edupress nagyító publicisztika arcél kultúra életmód melléklet impresszum Az Educatio Press hírei 4-5

Átírás

1

2

3 tartalom edupress Az Educatio Press hírei 4-5 impresszum országos felsõoktatási magazin Megjelenik havonta az egyetemi és fõiskolai lapok terjesztési pontjain, országosan. Online-megjelenés: Kiadja: az SSH Kft. Felelõs kiadó: a Kft. ügyvezetõje Lapigazgató: Kisfalvi Gábor Hornyák Tibor fõszerkesztõ Gyõrffy Zoltán fõszerkesztõ-helyettes Zsigri Judit fõszerkesztõ-helyettes Horváth Ágnes szerkesztõ Lakatos Emese olvasószerkesztõ Dobos Szilvia korrektor Régiók szerinti Szerkesztõbizottság: Hamvas László Észak-Alföld a Debreceni Campus Kht. ügyvezetõ igazgatója Pató Sándor Közép-Dunántúl az Egyetemünk, a Veszprémi Egyetem hivatalos újságjának lapigazgatója Jancsák Csaba Dél-Alföld a Hökkentõ, a szegedi hallgatók lapjának felelõs kiadója, a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió Ifjúsági Szövetség elnöke Szabó Zsolt Közép-Magyarország a Mûhely, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyetemi Hallgatói Képviselet hivatalos lapjának fõszerkesztõje Gyõrffy Zoltán Dél-Dunántúl a Pécsi Tudományegyetem sajtókommunikációs referense, az UnivPécs fõszerkesztõje Munkatársak: Király Bernadett, Durbák Ildikó, Haág Zalán István, Madácsi László. Lapterv és tördelés: Kun Dávid és Mayer Bálint Címlapfotó: H. Robert ISSN: Terjeszti: a MESE Kht. Szerkesztõség: 1146 Budapest, Szitakötõ utca 12. Tel.: (06-1) Fax: (06-1) szemeszter@szemeszter.hu Értékesítés: MESE Kht Campus Print Média Oktatási Médiaügynökség Tibenszky Móni Lisa Pr- és ügyfélkapcsolati igazgató 1146 Budapest, Szitakötõ utca 12. Tel: (06-1) Fax: (06-1) monilisa@mesekht.hu nagyító Munkaerõpiac a hallgatók szerint 6 A MESE Kht. megbízásából idén õsszel folytatódott a Felsõoktatási Kutatóintézet és az Európai Ifjúsági Kutató-, Szervezetfejlesztõ és Kommunikációs Központ kutatássorozata. Újra Alkotmánybíróság elõtt a FTV? 6 Az Alkotmánybíróságnál már volt normakontrollon a Felsõoktatási törvény, most a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) készül újra jogorvoslatért fordulni az alkotmányossági szervezethez. Magyarul magyaroknak itthon 7 A határon túli magyar fiatalok helyzete a magyarországi felsõoktatásban az európai uniós csatlakozással nem vált könnyebbé. Ha egy fiatal olyan országból szeretne bekerülni egy magyar egyetemre, amely nem az EU tagállama, a státustörvényben foglaltaknak megfelelõen jelentkezhet. Valami örömet sikerült okozni 7 Szilágyi László tudományszervezõként bütyköl (saját megfogalmazása szerint) a Pécsi Tudományegyetemen. Óraadóként azt tanít, amire éppen szükség van. Húszmillió forintot nyert a Legyen Ön is milliomos! címû tévévetélkedõben, nem vállalta, hogy negyvenmillióért megmondja, mi okozta a szarajevói merénylõ halálát. TanREAKTOR 8-9 Pár hete a környezetvédõk tiltakozása ellenére az Országgyûlés elfogadta a Paksi Atomerõmû üzemidejének meghosszabbítását 20 évvel. Annak jártunk utána, hol és hogyan képzik Magyarországon az atomreaktorok szakembereit. Megújult a Felsõoktatási felvételi tájékoztató 10 Német nyelv helyett germanisztika szak indul jövõre mindenhol, de a felvételi tájékoztatóból az is kiderül, ki jelentkezhet katonának. Téged is elérhet! Fontos a tájékozódás légy tisztában az AIDS veszélyével! Ha Norvégiában akarsz tanulni 14 Fjordok, hegyek, éjféli nap és Aurora Borealis. A skandináv ország nem csupán látványosságaival csalogatja a fiatalokat, hanem átlátható, a külföldi diákoknak is sokat nyújtó oktatási rendszerével. Regionális fejlesztések az oktatásért Az Európai Unió által társfinanszírozott Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) egyik fõ prioritása a tudásbázis fejlesztése a turizmus és a városrehabilitáció mellett. Jelentõs eredménnyel zárulhatnak a 17 felsõoktatási projektek Interjú dr. Kolber Istvánnal, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszterrel. publicisztika Oszd meg és maradj uralmon 18 Magyarország, december 5. után. arcél Kubai hangulat, profi énekes 19 Beszélgetés Elsa Valle énekesnõ-szövegíróval. kultúra Vizsgák helyett Téli programajánló. életmód Az óra megmondja, milyen vagy 22 Régen egy életre vásároltak órát az emberek, általában egy-egy jeles alkalomra, például diplomaosztóra vagy karácsonyra, vagy egy szilveszteri buliba. Mediterrán szilveszter 24 Hamarosan itt a vizsgaidõszak, amit hirtelen meg is szakít a karácsony és a szilveszter. Ezt mindenki másképp éli meg. melléklet Télváró december 3

4 edupress december Átadták a Kenneth Rice-díjat Az amerikai üzletemberrõl, Kenneth Rice-ról elnevezett, a család által alapított díjat negyedik alkalommal adták át a Budapesti Corvinus Egyetemen. A évi elismerést Nemeslaki Andrásnak, a Gazdálkodástudományi Kar oktatójának, az E-Business Kutatóközpont vezetõjének ítélte a kuratórium. Összegyûltek az európai hallgatói újságírók Több mint tíz ország hallgatói újságírója gyûlt össze Budapesten novemberben. A Student Press in Europe egy olyan szervezet kialakítását és mûködtetését tûzte ki célul, mely összefogja az európai hallgatói újságírókat. Mindemellett az éves találkozók egy platformot biztosítanak, hogy minden évben találkozhassanak az egyetemi és fõiskolai újságok képviselõi. A budapesti találkozóra 35-en jöttek el. A workshopokon áttekinthették a hallgatói lapkiadás financiális hátterét, hogy mi a szerepe az internetnek az egyetemi sajtó jövõjében, milyen a demokrácia hatása a médiára. Az interneten elérhetõ lesz a szervezet a címen, bõvebb információ a magyar szervezõtõl: Vogel Dávid, davidvogel@tvn.hu. Nemzetközi Villamosenergetikai Konferencia volt Budapesten Határokon átívelõ, globalizálódó, egységes villamosenergia-rendszerrel kapcsolatban osztották meg gondolataikat a Budapesti Mûszaki Fõiskola szervezésében megvalósított Elektro- Tech I. Nemzetközi Villamosenergetikai Tudományos Konferencia résztvevõi november között. A rendezvényt a Szentpétervári Energetikai Egyetem és a Budapesti Mûszaki Fõiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fõiskolai Kar (BMF KVK) szervezte. A megnyitót követõen a résztvevõ országok energiarendszerét mutatták be. A tudósok a Villamosenergia-ipari Kutató Intézetben és a Protecta cégnél folytatták munkájukat a második napon. A konferencia alkalmából több cég kiállított, a rendezvényt a 120 éves a transzformátor idõszaki kiállítás kísérte. Megegyezés született a felsõoktatási mûvészeti képzésrõl Az Oktatási Minisztérium megegyezett a Mûvészeti Egyetemek Rektori Széke képviselõivel. Az Országgyûlés által május 23-án elfogadott törvény a teljes felsõoktatás tekintetében rendelkezik arról, hogy a mesterképzésre felvehetõ államilag támogatott hallgatói létszámkeret az adott évet megelõzõ harmadik évben megállapított új belépõk létszámkeretének 35 százaléka. A mûvészeti képzési terület sajátosságát figyelembe véve ez akár százalék is lehet, szemben az országos 35 százalékos átlaggal. Erre jelenleg jogszabályi garancia nincs, így az elv az elkészült kormányrendelet tervezetében jelenik meg. Új szakok indulnak a Zsigmond Király Fõiskolán A Zsigmond Király Fõiskola megháromszorozta képzési kínálatát, és 9 szakot indít 2006-ban közgazdasági, társadalomtudományi és bölcsészettudományi területen. Az új szakokkal és a bolognai folyamattal kapcsolatban is tájékoztató nyílt napokat tart az intézmény december 7-én, január 12-én és február 2-án. A nyílt napok órakor kezdõdnek az Európa teremben. Szakok: andragógia, emberi erõforrások, gazdálkodás és menedzsment, kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi gazdálkodás, nemzetközi tanulmányok, pénzügy és számvitel, politológia, szabad bölcsészet. Megújuló képzés a Budapesti Gazdasági Fõiskolán Jelentõs mértékben megújul és átalakul az emberi erõforrás-menedzsment képzés a Budapesti Gazdasági Fõiskolán annak az átfogó stratégiai szövetségnek köszönhetõen, amelyet az iskola a humáninformatikai piac vezetõ szolgáltatójával, a Nexonnal kötött. A hosszú távú együttmûködés eredményeként a hallgatók korszerû ismereteket szerezhetnek a humáninformatikai rendszerekrõl, és ezáltal jelentõsen növelhetik késõbbi elhelyezkedésük esélyeit is. Itthon elsõ alkalommal született ilyen átfogó megegyezés oktatási intézmény és piaci szereplõ között, amelynek eredményeként jelentõsen átalakul a fõiskolai képzés egy igen fontos szegmense. Ösztöndíj-kifizetések késésben Hónapokat késtek az ösztöndíj-kifizetések a Budapesti Mûszaki Fõiskolán. Az iskola az új logisztikai rendszert okolja a hibákért, a diákok azonban nyerészkedésre gyanakszanak. A Magyar Nemzet egy hallgatói levélbõl értesült arról, hogy november második feléig nem fizettek tanulmányi ösztöndíjat a diákoknak a Budapesti Mûszaki Fõiskolán. A névtelenséget kérõ fiatal arra gyanakszik, hogy az iskola azért késik a kifizetéssel, mert a juttatásokra elkülönített keret így hónapokig az intézmény számlájára kamatozik. Az iskola szerint távolról sem nyerészkedésrõl van szó. Kártyás Gyula, az intézmény oktatási igazgatója elismerte, hogy sokat késtek a kifizetések, de szerinte a diákok nagy része a napokban megkapta a pénzt. A szakember szerint az iskola hat karából ötnél már rendezték a tartozásokat, egyedül a Keleti Károly Gazdasági Fõiskolai Kar diákjai nem kaptak november 24-éig egy fillért sem. Kártyás közölte: ez csupán négyszáz hallgatót érint, és napokon belül az õ számlájukra is megérkezik a pénz ígérte. (forrás: Magyar Nemzet) Japán magyar Napokat rendeztek Siófokon 2005 Japán és az Európai Unió Közötti Cserekapcsolatok Éve alkalmából rendeztek Japán magyar Napokat november én a Kodolányi János Fõiskola Siófoki Oktatási Központjában. A Japán Magyar Napok része volt egy turizmussal kapcsolatos konferencia, egy országismereti, középiskolásoknak szóló vetélkedõ, valamint egy szakmai kerekasztal-beszélgetés a turisztika különbözõ szakterületeirõl érkezett vendégek részvételével. A program a Japán magyar turisztikai együttmûködés helyzete és fejlesztési stratégiái címû konferenciával indult, melyen megnyitó beszédet mondott Inagawa Teruyoshi, Japán magyarországi nagykövete. A rendezvény második napján zártkörû, szakmai kerekasztal-beszélgetés zajlott a turisztika különbözõ szakterületeirõl érkezett vendégek részvételével. MÁV-jegypénztárat avattak a Nyíregyházi Fõiskolán Vasúti jegyirodát nyitottak a Nyíregyházi Fõiskolán november 30-án. Galó Miklós, a Nyíregyházi Fõiskola általános rektorhelyettese elmondta, a tanulási feltételek megteremtése mellett a hallgatók komfortérzését is javítani kívánják. Ennek érdekében folyamatosan bõvítik belsõ szolgáltatásaikat, az utóbbi idõben postát, pénzintézetet, kis bevásárlóközpontot létesítettek, de eddig még hiányzott a jegypénztár. Az új szolgáltatással az utazni szándékozók gyorsabban, kényelmesebben, sorban állás és külön utánajárás nélkül juthatnak vasúti menetjegyhez. A menetjegyváltás lehetõsége egyelõre csak a belföldi vasúti viszonylatban biztosított, de az IC vonatokra is lehet jegyet váltani, és IC pótjegy, valamint kerékpárjegy is kapható. A fõiskola és a Magyar Államvasutak együttmûködésében kialakított pénztárat jelenleg a MÁV dolgozói üzemeltetik, azonban hamarosan már a Hallgatói Centrum Kht. végzi a tevékenységet. etwinning együttmûködés a nemzetek iskolái között Kétnapos szakmai konferenciának és workshopnak adott helyet a budapesti Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ november én. A 17 országból érkezett pedagógusok és képviselõk részvételével zajló rendezvény középpontjában az etwinning program állt, melynek célja, hogy lehetõvé tegye az európai uniós tagállamok, valamint Norvégia és Izland oktatási intézményei között a testvérkapcsolatok kialakítását elsõsorban az Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) eszközeinek segítségével. Egyesül Szarvas, Mezõtúr és Szolnok Némi huzavona után immár kormánydöntés teszi lehetõvé, hogy a Tessedik Sámuel Fõiskola Mezõtúri Fõiskolai Kara január elsejétõl a Szol- 4

