A HUDI20001 Ácsi gyepek

Átírás

1 A HUDI20001 Ácsi gyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült

2 Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: Fax: Web: Felelős tervezők Baranyai Zsolt Fábián Zsófia Vezető szakértők Fábián Zsófia (természetvédelem) Baranyai Zsolt (agrár) Közreműködő szakértők Riezing Norbert Csonka Péter Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

3 Tartalomjegyzék 1. A terület azonosító adatai Név Azonosító kód Kiterjedés A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Érintett települések Egyéb védettségi kategóriák Tervezési és egyéb előírások 6 2. Veszélyeztető tényezők 7 3. Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás Mellékletek A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Pályázatok Egyéb A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel 23 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció A tervezési terület alapállapot jellemzése Környezeti adottságok Éghajlati adottságok Vízrajzi adottságok Talajtani adottságok Természeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás Tulajdoni viszonyok Területhasználat és kezelés Felhasznált irodalom Térképek 33

4 I. Natura 2000 fenntartási terv

5 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Ácsi gyepek jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület (KTT) 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 299,11 ha 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) Pannon homoki gyepek (6260) * Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410) Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) Jelölő fajok SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő fajok: homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) magyar futrinka (Carabus hungaricus) vöröshasú unka (Bombina bombina) mocsári teknős (Emys orbicularis) SDF adatlapon nem szereplő, a évi élőhely térképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő fajok: kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) 1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település Érintett terület (ha) Település területének érintettsége (%) GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE Nagyszentjános 6,985 0,23 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE Ács 292,1 2,81 5

6 1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus Kód Név Kiterjedés (ha) Védetté nyilvánító jogszabály száma magterület MT országos ökológiai hálózat 154, évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről helyi védett TT Ernő majori vizes élőhely 7,83 Ács Város Önkormányzat Képviselőtestületének 15/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete 1.7. Tervezési és egyéb előírások Természetvédelmi kezelési terv Nincs a területre vonatkozó jóváhagyott természetvédelmi kezelési terv Településrendezési eszközök Ács Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 20/2006. (09.14.) sz. rendelete a helyi építési szabályzatról Egységes szerkezetben a 7/2007. (III. 29.) sz. rendelettel, az 5/2009. (III. 15.) rendelettel, a 23/2009. (X. 30.) Kt. rendelettel, a 14/2012. (III. 30.) rendelettel, és a 16/2013. (V. 30.) rendelettel. Nagyszentjános Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2010.(II. 25. ) rendelete Helyi építési szabályzat Nagyszentjános község Rendezési Tervéhez Körzeti erdőtervek és üzemtervek 462. sz. Kisbéri Erdészeti Tervezési Körzet 2. Erdőterve (érvényes január december 31.) Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek A terület a VI/3 Bakonyalja-Komárom vadgazdálkodási körzetbe tartozik. Az érintett vadgazdálkodók: Ácsi Egyetértés Vadásztársaság Az Ácsi Egyetértés Vadásztársaság vadgazdálkodási tervének kódszáma: (érvényes: ) Halgazdálkodási tervek A területet érintő halgazdálkodási tervek beszerzése folyamatban van Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.5 Cuhai Bakony-e és Concó alegység részvízgyűjtő alegység, április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Észak-Dunántúli Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság Egyéb tervek Jogerős engedélyek 6

7 2. Veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? A 02 művelési mód változása M 100 magyar futrinka (Carabus hungaricus), Pannon homoki gyepek (6260), Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410), élőhely eltűnése A A B B kaszálás felhagyása/hiánya pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya beerdősítés / fásítás őshonos fajokkal beerdősítés/fásítás idegenhonos fajokkal C homok- és kavicsbányászat C geotermikus energiatermelés H 30 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440); Pannon homoki gyepek (6260), magyar futrinka (Carabus hungaricus); növényzet avasodása, inváziós fajok megjelenése, nem kívánt szukcesszió H 30 Pannon homoki gyepek (6260); Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria), növényzet avasodása, inváziós fajok megjelenése, nem kívánt szukcesszió M 10 Pannon homoki gyepek (6260); magyar futrinka (Carabus hungaricus) élőhely eltűnése H 15 Pannon homoki gyepek (6260); Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), magyar futrinka (Carabus hungaricus), élőhely eltűnése L 1 Pannon homoki gyepek (6260), élőhely megszűnése L 15 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), jövőben. Használt víz visszaengedése az élővízbe. Vízhez kötődő inváziós fajok terjedése D villany-és telefon L 5 Pannon homoki gyepek (6260), 7

