A felépítmények betáblázási eljárásáról

Átírás

1

2 2 A felépítmények betáblázási eljárásáról Ismételten a évi 133. törvényrõl (az idei 506. számú Hivatalos Közlönyben), de az abban szereplõ egy másik eljárásról kívánok írni, arról a jogszabályról tehát, amellyel módosították és kiegészítették az évi 7. kataszteri és ingatlan-nyilvántartási törvény vonatkozó, egészen pontosan 55. szakaszának egyes elõírásait. De még mielõtt az építmények telekkönyvi bejegyzéséhez megkövetelt bizonylatokról, a topográfus készítette kataszteri dokumentációról részletesebben is szólnék, meg kívánom magyarázni azt, hogy mikor állhat elõ olyan helyzet, amikor a telek már be van táblázva, de az azon található épület vagy épületek a telekkönyvi nyilvántartásban nem szerepelnek, azaz betáblázatlanok. (Ez a helyzet az épület elidegenítésénél elháríthatatlan akadályt jelent, és a közjegyzõ e bejegyzés nélkül csak a telek elidegenítését tartalmazó jogügyletet tudja hitelesíteni.) A leggyakrabban elõforduló és a legkönnyebben kezelhetõ helyzet az, amikor a betáblázott telektulajdonos házat vagy más felépítményt emel tulajdonára, azaz telkét beépíti. Ezt a helyzetet nem szükséges hoszszasan magyarázni, s mind majd látni fogjuk, a felépítmény elkészülte után, de már annak elõtte is, az építési engedély és e- gyéb dokumentumok alapján a kataszteri hivatal elvégezheti a telkelést. Bonyolultabb a helyzet akkor, amikor az évi 18. földtörvény vagy a következõ földtörvények valamelyike alapján beépített belterületet szolgáltattak vissza a jogos tulajdonosoknak vagy ezek örököseinek. Akinek járt már a kezében ilyen birtoklevél, az emlékezhet arra, hogy a belterületek utolsó elõtti rovatában a következõ megnevezés szerepel: curþi, construcþii, ami mindenképpen azt jelenti, hogy beépített telekrõl van szó, amelyen valamilyen é- pület, ház, fészer, egyebek találhatók. Az ilyen belterületet is be kell tábláztatni, mert e nélkül nem tudunk rendelkezni vele, nem tudjuk eladni, elajándékozni, stb., de a rajta található épületet is be kell jegyeztetnünk, mert ha ezt nem tesszük, ez esetben is csak a betáblázott telek képezheti jogügyletünk tárgyát. Mi tehát az eljárás? A 7. kataszteri törvény most módosított 55. szakaszának 1. bekezdése szerint az épületek feletti tulajdonjogot az építési engedély és a munkálatok befejezését igazoló, a helyi közhatóság képviselõje által aláírt átvételi jegyzõkönyv vagy az épület fekvése szerint illetékes helyi közhatóság kiállította bizonylat/tanúsítvány, valamint egy kataszteri dokumentáció alapján jegyhetik be a telekkönyvbe. Az 55. szakasz 1. bekezdése után még két új bekezdése érdemel figyelmet. Az 1/1 bekezdés, nagyon leegyszerûsítve, azt a helyzetet szabályozza, amikor az épület régebbi, egészen pontosan az évi 50. törvényt (röviden: az építkezési engedélyekrõl szóló jogszabályt) módosító évi 453. törvény elõtt épült, s a tulajdonos nem tud bemutatni erre építési engedélyt. Ilyen esetben a törvény szerint az épület betáblázásához be kell szerezni egy olyan, az épület fekvése szerint illetékes polgármester aláírta bizonylatot vagy tanúsítványt, amelynek az építményre és annak birtoklójára vonatkozó adatokon kívül azt is tartalmaznia kell, hogy az épület mind a helyi adónyilvántartásban, mind a mezõgazdasági könyvben vagy lajstromban is szerepel. De e tanúsítvány mellett ebben az esetben is kötelezõ a kataszteri dokumentáció benyújtása. Az 55. szakasz 1/2 bekezdése azt a helyzetet szabályozza, amikor a még el nem készült épületet, az építkezés valamelyik szakaszában vagy fázisában a tulajdonos be szeretné tábláztatni. Ez is megengedett, de ehhez is be kell szerezni a helyi polgármester kiállította bizonylatot (certificatul de atestare a stadiului realizãrii construcþiei), valamint egy külön jegyzõkönyvet is az építkezés állásáról, és ez esetben is el kell készíttetni az elmaradhatatlan kataszteri dokumentációt. Egy elõzõ ismertetõmben már említettem, most megismétlem: a 133. törvény elrendelte az évi 7. kataszteri törvény újraközlését és szakaszainak újraszámozását. Ennek nyomán az 55. szakasz itt említett bekezdései is új sorszámot kapnak majd. Deák Levente Figyelem! Lapunk szerkesztõbizottsága a fenti ismertetõt jegyzõ állandó munkatársunk bevonásával jogi tanácsokkal szeretné segíteni erre rászoruló olvasóit. Aki tehát a rendszeresen megjelentetett törvénymagyarázatok kapcsán vagy bármilyen más eseti ügyben jogi tanácsot igényel, a pontos és valósághû tényállást tartalmazó levelével ( -en keresztül is lehet) forduljon szerkesztõségünkhöz, egyben jelezve azt is, hogy a választ zárt levélben vagy pedig a lapban, névreszólóan vagy esetleg név nélkül kéri! Szerkesztõségünk postacíme: Deva, Str. Iuliu Maniu, Bl. L2. cím: deakflevente@yahoo.com Ártalmas-e vagy nem a koleszterin az emberi szervezetre? Õsszel érik, babám a fekete szõlõ... Az utóbbi években sokat hallunk a koleszterinrõl rádióban, televízióban, orvosi elõadások keretében. Különbözõ gyógyszereket, gyógymódokat népszerûsítõ ügynökök gyakran hívnak meg különbözõ elõadásokra, ahol természetesen csak tõlük vehetünk, vagy rendelhetünk különbözõ gyógyszereket, ételkiegészítõket, vagy egyéb egészségünket szolgáló kellékeket. Úgy tûnik a sok ajánlat közül nehéz választanunk. Mai cikkemben az egyik legelterjedtebb mumus, a magas vérkoleszterinszint esetében szeretnék néhány kérdést tisztázni. Elsõsorban mi is a koleszterin? A koleszterin egy lipoproteid anyag, amit a mindennapi táplálékból a máj hoz létre, az erek falának a megvédésére. Az emberi szív percenként 5-20 liter vért forgat meg érrendszerünkben. Minél gyorsabban halad át a vér az erekben, azok falai annál nagyobb mechanikai nyomást kell elbírjanak. Egy természetes kenõanyag nélkül az érfalak sejtjei hamarosan tönkremennének. Ezt a tönkremenést hivatott a koleszterin megakadályozni. Csakhogy a máj az elfogyasztott zsírok milyensége szerint, kétféle koleszterint termel. A HDL vagy népiesen jó koleszterin egy nagy sûrûségû lipoprotein, amelyik védi az érfalat. Míg a LDL vagy népiesen rossz koleszterin egy alacsony sûrûségû lipoprotein, amelyik lerakódik az érfalakra érszûkûletet, érelzáródást okoz. Ez emeli a vérnyomást, troboemboliás megbetegedéshez, szívinfarktushoz, agyi érkatasztrófához vezet. A HDL-LDL szintje a vérben attól függ, hogy mit eszünk. Ha hidegen sajtolt olajokat (olíva-, napraforgó, kukorica-, dió-, mák- vagy szõlõmag olajok) eszünk, és olajos magvakat (dió-, mandula-, mogyoró-, napraforgó- vagy tökmag) fogyasztunk, májunk HDL koleszterint termel, és egészségesek maradunk, mert az érrendszernek fontos E-vitamint is megkapja szervezetünk. Ha azonban zsírban vagy olajban sült ételeket fogyasztunk, (minden sülthús annak számít, mert a saját zsírja a