5 edupress noki Fõiskolához tartozzon írja az Új Néplap. A szolnoki gazdasági és a mezõtúri mûszaki és agrár szakok közelebb kerülnek egymáshoz, sõt jól kiegészítik egymást. Az egyesülés nyomán új szakok jöhetnek létre. A változást követõen a mezõtúri kar szervezetileg átkerül a dél-alföldi régióból az észak-alföldibe, és mivel az Európai Unió pályázatai elsõsorban régiós szinten jelennek meg, könnyebb és várhatóan eredményesebb is lesz így az együttes részvétel ezeken. Mezõtúr korábban is jól állt a tudományos fokozattal rendelkezõ oktatók arányát tekintve, a Szolnoki Fõiskola pedig az utóbbi 3-4 évben ledolgozta ebbéli hátrányát. Vagyis a két felsõoktatási intézmény ezen a téren is nyer az egyesüléssel. Együttmûködik az Oracle és a BME Együttmûködési keretmegállapodást írt alá az Oracle Hungary, a világ egyik vezetõ számítástechnikai cége és a BME december 2-án. A Fortune magazin 100-as listáján 97 cég az Oracle megoldásait alkalmazza a színvonalas információszolgáltatás és intelligens döntéshozatal érdekében. Az együttmûködés keretében a vállalat létrehozza az Oracle professzori ösztöndíjat, valamint a szakképzési hozzájárulás terhére támogatást nyújt a Távközlési és Médiainformatikai Tanszék és a Simonyi Szakkollégium részére. A gyõri jogászképzés tízéves jubileuma A tízéves jubileum alkalmából Gyõr Megyei Jogú Város az alapító atyák érdemét elismerve Bisinger József ezüst érmet adományozott dr. Bihari Mihály egyetemi tanárnak, az Állam- és Jogtudományi Intézet alapító igazgatójának, a jogász szak szakfelelõsének, a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága elnökének. A rangos elismerést vehette át professor emeritus dr. Ficzere Lajos, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának egykori dékánja, a Gyõri Jogi Intézet korábbi igazgatója, a Felsõoktatási és Tudományos Tanács elnöke, az Európai Jogakadémia elnöke. Dr. Mezey Barna egyetemi tanárnak, az ELTE Állam-és Jogtudományi Kar dékánjának, a gyõri intézet oktatójának a képzés megszervezésben, folytatásában végzett tevékenységét ugyancsak az ezüst érem adományozásával ismerte el Gyõr városa. Kiemelkedõen eredményes oktatásszervezõi munkájáért Bisinger József ezüst érmet kapott dr. Szalay Gyula, a gyõri egyetem Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatója is. Összevonták a közalapítványokat Kormányzati intézkedés alapján szeptember 21-i hatállyal megtörtént a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány (KOMA), a Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány (NKK), az Esély a Tanulásra Közalapítvány, a Bursa Hungarica Közalapítvány és az Országos Kiemelésû Társadalomtudományi Kutatások Közalapítvány (OKTK) egyesítése az Oktatásért Közalapítvány (OKA) keretében. A kuratórium elnöke dr. Báthory Zoltán, az MTA Pedagógiai Bizottságának elnöke, az elnökség tagjai dr. Szamel Katalin, dr. Furmanné dr. Pankucsi Márta, dr. Bretter Zoltán, dr. Vekerdy Tamás egyetemi tanárok, Horn György, a Független Pedagógiai Intézet igazgatója és Singer János kollégiumigazgató. A különbözõ szakterületekhez tartozó pályázatok és tevékenységek intézése alkuratóriumokba sorolva történik, az elnökség csak az átfogó ügyekben egyeztet. Az alkuratóriumokban három-négy kurátor tevékenykedik. A diákigazolványra is felkerül az oktatási azonosító Jövõ szeptembertõl a diákigazolványokra is felkerül az oktatási azonosító szám mondta Magyar Bálint miniszter. A számmal egységes adminisztráció valósul meg az oktatásban, de a segítségével kiszûrhetõk lesznek a jogtalanul igénybe vett támogatások, kedvezmények is. Az egységes oktatási azonosító használatával egy diák tanulmányai nyomon követhetõk lesznek az általános iskolától egészen az egyetemi képzést követõ továbbképzésekig, felnõttképzési programokig. Az azonosító másik funkciója, hogy segítségével kiszûrhetõk a jogtalanul igénybe vett állami támogatások. A korábbi rendszerben, ha egy diák másik iskolába jelentkezett át, elõfordult, hogy az elsõ intézmény továbbra is igénybe vette a diák után járó állami normatívát. Az egységes oktatási adminisztrációval elejét lehet venni a bizonyítványok hamisításának is tette hozzá Magyar Bálint. Az azonosítóval a döntéshozók pontosabb képet kaphatnak az oktatás helyzetérõl, és lehetõség nyílik felmérések és PISA-típusú vizsgálatok hatékonyabb lebonyolítására is. A diákoknak megküldött azonosítón a számon kívül a név és a születési adatok szerepelnek majd. A kártya nem váltja ki a diákigazolványt, de a szám jövõ szeptembertõl felkerül a diákigazolványra is. A felsõoktatási hallgatók az új törvény hatályba lépése után, várhatóan tavasszal kapják meg a számot. I. Alternatív hajtású jármûvek versenye Gyõrben a Széchenyi István Egyetem Hallgatói Külügyi Bizottsága meghirdeti az I. Alternatív hajtású jármûvek versenyét. A megmérettetésre olyan 2-7 fõs csapatok jelentkezését várják, amelyek tagjai vállalják egy alternatív energiaforrás felhasználásával mûködtetett jármû megtervezését, elkészítését és azzal a versenyen való részvételt. A szervezõk célja, hogy a versenyen indulók számára egy olyan lehetõséget biztosítsanak, melynek során az elméleti oktatás alatt keletkezõ innovatív ötletek megvalósulhatnak. A megmérettetésre készített modellek akár egy késõbbi tudományos tevékenység vagy szakmai fejlesztés alapjai is lehetnek. A résztvevõk a számukra rendkívül értékes szakmai és gyakorlati tapasztalat mellett komoly tárgyi és pénzdíjban részesülnek, a fõdíj 100 ezer forint. A jelentkezési határidõ január 31. A rendezvénnyel kapcsolatos elérhetõségek és bõvebb információk a hok.sze.hu/ehkb weboldalon találhatók. RÖVID HÍREK Jóváhagyták az Európai Unió tagországaiból érkezett oktatásügyi miniszterek a 2007 és 2013 közötti idõszakra vonatkozó oktatási és ifjúsági programot jelentette be Brüsszelben Ruth Kelly brit oktatásügyi miniszter és Ján Figel európai biztos. Már megjelent az OFIK honlapján, a Felvi.hu-n azoknak a tantárgyaknak a listája, amelyeket az egyes képzési területekhez érettségi tárgyként választhat a végzõs középiskolás. A Kaposvári Egyetemen november án a Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj várományosai és tulajdonosai számoltak be kutatási eredményeikrõl. ekormányzati Díjat kapott az Educatio Kht. Országos Felsõoktatási Információs Központja (OFIK) a felsõoktatási információs szolgáltatásért, a illetve az e-jelentkezés létrehozásáért. Harmadik alkalommal rendezték meg a Nemzetközi Kepes György Tudományos Mûvészeti Szimpóziumot november 14- én Egerben, a Kepes György Vizuális Központban. Életének 71. évében elhunyt dr. Kocsis Károly, a Szent István Egyetem professor emeritusa, a mezõgazdaság-tudomány kandidátusa, a jogelõd Gödöllõi Agrártudományi Egyetem (GATE) volt rektora. Achim Deboeser, a Symantec közép-európai régiójának alelnöke, valamint dr. Sima Dezsõ egyetemi tanár és fõigazgató avatta fel a Budapesti Mûszaki Fõiskola Neumann János Informatikai Fõiskolai Karán a Symantec támogatásával létesített Biztonságtechnikai Kompetencia Központot. Harmadszor tartott kurzust a Dunaújvárosi Fõiskolán Albert Hack, a Mercedes legendás karosszériatervezõje. A szakember a fõiskola tudományos konferenciasorozatán is részt vett. Automobilizmus a 21. században címmel rendeztek konferenciát november 28-án, és a Haris Autómúzeum és a Közlekedési Múzeum közös autókiállítását is megnyitották a BME Aulában. Az Angliában mûködõ Nemzetközi Biográfiai Központ (International Biographical Centre, Cambridge) évi publikációs teljesítménye alapján az év emberének választotta dr. Gere Tibort, a gyöngyösi Károly Róbert Fõiskola professzorát. Sprache(n) und Literatur(en) im Kontakt címmel november én immáron harmadik alkalommal rendezett nemzetközi germanisztikai konferenciát a Német Nyelv és Irodalom Tanszék a Berzsenyi Dániel Fõiskolán december 5

