Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Egyeztetési dokumentum (1. Javaslattevő fázis) Készítette:

Átírás

1 Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Egyeztetési dokumentum (1. Javaslattevő fázis) Készítette: Akusztika Mérnöki Iroda Kft Baja, Szent László u sz. 1

2 A NATURA 2000 fenntartási terv elkészítésében közreműködők: A téma szakmai koordinátora: A vállalkozó képviselője: A projekt szakmai résztvevője, a terv készítője: Tan Attila projektvezető, Akusztika Mérnöki Iroda Kft., ügyvezető, okl. gépészmérnök Kalmár Viktória projektvezető-helyettes, Akusztika Mérnöki Iroda Kft., irodavezető, minőségügyi munkatárs Agócs Gábor megbízott táj- és természetvédelmi szakértő, okl. környezetmérnök Köszönetnyilvánítás Köszönet illeti a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait a NATURA 2000 fenntartási terv elkészítésében való közreműködéséért. 2

3 TARTALOMJEGYZÉK Egyeztetési dokumentum (1. Javaslattevő fázis) Bevezető I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai 1.1 Név 1.2. Azonosító kód 1.3. Kiterjedés 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és/vagy fajok bemutatása 1.5. Érintett település 1.6. Jogi helyzet 1.7. Tervezési és egyéb előírások 2. Veszélyeztető tényezők 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1.Természetvédelmi célkitűzések, a terület rendeltetése 3.2.Kezelési javaslatok Kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatok Élőhely-rekonstrukció és élőhely-fejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás Faj szintű monitorozás Közösség szintű monitorozás Élőhely szintű monitorozás Területkezelések hatásainak monitorozása A tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint művelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer Javasolt agrártámogatási rendszer A javasolt Natura 2000 kifizetés integrálása egyéb támogatási programokkal Egyéb A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja A kommunikációs cél Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel II. Megalapozó dokumentáció 1. Természeti adottságok 1.1. A Natura 2000 területegység természeti adottságainak és a területhasználatának (mezőgazdaság, erdészeti hasznosítás) rövid, általános jellemzése 2. A kijelölés alapjául szolgáló jelölő élőhelyek, jelölő fajok és egyéb jelentősebb 3

4 védett fajok a NATURA 2000 területen 3. Felhasznált irodalom 4. Térkép-, és egyéb mellékletek 1. sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti légifotója 2. sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti topográfiai térképe 3. sz. melléklet: A tervezési terület védettségi térképe 4. sz. melléklet: A tervezési terület Á-NER térképe 5. sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egység térképe 6. sz. melléklet: A tervezési terület NATURA 2000 jelölő élőhelyek térképe 7. sz. melléklet: A tervezési terület kataszteri térképe 8. sz. melléklet: Natura 2000 területek egységes kezelési előírásai 9. sz. melléklet: Natura 2000 fogalomtár 4

