TCP/IP. Szállítási protokollok/4. Szállítási réteg (Transport Layer) TCP/IP protokollkészlet. Szállítási réteg (Transport Layer)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TCP/IP. Szállítási protokollok/4. Szállítási réteg (Transport Layer) TCP/IP protokollkészlet. Szállítási réteg (Transport Layer)"

Átírás

1 Szállítási réteg (Transport Layer) TCP/IP szállítási protokollok Az OSI protokoll készletben a szállítási réteg és az alkalmazási réteg között helyezkedik el a viszony réteg és a megjelenítési réteg. A TCP/IP protokoll készletben a szállítási réteg (UDP vagy TCP) közvetlenül szolgálja ki az alkalmazási réteget. A viszony réteg és a megjelenítési réteg funkciói az alkalmazási protokollba vannak beépítve. Készítette: (BMF) Szállítási protokollok/1 Szállítási protokollok/2 TCP/IP protokollkészlet Szállítási réteg (Transport Layer) 5 7. réteg 4. réteg 1 3. réteg File Transfer Protocol (FTP) Remote Terminal Protocol (TELNET) Simple Mail Transfer Protocol (SMTP) Name Server Protocol (NSP) Simple Network Management Protocol (SNMP) IP TCP ICMP ARP IEEE 802.x /X.25 UDP RARP Ez a protokoll a hierarchia szíve: az alhálózattól független adatszállítást biztosít a két állomás egyegy folyamata között. A szállítási réteg a hálózati réteghez hasonlóan lehet: Összeköttetés mentes Összeköttetés alapú (felépítés, adatszállítás, lebontás) TCP UDP IP ARP RARP ICMP Transmission Control Protocol User Datagram Protocol Internet Protocol Address Resolution Protocol Reverse Address Resolution Protocol Internet Control Message Protocol Szállítási protokollok/3 Szállítási protokollok/4

2 User Datagramm Protocol (UDP) Összeköttetés mentes protokoll. Az egymástól függetlenül feladott üzeneteket továbbítja a két kommunikáló folyamat között. A szintén összeköttetés nélküli, megbízhatatlan IP hálózati protokoll szolgáltatásait veszi igénybe. (A csomagok elveszhetnek, kettızıdhetnek, és a feladás sorrendjétıl eltérı sorrendben is érkezhetnek a különbözı útvonalak miatt) Nem javítja fel a hálózati szolgáltatást. Olyan alkalmazásoknál használják, amelyek kevésbé érzékenyek az adatvesztéssel szemben (pl. kép átvitel), vagy az üzenetek mindössze egy csomagból állnak. Ha bizonyos idın belül nincs válasz, az adatgrammot újra el kell küldeni. Elınye a hatékonysága: kis overhead, kevés adminisztráció. A kommunikáló folyamatok azonosítása (címzése) azonos a TCP protokolléval. Ha megbízható átvitelre van szükség, az alkalmazások a TCPt használják. Összeköttetés alapú protokoll. Az alacsony szintő hálózati szolgáltatást (IP) feljavítja. Az alkalmazásokat egy szabványos primitív halmazzal lehet megírni: Logikai kapcsolatot kell létesíteni két alkalmazás között. A két folyamat duplex (egyidejőleg kétirányú) kommunikációt folytat Le kell bontani a kapcsolatot. A kapcsolat ideje alatt az átvitel megbízható: hibamentes, nincs adatvesztés és adatkettızés, az adatok sorrendhelyesek, ha az összeköttetés lebomlik, újra létesíti a másik szállítási réteggel. A TCP az üzenetet: csomagokra darabolja, a vételi oldalon újra összeállítja, az elveszett adatot újra küldi, az adatokat helyes sorrendbe rakja. Szállítási protokollok/5 Szállítási protokollok/6 Címzés A protokollhierarchia mőködése: TCP IP Ethernet A szállítási folyamatnak az összeköttetés létesítéséhez ki kell jelölnie a távoli folyamatot: Megadjuk a hálózati címet (IP), és a folyamatot (process), amellyel dolgozni szeretnénk (pl. Telnet). A hálózati réteg felépíti az összeköttetést a két gép között. Szegmens Csomag Csomag feje TCP feje TCP adatrésze Csomad adatrésze Keret Keret feje Keret adatrésze TCP beágyazása csomagokba, majd a csomag keretbe foglalása Szállítási protokollok/7 Szállítási protokollok/8

3 Portok és socketek A portok és socketek a kommunikáló felek folyamatainak azonosításában játszanak szerepet. A hálózaton továbbított adatszegmenseket össze kell kapcsolni a számítógépen futó folyamatokkal. Problémák: Az alkalmazói folyamatokat az operációs rendszerek egyegy folyamatazonosítóval (process ID) azonosítják. Ezek különbözhetnek a folyamat minden indításakor. A folyamatazonosítók nem szabványosak, operációs rendszerenként különbözhetnek. A szerver folyamatok egyszerre több ügyfél folyamattal is tarthatnak kapcsolatot, ezért egyszerő folyamatazonosítók használata nem lenne egyértelmő. A portok és socketek a folyamatok és a hálózaton továbbított adategységek (adatszegmensek) egységes és egyértelmő egymáshoz rendelését segítik és függetleníti az adott operációs rendszer folyamatazonosítójától. Portok A folyamatok egy vagy több 16 bites port azonosítóval azonosítsák magukat TCP/IP protokollkészletben. A port azonosító jelzi, hogy a bejövı üzeneteket melyik folyamatnak kell továbbítani. A portok típusai: Jól ismert portok (wellknown): Standard szolgáltatásokhoz tartoznak: Pl. Telnet port = 23. A legtöbb szolgáltatás egyetlen portot használ. Az Ftp szerver 2 portot használ: 20 and 21. A jól ismert portokat az Internet Assigned Number Authority (IANA) felügyeli. Többségüket a rendszerfolyamatok vagy privilégizált felhasználók programjai használják. A jól ismert portok használata lehetıvé teszi, hogy az ügyfél programok konfigurálás nélkül is megtalálják a szolgáltatást. Szállítási protokollok/9 Szállítási protokollok/10 Portok Socketek A portok típusai (folytatás): Ideiglenesen használt portok (ephemeral): Az ügyfeleknek nincs szükségük jól ismert portokra. Az ügyfél port azonosítókat az ügyfelek az operációs rendszertıl kapják. Az ügyfél portok közötti értékek. Az operációs rendszer úgy választja, hogy a <szállítási protokoll, IP cím, port azonosító> hármas egyedi legyen. Az ideiglenesen használt portokat az IANA nem felügyeli, szabadon használható a felhasználói programokban. Az UDP, a TCP és az ISO TP4 a fenti port sémát használja. A socket interfész egy API (application programming interface), amely hozzáférést biztosít a kommunikációs protokollhoz. Elıször a 4.2 BSD UNIXban vezették be, majd továbbfejlesztették a 4.3 és a 4.4 BSDben. Terminológia: Socket: speciális file handle, amely lehetıvé teszi hálózati szolgáltatás kérését az operációs rendszertıl. Socket cím: számhármas: <protokoll, helyi cím, helyi folyamat>. Pl. a TCP/IPben: <tcp, , 12345> Beszélgetés (conversation): kommunikációs kapcsolat két folyamat között. Asszociáció: számötös, amely teljesen azonosítja a két kommunikáló folyamatot: <protokoll, helyi cím, helyi folyamat, távoli cím, távoli folyamat>. Pl. a TCP/IPben: <tcp, , 1500, , 21> Szállítási protokollok/11 Szállítási protokollok/12

