A hormonális rendszer. Systema endocrinales

Átírás

1 A hormonális rendszer Systema endocrinales

2 Általános jellemzés Szabályozás: a központ irányító jeleinek hatására változások következnek be a célszervben és erről visszajelzést kap a központ. A szabályozási folyamat részei: 1. központ 2. szabályozott célszerv 3. visszacsatolás

3 Általános jellemzés A hormonális rendszerben az információ szállítása vegyi anyagokkal hormonokkal történik. A hormonok hatásmechanizmusa: Hormontermelő sejt Hormon Célsejt receptora Célsejt válasza

4 A hormonok általános jellemzői Sejtek, szövetek, belső elválasztású mirigyek termékei A szervezet anyagcseréjében képződő hatóanyagok Változatos felépítésű szerves vegyületek (pl. aminosav-származékok, peptidek, szteroidok) Kis mennyiségben hatásosak, nagy mennyiségben mérgek

5 A hormonok általános jellemzői Többségük nem fajspecifikus Hatásuk lassabban alakul ki, de tovább tart, mint az idegrendszeré.

6 A neuroendokrin rendszer Hipotalamusz A hipotalamo-hipofizeális rendszer Hipofízis Negatív visszacsatolás (feed back mechanizmus) Serkentő hormonok Belső elválasztású mirigyek Hormonok Sejtek

7 A neuroendokrin szabályozás hatásterületei Testfelépítés Testalak Testméret Nemi jellegek Viselkedés Szaporodás Vészhelyzetekre válaszadás Belső környezet állandóságának szabályozása

8 A hipotalamusz és a hipofízis közötti kapcsolat

9 A hipofízis elhelyezkedése

10 A hipofízis elhelyezkedése

11 A hipofízis elhelyezkedése

12 Az elülső lebeny (adenohipofizis) Garathám eredetű A serkentő hormonjai (releasing faktorok) a hipotalamusz kisméretű sejtjeiből származnak A hipotalamuszból a releasing faktorok a vér közvetítésével jutnak ide Serkentő trop stimuláló hormonokat termel

13 A hipotalamusz-hipofízis közötti kapcsolat

14 Az adenohipofízis hormonjai 1. Pajzsmirigyserkentő hormon tireoidea stimuláló TSH - glükoproteid Mellékvesekéreg-serkentő hormon adrenokortikotrop hormon ACTH- polipeptid Tüszőserkentő hormon folliculusstimuláló hormon FSH - glükoproteid Sárgatestserkentő hormon lutinizáló hormon LH- glükoproteid Tejelválasztást serkentő hormon prolaktin vagy luteotrop hormon LTH - polipeptid

15 Az adenohipofízis hormonjai

16 Az adenohipofízis hormonjai 2. Növekedési hormon szomatotrop hormon STH polipeptid Hatásai: - Az egész szervezetre általános hatású A májban és a szövetekben növekedési hormonok termelődését váltja ki Arányos hosszanti növekedés Fehérje- és cukorraktározás fokozása Zsírok lebontását serkenti Glükóz oxidációját gátolja > vércukorszint nő Fokozza a Ca felszívódását a vérből Csökkenti a vér aminosav szintjét

17 A növekedési hormon termelődési Fiatalkori hibái Csökkent termelődés > arányos törpeség (hipofizer törpe) Fokozott termelődés > óriás növés (gigantizmus) Felnőttkori Fokozott termelődés > csúcsi túlnövekedés (akromegália)

18 Akromegália

19 Hipofizer törpe

20 Gigantizmus

21 A hipotalamusz és a neurohipofízis közötti kapcsolat

22 A hátulsó lebeny (neurohipofízis) Idegszövet eredetű Hormonjai a hipotalamusz nagyméretű neuroszekretoros idegsejtjeiben termelődnek A hormonok neuronokon keresztül jutnak a hátulsó lebenybe és ott szabadulnak fel Oxitocin Méhösszehúzódás Tejürítés Vazopresszin Fokozza a nefronban a vízvisszaszívást Hiánya: fokozott vizeletürítés diabetes insipidus

23 Pajzsmirigy (glandula thyroidea) A pajzsporc előtt kötőszövetbe ágyazva tal. Szabályozása: a hipofízis TSH hormonja által Hormonjai: Trijód-tironin Tetrajód-tironin = tiroxin kalcitonin Fehérjékhez kötötten termelődnek és szállítódnak