5 Bevezető A Natura 2000 területek az európai, közösségi jelentőségű ritka és veszélyeztetett fajok illetve élőhelyeik hálózata. Kijelölésük célja a fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fejlesztése illetve helyreállítása. A védelem céljait az Európai Unió két irányelvében határozta meg, amelyekben egyben kötelezi a tagországokat a Natura 2000 hálózat lehatárolására re az országban 512 Natura 2000 terület, közel km 2 (2 millió ha) nagyságban került kijelölésre. Ezzel hazánk a pannon biogeográfiai régió tagjaként jelentős mértékben járul hozzá Európa természeti értékeihez. A hazai Natura 2000 területek kijelölését a 275/2004.(X.8.) Kormány rendelet határozza meg, a területek helyrajzi szám szintű kihirdetése pedig a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben található. Az irányelvek céljainak teljesítése érdekében a tagállamok a Natura 2000 területekre fenntartási terveket készíthetnek. Ezekben többek között rögzítik a természetvédelmi célkitűzéseket és a területhasználókkal együtt kialakított kezelési előírásokat javaslatok formájában. Ezek alapját képezhetik az egyes területeken igényelhető agrár-környezetgazdálkodási kifizetéseknek, amelyek az aktuális agrárkörnyezetgazdálkodási jogszabályokban jelennek meg. A fenntartási terv jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Jelen tervezés keretében 2008 után 2013-ban is, uniós forrásból finanszírozott formában folytatódik hazánkban a fenntartási tervek készítése. A tervezést végigkíséri egy új típusú, széles körű és nyílt kommunikáció, amelynek célja, hogy lehetőséget biztosítson minden érintett számára a tervezésbe való bekapcsolódásra. Ezáltal valósulhat meg a fenntartási tervek elkészítésének hármas célja: 1. Az egyes Natura 2000 területek érintettjei földtulajdonosok, gazdálkodók és egyéb területhasználók megismerhessék azokat a természetvédelmi értékeket, szempontokat, amelyek a terület kijelölését szükségessé tették. 2. Az érintettekkel közösen olyan gazdálkodási előírások fogalmazódjanak meg, amelyek betartásával egyfajta önkéntes feladatvállalás formájában a területen gazdálkodók közreműködnek a természeti értékek megőrzésében és gyarapításában. A nyílt tervezési folyamatban a különböző érdekcsoportok álláspontja tükröződjön és alakuljon ki párbeszéd a területek jó kezelése érdekében és mindez tanulságul szolgáljon majd a további Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítésekor. 3. A területek részletes ismertetésével, javasolt kezelési, használati módokkal segítséget, iránymutatást nyújtson a gazdálkodókon kívül egyéb földhasználóknak, önkormányzatoknak, lehetséges beruházóknak, fejlesztőknek és a Natura 2000 területtel érintett lakosságnak. A tervezés eredményeként elkészült most a Natura 2000 terület fenntartási tervének megalapozó dokumentációja. A megalapozó dokumentáció a felhasználók széles körének információkat ad a biotikai és abiotikai értékekről, összegzi, értékeli a jelenlegi területhasználatot. A mostani, de a későbbi végleges terv is tartalmazza majd az agrár-támogatási rendszerbe illeszthető, művelési ághoz köthető illetve nem köthető kezelési előírásokat, melyet a felhasználók tervek, pályázatok készítéskor, konkrét területkezelési megvalósítás során, illetve a hatósági szervek államigazgatási döntésekben tudnak felhasználni. Az ideális területkezelések végrehajtását segítő támogatási rendszerek mikéntjére vonatkozóan is javaslatokat fogalmaz meg, amiket a 5

6 különböző állami, uniós stb. támogatási rendszerek kialakítása, pályázati támogatások megítélése során tudnak figyelembe venni a döntéshozók. Jelen dokumentáció a Natura 2000 terület fenntartási terv tervi részét képezi az 1. javaslattevő fázisban, amely egyeztetési anyagként a területi illetékességű érintett szervezeteknek valamint gazdálkodóknak kerül véleményezés céljából kiküldésre. A tervek egyeztetése az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet szerint történik. 6

7 I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai Név Hajósi-homokpuszta jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Azonosító kód HUKN Kiterjedés 463,31 ha (2 különálló területegységből áll) A kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és/vagy fajok Jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőzési terület Közösségi jelentőségű élőhelytípus Natura 2000 kód Pannon homoki gyepek 6260 Közösségi jelentőségű növényfaj Homoki kikerics (Colchicum arenarium) 2285 Homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) 4098 Közösségi jelentőségű állatfaj Magyar futrinka (Carabus hungaricus) 4013 További jelentős állatfaj Közönséges ürge (Spermophilus citellus) 1335 Madárvédelmi terület Madárvédelmi terület nem érintett Érintett település Hajós 7

