Szabadság, jog és szabályozás a kibertérben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szabadság, jog és szabályozás a kibertérben"

Átírás

1 Szabadság, jog és szabályozás a kibertérben Fekete László A digitális kultúra avantgárdja a kezdetektõl fogva ellenérzéssel és gyanakvással fogadta az államok, a nemzetközi politikai és gazdasági szervezetek azon törekvéseit, hogy a világháló mûködését kívülrõl diktált szabályok közé kényszerítsék. Az ott folyó kommunikációnak ugyanis vannak már írott és íratlan szabályai. Ezeket a technikai és közösségi szabályokat a számítógépeket és lokális hálózatokat összekapcsoló TCP/IP protokolltól az országkódokon és generikus kódokon alapuló legfelsõbb szintû tartományneveken át a tisztességes számítógép-használat és kommunikáció chartájáig önkéntesek alkották meg, és azok a használók konszenzusán alapulnak. Hiszen a világhálónak nem volt és ma sincs kormánya, amely különleges autoritásánál fogva bármit is rákényszeríthetne annak közösségére. Ezek a szabályok persze a világháló létrehozóinak és elsõ néhány százezer használójának politikai kultúráját, értékvilágát fejezik ki, amely világosan és egyértelmûen felismerhetõ az általuk teremtett és egymás között használt beszédmódban. Ha szavakat kellene keresnünk a digitális kultúra értékvilágának a jellemzésére, akkor elõször a nyitottság, a középpont-nélküliség, az interaktivitás, a konszenzuson alapuló szabályozás, a szabad identitásválasztás, a nem lokalitás, a hierarchia, az elõjogok és a tekintélyek elutasítása jut az eszünkbe. A digitális kultúra létrehozói szerint ezek a szavak jelölik ki tudásunk, kultúránk, emberi kapcsolataink és politikai cselekvéseink új horizontját. Az internet nagy hatású teoretikusai ezért is szeretik önmagukat és a világháló társadalmát úgy látni, mint akik Jefferson, Washington, Paine, Mill, Madison, Tocqueville, Brandeis, Holmes és mások libertinus politikai filozófiai hagyományait folytatják, azokat radikalizálják és teljesítik ki a kibertérben (Barbrook és Cameron 1997: 41 59; Barlow 1990: 45 57; Sobchack 1995: 11 28; Sterling 1994). Mivel a világháló nem más, mint az emberek, valamint az emberek és a gépek közötti kommunikáció hálójában létrehozott tranzakciók, kapcsolatok és gondolatok halmaza, ezért pillanatról pillanatra igényli a használók akik egyben létrehozók millióinak virtuális jelenlétét. Lényegébõl következõen participatorikus. A világháló mint közös terv nem jöhetett volna létre s nem is maradhatna fenn a használók-létrehozók személyes elkötelezettsége, aktív részvétele és konszenzusa nélkül, ami egyszerûen azt jelenti, hogy bekapcsolódnak az ott zajló gigantikus párbeszédbe, tekintettel vannak a kommunikáció szabályaira, és lehetõségeik szerint maguk is hozzájárulnak a világháló tudáshalmazainak (multi)kultúrájának replika 45 (2001. szeptember):

2 együttes gyarapításához. A világháló nem jöhetett volna létre és nem is maradhatna fenn, ha az uralkodó közgazdasági paradigma szerint elválasztanánk egymástól például a vállalkozót és a fogyasztót, a szolgáltatót és a (ki)szolgáltatottat. Az internet nem pay-per-view tévékészülék, a virtuális tér közössége nem pay-per-use társadalom. Ebben a térben ugyanis a szimbolikus javak, a tudás, a kultúra elõállítása, cseréje és értelmezése folyik. Egy olyan jószág elõállításáé és cseréjéé, amelyre nem érvényesek a földi közgazdaságtannak a szûkösség elvére épülõ szabályai, mert minél szabadabban lehet hozzáférni ehhez a jószághoz, annál gyorsabban gyarapodik és annál nagyobb hasznot generál mindenki számára. Ennek a tudásnak a közege a hypertext vagy hypermédia, amely multilineáris, többirányú ösvény, tetszõlegesen választott csomópontokkal és kapcsolódásokkal rendelkezik, s a használó mint társalkotó ebben a közegben hozza létre a tudás változatos alakzatait. Ugyanígy nem lehet itt a használókat-létrehozókat földi származásuk és jogalanyiságuk különbözõségei szerint kategorizálni; a kibertérben a szabadság fokának meghatározásánál nem a legkisebb amit például még a magyar és a kínai kormány is megengedne polgárainak, vagy a bahreini szultán alattvalóinak, hanem a legnagyobb közös többszörös elve érvényesül. Kibertér mint piactér Amikor ben Tim Berners-Lee és Robert Cailliau megalkotta a tudás hypertext alapú disztributív rendszerét, a World Wide Webet, és ezzel lehetõvé vált az adatok és információk online cseréje a genfi CERN és a bataviai (Illinois) Fermilab fizikusai között, majd 1993 novemberében megjelent a Mosaic és nyomában a többi felhasználóbarát böngészõ, hirtelen feltárulkoztak az eleddig néhány százezer ember közös ügyének planetáris méretû körvonalai ben 18 millió, 1997-ben millió, 1998-ban pedig már 150 millió használó írta és alkalmazta a világháló mûködésének szabályait. Becslések szerint 2001 augusztusában mintegy 514 millió ember használja az internetet az alapítók és az elsõ használók közössége által lefektetett szabályok szerint, amelyek tehát egyre nagyobb és szélesebb kör konszenzusára épülnek. 1 E rendkívül bonyolult globális rendszer zavartalan mûködése nyomán nap mint nap megtapasztalhatjuk azt, hogy a világhálót mûködtetõ szabályok jobbak, méltányosabbak, és nem utolsósorban hatékonyabbak, mint földi hasonmásaik. Nyilvánvaló, hogy e szabályok a világháló mûködése, növekedése során folyamatosan változnak, de a változások nem érintik létrehozásuknak a használók aktív részvételén és konszenzusán nyugvó alapelveit. Számos ígéretesnek indult, ám idõközben elvetélt vagy fejlõdésében megrekedt kommunikációs rendszer létrehozásának kísérlete bizonyítja, hogy létrehozóik sem technikai, sem közgazdasági, sem politikai értelemben nem értették meg a világháló és a hozzá hasonló globális rendszerek mûködtetésének emberi feltételeit. Ezért ha a világhálót magánvállalkozásként, a mikroökonómiai tankönyvekben lefektetett üzleti szabályok szerint próbálták volna megvalósítani és mûködtetni ahol a vállal- 1 Nua Internet Surveys, replika