24 A pajzsmirigy elhelyezkedése

25 A pajzsmirigy elhelyezkedése

26 A pajzsmirigy elhelyezkedése

27 A pajzsmirigy hátulról

28 A pajzsmirigy mirigyei

29 A pajzsmirigyműködés szabályozása

30 Pajzsmirigy hormonok hatásai Mitokondrium áteresztőképességének fokozódása Sejtoxidáció serkentése Alapanyagcsere fokozódása Serkenti a növekedést az STH termelődésén keresztül Szöveti differenciáció szabályozása Ca ++ anyagcsere szabályozása

31 A pajzsmirigy hormontermelésének rendellenességei 1. Hiperfunkció (hipertireózis) Változatlan mirigyállományal Megnagyobbodott mirigyállománnyal Golyva vagy strúma Tünetei a Basedow-kórra jellemzőek: Szívműködés fokozódása Alapanyagcsere fokozódása Sokat eszik, mégis fogy Ingerlékenység, túlzott élénkség Izzadékonyság Szemgolyó kidülledése

32 A golyva kialakulásának okai Jódhiány Mirigyelhalás A nem működő mirigyszövet helyét idővel benövi az egyre burjánzó kötőszövet Jellegzetesen megnagyobbodik a nyaki tájék

33 A pajzsmirigy hormontermelésének rendellenességei 2. Hipotireózis Fiatal korban Aránytalan törpeség Szellemi visszamaradottság kreténizmus Felnőttkorban Alapanyagcsere csökken Testhőmérséklet csökken Beszéd, mozgás, gondolkodás lassú Elszürkült érzelmi élet Étvágytalanság

34 Kreténizmus

35 Golyva vagy strúma

36 Golyva vagy strúma

37 Golyva vagy strúma

38 A pajzsmirigy mögötti kötőszövetbe ágyazott 4 borsószem nagyságú szerv A mellékpajzsmirigy (gl. parathyroidea)

39

40

41 A mellékpajzsmirigy hormonja Hormonja: parathormon Szabályozása: a vér Ca ++ -szintje által Hatása: a kalcitoninnal együtt a szervezet Ca ++ anyagcseréjét biztosítja Fokozza a csontok Ca ++ leadását Elősegíti a vékonybél Ca ++ felszívódását Fokozza a Ca ++ visszaszívását a vesében Növeli a vér Ca ++ szintjét Izmok összehúzódását lehetővé teszi,

42 A mellékpajzsmirigy betegségei Kevés parathormon: Az alacsony vér Ca-szint miatt fokozott ideg-izom ingerlékenység (görcsök) Sok parathormon: Csontok felritkulása, lágyulása Zsigerek meszesedése

43 A kalcitonin és a parathormon szabályozása

44 A vesék elhelyezkedése

45 Mellékvesék elhelyezkedése

46 Mellékvese elhelyezkedése

47 A mellékvese rétegei

48 A mellékvese szerkezete

49 A mellékvese szerkezete

50 A mellékvese (glandula suprarenalis) Két részre tagolódik: Kívül: kéregállomány (kb. 80%) Mezodermális eredetű Szabályozása: a hipofízis ACTH hormonjával A külső rétegét a vér Na + -szintje szabályozza Belül: velőállomány (kb. 20%) Ektodermális eredetű Szabályozása: a szimpatikus idegrendszerrel

51 A mellékvese kéregállománya 1. Anatómiailag és funkcionálisan is 3 rétegű Külső réteg (zona glomerulosa): kb. 15% Gomolyagszerű sejtcsoportokból áll Só- és vízvisszaszívást szabályozó hormonokat termel pl. aldoszteron A nefron csatornáiban a Na + és a H 2 O visszaszívását végzi. A K + -t és a H 2 O-t kiválasztja, kiüríti

52 A mellékvese kéregállománya 2. Középső rész (zona fasciculata): kb. 50% Oszlopos elhelyezkedésű sejtrétegekből áll. Szénhidrát anyagcserére ható hormonokat termel pl. kortizon. Hatásai: Szénhidrát raktárak (pl. máj, izomzat) növelése, tartalékolás Gátolja az izomzat szénhidrát lebontását Cukoroxidáció gátlása Vércukorszint növelése Serkenti a fehérjéből a glükózképződést

53 A mellékvese kéregállománya 3. Belső rész (zona reticularis): kb. 7% Oszlopok hálózatából áll Hormonjai: mindkét nemben főként férfi nemi hormon (androszteron) termelődik Kisebb mennyiségben női nemi hormonok A másodlagos nemi ivari jellegek kialakítását végzik.