4 Socketek Terminológia (folytatás): Fél asszociáció: egyenként azonosítja a kapcsolat végpontjait: <protokoll, helyi cím, helyi folyamat> vagy <protokoll, távoli cím, távoli folyamat> A fél asszociációt socketnek vagy szállítási címnek is nevezik. Ez a kommunikáció megnevezhetı, címezhetı végpontja. Két folyamat TCP socketeken keresztül kommunikál. A socket modell duplex byte csatornákat biztosít a két folyamat számára. Az alkalmazásnak nem kell foglalkoznia a csatorna menedzselésével, ezt elvégzi a TCP. A szerver folyamatok gyakran egyetlen porton keresztül egyidejőleg több kapcsolatot is kiszolgálnak. A port koncepciót az UDP és a TCP hasonlóan használja. User Datagram Protocol (UDP) Az IP protokoll csak két gép közötti adattovábbítást biztosít. Nem teszi lehetıvé az alkalmazások vagy a felhasználók azonosítását. Az UDP szállítási protokoll biztosítja, hogy egy gépen egyidejőleg futó több alkalmazói program egymástól függetlenül küldhessen és fogadhasson csomagokat. A csomag legvégsı célpontját a portokkal lehet azonosítani. A portok elérése általában szinkronizált, ami azt jelenti, hogy ha egy folyamat adatot kér egy portról, a futása felfüggesztıdik, mindaddig, amíg az adat be nem érkezik. Ekkor az operációs rendszer a pufferben tárolt adatot átadja a folyamatnak, majd újra engedélyezi a futását. A protokoll szoftver az adatokat átmenetileg egy, a porthoz rendelt sorban tárolja, amíg a folyamat feldolgozza. A folyamatok közötti kommunikációhoz a folyamatoknak ismerniük kell a cél gép IP címét és a protokoll port számát, és minden üzenetnek tartalmaznia kell a cél és a forrás protokoll port számot. Szállítási protokollok/13 Szállítási protokollok/14 User Datagram Protocol (UDP) Az UDP üzenet formátuma Az UDP csomag fejlécében lévı cél és forrás port szám biztosítja, hogy a csomag a megfelelı folyamathoz kerüljön feldolgozásra, és hogy a válasz üzenet is a megfelelı helyre érkezzen. Az UDP az IP protokollt használja az üzenet továbbítására. Az IP szolgáltatását nem javítja fel, ugyanolyan megbízhatatlan, összeköttetés nélküli protokoll, mint az IP. Az üzeneteket nem nyugtázza. A megbízhatatlanságból eredı problémák megoldása az alkalmazói programok feladata UDP SOURCE PORT UDP MESSAGE LENGTH UDP DESTINATION PORT UDP CHECKSUM DATA... UDP adatszegmens formátum Szállítási protokollok/15 Szállítási protokollok/16

5 Az UDP üzenet beágyazása Az UDP üzenet beágyazása Keret feje Csomag feje UDP feje Csomag adatrésze Keret adatrésze UDP adatrésze UDP beágyazása IP csomagba, majd a csomag keretbe foglalása Az hálózati réteg (IP) a teljes UDP üzenetet egy IP csomagba ágyazza, majd az adatkapcsolati réteg fizikai keretbe ágyazva továbbítja a fizikai hálózaton. A vételi oldalon a beágyazás ellenkezıje zajlik le. A fizikai keretbıl elıkerül az IP csomag, az IP csomagból az UDP üzenet, ebbıl pedig az adat. Az UDP üzenet pontosan megegyezik a küldı állomáson elıállított üzenettel, így az UDP pontosan ugyanazt az adatot továbbítja az alkalmazói programnak, amelyet a küldı állomás adott át az UDP protokollnak. A forrás és a cél IP címeket csak az IP fejrésze tartalmazza, a forrás és a cél port számokat pedig csak az UDP fejrésze hordozza. Szállítási protokollok/17 Szállítási protokollok/18 UDP multiplexálás/demultiplexálás UDP multiplexálás/demultiplexálás A protokoll hierarchiában egyegy réteg objektuma és a következı réteg több objektuma között multiplexálni ill. demultiplexálni kell. Például az UDP szoftver üzeneteket fogad számos alkalmazástól és átadja az IPnek továbbításra, és megfordítva, az IPtıl kapott csomagokat továbbítja a megfelelı alkalmazásnak. Ha az alkalmazás egy bizonyos protokoll porton küld egy üzenetet, a port szám bekerül az UDP üzenet SOURCE PORT mezıjébe. Bejövı üzenet esetén az UDP az IPtıl kapott üzenetet az UDP DESTINATION PORT száma alapján demultiplexálja a megfelelı alkalmazásnak. Port 1 A portot leginkább egy sornak tekinthetjük. Ebben tároljuk a bejövı üzeneteket feldolgozás elıtt. Az UDP megvizsgálja a bejövı üzenetek port számát, hogy az megfelele egy létezı portnak. Ha nem, ICMP port unreachable hibaüzenetet generál, és eldobja az üzenetet, egyébként a megfelelı alkalmazásnak továbbítja. Por 2 Port 3 UDP: demultiplexálás port alapján IP réteg UDP szegmens érkezik IP fölötti réteg demultiplexálása Szállítási protokollok/19 Szállítási protokollok/20

6 Decimális UDP wellknown portok (részlet) Kulcsszó UNIX kulcsszó Leírás Reserved ECHO echo Echo DISCARD discard Discard USERS sysstat Active Users DAYTIME daytime Daytime netstat Who is up or NETSTAT QUOTE qotd Qoute of the day CHARGEN chargen Character generator TIME time Time NAMESERVER name Host Name Server NICNAME whois Who Is DOMAIN nameserver Domain Name Server BOOTPS bootps Bootstrap Protocol Server BOOTPC bootpc Bootstrap Protocol Client TFTP tftp Trivial File Transfer Szállítási protokollok/21 UDP wellknown portok (részlet) Decimális Kulcsszó UNIX kulcsszó Leírás 111 SUNRPC sunrpc Sun Microsystem RPC 123 NTP ntp Network Time Protocol 161 snmp SNMP net monitor 162 snmptrap SNMP traps 512 biff UNIX comstat 513 who UNIX rwho daemon 514 syslog system log 525 timed Time daemon Szállítási protokollok/22 Megbízható adatfolyam átviteli protokoll. A szállítási réteg protokollja. Azon alkalmazások számára, amelyek nagy adatmennyiségeket forgalmaznak a hálózaton, nem megfelelı az IP és az UDP által biztosított megbízhatatlan szállítási szolgáltatás. Nem praktikus minden egyes alkalmazásba különkülön beépíteni a hibavizsgálatot és annak korrekcióját. Ezért szükség van egy megbízható adatfolyam átviteli protokollra. A megbízható adatfolyam szolgáltatás jellemzıi: 1. Adatfolyam orientált (Stream oriented) 2. Virtuális áramköri kapcsolat (Virtual Circuit Connection) 3. Pufferelt átvitel (Buffered Transfer) 4. Strukturálatlan adatfolyam (Unstructured Stream) 5. Egyszerre kétirányú kapcsolat (Full Duplex Connection) Szállítási protokollok/23 Szállítási protokollok/24

7 A megbízható adatfolyam szolgáltatás jellemzıi: A megbízható adatfolyam szolgáltatás jellemzıi: 1. Adatfolyam orientált (Stream oriented) Az alkalmazás által továbbítani kívánt adatokat bitek ill. byteok sorozatának fogjuk fel. Az adatfolyam szolgáltatás pontosan ugyanazt a byte sorozatot adja át a cél gép alkalmazásának, amelyet a küldı gép adott átvitelre az átviteli szolgáltatásnak. 2. Virtuális áramköri kapcsolat (Virtual Circuit Connection) Telefon kapcsolathoz hasonlítható. Az alkalmazások az operációs rendszerhez fordulnak, kérik az átviteli szolgáltatást. Az operációs rendszerek kérésére a protokoll szoftverek kommunikálnak egymással, megbeszélik, hogy mindkét fél késze a kapcsolat létrehozására, majd megállapodnak a részletekben. Ezután, a protokoll értesíti az alkalmazásokat, hogy a kapcsolat létrejött, kezdhetik az átvitelt. Szállítási protokollok/25 Szállítási protokollok/26 A megbízható adatfolyam szolgáltatás jellemzıi: A megbízható adatfolyam szolgáltatás jellemzıi: 2. Virtuális áramköri kapcsolat (Virtual Circuit Connection) Az átvitel alatt a két gép protokoll programja állandóan kommunikál, és biztosítja, hogy az átvitt adatok hibátlanok legyenek. Csak a helyrehozhatatlan hibákat jelentik az alkalmazásoknak. Azért nevezzük a kapcsolatot virtuális áramköröknek, mert az alkalmazások úgy látják, mintha egy dedikált hardver kapcsolat lenne. A megbízhatóságot az adatfolyam átviteli protokoll biztosítja. 3. Pufferelt átvitel (Buffered Transfer) Az alkalmazások tetszıleges mennyiségő adatot adhatnak át átvitelre a szállítási szolgáltatásnak, a protokoll szoftver pufferben győjti, majd a hatékonyságot szem elıtt tartva kisebbnagyobb csomagokban továbbítja. Szükség lehet, hogy akár egyegy byteot is átvigyünk, (pl. egy billentyőleütést). Az erre szolgáló ún. push mechanizmus kényszeríti a protokollt, hogy a puffer megtelte elıtt vigye át az adatot. A vételi oldalon a protokoll szoftver késleltetés nélkül átadja az adatot az alkalmazásnak. Szállítási protokollok/27 Szállítási protokollok/28