8 1. 6. Jogi helyzet Egyéb védettségi kategóriák Országosan védett természeti terület: A Hajósi-homokpuszta NATURA 2000 terület egyik része országosan védett természeti terület a Hajósi-homokpuszta TT területe (188,5 ha). Ezt a Hajósi Homokpuszta Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 25/1998. (VII.10.) KTM rendelet hirdette ki. Az érintett helyrajzi számok a rendelet szerint a Hajós külterületi 0284, 0285 és 0286 hrsz-ek. A Hajósi-homokpuszta másik része a NATURA 2000 terület bővítését jelentő AUDI kompenzációs területként is kijelölt (a 96/2011. (VI.28.) Korm. rendelet által kihirdetett) NATURA 2000 terület (Hajós külterületi 0424/2. hrsz.), amely sem helyi, sem országosan védett természeti területnek nem minősül. (277, 2875 ha) Országos Ökológiai Hálózat: A Hajósi-homokpuszta TT területe magterületként (100%) és a Hajósi-homokpuszta NATURA 2000 terület bővítése (AUDI kompenzációs terület) részben ökológia folyosóként (90%), részben nem tartozik az Országos Ökológiai Hálózatba területként (10 %) azonosított Természetvédelmi kezelés szervei Illetékes I. fokú természetvédelmi hatóság: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban ATI-KTVF) Működési területében érintett nemzeti park igazgatóság: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban KNPI) Tervezési és egyéb előírások A) A tervezési területre vonatkozó tervek Magyarország Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terve, 2010 Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Budapest Körzeti Vadgazdálkodási terv, 2007 Bács-Kiskun megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Vadászati és Halászati Osztály, Kecskemét Körzeti Erdőterv, MGSZH Erdészeti Igazgatóság, Kecskemét Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény Bács-Kiskun Megye Területrendezési Terve, 2011, Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 19/2011. (XI.29.) önkormányzati rendelete, Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés 190/2011. (XI.25.) Kgy. határozata 8

9 Településrendezési tervek: Hajós: Hajós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2000. (XI.30.) ÖR. számú rendelete a helyi építési szabályokról B) A tervezési területre vonatkozó előírásokat tartalmazó jogszabályok - A természet védelméről szóló évi LIII. törvény - A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009.évi XXXVII. törvény - Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet - Hajósi Homokpuszta Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 25/1998. (VII.10.) KTM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendelet Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet A természet védelméről szóló évi LIII. törvény erejénél fogva védett szikes tavak jegyzékéről szóló 8006/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet 9

10 Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Euróai Unió által társfinanszírozott mező- gazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályai- ról szóló 132/2004. (IX.11.) FVM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek me- zőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támgatás igénybevéte- lének részletes szabályiaról szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet 2. Veszélyeztető tényezők A legfőbb veszélyeztető tényező az idegenhonos invazív fajok jelenléte, mely legnagyobb területen jelentkezik. Elsősorban a 2011-ben bővítésre került honvédségi területen. Itt, az erdőterületek kivételével, a teljes gyepterületen a selyemkóró (Asclepias syriaca) okoz komoly gondot. Az erdőrészletek és fásítások környékén pedig az akác (Robinia pseudoacacia), illetve a bálványfa (Ailanthus altissima) spontán, illetve helytelen fahasználatból adódó sarjai foglalnak teret a gyepterületen, csökkentve ez által a jelölő élőhely nagyságát. Emellett az őshonos cserjefajok közül elsősorban az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) a kevésbé legeltetett részeken hozhat létre sűrű állományt. Az évenként változó csapadékviszonyok tekintetében, elsősorban az aszályos években mutatkozik meg a túllegeltetés jelei az intenzív birkalegeltetés hatására, mely szintén nagy területekkel érintett. A terület környékének túlszaporodó vaddisznóállomány (Sus scrofa) okozhat túráskárával kisebb foltokban maradandó gyepfelszín károkozást, illetve hagymás-gumós vegetációban (pl. jelölő homoki kikerics) okozta foltszerű pusztítást. Általánosan, azonban csupán kismértékű veszélyforrásként mutatkozik a szemét, hulladék illegális elhelyezése, illetve az alkalmi terepmotorozás, off-road tevékenység a területen. A klímaváltozás, abiotikus viszonyok megváltozása az egész élőhelyre hatással van, aminek eredményeképpen szélsőséges időjárási tényezők hatására a szárazodás jelei figyelhetőek meg. Erdőgazdálkodási veszélyeztetés a tájidegen fás szárúak telepítésével, illetve spontán megjelenésével magyarázható. 10

