összefogva, különböző programokon keresztül (kirándulások, társadalmi munka, művelődésszervezés, ismeretterjesztés) tervezi megvalósítani Munkaerőpiaci integráció A foglalkoztatás bővítése a szegregátumok felszámolásának egyik kulcskérdése. A beavatkozás célja a területeken élők munkaerő piaci integrációjának elősegítése, az alapfokú képzettség megszerzésével, szakképzéssel és új munkahelyek teremtésével. Bár az aktív korú lakók jelentős hányada munkanélküli, emellett aktívan dolgozik a feketegazdaságban. A programnak tehát nem csak új munkahelyeket kell teremtenie számukra, hanem meg kell próbálnia foglalkoztatásuk kifehérítését is. Az itt élők foglalkoztatását ezen túlmenően képzéssel, és programokkal kell ösztönözni. Nem csak képzéseket és átképzéseket kell indítani, hanem munkahely teremtő, elhelyezkedést segítő programokat kell bevezetni/folytatni. Ezek az intézkedések rendszeres és legális jövedelemforrást, és hosszú távon az élet más területein megvalósuló integrációt is jelentenének. Beavatkozás 1/1: Munkába állás segítése A szegregált területen élők bejáratott csatornákkal rendelkeznek a feketemunkához jutás terén, de kevésbé járatosak egyéb munkalehetőségek felkutatásában. Az önálló munkakeresést érdemes ösztönözni, hiszen a helyi lehetőségeken túl néhány esetben megoldást jelent az ingázó munkavégzés is (pl. Pécs). Utóbbi azonban nagy valószínűséggel csak utazási támogatás esetén életszerű, ugyanis a törvényi kötelezettség ellenére nem jellemző, hogy minimálbéres pozícióknál ezt a munkáltató ténylegesen fizesse (inkább nem vesz fel bejáró munkavállalót). A Siklósi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat től az Örsi Ferenc Művelődési Központban nyitott egy irodát, amelyben két diplomás roma származású munkatárssal rendelkezik, akik kiegészítve a Munkaügyi központ munkáját a rászorultak tájékoztatási feladatainak ellátását végzik (pl. információk megosztása, adminisztrációs segítségnyújtás nyomtatványok, kérelmek SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

47 46 kitöltésében). A fenti feladatot is segíthetné a megfelelő infrastruktúrával rendelkező Nyitok Tanulási Központtal (NYTK) közös projekt kidolgozása. Az azonban fontos, hogy az irodában tevékenykedő roma származású munkatársak lássák el a kapcsolattartás és tájékoztatás feladatát ezzel is oldva az etnikai, szociális különbségeket. Beavatkozás 1/2: Munkahelyteremtés önkormányzati fenntartású intézményeknél és beruházásoknál A munkaerő-piaci integráció, képzési, átképzési, munkahely teremtési, elhelyezkedést segítő programok indításában az önkormányzat vezető szerepet játszhat. A közcélú, közmunka foglalkoztatottak egy része az önkormányzati intézményekben továbbfoglalkoztatók (nőket főleg szociális területen, férfiakat a városfenntartás és üzemeltetés területén) és ezzel tartósan a munkaerőpiacon maradhatnak. A programnak minden esetben elengedhetetlen feltétele állami, pályázati forrás, amelynél a kiválasztás, betanulás, képzés megtörténhet, ugyanis akiknél mindez sikeres és megfelelően teljesítenek, azokat a felszabaduló/képződő státuszokra nagyobb eséllyel lehet alkalmazni az önkormányzatnál (vagy akár más foglalkoztatónál). Mindezek mellett a szegregált területeken folyó rehabilitációknál (Váralja Projekt) a munkanélküliek, szegregátumokban élők aktív bevonása is megvalósulhat (beruházás jellegű munkálatoknál a helyi kvalifikálatlan és betanított munkások alkalmazása), és ekkor egy részüknél a saját lakókörnyezetük fejlesztésében a motiváltságukra is lehet építeni. A szegregált területek jövőbeli rehabilitációját ezen felül úgy kell tervezni, hogy a munkanélküliek, illetve a szegregátumokban élő munkaképes korú népességnek képzéssel egybekötött programok is induljanak. A célcsoport elérése a CNÖ, Szociális osztály, stb. segítségével történhet meg. Beavatkozás 1/3: Felnőttoktatási és képzési programok indítása, csatlakozás országos programokhoz A munkaerő-piaci integráció egyik jelentős gátja az alacsony képzettségi szint. A képzési programok kialakításánál figyelembe kell venni a munkanélküliek, a szegregátumban és környékén élők jelenlegi iskolázottsági színvonalát és tanulási potenciálját. A tanulatlan romák nagy részére jellemző, hogy alacsony presztízsű munka és tanulás közül jobban preferálják a munkát és mivel az egzisztencia/jövő/családtervezés nem jellemző, ezért amennyiben nem kapnak érte juttatást, az oktatásban általában nem vesznek részt. Az előzetes tapasztalatok szerint különböző szintű képzések indítása javasolt a felnőttképzés területén, ebben a nagy gyakorlattal rendelkező Türr István Képző és Kutató Intézetet (TKKI) és a Munkaügyi központot is érdemes bevonni július 31.-gyel zárul Foglalkoztatási szövetkezet Híd a munka világába program, amely az Országos Roma Önkormányzat, TKKI és Nemzeti Munkaügyi Hivatallal olyan programot valósított meg, amely egybevág a beavatkozás céljaival. Nincs információ arról, hogy a városból a rászorultak részt tudnak e venni ebben a jelenleg futó programban. Az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők esetében támogatni kell az alapfokú végzettség megszerzését, az olvasás írás, számítógép használat elsajátítását. Mivel a közmunkaprogramban indított képzésekhez általában csak azok tudnak kapcsolódni, akik legalább 8 osztállyal rendelkeznek és a szegregátum lakói közül sokan ennek nem felelnek meg, így ez a képzés kiemelt fontosságú. Az alapfokú végzettségűek esetében szakmaszerzés javasolt, méghozzá olyan szakmák terén, melyek Siklós és környékén hiányszakmaként jelentkeznek. A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat irodájában fontos cél a fenti beavatkozás támogatása. CNÖ a tanulást/végzettség megszerzését a Roma oktatási alap ösztöndíjainak megpályázásához diákok számára nyújtott segítségadással kívánja támogatni, illetve különböző pályázatokat kíván benyújtani, amelyek aktív korúak részére képzéséken, tanfolyamokon (pl. varrónő) való részvételt támogatnak. Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

48 47 Beavatkozás Felelős Határidő Nyitok Tanulási Központtal (NYTK) közös projekt kidolgozása Rehabilitációt kísérő foglalkoztatási programok megvalósítása Alapfokú végzettség megszerzése Szakképzetség, szakmaszerzés Oktatási integráció CNÖ, Hatósági Osztály CNÖ, Hatósági Osztály folyamatos folyamatos Pénzügyi források megnevezése EFOP programjai Közmunka/EFOP programok Indikátor Kidolgozott, megvalósított projekt/megvalósulás Foglalkoztatási programban tartósan alkalmazottak száma/növekedés Munkaügyi EFOP aktuális 8 osztályos végzettek 2017 Központ/TKKI programjai száma/növekedés Munkaügyi EFOP aktuális képzettséget szerzettek folyamatos Központ programjai száma/növekedés táblázat: Munkaerőpiaci integráció beavatkozásai Az alap és középfokú oktatási integráció minden oktatási intézmény pedagógiai programjában szerepel. A siklósi intézmények fenntartása jelenleg állami, egyházi, magán. A szegerátumban élő iskoláskorúak jellemzően ezekben az intézményekben tanulnak. Az önkormányzat támogatási politikájában a siklósi lakos diákok segítése a rászoruló diákok szociális étkeztetésén keresztül érvényesül. Az önkormányzat a fenntartásába lévő bölcsőde és óvoda esetében kialakított, elfogadott integrációs programokon keresztül tudja érvényesíteni az integrációs elveket. Az intézmények működési gyakorlata az esélyegyenlőség és szegregációmentesség elvét követi. Beavatkozás 2/1: Tanulói támogatás, felzárkóztatás, motiváció Az önkormányzat a helyi hátrányos helyzetű diákokat a helyben nem oktatott szakmák támogatásának elvégzésének támogatásával /utazási, kollégiumi támogatás/ is segítheti a jövőben. Sok olyan szakma van, amelyre nem képződnek helyi fiatalok, de igény lenne rá. Lányoknál pl. egészségügyi szakmák (ápoló, nővér); fiúknál helyben nem oktatott szakipari szakmák (pl. ács, pék, fémipari szakmák) lehetnének támogatottak. Mindezek mellett a CKÖ a hiányszakmák ösztöndíj programjainak ismertetése, szakma-megismerő programok szervezésével, cigány szakemberek jó példájának megosztásával tudja segíteni a beavatkozást. A hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódási fokának csökkentése érdekében a máshol jól működő és eredményeket felmutató Cigány Tanoda elindítása javasolt (kezdetben alsó évfolyamú diákok alapfokú oktatáshoz köthető felzárkóztatása és tehetséggondozása heti egy alkalommal). Beavatkozás Felelős Határidő Helyben nem képzett hiányszakmák elvégzésének támogatása Cigány Tanoda elindítása CNÖ szervezésű motivációs programok CNÖ, Hatósági Osztály CNÖ, Hatósági Osztály CNÖ, Hatósági Osztály folyamatos 2020 folyamatos Pénzügyi források megnevezése EFOP programjai, Önk. saját forrás EFOP programjai, Országos Roma Önkormányzat, Önk. saját forrás EFOP programok, CNÖ forrás táblázat: Oktatási integráció beavatkozásai Indikátor/cél szakmát szerzettek száma/növekedés működő tanoda/megvalósulás programok száma/megvalósulás SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

