Tanulmányok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Flachbarth Ernő Kutatóműhelyéből. Első kötet 2005.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tanulmányok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Flachbarth Ernő Kutatóműhelyéből. Első kötet 2005."

Átírás

1 Flachbarth-Füzetek Szerkesztő: dr. Gerencsér Balázs Szabolcs Előszót írta: prof. Dr. Kilényi Géza Tanulmányok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Flachbarth Ernő Kutatóműhelyéből Első kötet Kiadja a PPKE-JÁK Flachbarth Ernő Kisebbségi Jogi Kutatóműhely (Közigazgatási Jogi Tanszék) ISSN Budapest, 2005.

2 2

3 Tartalomjegyzék Előszó 5 GERENCSÉR BALÁZS SZABOLCS Kisebbségi kutatások és a Flachbarth Ernő Kutatóműhely 7 DOBOS LILLA Az erdélyi magyar felsőoktatás aktuális kérdései 21 MOLNÁR IRÉN Véleménynyilvánítás szabadsága különös tekintettel az ukrán sajtó- és médiajogra 93 3

4 4

5 1. Előszó A PPKE Alkotmányjogi Tanszéke létrejöttének pillanatától kezdve megkülönböztetett figyelmet fordított a határon túli nemzetrészek helyzetére, az állampolgárságuk szerinti ország reájuk vonatkozó vagy őket érintő jogi szabályozására, valamint annak tényleges alkalmazására, továbbá az anyaországgal való kapcsolatuk alkotmányjogi problémáira. Különös lendületet adott ennek a munkának, hogy rábukkantunk a szlovén alkotmány ama rendelkezésére, amely szerint Azok a szlovének, akik nem szlovén állampolgárok, Szlovéniában külön jogokat és kedvezményeket élvezhetnek. Ezek fajtáit és kereteit törvény állapítja meg. Ezt követően sorra-rendre felkutattuk az európai országok kedvezmény-törvényeit, úgy, hogy amikor évek múlva ez a probléma nálunk is napirendre került, a Tanszék megfelelő felkészültség és előtanulmányok birtokában észrevételezhette a formálódó elképzeléseket. Mivel a határon túli magyarsággal kapcsolatos kutatómunkába a demonstrátorokat is bevontuk, rövidesen az Országos Tudományos Diákköri Konferencián első helyezést elért dolgozat is kifejezésre juttatta a Tanszék ezirányú elkötelezettségét. Újabb aspektussal gazdagította tevékenységünket az a felismerés: Karunknak valamennyi Kárpát-medencei, de határon túli magyar népcsoportból vannak hallgatói. Kézenfekvőnek tűnt az ő bevonásuk is a vázolt kutatásokba. Ez valósult meg Dr. Gerencsér Balázs tanársegéd úr gondos szervezőmunkája nyomán, s ebből a csapatból nőtt ki azután a Flachbarth Ernő Kutatóműhely. Amikor tehát a Flachbarth-füzetek első számát útjára bocsátom, ezt azzal a jóleső érzéssel és szilárd meggyőződéssel teszem, hogy mindazok, akik e Kutatóműhelyben tevékenykednek, nemes szolgálatot teljesítenek az egyetemes magyarság érdekében. Budapest, november hó. Dr. Kilényi Géza tanszékvezető egyetemi tanár 5

6 6

7 GERENCSÉR BALÁZS SZABOLCS * Kisebbségi kutatások és a Flachbarth Ernő Kutatóműhely A huszadik századi történelem visszásságaira és Magyarország háborús területi veszteségeire reagálva a Magyar Köztársaság hatályos Alkotmánya a 6. (3) bekezdése kimondja, hogy az állam felelősséget érez a határon túli magyar nemzeti közösségekért. E kisebbségi csoportok akaratukon kívül váltak az évi békeszerződésekkel 1 más országok állampolgáraivá - szülőföldjükkel együtt. A határon túli magyarság sorsával és létkérdéseivel való törődés sokrétű, napi feladat. Mind a határon túli nemzeti közösségeknek, mind az anyaországnak és a többségi államnak feladata, hogy a felmerülő nemzetiségi kérdésekre választ adjon, a problémákat megoldja. 2 A határon túliság a rendszerváltozással került (újra) fókuszba. A diktatúra éveinek hamis hallgatása azt sugallta, hogy nincs megoldandó probléma a határon túl, mert nincsenek is határon túli magyarok. E szemlélet gyökeresen változott meg től. A többségi államok előtt megnyíltak különféle nemzetközi szervezetek és szerződések, 3 az elcsatolt régiókban megalakultak az érdekvédelmi szervezetek, az anyaország megalkotta a maga intézményeit (Magyarország először a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumot és Titkárságot, 4 majd a Határon Túli * A szerző a PPKE-JÁK Közigazgatási Jogi Tanszékének tanársegédje 1 Hivatkozott szöveget lásd: Halmosy Dénes (ed.): Nemzetközi szerződések (Közgazdasági és Jogi Kiadó, Gondolat, Budapest, 1983.) 2 vö. Bárdi Nándor: Törésvonalak keresése a határon túli magyar politikában (in: Bárdi Nándor-Éger György: Útkeresés és Integráció; TLA, Budapest, 2000; o.), illetve Bárdi Nándor: Cleavages in Cross-border magyar minority politics (in: Regio, 2000) 3-36.o. 3 Példaként álljon itt az Európa Tanács (www.coe.int) általános kisebbségvédelmi mechanizmusaiból legfontosabbként kiemelt Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája (ETS No. 148), illetve a Nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezmény (ETS No. 157). Mindkét egyezmény stricti iuris normákat állapít meg, és az államoknak bizonyos időközönkénti beszámolási kötelezettséget ír elő. Mindkét egyezmény 1998-ban lépett hatályba. A fentieken kívül számos egyezmény és un. soft law dokumentum gyarapítja a kisebbségi joganyagot. Részletesen lásd: Kovács Péter: Nemzetközi jog és kisebbségvédelem (Osiris, 1996)} 4 Győri Szabó Róbert: Kisebbségpolitikai rendszerváltozás Magyarországon (Bp., Osiris, 1996), valamint Gerencsér Balázs: Gondolatok Győri Szabó Róbert írása 7