8 E légkábel diszperz (tanyasias) emberi jelenét Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), táji értékek csökkenése, taposás, karbantartással járó tereprendezés, szemetelés M 5 szemetelés, élővíz szennyezése, Pannon homoki gyepek (6260), Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) E háztartási hulladék L 50 Pannon homoki gyepek (6260); Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), magyar futrinka (Carabus hungaricus); mocsári teknős (Emys orbicularis), vöröshasú unka (Bombina bombina), szemetelés, élővíz szennyezése F horgászat L 5 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), degradáció, teposás, szemetelés, horgász állások kialakítása F vadászat M 100 Pannon homoki gyepek (6260); Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria), vadászok és vadak hatása, taposás, túrás G G H I 01 túrázás, lovaglás és nem gépesített járművel végzett tevékenység motoros járművel végzett tevékenység diffúz felszíni vízszennyezés mezőgazdasági, vagy erdészeti tevékenység miatt idegenhonos inváziós fajok jelenléte L 10 Pannon homoki gyepek (6260), taposás, zavarás L 10 Pannon homoki gyepek (6260), magyar futrinka (Carabus hungaricus), homoki nőszirom, degradáció, szennyezés L 15 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), vízszennyezés, H 100 Pannon homoki gyepek (6260); Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); 8

9 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria), aranyvessző (Solidago sp.), siska nádtippan (Calamagrostis epigeios), fehér akác (Robinia pseudoacacia), gyalogakác (Amorpha fruticosa), gyalogbodza (Sambucus ebulus) J 01 tűz és tűz visszaszorulása M 5 Pannon homoki gyepek (6260), Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), degradáció, inváziós fajok terjedését segíti J talajfeltöltés, lecsapolás, kiszárítás M 30 vöröshasú unka (Bombina bombina); mocsári teknős (Emys orbicularis), Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), élőhelyvesztés, degradáció, szukcesszió, fajösszetétel változása K kiszáradás H 30 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440); mocsári teknős (Emys orbicularis), vöröshasú unka (Bombina bombina), élőhelyvesztés, degradáció, szukcesszió, fajösszetétel változása K fajösszetétel változás, szukcesszió M 50 Pannon homoki gyepek (6260), Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), vöröshasú unka (Bombina bombina), mocsári teknős (Emys orbicularis) élőhely eltűnés 9

10 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A területen kiemelt cél a löszgyepek és mocsárrétek megőrzése a vízháztartás javításával és a fenntartó tájhasználat biztosításával. A homoki gyepeket fajkészletükkel együtt megőrző legeltetés visszaállítása. Invazív fajok folyamatos visszaszorítása. Az invazív fafajú erdők fokozatos fafajcserés felújítása, faállománnyal természete okok miatt nem borított, nem megfelelő termőhely esetén gyepként való hasznosítása Kezelési javaslatok 275/2004. (X.8.) Korm. rend pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában köteles földhasználati szabályokat nem állapít meg Élőhelyek kezelése Az élőhelyek kezelésére először a nem gazdálkodáshoz köthető javaslatokat adjuk meg. Ide tartoznak beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, valamint az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek és kritikus pontok azonosítása. Ezt követően a mezőgazdasági tevékenységekhez köthető javaslatok következnek, melyeket először kezelési egységek, majd művelési ágak szerint csoportosítva adunk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot hívjuk, ami igényeikben azonos, egyforma kezelést igénylő élőhelyeket foglal össze, melyek tartozhatnak külön élőhelykategóriába, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet. A javaslatokat az 1. táblázatban összefoglaljuk, bemutatva a két csoportosítási szempont metszéspontjait. A mezőgazdaság után az erdő-, víz- és vadgazdálkodásra vonatkozóan is javaslatokat teszünk. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: - Vízelvezető csatornák létesítése kerülendő - Csak olyan beruházás támogatandó, ami a gyepterületek fenntartását szolgálja (pl.: állattartó telep) - A területen az ipari, valamint bányászati tevékenység nem javasolt. - Új épület és építmény létesítése a természetvédelmi célú bemutatás és kezelés érdekében létesítendő építményeken kívül nem javasolt. - Gépjárműközlekedés csak az arra kijelölt utakon és a gazdálkodáson közvetlenül kapcsolódó mértékben javasolt. A területen az elsődleges problémát a legeltetés és kaszálás felhagyása jelenti. A terület ugyanis messze esik a környező településektől, és nehéz a megközelítése. Nem segíti a helyzetet a kis részekre szabdalt tulajdonviszony sem. Ennek helyreállítása és a terület megfelelő kezelése az elsődleges és legfontosabb teendő az Ácsi gyepeken. Mezőgazdaság: Kezelési egységek szerint: 1. szántó a. a szegélybe eső szántók visszagyepesítése javasolt a potenciális vegetációnak megfelelő gyepkeverékkel (pannon homoki gyepek (6250), Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) de hosszútávon csak akkor, ha művelési ág váltásra is sor kerül. b. mivel közel vannak a jelölő élőhelyek, ezért extenzív vagy félextenzív szántóművelés javasolt. 10