8 A megbízható adatfolyam szolgáltatás jellemzıi: A megbízható adatfolyam szolgáltatás jellemzıi: 4. Strukturálatlan adatfolyam (Unstructured Stream) A szolgáltatás által kézbesített adat nem strukturált. A szállítási szolgáltatás semmit sem tud az átviendı adat tartalmáról, azok struktúrájáról. Az alkalmazásoknak kell megegyezniük az adatok szerkezetében és megérteniük az adatfolyamot. 5. Egyszerre kétirányú kapcsolat (Full Duplex Connection) A TCP kapcsolat egyidejő adatfolyam átvitelt biztosít mindkét irányba (full duplex). Az alkalmazások lezárhatják az egyik irányú adatfolyamot, ha kívánják (half duplex). A full duplex kapcsolat azért is elınyös, mert az ellenkezı irányban haladó adatfolyam vezérlı információt is továbbíthat. Ez a piggybacking csökkenti a hálózati forgalmat. Szállítási protokollok/29 Szállítási protokollok/30 A megbízhatóság biztosítása Hogyan tud a protokoll szoftver megbízható szállítási szolgáltatást nyújtani megbízhatatlan csomagátviteli szolgáltatással (IP)? A megoldás: pozitív nyugtázás ismételt átvitellel (positive acknowledgement with retransmission) Küldı oldal 1. Üzenet elküldése ACK 1. vétele 2. Üzenet elküldése ACK 2. vétele Üzenet Vételi oldal 1. Üzenet vétele ACK 1. elküldése 2. Üzenet vétele ACK 2. elküldése Pozitív nyugtázás újraküldéssel A vételi oldalon lévı protokoll szoftver nyugtát (acknowledgement=ack) küld a feladónak, ha adat érkezik. A küldı minden átküldött üzenetet nyilvántart, és vár a nyugtára. Szállítási protokollok/31 Szállítási protokollok/32

9 Küldı oldal Üzenet Vételi oldal A megbízhatóság biztosítása 1. üzenet elküldése, idızítés indul ACK 1.nek meg kellene érkezni Idızítés lejár Csomag elvész 1. üzenetnek meg kellene érkezni ACK 1.et el kellene küldeni Ha az átviteli rendszernek nagy a késleltetése, az üzenetek kettızıdhetnek (adat és a nyugtája egyaránt). A protokoll szoftver minden üzenetet egy sorszámmal lát el, és a vevınek emlékeznie kell, hogy mely sorszámú üzenetek érkeztek meg. A nyugtában a protokoll szoftver visszaküldi a sorszámot a küldınek, így az a nyugtákat és az elküldött üzeneteket egymáshoz tudja rendelni. 1. üzenet újraküldése, idızítés indul ACK 1. vétele, idızítés törlése 1. üzenet vétele ACK 1. elküldése Újraküldés, ha a csomag elvész Szállítási protokollok/33 Szállítási protokollok/34 Csúszó ablakok (Sliding Windows) Nem lenne hatékony a protokoll mőködése, ha minden átküldött üzenet után megvárná a nyugtát, mielıtt a következı üzenetet küldené. Ekkor egyszerre csak egy irányba haladnának az üzenetek. A csúszó ablakos technikával több üzenetet küldhetı, mielıtt a korábban elküldött üzenetek nyugtája megérkezne. A protokoll szoftver az átküldendı üzenetek sorozatára egy kis mérető ablakot fektet, és az ablak összes üzenetét elküldi. Kezdı ablak Ablak csúszik Csúszó ablakos protokoll 8 csomaggal Ha az ablak bal szélsı üzenetére pozitív nyugat érkezik, az ablak eggyel jobbra csúszik. Az ablakban lehetnek elküldetlen üzenetek, és elküldött, de nem nyugtázott üzenetek. Szállítási protokollok/35 Szállítási protokollok/36

10 Csúszó ablakok (Sliding Windows) Küldı oldal 1. üzenet elküldése 2. üzenet elküldése 3. üzenet elküldése 1. ACK vétele 2. ACK vétele Üzenet Vételi oldal 1. üzenet megérkezése 1. ACK elküldése 2. üzenet megérkezése 2. ACK elküldése 3. üzenet megérkezése 3. ACK elküldése Az ablak méretének helyes megválasztása nagyban befolyásolja a protokoll hatékonyságát. A csúszó ablakos protokoll minden üzenetre külön idızítıt mőködtet. A protokoll szoftver a vételi oldalon hasonló ablakkal rendelkezik, amelyben összeállítja a bejövı adatokat, és tárolja, hogy melyeket nyugtázta. A full duplex kommunikáció miatt valójában mindkét oldalon kétkét ablak van a független kétirányú kommunikációra. 3. ACK vétele A TCPben alkalmazott csúszó ablak technikával a flow control (végállomások közötti adatfolyam vezérlés) is megoldható. 3 csomag elküldése csúszó ablakos protokoll használatával Szállítási protokollok/37 Szállítási protokollok/38 Csúszó ablakok (Sliding Windows) Az állomások az ablak méretét tudják változtatni. A fogadott nyugták tartalmaznak az ablakra vonatkozó információt (window advertisment), amely lényegében a másik fél szabad puffer méretét tartalmazza. A küldı fél ennek alapján változtatja a saját ablakának méretét. Ha a fogadó pufferei kezdenek megtelni, kisebb ablakot jelölı közleményt küld a feladónak. Portok, kapcsolatok és végpontok A TCP lehetıvé teszi, hogy több alkalmazás egyidejőleg kommunikáljon, és az üzenetet a megfelelı alkalmazáshoz továbbítja. Az UDPhez hasonlóan a TCP is a protokoll port számokat használja, az üzenet végsı címzettjének azonosításához. A TCP port azonban önmagában nem azonosítja a cél objektumot. A TCP a kapcsolat (connection) fogalmát használja fel az azonosításhoz. Két végpont azonosítja a kapcsolatot. Pl.: ( , 25) és ( , 1071) Egy másik kapcsolat ugyanazon a gépen: ( , 25) és ( , 1156) Elegendı, ha a kapcsolatot azonosító 4 szám közül 1 különbözik! Szállítási protokollok/39 Szállítási protokollok/40

11 Passzív és aktív megnyitás A TCP, ellentétben az UDPvel kapcsolat orientált, tehát mindkét végpontnak egyet kell értenie a részvételben. Az alkalmazás az egyik végponton végrehajt egy ún. passzív megnyitást, jelezve, hogy hajlandó bejövı kapcsolatot fogadni. Ekkor egy TCP port szám lesz hozzárendelve ehhez a végponthoz. Az alkalmazás a másik végponton pedig kéri az operációs rendszert, hogy végezzen aktív megnyitást a kapcsolat létrehozására. A két TCP szoftver felépíti a kapcsolatot, majd kezdıdhet az alkalmazások adatcseréje. A TCP szegmens formátuma Minden TCP forgalom: kapcsolat felépítése, adatok átvitele, nyugta küldése, ablak méret hirdetmény, kapcsolat lezárása, az alábbi szerkezető szegmensben lesz továbbítva: Szállítási protokollok/41 Szállítási protokollok/ SOURCE PORT Feladó TCP port száma SOURCE PORT DESTINATION PORT DESTINATION PORT Cél TCP port száma SEQUENCE NUMBER ACKNOWLEDGEMENT NUMBER HLEN RESERVED CODE BITS WINDOW CHECKSUM URGENT POINTR OPTIONS PADDING DATA... TCP szegmensformátum SEQUENCE NUMBER ACKNOWLEDGEMENT NUMBER HLEN CODE BITS WINDOW A küldött adatok pozíciója a byte folyamban Annak bytenak a sorszáma az adatfolyamban, amelyet a feladó legközelebb meg akar kapni. Ez az ellenkezı irányú folyamra vonatkozik! A szegmens hossza 32 bites egységekben Az üzenet tartalmára utal Mekkora puffer áll rendelkezésére, mennyi adatot képes fogadni Szállítási protokollok/43 Szállítási protokollok/44

