A HUDI20054 Velencei-tó

Átírás

1 A HUDI20054 Velencei-tó kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve KÉP Budapest 2013

2 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: Fax: dinpi@dinpi.hu Web: Felelős tervezők Baranyai Zsolt Fábián Zsófia Vezető szakértők Fábián Zsófia (természetvédelem) Csihar László (agrár) Közreműködő szakértők Illyés Zoltán Farkas Anna Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kiss Péter Kovács Zoli Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

3 Tartalomjegyzék 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Azonosító kód Kiterjedés A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Érintett települések Egyéb védettségi kategóriák Tervezési és egyéb előírások 6 2. Veszélyeztető tényezők 8 3. Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás Mellékletek A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Pályázatok Egyéb A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel 23 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése Környezeti adottságok Éghajlati adottságok Vízrajzi adottságok Talajtani adottságok Természeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás Tulajdoni viszonyok Területhasználat és kezelés Felhasznált irodalom Térképek 38

4 I. Natura 2000 fenntartási terv

5 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Velencei-tó jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (kjktt) 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 1082,13 ha 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek: Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel (3150) (téves besorolás, törlendő az SDF adatlapról) Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140) Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210) * Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) * Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530) * Természetes disztróf tavak és tavacskák (3160) Jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű élőhely: Pannon homoki gyepek (6260) * Jelölő fajok SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő fajok: hagymaburok (Liparis loeselii) kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) díszes légivadász (Coenagrion ornatum) réti csík (Misgurnus fossilis) vöröshasú unka (Bombina bombina) mocsári teknős (Emys orbicularis) (téves besorolás, törlendő az SDF adatlapról) Jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű faj: lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) 5

6 1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település Érintett terület (ha) Település területének érintettsége (%) FEJÉR MEGYE Gárdony 50,22 0,83 Pákozd 1031,9 23, Egyéb védettségi kategóriák Típus Kód Név természetvé delmi terület Kiterjedés (ha) Védetté nyilvánító jogszabály száma TT Velencei Madárrezervátum évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről ex lege láp Velencei-tó nyugati medence évi LIII. törvény az a természet védelméről Ökológiai háló ex lege szikestó MT magterület 1081, évi XXVI. törvény az Országos Rendezési Tervről évi LIII. törvény az a természet védelméről 1.7. Tervezési és egyéb előírások Természetvédelmi kezelési terv Jelenleg nincs a területre vonatkozó jóváhagyott természetvédelmi kezelési terv Településrendezési eszközök Pákozd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2010. (II.25.) sz Önkormányzeti Rendelete (Helyi építési szabályzat Nagyszentjános község Rendezési Terve) Pákozdon az üzemtervezett erdőrészletek (40/A, 40/K, 40/M, 40/L, 40/O) védelmi erdő (Ev) övezetbe esnek. Épület nem létesíthető. Az övezet területén az OTÉK 32. -a szerinti építmények elhelyezhetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják, és a táji-természeti értékeket nem károsítják, és az építéshez a védelmi rendeltetést felügyelő erdészeti-természetvédelmi hatóság hozzájárul. Védelmi rendeltetésű erdőterületen a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, illetve természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. A természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel kizárólag természetközeli erdőművelés, illetve a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés folytatható. A Székesfehérvárral határos szélen lévő gyepek általános mezőgazdasági (Má) övezetbe tartoznak. Az övezetbe a mezőgazdasági terület ökológiai, természetvédelmi, illetve vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak. Az övezetben az egyéb, vízügyi, környezetvédelmi, vagy természetvédelmi jogszabályokban foglaltak betartása mellett a 6