11 c. a területen szerves és műtrágya kijuttatása, tárolása, valamint növényvédőszer tárolása nem javasolt, kijuttatása a fás- és lágyszárú inváziós fajok irtása során csepegésmentes technológiával kijuttatott gyomirtó vegyszerek és a zárlati károsítók elleni, jogszabályban előírt védekezés kivételével nem támogatott. d. javasolt az ingatlannyilvántartási határok pontos betartásának felügyelete e. idegenhonos, nem feltérképezett életciklusú, inváziósgyanús energianövények termesztésének korlátozása javasolt f. a területről a belvíz elvezetése nem támogatandó 2. száraz gyepek a. a területen szerves és műtrágya kijuttatása, tárolása, valamint növényvédőszer tárolása nem javasolt, kijuttatása a fás- és lágyszárú inváziós fajok irtása során csepegésmentes technológiával kijuttatott gyomirtó vegyszerek és a zárlati károsítók elleni, jogszabályban előírt védekezés kivételével nem támogatott. b. gyep felülvetése csak tájhonos, helyben gyűjtött gyepkeverékkel valósítható meg. c. a völgyek alsó területein lévő gyepterületeken az élőhely fennmaradását szolgáló kaszálások folytatása javasolt d. a kaszálási magasságnak a minimum 10 cm javasolt 3. nedves kaszálók a. a kaszálás megkezdése hozzávetőlegesen július elején, két héttel a Natura 2000 előírást követően javasolt. Pontos időpontját a gyep kiszáradásához szükséges kötni. b. a víztől függő gyepeken a kaszálás és legeltetés kombinálása javasolt, kaszálás, majd sarjúlegeltetés sorrendben c. a területen szerves és műtrágya kijuttatása, tárolása, valamint növényvédőszer tárolása nem javasolt, kijuttatása a fás- és lágyszárú inváziós fajok irtása során csepegésmentes technológiával kijuttatott gyomirtó vegyszerek és a zárlati károsítók elleni, jogszabályban előírt védekezés kivételével nem támogatott d. gyep felülvetése csak tájhonos, helyben gyűjtött gyepkeverékkel valósítható meg. e. a gyepterületeken az élőhely fennmaradását szolgáló kaszálások folytatása javasolt f. a kaszálási magasságnak a minimum 10 cm javasolt 4. legelőterületek a. a dombokon elhelyezkedő pannon síksági homokgyepeken a legeltetés folytatása javasolt, amit az ott található fokozottan védett és védett növények szaporodásához kapcsolódóan szükséges meghatározni b. a téli legeltetés a területen nem támogatandó c. az itató- és delelőhelyek kijelölését a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatásággal egyeztetve szükséges végezni d. az inváziós fajok bálványfa (Ailanthus altissima), fehér akác (Robinia pseudoacacia) kiszorítása a cserjésedő, fásodó legelőterületekről és a legeltetés fenntartása elsődleges fontosságú 5. fás állományok a. üzemtervezett idegenhonos fafajú erdők felújítása során előtérbe kellene helyezni az őshonos fajokkal történő helyettesítést, elsősorban ott, ahol terjedésükkel jelölő, vagy védett értékeket veszélyeztetnek. 6. nádas a. a területen a természetvédelmi nádkezelés megalapozása támogatandó b. Ernő majori részterületen 3-5 évente kaszálás javasolt a nem kívánatos mértékű avasodás megelőzése érdekében. 11

12 c. A nádat december 15. és február 15. között, fagyott aljzaton javasolt aratni, a rhizómák megsértése nélkül. d. Az aratás során legalább 10 cm magas tarló hagyása szükséges a víz-, illetve jégfelszínhez képest. e. náddepót elhelyezni csak a természetvédelmi kezelésért felelős szervezettel egyeztetett helyen ajánlott, a depókat február 28-ig szükséges rendezni, azokon később munkát végezni nem javasolt. f. nádgazdálkodással kapcsolatban keletkezett hulladékot a náddepókon végzett munka befejeztéig a nádaratást végzőknek javasolt összegyűjtenie és a területről elszállítania. g. A természetvédelmi kezelésért felelős szervezet által meghatározott parti nádasok területén nagygépes aratás és kiszállítás is történhet, a nádvágás során minden alkalommal ajánlott meghagyni a terület természetvédelmi kezelő által meghatározott 20 %-át, a kiszállítás során javasolt kerülni a nyomvonalak túlzott taposását. 7. vízfolyások a. a csatornák, illetve természetes vízfolyások kotrása nem javasolt b. amennyiben a kotrás mindenképpen szükséges, azt szakaszosan javasolt végezni c. a csatornák és természete vízfolyások további mélyítése nem javasolt d. a kikotort mederanyag elhelyezése, a környező növényzet irtása, kaszálása a területileg illetékes Nemzeti Parkkal egyeztetett módon történhet Művelési ág szerint: - erdőterület művelési ág: Kód Kategória Erdőterületekre vonatkozó előírások E05 egyéb Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. E06 egyéb Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. E07 egyéb Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. E08 egyéb Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). E09 egyéb A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. E11 egyéb A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával). E12 egyéb A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. E20 fajvédelem Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) m- es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. E25 fajvédelem Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). E30 állománynevelés Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az őshonos fafajok minden egyedének megőrzése az alsó- és a cserjeszintben is. E39 véghasználat A mikroélőhelyek fenntartása. 12