hõ hatására átalakul), vagy melegen sajtolt olajokkal fõzünk, az ezekbõl keletkezõ LDL-koleszterin, elõbb- utóbb megbetegíti szervezetünket. Kutatások kimutatták, hogy a fentebb felsorolt megbetegedéseket a HDL-koleszterin kevés volta, és a LDLkoleszterin felszaporodása okozza. A magas LDLkoleszterinszint csökkentésére a gyógyszeripar sok, sajnos elég drága készítményt gyárt. (Az olcsóbb niacin/ B3 vitamin/gyártását leállították). De Dr. Gurewich, a Tufts Egyetem professzorának kutatásai megoldják a kérdést a szegény emberek számára is. Egyik lengyel munkatársának javaslatára a professzor a betegeit hagymakúrára fogta. Napi egy nyershagyma fogyasztása 1-2 hónap alatt megjavította a HDL/LDL koleszterin arányát. A HDL-koleszterin szintje megduplázódott, és meg is maradt ezen a szinten. A professzor szerint, minden 1 %-nyi LDL-koleszterinszint csökkenés, 2 %-kal csökkentette a szívroham kockázatát. A leghatékonyabbnak a nyers vöröshagyma bizonyult. A hagyma annál hatásosabb, minél csípõsebb. Hígítja a vért, csökkenti a vérrög képzõdést. Koleszterintcsökkentõ hatása mellett, tisztítja a tüdõt, segíti az emésztést, elpusztítja a baktériumokat és szabályozza a vércukorszintet. A két hónapig tartó napi fél vöröshagyma-kúra, már hatásosnak bizonyult. A hagymaszag ellen zárd étkezésed szegfûszeg, vagy édesköménymag rágásával. A köménymagnak jó erjedéstgátló hatása is van. Összegezve az itt leírtakat: kerüljük a zsírban, olajban sült ételeket. Fogyasszunk nyers ételeket, olajos magvakat. Használjunk hidegen sajtolt olajokat. Naponta fogyasszunk fél fej nyers vöröshagymát hónapokig. Ha valaki nem hajlandó lemondani a zsíros ételek fogyasztásáról, egyen naponta, rendszeresen grapefruitot, mert kiválóan oldja az érfalakra lerakódó nyálkát. A tojás nem ártalmas, sõt emeli a HDL-szintet. Naponta egy pohár (vörös) bor csökkenti a vérben lévõ koleszterin mennyiségét. Dr.Hauer Erich... énekelte a Szivárvány nyugdíjasklub dalárdája a szombat esti szüreti bál megnyitóján a dévai Magyar Házban. Ha nem hagyományként ápolták is eddig, ezután már annak fog számítani ez a mulatság, mert kb. 10 éve minden évben megrendezik a lelkes szervezõk Pogocsán Ferdinánd és Domokos Balázs. A rövid szüreti nótabemutató után a Szent Ferenc Alapítvány diákjai mutatták be ünnepi mûsorukat. Humoros éneklésükkel, derûs elõadásukkal jókedvre hangolták a bálozókat, akik sok-sok dicsérettel és vastapssal köszönték meg az õszinte, tiszta gyermeki szívbõl fakadó, jószándékú elõadást. Dicséret és köszönet Pál Éva nevelõnõnek és Andacs Cecíliának, akik a mûsort összeállították és az énekeket, a humoros jeleneteket a gyerekeknek betanították. S ha már meg volt a bálra való ráhangoldódás, ezt fokozta a Domokos Balázs és a Szõts család tagjainak szakszerû zenei elõadása. Érdemes megemlíteni a Szõts Szabolcs által nyújtott és a bálozók egyhangú tetszését elnyerõ szaxofonos hangversenybemutatóját is. Nem hiányzott a már megszokott tombolajegy árusítás sem. Csodák csodájára, minden jegy elkelt, hála azoknak a lelkes vá- sárlóknak, akik 20-30, vagy akár ennél sokkal több tombolajegyre is áldoztak. Sok értékes jutalom, no meg a hagyományos szüreti kosár is szerepelt a nyeremények között. A legérdekesebb és leghumorosabb a Pogocsán család által felajánlott saját termesztésû, horgasi földben termett sütõtök volt, aminek kisorsolása a jókedvet tovább fokozta. A zenekar és az énekes olyan hangulatot teremtett, mintha minden elõre meg lett volna tervezve egy jól megírt forgatókönyv szerint. De ez nem így volt! A Domokos-Band által biztosított zenei háttér hatására a polka, a telepen a már megszokott gólya, vagy a perinica spontán kezdeményezésre életre kelt és szinte mindenkit magával ragadott arra ösztönözve, hogy a táncba bekapcsolódjon. Örvendetes tényként könyvelhetjük el azt, hogy a jelenlévõ bálozók kb. fele a fiatalabb korosztályhoz tartozott, ami reménykeltõ és reményéltetõ jelenség a kicsi dévai magyar közösség számára. Hálásan köszönjük a szüreti bál megszervezésében és kivitelezésében résztvevõ személyek odaadó munkáját és kívánjuk, hogy minden õsszel ne csak a fekete, hanem a fehér muskotályszõlõ is megérjen a szüreti bálra. László Anna

3 3 Új kihívásokra, új válaszok Célkitûzéseink az elmúlt két étvizedben nem változtak, csak folyamatosan kiegészültek az idõk változása által hozott új kihívásokra adott válaszokkal. Az a választási program, amelyet a következõ hetekben jelöltjeink testesítenek meg, továbbra is két nagy kategóriába csoportosul. Az elsõ, a sajátos céljainkat tartalmazza, a Hunyad megyei magyar közösség terveit, amelyeknek kulcselemei a kulturális autonómia kivívása, vidékünk multikulturális jellegének megõrzése, a következõ generáció európai szellemiségben való felnevelése a szülõföldön. A második kategória a tágabb értelemben vett közösség, a Hunyad megyei, Zsil-völgyi, Maros-menti, délerdélyi magyar és román emberek célkitûzései. Ezek a transzilván modernizáció, az Európai Uniós felzárkózás elveire épülnek, úgy ahogyan azt az RMDSZ által kidolgozott Erdély 2020 fejlesztési terv részeként Hunyad 2020 néven fogalmazzuk meg. Tovább a példaértékû közösségi összefogás útján Sajátos célunk a magyar identitástudat megerõsítése, a Hunyad megyei magyar jövõ biztosítása. Az elmúlt hónapok történései megtanítottak bennünket arra, amit az RMDSZ nagyon hosszú ideje hangoztat, és amelynek kapcsán ellenlábasaink demagóg módon a közösség riogatásával vádoltak. Megtapasztalhattuk ugyanis, hogy az elért eredmények nem véglegesek, a kivívott jogokat mindig újból és újból meg kell védeni. Erre tanított meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügye. Hunyad megyében legfontosabb feladatunk továbbra is az anyanyelvû oktatás megerõsítése, intézményrendszerünk megõrzése és zavartalan mûködtetése, megyei oktatási stratégiánk maradéktalan megvalósítása. Oktatási rendszerünk központi intézménye a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont, amelynek jövõje szorosan összefügg a vajdahunyadi, petrozsényi és lupényi magyar oktatási intézmények, valamint a Böjte Csaba atya által vezetett Szent Ferenc alapítvány tevékenységének támogatásával. A megyénkben mûködõ magyar intézmények között kiemelkedõen fontosak a Magyar Házak, megfelelõ mûködtetésük közösségi feladat. Kulturális intézményeink és már hagyományossá vált rendezvényeink között kiemelkedõ az évente megrendezett Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysorozat. Támogatjuk az RMDSZ új szórvány cselekvési tervét, amelyet tavaly Déván a Magyar Szórvány napja elsõ alkalommal történõ megünneplésekor javasoltunk. Készen állunk arra, hogy pozitív tapasztalatainkat megosszuk a többi erdélyi és bánsági szórványközösséggel. A cselekvési terv új