3 kozó piacot kutat, befektet, információt állít elõ és árul, a fogyasztó pedig fizet és fogyaszt, akkor az ma sem léphetett volna túl a France Télécom Miniteljének vagy a British Telecom Presteljének a szintjén. Röviden: a világháló lényegi vonásai közé tartozik, hogy a használat és a létrehozás, a szabályalkotás és a szabálykövetés nem különül el határozottan egymástól, s úgy tûnik, hogy ez a globális és dinamikus rendszerek mûködésének nélkülözhetetlen emberi feltétele. Az internet gyorsuló fejlõdésével és terjedésével együtt és egyre határozottabban jelennek meg azok a politikai szándékok, amelyek az eleddig leszabályozatlan területet az állam által megszabott politikai-jogi keretek közé kívánják szorítani. S miután e fejlõdés következtében egy planetáris méretû üzleti vállalkozás lehetõségei immár kézzelfogható közelségbe kerültek, egyre határozottabban fogalmazódnak meg azok a gazdasági szándékok is, amelyek a kiszámítható, biztos és hatalmas hasznot ígérõ üzletmenet érdekében a világhálót konszolidálni akarják. Ezek a politikai és gazdasági szándékok nyilvánvalóan együtt járnak a digitális kultúra avantgárd utópiáinak visszanyesegetésével és kioltásával. Ezért, még ha a különféle kormányzati és üzleti tervezetek szerzõi át is veszik az internet elsõ, nonkonformista használóinak és teoretikusainak eredeti nyelvezetét, igyekeznek versenyre kelni velük új szavak, anagrammák és betûszavak kiötlésében, s a ma már szinte kötelezõ frázisgyûjtemény mögött gyakran tetten érhetõk a politikai ellenõrzés és korlátozás, a monopolizálás, a tartalom feletti kizárólagos rendelkezési jogok megszerzésének és hosszú távú biztosításának a kísérletei. Az ellenõrzésre és a korlátozásra irányuló politikai és gazdasági szabályozási szándékok azonban már rövid távon is bizonyítják alkalmatlanságukat. Mindenekelõtt azért, mert gazdaságilag, politikailag és jogilag meg akarják osztani a kibertérben oszthatatlan használó-létrehozó és szabályalkotó-szabálykövetõ személyt, s mert figyelmen kívül hagyják e bonyolult és összetett globális rendszer mûködésének participáción és konszenzuson nyugvó alapelveit. A kívülrõl diktált szabályok nyomában azonnal megmutatkoznak a világháló mûködésének és további fejlõdésének korlátai, mert gátolják a tudás szabad áramlását és egyenlõ disztribúcióját, a használó-létrehozó személyek szabad kommunikációját. Amikor Steve Woolgar, a neves angol tudományfilozófus és az általa vezetett kutatócsoport tagjai elõször vetették fel írásaikban lásd pl. They came, they surfed, they went back to the beach, és Virtual Society? Beyond the Hype az egykori használók fogalmát, sokan ezt még tökéletes õrültségnek tartották. Egyes becslések szerint azonban mintegy 30 millióra tehetõ azon egykori használók száma, akik 1999-ben kiszálltak a virtuális térbõl. 2 A virtuális tér menekültjeinek elhatározását, paradox módon, 2 Nincsenek megbízható módszerek az internethasználók számának pontos és megbízható mérésére, ezért az említett számot is sokan vitatják. Az internethasználók számának csökkenésére vagy növekedésére lehet következtetni például a kapcsolódás várakozási idejének mérésével is. Az átlagos várakozási idõ az Egyesült Államokban a õszi 20 másodpercrõl decemberre 16,3 másodpercre csökkent. Ezeket a mérési adatokat azonban nemcsak a használók száma, hanem az alkalmazott technikák és technológiák, illetve azok változásai is nagymértékben befolyásolják. Ugyanakkor az utóbbi idõben az adatforgalom növekedésérõl a korábbiakhoz képest sokkal reálisabb becslések jelentek meg (lásd ehhez Coffman és Odlyzko 2001). Az európai adatok vegyes képet mutatnak. Nyugat-Európában és a Balti államokban az utóbbi két évben folytatódott az internethasználók számának dinamikus növekedése, Magyarországon viszont 2000-ben lassulni látszott a korábbi növekedés üteme; elmaradásunk replika 203

4 nem a technikával szembeni fóbiájuk, nem a rousseau-i vissza a természethez érzése motiválta, s nem is Thoreau Waldenjének partján akartak újra magányosan elmélkedni. A világháló elhagyásának egyik legfõbb okát a kibertér egyre növekvõ kommercializációjában jelölték meg. A kommercializáció következtében üzleti ajánlatok és információk (ígéretek) olyan tömege zúdul a használóra, amelyekre egyáltalán nincs szüksége, idejét és pénzét emészti, a szoftverekben elrejtett kémprogramok (spyware, executable applets vagy cookies, adbots, browser parasites, web bugs stb.) pedig számítógépén tárolt adatai és használói szokásai után kémkednek, kereskednek azokkal tudta és beleegyezése nélkül. Az így vándorútra kelõ személyes adatok nyomában üzleti ajánlatok és haszontalan információk újabb áradata zúdul a használóra. Serge Gauthronet és Etienne Drouard becslése szerint az elektronikuslevél-marketing (spamming) 2000-ben mindegy 10 milliárd euróval növelte a használók éves internetköltségeit. A szerzõk a használókat terhelõ reklámköltségek mellett egy súlyosabb veszélyre is felhívják figyelmünket: a spammingvállalkozások ma már naponta akár 20 milliárd levél elindítására is képesek, s ez az entrópia jelenségének rémét szabadíthatja rá a világhálóra. 3 Az e-gazdaságnak ebben a fontos, üzlet- és fogyasztó- (B2C) szegmensében a virtuális tér használó-létrehozó személye kellemetlenebb és kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhet, mint a földi gazdaság egyszerû fogyasztójáé. Ezt a tendenciát támasztja alá pl. az Amazon.com augusztus 31-i közleménye is: eszerint a vállalkozás saját vagyontárgyának (private assets) tekinti 20 millió ügyfele személyes adatait, amelyeket ezentúl szabadon és üzleti érdekeinek megfelelõen szándékozik hasznosítani. Röviden, az Amazon.com annak adja el húszmillió vásárlója személyes adatait nevét, címét, telefonszámát, -címét, a hitelkártyájáról és pénzügyeirõl, is- (2. folyt.) szembetûnõ Ausztriához, de Szlovákiához és Szlovéniához képest is, az okok nincsenek alaposan feltárva. Minden bizonnyal a Matáv tarifapolitikája és távközlési monopóliuma, a digitális kultúra oktatásának periferikus volta, és ennek következtében a magyar tartalomszolgáltatások fejlõdésének lassúsága is szerepet játszhat. E feltételek megváltoztatása nélkül talán nem is növelhetõ lényegesen az internetezõk száma. Mert a magyar használó népességbeli aránya közel eshet ahhoz a felsõ társadalmi határhoz, amelynek tagjai meg tudják fizetni az internetezés magas hazai költségeit, és rendelkeznek azzal a kulturális tõkével (nyelvi, technikai és szakmai tudással), amely lehetõvé teszi számukra, hogy potyautasként is élni tudjanak a világháló kínálta gazdasági és kulturális lehetõségekkel. Az emarketer elemzõje, Nevin Cohen kedvezõbb képet fest a magyarországi helyzetrõl, s magasabb számokat közöl a digitális kultúra elterjedtségérõl és kilátásairól. Adatai szerint 2000 októberében magyar internethasználót mértek. S a Carnation Research kutatására hivatkozva, 2001 végére szerinte magyar használója lesz a világhálónak. Ezek a számok azonban mit sem változtatnak azon a tényen, hogy a magyar internethasználók számának növekedése jelentõsen elmarad az említett környezõ országokétól (Nevin Cohen: Hungary s Healthy eoutlook, február 13. Nua Internet Surveys, European Survey of Information Society Knowledge Base Measuring Information Society (Gauthronet és Drouard2001: 71 74). Az Európai Bizottság számos dokumentumában lásd pl. Directive 97/7/EC, Directive 97/66/EC és Directive 2000/31/EC szûrõprogramokat javasol a spamming ellen. Nem igazán hatásos eszközök. Az Egyesült Államokban a szolgáltatók igyekeznek blokkolni azokat a szervereket, amelyek spamlevelek tömegét indítják el. Újabban az Európa Parlament a cookie használatának általános tilalmát tervezi (Matt 2001; Stephens 2001). 204 replika