8 Magyarok Hivatalát 5 és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt 6 ). Az anyaország és a szomszédos államok kisebbségi (a szó idézőjelbe tett és tényleges értelmében vett) jogfejlődése párhuzamosan zajlott, és bátran mondhatjuk hogy ma is ugyanúgy folytatódik. A folytatólagosság indokaként nem kell messzebbre nyúlni, mint a szomszédos államokban élő magyarokról szóló évi LXII. törvény, illetőleg a tovább- és visszafejlesztett módosításai, vagy az Igazságügyi Minisztérium által előkészített új kisebbségi törvény és kisebbségi választási jogszabályok. A szomszédos államokban pedig tanúi lehetünk a megszülető nyelvtörvényeknek, egyetem-alapítási szabályozásoknak és szintén a már megszületett vagy kidolgozott {\it státusztörvényeknek}. A jogfejlődés hasonlósága itt, Közép-Európában ugyanis a kisebbségek, nemzeti közösségek bizonyos jellemzőinek hasonlóságából ered: a) a nemzeti kisebbségek jelentős része az első és a második világháborút követő békeszerződések során bekövetkezett határmódosulások következtében lettek másik ország állampolgárai, 7 b) a közép-európai kisebbségek kiemelkedő részének van anyaállama, amellyel - a szovjet hatalom bukása után - feléledt az igény a kapcsolattartásra, c) az identitás megőrzésének legfontosabb eszközét a nyelvhasználatban látják a nemzeti közösségek. A kisebbségi kérdés összetett feladatot állít mind a kisebbségek, mind a többségi népek elé. A korábbi (világháború előtti és a diktatúrák alatti) felállástól eltérően mára mind a többségi államok, mind a kisebbségek,,több fronton'' vívják csatáikat. Különösen igaz ez közép-európa és a Kárpát-medence kisebbségeire. A XX. század első harmadától, a Népszövetség korától datálva a kisebbségek ugyanis 1) a nemzetközi színtéren is megméretnek, érdekeiket képviselhetik, sőt kellő támogatással komoly eredményeket érhetnek el; 2) egyre fontosabb az elszakított nemzettesteknek az anyaországgal való kapcsolata; illetve 3) a középeurópai diktatúrák bukását követően nyugati modellek után végre e régió kisebbségei is a parlamentáris demokrácia eszközeivel képviselik érdekeiket a többségi államban. Mindezek közül most az anyaállammal kapcsán (Magyar Kisebbség 2003/1) 5 90/1992 (V. 29.) Korm. rendelet 6 125/2001 (VII. 10.) Korm. rendelet 7 A világháborúkat lezáró nemzetközi szerződések normaszövegét lásd: Halmosy im. 8

9 való kapcsolattartást részletezzük. Az anyaországgal való kapcsolattartás változatos formákat ismer. A nyugat-európai államok nemzeti kisebbségeivel való anyaországi kapcsolattartás ugyan gyökeresen eltér a közép-európai megoldásoktól, mégis adott esetben mintaként szolgálhatnak egymás számára. Több nyugat-európai kisebbségnek nincs anyaállama, 8 viszont amennyiben van, akár harcos érdekvédelmet is tud nyújtani az anyaállam. Így lehet (a sok közül kiragadott) példaként felhozni a sokat idézett déltiroli tartományt, amely az 1990-es évek elején teljes jogú területi autonómiát kapott Olaszország területén. A dél-tiroli kérdést, a területnek Ausztriától való elcsatolását követően, az osztrák állam mindig nemzetpolitikai prioritásként kezelte. Kiváló példaként jelzi ezt, hogy az Osztrák Köztársaság alighogy teljes politikai önállóságot nyert 1955-ben, szemmel tartotta a Dél-Tirolnak ígért autonómia megvalósulását október 6-án a bécsi külügyminiszter jegyzéket intézett az olasz kormánynak, amelyben a Dél-Tirolt érintő minden probléma megvitatására szólítja fel Olaszországot. 9 Más jellegű példa a számszerűségében is kisebb, szintén német ajkú, de német nemzetiségű, Dániában, a nordschleswigi (dél-juttland) régióban élő kisebbség helyzete. A nordschleswiger népcsoport mindamellett, hogy a dán királyságtól önrendelkezésében széles lehetőségeket kapott, a német állam máig tartó rendszeres segítségét és odafigyelését élvezi. 10 A nyugat-európai kisebbségekről általánosságban megállapíthatjuk, hogy a többségi államok gazdasági helyzete legtöbbször kifejezett jólétet teremt, így a nemzetiségi ellentétek is mérsékeltek, legtöbbször nyugvó pontra kerülnek (vagy esetleg meg is szűntek). 11 Ennek megfelelően az 8 Lásd pl. a fríz kisebbség, korzikaiak, baszkok, katalánok, stb. 9 részletesebben lásd: Gál Gyula: A dél-tiroli kérdés (Kisebbségi Adattár, Teleki László Alapítvány; Budapest 1995.) 10 részleteiben lásd: - A dél-juttlandi német kisebbség hivatalos honlapja, amelyen rendszeresen jelennek meg politikai, kulturális, oktatási és egyéb hírek. 11 Ennek látszólag ellent mondanak a spanyol nemzetiségek, főleg a baszk népcsoport. Ez utóbbi mai nap is tartó felkelés-sorozata alapvetően a szeparatizmus célján alapul, ellentétben a legtöbb más kisebbséggel, akiknek az államon-belüli lét megfelel, de az identitásuk fejlesztéséhez szükséges jogokat kikövetelik. L. még. Anderle Ádám: Megosztott Hispánia (Kossuth, Budapest, 1985); Das Autonomie- Statut des Baskenlandes 1979 (Jahrbuch des Öffentlichen Rechts, Neue Folge Band No. 3. Tübingen, 1995.); Klein András: Baszk nemzeti küzdelem a Franco 9