11 Belső veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező Jelentősége (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű Érintett terület nagysága (%) A04.01 intenzív legeltetés H 30 I01 M01 K01 idegenhonos inváziós fajok jelenléte abiotikus viszonyokban a klímaváltozás hatására bekövetkező változások abiotikus természetes folyamatok (lassú) H 45 H 100 H 100 B02 erdőgazdálkodás M 30 A11 egyéb agrár tevékenység M 10 J03.01 G01 K02 tipikus élőhelyi adottságok csökkenése vagy megszűnése szabadtéri sportok és szabadidős tevékenységek természetes élőhelyek átalakulása, szukcessziós folyamatok M 20 M 5 M 5 I02 problémát jelentő őshonos fajok L 10 Külső veszélyeztető tényezők Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? 6260 Pannon homoki gyepek jelölő élőhely degradálódása 6260 Pannon homoki gyepek mint jelölő élőhely csökkenése 6260 Pannon homoki gyepek jelölő élőhely degradálódása 6260 Pannon homoki gyepek jelölő élőhely degradálódása 6260 Pannon homoki gyepek mint jelölő élőhely csökkenése 6260 Pannon homoki gyepek mint jelölő élőhely csökkenése 6260 Pannon homoki gyepek mint jelölő élőhely csökkenése 6260 Pannon homoki gyepek jelölő élőhely degradálódása, jelölő növényfajok csökkenése 6260 Pannon homoki gyepek jelölő élőhely degradálódása, jelölő növényfajok csökkenése 6260 Pannon homoki gyepek mint jelölő élőhely csökkenése Kód J02 I01 Veszélyeztető tényező emberi hatásra változó vízáramlási viszonyok idegenhonos inváziós fajok jelenléte Jelentősége (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű Érintett terület nagysága (%) H 100 H 30 Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? 6260 Pannon homoki gyepek jelölő élőhely degradálódása, jelölő növényfajok csökkenése 6260 Pannon homoki gyepek jelölő élőhely degradálódása, jelölő növényfajok csökkenése 11

12 B02 erdőgazdálkodás M Pannon homoki gyepek jelölő élőhely degradálódása, jelölő növényfajok csökkenése 3. Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Természetvédelmi célkitűzés a Duna-Tisza közi hátság természeteshez közeli állapotban fennmaradt, nagy kiterjedésű, homokpuszta tájrészletét és táji értékeit. Őrizze meg a területen található jellegzetes földtani képződményeket, a szélformálta homokbuckavidék jellegzetes felszíni formakincsét, illetve az ezen élőhelyen található pannon homoki gyep jelölő élőhelyet. A Natura 2000 jelölő és más a területen előforduló védett és fokozottan védett növény- és állatfajok megőrzése érdekében biztosítsa a populációik fennmaradásához szükséges élőhelyi feltételeket. Őrizze meg a terület kiemelkedően magas biológiai sokféleségét a termőhelynek megfelelő, őshonos életközösségi alkotók tekintetében. A Colchicum arenarium (homoki kikerics) és a Iris humilis ssp. arenaria (homoki nőszirom) természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az élőhelyeinek átalakításával fenyegető, adventív inváziós növényfajok irtásával, az élőhelyeit érő túllegeltetés megszüntetésével, az állományok térbeli kapcsolatainak javításával, továbbá nagy kiterjedésű fátlan élőhelyeinek egy részén az aszályok kártételének csökkentése védett - az erdőssztyeppi körülmények legalább részleges rekonstruálásával, elszórt fás vegetáció telepítésével. A Carabus hungaricus (magyar futrinka) állománynagysága és állományainak területi kiterjedése ne csökkenjen, a rendelkezésére álló gyepi élőhelyek kiterjedése növekedjen Kezelési javaslatok Kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatok A fenntartási tervben szereplő előírás javaslatok meghatározása művelési ághoz kötötten élőhely-típus szinten történt. A faj- vagy élőhely-védelmi szempontból azonos kezelést igénylő területegységeket az egyszerűség kedvéért a terv ún. kezelési egységként határolja le, és jeleníti meg. A kezelési egységekhez olyan, ún. harmonizált listát használtunk, amely művelési áganként eltérő számú, de egységes szerkezetben, kódszámmal ellátva tartalmazza a területekre vonatkozóan a lehetséges előírásokat. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen kezelési előírási javaslat sablonokat a szöveges indokló rész egészíti ki a kódtáblában nem található, specifikus, területre jellemző kezelési vagy fejlesztési javaslatokkal. 12