5 kolai végzettségérõl, foglalkozásáról és munkahelyérõl szerzett információkat, társadalombiztosítás-számát, jogosítványának adatait stb., aki azokért a legtöbbet kínálja. 4 Az Európai Tanács megbízásából készült, 1994 májusában kiadott Bangemann Report a vállalati marketing stílusában piacvezérelt forradalomként írja le a globális információs társadalom kialakulásának folyamatát. A jelentés készítõiben fel sem merült annak a lehetõsége, hogy éppen a piaci vezérlés kiteljesedése állítja majd a legnagyobb akadályt a piac korlátlan bõvíthetõsége és az információs társadalom kialakulása elé. Az információs társadalom másfajta technikai, gazdaságelméleti, jogi és politikai gondolkodást igényelne. Máskülönben az egyre agresszívebb kommercializáció, a használóra kényszerített haszontalan információk áradata, személyes adatainak és szokásainak illetéktelen, üzleti és egyéb célú felhasználása, a tudáshalmazok feletti gazdasági ellenõrzés megszerzése és monopolizálása magát az embert fogja kiszorítani a virtuális térbõl. Mindenestre úgy tûnik, a kibertérben megvalósulni látszanak Robert Rocherfort korábbi megállapításai, amelyeket az 1990-es évek fogyasztói szokásainak változásairól és azok társadalmi következményeirõl tett. Rocherfort szerint a fogyasztó számára azért vált rendkívül körmönfonttá a játék ebben az új gazdasági környezetben, mert egyszerre próbál hasznot húzni a piac személyesen neki címzett ajánlataiból, s ugyanakkor piacmentes övezetté szeretné tenni saját privát szféráját. A két törekvés közötti határ azonban igen tünékeny; az új igények és szükségletek sikeres kommercializálása jelzi e határnak a privát szféra hátrányára történõ áthelyezését (Herzlich és Vaysse 1993). Jog és politika a kibertérben Az internethasználat növekvõ népszerûségével és elterjedtségével egy idõben jelentek meg az államok egyre határozottabb szabályozási törekvései, amelyek többnyire nem a használó-létrehozó személy kiberjogainak védelmére, hanem sokkal inkább azok korlátozására, a kommunikáció szabadságának szûkítésére, a tudáshalmazok ellenõrzésére és elõzetes cenzúrázására irányultak. Ezért bárhogy is vé- 4 Az itt felsorolt személyes adatok listája az Amazon.com Privacy Noticecímû dokumentumából származik. Az Amazon.com itt ajánlásokat is megfogalmaz azon vásárlók számára, akik ezt az adatgyûjtést és adatkereskedelmet elfogadhatatlannak tartják, õk kénytelenek úgynevezett titoktársaságokon (Privacy Companies)keresztül elküldeni megrendeléseiket. A titoktársaságok egyébként évi 49,99 229,99 USDt számolnak fel szolgáltatásaikért; az évi 49,99 USD elõfizetés pusztán az anonim barangolást teszi lehetõvé. A Privacy International és az Amazon.com.uk levelezése azt mutatja, hogy az Amazon.com.uk nem óhajtja megérteni a Privacy International képviselõinek a személyes adatok tárolására és ellenõrizetlen transzferére vonatkozó kifogásait. Az Amazon.com.uk képviselõje elég sajátosan érvel a személyes adatok tárolása mellett; vásárlóik hitelkártyájának adatait például azért nem törlik, mert az nagyon idõigényes (lásd Ugyanakkor egyre több úgynevezett freeware-t ajánló vállalkozás (BearShare, GoZilla, Speedbit, Acoustic Galaxy, Radiate/Aureate stb.) gyûjti a programjaiba elhelyezett spyware-ek révén személyes adatainkat, és folyamatosan ellenõrzi felhasználói szokásainkat. E vállalkozások eredeti szándékairól sokat elárulnak maguk az agresszív programok, amelyek a telepítés után a kevésbé gyakorlott felhasználók számára szinte kiirthatatlanok a számítógéprõl. replika 205

6 lekedjünk a digitális kultúráról és a világháló mûködésének libertinus politikai filozófiai alapelveirõl, világosan kell látnunk azt, hogy a világháló szabályozására és ellenõrzésére irányuló politikai és gazdasági törekvésekkel szembeni ellenállás és tiltakozás nemcsak kiberjogaink biztosításának, hanem számos esetben nehezen megszerzett földi jogaink védelmének érdekében is történik. Az Egyesült Államok, az Európai Unió és az egyes tagállamok, valamint az Európa Tanács eddigi törvényhozási kezdeményezései szûkítik, korlátozzák, vagy egyenesen visszavonják azon emberi jogok és alapvetõ szabadságok némelyikét a virtuális térben, amelyeket például az amerikai alkotmány elsõ és negyedik kiegészítése, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, az Emberi Jogok és Alapvetõ Szabadságjogok Európai Egyezménye, az egyes országok alkotmányai és törvényei a földi halandók számára egyszer már biztosítottak. Nagy-Britannia, Németország, az Európai Unió vagy az Európa Tanács törvénytervezetei és ajánlásai ellentétesek az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló római egyezménynek a véleménynyilvánítás szabadságáról, a levéltitokról és a jogorvoslathoz való jogról szóló cikkeivel, valamint a strasbourgi emberi jogi bíróság joggyakorlatával és döntéseivel. 5 Ráadásul gyakran kriminalizálnak és szankcionálni szándékoznak olyan nem szándékos és másoknak hátrányt vagy sérelmet nem okozó cselekedeteket például elektronikus levelezésünk titkosító kulcsának a törlését, elvesztését vagy átadásának szándékos megtagadását Nagy-Britanniában és Írországban, amelyeken a földi térben egyáltalán nem ütköznénk meg. 6 Az utóbbi két évben ezekhez a jogokat és sza- 5 Az Emberi Jogok és Alapvetõ Szabadságjogok Európai Egyezménye art. 6. és 8. megsértése miatt számos ügy került a strasbourgi bíróság elé, amelyekben a bíróság az államokat marasztalta el. Lásd ehhez például Funke v. France (1993), John Murray v. the United Kingdom (1996), Saunders v. the United Kingdom (1996), Serves v. France (1997), illetve Malone case (1983), Halford v. the United Kingdom (1997), Huvig case (1989), Kruslin case (1989), Niemietz v. Germany (1991), Amann v. Switzerland (1995), Kopp v. Switzerland (1997) és Valenzuela Contreras v. Spain (1997). 6 Nagy-Britanniában az Investigatory Powers Act (2000) art. 53 (1) és (5) a titkosító kulcs hatóságok elõtti eltitkolását két évig terjedõ börtönbüntetéssel szankcionálja. A törvény célja elég nyilvánvaló, tudniillik megakadályozni a gyanúsított ama szándékát, hogy kriminális cselekedeteinek dokumentumait, levelezését hozzáférhetetlenné tegye a hatóságok számára. De ha a hatóságok a titkosított dokumentumokkal akarják megalapozni a gyanúsítottal szembeni vádat, akkor minek az alapján gyanúsították? Senki sem kényszeríthetõ arra, hogy önmagát vádolja. Mint ahogy ártatlanságának bizonyítására sem. Ezért a törvény alapvetõen sérti az Emberi Jogok és Alapvetõ Szabadságjogok Európai Egyezményének 6. artikulusát. Ugyanakkor a törvény egyéb következményeit tekintve is ellentmondásos, mert nem tud és nem is akar világos különbséget tenni a titkosító kulcs átadásának szándékos megtagadása, korábbi szándékos törlése vagy véletlenszerû elvesztése között. Ez pedig a hatóságok önkényes értelmezése elõtt nyitja meg az utat a személy szándékait illetõen, vagyis kriminális cselekedeteit leplezendõ tagadja meg a kulcs átadását, következésképpen bûnös. Bevallom, hogy én már kétszer vesztettem el leveleim titkosító kulcsát, ráadásul egy új biztonsági program kipróbálása során tévedésbõl a sajátom helyett éppen egy angol barátom levelezõprogramját láttam el titkosító kódommal. Miután nagy nehezen sikerült visszaállítani az eredeti állapotot, eldobtam persze ezt a kulcsot is. Igaz, ez utóbbi esetben nem én, hanem õ lenne büntethetõ (Bowden 1999; Akdeniz és Bowden 1999: ). Kevésbé szigorú, de nem kevésbé megalapozatlan az ír Electronic Commerce Act(2000) art. 27 (4)-e. Eszerint kihágást ( summary offence ) követ el az, aki a hatóságok elõtt megtagadja titkosított üzenetének dekódolását. Ezzel szemben a belga Loi du 28 novembre 2000 relative à la criminalité informatique art. 88. quater viszont a gyanúsítottat nem, csak harmadik személyt kötelezne a titkosító kulcsok átadására. Ennek megtagadását pedig 6 12 hónap börtönbüntetéssel és/vagy ezer 206 replika

