Mérnöki szoftverek készítése
|
|
- Judit Halászné
- 2 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Alpár Tibor L. Mérnöki szoftverek készítése Mérnöki feladatok megoldása programozással Delphi/Kylix rendszerben
2 Szakirodalom Angster Erzsébet: Az objektumorientált tervezés és programozás alapjai Baga Edit: Delphi másképpen Eric Harmon: Delphi/Kylix alapú adatbáziskezelés Marco Cantú: Delphi 7 mesteri szinten I-II
3 Források Torry s Delphi Page: Delphi Super Pages: Richey s Delphi-Box: delphi.icm.edu.pl inner-smile.com Magyar levelező lista:
4 I. SZOFTVERKÉSZÍTÉS nyelvek generációk szoftverek minősége algoritmus
5 Mit is csinál egy program Program: feldolgoz Bemenő adatok Interfész Kimenő adatok
6 Programozási nyelvek - szintek Alacsony szintű nyelvek a számítógéphez közel álló nyelvek gépi kód Assembly Előnyük kis méret gyors futás Hátrányuk nehezen átláthatók nehezen érthetők és programozhatók minden egyes számítógépfajtára eltérőek
7 Programozási nyelvek - szintek A magas szintű nyelvek Pascal, Basic, C, C++, Fortran, Java, SmallTalk, stb. Előnyeik közelebb állnak az emberi gondolkozáshoz nyelvtani szabályaik többnyire megegyeznek minden géptípusra Hátrányaik nagy fordított futtatható állomány lassabb futási sebesség bizonyos nyelveknél (pl. Visual Basic) külön szubrutinkönyvtárakat kell az EXE mellé vinni
8 Programozási nyelvek - szintek Magas szintű nyelvek működése forráskódot (= source code) fordító (= compiler) fordítja gépi kódra tárgykód (= object code) keletkezik, amely relatív memóriacímeket tartalmaz programszerkesztő (= linker) [más programokkal összeszerkesztve] teszi futtathatóvá a linker és a compiler egybeépítve a fordítóprogram
9 Programozási nyelvek - generációk Generációk szerint lehetnek 1G, 2G, 3G és 4G nyelvek. A számítástechnika fejlődésével egyre egyszerűbben használhatóvá, sokak által könnyen kezelhetőkké váltak. 4G nyelv pl. Informix, Oracle vagy a LabView Ez teljes, előre megírt, grafikusan megjelenített modulokból áll az egyes elemeket csak össze kell kötni, megadni a bemenő adatokat, és megkapjuk a keresett eredményt [- ez nem valódi programozás -]
10 A szoftver minősége Helyesség: a szoftver feladat specifikációja helyes, és a szerint működik Hibatűrés: szokatlan esetekben is megfelelően működik Karbantarthatóság, bővíthetőség: legyen könnyen módosítható, javítható, ill. az újabb igényekkel könnyen lehessen kibővíteni Újrafelhasználhatóság: legyen a teljes szoftver vagy annak egyes részei más szoftverekben újrafelhasználható
11 A szoftver minősége Kompatibilitás: fontos, hogy a szoftverek egymással kommunikálni tudjanak, egymás adatait fel tudják használni Felhasználóbarát: legyen a szoftver egyszerűen, egyértelműen, logikusan használható, szép kivitelű. Hordozhatóság: ha a szoftver könnyen áthelyezhető más szoftver és hardver környezetbe. Hatékonyság: ha jól kihasználja a rendelkezésre álló erőforrásokat, így a lehető leggyorsabban hajtja végre feladatait. Ellenőrizhetőség: ha a tesztelése könnyen
12 Algoritmus, program Azokat az utasításokat, amelyek egy adott feladat megoldásához vezetnek, algoritmusnak nevezünk. A számítógép által értelmezhető nyelven megírt algoritmust nevezzük programnak.
13 Algoritmus - elvárások véges számú lépésből áll, minden lépés legyen egyértelműen végrehajtható, hivatkozhatunk összetett lépésekre is, a végrehajtandó utasításoknak legyen célja, általában vannak bemenő adatai, és kimenő adatai.
14 II. Objektumorientált programozás Eseménykezelés és üzenetvezérlés a Windowsban Adattípusok az ObjectPascal-ban Az objektumorientált programozás alapjai Objektumok, osztályok Öröklődés
15 II.1. Eseménykezelés és üzenetvezérlés - fogalmak A modern operációsrendszerek objektumorientált elven működnek. Minden ablakokban történik, amely ablakok objektumoknak tekintendők, mivel: vannak adataik (pl. nevük, színük, méretük, gombjaik, beviteli mezőik, ), és van viselkedésük (külső és belső eseményekre reagálnak egérkattintás, túlcsordulás, ).
16 Fogalmak Multitasking (= többfeladatúság) több alkalmazás is futhat párhuzamosan, amelyek lehetnek különbözőek, de akár egy alkalmazás több példánya is. A 32 bites Windows ún. preemptive multitasking-ot használ, ami azt jelenti, hogy minden feladat (= task értsd: alkalmazás) csak egy adott időszelet idejére kapja meg a rendszer erőforrásait. Multithreading (= több szálon futás) A 32 bites alkalmazások esetén egyszerre több programrész is futhat. A többfeladatos (multitasking) működésben futó kódként résztvevő programrészt thread-nek (= szál) nevezzük. Így egy adott programon belül egyszerre több szál is működhet.
17 Fogalmak Esemény (= event) Olyan történés, amelynek hatására megváltozhat egy objektum állapota. Pl.: jel, hívás, őrfeltétel, idő. Az objektumorientált programozás alapja, hogy az objektumok vezérlése események hatására történik. Ezt hívjuk eseményvezérelt (event driven) működésnek. Üzenet (= message) Az üzenet egy, a Windows által generált rekord, amelynek az adatai az őt kiváltó esemény típusára, paramétereire vonatkoznak. Az üzenet lehet: külső (egér kattintás, billentyű leütés, ), belső (időzítő = timer, ablak átméretezés = resize, ).
18 Fogalmak Az üzenet Pascalos felépítése: type TMessage = Record Msg: Word; //üzenetazonosító wparam: Word; //Word típusú paraméter lparam: LongInt; //LongInt típusú paraméter Result: LongInt; //üzenet feldolgozásának //eredménye end;
19 Üzenetek feldolgozása Minden szál külön üzenetsorral rendelkezik. Az üzeneteket a Windows e sorokba helyezi, ezek alapján válogatja szét a több szálon futó alkalmazások közti eseményekhez tartozó üzeneteket. Minden szálban van ún. üzenetkezelő ciklus - a sorban álló üzeneteket kiolvassa, és továbbítja a megfelelő objektumhoz (ablakhoz). Minden ablak saját ablakfüggvénnyel rendelkezik, amiben feldolgozza a neki szánt üzeneteket.