6 nagyító Munkaerõpiac a hallgatók szerint A MESE Kht. megbízásából idén õsszel folytatódott a Felsõoktatási Kutatóintézet és az Európai Ifjúsági Kutató-, Szervezetfejlesztõ és Kommunikációs Központ kutatássorozata. Mit gondolsz, ha végzel, mennyi idõ elteltével fogsz állást találni? Az idén novemberi kvantitatív, azaz nagyszámú, de nem reprezentatív adatfelvétel elsõ eredményeivel itt, az Aktív Szemeszter oldalain szembesülhet a közvélemény. Szembesülhet, hiszen az õszi kérdõív tartalmazott olyan kérdéseket is, amelyek már nemcsak szûken a hallgatói életet és az ahhoz kapcsolódó szokásokat firtatják, hanem az egyetemisták, fõiskolások vágyairól, jövõjükkel kapcsolatos konkrét félelmeikrõl vagy ezek hiányáról is képet festenek. A hallgatók 18 százaléka tartja valószínûnek azt, hogy a közeljövõben terrortámadás éri Magyarországot, 80 százalékuk azonban nyugodtan alszik. A megkérdezettek majd 1/3-a úgy tervezi, hogy a késõbbi elhelyezkedés érdekében már tanulmányai alatt gyakornokként dolgozik, és az adott pozíciót talán a diploma megszerzése után is megtarthatja. A diákok 19 százaléka szerint van esély arra, hogy három hónapon belül végzettségének megfelelõ állást talál, újabb 19 százalék pedig a fél éves munkakeresési idõt tartja reálisnak. A legpesszimistábbak, akik szerint 2-3 éven belül sem lehet megfelelõ munkát találni, viszonylag kevesen vannak, hiszen a kutatásban részt vevõk 3 százaléka gondolja ilyen nehéznek az iskola befejezése utáni elhelyezkedést. A cégek különféle csatornákon keresztül próbálják megtalálni a potenciális új munkaerõt. A lehetõségeket szétválasztva a hallgatók majd 90 százaléka véli úgy, hogy informális úton, személyes és ügyfélkapcsolatokon keresztül tud bekerülni egy céghez. A megkérdezettek 60 százaléka számít anyaintézménye segítségére tanszéki kapcsolatok révén. A tanulmányi szerzõdés nem népszerû a diákok körében, csak 28 százalék menne bele egy ilyen egyezségbe. Az állásbörzéken leadott önéletrajzok célba érése, a hirdetések, illetve az on-line állásközvetítõk révén történõ jelentkezés szintén sikeres lehet a válaszadók 69 százaléka szerint. A munkaügyi központ és a fejvadász cégek szolgáltatásait 50 százalékuk venné igénybe. Ha pedig egy vonzó pozíció betöltésének feltétele a költözés lenne, fájó szívvel ugyan, de 60 százalékuk ennek a kérésnek is eleget tenne. LakatosEmese Már hallgatóként keres gyakornoki állást 1 hónapon belül állás, szakmában 1 hónapon belül állás, nem szakmában 3 hónapon belül állás, szakmában 3 hónapon belül állás, nem szakmában 6 hónapon belül állás, szakmában 6 hónapon belül állás, nem szakmában 1 éven belül állás, szakmában 1 éven belül állás, nem szakmában 2-3 éven belül nem talál állást december Újra Alkotmánybíróság elõtt a FTV? Az Országgyûlés november 29-én elfogadta az új Felsõoktatási törvényt. Így elindulhat a magyar felsõoktatás történetének legátfogóbb és legradikálisabb reformja. Az Alkotmánybíróságnál már volt normakontrollon a törvény, és most a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) készül újra jogorvoslatért fordulni az alkotmányossági szervezethez. A HÖOK Alkotmánybírósághoz fordul a Felsõoktatási törvény elfogadását követõen errõl döntött a HÖOK Választmánya december 1-jén, csütörtökön. Szerintük ugyanis két rendelkezés is jogorvoslatot igényel. Hallgatók a gazdasági tanácsban Mivel az irányító testületeket felváltó gazdasági tanácsokban csak felsõfokú végzettséggel rendelkezõk kaphatnak helyet, ezért ide a hallgatók képviselete nem egyértelmûen kerülhet be. Az Oktatási Minisztériumnál elmondták, azzal, hogy csak felsõfokú végzettséggel lehet bekerülni a gazdasági tanácsba, épp az Alkotmánybíróság kérésének megfelelõen jártak el. A tárcánál azt is hangsúlyozták, egy gazdasági tanácsban erõsebb kompetenciával kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki egy intézmény gazdasági-stratégiai tanácsadó szervében dolgozzon. Egyébként a hallgatók közül bekerülhet az, aki másoddiplomás vagy PhD-képzésben vesz részt, de akár oktatót is jelölhetnek képviseletükre. A HÖOK szerint azonban ez nem elégséges. Megítélésük szerint ez a megszorítás ellentétes az Alkotmánnyal, hiszen a hallgatók jelentõs részét megfosztja attól, hogy részt vegyen a gazdasági tanács munkájában. Schöberl Márton, a HÖOK szóvivõje az Aktív Szemeszternek elmondta, fontos, hogy a hallgatók képviselete az intézmény gazdasági stratégiai tanácsadó szervében is jelen legyen. Régi hallgatók, új rendszer A másik rendelkezés, amit az országos hallgatói szervezet kifogásol, a hagyományos képzésben, vagyis a szeptember 1-je elõtt tanulmányaikat megkezdett hallgatókra vonatkozik. A törvény ugyanis kimondja, hogy az elõírt képzési idõ alatt kell befejezni a tanulmányokat. Viszont, aki egy vagy több félévet külföldön tanul, majd visszajön, itthon nem egyértelmû a helyzete. Vagyis nem tudja a hagyományos képzési modell szerint befejezni tanulmányait. A HÖOK Választmánya úgy véli, a pontatlan és elégtelen törvényi rendelkezéseknek kormányrendeletben történõ bõvebb kifejtése nem elégséges. A hagyományos képzési rendszerben résztvevõknek mindenképpen törvényi garancia kell arra, hogy ne válhassanak az átalakulás veszteseivé. Biztosítva legyen, hogy tanulmányaikat abban a jogszabályi környezetbenk tudják befejezni, amelyben elkezdték. Az oktatási tárcánál elmondták, hogy a Parlament által elfogadott új Felsõoktatási törvény garanciát nyújt arra, hogy mindenki úgy és azon a szakon fejezheti be a képzést, ahol elkezdte. Vagyis azok a hallgatók, akik a felsõoktatásban a tanulmányaikat szeptember 1-je elõtt kezdték meg, változatlan tantervi követelmények mellett, fõiskolai vagy egyetemi szintû végzettséget tanúsító oklevelet szerezhetnek. A törvény nem elõírt képzési idõrõl beszél, hanem folyamatos képzésrõl, mely a képesítési követelményeknek a kreditrendszer keretei közötti teljesítését jelenti. Vagyis ha a hallgató hallgatói jogviszonya folyamatos, lehetõsége lesz a törvény alapján a régi rendszerû képzésben a régi típusú oklevél megszerzésére. A törvényt és a szabályozási formát is egyébként írásban hagyta jóvá az Alkotmány- és Igazságügyi Bizottság és az Igazságügyi Minisztérium. November elején összeültek a szakmai szervezetek egyeztetni, amelyen a HÖOK nem tudott részt venni, mert akkor tartották közgyûlésüket. Schöberl Márton elmondása szerint két nappal az egyeztetés elõtt kapták a meghívót, és jelezték a tárcának, hogy nem tudnak részt venni azon. Ennek ellenére mondta a HÖOK szóvivõje konszenzusról beszéltek az egyeztetést követõen. A minisztériumnál tájékoztattak, az egyeztetésen az összes szakmai szervezet részt vett a HÖOK kivételével, ezt követõen egyébként az OM és a HÖOK külön egyeztettek többször is. H.A. 6

7 nagyító Magyarul magyaroknak itthon A határon túli magyar fiatalok helyzete a magyarországi felsõoktatásban az európai uniós csatlakozással nem vált könnyebbé. Ha egy fiatal olyan országból szeretne bekerülni egy magyar egyetemre, amely nem az EU tagállama, a státustörvényben foglaltaknak megfelelõen jelentkezhet. A törvény szerint a horvátországi, vajdasági, erdélyi és kárpátaljai magyar anyanyelvû fiatalok államilag finanszírozott képzés keretében a magyar oktatási miniszter által évente meghatározott számban folytathatnak tanulmányokat a hazai felsõoktatási intézményekben. A többi külföldi állampolgár viszont csak költségtérítéses képzésben vehetne részt. Ha a leendõ hallgató elérte az államilag finanszírozott képzés ponthatárát, akkor meg kell pályáznia a magyar állam által adományozott ösztöndíjat, amelyet az Oktatási Minisztérium (OM) és a Márton Áron Szakkollégium (MÁSZ) ír ki. Az ösztöndíj segítségével a 2005/2006-os tanévben államilag finanszírozott képzésben 146 hallgató kezdhette meg tanulmányait, ötvenen doktori képzésben vesznek részt, illetve 41 határon túli magyar kapott kutatói ösztöndíjat. Az idén a vajdasági jelentkezõk esetében ötszörös, a kárpátaljaiaknál pedig négyszeres volt a túljelentkezés a pályázatra. A MÁSZ az ország négy nagyvárosában Budapest, Debrecen, Szeged és Pécs mûködtet kollégiumot, ahol a szállásadás mellett oktatási tevékenységgel, pályázatokkal és tanácsadással is foglalkoznak. A külföldi magyar ajkú fiatalok számára létezik egy másik lehetõség is, hogy bekerüljenek egy anyaországi egyetemre. Ha a Balassi Bálint Intézetben elvégzik az egyéves elõkészítõt, és utána sikeres záróvizsgát tesznek a felvételi tárgyakból, akkor vizsga nélkül bejuthatnak a kiszemelt intézmény hallgatói közé. Hatalovics Éva a Miskolci Egyetem nappali tagozatos hallgatója, magyar szakon végzõs. Beregszászon született, ezért ukrán állampolgárnak számít. Az egyetem öt éve alatt többször megpályázta a minisztérium és a MÁSZ ösztöndíját, ám nem kapta meg. Az oka az volt, hogy nem tudott egyértelmûen nyilatkozni abban a kérdésben, hogy a diploma megszerzése után visszatér-e Ukrajnába, vagy hazánkban marad. Az ösztöndíj odaítélésének egyik feltétele ugyanis az, hogy a határon túli magyar hallgatónak az egyetem elvégzése után abban az országban kell tevékenykednie, amelybõl érkezett. Benked László oktatási referens, az Agora Központi Iroda irodavezetõje cáfolta ezt a kijelentést: a hallgató csak addig nem adhatja be a magyarországi letelepedési kérelmet, amíg az ösztöndíjat kapja. Amit a diplomázás után tesz, abba már nem szólhat bele a senki. Az intézkedésnek az az oka, hogy fontosnak tartják a Fotó: Hornyák Tibor Haráton túlról nehéz bejutni a magyar felsõoktatásba külföldi magyar kisebbség fennmaradását, az asszimiláció lassítását. Ennek érdekében a következõ nemzedékkel meg kell ismertetni a magyar kultúrát, illetve biztosítani kell, hogy a tudomány és az oktatás területén magasan képzett értelmiségi személyek dolgozzanak. DurbákIldikó Valami örömet sikerült okozni Szilágyi László tudományszervezõként bütyköl (saját megfogalmazása szerint) a Pécsi Tudományegyetemen. Óraadóként azt tanít, amire éppen szükség van. Húszmillió forintot nyert a Legyen Ön is milliomos! címû tévévetélkedõben, nem vállalta, hogy negyvenmillióért megmondja, mi okozta a szarajevói merénylõ halálát. Végül is kiderült, miben halt meg Gavrilo Princip? Én ezzel nem akarok foglalkozni, szándékosan nem is gondolkodom rajta. Ha mégis más a helyes megfejtés, akkor sem jelöltem volna meg. Miért jelentkezett a játékra, mikor próbálkozott elõször? 2001 környékén kezdték el testnevelés szakos tanítványaim rágni a fülemet, hogy tanár úr, menjen el a Vágó mûsorába játszani. Én elkezdtem akkor nézni a játékot, felmérni, hogy többé-kevésbé testre szabott-e, vagy nem. Akkor akartam jelentkezni, amikor a kérdések 75 százalékát már biztosan meg tudom mondani. Nézte a játékot, és számolt? Igen, folyamatosan. Háromszor is próbálkoztam a sorkérdésekkel, míg végre bejutottam. Van bennem egyfajta makacsság. De a gyorsaság problémáját még nem oldottam meg. A következõ adásra már ismertem az összes rutinfogást: hogyan kell megnyomni a gombot, ezeknek is megvan a maguk trükkje. Aki ujjal elõre akarja nyomni például, az idõt veszít. Azóta sokan keresik. Mi a tapasztalata, milyen az adásba került mûsor fogadtatása? Nem számítottam rá, sõt megdöbbentett. Az ember azt hinné, a világ roppant közömbös, önzõ, cinikus, kíméletlen. De én valami olyat tapasztaltam, ami nagyon érdekes volt. Azt hallottam egy anyukától, Fotó: Rajani Ákos Szilágyi László hogy a nyolcéves kislánya mutatta neki a mûsort a tévében. Mama, figyelj! hajtogatta, és leizzadt a tenyere, annyira izgult. Jöttem haza Pestrõl vonattal, és a vasúti õr külön nekem kinyitotta az ablakot, mondván: Ön dohányozhat. Ledudál a szemeteskocsi sofõrje, és integet egyet. Pesten nem tudtam úgy végigmenni az utcán, hogy pár kilométeren ember ne veregetne hátba. Nem büszkék, örülnek! Azt mondják: ez tetszett. Valami örömet sikerült okozni. De mit gondol, mi fogja meg az embereket, miért örülnek Önnel együtt? Az, hogy ön pécsi, hogy tanár, vagy egy ember közülünk, aki ilyen nagyra vitte? Szerintem ez utóbbiról lehet szó. Rengeteg mû-érték létezik a mai világban, én viszont olyan voltam a tévében, amilyen amúgy is vagyok. Két másik húszmilliós nyertessel együtt a békéscsabai postással, aki ott teker ma is az utcán, és egy kedves hölggyel, aki a virágait öntözi mi egyek vagyunk a sokak között. Itt ülök az irodában, az életem sokat nem változott. Az emberek szurkolnak egy hétköznapi hõsnek. Miközben gyakran emlegetjük, hogy kulturálisan igénytelenek lettünk, tömegek mentek el megnézni a Munkácsy-képeket, a pécsi színházi fesztiválra második nap már nem lehetett jegyet kapni. Mitõl lehet az, hogy kétmillió fölötti nézettségekkel fut ez a kvízmûsor is? Nemcsak azért, mert az emberek kíváncsiak hétköznapi hõsökre, hanem van egy igény arra, hogy mást mutassanak, ami kilóg a sablonból. Ha azt akarjuk, hogy legyen kulturális sokszínûség, abba bele kell férnie ennek is, annak is. RadicsM.Péter december 7