13 Emellett lényeges megjegyezni, hogy az egyes kezelési egységekhez rendelt összeállított előírásai javaslatok egyelőre a tervdokumentáció rugalmas, nem bebetonozott része, ezek a különböző kommunikációs eszközök (pl. gazdafórumok) segítségével véleményezhető, indokolt esetben módosítható, alakítható. A Natura 2000 terület kezelési egységekhez rendelt előírások a működést tekintve a következők szerint csoportosíthatók: 1. Fenntartási előírások A fenntartási előírási javaslatok betartása azért szükséges, mert ezek révén biztosítható a Natura 2000 hálózat szempontjából fontos fajok, valamint élőhelyek fennmaradása, a területek jelenlegi állapotának megőrzése. Ezek részben jogszabályokban ( Helyes Gazdálkodási Gyakorlat, Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot ) rögzítettek, tehát betartásuk anyagi ellentételezés nélkül is szükséges; részben a Natura 2000 területekre alkalmazott olyan előírások, melyek esetében az 1698/2005/EK rendelet 38. és 46. cikke alapján a Natura 2000 területen gazdálkodók kompenzációs kifizetésre lehetnek jogosultak a földhasználati korlátozásból eredő jövedelemkiesés mértékéig. Ilyen kompenzációs kifizetésben a 269/2007 (X. 18.) Kormányrendelet értelmében már részesülnek a Natura-2000 gyepterületeken gazdálkodók. A fenntartási tervek további kötelező fenntartási előírási javaslatokat határozhatnak meg a szántó, erdő és vizes élőhelyek vonatkozásában, valamint kiegészíthetik a gyepterületek eddigi előírásait további előírási javaslattal. 13

14 2. Fejlesztési előírások A fejlesztési előírási javaslatok a területek természeti értékeinek növelésére irányulnak olyan gazdálkodási formák ösztönzésével, amelyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élőhelyek állapotának javítását célozzák meg. Ezek egyrészt olyan, az agrárkörnyezetgazdálkodási és erdő-környezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján és kifizetés ellenében megvalósítható új előírási javaslatok, amelyek a területi sajátosságok figyelembevételével kerültek kialakításra, és amelyek a gazdálkodási módok meghatározása révén alapvetően a területek kezelésére vonatkoznak; másrészt komplex élőhely-rehabilitációs, illetve élőhely-fejlesztési javaslatok, amelyek megvalósulásának eredményeként a terület arculata jelentősen megváltozik, természeti értékessége nagymértékben nő. A célok eléréséhez beruházási, fejlesztési feladatok elvégzése szükséges, ezért ezek is csak önkéntes formában, megfelelő támogatási programok mellett valósulhatnak meg. 3. Egyéb javaslatok A Natura 2000 területek fenntartása érdekében megfogalmazott, a gazdálkodással összefüggő tevékenységeket meghatározó előírások hatásainak az értékelése érdekében monitoring rendszert kell működtetni. E rendszernek biztosítania kell az adatok gyűjtésével, tárolásával, feldolgozásával, elemzésével és megjelenítésével kapcsolatos igényeket úgy, hogy mindezek eredményeként a rendszer alkalmas legyen a Natura területek kialakításakor megfogalmazott célok megvalósulásának a kimutatására, lehetőleg számszerűsített és a területi hatást is megjelenítő formában. A monitoring rendszer képezi az alapját azoknak a kutatásoknak, melyek természeti értékek megőrzését szolgáló előírások megerősítését, vagy újak kialakítását célozzák. Légcélszerűbb formája ennek az, amikor a konkrét területhasználó (gazdálkodó) bevonásával, a közös érdekek konszenzusán alapuló kutatási program keretében történik a kutatási programnak nemcsak a megtervezése, hanem annak kivitelezése is. Kezelési egységek és kezelési javaslataik: KE1 kezelési egység (homoki gyepek védelme) (1) Érintett élőhelyek Pannon homoki gyepek/ H5b Homoki sztyepprétek (2) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Fenntartási előírási javaslatok Kód Megnevezés GY01 GY15 GY19 GY28 Felülvetés nem megengedett Tűzpászták létesítése tilos. Legeltetéssel és szükség esetén tisztítókaszálással történő hasznosítás. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell 14