7 badságokat különbözõ mértékben szûkítõ, megszorító törvényhozási kezdeményezésekhez zárkózott fel többek között Kína, Ausztrália, Új-Zéland, India, Dél-Korea, Japán, Szingapúr, Malajzia és Törökország (Anderson 2001; Bingham 2001; Le CSA veut contrôler les images et les sons du Net. In Vnunet.fr, máj. 31.; Dearne 2001; Kim Deok-hyun 2001; Ko Shu-ling 2001; Latrive 2001; Lal Pai 2001; Taggart 2001). A nyilvános hazai kormányzati dokumentumokból nem lehet arra következtetni, hogy Magyarország is ehhez a trendhez készülne igazodni, legfeljebb egyes kormánytisztviselõk és politikusok nyilatkozatai utalhatnak erre. 7 Az Európa Tanács számára a május 25-én elkészült legújabb ajánlás a Convention on Cyber-crime (2001), amelyhez a tervek szerint november 23-ától csatlakozhatnak az egyes tagállamok, többek között éppen az emberi jogok és szabadságok korlátozása miatt került a kiberjogi, az emberi jogi és a különféle informatikai szakmai szervezetek bírálatának középpontjába. A heves és széles körû nemzetközi tiltakozás ellenére a tervezet készítõi úgy vélik, hogy munkájuk hozzá fog járulni a kibertér új nemzetközi jogrendjének kialakításához. 8 Meglehet. De ez eléggé valószínûtlen egy olyan nemzetközi jogi dokumentum esetében, amely a legteljesebb homályban hagyja az államok szuverenitásának és autoritásának kérdését, amely nem akar tudomást venni a nem lokalitás elvérõl, ellentmondásosan veti fel a büntetõjogi felelõsség kérdését, pontatlanul és kiterjesztõ módon határozza meg a számítógép- és kiberbûnözés fogalmát, és totális, minden adatra és minden egyes személy adatforgalmára kiterjedõ ellenõrzéssel kívánja üldözni a kiberbûnözést a (6. folyt.) belga frank pénzbüntetéssel szankcionálná. Az említett európai országokon kívül Szingapúr és Malajzia alkotott törvényt a jelszó vagy titkosító kulcs átadásának kötelezettségérõl. Az Európa Tanács Convention on Cyber-crime (2000) tervezete viszont ebben a vonatkozásban folyamatosan változott, s a végleges dokumentumban (a 27. változatban) már nem esik szó sem errõl, sem a key-eschrow rendszerrõl. 7 Ez a törekvés a magyar kormányzati dokumentumokból Magyar válasz (1999) és Tézisek az információs társadalomról (2000) nem olvasható ki még akkor sem, ha politikusi nyilatkozatokban és írásokban olykor megfogalmazódik a világhálót jellemzõ kommunikációs szabadsággal szembeni nyugtalanság, s a kontroll bevezetésének szükségessége (lásd Rockenbauer és Újvári 2001; Körmendy-Ékes 2000). Ugyanakkor néhány, a kommunikáció ellenõrzésére, a tartalmak elõzetes cenzúrázására magánszorgalomból tett lépés alapján arra lehet következtetni, hogy egyes szolgáltatók és szervezetek tévesen definiálják saját helyüket, szerepüket és jogosítványaikat ebben a nyilvános kommunikatív térben (lásd ehhez Bogád 2001). 8 Lásd Csonka Péternek, az Európa Tanács Gazdasági Bûnözés Kollégiuma helyettes vezetõjének nyilatkozatát (Luening 2000). Ezzel szemben számos szakértõ úgy látja, hogy a tervezet alapvetõ ellentmondásai miatt teljes kudarccal végzõdhet az alkalmazás során (BDRC Report on Safer Internet Action Plan: Intermediate Evaluation, Conducted for the European Commission, Vol máj. 31., 7 8.). Az EPIC és több nemzetközi civil szervezet azt is kifogásolja, hogy az amerikai kormányzat segítségével készült tervezet az amerikai joggal összhangban kriminalizál olyan magatartásokat, amelyek az Egyesült Államokon kívül nem kriminalizálnak, vagy az európai országokban enyhébb megítélés alá esnek (McCullagh 2000). A Convention on Cyber-crime (2000) egyik kiemelt feladata a gyûlöletbeszéd visszaszorítása és üldözése lenne a kibertérben. Ahogy azonban a náci relikviákat kaliforniai honlapján árverezõ Yahoo! International Inc. és a La ligue contre le racisme et l antisemitisme közötti perben november 7-én hozott kaliforniai bírósági ítélet bizonyítja, ez nem valósítható meg az egyes országok alkotmányainak és joggyakorlatának különbségei miatt. replika 207

8 virtuális térben. 9 A francia kormány részére 1996-ban készült dokumentum, az Internet, Enjeux juridique szerzõi még az a priori korlátozás helyett az önkorlátozást javasolták a kormányzatnak. 10 Egy másik kormányzati dokumentum írói La France dans la société de l information (1999) hasonló szellemben fogalmazták meg a szabályozást, az államok szuverenitását, az e szuverenitás határait és a világháló határtalanságát érintõ politikai és jogi dilemmákat: Az internet kollektív alkotás, mindig befejezetlen, változó szabályainak gyakran csak akkor van értelmük, ha azokat az egész világon alkalmazzák. Ha az államok nem akarnak lemondani hivatásukról és felelõsségükrõl, akkor meg kell találniuk az internet magánés közösségi, technikai és üzleti szereplõivel a dialógus új módozatait. 11 Úgy tûnik azonban, hogy az államok még nem találták meg, s nem is nagyon keresik ezeket az új módozatokat. A politikai gyakorlat és a törvényhozási kezdeményezések sokszor ellentmondanak azoknak az emelkedett stílusban megfogalmazott nagyszabású hivatalos utópiáknak, amelyeket az egyes kormányzatok az információs vagy kommunikációs társadalom jövõjérõl fogalmaznak meg. Mielõtt részletesen elemeznék néhány olyan törvényt, továbbá nemzetközi és kormányzati kezdeményezést, amely a világhálón zajló kommunikáció és e kommunikáció tartalmainak a szabályozását tûzte célul, elõzetesen rá kell mutatni arra, hogy e kísérletek haszontalannak és eredménytelennek bizonyultak, mert nem tudták elérni kitûzött céljaikat, ráadásul emberi jogokat és alapvetõ szabadságokat sértettek. Hatásuk sokkal inkább abban mutatkozott meg, hogy felbosszantották és mozgósították a világhálót használó-létrehozó személyek és szervezetek sokaságát, akik ezután különbözõ alkotmánybírósági és legfelsõbb bírósági döntések nyomán sikeresen szerezték vissza az új törvények által korlátozott vagy kétségbevont jogaikat. Úgy tûnik, hogy az alkotmánybírák a törvényhozókkal ellentétben nem tekintik a világhálót alkotmánymentes övezetnek. 12 Számos esetben hosszú és fáradságos jogi procedúrákra sem volt szükség, mert ezek nélkül is megbuktak a világhálót használó-létrehozó személyek ellenállásán. A világhálót szabályozni kívánó 9 Az utóbbi években az Európa Tanács a személyes adatok védelmérõl számos ajánlást fogalmazott meg. Így például a Recommendation No R (99) 5 rámutat a személyes adatok folyamatos gépi gyûjtésének és rögzítésének veszélyeire és törvénytelenségére, s arra ösztönzi a használókat, hogy személyes adataikat leghatásosabban anonimitásuk megõrzésével, leveleik titkosításával, illetve a felelõtlen szolgáltatók bojkottálásával védhetik meg (lásd például Council of Europe, Recommendation No R (99) 5 of the Committee of Ministers to Member States for the Protection of Privacy on the Internet, február 23.; Council of Europe, Convention for the Protection of Individuals with Regard to Automatic Processing of Personal Data [ETS No 108] Strasbourg, január 28.). S ugyanígy a tervezet nem tesz világos különbséget a computer-related és a computer-mediated crime között; az elõbbi kategória alá sorol olyan cselekményeket, amelyek a földi térben történnek. Így nem csoda, hogy a tervezetben a számítógép-kultúra mint valami posztmodern infernó jelenik meg (lásd ehhez MacKinnon 1997: ). 10 Internet, Enjeux juridique: Rapport au ministre délégué à la Poste aux Télécommunications et à l Espace et au ministre de la Culture, Présidée par Isabelle Falque-Pierrotin márc. 16. jún. 16., La France dans la société de l information. Paris, American Civil Liberties Union v. Reno 117 S. Ct (1997); American Library Association v. Pataki 969 F. Supp. 160 (S.D.N.Y. 1997). 208 replika