49 Lakhatási integráció, lakás-mobilitás A lakhatási körülmények nem indokolják, így a Régi vásártér és Postaszállás területét nem érinti a beavatkozás. Beavatkozás 3/1: Váralja szegregátum rehabilitációja A beavatkozás az előző tervben is megjelent, a megvalósítását az önkormányzat továbbra is tervezi. A kulcsprojektek (K3) között kifejtett projekt keretében a szegregátumként kijelölt terület rehabilitálás alá kerül. Az elmúlt években közvetlen közelben valósultak meg nagy volumenű fejlesztések (termálfürdő, szálloda, várfelújítás több üteme), amelyeket a leromlott épületállományú telep jelenléte kedvezőtlenül érint. A régi lejáraton keresztül gyalogosan a Váralja utcán keresztül kapcsolható össze a Vár és a fürdő, ám a turisták átvezetése egy szegregált területen erősen visszatetsző/konfliktusgeneráló. A projekt az új látványosság kialakításával a területet rehabilitálja. A jelenleg szegregált lakóterület minőségi javuláson megy keresztül, valamint a helyi vállalkozók, kereskedők lehetőséget kapnak gazdasági szerepvállalásra és a beruházás munkahelyeket is teremt a helyi lakosság számára. A Váralja utcában megvalósuló kézműves utcában lehetőség lenne az itt élők kézműves hagyományainak és mesterségeinek bemutatására, pl.: kosárfonás, fazekasság stb. A felújított ingatlanokban autentikus helyszínen kerülnének bemutatásra a kézműves mesterségek. A rehabilitált területen megvalósuló programok tervezésébe a civilek és a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat képviselői is bevonásra kerülnek. Ezek tervezésekor nagy hangsúlyt kell fektetni a felmerülő helyi igényekre. A régi épületeket és kézműves hagyományokat megőrző rehabilitált utca kialakítása a cél, ahol a lakókörnyezet minőségi javulása érhető el, valamint a turisztikai céllal helyi kézműves helységek, a helyi gasztronómia bemutatása válik lehetővé. A konkrét műszaki tartalom azonban csak a helyi lakossággal való érdekegyeztetés és megállapodások megkötését követően konkretizálódik. Az Önkormányzat tehát tervez ingatlanvásárlást, ennek részletei lakossági fórumok keretében, egyeztetéseket követően kerül kidolgozásra és függ a lakossági részvételi akarattól, a lehetséges pályázati lehetőségektől és a vonatkozó előírásoktól. Az Önkormányzat több alternatívát kínál fel a Váralja utcában élőknek. A KEOP ivóvízbázis védelmi pályázatának megvalósítása során felmérésre kerültek az érintett ingatlanok. Azoknak az ingatlan tulajdonosoknak, mely ingatlanokra a beruházáshoz feltétlenül szükség van, az Önkormányzat ajánlatot tesz, amennyiben a tulajdonosok lakják az ingatlant a kapott pénzből a város egyéb területein új ingatlant tud vásárolni maguknak (természetesen az ingatlanvásárlásokat követően az egyes tulajdonosok maguk döntenek az új lakóterület kiválasztásáról). Azok részére, akik ezt esetleg nem fogadják el, vagy az ingatlanuk értéke nagyon csekély, az Önkormányzat a tulajdonában lévő bérlakásokból utal ki új lakóingatlant, szem előtt tartva azt, hogy új szegregátum ne alakuljon ki. Váralja projekt csúszása esetén kisebb vállalásokkal ugyan, de az Önkormányzat most is azon lesz, hogy a terület rehabilitálása folytatódjon, a legrosszabb állapotú épületek rehabilitációja/bontása Önkormányzati kivásárlással/kártalanítással megkezdődjön. Az Önkormányzat továbbra is vállalja, hogy építési szabályozási eszközökkel megakadályozza, hogy a terület tovább növekedjen, lakáskiutalást e területen nem végez, környezetében szociális bérlakást nem épít, alakít ki. Pénzügyi források Beavatkozás Felelős Határidő Indikátor/cél megnevezése Váralja Projekt Rehabilitált SVÖ TOP megvalósítása 2018 szegregátum/megvalósulás táblázat: Lakhatási integráció beavatkozásai Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

50 A FEJLESZTÉSEK SZEGREGÁCIÓS HATÁSÁNAK KIVÉDÉSÉRE JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK A város az akcióterületek kijelölésekor, beavatkozások meghatározásakor a szegregációs vonatkozásokat, azaz a beavatkozások hatását a szegregált, illetve veszélyeztetett területekre is figyelembe vette. A városfejlesztési stratégiában kijelölt akcióterületek, városi szintű és városrészi szinten megfogalmazott projektek nem növelik a szegregátumok erősödésének, vagy további szegregátumok kialakulásának veszélyét. Ugyanakkor a kijelölt akcióterületek között található a Váralja területe, tehát az itt tervezett beavatkozásokra különös figyelmet kell fordítani. A kijelölt fejlesztések során szegregátumnak minősülő lakóterületen olyan fejlesztés nem történik, mely mélyítené a szegregációt. A célok összességében a jövőkép elérését úgy kívánták meghatározni, hogy azok egyben a szegregációs folyamatok oldására is törekszenek. Az Anti-szegregáció program fő célja az iskolázatlan és a rendszeres munkajövedelem hiányával küzdő és a valódi szegregátumok esetében az etnikai alapon is elkülönülő telepeken képződött szegregációk felszámolása, az ott élők helyzetének érdemi megváltoztatása. A program javasolt beavatkozásai olyan területen próbálnak meg integrálódást elérni, amelynek egyik feltétele a hátrányos helyzetűek szemléletének megváltozása, a felzárkózási folyamatban való aktív részvétel igényének kialakítása, ugyanis csak a felzárkóztatott (felzárkózott) gyermeknek/felnőttnek van esélye arra, hogy a társadalomba integrálódjon. Szocializáció hiányában az erőszakos beillesztési kísérletek az érintettek többségének elutasítását váltja ki, ezért a mobilizációval járható beavatkozásoknál külön figyelmet fordít a város arra, hogy újabb szegregátumok ne alakuljanak ki. Siklós saját anyagi forrásaiból szociálisan rászorultak megsegítésére minimális összegeket képes mozgósítani, ezek a források nem elegendőek a város bel- és külterületén élő hátrányos helyzetű családok integrációjához szükséges lépések megtételéhez. Országos és uniós forrásokra, civil szervezetek és akár egyházak bevonására is szükség van. Hosszú távon kiemelten kell kezelni a gyermekek szocializációját és oktatását. A felzárkóztatás annál eredményesebb, minél fiatalabb korban kezdődik. Az intézmények igénybevétele alapvetően függ elérhetőségüktől. Egy intézmény (főleg a bölcsőde, óvoda, ált. iskola szintjén) minél jobban elérhető, annál jobban segíti a későbbi integrációt, így az elérhetőség, megközelítésének biztosítása minden szegregátumban élő számára alapvető. A felzárkóztatás/felzárkózás segítése magas humán erőforrás igényű, a személyes kapcsolat és bizalom kialakításának, példamutatásnak nagyon nagy szerepe van. A hátrányos helyzetűekkel foglalkozni komoly megterhelést jelent, ezért a pszichés alkalmasság, attitűd felmérése, továbbá rendszeres szakmai továbbképzés és felkészítés nagyon fontos, mindezek mellett a roma származású szakemberek bevonásának komoly hozadéka van. A hosszú távú elköteleződésre mindenképp szükséges, mert a szakemberek magas fluktuációja a programok szempontjából fontos személyes kapcsolatokat és bizalmat veszélyezteti. Minél később kezdődik a felzárkóztatás, annál súlyosabb társadalmi- és finanszírozási következményei vannak. A szegénység, a tanulatlanság, a munkanélküliség éven belül megsokszorozva újratermeli önmagát. A hátrányos helyzetű rétegek esetében magas a gyermekvállalás. Amennyiben a felnövekvő nemzedék egy része nem a tanulásra, munkavállalásra, elfogadható szociális viselkedésre ösztönző környezetben él (amely a szegregátumokra ma jellemző), akkor nincs tanulható, integrációjukat segítő példa előttük. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