15 GY30 GY31 GY32 GY33 GY40 GY115 GY112 A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshonos fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező A cserjeírtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák) eltávolítása nem megengedett. Legeltetési sűrűség 0,2-0,4 ÁE/ha. Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. Fejlesztési előírási javaslatok Kód Megnevezés GY34 GY08 Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, injektálása), hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell végezni. Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos GY59 Legeltetési terv készítése és egyeztetése a működési terület szerint érintett NPI-gal. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az egyik legjelentősebb veszélyforrásként megjelenő túllegeltetés megelőzése érdekében a legelő állatlétszám korlátozása szükséges. Elsősorban a nyári aszályos időszakok során, az intenzívebb legeltetés eredménye a gyepterület túllegeltetése következtében történő kiszáradása, degradációja. Ez a homoki gyepterületekre javasolt legeltetési sűrűségben, 0,2-0,4 állategység/ha legelőnyomás alkalmazásával, illetve az aszályos időszakokban, július-szeptember hónapokban a terület legeltetésének szüneteltetésével, az adott állatállomány egyéb területeken való legeltetésével csökkenthető a túllegeltetés veszélye. Ez az állapot akkor figyelhető meg, mikor a fűtarló magassága már nem éri el a 8 cm-t, a gyepfelszín felnyílik, a gyep fajkészletet megváltozik, gyomosodás folyamata indul a túlzott rágástól és taposástól,. A Hajósi Homokpuszta Természetvédelmi Területen ez az ettől északnyugati irányban található többnyire alullegeltetett gyepterületeken, illetve egyéb parlagokon, szántók tarlóján oldható meg. A másik, 2011-ben kijelölt honvédségi homoki gyepterületen ez a veszély egyenlőre kevésbé fenyegető, itt javasolt figyelembe venni az állatlétszám bővítésénél a terület eltartó képességét, a tényleges gyepterületre számított állatlétszámot, mely során figyelembe kell venni az esetleges aszályos időszakokat, esetleges szélsőséges időjárási viszonyok bekövetkezését. A pannon homoki gyepterületek sérülékeny vegetációja és változatos domborzatának, felszínalakjának megőrzése érdekében a korlátozási javaslatok alapján a gépi munkavégzés kizárólag az inváziós növényekkel erősen fertőzött foltokon lehetséges, melyek kézi erővel már nem 15

16 lehetségesek. Az tájidegen fás- és lágyszárú növények, illetve az záródó őshonos cserjeállomány visszaszorításával a pannon homoki gyepterület kiterjedésének megőrzése, illetve folyamatos növelése céljából kerültek megállapításra fenntartási előírások. Az őshonos cserjeírtás egyszerű mechanikai módszerrel javasolt, mely műveleteket mindenképpen javasolt a vegetációs időszakon kívül, októbertől februárig elvégezni, elsősorban a műveletek során fellépő taposási kár megelőzése érdekében. Égetés nem javasolt, hiszen ezzel teret adunk a tájidegen lágy- és fás szárúak megtelepedésének, természetvédelmi kezelés szempontjából sem jöhet számításba, mivel helyette más alternatív természetkímélő módszerek (legeltetés, kaszálás) ismeretesek, valamint az égetés jelentős negatív hatással elsősorban a talajfelszíni gerinctelenekre van, így a jelölő magyar futrinka populációjára is. A későbbi cserjesarjakat a legeltetés során kordában tarható. Az elszórtan található, főleg idősebb cserjék a szárazodást csökkentve mozaikosabb élőhely kialakulását segíti elő. Emellett a gyakori extrém meleg, hőség idején a legelő állat számára is delelőhelyként szolgálhat. A tájidegen lágyszárúak visszaszorítása elsősorban mechanikai módszerrel javasolt. Gépi munkavégzéssel először virágzási időben, majd később nyár végi, őszi időszakban kisarjadt egyedek kaszálásával érhető el eredmény. A szálanként megjelenő egyedek egyedi, vegyszeres kezeléssel való irtása is elképzelhető kisebb területeken. Fás szárú tájidegen növények visszaszorítása során az idős egyedek lábon való vegyszeres elöléssel javasolt a gyepterületen. Fiatal egyedek kézi, gépi írtása, majd legeltetéssel való kezelése a legegyszerűbb védekezési forma. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat A 2011-ben bővítésre került egykori honvédségi lőtér területének egy részén a tervezés időszakában is működő élőhely-rekonstrukció céljai is szintén ugyanezen élőhelyfenntartási és fejlesztési elvek alapján kerültek megállapításra. Ezen élőhelyrekonstrukcióval érintett terület, projektterület nem fedi a teljes Natura 2000 blokk területét, így a jövőben a terület többi részén is javasoltak a következő munkálatok: katonai használatból megmaradt beton építmények és hulladékok elszállítása, szögesdrót eltávolítása, lövészárkok elegyengetése földmunkával, tájidegen fásszárúak különösképpen az akác és bálványfa mechanikus és vegyszeres irtása, őshonos cserjefoltok záródásának megakadályozása. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata A gyepterületen vadgazdálkodási létesítmény (vaditató, szóró, sózó) nem létesíthető, a vadállomány koncentrálódásának megelőzése érdekében. Az illegálisan elhelyezett hulladék és illegális égetés megszüntetése, illetve jövőbeni megakadályozása. A Hajósi Homokpuszta Természetvédelmi Területen az országosan védett gyepterületekre vonatkozó további korlátozások irányadóak. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat További erdőtelepítés nem támogatható. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Fás legelő telepítés támogatható. 16