9 törvények feletti viták során gyakran vádolták az amerikai, a német, az angol törvényhozókat vagy a brüsszeli bizottság tagjait azzal, hogy nem ismerik a globális rendszer mûködésének alapelveit, és nem értik a világháló valódi problémáit. Ez persze nem teljesen alaptalan feltételezés. (Igaz, a legfontosabb kérdésekben hogyan változtatja meg a világháló a társadalmi kommunikáció hagyományos formáit és normáit, átalakítja-e a kommunikáció köz- és személyes tereit, miként hozza létre a tudás változatos alakzatait, milyen hatása van az írásra és általában a nyelvre, s mindezeknek milyen társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális következményei lehetnek a jövõ társadalmában? mindannyian tudatlanok vagyunk.) Patrick Leahy, Vermont demokratapárti szenátora a Communications Decency Act (1996) szenátusi vitája során maga is utalt arra, hogy a száz szenátor közül eleddig csupán hatan használták az internetet. 13 Ezért fogalmazott találóan Louis Rossetto, a Wired szerkesztõje az említett törvény elleni tiltakozó felhívásában: A törvény olyan, mint amikor írástudatlanok mondják meg nekünk, hogy mit olvassunk. A Kapitóliumban a politikusok kisebbsége rendelkezik csak lel, s a kongresszus sincs teljesen rákapcsolva az internetre. 14 Az emberi jogok szûkítése mellett ugyancsak a hozzáértés hiánya miatt bírálják adatvédelmi, informatikai és biztonsági szakemberek az Európa Tanács Convention on Cyber-crime (2001) tervezetét. A tervezet ugyanis akadályokat állít azon technikák és szoftverek alkalmazása és fejlesztése elé, amelyek éppen a számítógépek és a számítógép-hálózatok biztonságát, az adatok védelmét, az adatforgalom hitelességét és az üzleti tranzakciók megbízhatóságát kívánják szolgálni külsõ, illetéktelen behatolókkal szemben. Ráadásul a tervezet az ügyfelek tranzakcióinak és adatforgalmának folyamatos rögzítésére és archiválására kötelezi az internetszolgáltatókat (ISP); a totális ellenõrzés következtében létrejövõ, a magánszemélyek, szervezetek és vállalkozások tevékenységének 13 Bõvebben Statement of Senator Leahy On Introduction of The Child Protection, User Empowerment, and Free. Expression In Interactive Media Study Bill,1995. április / html és The Role of DOJ and Internet Protest, december 14. press/199512/ html. 14 Rossetto felhívásának lelõhelye: Természetesen Leahy és Rosetto kijelentései az 1995-ös állapotra vonatkoznak. A magyar Országgyûlés informatikai helyzetét és a képviselõk tájékozottságát jól jellemzi Zuschlag János szocialista képviselõ önálló határozati javaslatának fogadtatása. A képviselõ azt kérte az Országgyûléstõl, az utasítsa hivatalát arra, hogy mindennemû, a képviselõi munkához kapcsolódó információt digitalizáljon, számítógépes programokkal olvasható, feldolgozható formátumban is tegye hozzáférhetõvé a képviselõk számára, a papírdokumentumokkal azonos idõben. Jóllehet a képviselõk rokonszenveztek Zuschlag javaslatával, mégis futurisztikus és elhamarkodott elképzelésnek igyekeztek azt beállítani. A képviselõ javaslata meglehetõsen visszafogottnak tûnik annak ismeretében, hogy az Európa Parlament és a nyugat-európai országok parlamentjeinek dokumentumai szabadon hozzáférhetõk az interneten. A törvényhozó és a kormányzati munka átláthatóságának megteremtését a nyugat-európai kormányok kiemelt feladatként kezelik. Lásd például a francia Service d information du Gouvernement (SIG) az angol White Paper on Modernizing Government, March 1999, és a European Governments on-line index_en.html. Mindenesetre ez az elvetélt javaslat is pontosan mutatja, hogy milyen mély kulturális, tudásbeli és technikai szakadék húzódik a világháló magyar használói és a világháló használatáról majd törvényeket alkotni kívánó magyar Országgyûlés között (Origo, Hírek, február 5., hétfõ, 15.57). replika 209

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

Mit is jelent és miért külön szabályozási kérdés a hálózatsemlegesség?

Mit is jelent és miért külön szabályozási kérdés a hálózatsemlegesség? Mit is jelent és miért külön szabályozási kérdés a hálózatsemlegesség? Gálik Mihály egyetemi tanár SZAMM, 2011. április 21. A hálózat-semlegesség fogalma és szabályozásának igénye A hálózat-semlegesség

Részletesebben

Technológia-semlegesség a szabályozásban

Technológia-semlegesség a szabályozásban 16. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szeminárium és Kiállítás 2008. október 15-17. Zalakaros Technológia-semlegesség a szabályozásban Nagy Péter nagy.peter@hte.hu Szabályozás korai szakasza Technológia

Részletesebben

5. FEJEZET. Tar Gábor: Az Európai Unió jogforrásai és dokumentumai

5. FEJEZET. Tar Gábor: Az Európai Unió jogforrásai és dokumentumai 5. FEJEZET Tar Gábor: Az Európai Unió jogforrásai és dokumentumai Az Európai Uniót vizsgáló, illetve valamilyen formában érintő szakdolgozatok esetében elengedhetetlen az elsődleges források, azaz az Európai

Részletesebben

IP alapú távközlés. Virtuális magánhálózatok (VPN)

IP alapú távközlés. Virtuális magánhálózatok (VPN) IP alapú távközlés Virtuális magánhálózatok (VPN) Jellemzők Virtual Private Network VPN Publikus hálózatokon is használható Több telephelyes cégek hálózatai biztonságosan összeköthetők Olcsóbb megoldás,

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének

Részletesebben

Etnopolitika Franciaországban

Etnopolitika Franciaországban DEMÉNY GYÖNGYVÉR Etnopolitika Franciaországban Franciaországban több etnikai kisebbség él, melyek egy része őshonos, mint például a korzikaiak, bretonok, okszitánok, baszkok, katalánok, másik részük bevándorló.

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

Elektronikus hitelesítés a gyakorlatban

Elektronikus hitelesítés a gyakorlatban Elektronikus hitelesítés a gyakorlatban Tapasztó Balázs Vezető termékmenedzser Matáv Üzleti Szolgáltatások Üzletág 2005. április 1. 1 Elektronikus hitelesítés a gyakorlatban 1. Az elektronikus aláírás

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

ECDL Információ és kommunikáció

ECDL Információ és kommunikáció 1. rész: Információ 7.1 Az internet 7.1.1 Fogalmak és szakkifejezések 7.1.2 Biztonsági megfontolások 7.1.3 Első lépések a webböngésző használatában 7.1.4 A beállítások elévégzése 7.1.1.1 Az internet és

Részletesebben

Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében

Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében Önkormányzati döntéshozók az e-önkormányzatban Konferencia Miskolc - 2004. február 25. Laky Csaba Ügyvezetõ www.municipium.hu

Részletesebben

IT BIZTONSÁGTECHNIKA. Tanúsítványok. Nagy-Löki Balázs MCP, MCSA, MCSE, MCTS, MCITP. Készítette:

IT BIZTONSÁGTECHNIKA. Tanúsítványok. Nagy-Löki Balázs MCP, MCSA, MCSE, MCTS, MCITP. Készítette: IT BIZTONSÁGTECHNIKA Tanúsítványok Készítette: Nagy-Löki Balázs MCP, MCSA, MCSE, MCTS, MCITP Tartalom Tanúsítvány fogalma:...3 Kategóriák:...3 X.509-es szabvány:...3 X.509 V3 tanúsítvány felépítése:...3

Részletesebben

Publikációs lista. Gódor Győző. 2008. július 14. Cikk szerkesztett könyvben... 2. Külföldön megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk...