51 50 5 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

52 T1. Gazdaságfejlesztés, a hozzáadott érték termelés előtérbe helyezése T2. Idegenforgalmi és rekreációs potenciál hatékony kihasználása, attrakciófejlesztés T3. Alapszolgáltatás (oktatás, szociális ellátás) minőségi fejlesztése T4. Minőségi bérlakásállomány növelése T5. Közműrendszerek fejlesztése, környezet és klímavédelem T6. Közlekedésfejlesztés T7. Sport és szabadidős funkciók, zöldfelületek fejlesztése T8 Kulturális fejlesztések, közösségfejlesztés, esélyegyelőség biztosítása KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet szerint a településrendezési tervekben igazolni kell a tervezett fejlesztések területi terveknek való megfelelőségét. Az ITS megalapozó vizsgálatának 1.2. fejezete feltárta a lehetséges illeszkedési pontokat, a kidolgozott stratégia ezeket figyelembe véve készült. Az ITS célrendszere egyértelműen kapcsolatba hozható az EU2020 a 11 uniós szintű kohéziós politikai tematikus célok célkitűzésivel, ezáltal illeszkedik-e a Magyarország Partnerségi Megállapodás a as fejlesztési időszakra című dokumentum céljaihoz, s az operatív programok célrendszeréhez, illetve az általuk támogatni kívánt prioritásokhoz. Ennek megfelelően kerültek a beavatkozások finanszírozási lehetőségei is meghatározásra. Jelmagyarázat: erős kapcsolat közepes kapcsolat nincs vagy gyenge kapcsolat Siklós város ITS EU2020 (1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (2) Az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása (3) A kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúraágazat versenyképességének a növelése (4) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban (5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés előmozdítása (6) A környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (7) A fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban (8) A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása (9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem (10) Az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében (11) A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás táblázat: A középtávú városi tematikus célok és az EU2020 tematikus célok illeszkedése SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

53 T1. Gazdaságfejlesztés, a hozzáadott érték termelés előtérbe helyezése T2. Idegenforgalmi és rekreációs potenciál hatékony kihasználása, attrakciófejlesztés T3. Alapszolgáltatás (oktatás, szociális ellátás) minőségi fejlesztése T4. Minőségi bérlakásállomány növelése T5. Közműrendszerek fejlesztése, környezet és klímavédelem T6. Közlekedésfejlesztés T7. Sport és szabadidős funkciók, zöldfelületek fejlesztése T8 Kulturális fejlesztések, közösségfejlesztés, esélyegyelőség biztosítása 52 Siklósra készült stratégiában is meghatározó OFTK főbb területpolitikai irányai és teendői, ezek közül kiemelendő a Váralja Projekt vonatkozásában a hátrányos helyzetű különös tekintettel a leromlott városrészekben koncentrálódó társadalmi csoportok szociális, oktatási és lakhatási helyzetének javítása, fejlesztése. A következő stratégiai ciklus fejlesztéspolitikai irányok közül pedig a Turisztikai fejlesztések: világörökségi helyszín/helyszínek, bor, kulturális, gyógy- és termálturizmus. Az építészeti értékek védelme, az épített örökség megőrzése. Baranya Megye Önkormányzat Közgyűlése 3/2014. (II.20.) Kgy. határozatával fogadta el a Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció c. dokumentumot (továbbiakban: BMTfK), melyben a megye jövőképének, fejlesztési célrendszerének és a célok eléréséhez szükséges fejlesztési irányok, illetve beavatkozási területek meghatározására került sor. Az átfogó célok közül az Értéktermelő foglalkoztatást biztosító gazdaság kialakítása illeszkedik Siklós ITS-ben megfogalmazottakhoz. Az ITS illeszkedését a megye stratégiai céljaihoz az alábbi táblázat szemlélteti. Jelmagyarázat: erős kapcsolat nincs vagy gyenge kapcsolat Siklós város ITS BMTfK Helyi gazdaságok fejlesztése Tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése Piaci igényekre reagálni képes emberi erőforrás fejlesztés Társadalmi felzárkózás elősegítése Stratégiai erőforrások fenntartható használata Elérhetőség és mobilitás javítása Nagytérségi csomóponttá válás táblázat: A középtávú városi tematikus célok és BMTfK stratégiai céljainak illeszkedése A BMTfK területi céljai közül a megalapozó vizsgálatban is kiemelt alábbi célokkal áll a legszorosabb kapcsolatban Siklós középtávú stratégiája: o Helyi adottságokra, komparatív előnyökre és lehetőségekre épülő vidék- és gazdaságfejlesztés kiemelten Mohács-Bóly és Villány-Siklós-Harkány térségében o Baranya megye horvát határmenti térsége határon átnyúló kapcsolatainak javítása elsősorban közlekedési, gazdasági téren Baranya Megye Önkormányzat Közgyűlése 38/2014. (IX.18.) Kgy. határozatával fogadta el a Baranya Megyei Területfejlesztési Program (Stratégiai és Operatív Program) c. dokumentumot (továbbiakban: BMTfP). Az önkormányzat által tervezett tevékenységek többségének szoros a kapcsolata ebben a programban szereplő, ITS megalapozó anyagában kifejtett prioritásokkal és az azokhoz kapcsolódó intézkedésekkel. A stratégia illeszkedését a BMTfP prioritásaihoz az alábbi táblázat szemlélteti. Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

54 T1. Gazdaságfejlesztés, a hozzáadott érték termelés előtérbe helyezése T2. Idegenforgalmi és rekreációs potenciál hatékony kihasználása, attrakciófejlesztés T3. Alapszolgáltatás (oktatás, szociális ellátás) minőségi fejlesztése T4. Minőségi bérlakásállomány növelése T5. Közműrendszerek fejlesztése, környezet és klímavédelem T6. Közlekedésfejlesztés T7. Sport és szabadidős funkciók, zöldfelületek fejlesztése T8 Kulturális fejlesztések, közösségfejlesztés, esélyegyelőség biztosítása 53 Jelmagyarázat: erős kapcsolat nincs vagy gyenge kapcsolat Siklós város ITS BMTfP I. prioritás: A helyi termelésen alapuló gazdaság megerősítése a lokális gazdasági környezet integrált fejlesztésével II. prioritás: Külső erőforrásokra is támaszkodó, a termelési kapacitások növelésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése a megyében III. prioritás: A piaci igényekhez rugalmasan illeszkedő képzési struktúra kialakítása és fejlesztése IV. prioritás: Az élhetőbb települések, élhetőbb közösségek kialakulását szolgáló komplex fejlesztések, egészségtudatosság és egészségügyi prevenció az egészséges munkaképes társadalom biztosítása érdekében V. prioritás: A természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló és klímatudatos környezetgazdálkodás feltételeinek megteremtése VI. prioritás: Az elérhetőség javítása, fenntartható közlekedési rendszerek létrehozásának előmozdítása táblázat: A középtávú városi tematikus célok és BMTfP prioritásainak illeszkedése A hatályos településrendezési terv a területfelhasználási kategóriák és a megyei övezetek tekintetében a Baranya megyei Területrendezési Tervvel, az országos övezetek tekintetében az OTrT-vel biztosított. A műszaki infrastruktúra hálózatok tekintetében a stratégiában megjelenő fejlesztési igény (5712 sz. út közötti belterületet tehermentesítő átkötés) átvezetése jóváhagyás esetén a megyei tervbe is szükséges. A megyei tervben megjelenő északi elkerülő folytatása a helyzetfeltárás alapján nem a középtávú stratégiában megjelenő tevékenységeknek, hanem a város hosszú távú igényeinek (tartalék lakóterület) mond ellent, így az a megyei tervekben további egyeztetést követően átdolgozásra javasolt. A stratégia illeszkedik a város egyéb dokumentumaiban lefektetett elvekkel és irányokkal, így nem mond ellent se a 2012-ben felülvizsgált környezetvédelmi programban, se a város Local Agenda 21 programjában megjelenő három (társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi) prioritással. A stratégiában megfogalmazottak hozzájárulnak a Helyi esélyegyenlőségi programban kiemelt csoportok helyzetének javításához (pl. a mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlőségét növeli a szegregáció oldását vagy a bérlakás-programmal kapcsolatos tematikus célok, vagy a gazdaságfejlesztésre irányulók, fogyatékkal érők SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

