Oili KAKTUSZKEDVELO SZAKKÖR TÁJÉKOZTATÓJA

Átírás

1 Oili KAKTUSZKEDVELO SZAKKÖR TÁJÉKOZTATÓJA

2

3

4 28 KAKTUSZKEDVLIÓ SZAKKOR TÁJÉKOZTATÓJA KÉZIRATKéNT- ISXTNGRÁDI KAKTUSZOSOK KÖZÖTT 1972 novemberében a leningrádi "Priroda" /termeszei/ nevü művelődési központ kaktuszkedvelö szakkörében előadást tartottam a középeurópai kaktuszgyüjtés sajátosságairól és ennek illusztrálására színes diapozitiveken bemutattam néhány magyar kaktuszgyüjteményt. Az előadást számomra nem várt érdeklődés kisérte. Egy hetet töltöttem Ii«hingrádban hivatalos kiküldetésben. Az a megtiszteltetés ért, hogy másodmagammal képviselhettem Magyarországot a KGST Mezőgazdasági AUandó Bizottságának a növényvédelmi előrejelzéssel kapcsolatos konferenciáján. Kapcsolatom a leningrádi kaktuszosokkal nem tul régi keletű, eddig mindössze néhány levelet váltottunk a Szakkör vezetőjével, C.G.Volszkij-jaL Tőle kaptam levélbeli meghívást, hogy ottlétemkor tartsak szakkörűkben előadást. Felkészültem az előadásra, diapozitiveimből kiválogattam mintegy 60 darabot, hogy ha - sor kerui rá - legyen szemléltető anyagom. Az időpontot meglehetősen későn rögzíthettük, igy nem reméltem tul nagy érdeklődést. Leningrád igen nagy város, mintegy négy millióan lakják. Tartottam attól, hogy nehezen fogunk találkozru Volszkijjal, s én a szűkre szabott időmmel nem fogom tudni öt megkeresni. Annál nagyobb volt a me glepetésem, amikor a konferencia második napján, ebédről visszatérve a délutáni ülésszakra, az előadóterem ajtajában egy mosolygós,szőke fiatalember állt, feltűnően tartva kezében a -TÖRPE KAKTUSZOK"-aU

5 29 A Jel félreérthetetlen volt. S talán nem kell mondanom, milyen jói esett hazánktól ilyen messzire, könyvünkkel találkozni, Volszkijjal rögtön egymás nyakába borultunk, s gyirsan megbeszéltük, csütörtökön este fogunk sort keríteni a leningrádi kaktuszosok előtt az én bemutatkozásomra. VolszkiJ előre is elnézést kért, hogy a hallgatóság létszáma nem lesz nagyon magas, ugyanis ők is minden 2. héten tartják az összejöveteleiket, s ez a hét - sajnos - éppen "első" héu Csütörtökön este meg is jelentem a Prirodában, mely Leningrád egyik I^zebb részén, a Kirov Színház mellett, reprezentatív környezetben áll. Miközben VolszkiJ bemutatott a Jelenlévő hallgatóságnak, én gyorsan megszámoltam, mennyien is lehetnek. Száznál többen gyűltek össze. A bemutatkozás után ünnepélyes aktus következett, orosz és német nyelvű diszoklevelet kaptam annak bizonyságául, hogy a leningrádi Kaktuszkedvelő Szakkör tiszteletbeli tagjává választott. Mondhatom, nagyon jó hangulatban kezdtem el az előadásu Technikailag ez ugy zajlott le, hogy rövid bevezető szöveget mondtam néme tűi /sajncs nem Goethe és Sciiiller németségével/, a szövegemet VolszkiJ fordította, az én fülemnek ugy tünt, Puskin oroszságával. A rövid bevezetés után levetítettem a magammal hozott diaképeket, melyek többek között Parkas János és Szabó Dezső gyűjteményét, valamint néhány kisebb gyűjteményt - igy a sajátomat is - mutatták be. Nagyon büszke voltam arra, hogy hazánktól Ilyen me sszire én mutathattam be Farkas János barátom gyű>teményét; 3 itt kérek tőle elnézést, hogy a közönség minden felszisszenésekor ugy éreztem, ehhez a gyűjteményhez nekem is van valami közöm. A bemutatót élénk vita követte, kérdeztek, én igyekeztem válaszolni. Meglepett, milyen jól ismerik a magyar könyveket, s azt is tudják, mi az a "CSILI". A leningrádi kaktuszosok általam küldik szíves üdvözletüket a Csili minden tagjának és minden magyar kaktuszkedvelőnek. Én is csak azt kívánhatom, amit őkj "minél alaposabban ismerjük meg egymás munkáját és eredményeit, minél többet tudjunk egymásról. És mindezek eredményeként sok Jó kapcsolat alakuuoh ki a Szovjetunió és Magyarország kaktuszkedvelői között; Dr. Mészáros Zoltán