13 E41 véghasználat A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozást kell megállapítani. E47 felújítás Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása. E49 felújítás Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-előkészítést és a tuskózást kerülni kell. E50 felújítás A vágásterületen történő égetés tilos. E51 felújítás Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. E61 felújítás Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden tuskóés gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése a cél. E62 felújítás Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során hangsúlyt kell fektetni a természetes cserje- és lágyszárú szint kíméletére, valamint a talajtakaró megóvására. E68 E69 E70 E72 E76 inváziós növényfajok visszaszorítása inváziós növényfajok visszaszorítása inváziós növényfajok visszaszorítása inváziós növényfajok visszaszorítása Totális gyomirtó szerek használata az illetékes hatóság engedélyével csak intenzíven terjedő, inváziós fafajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. Alkalmazás a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren a gyalogfehér akác (Robinia pseudoacacia) kivételével kizárólag fainjektálással. Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók. Erdősztyepp-erdők extenzív legeltetése. 13

14 - vadgazdálkodás Kód Kategória Vadgazdálkodásra vonatkozó előírások VA01 Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. - vizes élőhely: Kód Kategória 1 Kategória 2 Vizes területekre vonatkozó előírások V01 agrotechnika A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. V07 területhasználat A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. V09 vízgazdálkodás Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. V11 halastó A vízi növényzet irtása nem engedélyezhető. V14 halastó A vízi növényzet és a part menti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos. V41 nádas A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kialakítani. V42 nádas A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell. V43 nádas A nádaratás befejeztéről értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. V44 nádas A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. V47 nádas December 15. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talajviszonyok figyelembe vételével. V50 nádas A nádas minimum 20-30%-át nem szabad learatni. V52 nádas A hagyás foltokat évente eltérő helyen kell kialakítani. V53 nádas A hagyásfoltot 5 évig fenn kell tartani, az 5. évben aratása kötelező, és a következő hagyásfoltot eltérő helyen kell kialakítani. V54 nádas A területen nádgazdálkodást kell végezni. V56 nádas A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. V57 nádas A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. V58 nádas Nádat deponálni, válogatni a területen tilos. V60 nádas egyéb A nádaratás során természetes, gyorsan lebomló anyagokból készített kötöző anyagot köteles használni. - gyepek: Kód Kategória 1 Kategória 2 Gyepterületekre vonatkozó előírások 14

15 GY01 GY02 GY03 GY05 GY06 GY07 GY08 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15 GY16 GY24 GY26 GY28 korlátozásra korlátozásra korlátozásra korlátozásra korlátozásra korlátozásra korlátozásra korlátozásra korlátozásra korlátozásra korlátozásra korlátozásra korlátozásra korlátozásra korlátozásra agrotechnika agrotechnika agrotechnika agrotechnika agrotechnika agrotechnika agrotechnika agrotechnika agrotechnika agrotechnika agrotechnika agrotechnika agrotechnika agrotechnika agrotechnika avarosodás megakadályozása Felülvetés nem megengedett. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Műtrágyázás nem megengedett. Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett. Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellőztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. Tűzpászták létesítése nem megengedett. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. 15

16 GY29 GY30 GY31 GY33 GY36 GY45 GY47 GY57 GY60 GY67 GY68 GY69 a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási legeltetési sűrűség lelegeltetési időszak lelegeltetési időszak legeltetési mód Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. A terület túllegeltetése tilos. A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges. Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható. legeltetési mód A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 10%-át. legeltethető állatok legeltethető állatok legeltethető állatok Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. Legeltethető állatfaj: juh. Legeltethető állatfaj: kecske. 16

17 előírások GY71 kaszálás kaszálási időpont Kaszálás július 15. előtt a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt egyeztetés alapján lehetséges. GY82 kaszálás kaszálási mód A gyepet évente legfeljebb kétszer lehet kaszálni. GY84 kaszálás kaszálási mód Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. GY85 kaszálás kaszálási mód Vadriasztó lánc használata kötelező. GY87 kaszálás kaszálási mód Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről. GY88 kaszálás kaszálási mód 3 ha-nál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni. GY92 kaszálás kaszálási mód A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. GY93 kaszálás kaszálatlan terület 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY99 kaszálás kaszálatlan terület A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. GY103 kaszálás Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. GY105 kaszálás tisztító kaszálás Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező. GY109 kaszálás tisztító kaszálás A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. GY112 kaszálás tisztító kaszálás Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. GY116 környezetvédelem Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY117 rekonstrukció Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetiparkigazgatósággal egyeztetni szükséges. GY118 rekonstrukció Élőhelyrekonstrukció. - szántó Kód Kategória Szántóterületekre vonatkozó előírások SZ01 betakarítás Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. 17

18 SZ02 betakarítás Évelő szálas pillangós takarmánynövények teljes területének kijelölt legalább 50%-án az első növedék június 30. után vágható le, a teljes terület másik legfeljebb 50%-án az első növedék április 25-ig vágható le. SZ04 betakarítás Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező. SZ05 fajvédelem Évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni. SZ07 fajvédelem Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 munkanapon belül az igazgatóság köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható. SZ10 környezetvédelem Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható. SZ11 környezetvédelem Szalma, széna: szalma, széna depóniát és bálát (különösen a felszíni vizektől mért 200 m távolságon belül és ártéren) a területről 30 napon belül le kell hordani. SZ14 növényvédelem A parcella szélein legalább 3 m széles növényvédőszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. SZ19 növényvédelem Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. SZ20 növényvédelem Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. SZ21 növényvédelem Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. SZ22 növényvédelem Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. SZ24 növényvédelem Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen. SZ35 tápanyag utánpótlás Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. SZ43 vetésváltás Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. SZ44 vetésváltás Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos. SZ46 agrotechnika Melioráció tilos. SZ47 agrotechnika Meszezés tilos. SZ48 agrotechnika Drénezés tilos. SZ49 agrotechnika Az időszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajművelés nem végezhető. SZ52 élőhelyrekonstrukció Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. SZ62 gyepesítés részleletes előírásai Telepítés előtt, valamint a program teljes ideje alatt műtrágya és bárminemű szerves trágya kijuttatása tilos. SZ63 gyepesítés részleletes Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos. előírásai SZ64 gyepesítés részleletes előírásai A telepítést követő évtől legalább évi egyszeri kaszálás, illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges. SZ65 gyepesítés részleletes előírásai A vetést követő egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására. 18