12 TCP wellknown portok (részlet) A CODE mezı jelentése Decimális Kulcsszó UNIX kulcsszó Leírás 0 Reserved Bit (balról jobbra) URG ACK PSH RST SYN FIN Jelentés Urgent Pointer mezı használva van Acknowledgement mezı használva van A szegmens push mőveletet kér A kapcsolat bontása A sorszámok szinkronizálása (kapcsolat felépítése) A küldı az adatfolyam végére ért TCPMUX RJE ECHO DISCARD USERS DAYTIME QUOTE CHARGEN FTPDATA FTP TELNET echo discard systat daytime netstat qotd chargen ftpdata ftp telnet TCP multiplexor Remote Job Entry Echo Discard Active Users Daytime Network status program Quote of the Day Character Generator File Transfer Protocol (data) File Transfer Protocol Terminal Connection Szállítási protokollok/45 Szállítási protokollok/46 TCP wellknown portok (részlet) TCP wellknown portok (részlet) Decimális Kulcsszó UNIX kulcsszó Leírás Decimális Kulcsszó UNIX kulcsszó Leírás SMTP TIME NAMESERVER NICNAME DOMAIN FINGER DCP SUPDUP HOSTNAME ISOTSAP smtp time name whois nameserver rje finger supdup hostnames isotsap Simple Mail Transport Protocol Time Host Name Server Who Is Domain Name Server Any private RJE service Finger Device Control Protocol SUPDUP Protocol NIC Host Name Server ISOTSAP X400 X400SND SUNRPC AUTH UUCPPATH NNTP PWDGEN NETBIOSSSN Reserved x400 x400snd sunrpc auth uucppath nntp X.400 Mail Service X.400 Mail Sending SUN Remote Procedure Call Authentication Service UUCP Path Service USENET News Transfer Protocol Password Generator Protocol NETBIOS Session Service Szállítási protokollok/47 Szállítási protokollok/48

13 Címzés A szállítási folyamatnak az összeköttetés létesítéséhez ki kell jelölnie a távoli folyamatot: Megadjuk a hálózati címet (IP), és a folyamatot (process), amellyel dolgozni szeretnénk (pl. Telnet). A hálózati réteg felépíti az összeköttetést a két gép között. A folyamat azonosításának két megoldása van: 1. Kezdeti összeköttetés protokoll használata 2. Név szolgáltató használata (name server) 1. Kezdeti összeköttetés protokoll Minden gép, amely valamilyen szolgáltatást kínál, egy speciális folyamatszolgáltatóval vagy bejelentkezıvel rendelkezik, amelyen keresztül az összes szolgáltatás elérhetı. A folyamatszolgáltató egy ismert szállítási végponton várakozik. A kapcsolatot keresı gépnek ezt a végpontot kell megadnia. Létrejön a kapcsolat a folyamatszolgáltatóval. A hívó kijelöli a futtatni kívánt programot. A folyamatszolgáltató kijelöl egy azonosító számot (végpontot), létrehoz egy új folyamatot, amelyik az adott végponton (port) várakozik a kapcsolódásra. A folyamatszolgáltató megküldi a hívónak az azonosítási számot, hogy ezen jelentkezzen. Ezután a hívó lebontja az összeköttetést a folyamatszolgáltatóval, majd újat létesít, most már a kiválasztott folyamattal. Szállítási protokollok/49 Szállítási protokollok/50 2. Név szolgáltató használata (name server) A név szolgáltató megadja, hogy egy adott nevő szolgáltatás milyen porton érhetı el. A hívó tehát elıször a name serverhez fordul, majd a port szám birtokában már a felépítheti a kapcsolatot a szolgáltató gép megfelelı portjával. A protokoll hierarchia mőködése: TCP IP Ethernet Az üzenet eljuttatásán kívül a TCPnek tudnia kell, hogy az melyik összeköttetéshez tartozik. A TCP/IP az üzenetet több szinten is ún. fejrésszel (header) látja el. (Pl. levél > boríték > titkárnı > újabb boríték > postázó > újabb boríték). Adatfolyam, amelyet el kell küldeni: A TCP feldarabolja kezelhetı darabokra: (az állomások megbeszélik a méretet). A TCP fejrészt tesz mindegyik elé (min. 20 byte): Forrás és cél portszám. A port # különbözteti meg ugyanazon két gép közötti független kapcsolatokat. Mindkét oldalnak ismernie kell a másik oldal port #át is. Sorszám (sequence #). A sorszám alapján lehet helyes sorrendbe rakni a vételi oldalon a csomagokat. Szállítási protokollok/51 Szállítási protokollok/52

14 A protokoll hierarchia mőködése: TCP IP Ethernet Ellenırzı összeg (CRC). A hibás csomagot a vevı eldobja. Nyugta (acknowledgment). Ha ez a mezı ki van töltve, akkor ez nyugtázza, hogy hányadik volt az utolsó megérkezett byte. TCP csomag: T... T T T (T = TCP fejrész) A protokoll hierarchia mőködése: TCP IP Ethernet Internet Protocol (IP) A T. alakú üzeneteket a TCP az IPnek adja át az IP címmel együtt. Az IP nem foglalkozik sem a TCP fejrésszel, sem az adattal. Az IP a továbbításhoz hozzáadja a saját fejrészét: Az IP fej részei: forrás és cél IP cím protokoll azonosító száma (TCP, UDP, stb.). Ez írja le, hogy a vétel helyén a csomagot melyik protokollnak kell továbbítani IP fejrész CRCje IT IT IT IT (I = IP fejrész) A fej többi része: Fragmet offset további tördelés esetére Time to Live. Minden rendszer, amelyen a csomag keresztülhalad 1 gyel csökkenti ezt a számot, és ha 0ra csökken, eldobja. Szállítási protokollok/53 Szállítási protokollok/54 Ethernet A protokoll hierarchia mőködése: TCP IP Ethernet Ethernet fej: Cél címe Feladó címe Típus kód TCP/IP, DECNET XEROX, stb. Adat CRC Az Ethernet cím és az IP cím között semmilyen összefüggés nincs! Minden gép rendelkezik egy táblázattal a két cím megfeleltetéséhez (lásd az ARP protokollt). Ethernet A protokoll hierarchia mőködése: TCP IP Ethernet Az Ethernet interfész a vételi oldalon eltávolítja a fejrészt és a CRCt. Megnézi a típuskódot, felismeri az IPt, ezért az IP protokollnak továbbítja. Az IP protokoll eltávolítja az IP fejrészt. A protokoll mezı TCPt jelez, ezért a TCP protokollnak továbbítja. A TCP megnézi a sorszámot és más mezıket, hogy helyreállítsa az üzenetet. EIT C EIT C EIT C EIT C EIT C Szállítási protokollok/55 Szállítási protokollok/56

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek

Részletesebben

Hálózati réteg, Internet

Hálózati réteg, Internet álózati réteg, Internet álózati réteg, Internet Készítette: (BM) Tartalom z összekapcsolt LN-ok felépítése. z Ethernet LN-okban használt eszközök hogyan viszonyulnak az OSI rétegekhez? Mik a kapcsolt hálózatok

Részletesebben

Az Internet működésének alapjai

Az Internet működésének alapjai Az Internet működésének alapjai Második, javított kiadás ( Dr. Nagy Rezső) A TCP/IP protokollcsalád áttekintése Az Internet néven ismert világméretű hálózat működése a TCP/IP protokollcsaládon alapul.