7 mezőgazdasági művelés, használat folytatható. Az övezetben az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti építmények helyezhetők el, ha azok a természeti, táji értékeket nem károsítják, a környezetet nem veszélyeztetik. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz való közelítés érekében szabad. Az övezetben a gyepek, kaszálók, legelők élőhelyei megtartandók, szántóföldi vagy kertes művelésbe nem vehetők. Ösztönözni kell az extenzív jellegű, környezet- és természetkímélő gazdálkodást. Erdősítés csak előzetes természetvédelmi (élőhelyi, társulástani) vizsgálatok eredményétől függően történhet. Az övezetben tájidegen létesítmény, önálló reklámhordozó, mobil szerkezet, lakókocsi nem helyezhető el. Új villamosenergia-ellátási, valamint táv- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, he a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Az övezetben lakóépület nem helyezhető el. A Velencei-tó vízteste vízmű terület (V) övezetbe esik. Vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe az alábbi területek tartoznak a patakok, tavak-tározók medrei, a vízmedrek mentén a vízgazdálkodás szempontjából, az SZT-ben illetve a HÉSZ előírásai szerint meghatározott szélességű parti sávok, a közcélú nyílt csatornák medre és partja a vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben, a felszíni vízfolyások hullámterei. A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak: a V jelű vízmedrek övezete. A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével külön jogszabályban foglaltak szerint lehet. A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak Elvi Építési Engedély és az ahhoz beszerzett vízjogi engedély alapján lehet. A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. A területen levő vízmedrek parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell. A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás: a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja, segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását, biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását. Gárdony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2013 (V.30.) sz. rendelete a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervéről. Gárdony közigazgatási határába eső Natura 2000 területen az erdők, illetve a nádas egy része védelmi erdő (Ev) övezetbe esik. Épület nem létesíthető. Az övezet területén az erdészeti hatóság előzetes engedélyével az alábbi építmények elhelyezhetők: nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között, köztárgyak, kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak, nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják, és a táji-természeti értékeket nem károsítják Körzeti erdőtervek és üzemtervek Fehérvári Erdészet Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes január december 31.) Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 19003/ ügyszámú szakhatósági hozzájárulás a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy) 10 éves vadgazdálkodási üzemtervéhez (2007. szeptember) Halgazdálkodási tervek A területet érintő halgazdálkodási terv beszerzés alatt áll 7

8 Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.14 Velencei-tó részvízgyűjtő alegység, április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Dunántúli Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság Egyéb tervek A területet érintő egyéb tervekről nincsen tudomásunk. 8

9 2. Veszélyeztető tényezők Belső veszélyeztető tényezők. A legfőbb belső veszélyeztető tényező túltartott vadállomány, a egyre inkább terjedő őshonos cserjék, melyek a hagymaburok élőhelyeit veszélyeztetik, illetve a terület esetenkénti leégése.. Kód A A Veszélyeztető tényező neve gyepterület átalakítása szántóvá kaszálás felhagyása/hiánya Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? L 5 Pannon homoki gyepek (6260) Az ingetlannyilvántartás szerinti, nemzeti park tulajdonán kívüli begyepesedett szántókat bármikor újra művelésbe vehetik. L 8 Pannon homoki gyepek (6260) Megindul a növényzet avasodása, ezzel egy időben megjelennek az inváziós fajok, és beindul a nem kívánt szukcesszió. A 08 trágyázás M 5 Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140); Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210) Pannon homoki gyepek (6260)vannak veszélyeztetve, nem közvetlen, bemosódással kívülről A 11 egyéb agrártevékenység (nádgazdálkodás) H 90 Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140); Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210) vannak veszélyeztetve. Egyrészt, ha nincs megfelelő nádgazdálkodás avasodik, illetve megjelennek inváziósak, és erdősödni kezd (fűzlápok) de a túlhasználat is gondot jelenthet. A nádaratógépek taposása elgyékényesedést okoz. D03.01 kikötők L 1 Természetes disztróf tavak és tavacskák (3160) Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140) Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) 9

10 10 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530) Itt egy közforgalmi hajókikötő és két horgászkikötő van. Utóbbiakkal van inkább probléma, mivel rendezetlen a kikötő medence és a csónakokat engedély nélkül kötik ki a nádasba: nádpusztulást okoz. D hajózási útvonalak L 1 Természetes disztróf tavak és tavacskák (3160) Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140) Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530). A Natura 2000 terület rezervátumba eső részén tilos a vízi közlekedés, ennek fennmaradása fontos, lényeges a hajók okozta hullámverés, plusz a horgászcsónakok jelenléte F horgászat M 30 Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140); Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210); jelenlét, zavarás,élőhelyeket kikötésekkel feldarabolják a nádat, helyi szinten túletetés, tápanyagfeldúsulás lehet probléma, Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530) A horgászok rendszeresen bemennek azokra a részekre is, ahová elvileg nem lehetne. Az úszólápokon kikötnek, ami károsítja az élőhelyet, illetve etetik a halakat, ami felesleges plusz tápanyagbevitelt jelent. F vadak károkozása (feldúsuló vadállomány) H 100 Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140); Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210); Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei

11 G motor nélküli sporthajózás G I 01 I 02 közúti ütközésből eredő sérülés vagy pusztulás idegenhonos inváziós fajok jelenléte problémát jelentő őshonos fajok (6440); Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno- Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0); Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530); Természetes disztróf tavak és tavacskák (3160) Pannon homoki gyepek (6260) A vaddisznó jelenti a legnagyobb gondot, nehezen lehet elejteni a terület adottságai miatt (úszóláp) L 10 Természetes disztróf tavak és tavacskák (3160) Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140) vitorlázás Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530) A terület nyugati oldala irányából, elsősorban vitorlás hajókkal, ami hullámverést eredményez, ez elősegíti a szikes víz beáramlását a lápi vizekbe. M 2 vidra (Lutra lutra) Augusztusától a 7-es főúton kialakított hüllő és békaterelő rendszer a korábban 5-8 példány/év vidragázolást erősen visszaszorítja M 30 Aranyvessző (Solidago sp.) és keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) fajok előre törése a parti zónában. Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210); Mészkedvelő üde láp- és sásrétek (7230) Pannon homoki gyepek (6260) Az élőhelyeket teljesen átalakítja, megszűnésükhöz vezet, a fajok az élőhely átalakulásával eltűnnek. H 2 Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140). Főként fűz fajok, szukcessziós probléma J leégés H 60 Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae 11

12 J állóvizek vízháztartásának megváltoztatása J feliszaposodási arányváltozások, kikotort mederanyag elhelyezés fajaival (7210),Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530) ritkán van, de a nyílt víz kivételével az összes élőhelyet érinti. A terület jellegéből fakadóan a védekezés, a tűzszakaszok kialakítása lehetetlen. A nádas égése következtében növényi tápanyag keletkezik, amely értéktelen gyomfajok előretörését okozza. H 100 Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140); Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210); Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), hagymaburok (Liparis loeselii), díszes légivadász (Coenagrion ornatum), lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis), vöröshasú unka (Bombina bombina), réti csík (Misgurnus fossilis) Üzemi vízszint elsősorban üdülőcélú érdekek szerinti változtatása. A vegetációs időszakon belüli vízszint emelés a Pákozdi víztározó irányából általában káros a befolyó víz eutróf jellege miatt. L 10 Természetes disztróf tavak és tavacskák (3160) Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140) Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530), hagymaburok (Liparis loeselii), díszes légivadász (Coenagrion ornatum), lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis), vöröshasú unka (Bombina bombina), réti csík (Misgurnus fossilis) A befolyó vizes részben mesterséges csatornában vezetettek. A kikotort mederanyag is 12

13 K eliszapolódás, feliszapolódás akadályozza a természetes vízáramlást. Vannak részek, ahová nem jut friss víz, nyílt iszapfelszínek alakultak ki, szikesedik M 80 Természetes disztróf tavak és tavacskák (3160) Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140) Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530) A mesterséges vízháztartás befolyásolja, gyorsítja a természetes feliszaposodást elsősorban a nyugati oldali Császár csatorna torkolata közelében. K szikesedés M 60 Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140); Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210), lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis). Kis vízszintnél a szikes víz áramlik befelé a tőzegmohás rész felé a mesterséges vízszintszabályozás miatt Külső veszélyeztető tényezők. A legfőbb külső veszélyeztető tényező a pákozdi víztározóból érkező eutróf víz beáramlása. Ez kénhidrogén felszabadulással jár, ami mérgezi az ott élő halakat. A 07 Kód Veszélyeztető tényező neve biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? M 5 Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140); Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210) Pannon homoki gyepek (6260) Közvetett hatásként jelentkezik, elsősorban ott, ahol a szegélyt túlszántották, vagy szántó határolja a területet. Innen bemosódnak a tápanyagok és a vegyszerek, megbontják a gyepek egyensúlyát, így degradálódik az élőhely. 13

14 H diffúz felszíni vízszennyezés mezőgazdasági, vagy erdészeti tevékenység miatt Velencei-tó vízpótlás a Pátkai tározóból M 50 külső hatás, alapvetően a Császárpatak felől. Pannon homoki gyepek (6260), lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis), réti csík (Misgurnus fossilis) M 15 Vízminőségi probléma (eutróf víz) jön be, a hirtelen vízszintemelkedés a befolyó környékén a kénbaktérium telepek felszabadítása által kénhidrogén mérgezést okoz, ami halpusztulást idézhet elő; díszes légivadász (Coenagrion ornatum); réti csík (Misgurnus fossilis); vöröshasú unka (Bombina bombina); Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140) 14