19 Művelési ág/kezelési egység Erdő Gyep Szántó Vizes élőhely szántó minden SZ előírás száraz gyep E08, E09, E11, GY01, GY02, V07, V41, V58 E12, E25, E39, GY03, GY06- E76 GY16, GY24, GY26, GY28- GY31, GY33, GY71, GY82, GY84, GY85, GY87, GY88, GY92, GY93, GY99, GY103, GY105, GY109, GY112, GY nedves kaszáló E08, E09, E11, E12, E25, E39 V07, V41, V58 GY01, GY02, GY03, GY05- GY16, GY24, GY26, GY28- GY31, GY33, GY36, GY45, GY47, GY57, GY60, GY67-69, GY71, GY82, GY84, GY85, GY87, GY88, GY92, GY93, GY99, GY103, GY105, GY109, GY112, GY legelőterület E08, E09, E11, GY01, GY02, V41, V58 E12, E25, E39, GY03, GY06- E76 GY07, GY09- GY16, GY24, GY26, GY28- GY31, GY33, GY36, GY45, GY47, GY57, GY60, GY67-69, GY88, GY92, GY93, GY109, GY112, GY nádas E08, E09, E39 V41, V58 fás állományok minden E előírás vízfolyások E39 GY06, GY118 SZ46 minden V előírás 19

20 Vadgazdálkodás: optimális vadállomány vadfajonkénti létszáma: nem meghatározható, mert minimális a nagyvad jelenléte a területen. vadgazdálkodás-vadászat o időbeni: Jogszabályban rögzített megfelelő o módbeli: Jogszabályban rögzített megfelelő o eszközbeli természetvédelmi korlátozás: Jogszabályban rögzített megfelelő vadgazdálkodási berendezések elhelyezése: A területen magaslesek elhelyezhetőek, szórót, sózót a jelölő élőhelyek és jelölő fajok élőhelyének elkerülésével javasolt elhelyezni. vadföldek kialakítása: nem megengedett vad kibocsátására és meglévő zárt téri vadtartásra vonatkozó természetvédelmi feltételek: nem megengedett Vízgazdálkodás a völgyekben található árkok fenntartó jellegű kezelését a területileg illetékes Nemzeti Parkkal egyeztetett módon szükséges folytatni az esetleg szükségesé váló kotrássorán kitermelésre került anyagot a Natura 2000 területen belüli tárolása kerülendő a Székes patak mélyítése nem javasolt a csatornák, illetve természetes vízfolyások kotrása nem javasolt amennyiben a kotrás mindenképpen szükséges, azt szakaszosan javasolt végezni a csatornák és természete vízfolyások további mélyítése nem javasolt a kikotort mederanyag elhelyezése, a környező növényzet irtása, kaszálása a területileg illetékes Nemzeti Parkkal egyeztetett módon történhet a Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410) és a folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) védelme érdekében a vizenyős területek lecsapolása kerülendő, a vízelvezető csatornák megszüntetése szükséges Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás Mellékletek 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében - 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről - 61/2009 (V.14) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről (MTÉT, AKG): GY54 20