55 T1. Gazdaságfejlesztés, a hozzáadott érték termelés előtérbe helyezése T2. Idegenforgalmi és rekreációs potenciál hatékony kihasználása, attrakciófejlesztés T3. Alapszolgáltatás (oktatás, szociális ellátás) minőségi fejlesztése T4. Minőségi bérlakásállomány növelése T5. Közműrendszerek fejlesztése, környezet és klímavédelem T6. Közlekedésfejlesztés T7. Sport és szabadidős funkciók, zöldfelületek fejlesztése T8 Kulturális fejlesztések, közösségfejlesztés, esélyegyelőség biztosítása 54 helyzetét az akadálymentesítést célzó intézkedések). A es időszakra párhuzamosan készült gazdasági program irányai ugyancsak illeszkednek a stratégiában megfogalmazottakhoz. 5.2 BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK A stratégiában kitűzött célok a helyzetértékelésben azonosított problémák megoldására irányulnak, valamint azt a potenciált kívánják fejleszteni, amellyel a helyzetértékelés alapján a város rendelkezik. A stratégia épül a SWOT-elemzésekben megállapított lehetőségekre. A középtávú városrészi célok alapvetően szolgálják a tematikus célok megvalósulását, valamint a tematikus célok is elősegítik az átfogó cél megvalósulását, és mindez a koncepcióban vázolt stratégiai célok és legfőképpen a jövőképben vázolt állapotok elérését szolgálják. A tematikus célok esetében az előzetes forráselemzések elsődlegesen az uniós forrásokra (ezen belül kiemelten a TOP forrásra) épít. Az erőforrások esetében tehát a város nagyságrendileg olyan célokat tűzött maga elé, melyek feltételezik a további pályázati lehetőségek meglétét, illetve támaszkodnak önkormányzati önerőre is. A tervezett célok ebben a stratégiai időszakban is alapvetően illeszkednek egymáshoz, a városrészek céljai egymást építik, segítik. A kialakított stratégiai célrendszer funkcióvesztést nem eredményez egyik városrészben sem, ugyanakkor elősegíti a városrészek közötti kiegyenlítődést. Jelmagyarázat: ++ erős pozitív hatás; + pozitív hatás, 0: semleges hatás T1 Gazdaságfejlesztés, a hozzáadott érték termelés előtérbe helyezése T2 Idegenforgalmi és rekreációs potenciál hatékony kihasználása, attrakciófejlesztés T3 Alapszolgáltatás (oktatás, szociális ellátás) minőségi fejlesztése T4 Minőségi bérlakásállomány növelése T5 Közműrendszerek fejlesztése, környezet és klímavédelem T6 Közlekedésfejlesztés T7 Sport és szabadidős funkciók, zöldfelületek fejlesztése T8 Kulturális fejlesztések, közösségfejlesztés, esélyegyelőség biztosítása táblázat: A középtávú városi tematikus célok egymásra gyakorolt hatása Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

56 55 6 A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

57 56 A megvalósíthatóság kockázatainak elemzésénél először a főbb kockázatokat kell számba venni azok valószínűsíthető bekövetkeztével és a városra gyakorolt hatásának mértékével. Ezek után a rájuk adható válaszok felkutatása, majd ezek várható pozitív és negatív kimenetelét szükséges elemezni. A táblázatos felsorolás segíti mindezek áttekintését. A célok megvalósításához a fejlesztésekkel elért eredmények fenntartása különösen fontos. Az ezekhez tartozó kockázatok külön kiemelésre kerültek. Belső tényezők Társadalmi tényezők Társadalom egyes csoportjai közötti ellentmondás a település fejlesztési irányait illetően Társadalom egyes csoportjai kiszorulnak a fejlődésből A lakosság elvándorlása és elöregedése tovább folytatódik A lakosság érdektelenné válik a település közös jövőképének, fejlesztésének meghatározását és megvalósítását illetően A szakképzett fizikai munkakörökben a tapasztalt munkaerő nyugdíjba vonulásával elmarad ezen szakmák utánpótlása Valósz. (1-10) Hatás (1-10) Kockázat kezelésének módja 6 5 A város céljainak meghatározása és a fejlesztések is a lakossággal való folyamatos egyeztetések során alakulnak ki. 5 5 A város szociális hálózata kiemelten kezeli e csoportokat, valamint a településfejlesztési stratégia megvalósítása során a negatív társadalmi folyamatok ellen különböző soft tevékenységek is megvalósításra kerülnek. 6 8 Társadalmi szempontból negatív összkép alakul ki. A helyben maradók magas elvándorlás esetén várhatóan a kevésbé képzettek, illetve testi, szellemi hátránnyal rendelkezők közül kerülnek ki, így a város lakossága deprimált, a város általános légköre letargikussá válhat. Az elvándorlás ellen számos soft programmal, illetve oktatási programmal, valamint városmarketinggel veszi fel a város a harcot, hogy egy a saját lakossága és a kívülről érkezők számára is vonzó, kellemes város lehessen. Az elöregedés folytatódása, illetve felgyorsulása, amennyiben ehhez nem kapcsolódik megfelelő idős-gazdaság a fiatalabb generációk helyben maradása ellen hathat. Fontosak ebben az esetben is a soft programok, mellyel az idősek és a fiatalabbak közti ellentétek csökkenthetők. 6 6 A város számos kulturális, sport és egyéb programmal vonja be a lakosságot a település mindennapjaiba. A helyi identitás kialakítására és fenntartására, valamint a külső imázs meghatározására nagy hangsúlyt fektet. Ez leginkább soft tevékenységek keretében történik. 4 8 Előre lefektetett stratégia mentén szakemberképzés Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

58 57 Romló közbiztonság 4 5 Megerősített rendőri, polgárőri jelenlét biztosítása, rendvédelmi szervezetek közötti együttműködés Gazdasági tényezők Az elvándorlás miatt csökken a város lakosságának átlagos képzettségi színvonala Környezeti veszélyek Megújuló közterületek lakosság általi nem rendeltetésszerű használata Közterületek megújítása elmarad a városban Közlekedési konfliktusok növekednek Lakások komfortfokozata, műszaki színvonala romlik 6 7 A képzettségi színvonal csökkenésével a befektetők érkezzenek kívülről, vagy legyenek helyi vállalkozók alacsonyabb színvonalú munkalehetőségeket teremtenek, melyhez alacsonyabb bérszínvonal is társul, így az elvándorlás nem áll meg. Annak érdekében, hogy a város ne kerülhessen ebbe a negatív spirálba a cél a képzett lakosság városban tartása. 5 5 Társadalmi probléma, melyet a folyamatos karbantartás és a figyelemfelkeltés tud csökkenteni. 3 7 Amennyiben a közterületek megújítása elmaradna, azzal a város lemaradna a városversenyben, mivel nem csak a turisták számára fontos, hogy vonzó környezetben tölthessék szabadidejüket, hanem a helyben élők számára is. A város közterületeinek a leromlása, levándorláshoz, illetve hosszabb távon a beruházások elmaradásához és a gazdasági versenyképesség csökkenéséhez is vezethet. A város vezetése ennek csökkentésére már eddig is számos, egymásra épülő közterület rehabilitációs tervet dolgozott ki. Továbbá a lakókörnyezet megújításába a helyi lakosságot is aktívan be kívánja vonni. 5 6 Közlekedésfejlesztési projektek megvalósításával, a közterületek minden szempontból átgondolt rehabilitációjával kívánja a város kezelni a gépjárműforgalmat, így kerülendő el, hogy ebből konfliktusok alakuljanak ki. Bizonyos esetekben a korlátozás, mint lehetőség is a város rendelkezésére áll (pl. tehergépjárművek kitiltása bizonyos területekről) 5 7 Amennyiben a lakosság anyagi javai tovább csökkennek, a lakingatlanok karbantartása elmaradhat, mely a lakóingatlan állomány műszaki degradációjához vezethet. Ezt megelőzendő a város a munkanélküliség elkerülése mellett érdekelt. Ennek érdekében szorosan együttműködik a helyi SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