elemei közül kiemelten fontosnak tartjuk a szórványmenedzser szolgálatot, valamint a Fogadj örökbe egy mûemléket címû programot. Folytatni, erõsíteni és bõvíteni kívánjuk a szórvány-székely együttmûködést, hiszen kultúránk és hagyományaink megõrzésének egyik fontos keretét jelenti. Szükség van az együttmûködés háromszögesítésére, a szórvány-székely kapcsolatba be kell vonni az erdélyi partner-közösségek magyarországi testvérközösségeit, testvérvárosokat és testvérmegyéket. Hunyad megyében az elmúlt évtized megvalósításai a közösség, történelmi magyar egyházaink és felekezeteink, a civil és szakmai szervezetek és az RMDSZ példaértékû összefogásának tulajdoníthatók. Egyértelmû, hogy ezen az úton érdemes tovább haladni, csupán összefogással, szolidárisan, egységesen, a megosztásra irányuló bármilyen kísérlet visszautasításával leszünk képesek megvédeni azt, amit eddig építettünk, és tudjuk folytatni terveink megvalósítását. Modernizációs terveinkhez partnereket keresünk Magyarnak lenni Hunyad megyében is elõny, azzá kell tennünk gazdasági szempontból is. A többnyelvû, többkultúrájú fiatal, az Európához csatlakozó Hunyad megyében, itthon tud érvényesülni, biztosítva közösségünk fennmaradását. A magyar közösség gazdasági társadalmi helyzetének megszilárdítását, az emberek és családok jólétét Hunyad megye és Erdély európai uniós felzárkózása hozhatja el. A munkahelyek hiánya, az alacsony jövedelmek, a drága és rossz minõségû orvosi ellátás, az igen- Benyújtotta a jelölési dossziét az RMDSZ Hunyad megyében Az RMDSZ Hunyad megyei szervezete hétfõn tette le a jelölési dokumentációt a Hunyad Megyei Választási Irodához. Az RMDSZ küldöttsége Takács Aranka vajdahunyadi képviselõjelölt, Burján Gergely dévai képviselõjelölt, Ferenczi István szászvárosi képviselõjelölt és Dezméri István képviselõjelölt, kampányfõnök volt. A benyújtott dokumentáció értelmében a Szövetség Hunyad megyei szenátorjelöltje András József egyetemi tanár, a petrozsényi RMDSZ elnöke (1. számú szenátori körzet Zsil-völgye), Kocsis Attila-Levente tanár, a Téglás Gábor Iskolaközpont igazgatója (2. számú szenátori körzet), Pogocsán Ferdinánd Zoltán mérnök, az RMDSZ dévai elnöke (3. számú szenátori körzet Déva, Vajdahunyad, Hátszeg körzete). Az RMDSZ képviselõjelöltje Hunyad megyében Dezméri István mérnök, a Hunyad megyei RMDSZ ügyvezetõ elnöke (1. számú képviselõi körzet), Ferenczi István mérnök, a megyei szervezet alelnöke (2. számú képviselõi körzet), Kofity Zoltán mérnök (3. számú képviselõi körzet), Benedekfi Dávid geológus, Lupényi RMDSZ elnök (4. számú képviselõi körzet), Baboczi Imre mérnök (5. számú képviselõi körzet Petrozsény), Burján Gergely mérnök, a megyei szervezet politikai alelnöke (6. számú képviselõi körzet Déva), Takács Aranka tanárnõ, az RMDSZ vajdahunyadi elnöke (7. számú képviselõi körzet Vajdahunyad). igen lyukas szociális háló mind olyan gondok, amelyekkel Hunyad megye egész lakosságával osztozunk. A Zsil-völgye ipari jövõjére, a megye központjában lévõ Déva-Vajdahunyad-Piski metropoliszövezet elfelejtett tervére, a brádi bányavidék jövõjére, a szászvárosi és a hátszegi nyomasztó munkahelyhiány által jelentett kihívásokra az RMDSZ által megfogalmazott Erdély 2020 fejlesztési terv hatékony választ fogalmaz meg. Ezért a következõ idõszakban, jelöltjeink a Hunyad 2020 fejlesztési tervet fogják ismertetni és partnereket keresnek a terv megvalósítására a többségi lakosság, a román politikai pártok, az önkormányzatok és a civil társadalom körében. A mi prioritásaink: az infrastrukturális fejlesztés, a városokban a szociális infrastruktúra modernizációja. Régiónkban a munkahelyteremtés eszköze az energetikai és hozzá kapcsolódó iparágak fejlesztése, a Zsil-völgyi, vajdahunyadi, pusztakaláni és Brád-vidéki ipari övezetek szerkezeti átalakításának befejezése. A mezõgazdaság a domb- és hegyvidéki állattenyésztés, a turizmus ideértve a kulturális és történelmi turizmust, a fafeldolgozás és sok más ipari ágazat fellendítése, a külföldi beruházások a kis és közepes vállalatok támogatása sok más konkrét tervvel és elképzeléssel együtt a Hunyad 2020 fejlesztési tervünkben kap helyet. Mi, elõdeink örökösei Gazdagok vagyunk, mi Hunyad megyei magyar közösség, hiszen mienk a Hunyadiak vára Vajdahunyadon, mienk az unitárius hitközösség zarándokhelye, Dávid Ferenc egyházalapító püspök emlékhelye Déva várában, mienk a Veres-bástya, Bethlen Gábor szülõhelye Marosillyén. Örökösök vagyunk, a Hunyadiak, Bethlenek, Kendeffyek, Nopcsák, Kunok és Barcsayak szellemi örökösei. Sajnos nem örököltünk kincset vagy anyagi javakat, de annál inkább morális kötelezettséget és felelõsséget. Nem könnyû feladat megfelelni ennek a felelõsségnek, de ez a mi munkánk. In memoriam Zudor Endre Zudor Endre, magyar-történelem szakos tanár 82 esztendõvel ezelõtt született Lózsádon földmûves családban. Már gyermekkora óta felfigyeltek szorgalmára, emlékezõtehetségére. Az elemi iskoláit szülõfalujában Lózsádon végezte. Tizenegyéves korában beiratkozott a híres nagyenyedi Bethlen Kollégiumba, ahol iskolai tanulmányai után érettségizett. A késõbbiek során a kolozsvári Bolyai Egyetemen magyar-történelem szakos diplomát szerzett. Pályája, munkássága Vajdahunyadhoz kötötte. Itt több mint négy évtizeden át oktatta a gyermekeket, ifjakat. Mindig ragaszkodott szülõfalujához. Annak múltjával, mint helytörténész foglalkozott. A vele való beszélgetések során sokszor felsorolta a határneveket, idézett a falu múltjából, elemezte a családneveket. Egyik kedves beszámolójában visszaemlékezik gyermekkorára. Ötéves lehetett a nagyanyja ekkor már jóval túl volt a kilencvenen. Az idõs mama, mint kisgyermek élte meg az 1848-as forradalmat, és errõl sokat mesélt unokájának. Az 1989-es változások után részt vett a helyi és megyei RMDSZ megalakításában. A helyi szervezetnek egy ideig elnöke volt. Ebben az idõben különbözõ ünnepélyeken, rendezvényeken érdekes történelmi beszámolókat tartott. Nyugdíjas korában szülõfalujában házat vásárolt ahol méhészkedett. Temetésére október 4-én került sor Nagyenyeden. Koporsója mellett ott állt felesége, 3 gyermeke, 7 unokája, valamint a népes család és a barátok. Munkájára sokan felfigyeltek és tisztelték. Kun Árpád