21 - 79/2004 (V.4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól: VA02; VA sz. Kisbéri Erdészeti Tervezési Körzet 2. Erdőterve (érvényes január december 31.) évi LIII. törvény a természet védelméről: GY /2007. (X.18) Kormányrendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól: GY02, GY03, GY04, GY05, GY06, GY08, GY10, GY13, GY14, GY15, GY16, GY24, GY26, GY42, GY83, GY84, GY85, GY87, GY93, GY107, GY /2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól: GY01, GY02, GY07, GY09, GY11, GY12, GY28, GY29, GY30, GY31, GY34, GY51, GY65, GY68, GY71, GY80, GY108; GY109; GY évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról: E05; E06; E07; E25; E30; E50; E51; E54; E62; E63; E65; E69; E70; E Agrártámogatások a. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer A gazdák jelenleg a területalapú támogatást és a Natura 2000 támogatást tudják igénybe venni a területre. A támogatási forrásokról a gazdák tudnak. Jelenleg a gazdák a területen a következő AKG támogatást veszik igénybe: AA) Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram b. Javasolt agrártámogatási rendszer Élőhelyspecifikus dotáció. A terület méretéből adódóan pillanatnyilag nem éri meg a gazdának élőhelyek szerint eltérő módon művelni a területet. A hektár alapú támogatási rendszer helyett a területfüggő támogatás javasolt. A gazdák értékmegőrző tevékenységet végeznek, és a jelenlegi támogatási összeg mellett, nem éri meg a gazdálkodás. Kis, értékes területekre a nagyobb támogatási összeg motiválttá teheti a gazdákat, mert nehezebb kezelni és betartani az előírásokat kis területen, mint sok száz hektáron. Jelenleg kevesebb a kompenzáció, mint a költség. A támogatások szeparálása előnyösen hatna a terület művelésére, mivel a jelenlegi támogatási rendszer a nagy területeken gazdálkodóknak kedvez Pályázatok Egyéb 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök Az Ácsi gyepek (HUDI20001) Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítése és az egyeztetési folyamat során az alábbi megkeresések történtek: - a Gerecsei Tájegységtől Csonka Péter március 20-án személyesen felkereste az illetékes falugazdászt, és szóban egyeztettek a terület használatával és tulajdonviszonyaival kapcsolatban. A beszélgetés eredményeit a megalapozó dokumentáció tartalmazza május 13-án az illetékes járási hivatalok írásbeli megkeresése történt, melyben a falugazdászok közreműködésében bíztunk. A kérdéseket tartalmazó lista mellékletként megküldésre került a falugazdászok részére. Az Ácsi gyepek Natura 2000 terület két járási hivatal alá is tartozik, melyek közül a Komáromi Járási Hivataltól kaptunk választ. 21

22 - A tervhez szükséges erdészeti adatok beszerzése érdekében november 26-án a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságánál Wisnovszky Károly igazgató úr írásbeli megkeresése történt meg, melyben részletezve, területenként az útmutatóban szereplő adatok rendelkezésünkre bocsátását kértük. A december 30-án visszaérkezett válaszlevél szerint azonban az adatszolgáltatásnak díja van, amit a pályázati előírás szerint nem lehet elszámolni, így az adatok beszerzése sikertelen volt. - A terület megismerése érdekében április 9-én és június 20-án két ízben megtörtént a terület bejárása, melynek során a gyep aktuális állapotának felmérése, és az általános problémák megtárgyalása történt meg. - További tervegyeztetésre én, a Gerecsei Tájegység egy munkatársával került sor., ahol a veszélyeztető tényezők, és kezelések átbeszélése történt meg A kommunikáció címzettjei Az Ácsi gyepek Natura 2000 terület fenntartási terv egyeztetése során a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által az alább felsorolt érdekeltek megkeresése történt meg. A beérkezett válaszokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. A megkeresettek a következők: - Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatala - Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala - Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága Eszköz típusa Célcsoport Címzett Időpont + kapott észrevétel terepbejárás a területileg érintett Gerecsei Tájegység ; nemzeti park igazgatóság gazdafórum gazdálkodók, települési Ács, Nagyszentjános önkormányzatok önkormányzati gazdálkodók, Ács, Nagyszentjános közzététel tulajdonosok, települési önkormányzatok honlap lakosság érintettek levélben vagy ben történő megkeresése falugazdászok; erdészeti igazgatóság Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatala; Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala; Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága : nincs visszajelzés : adatszolgáltatásnak díja van, sikertelen 22

23 Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az egyeztetések eredményeinek összegzése: - A Győri Járási Hivataltól nem érkezett válasz, aminek oka lehet, hogy az új hivatali struktúra kialakulatlan és hivatalon belül sem egyértelmű, hogy a falugazdászoknak mi a munkaköre, és mely hatóság alá tartoznak. - Az Erdészeti Igazgatóság válaszlevelének legfontosabb következtetése, hogy az államigazgatás összehangolt működése nem valósul meg, ugyanis az adatigénylés nem minősül belföldi jogsegélynek. Mivel ennek díja a pályázatban nem elszámolható költségtípus, így a terv által kért információk beszerzésére nincs fedezet. 23

24 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentációa tervezési terület alapállapot jellemzése 24

