Üllés Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Átírás

1 Üllés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2007. (X.17) Kt. ör. RENDELETE a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról - 7/2008. (II. 13) Kt.ör rendelettel, a 17/2009. (VIII.26)Kt.ör rendelettel, az 5/2010. (IV. 28) önkormányzati rendelettel és a 15/2010.(X.13)önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglalva Üllés Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezeti és működési rendjére vonatkozóan a következő rendeletet alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az Ötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. Az önkormányzat 2. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Üllés Község Képviselőtestülete (a továbbiakban: képviselőtestület) (2) Az önkormányzat székhelye, címe: 6794 Üllés, Felszabadulás u. 40. (3) Az önkormányzat jogi személy. Feladatait és hatáskörét az Ötv., más jogszabályok és e rendelet szerint meghatározott módon a képviselőtestület gyakorolja. (4) Illetékességi területe: Üllés Község közigazgatási területe. Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak és az önkormányzat lapja 3. (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. Használatának rendjére vonatkozó szabályokat a község címeréről, zászlójáról, pecsétjéről szóló 10/1995.(IX.29.) Kt. számú rendelet állapítja meg. (2) (2)Az önkormányzat által alapított elismerés, kitüntetés: díszpolgári cím, amely a Díszpolgári cím adományozásáról szóló 11/1998. (VII.17.) Kt. ör. rendelet szerint, valamint az Üllés Községért Érdemérem, amely a 20/2008. (VI. 11.) rendelet szerint adományozható

2 (3) Az önkormányzat lapja: az Üllési Körkép. Megjelenik: havonta. Az önkormányzat lapjára Üllés Község közigazgatási területén élők térítésmentesen jogosultak. Az önkormányzat döntése 4. Önkormányzati döntést: a) képviselő-testület, illetve annak felhatalmazására bizottsága, a polgármester, önkormányzati társulása valamint b) a helyi népszavazás hozhat. II. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI ÉS AZOK GYAKORLÁSA Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. 5. (2) A települési önkormányzat képviselő-testületének törvények által előírt önkormányzati feladat- és hatáskörei a közszolgáltatások körében: a) a településfejlesztés, b) a településrendezés, c) az épített és természeti környezet védelme, d) a lakásgazdálkodás, e) a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, f) a köztemető fenntartása, g) a helyi közutak és közterületek fenntartása, h) helyi tömegközlekedés, i) a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; j) gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; k) közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, l) a foglalkoztatás megoldásában; m) az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, n) az egészségügyi, o) a szociális ellátásról, valamint p) a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; q) a közösségi tér biztosítása; r) közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; s) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; t) az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. (3) Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók

3 (4) Az önkormányzat köteles gondoskodni: a) az egészséges ivóvízellátásról, b) az óvodai nevelésről, c) az általános iskolai oktatásról és nevelésről, d) az egészségügyi és szociális alapellátásról, e) a közvilágításról, f) a helyi közutak és köztemető fenntartásáról, g) köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. (5) A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein. (6) Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a zöldterület fejlesztési feladatok ellátására, a meglévő zöldterület fenntartására és bővítésére. Az ehhez szükséges fedezetet az évi költségvetési rendeletében biztosítja. (7) Az önkormányzat a közterület kezelői feladatait a Polgármesteri Hivatal útján látja el, a köztisztaság fenntartásáról szóló 9/1992. (X. 8.) Kt. ör. rendelet alapján. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása 6. (1) A képviselő-testület hatásköreit ha az Ötv. lehetővé teszi a (2) bekezdésben foglaltak szerint, vagy más önkormányzati rendelettel átruházhatja: a) a polgármesterre; b) a bizottságokra; c) az önkormányzat társulására (2) Az (1) bekezdés szerinti szervekre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. (3) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása; d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása; e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; g) intézmény alapítása; h) közterület elnevezése, emlékmű állítás; - 3 -