4 4 Sipos Pál konferencia Vajdahunyadon (folytatás az 1. oldalról) Az ünnepséget Doboly Beatrix tanárnõ, helyi EMKE elnök nyitotta meg, majd Dáné Tibor Kálmán országos EMKE elnök köszöntötte a résztvevõket, aki a Magyar Ház hálózat kiépítésérõl is szólt. A következõkben Bordás István Sárospatakról, aki mint kulturális szakértõ volt jelen, Sipos Pál sárospataki kapcsolatait elevenítette fel. Ezután következett a fõ elõadás, amelyet Kiss Endre, a Kazinczy Társaság elnöke, sárospataki lelkész-könyvtáros tartott Sipos Pál sárospataki éveirõl, valamint a Kazinczy Ferencz-cel folytatott barátságáról és levelezésérõl. Székely Miklós elõadómûvész lantjával reneszánsz hangulatba ringatta a hallgatóságot. Másnap, szombaton, a Sipos Pál Emléknapok keretében, az ünnepség folytatásaként a meghívottak megtekintették Déva várát, a Magna Curia-t, majd rövid idõre megálltak a piski hídnál és romos fogadónál. Ezeken a helyeken megyei EMKE elnök, helytörténész kalauzolt. Szászvároson a templomban Sipos Szabolcs, a gyülekezet lelkésze köszöntötte a vendégeket, majd Fülöp Júlia mutatta be a várost, a Kun Kollégiumnál is elidõzve, ahol Sipos Pál tanár és rektor volt, és méltatta Sipos Pál munkásságát. A kora délutáni idõben egy rövid órát töltött a társaság Tordoson, ahol Sipos Pál egy ideig lelkészkedett. Bár Szászvároson halt meg Tordoson anyakönyvezték a temetést, a sírhelyét nem találják. Szabó Júlia, a helyi hagyományõrzés elnöke kalauzolt. Vasárnap délelõtt Vajdahunyad várkastélyát tekintették meg a vendégek, ahol Kofity Magdolna tanárnõ, az EMKE vajdahunyadi alelnöke felidézte Petõfi Vajdahunyadon címû versét is, kalauzolás közben. Kazinczy emlékoszlopánál. A jól sikerült konferencia után azt mondhatjuk, hogy az EMKE, valamint Doboly Beatrix komolyan és alaposan készítette, szervezte meg a rendezvényt. Az elõadóteremben. Egyed Péter, kolozsvári egyetemi tanár értekezésében Sipos Pált, mint a felvilágosodás ismeretlen filozófusát mutatta be. Vetési László az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi elõadója vetített képes elõadásban mutatta be azokat a helyeket, ahol Sipos Pál tevékenykedett. Felszólalt még, dévai helytörténész és Fülöp Júlia szászvárosi EMKE elnök, gyógyszerésznõ. Kötetlen beszélgetésben ismerkedett a helyi, valamint szép számú dévai értelmiségi, továbbá szászvárosi résztvevõ az elõadókkal és a többi sárospataki és kolozsvári vendéggel. A tordosi gyülekezet. A délután hátralevõ részében a küldöttség megtekintette a dédácsi (piski) füvészkertet, ahol hosszú keresés után megtalálták és megkoszorúzták Kazinczy Ferencz emlékoszlopát. Este Csernakeresztúron a társaság megtekintette a tájházat, majd a helyi Bukovinai Székely Hagyományõrzõ Társaság népi táncokat mutatott be. Itt A vajdahunyadi várban. Kapisztrán Szent János ünnepe Kapisztrán Szent János, Hunyadi János nándorfehérvári fegyvertársa, aki annakidején megyénkben is toborzott, különleges tiszteletnek örvend a magyarság körében, Vajdahunyadon még inkább. János Dél-Itáliában, Capestranóban született 1386-ban. Gyermekkorának egyik szörnyû élménye: a szeme láttára égették fel atyja várát. János rendkívüli tehetségekkel volt megáldva, Perugiában tanult kora leghíresebb jogi karán, a Nápolyi Vicaria, a királyság legfõbb bírósága elnökévé nevezték ki. Rövid idõre Perugia kormányzója is lett. Gyors karrierje és ragyogó állása után a Perugia és Malatesta közti háborúban elfogták és börtönbe vetették. Itt változott meg a lelke úgy, hogy késõbb a megtérését látta benne. Teljesen szakított a világgal, s belépett a ferences rendbe, mégpedig az akkor újonnan induló obszervánsok közé 1415-ben, majd pappá szentelték. Minden tehetségét és erejét Krisztus ügyének és a ferences rend megújításának szentelte, élte az õsi ferences életformát, mindent megtett annak érdekében, hogy egész Európában meghonosítsa az obszerváns irányzatot, a hiteles evangélium szerinti életet, ahol csak megfordult, megre- formálta a kolostorokat vagy új konventokat alapított, amelyek aztán az obszerváns szellemben éltek. János negyven éven át prédikált, naponta legalább egyszer, s néha három óra hosszat. Ha valahol megjelent, eseményszámba ment. Városok és fejedelmek hívták meg. Fáradhatatlan apostolként járta be egész Európát, állandóan keresték, mint szentéletû tanácsadót is. Mindemellett összeszedett imádságos életet élt, amely alapot adott roppant széleskörû tevékenységéhez. Vándorprédikátor élete során az íráshoz is idõt szakított: egy kéziratgyûjteményben írásai tizenkilenc kötetet töltenek meg! Közben levelezett is, és e levelekbõl hétszáz meg is maradt. A nép nemcsak prédikációit hallgatta, hanem csodálatos gyógyító erejét is felfedezte. Nincs is olyan szent, akinek még az életében oly sok csodájáról készült volna jegyzõkönyvszerû feljegyzés, mint Kapisztrán Szent János esetében. Egy párizsi kódex közel kétezer ilyen gyógyulást sorol fel hely, személy, dátum és tanúk adataival! Élete utolsó szakasza és hõsies önfeláldozása Magyarországhoz kapcsolja.,,a magyar rendek elõször 1452-ben hívták Kapisztránt Magyarországra Isten igéjének hirdetése végett. Ekkor kezdte hangoztatni felismerését, hogy Magyarország megsegítésén múlik Európa és a kereszténység jövõje a török veszedelem miatt ben III. Callistus pápa megbízta, hogy hirdesse Magyarországon a török el- leni hadjáratot. Július végén Kapisztrán János már egy szövetséges hadsereg tervét küldhette a pápának, amelyet Hunyadi javasolt. Hunyadi után Erdélybe ment, s az esztendõ hátralévõ részét ekkor már hetvenéves! õ is Erdélyben tölti, valószínûleg Vajdahunyadon ban pápai megbízásból keresztes háborút kell hirdetnie a törökök ellen. Az ország fõurai nem értették az idõk jelét, csak Hunyadi, Carvajal és Kapisztrán fogta fel a helyzet súlyosságát. Kapisztrán gyújtó szava és hite hatására hatvanezer fõnyi sereg indul harcra.,,valóban õ volt az összes keresztesek igazgatója, vezére, bírája, kapitánya és parancsnoka, állapították meg róla. A nándorfehérvári gyõzelemben óriási szerepe volt (1456. július 22.). Amikor e gyõzelem híre Rómába ért, II. Kalixtus pápa örök emlékezetül elrendelte Urunk színeváltozása ünnepét, augusztus 6-ra, és szokássá tette a déli harangszót. Három héttel késõbb meghalt Hunyadi (aug. 11.), és október 23-án az akkor Magyarországhoz tartozó szerémújlaki kolostorban visszaadta lelkét Urának Kapisztrán János is ben avatták szentté. Nem véletlenül Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett Ferences Világi Rendi közösségünk itt Vajdahunyadon, hiszen Kapisztrán Szent János neve szervesen kapcsolódik városunkhoz, a várhoz, amelyben róla elnevezett Kapisztrán-torony is van, Kapisztrán-fülke, a hagyomány sze- rint Hunyadi János gyóntató papja volt, nagy része volt a nándorfehérvári gyõzelemben, amelynek hírére III. Kallixtusz pápa Urunk színeváltozásának ünnepét és a déli harangszót rendelte el. Ugyancsak Kapisztrán Szent János nevére szentelték az úgynevezett csángótelepi kápolnát, a vajdahunyadi bukovinai székelyek telepén, ahol hagyomány szerint minden évben megünneplik az október 23át követõ vasárnapon a kápolna búcsúját. Az abruzzóbeli Capestranóban született 1386-ban ben lépett a ferencesek rendjébe, majd pappá szentelték. Fáradhatatlan apostolként járta be egész Európát október 23-án hunyt el, az akkor még Magyarországhoz tartozó Szerémújlakon. A keresztények szabadságáért szólított harcba Kapisztrán, halálának pont 500. évfordulóján tört ki az 1956-os forradalom, bizonyítva, hogy az ember szabadságvágya megtörhetetlen. Napja nem véletlenül részesül kiemelt figyelemben, szervezõdnek köré közösségi események, mint idén is. A Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett Ferences Világi Rendi közösségünk választó Káptalanja szombaton, október 27-én, valamint 28-án, vasárnap a tiszteletére szentelt kápolna búcsúünnepsége. A búcsú Zsúfolásig megtelt a csángótelepi kápolna, még a folyosó és elõtér is vasárnap