10 anyaállamok és kisebbségeik között nem politikai, hanem elsősorban gazdasági és kulturális kapcsolatot fedezhetünk fel. Közép-Európa 1989 után kiépült nemzetállamaiban azonban más történelmi helyzet diktálja a kisebbségvédelem berendezkedését. Közép-Európa kisebbségei túlnyomórészt rendelkeznek anyaállammal. A kisebbségekkel való kapcsolattartás - a korábbi diktatórikus államrendek miatt - a nyugat-európai helyzettől eltérően nem a II. világháborút követő időszakban vált állami-politikai kérdéssé, hanem a többpárti demokráciák kialakulásával, az 1990-es évek folyamán. 12 A nemzetrészek intézményes kapcsolattartása a belső jogi kisebbségvédelmi rendelkezésekkel együtt alakul napjainkban is - bár némi lépéshátrány még megfigyelhető. A legtöbb állam egyrészt az egyesülési jog kiterjesztésével nyitott teret a kisebbségi pártok alakulásának, másrészt megoldotta (de legalább felvetette) a kisebbségek parlamenti képviseletének kérdését, illetve olyan közjogi intézményeket hozott létre, mint kormányzat munkáját segítő kisebbségi hivatalok, vagy az ombudsman intézménye. Mindezek ellenére azonban szinte gyerekcipőben jár az intézményes kapcsolat anyaállam és nemzeti kisebbsége között. A kapcsolattartás formáit tekintve - az emberi leleményesség kimeríthetetlenségének megfelelően - a legkülönbözőbb megoldásokkal találkozhatunk. 13 Elképzelhető például politikai, gazdasági, jogi, illetve társadalmi természetű segítségnyújtás. Politikai eszköz például hazánkban a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). 14 Az ilyen egyeztető, képviseleti szervek kiemelt feladatot korszakban (in: Pro Minoritate, 2/1996.) 12 Győri Szabó Róbert gondolata a rendszerváltozással felmerülő kisebbségvédelmi igényekről az egész közép-európai régióra értelmezhető: "Szinte a 24. órában, az asszimiláció végső szakaszához közeledve >>nyilvánosságot kaptak a (...) nemzeti és etnikai kisebbségek évtizedekig tudomásul sem vett, felhalmozódott sorskérdései<<, és elismerést nyertek az anyanemzetek érdekeltségei." (lásd: Gy. Sz. R.: Kisebbségpolitikai Rendszerváltozás Magyarországon; Osiris, Budapest, 1998; Tovobbá lásd: Székely András Bertalan: A Rábától a Muráig --- nemzetiségek egy határ két oldalán; Püski; Budapest, 1992.) 13 lásd még: Bárdi Nándor: Törésvonalak a határon túli magyar politikában (in: Globalizáció és nemzetépítés, 1999.) Az anyaország és a határon túli magyarok 1996 júliusában vették fel hivatalosan a kapcsolatot, ún. magyar-magyar csúcs keretében szeptemberében Pápán újabb találkozót szerveztek, ám az nincs a figyelem középpontjában. Nagyobb kihagyás után 1999 februárjában hívta össze a találkozót a magyar kormány a 10

11 látnak el a politikai döntéshozatalban. Gazdasági megoldások igen széles skáláját lehet felvázolni, a vállalkozás-támogatástól a tényleges beruházásig. 15 Példa erre az Új Kézfogás Közalapítvány, 16 illetve az egyes, határon átnyúló regionális együttműködések rendszere, mint az ún. eurorégiók től ilyen a Szülőföld Alap és a Szülőföld Program. 17 Jogi kapcsolattartás alatt egy bilaterális megállapodást, vagy egy ún. kedvezmény- vagy státustörvényt említenék. 18 Ide lehet sorolni még a munkabizottságokat (lásd pl.: hazánkban az alapszerződésekkel felállított vegyes bizottságok munkája 19 ). Társadalmi természetű kapcsolattartáshoz sorolom a közalapítványok létrehozásától kezdve az oktatási-kulturális együttműködésen át a tudományos élet lehetőségeit. Érdemes itt megemlíteni, hogy az állam által gyakorolt feladatoknak a civil szférára való kiszervezése egyre inkább célból, hogy a csúcs-találkozót Magyar Állandó Értekezlet néven formalizálják és rendszeresítsék. A MÁÉRT-ről a 26/1999 (III. 26.) Ogy. határozatot hozta a parlament. 15 A Transindex.ro július 23-i Hajnali hírlevelében idézték Szász Jenő polgármestert, aki többek között azt mondta, hogy,,mivel nincs működő önkormányzati rendszer Romániában, a települések megoldhatatlan forráshiánnyal küszködnek. A megoldás a magyarországi tőke bevonása, például azért, hogy a kihalás szélén álló, építészetileg értékes falvakat felvásárlás után üdülőtelepülésekként lehessen működtetni. Kulturális-gazdasági értelemben magyar expanziós politikára van szükség addig, amíg az EU nem jön, másrészt nem készül el a Székelyföldet érintő autópálya. Mert ez után a globalizáló tőke belépésére kell felkészülni(...)'' /1995 Korm. határozat : II. tv. 18 A legtöbb közép-európai ország rendelkezik ilyen szabályozással, vagy szabályozás-tervezettel. Így például törvényt hozott Szlovákia, törvénytervezetek vannak a jogalkotó kezében Szlovéniában, Romániában és Lengyelországban. Lásd: A Velencei Bizottság jelentését a kedvezménytörvényekről (ww.coe.int); Martonyi János külügyminiszternek a Státustörvény kapcsán elmondott expozéja (Ogy. Jegyzőkönyv, évi tavaszi ülésszak 18. ülésnapja, április 19., o.); Kántor Zoltán (ed): A státustörvény: előzmények, következmények (Teleki László Alapítvány, Bp., 2002); illetve Gerencsér Balázs-Juhász Albin: A kisebbségi autonómia - működő modellek, magyar elképzelések; o. 19 lásd még a Határon Túli Magyarok Hivatalának és a Külügyminisztériumnak honlapját. 11