6 ÉKSZEREK A, KAKTUSZCSALÁD KINCSTÁRÁBÓL ECHINOCACTUS HORIZONTHALON'IUS L] Lapított gömb. Idősebb korban tojásalaku, nem sarjadzik. Szine halvány kékes-zöld, csúcsa benyomott, kevés szürke vagy sárgásfehér gyapjúval. Piatalon 8, később lo nagyon széles bordája van, mély hosszanti barázdákkal elválasztva. 25 cm magasra is megnő. L5-2 cm-re álló, kerek areolái kezdetben gyapjasak, de hama rosan lekopaszodnak. 4 cm hosszura is megnövő, 6-9 karomszerü, erős, gyűrűzött felületű tövist visel. Ezek kezdetben sötétvörösek, később borostyánszinüek, majd idővel me gszüriíülve elmeszesednek és letöredeznek. Tölcsér alakú virága a csúcs közelében nő, 5.5 cm hosszú, 6 cm átmérőjével, Szine selymesfényü rózsaszín. Hazája: Texas, Uj-Mexikó, Mexikó. Kissé lúgos /agyagos/ kavicsos talajt kivan, nyáron teljes napsütést, teljesen száraz telelletest, pluszs, - 12 C hőmérsékleten. Pinom illatú, tartós virágai áprilistól júniusig nyilnak. A növény tüskézete szin, hosszúság, forma és szám tekintetében na^íyon változatos. Nevét horizontálisan, azaz vízszintesen körbefutó areoláitól kapta. A képen bemutatott fiatal példányon ez még nem látható. Elég lassan fejlődik. Szinonimák: Echinocactus equitans, Echinocactus horizonthalonius curvlsplnus, Echinocactus horizonthalonius centrispinus, Echinocactus horizonthalonius obscurispinus, Echinocactus laticostatus, Echinocactus moellerii. Irodalom; Kroinz: Die Kakteen. Backeberg; Das Kakteenlexikon. Kemenes Emö

7 51 K A K X U S Z G i K B I I K K O S Z K O P Pciresklopals tövu 2oo x-os nagyitós A kaktuszok kétségen kivül a növényvilág legérdekesebb növényei. Egzotikus alakjuk, fantasztikus szárazságtürésük, szép viráguk méltán keltik fel (írdeklödésunket. Miben különböznek ezek a növények a többitol? Erre a laikus is azonnal tud válaszolni: a sürü tüskézet, egyes fajokon hőszigetelő és visszaverő fehér haj, a párolgást akadályozó viaszréleg, továbtsá az, hogy a legnagyobb tömeghez a legkisebb felületet a gömb-alak adja és igy tovább. Ezek a mondatok azonban nem adnak kielégítő választ, szük ségünk van a szövettani különbségek ismeretére is. Sajnos, a kaktuszok szövettanáról vajmi keveset tudunk. Mivel hazánkban különösebb gazdasági értékük nincs, mélyrehatóan nem is foglalkoztak velük. Nekem lehetőségem van szövettani vizsgálatok elvégzésére, szeretném kaktuszkedvelö társaimnak bemutatni^milyenek is a kaktuszok a mikroszkóp alatt. Három kaktuszt választottam ki vizsgálataim céljául: a Peireskiopsis velutinát, az Opuntia vulgairist és a Myrtlllocactus geometrizanst. Joggal tehető fel a kérdés, miért éppen e 3 növényfajra esett a választásom.

8 32 A válasz nem egyszerű. Többféle szempontot kellett egyidejűleg figyelembe venni. Az első szempont az volt, hogy a Cactaceae család nagyon rövid íilogenesis*, igy nyomon kovethets. A még leveles, dudvaszerüen növő Peireskiopsla a legősibb alak, mely után jön a pozsgásabb, levéltelen, csak fiatal hajtásain levélképzödményeket viselő Opuntia, majd utánuk az oszlopszerű Myrtilbcactus következik. A levél eltűnésével egyidejűleg a szár is egyre pozsgásabbá válik. A relatív felület csökken, és ezzel együtt csökken a párolgás. Ellentétesen hat a bordák kialakulása, de a szilárdítást Is meg keu oldani, hiszen a szilárdít- rostok terhére növekedett a viztarté alapszövet mennyisége. A másik szempont az volt, hogy ez a vizsgálatom tulajdonképpen egy szakdolgozat kisérletét képezi, és e dolgozat az oltásokkal fo^alkozilc Közismert dolog, és Önök is nagyon Jól tudják, hogy 3 növényt elterjedten használják alanyként. Harmadszor meg talán azért, mert ezek a növények voltak legnagyobb számban üvegházamban /csak voltak, me rt egy ilyen vizsgálat rengeteg növény életébe kerülj A kiválasztott növények közül először a Peireskiopsist mutatnám be, mégpedig ugy, hogy először a növény külsejétől lialadjunk a belseje felé. Előszir a töviseket, aztán az epidermist, a stomákat, alapssövetet, majd az edénynyalábot. Fogjunk hát hozzá, kezdjük a töviseknél. A kaktuszok tövisei levél-eredetüek, tehát homológok. Feladatuk e kaktuszoknál a szárazság eltűrésében jelentkezik, mégpedig többféle módon. Először azzal, hogy e kaktusznemzetség eme tagjának levele tövissé módosait, amivel na:^}'on csökkentette a transpirációs fielületet. Ugyanakkor a tövis az u.n. csucshatás miatt a hajnali liarmat kicsapódását t*szl lehetővé. Ezt a harmatot a növény felszívja. A ködsivatag növényeinél például vlzszerw zés forrásaként szerepel A másik védekezési mód az árnyékolás, ez főleg a nagy tövisek feladata, mig az apró glochidák levegő tartalmuknál fogva inkább hőszigetelők.