59 58 vállalkozásokkal azok céljainak megvalósításában, illetve a közmunka programot is támogatja. Így a lakosság anyagi javainak csökkenése elkerülhetővé válik. Külső tényezők Szabályozási környezet Változó támogatási rendszer 8 9 A város fejlesztései során nem csupán a támogatásokra épít, hanem a vállalkozásokkal való együttműködés széles skálájára is. Amennyiben a támogatási rendszer negatív irányba hatna a város számára, akkor a gazdasági szereplőkkel együttműködve képes lesz külső források Az egyes közszolgáltatások állami támogatása csökken, a normatíva rendszerből származó bevételei csökkennek a városnak Gazdasági változások Magyarország gazdasága lemarad a környezetétől, mely a városra is általánosan negatívan hat Társadalmi változások Általánosan elöregedő társadalom növekvő terhek A munkahelyteremtés elmaradása, illetve munkahelyek megszűnése, munkanélküliség emelkedése bevonására céljai elérése érdekében. 8 9 A város intézményhálózatát igényeinek megfelelően alakítja ki, azt nem méretezi túl, illetve alul. Az ingatlanok fenntartását csökkenti energetikai célú felújításokkal. Mindezekkel a kiadások féken tarthatók, tervezhetők maradnak. 5 9 A város fejlődéséhez nem kizárólag a külső tényezőkre épít. Helyette leginkább saját erősségeit igyekszik kihasználni, mely függetleníteni tudja valamelyest az országos trendektől. Így hazánk fejlődésénél gyorsabb, nagyobb mértékű fejlődésre válik képessé a település. 6 7 A város lakossága, az országos tendenciákhoz hasonlóan öregszik, az öregedés mértékét a fiatalok városban tartásával (prosperáló gazdasággal, széleskörű kulturális élettel) a városban tartja, illetve oda vonzza. A problémát pedig az idősgazdaság, valamint a szociális ellátórendszer fejlesztésével igyekszik kezelni. 5 8 A város a gazdasági élet szereplőit partnerként kezeli, annak érdekében, hogy minden érdekelt fél a lehető legnagyobb hasznot élvezze az együttműködésből. Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

60 59 Az elért eredmények fenntartáshoz kapcsolódó veszélyek Társadalmi tényezők A soft projektekkel bevont lakosság a projektek elmaradása esetén nem alakít ki saját közösségi programokat Gazdasági tényezők Az önkormányzat likviditása veszélybe kerül a fejlesztések miatt Valósz. (1-10) Hatás (1-10) Környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tényezők A fejlesztések során a természeti környezet sérül, melynek mértéke a tolerálható szintnél magasabb és a természet ezt nem képes helyreállítani Kockázat kezelésének módja 7 7 Annak érdekében, hogy hosszútávon is sikeres legyen a lakosság bevonása a város életébe a város az egyes soft projektelemek megvalósítását követően is számos eseményt szervez, illetve támogatja ezek szervezését. 4 9 A fejlesztések egymásutániságának tervezésével, egymásra épülésével mindez elkerülhető, mivel a város csak a pénzügyi keretének megfelelően vállalja a beruházások önrészét. Ezen felül a beruházások során a város kiemelt figyelmet fordít arra, hogy jövedelemtermelő fejlesztéseket hajtson végre. 6 7 A turisztikai fejlesztések során a természet kapacitásait figyelembe veszi a város, valamint az idegenforgalmi adó bevételeinek egy részét a környezeti károkozások enyhítésére fordítja. A beruházások során az engedélyek kiadása, és az ellenőrzések során a környezeti szempontok kiemelt szempontot képviselnek. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

61 60 7 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

62 A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK A fejezet azon önkormányzat által végezhető tevékenységeket foglalja össze, amelyek segítik, támogatják az integrált településfejlesztési stratégiában, valamint más, stratégiai jellegű dokumentumokban megjelölt fejlesztési célok elérését. A város biztosíthatja ezt a megfelelő keretek előteremtésével, valami szabályozó, rendeletalkotó tevékenységével. Ideális esetben ez a két típusú tevékenység együtt jelenik meg és az elérni kívánt célok irányába egyszerre hatnak Helyi klímastratégia Magyarország kitettsége és sérülékenysége az éghajlatváltozás várható hatásainak szempontjából globális és európai mércével mérve is jelentős. Vizsgálatok támasztják alá, hogy az országon belüli, a klímaváltozás hatásaival szembeni térségi sérülékenység is igen nagy eltéréseket mutat. A klímaváltozás kiváltó okainak megfékezése, csökkentése globális összefogást kíván, ugyanakkor a várható negatív hatásokra való hatékony felkészülés lokális tervezést és helyi megoldásokat kíván. Ezért fontos az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülést és az alkalmazkodást elősegítő a települési szintű klímastratégiák és programok kidolgozása Fenntartható Energia Akcióprogram (SEAP) Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátása az elmúlt 25 évben mintegy 40 százalékkal csökkent, elsősorban a nehézipar leépülése és az agrártermelés visszaesése miatt. A globális éghajlatváltozási folyamat azonban tovább gyorsult és ezek a hatások a medence-jelleg miatt Magyarországot erőteljesebben érintik, mint Európa más földrajzi térségeit. A szakértői vizsgálatok szerint az ipar és a mezőgazdaság területén már csak kis dekarbonizációs lehetőség mutatkozik Magyarországon, ugyanakkor az energiatermelésben és -elosztásban, valamint az épületenergetika, továbbá a közlekedés területén van még mód az üvegházhatású gázok kibocsátásának érdemi csökkentésére. Az önkormányzatok döntő szerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak enyhítésében, főleg ha figyelembe vesszük, hogy az energiafogyasztás és a CO 2 -kibocsátás 80%-a városi tevékenységhez kapcsolódik. Az Európai Unió klíma- és energiacsomagjának 2008-ban történt elfogadását követően az Európai Bizottság által létrehozott Polgármesterek Szövetsége támogatja a helyi önkormányzatok fenntartható energiapolitika megvalósítása során tett erőfeszítéseit és a helyi és regionális szereplőket az uniós célkitűzések teljesítése érdekében mozgósítja. A Fenntartható Energia Akcióprogram (SEAP) kulcsfontosságú konkrét intézkedéseket és projekteket tartalmaz. Az energia-megtakarításon kívül a SEAP egyéb eredményeket eléréséhez is hozzájárul, mint például: helyváltoztatást nem igénylő szakmunkák és stabil munkahelyek létrehozása; egészségesebb környezet és életminőség; jobb gazdasági versenyképesség és az energiától való nagyobb függetlenség. A SEAP lehetőséget biztosít az anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazásával az ipar, az állattenyésztési ágazatok és az ahhoz kapcsolódó élelmiszeripar fejlesztésére is. A SEAP-okban a helyi önkormányzatok önkéntesen kötelezettséget vállalnak az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások fokozott hasznosítására azért, hogy Magyarország összességében elérje az Európai Unió által 2020-ra kitűzött 20%-os CO 2 -kibocsátás csökkentését. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

63 62 A SEAP alapján a TOP támogatást biztosít az önkormányzati tulajdonú épületállomány energiahatékonyság központú rehabilitációjára és a megújuló energiaforrások alkalmazására. Az energiamenedzsmentet pedig önkormányzati kedvezményezés esetén a TOP támogatja A város közterületeinek közösségi használata és a helyi identitástudat növelése A jól működő városok felé elvárás, hogy az aktív és kulturált pihenéshez, szórakozáshoz, kikapcsolódáshoz, művelődéshez szoroson kötődő szolgáltatásokat is nyújtson, amelyek nemcsak a lakosság igényeit elégítik ki, hanem kiemelkedő szerepet játszhatnak az új (gazdasági, szolgáltatási, innovációs) fejlesztések megtelepedésében is. E feladat magában foglalja a városi parkok és zöldterületek karbantartását, a vendéglátás, művelődési intézmények eltérő lakossági-, és turista-igényekhez igazodó összehangolt és ötletes fejlesztését, támogatását is. Kiemelten érdemes támogatni a szabadidő értékes eltöltésével, a sporttal, az egészségtudatra neveléssel összefüggő piaci és civil kezdeményezéseket. Ehhez kapcsolódik a helyi identitás és a lokálpatriotizmus erősítése is. A kultúra és tudás ma már a modern gazdaság és társadalomfejlesztés alapvető támogatója. A közösséghez és a lakóhelyhez kötődés, az identitástudat, lokálpatriotizmus, valamint a társadalmi szolidaritás megteremtése érdekében a társadalmi kapcsolatok tudatos építésének célrendszere szükséges, mivel e nélkül nem lehet növelni az itt élők életminőségét és együttműködési készségüket sem. Ennek érdekében az identitást erősítő események mellett további lehetőség a sajátos meghatározottságú városrészek, civil városszépítő (építő, ápoló) szervezetek támogatása. Mindezt továbbra is erősítheti a városról szóló információk, tudásanyagok internetes oldalakon való megjelenítése Szabályozási tevékenységek, eszközök A tervalku (Településfejlesztési Megállapodás/Szerződés), amely lehetővé teszi, hogy egyes nagy beruházások esetén, amely a település területén zajlik le, a beruházó és a települési önkormányzat között olyan szerződés köttessen, amely mindkét fél számára előnyös és rögzített fejlesztési feladatokkal bír; Az önkormányzat elővásárlási jogának gyakorlása területek kivásárlásakor; Városmarketing célú tevékenységek: a város az integrált településfejlesztési stratégiában megfogalmazott célokkal, valamint azok eszközrendszerével összhangban, az ebben szereplő célok elérése érdekében hajtja végre marketingtevékenységét. Ehhez kapcsolódik a marketingkommunikáció, mint eszköz a magánbefektetők bevonására, a lehetséges, kölcsönösen eredményes partneri együttműködések kialakítására, valamint a létesítmények kihasználtságának növelésére. Mindez a fejlesztési eredmények ismertebbé tételét, a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerejének kialakítását szolgálja. A városmarketing célú tevékenységekhez hasonlóak, de attól kissé eltérnek a társadalmi befogadást, a környezeti fenntarthatóságot, az integrációt elősegítő szemléletformáló akciók. Ennek keretében a város önkormányzata rendezvényeket, társadalmi akciókat szervez, melyekben a fenti célokat ismerteti meg a lakossággal és a helyi vállalkozókkal, hogy azok a mindennapjaikba is átültessék azokat. Helyi adó- és illetékkedvezményekkel bizonyos esetekben a magántőke mobilizálható, amelyet a Tervalkuban / településrendezési szerződésben rögzíthetnek a felek; Ingatlangazdálkodási koncepció, melynek keretében a város saját tulajdonú ingatlanait felméri, azok hasznosíthatóságát számba veszi. Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