5 5 Gólyabál a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban Minden tanév keztedén a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban a XII. osztályos diákok szervezésében és felügyelete alatt az iskola gólyáinak tekintett IX. osztályos tanulók lázasan készülnek az október folyamán sorra kerülõ gólyabálra. Az idén sem történt ez másként. Az ötletgazda XII. osztály a párizsi Moulin Rouge bohém, játékos hangulatát elevenítette meg a közönség számára, amihez természetesen a gólyák is hozzájárultak mûsorszámaikkal. A bál, amelyen a kilencedikes tanulók családjainak apraja-nagyja jelen volt, hagyományszerûen a gólyatánccal kezdõdött, amelyet a XI. osztályos Márton Edina és Niþã Alexandru gólyakirálypár vezetett. Ezt követte a jó hangulatot keltõ humoros tartalmú gólyaeskü, a próbákon megméretkezõ12 gólyapár bemutatkozása, ami szintén derûre hangolta a közönséget. A fiúk közül a legtöbben komoly és tisztelettudó, udvarias magatartást tanúsítva mutatta be párját, míg a lányok nem egy esetben kritikus hangot alkalmazva mutattak rá párjuk kevésbe jó tulajdonságaira. Ezt az általános mûveltséget tanúsító próba is igazolta, ilyenkor derül ki az, hogy milyen mértékben és szorgalommal gazdagítja valaki szókincsét, tudását. Ennél a próbánál a jelenlévõ tanárok is,,igyekeztek a gólyákat súgásokkal segíteni, amit persze a zsûri szigorúan lepontozott. Ha nagy is volt a lámpaláz az elõzõ próba alkalmával, a táncversenyen annál sikeresebben szerepeltek a résztvevõk. Jó volt látni, ahogy a párok a klasszikus, a modern és a néptáncok elõadásában is ügyesen mozognak. Ha az elsõ két próba nehéz feladat elé állította is a zsûrit, az ügyességi próbákat már annál könyebben tudta elbírálni. Pontosan meg tudták számolni a zsûritagok, hogy hány cukorkát tudott a párja szájába helyezni a szívószállal a legény. Nem kevésbé volt látványos a fiúk fejére helyezett égõ gyertyák locsolással való eloltása sem. A versenyzõk hátára kötött cipõs dobozokban lévõ asztalitenisz labda kirázása is sikerült mindannyiuknak, de a szédítõsforgós próba se zavarta meg a versenyzõ párok egymásra találását. A karaoké elég mulatságosnak tünt a közönség számára, mert ha más dallamra is, mindegyik versenyzõnek sikerült a kivetített szöveget többé-kevésbé végigénekelni. A magánprodukciók is kellemesen szórakoztatták a közönséget: õskori tánc, beatbox, készülõdés a gólyabálra pantomim, cigánytánc, Gólya-mizu dal és tánc, cselgáncsos bemutató alkották a program ezen részét. Amíg a zsûri elvonult, hogy döntését meghozza, addig a bál színpadán a népszerû magyar pop-dance Desperado e- gyüttes sarkallta közös éneklésre a jelenlévõ diáksereget. Az eredményhirdetés volt akinek némi meglepetést okozott, de végül is mindenki elfogadta a zsûri döntését. A 2012-es gólyabál királya Gáspár-Barra Szilárd lett, a gólyakirálynõ pedig Vass Izabella. Népszerûségi díjat Gorgan Marius és Herceg Andrea, a második díjat Szász-Barra Boldizsár és Várhegyi Brigitta, a harmadikat pedig Lõrincz István Levente és Sebestyén Orsolya nyerte. A Moulin Rouge hallatlan kétségeket ébresztett, viszont a rendezés, a díszletek, a mûsorvezetõk öltözete mindezt eloszlatta, hiszen a jóízlés határain belül mozogtak, és ehhez jó hangulat is társult. A 4 kilencedikes lány kánkántánca és a Fazakas Tibor képzõmûvész által készített háttérdíszlet tökéletes revüszínház hangulatot keltett. Dicséret jár mindenkinek, aki valamiyen formában hozzájárult a bál kivitelezéséhez: a XII. osztályos tanulóknak és osztályfõnökeiknek, XI. osztály tanulóinak és osztályfõnökeinek, Zsargó Emese és Katona Ferenc mûsorvezetõnek, a sok-sok szponzornak, és nem utolsó sorban a tantestület tagjainak is. A gólyabál záró mozzanata a nagy- és kisdiákok közös mulatsága volt, amely 100%-ban örök emlékként fog megmaradni minden résztvevõ számára. László Anna (folytatás az 1. oldalról) Már a XIII-XIV. században elindult az elõreformáció szele. Ez Wicliff János és Husz János nevéhez fûzõdik. A reformáció igazából a XVI. század elején indul hódító útjára október 31-én Luther Márton lelkész kitûzte a wittenbergi templom falára a 95 tételt. Ez a hír gyorsan terjedt Európában, Luther követõit lutheránusoknak hívjuk. Az új tanok Erdélybe is eljutnak. Elsõk között a Brassó környéki szászok, németek Honter János vezetésével felvették az új hitet. Megalakult az ágostai hitvallású lutheránus egyház. Szeben, Segesvár, Medgyes, Brassó környékén mintegy 250 gyülekezetben. A múlt század közepe táján számuk elérte a háromszázezret. Ez a szám a németek kitelepülése után nagyon megapadt. A sok szép többszázéves erõdtemplomok kiürültek, soknak állapota meggyengült. Ugyanakkor Erdélyben, fõleg Brassó környékén megalakult a magyar nyelvû zsinat-presbiteri evangélikus egyház. délután, amikor a búcsúünnepen P. Szabó Ákos vajdahunyadi plébános és P. Vornicu Cristinel segédlelkész mellett P. Tóth János atya a mise elején megáldotta a felújított oltárt, ambót (felolvasó helyet) és padokat. A mise fõcelebránsa a mindnyájunk által ismert és szeretett Jani Atya volt, aki bevallása szerint szívesen jön haza Vajdahunyadra, hiszen 9 évet töltött itt. A misének az állandó részeit latinul énekelte a kórus, Takács Aranka hozzáértõ vezénylésével fokozva az ünnep felemelõ szépségét. Szívhez szóló, hiteles keresztényi életre buzdító, lélekemelõ prédikációjának nagy részében Jani Atya Kapisztrán Szent János életét és példáját méltatta. Az ünnepi áldás után a csángótelepiek kaláccsal és üdítõvel kedveskedtek a búcsúsoknak. Választókáptalan A Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett Ferences Világi Rendi közösség háromévenként tartott választó Káptalanján a helyi miniszter és a pénztáros beszámolója Reformáció A protestantizmus másik fontos ága a Kálvin János, francia reformátor követõinek csoportja, akik reformátusoknak vallják magukat. Kálvin Genfben volt lelkész, ahol ügyelt a város erkölcsére, tisztaságára, és felügyelte a hitéletet. Legnagyobb mûve: A keresztyén vallás rendszere. A reformáció kálvini ága eljutott Magyarországra és Erdélybe is. A reformátusok száma Erdélyben alig ötszázezer, és ez a szám is sajnos rohamosan csökken. A reformáció hatására Erdélyben megalakult az unitárius vallás, melynek legnagyobb egyénisége Dávid Ferenc volt, akit a dévai várban végeztek ki. A reformáció következtében 1590-ben Károli Gáspár kiadta az elsõ teljes magyar nyelvû bibliafordítást. Ez a könyv ma már ott lehet minden ház asztalán. Ebben az esztendõben is október 31-én ünnepeljünk csendben, és emlékezzünk azon hitvalló õ- sökre és reformátorokra akik lehetõvé tették, hogy az egyház lelkileg megújuljon. után sor került az új tanács megválasztására. 