Publikációs lista. Gódor Győző. 2008. július 14. Cikk szerkesztett könyvben... 2. Külföldön megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk... Publikációs lista Gódor Győző 2008. július 14. Cikk szerkesztett könyvben... 2 Külföldön megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk... 2 Nemzetközi konferencia-kiadványban megjelent idegen nyelvű előadások...

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Általános Szerződési Feltételek Az Általános szerződési feltételek és a honlapunk nyelvezete magyar. Az eladó/szolgáltató Zlatár PR Kft Székhely: 1097 Budapest, Vaskapu utca 17. Levélcím, telephely: 1097

Részletesebben

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem és elektronikus kereskedelem Az elektronikus üzlet (e-business) kezdetei a múlt század 80-as éveihez vezetnek vissza, ám jelentős előretörésének az utóbbi 10 évben vagyunk szemtanúi. Az elektronikus üzlet

Részletesebben

HATÁROZAT. megállapította, hogy a fenti piacokon a következő három elkülönült piac azonosítható:

HATÁROZAT. megállapította, hogy a fenti piacokon a következő három elkülönült piac azonosítható: Ügyiratszám: SK/32197-11/2015. Tárgy: Piacmeghatározás, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása és kötelezettségek előírása (3/2003., 5/2003. piacok) Ügyintéző: Függelékek: Baracsi

Részletesebben

Titokkezelés * replika 41 42 (2000. november): 91 97 91

Titokkezelés * replika 41 42 (2000. november): 91 97 91 Titokkezelés * Alább rövid szemelvényeket és adatsorokat közlünk egy az amerikai kongresszus által megrendelt, vaskos tanulmányból (Secrecy: Report of the Commission on Protecting and Reducing Government

Részletesebben

1. számú melléklet. Etikai Kódex. 1. Az el fizet személyes adatai

1. számú melléklet. Etikai Kódex. 1. Az el fizet személyes adatai 1. számú melléklet Etikai Kódex 1. Az el fizet személyes adatai Amennyiben az el fizet személyes adatai (bejelentkezési azonosító, jelszó) nem a szolgáltató hibájából kerülnek illetéktelen személyhez,

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

E mail titkosítás az üzleti életben ma már követelmény! Ön szerint ki tudja elolvasni bizalmas email leveleinket?

E mail titkosítás az üzleti életben ma már követelmény! Ön szerint ki tudja elolvasni bizalmas email leveleinket? E mail titkosítás az üzleti életben ma már követelmény! Ön szerint ki tudja elolvasni bizalmas email leveleinket? Egy email szövegében elhelyezet információ annyira biztonságos, mintha ugyanazt az információt

Részletesebben

Ú J B E L É PŐK RÉSZÉRE NYÚJTOTT

Ú J B E L É PŐK RÉSZÉRE NYÚJTOTT Informatikai Igazgatóság: Ú J B E L É PŐK RÉSZÉRE NYÚJTOTT I N F O R M A T I K A S Z O L G Á L T A T Á S O K Az Igazgatóság felelős az informatikai szolgáltatások biztosításáért, kiemelten a központi gazdálkodási

Részletesebben

ADATVÉDELEMI SZABÁLYZAT

ADATVÉDELEMI SZABÁLYZAT ADATVÉDELEMI SZABÁLYZAT I./ A Szabályzat célja A jelen Szabályzat célja, hogy rögzítse a COOL EDGE Media Korlátolt Felelősségű Társaság (1082 Budapest, Leonardo da Vinci utca 46. 2. em. 16.; Cg. 01-09-175457;

Részletesebben

Változunk és változtatunk: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerepe a gyermekvédelemben

Változunk és változtatunk: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerepe a gyermekvédelemben Változunk és változtatunk: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerepe a gyermekvédelemben Szalai Annamária elnök 2010. 09. 21. A 15-24 éves korosztály 84 százaléka rendszeresen internetezik Internetezési

Részletesebben

Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára

Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára António Felizardo Hungaro DigiTel Kft. 2015. okt. 8. Igény Kapacitás - Adatforgalom Alkalmazások Felhasználó Hálózat Egyik a másikat gerjeszti,

Részletesebben

Ellenőrző mechanizmus. Az Európa Tanács Emberkereskedelem. Elleni Fellépéséről szóló Egyezménye

Ellenőrző mechanizmus. Az Európa Tanács Emberkereskedelem. Elleni Fellépéséről szóló Egyezménye Ellenőrző mechanizmus Az Európa Tanács Emberkereskedelem Elleni Fellépéséről szóló Egyezménye Mik az Egyezmény céljai? Az Európa Tanács Egyezménye az Emberkereskedelem Elleni Fellépésről 2008. február

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

Irodalomjegyzék. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (angolul) elérhető: http://www.un.org/en/documents/udhr/ a letöltés napja: {2009.11.30.

Irodalomjegyzék. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (angolul) elérhető: http://www.un.org/en/documents/udhr/ a letöltés napja: {2009.11.30. Irodalomjegyzék ENSZ (hivatalos) dokumentumok Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (angolul) elérhető: http://www.un.org/en/documents/udhr/ a letöltés napja: {2009.11.30.} Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya

Részletesebben

Adatvédelmi Nyilatkozat TársasTér (http://www.tarsaster.hu) weboldal

Adatvédelmi Nyilatkozat TársasTér (http://www.tarsaster.hu) weboldal Adatvédelmi Nyilatkozat TársasTér (http://www.tarsaster.hu) weboldal A jelen adatvédelmi nyilatkozat a szolgáltató (a továbbiakban: üzemeltető) által üzemeltetett, http://www.tarsaster.hu oldalon elérhető

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

A javaslatról általában

A javaslatról általában A TASZ VÉLEMÉNYE A 2013. ÉVI... TÖRVÉNY A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ 2013. ÉVI XXXVI. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ T/11200. TÖRVÉNYJAVASLAT 2. -ÁRÓL 2013. május 18-án dr. Cser-Palkovics András, Gulyás

Részletesebben

NEMZETKÖZI MOZGALOM AZ INTERNET SZABADSÁGÁÉRT

NEMZETKÖZI MOZGALOM AZ INTERNET SZABADSÁGÁÉRT NEMZETKÖZI MOZGALOM AZ INTERNET SZABADSÁGÁÉRT BEMUTATKOZÁS A Global Internet Liberty Campaign 1 (GILC), azaz Nemzetközi Mozgalom az Internet Szabadságáért nevû szervezetet 1996 júniusában alapították kormányzatoktól

Részletesebben

Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar. Tóth Béla 2015.

Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar. Tóth Béla 2015. Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Tóth Béla 2015. Név: Tóth Béla Tanulmányok: 2010 - Óbudai Egyetem / NIK Informatikai Biztonság szak Mérnök Diploma Főállásban: Pénzügyi szektor IT Infrastruktúra

Részletesebben

Információbiztonság az egészségügyben

Információbiztonság az egészségügyben Információbiztonság az egészségügyben Ködmön József dr., Csajbók Zoltán Ernő dr. Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar Egészségügyi Informatikai Tanszék, Nyíregyháza Az orvos, az ápoló és a többi gyógyítással

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29.

KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29. KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29. Hillary Clinton az internetről Az internet a világ új idegrendszereként értelmezhető, ahol minden felhasználónak joga van az információ szabad keresésére,

Részletesebben

Informatikai adatvédelem a. Dr. Kőrös Zsolt ügyvezető igazgató

Informatikai adatvédelem a. Dr. Kőrös Zsolt ügyvezető igazgató Informatikai adatvédelem a gyakorlatban Dr. Kőrös Zsolt ügyvezető igazgató Az informatika térhódításának következményei Megnőtt az informatikától való függőség Az informatikai kockázat üzleti kockázattá

Részletesebben

Kyäni internetes adatkezelési irányelvek

Kyäni internetes adatkezelési irányelvek Kyäni Internet Privacy Policy-10.10-HU-EU Kyäni internetes adatkezelési irányelvek A Kyäni, Inc. és annak kapcsolt vállalkozásai (együttesen a Kyäni), valamint ezek leányvállalatai elkötelezettek a Disztribútorok

Részletesebben

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Infokommunikációs Jogi Tanszék W e s s e l é n y i - s o r o z a t Írta: Dr. Hegedűs Bulcsú Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből

Részletesebben

Biztosításközvetítés elektronikus felületen

Biztosításközvetítés elektronikus felületen Biztosításközvetítés elektronikus felületen Az MNB 5/2015. (V.5.). számú ajánlásának átültetése a gyakorlatba Elméleti és gyakorlati kihívások Sebestyén László vezérigazgató (Netrisk.hu Zrt.) online szekció

Részletesebben

GKIeNET T-Home T-Mobile

GKIeNET T-Home T-Mobile GKIeNET T-Home T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés 1/3 Gyorsjelentés az Fókuszban a mobil eszközök és szolgáltatások kutatási anyagból 2009. szeptember 2009 GKIeNET Internetkutató és

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév INTERNET A hatvanas években katonai megrendelésre hozták létre: ARPAnet @ (ARPA= Advanced Research Agency) A rendszer alapelve: minden gép kapcsolatot teremthet egy másik géppel az összekötő vezetékrendszer

Részletesebben

Elektronikus rendszerek a közigazgatásban elektronikus aláírás és archiválás elméletben

Elektronikus rendszerek a közigazgatásban elektronikus aláírás és archiválás elméletben Copyright 2011 FUJITSU LIMITED Elektronikus rendszerek a közigazgatásban elektronikus aláírás és archiválás elméletben Előadó: Erdősi Péter Máté, CISA elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási

Részletesebben

EDRS Magyarország II. hozzájárulás tervezete 2010. április. 30. Európai Duna Régió Stratégia EDRS Horizontális szempont 2

EDRS Magyarország II. hozzájárulás tervezete 2010. április. 30. Európai Duna Régió Stratégia EDRS Horizontális szempont 2 Európai Duna Régió Stratégia EDRS Horizontális szempont 2 A program megnevezése Klímaváltozás társadalmi-gazdasági és környezeti következményeinek mérséklése 7. A klímaváltozás hatásainak mérséklése a

Részletesebben

Technológiák 2009. JÚNIUS 9. GULYÁS GÁBOR GYÖRGY (GULYASG@HIT.BME.HU)

Technológiák 2009. JÚNIUS 9. GULYÁS GÁBOR GYÖRGY (GULYASG@HIT.BME.HU) Privátszférát i á á Erősítő ő í ő Technológiák 2009. JÚNIUS 9. GULYÁS GÁBOR GYÖRGY (GULYASG@HIT.BME.HU) Bevezető Bevezető Angolul is PET: Privacy Enhancing Technologies Adatvédelem: A személyes adatok

Részletesebben

ADATVÉDELMI NYILATKOZAT

ADATVÉDELMI NYILATKOZAT ADATVÉDELMI NYILATKOZAT 1. AZ ADATKEZELŐ A szolgáltató neve: Piroska Gyula Tréning Kft. A szolgáltató székhelye: 1139 Budapest, Lomb u. 31/B. A szolgáltató elérhetősége, az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra

Részletesebben

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése

Részletesebben

Biztonság a glite-ban

Biztonság a glite-ban Biztonság a glite-ban www.eu-egee.org INFSO-RI-222667 Mi a Grid biztonság? A Grid probléma lehetővé tenni koordinált erőforrás megosztást és probléma megoldást dinamikus több szervezeti egységből álló

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

History. Barcelona 11 June 2013 HLASA 1

History. Barcelona 11 June 2013 HLASA 1 History 1893 National Ornithological Centre (Ottó Herman) New ways of breeding and use of laboratory animals (Dr.Kállai László A laboratoriumiállat-tenyésztés és felhasználás új útjai. In: A biológia aktuális

Részletesebben

Adatvédelmi nyilatkozat

Adatvédelmi nyilatkozat Adatvédelmi nyilatkozat A személyes adatok védelme az interneten különösen fontos jelentőséggel bír a jövőbeni internetes szerződéskötések, egy valódi internet-gazdaság kialakítása szempontjából. A www.zpr.hu

Részletesebben

Könyvtárak szövetségben! Magyar Zsuzsanna MTA SZTAKI ITAK 2011.04.29

Könyvtárak szövetségben! Magyar Zsuzsanna MTA SZTAKI ITAK 2011.04.29 Könyvtárak szövetségben! Magyar Zsuzsanna MTA SZTAKI ITAK 2011.04.29 "Piackutatók szerint 2015-re Magyarországon több okostelefont adnak majd el, mint hagyományos készüléket. Még megdöbbentőbb azonban

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

Történet John Little (1970) (Management Science cikk)

Történet John Little (1970) (Management Science cikk) Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológia Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Vezetői információs rendszerek Döntéstámogató rendszerek (Decision Support Systems) Döntések információn

Részletesebben

Szólásszabadság, média, internet

Szólásszabadság, média, internet VI. NYÁRI EGYETEM A KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL FEJLESZTÉSÉÉRT Szólásszabadság, média, internet Dr. Székely Iván OSA Archivum, BME szekelyi@ceu.hu 2009. július 25. [Tartalomjegyzék helyett] Szólásszabadság Rokonai

Részletesebben

A Z E L E K T R O N I K U S A L Á Í R Á S J O G I S Z A B Á L Y O Z Á S A.

A Z E L E K T R O N I K U S A L Á Í R Á S J O G I S Z A B Á L Y O Z Á S A. JOGI INFORMATIKA A Z E L E K T R O N I K U S A L Á Í R Á S J O G I S Z A B Á L Y O Z Á S A. A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

Vezetéknélküli technológia

Vezetéknélküli technológia Vezetéknélküli technológia WiFi (Wireless Fidelity) 802.11 szabványt IEEE definiálta protokollként, 1997 Az ISO/OSI modell 1-2 rétege A sebesség függ: helyszíni viszonyok, zavarok, a titkosítás ki/be kapcsolása

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Belépve a www.biztositasonline24.hu weboldalra Ön elfogadja az alábbi feltételeket akkor is, ha nem regisztrált felhasználója az oldalnak:

Belépve a www.biztositasonline24.hu weboldalra Ön elfogadja az alábbi feltételeket akkor is, ha nem regisztrált felhasználója az oldalnak: ADATVÉDELEM Felhasználói feltételek Belépve a www.biztositasonline24.hu weboldalra Ön elfogadja az alábbi feltételeket akkor is, ha nem regisztrált felhasználója az oldalnak: tilos a biztositasonline24.hu

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

Az intézményi hálózathoz való hozzáférés szabályozása

Az intézményi hálózathoz való hozzáférés szabályozása Az intézményi hálózathoz való hozzáférés szabályozása Budai Károly karoly_budai@hu.ibm.com NETWORKSHOP 2004 - Széchenyi István Egyetem Gyor 2004. április 5. 2003 IBM Corporation Témakörök A jelenlegi helyzet,

Részletesebben

Számítástechnika nyugdíjasoknak. 2011. Február 16.