4 i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása; k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő; m) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; az Ötv. 33/A. (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés; n) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (4) A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulására ruházhatja. 7. (1) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, illetve a hatáskört visszavonhatja. (2) A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt. (3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók. III. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása 8. (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza. (2) A képviselő-testület szükség szerint, de munkaterve alapján évente legalább 6 ülést tart. (3) A képviselőtestület rendkívüli ülést is tarthat, ha halaszthatatlanul döntetnie kell a hatáskörébe tartozó ügyről. (4) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható. (5) A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának a kezdeményezésére a kezdeményezéstől számított 15 napon belül. (6) A rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét is

5 Meghívó 9. (1) A meghívót a polgármester írja alá. (2) A meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt az ülést megelőző 5 nappal az érintettek megkapják (3) A meghívó tartalmazza: a) az ülés helyét és idejét b) a javasolt napirendi pontokat és előadóit c) a tanácskozási joggal meghívottakat. (4) A testület írásos anyagát a meghívóval együtt, de legkésőbb az ülés előtt 3 nappal kapják meg az érintettek, amely tartalmazza: a) a beszámolók, tájékoztatók írásos anyagát, b) az előterjesztéseket, határozati javaslatokat, rendelet-tervezeteket. (5) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is. (6) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: a) a jegyzőt b) a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét. c) az intézményvezetőket (7) Tanácskozási joggal meghívható a) az országgyűlési képviselő b) önszerveződő közösségek: Remény Nagycsaládos Egyesület, Üllési Községi Tűzoltó Egyesület, Üllési Polgárőr Egyesület, egyéb civil és társadalmi szervezet, tevékenységi körüket illetően. (8) A testületi ülések helyéről, időpontjáról és napirendi pontjáról szóló tájékoztatót a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni. Munkaterv 10. (1) A képviselőtestület éves munkatervet készít. (2) A munkaterv tervezetének előkészítése a polgármester feladata. (3) A munkaterv tervezetének összeállításához javaslatot kell kérni: - a képviselőtestület tagjaitól, - a helyi működő pártok, társadalmi szervezetek és a képviselőtestület - intézményeinek vezetőitől. (4) A munkaterv tartalmazza: a) az előző évi munkaterv végrehajtásának értékelését, b) a soron következő időszak főbb célkitűzéseit, c) a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendi pontok előadóit, d) azokat az előterjesztéseket, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetve amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni, e) az előterjesztések elkészítésének határidejét, f) az előterjesztések elkészítéséért felelősöket, g) szükség szerinti meghívottak megjelölését h) egyéb szervezési feladatokat /falugyűlés előkészítése, rendeletalkotási terve, községi évfordulók megszervezése / - 5 -

6 (5) A munkatervet meg kell küldeni: - a képviselőknek, - a munkatervben érintett előadóknak, - a könyvtárnak. A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok 11. (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat. (2) A képviselő-testület: a) zárt ülést tart: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor; b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértené. (3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. (4) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében. 12. (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén a képviselőtestület ülését az alpolgármester vagy annak akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti. (2) A polgármester a testületi-ülés vezetése során: a) megállapítja a határozatképességet, határozatképtelenség esetén a képviselőtestületet 8 napon belül ismételten össze hívja, b) megnyitja az ülést, c) ismerteti a napirendi javaslatot, d) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, illetőleg az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről, e) előterjesztésenként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot és megállapítja a szavazás eredményét. f) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogát, g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, h) berekeszti az ülést. (3) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselőtestületi tagok több mint a fele jelen van

7 Napirend előtti témák és a napirend 13. (1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között vita nélkül tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról. (2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. Az előterjesztés 14. (1) Előterjesztésnek minősül: a) minden a munkatervbe felvett és új tervezett napirenden kívüli anyag; b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató. (2) Előterjesztés benyújtására jogosult: a) a polgármester; b) a témakör szerint illetékes bizottság elnöke c) a képviselő-testület tagja; d) a jegyző. (3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző hatodik napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. (4) Szóbeli előterjesztést a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. (5) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei: a) Az előterjesztés első része tartalmazza a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket, a tárgykört érintő jogszabályokat, az előkészítésben részt vevők (bizottság(ok), szakértő(k), más közigazgatási szervek stb.) véleményét, mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják, b) Az előterjesztés második része tartalmazza: az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot, a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét (6) Az előterjesztéseket a lakosság a jegyzőnél tekintheti meg