12 emeli az NGO-k szerepét. Az állami feladatok magán kézbe kerülése alapulhat egyrészt átvállaláson, amikor a civil szféra hatékonyabban képes bizonyos feladatokat ellátni mint a nehézkes állami szervezet (lásd: Rákóczi Szövetség felvidéki beiratkozási programja), de alapulhat az állam feladat-kiszervezésén is, amikor az állam diplomáciai bonyodalmak nélkül nem lenne képes például határon átnyúló támogatásokat kifizetni, így erre egy civil szervezete hoz létre (lásd: Illyés, Apáczai közalapítványok). E felsorolásból célom azt a következtetést levonni, hogy az elcsatolt területeken élő magyar nemzetiségek problémáinak megoldására és helyzetének javítására nem kizárólag a jog hivatott. Ennek a kérdéskörnek tipikusan egy átfogó nemzeti feladatnak kell lenni --- a maga sokrétű megoldásaival együtt. De lege lata és de lege ferenda igaz, hogy a jog itt szigorúan eszköz és nem cél. A fent leírtaknak megfelelően az anyaállam egyik feladata, hogy a tudományos kutatásokat támogassa, amelyekkel az elszakított területeken élő magyarság problémái és az anyanemzethez való csatlakozása közelebb kerül a megoldáshoz. Ilyen műhely a Teleki László Intézet és az MTA Kisebbségi Kutatóműhelye is. Nem állami finanszírozású (és nem feltétlenül akadémiai státusú) kutatócsoportok is léteznek szerte az országban, elsősorban valamely egyetemhez kötődően. Ezt a sort szeretné gazdagítani a március 1-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogés Államtudományi Karán alakult Flachbarth Ernő Kutatóműhely is, amely a határon túli magyar joghallgatókat összefogó tudományos csoport. A kutatóműhely megalakulása Egy doktori konzultációm során, témavezetőm, Kilényi Géza professzor javasolta, hogy ne magányosan kutassam a környező államok közjogi berendezkedését, hanem vonjam be a karon tanuló és érdeklődő határon túli hallgatókat is. A téma ugyanis - terjedelmét és aktualitását tekintve - több önálló, de koordinált kutatást is kimerít, továbbá ez egy alkalom lehet arra, hogy a határon túli hallgatók szervezetten is megismerhetik egymást és az elcsatolt régiók egyes szabályozási kérdéseit. Ezzel a javaslattal professzor úr egy olyan útra terelt engem (és az eseményeket), amelynek az egyik első eredményeként a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának első határon túli magyar fiatalokat foglalkoztató műhelye felállhatott. Alig egy hónap leforgása alatt, pusztán a falakra kiaggatott felhívások 12

13 nyomán közel húsz, II-V. éves hallgató jelentkezett. A jelentkezők többsége erdélyi és felvidéki, de legnagyobb örömömre Kárpátalja is kellő mértékben reprezentált és van délvidéki kutatónk is. A jelentkezést nem zártuk le: minden évben szeretettel várjuk a jelentkezőket. Terveink között szerepel, hogy pályázatok segítségével közös tanulmányutakat, vendégekkel előadásokat szervezhessünk, így még teljesebbé téve a kutatás élményét és a közösség összetartó erejét. A Flachbarth Ernő Kutatócsoport első ülését március 1-én tartotta. Nyilvánvalóvá vált számomra, hogy valós igény a határon túli magyar hallgatók számára, hogy egymásról tudjanak, a kérdéseiket megoszthassák egymással, és hogy megismerjék a másik elszakított régió problémáit (vagy örömeit). Röviden, hogy legyen egy hely, ahol mint határon túliak tudnak tenni valamit szülőföldjükért és saját boldogulásukért. Flachbarth Ernőről Karunk Nemzetközi Jogi Tanszékének tanára, Gál Gyula professzor, mint egykori tanítvány eképpen idézi fel Flachbarth Ernő életét: 20 Flachbarth Ernő felvidéki volt március 3-án Gölnicbányán született. Szülővárosa a felső-magyarországi Szepes vármegyében Iglóval együtt az úgynevezett grundner-településekhez tartozott. Ősei, a szepesi szászok, zipserek, évszázadokon át éltek a magyar királytól (V. István) kapott privilégium élvezetében a Sachsenspiegel-ből eredő joguk (Zipser Willkühr) szerint. Különállásuk a magukkal hozott erényeket őrizte meg a Regnum javára, amely az intelmek szerint >>gyenge és törékeny, ha egynyelvű és egy-erkölcsű<< A magyarországi németség e leghűségesebb törzsét, amelyből a magyar tudomány és kultúra számos jeles képviselője származott, az újkori nacionalizmus sem állította szembe hazájával. A Magyarország nemzetiségeinek történetéről írt könyvében Flachbarth Ernő elégtétellel állapítja meg, hogy a magyarországi németek többsége a vesztett háború utáni kataklizmában is lojális maradt a magyar államhoz. >>1918. november~4-én Késmárkon tartott gyűlésükön -- írja -- a szepességi németek kinyilvánították, hogy hűek maradnak Magyarországhoz, és továbbra is hozzá kívánnak tartozni. A késmárki határozat szerint a Szepesség német lakosai mindig magyaroknak érezték 20 Emlékkönyv Flachbarth Ernő tiszteletére (ed.) Dr. Szabó Marcel (Budapest, PPKE-JÁK, 2002.) o. 13

14 magukat, és soha nem tapasztaltak mellőzést, hátrányt vagy megalázást német származásuk miatt,<< míg az erdélyi szászok január 8-i medgyesi határozatukban a Romániával való egyesülésre szavaztak. 21 Flachbarth Ernő, a fiatal jogász, bár szülőföldjét elszakították, ebben a szellemben maradt hű hazájához. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog-és Államtudományi Karán, ahol a Bethlen Gábor Kör és a~széchenyi Szövetség alelnöke volt, ekkor fejezte be ben a felvidéki magyar pártok prágai titkára lett, egyben a Prágai Magyar Hírlap első felelős szerkesztője. A~csehszlovákiai nemzetiségek helyzetével és külpolitikai kérdésekkel foglalkozó elemzései a felvidéki magyarok körében ismertté és elismertté tették és 1929 között a felvidéki magyar pártok központi irodájának igazgatója től a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga ügyvezető alelnöke. Ebben a minőségében Szüllő Gézával együtt a népszövetségi ligák kongresszusain és a genfi kisebbségi kongresszusokon képviselte a felvidéki magyarságot. Mindezért a csehszlovák hatóságok részéről állandó zaklatást kellett elszenvednie, végül is a Tuka-per idején kénytelen volt Magyarországra menekülni. 22 Egy életrajzi lexikon 1936-ban publicistának nevezi. Valóban az volt, a szó legnemesebb értelmében. Irodalmi tevékenysége továbbra is a magyar kisebbségek ügyét és a kisebbségi jog tudományos művelését szolgálta. A Danubian Review (Dunaukurier, Nouvelles Danubiennes) felelős szerkesztője, 1933-tól a Felvidéki Tudományos Társaság Budapesten főtitkára volt. Előadásokat tartott itthon és külföldön, így a heidelbergi egyetemen 1934-ben >>Magyarország és a Dunavölgy problémái<< címmel. 23 Rendkívüli akarata és munkabírása tette lehetővé, hogy mindezen tevékenysége mellett megírja főművét a nemzetközi kisebbségi jogok rendszeréről. 24 Ez a nemzetközi irodalomban is egyedülálló szintézis lett habilitációs munkája. A magántanári címet 1939-ben nyerte el, és ugyanebben az évben nevezték ki egyetemi tanárrá a Tisza István Tudományegyetem Teghze Gyula halálával megürült Jogbölcseleti és 21 A History of Hungary' s Nationalities. Budapest o.1 22 V. ö. Magyar írók élete és munkái. Budapest IX. k. Magyar életrajzi lexikon. Budapest I. k. 23 Ki kicsoda -- kortársak lexikona. Budapest 1936 (?) I. k. 24 System des internationalen Minderheitenrechtes. Geschichte des internationalen Minderheitenschutzes-positives materielles Minderheitenrecht. Budapest XXXVII o. 14

