A gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés jogi szabályozásának és finanszírozási rendszerének változásai.

Átírás

1 A gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés jogi szabályozásának és finanszírozási rendszerének változásai. Hága László Tóth László január 10.

2 A rendszer átalakítása Alapelv: növelni a képzők hajlandóságát Támogatni azokat a vállalkozókat, akik részt vesznek a képzésben Akik nem foglalkoznak tanulóképzéssel, járuljanak hozzá a képzés költségeihez Változások (2011. évi CLV. tv. Szakk.hozzjárulásról.): - a normatív elszámolás miatt csökken az adminisztráció - egyszerűsödik az elszámolás folyamata - csökken az előfinanszírozás mértéke - megszűnnek a tételes elszámolásnál tapasztalt szélsőségek

3 A rendszer átalakítása II. Változások (2011. évi CLXXXVII.szakképzési. tv.): - egyértelműbb megfogalmazások, pontosítások - csökken a tanuló és a gazdálkodó jogai és kötelezettségei közötti aránytalanság - növekszik a tanulóknak a gazdálkodó szervezeteknél eltöltött gyakorlati ideje (5-600 óra átlagosan) - emelkedik a végzettek tudásszintje, ami munkavállalóként magasabb teljesítményt eredményez -FOGLALKOZÁSI NAPLÓ ( Sz.tv. 41. )

4 41. (1) A gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni. (2) A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket tantárgyanként, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését. (3) A foglalkozási naplót a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezet a foglalkozási naplót nem tudja bemutatni, a szakképző iskola értesíti a gazdasági kamarát, amely az értesítés alapján - a 60. -ban meghatározottak szerint - soron kívül ellenőrzi a gyakorlati képzést folytató szervezetnél a foglalkozási napló vezetésére vonatkozó előírások betartását. (4) Azzal a gyakorlati képzést folytató szervezettel szemben, aki a foglalkozási napló vezetését a területileg illetékes gazdasági kamara felszólítása ellenére ismételten elmulasztja, a területileg illetékes gazdasági kamara - a 61. -ban foglaltak szerint - bírságot szab ki. (5) Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezet a foglalkozási napló vezetését a bírság kiszabását követően ismételten elmulasztja, a területileg illetékes gazdasági kamara a gyakorlati képzést folytató szervezetet három évre eltiltja a gyakorlati képzés folytatásától.

5 Tanulószerződés I. Bemeneti feltétel: eredményes szintvizsga megléte Megkötés: változatlanul, a Kamara jegyzi ellen Megszűnik: utána lesz érvényes - ha a tanuló sikeres komplex szakmai vizsgát tett, a szakmai bizonyítvány kiállításának napján - a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló szabályozott esetekben történő megszűnésének napján, amennyiben a tanuló 30 napon belül más szakképző iskolában nem folytatja tanulmányait

6 Tanulószerződés II. - a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnésének napján - gyakorlati képzést szervező eltiltásával - közös megegyezéssel - rendes felmondás esetén a felmondás közlésétől számított 15. napon - rendkívüli felmondással (azonnal) A felmondást írásban kell közölni Kamara Szakképző iskola

7 Képzési idő Képzési idő: 7 óra, nagykorú tanuló esetében 8 óra Arányosan csökkenteni kell a képzési időt abban az esetben, ha a munkavállalót is rövidebb időben foglalkoztatják 4,5 óra munka után 30 perc egybefüggő szünetet kell biztosítani a tanuló részére

8 Hiányzások A gazdálkodónak a foglalkozási naplóba be kell jegyezni Ha az összes óraszám 20%-át meghaladja ÉVISMÉTLÉS Ha nincs igazolatlan mulasztása, és pótolja a hiányzásokat (az előírt gyakorlati tevékenységet), akkor mentesíthető az évismétlés alól gyakorlati képzést folytató javaslatára A gazdálkodónak értesíteni kell az iskolát (1.; 10.; 30. és 50. óra után)

9 Juttatások I. Ösztöndíj - tanulószerződés A szakképzetlen minimálbér ( Ft) 15 %-a az SZVK-ban meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányának figyelembe vételével A következők szerint: gyakorlati képzési idő eléri a 80%-ot a 70%-ot a 60%-ot 1,3 szeres szorzó 1,2 szeres szorzó 1,1 szeres szorzó 50 % esetén a minimálbér 15 %-a a 40%-ot a 30%-ot a 20%-ot 0,9 szeres szorzó 0,8 szeres szorzó 0,7 szeres szorzó

10 Ösztöndíj Juttatások II. Eredményesen teljesített félév után emelni kell a tanuló tanulmányi előmenetelének figyelembe vételével Elégtelen tanulmányi eredmény miatti évismétlés esetén fele pénzbeli juttatás (előző félévhez viszonyítva) Csak BANKI átutalással lehet teljesíteni Egész hónapra megilleti a tanulót, igazolatlan mulasztás esetén arányosan csökkenteni!!! Ha hónap közben szűnik meg a tanulószerződés, akkor is arányosítani kell

11 Ösztöndíj Juttatások III. A pénzbeli juttatás megilleti a tanulót a szorgalmi időszakot követő időtartamra is (július és augusztus) A betegszabadság időtartamára a pénzbeli juttatásának 70%-a illeti meg A pénzbeli juttatást utólag, a Munka Törvénykönyve szabályai szerint kell kifizetni a tanuló részére Egyéb juttatások - 4/2002 (II.26.) OM rendelet Kedvezményes étkeztetés Útiköltség-térités Munkaruha, védőeszközök, tisztálkodási eszközök