64 63 Helyi gazdaságfejlesztési támogatások keretében a településen fejlesztő vállalkozások számára foglalkoztatási támogatások, illetve a vállalkozás mérete alapján egyéb támogatásokat, pl. vállalkozóvá válás támogatása, nyújt a város önkormányzata. A város vezetése a helyi vállalkozásokkal együttműködve a képzési rendszerbe is beemeli a gazdasági szereplők igényeit, hogy azok minél sikeresebben működhessenek a helyben rendelkezésre álló képzett munkaerő által. Az önkormányzat kommunikációjában a gyorsaságra, pontosságra és nyilvánosságra helyezi a hangsúlyt. Fontos számára, hogy a lakosok, és a helyi gazdasági szereplők is egy együttműködő, kezdeményező hivatallal találkozzanak nap, mint nap. Ehhez a digitális kommunikációt erősíti a város, elsősorban az online megjelenésének fejlesztése által, pl. GYIK létrehozása a helyi ügyek intézésének gyorsítása érdekében. Az aktív városfejlesztési stratégia elsődleges eszköze az önkormányzat számára a kijelölt városfejlesztési akcióterületeken tervezett városfejlesztési akciók végrehajtása a közszféra és a magánszféra strukturált együttműködése. Helyi lakosság 7.2 AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEINEK MAGHATÁROZÁSA Polgármester STRATÉGIAI SZINT Siklós Város Önkormányzata Alpolgármesterek Képviselőtestület Pénzügyi-Gazdasági és Településüzemeltetési Bizottság Jogi Ügyrendi és Humánerőforrás Bizottság Kulturális és turisztikai-, idegenforgalmi tanácsnokok PARTNERSÉG Máriagyűdi részönkormányzat KÜLSŐ SZAKÉRTŐK Generál tervező Civil szervezetek Siklósi Közös Önkormányzati Hivatal Szakági tervező(k) Egyesületek Polgármesteri Kabinet Kommunikációs szakértő Oktatási, szociális intézmények Jegyzői Titkárság Műszaki ellenőr (Helyi) vállalkozások Főépítész Közbeszerzési szakértő Egyházi szervezetek Hatósági és Intézményfelügyeleti Osztály Könyvvizsgáló Hatóságok Pénzügyi és Városüzemeltetési Osztály Szállító OPERATÍV SZINT Operatív menedzsment szervezet Projektmenedzser Pénzügyi menedzser Műszaki menedzser ábra: Szervezeti felépítés szintjei SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

65 64 Az ITS megvalósítása során a döntéshozói szintet a Siklós Város Képviselőtestülete jelenti. A döntéselőkészítési feladatokat a Siklósi Közös Önkormányzati Hivatal adott szervezeti egységei végzik. A stratégiai menedzsmentet a polgármester, a képviselőtestület és a bizottságok alkotják. Fontosabb feladatuk: Az ITS megvalósításának nyomon követése, elvárt eredmények, hatások értékelése. Az operatív menedzsment szint tevékenységének stratégiai szintű felügyelete, céljainak meghatározása, eredményeinek értékelése, szükség esetén korrekció kezdeményezése. Az ITS megvalósításával kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokat a Hivatal végzi, adott szervezeti egységei bevonásával. A városi társadalom és gazdaság igényeinek és lehetőségeinek feltárása, azok változásainak beépítése az ITS-be. A városfejlesztés külső és belső környezetében bekövetkezett változások figyelemmel kisérése, a célokra gyakorolt hatások elemzése. ITS partnerségi egyeztetések szakmai irányítása, felügyelete Szakmai stratégiai szinten a településközi koordináció biztosítása. Az ITS-ben körvonalazott fejlesztések megvalósításának menedzsmenti feladatai az operatív menedzsment szervezet végzi, amely a következőket látja el: ITS partnerségi egyeztetések anyagainak előkészítése, előterjesztése döntés-előkészítésre. A döntéshozók részére éves jelentés készítése az ITS megvalósításáról, a változó külső, belső tényezőkről, korrekciókról, társadalmi igények változásáról. ITS megvalósítási folyamatáról a lakosság tájékoztatására alkalmas információk összeállítása, évente legalább egyszer, jelentősebb változások esetén többször is. 7.3 PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS TERVEZÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletnek megfelelőn a partnerségi egyeztetés, együttműködés nem csak része, hanem kerete a tervező munkának. Az előkészítés és a teljes tervezési munka, majd a követés során biztosított a tervezés, majd a megvalósítás folyamatának, tartalmának nyilvánossága, a helyi társadalom és gazdaság szereplőinek partnerként történő bevonása. A partnerség, mint horizontális alapelv érvényesítése elengedhetetlen a települések jövőbeni társadalmi, gazdasági, kulturális fejlesztéseit, térszerkezetük alakulását, a tervezett fejlesztési programok irányait, a projektszintű forrásbevonást, a pályázatok tárgyát, volumenét és szinergiáját meghatározó, megalapozó stratégia, a tervezési dokumentumok tervezési folyamatában, a megvalósítása folyamán, a felülvizsgálat és értékelés, a szükséges korrekciók meghatározása során. Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

66 65 A partnerségi egyeztetési módszerek, eszközök és célcsoportok kiválasztása során meghatározó szempont volt, hogy a társadalom- és gazdaságfejlesztés hatékony és fenntartható módon való formálása csak a helyi közösség bevonásával, széles körű elköteleződésével, helyi értékek és problémák feltárására alapozottan képzelhető el. A tervkészítés folyamatába a társadalmi folyamatokban meghatározó, vagy a stratégia megvalósításában kulcsszerepet betöltő szervezetek és azok képviselői mind bevonásra kerülnek. Ezáltal a szervezetek tevékenységének jövőbeni eredményeit és elképzeléseit már a tervezés során meg lehet határozni és a stratégiai célok vagy a kulcsprojektek közé beépíteni. Az ITS elkészítése kapcsán számos partnerségi egyeztetés történt mind az önkormányzati szereplők, mind a külső szervezetek és véleményformálók közreműködésével: Munkaindító megbeszélés Államigazgatási véleményezők előzetes tájékoztatási levelének kiküldése Workshop a város jelenlegi helyzetéről, SWOT műhelymunka (külső, belső munkacsoport) Workshop a középtávú fejlesztési célokról, kapcsolódó eszközrendszerről, beavatkozásokról Szomszédos önkormányzatok tájékoztatása, egyeztetés Mindezek mellett az egyeztetési anyagok nyilvánossága a lakosság és egyéb szereplők részére is biztosított volt a városi honlapon kialakított menüponton keresztül. 7.4 TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK Az önkormányzat a város térségi szerepköréhez igazodva folyamatosan elvégzi az ITS végrehajtása során a térségi egyeztetéseket, amelyek biztosítják, hogy a város stratégiai fejlesztési irányai és az ehhez illeszkedő fő beavatkozások összhangban legyenek a környezet főbb szereplőinek stratégiáival és projektjeivel. A település járásközponti szerepéből adódóan kiemelt fontosságúnak tartja a nagyobb térségi hatással bíró projektek esetében az érintett településekkel való kooperációt. Ez az előkészítéstől a megvalósításon keresztül a fenntartásig a teljes folyamatot felölelik. Ennek jelentőségét emeli, hogy a város fejlesztései nemcsak a várost, hanem járásának települését is érinti, mivel a térség lakói a városban veszik igénybe a szolgáltatások többségét, sokan itt dolgoznak, kötődnek a városhoz. Természetesen mindez fordítva is működik, amennyiben egy járási település projektje a járásközpontot, vagy a járás több települését is érinti, a város is részt kíván venni az előkészítés, megvalósítás és fenntartás folyamatában is. A város céljait a fentiek alapján is szükséges összehangolni nemcsak középtávon, hanem hosszú távon is a járás településeinek céljaival. A város vezetése különböző információs csatornákon keresztül tudatosítja céljait a térség településeivel, illetve együttműködik velük a célok alakításában. Elsősorban a térség településeit is érintő intézményhálózat fejlesztés, és munkahelyteremtés kap prioritást kiegészítve a kapcsolódó közszolgáltatásokkal, melyeket a város és térsége igénybe vesz. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