54 A mellékvesekéreg hormonjai 1. Termelődésüket a hipofízis mellékvesekéreg serkentő hormonja (ACTH) szabályozza A hormon a mellékvesekéreg sejtjeinek membránján levő receptorokhoz kötődve kiváltja a ciklikus AMP termelődését. A c-amp a koleszterinből mellékvesekéreg hormonokat kialakító enzimek termelődését katalizálja. Koleszterinszármazékok, szteroid vegyületek

55 A mellékvesekéreg hormonjai 2. Aldoszteron A mineralokortikoszteroidok csoportjába tartozik A vesében fokozza a Na+ visszaszívását Csökkenti a verejtékbe, a nyálba és a gyomornedvbe kerülő Na+ mennyiséget Csökkent termelődése kóros mértékű nátriumvesztést okoz ún. sóvesztő szindróma alakul ki Fokozott termelődése a sejtközötti állományban vízfelhalmozódást (ödémát) okoz

56 A mellékvesekéreg hormonjai 3. Kortizol A glükokortikoszteroidok csoportjába tartozik Elsődleges feladata a közti anyagcsere szabályozása Serkenti a májban a cukorképződést Emeli a vércukorszintet Befolyásolja a szervezet normális vizeletürítését Termelődésének fokozódása növeli a glikoneogenezist, a fehérjéből történő szénhidrát képződést Tartósan magas szintje a zsírraktározás fokozódásához vezet A kortizol is részt vesz szevezetet terhelő hatások károsító következményeinek kivédésében, a stresszreakcióban

57 A mellékvesekéreg hormonjai 4. Androgének Férfi nemi jellegű hormonok Hatékonyan fejlesztik az izomrendszert Növelik a fehérjeszintézist és a növekedést Termelődésüket az ACTH szabályozza, nem a nemi hormonok Túltermelődése felnőttekben erősíti a meglevő másodlagos nemi jellegeket pl. szőrzet, hang Fiatalokban a nemi jellegek idő előtti bekövetkeztét idézi elő és a herék nem fejlődnek ki (pseudopubertas praecox)

58 A mellékvese velőállománya Valójában szimpatikus idegdúc Sejtjei az idegsejtekkel azonos eredetűek Idegrostjaikat elvesztették Váladéktermelő sejtekké alakultak át A velőállományt ugyanazon idegek működtetik, mint a szimpatikus dúcokat.

59 A mellékvese velőállomány hormonjai 1. Adrenalin és noradrenalin Velőben termelődnek, illetve a szimpatikus idegvégződésekben szabadulnak fel Rövid, néhány percig hatnak Serkentik az idegrendszer működését Fokozzák a májban és a vázizomzatban a glikogén glükózzá történő átalakítását Emelik a vércukorszintet és a sejtek energiaforgalmát

60 A mellékvese velőállomány hormonjai 2. Adrenalin és noradrenalin (folytatás) Fokozzák a szívműködést Fokozzák az éberséget Az adrenalin csökkenti a cukorraktározást és emeli a vércukorszintet A noradrenalin tágítja a koszorúereket, a többi eret szűkíti. Az adrenalin csak a vázizmok és a szív ereit tágítja

61 A mellékvese velőállomány hormonjai 3. Mindkét hormon fokozza a vérkeringést ezáltal növeli a glükózellátást fokozott izommunka esetében A mellékvesevelő hormontermelésének növekedése a szimpatikus aktivitásra történik A noradrenalin elválasztást a mindennapos, megszokott terhelések okozzák Az adrenalin termelődését a váratlan és veszélyes helyzetek serkentik pl. vészreakciók

62 A mellékvese velőállomány hormonjai 4. Dopamin A vesében értágulatot, a kötőszöveti erekben érszűkületet alakít ki A szívösszehúzódások erejét növeli

63 A mellékvese szabályozása

64 A mellékvesekéreg működési zavarai Csökkent működés > Addison-kór Kortizolhiány: a vércukorszint csökken (hypoglykaemia) Aldoszteronhiány: a vérplazma Na + koncentrációjának csökkenése. Fokozott működés > Cushing-szindróma Növekedés elmaradása, elhízás, vérnyomás emelkedése Tünetek: arc kigömbölyödése, pirospozsgássá válás ún. holdvilágarc