8 nagyító Pár hete a környezetvédõk tiltakozása ellenére az Országgyûlés elfogadta a Paksi Atomerõmû üzemidejének meghosszabbítást 20 évvel. Annak jártunk utána, hol és hogyan képzik Magyarországon az atomreaktorok szakembereit. Saját reaktora van a Mûegyetemnek, az áramot azonban nem onnan nyerik. A szerencsés hallgatók azonban megtapasztalhatják, mit jelent ki-be kapcsolni egy mini atomreaktort. Ami elõször feltûnik, az a rengeteg fehér köpeny és a reaktor tetején látható piros kijelzõ, ami azt mutatja, épp mekkora a reaktor hõteljesítménye. A számláló egyszer csak felpörög, de az emberek arca nyugodt marad, így mi sem pánikolunk. A Dunaparttól légvonalban alig pár száz méterre fekvõ atomreaktort ugyanis azért építették a Mûegyetemre, hogy azon gyakoroljanak a hallgatók. Fontos a kísérletekkel teli oktatás, a méréstechnika ismerete, és az, hogy élesben lássák a hallgatók, hogy mûködik egy reaktor. Pakson nem tehetnék meg, hogy megnézik, hogyan áll le vagy indul el, hiszen akkor nem lenne áramtermelés. Itt ezt is kipróbálják magyarázza dr. Aszódi Attila. Ezzel egyúttal arra is választ kapok, miért nem nyerik innen a mûegyetemi energiát: akkor nem lehetne a kísérletekhez illeszteni a reaktor üzemét. A Nukleáris Technikai Intézet vezetõje azt is elmondja, hogy az itteni reaktor teljesítménye jóval kisebb. Pakson tízezerszer több hõt állítanak elõ, de hát az ebbõl elõállított áram fedezi az ország villamosenergia-ellátásának a 40 százalékát. Az ottani reaktor hõteljesítménye kb megawatt, az oktatóreaktoré pedig 100 kilowatt. Ekkora hõtermelés ellenére még nagyon alacsony vízállás mellett sem növelheti csak három fokkal a Duna hõmérsékletét Paksnál az atomerõmû. Az oktatóreaktor laboratórium is A BME oktatóreaktora nem mûködik állandóan: vizsgaidõszakban leállítják, ekkor végzik a karbantartási munkákat. Szorgalmi Atomlobbi vagy reális döntés? A Paksi Atomerõmû meghatározó létesítménye a magyar villamosenergia-rendszernek, a hazai termelés negyven százalékát adja óta mûködik (az oktatóreaktor tizenkét évvel öregebb), és elsõsorban a lakosság és a közintézmények áramszükségletét biztosítja. A Paksi Atomerõmû biztonsága minden vonatkozásban megfelel az Európai Unióban mûködõ, hasonló korú atomerõmûvekének, ezt a Nyugat-Európai Nukleáris Hatóságok Szövetségének részletes ellenõrzõ vizsgálata is megállapította. A Nukleáris Technikai Intézet szerint nincs más olyan reális megoldás, amely a következõ évtizedekben gazdaságosan, környezetkímélõ módon és folyamatos ellátási megbízhatósággal pótolni tudná a paksi energiatermelést. Fotó: Iván József A tanreaktor kívülrõl TanRE idõszakban is csak akkor megy, ha éppen dolgoznak rajta vagy kísérleteket végeznek. Ez heti három-négy napot jelent, de van, amikor csak tíz percre kapcsolják be. Közben nemcsak a reaktor mûködését tanulmányozzák a hallgatók, hanem például különféle mintákat is besugároznak. A reaktor mellett ugyanis laboratóriumok is találhatók. Vannak olyan mérési gyakorlatok, amikor beleteszünk egy néhány milligrammos mintát a reaktorba, besugározzuk, és utána detektorral mérjük a belõle kilépõ sugárzást magyarázza az intézetvezetõ. Majd hozzáteszi, ezzel pontos elemösszetételt tudnak kimutatni, nagyobb érzékenységgel, mint kémiai eljárással, és többek között régészeti mintákat is vizsgálnak ilyen módszerrel. Némelyik laborban radiokémiai kísérleteket végeznek, máshol nukleáris mûszerekhez szükséges fejlesztéseket. Olyan dolgokat is tesztelünk itt, amiket majd Pakson használni fognak mondja Aszódi Attila. De léteznek úgynevezett alacsony hátterû kamrák is, amelyek kiszûrik a máshonnan jövõ, például kozmikus vagy földkérgi sugárzást, így kis radioaktivitású anyagok összetétele is jól mérhetõ. Az izzó kékség felett A laborok mellett közelrõl megszemléljük a reaktort is. Testközelbõl, ugyanis rajta állunk. Olyannyira, hogy látom, amint a többméteres vízréteg alatt kéken világít a reaktorzóna. Méghozzá magától. Rögtön eszembe is jutnak a középiskolás fizikaórák a protonokról és a körülöttük keringõ elektronokról. Felrémlik a bombatölcsér képe is, a jegyzetfüzetemet gyorsan a hátam mögé rejtem, nehogy beleessen a nyitott medencébe, de az intézetvezetõ megnyugtat, nem történne túl nagy baj. Csak le kellene állítani a reaktort, aztán kihalászni a beesett tárgyat. Azért nem próbálom ki. A fotós közben azt firtatja, miért van daru beépítve az épületbe, kiderül, azért, mert néha nagy tömegeket kell megmozgatni. Például beton sugárvédõ falakat a reaktor lábánál. Ezek takarják azokat a csatornákat, amiken keresztül kivezethetõ a sugárnyaláb, ha éppen egy kísérlethez erre van szükség. Látszatdöntések helyett átgondolt energiapolitikát sürgetnek a civil szervezetek, amelyek többször is tiltakoztak az üzemidõ meghosszabbítása ellen. Nem szakmai alapokon nyugszik, hanem kizárólag az atomlobbi érdekeit szolgálja állítja a Greenpeace, az Energia Klub és a Védegylet. A civil szervezetek azt szeretnék elérni, hogy a veszélyes atomenergiát mielõbb váltsák ki a sokkal biztonságosabb megújuló energiaforrásokkal és energiatakarékossági beruházásokkal. Felelõtlenség az üzemidõ meghosszabbításáról beszélni, amíg a két éve megsérült 3,6 tonna hasadóanyagot sem sikerül eltávolítani a kettes reaktor mellõl teszi hozzá Csáki Roland, a Greenpeace munkatársa. A környezetvédõ szervezet által az ország legveszélyesebb erõmûvének nevezett létesítmény melletti tóban nyugodtan horgásznak a mérnökök 8

9 nagyító AKTOR Elitek és káderek Miközben bámészkodunk, a reaktor vezérlõjében oktatás folyik szlovák nyelven. Az oktatóreaktor a régióban is különleges, sok külföldi diák jön Csehországból, Szlovákiából, Svédországból, Hollandiából vagy éppen Franciaországból. Bár Bécsben és Prágában is van hasonló reaktor, azok mást tudnak. A mi reaktorunkba bele lehet nézni a mûködése alatt is, mert felülrõl nyitott, ún. medence típusú berendezésrõl van szó mondja dr. Aszódi Attila. Persze ez a hazai nukleárisszakember-képzés központja is teszi hozzá. Az atomtörvény elõírja, hogy amíg Magyarországon nukleáris módszereket alkalmaznak az energetika, az ipar, a kutatás vagy az orvoslás területén, addig biztosítani kell ezeknek a módszereknek az oktatását is. Aki ezzel akar foglalkozni, annak nem árt a mûszaki érzék. Ha ez megvan, akkor az illetõ jelentkezhet energetikai mérnöknek, ennek a BSc-képzése szeptemberben indult el a BME Gépészmérnöki Karán, együttmûködésben az oktatóreaktort is üzemeltetõ Nukleáris Technikai Intézettel. Szakirányként már ebben az alapképzésben is választható az atomenergetika a hõenergetika, a villamosenergetika és az épületenergetika mellett, olyan szaktárgyakkal, mint a reaktorfizika, a Fotó: Iván József A kéken izzó hasadóanyag reaktortechnika, az atomerõmûvek termohidraulikája és üzemtana, a nukleáris elektronika és méréstechnika, a nukleáris biztonság, a környezeti sugárvédelem és a radioanalitika. Az új többciklusú képzésben a képzés felét teszik majd ki a laboratóriumi és számítási gyakorlatok, hogy a hallgatók végzés után a BSc diploma birtokában el tudjanak helyezkedni az iparban. Kellenek ezek a szakemberek, õk majd üzemviteli, karbantartási feladatokat látnak el, pl. a Paksi Atomerõmûben fogalmaz dr. Molnár Károly, a BME rektora. A Nukleáris Technikai Intézet oktatja a mérnök-fizikus képzés nukleáris technika moduljába tartozó tárgyait is. A tíz féléves képzésen a mérnök-fizikusok a reaktorfizika, az atomenergetika, a nukleáris biztonság mellett elsajátíthatják a sugárvédelem, a radiokémia és az egyéb nukleáris technikák legfontosabb ismereteit. Fotó: Iván József Az atomerõmû belsõ tere A tervek szerint elindul majd a nukleáris mérnök MSc-képzés is, ahova már gépész- vagy villamosmérnökök is jelentkezhetnek, várhatóan 2009-tõl, de létezik PhD-képzés, sõt egy szakmérnöki posztgraduális képzés, a reaktortechnikai szakirányú továbbképzés is. Az MSc-szakok egy részére már beadta akkreditációs kérelmét a BME, de az akkreditációs bizottság még nem hagyta jóvá. A szakmai szervezetek és az energetikával foglalkozó cégek azonban elfogadták jelenti ki a rektor. Fotó: Iván József A reaktortér Molnár Károly azt is elmeséli, hogy a tudományos képzés mellett oktatnak olyanokat is, akik majd középkáderek lesznek a paksi erõmûben. Ez egy felsõfokú szakképzés, amit Pakson kihelyezett tagozatként mûködtet az egyetem. Az itt végzettek nem kapnak diplomát, de többek lesznek egyszerû technikusnál. Új erõmû tíz éven belül A hazai erõmûvek közül Pakson termelik a legolcsóbban a villamosenergiát, 2004-ben egy kilowattóra 8 forint 30 fillérbe került. Ráadásul környezetkímélõ módon állítják elõ az energiát, az atomerõmû ugyanis nem bocsát ki üvegházhatású, globális felmelegedést fokozó gázokat. Összevetésül, ha a paksi létesítményt korszerû széntüzelésû erõmûvel helyettesítenék, akkor évente 10 millió tonna szén-dioxid kerülne a levegõbe, és egyúttal elfogyasztaná az összes hazai erdõ oxigéntermelését. A nemrég húsz évvel meghosszabbított paksi üzemidõ heves indulatokat váltott ki. Pedig semmi sem indokolja a bezárását, sokkal tisztább, mint egy korszerû hõerõmû mondja Molnár Károly. A rektor, aki egyúttal a Paksi Atomerõmû Rt. igazgatóságának elnöke is, hozzáteszi, Magyarország energiaigénye nõni fog, új erõmûre lesz szükség, és ez csak atomerõmû lehet. Igen, támogatni kell a megújuló energiát, de ezek, mint a napvagy a szélenergia, a hazai födrajzi viszonyok miatt az atomnál sokszorosan többe kerülnek. Ennek a kettõnek egymás mellett kell léteznie. A meghoszabbított üzemidõ még egy kérdést felvet: a nyolcvanas évek elején Paksra került szakemberek nagy része nyugdíjba készül. Az öregedés valós veszély mutat rá Aszódi Attila ig négyszáz mérnök megy nyugdíjba, a jelenlegi képzési intenzitással ennyi atomenergetikai mérnök nem jönne ki a kritikus idõszakban a Mûegyetemrõl. Ezen túl az atomenergetika szakirányon végzõ mérnökök és mérnök-fizikusok egy része külföldre megy, mások hazai energetikai cégekhez vagy például az Országos Atomenergia Hivatalhoz kerülnek. De Paksra is mennek, mert nemrég együttmûködési szerzõdést kötött az egyetem és az erõmû. Ennek értelmében évente majd hallgatónkkal kötnek tanulmányi szerzõdést mondja Molnár Károly. KirályBernadett 9