15 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Rendeltetés: a Velencei-tó Natura 2000 terület elsődleges rendeltetése, hogy védje az ott lévő nádas világ jellegzetes táji arculatát, természeti tulajdonságait és őrizze meg természeti értékeit, különös tekintettel az ott előforduló úszólápi növény-, és állatközösségekre. Célkitűzések: a vizes élőhelyek vízszintjének és vízminőségének szabályozása az úszólápok, a területen költő illetve átvonuló madárfajok élőhelyigénye szerint. Különös tekintettel arra, hogy a terület egyben madárvédelmi direktíva hatálya alatt is áll. A nádaratás szabályozása a természetvédelmi célokkal összhangban, aktív élőhelykezelés a hagymaburok (Liparis loesselii) állományának fenntartása és erősítése érdekében. A vadgazdálkodás szabályozása a természetvédelmi célú különleges rendeltetésű vadászterületnek megfelelően Kezelési javaslatok 275/2004. (X.8.) Korm. rend pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában köteles földhasználati szabályokat nem állapít meg Élőhelyek kezelése Legfontosabb feladat a Velencei-tó vízháztartási problémájára a leginkább természetkímélőbb megoldás megtalálása, valamint az úszólápok fennmaradását szolgáló kezelések folytatása. A terület kezelésére vonatkozó javaslatokat a gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok tárgyalásával kezdjük, utána következnek a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok beazonosítása. Ezután következnek a mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos kezelési egységbe tartozó élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A kezelési egységek lehatárolása alapvetően élőhelyek alapján történt, figyelembe véve a településrendezési eszközök meghatározta adottságokat (kijelölt gazdasági területek). Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: - Natura 2000 rezervátumba eső részének látogatása, a turizmus, horgászat nem javasolt - Az oktatási és bemutatási tevékenységet a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által e funkció betöltésére kijelölt területrészen javasolt megvalósítani 15

16 - A Natura 2000 rezervátumba eső részén gépjárművel, elektromos, és evezős vízi járművel közlekedni életveszély elhárítása, illetve természetvédelmi célból, ide értve az engedélyezett mezőgazdasági, vízügyi, vadgazdálkodási tevékenységhez szükséges közlekedést, lehetséges. - A területen az ipari, valamint bányászati tevékenység nem javasolt. - Új épület és építmény létesítése a természetvédelmi célú bemutatás és kezelés érdekében létesítendő építményeken kívül nem javasolt. - A terület felett egész évben 450 m alatti magasságban hajtóművel felszerelt légi járművel, valamint hőlégballonnal történő igénybevétele előzetes hatósági engedély alapján történhet. - Nem nyilvános fel- és leszállóhely létesítése nem javasolt, és nem végezhető hajtóművel felszerelt és a hajtóművét használó légi járművel, valamint hőlégballonnal történő repülés, kivéve előzetes hatósági engedély alapján. - a vízkormányzást biztosító árkok szükségszerű kotrása javasolt a természetvédelmi kezelővel összhangban Gazdálkodáshoz kötődő javaslatok A területen a legkritikusabb kérdés a vízállás, mely alapvető befolyással van az úszólápokra, és hozzájuk kapcsolódó élőlényekre, valamint a kénes víz állagára, kémhatására. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság felel a tó vízellátásáról. Jelenleg tavasszal lehetőség szerint a vízszintet 170 cm-ig emelik, mely a nyári esőmentes időszak alatt ideálisan nem csökken 130 cm alá. Az aszályos években azonban ez általában nem igaz, augusztusra cm-es vízállás is előfordul. A pátkai víztározóból lehetséges a tó feltöltése, azonban az abban lévő víz a nyár derekára algásodik, így esetenként károsabb hatással lehet a Velencei-tó ökoszisztémájára, mint az aszály. A tó kora tavaszi feltöltése fontos élőhelyrekonstrukciós tevékenység, azonban az ideális szintet a térséget jellemző eltérő gazdasági érdekek miatt elérni nem lehet. Ennek oka, hogy a déli part üdülőházai az eredeti tómederbe nyúlnak, így turisztikai okoknál fogva a közel 2 méteres vízszintet nem lehet megvalósítani, mert a vasút északi oldalát elöntené a víz. A természetes szukcessziós folyamatok által a rekettyefűz (Salix cinerea), bibircses nyír (Betula pendula) és a nyárfák (Popolus sp.) kezdenek megjelenni a területen. Ennek negatív következménye, hogy lekötik az úszólápot. Vegyszeres irtással, majd az elhalt szervesanyag lehordásával lehetne tenni ellenük, azonban az így keletkező taposási, és vegyszerhasználatból eredő kár magasabb, mint a növények által okozta károk. Az elmúlt 20 évben előretörésük nem jelentős. Egyrészt maguktól is elszáradnak, másrészt a gyapjas lepke néhány évenkénti megjelenése is gátat szab a terjeszkedésüknek. Kezelési egységek: A 2008-ban a teljes kjtt-re készült ÁNÉR alapú élőhelytérkép és ez alapján több típusú élőhely is megtalálható a területen. Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok és a településrendezési eszközök meghatározta adottság (kijelölt gazdasági területek) alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le: 1. nádas 2. hagymaburok élőhely 3. nyílt vízfelület 4. fás társulásak 5. kaszálórétek 1. nádas Ebbe a kezelési egységbe tartoznak a Velencei-tó nádassal borított részei. Legfontosabb feladat a megfelelő nádgazdálkodás kialakítása, mely sem az úszólápokat, sem a hozzájuk kötődő fajokat nem veszélyezteti. 16