65

66 Cushing-kór

67 Addison-kór

68 A hasnyálmirigy (pancreas)

69

70

71 A hasnyálmirigy endokrin működése A mirigy exokrin parenchimájában szétszórva találhatók az endokrin működésű mirigyek > Langerhans-szigetek sejtcsoportjai: Főként a farokrészben, a mirigy 1-2%-a, 1-2 millió A (α)-sejtek: plazmájukban durva szemcsézettségű > glukagont termelnek β-sejtek: plazmájukban finom szemcsézettség van > inzulint termelnek D (Δ)-sejtek: acidofil sejtek, > szomatosztatint termelnek

72 A hasnyálmirigy szöveti szerkezete

73 A hasnyálmirigy hormonjai 1. Inzulin Diszulfidhidakkal egymáshoz kapcsolt, két aminosavláncból álló polipeptid, 51 aminosavból áll A sejtmembrán receptoraihoz kötődik Elősegíti a glükóznak a sejtekbe kerülését Csökkenti a vércukorszintet Serkenti a májban a glikogén szintézisét Gátolja a fehérjéből a cukorképződést Serkenti a K + ionok sejtbe való bejutását

74 A hasnyálmirigy hormonjai 2. Az inzulintermelődést a vér cukorszintje szabályozza Az inzulin termelődésének zavarai és következményei: Hipofunkció: magas a vércukorszint, de a sejtekbe nem jut be és nem hasznosítják Vizelettel cukor ürítődik Zsírok lebontása fokozódik Acetonos lehelet Súlyosabb esetekben > kóma

75 A hasnyálmirigy hormonjai 3. Inzulin túladagolás esetén: A szervezet gyorsan eltünteti a cukrokat a vérből > Energiahiány lép fel > Különösen az agy érzékeny a glükózhiányra > Kóma lép fel: ilyenkor nincs acetonos lehelet kezelni cukorbevitellel lehet

76 A hasnyálmirigy hormonjai 4. Glukagon 29 aminosavból álló polipeptid A gyomor és a bél nyálkahártyájában is termelődik a májban bomlik le Termelődésének szabályozása: A vércukorszint által + a szimpatikus idegek is serkentik A vércukorszintet növeli

77 A hasnyálmirigy hormonjai 5. Szomatosztatin: 14 és 28 aminosavból álló polipeptid Termelődését a vér glükóz- és aminosavtartalma növeli Mindkét formája gátolja a Langerhans-szigetek többi hormonjának a termelődését.

78 Az inzulin és a glukagon elválasztás mechanizmusa

79 A vércukorszint szabályozása Cukorraktározást serkenti: Inzulin Növekedési hormon (STH) Mellékvese 2. rétegének hormonjai: glükokortikoszteroidok Cukoroxidációt serkentik: Inzulin adrenalin

80 A vércukorszint szabályozása 2. A cukorraktárak lebontását serkentik Adrenalin Tiroxin A vércukorszintet emelik Tiroxin Adrenalin Mellékvese 2. rétegének hormonjai Növekedési hormon (STH)

81 A hipofízis hormonjainak hatásai az ivarmirigyek működésére Tüszőérést serkentő hormon (FSH) Herék: ivarsejtek érése (spermiogenezis) Petefészkek: tüsző, illetve petesejtérés Ovogenezis) A tüsző tüszőhormonokat termel (ösztrogén) > másodlagos nemi jellegeket alakít ki

82 A hipofízis hormonjainak hatásai az ivarmirigyek működésére 2. Sárgatestképződést serkentő hormon (LH) Herék: a Leydig-féle sejtekben tesztoszteron termelődik > másodlagos nemi jellegeket alakít ki A fehérjék szintézisét növeli az izomszövetben Petefészkek: Tüszőhormon termelés Ovuláció kialakulása Sárgatestképződés > progeszterontermelődés

83 A hipofízis hormonjainak hatásai az ivarmirigyek működésére 2. Tejelválasztást serkentő hormon (LTH v. prolaktin) Herék: Ismeretlen Petefészkek: Ovuláció Progeszterontermelődés

84 A petefészek szerkezete

85 A tüszők szerkezete

86 A menstruációs ciklus hormonális szabályozása

87 A herék szöveti szerkezete

88 A tobozmirigy elhelyezkedése

89 A tobozmirigy elhelyezkedése 2.

90 A tobozmirigy Elhelyezkedése: A III. agykamra tetejéről lóg le. Szerepe: Melatonintermelés A fénytől függő életciklusok szabályozása