Számítástechnika nyugdíjasoknak. 2011. Február 16. Számítástechnika nyugdíjasoknak 2011. Február 16. A mai előadás témája Az internet Az Internet a hálózatok hálózata, avagy egy mindent és mindenkit összekötı világmérető informatikai szuper sztráda. Szerepe

Részletesebben

20 éve az informatikában

20 éve az informatikában Ki vagy? Felhasználók azonosítása elektronikus banki rendszerekben Gyimesi István, fejlesztési vezető, Cardinal Kft. Elektronikus bankolás Internet Banking/Mobil Banking/Ügyfélterminál alkalmazások három

Részletesebben

NEGYEDIK ÉRTÉKELÉSI KÖR. A parlamenti képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő korrupció megelőzése ÉRTÉKELŐ JELENTÉS MAGYARORSZÁG

NEGYEDIK ÉRTÉKELÉSI KÖR. A parlamenti képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő korrupció megelőzése ÉRTÉKELŐ JELENTÉS MAGYARORSZÁG 2015. március 27. Bizalmas Greco Eval IV Rep (2014) 10E N E G Y E D I K NEGYEDIK ÉRTÉKELÉSI KÖR A parlamenti képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő korrupció megelőzése ÉRTÉKELŐ JELENTÉS MAGYARORSZÁG

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Minerva project. Nemzeti Képviselők Csoportja (NRG) keretein belül. Közművelődés (közönség)

Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Minerva project. Nemzeti Képviselők Csoportja (NRG) keretein belül. Közművelődés (közönség) A múzeumok internetes megjelenési lehetőségei Múzeumok - tegnap Műgyűjtés, műélvezet Tudományos kutatás, gyűjtés Tudományos feldolgozás Raktározás Bemutatás Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Gyűjtés

Részletesebben

Elektronikus levelek. Az informatikai biztonság alapjai II.

Elektronikus levelek. Az informatikai biztonság alapjai II. Elektronikus levelek Az informatikai biztonság alapjai II. Készítette: Póserné Oláh Valéria poserne.valeria@nik.bmf.hu Miről lesz szó? Elektronikus levelek felépítése egyszerű szövegű levél felépítése

Részletesebben

SiteTalk Mobile Alkalmazás

SiteTalk Mobile Alkalmazás SiteTalk Mobile Alkalmazás Kérdések és Válaszok Mobile Dialer Symbian & Windows Version 1.2 Tárcsázó letöltésével kapcsolatos kérdések Támogatja a telefonomat a SiteTalk Mobile szolgáltatás? Mit tegyek,

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN. Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés

SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN. Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés MUNKAHELYI ADATVÉDELEM NÉHÁNY ALAPKÉRDÉS magánszféra vs. munkáltatói érdekek A munkáltató

Részletesebben

Szoftver, szabadalom, Európa

Szoftver, szabadalom, Európa Szoftver, szabadalom, Európa szerző: Karsai Róbert verziószám: 3 utolsó módosítás: 2003.05.29. webcím: http://magyar-irodalom.elte.hu/robert/szovegek/ e-mail: robert@magyar-irodalom.elte.hu Tartalomjegyzék

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Készült: 2011. szeptember 19. Utolsó módosítás dátuma: 2011. szeptember 19. Utolsó módosítás hatályos: 2011. szeptember 19. Általános Szerződési Feltételek (1) A ToolSiTE Informatikai és Szolgáltató Kft.

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

NAGY SÁV, NAGY VÉDELEM A KIBERBIZTONSÁG MODERN FAKTORAI. Keleti Arthur Kecskemét, 2014.10.08

NAGY SÁV, NAGY VÉDELEM A KIBERBIZTONSÁG MODERN FAKTORAI. Keleti Arthur Kecskemét, 2014.10.08 NAGY SÁV, NAGY VÉDELEM A KIBERBIZTONSÁG MODERN FAKTORAI Keleti Arthur Kecskemét, 2014.10.08 TEMPÓ SÁVSZÉLESSÉG KOMPLEXITÁS 2 Kép forrás: Internet, http:// www.fbi.gov 3 A KÍNAIAK JOBBAN CSINÁLJÁK 4 HOVA

Részletesebben

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft.

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft. E-Business Symposium - 2008.04.08 Az értékek mértéke A magyarországi e-kereskedelem számokban Kis Gergely 2008 GKIeNET Kft. Az internet hozzáférés alakulása 2001-2007 (%) A 14 évesnél idısebb lakosság

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Hardverkarbantartás. szerviz 3% 13% Számítógépes hardver 18%

Hardverkarbantartás. szerviz 3% 13% Számítógépes hardver 18% Trendek az informatikai fejlesztések területén Sasvári Péter Bevezetés Az informatika az információ rendszeres és automatikus elsősorban számítógépek segítségével történő feldolgozásával és továbbításával

Részletesebben

NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 BETEKINTÉS A GYEREKEK INTERNETES SZOKÁSAIBA

NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 BETEKINTÉS A GYEREKEK INTERNETES SZOKÁSAIBA NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 BETEKINTÉS A GYEREKEK INTERNETES SZOKÁSAIBA 1 NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 24 ORSZÁG Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, India, Olaszország,

Részletesebben

Informatika 9. évf. Webböngésző. Internet és kommunikáció II.

Informatika 9. évf. Webböngésző. Internet és kommunikáció II. Informatika 9. évf. Internet és kommunikáció II. 2013. december 9. Készítette: Gráf Tímea Webböngésző Cookie: süti. A felhasználóról szóló információ, amit egy webszerver helyez el a felhasználó számítógépén.

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

A CYBER interdependencia gyakorlatok nemzetközi és hazai tapasztalatai

A CYBER interdependencia gyakorlatok nemzetközi és hazai tapasztalatai Puskás Tivadar Közalapítvány Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ, CERT-Hungary A CYBER interdependencia gyakorlatok nemzetközi és hazai tapasztalatai Szekeres Balázs 2011. 1 Tartalom Miért is kell a gyakorlat?

Részletesebben

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság?

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Dr. Czakó Erzsébet BKÁE Vállalatgazdaságtan tanszék Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Az Új Gazdaság (New Economy) elnevezést az idei évtől szinte közhelyként használja a nemzetközi gazdasági szaksajtó,

Részletesebben

TANÚSÍTVÁNY. tanúsítja, hogy a. Giesecke & Devrient GmbH, Germany által előállított és forgalmazott

TANÚSÍTVÁNY. tanúsítja, hogy a. Giesecke & Devrient GmbH, Germany által előállított és forgalmazott TANÚSÍTVÁNY A HUNGUARD Számítástechnikai-, informatikai kutató-fejlesztő és általános szolgáltató Kft. a 15/2001.(VIII. 27.) MeHVM rendelet alapján, mint a Magyar Köztársaság Informatikai és Hírközlési

Részletesebben

Elemzés a médiaszabályozó hatóságok munkájáról, valamint a nemzetközi audiovizuális szabályozás irányairól 2008. március

Elemzés a médiaszabályozó hatóságok munkájáról, valamint a nemzetközi audiovizuális szabályozás irányairól 2008. március Készült az ORTT Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézete megbízásából Elemzés a médiaszabályozó hatóságok munkájáról, valamint a nemzetközi audiovizuális szabályozás irányairól 2008. március Készítette:

Részletesebben

Tudjuk-e védeni dokumentumainkat az e-irodában?

Tudjuk-e védeni dokumentumainkat az e-irodában? CMC Minősítő vizsga Tudjuk-e védeni dokumentumainkat az e-irodában? 2004.02.10. Miről lesz szó? Mitvédjünk? Hogyan védjük a papírokat? Digitális dokumentumokvédelme A leggyengébb láncszem Védelem korlátai

Részletesebben

SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC

SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC 2008.06.25. SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC Daróczi Klára iparjogvédelmi osztályvezető 1./ 1901/2006/EK rendelet a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerekről - a

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

Részletesebben

Biztonságos internetet na de hogyan?

Biztonságos internetet na de hogyan? Helyünk a világban Ságvári Bence Biztonságos internetet na de hogyan? Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra konferencia, 2012.09.26., MTA Helyezzük el magunkat Európa térképén Egy vagy több kockázatos

Részletesebben