25 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A projektterület a Kisalföld keleti felében Magyarország Kistájainak Katasztere alapján a Kisalföldön, azon belül a Komárom-Esztergomi-síkságon található. Délről a Győr-Tatai teraszvidék dombsora, míg északról a Duna ártere illetve a folyóval párhuzamosan futó alacsony, lapos dombhátak határolják. A védett területek a Székes-patak völgyében fekszenek, mely a Dunával sokáig párhuzamosan halad keleti irányba, majd Ács község területén a Concón keresztül a Dunába ömlik. A védett területek 12 foltból tevődnek össze, jól reprezentálva, hogy a természetszerű élőhelyek csak fragmentáltam maradtak fenn. Közigazgatásilag Ács és Nagyszentjános községhez tartozik, annak külterületén helyezkedik el Éghajlati adottságok Mérsékelten meleg, száraz éghajlattal jellemezhető. Évente óra közötti napfényt élvez. Az évi középhőmérséklet 9,8-10,2 C, a nyári félévi 16,5-16,8 C. A fagymentes időszak április től október 20-ig tart. A legmelegebb nyári napokon a 33,5-34 C (sokévi átlag), míg a téli leghidegebb napokon -16,5 és -17 C közé süllyed. Az évi csapadékösszeg mm, a nyári félévben pedig mm a megszokott. A legtöbb egy napi csapadékot Ács környékén mérték (119 mm). A talajt általában napon fedi hótakaró, a maximális hóvastagság sokévi átlaga cm. A viszonylag kevés csapadék miatt az ariditási index elég nagy: 1,17 és 1,22 között változik. Leggyakrabban ÉNy-i irányú szélre számíthatunk, de elég jelentős a DK-i szél aránya is. Az átlagos szélsebesség kevéssel 3m/s fölött van Vízrajzi adottságok Eléggé száraz, gyér lefolyású terület. Az árvizek időpontja a nyár eleje és a tavaszi hóolvadás, a kisvizek pedig nyár végén és ősszel következnek be. A talajvíz mennyisége változó, kémiai jellege főleg kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége nk közötti. A szulfáttartalom többnyire meghaladja a 300 g/l-t. A rétegvizek mennyisége szerény. A terület északi részén a Székespatak halad át Talajtani adottságok Magasabb térszínen folyóvízi homok, majd a még magasabb felszínen szél által áttelepített homok található, amelyek fölött magasodnak a kavicsmagból álló terasz-szigethegyek. Mechanikai összetételük homokos vályog. Vízgazdálkodásuk ennek megfelelően közepes vízraktározó és kis víztartó képességgel jellemezhető. A tavaszi növények számára kevésbé megbízható termőhelyet jelentenek. A löszön üledéken mészlepedékes csernozjom talajok képződnek (25%). Mechanikai összetételük vályog, vízgazdálkodásuk jó, a csernozjom barna erdőtalajokhoz hasonlóan a felszíntől karbonátosak. Termékenységük ahol azt a felszín közeli kavicsréteg nem korlátozza igen jó Természeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás (A-D) 6260 Pannon homoki gyepek C 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) B B 25

26 Élőhely neve Pannon homoki gyepek Élőhely kódja: 6260 Élőhely előfordulása a területen: a jegespusztai területrész nyugati szélén több foltban helyezkedik el, a Vörösmajor-Kisjeges, Csillapuszta blokkban egy nagyobb foltban annak ÉNY-i részén, valamint a Savó-hegyi-dűlő déli csücskében egy foltban. Figyelembe vett élőhelyfoltok Á-NÉR kategóriái: H5a. Élőhely területi aránya: 5,8 % Élőhely kiterjedése a területen: 17,34 ha, SDF alapján: 0,3 ha Élőhely jellemzése: A termőhelyi viszonyok alapján egykor igen elterjedt élőhelytípus lehetett, de a tájhasználat során állományainak jelentős részét felszántották még ha a szárazabb foltokban nem is termeszthetőek gazdaságosan a haszonnövények. Az agrárgazdálkodás főbb irányelveinek megváltozásával a 20. században a szántóföldi műveléssel már számos helyen felhagytak, viszont a tájidegen fafajok telepítésére (akác, fenyőfajok) még az eddig meghagyott foltokat is alkalmasnak találták. Szerencsére az ültetést nem teljes talaj-előkészítéssel végezték, valamint sokfelé nem eredtek meg a fák, így foltokban megmaradhatott a homoki vegetáció. A regenerálódást segíthette a technológia számára túl meredek buckaoldalak megmaradt növényzete is. Nagyobb homoki gyepfolt jobb bár korántsem érintetlen állapotban csak a megyehatárnál maradt meg (különféle bolygatások nyomai itt is láthatóak). A homoki sztyepprétek térfoglalása az elmúlt évtizedekben már lényegesen nem csökkent, viszont leromlásuk többfelé megfigyelhető. A leromlás egyik oka a legeltetés elmaradása következtében jelentkező avarfelhalmozódás, mely gyakran a diverzitás csökkenésével jár. Részben a kezelés hiányával hozható összefüggésbe bizonyos gyomfajok, illetve özönnövények terjedése. Az egyik legnagyobb problémát okozó özönnövény az akác, mely elsősorban gyökérsarjakkal terjed a gyepekkel szomszédos akácos erdőkből, vagy foltokból. A sarjak behatolnak a természetszerű gyepekbe, majd a felcseperedő fák, facsoportok alatt a vegetáció átalakul, degradálódik (amint azt az országban sokfelé láthatjuk). A gyepek kezelésekor ezért fontos szempontnak kell, hogy legyen a felverődő sarjak (kisebb-nagyobb fák) eltávolítása. Ez utóbbira jó példát is találunk: a megyehatárnál fekvő, elkerített homoki gyepben a tulajdonos több helyen is eltávolította ezeket a sarjakat. A másik veszélyes özönnövény a magas aranyvessző, mely elsősorban a homoki gyepekkel szomszédos üdébb gyepek (mocsárrétek, kékperjés rétek), illetve bolygatott területek felől terjed. A homokbuckák esetében további probléma az illegális motorsportok jelenléte. A térképezett területen elsősorban a motocross a jellemző, bár az érintett homokbuckákat a közelmúltban körbe kerítették, és úgy tűnik a motorozás megszűnt, vagy legalábbis csökkent az intenzitása. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: a Jegespusztai részen a gyep jó állapotben van, a legnagyobb része 5, illetve 4-es ter,mészetességű, a két másik foltban viszont rosszabb állapotú csak 3-as értéket ér el. Élőhely veszélyeztetettsége: az élőhely közepesen veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: A02, A04.03, B01.01, B01.02, C , C03.01, D , E01.03, E03.01, F03.01, G01.02, G01.03, I01, J01, K01.03, K02.01 Élőhely neve Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Élőhely kódja: 6410 Élőhely előfordulása a területen: A Jegespusztai részen két nagyobb foltban található, melyből az egyik kevert élőhelytípus a folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei élőhelykategóriával. A Savó-hegyi-dűlőn, illetve a Maller-tanyai részben több foltban található, legtöbbször a folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei mellett, azzal vegyesen. Figyelembe vett élőhelyfoltok Á-NÉR kategóriái: D2, D2/D34 vegyesen. 26