15 Nemzetközi Jogi Tanszékére. Itt tíz éven át működött, átélve a háborús évek, majd az azt követő viharos évek megpróbáltatásait. A Tudományegyetem 75 éves történetének krónikása az évre azt jegyzi fel, hogy május 8-án létrejött a Természettudományi Kar, miután a jogi kar átmenetileg megszüntette tevékenységét. 25 E mellékmondat egy olyan önkényes intézkedést kódolt, amely itt a jogi oktatást évtizedekre megszüntette, egyaránt szegényebbé téve az egyetemet és a város szellemi életét. Ezzel Flachbarth Ernő életének új, sajnos rövid utolsó szakasza kezdődött június 16-ával a Pécsi Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékére nevezték ki, amelyet 58 éves korában, december 12-én bekövetkezett haláláig vezetett. Flachbarth Ernő életének és munkásságának rövid áttekintése magában hordozza az okot, hogy miért választottuk az ő nevét a kutatócsoport megjelölésére. Egyrészt szeretnénk - Gál professzor nyomán - a felvidéki származású jogtudós nevének rehabilitációját folytatni, másrészt számunkra megtiszteltetés, hogy egy olyan határon túli magyar tudós nevét választhattuk, aki mintaadó módon volt elkötelezett hazájának és népének megsegítésében --- még a legkiélezettebb történelmi helyzetekben is. Kutatási területek A kutatás a határon túli magyarság által igénybe vett és a kisebbségi létét segítő közjogi intézményeket (vagy azok hiányát) próbálja meg feltérképezni. A közjogon belül szűkebb értelemben vett alkotmányjogi és közigazgatási területeket vizsgálunk. (A kutatócsoport fennállása óta azonban tovább nyitottunk jogbölcseleti és magánjogi kérdések felé is.) Alkotmányjogi kérdések A) A hagyományos közjogi szemléletmódtól eltérően a nyelvi jogokat említem először. A határon túli magyarság számára ugyanis egyik legégetőbb mindennapi kérdés az anyanyelv tanítása és gyakorlása. Az anyanyelv tanításának kérdése minden régióban, kivétel nélkül az oktatási rendszer minden szintjén aktuális. Az óvodák, általános- és középiskolák létfenntartása ugyanúgy cél, mint a magyar gyermekek 25 Némedi Lajos: A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem 75 éve. (Debrecen 1988.) 32. o. 15

16 beíratása ezen intézményekbe. E célt, természetesen és első sorban az anyaállam és a többségi állam (ez utóbbi normatív) támogatásai, valamint a civil szféra ösztönző ereje és munkája segíti. Ez utóbbira kiváló példa a Rákóczi Szövetség felvidéki beiratkozási programja, amely minden évben a családok bátorításával jelentős eredményeket ér el. Mindezek mellett azt is fontos ismerni, hogy van-e és milyen speciális szabályozás az alapés középfokú kisebbségi oktatás megvalósítására. A felsőoktatás szerepe külön tárgyalandó, hiszen egyrészt az alapképzésben oktató tanárokat termeli ki magából ezáltal a nemzeti közösség, másrészt az elengedhetetlenül fontos értelmiséget képezi ki. Az egyetemek és főiskolák alapításának és fenntartásának számtalan kérdése merül fel napjainkban minden régióban. A korábbi években alapult erdélyi egyetemek, a horvátországi vagy a kárpátaljai felsőoktatás helyzete, vagy a legújabb eredményként elkönyvelhető felvidéki Selye János Egyetem tavalyi megalakulása, amely Szlovákia első magyar nyelvű állami egyeteme, mind sok harcot megvívott példák. A kutatás szempontjából relevánsak a felsőoktatási intézményekre vonatkozó speciális szabályzások, amelyek egyrészt az alapításra, másrészt a működésre vonatkoznak. Ezen kívül természetesen a kutatás tartalmához szükséges terjedelemben megvizsgáljuk az anyanyelvi oktatás gyakorlati kérdéseit, a felmerülő igényeket, mint például az egynyelvű iskola létesítésének vagy a magyar osztály/szak/kar létrehozásának igényét. Nem utolsó kérdés, hogy van-e magyar tankönyv a határon túl, illetve speciális szabályozás erre nézve, illetve mi a gyakorlat a tankönyvbeszerzés vagy előállítás terén. A téma aktualitását minden régióban nyomon tudjuk követni a határ mellett is és a belső, elszigetelt régiókban is (emlékeztetve itt pl. a csángóföldi rosszemlékű rendőri beavatkozásokra, tankönyvelkobzásokra). Az anyanyelv használata nagyobb jogszabályi kört ölel fel. E témakörben azt kell megvizsgálni, hogy a jogforrási hierarchia egyes szintjein lévő (alapvetően eljárási) jogszabályok milyen rendelkezéseket tartalmaznak a magyar nyelv használatára. Így különösen az alkotmányok rendelkezéseit, a (közigazgatási, polgári és büntető) eljárási szabályok nyelvi klauzuláit, esetlegesen az önkormányzatokra vonatkozó joganyagban a kisebbségi nyelv használatát vizsgáljuk, illetve az államélet fő intézményeiben való nyelvhasználatot, mint például a házszabályok ide vágó rendelkezéseit. 16