Részletesebben

Számítógép hálózatok

Számítógép hálózatok Számítógép hálózatok Számítógép hálózat fogalma A számítógép-hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. Miért építünk hálózatot? Információ csere lehetősége Központosított

Részletesebben

Internet Control Message Protocol (ICMP) Az Internet hiba- és vezérlı üzenet továbbító protokollja. Készítette: Schubert Tamás (BMF) Tartalom

Internet Control Message Protocol (ICMP) Az Internet hiba- és vezérlı üzenet továbbító protokollja. Készítette: Schubert Tamás (BMF) Tartalom Tartalom (ICMP) Az Internet hiba- és vezérlı üzenet továbbító protokollja Készítette: Schubert Tamás (BMF) TCP/IP protokollkészlet Az Hibajelzés vagy hibajavítás Az ICMP üzenetkézbesítés Az ICMP üzenetformátuma

Részletesebben

4. Hivatkozási modellek

4. Hivatkozási modellek 4. Hivatkozási modellek Az előző fejezetben megismerkedtünk a rétegekbe szervezett számítógépes hálózatokkal, s itt az ideje, hogy megemlítsünk néhány példát is. A következő részben két fontos hálózati

Részletesebben

Hálózati architektúrák és Protokollok GI 8. Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok GI 8. Kocsis Gergely Hálózati architektúrák és Protokollok GI 8 Kocsis Gergely 2018.11.12. Knoppix alapok Virtuális gép létrehozása VirtualBox-ban (hálózatelérés: bridge módban) Rendszerindítás DVD-ről vagy ISO állományból

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök

Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök 2008 20. Hálózati réteg Congestion Control Szállítói réteg szolgáltatások, multiplexálás, TCP 1 Torlódás felügyelet (Congestion Control) Minden hálózatnak korlátos

Részletesebben

A TCP/IP modell szállítási rétege

A TCP/IP modell szállítási rétege A TCP/IP modell szállítási rétege Ismerkedés a szállítási réteggel A szállítási réteg elsődleges feladatai a forrás és a cél közötti információáramlás pontos szabályozása, valamint az adatok megbízható

Részletesebben

Nagyteljesítményű mikrovezérlők TCP/IP

Nagyteljesítményű mikrovezérlők TCP/IP Nagyteljesítményű mikrovezérlők TCP/IP Scherer Balázs Budapest University of Technology and Economics Department of Measurement and Information Systems BME-MIT 2015 Alap beágyazott szoftver architektúrák

Részletesebben

A TCP/IP modell hálózati rétege (Network Layer) Protokoll-készlet: a csomagok továbbítása. Legjobb szándékú kézbesítés

A TCP/IP modell hálózati rétege (Network Layer) Protokoll-készlet: a csomagok továbbítása. Legjobb szándékú kézbesítés A hálózati réteg feladatai A TCP/ modell hálózati rétege (Network Layer) A csomagok szállítása a forrásállomástól a cél-állomásig A hálózati réteg protokollja minden állomáson és forgalomirányítón fut

Részletesebben

Számítógép-hálózatok. Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez

Számítógép-hálózatok. Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez Számítógép-hálózatok Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez IPV4 FELADATOK Dr. Lencse Gábor, SZE Távközlési Tanszék 2 IP címekkel kapcsolatos feladatok 1. Milyen osztályba tartoznak a következő

Részletesebben

URL-LEL ADOTT OBJEKTUM LETÖLTÉSE (1) URL-LEL ADOTT OBJEKTUM LETÖLTÉSE

URL-LEL ADOTT OBJEKTUM LETÖLTÉSE (1) URL-LEL ADOTT OBJEKTUM LETÖLTÉSE Programozás III HÁLÓZATKEZELÉS A hálózatkezeléshez használatos java csomag: java. net Hol találkoztunk már vele? Pl.: URL cim = this.getclass().getresource("/zene/valami_zene.wav"); De pl. adott URL-ről

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 05 Ea. Szállítási protokollok - Bevezetés

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 05 Ea. Szállítási protokollok - Bevezetés Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 05 Ea Szállítási protokollok - Bevezetés Szállítási protokollok szükségessége A 3. réteg feladat az volt, hogy az adatcsomagok a megfelelő hálózati végpontra eljussanak. A kapcsolás

Részletesebben

III. előadás. Kovács Róbert

III. előadás. Kovács Róbert III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.

Részletesebben

Hibafelismerés: CRC. Számítógépes Hálózatok Polinóm aritmetika modulo 2. Számolás Z 2 -ben

Hibafelismerés: CRC. Számítógépes Hálózatok Polinóm aritmetika modulo 2. Számolás Z 2 -ben Hibafelismerés: CRC Számítógépes Hálózatok 27 6. Adatkapcsolati réteg CRC, utólagos hibajavítás, csúszó ablakok Hatékony hibafelismerés: Cyclic Redundancy Check (CRC) A gyakorlatban gyakran használt kód

Részletesebben

Kommunikáció. 3. előadás

Kommunikáció. 3. előadás Kommunikáció 3. előadás Kommunikáció A és B folyamatnak meg kell egyeznie a bitek jelentésében Szabályok protokollok ISO OSI Többrétegű protokollok előnyei Kapcsolat-orientált / kapcsolat nélküli Protokollrétegek

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 6. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Szállítási réteg (L4) Szolgáltatások Rétegprotokollok: TCP, UDP Port azonosítók TCP kapcsolatállapotok Alkalmazási

Részletesebben

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek Hálózatok Rétegei Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök WEB FTP Email Telnet Telefon 2008 2. Rétegmodell, Hálózat tipusok Közbenenső réteg(ek) Tw. Pair Koax. Optikai WiFi Satellit 1 2 Az Internet

Részletesebben

Az IP hálózati protokoll

Az IP hálózati protokoll Az IP hálózati protokoll IP (Internet Protocol) RFC 791 A TCP/IP referenciamodell hálózati réteg protokollja. Széles körben használt, az Internet alapeleme. Legfontosabb jellemzői: IP fejrész szerkezete.

Részletesebben

Tűzfalak működése és összehasonlításuk

Tűzfalak működése és összehasonlításuk Tűzfalak működése és összehasonlításuk Készítette Sári Zoltán YF5D3E Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 1 1. Bevezetés A tűzfalak fejlődése a számítógépes hálózatok evolúciójával párhuzamosan,

Részletesebben

1. LABORGYAKORLAT 2011 TAVASZI FÉLÉV ÓBUDAI EGYETEM PRÉM DÁNIEL. Hálózati protokollok. Számítógép hálózatok gyakorlata

1. LABORGYAKORLAT 2011 TAVASZI FÉLÉV ÓBUDAI EGYETEM PRÉM DÁNIEL. Hálózati protokollok. Számítógép hálózatok gyakorlata Hálózati protokollok Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 1. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL OSI Modell 7. Alkalmazási (application) réteg 6. Megjelenési (presentation) réteg 5.

Részletesebben

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter Kiszolgálók üzemeltetése Iványi Péter Hálózatok N gép esetén a legegyszerűbb ha mindegyiket mindegyikkel összekötjük N-1 kártya és kábel kell Megosztott (shared) kábel Egyszerre több gép is csatlakozik

Részletesebben

Számítógép-hálózatok A felsőbb rétegek

Számítógép-hálózatok A felsőbb rétegek Számítógép-hálózatok A felsőbb rétegek 2013/2014. tanév, I. félév Dr. Kovács Szilveszter E-mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Informatikai Intézet 106. sz. szoba Tel: (46) 565-111 / 21-06 Dr. Kovács Szilveszter

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2008

Számítógépes Hálózatok 2008 Számítógépes Hálózatok 28 5. Adatkapcsolati réteg CRC, utólagos hibajavítás, csúszó ablakok Hibafelismerés: CRC Hatékony hibafelismerés: Cyclic Redundancy Check (CRC) A gyakorlatban gyakran használt kód

Részletesebben

A szállítói réteg (transport layer) szolgáltatásai. Számítógépes Hálózatok Szállítói réteg (transport layer) Multiplexálás a szállítói rétegben

A szállítói réteg (transport layer) szolgáltatásai. Számítógépes Hálózatok Szállítói réteg (transport layer) Multiplexálás a szállítói rétegben A szállítói réteg (transport layer) szolgáltatásai Számítógépes Hálózatok 2008 11. Szállítói réteg TCP, Tahoe, Reno, AIMD Kapcsolat nélküli vagy kapcsolat orientált (connectionless/connection oriented)

Részletesebben

3. előadás. A TCP/IP modell jelentősége

3. előadás. A TCP/IP modell jelentősége 3. előadás A TCP/IP modell. Az ISO/OSI és a TCP/IP modell összevetése. Alapvető fogalmak A TCP/IP modell jelentősége Habár az OSI modell általánosan elfogadottá vált, az Internet nyílt szabványa történeti

Részletesebben

KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI KAR HÍRADÁSTECHNIKA INTÉZET. Szállítási réteg vizsgálata Wireshark analizátorral. Dr. Wührl Tibor Dr.

KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI KAR HÍRADÁSTECHNIKA INTÉZET. Szállítási réteg vizsgálata Wireshark analizátorral. Dr. Wührl Tibor Dr. KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI KAR HÍRADÁSTECHNIKA INTÉZET Infokommunikációs Hálózatok laboratóriumi mérési útmutató Szállítási réteg vizsgálata Wireshark analizátorral Tartalomjegyzék A szállítási és az

Részletesebben

Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva

Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva Könnyû álom (8. rész) Hálózati forgalom vizsgálata. mikor a rendszer nem úgy viselkedik, ahogy elvárnánk, vagy egyszerûen nem tudjuk, hogy mi történik a hálózatunkon, hasznos segédeszköz lehet a tcpdump

Részletesebben

Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9. Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9. Kocsis Gergely Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9 Kocsis Gergely 2016.11.28. IP, MAC, ARP A B csomópontból az A-ba küldünk egy datagramot. Mik lesznek az Ethernet keretben található forrás és a cél címek (MAC

Részletesebben

Távközlési informatika II.

Távközlési informatika II. Dr. Beinschróth József Távközlési informatika II. 2.rész ÓE-KVK Budapest, 2017. Tartalom Hálózati architektúrák: szabványgyűjtemények A fizikai réteg: bitek továbbítása Az adatkapcsolati réteg: kapcsolatvezérlés

Részletesebben

fájl-szerver (file server) Az a számítógép a hálózatban, amelyen a távoli felhasználók (kliensek) adatállományait tárolják.

fájl-szerver (file server) Az a számítógép a hálózatban, amelyen a távoli felhasználók (kliensek) adatállományait tárolják. I n t e r n e t k i f e j e z é s e k adat (data) Valamilyen különleges célból, gyakran speciális alakban elıkészített információ. Számítógépen tárolható és feldolgozható számok és betők. adatbázis (database)

Részletesebben

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe Tartalom Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP Adatkapcsolati réteg A hálózati kártya (NIC-card) Ethernet ARP Az ARP protokoll Az ARP protokoll által beírt adatok Az ARP parancs Az ARP folyamat alhálózaton

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok. 5. gyakorlat

Számítógépes Hálózatok. 5. gyakorlat Számítógépes Hálózatok 5. gyakorlat PYTHON ALAPOK V. Socket programozás, UDP 2 Óra eleji kiszh Elérés: https://canvas.elte.hu Számítógépes Hálózatok Gyakorlat 1 3 A kommunikációs csatorna kétféle típusa

Részletesebben

Hálózati réteg. Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont

Hálózati réteg. Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont Hálózati réteg Hálózati réteg Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont közötti átvitellel foglalkozik. Ismernie kell a topológiát Útvonalválasztás,

Részletesebben

Szállítási réteg (L4)

Szállítási réteg (L4) Szállítási réteg (L4) Budapest University of Technology and Economics Department of Telecommunications and Media Informatics Protokoll stack 2 Kliens szerver modellek Iteratív szerver Vár, hogy érkezzen

Részletesebben

Internet Protokoll (IP)

Internet Protokoll (IP) Tartalom Internet Protokoll (IP) Készítette: Schubert Tamás (BMF) TCP/IP protokollok készlet IP-címek IP-címosztályok IP-címek jellemzıi, használatának szabályai Speciális IP-címek Az IP-címosztályok címtartományai

Részletesebben

Internet Protokoll 6-os verzió. Varga Tamás

Internet Protokoll 6-os verzió. Varga Tamás Internet Protokoll 6-os verzió Motiváció Internet szédületes fejlődése címtartomány kimerül routing táblák mérete nő adatvédelem hiánya a hálózati rétegen gépek konfigurációja bonyolódik A TCP/IPkét évtizede

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek 11. A TCP/IP hálózati modell alkalmazási és szállítási rétege IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA 1. A TCP/IP szállítási rétege 2. Az alkalmazási réteg IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA Ismerkedés

Részletesebben

32 bit (4 bájt) Destination Port 8 bájt. Source Port. DATA, ha van

32 bit (4 bájt) Destination Port 8 bájt. Source Port. DATA, ha van lab Szállítási réteg Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Protokoll stack 2 Kliens szerver modellek Iteratív szerver Vár, hogy érkezzen egy kliens igény

Részletesebben

32 bit (4 bájt) Destination Port 8 bájt. Source Port. DATA, ha van

32 bit (4 bájt) Destination Port 8 bájt. Source Port. DATA, ha van lab Szállítási réteg Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Protokoll stack 2 1 Kliens szerver modellek Iteratív szerver Vár, hogy érkezzen egy kliens igény

Részletesebben

2. fejezet Hálózati szoftver

2. fejezet Hálózati szoftver 2. fejezet Hálózati szoftver Hálózati szoftver és hardver viszonya Az első gépek összekötésekor (azaz a hálózat első megjelenésekor) a legfontosabb lépésnek az számított, hogy elkészüljön az a hardver,

Részletesebben

TCP ÉS UDP. Médiakommunikációs hálózatok (VIHIM161) évi fóliái alapján készült. Dr. Lencse Gábor

TCP ÉS UDP. Médiakommunikációs hálózatok (VIHIM161) évi fóliái alapján készült. Dr. Lencse Gábor TCP ÉS UDP Médiakommunikációs hálózatok (VIHIM161) 2013. évi fóliái alapján készült 2017. március 10., Budapest Dr. Lencse Gábor tudományos főmunkatárs BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék

Részletesebben

* Rendelje a PPP protokollt az TCP/IP rétegmodell megfelelő rétegéhez. Kapcsolati réteg

* Rendelje a PPP protokollt az TCP/IP rétegmodell megfelelő rétegéhez. Kapcsolati réteg ét * Rendelje a PPP protokollt az TCP/IP rétegmodell megfelelő Kapcsolati réteg A Pont-pont protokoll (általánosan használt rövidítéssel: PPP az angol Point-to-Point Protocol kifejezésből) egy magas szintű

Részletesebben

SzIP kompatibilis sávszélesség mérések

SzIP kompatibilis sávszélesség mérések SZIPorkázó technológiák SzIP kompatibilis sávszélesség mérések Liszkai János Equicom Kft. SZIP Teljesítőképesség, minőségi paraméterek Feltöltési sebesség [Mbit/s] Letöltési sebesség [Mbit/s] Névleges

Részletesebben

Számítógép hálózatok gyakorlat

Számítógép hálózatok gyakorlat Számítógép hálózatok gyakorlat 5. Gyakorlat Ethernet alapok Ethernet Helyi hálózatokat leíró de facto szabvány A hálózati szabványokat az IEEE bizottságok kezelik Ezekről nevezik el őket Az Ethernet így

Részletesebben

Miért tanulunk a számítógép hálózatokról? Számítógép hálózatok. Mennyit tudunk már róluk? Internet: Példa. Internet: Az erıforrás megkeresése

Miért tanulunk a számítógép hálózatokról? Számítógép hálózatok. Mennyit tudunk már róluk? Internet: Példa. Internet: Az erıforrás megkeresése Számítógép hálózatok Bevezetés és áttekintés Miért tanulunk a számítógép hálózatokról? Ezek mérnöki csodák! Skálázhatók, réteges protokollok, rengeteg alcím elég lesz majd megtanulni Ott vannak mindenütt

Részletesebben

Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor

Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez Számítógép-hálózatok Dr. Lencse Gábor egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék lencse@sze.hu IPV4 FELADATOK Dr. Lencse Gábor,