20 Üzenetek feldolgozása Az ablakfüggvény egy nagy logikai elágazás: Elágazás üzenet = billentyű lenyomása billentyű lenyomás feldolgozása üzenet = egér kattintás egér kattintás feldolgozása Elágazás vége
21 II.2. Adattípusok az ObjectPascal-ban egyszerű típusok sorszámozott típusok egészek logikai típusok karakter felsorolt intervallum valós típusok karakterláncok összetett típusok tömb rekord halmaz állomány típusok szöveges állomány típusos állomány mutatók típusos mutató karakterlánc mutató
22 EGÉSZEK egyszerű típusok sorszámozott típusok EGÉSZEK logikai típusok karakter felsorolt intervallum valós típusok karakterláncok összetett típusok tömb rekord halmaz állomány típusok szöveges állomány típusos állomány mutatók típusos mutató karakterlánc mutató
23 EGÉSZ TÍPUSOK Típus Értékkészlet Formátum Általános egész típusok a 32-bites Object Pascal implementációban Integer előjeles, 32-bites Cardinal előjel nélküli, 32-bites Alapvető egész típusok Shortint előjeles, 8-bites Smallint előjeles, 16-bites Longint előjeles, 32-bites Int64 7-2^63...2^63 1 előjeles, 64-bites Byte előjel nélküli, 8-bites Word előjel nélküli, 16-bites Longword előjel nélküli, 32-bites
24 Egész típusok műveletei Aritmetikai műveletek Jel, operandus Eredmény azonos előjel + egész egész előjelváltás - egész egész szorzás egész * egész egész egész osztás egész Div egész egész valós osztás egész egész valós (= real) maradékos osztás egész Mod egész egész összeadás egész + egész egész kivonás egész egész egész Logikai műveletek Jel, operandus Eredmény bitenkénti NEM Not egész egész bitenkénti ÉS egész And egész egész bitenkénti VAGY egész Or egész egész bitenkénti KIZÁRÓ VAGY egész Xor egész egész bitenkénti léptetés balra n-szer egész Shl n egész bitenkénti léptetés jobbra n-szer egész Shr n egész
25 Egész típusok műveletei Összehasonlító műveletek Jel, operandus Eredmény kisebb egész < egész Boolean kisebb-egyenlő egész <= egész Boolean egyenlő egész = egész Boolean nagyobb-egyenlő egész >= egész Boolean nagyobb egész > egész Boolean nem egyenlő egész <> egész Boolean Elemvizsgálat halmazban Jel, operandus Eredmény halmaz tartalmazza-e az elemet egész In egészhalmaz Boolean
26 Egész típusok állandói, metódusai Előre deklarált egész állandók: MaxInt = MaxLongInt = Egész típusokra alkalmazható, előre definiált metódusok: Abs(), Dec(), Hi(), High(), Inc(), Lo(), Low(), Odd(), Ord(), Pred(), Random(), Read(), ReadLn(), SizeOf(), Sqr(), Str(), Succ(), Swap(), Val(), Write(), WriteLn().
27 LOGIKAI egyszerű típusok sorszámozott típusok egészek LOGIKAI TÍPUSOK karakter felsorolt intervallum valós típusok karakterláncok összetett típusok tömb rekord halmaz állomány típusok szöveges állomány típusos állomány mutatók típusos mutató karakterlánc mutató
28 LOGIKAI TÍPUSOK Típus Értékkészlet Formátum Boolean False, True 8 bit, 0: False / 1: True ByteBool False, True 8 bit, 0: False / nem 0: True WordBool False, True 16 bit, 0: False / nem 0: True LongBool False, True 32 bit, 0: False / nem 0: True Előre deklarált logikai állandók: False, True Előre definiált metódusok: Dec(), High(), Inc(), Low(), Ord(), Pred(), SizeOf(), Succ(), Write(), WriteLn().
29 Logikai típusok műveletei Logikai műveletek Jel, operandus Eredmény logikai NEM Not logikai Boolean logikai ÉS logikai And logikai Boolean logikai VAGY logikai Or logikai Boolean logikai KIZÁRÓ VAGY logikai Xor logikai Boolean Összehasonlító műveletek Jel, operandus Eredmény kisebb logikai < logikai Boolean kisebb-egyenlő logikai <= logikai Boolean egyenlő logikai = logikai Boolean nagyobb-egyenlő logikai >= logikai Boolean nagyobb logikai > logikai Boolean nem egyenlő logikai <> logikai Boolean Elemvizsgálat halmazban Jel, operandus Eredmény halmaz tartalmazza-e az elemet logikai In logikaihalmaz Boolean
30 KARAKTER egyszerű típusok sorszámozott típusok egészek logikai típusok KARAKTER felsorolt intervallum valós típusok karakterláncok összetett típusok tömb rekord halmaz állomány típusok szöveges állomány típusos állomány mutatók típusos mutató karakterlánc mutató
31 KARAKTER TÍPUSOK Típus Értékkészlet Formátum Char #0 - #255 8 bit, karakterkód Karakter típusokon végezhető műveletek: Összehasonlító műveletek Jel, operandus Eredmény kisebb karakter < karakter Boolean kisebb-egyenlő karakter <= karakter Boolean egyenlő karakter = karakter Boolean nagyobb-egyenlő karakter >= karakter Boolean nagyobb karakter > karakter Boolean nem egyenlő karakter <> karakter Boolean Elemvizsgálat halmazban Jel, operandus Eredmény halmaz tartalmazza-e az elemet karakter In karakterhalmaz Boolean
32 Karakter típusok állandói, metódusai Előre deklarált karakter állandók: - Aposztrófok között egy karakter pl.: A - # jel után decimális karakterkód pl.: #72 - #$ jel után hexadecimális karakterkód pl.: #$2C - ^ jellel vezérlőkarakter pl.: ^G Előre definiált metódusok: Chr(), Dec(), High(), Inc(), Low(), Ord(), Pred(), Read(), ReadLn(), SizeOf(), Succ(), UpCase(), Write(), WriteLn().
33 FELSOROLT egyszerű típusok sorszámozott típusok egészek logikai típusok karakter FELSOROLT intervallum valós típusok karakterláncok összetett típusok tömb rekord halmaz állomány típusok szöveges állomány típusos állomány mutatók típusos mutató karakterlánc mutató
34 FELSOROLT TÍPUSOK Deklarálása: (értékazonosító [, értékazonosító ]) Tárolása: értékazonosító és {$Z-} esetén 1 bájton, 255-nél több értékazonosító vagy {$Z-} esetén 2 bájton történik. pl.: Type Napok = (Hetfo, Kedd, Szerda, Csutortok, );
35 Felsorolt típusok műveletei Összehasonlító műveletek Jel, operandus Eredmény kisebb felsorolt < felsorolt Boolean kisebb-egyenlő felsorolt <= felsorolt Boolean egyenlő felsorolt = felsorolt Boolean nagyobb-egyenlő felsorolt >= felsorolt Boolean nagyobb felsorolt > felsorolt Boolean nem egyenlő felsorolt <> felsorolt Boolean Elemvizsgálat halmazban Jel, operandus Eredmény halmaz tartalmazza-e az elemet felsorolt In felsorolthalmaz Boolean Előre definiált metódusok: Dec(), High(), Inc(), Low(), Ord(), Pred(), SizeOf(), Succ().
36 INTERVALLUM egyszerű típusok sorszámozott típusok egészek logikai típusok karakter felsorolt INTERVALLUM valós típusok karakterláncok összetett típusok tömb rekord halmaz állomány típusok szöveges állomány típusos állomány mutatók típusos mutató karakterlánc mutató
37 INTERVALUM TÍPUSOK Az intervallum egy már meglévő felsorolt típus alhalmazát jelenti. pl.: Felsorolt típus: type TSzinek = (Piros, Kek, Zold, Sarga, Lila, Bibor, Feher, Fekete); ennek egy intervalluma: type TSzinek = Zold..Feher; Itt a TSzinek a következő értékekből áll: Zold, Sarga, Lila, Bibor és Feher. Műveletek: az alaptípus műveletei. Állandók: az alaptípus állandói. Metódusok: az alaptípus metódusai.
38 Intervallum típus deklarálása kezdőérték.. záróérték kezdőérték: egész, logikai, karakteres vagy felsorolt típusú állandó, záróérték: kezdőérték típusú, azzal egyenlő vagy annál nagyobb állandó. {$R+} esetén csak a deklarált intervallumba eső értékeket veheti fel az intervallum típusú változó, különben futási hiba ill. a SysUtils unit használata esetén ERangeError kizárás lép fel. {$R+} esetén nincs intervallum ellenőrzés.
39 VALÓS egyszerű típusok sorszámozott típusok egészek logikai típusok karakter felsorolt intervallum VALÓS TÍPUSOK karakterláncok összetett típusok tömb rekord halmaz állomány típusok szöveges állomány típusos állomány mutatók típusos mutató karakterlánc mutató
40 EGYSZERŰ VALÓS TÍPUSOK Típus Értékkészlet Tárolás Real x 10^ x 10^ Single 1.5 x 10^ x 10^ Double 5.0 x 10^ x 10^ Extended 3.6 x 10^ x 10^ Comp 2^ ^ Méret bájtokban Currency
41 Valós típusok műveletei Aritmetikai műveletek Jel, operandus Eredmény azonos előjel + valós valós előjelváltás - valós valós szorzás valós * valós valós valós osztás valós valós valós (= real) összeadás valós + valós valós kivonás valós valós valós Összehasonlító műveletek Jel, operandus Eredmény kisebb valós < valós Boolean kisebb-egyenlő valós <= valós Boolean egyenlő valós = valós Boolean nagyobb-egyenlő valós >= valós Boolean nagyobb valós > valós Boolean nem egyenlő valós <> valós Boolean
42 Valós típusok műveletei Abs(), ArcTan(), Cos(), Exp(), Frac(), Int(), Ln(), Pi(), Random(), Read(), ReadLn(), Round(), Sin(), SizeOf(), Sqr(), Sqtr(), Str(), Trunc(), Val(), Write(), WriteLn(). Egy valós típus lebegőpontos ábrázolással megadható számokat határoz meg.
43 KARAKTERLÁNC egyszerű típusok sorszámozott típusok egészek logikai típusok karakter felsorolt intervallum valós típusok KARAKTERLÁNCOK összetett típusok tömb rekord halmaz állomány típusok szöveges állomány típusos állomány mutatók típusos mutató karakterlánc mutató
44 KARAKTERLÁNCOK Típus Maximális hossz Szükséges memória Alkalmazás ShortString 255 karakter bájt kompatibilitás visszafelé AnsiString ~2^31 karakter 4 bájt 2 GB 8-bit (ANSI) karakterek WideString ~2^30 karakter 4 bájt 2 GB Unicode karakterek; COM szerverek és interfészek
45 Karakterláncok deklarálása String[ maximális hossz ] A karakterláncok indexelhetőek, akár a tömbök. A 0. pozíción a karakterlánc aktuális hossza tárolódik, karakter típussal. pl.: var S : String[10]; S := Hello világ ; Ekkor az S[2] az e karakter.
46 Karakterlánc állandói műveletei Előre deklarált karakter állandók: - Aposztrófok között egy karakter pl.: A - # jel után decimális karakterkód pl.: #72 - #$ jel után hexadecimális karakterkód pl.: #$2C - ^ jellel vezérlőkarakter pl.: ^G Előre definiált metódusok: Concat(), Copy(), Delete(), High(), Insert(), Length(), Low(), Pos(), Read(), ReadLn(), SizeOf(), Str(), Val(), Write(), WriteLn().
47 TÖMB egyszerű típusok sorszámozott típusok egészek logikai típusok karakter felsorolt intervallum valós típusok karakterláncok összetett típusok TÖMB rekord halmaz állomány típusok szöveges állomány típusos állomány mutatók típusos mutató karakterlánc mutató
48 STATIKUS TÖMB Fix mérettel létrehozott, azonos típusok adathalmaza. Deklarálása: Array [ indextípus [, indextípus] ] of alaptípus; - indextípus: egyszerű típus, melynek értékkészlete nem haladja meg a 2 GB-ot.
49 Egy és többdimenziós tömb egydimenziós (vektor): var Vektor: array[1..100] of Char; hivatkozás egy elemre: Vektor[30] többdimenziós (mátrix): type TMatrix = array[1..10, 1..50] of Real; hivatkozás egy elemre: Matrix[5, 30] vagy Matrix [5],[30]
50 DINAMIKUS TÖMB A dinamikus tömböknek nincs előre rögzített mérete vagy hossza. Ehelyett a memóriában csak később történik meg a helyfoglalása, amikor értéket rendelünk hozzá vagy átadjuk a SetLength eljárásnak. var DinamikusVektor: array of Real; SetLength(DinamikusVektor, 20); Ez egy 20 valós elemből álló tömböt hoz létre, amely 0-tól 19-ig indexelt.
51 REKORD egyszerű típusok sorszámozott típusok egészek logikai típusok karakter felsorolt intervallum valós típusok karakterláncok összetett típusok tömb REKORD halmaz állomány típusok szöveges állomány típusos állomány mutatók típusos mutató karakterlánc mutató
52 REKORD A rekord elemek heterogén halmazát jelenti. Az egyes elemeket mezőknek hívjuk. A rekord típus deklarációjában megadjuk valamennyi mező nevét és típusát. Deklarálás: type RekordNev = record Mezo_1: típus1;... Mezo_n: típusn; end; ahol: - RekordNev: egy alkalmas azonosító, - Mezo_1..n: alkalmas azonosítók, - típus1..n: ObjectPascal típusok.
53 Rekordok használata type TAdatList = record Adat1: Integer; Adat2: String[20]; Adat3: Boolean; end; Rekordmezők elérése: változóazonosító.mezőazonosító var AktList: TAdatLista; AktList.Adat1 := 125; AktList.Adat2 := Szöveg ; AktList.Adat3 := True;
54 HALMAZ egyszerű típusok sorszámozott típusok egészek logikai típusok karakter felsorolt intervallum valós típusok karakterláncok összetett típusok tömb rekord HALMAZ állomány típusok szöveges állomány típusos állomány mutatók típusos mutató karakterlánc mutató
55 HALMAZ A halmaz azonos egyszerű, sorszámozott típusú értékek gyűjteménye. Deklarálás: Set of alaptípus; - alaptípus: olyan sorszámozott típus, amelynek értékkészlete nem haladja meg a tartományt. type THalmaz = ; THalm = set of THalmaz;
56 Halmazok műveletei Halmaz műveletek Jel, operandus Eredmény metszet halmaz * halmaz halmaz unió halmaz + halmaz halmaz különbség halmaz - halmaz halmaz Összehasonlító műveletek Jel, operandus Eredmény tartalmazás halmaz <= halmaz Boolean egyenlő halmaz = halmaz Boolean tartalmazás halmaz >= halmaz Boolean nem egyenlő halmaz <> halmaz Boolean Elemvizsgálat halmazban Jel, operandus Eredmény halmaz tartalmazza-e az elemet érték In halmaz Boolean
57 SZÖVEGES ÁLLOMÁNY egyszerű típusok sorszámozott típusok egészek logikai típusok karakter felsorolt intervallum valós típusok karakterláncok összetett típusok tömb rekord halmaz állomány típusok SZÖVEGES ÁLLOMÁNY típusos állomány mutatók típusos mutató karakterlánc mutató
58 SZÖVEGES ÁLLOMÁNY A szöveges állomány egy előre definiált állománytípus. Típusazonosítója: TextFile. Felépítése: A szöveges állományt sorok alkotják, amelyeket a kocsi vissza (= Carriage Return) / új sor (= New Line) karakterpár zár: CR/LF (^M^J). A logikai állomány végét a fájl vége (= End Of File) karakter jelzi: EOF (^Z). Deklarálás: azonosító: TextFile; AdatFile: TextFile;
59 Állománykezelés Szöveges állomány csak változóként deklarálható. Fizikai állományhoz való hozzárendelés: AssignFile Megnyitás csak írásra: Append ill. Rewrite Megnyitás csak olvasásra: Reset Szekvenciális kiírás: Write ill. WriteLn Szekvenciális beolvasás: Read ill. ReadLn Állomány bezárása: CloseFile
60 TÍPUSOS ÁLLOMÁNY egyszerű típusok sorszámozott típusok egészek logikai típusok karakter felsorolt intervallum valós típusok karakterláncok összetett típusok tömb rekord halmaz állomány típusok szöveges állomány TÍPUSOS ÁLLOMÁNY mutatók típusos mutató karakterlánc mutató
61 TÍPUSOS ÁLLOMÁNY A típusos állomány azonos típusú elemek rendezett halmaza. Deklarálás: File Of alaptípus; AdatFile_1: File of Byte; AdatFile_2: File of Array[1..20] of String [20]; AdatFile_3: File of TRecordSet; Felépítése: A típusos állományt a megadott alaptípusú elemek alkotják. Az első elem pozíciója 0, a másodiké 1, az n-ediké n. Az
62 Állománykezelés Típusos állomány csak változóként deklarálható. Fizikai állományhoz való hozzárendelés: Megnyitás csak írásra: Megnyitás csak olvasásra: Szekvenciális kiírás: WriteLn Szekvenciális beolvasás: Állomány bezárása: Fizikai pozicionálás: AssignFile Append ill. Rewrite Reset Write ill. Read ill. ReadLn CloseFile Seek
63 MUTATÓK egyszerű típusok sorszámozott típusok egészek logikai típusok karakter felsorolt intervallum valós típusok karakterláncok összetett típusok tömb rekord halmaz állomány típusok szöveges állomány típusos állomány mutatók TÍPUSOS MUTATÓ karakterlánc mutató
64 TÍPUSOS MUTATÓK A mutató bármilyen típusra deklarálható, és egy memóriacímre mutat. Tárolása 32 biten történik: szegmens:eltolási cím. Ha a mutató nem tartalmaz konkrét címet, akkor az értéke: nil. Deklarálása: ^alaptípus type ByteMutato = ^Byte; TTomb = Array[1..10] of Integer; PTomb = ^TTomb;
65 Mutatók műveletei Összehasonlító műveletek Jel, operandus Eredmény egyenlő mutató = mutató Boolean nem egyenlő mutató <> mutató Boolean
66 egyszerű típusok sorszámozott típusok egészek logikai típusok karakter felsorolt intervallum valós típusok karakterláncok KARAKTERLÁNC MUTATÓK összetett típusok tömb rekord halmaz állomány típusok szöveges állomány típusos állomány mutatók típusos mutató KARAKTERLÁNC MUTATÓ
67 KARAKTERLÁNC MUTATÓK Típusazonosítója: PChar. Tárolása 32 biten történik: szegmens:eltolási cím. Ha a mutató nem tartalmaz konkrét címet, akkor az értéke: nil. A PChar típust a System unit deklarálja ^Char típusként. var P: PChar; P := 'Hello világ!';
68 Karakterlánc mutatóknműveletei Címkezelő műveletek Jel, operandus Eredmény eltolási cím növelése mutató + egész mutató eltolási cím csökkentése mutató egész mutató eltolási címek különbsége mutató - mutató mutató Összehasonlító műveletek Jel, operandus Eredmény kisebb mutató < mutató Boolean kisebb-egyenlő mutató <= mutató Boolean egyenlő mutató = mutató Boolean nagyobb-egyenlő mutató >= mutató Boolean nagyobb mutató > mutató Boolean nem egyenlő mutató <> mutató Boolean
69 Típuskonverziók az Object Pascalban
70 Chr(X: Byte): Char; Karakterkódhoz tartozó karaktert ad vissza. Chr(65); A Int(X: Extended): Extended; Valós típus egész részét adja vissza. Int(10.125); 10.0 Frac(X: Extended): Extended; Valós típus tizades részét adja vissza. Frac(10.125); 0.125
71 Round(X: Extended): Int64; Valós típust a legközelebbi egészre kerekíti, és Int64 típusként adja vissza. Ha a tizedesrész 0.5, akkor a 0-tól távolabbi egészre kerekít. Round(10.49); 10 Round(10.51); 11 Round(10.5); 11 Round(-10.5); -11 Trunc(X: Extended): Int64; Valós típus egész részét Int64 típusként adja vissza. Trunc(10.49); 10 Trunc(-10.49); -10 Str(X:Real [:mezőszélesség [:tizedesszám]]; var S: String); Egész vagy valós értéket karakterlánccá alakít.
72 Val(S:String; var V:Real; var Code: Integer); Egész vagy valós értékké alakít egy karakterláncot. Ha V típusa szerint ez nem lehetséges, akkor a Code-ba az első hibás karakter indexe kerül, különben 0. var x: LongInt; y: LongInt; Val( 256,x,y); x=256, y=0 Val( 25a6,x,y); x=0, y=3 IntToHex(Value: Integer; Digits: Integer): string; A Value érték Digits számjegy hosszúságúra alakított hexadecimális szöveges formáját adja vissza. IntToStr(Value: Integer): string; Egész típust szöveggé alakít.
73 StrToInt(Const S: string): Integer; Karakterlánc egész típusú értékét adja vissza. DateToStr(Date:TDateTime): string; Dátumot szöveggé alakít. StrToDate(const S: string): TDateTime; Karakterláncot dátum formátummá alakít. FloatToStr(Value: Extended): string; 15 szignifikáns jegyen karakterlánccá alakítja a valós típust.
74 FormatFloat(const Format: string; Value: Extended): string; Formázott karakterlánccá alakítja a valós típust. const x = FormatFloat( ##########.00, x); ); x= StrToFloat(const S: string): Extended; A karakterláncként tárolt, [+/-]ddd.ddd [E +/-ddd] formátumú valós értéket adja vissza.
75 II.3. Objektumorientált programozás (OOP) Az objektumorientált programozás nagyon hasonlít a modellezésre, amit az absztrakció, a megkülönböztetés, az osztályozás, az általánosítás és a specializálás a kapcsolatok felépítése a részekre bontás jellemez. Egy objektumorientált program egymással kommunikáló objektumokból áll, ahol minden egyes objektum jól meghatározott feladattal rendelkezik.
76 Fogalmak Absztrakció Az absztrakció során a valós világ objektumainak csak a számunkra fontos jellegzetességeit vesszük figyelembe. Egy tartószerkezetet nem úgy ábrázolunk a tervrajzokon, mintha egy fénykép lenne, hanem vonalakkal az alakját, csomópontjait, méretszámokkal a méreteit, stb., amik az elkészítéséhez feltétlenül szükségesek. Megkülönböztetés Az objektumokat a fontos tulajdonságaik (attribútumaik) alapján különböztetjük meg egymástól. szórt likacsú fafajok gyűrűs likacsú fafajok
77 Fogalmak folyt. Osztályozás Az objektumokat bizonyos tulajdonságaik alapján rendszerezzük, osztályokba soroljuk. tölgy, bükk kemény lombosok nyár, hárs lágy lombosok erdeifenyő, vörös fenyő fenyők Általánosítás, specializálás Általánosítás: Olyan folyamat, amelynek során több objektum leírásából kiemeljük a közös jellemzőket. gyűrűs likacsú lombos fa növény Specializálás: Olyan folyamat, amelynek során egy objektum leírásához további, egyedi jellemzőket adunk hozzá.
78 Fogalmak folyt. Kapcsolatok felépítése és részekre bontás Két objektum kapcsolata lehet ismeretségi (= együttműködési kapcsolat) vagy tartalmazási (= egészrész kapcsolat). Ismeretségi kapcsolat esetén a két objektum egyike sem függ a másiktól, egymástól függetlenül léteznek. Tartalmazási kapcsolat esetén az egyik objektum része a másiknak: ha a tartalmazó objektum megszűnik, akkor megszűnik a tartalmazott is.
79 Fogalmak folyt. Üzenet Az objektumokat üzenetek révén kérhetünk meg bizonyos feladatok elvégzésére. A megszólított objektumnak ismernie kell az adott feladatot és annak az alkalmazási feltételeit is. Például a megszólított objektum a villanyszerelő, az üzenet a szerel ill. a főz, amely egy paraméterrel is rendelkezik vízvezeték/villany/főz: villanyszerelő.szerel(vízvezeték) paraméterhiba villanyszerelő.szerel(villany) végrehajtás villanyszerelő.főz(ebéd)
80 Fogalmak folyt. Felelősség Valamennyi objektum jól meghatározott feladattal rendelkezik, amelynek elvégzéséért felelős. Ez azt jelenti, hogy mindegy milyen módszerrel alakítja ki a villamoshálózatot a villanyszerelő, az a fontos, hogy rendben elkészüljön. Bezárás, információ elrejtése A feladatok megoldása csak a feladatot végző objektumra tartozik. Az objektum belügyeibe nem avatkozhatunk be, az objektummal kizárólag az ún. interfészen keresztül lehet kommunikálni. Az objektum tehát azokat az információkat, amelyek más objektumok számára nem fontosak, elrejti.
81 Fogalmak folyt. Osztályozás Az objektumoknak példányai vannak, amelyek az általános objektum megvalósulásai. Ezeket a példányokat a viselkedésük alapján osztályokba soroljuk. Pl.: a villanyszerelőre is több osztályt állapíthatunk meg: villanyszerelő, kezdő villanyszerelő, mester villanyszerelő, stb. Öröklődés (= inheritance) Egy osztály tulajdonságokat és viselkedésformákat örökölhet egy másik osztálytól. Ez tulajdonképpen specializálás. Az utód osztályban csak az ős osztálytól való eltéréseket kell megadni.
82 Fogalmak folyt. Ős osztályok Vill_szer Ráér? Beszerez Szerel Utód osztályok Mester Vill_szer Szerel (jól) Kezdő Vill_szer Szerel (hibákkal)
83 Fogalmak folyt. Polimorfizmus (= többalakúság) Különböző objektumok különbözőképpen reagálhatnak egyazon üzenetre. Pl.: a szerel üzenet hatására a villanyszerelő az elektromos hálózaton fog dolgozni, míg a vízvezeték szerelő a vízrendszeren. villanyszerelő.szerel() vízvezetékszerelő.szerel() Futás alatti kötés Programozáskor nem lehet minden esetben tudni, hogy amikor megszólítunk egy másik objektumot, akkor ténylegesen milyen műveletek hajtódnak végre. Bizonyos műveletekről csal futási időben derül ki, hogy melyikre is van szükség. Ezek a műveletek tehát csak
84 Az OOP programfejlesztés Követelményfeltárás Analízis Tervezés Implementálás Tesztelés
85 Követelményfeltárás program készítésére felvett megrendelésnél össze kell gyűjteni a feladatmegoldásához szükséges információkat: a program feladatát, célját, a felhasználó igényeit. követelményfeltárás: a készítendő programmal szemben támasztott elvárások összegyűjtése. dokumentációja: a feladatspecifikáció.
86 Analízis a fejlesztő együtt dolgozik a megrendelővel, hisz ő ért legjobban a problémakörhöz meg kell fontolni, hogy: a feladat megoldható-e, milyen eszközökkel oldható meg. készíteni kell egy objektum/adatmodellt össze kell gyűjteni a legfontosabb használati eseteket,
87 Tervezés az előzőekben kialakított modelleket, elképzeléseket kell továbbfejleszteni és részletezni ki kell dolgozni az egységek objektum osztályok feladatait, az implementációhoz szükséges adatszerkezeteket és algoritmusokat. a tervezési munkafolyamat dokumentációja a programterv, amellyel a probléma lényegében megoldottnak tekinthető
88 Kódolás (implementálás) a kódolás a terv gyakorlati megvalósítása ennek a szakasznak az eredménye a forrásprogram vagy forráskód (= source code) A kód legyen: jól áttekinthető, hogy a hibákat könnyebben kiszűrhessük, célszerű megfelelő magyarázatokkal ellátni, az egyes részfeladatok megoldását külön egységekbe kell megírni (újra felhasználhatóság) A Delphi nagy előnye, a rengeteg modul, ún. komponens (VCL Visual Component Library)
89 Néhány aranybánya Torry s Delphi Page: Delphi Super Pages: delphi.icm.edu.pl Richey s Delphi-Box: inner-smile.com SwissDelphiCenter: Programmer s Heaven:
90 Tesztelés A programot a lehető legteljesebb mértékben ellenőrizni kell, és ki kell küszöbölni minden hibát. A szintaktikai hibák jó része kiderül már a forráskód fordításakor A szemantikai hibák miatt a program nem az elvárások szerint működik, vagy akár sehogyan sem működik. Ezeknek a hibáknak a forrását megtalálni már nehezebb. A hibákat megtalálásához és kijavításához szükség van: gondosan összeállított tesztadatokra, számos különböző helyzet előidézésére. Fontos a felhasználókkal való kapcsolattartás, akik informálhatnak a problémákról. A felhasználó mindig tud olyan helyzetet produkálni, amelyre a legrutinosabb programozó sem gondol!
Programozás alapjai. 5. előadás
5. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Cserélve kiválasztásos rendezés (1) A minimum-maximum keresés elvére épül. Ismétlés: minimum keresés A halmazból egy tetszőleges elemet kinevezünk
Programozási technikák Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010
Programozási technikák Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010 Előadás tematika 1. Pascal ismétlés, kiegészítések 2. Objektum orientált programozás (OOP) 3. Delphi környezet 4. Komponensek bemutatása
Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit
OOP #14 (referencia-elv)
OOP #14 (referencia-elv) v1.0 2003.03.19. 21:22:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_14-1 - E jegyzet
C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika
C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek
SZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS
SZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS 2.ELŐADÁS A VB programozási nyelv Az Excel programozása 2 A VB programozási nyelv Adattípusok Adatok kezelése Vezérlőszerkezetek Adattípusok és műveletek Egész adattípusok
OOP. Alapelvek Elek Tibor
OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós
Programozási alapismeretek 4.
Programozási alapismeretek 4. Obejktum-Orientált Programozás Kis Balázs Bevezetés I. Az OO programozási szemlélet, egy merőben más szemlélet, az összes előző szemlélettel (strukturális, moduláris, stb.)
Már megismert fogalmak áttekintése
Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak
A szerzõrõl... xi Bevezetés... xiii
TARTALOMJEGYZÉK A szerzõrõl...................................................... xi Bevezetés...................................................... xiii I. rész A Visual Basic 2005 környezet 1. óra Irány
Programzás I. - 1. gyakorlat
Programzás I. - 1. gyakorlat Alapok Tar Péter 1 Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 15, 2007 1 tar@dcs.vein.hu Tar Péter (PE-MIK-DCS)
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak
Programozás alapjai. 10. előadás
10. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Pointerek, dinamikus memóriakezelés A PC-s Pascal (is) az IBM PC memóriáját 4 fő részre osztja: kódszegmens adatszegmens stackszegmens heap Alapja:
A szemantikus elemzés helye. A szemantikus elemzés feladatai. A szemantikus elemzés feladatai. Deklarációk és láthatósági szabályok
A szemantikus elemzés helye Forrásprogram Forrás-kezelő (source handler) Lexikális elemző (scanner) A szemantikus elemzés feladatai Fordítóprogramok előadás (A, C, T szakirány) Szintaktikus elemző (parser)
Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33
IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 7. ELŐADÁS - ABSZTRAKT ADATTÍPUS 2014 Bánsághi Anna 1 of 33 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív
Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu
Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu 1 A java virtuális gép (JVM) Képzeletbei, ideális számítógép. Szoftveresen megvalósított működési környezet. (az op. rendszer egy folyamata). Feladata:
Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III.
Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III. Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék
OOP #1 (Bevezetés) v1.0 2003.03.07. 18:39:00. Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj.
OOP #1 (Bevezetés) v1.0 2003.03.07. 18:39:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_01-1 - E jegyzet másolata
A C# PROGRAMOZÁSI NYELV
A C# PROGRAMOZÁSI NYELV 2010.02.23. Bevezetés C# nyelv jellemzői 2 Kis és NAGY betű érzékeny Minden utasítást pontos vessző zár. Utasítás zárójel a:,. .NET Framework keretrendszerek 3 Microsoft.NET Framework
Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter
Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c
Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása
Tömbök kezelése Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása A számokkal jellemzett adatok, pl. személyi szám, adószám, taj-szám, vonalkód, bankszámlaszám esetében az elírásból származó hibát ún. ellenőrző
Pelda öröklődésre: import java.io.*; import java.text.*; import java.util.*; import extra.*;
Java osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. ( Előfeltétel 12. Tétel ) Az osztály egy olyan típus leíró struktúra, amely
A C programozási nyelv I. Bevezetés
A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,
Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31
IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 9. ELŐADÁS - OOP TERVEZÉS 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív paradigma
Adatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter
Adatszerkezetek Tömb, sor, verem Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot
A C# programozási nyelv alapjai
A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet
PASzSz. Dr. Kotsis Domokos
PASzSz Készítette: Dr. Kotsis Domokos Első témakör: Lazarus terminál alkalmazás készítése. Lazarus terminál alkalmazás készítése. Egyszerű algoritmusok leírása, megvalósítása. Free Pascal A Turbo Pascal
Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak II. előadás
Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak II. előadás Szintaxis, szemantika BNF szintaxisgráf absztrakt értelmező axiomatikus (elő- és utófeltétel) Pap Gáborné. Szlávi Péter, Zsakó László: Programozási
Absztrakció. Objektum orientált programozás Bevezetés. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás:
Objektum orientált programozás Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 03. 04. OOPALAP / 1 A program készítés Absztrakciós folyamat, amelyben a valós világban
2011.11.29. JUnit. JUnit használata. IDE támogatás. Parancssori használat. Teszt készítése. Teszt készítése
Tartalom Integrált fejlesztés Java platformon JUnit JUnit használata Tesztelési technikák Demo 2 A specifikáció alapján teszteljük a program egyes részeit, klasszikus V-modell szerint Minden olyan metódust,
Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás
Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Szintaktikai alapok Alapvető típusok, ismétlés C# típus.net típus Méret (byte) Leírás byte System.Byte 1Előjel nélküli 8 bites egész szám (0..255) char
Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok
Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok 3. Az objektumorientált paradigma alapelemei Objektum Osztály Példányosítás A konstruktor és a destruktor Osztályok közötti kapcsolatok Miklós Árpád, BMF NIK, 2006
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve
Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés.
Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. Az osztály egy olyan típus leíró struktúra, amely tartalmaz adattagokat
OOP és UML Áttekintés
OOP és UML Áttekintés Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) OOP és UML Áttekintés 2013 1 / 32 Tartalom jegyzék 1 OOP Osztály Öröklődés Interfész, Absztrakt Osztály Kivétel kezelés
1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok
II. A Java nyelv eszközei 1. Milyen eszközöket nyújt a Java a programozóknak Korábban már említettük, hogy a Java a C nyelvből alakult ki, ezért a C, C++ nyelvben járatos programozóknak nem fog nehézséget
Programtervezés. Dr. Iványi Péter
Programtervezés Dr. Iványi Péter 1 A programozás lépései 2 Feladat meghatározás Feladat kiírás Mik az input adatok A megoldáshoz szükséges idő és költség Gyorsan, jót, olcsón 3 Feladat megfogalmazása Egyértelmű
C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok
C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. szeptember A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék
Memóriagazdálkodás. Kódgenerálás. Kódoptimalizálás
Kódgenerálás Memóriagazdálkodás Kódgenerálás program prológus és epilógus értékadások fordítása kifejezések fordítása vezérlési szerkezetek fordítása Kódoptimalizálás L ATG E > TE' E' > + @StPushAX T @StPopBX
Algoritmusok Tervezése. 4. Előadás Visual Basic 1. Dr. Bécsi Tamás
Algoritmusok Tervezése 4. Előadás Visual Basic 1. Dr. Bécsi Tamás Bevezetés A BASIC (Beginner s All-purpose Symbolic Instruction Code) programnyelvet oktatási célokra hozták létre 1964-ben. Az általános
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1 Készítette: Gipsz Jakab Neptun-azonosító: ABC123 E-mail: gipszjakab@seholse.hu Kurzuskód: IT-13AAT1EG Gyakorlatvezető
JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS
Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS 2014-2015 tavasz Tömbök, osztályok, objektumok, konstruktorok Tömbök 2 Referencia típusú változó Elemtípus Primitív Referencia: osztály,
WEBFEJLESZTÉS 2. ADATBÁZIS-KEZELÉS, OSZTÁLYOK
WEBFEJLESZTÉS 2. ADATBÁZIS-KEZELÉS, OSZTÁLYOK Horváth Győző Egyetemi adjunktus 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C, 2.420 Tel: (1) 372-2500/1816 2 Ismétlés Ismétlés 3 Fájl/Adatbázis 3 4 Szerver 2 CGI
A JavaScript főbb tulajdonságai
JavaScript alapok A JavaScript főbb tulajdonságai Script nyelv azaz futás közben értelmezett, interpretált nyelv Legfőbb alkalmazási területe: a HTML dokumentumok dinamikussá, interaktívvá tétele Gyengén
Osztálytervezés és implementációs ajánlások
Osztálytervezés és implementációs ajánlások Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 04. 24. Osztálytervezés és implementációs kérdések OTERV / 1 Osztály tervezés Egy nyelv
Bevezetés a programozásba II. 8. Előadás: Osztályok, objektumok, osztályszintű metódusok
Bevezetés a programozásba II 8. Előadás: Osztályok, objektumok, osztályszintű metódusok vektor.h #ifndef VEKTOR_H #define VEKTOR_H class Vektor { int meret, *mut; public: Vektor(int meret); int szamlal(int
Osztálytervezés és implementációs ajánlások
Osztálytervezés és implementációs ajánlások Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 04. 24. Osztálytervezés és implementációs kérdések OTERV / 1 Osztály tervezés Egy nyelv
C++ programozási nyelv
C++ programozási nyelv Gyakorlat - 13. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. december A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/10 Tartalomjegyzék Objektumok
Bevezetés, a C++ osztályok. Pere László
Programozás módszertan II. p. Programozás módszertan II. Bevezetés, a C++ osztályok Pere László (pipas@linux.pte.hu) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK
Objektumorientált programozás C# nyelven
Objektumorientált programozás C# nyelven 2. rész Öröklés és többalakúság Nemvirtuális metódusok, elrejtés Virtuális metódusok, elrejtés Típuskényszerítés, az is és as operátorok Absztrakt osztályok, absztrakt
II. év. Adatbázisok és számítógépek programozása
II. év Adatbázisok és számítógépek programozása A programozási ismeretek alapfogalmai a) algoritmus b) kódolás c) program a) algoritmus: elemi lépések sorozata, amely a következı tulajdonságokkal rendelkezik:
Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Nyíregyháza, Árok u. 53. TANMENET. Informatika szakmacsoport
TANMENET Informatika szakmacsoport Programozási gyakorlatok III. tantárgy 12. évfolyam A osztály 2013/2014 tanév Heti óraszám: Éves óraszám: 3 óra 96 óra Készítette: Szikszai Gusztáv tanár Ellenőrizte:.
Delphi programozás I.
Delphi programozás I. Konzol alkalmazások készítése Delphiben A Delphi konzol alkalmazása (console application) olyan 32 bites program, amely nem grafikus felületen, hanem egy szöveges konzol ablakban
Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán
Java VIII. Az interfacei és az instanceof operátor Krizsán Zoltán Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 24. Java VIII.: Interface JAVA8 / 1 Az interfészről általában
Web-programozó Web-programozó
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
Készítette: Nagy Tibor István
Készítette: Nagy Tibor István A változó Egy memóriában elhelyezkedő rekesz Egy értéket tárol Van azonosítója (vagyis neve) Van típusa (milyen értéket tárolhat) Az értéke értékadással módosítható Az értéke
Sztringkezelő függvények. A string típusú változók kezelése, használata és szerepük a feldolgozás során
Sztringkezelő függvények A string típusú változók kezelése, használata és szerepük a feldolgozás során Mi string? Röviden: karakterek tárolására alkalmas típus A karakterek betűk, számok, vagy tetszőleges,
Objektumorientált programozás Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015
Objektumorientált programozás Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015 9. ELİADÁS Kivételkezelés (Exception handling) 2 Mi a kivétel (exception)? A kivétel, olyan hibás állapot vagy esemény, amely
Programozás III. - NGB_IN001_3
Programozás III. - az objektumorientált programozásba Varjasi Norbert Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszék Programozás III. - 1. el adás institution-log Tartalom 1 El adások és gyakorlatok Zárthelyi
1. Alapok. #!/bin/bash
1. oldal 1.1. A programfájlok szerkezete 1. Alapok A bash programok tulajnképpen egyszerű szöveges fájlok, amelyeket bármely szövegszerkesztő programmal megírhatunk. Alapvetően ugyanazokat a at használhatjuk
Programozási technológia I 1. gyakorlat. A Java nyelvi alapjai, a NetBeans környezet
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozási technológia I 1. gyakorlat A Java nyelvi alapjai, a NetBeans környezet 2012.02.16. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto
OOP alapok Egy OOP nyelvet három fontos dolog jellemez. egységbezárás ( encapsulation objektumoknak öröklés ( inheritance
Az objektum-orientált programozás (röviden OOP) a természetes gondolkodást, cselekvést közelítő programozási mód, amely a programozási nyelvek tervezésének természetes fejlődése következtében alakult ki.
Adatszerkezetek 1. Dr. Iványi Péter
Adatszerkezetek 1. Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot kódoltan tároljuk
Java VI. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék. Utolsó módosítás: Ficsor Lajos. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1
Java VI. Öröklődés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 03. 07. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1 Egy kis kitérő: az UML UML: Unified Modelling Language Grafikus eszköz objektum
Unit Teszt. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Unit Teszt / 22
Unit Teszt Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Unit Teszt 2013 1 / 22 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 2 Unit Teszt 3 Példa Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Unit Teszt 2013 2 / 22 Szoftvertesztelés
Objektumorientált paradigma és programfejlesztés Bevezető
Objektumorientált paradigma és programfejlesztés Bevezető Vámossy Zoltán vamossy.zoltan@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Ficsor Lajos (Miskolci Egyetem) prezentációja alapján
Interfészek. Programozás II. előadás. Szénási Sándor.
Interfészek előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek alkalmazása
Programozás módszertan p.1/46
Programozás módszertan Öröklődés Pere László (pipas@linux.pte.hu) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS
PROGRAMOZÁS tantárgy. Gregorics Tibor egyetemi docens ELTE Informatikai Kar
PROGRAMOZÁS tantárgy Gregorics Tibor egyetemi docens ELTE Informatikai Kar Követelmények A,C,E szakirány B szakirány Előfeltétel Prog. alapismeret Prog. alapismeret Diszkrét matematika I. Óraszám 2 ea
8.4 Többszálú alkalmazások készítése
8.4 Többszálú alkalmazások készítése 1. Egyszerű többszálú alkalmazás Szalak 2. Prímszámok előállítása programszálban Primszalp 3. Grafika készítése programszálakban SzalGrafika 1 Készítsünk programot,
Podoski Péter és Zabb László
Podoski Péter és Zabb László Bevezető Algoritmus-vizualizáció témakörében végeztünk kutatásokat és fejlesztéseket Felmértük a manapság ismert eszközök előnyeit és hiányosságait Kidolgoztunk egy saját megjelenítő
ELTE SAP Excellence Center Oktatóanyag 1
Oktatóanyag 1 A dataset egy az alkalmazás-szerveren megtalálható illetve ott létrejövő szekvenciális fájl. Szerveroldali fájlkezelésre használják az SAP-ban. Megjegyzés: Amennyiben kliens oldalon található
Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre
Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Műszaki informatikus szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 41 05 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók
Objektumorientált szoftverfejlesztés alapjai
Objektumorientált szoftverfejlesztés alapjai Gyakorlatorientált szoftverfejlesztés C++ nyelven Visual Studio Community fejlesztőkörnyezetben @Katona József Kővári Attila Lektorálta: Dr. Fauszt Tibor DOI:
Delphi programozás IV.
Delphi programozás IV. Szöveg konvertálása egész számmá A Turbo Delphi többféle lehetőséget biztosít arra, hogy egy szöveges változó tartalmát egész számmá konvertáljunk. A konvertálandó szövegnek egy
1. Bevezetés szeptember 9. BME Fizika Intézet. Szám. szim. labor ea. Tőke Csaba. Tudnivalók. feladat. Tematika. Moodle Házi feladatok
Számítógépes szimulációk 1. Bevezetés BME Fizika Intézet 2015. szeptember 9. Bevezetés A félév menete C-ismétlés, 1. rész Oktatók: Nagyfalusi Balázs: nagyfalusi@phy.bme.hu, F3 211. : tcsaba@eik.bme.hu,
Vizuális, eseményvezérelt programozás XI.
Vizuális, eseményvezérelt programozás XI ÓE-NIK, 2011 1 Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik Ismeretük szükséges,
Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?
Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii
Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS. Objektumorientált programozás 2015-2016
Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS 2015-2016 Objektumorientált programozás OOP PHP-ben 2 A PHP az 5.0-as verziójától megvalósítja az OO eszközrendszerét OO eszközök:
Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E
Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Követelmény A beadandó dokumentációját a Keszthelyi Zsolt honlapján található pdf alapján kell elkészíteni http://people.inf.elte.hu/keszthelyi/alkalmazasok_fejlesztese
Programozás alapjai. 7. előadás
7. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Jótanács (1) Tipikus hiba a feladat elkészítésekor: Jótanács (2) Szintén tipikus hiba: a file-ból való törléskor, illetve a file-nak új elemmel való
Programozás C++ -ban
Programozás C++ -ban 4. Bevezetés az osztályokba 4.1 Az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzése Egy C programban a struktúrák minden része mindig elérhető. Ugyanakkor ez nem a legkedvezőbb helyzet. Több
Kivételkezelés, beágyazott osztályok. Nyolcadik gyakorlat
Kivételkezelés, beágyazott osztályok Nyolcadik gyakorlat Kivételkezelés Nem minden hibát lehet fordítási időben megtalálni Korábban (pl. C-ben) a hibakezelést úgy oldották meg, hogy a függvény hibakódot
5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI
5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI 1 Kombinációs hálózatok leírását végezhetjük mind adatfolyam-, mind viselkedési szinten. Az adatfolyam szintű leírásokhoz az assign kulcsszót használjuk, a
Programozás III KIINDULÁS. Különböző sportoló típusok vannak: futó, magasugró, focista, akik teljesítményét más-más módon határozzuk meg.
KIINDULÁS Különböző sportoló típusok vannak: futó, magasugró, focista, akik teljesítményét más-más módon határozzuk meg. Programozás III Az egyszerűség kedvéért mindegyiket a nevük alapján regisztráljuk,
Objektum orientált programozás (Object Oriented Programming = OOP)
Objektum orientált programozás (Object Oriented Programming = OOP) Ajánlott irodalom: Angster Erzsébet: Az objektumorientált tervezés és programozás alapjai Dr. Kondorosi Károly, Dr. László Zoltán, Dr.
Iman 3.0 szoftverdokumentáció
Melléklet: Az iman3 program előzetes leírása. Iman 3.0 szoftverdokumentáció Tartalomjegyzék 1. Az Iman rendszer...2 1.1. Modulok...2 1.2. Modulok részletes leírása...2 1.2.1. Iman.exe...2 1.2.2. Interpreter.dll...3
OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN. vizsgatételek
OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN vizsgatételek 1. Az objektumorientált programozás szemlélete, az objektum fogalma 2. Az objektumorientált programozás alapelvei 3. A Java nyelv története, alapvető
Szoftvertechnolo gia gyakorlat
Szoftvertechnolo gia gyakorlat Dr. Johanyák Zsolt Csaba http://johanyak.hu 1. Dependency Injection (függőség befecskendezés) tervezési minta A tervezési minta alapgondolata az, hogy egy konkrét feladatot
Web-technológia PHP-vel
Web-technológia PHP-vel A PHP programnyelv 2, futtatókörnyezet beálĺıtások Erős Bence February 26, 2013 Erős Bence () Web-technológia PHP-vel February 26, 2013 1 / 19 Szuperglobális változók $ GET : request
A programozás alapjai
A programozás alapjai Változók A számítógép az adatokat változókban tárolja A változókat alfanumerikus karakterlánc jelöli. A változóhoz tartozó adat tipikusan a számítógép memóriájában tárolódik, szekvenciálisan,
III. OOP (objektumok, osztályok)
III. OOP (objektumok, osztályok) 1. Természetes emberi gondolkozás Az Objektumorientált paradigma alapelvei nagyon hasonlítanak az emberi gondolkozásra. Érdemes ezért elsőként az emberi gondolkozás elveit
1. gyakorlat
Követelményrendszer Bevezetés a programozásba I. 1. gyakorlat Surányi Márton PPKE-ITK 2010.09.07. Követelményrendszer Követelményrendszer A gyakorlatokon a részvétel kötelező! Két nagyzárthelyi Röpzárthelyik
A programozás alapjai előadás. A C nyelv típusai. Egész típusok. C típusok. Előjeles egészek kettes komplemens kódú ábrázolása
A programozás alapjai 1 A C nyelv típusai 4. előadás Híradástechnikai Tanszék C típusok -void - skalár: - aritmetikai: - egész: - eger - karakter - felsorolás - lebegőpontos - mutató - függvény - union
Az alábbi kód egy JSON objektumot definiál, amiből az adtokat JavaScript segítségével a weboldal tartalmába ágyazzuk.
JSON tutorial Készítette: Cyber Zero Web: www.cyberzero.tk E-mail: cyberzero@freemail.hu Msn: cyberzero@mailpont.hu Skype: cyberzero_cz Fb: https://www.facebook.com/cyberzero.cz BEVEZETÉS: A JSON (JavaScript
1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül!
1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! a) A while ciklusban a feltétel teljesülése esetén végrehajtódik a ciklusmag. b) A do while ciklusban a ciklusmag után egy kilépési feltétel van.
A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 3. Készítette: Vénné Meskó Katalin
1 A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 3 Készítette: Vénné Meskó Katalin Információk 2 Elérhetőség meskokatalin@tfkkefohu Fogadóóra: szerda 10:45-11:30 Számonkérés Időpontok Dec 19 9:00, Jan 05 9:00, Jan 18 9:00 egy
Programozási technikák Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010
Programozási technikák Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010 12. ELŐADÁS Adatbázis-kezelés Delphiben 2 Adatmegjelenítés lekérdezés segítségével A táblákhoz hasonlóan a lekérdezések is az adatbázis
Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás
Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás A tárgy órái Előadás hetente (St101) csüt. 8:15 Bécsi Tamás C elmélet Ajánlott irodalom Dennis Ritchie: A C programozási nyelv Gyakorlat hetente
Java programozási nyelv 9. rész Kivételkezelés
Java programozási nyelv 9. rész Kivételkezelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/24 Tartalomjegyzék