17 KE2 kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. - / S4 Ültetett erdei- és fekete fenyvesek Fenntartási előírási javaslatok Kód Megnevezés E25 Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében) Fejlesztési előírási javaslatok Kód Megnevezés Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. E51 E58 E59 E70 E73 Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni. Mesterséges erdősítés során legalább 3 tájhonos fafaj szálankénti vagy csoportos - a termőhelynek is megfelelő - elegyítése szükséges. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. Alkalmazás a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren a gyalogakác kivételével kizárólag fainjektálással. Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. Inváziós fásszárú növényfajok visszaszorítása során csak a növények sikeres vegyszeres irtását követően kerülhet sor a mechanikai eltávolításra. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A tervezési területen egy élőhely-foltot érintő előírások, mely része a Hajósi Homokpuszta Természetvédelmi Területnek, mely védelmi rendeltetés további jogszabályi korlátozást von maga után, mint például a véghasználat utáni sikeres felújítást így jogszabályhoz 17

18 kötött őshonos, termőhelyre illő, elegyfajokat tartalmazó állománnyal szükséges végrehajtani. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Az őshonos állománnyal való sikeres felújításhoz az erdőrészlet bekerítésével, a túltartott vadállomány kártételének megelőzése érdekében javasolt. A Natura 2000 terület egyben országosan védett terület szélén elhelyezkedő erdőrészlet fontos, védelmi funkcióul szolgál a szomszédos tájidegen állomány uralta területekkel szemben. Az őshonos állomány kialakítása, illetve őshonos hagyásfák, cserjefoltok meghagyásával csökkenthető a felújítási időszakban szárazodás folyamata, illetve megfelelő mikroklíma fenntartásával a jelölő magyar futrinka faj számára kedvező mozaikos, változatos élőhelyek létesülnek. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat Hagyásfaként csak őshonos fafajú egyedek hagyhatóak meg, illetve a véghasználat során lehetőség szerint kímélni kell nemcsak az őshonos faegyedeket, emellett az őshonos idős cserjéket is. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat A felújítás teljes talaj-előkészítéssel is történhet, hiszen védett, fokozottan védett, illetve jelölő fajt nem érint, viszont az őshonos fafajokkal történő sikeres felújítást segíti elő. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Őshonos állomány kialakítása. KE3 kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. - / S2 Nemesnyárasok Fenntartási előírási javaslatok Kód E08 E24 Megnevezés Rakodó, depónia, kialakításának szigorú területi korlátozása (közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt) Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében) VA03 A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó (erdőtörvény 9. c)pont) létesítése tilos (EKV41) Fejlesztési előírási javaslatok Kód Megnevezés E58 E59 E70 Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni. Mesterséges erdősítés során legalább 3 tájhonos fafaj szálankénti vagy csoportos - a termőhelynek is megfelelő - elegyítése szükséges. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: 18