8 A tanácskozás rendje 15. (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden egyes előterjesztés felett különkülön nyit vitát. (2) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni. (3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet (4) A polgármester bármely képviselő javaslatára tárgyalási szünetet rendelhet el. (5) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. (6) A vita folyamán a polgármester hozzászólási jogot engedélyezhet az ülésen megjelent állampolgároknak. (7) A vita lezárását követően az előterjesztő válaszolhat a hozzászólásokra. (8) Szót kell adni a jegyzőnek, ha bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. (9) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Ennek során a képviselőtestület először a kiegészítő, módosító javaslatról dönt. (10) El nem fogadott előterjesztés tárgyalását a képviselőtestület bármikor ismételten napirendre tűzheti. A döntéshozatal 16. (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. (2) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait. (3) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet. 17. (1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először az elhangzás sorrendjében a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz. (2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének igen szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni

9 18. Minősített többség, azaz a döntés meghozatalához a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges az alábbi ügyekben: a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatás0körébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; e) intézmény alapítása; f) a 11. (2) bekezdés szerinti zárt ülés elrendelése, g) a képviselőtestület feloszlásának kimondása, h) az éves önkormányzati költségvetés 5 %-át meghaladó értékű hitel felvétele, i) az önkormányzati vagyontárgyak ingyenes átruházásához, j) hatáskör átruházása bizottságra, polgármesterre, k) a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a polgármester elleni kereset benyújtása. l) az Ötv. 14. (2) bek. szerint a képviselő kizárásához Nyílt szavazás 19. (1) A képviselőtestület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza meg. A szavazás kézfelemeléssel történik. A zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvános ülésen kell ismertetni. (2) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és ismerteti a döntést, illetőleg a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén elrendeli a szavazás megismétlését. (3) A képviselőtestület egyes döntéseit polgármesteri és képviselői indítványra - a testület vita nélküli határozata alapján - név szerinti szavazással hozhatja meg. Az indítványról a testület vita nélkül dönt. (4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben olvassa fel a képviselők névsorát, akik igen, nem nyilatkozattal szavazhatnak. (5) Név szerinti szavazást kell tartani a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről. (6) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. Titkos szavazás 20. (1) A képviselőtestület titkos szavazást tarthat a 11. (2) bekezdésében foglalt esetekben. (2) Titkos szavazást kezdeményezhet bármelyik képviselő (3) Titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le és hirdeti ki az eredményt

10 (4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik. (5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját, b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét, c) a szavazás során felmerült körülményeket. A rendeletek és határozatok nyilvántartása 21. (1) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: A rendeletek jelölése: Üllés Község Képviselőtestületének /év. (hó. nap) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével. A határozatok jelölése: Üllés Község Képviselőtestületének../év. (hó. nap) önkormányzati határozata, a határozat tárgyának a megjelölésével. (2) A testületi rendeletekről és határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre. (3) A rendeleteket és határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. Jegyzőkönyv 22. (1) A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (2) A jegyzőkönyv tartalmazza: a) az ülés helyét, idejét b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét c) a távolmaradt képviselők nevét és a távollét okát d) az elfogadott napirendet és előadóit e) napirendi pontonként a tanácskozás lényegét f) a szavazás számszerű eredményét g) a hozott határozatokat, rendeleteket (3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit (előterjesztéseket), az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz. (4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. (5) A jegyzőkönyv 3 példányban készül