10 nagyító december Megújult a Felsõoktatási felvételi tájékoztató Német nyelv helyett germanisztika szak indul jövõre mindenhol, de a felvételi tájékoztatóból az is kiderül, ki jelentkezhet katonának. December 15-tõl kapható a Felsõoktatási felvételi tájékoztató (FFT) a könyvesboltokban, az intézményekbe várhatóan még a téli szünet kezdete elõtt eljuttatja az Országos Felsõoktatási Információs Központ (OFIK) a kiadványt. A tájékoztató kék színe marad, de szinte ez az egyetlen, ami nem változik. Más lett a borító, és ha a könyvet kinyitjuk, még több újdonsággal találkozhatunk. Az általános tudnivalókat ismertetõ elsõ fejezet neve Felvételi lépésrõl lépésre, a korábbi Amit minden jelentkezõnek tudnia kell helyett. A Bolognai Nyilatkozat legfontosabb pontjait is megismerhetjük a tájékoztatóból, ezek egyikének, a többciklusú képzésnek pedig szintén külön fejezetet szánnak a kiadványban. A tájékoztató elsõ részébe került a jelentkezési lap kitöltési útmutatója, amit elõzõleg középiskolásokon is teszteltek. Segít egy folyamatábra is, amely azt mutatja, mi a teendõje a jelentkezõnek december 15., a kiadvány megjelenése, és február 15., a jelentkezési határidõ között. Szintén az elsõ fejezetbe kerültek a már megszokott táblázatok, amelyekbõl megtudjuk többek között az egyes intézmények vizsgaidõpontjait, és itt kapnak majd helyet az érettségi idõpontok is, de van olyan táblázat is, amelyik a jövõre érvényes vizsgatárgyakat tartalmazza. Az is szerepel a tájékoztatóban, milyen juttatásokat kaphat egy államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgató, illetve milyen díjakat kell fizetnie az egyes intézményekben. Néhány intézménycsoportnak különleges, a többitõl eltérõ felvételi követelményei vannak, ezeket is külön fejezetben taglalja a könyv. Innen tudjuk meg, milyen gyakorlati vizsga vár azokra, akik tanítónak vagy óvodapedagógusnak jelentkeznek, vagy hogy milyen kötelezettségeik vannak a katonai pályára készülõknek. De azt is megismerhetjük, hogyan változik az új rendszerben a bölcsész- és természettudományi képzés rendszere. Új rendszer a tájékoztatóban is 2006-tól a felsõoktatás átalakul, egymásra épülõ szakok jelennek majd meg az intézményekben. Elsõ körben mindenki alapszakra jelentkezhet, és ha elvégzi a hat-hét féléves képzést, továbbléphet mesterszakra. Ez utóbbi már mélyebb elméleti képzést nyújt majd, keretszáma pedig nagyjából harmada lesz az alapszaknak (azaz ennyivel kevesebb lesz az államilag finanszírozott hely). A hagyományos képzési forma csak néhány szaknál marad meg: továbbra is öthat évet kell tanulnia annak, aki jogász, orvos, gyógyszerész, fogorvos, építészmérnök vagy állatorvos szeretne lenni. A részletes ismertetõnél tehát ahol már karok és szakok szerint találjuk meg a felvételi követelményeket a fejezet elsõ felébe kerülnek az alapszakok és a felsõfokú szakképzés szakjai, a második rész tartalmazza a felsõfokú oklevéllel rendelkezõk számára és a kiegészítõ alapképzésben indított szakokat, illetve ide kerülnek majd késõbb a mesterszakok. Emiatt számos intézmény kétszer is szerepel a tájékoztatóban, hiszen fõleg a nagyobb egyetemeken nem ritka, hogy több képzési forma is megjelenik. Ebben a kettõs bontásban szerepelnek olyan egyházi intézményekben induló szakok, amelyek nem lelkészi, hitéleti hivatásra készítenek fel. A szigorúan vett papi képzések külön fejezetbe kerültek, és szintén külön fejezetbe kerültek a Magyarországon engedéllyel mûködõ külföldi intézmények. Nemcsak a jogi pályára készülõknek szól a kiadvány melléklete, hanem mindazoknak, akiket érdekel a jelentkezés vagy éppen az átalakuló felsõoktatás törvényi háttere. A jogszabályok teljes szövegét a hivatkozások segítségével mindenki megtalálhatja az Interneten vagy nyomtatott törvénytárakban. Az új kék könyv Még egy hasznos táblázat került a könyv végére, ezt fõleg a nem idén érettségizõk forgathatják haszonnal. A felsorolás azt tartalmazza, melyik korábbi egyetemi OFIK-KIADVÁNYOK A Felvételi tájoló 2006 a 13 képzési terület intézményeit mutatja be négy füzetben (1. Agrár, Orvos- és egészségtudomány, Sporttudomány; 2. Bölcsészettudomány, Mûvészeti képzés, Társadalomtudomány, Pedagógusképzés; 3. Gazdaságtudomány, Jogi és igazgatási képzés; 4. Informatika, Természettudomány, Mûszaki képzés, Nemzetvédelmi és katonai képzés). A könyvekben helyet kap az alapszakok leírása, az egyetemek, fõiskolák legfontosabb adatai, sõt, a diploma után várható munkaerõ-piaci helyzet is. Mindehhez CD-melléklet tartozik, amelyben többek között a jelentkezési lapok kitöltéséhez használható audiovizuális prezentációt is találunk. A FELVI rangsor Egyetemek, fõiskolák mérlegen 2006 címet viselõ kiadványban a képzési területek rangsorai mellett helyet kapnak a legnépszerûbb szakok mutatói is. A kötet tartalmazza a jelentkezési/felvételi adatokat, a hallgatói minõséget, az akadémiai potenciált, a hallgatóknak nyújtott szolgáltatásokat és a végzettek munkaerõ-piaci sikerességét. Az Érettségi és felvételi vizsgakövetelmények 2006 kötetben megtaláljuk a kötelezõ és választható érettségi tantárgyak közép- és emelt szintû követelményeit, valamint az új, eddig nem publikált emelt szintû feladatsorokat a leggyakrabban választott érettségi tantárgyakból. A kiadványból megtudjuk azt is, mik a követelményei az intézmények által megadott ún. saját (alkalmassági, gyakorlati, írásbeli és szóbeli) vizsgáknak, és találunk kapcsolódó ajánlott irodalmat is. A Szakirányú továbbképzések 2006 tavaly jelent meg elõször, és egyre nagyobb az érdeklõdés iránta. Azoknak szól, akik már rendelkeznek diplomával, de szeretnék elmélyíteni megszerzett tudásukat, specializálódni kívánnak saját szakterületükön belül. A kötet szerkesztõi összegyûjtötték a hazai felsõoktatási intézmények által meghirdetett programokat; ismertetik a jelentkezés módját és feltételeit, a képzés céljának meghatározását, a fõbb tanulmányi területeket, a számonkéréssel kapcsolatos tudnivalókat, valamint a végzettséggel és elhelyezkedéssel kapcsolatos információkat. A felsõoktatási tájékoztató csak a hivatalos kiegészítéssel együtt érvényes, ez januárban fog megjelenni. vagy fõiskolai szakból milyen alapszak lett. A felsorolás azért is hasznos, mert némelyik szaknak a neve is változott. A bölcsész szakoknál eltûnik például a néderlandisztika és a német nyelv és irodalom, helyettük egységesen germanisztika szak indul. De filozófia vagy mûvészettörténet szakot se keressen senki, a tájékoztatóban már csak a szabad bölcsészet jelenik meg helyettük. KB 10

11

12 nagyító december Beszélünk róla, mégsem tudunk sokat. Mindenesetre eleget biztos nem. Körülöttünk van a vírus ez is, muszáj tudomást venni róla. Terjed az AIDS, a világban már több millió emberéletet követelt, és bár enyhén fertõzött ország vagyunk, nem árt, ha tájékozódunk és többet tudunk a lehetséges veszélyekrõl. A vírus lassan terjed Míg a világon negyvenmillió HIV-fertõzött ember él, 1248 a HIVpozitív betegek száma ma Magyarországon egészen friss, október 31-i adat szerint. Körülbelül 280-an már elhunytak, 300-an pedig nem magyar állampolgárok, csak itt végezték el a tesztjüket. A szakértõk 3-4 ezerre teszik azok számát, akik fertõzöttek, de nem tudnak róla. Ez nem minõsül magas számnak, enyhén fertõzött ország vagyunk. Magyarországon tájékozatlanok az emberek Nagyon tájékozatlanok az emberek nálunk mondja Sasvári Krisztina, az Ifjúsági Vöröskereszt HIV/AIDS programvezetõje. Elhangzott már az AIDS-vírus kifejezés, ami helytelen, mert a HIV a vírus, ami AIDS-betegséget okoz. Az AIDS egy betegség összefoglaló neve: szerzett immunhiányos tünetegyüttes (Acquired Immune Deficiency Syndrome). Magyarországon 1985-ben regisztrálták az elsõ HIV-fertõzöttet, és 86-ban az elsõ beteget. 86 óta van szûrés is. Ezek után, a 90-es évek elején volt egy nagy AIDS-ellenes kampány, például: az ejtõernyõvel érkezõ gumióvszer különbözõ szexualitással kapcsolatos élethelyzeteket mutatott. Az volt a cél, hogy tudassa az emberekkel a védekezési lehetõségeket. Azóta eltelt év, és nem sokan foglalkoznak a betegséggel. Kevés olyan szervezet van, melynek megfelelõ anyagi és emberi feltétele van ahhoz, hogy komoly és hatásos kampányokat tarthasson. AKI ELKAPTA, NEM GYÓGYUL MEG Ha valaki egyszer elkapja a vírust, örökre a szervezetében marad. Amikor kimutatják a vírus ellen termelt anyagot, akkor nevezzük az embert HIV-pozitívnak. Az AIDS-nek több stádiuma van. Az elején van egy heveny HIV-fertõzés, az elsõ és a hatodik hét között alakul ki. Ha kialakul, akkor náthához hasonló tünetei vannak. Ezek meg is szûnnek spontán. Ezt egy tünetmentes szakasz követi, amikor már bárkit megfertõzhet a beteg. Ekkor a szervezetben lappang a vírus, és támadja az immunrendszer sejtjeit, de külsõleg nem látszik a betegség. Ezt követi egy tünetes szakasz, amikor már megjelennek egyéb jellegû tünetek, például nyirokcsomóduzzanat, három hónapnál hosszabb hasmenés, éjszakai izzadás, 10 százalékot meghaladó testsúlyvesztés. AIDS-betegnek akkor nevezünk valakit, amikor elérkezik a negyedik stádiumba. Ekkor már megjelennek társult betegségek, különbözõ vírusos vagy daganatos megbetegedések, mint például a Kaposi-szarkóma. Ezek azért jelennek meg, mert már nagyon gyenge az immunrendszer, és ezek a betegségek okozzák a halált. Fotó: UNADIS/L.Taylor Afrikában él a 40 millió AIDS-es kétharmada Téged is Fontos a tá légy tisztában az A A szifilisz mint misztikus védõszent A Magyar Ifjúsági Vöröskeresztnek (IVK) van egy országos hálózata, az AIDS kortárs képzés. Fiatalok oktatnak, és elõadásokat tartanak a fiataloknak. Természetesen a felkészítésük komoly tanulást és vizsgákat igényel. Tevékenységük során folyamatosan felméréseket végeznek. Ezek nem reprezentatívak, de ahol elõadást tartanak, egy tesztet töltetnek ki az iskolásokkal, ami az AIDS-szel, nemi betegségekkel, szexualitással kapcsolatos. A 3-4 ezer kitöltött tesztet még nem teljesen dolgozták fel, de Sasvári Krisztina elmondta, rendkívül felvilágosulatlanok a mai fiatalok. Azt gondolják, a szifilisz az egyiptomi piramis védõje, nem tudják, mi a meddõség, melyek a külsõ, belsõ nemi szervek. A kötetlen beszélgetések során kiderül, ennek ellenére nagyon szabados a szexuális életük, és divat a homoszexualitás. Nem tudják azonban megfogalmazni, mi az, hogy leszbikus, mi az orális szex, de csinálják. Nem tudnak hatásosan védekezni sem, csak a fogamzásgátlótablettát ismerik, mint védekezést. Az AIDS-rõl már hallottak, de nem gondolják, hogy itt Magyarországon van, vagy hogy õk elkaphatnák. Többek szerint a magyar HIV fertõzöttek száma egymillió, és mégsem tartják problémának. Bárki elkaphatja A fertõzés alapvetõen három úton terjed. Nemi úton hüvelyváladékkal, menstruációs váladékkal és ondóval. Ez a legjellemzõbb a világon. Az anális szex sokkal veszélyesebb a mikrosérülések miatt. Orális szexnél is van veszély, de kisebb. A csók nem veszélyes, mert a nyál nem továbbítja a vírust. A második közeg a vér. Régen a transzplantációnál, vérátömlesztésnél elõfordultak problémák, de 86 óta szûrik a vért, így nem lehet fertõzött vért kapni. Itt inkább a közös tûhasználat a rizikós, az intravénás kábítószer-fogyasztók szempontjából. Fotó: Annie Bungeroth Sokszor a babák az anyatejjel fertõzõdnek meg 12

13 nagyító elérhet! ékozódás IDS veszélyével! Anyáról magzatra is terjedhet a vírus. A baba megfertõzõdhet méhen belül, szülés alatt és szoptatáskor. A fertõzött anyák babáinak körülbelül 70 százaléka úgy születik, hogy nem kapta el a vírust a terhesség alatt, de az anyatejjel megfertõzõdik. Ilyenkor egyébként különleges császármetszéssel szülik a babát. Magyarországon a szexuális úton terjedés a legjellemzõbb, nagyon kevés esetet regisztráltak tûhasználat miatt. Régen a homoszexuálisok között terjedt inkább a kór, most már egyre több a heteroszexuális és nõi beteg. A középkorú emberek között van a legtöbb (35-50), de egyre nõ a fiatalok száma is. A gyilkos vírus Jellemzõ Magyarországon a diszkrimináció Az IVK tesztjének utolsó kérdése azzal foglalkozik, az illetõ el tudna-e fogadni egy AIDS-es vagy homoszexuális fiatalt barátnak. A válaszok szerint nem, éppen azért, mert kevés információjuk van, nem tudják, hogy például a kézfogással nem lehet elkapni. Félelembõl fakadó elutasítás miatt a betegek nem merik elmondani a családnak sem, mert félnek, hogy kitagadják. Erre van példa. Magyarországon mûködik az antidiszkrimináció-ellenes tevékenység, csak éppen a homoszexualitás és az AIDS nem tartozik bele. Szervezetek, amelyekhez fordulni lehet Létezik a Nemzeti AIDS Bizottság, amely kialakította a Nemzeti AIDS Stratégiát. Az Interneten olvasható. Az Egészségügyi Minisztérium honlapján tanácsolja, mindenki a saját érdekében olvassa el a tájékoztatót (!). A civil szervezek szerint a bizottság nem segíti õket, és nem tudják felvenni velük a kapcsolatot, mint ahogy a Társadalom A Szabadságjogokért (TASZ) sem. A TASZ kifejezetten a diszkriminációs problémákkal foglalkozik. A Plusz Egyesület tevékenysége során HIV-pozitív emberekkel tartja a kapcsolatot, az Ifjúsági Vöröskereszt kizárólag prevencióval foglalkozik. Az a céljuk, hogy a fiatal korosztály számára olyan információkat adjanak át, hogy biztonságos Fontos a fiatalok felvilágosítása szexuális magatartást tudjanak kialakítani, tisztában legyenek a veszélyekkel. Nemcsak a HIV/AIDS ellen küzdenek, hanem a nemi betegségekrõl is szoktak beszélni. Tudják, hogyan fertõz, és hogyan lehet védekezni, hogy egyáltalán lehet védekezni. Az ÁNTSZ szintén képez kortársoktatókat, és a BOKA, a Budapesti Orvostanhallgatók Kortársoktató Alapítványa szintén foglalkozik drog és AIDS témával. A Magyar Vöröskereszthez vagy megyei szervezeteihez is lehet kérdésekkel fordulni. (informacio@mivk.hu, vagy info@hrc.hu) KEZELÉS HorváthÁgnes HART a hatékony aktív retrovirális terápia során vírus elleni és immunrendszert segítõ gyógyszereket szednek a betegek. Ez nagyon szigorú, nem mindegy, hogy mellette mit eszik, mikor veszi be. Viszont ha betartja, jelentõsen meghosszabbítható az élete. Hiszen nem a vírus okozza a halált, hanem a társult betegségek. Ilyenkor minden betegséget képes elkapni, és bele tud halni egy tüdõgyulladásba is. Ha valaki semmilyen gyógyszert nem szed, akkor 2-4 év alatt meghalhat. A kezelés nagyon drága, Magyarországon térítésmentes, évente egymilliárd forintot jelent az egészségbiztosítónak. A betegeket Magyarországon a Szent László Kórházban kezelik, a foghúzástól kezdve a komoly mûtétekig mindent ott végeznek el. Fotó: netstudio.hu Fiatalok a véradásért Egy egészséges ember évente 3-4-szer adhat vért. Magyaországon a középkorúak adnak a legtöbbször vért, a férfiak egy kicsit nagyobb arányban vannak jelen, mint a nõk. A fiatalok aránya emelkedõ, de még mindig alacsonyabb annál, ami kívánatos lenne. Ennek a következõ évtizedek vonatkozásában van jelentõsége mondta el dr. Buday-Sántha Andrea, az Országos Vérellátó Szolgálat kommunikációs igazgatója. A véradónak ugyanis egészségesnek kell lennie, nem szedhet gyógyszert, és van egy életkori határa is, 65 év. A mostani középkorosztály, ami a jelenlegi véradók többségét teszi ki, az elkövetkezõ évtizedekben kiesik a véradásból. Éppen ezért az Országos Vérellátó Szolgálat felsõoktatási véradóversenyt indított. A véradóversenyt szeptember 15-én hirdették meg. Az összes felsõoktatási intézmény bekapcsolódhat. Megfelelõ számú véradó esetén az OVSZ és a Vöröskereszt kitelepül az intézménybe, ennek hiányában a helyi vérellátó szervezetnél lehet vért adni (27 ilyen van az országban). A tanév végén összesítenek. Az eredményhirdetés június 14-én lesz, a véradók világnapján. Az elsõ helyezett jutalma egy véradóserleg, valamint a Magyar Vöröskereszt által megõrzött Örökserlegre való felkerülés. Dr. Buday-Sántha Andrea elmondta, a véradók egyébként a legegészségesebb emberek, hiszen rendszeresen visszajelzést kapnak az egészségi állapotukról. Ha véradás során kiderül, valamelyik vizsgálati eredmény pozitív, visszahívják az illetõt, megismétlik a vizsgálatot, és utána továbbküldik oda, ahol kezelni tudják. Ez vonatkozik például a HIV-fertõzésre is. Az anonim AIDSszûrésen kívül egyébként ez a másik legjobb alkalom arra, hogy megmentsük három másik ember életét, és sajátunkat. A versenyrõl bõvebb információ: december 13

14 nagyító Fotó: Magnus Vabø december Ha Norvégiában akarsz tanulni Fjordok, hegyek, éjféli nap és Aurora Borealis. A skandináv ország nem csupán látványosságaival csalogatja a fiatalokat, hanem átlátható, a külföldi diákoknak is sokat nyújtó oktatási rendszerével. Jelenleg mintegy külföldi hallgató tanul Norvégiában, és az Oktatási és Kutatási Minisztérium ezt a számot csak növelni szeretné. Mindezt teszi azért, mert a mobilitást és a nemzetközi együttmûködést legfontosabb feladatai között tartja számon. Az ország egyike azoknak, amelyek a bolognai folyamat legtöbb kritériumának már megfeleltek. Így alap-, mester- és doktori képzésre lehet beiratkozni, illetve bevezették és alkalmazzák az ECTS kreditrendszert. A norvég nyelv mellett tengernyi intézményben lehet angolul is hallgatni az órákat, több mint 170 angol nyelvû mesterképzésük van. Az alapképzésnél már más a helyzet, mert néhány kivétellel szinte mindenhol norvégul folyik a tanítás. Létezik egy ügynökség, amely felülvizsgálja és fejleszti az oktatás minõségét, és a külföldi diákok bizonyítványainak és diplomáinak elismertetésével foglalkozik. Ha valaki tehát úgy dönt, kint folytatja tanulmányait, érdemes személyesen megkeresni õket, mert nagy segítséget nyújthatnak a jelentkezésnél (Norwegian Agency for Quality Assurance in Education, Az országban hat akkreditált egyetem és szintén hat szakosított egyetemi intézmény van. Ezenkívül 25 fõiskolára, két mûvészeti akadémiára és 29 magániskolába lehet jelentkezni. Norvégia földrajzi elhelyezkedése miatt elég nagyok a távolságok, ami nem jelent minõségbeli különbséget. A Svalbard-szigetektõl Oslóig ugyanolyan magas színvonalon folyik az oktatás. Bergen, Stavanger, Tromsø, Trondheim és a fõváros ad otthont a legnépszerûbb kampuszoknak. A mûvészeti és tudományegyetemeken tanítás és kutatás is folyik. Úgynevezett elsõ és második diplomához szükséges kurzusokat kínálnak, amelyeket 4-7 év alatt végezhetnek el az érdeklõdõk. A jelentkezés egyszerû A kiválasztott egyetemet vagy fõiskolát kell megkeresni, melytõl a formanyomtatványok beszerezhetõk. A külföldi diákoknak általában január 15. és március 15. között kell elküldeniük jelentkezésüket, így augusztusban már megkezdhetik tanulmányaikat. Az alapképzésnél követelmény az érettségi bizonyítvány és iskolától függõen a norvég nyelv ismerete. A mesterkurzusnál az intézmények maguk döntik el a jelentkezõ addigi tanulmányi eredményei alapján (bachelor), hogy felveszik-e. Vizsgát kell tenni, ha a tanulónak ez egyébként is kötelezõ lenne saját hazájában. Ezenkívül manapság szinte minden egyetem kínál rövidebb vagy hosszabb távú külföldi tanulási lehetõséget diákjainak. Az egyik legismertebb ilyen program az Erasmus, melyrõl a magyar anyaintézmények adnak tájékoztatást. Díjak és támogatások Néhány magánegyetemtõl eltekintve minden felsõoktatási intézmény az államhoz tartozik, éppen ezért tandíjat nem kell fizetni, noha bizonyos professzionális és speciális oktatási programok díjkötelesek. Bár tandíj nincsen, létezik egy úgynevezett szemeszterdíj, amely norvég korona. Ez a vizsgák letételének alapfeltétele. A jó hír, hogy az összeg kifizetésével automatikusan a helyi diákszervezet tagjaivá válnak a diákok, amely egészségügyi biztosítást és tanácsadást nyújt, lehetõvé teszi a sportlétesítmények használatát és a kulturális eseményeken való részvételt. A szemeszterdíj alapján adják ki a diákigazolványokat is, mellyel olcsóbb a helyi közlekedés. A megélhetés, fõleg a norvég árak miatt, nem könnyû, de nem megoldhatatlan. Többféle támogatást lehet igénybe venni. Érdemes felkeresni még itthon az anyaintézmény nemzetközi irodáját, amely felvilágosítást ad arról, melyik norvég egyetemmel áll szerzõdésben. A pénzügyi támogatás függ attól, melyik országból származik a tanuló, ott hová jár, milyen eredménnyel zárta eddigi tanulmányait, illetve milyen képzésre szeretne beiratkozni Norvégiában. Az ottani kormány magyar diákoknak is kínál ösztöndíjat. A támogatás legfeljebb egy tanévre szólhat ( Egy másik megoldás a diákhitel felvétele. A Norvég Állami Oktatási Kölcsön Alaphoz elsõdlegesen saját állampolgáraik fordulhatnak, de bizonyos esetekben külföldiek is élhetnek a lehetõséggel. Az elbíráláshoz szükséges a tartózkodási engedély, és a származási helyet is figyelembe veszik. A minisztérium adatai szerint jelenleg körülbelül 9000 külföldi tanul az országban az állami hitel segítségével. ( Szálláslehetõségek Az adott egyetemhez tartozó diákjóléti szervezet foglalkozik a hallgatók elhelyezésével. Általában kollégiumi szobákat és apartmanokat adnak bérbe, de magánszállásokról is tájékoztatást adnak. Az árak várostól és felszereltségtõl függõen korona között mozognak. Azt tanácsolják az újoncoknak, hogy egy hónapra legyen legalább 8000 norvég koronájuk, amely magában foglalja egy átlagos diákszállás árát is (2500 NOK). A hallgatók maximum heti 20 órában munkát is vállalhatnak, amivel megkönnyíthetik kinti életüket. Érdemes felvenni a kapcsolatot a norvég Nemzetközi Diákegyesülettel, ami egyben érdekvédelmi szerv is. (International Students Union, További információ: LakatosEmese