17 a. A parti nád jó technikai érettsége függvényében, de lehetőleg december 1. és február 15. között javasolt aratni, fagyott aljzaton, a rhizómák megsértése nélkül. b. Az aratás során legalább 10 cm magas tarlót szükséges hagyni a víz-, illetve jégfelszínhez képest. c. Náddepót elhelyezni csak a természetvédelmi kezelésért felelős szervezettel egyeztetett helyen lehet, a depókat február 28-ig kell rendezni, azokon ismét munkát július 1. után javasolt végezni. d. Nádgazdálkodással kapcsolatban keletkezett hulladékot a náddepókon végzett munka befejeztéig a nádaratást végzőknek szükséges összegyűjtenie és a területről elszállítania vagy a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével elégetni. e. A természetvédelmi kezelésért felelős szervezet által meghatározott parti nádasok területén nagygépes aratás és kiszállítás is történhet, a nádvágás során minden alkalommal szükséges meghagyni a terület természetvédelmi kezelő által meghatározott 20 %-át, a kiszállítás során kerülni szükséges a nyomvonalak túlzott taposását. f. A természetvédelmi kezelésért felelős szervezet által meghatározott úszólápok területén levő nádasok aratása, kézi, vagy fűkaszás technológiával történhet. Területi bejárás után a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével a munkavégzés nagygéppel is lehetséges. Kód V06 V11 V41 V42 V44 V46 V50 V52 V54 V57 V59 V62 Vizes területekre vonatkozó előírások A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás. A vízi növényzet irtása nem engedélyezhető. A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kialakítani. A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell. A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. December 1. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talaviszonyok figyelembe vételével. A nádas minimum 20-30%-át nem szabad learatni. A hagyás foltokat évente eltérő helyen kell kialakítani. A területen nádgazdálkodást kell végezni. A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. A nádaratást végzőnek, a nád aratásához, a rendelkezésére álló nádvágó gépek közül mindig a talaj és hidrológiai adottságainak megfelelő gépet kell használni. A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos. A fenti előírássorokat az alábbi pontosításokkal javasolt használni. Eredeti Kód V46 A HUDI20054 Velencei-tó KjTT területére pontosított előírások December 1. és február 28. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talaviszonyok figyelembe vételével. 17