17 Itt merül fel a kérdés továbbá, hogy Szlovákia példáján kiindulva az egyes államok hoztak-e ún. nyelvtörvényt és ha igen, milyen tartalommal. A jogszabályokban rejlő elméleti jogosítványok sokszor félrevezetőek lehetnek. Nem ritka, hogy a jogszabály többet enged meg, mint azt a gyakorlatban nyomon lehet követni (lásd az alább hivatkozott magyar közigazgatási eljárási jogszabályt). Éppen ezért az is vizsgálatunk tárgyát kell képezze, hogy ténylegesen milyen nyelvhasználati lehetőségek vannak, amellyel él is a kisebbség, valamint a fenti ellentetje van-e a közjogi (pl. közigazgatási, igazságszolgáltatási) gyakorlatban olyan szokás, amely a nemzetiséget,,leszoktatja az anyanyelve használatáról (pl. az anyanyelven beadott kérelem fordítással való időhúzása, amely folytán többségi nyelven akár hónapokkal korábban kézhez lehet kapni a határozatot, míg a kisebbségit az oda-vissza fordításokkal fél évig is elhúzhatják). B) Érdekes feladat annak a megvizsgálása, hogy a Magyarországot körbevevő államok tartalmaznak-e speciális rendelkezést a kisebbségek parlamenti képviseletére nézve, milyen eszközeik vannak a határon túli szervezeteknek, vagy egyéni képviselőknek, hogy az országos döntéshozatalban részt vegyenek. Nem célunk e cím alatt a teljes választójogi szabályzásokat részleteiben áttanulmányozni és összehasonlítani mert az önmagában egy disszertációnyi terjedelem lenne. Sokkal inkább érdekes annak a megvizsgálása, hogy vannak-e speciálisan kisebbségi rendelkezések, illetve mely eszközökkel, intézményekkel tud élni a magyarság. Az országgyűlési kérdések között szerepel még egyrészt, hogy a házszabályok tartalmaznak-e a nemzeti kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseket, valamint másrészt létezik-e az országgyűlési biztos, az ombudsman intézménye. C) A parlamenti képviselethez is kapcsolódó, illetve kapcsolható témakör az egyesülési joggal való élés. A határon túli magyarság ugyanis élve e joggal érdekvédelmi szervezeteket, pártokat, szövetségeket hozott létre az elmúlt évtizedben, ezzel lehetővé téve, hogy (a választások eredményétől függően) az országgyűlésben vagy a kormányzatban szerepet vállaljon. Kérdés azonban, hogy a (szabályozás oldaláról is nézve) a civil szervezeteknek mi a szerepük a magyarság életében, van-e lehetőség lobbitevékenységet folytatni, van-e preferált egyesületi formájuk, és ha igen, miért az? (Fontos itt annak is a vizsgálata, hogy az elcsatolt területek magyarsága az eltérő feltételek és igények mentén hogyan alakította ki az 17

18 érdekképviseletét, illetve vannak-e a régiók közötti eltérések mellett hasonlóságok.) D) Az alkotmányjog terén utolsó kutatási területként a véleménynyilvánítás szabadságát jelöltem meg. A diktatúra alól felszabaduló volt kommunista országok kapva-kaptak a sajtó felszabadulásával járó előnyök után. Nehéz elképzelni, hogy például egy causescu-i elnyomás után milyen értéke lett a gondolat- és véleménynyilvánítás szabadságának. A XX. Század egyik serdülő jogága a sajtó és médiajog. Tekintve, hogy nem célunk a fent meghatározott közjogi keretek túllépése, megvizsgáljuk, hogy a határon túli magyarság a sajtó, könyvkiadás terén milyen eszközöket vehet igénybe, van-e speciálisan kisebbségi szabályozás, van-e rá állami támogatás, illetve, hogy mi a szerepe a határon túli sajtónak ma. (Érdekes kérdéseket vet fel az internetes sajtó szerepe a határon túli életben; lásd: Közigazgatási jogi kérdések A) A határon túli magyarság nem ritka, hogy a választások eredményétől függően kormányzati szerepvállalást kap. Vizsgálatunk tárgya, hogy van-e arra szabályozás, hogy milyen tárcákat vezet(het) kisebbségi magyar, illetve milyen kormányzati feladatok (pl. állandó kormányzati szervek, hivatalok) vezetését láthatja el a kisebbség, valamint milyen központi kisebbség-védelmi intézmények vannak, mint amilyen anyaországi viszonylatban a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal. B) A kormányzati szervek mellett döntő fontosságú a közigazgatási intézményrendszernek a magyar érdekeknek megfelelő szolgálatba állítása. Így különösen van-e speciális szabályozás és milyen feltételek mellett tud a kisebbség élni az országos hatáskörű közigazgatási szerv, a közalapítvány, köztestület intézményével. A kulturális intézményeknek, közgyűjteményeknek, műemlékeknek van-e a kisebbségeket közvetlenül érintő szabályozása. C) Végezetül, egyes önkormányzati kérdéseket vizsgálunk, úgy mint milyen helyi és megyei önkormányzati feladatok, lehetőségek, intézmények vannak kifejezetten a nemzeti kisebbségekre szabva, mi a megyék szerepe jelenleg, van-e speciális közigazgatási szerv és mi annak a szerepe a 18