9 ^3 Én egyelőre önkényesen a tövisképződményeket két nagy csoportra osztályoztam: L/ tövisekre és 2./ glockhldákra. Nézzük előbb a töviseket. Ezeken a Peireskiopsisokon kb. 2oo-szoros nagyítás mellett apró pikkelyszerü képződményeket látunk. Ez megmagyarázza azt a jelenséget, hogy a tövisek miért "ragaszkodnak" annyira hozzánk. Ezek a pikkat^ek cserépszerüen íedik a tövist, als4 részük kicsit few áll, csak a íelső részen rögződnek a tövishez. Mintegy horgot képezve. E képződményeket látva, rögtön adódik a kérdés, ml szükségük van e kaktuszoknak ezekre a képletekre? Mire valók, mikor az egyenes tusl<e is éppen olyan Jól távol tartja a legelésző állatot? Az apró horgok szerepe az dgyes kaktuszok elterjesztésében van. A könnyen leváló klododium - hajításokkal ellátott kaktuszok /OP.fragUis, stb./ e horgokkal az állatba "kapaszkodva" jelentős utakat tehetnek meg, segítve a faj elterjedését. A tövis belsejét ugyanekkor holt, hosszúkás, téglalap alakú sejtek alkotják: Ezek eleinte élő, vékonyfalu edénynyalábokkal teltek, basalis növekedésüek. Később megvastagodnak a falaik, majd elhalnak. A másik képlet a glociiidaszőr. A glochidák a tövis alján párnát alkotnak. Több száz, vagy ezer ilyen apró szőröcske alkot egy párnát. Egy ilyen apróság 7-8 sejtből áll. Ezek levegővel teltek, holt sejtek, szúrásra képtelenek. Feladatuk a hő és fény károsítása ellen való védekezés. Furcsa kis nyé^ lel kapcsolódnak a növényhez. /Folyt, következik^ Sz u p p Géza Homológ /Homologia/ a szervek azonos eredetét jelenti, tekir^ tet n élkiil ezek működés és alakbeu különbözőségére. Az élőlények fejlődése során azonos környezeti viszonyok hatására kluönböző f«jok azonos jellegű megváltozást mutatnak. Igy váltak a levelek is tövissé.'

10 Kladodium; ellaposodott szár. Szöveti szerkezete a levélhez hasonló. A korlátlan növekedésű, lapos, szár a kaktuszoknál, szárazságtűrő növényeknél gyakori jelenség. Mert a párologtatás csökkentése érdekében a levél gyakran redukálódik és Szerepét a szár veszi áu A lapos száron helyezkednek el a virágok. /Szerk./ A K A K T O r S Z O K f É I. l MAGVETÉ- SÉRŐL A téli magvetés gondolata nem ujkeletű. Bár a legtöbb esetben csak téli unaloműző jelleggel foglalkoztunk vele. Alig volt rá példa, hogy valaki számot tevő eredményt ért volna eu Az eredménytelenséget rendszerint a kedvezőtlen hő és fényviszonok, a ma gok gyenge bslraképességének számlájára irtuk. Ha történetesen ki is kelt néhány kis növényke, az rövid idő alatt elpusztult. Lakásban a szükséges hőmérséklet biztosítása ngyan kevés gondot okoz, de a kellő fényviszonyok az egyre rövidülő nappalok mellett nem biztositható. A kikelt, fejlődő növény megnyúlik, színtelen lesz. A gyenge kismagoncnak, ha sikerül is átvészelni a tél nehézségeit, sejtjei lazák lesznek. A tavasz beköszöntésével az erőteljesebben jelentkező fuzáriumos megbetegedéseknek még kellő kémiai védekezés esetén is csak nehezen tudnak ellenállni. Növekedésük megtorpan. A tavaszi vetésű növények rendszerint elhagyják a fejlődésben. Ezek után ön ként felvetődik a kérdés; van e értelme és egyáltalán mi szűkség van rá? Nos, a kaktuszosok lelkivilágát fanatikus növényszeretétét ismerők számára, természetesen hangzik az igen. A gyűjtemény téli pihenőben van. Velük most nem sokat lehet foglalkozni. Viszont kaktuszok nélkül valahogyan nem telfes a napánk. Ha csak 5-lo percre is, de szeretnénk velük foglalkozni. Alexander Urbán, szlovákiai gyűjtőtársunk nemrégen megjelent könyvében a darovne Tfne /Csodálatos tövisekben/ nagyon kedvesen és találóan jellemzi ezt az állapotot. "Az igazi kaktuszos szinte elbeszélget a növényeivel". Engem z vezetett elsősorban a téli magvetési kísérletekhez.

11 35 A másik ok, a szükség. Ugyanis néhány (aj magjai viszonylag rövid idő alatt elvesztik csiraképességüket /pl. Prailiák/ Esetleg külföldről kapott párszem magot sem akarjuk még egy félévig tartogatni. Az előző évek sikertelensége nem vette el a kedvemet. Két év óta a kísérleteimet sikerrel végzem. Az alapötletet az akvárium megvüágitása adta. Előző időkben csak egyszerű izzólámpával világítottam meg. A növények megsárgultak. A fénycsövek méretbeli választékának megjelenése után áttértem annak használatára. Az akváriumom növényei ragyogó, élénk zöld szinben pompáztak. Ebből kiindulva, egy akváriumszerü vetödobozt készítettem. A felső részére egy trapéz keresztme tszetü ernyőt szerkesztettenv amit belül fehérre festettem. Ebbe szereltem be a fénycsövet. A dobozt kívülről lefüggönyöztem. Igy az elvetett magoncok természetes fényt egyáltalán nem kaphattalí. Az elvetett,csiraképes magok loo %-ban kikeltek. Vetéshez steril homokot használtam. A fénye«o egyenletes enyhe hőleadása biztosította a szükséges meleget. A magoncokat áttüzdelés után ismét visszahelyeztem, a szekrénykébe. A fénycső kb. 3-4 cm-re került a növények fölé. Rendszeresen szellőztettem,. Gombásodás ellen Zinebbel permeteztem. A megvilágítás ideje napi óra. Az esetleg elpusztulókat azonnal eltávolítottam. Megjegyzem, hogy a tüzdelés után alig volt elpusztuló növényem. Ilyen gondozás mellett a magoncok szépen fejlődtek, élénk színűek lettek. Szeptember, no^'ember között vetett magoncok februárra már felvették a fo^ Jukra jellemző alakot. Nagyságban pedig elérték a tavasszal vetetteket. Pebruár közepétől az öntözést /permetezést/ fokozatosan csökkentettem. Kb, 3 4 hetes időre hűvös helyen pihentetem őket. Ez alatt a kiilső hőmérséklet is emelkedik. Ez lehetővé tette a ma goncok üvegházban. Üvegszekrényben való elhelyezést. Azonban a kellő árnyékolásról nem szabad megfeledkezni. Az aklimatizálódás után gyors fejlődésnek indultak. Cszre szthte elérték a két éves növénynek megfelelő nagyságot. Az évszakoktól függetlenített vetéssel a legkényesebb fajok magjai is alacsony pusztulási?&-kal vdhetők és (elnevelhetők. Nem utolsó seempont az sem, hogy télen is gyönyörködhetünk a fejlődő növényeikben. Foglalkozhatunk kedvenc hobbynkkal. Németh Róbert

12 36 ÜVEGHÁZAK GAZDASÁGOS PtJTÉSE Üvegházak fűtése, vagy fűtéssel való ellátásának kérdése függ attól, hogy meglévő üvegnázat akarunk valamiféle fűtéssel ellátni, vagy pedig üvegházat tervezünk fűtéssel. A fűtési berendezések elhelyezése ugj'anis olyan helyigényekkei jár, amelyeket célszerű az üvegház létesítésénél fi gyelembe venni. Más kérdés az, hogy az épületgépészeti berendezések létesítésénél nem elatgedhetetlen a legkorszerűbb megoldás, de annak bizonyos fázisait meg kell valósítani és később lehetőségünk von bővítésre vagy korszerűsítésre. Az üvegházak fűtését kaktuszok tartása esetén zárt településeknél és a Dunántúlon - 15 C, Magyarország többi területén -20 C külső hőmérsékletre kell méretezni, A fenti külső hőmérsékletek meuett biztosítani keu a plusz lo C belső hőmérsékletet is. Ezt a belső hőmérsékletet o külső hőmérséklet változásaival szabályozni kell. A belső hőmérséklet plusz lo C alatt is beállítható, de november, december és január hónapokban plusz lo C belső hőmérséklet fölé menni nem célszerűi Február hónaptól a külső hőmérséklet függvényében emelhető az tivegház belső hőmérséklete is. Az üvegházak gazdaságos fűtését és általában fűtésűk módját elsősorbeui az üvegházak nagysága határoaza meg. Ezsoorosan összefügg a gazdaságossággal A fűtési mód függ másodsorban a kényelmi szempontoktól és a rendelkezésre álló beruházási költségektől - 15 C külső hőmérséklet meuett kb. 170 kcal/ó, - 20 C kiuső hőmérséklet meuett pedig kb, 200 kcal/ó höveszteségre lehet számitani 1 m2 üvegfelületen 2 mm-es ablaküveg vastagságot véve figyelembe. Az üveg vastagságának növelésével ez csökkenthető, de az üveg ára is ugrásszerűen emelkedik a vastagság növekedésével. A fűtés gazdaságossá tételéhez, vary olcsóbbá tételéhez célszerűbb a pvc-fóliaboritás. Ezt minden esetben belülről alkalmazzuk, mert ezen a páralecsapódás lényegesen kevesebb. A fűtési rendszerek alkalmazásánál ezekkel az adatokkal kell számoln unk.

13 37 Áttekintve a különféle fűtésinédokat: 1./ Nagyon kis méretű üvegházak, de inkább csak üvegszekrények fűtése megoldható és gazdaságos lehet elektromos fűtéssel. Az elektromos energia azonban még a budapesti uj tarifa mellett is túlságosan drága, vidéken pedig még drágább. Egy m2 felületű szekrény hövesztesége kb. 2oo kcal/ó. Ez a 200 kcal/ó kb. 200 W/ó-nak felel meg. Ez 4,8-5 kw/nap - azaz Budapesten, ha az alapdijat elfogyasztjuk, akkor 2 Ft/nap az uj és 7 Ft/nap a régi tarifa szerint, vidéken 5 Pt/nap. Ez i50- Ft-nak felel meg havonta vidéken, 60 Ft-nak Pesten, de vegyük tekintetbe, hogy 1 m2 üvegfelület egy nagyon kicsi akváriumnak felel meg /5ox4ox4o cm/. Drágasága miatt a levegővel közvetített elektromos fűtési hőátvitel üvegházi fűtésre nem alkalmazható. Az alkalmazható méreteknél szokás az elektromos fűtést felmelegített vizzel való hőátadással kombinálni bimetálos hőfokszabályozóval. A hőfokszabályozó a vizliőmérséklet lehűlése, illetve be az elektromos fűtést, valamint a felmelegedése függvényében kapcsolja ki. Ez a rendszer teljesen automatikus. Kis szekrényeknél jól alkalmazható, üzembentartása nem olcsó, de mégis ez az egyetlen alkalmazható és korszerű. Zj Nem mehetünk el szó nélkül a hagyományos és szerény anyagiakkal, vagy nyugdijjal birok által mét is használt módszerek mellett. Ezek pedig a közönséges téglából épített, szilárd tüzelőanyaggal fűtött kályhák. A kályháknak az üvegházi asztal mellett, Illetve alatt elhelyezett, ugyancsak téglából készült fekvökéménye további hőtárolást és fütőfelületet biztosított, Ezel;be a kályhákba mindenféle tüzelőanyag elfüthető, ugyanakkor állandó ellenőrzést kivan, de egy nyugdíjasnak általában több ideje és kevesebb pénz* van.

14 38 3j Egy bizonyos üvegház nagyságig olajkályhák uryancsak használhatók fűtésre. A. nonnál méretű olajkátyhák általában 4000 kcal/ó hőteljesitményüek. Tehát egy kb Ft bruttó összegbe kerülő olajkályhávai maximum 23 m2/- 15 C, illetve - 20 C üvegfelületü üvegház fűthető. Kaphatók nagyobb hőteljesitményü plajkályhák ia loooo kcal/ó, sőt a eletu teljesítménnyel is. Ezekkei a fűthető üvegfelület növelhető, de a méretnövelés nem történhet minden korlátozás nélkül, mert az olajkályha a hőt egy pontban adja le, tehát az üvegházban lehetőleg centrikusán kell elhelyezni, vagy a növényeket kell átcsoportosítani. Asszimetrikus eu^elyezés esetén az üvegházban nem lesz egyenletes hőmórsékleteloszlás. Olajkályháknál általában a minimális terhelés beállítása szokott gondot okozni. A beépítésnél figselembe kell venni a minimális teljesítményt - sok esetben ez több a keueténél. Ilyenkor egy fokozattal kisebb olajkályhát kell beállítani. Kis üvegházaknál a K.inikalor tipusu kályhánál nagyobb teljesítményű nem jöhet szóba. Tartósabb naj^y hidegnél legfeljebb kiegészítő pl. elektromos fűtés alkalmazható. Legfejlettebb olajkályha a Slínyó tipusu, amely Í4CC kcal/ó hőteljesitményém k felét közvetlen sugárzással, másik felét pedig csővezeté.en vezetett egyéb hőleadókon csőregiszteren, fütöcsöveken, vagy radiátoron melegvíz fűtőközeg közvetítésével adja le, tehát elvezethető a hő a kívánt helyre. Ez a kályhatipus Ft-ba kerül. Az olajkályhák naüy előnye az automatikus üzem, feltöltött tartállyal ellenőrzés nélkül folyamatosan üzemelnek. Az üvegház felfűtése után takarékra állíthat >k, vagy a külső hőmérséklet függvényében több fokozatra állíthatók. Hátrányuk, hogy állandóan üzemeltetni kell, mert kikapcsolás után a hőleadás azonnal megszűnik.

15 39 Az dajkctyhák fogyasztása kcal/ó teljesítmény esetén 0,3-0,7 jjóroi, átlagosan o,5 l/óra, amely 12 l/<^ napi fogyasztást jelent. Ennek költsége 18 Ft/nap kb. 550 Fi/hó. Tehát nem olcsó, de kényelmes. * J A Magyarországon alkalmazható legkorszerűbb fűtési megoldás a központi melegvízfűtés. Ezen belül megkülönböztethetünk több me goldást a fűtőközeg, csővezeték és hőleadók elhelyezése, ül. a tüzelőanyag és annak eltüzelése tekintetében is. Melegvíz fütésü rendszerekben szén, koksz, olaj és gáz energiahordozók tüzelhetők el, de szóbajöhet fa, brikett, vagy akár kukoricaszár és liáziszemét is. A melegvizfutosek gazdaságossága elsősorban abban áll,hogy nem igényeinek.íjlandó tüzelést, mert a futőközeg - a viz - megfelelő hőfokra való felfűtése után, a tüzelés szüneteltethető addig, amig a viz lehűlése miatt nem kell ismételten tüzelni. Természetesen ez az ideális legkorszerűbb állapot, ami csak olaj vagy gáztüzelés ós műszer zés esetén valósithiató meg, hiszen a szén vagy koksz tüzelése nem lehet szakaszos. A szükség szerinti szakaszos tüzelés a legkorszerűbb és leggazdaságosabb, hiszen semmi energia nem megy veszendőbe. Véleményem szerint az a célszerű, ha a legkorszerűbb megoldást tűzzük ki célul és azt több lépcsőben valósítjuk meg anyagi lehetőségeinktől függően, a tüzelőanyagtól függetlenül, mert a melegvízfűtések ma gából a kazánból, a csővezetékből és a hőleadókból állnak. Tartoznak még hozzá természetesen egyéb berendezések is, mint tágulási tartály, elzáró szerkezetek, légtelenítő szerkezetek, keringető szivattyú és műszerezés is. Ezek közül az első lépcsőben nem okvetlenül szükséges, hogy kazánunkat a legkorszerűbb tüzelőberendezéssel és műszerezettséggel lássuk el Ezek későbbi lépcsőben is megvalósíthatók. Ez azért lényeges, mert egy porlasztásos dajégö F*-os költsége nem közömbös. Jelenleg ugyanis sz az ára.

16 40 A berendezés vizzel való feltöltés után, a kazánban lóvö tüz a vizet felnielegitl, amely a csővezetékeken keresztul beáramlik a liőleadóba, ott melegét leadja 6s leliülve visszaáramlik a kazánba. A viz kétféleképpen aramolliat: - gravitációs uton, fajsulykülönbség hatására - kény szeráramoltatással, keringető szivattyú segitségévcl A szivattyús fűtéseket elsősorban a nagyméretű üvegházaknál alkalmazzák, vagy ahol a gravitációs áramoltatás nem biztosítható. Höieadókent üvegházakban általában na-yobb keresztmetszetű csövet szoktak alkalmazni. Előnyös a bordáscső, amelyik megnövelt fütöfelűletével lényegesen kevesebb csőíolyómétert tesz szükségessé és helykihasználása is előnyös az üvegházakban és végül radiátorok is használhatók - ezek elhelyezése azonban a legkomplikáltabb. Itt megjegyzem, hagyqgy 63,3x3 mm méretű ísrrcső hőleadása kb. l'o kcal/ó folyóméterenként. Az alkalmazott höleadók hőjüket mind levegöközve- Utéssel adják le, és az egész üvegházi légtér feltüését szolgálják az előirt hőfokra. Nincs tudomásom róla, hogy üvegházakban alkalmaztak volna sugárzó fűtést, melyet az iparban és műhelyekben alkalmaznak - mel^vizfütésü, vagy gőzüzemű sugárzóemyökkel - de nem elhanyagolható kérdés, bsak valakinek foglalkozni kellene vele. Ugyanis az ember hőérzete sugárzó fűtéseknél lényegesen kisebb energiafelhasználással eléri a kellemes szintet, amit a környező levegő konvektiv hőátadásával a hagyományos fűtéssel igényel. Növényekkel is kisérleleisni kellene. A fűtési rendszereket részletesebben tárgyalva: L/ A gravitációs melegvízfűtéseknél a fütőviz keringése az elöremonő melegvíz és a höleadókban lehűlt víz fajsulykülönbségóből származó felhajtóerő hatására történik. A fűtőberendezéseket ugy méretezik, hor;y a höleadókban a viz általában 20 C -űt hűljön. A felhajtóerő nagysága két tényezőtől függ:

17 eu- A kazánkö»p és a höleadók és előremenő vezetékek szintkülönbségétől /un. tüggőleges távolság/ b.- Az előremenő (Utővezeték hosszától és szigetelt, vagy szigeteleuen voltától. Arra kell tehát törekedni, hogy a kazán minél mélyebb pontra kerüljön és a fűtőtestek a lehető legmagasabbra legyenek szerelve /felső térben vezetett vezetékek/. A berendezés teljesen üzembiztos. A nagyobb csőméretek miatt költségesebb a szerelés, de kisebb üvegházaknál ez elenyésző. 2j Szivattyús melegvízfűtésű rendszeméi a fütőviz kerir>getését szivattyú biztosítja. lőnye a vezetékek kisebb méretűsége, ami nagy üvegházaknái a csőhossz miatt tetemes költségmegtakarítást jelent, továbbá a fűtőtestek és csövek, de a kazánnalc Is elhelyezési kötetlensége. Hátránya viszont a szivattyú áramfogyasztása, a biztonság hiánya a szivattyú meghibásodása vagy áramkimaradás esetén. Léteznek gravitációs és szivattyús kombin ált rendszerek is, melyek mindkét rendszer elónyét eci'esluk. A melegvíz fűtőberendezések létesítése nem olcsó és csak 5000 kcol/ó höveszteség eletti üvegházak fűtésére gazdaságos. Ezt természetesen a beruházási költségekre értem, hiszer meglévő berendezés 50C0 kcal/ó höveszteség alatt is gazdaságosan üzemeltethető. Kisebb szilárdtűzelésű etázskazánok már kb Ft öszszegben megvásárolhatók és ezeknek t gy része később kis átalakítással alkalmas olajtüzelésre is. Ezek teljesítménye ir kcaj/ó között változik. Egyéb tartozékokkal együtt egy kb. loooo kcal/(ó teljesítményű melegvízfűtés gravitációs megoldásban műszerezés nélkül már 7-IO.OOO Ft-ból megvawsítható. Felhívnám szíves figrelműket arra, hogy széntüzelésű kazánokban csak szénnel, fával, vagy brikettel, koksztüzelésű kazánokban pedig csak koksszal célszerű tüzelni,

18 42 Ezeket a prospektusok tartalmazzák. Széntüzelésű kazánok roatélyal ugyanis a koksz tüzelésekor kiégnek. Nem ajánlom a lengyel, vagy ahhoz hasonló magas kalóriáju szenek eltüzelését sem, mert ezek - hacsak nem vízhűtéses rostélyu kazánunk van - a rostéh'okat elégetik. Nálunk pedig nem mindig zavartalm az alkatrészellátás, finoman szólva. De nincs is szükség e lengyel szénhez hasonló robbanásszerű magas hőre, hanem Inkább az állandó, lassú, nem tul magas Hőfokra. Olajtüzelés esetén pedig a kazánok tűztere kisamottozott, vagy olajra való áttérés esetén ki kell samottozrü. Az olajtüzelés elpárologtatásos vagy porlasztásos elégetéssel történhet. Elpárologtatásos elégetéssel működnek az olajkályhák, A porlasztásos elégetéssel mükodő olajégők beépítése az előbb emiitett C0 Pt-nyi tetemes beruházási költséggel jár évben lesz kapható atonban a Mechanikai Müvek által gyártott elpárologtatásos elégetéssel müködö kis olajkazán kcal/6 teljesítménnyel - Mecalor autómat 20 elnevezéssel. Ezt a kis kazánt ^őnyös mérete /alapterülete: 35x265 mm/ rendkívül használható fogja tenni. 5 literes beépített olajtároló nem teszi szükségessé olajtárolókból vagy napitartályból való üzemelését,hanem marmonkannából feltölthető. Ára még nem ismeretes, de a komplett kazán előirányzati ára Ft. A porlasztásos égők árát a napitartály is drágítja. Ritkán, de előfordulhat, városi gáz vagy PB-gáz tüzelés is, amelyek nagy tisztasággal és komforttal járnak, de beruházási és üzemeltetési költségük is drága kcal/ó teljesítményig Hldroterm tipusu kisméretű és falraszerelhető vizmelegito alkalmazható, kisméretű szivattyúval és a belső légtér hőmérséklete függvényébtín automaukusan szabályozva. Nagyobb hőigény esetén ETI üpusu gázkazán építhető be. A gázkazánok költsége kb. B-IOOOO Ft. A fűtési gáz ára m3-ként 67 fillér. A Hidroterm ogyasztása áuag 4 m3/ó, a»z kb. 3 Ft/óra. Tekintve viszont a szakaszos üzemet, napi üzemköltsége kb. 30- Ft. A gazdaságosság tekintetében a különféle tüzelőanyagokat összehasonlítva, korántsem lehet elfogadni a hivatalos számításokat.

19 43 EMckintve ugyanis a m&r emlitett beruliázási költségektöli a hivatalos álláspont szeiint a szénhickvgének /gáz, olaj/ a népgazdaságnak gazdaságosabbak, mint a darabos, hagyományos tüzelőanyagok, Hftásíokuk, illetve elégetésükkel járó berendezés hatásfcka összehasonlíthatatlanul najyobb, mint a haryományos tüzelőanyagokkal üzemelő berendezéseké. Elég, ha a gőzmozdony és a diesel, vagy villamos mtzdonyt hasonlítjuk össze. Ami azonban a népgazdaságnak gazdaságos, nem biztos, hogy egy kisembernek is gazdaságos. A népgazdaság számára ugyanis egy bizonyos munka elvégzéséhez szükséges enerelaíorrás felhasználásánál a különféle energiaforrások minden plusz és mínusz költségét egybevetik, A háztartásban ez nem minden esetben vethető egybe. Ugyanis hiába gazdaságosabb az olajtüzelés, azért mert egy csomó hagyományos tüzelőanyaggal járó munka elmarad és munkaidő és kapacitás szabadul fel, ha ezt a kisember nem tudja máshol felhasználni. Magyarul, ha az automatikt.is, korszerű tüzelőanyaggal üzemelő fűtéssel biró üvegháztulajdonos a korszerű berendezés jellegéből adódóan munkaidőt takarít meg és ezt az idol jövedelmezően tudja felhasználni, akkor az illető számára gazdaságos. S^k ember számára szonbon a saját munkaerejének felhasználása a legolcsóbb és mx esetben számára a korszerűtlen tüzelőanyag az olcsóbb. A fejlődés azonban kétségtelenül mindenki számára a korszerűbb tüzelőanyag és berendezés, mert előbb vagy utóbb mindenki számára ez lesz a gazdaságos, ami a népgazdaság számára Is gazdaságos. EUóg itt, ha a háztartások fűtésére gondolunk, ahol ma már Budapesten az utolsó lo évben óriási mértékben elterjedt az olaj és gázfűtés, anélkül, hogy valakit erre kényszeritettek volna. Hogy milyen fűtést alkalmazzunk, annak eldöntése leggyakrabban az átmeneti méretű üvegházaknál jelent problémát, tehát az egyes tüzelőberendezések teljesítményének határeseteinél. Ezekben az esetekben a döntést kulön kell mérlegelni. Még egy pár kiegészítést az automa tizáláshoz: a központi fűtések kétféle módon automatizálhatok olaj vagy gázfűtés esetén. Vagy a légtérben elhelyezett termosztát, vagy pedig a kazánban lév& vízhőmérsékletet mérő termosztát kapcsolja automatikusan -

20 44 a kazánágőt ki. iuetve be, a felső, illetve alsó hőmérséklethatár elérése pillanatában. Ez a műszerezettség plusz beruházási költséget Jelent, de bőségesen megtérül a gazdaságos üzemeltetéssel és a felügyelet nélküli automatikával. Kazánokat célszerű az üvegházaknál egy kis előterében elhelyezni. Ez a szennyezettség miatt is szükséges, továbbá mert az égéshez szükséges levegőt a berendezések az üvegház légteréből veszik el. Nagy Károly oklépületgépész mérnök AZ ASTROPHYTUMOK KÜLÖNLEGES SARJAD2ÁSI MÓDJA A növényi szövetek közül csak az un. osztódószövetek képesek további növekedésre, amelyek többnyire a hajtás-^és gyökérvégeken, valamint az edénynyalábok háncs- és farésze között /cambium/ találhatók. Acambium növekedése közben szállító és szilárdító szövetté alakul vagy a sebzések helyén képez hegszövetetl Teljes növényi szervek ritkán fejlődnek belőle, kivéve a járulékos gyökereket. A dugvány az edénynyalábból, pontosabban a cambiumból fejleszti ki gyökereit. /Kivételesen az areolákbólj pu az OpunUáknáL/ Ha egy kaktuszt a tenyészcsucs alatt elvágunk, többnyire a tövisek felett, az areolákból vagy az axiuákból nő sarj. Ha az alsó metszlapból fejlődő gyökerekhez hasonlóan, a felső metszlap cambiiimszövetéből félődik sarj, ezt teljes joggal rendellenes sarjadzási módnak tekinthetjük, mivel a kiváltó ok is rendellenes. Tulajdonképpen az edénynyaláb-cambiumbol kell az ősmerisztémo-sejteknek kialakulni, mert csak ezek képesek valamennyi növényi szerv kialakítására. Uyen esetről nem találtam említést a szakirodalomban, pedig élettanilag és gyakorlati szempontból is JelentfSa.