19 E73 Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. Alkalmazás a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren a gyalogakác kivételével kizárólag fainjektálással. Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. Inváziós fásszárú növényfajok visszaszorítása során csak a növények sikeres vegyszeres irtását követően kerülhet sor a mechanikai eltávolításra. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az egyetlen foltot képviselő kezelési egység egy pusztuló, kiritkult nemesnyaras, mely erősen benőtt cserjével. A kezelési előírások egyrészt a szomszédos jelölő pannon homoki gyepterületek és ehhez kapcsolódó jelölő fajok védelme érdekében. A tervezési területen egy élőhely-foltot érintő előírások, mely része a Hajósi Homokpuszta Természetvédelmi Területnek, a véghasználat utáni sikeres felújítást így jogszabályhoz kötött őshonos, termőhelyre illő, elegyfajokat tartalmazó állománnyal szükséges végrehajtani. A vadgazdálkodási berendezések korlátozása a vadfajok koncentrálódásának (szóró, etető) elkerülése érdekében a környező gyepterületek védelme érdekében kerültek megállapításra. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Az őshonos állománnyal való felújítás során az erdőrészlet bekerítése a túltartott vadállomány kártételének megelőzése érdekében javasolt. Az őshonos állomány kialakítása, illetve őshonos hagyásfák, cserjefoltok meghagyásával csökkenthető a felújítási időszakban szárazodás folyamata, illetve megfelelő mikroklíma fenntartásával a jelölő magyar futrinka faj számára kedvező mozaikos, változatos élőhelyek létesülnek. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat Hagyásfaként csak őshonos fafajú egyedek hagyhatóak meg. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Őshonos erdőállomány kialakítása felújítás során. A felújítás mesterséges felújítással, teljes talaj-előkészítéssel is történhet. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Őshonos állomány kialakítása. 19

20 KE4 kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. - / P2b Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések Fenntartási előírási javaslatok Kód GY15 Tűzpászták létesítése tilos. Megnevezés GY111 VA03 Az invaziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó (erdőtörvény 9. c)pont) létesítése tilos (EKV41) Fejlesztési előírási javaslatok Kód Megnevezés E11 Fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával) (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Több foltban lévő, gyephasználati és erdőterületekre is vonatkozó előírások kerültek megállapításra. Egy foltban nagyobb kiterjedésű egybibés galagonyás folt, melyben még az egykori akácos nyomai felfedezhetőek üzemtervezett erdőként került nyilvántartásra, pannon homoki gyepfoltokat is magába foglal. A gyepterületeken elszórtan lévő idősebb egybibés galagonya cserjék a terület mozaikosságát, ezáltal diverzitását, változatosságát növeli, azonban zártabb állományok csökkentik a jelölő élőhely, pannon homoki gyep és ezekhez kötődő jelölő növényfajok állományát. A kezelési korlátozások és fejlesztési javaslatok ezek érdekében kerültek kiválasztásra és alkalmazásra. Az elszórtan magányosan, illetve 4-5 egyedből álló cserjecsoportok kialakítása javasolt az összefüggően benőtt és árnyékoló egyedekből, mely során a szélsőséges aszályos időszakok hatásainak csökkentése, a mozaikosság kialakítása érhető el. A vadgazdálkodási berendezések korlátozása a vadfajok koncentrálódásának (szóró, etető) elkerülése érdekében a környező gyepterületek védelme érdekében kerültek megállapításra. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat - (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat Hagyásfaként csak őshonos fafajú egyedek hagyhatóak meg. A Hajósi Homokpuszta Természetvédelmi Terület nyugati, telephelytől déli irányban található kisebb kiterjedésű galagonyacserjés javasolt megőrizni delelőhely céljából. A telephez közeli terület árnyékos részén jelölő fajok hiányában célszerűbb meghagyni, mint más értékesebb gyepfolton kialakítani. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdősítés nem támogatható. 20