11 (6) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvből az állampolgárok csak az érdemi döntést ismerhetik meg. (7) A polgármester vagy a képviselők indítványára a testületi ülés egészéről vagy egyegy napirendjének tárgyalásáról szószerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. Erről a testület vita nélkül határozattal dönt. (8) A jegyzőkönyv egy eredeti példányát a jegyző az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjének. (9) A képviselőtestület döntéseit úgy kell nyilvántartani, hogy abból a végrehajtás nyomon követhető legyen. A nyilvántartásért a jegyző a felelős. (10) A Képviselőtestület munkájáról és közérdekű döntéseiről a lakosságot az Üllési Körképen keresztül tájékoztatni kell. IV. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok 23. A képviselő-testület az Ötv. 16. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozása érdekében. A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése 24. (1) A képviselőtestület önkormányzati rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására. (2) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti: a) a képviselő-testület tagja; b) az önkormányzat bizottságai; c) a polgármester, az alpolgármester; d) a jegyző; e) önkormányzat társulása (3) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a beérkezést követő 15 napon belül kiadja a tárgyköre szerint illetékes bizottságnak. A bizottság ülésén a jegyző köteles részt venni. (4) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata. (5) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik: a) a képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg; b) a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége köteles részt venni a rendelet-tervezet előkészítésben

12 c) a tervezetet megvitatás céljából az Ügyrendi Bizottság elé kell terjeszteni, amely azt ülésén megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni. d) a jegyző az Ügyrendi Bizottság egyetértése esetén a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti; e) a testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is. (6) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. (7) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A rendeletek kihirdetése 25. (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a Községi Könyvtárban 15 napra történő kifüggesztés. A közzététel tényéről a lakosságot az Üllési Körkép útján kell tájékoztatni. (2) A jegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését. (3) A hatályos rendeleteket jegyzékét a 2. sz. függelék tartalmazza. V. Fejezet A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ Általános rendelkezések 26. (1) A képviselőnek az önkormányzat képviseletére a képviselőtestület vagy a polgármester adhat megbízást. (2) A képviselő jogai: a) a képviselőtestület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottsági elnöktől felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, c) tanácskozási joggal részt vehet bármilyen bizottság ülésén, javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni, d) kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül bizottságainak, a polgármesternek, a testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését, e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet, f) A Polgármesteri Hivataltól igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, g) közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül köteles érdemben válaszolni,

13 h) tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult, amelyet a képviselőtestület külön rendeletben szabályoz. (3) A képviselő kötelességei: a) köteles a képviselőtestület munkájában tevékenyen részt venni, b) köteles jelezni a polgármesternek, ha az ülésen részt venni nem tud, annak okát megjelölve, c) a képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget, összeférhetetlenségi okot. A képviselőtestület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti, d) A képviselő megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni, e) vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén ennek benyújtásáig a képviselő jogát nem gyakorolhatja, és juttatásban nem részesülhet, f) a tudomására jutott állami és hivatali titkot köteles megőrizni, g) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, h) felkérésre részt venni a testületi ülések előkészítésében, vizsgálatokban, i) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, j) köteles a zárt ülésen elhangzottakat titokként kezelni. (4) A képviselő önkormányzati tevékenysége során hivatalos személyként jár el. (5) A képviselő-testület tagjait, a bizottságok tagjait és elnökét megillető tiszteletdíjat és természetbeni juttatást külön rendelet állapítja meg Az eskü 27. (1) A képviselő-testület tagja a testület alakuló ülésén, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.. Az eskü szövege a következő: Én...(képviselő neve)... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és a szolgálati titkot megőrzöm; megbízatásomhoz híven pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel Üllés Község javát szolgálom. Az esküt tevő meggyőződése szerint: Isten engem úgy segéljen. ). (2) A képviselő-testület tagja az (1) bekezdésben említett eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja. VI. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI A bizottságok típusai, feladatai és szervezete 28. (1) A képviselő-testület határozza meg bizottsági szervezetét, és választja meg bizottságait. (2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (3) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre

14 (4) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre: a) Pénzügyi Bizottságot, melynek létszáma 3 fő b) az Ügyrendi Bizottságot, melynek létszáma 3 fő c) a Szociális Bizottságot, melynek létszáma 3 fő 29. (1) A bizottság előkészíti a képviselőtestület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását, átruházott hatásköröket gyakorol. (2) A bizottságok személyi összetételét a 3. sz. függelék tartalmazza. (3) A bizottságok feladatainak ellátása érdekében külső tagokból álló szakmai tanácsadókat kérhet fel. (4) A bizottságok adminisztratív és technikai feladatainak ellátását a Polgármesteri Hivatal útján a jegyző biztosítja. (5) A bizottság az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről köteles a képviselőtestületet írásban tájékoztatni évente egyszer. (6) A bizottság ciklusonként egyszer teljes körű beszámolót terjeszt elő tevékenységéről. (7) A bizottsági ülésekről jegyzőkönyv készül, melynek 1 példányát a jegyző az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjének. A jegyzőkönyvet az elnök és a bizottság egy tagja írja alá. (8) A Képviselőtestület munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyek a bizottságok állásfoglalásával nyújthatók be. PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG 30. (1) A bizottság közreműködik az önkormányzat költségvetési, pénzügyi-ellenőrzési, vagyongazdálkodási, településüzemeltetési, infrastrukturális, településrendezési és fejlesztési feladatainak ellátásában. (2) Közreműködik a feladatkörét érintő önkormányzati rendeletek kidolgozásában, döntések előkészítésében. (3) A bizottság tesz javaslatot a polgármester illetményének emelésére. (4) A bizottság véleményezése szükséges az alábbi képviselőtestületi döntések előkészítéséhez: a) az önkormányzat gazdasági programjának meghatározása b) az éves költségvetési koncepció kidolgozása c) az éves költségvetési javaslat és végrehajtásáról szóló féléves, háromnegyed éves, éves beszámoló összeállítása d) pénzmaradvány felhasználása e) éves költségvetés módosítása f) az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet előkészítése g) önkormányzati vagyongazdálkodási ügyek h) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás i) helyi adók bevezetése j) önkormányzati intézmény alapítása, megszüntetése k) társulásban való részvétel l) az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatásának igénylésére pályázat benyújtása m) alapítvány létrehozása

15 (5) A bizottság közreműködik önkormányzati intézmények alaptevékenységi, kiegészítő vállalkozási tevékenységi körének meghatározása előkészítésében. (6) A bizottság ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. Vizsgálati megállapításait a képviselőtestület elé terjeszti. A testület a szükséges intézkedéseket megteszi. (7) A bizottság a Képviselőtestület által átruházott hatáskörében az alábbi feladatokat látja el: a) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester tekintetében, kivéve az illetmény megállapítást és a fegyelmi felelősségre vonást, b) véleményezi a vagyonrendelet előírásai szerint a vagyontárgyak elidegenítését. ÜGYRENDI BIZOTTSÁG 31. (1) A bizottság közreműködik az önkormányzat szervezeti, működési, rendeletalkotási és egyéb szervezési feladatainak ellátásában. (2) Kivizsgálja a polgármester által átadott, az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezést. A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről (3) Lebonyolítja a képviselőtestület hatáskörébe tartozó választásokat. (4) Közreműködik a Képviselőtestület rendeleteinek előkészítésében (5) Ellenőrzi a képviselőtestület rendeleteinek, határozatainak végrehajtását. (6) Előkészíti és megszervezi a helyi népszavazás lebonyolítását. (7) Véleményezi a hivatali ügyrendet, és az ügyfélfogadás rendjét. (8) A bizottság véleményezése szükséges az alábbi képviselőtestületi döntések előkészítéséhez: - képviselőtestületi munkaterv elfogadása, - Szervezeti és Működési Szabályzat kidolgozása, módosítása, kiegészítése - Elvégzi a polgármester és a képviselők által benyújtott vagyonnyilatkozat vizsgálatával, nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. (9) Figyelemmel kíséri az önkormányzati rendeleteket és határozatokat, javaslatot tesz azok módosítására, kiegészítésére, vagy új rendelet alkotására. SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG 32. (1) A bizottság közreműködik az önkormányzat szociális, családsegítő, gyermek-és ifjúságvédelmi, valamint gyermekjóléti feladatainak ellátásában (2) Közreműködik a feladatkörét érintő rendeletek előkészítésében. (3) Közreműködik a szociális ellátás, a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetének elemzésében (4) A bizottság véleménye szükséges az alábbi képviselőtestületi döntések előkészítéséhez: a) a lakáscélú támogatások odaítélése, b) szociális intézmények munkájának és szociális feladatok ellátásának értékelése c) a gyermekvédelmi munka értékelése és feladatainak meghatározása