15

16 nagyító Regionális fejlesztések az oktatásért Az Európai Unió által társfinanszírozott Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) egyik fõ prioritása a tudásbázis fejlesztése a turizmus és a városrehabilitáció mellett. Ehhez szervesen kapcsolódik az egyetemek, fõiskolák és a helyi szereplõk együttmûködésének serkentése. A os költségvetési idõszakban e területen számos pályázó valósíthatja meg elképzeléseit. épülõ laboratóriumban folyó gyakorlatközpontú orvosképzés során lehetõség nyílik az általános orvosi gyakorlatban alapvetõen fontos technikák, életmentõ eljárások, mûfogások, hagyományos és új eszközös beavatkozások elsajátítására és gyakorlására. Ez új távlatokat nyílt a régió orvosképzése számára. Magyarország másfél évvel ezelõtt csatlakozott az Európai Unióhoz, melynek teljes jogú tagjaként részesül a közösség területfejlesztésre fordítható forrásaiból. A Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Fejlesztés Operatív Programja a dr. Kolber István tárca nélküli miniszter által felügyelt Országos Területfejlesztési Hivatal struktúrájában kapott helyet. Fotó: EduPress Fotó: EduPress Pécsen munkaerõ-piaci központ létesül A felsõoktatási intézmények és a helyi szereplõk együttmûködésének erõsítése A ROP-ban a munka világa és az egyetemek, fõiskolák közötti kapcsolat erõsítése kiemelten fontos feladat a magasan képzett fiatal diplomások régiókban tartása érdekében, az adott régiókban. Éppen ezért a program támogatja a hallgatók munkaerõ-piaci beilleszkedését elõsegítõ szolgáltatásokat, és ösztönzi az egyes intézmények, a vállalkozások, a kutatóintézetek, a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek együttmûködését. A Pécsi Tudományegyetem partnereivel együtt egy olyan munkaerõ-piaci szolgáltatásokat nyújtó központ létrehozásán dolgozik, ahol a hallgatók bõvítik ismereteiket, kapcsolatot teremtenek a leendõ foglalkoztatóikkal, és megismerik a regionális viszonyokat. Ez egy komplex, több komponensre épülõ program, amely elõsegíti a diákok körében az új karriertervezési és elhelyezkedési kultúra meghonosodását, és segíti a diploma megszerzése utáni érvényesülést. A megvalósítással a dél-dunántúli régióban szeretnék tartani a magasan kvalifikált friss diplomásokat, és a gazdasági szereplõket jól felkészült munkaerõvel látják majd el. Minderre 57,9 millió Ft-ot kaptak a ROP keretében. A Szegedi Tudományegyetem szintén a nyertesek között van, az Általános Orvostudományi Kar Sebészeti és Mûtéttani Intézete 59,9 millió Ft-ot használhat fel. Egy hagyományokra építkezõ, ám új szellemiségû gyakorlati képzõhely oktatási struktúráját dolgozzák ki és vezetik be fokozatosan. A meglévõ helyi adottságokra Szegeden az orvosi kar fejleszthet A Nemzetközi Üzleti Fõiskola (IBS) szintén több partnerrel dolgozik együtt, és az 53,5 millió Ft-os támogatás segítségével egy karrierközpontot alakít ki és mûködtet. Egy olyan programcsomagot alkalmaznak, amely hatékony információs csatornaként mûködik a piac, a diákok és az oktatói tevékenység között. Az elhelyezkedést ezáltal hatékonyabbá teszik, a diplomásokat a régióban tarthatják. Pályaválasztási útmutatást nyújtanak, gyakornoki kurzusokat szerveznek, és a vállalatoknak bemutatkozási lehetõséget adnak december Fotó: IBS Az IBS karrierközpontot hoz létre 16

17 nagyító Sikeres kezdeményezés A Regionális Fejlesztés Operatív Programra a közötti idõszakban a Strukturális Alapokból 17,9 százalék, több mint 107 milliárd Ft fejlesztési forrás jut. A humánerõforrás-fejlesztési projektek tartalmazzák a felsõoktatási intézmények és a helyi szereplõk együttmûködésének erõsítését is. A foglalkoztatást elõsegítõ tevékenységek és a nonprofit foglalkoztatási projektek megvalósítását is ide sorolva 2005 negyedik negyedévére 76 szerzõdést kötöttek meg, az összes támogatás mértéke 4,5 milliárd Ft. A ROP 2005 negyedik negyedéves mutatói szerint az összes folyamatban lévõ intézkedés a meglévõ források több mint 85%-át év végéig leköti. A jelenlegi tervezési struktúrában Magyarország december 31-ig közel 107 milliárd forint értékû forrást hív le a régiók fejlesztése érdekében, a következõ költségvetési idõszak pedig 2007-tõl 2013-ig tart. A jövõbeni források megszerzéséhez is jó fejlesztési koncepciók és professzionálisan elkészített pályázatok kellenek, illetve olyan átfogó, közép- és hosszú távra is kidolgozott tervek, melyek egy-egy ágazat fejlõdését stabilan biztosítják. Jelentõs eredménnyel zárulhatnak a felsõoktatási projektek Az EU által társfinanszírozott Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) a os költségvetési idõszakban nagyon népszerûnek bizonyult az érdekeltek körében, hiszen november végéig összesen 304 szerzõdést kötöttek meg mintegy 70 milliárd forint értékben, valamint hat központi képzési program is elindult 10 milliárd forintos keretösszegben. A programban megfogalmazott feladatok közé tartozik többek között a turisztikai vonzerõk fejlesztése, a városi területek rehabilitációja, a kistérségek elérhetõségének javítása, vagy a felsõoktatási intézmények és a helyi szereplõk együttmûködésének erõsítése. Ez utóbbiról, illetve az elért eredményekrõl kérdeztük dr. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli minisztert. Fotó: EduPress dr. Kolber István A ROP egyik prioritása a tudásbázis fejlesztése, ezen belül is a felsõoktatás. Miért fontos ez a programon belül? A városrehabilitáció és a turizmus mellett számos más, regionális szempontból igen fontos terület fejlesztésére összpontosít a program, mint például az úthálózat fejlesztése, óvodák/iskolák felújítása, képzési programok indítása, a szociális gazdaság erõsítése, vagy a foglalkoztatás ösztönzése. E területek mellett szerepel még a felsõoktatás is, amely régiós szempontból igen fontos. Ahhoz ugyanis, hogy a magasan képzett fiatal diplomások az adott régióban maradjanak, elkerülhetetlen, hogy szoros, jól mûködõ kapcsolat alakuljon ki a felsõoktatási intézmények és a régiós munkaerõ-piaci szereplõk között. A os idõszakra vonatkozóan eddig mennyi felsõoktatást érintõ pályázat érkezett be? Eddig összesen 168 pályázatot adtak be, melybõl 43-at támogattunk több mint 2 milliárd forinttal. Négy régióban még mindig van lehetõség pályázatok benyújtására: Közép-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak- Magyarország, Dél-Alföld. Általában milyen ötletekkel pályáznak? A kiírás adta valamennyi lehetõséggel élnek a pályázók. Ez négyféle tevékenység megvalósítását jelenti: munkaerõ-piaci elhelyezkedést segítõ szakmai gyakorlat, karrieriroda mûködtetése, munkaadói igényekhez igazodó képzés, valamint régióhoz kapcsolódó kutatás. Ha egy projektet kiemelhet ezek közül érdekesség és eredményesség szempontjából, melyik lenne az, és miért? A KÖSZI (karrier-önmegvalósítás-szakmai kompetencia-innovativitás) Pályakezdõ Regionális Oktatási és Fejlesztési Program címû pályázatot a Pécsi Tudományegyetem készítette, mely komplexitása miatt egyik kiemelkedõ projektje a programnak. A cél egy olyan munkaerõ-piaci szolgáltatásokat nyújtó központ létrehozása a PTE-n, ahol a hallgatók szakmai mentorálás mellett bõvítik munkaerõ-piaci ismereteiket. A diákoknak lehetõségük nyílik tanulmányaik során elsajátítani azokat a gyakorlati jellegû ismereteket (kommunikációs, pénzügyi, gazdasági ismeretek), melyek nélkülözhetetlenek az érvényesüléshez. A tervezett adatbázisok (tanári, közegészségügyi, közalkalmazotti, fiatal diplomások, hallgatói munkaerõpiaci) feltöltése módot ad a régió munkaerõ-piaci egyenetlenségeinek feltérképezésére és kiegyenlítésére, a pályakezdõ diplomás munkanélküliség visszaszorítására a térségben. A regionális fejlesztés ROP-ban elfogadott alapelve e pályázati kiírás esetében is érvényesül, miszerint a négy legfejletlenebb régió (Dél-Dunántúl, Dél-Alföld, Észak-Magyarország, Észak-Alföld) támogatására kell fordítani a rendelkezésre álló források 75 százalékát. Ön szerint a ROP-on keresztül hogyan változik majd a felsõoktatás, illetve mi változhat? Mennyire és miben jó a program a diákoknak? A program azt igyekszik elõsegíteni, hogy a diákok valóban a régiós munkaerõ-piaci, munkaadói igényeknek megfelelõ végzettséget szerezzenek. Ezt szolgálják a megvalósuló kutatások, és a létrejövõ új képzések. A szakmai gyakorlatoknak köszönhetõen a képzés részeként kialakulhatnak kapcsolatok a felsõoktatási intézmények, a diákok és a régió szereplõi között, ami, akárcsak a létrejövõ karrierirodák, a diákok késõbbi elhelyezkedését segíti. Mindezek eredményeképp a felsõfokú végzettséget szerzett szakemberek az adott régióban helyezkednek el, csökken az elvándorlás. A ROP a tudásbázis fejlesztése révén mennyire teszi vonzóvá a végzett hallgatókat a munkáltatók számára? Ahogy az eddigiekbõl is látható, a programnak pontosan az a célja, hogy vonzóvá tegye a hallgatókat a munkáltatók számára azzal, hogy olyan tudással és gyakorlati ismeretekkel kerülnek ki a felsõoktatásból, amire a munkáltatóknak valóban szüksége van. Azaz remélhetõleg sokkal könnyebben léphetnek be a munkaerõpiacra. Segítheti-e a program a távoktatást és az e-learninget? Elsõdlegesen nem célja a programnak e tevékenységek fejlesztése. Erre egy másik operatív program, a HEFOP (Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program) kínál lehetõséget. A felsõoktatás a as uniós tervezési idõszakban is kiemelt figyelmet kap majd? Erre a prioritásra a következõ költségvetési idõszakban mennyi forrás jut majd? Várhatóan a as idõszakban is fontos lesz a felsõoktatás. A tervezés jelenleg is zajlik. A pontos részleteket és a források nagyságát a fejlesztési pénzek tagállamok közötti elosztása után határozhatjuk majd meg. Hogyan értékeli a ROP eredményességét a felsõoktatást illetõen? Bár a felsõoktatásnak szóló pályázati lehetõség nem a ROP legnépszerûbb intézkedése, de így is jelentõs eredmények várhatók. A tervek szerint képzésben részesül legalább 4000 hallgató, kutatásba bevonnak több mint 1000 diákot, szakmai gyakorlaton legalább 750 tanuló vesz részt, valamint a projekt segítségével valószínûsíthetõen 3000-en helyezkednek majd el. L.E december 17

18 publicisztika Oszd meg és maradj uralmon Magyarország, december 5. után Sem erdélyi, sem kárpátaljai nem vagyok, sem Wass Albert egyetlen mûvét nem olvastam, sem másikokét nem fogadtam. Sehogy. De akarom, hogy szégyent ne hozzon senki e hazára. Sem saját céljai okán, sem saját gazdagsága féltése okán. Azt, amit az elmúlt év december ötödik napján tettünk, a hangzavar elnyomja. De álljon itt vádlón három szó: Miért? Miért nem? Nagyobb dolog történt, talán jóvátehetetlen, mit valaha fölérhetünk. A szégyen a miénk, anyaországiaké? Ha úgy gondolja az ember, hogy tennivalót torlasztott elé az Isten, szerintem ne lábaljunk tovább. A határoló szándékot már ma érezhetjük, érezhetitek. A családi, közösségi szándék, háttér vagy alapítás csak fenyegetés azon emberek szándéka számára, kik jövõnket meghatározni fogják. Mert nem mi kellünk nekik, hanem õk, kik e sorokat soha sem írni, sem értve olvasni nem fogják. ASz Erdély, Madarasi Hargita, 1800 méter. A Hargita legmagasabb pontja. Itt is magyarul beszélnek több mint ezer éve Fotó: Hornyák Tibor 18