27 Élőhely területi aránya: 6,07% Élőhely kiterjedése a területen: 18,15 ha, SDF alapján: 29,91 ha Élőhely jellemzése: Térfoglalásuk az elmúlt évtizedben csökkent. Ez a jelenség több okra vezethető vissza. A területek gondos lecsapolásának köszönhetően a vízviszonyok jelentősen megváltoztak. A korábban kékperjés mélyedések eredményes mezőgazdasági termelésre továbbra sem alkalmasak, viszont a talajvízszint olyan mértékben süllyedt, hogy a termőhely már egyre kevésbé alkalmas a kékperjés rétek számára. Helyüket így más társulások (jobb esetben nem özöngyomok) foglalják el. A kékperje gyakran csak az árkok rézsűjének alsó részén, keskeny sávban marad fenn. Másik jellemző folyamat a térségben a gyephasználat felhagyása (mely lényegében a rendszerváltás óta tart). A legeltetések és kaszálások elmaradása természetesen a vegetációra is kihat: az üde gyepekben terjed a nád, illetve a siskanádtippan. A kevésbé záródott, közelmúltban nádasosodott foltok alsó szintjében még sokfelé megtalálható a kékperje is, mely később fokozatosan eltűnik onnan átadva helyét a homogén nádasnak. Helyenként megfigyelhető a kékperjés rétek felszántása is az aszályos nyarat követő nyár végi/őszi időszakban. Ezeket a termőhelyeket azonban tavasszal ismét elborítja a víz, ezért felhagyják a művelést és rendszerint valamilyen jellegtelen gyep alakul ki rajtuk. Az özönnövények terjedése egyelőre ebben az élőhelytípusban még nem okoz nagy problémát, bár a magas aranyvessző már többfelé megjelenik, különösen a korában már bolygatott foltokon, illetve azok közelében. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: A foltok egy kivételével 3-as természetességi értéket érmek el. 2-es értéket vesz fel a Jegespuszta keleti végében lévő láprét. Élőhely veszélyeztetettsége: az élőhely közepesen veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: A02, A03.03, A04.03, B01.02, C03.01, D , E03.01, H01.05, I01, J02.01, K01.03, K02.01 Élőhely neve: Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) Élőhely kódja: 6440 Élőhely előfordulása a területen: Legjellemzőbben a Maller-tanya környékén fordul elő tiszta élőhelyfoltokként, keverten a többi foltban is kis mértékben megtalálható. Figyelembe vett élőhelyfoltok Á-NÉR kategóriái: D34, D2/D34 vegyesen. Élőhely területi aránya: 4,25 Élőhely kiterjedése a területen: 12,71 ha, SDF alapján: 112,64 ha Élőhely jellemzése: mocsárrétek kiterjedése az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent. Ennek egyik oka az élőhelyek lecsapolása. A lecsapolást követően az élőhely sztyeppesedni kezd(ene), de rendszerint nincsen a közelben fajgazdag propagulumforrás, ezért gyakran csak az általános szárazgyepi fajok jelennek meg. Ezzel párhuzamosan a terület gyakran gyomosodik, természetessége pedig csökken. Az átalakulást használják ki az özönnövények is, jelen esetben elsősorban a magas aranyvessző, mely komoly problémát jelent a még üdébb mocsárréteken is. Az elmúlt évtizedben robbanásszerűen terjedt el, köszönhetően a kaszálások elmaradásának is. Szintén a kezelés hiányának a számlájára írható az üdébb gyepek gyors nádasosodása. A mocsárrétek kiszárítását követően gyakran felszántották a területet, vagy annak egy részét az év szárazabb időszakában. Az előbb említett veszélyeztető tényezők mellett ez a jelenség is igen komoly problémákat okozott az elmúlt évtizedekben. A jelölő élőhelyek közül összességében a mocsárrétek területe csökkent legnagyobb mértékben az ezredforduló óta. A térképezett területen a sédbúzás mocsárrétek (Agrostio- Deschampsietum caespitosae) altípus a jellemző társulás. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Az élőhely minden foltja 3as természetességi értéket vesz fel. Élőhely veszélyeztetettsége: Az erősen veszélyeztetett. 27