28 örök- és két ideiglenes fogadalmasból áll a közösség. Pénztárosnak Zmau Ibolyát, titkárnak Bartha Jozefát, képzési felelõsnek Osváth Máriát, miniszterhelyettesnek Fórizs Tündét, miniszternek Doboly Beatrixot választották, akiket szolgálatukban, hivatalukban az ülést levezetõ elnökként a FVR Kelet-erdélyi Régiójának minisztere, Vákár Katalin erõsített meg. A Ferences Elsõ Renddel és a RHRdel való együvétartozás tanúságtevõjeként a közvetlen felsõbb szint lelki asszisztensének küldöttjeként lelkivezetõnk, a Déván szolgáló P. Albert István fr. Leander OFM testvér volt jelen, aki az elnökkel és a közösséggel együtt imádkozott a megválasztottakért, akik a testvéri közösség szolgálatát a választás folytán ellátják, hogy szolgálatuk és lelkesítõ szavuk által a közösség mélyebben élhesse hitét, hitelesen tanúságot téve élje és hirdesse az evangéliumot, Szent Ferenc példájára. A Káptalant kötetlen beszélgetés és agapé zárta. Doboly Beatrix Mesemondó verseny Csernakeresztúron (folytatás az 1. oldalról) A 9. alkalommal megszervezett Bukovinai Székely Mesemondó vetélkedõn részt vettek a dévai Téglás Gábor Iskola, a vajdahunyadi 6-os Számú Iskola, és a csernakeresztúri Általános iskola 0, 1, 2, 3 és 4. osztályos diákjai, szám szerint 13- an. Sok szép mesét hallhattunk. Volt aki izgult és segítségre szorult, volt aki zavartalanul mesélt elnyerve a közönség tetszését. A zsûri munkáját, mint minden alkalommal most is Deák Piroska magyar irodalom- és nyelvtanár vezette. Segítségére voltak Kun Kriza Ilona óvonõ Vajdahunyadról, valamint Kelemen Ilona Csernakeresztúrról. Különdíjat kapott a Kun Humanitárius Társaság részérõl Kelemen Izabella Csernakeresztúrról, aki elnyerte a verseny I. díját is. Köztudott, hogy Déván, a telepi templom keretében kelt életre 1993-ban a Szt. Antalról elnevezett Ferences Világi Rend (FVR) vagy közismert népi elnevezéseként a harmadrendi testvéri közösség, melynek tagjai az Assisi Szt. Ferenc által nyújtott életpéldát követik abban a környezetben, ahol élnek. Déván, ha kis közösség is, de jól szervezetten mûködik és hivatásának megfelelõen aktívan részt vesz az Egyház életében szentségimádás, rózsafûzér imádkozás, zarándoklatok keretében vagy a közös testvéri találkozások alkalmával. Október 29-én délután 3 órakor került sor a Szt. Antal Ház kistermében a dévai FVR-i közösség új tanácsának a megválasztására. Ennek a neve választókáptalan. A káptalan munkálatait Vákár Katalin, a Kelet-erdélyi régió minisztere tisztelte meg A vajdahunyadi EMKE részérõl Doboly Beatrix tanárnõ adott át díjakat. A többi díjazottak II. díj Papp Evelyn Karina Csernakeresztúr, Nagy Dorottya Déva. III. díj Gergely Melinda Vajdahunyad és Sãlãjan Mária-Magdolna Vajdahunyad. A kisebbek kategóriájában I. díj Szentes Tímea Csernakeresztúr, és Mîndrean Andrea Vajdahunyad. II. díj Gyõrfi Tímea és Vonica Emma Magdalena Vajdahunyad. III. díj Domahidi Noémi Vajdahunyad és Székely Beatrix Déva. Ezenkívül különdíjat kaptak Balázs Rudolf József Vajdahunyad, és Pápai Márk, Déva. A versenyt nagy odaadással szervezte Szabó Júlia. A szünetben a helyi Hagyományõrzõ Együttes mutatta be tánctudását. Választókáptalan a dévai Szt. Antalról elnevezett FVR testvéri közösségben jelenlétével, aki egyben a választást is lebonyolította. A megválasztott új tanács tagjai a következõk: 1. László Anna, miniszter 2. Buboi Eugenia, miniszterhelyettes 3. Sebestyén Mária, képzésfelelõs 4. Sebestyén Mária, titkár 5. Illés Anna, pénzügyi felelõs A káptalanon részt vett p. Leánder ofm. helyi plébános is, mint a testvéri közösség lelki asszisztense, aki az ilyenkor szokásos imákat mondta el közösen a közösség tagjaival. A káptalan közös imával és Assisi Szt. Ferenc himnuszával fejezõdöt be, amit kötetlen beszélgetés és süteményes, édes testvéri agapé követett. László Anna

6 6 Az Ocskay-park jogi helyzete sincs még tisztázva A piskitelepi arborétum országunk egyik legértékesebb, talán legrégibb és legfestõibb egzotikus fa- és cserjegyûjteménye, gróf Gyulay Ferenc, Várad alkapitánya és I. Rákóczy György híres generálisa alapította. Természetes növényzete a Maros-parti erdõ, õsi szilfa és évszázados tölgyekbõl álló, egyre ritkuló erdõszórványok maradványa. A XVIII. században rátelepített, jelenleg nemzeti park mûvészeti mûemlék, Erdély egyik legszebb és leggazdagabb arborétuma. A más vidékekrõl, de hasonló éghajlati övezetbõl származó fa- és cserjefajok behozatalát a késõbbi Kuun, Fáy, és Ocskay családok is folytatták, hangsúlyt helyezve az arborétum nagybani fejlesztésére. A park jelenlegi alakja azonban mindenekelõtt Ocskay István szépérzékének tulajdonítható március 1-én, teljesen váratlanul, az akkori államhatalom, éjnek idején, marosvásárhelyi kényszerlakhelyre hurcolta a családot. Az 1949-es államosítást követõen a piskitelepi Erdõkerületi Hatóság vette át a parkot után Kísérleti Erdõterületté nyilvánították, 1954-ben létrehozták a piskitelepi Kutatási és Kísérleti Erdészeti Állomást és ez vette át a dendrológiai park egész bázisát és dendrológiai természetvédelmi mûemlékké nyilvánították. Európa harmadik legjelentõsebb arborétumának jogi helyzete még mindig tisztázatlan. Az 1948-ban jogtalanul elkobzott arborétumot és a benne lévõ kúriát, ahol jelenleg a kutatóállomás mûködik, már mint 10 éve, az Ocskay-család hiába igényli vissza. Már 9 bírósági ítélet született, hol az Ocskay család, hol a román állam javára. A számtalan fellebbezés miatt a per jelenleg a Legfelsõbb Bíróságon folyik. A még mindig Marosvásárhelyen élõ 92 éves Ocskay László és családja nem költözhetett haza, nem kezdheti el a park karbantartási munkálatait, még nem kapták vissza jogos tulajdonukat. A tisztázatlan jogi helyzet és jogszabályok következtében, a parkot adminisztráló állami szerv sem költhet rá pénzt. A tudományos és turisztikai szempontból nagy értékû létesítmény állapotán, a nyári szezonban, már a hanyatlás kirívó jelei voltak észlelhetõk. A park karbantartása Piskitelep természetszeretõ önkénteseinek gondjára szorult. A karbantartási munkálatok költségeit szerencsére több piskitelepi és városkörüli cég is felvállalta. Valamennyire sikerült rendbe tenni a