12 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól A díjazás 2. (1) Ha tanulószerződéssel nem rendelkező tanulóval létesít a szakképző iskola tanulói jogviszonyt, akkor a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára a tanulónak díjazást kell fizetni. A kedvezményes étkeztetés 3. (1) A tanuló részére a gyakorlati képzési napokon egyszeri kedvezményes étkezést vagy étkezési költségeihez természetbeni hozzájárulást kell biztosítani. (4) Ha a gyakorlati képzést szervező a tanuló részére természetbeni hozzájárulást (étkezési utalvány, jegy stb.) biztosít, annak értéke nem lehet kevesebb a dolgozóknak juttatott étkezési hozzájárulás - a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvényben meghatározott - adómentes összegénél. Az útiköltség-térítés Egyéb juttatások 5. (1) A tanuló számára az alapvető higiénés feltételeket a gyakorlati képzést szervező biztosítja. tisztálkodási eszköz (szappan, kéztisztító krém), továbbá ugyanolyan munkaruha, egyéni védőeszköz, védőital illeti meg, mint a vele azonos munkahelyen, illetőleg munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót, közalkalmazottat, köztisztviselőt.

13 ELSZÁMOLÁS

14 A kötelezettek köre I. Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a belföldi székhelyű a) gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot, a felsőoktatási intézmény által alapított társaságot, valamint az olyan társaságot, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett, b) szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet, c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - kivéve a víziközmű-társulatot -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, e) közjegyzői iroda, f) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, g) egyéni cég.

15 A kötelezettek köre II. Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik. Az EVA adóalany az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét. Az átalányadózó hozzájárulásra kötelezettnek elszámolási és bevallási kötelezettsége nincs, a szakképzési hozzájárulást az átalányadó megfizetésével teljesíti.

16 Nem köteles szakképzési hozzájárulást fizetni I. a) a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, b) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 3. f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik - az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adóalap után, c) az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját,

17 Nem köteles szakképzési hozzájárulást fizetni II. d) az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda tevékenységében a személyesen közreműködő tag a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, valamint e) a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után.

18 A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. szociális hozzájárulási adóalap: Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés a)-c) és h) pontjában meghatározott adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, a 455. (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott adóalap, valamint a 457. (1) bekezdésében meghatározott adóalap. A 457. (1) bekezdés alkalmazása során e törvény szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azon jogi személyt, aki a 2. (5) bekezdése szerint szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett. A szakképzési hozzájárulás mértéke a szociális hozzájárulási adóalap 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).

19 A kötelezettség megállapítása A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a naptári évre állapítja meg. A szakképzési hozzájárulás kiszámításához a) a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában, b) az a) pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában,

20 A kötelezettség megállapítása c) a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztania.

21 Szakképzési hozzájárulás teljesítése I. A szakképzési hozzájárulás teljesíthető a) a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján vagy a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is szervezésével,

22 Szakképzési hozzájárulás teljesítése II. b) a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a hozzájárulásra kötelezett a felsőoktatásról szóló törvény 31. (1) bekezdése alapján együttműködési megállapodást kötött.

23 A bruttó kötelezettség csökkentése A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét a) évre vonatkozóan Ft/fő/év összegben meghatározott alap normatíva alapján, b) a évet követően a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alap normatíva alapján, az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel (a továbbiakban: csökkentő tétel) csökkentheti.

24 1 Egészségügy 0, Szociális szolgáltatások 0, Oktatás 0, Művészet, közműv, kommun 0, Gépészet 1, Elektrotechnika-elektronika 1, Informatika 0, Vegyipar 0, Építészet 1, Könnyűipar 1, Faipar 1, Nyomdaipar 0, Közlekedés 0, Környezetvédelem- vízgazd 0, Közgazdaság 0, Ügyvitel 1, Kereskedelem 1, Vendéglátás 1, Egyéb szolgáltatás 0, Mezőgazdaság 1, Élelmiszeripar 1,

25 A tanulószerződés alapján szervezett gyakorlati képzés szabályai I. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét kizárólag tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és a csökkentő tétel összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, az azt meghaladó részt az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. Az állami adóhatóság a visszatérítés tekintetében az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerint jár el. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.

26 A tanulószerződés alapján szervezett gyakorlati képzés szabályai II. Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a megkötött tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50%-át meghaladó mértékben vesz igénybe teljesítési megbízottat, akkor az adott tanulószerződéses tanulóra vonatkozóan nem érvényesíthet csökkentést. Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött tanulószerződést az abban foglalt határidő lejárta előtt jogellenesen felmondja, a tanulószerződés alapján e törvény szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét az Art. önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően a szerződés felmondását követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni.

27 Bevallás és befizetés A hozzájárulásra kötelezett az év hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, azzal, hogy a csökkentő tétel időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehető és a törvényi feltétel teljesülése esetén visszaigényelhető. Az előleg összegét havonta a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy visszaigényli azt. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év február 25. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

28 NAV nyomtatványok A bevallást minden hónapban a 1212 nyomtatványon kell benyújtani minden tárgyhónapot követő hó 12. napig A visszaigényléseket a 17-es számú átvezetési kérelmen kell beadni.

29 Átmeneti szabályok A hozzájárulási kötelezettség évre vonatkozó teljesítésénél, ideértve a bevallás alapján kimutatott visszatérítést is, a december 31-éig hatályos szabályokat kell alkalmazni. Bevallás febr. 25-éig gyakorlati képzést szervezők NSZFI, gyakorlati képzést nem szervezők NAV felé.

30 Vonatkozó jogszabályok évi CLXXXVII. törvény A szakképzésről évi CLV. törvény A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelete a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról

31 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!