16 (5) A bizottság a képviselőtestület felhatalmazása alapján átruházott hatáskörben az alábbi feladatokat látja el: a) dönt a lakásfenntartási támogatásról, b) átmeneti segélyt állapít meg, c) javaslatot tesz a lakáscélú támogatás odaítéléséről d) dönt a méltányossági jogcímen megállapítható ápolási díjról (6) A bizottság kapcsolatot tart fenn a Remény Nagycsaládosok Egyesületével, a Területi Gondozási Központtal, és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. (7) A bizottsági ülésre szükség szerint meg kell hívni az iskolai és óvodai ifjúságvédelmi felelősöket, védőnőket, Gondozási Központ vezetőjét és a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját. Ideiglenes bizottság 33. (1) A képviselő-testület meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra ideiglenes bizottságot alakíthat. (2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja. (3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik. A bizottságok működése 34. (1) Az állandó és ideiglenes bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester és a polgármesteri hivatal köztisztviselője nem lehet bizottság elnöke, illetve tagja (2) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. (3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. (4) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható. 35. (1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét az Ötv. és az SZMSZ keretei között maga állapítja meg, amelyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni. (2) A bizottság éves munkaterv alapján működik. A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen

17 (3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt. 36. (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek. (2) A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára (3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester és a jegyző. (4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnöke esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. (6) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az e rendeletben 11. (2) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni. (7) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről annak elnöke ad tájékoztatást. 37. (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá. (2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről. (4) A bizottság a tevékenységről évenként beszámol a képviselő-testületnek. (5) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. VII. Fejezet A TISZTSÉGVISELŐK A polgármester 38. (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. (2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően a képviselő-testület alakuló ülésen az SZMSZ 27. (1) bekezdés szerint esküt tesz a testület tagjai előtt

18 (3) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket: az illetmény megállapítása, a jutalmazás, összeférhetetlenség kimondása, a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása, az anyagi felelősség megállapítása. (4) A polgármester megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1- jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. (5) A polgármester a képviselőtestület felhatalmazása alapján átruházott hatáskörben az alábbi feladatokat látja el: a) temetési segélyt állapít meg, b) elbírálja a rendkívüli segély iránti kérelmeket, 39. (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai: a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit b) képviseli az önkormányzatot c) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját; d) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat; e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését; f) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt. (2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően: a) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat; b) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben; c) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek; d) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról; e) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét; f) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat; (3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen: a) indítványozhatja a bizottság összehívását; b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz. (4) A polgármesteri hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok: a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt; b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

19 c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásnak, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására; d) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét; e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében (5) A polgármester a polgármesteri hivatalban a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt ügyfélfogadási rend szerint fogadónapot tart. 40. A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata alapján keresetet nyújthat be a polgármester ellen a Csongrád Megyei Bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. Az alpolgármester 41. (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármester társadalmi megbízatással tölti be tisztségét (3) Az alpolgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket: a) megválasztás, b) az illetmény megállapítása, c) összeférhetetlenség kimondása, d) a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása, e) az anyagi felelősség megállapítása. (4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. (5) A polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester látja el a polgármester helyettesítését a képviselőtestület összehívása és vezetése tekintetében. (6) A polgármester és az alpolgármester egyidejű, tartós akadályoztatása esetén a képviselőtestület összehívása és vezetése a Pénzügyi Bizottság elnökének feladata. (7) Tartós akadályoztatásnak minősül: a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat; b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés; c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság; A jegyző 42. (1) A képviselő-testület pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A jegyző kinevezése határozatlan időre szól