19 arcél Kubai hangulat, profi énekes Beszélgetés Elsa Valle énekesnõ-szövegíróval Egy csepp karibi napfény a pesti decemberben. Egy õszinte mosoly, egy boldog nevetés, csillogó szemek. Elsa Vallével találkozni maga a feltöltõdés. Elsõ, a Szakcsi Lakatos Béla, Babos Gyula, Winand Gábor neve által fémjelzett Latin Jazz Syndicate-tel közösen készített szólóalbuma az Abracadabra apropóján beszélgettünk a kubai származású, Magyarországon élõ mûvésznõvel. Mióta élsz Magyarországon? 1994 óta, de nem vagyok itt folyamatosan. Van, hogy évekig máshol tartózkodom, van, hogy itt élek. Most már két és fél éve lakom itt, de a munkámból adódóan, ha kell, indulok is tovább. Szereted Magyarországot? Igen, nagyon szeretem. Már éltem sokfelé a világban, Spanyolországban, Németországban, Hollandiában, de Magyarországot nagyon szeretem. Tudom, hogy sok ember bolondnak tart néha (közben nevet), de én itt találtam meg azt a nyugalmat, ami nekem kell. Itt van a házam, a családom, mindig utaztam, de mindig ide jöttem haza. Nemrég volt lemezbemutató koncertetek. Mióta dolgozol a Latin Jazz Syndicate-tel? Ezzel a zenekarral már három éve dolgozom, akkor épp itt voltam Magyarországon. Kíváncsi voltam, hogy érdekli-e a zenészeket egy kubai, jazzes zene. Beszélgettem Szakcsi Lakatos Bélával, Babos Gyulával, Winand Gáborral, hogy lenne-e kedvük velem dolgozni. Volt. Amikor felvettük az anyagot, akkor nem mindenki tudott ott lenni. Én hívtam pár zenészt Kubából, és így három kubai és három magyar zenésszel megcsináltuk az elsõ szólóalbumom. Ezek szerint már több zenekarban is énekeltél. Igen, persze, már több zenekarban énekeltem. Magyarországon, Spanyolországban, Hollandiában, ahol megfordultam, mindenhol készítettünk pár felvételt, de így egyedül most volt elõször, és nagyon örülök, hogy itt Magyarországon, mert igazából itt élek, itt vannak a gyökereim. Milyen a magyar közönség? Szeretik a zenéd? Szerintem igen. Nagyon csodálom és szeretem a magyar embereket, nem tudom, hogy másnak mi a tapasztalata, én minden segítséget megkapok tõlük. Mikor idejöttem Magyarországra, nagyon kíváncsi voltam, mibõl áll a magyar zene. Tettünk egy nagy körutat, ahol megismerkedtem a népdalokkal, és mindenki készséges volt. Ugyanígy a kollégáimmal is nagyon jóban vagyok, az emberekkel is elbeszélgetek az utcán. A koncerteken is mindig sokan vannak, ettõl boldog vagyok. Kubában tanultál zenélni, táncolni ilyen jól? Igen, amire nagyon büszke vagyok. Abban az iskolában, ahol Arturo Sandoval, Paquito d Riveira, Chucho Valdes, egyszóval a legnagyobbak is tanultak, én is megtanultam zongorázni, énekelni. Táncolni nem, de szerintem Kubában ezt nem is tanulni kell, annyi rumba van minden sarkon, hogy az ember magától megtanulja a lépéseket. A latin jazz egy új mûfaj? Itt Magyarországon még igen, de a világon eléggé ismert. Attól lesz latin a jazz-zene, hogy használunk kongát, ritmikusabban játszunk minden olyat, ami benne van a kubai zenében. És hangsúlyozottan kubai zenérõl beszélek, mert Dél-Amerikában kicsit más a zene. Ott minden országot be lehet azonosítani a stílusáról, ott a kolumbiai kumbia, a brazil bossanova, samba, a dominikai merengue, míg Kubában a salsa, rumba, cha-cha-cha. Mennyire áll közel hozzád a hagyományos jazz és más mûfajok? A jazz nagyon sokban a harmónia miatt, az improvizációk csodálatosak. Ahogy bejön a konga, elkezdek énekelni. Rögtön megváltozik egy kicsit, de ettõl függetlenül megmaradt a hagyományos jazz is. Volt, amikor popzenével foglalkoztam Németországban, vagy a hagyományos kubai zene volt a középpontban. Eddig titokban tartottam, de rockzenével is foglalkoztam évekkel ezelõtt, érdekes tapasztalat volt. De a klasszikus zenével is természetesen. Tanultam zongorázni: Mozart, Liszt, Beethoven. Ez az alapja mindennek, enélkül nem lehet továbblépni. Ez az elsõ, amit meg kell tanulni. Elõször tisztán kell látni, hogy mirõl szól a zene, és erre a legjobbak a klasszikusok. Utána lehet elkezdeni tapogatózni a többi mûfaj felé. Hogy érzed, van még mit tanulni? Persze, minden karrier ilyen. Ahogy egy orvos sem mondhatja, hogy most már mindent tudok, úgy egy zenész sem. Új dalokat tanulok, nagyon sokat olvasok, mindig van könyv a kezemben: Neruda, Marquez, Cervantes, Petõfi. Minthogy a szövegeket is én írom, kell valami, amibõl a fantázia táplálkozik. Mirõl szólnak a dalaid? A lemez címe Abracadabra. Nemcsak nekem, hanem mindenkinek jelent valamit. Arról szól, ha tudnék varázsolni, megváltoztatnám a világot, béke lenne háborúk helyett, ne legyen szegénység, éhezés, különbségek a világban. Egy szó mint száz, menjen minden rendben. Szeretek olyan témákat találni, amelyekrõl lehet beszélni. Megírni, ami bánt, amit észreveszek, hogy nem jól megy, és ezen hogyan lehet segíteni. A világ nem csak arról szól, hogy legyünk szépek és ne tegyünk semmi fontosat. Tanítasz is. Hol? Már két éve egy zeneiskolában tanítok éneket és zongorát. Vannak 6-7 éves tanítványaim is, és 13 évesnél idõsebb gyerekeknek tartok latinjazz-órákat és hangképzést. Ezt nagyon komolyan veszem, sokat követelek, ami a gyerekeknek néha kínzás lehet. Kubában nagyon komolyan odafigyelnek erre, ez az alapja mindennek, hogy késõbb ne legyen probléma. Tanítok latin zenét, különbözõ kubai ritmusokat, salsát, satöbbi. Azt, hogy mitõl lesz latin a zene. Most sokat koncertezel, de vannak-e távlati céljaid a jövõben? Van, nagyon sok. Van egy zenekar, a Rumba Caliente, ahol kubai zenészekkel játszom. Szeretnék velük Magyarországon lemezt kiadni, hogy bemutathassam a valódi kubai zenét, amit itt nem nagyon sokan ismernek. Kaptam egy felkérést, hogy készítsünk egy lemezt Pablo Neruda-versekbõl. Vukán György írja a zenét, én éneklem a szövegeket, és ezt már nagyon-nagyon várom. Állandóan mosolyogsz, de inkább kacagsz. Honnan meríted ezt a végtelen jókedvet és energiát? Az, hogy kubai vagyok, már magában egy nagyon nagy dolog, mert nekünk ilyen a természetünk. Mindig mosolygunk, és most úgy érzem, nincsen okom arra, hogy szomorú legyek. Nincs nagyobb boldogság nekem annál, amikor a közönségbõl árad az, hogy örülnek nekünk, és alig várják, hogy végre megjelenjünk. Ahol Elsa Valle és a Latin Jazz Syndicate fellép: december 16. Olof Palme Ház március 1. Eger március 2. Galyatetõ április 9. Mûvészetek Palotája Fotó: H. Robert Elsa Valle MadácsiLászló december 19

20 kultúra Vizsgák helyett... Téli programajánló Színház az egész város Magyarország legújabb és egyben egyik legrégebbi színháza nyitja meg kapuit december derekán. Az 1874-ben felavatott székesfehérvári Vörösmarty Színházat a 2004 nyarán megkezdett, közel másfél éven át tartó felújítás végeztével december 12. és 19. között, egy héten át zajló rendezvénysorozat keretében adják át a fehérváriaknak. Nemzeti Hangversenyterem: December 22-én az UNICEF javára tartanak jótékonysági hangversenyt a Nemzeti Filharmonikusok. Vezényel Kocsis Zoltán, zongorán közremûködik Mocsári Károly. December 29-én, csütörtökön 20 órakor Presser Gábor és barátai lépnek színpadra. December 30-án Kispál és a Borz csendes, ülõs koncert lesz. Fesztivál Színház: A Honvéd Együttes és a Nemzeti Táncszínház közös produkciójában mutatják be az Egri csillagok történelmi musicalt december 17-én 19 órakor. Alcatraz A budapesti börtön karácsony este kivételével szinte minden nap koncertetekkel várja a könnyûzene rajongóit. Csütörtöktõl szombatig a koncertek után funky party, azaz tánc hajnalig. Varázslatos Pécsi Advent Magyarország egyik leghíresebb, mediterrán hangulatú városában, ahol csaknem 2000 év óta él a kereszténység, kulturális bemutatókat és adventi vásárt rendeznek minden év decemberében. A Bazilika megtelik a kultúra jeles képviselõivel, akik európai és hazai kultúránk szebbnél szebb darabjait kínálják. A téren kézmûvesek kínálják portékáikat, hívogat a forralt bor és a kürtõs kalács illata. A Pécsi Advent ideje alatt ingyenesen látogatható a Bazilika, a Péter-Pál Sírkamra, valamint a Dómmúzeum. Buli az A38-on Az A38 állóhajó Budapesten a következõ programokkal várja a szórakozni vágyókat: December 22-én, csütörtökön 20 órakor a Makám lép fel, vendég lesz Herzku Ágnes, Lakatos Róbert, a Rév vendége pedig Potta Géza. December 26-án 21 órakor Jamie Winchester és Hrutka Róbert zenél, vendégük Schmidt Vera és zenekara. Mûvészetek Palotája 28. HOBO Karácsony Immár 28. éve karácsony elsõ napján, azaz december 25-én este 8 órakor HOBO Karácsony a Petõfi Csarnokban. A lassan 30 éves hagyományra idén a fiatalok mellett az apukákat, az anyukákat, de a nagyszülõket, sõt most már az unokákat is várják. NOX-koncert Debrecenben DVD-felvétellel egybekötött karácsonyi szuperkoncertet tart a NOX Debrecenben. A buli december 28-án este 8 órakor kezdõdik a debreceni Fõnix Csarnokban. Zanzibar Miskolcon A Miskolci Egyetem Rockwell Klubjában az év utolsó napján a Zanzibar lép fel a szilveszteri mulatság keretében. Elõszilveszter a Hot Jazz Banddel A 20. születésnapját ünnepelõ Hot Jazz Band december 30-án, pénteken a budapesti MOM Mûvelõdési Központban elõszilveszteri koncertet tart a Jazzmánia Big Banddel és Bolba Évával. A koncert este fél nyolckor kezdõdik. Táncolni szabad! Pedrofon Swing & Rock n Roll Show december 20. A Pedrofon kitûnõ swing- és rock & rollzenekar. Ha kell, halk, igényes szalonzenét, ha úgy adódik, õrületes táncos bulit produkál. Biztosíték erre a képzett zenészgárda, a varázslatos énekesnõ, valamint az egyedülálló showman és szaxofonvirtuóz, Pedro. Caribeat december 22. December 22-én Latin groove-ok hangzanak el új felállásban a város legjobb salsa-, merengue-, calypso-énekeseivel. Ricardo Salsa Club december 29. Budapest legjobb salsaegyüttese hallható december 29-én. Komoly hangszerelések, 12 fõs együttes kubai énekes frontemberrel. Latin fiesta az Alcatrazban minden hónap utolsó csütörtökjén. Zsola & Vad Orchideák december 30. A funkyzene magyarországi nagykövetei. Ebben a mûfajban õk garantálják a legnagyobb bulit! Volvox december 31. A déli funky legjobbjai. A szegedi csapat a saját számok mellett Jamiroquai-, Earth-, Wind and Fire-, Kool and the Gang-slágereket játszik. Totális táncparti. Rapülõk Január 21-én a Budapest Sport Arénában, ebben az évezredben utolsó koncertjét tartja a Rapülõk. Az egy koncert erejéig újra összeállt banda fergeteges bulival várja a vélhetõen óriási tömeget. A tánckart 200 jelentkezõbõl választották ki. Tizenkét év után a januári koncertre újra összeáll a Rapülõk legendás vokálcsapata is. Auth Csillának, Szolnoki Péternek, Tunyogi Orsinak, Czerovszky Heninek ma már nemcsak a hangja, hanem a neve is jól cseng a zenészszakmában. Az év elején õk is újra felszállnak a Rapülõkkel. Rapülõk csapat: Berkes Gábor, Geszti Péter, Szentmihályi Gábor