18 2. hagymaburok élőhelyek Ebbe a kezelési egységbe néhány foltszerűen elhelyezkedő lelőhely tartozik. Legfontosabb feladat az úszóláp megfelelő állapotának fenntartása, illetve a szukcessziós folyamatok meggátlása. a. A hagymaburok (Liparis loeselii) állományának fenntartása érdekében a faj ismert előfordulási helyein a nádas-gyékényes-füzes növényzetet kézi technológiával évente télen, fagyott talajon, a potenciális élőhelyeken pedig nyári, vagy téli időszakban szükséges learatni. A letermelt növényi anyagot a levágást követő 2 héten belül a területről javasolt lehordani, vagy ha a kihordás nem lehetséges a helyszínen fagyott talaj esetén elégetni. Kód V06 V41 V42 V44 V46 V54 V57 V59 V62 V63 Vizes területekre vonatkozó előírások A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás. A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kialakítani. A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell. A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. December 1. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talaviszonyok figyelembe vételével. A területen nádgazdálkodást kell végezni. A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. A nádaratást végzőnek, a nád aratásához, a rendelkezésére álló nádvágó gépek közül mindig a talaj és hidrológiai adottságainak megfelelő gépet kell használni. A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos. Élőhely-rekonstrukció. A fenti előírássorokat az alábbi pontosításokkal javasolt használni. Eredeti Kód V46 A HUDI20054 Velencei-tó KjTT területére pontosított előírások December 1. és február 28. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talaviszonyok figyelembe vételével. 3. nyílt vízfelület Ebbe a kezelési egység kategóriába a Velencei tó nádassal nem borított részei tartoznak. Legfontosabb feladat a megfelelő vízháztartás biztosítása, illetve a horgászokkal való együttműködés megteremtése. a. a vízkormányzást biztosító árkok szükségszerű kotrása javasolt a természetvédelmi kezelővel összhangban b. A szikesedési folyamat lassításának érdekében a nyílt vízterek közvetlen kapcsolatát javasolt csökkenteni az úszólápi területek belsejével, a kisebb, többé-kevésbé elzáródott csatornákat javasolt teljesen eltömíteni, a Kuti-csapás egyenes nyomvonalán pedig a szél okozta vízáramlást lassító kanyarokat javasolt kiépíteni 18

19 c. A Császár víz medrének a védett területre bevezető szakaszán 300 méter hosszúságban a természetvédelmi kezelésért felelős szervezet és a működési területében érintett vízügyi igazgatóság között történt egyeztetés alapján szükség szerint évente egyszer, alkalmanként a meder jobb, vagy bal oldalán a növényzetet lekaszálni. A lekaszált növényanyagot a területről haladéktalanul javasolt kihordani. d. A helyi faunába illő, a területen kis egyedszámban élő halfajokat compó (Tinca tinca), széles kárász (Carassius carassius) nagyobb egyedszámban, rendszeresen szükséges betelepíteni a terület víztereibe Kód V11 V15 V19 V62 Vizes területekre vonatkozó előírások A vízi növényzet irtása nem engedélyezhető. Nyílt vízfelületek kotrása nem engedélyezhető. Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos. A fenti előírássorokat az alábbi pontosításokkal javasolt használni. Eredeti Kód V15 A HUDI20054 Velencei-tó KjTT területére pontosított előírások Nyílt vízfelületek kotrása nem engedélyezhető csak előzetes terepbejárás és környezeti hatástanulmány elkészítése után 4. fás társulások, üzemtervezett erdők Ebbe a kezelési egységbe a terület északi oldalán található üzemtervezett erdők tartoznak (Pákozd: 40/A, 40/K, 40/M, 40/L, 40/O) Legfontosabb feladat az idegenhonos ültetvények helyett az őshonos állományú erdők fenntartása. a. az erdőfelújításoknál őshonos magyar fafajok előtérbe helyezése javasolt b. teljes talajelőkészítést nem igénylő beavatkozások támogatandók c. vágásérettségi kor meghatározásához a területen illetékes nemzeti parkkal történő előzetes egyeztetés javasolt Kód E01 E04 E06 E16 E17 E25 Erdőterületekre vonatkozó előírások A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése nem megengedett. Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha (az állomány átlagos átmérőjét elérő közép- vagy mellmagassági átmérőjű) álló és fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása. Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). 19

20 E26 E28 Az előhasználatok során biztosítani kell az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyását, fenntartását, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre kell szorítani, illetve lehetőség szerint teljes mértékben el kell távolítani. E37 Tájhonos fafajú állományok véghasználata során az idős állományban legalább 5% területi lefedettséget biztosító mikroélőhely visszahagyása, lehetőleg az idős állomány szerkezetét és összetételét is reprezentáló formájában. E47 E50 E51 E57 E65 E67 E70 E72 Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása. A vágásterületen történő égetés tilos. Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható. Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható. Az idegenhonos és tájidegen fafajú szabad rendelkezésű erdők és fásítások felújítása nem kívánatos, azok más művelési ágban (pl. gyep) hasznosítandók. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. Alkalmazás a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren a gyalogakác kivételével kizárólag fainjektálással. Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók. A fenti előírássorokat az alábbi pontosításokkal javasolt használni. Eredeti Kód E50 A HUDI20054 Velencei-tó KjTT területére pontosított előírások A vágásterületen a felhalmozott faanyag égetése a terület szerinti nemzeti park igazgatóság által engedélyezhető 20