67 66 Ennek érdekében jelenleg az alábbi együttműködésekben vesz részt a város: Siklósi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás Dráva Tenkes Vízitársulat Siklós-Villány Borút Egyesület Testvérvárosok: Donji Miholjac (Horvátország), Feldbach (Ausztria), Fornovo di Taro (Olaszország), Nagyenyed (Románia) és Szepsi (Szlovákia) A város a jövőben is fenn kívánja tartani együttműködéseit, illetve azokat a céljainak megvalósítása érdekében bővíteni tervezi. 7.5 MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása Módszertan A közötti programozási időszak egyik fontos tapasztalata volt, hogy a célok megvalósulásának méréséhez szükséges adatok nem vagy csak korlátozottan voltak elérhetők, így a stratégia menedzselésének egy fontos eszköze nem állt a települések rendelkezésére. Mivel a közötti időszakban az eredményközpontúság elve miatt az indikátorok és azok célértékeinek szerepe megnő, ezért az ITS indikátorai úgy kerültek kialakításra, hogy azok egyértelmű és hozzáférhető adatokra támaszkodjanak, azaz az indikátorok változását az adatok egyértelmű változásához lehessen kötni. Az ITS monitorozása és értékelése során az elért eredményeket célszerű összevetni a megye többi járásközpont településének eredményeivel A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása A monitoring az a programalkotást követő nyomon követési folyamat, amely a program végrehajtásának eredményességét kíséri figyelemmel és visszacsatol a végrehajtás folyamatába, illetve indokolt esetben a program felülvizsgálatát eredményezheti. A monitoring célja, hogy elősegítse a stratégia hatékony megvalósítását, és biztosítsa, hogy változó külső és belső körülmények mellett is megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre a megvalósításhoz. A monitoring elválaszthatatlan a kontrolling fogalmától, amely a monitoring eredményeit felhasználva, szükség szerint és tervezett módon a stratégia megvalósítási folyamataiba, vagy magába a stratégiába avatkozik be. Fontos, tehát a stratégiában kijelölni a program monitoring felelősét kivitelezőjét gyakoriságát formai elvárásait a visszacsatolás módját Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

68 67 A monitoring jelentések rendkívül fontos adalékok a program ütemezett (7 éves) felülvizsgálatának megalapozásához, illetve indokolt esetben rendkívüli módosításokat is eredményezhet egy-egy éves jelentés tartalma a programban. A monitoring folyamatát az alábbi ábra összegzi: Stratégia: célok és beavatkozások Megvalósítás szervezete Stratégia beavatkozásai - előkészítés Kontrolling: beavatkozások megfogalmazása Monitoring jelentés Stratégia beavatkozásai - megvalósítás ábra: A monitoring folyamata Az eredményes monitoring tevékenység feltétele, hogy a nyomon követés rendszerének kialakítása az előkészítés és a megvalósítás integráns részét képezze, meghatározva a folyamatokat, határidőket és felelősöket. A monitoring folyamata az alábbi lépésekből áll: 1. Egyértelmű célkitűzéseket megfogalmazó, világos beavatkozási logikára épülő településfejlesztési koncepció kialakítása. Siklós esetében a 2004-ben elfogadott koncepció felülvizsgálata már aktuális 2. Konkrét beavatkozásokat és részben projekteket, illetve a kapcsolódó finanszírozási forrásokat meghatározó ITS kidolgozása. 3. A monitoring és értékelési tevékenység alapját jelentő indikátorkészlet összeállítása jelen fejezet összefoglalja az átfogó, tematikus és területi célokhoz kapcsolódó javasolt monitoringmutatókat, míg a projektszintű indikátorok az egyes projektek konkrét kidolgozásakor kerülnek meghatározásra. 4. A monitoring és értékelési tevékenység megalapozásához és eredményes végrehajtásához szükséges információk összegyűjtése 5. Az indikátorok teljesülésének nyomonkövetése a megvalósítás során. A monitoring tevékenység alapvetően belső feladat, azaz a településfejlesztési koncepció és az ITS végrehajtásáért felelős szervezet felelősségi körébe tartozik. Célszerű kijelölni egy személyt, aki felelős a monitoring és értékelési tevékenység koordinációjáért és végrehajtásáért. A monitoringhoz kapcsolódó legfontosabb feladatok: a monitoringrendszer kereteinek kialakítása előre elkészített és folyamatosan frissítendő adatbázis megalkotásával; az indikátorok aktuális értékének a terv szerinti gyakorisággal történő összegyűjtése, rögzítése a monitoring rendszerben; SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

69 68 rendszeres kapcsolattartás a projektek megvalósításért felelős személyekkel az indikátorok elérését nagymértékben befolyásoló kulcs-, hálózatos és akcióterületi projektek nyomon követése érdekében; éves monitoring jelentés készítése, amely tartalmazza a szükségesnek tartott beavatkozásokat a program végrehajtásába (a jelentést a menedzsmentért felelős döntéshozó testületnek kell jóváhagynia). A monitoring folyamat szervezete: A képviselőtestület a monitoring folyamatokkal javaslatokat fogalmaz meg és meghozza a folyamatokkal, illetve a konkrét beavatkozásokkal kapcsolatos döntéseket. A szakmai bizottságok javaslatot tesznek a képviselőtestület felé a stratégia megvalósítását érintő folyamatokra és konkrét beavatkozásokra. A Monitoring Bizottság rendszeresen felülvizsgálja a stratégia megvalósításának folyamatát és javaslatokkal él az érintett bizottságok, illetve képviselőtestület felé; megtárgyalja és elfogadja az éves rendszerességgel készülő monitoring jelentést, valamint javaslatokat fogalmaz meg annak kapcsán. A monitoring bizottság tagjai: Polgármester A testületi bizottsági elnökök Főépítész A településen működő civil szakmai támogató csoport vezetője Egyéb civil szervezetek Stratégia megvalósításáért felelős operatív szervezet A stratégia megvalósításáért felelős operatív szervezetnek (monitoring felelős) a végrehajtó szervezeten belül a monitoringért felelős munkatársat kell kijelölni. A munkatárs feladata, hogy éves rendszerességgel elkészítse a megvalósítás folyamatáról szóló jelentést, azt az operatív szervezet vezetőjével egyeztesse, aki a jelentést a Monitoring Bizottság vezetője felé továbbítja. A monitoring folyamatával kapcsolatos dokumentumok: Éves monitoring jelentés: az éves jelentés elkészítéséért az operatív végrehajtó testület felel. Az éves jelentést a Monitoring Bizottság javaslatai alapján az érintett testületi bizottságok, valamint a képviselőtestület minden évben megtárgyalja, elfogadja, illetve meghozza a szükséges intézkedésekkel kapcsolatos döntéseket. Az éves jelentés tartalma: o o o o o o o o o o A beavatkozások előkészítő feladatainak előrehaladására, A beavatkozások megvalósításának előrehaladására, A stratégia megvalósításának előrehaladására; célok megvalósulása, A különböző folyamatokkal kapcsolatos problémák, esetleges szűk keresztmetszetek azonosítására, Javaslatok megfogalmazására, amelyek tartalmazzák a felelősök és határidők meghatározását is. A megvalósítás szervezeti keretei A megvalósítással kapcsolatos tevékenységek, azok előrehaladása és értékelése A megvalósítás folyamatainak javítása érdekében foganatosított intézkedések leírása és értékelése A stratégiában azonosított számszerűsített indikátorok A megvalósításra fordított pénzügyi források Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