sétányokat, eltávolították a kiszáradt növénymaradékokat, felújították az ismertetõtáblákat, gátat építettek a Sztrigy-csatornán beáramló szemétnek. Nopcsakiállítás Déván A dévai Bethlen-kastély (Magna Curia) épületében, a Hunyad megyei Történelmi Múzeum rendezésében, kiállítás nyílt Nopcsa Ferenc világhírû, dévai születésû paleontológus emlékére. A mellékkiállítás Nopcsa Ferenc feljegyzéseit és képeit tartalmazó hétkötetnyi gyûjteménye az Albán Nemzeti Könyvtár tulajdonát képezi, és elsõ ízben kerül bemutatásra Romániában. E kiállítás, a tavaly indított, Nopcsa Ferenc életét és munkásságát ismertetõ projekt újabb rendezvénye. A kiállítás a hónap végéig megtekinthetõ. Barangoljunk Marosillyén! Talán reálisan nézve településünk mai helyzetét elmondhatjuk, hogy szinte felfoghatatlan, hogy ott ahol a magyarság megszûnt létezni, mégis teszünk kultúrértékeink megmentésért. Marosillye települése gazdag történelmi múltjával ezennel nem marad feledésben, s célunk továbbra is ismertetni Erdély Nagyfejedelmének születési helyét. Barangoljuk hát be Marosillyét! Mindenkinek ismeretes, hogy itt született Erdély Nagyfejedelme Bethlen Gábor. Mondhatnánk királyi helynek is, ugyanis fejedelemsége idején is többször látogatott ide, s gondoskodott az illyei vár erõsítésérõl. Az egykori erõd egyetlen megmaradt bástyája, Bethlen Gábor szülõháza. Ez településünk legrégebbi és legérdekesebb épülete, mely Dél-Erdély legforgalmasabb útszakaszának közvetlen közelében fekszik, Dévától Arad irányában a 25. kilométernél. Községünkbe érve, a második éles kanyarban, a fák közül baloldalt, messzirõl észrevehetõ a mai kornak szokatlan, mégis impozáns reneszánsz formákkal készült épület. Itt emlék-kiállítást tekinthetünk meg, mely bástyánk történetét és Erdély egykori A- ranykorát mutatja be. Önmagában is közel félezer éves épület ámulatba ejt minden látogatót, így akár több órát is idõzhetünk ismerkedve gazdag történelmi múltunkkal. Épületünket egy körkiállításon keresztül lehet megtekinteni, majd az egykori tornác lépcsõin az épület körül vezetõ ösvényeken Bethlen emlék-kopjafával találkozunk, majd a régi várfal maradványát tekinthetjük meg az épület keleti részén, valamint a ház frontoldalán a nagyenyedi kollégium diákjai által elhelyezett emléktáblát nézhetjük meg. Visszaérve a kiinduló helyszínhez, vendégeink az alagsorban dokumentumfilm-vetítésen vehetnek részt, majd bástyánk kis konyhájában kávét-teát fogyaszthatnak. Önt is várjuk! Zene mindenkinek Immár hat éve minden október elején rendszeresen elkezdõdnek a délutáni zenei foglalkozások a Szent Ferenc Alapítvány dévai otthonában. A gyerekek Varga Csaba gitártanár irányítása alatt tanulnak meg gitározni, furulyázni. Az iskola megkezdésével a gyerekek önként jelentkeznek ezekre a foglalkozásokra, majd az iskolai órarend megállapítása után elkezdõdnek a délutáni foglalkozások. Idén húsz, nehéz sorsú gyermek jelentkezett ezen foglalkozásokra, s valamennyien év végére alapszintû hangszertudásra tesznek szert. Természetesen a szorgalom és az ü- gyesség teszi némelyiküket kiemelkedõvé, s közülük sokan rendszeresen zenélnek már az ifjúsági szentmiséken, ünnepségeken és megemlékezéseken egyaránt fellépnek. A gyerekek hangszertanulását hat év- Varga Csaba vel ezelõtt a Kárpátia együttes támogatta, segítségükkel sikerült néhány hangszert beszerezni. Azóta több tucat gyermek keze alatt fordultak meg a hangszerek, így a 2012/13-as tanévben szükség volt néhány pótlásra, tankönyvek, húrok és tartók beszerzésére. A Communitas Alapítvány Ifjúsági szaktestületének köszönhetõen gyerekeink 1500 RON támogatásban részesültek, így elkezdõdhettek a délutáni foglalkozások a dévai otthonban. Ezúton köszönjük a Communitas Alapítvány támogatását, mellyel beszerezhettük a gyerekek foglalkozásaihoz szükséges eszközöket. Tallózás irodalomtörténetünkben A viharos XIII. századra irodalmunkban már lendületes latin nyelvû himnuszköltészet alakult ki, és szinte természetes, hogy ezt a magyar nyelvû éneklésnek is követnie kellett. Az irodalomtörténészek feltételezik, hogy több, egyházi jellegû vers/ ének is született, de ezek vagy nem maradtak fenn, vagy kódexekben lappanganak szerte a világban. Az Ómagyar Mária-siralom (ÓMS) a legrégebbinek tartott magyar nyelvû költeményünk is úgyszólván véletlenül került elõ 1922-ben az akkor Belgiumban, a leuveni (Louvain) egyetem könyvtárában õrzött Sermones címû kódex 134 b lapjáról. A kódexet a németek vásárolták kárpótlásul a fenti egyetem bibliotékája számára május 24-én a kódex cserével hazakerült. A Sermones, domonkos rendi szerzetesek számára készült. Egy észak-itáliai városban mûködõ magyar dominikánus szerzetes írta Geoffroi de Breteuil latin nyelvû Mária-siralma nyomán, laikus nõhallgatók részére. Elsõ költeményünk, az ÓMS, az as évek nyelvi állapotát tükrözi: kéthasábosan, mintegy ömlesztve, tehát a mai értelemben vett verses alaki tagolás nem ismerhetõ fel benne. Így kezdõdik: Volek syrolm thudothlon sy rolmol sepedyk. Buol ozuk epedek Olvasata: Valék siralom tudatlan; siralommal sepedek, búval aszok, epedek. Értelmezése: Valék siralom tudatlan; siralommal sepedek, búval aszok, epedek Jelentéstani értelmezése: Nem tudtam, mi a siralom; most siralommal siránkozom, bútól hervadok, emésztõdõm. Az Ómagyar Mária-siralom A leuveni kódex az Ómagyar Mária-siralommal. Mirõl szól a vers? Tulajdonképpen Mária panasza fia halálán. A legemberibb érzések kapnak hangot a szövegben: a fia elvesztését sirató anya szavai fájdalmat, zokogást, letörtséget, kétségbeesést, gyászt fejeznek ki. Szemem könnyel árad Én jonhom butól fárad, Te véred hullatja Én jonhom alélatja. Világ világa Virágnak virága Keserüen kinzatol Vasszegekkel veretöl énekli Mária a keresztfa alatt, fia szenvedését látva. Három ízben tör fel a versben az anyai fájdalom jajszava, más-más fordulattal keresve utat s élõlényt, ki könyörüljön rajta és fián, s ennek a lelkiállapotnak a kifejezésére az ismeretlen szerzetesköltõ mûvészi eszközökhöz is nyúl. A vers ritmusát a hangsúlyos verselés biztosítja, valamint a kétütemû és páros rímû sorok. A több mint 700 éves versünknek híressé vált alliterációja (betûríme) a fent idézett második szakaszban a Világ világa/ Virágnak virága / Keresûen kínzatol / Vasszegekkel veretel. Irodalmunk fejlõdésében a 13. századra megszületett a legmagasabbrendû egyházi költészet. Deák Takács Piroska