Részletesebben

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok 28.Tétel Az Internet Felépítése: Megjegyzés [M1]: Ábra Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely kisebb hálózatok

Részletesebben

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter Kiszolgálók üzemeltetése Iványi Péter Hálózatok N gép esetén a legegyszerűbb ha mindegyiket mindegyikkel összekötjük N-1 kártya és kábel kell Megosztott (shared) kábel Egyszerre több gép is csatlakozik

Részletesebben

Address Resolution Protocol (ARP)

Address Resolution Protocol (ARP) Address Resolution Protocol (ARP) Deák Kristóf Címfeloldás ezerrel Azt eddig tudjuk, hogy egy alhálózaton belül switchekkel oldjuk meg a zavartalan kommunikációt(és a forgalomirányítás is megy, ha egy

Részletesebben

A szállítói réteg (transport layer) szolgáltatásai. Számítógépes Hálózatok Szállítói réteg (transport layer) Multiplexálás a szállítói rétegben

A szállítói réteg (transport layer) szolgáltatásai. Számítógépes Hálózatok Szállítói réteg (transport layer) Multiplexálás a szállítói rétegben A szállítói réteg (transport layer) szolgáltatásai Számítógépes Hálózatok 2013 10. Szállítói réteg TCP, Tahoe, Reno, AIMD, hatékonyság, fairness Kapcsolat nélküli vagy kapcsolat orientált (connectionless/connection

Részletesebben

24. fejezet A szállítási réteg

24. fejezet A szállítási réteg 24. fejezet A szállítási réteg A szállítási réteg A rétegek közül a szállítási réteg az alsó három réteg logikai folytatásának tekinthető, hiszen ha egy hoszt üzenetet küld a másiknak, akkor az üzenet

Részletesebben

applikációs protokollok

applikációs protokollok Applikációs protokollok Hálózati szolgáltatások 2. applikációs protokollok: HTTP, HTTPS, FTP, SFTP, POP3, IMAP, SMTP Informatikus (rendszerinformatikus) Az OSI modell viszony-, megjelenítési és alkalmazási

Részletesebben

Két típusú összeköttetés PVC Permanent Virtual Circuits Szolgáltató hozza létre Operátor manuálisan hozza létre a végpontok között (PVI,PCI)

Két típusú összeköttetés PVC Permanent Virtual Circuits Szolgáltató hozza létre Operátor manuálisan hozza létre a végpontok között (PVI,PCI) lab Adathálózatok ATM-en Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Megvalósítások Multiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577)

Részletesebben

Multiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577) - IETF LAN Emulation (LANE) - ATM Forum Multiprotocol over ATM (MPOA) -

Multiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577) - IETF LAN Emulation (LANE) - ATM Forum Multiprotocol over ATM (MPOA) - lab Adathálózatok ATM-en Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Megvalósítások Multiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577)

Részletesebben

TCP ÉS UDP. Médiakommunikációs hálózatok (VIHIM161) Médiatechnológiák és -kommunikáció szakirány. Dr. Lencse Gábor

TCP ÉS UDP. Médiakommunikációs hálózatok (VIHIM161) Médiatechnológiák és -kommunikáció szakirány. Dr. Lencse Gábor TCP ÉS UDP Médiakommunikációs hálózatok (VIHIM161) Médiatechnológiák és -kommunikáció szakirány 2013. március 1., Budapest Dr. Lencse Gábor tudományos főmunkatárs BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások

Részletesebben

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg.

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg. IPV4, IPV6 IP CÍMZÉS Egy IP alapú hálózat minden aktív elemének, (hálózati kártya, router, gateway, nyomtató, stb) egyedi azonosítóval kell rendelkeznie! Ez az IP cím Egy IP cím 32 bitből, azaz 4 byte-ból

Részletesebben

Transmission Control Protocol (TCP) (a működés alapelvei)

Transmission Control Protocol (TCP) (a működés alapelvei) Transmission Control Protocol (TCP) (a működés alapelvei) Tartalom Ez a leírás számos különféle forrásból összegyűjtött információ felhasználásával az Óbudai Egyetemen készült, a Számítógép Hálózatok című

Részletesebben

Forgalomirányítás (Routing)

Forgalomirányítás (Routing) Forgalomirányítás (Routing) Tartalom Forgalomirányítás (Routing) Készítette: (BMF) Forgalomirányítás (Routing) Autonóm körzet Irányított - irányító protokollok Irányítóprotokollok mőködési elve Távolságvektor

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP kapcsolás hálózati réteg

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP kapcsolás hálózati réteg Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP kapcsolás hálózati réteg IP kapcsolás Az IP címek kezelése, valamint a csomagok IP cím alapján történő irányítása az OSI rétegmodell szerint a 3. rétegben (hálózati network

Részletesebben

Alkalmazás rétegbeli protokollok:

Alkalmazás rétegbeli protokollok: Alkalmazás rétegbeli protokollok: Általában az alkalmazásban implementálják, igazodnak az alkalmazás igényeihez és logikájához, ezért többé kevésbé eltérnek egymástól. Bizonyos fokú szabványosítás viszont

Részletesebben

Hálózatok II. A hálózati réteg funkciói, szervezése

Hálózatok II. A hálózati réteg funkciói, szervezése Hálózatok II. A hálózati réteg funkciói, szervezése 2007/2008. tanév, I. félév r. Kovács Szilveszter -mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Miskolci gyetem Informatikai Intézet 106. sz. szoba Tel: (46) 565-111

Részletesebben

Department of Software Engineering

Department of Software Engineering Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 2. gyakorlat Wireshark Bordé Sándor S z e g e d i T u d o m á n y e g y e t

Részletesebben

A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze

A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze a MAC-címet használja a hálózat előre meghatározott

Részletesebben

Internet Protokoll (IP) specialitások

Internet Protokoll (IP) specialitások Tartalom Internet Protokoll (IP) specialitások Készítette: Schubert Tamás (BMF) TCP/IP protokollok készlet Az IP (al)hálózati maszk -példa Forgalomirányító algoritmus Alhálózati maszk használata a forgalomirányítóban

Részletesebben

Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver

Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver A hardver és a felhasználó közötti kapcsolat Szoftverek csoportosítása Számítógép működtetéséhez szükséges szoftverek Operációs rendszerek Üzemeltetési segédprogramok

Részletesebben

Kommunikációs rendszerek programozása. Voice over IP (VoIP)

Kommunikációs rendszerek programozása. Voice over IP (VoIP) Kommunikációs rendszerek programozása Voice over IP (VoIP) Analóg jel digitalizálása A t 125 μs Analóg jel digitalizálása Analóg jel átalakítása Mintavételezés (8kHz) Kvantálás (8bit) Folytonos jelből

Részletesebben

UDP idő szerver. UDP protokollal kapcsolatos ismeretek elmélyítése. Egy UPP protokollt használó időszerver megvalósítása

UDP idő szerver. UDP protokollal kapcsolatos ismeretek elmélyítése. Egy UPP protokollt használó időszerver megvalósítása UDP idő szerver A gyakorlat célja: UDP protokollal kapcsolatos ismeretek elmélyítése. Egy UPP protokollt használó időszerver megvalósítása Elméleti bevezető: UDP Protokoll föbb tulajdonságai: Az Internet

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 5. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer: ARP Útválasztás: route IP útvonal: traceroute Parancsok: ifconfig, arp,

Részletesebben

OSI-ISO modell. Az OSI rétegek feladatai: Adatkapcsolati réteg (data link layer) Hálózati réteg (network layer)

OSI-ISO modell. Az OSI rétegek feladatai: Adatkapcsolati réteg (data link layer) Hálózati réteg (network layer) OSI-ISO modell Több világcég megalkotta a saját elképzelései alapján a saját hálózati architektúráját, de az eltérések miatt egységesíteni kellett, amit csak nemzetközi szinten lehetett megoldani. Ez a

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

Rétegezett architektúra HTTP. A hálózatfejlesztés motorját a hálózati alkalmazások képezik. TCP/IP protokoll készlet

Rétegezett architektúra HTTP. A hálózatfejlesztés motorját a hálózati alkalmazások képezik. TCP/IP protokoll készlet HTTP Hálózat Rétegezett architektúra felhasználók Alkalmazási Web, e-mail, file transfer,... Szállítási Internet Hálózat-elérési Végponttól végpontig terjedő átvitel, Megbízható átvitel, sorrendbe állítás,