70 69 o o A szervezettel, célokkal és beavatkozásokkal kapcsolatos javaslatok, amelyek tartalmazzák a felelősök és határidők meghatározását is A következő periódusra tervezett tevékenységek és a szükséges szervezeti erőforrások és pénzügyi források meghatározása Indikátorok meghatározása Az indikátorokkal szemben támasztott követelmények A monitoringrendszer hatékony működésének egyik alapja a szakmailag megalapozott indikátorkészlet meghatározása. Az alkalmazott mutatókkal szembeni alapvető kritériumok az alábbiak: Specifikus az indikátor arra a célkitűzésre vonatkozik, aminek az eredményét, hatását méri; Mérhető az indikátor számszerűen (mértékegységgel) kifejezhető; Elérhető az indikátor bázis- és célértékét viszonylag gyorsan, könnyen és költséghatékony módon meg kell tudni határozni; Reális a valós helyzetből és tervezett beavatkozások várható eredményeiből kiindulva kell egy ténylegesen elérhető célértéket kitűzni; Aktuális az indikátornak az adott eredmény vagy output aktuális állapotára kell vonatkoznia, és alkalmasnak kell lennie időbeli nyomonkövetésre. A stratégia eredményességének méréséhez elengedhetetlen, hogy a felállított célokhoz indikátorok a célok elérését jelző mutatók kerüljenek hozzárendelésre. Az eredményorientáltság erősítése a közötti időszak EU kohéziós politikájának egyik kiemelt célja, így az eredmények mérése az előző időszakénál hangsúlyosabban jelenik meg a politika végrehajtásának minden területén. Az alkalmazott indikátorok fajtái: Hatásindikátorok: Ezen indikátorok teljes mértékben egyediek, az adott település sajátosságaihoz illeszkednek. Egy középtávú célhoz annak összetettsége függvényében 1 2 db indikátor kapcsolódik. Ezen indikátorok tekintetében a mérhetőség követelménye nem minden esetben teljesíthető. Tekintettel azonban arra, hogy a tematikus célokhoz kapcsolódó indikátorokat mérhető módon kell kialakítani, ezért a hatásindikátorok természetükből adódóan leginkább összetett mutatók és értékeik lehetnek leíró jellegűek is. Eredményindikátor: Ezeket az indikátorokat a tematikus célok eredményeinek meghatározásához használtuk és az operatív programok eredményindikátorait vettük alapul. Az egyes operatív programok Egyedi Célkitűzéseket fogalmaznak meg és ezen célkitűzésekhez kapcsolódnak az OP eredményindikátorai. Kimeneti/output indikátor: Az indikátorokat az integrált projektek méréséhez használtuk. Az egyes operatív programokban prioritástengelyenként kerültek meghatározásra az output jellegű mutatók. A tervezés során ezeket a mutatókat amennyiben ezek illeszkedtek a megvalósításra tervezet beavatkozások (projektek) jellegéhez a lehető legszélesebb körben beépítettük a monitoring mutatók közé. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

71 A stratégia indikátorai Az ITS intézkedéseihez tartozó indikátorok bázis- és célértékeinek meghatározása a jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján igen nehézkes. Az indikátoroknál bázis- és célértékek meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisba, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek lesznek. Amennyiben ez lehetséges az egyes indikátorok bázis- és célértékeinek meghatározását/pótlását az ITS monitorozása során kell elvégezni. Átfogó célok Javasolt indikátor Indikátor Várható/Tervezett Mértékegység típusa változás I. Gazdaság: Versenyképes, fenntartható helyi A városban megtermelt hozzáadott-érték hatás % növekedés gazdaság kialakítása növekedése II. Életminőség: Lakosság életminőségének javítása A lakosság elégedettségének javulása hatás % növekedés III. Társadalom: Települési identitás, társadalmi A lakossági részvétel, aktivitás javulása hatás % növekedés kohézió javítása táblázat: Középtávú átfogó célok indikátorai Tematikus célok T1. Gazdaságfejlesztés, a hozzáadott érték termelés előtérbe helyezése T2. Idegenforgalmi és rekreációs potenciál hatékony kihasználása, attrakciófejlesztés T3. Alapszolgáltatás (oktatás, szociális ellátás) minőségi fejlesztése T4. Minőségi bérlakásállomány növelése Javasolt indikátor Működőtőke-befektetések növekedése A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken látogatások várható számának növekedése Jobb társadalmi szolgáltatásokban (nevelés, oktatás, egészségügy) részesülő lakosság Minőségileg javuló bérlakásállomány száma (bontott, felújított, épített) Indikátor Várható/Tervezett Mérés Mértékegység Adatforrás típusa változás gyakorisága eredmény % növekedés KSH évente eredmény db növekedés KSH ill. Önkormányzat évente eredmény fő növekedés kérdőívezés 4-5 évente eredmény db növekedés Önkormányzat évente Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

72 71 Tematikus célok T5. Közműrendszerek fejlesztése, környezet és klímavédelem Javasolt indikátor A középületek éves elsődleges energiafogyasztásának csökkenése T6. Közlekedésfejlesztés Felújított utak hossza Létrehozott parkolók száma Közlekedésbiztonsági fejlesztések száma T7. Sport és szabadidős funkciók, zöldfelületek fejlesztése T8. Kulturális fejlesztések, közösségfejlesztés, esélyegyelőség biztosítása Indikátor Várható/Tervezett Mérés Mértékegység Adatforrás típusa változás gyakorisága eredmény % csökkenés Önkormányzat évente eredmény km db db növekedés Önkormányzat 3 évente Fejlesztett létesítmények száma eredmény db növekedés Önkormányzat 3 évente Kulturális intézményekben tett eredmény % növekedés Önkormányzat 3 évente látogatások várható számának növekedése táblázat: Tematikus célok indikátorai Projekt KULCSPROJEKTEK Ipari Park fejlesztése (K1) Geotermikus energia hasznosítása (K2) Javasolt indikátor Indikátor típusa Mértékegység Várható/Tervezett változás Adatforrás Mérés gyakorisága Támogatásban részesülő output db növekedés IH évente vállalkozások száma A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe output ha növekedés Ipari park, Önkormányzat évente Geotermikus erőmű kapacitása output kwh/év növekedés Önkormányzat évente Geotermikus energiával ellátott output db növekedés Önkormányzat évente épületek száma SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

73 72 Projekt Váralja Projekt (K3) Mediterrán városközpont rekonstrukciójának, felújításának folytatása (K4) Siklósi Vár felújítás IV. üteme (K5) HÁLÓZATOS PROJEKTEK Korszerű energiagazdálkodású intézmények és fejlett közmű és egyéb hálózatok (H1) Biztonságos, a belvárosi zsúfoltságot enyhítő közúti infrastruktúra fejlesztése (H2) Javasolt indikátor A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma Indikátor Várható/Tervezett Mérés Mértékegység Adatforrás típusa változás gyakorisága output fő növekedés Önkormányzat évente Megújult közterületek nagysága output m2 növekedés Önkormányzat projekt zárásakor Kialakított szállásférőhelyek száma Fejlesztett turisztikai attrakciók száma output db növekedés Önkormányzat projekt zárásakor output db növekedés Önkormányzat évente A középületek éves output kwh/év csökkenés Önkormányzat évente primerenergia-fogyasztásának csökkenése Üvegházhatású gázok becsült output tonna CO 2 csökkenés Önkormányzat évente éves csökkenése egyenérték Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés output PJ/év csökkenés Önkormányzat évente A kiépített utak teljes hossza output km növekedés Önkormányzat évente Újonnan kialakított parkolók száma output db növekedés Önkormányzat projekt zárásakor Kerékpárút-hálózat további fejlesztése, kerékpározás feltételeinek javítása (H3) A kiépített kerékpárutak teljes hossza output km növekedés Önkormányzat évente Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

74 73 Projekt Javasolt indikátor AKCIÓTERÜLETI PROJEKTEK I. Megújuló Városközpont Akadálymentesített épületek száma Indikátor típusa Mértékegység Várható/Tervezett változás Adatforrás Mérés gyakorisága output db növekedés Önkormányzat projekt zárásakor Felújított intézményi terület output m2 növekedés Önkormányzat projekt zárásakor II. Várkerület és Váralja Fejlesztett rendezvénytér output m2 növekedés Önkormányzat évente Új turisztikai szolgáltatások output db növekedés Önkormányzat évente száma III. Lakótelep lakókörnyezet Fejlesztett intézmények száma output db növekedés Önkormányzat évente rehabilitáció Megújult vagy újonnan output m2 növekedés Önkormányzat évente kialakított zöldfelület nagysága IV. Ipari Park = K táblázat: Megvalósulást szolgáló beavatkozások, projektek indikátorai (Kulcsprojektek, Hálózatos projektek, Akcióterületi projektek) SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

75 74 8 MELLÉKLET Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

76 Munkaindító megbeszélés SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

77 76 Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

78 SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia 77

79 78 Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

80 Workshop a város jelenlegi helyzetéről, SWOT műhelymunka belső munkacsoport SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

81 80 Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

82 SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia 81

83 82 Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

84 SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia 83

85 84 Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

86 Workshop a város jelenlegi helyzetéről, SWOT műhelymunka külső munkacsoport SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

87 86 Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

88 SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia 87

89 88 Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

90 SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia 89

91 90 Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

92 SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia 91

93 92 Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

94 SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia 93

95 94 Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

96 Workshop a középtávú fejlesztési célokról, kapcsolódó eszközrendszerről, beavatkozásokról SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

97 96 Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

98 SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia 97

99 98 Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

100 SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia 99