20 (2) A jegyző kinevezéséről a képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt. (3) A jegyző távolléte esetén helyettesítéséről köteles gondoskodni a Hivatal dolgozói közül kijelölt, megfelelő képesítéssel rendelkező személy útján. Tartós akadályoztatása esetén a helyettesítéséről a Képviselőtestület dönt megfelelő képesítéssel rendelkező személy megbízásával. (4) A jegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a Polgármester gyakorolja. 43. (1) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a feladatkörében: a) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében, de a kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármester által meghatározott körben a polgármester egyetértése szükséges; c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén; f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben g) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel h) A polgármester irányításával előkészíti a képviselőtestület, és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket. i) Tájékoztatja a képviselőtestületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről. j) Szervezi a jogi felvilágosító munkát. k) ellátja a testület, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat, l) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, és azt a polgármesterrel együtt aláírja, m) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő új vagy módosított jogszabályokról n) A jegyző a költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezetet elkészíti, és a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti és a bizottságok elé terjeszti a képviselőtestületi ülés előtt legalább 15 napon belül. (2) A jegyző egyéb feladatai: a) A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt, megszervezi annak munkáját. b) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket; c) szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját; d) ellátja a polgármesteri hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat; e) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is; f) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben; g) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára; h) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról;

21 i) A jegyző felelős a képviselőtestület és szervei tevékenységének törvényességéért Polgármesteri Hivatal működésének törvényességéért és eredményességéért. (3) A jegyző a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt ügyfélfogadási rend szerint fogadónapot tart. VIII. Fejezet A POLGÁRMESTERI HIVATAL 44.. (1) A képviselőtestület Üllés Község Képviselőtestülete Polgármesteri Hivatala elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre. A Polgármesteri Hivatal önálló költségvetési szerv. (2) Székhelye: 6794 Üllés, Felszabadulás utca 40. (3) A képviselő-testület a polgármesteri hivatal irányítását döntésein keresztül látja el. (4) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti. 45. (1) A polgármesteri hivatal önálló költségvetési szerv. (2) A polgármesteri hivatal belső tagozódása: a) Polgármester b) Jegyző c) Titkárság d) Okmányiroda e) Pénzügyi és Gazdálkodási Iroda f) Közművelődési és Pályázatírási Iroda g) Műszaki Iroda h) Szociális és Anyakönyvi Iroda i) Adóiroda j) Ügyfélszolgálati Iroda k) Technikai Csoport 46. (1) A polgármesteri hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével kapcsolatos, valamint a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság. (2) A települési képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a hivatal köteles intézkedni, illetve tizenöt napon belül érdemi választ adni. 47. (1) A polgármesteri hivatal igény szerint köteles az önkormányzat és a hivatal működésével, a község életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek, valamint a bizottságoknak

22 (2) A polgármesteri hivatal köztisztviselőjét a tudomására jutott szolgálati és üzleti titok, valamint személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnése után is fennáll. 48. (1) A polgármesteri hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza. (2) A Szervezeti és Működési Szabályzat naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik. IX. Fejezet ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS 49. (1) A képviselőtestület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében együttműködési megállapodást köthet feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében. a) más helyi önkormányzatokkal b) a megyei önkormányzattal, a község érdekében álló fejlesztési és a lakossági ellátását közvetlenül érintő ügyekben, c) nem önkormányzati szervekkel. (2) A képviselő-testület a rendelkezésére álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak. (3) A társulás célja és rendeltetése: a) tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése; b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása; c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása; (4) Az együttműködési megállapodást a polgármester köti meg, hatályba azonban a képviselőtestület jóváhagyásával lép. (5) Az együttműködési megállapodás megvalósításáért a polgármester felelős. (6) Az önkormányzat társulásait az 4. sz. függelék tartalmazza