Részletesebben

Rohonczy János: Hálózatok

Rohonczy János: Hálózatok Rohonczy János: Hálózatok Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 1 Topológia fa csillag gyűrű busz busz / gerinc Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 2 Kiterjedés LAN MAN WAN Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 3 Fizikai

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok GY 6.hét

Számítógépes Hálózatok GY 6.hét Számítógépes Hálózatok GY 6.hét Laki Sándor ELTE-Ericsson Kommunikációs Hálózatok Laboratórium ELTE IK - Információs Rendszerek Tanszék lakis@elte.hu http://lakis.web.elte.hu Teszt 10 kérdés 10 perc canvas.elte.hu

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2011

Számítógépes Hálózatok 2011 Számítógépes Hálózatok 2011 10. Hálózati réteg IP címzés, IPv6, ARP, DNS, Circuit Switching, Packet Switching 1 IPv4-Header (RFC 791) Version: 4 = IPv4 IHL: fejléc hossz 32 bites szavakban (>5) Type of

Részletesebben

Tartalom. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés 2011.03.23. Architektúra DCOM vs CORBA. Szoftvertechnológia

Tartalom. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés 2011.03.23. Architektúra DCOM vs CORBA. Szoftvertechnológia Tartalom D Szoftvertechnológia előadás Történeti áttekintés Architektúra D vs CORBA 2 Történeti áttekintés 1987 Dynamic Data Exchange (DDE) Windows 2.0-ban Windows alkalmazások közötti adatcsere Ma is

Részletesebben

Hálózatkezelés. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Hálózatkezelés / 20

Hálózatkezelés. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Hálózatkezelés / 20 Hálózatkezelés Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Hálózatkezelés 2013 1 / 20 Tartalomjegyzék 1 Hálózati Alapismeretek 2 System.Net Namespace 3 Socket Kezelés 4 Példa Tóth Zsolt

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok

Számítógépes Hálózatok Számítógépes Hálózatok 10. Előadás: Szállítói réteg Based on slides from Zoltán Ács ELTE and D. Choffnes Northeastern U., Philippa Gill from StonyBrook University, Revised Spring 2016 by S. Laki Szállítói

Részletesebben

TRANSMISSION CONTROL PROTOCOL (TCP) bevezetés1

TRANSMISSION CONTROL PROTOCOL (TCP) bevezetés1 HÁLÓZATOK SZÁLLÍTÁSI RÉTEG TCP és UDP TRANSMISSION CONTROL PROTOCOL (TCP) bevezetés1 Az áttekintő térkép eligazított minket arról, hogy hol járunk, majd nézzük meg külön az aktuális részeket: Alkalmazás

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok ősz 2006

Számítógépes Hálózatok ősz 2006 Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Organizáció Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Számítógépes Hálózatok 2008 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Előadás Hétfő, 14:00-16:00 óra, hely: Szabó József terem

Részletesebben

Hálózati architektúrák és Protokollok GI 7. Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok GI 7. Kocsis Gergely Hálózati architektúrák és Protokollok GI 7 Kocsis Gergely 2017.05.08. Knoppix alapok Virtuális gép létrehozása VirtualBox-ban (hálózatelérés: bridge módban) Rendszerindítás DVD-ről vagy ISO állományból

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

Kommunikáció. Folyamatok közötti kommunikáció. Minden elosztott rendszer alapja

Kommunikáció. Folyamatok közötti kommunikáció. Minden elosztott rendszer alapja Kommunikáció Folyamatok közötti kommunikáció Minden elosztott rendszer alapja Marshalling Alap primitívek Direkt, indirekt portok Blokkolás, nem blokkolás Pufferelés Megbízhatóság RPC Az RPC jellemzői

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. OSI hálózati modell

Hálózatok. Alapismeretek. OSI hálózati modell Hálózatok Alapismeretek OSI hálózati modell A hálózatok logikai és fizikai szabványosításában résztvevő szervezetek: ANSI (American National Standards Institute) EIA (Electronic Industries Alliance) TIA

Részletesebben

AST_v3\ 1.4. 1.4.2. Hivatkozási modellek

AST_v3\ 1.4. 1.4.2. Hivatkozási modellek AST_v3\ 1.4. 1.4.2. Hivatkozási modellek Szem előtt kell tartani, hogy a (múlt órán tárgyalt) többrétegű hálózati modell és a hivatkozási modell közti különbséget. A hivatkozási modell csak a rétegek funkcióját

Részletesebben

A Wireshark program használata Capture Analyze Capture Analyze Capture Options Interface

A Wireshark program használata Capture Analyze Capture Analyze Capture Options Interface A Wireshark program használata A Wireshark (régi nevén Ethereal) protokoll analizátor program, amelyet a hálózat adminisztrátorok a hálózati hibák behatárolására, a forgalom analizálására használnak. A

Részletesebben

Bevezető. Az informatikai biztonság alapjai II.

Bevezető. Az informatikai biztonság alapjai II. Bevezető Az informatikai biztonság alapjai II. Póserné Oláh Valéria poserne.valeria@nik.uni-obuda.hu http://nik.uni-obuda.hu/poserne/iba Miről is lesz szó a félév során? Vírusvédelem Biztonságos levelezés

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. Ethernet

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. Ethernet Tartalom Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP Adatkapcsolati réteg Ethernet Beágyazás a 2. rétegben ARP Az ARP protokoll Az ARP protokoll által beírt adatok Az ARP parancs Az ARP folyamat alhálózaton

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok ősz Szállítói réteg TCP, Tahoe, Reno, AIMD, Fairness, hatékonyság

Számítógépes Hálózatok ősz Szállítói réteg TCP, Tahoe, Reno, AIMD, Fairness, hatékonyság Számítógépes Hálózatok ősz 2006 11. Szállítói réteg TCP, Tahoe, Reno, AIMD, Fairness, hatékonyság 1 A szállítói réteg (transport layer) szolgáltatásai Kapcsolat nélküli vagy kapcsolat orientált (connectionless/connection

Részletesebben

Hibafelismerés: CRC. Számítógépes Hálózatok Polinóm aritmetika modulo 2. Számolás Z 2 -ben

Hibafelismerés: CRC. Számítógépes Hálózatok Polinóm aritmetika modulo 2. Számolás Z 2 -ben Hibafelismerés: CRC Számítógépes Hálózatok 2 4. Adatkapcsolati réteg CRC, utólagos hibajavítás, csúszó ablakok Hatékony hibafelismerés: Cyclic Redundancy Check (CRC) A gyakorlatban gyakran használt kód

Részletesebben

III. Felzárkóztató mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK

III. Felzárkóztató mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK Mérési utasítás ARP, ICMP és DHCP protokollok vizsgálata Ezen a mérésen a hallgatók az ARP, az ICMP és a DHCP protokollok működését tanulmányozzák az előző mérésen megismert Wireshark segítségével. A mérés

Részletesebben

Hálózati architektúrák és Protokollok Levelező II. Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok Levelező II. Kocsis Gergely Hálózati architektúrák és Protokollok Levelező II Kocsis Gergely 2016.04.29. Route tábla Lekérdezése: $ route -n $ netstat -rn Eredmény: célhálózat átjáró netmaszk interfész Route tábla Útválasztás: -

Részletesebben

A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja

Részletesebben

[SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK]

[SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK] Mérési utasítás WireShark használata, TCP kapcsolatok analizálása A Wireshark (korábbi nevén Ethereal) a legfejlettebb hálózati sniffer és analizátor program. 1998-óta fejlesztik, jelenleg a GPL 2 licensz

Részletesebben

Operációs rendszerek és hálózatok GEIAL501M A szállítási réteg

Operációs rendszerek és hálózatok GEIAL501M A szállítási réteg Operációs rendszerek és hálózatok GEIAL501M A szállítási réteg 2013/2014. tanév, I. félév Dr. Kovács Szilveszter E-mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Informatikai Intézet 106. sz. szoba Tel: (46) 565-111

Részletesebben

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Tájékoztató. Használható segédeszköz: - A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 52 481 02 Irodai informatikus Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel a nevét!

Részletesebben