19 magyarság életében (lásd a romániai prefektus-rendszert), valamint mi a régiók szerepe, van-e önálló szabályozásuk, relevánsak-e a kisebbségek életében? Bár az európai integráció önmagában is sok közjogi kérdést fog felvetni, mindazonáltal a (már történelmileg is kialakult) regionalizmus múlhatatlan szerephez jut. Itt is hangsúlyoznom kell, hogy nem kimerítő regionalizmustémakörű dolgozatot szándékozunk írni, hanem a jelenlegi szabályok feltérképezését tűztük ki célul. Kutatási módszerek Közjogi ismertek feltárása lévén, első sorban a pozitivista ismeretekre szabad hagyatkoznunk. Feladatunk, hogy a jelenleg hatályos jogi források alapján próbáljunk tájékozódni a határon túli magyarság sorsát érintő egyes kérésekben. Mindemellett tudjuk, hogy a jogi szabályozás csak az egyik oldala az érmének. Ez viszont megköveteli, hogy (a lehetőségeinkhez képest) a joggyakorlatot is áttekintsük, megvizsgáljuk nemcsak az igazságszolgáltatási, de a parlamentális, választójogi, önkormányzati és egyéb gyakorlatban is. Egyes témakörök kutatásának eredményeit de lege lata összegezzük, hisz nem kodifikációs bizottságnak ültünk össze, de miénk a megtiszteltetés, ha alapul szolgálhat de lege ferenda. Nem véletlenül használtam a jogi források kifejezést. Kutatómunkánk természetesen elsősorban a jogforrási hierarchia egyes szintjein elhelyezkedő jogforrások feldolgozását jelenti, így az alkotmány rendelkezéseit, az organikus törvényeket, a hagyományos ( feles ) törvényeket, és a rendeleti szintű forrásokat, valamint önkormányzati normákat. Ezen felül első sorban az egyesülési jogot érintő témakörben szervezeti és működési szabályzatokat is tervezünk megvizsgálni, tekintettel arra, hogy az érdekvédelmi szervezetek is régiónként eltérő, de adott esetben jellemző és érdekes rendelkezéseket, megoldásokat tartalmazhatnak. A források felkutatására egyrészt internetes kutatást végzünk, de adott esetben naprakészebb információkat nyerhetünk ha a hivatalos lapokban kutakodunk. Ez utóbbi esetben kérdésként merülhetnek fel a nyelvi akadályok, amelyek megoldását jelenti egyrészt a határon túli hallgatók 19

20 nyelvtudása, másrészt az esetelegesen hozzáférhető (hivatalos) fordítások valamely nagy nyugat-európai nyelvre. Végső esetben saját fordításra hagyatkozunk. A jogszabályok felkutatása mellett természetesen könyvtárak kimerítő látogatását is tervezzük, valamint interjúkat és találkozókat az adott témában jeles szakemberrel, szervezettel. Jelen kötet egy sorozat első száma. A kiadvány célja, hogy lehetőséget biztosítson kiváló egyetemi kutatások megjelentetésére, fiatal határon túli kutatók bemutatkozására. Fogadja az olvasó szeretettel az évről-évre megjelenő dolgozatokat, amelyek e sajátos közép-európai és azon belül Kárpát-medencei világ egy-egy részletét próbálják részletesebben feltárni. 20

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2013. június 06-ai ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2013. június 06-ai ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 134/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2013. június 06-ai ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Javaslat a A magyar nyelvért

Részletesebben

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. október

Pályázati figyelő 2010. október Jelmagyarázat n.r. nincs adat nem releváns Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 i Nemzeti Kulturális Alap - NKA NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma

Részletesebben

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé?

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé? MEGHÍVÓ a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya, MTESZ Veszprém Megyei Szervezete közös rendezvényére, melyet a Magyar Tudomány Ünnepe

Részletesebben

A magyarországi közegészségügy története

A magyarországi közegészségügy története A magyarországi közegészségügy története 1770-1944 j Jogalkotás, közegészségügyi intézmények, szakirodalom A kötetet összeállította: KAPRONCZAY KÁROLY Az előszót írta: TOMPA ANNA Sajtó alá rendezte: GAZDA

Részletesebben

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Az Egyetem rövid története Az Andrássy Egyetem a Magyar Köztársaság, Ausztria, Németország, Svájc, a Bajor és Baden Württemberg Szövetségi Tartományok közös projektje

Részletesebben

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

Szlovák állampolgárok a magyar oktatási rendszerben. Reisinger Adrienn Széchenyi István Egyetem radrienn@rkk.hu SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM

Szlovák állampolgárok a magyar oktatási rendszerben. Reisinger Adrienn Széchenyi István Egyetem radrienn@rkk.hu SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában (AGGLONET) WS 5 OKTATÁS ÉS EGÉSZSÉGÜGY 2010. április

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949

ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949 ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949 II. KÖTET Dokumentumok 1945-1949 A dokumentumokat válogatta, gondozta, szerkesztette Lázok János és Vincze Gábor CUSTOS & MENTOR MAROSVÁSÁRHELY 1998 TARTALOM ELŐSZÓ 9 BEVEZETŐ:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai

Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai Danks Emese, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány ügyvezető igazgatója Több mint húsz éve foglalkozik kommunikációval hazai és nemzetközi

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Nyelvhasználat az eljárásjogokban

Nyelvhasználat az eljárásjogokban Nyelvhasználat az eljárásjogokban A Kárpát-medencei nemzetrészek anyanyelv jogérvényesítése az eljárásokban különös tekintettel Szlovákiára, Ukrajnára, Romániára, Szerbiára, Horvátországra és Szlovéniára

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II. emelet)

Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II. emelet) Jegyzőkönyv a DOSz Nyelvtudományi Osztályának alakuló üléséről Ülés időpontja: 2013. 10. 21. 15:00 Ülés helyszíne: Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II.

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED

Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED Alapító Okirat Ezen Alapító Okirat a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi törvény IV.74/A paragrafusa alapján, önálló jogi személyként működő alapítvány létrehozása

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Hantz Péter egyetemi adjunktus, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár jegyző, az Oktatási Szakbizottság elnöke, Erdélyi Magyar Nemzeti

Részletesebben

Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei Társadalomtudományi Szakosztálya 2010-2012-ben végzett munkájáról szóló beszámolót.

Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei Társadalomtudományi Szakosztálya 2010-2012-ben végzett munkájáról szóló beszámolót. Magyar Szociológiai Társaság 1014 Budapest, Országház u. 30. Paksi Veronika titkár részére Tárgy: szakosztályi beszámoló Tisztelt Titkár Asszony! Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 15/K. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 179/1300/22-2/2012. SZOCIÁLETIKAI KUTATÓINTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debrecen

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A SZABADKAI MAGYAR NYELVEN (IS) OKTATÓ EGYETEM. Utópia vagy merész vízió?