7 7 A VI. reneszánsz kastélyfesztivál és Széchy Mária A Dél-Erdélyt Kulturális Társaság rendezésében tartott VI. Reneszánsz kastélyfesztivál, ezúttal is, a dévai Bethlen-kastély elõtti térrõl indult. A dévai Renessance együttes bemutatkozása ugyanis ehhez a helyszínhez kapcsolódó történelmi táncjátékának színre vitt témája, a 400 évvel ezelõtt itt élt Száchy Mária, Déva várának szabados ura-asszonya legendás életének, itt lezajló egyik epizódjáról szól. A Szabó Anikó koreográfiájával bemutatott táncjáték három felvonásban, a késõbb Murányi Vénuszként emlegetett Széchy Mária életének egy kevésbé ismert, Déva várához és a Bethlen-kastélyhoz kötõdõ mozzanatát eleveníti meg. Miután fiatalkori nagy szerelmének, elsõ férjének, ifjú Bethlen Istvánnak ravatalát fájdalmas könnyekkel telesírta, hamarosan megvigasztalódik, s a birtoka megtelik élettel. Együtt vadászik a fõurakkal, gyakran vegyül szerelmi kalandokba, ami a fejedelmi udvar, különösen a puritán erkölcsû fejedelemasszony, Lorántffy Zsuzsanna nemtetszését kiváltva, férjhez kényszerül menni. Rosályi Kun Istvánnal kötött házasságuk lakodalmát a dévai udvarházban tartották, majd Rosályra költöztek. A házasság azonban nem sikerült, mire az ifjú asszony, amint ezt Szalárdi Siralmas magyar krónikájában olvashatjuk paripára ülvén nagy postán elment vala, elhagyván urát, amíg az eszébe venné magát. Ki midõn Déván, a Várhegy alatt, szép úriháznál nagy bátorságban lakék. Kun István vagy harmadfélszáz lovassal, egy éjszaka ráütött vala az udvarházra, de... az aszszony háza ablakán a lugasos kertre, onnan a vár útjára nyíló kis ajtón ki... fel a várba szaladott vala. Az honnan, ottan öreg lövõszerszámokkal is váltig igyekezett rájuk alálõtetni... mire a férj kénytelen volt elvonulni. Ilyen harcias volt Déván is a késõbbi Murányi Vénusz. A dévai premier után, a táncjátékot az algyógyfalui köztemplom elõtt és Torockószentgyörgyön is bemutatták. jóvoltából. A nyári nyitvatartásnak és a házban megvalósult kiállításnak köszönhetõen közel kétezer magyar vendég látogathatta a mûemléket. A késõbbiekben múzeumként mûködõ emlékház részére, elengedhetetlen volt a tárolási egységek beszerzése, melyeknek készíttetésére 1600 RON támogatást biztosított a szorvány szaktestület. Értéktárgyak, könyvek, kiadványok, valamint védelmi berendezések tárolására egy vitrines könyves szekrényt és egy páncélszekrényt sikerült készíttetni a bástya adminisztrációs szobájában. Ezúton Köszönjük a Communitas Alapítvány támogatását, melynek révén megvalósításra kerülhettek az emlékház mûködését és adminisztrációját elõsegítõ tároló berendezések. Varga Csaba Lelkészbeiktatás Petrozsényban Egy új lelkész érkezése után régi szokás szerint hivatalos beiktatót tartanak. Ilyenkor a beszolgáló lelkész szimbolikusan átadja az újonnan érkezettnek a gyülekezet bibliáját, pecsétjét, valamint a templom kulcsát. Jóllehet Márton Zoltán Árpád már közel másfél éve szolgál a gyülekezetben a hivatalos beiktatás csak október 7-én történt meg. Ez alkalommal Gáll Sándor lupényi esperes prédikált. Lukács Zoltán vulkáni lelkész, aki egy ideig beszolgáló volt hivatalosan is átadta az egyházat. A ceremónia után Márton Zoltán Árpád prédikált kiemelve az istentiszteletek és egyéb egyházi események fontosságát. A lelkészt köszöntötte Jákó Zoltán gondnok. Lukács Zoltán az egyházmegye lelkészeinek nevében szólt. Továbbá köszöntötte a lelkészt a katolikus, unitárius lelkész és a város polgármestere. A templomban lehetett látni az örömöt hogy az elmúlt másfél évben a lelkész bizonyított, hogy komolyan veszi feladatát a Zsilvölgye e gyülekezetében. Az ünnepség fehér asztal mellett folytatódott. Sacrificium Bethlen Gábor öröksége Idén is fejlesztési támogatásban részesült a Szent Ferenc Alapítvány tulajdonában lévõ marosillyei Bethlen Gábor szülõháza, a Communitas Alapitvány A kastélyfesztivál vendégeiként, a budapesti Harmonis együttes, valamint a temesvári Caius Hera, korabeli hangszereken, olasz kora-barokk zeneszerzõk mûveit szólaltatva, reneszánsz és barokk muzsika ízelítõt szolgáltattak Algyógyon, a dévai ferences templomban, illetve a torockószentgyörgyi templom falai között összegyûlt közösségnek. A kastélyfesztivál rendezvénysora ezúttal is, a korabeli táncok, muzsika és helyismertetés mellett, múltunk jelentõs mozzanataira és épített örökségünk értékeire is felhívta a figyelmet. Október 12-én, a dévai Mûvészeti Színház épületében, Lészay Izabella képzõmûvész merész témájú fotótárlatának ünnepélyes megnyítóján vettünk részt. Sacrificium címû tárlatával, Lészay Izabella a kommunizmus alatt meghurcolt Hunyad megyei magyar nemesi családoknak állít emléket. A tárlat többéves kutatás eredményeként, nyolc Hunyad megyei nemesi család múltját, jelenét mutatja be, hajdani és mostanában készült fotók segítségével. Ezek az emberek rengeteget tettek a kultúráért, a vidékért, az itt élõkért. A kommunizmus idején, azonban mindenüket elkobozták, földönfutókká váltak, meghurcolták õket és most húsz évvel a rémséges idõszak után még mindig küzdeniük kell jogos tulajdonukért. Errõl a küzdelemrõl, áldozatról szól a kiállítás mondta tárlata megnyitóján Lészay Izabella. A tárlat a hónap végéig lesz megtekinthetõ a dévai színház épületében. Megbüntették Romániát a huzavonáért Adjon az Isten sok erõt a szolgálatra, hogy a hívek teljenek meg lelki örömökkel. Kun Árpád Hunyad Megyei Hírmondó Közéleti havilap Kiadja a dévai Corvin Kiadó kft. Igazgató: Varga Károly Felelõs szerkesztõ: Csatlós Erzsébet Mûszaki szerkesztõ: Pál Annamária Munkatársak: Deák Piroska, Deák Levente, Doboly Beatrix, dr. Hauer Erich, Kun Kriza Ilona, Kun Árpád, Lukács Lajos,, Pop Erzsébet A szerkesztõség postacíme: RMDSZ Hunyad Megyei Szervezete, Deva, Str. Iuliu Maniu bl. L2, Tel.: , hunyad@rmdsz.ro Készült a dévai Grapho Tipex nyomdában Igazgató: Farkas László, Tel.: A lapban megjelent írásokért a szerzõk vállalják a felelõsséget. ISSN Az írott és elektronikus sajtó közleményei szerint, szeptember 25-én, az Európai Emberjogi Bíróság elítélte Románia eljárását a gyulafehérvári Batthyaneum ügyében. Megállapította, hogy államunk megszegte a tulajdonhoz való jogot, sérültek az Emberi Jogok Európai Nyilatkozatához csatolt 1-es számú protokollumban foglalt magántulajdonhoz fûzõdõ jogok. Mivel még mindig nem szolgáltatták vissza a Gyulafehévári Fõegyházmegyének a Batthyaneum könyvtárat és az épületben mûködõ csillagvizsgálót, 15 ezer euró erkölcsi jóvátétel, illetve 10 ezer euró perköltség kifizetésére kötelezik a román államot. A strasbourgi ítélet szerint, ez magyarázhatatlan, mivel egy igen jelentõs történelmi és kulturális értéket képviselõ épületrõl van szó. Csak a Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid idõre Németországba, kiállításra szállították. Egy RMDSZ közleményben, Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözölte a döntést. A gyulafehérvári Batthyaneum mellett, az alapul szolgáló évi, Tokay György, akkor kisebbségvédelmi miniszter által kezdeményezett 13-as számú kormányrendeletben, a visszaszolgáltatandó 17 ingatlanból, 8 magyar érdekeltségû volt feltüntetve.

8