A SZABADKAI MAGYAR NYELVEN (IS) OKTATÓ EGYETEM. Utópia vagy merész vízió? A SZABADKAI MAGYAR NYELVEN (IS) OKTATÓ EGYETEM Utópia vagy merész vízió? AZ MNT FELSŐOKTATÁSI TERVEI ÉS EDDIGI EREDMÉNYEI Oktatásfejlesztési stratégiánk programjai és megvalósításuk: - Felsőoktatási ösztöndíjprogram

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Nyelvhasználat az eljárásjogokban

Nyelvhasználat az eljárásjogokban dr. Gerencsér Balázs Szabolcs A doktori értekezés tézisei 1 Dr. Gerencsér Balázs Szabolcs Nyelvhasználat az eljárásjogokban A Kárpát medencei nemzetrészek anyanyelvű jogérvényesítése az eljárásokban különös

Részletesebben

Előadás címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar bemutatása

Előadás címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar bemutatása Előadás címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar bemutatása Károli Gáspár Református Egyetem Alapítása: Magyarországi Református Zsinat, 1993. február 24. Elvész az én népem, mivelhogy

Részletesebben

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában F O N T O S T U D N I V A L Ó K A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: 1. Társadalom, politika és hadsereg a Magyar Királyságban 1740 1867 Programvezető: Prof. Dr. habil Gergely

Részletesebben

SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2012. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések 3 II. A Szülői Munkaközösség alapvető célja 3 III. A Szülői Munkaközösség alapvető feladata

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Kajos Attila

Szakmai beszámoló. Kajos Attila Szakmai beszámoló A Marketing megújulás - Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciájáról és az Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért (EMOK) alakuló taggyűléséről Kajos Attila A Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

KISNYOMTATVÁNYOK. 644 Benedek Elek-asztaltársaság ajánlása Paál Árpád Székely kulturális autonómiatervéhez

KISNYOMTATVÁNYOK. 644 Benedek Elek-asztaltársaság ajánlása Paál Árpád Székely kulturális autonómiatervéhez KISNYOMTATVÁNYOK 644 Benedek Elek-asztaltársaság ajánlása Paál Árpád Székely kulturális autonómiatervéhez Kolozsvár, 1932. 03., soksz., 1 f., 24x16 cm 645 Bevonulási felhívás Székelyudvarhely. 1918. 12.

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu Alapadatok Emberi erőforrás Regionális erőforrás Befektetői kézikönyv Terület: 163 km² Tengerszint feletti magasság: 120-250m Éves csapadékmennyiség: 620 mm Éves átlagos középhőmérséklet: 10, 3 C Januári

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Nyelvhasználat az eljárásjogokban

Nyelvhasználat az eljárásjogokban Nyelvhasználat az eljárásjogokban A Kárpát-medencei nemzetrészek anyanyelv jogérvényesítése az eljárásokban különös tekintettel Szlovákiára, Ukrajnára, Romániára, Szerbiára, Horvátországra és Szlovéniára

Részletesebben

Humán közszolgáltatások igazgatása

Humán közszolgáltatások igazgatása BETHLEN SOROZAT Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Közigazgatási Jogi Tanszék Humán közszolgáltatások igazgatása Az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a sport igazgatása Írta:

Részletesebben

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Érvényes, befogadott pályázatok listája

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Érvényes, befogadott pályázatok listája Pályázati kategória kódja Pályázati azonosító Pályázó neve Székhely Település Székhely Megye Projekt címe Igényelt támogatás összege - 0001 ELTE Bibó István Bibó István Tehetséggondozó Tevékenysége - 0002

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06.

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06. A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (02 20) Balaton Petra Hétfa, Budapest, 204. március 06. Áttekintés A perifériák gazdasági-társadalmi helyzete a XIX. század végén Társadalmi

Részletesebben

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Tartalom 1. Az ITD Hungary tevékenységérıl nagyon röviden

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

LdU Aktuell június - július. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell június - július. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - MNOÖ Közgyűlés 2012. 07. 07. - Az MNOÖ-intézmények igazgatói pályázatainak nyertesei LdU LdU Aktuell Aktuell 2012. 2012. április június

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. november 29-i ülésére Tárgy: A Városi Könyvtár és Művelődési Ház intézményvezetői állás pályázat kiírása Előadó Kasper Ágota

Részletesebben

Kelemen László Szakközépiskola intézményvezetői beszámoló 2014 2015 tanévben

Kelemen László Szakközépiskola intézményvezetői beszámoló 2014 2015 tanévben Kelemen László Szakközépiskola intézményvezetői beszámoló 2014 2015 tanévben Az intézmény környezete, partnerek o A Kelemen László Szakközépiskola Szeged városában működik 2006 óta, fő profilként a színészképzést

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország címerének

Részletesebben

MODERNKORI VESZÉLYEK RENDÉSZETI ASPEKTUSAI

MODERNKORI VESZÉLYEK RENDÉSZETI ASPEKTUSAI MODERNKORI VESZÉLYEK RENDÉSZETI ASPEKTUSAI Pécs 2015 PÉCSI HATÁRŐR TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK XVI. MODERNKORI VESZÉLYEK RENDÉSZETI ASPEKTUSAI Szerkesztette: Gaál Gyula Hautzinger Zoltán Pécs 2015 PÉCSI HATÁRŐR

Részletesebben

Tomori Pál Főiskola. Közhasznúsági jelentés 2014.

Tomori Pál Főiskola. Közhasznúsági jelentés 2014. Tomori Pál Főiskola Közhasznúsági jelentés 2014. 1. Bevezetés A Tomori Pál Főiskolát a KF-SZ Kalocsai Felsőoktatási és Szolgáltató Közhasznú Társaság (alakuláskori nevén) 2004. június 22. napján meghozott,

Részletesebben

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 -

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET... 3 Általános rendelkezések...

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 89. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 1., kedd. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 89. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 1., kedd. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 1., kedd 89. szám Tartalomjegyzék 2010. évi XLIV. tör vény A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról 21330 2/2010.

Részletesebben

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás).

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás). COMENIUS pályázattal Romániában Közel kétéves előkészítés után a Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola az Európai Unió Oktatási Bizottsága által támogatott, Egész életen át tartó tanulás COMENIUS

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya közötti Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport- és Ifjúsági Egyezmény kihirdetéséről

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya közötti Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport- és Ifjúsági Egyezmény kihirdetéséről OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya közötti Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport- és Ifjúsági Egyezmény kihirdetéséről Budapest, 2007. május

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben