POZITÍV PSZICHOLÓGIAI TÉMÁK MEGJELENÉSE A MAGYAR SZAKFOLYÓIRATOKBAN ÉS KÖNYVEKBEN ( ) *

Átírás

1 Magyar Pszichológiai Szemle, 2012, DOI: /MPSzle POZITÍV PSZICHOLÓGIAI TÉMÁK MEGJELENÉSE A MAGYAR SZAKFOLYÓIRATOKBAN ÉS KÖNYVEKBEN ( ) * MAGYARÓDI TÍMEA ELTE PPK Pszichológiai Intézet, Pszichológiai Doktori Iskola magyarodi.timea@ppk.elte.hu Beérkezett: december 1. Elfogadva: január 15. A szerző hat jelentős hazai szakfolyóirat publikációi és az utóbbi tíz évben megjelent könyvek alapján áttekintést ad a pozitív pszichológiai témájú közleményekről. Kulcsszavak: megküzdés, pozitív pszichológia, szubjektív jóllét, érzelmi intelligencia A 2000-es év, azaz a pozitív pszichológia mozgalmának elindulása óta, a neves, pszichológiával és pedagógiával foglalkozó, magyar nyelvű tanulmányokat befogadó szakfolyóiratokban (Magyar Pszichológiai Szemle, Pszichológia, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, Alkalmazott Pszichológia, Iskolakultúra, Magyar Pedagógia) összesen 72 olyan publikáció jelent meg, amelyek ehhez az irányzathoz köthetőek. Ezekben a tanulmányokban népszerű témaként szerepelnek a megküzdés, szubjektív jóllét, érzelmi intelligencia, optimizmus-pesszimizmus témakörei, továbbá számos cikk érinti az életcélok, törekvések, a megbocsátás, koherencia és egyéb pozitív pszichológiai konstruktumok (például öröm, flow-élmény) tárgyalását, vizsgálatát. Több folyóirat közölt a pozitív pszichológia iránti érdeklődést felkeltő és bemutató cikkeket, amelyekben az irányzat általános megjelenésével, missziójával, hagyományaival (PIKÓ, 2004; PLÉH, 2004; OLÁH, 2004), pedagógiai vonatkozásával (HAMVAI és PIKÓ, 2008; REINHARDT, 2009), pszichoterápiás alkalmazási lehetőségeivel, relevanciájával (SZONDY, 2011) foglalkoztak a szerzők. * A kutatást a TÁMOP /B-09/1/KMR és az OTKA K pályázata támogatta. 183

2 184 Magyaródi Tímea A tanulmányok áttekintése alapján a legnépszerűbb, legtöbbet kutatott témaként a megküzdés jelent meg, az áttekintett publikációkból 15 ezzel foglalkozik. A megküzdés kérdéskörével foglalkozó első cikk a vizsgált időszakban, 2002-ben jelent meg (PIKÓ és PICZIL, 2002), amelyet számos további is követett (VINCZE és LÁSZLÓ, 2004; MARGITICS, 2005; SERES és BÁRDOS, 2006; RÓZSA, KŐ és munkatársai, 2006; MARGITICS és PAUWLIK, 2006; TORDAI, 2006; HOLECZ, 2006; PIKÓ és KERESZTES, 2007; FÜLÖP és BERKICS, 2007; SZÉLESNÉ FERENCZ, 2007; RÓZSA, PUREBL és munkatársai, 2008; KONKOLŸ THEGE, MARTOS és munkatársai, 2008; BÖDECS, CSER és munkatársai, 2009; HOLECZ, 2010). A közölt publikációkban leginkább a megküzdési módokat vizsgálták különböző populációkban, például pedagógusok (például HOLECZ, 2006), serdülők (BÖDECS, CSER és munkatársai, 2009), depresszív tüneteket mutatók (például MARGITICS, 2005), valamint testi betegségekkel rendelkezők (például SERES és BÁRDOS, 2006) esetében. Emellett számos, a megküzdéssel kapcsolatos mérőeszközt, például a Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőívet (RÓZSA, KŐ és munkatársai, 2006), publikáltak a már említett folyóiratokban. A 72 pozitív pszichológiai témájú tanulmányból 12 a szubjektív jólléttel foglalkozik (KÁLLAI, KÁROSSY és GŐCZE, 2004; SZONDY, 2004b; Pikó, 2005; KONKOLŸ THEGE és MARTOS, 2006; SUSÁNSZKY, KONKOLŸ THEGE és munkatársai, 2006; ANTALOVITS és JUHÁSZ, 2007; PAUWLIK és MARGITICS, 2008; KOPP és MARTOS, 2011; PIKÓ, KOVÁCS és KRISTON, 2011; TÓTH és KOVÁCS, 2011; NÉMETH és BÁ- NYAI, 2011a, 2011b; MARTOS és KOPP, 2011). A szubjektív jóllét kérdése elsősorban a fiatalok, serdülők vonatkozásában kerül elő (például PAUWLIK és MARGI- TICS, 2008), de több tanulmány foglalkozik a társadalmi jóllét (például MARTOS és KOPP, 2011) illetve a szubjektív jóllét egészségpszichológiai vonatkozásaival (például PIKÓ, 2005) is. Az érzelmi intelligencia tárgyalása 11 publikációban jelent meg az elmúlt évtized során. A témával több ízben foglalkoztak pedagógiai és pszichológiai vonatkozásokban egyaránt (NAGY, 2004a; NAGY, 2006a; NAGY, 2006b; TORDAI, 2006; REISZ, 2006; ZSOLNAI, LESZNYÁK és KASIK, 2007; NAGY, OLÁH és G. TÓTH, 2009; NAGY, 2009; BREDÁCS, 2009; KUN, URBÁN és munkatársai, 2011; SZABÓ, KUN és munkatársai, 2011). A publikált cikkek több esetben szólnak az érzelmi intelligencia mérési problematikájáról, lehetőségeiről (például NAGY, 2009), népszerű téma továbbá az iskolákban, óvodákban, tanulásban akadályozott tanulóknál az érzelmi intelligencia fejlesztési lehetőségeinek kérdése (például REISZ, 2006). Az optimizmus és pesszimizmus témakörét számos kutató érintette (CRONIO, 2004; SZONDY, 2004a; SZONDY, 2005; SZONDY, DIENES és KOVÁCS, 2005; SZONDY, 2006a; BÉRDI és KÖTELES, 2010; SZONDY, 2011; TÓTH és KOVÁCS, 2011; HAMVAI és PIKÓ, 2011), az áttekintett cikkek közül 9 foglalkozott a témával. Az optimizmus vonatkozásában szót ejtenek az immunfunkciókkal, egészséggel, egészségmagatartással való kapcsolatáról (például SZONDY, 2006a), mérési lehetőségeiről (például BÉRDI és KÖTELES, 2010) valamint kultúrközi vizsgálatairól is (például CRONIO, 2004). Több tanulmány érinti a célok, életcélok, személyes törekvések vizsgálatát (DEMETROVICS és NAGY, 2001; SZONDY, 2004a, 2004b; KONKOLŸ THEGE és MAR- 184

3 Pozitív pszichológiai témák megjelenése a magyar szakfolyóiratokban és könyvekben 185 TOS, 2006; PAUWLIK és MARGITICS, 2008) valamint az életminőség kérdéskörét (SZONDY, 2011; NÉMETH és BÁNYAI, 2011a; KOPP és MARTOS, 2011; NÉMETH és BÁNYAI, 2011b; MARTOS és KOPP, 2011; KASZÁS és TIRINGER, 2010). A legnépszerűbb témakörök mellett a következő pozitív pszichológiai konstruktumokkal, témákkal foglalkozik jellemzően a hazai szakirodalom: koherencia, a személyiség integrációjának mértéke (SKRABSKI, KOPP és munkatársai, 2004; KÖKÖNYEI, RÓZSA és munkatársai, 2006; BALAJTI, VOKÓ és munkatársai, 2007), a lelki egészség (DEMETROVICS és NAGY, 2001; SKRABSKI, KOPP és munkatársai, 2004), protektív pszichológiai jellemzők (BRASSAI és PIKÓ, 2007; RIBICZEY, 2008), erősségek (BUDA, 2010; FORRAI, 2011), spiritualitás (PIKÓ, KOVÁCS és KRISTON, 2011), humor (TISLJÁR és KOMJÁTHY, 2010), öröm (SZŰCS, 2003), pozitív traumafeldolgozás (NAGY, 2004a, 2004b; MAGYARÓDI, 2010), elmerülés (SIMOR, KÖTELES és BÓDIZS, 2011), flow (JANURIK és PETHŐ, 2009), reziliencia (RIBICZEY, 2008). A pozitív pszichológia két alapítója, Csíkszentmihályi Mihály és Martin Seligman nagy népszerűségnek örvend Magyarországon is, így számos könyvük érhető már el magyar nyelven, a hazai könyvpiacon. CSÍKSZENTMIHÁLYI Mihálynak, az áramlatelmélet magyar származású kidolgozójának Flow Az áramlat A tökéletes élmény pszichológiája (1997) című alapműve már több magyar nyelvű kiadást is megélt, ezentúl kilenc könyve jelent meg magyar nyelven, a pozitív pszichológia (CSÍKSZENTMIHÁLYI és CSÍKSZENTMIHÁLYI, 2011), a flow elmélete és gyakorlati alkalmazása (CSÍKSZENTMIHÁLYI, 2007; GARDNER, CSÍKSZENTMIHÁLYI és DAMON, 2008; CSÍKSZENTMIHÁLYI, 2009a; CSÍKSZENTMIHÁLYI, 2009b; CSÍKSZENTMIHÁLYI, 2011a), kreativitás (CSÍKSZENT- MIHÁLYI, 2008; CSÍKSZENTMIHÁLYI, 2011b) és tehetség (CSÍKSZENTMIHÁLYI, 2010) témakörökben. Martin SELIGMAN a pozitív pszichológiát az erősségek és erények rendszerezésével nagymértékben támogatta. Autentikus életöröm A teljes élet titka (2008) magyar nyelven is elérhető. A 2011-es év folyamán két további könyvét fordították le magyar nyelvre. Az egyik a flourishing (SELIGMAN, 2011a), a másik a változás, változtatás pszichológiájával foglalkozik (SELIGMAN, 2011b). A pozitív pszichológia számos külföldi képviselőjétől olvashatunk magyar nyelven. Daniel Goleman, az érzelmi és szociális intelligencia kutatója és elméletalkotója népszerűvé vált, könyvei (GOLEMAN, 2003; GOLEMAN, 2007) szintén elérhetők. A pozitív pszichológia egyik kulcstémája a boldogság, amelyről Sonja LYUBOMIRSKY (2008) könyve szolgáltat széles körű információkat, tudományos és gyakorlati szempontból egyaránt. A megbocsátás egyik alapkönyve (MCCULLOGH, SANDAGE és WORTHINGTON, 2005) szintén elérhető magyarul. 185

4 186 Magyaródi Tímea Számos magyar kutató publikált az elmúlt évtizedben pozitív pszichológiával foglalkozó könyvet. Oláh Attila több művet közölt az egyes pozitív pszichológiai konstruktumokról, mérési lehetőségeikről (OLÁH, 2005a; OLÁH, 2005c; OLÁH, 2005d), továbbá szorongás, megküzdés és flow témában angol nyelven jelent meg könyve (OLÁH, 2005b). Bagdy Emőke önállóan és több szerzőtársával egyetemben írt könyveket a boldogság (BAGDY, 2010), öröm (BAGDY, DAUBNER és POPPER, 2005), megbocsátás (BAGDY, KOLTAI és munkatársai, 2011) és nevetés (BAGDY és PAP, 2011) témájában. KULCSÁR Zsuzsanna (2005) könyvében a pozitív traumafeldolgozásról, poszttraumás növekedésről értekezik a válogatott tanulmányok során. A boldogságról ír BALOGH, SZONDY és munkatársai (2009), SKRABSKI Árpád és KOPP Mária (2010), továbbá SZONDY Máté is 2010-es könyvében. SZITÓ Imre az érzelmi intelligencia iskolai fejlesztéséről publikált 2009-es kötetében. A magyar nyelvű szakirodalom és magyar publikációk áttekintéséből láthatjuk, hogy a pozitív pszichológia témái egyre gyakrabban jelennek meg a kutatások fókusztémái között, az irányzat terjedésével egyre több magyar kutatási eredményről, mérőeszköz-fejlesztésről, gyakorlati vonatkozásról tudunk beszámolni. Mindezek mellett azonban érdemes megemlítenünk, hogy a pozitív pszichológia olyan szintén sokat hivatkozott alakjainak, mint Ed Dienernek, Christopher Petersonnak, Carol D. Ryffnek, Barbara Fredricksonnak vagy C. R. Snydernek műveit továbbra sem fordították le magyarra, így ezen szerzők könyveivel jelen pillanatban csak eredeti nyelven publikálva találkozhatunk. IRODALOM ANTALOVITS M. és JUHÁSZ M. (2007). A pszichés jóllét és a biztonsági kockázat összefüggései. Alkalmazott Pszichológia, 9(1), BAGDY E. (2010). Hogyan lehetnénk boldogabbak? Budapest: Kulcslyuk Kiadó Kft. BAGDY E., DAUBNER B. és POPPER P. (2005). Öröm, harmónia, boldogság Az élet dolgai. Budapest: Saxum Kiadó. BAGDY E., KOLTAI M., PÁL F. és POPPER P. (2011). A belénk égett múlt Elengedés, megbocsátás, újrakezdés. Budapest: Kulcslyuk Kiadó Kft. BAGDY E. és PAP J. (2011). Ma még nem nevettem. Budapest: Kulcslyuk Kiadó Kft. BALAJTI I., VOKÓ Z., RÓZA Á. és KÓSA K. (2007). A koherencia-érzés mérésére szolgáló rövidített kérdőív és a lelki egészség (GHQ-12) kérdőív magyar nyelvű változatainak validálása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(2), BALOGH B., SZONDY M., PAULINYI T. és POPPER P. (2009). A boldogság nyomában Utak és tévutak. Mesterkurzus. Budapest: Jaffa Kiadó. BÉRDI M. és KÖTELES F. (2010). Az optimizmus mérése: az Életszemlélet Teszt átdolgozott változatának (LOT R) pszichometriai jellemzői hazai mintán. Magyar Pszichológiai Szemle, 65(2), BÖDECS T., CSER K., SÁNDOR J. és HORVÁTH B. (2009). A stressz és a coping-stratégiák hatása a kevert depresszív-szomatoform tünetek gyakoriságára hazai serdülő populációban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9(4),

5 Pozitív pszichológiai témák megjelenése a magyar szakfolyóiratokban és könyvekben 187 BRASSAI L. és PIKÓ B. (2007). Protektív pszichológiai jellemzők szerepe a serdülők egészséggel kapcsolatos magatartásában. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(3), BREDÁCS A. (2009). Az érzelmi intelligencia és fejlesztési az iskolában különös tekintettel a tehetséggondozásra. Iskolakultúra, 19(5 6), BUDA B. (2010). Positive psychology at the movies. Using films to build virtues and character strengths. Recenzió. Alkalmazott Pszichológia, 12(3 4), CRONIO, P. (2004). Optimizmus-pesszimizmus. Kultúrközi összehasonlító vizsgálat magyar és kolumbiai egyetemisták körében. Pszichológia, 24(1), CSÍKSZENTMIHÁLYI M. (1997). Flow Az áramlat A tökéletes élmény pszichológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó. CSÍKSZENTMIHÁLYI M. (2007). A fejlődés útjai A harmadik évezred pszichológiája. Budapest: Nyitott Könyvműhely. CSÍKSZENTMIHÁLYI M. (2008). Kreativitás A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó. CSÍKSZENTMIHÁLYI M. (2009a). Az öröm művészete. Budapest: Nyitott Könyvműhely. CSÍKSZENTMIHÁLYI M. (2009b). Jó üzlet Vezetés, áramlat és az értelem keresése. Győr: Lexecon Kiadó. CSÍKSZENTMIHÁLYI M. (2010). Tehetséges gyerekek. Budapest: Nyitott Könyvműhely. CSÍKSZENTMIHÁLYI M. (2011a). Életre hangolva A felnőtté válás útvesztői. Budapest: Nyitott Könyvműhely. CSÍKSZENTMIHÁLYI M. (2011b). Tárgyaink tükrében Az vagy, amit birtokolsz. Budapest: Libri Könyvkiadó. CSÍKSZENTMIHÁLYI M. és CSÍKSZENTMIHÁLYI I. (2011). Élni jó! Tanulmányok a pozitív pszichológiáról. Budapest: Akadémiai Kiadó. DEMETROVICS ZS. és NAGY GY. (2001). Személyes törekvések és egészség. Magyar Pszichológiai Szemle, 56(3), FORRAI M. (2011). A személyiség erősségeinek és a családi háttér szerepének vizsgálata a serdülők iskolai alkalmazkodásában. Iskolakultúra, 21(6 7), FÜLÖP M. és BERKICS M. (2007). A győzelemmel és a vesztéssel való megküzdés mintázatai serdülőkorban. Pszichológia, 27(3), FÜZÉKI B. (2007). Reflexió Szondy Máté A megbocsátás pszichológiája, kialakulása, hatásai és fejlesztése című tanulmányára. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(2), GARDNER, H., CSÍKSZENTMIHLYI M. és DAMON, W. (2008). Jó munka Amikor a kiválóság és az etika találkozik. Győr, Lexecon Kiadó. GOLEMAN, D. (2003). Érzelmi intelligencia. Budapest: Háttér Kiadó. GOLEMAN, D. (2007). Társas intelligencia Az emberi kapcsolatok új tudománya. Budapest: Nyitott Könyvműhely Kiadó. HAMVAI CS. és PIKÓ B. (2008). Pozitív pszichológiai szempontok az iskola világában: a pozitív pedagógia kihívásai. Magyar Pedagógia, 108(1), HAMVAI CS. és PIKÓ B. (2011). Optimista sportoló, pesszimista dohányzó? Iskolakultúra, 108(1), HOLECZ A. (2006). Pedagógusjelöltek és pedagógusok személyiség- és megküzdési jellemzői. Alkalmazott Pszichológia, 8(4), HOLECZ A. (2010). Temperamentum- és karaktertípusok, megküzdési stílusok a pedagóguspályán. Alkalmazott Pszichológia, 12(3 4),

6 188 Magyaródi Tímea JANURIK M. és PETHŐ V. (2009). Flow élmény az énekórán: a többségi és a Waldorf-iskolák összehasonlító elemzése. Magyar Pedagógia, 109(3), KÁLLAI J., KÁROSSY K. és GŐCZE P. (2004). Ösztrogén hormonpótlás hatása a szubjektív jólétre és a kognitív funkciókra. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5(3), KASZÁS B. és TIRINGER I. (2010). Szelekció, optimalizáció, kompenzáció: Baltes modellje az időskori alkalmazkodási folyamatokra. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11(3), KONKOLŸ THEGE B. és MARTOS T. (2006). Az Életcél Kérdőív magyar változatának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), KONKOLŸ THEGE B., MARTOS T., SKRABSKI Á. és KOPP M. (2008). A Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív élet értelmességét mérő alskálájának (BSCI-LM) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9(3), KOPP M. és MARTOS T. (2011). A társadalmi összjóllét jelentősége és vizsgálatának lehetőségei a mai magyar társadalomban I. Életminőség, gazdasági fejlődés és a Nemzeti Összjólléti Index. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(3), KÖKÖNYEI GY., RÓZSA S., HOLICS A., OLÁH A. és KULCSÁR ZS. (2006). Személyiségintegráció szomatizáló nőbetegeknél. Magyar Pszichológiai Szemle, 61(3), KULCSÁR ZS. (2005). Teher alatt Pozitív traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés. Budapest: Trefort Kiadó. KUN B., URBÁN R., BALÁZS H., KAPITÁNY M., NAGY H., OLÁH A. és munkatársa (2011). Az Érzelmek Mérése Skála háromfaktoros modelljének adaptálása. Magyar Pszichológiai Szemle, 66(3), LYUBOMIRSKY, S. (2008). Hogyan legyünk boldogok? Budapest: Ursus Libris. MAGYARÓDI T. (2010). Kulcsár Zs. (szerk.) Teher alatt Pozitív Traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés. Recenzió. Alkalmazott Pszichológia, 11(1 2), MARGITICS F. (2005). A diszfunkcionális attitűdök, megküzdési stratégiák és az attribúciós stílus összefüggése a szubklinikus depressziós tünetegyüttessel főiskolai hallgatóknál. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 6(2), MARGITICS F. és PAUWLIK ZS. (2006). Megküzdési stratégiák preferenciájának összefüggése az észlelt szülői nevelői hatásokkal. Magyar Pedagógia, 106(1), MARTOS T. és KOPP M. (2011). A társadalmi összjóllét jelentősége és vizsgálatának lehetőségei a mai magyar társadalomban II. A GDP alakulása és az életminőség néhány trendje Magyarországon, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(4), MCCULLOGH, M. E., SANDAGE, S. J. és WORTHINGTON, E. L. (2005). Megbocsátás Hogyan tegyük múlt időbe a múltunkat? Budapest: Harmat Kiadó. NAGY H. (2004a). Ciarrochi, J., Forgas, J. P., Mayer, J. D. (szerk.) Az érzelmi intelligencia a mindennapi életben. Recenzió. Alkalmazott Pszichológia, 6(2), NAGY H. (2004b). Poszttraumás növekedés és traumafeldolgozás folyamatának néhány problémája. Alkalmazott Pszichológia, 6(4), NAGY H. (2006a). Az érzelmi intelligencia kapcsolata az akadémikus intelligenciával és a személyiséggel. Pszichológia, 26(3), NAGY H. (2006b). Az érzelmi intelligenciáról. Iskolakultúra, 16(4), NAGY H. (2009). Egy objektív érzelmi intelligencia-teszt konvergens és prediktív érvényességének empirikus tesztelése. Iskolakultúra, 19(1 2), NAGY H., OLÁH A. és G. TÓTH K. (2009). Az érzelmi intelligencia mérésének néhány problémája: a fejlődési kritérium tesztelése. Pszichológia, 29(2),

7 Pozitív pszichológiai témák megjelenése a magyar szakfolyóiratokban és könyvekben 189 NÉMETH G. és BÁNYAI É. (2011a). Az álmokra való emlékezés képessége: a jó életminőség jele? Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(3), NÉMETH G. és BÁNYAI É. (2011b). Álomtartalmaink és életminőségünk kapcsolata. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(4), OLÁH A. (2004). Mi a pozitívuma a pozitív pszichológiának? Iskolakultúra, 14(11), OLÁH A. (2005a). Érzelmek, megküzdés és optimális élmény Belső világunk megismerésének módszerei. Budapest: Trefort Kiadó. OLÁH, A. (2005b). Anxiety, coping and flow. Budapest: Trefort Kiadó. OLÁH A. (2005c). Az optimális élmény mérésének lehetőségei: egy új szituáció-specifikus Flow Kérdőív tesztkönyve. Budapest: Hi Press. OLÁH A. (2005d). Szemiq Képes fél-projektív teszt a szociális és érzelmi intelligencia mérésére. Budapest: Hi Press. PAUWLIK ZS. és MARGITICS F. (2008). Személyes törekvések kapcsolata a szubjektív jólléttel főiskolai hallgatóknál. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9(1), PIKÓ B. (2004). A pozitív pszichológia missziója a modern társadalomban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5(4), PIKÓ B. (2005). A szubjektív jóllét egészségpszichológiai vizsgálata fiatalok körében: az élettel való elégedettség és az egészség összefüggése. Alkalmazott Pszichológia, 7(4), PIKÓ B. és KERESZTES N. (2007). Serdülők egészségmagatartása két szociális megküzdési (coping) mechanizmus tükrében. Magyar Pszichológiai Szemle, 62(2), PIKÓ B., KOVÁCS E. és KRISTON P. (2011). Spiritualitás vallás egészség. Fiatalok mentális egészsége a spirituális jóllét mutatóinak tükrében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(3), PIKÓ B. és PICZIL M. (2002). Megküzdési (coping) stratégiák és a társas támogatottság összefüggése az ápolónők egészségi állapotával. Pszichológia, 22(4), PLÉH CS. (2004). A pozitív pszichológiai hagyományok Európában. Iskolakultúra, 14(5), REINHARDT M. (2009). Miért hasznosak a pozitív érzelmek iskolai környezetben? A pozitív pszichológia hozzájárulása pedagógiai kérdésekhez. Iskolakultúra, 19(9), REISZ M. (2006). Érzelmi képességek vizsgálata tanulásban akadályozott tanulók körében. Alkalmazott Pszichológia, 8(2), RIBICZEY N. (2008). A rizikótényezőktől a protektív mechanizmusokig: a reziliencia fogalmának alakulása a pszichológiában. Alkalmazott Pszichológia, 10(1 2), RÓZSA S., KŐ N., CSOPOTH CS., PUREBL GY., BEÖTHY-MOLNÁR A., SZEBIK I. és munkatársai (2006). Stressz és megküzdés. A Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőívvel szerzett hazai eredmények ismertetése. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 6(4), RÓZSA S., PUREBL GY., SUSÁNSZKY É., KŐ N., SZÁDÓCZKY E., RÉTHELYI J., DANIS I. és munkatársai (2008). A megküzdés dimenziói: a Konfliktusmegoldó Kérdőív hazai adaptációja. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9(3), SELIGMAN, M. E. P. (2008). Autentikus életöröm A teljes élet titka. Budapest: Laurus Kiadó. SELIGMAN, M. E. P. (2011a). Amin változtathatsz és amin nem. Budapest: Akadémiai Kiadó. SELIGMAN, M. E. P. (2011b). Flourish élj boldogan! Budapest: Akadémiai Kiadó. SERES G. és BÁRDOS GY. (2006). Pszichológiai tényezők irritábilis bél szindrómában: a megküzdés és a kötődés vizsgálata. Magyar Pszichológiai Szemle, 61(3),

8 190 Magyaródi Tímea SIMOR P., KÖTELES F. és BÓDIZS R. (2011). Elmerülés az élményben: a Tellegen-féle Abszorpció Skála vizsgálata egyetemista mintán. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(2), SKRABSKI Á. és KOPP M. (2010). A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban. Budapest: Szent István Társulat. SKRABSKI, Á., KOPP M., RÓZSA S. és RÉTHELYI J. (2004). A koherencia mint a lelki és testi egészség alapvető meghatározója a mai magyar társadalomban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5(1), SUSÁNSZKY É., KONKOLŸ THEGE B., STAUDER A. és KOPP M. (2006). WHO Jól-lét Kérdőív Rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 Országos Lakossági Egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), SZABÓ A., KUN B., URBÁN R. és DEMETROVICS ZS. (2011). Kezdeti eredmények a Wong és Law Érzelmi Intelligencia Skála (WLEIS-HU) hazai alkalmazásával. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(1), SZÉLESNÉ FERENCZ E. (2007). A pszichológiai immunrendszer vizsgálata a kora gyermekkori emlékek individuálpszichológiai értelmezése által. Alkalmazott Pszichológia, 9(2), SZEMÁN A., HEGYI P., BAKÓ GY. és MOLNÁR P. (2007). Az élet értelmességének szubjektív megélése időskorban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(4), SZITÓ I. (2009). Az érzelmi intelligencia fejlesztése az iskolákban. Budapest: Edition Nove. SZONDY M. (2004a). Optimizmus és immunfunkciók. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5(4), SZONDY M. (2004b). A szubjektív jóllét és a törekvések kapcsolata késő serdülőkorban. Alkalmazott Pszichológia, 6(4), SZONDY M. (2005). Optimizmus és egészségmagatartás: a pozitív elvárások segítik vagy gátolják az egészségmagatartást? Pszichológia, 25(4), SZONDY M. (2006a). Optimizmus és egészség. Magyar Pszichológiai Szemle, 61(4), SZONDY M. (2006b). A megbocsátás pszichológiája: kialakulása, hatásai és fejlesztése. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(1), SZONDY M. (2007a). A megbocsátásra való hajlam kapcsolata a szociodemográfiai jellemzőkkel, az optimizmussal és a boldogsággal. Pszichológia, 27(3), SZONDY M. (2007b). Válasz Füzéki Bálint reflexiójára. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(2), SZONDY M. (2007c). Anyagi helyzet és boldogság: kapcsolat individuális és nemzetközi szinten. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(4), SZONDY M. (2010). A boldogság tudománya Fejezetek a pozitív pszichológiából. Budapest: Jaffa Kiadó. SZONDY M. (2011). Optimizmus, életminőség és pozitív pszichoterápia. Magyar Pszichológiai Szemle, 66(1), SZONDY M., DIENES E. és KOVÁCS K. (2005). A diszpozicionális és a szituációs optimizmus hatása börtönkörnyezetben. Alkalmazott Pszichológia, 7(3), SZŰCS D. (2003). Nadkarni, M. S., Lövey I. (szerk.) Az örömteli szervezet: egészség, betegség és öröm a szervezetek életében. Recenzió. Alkalmazott Pszichológia, 5(3 4), TISLJÁR R. és KOMJÁTHY L. (2010). Humor és vonzerő a humorpreferencia nemi, személyiségbeli és testalkati összefüggései. Magyar Pszichológiai Szemle, 65(4),

9 Pozitív pszichológiai témák megjelenése a magyar szakfolyóiratokban és könyvekben 191 TORDAI Z. (2006). Szívbetegek megküzdési jellemzői az érzelmi intelligencia és depresszió összefüggésében. Alkalmazott Pszichológia, 8(1), TÓTH D. M. és KOVÁCS J. (2011). Magyar kesergő otthon és külföldön tanuló magyar és nem magyar egyetemisták optimizmusának és szubjektív jóllétének összevetése. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(4), VAS L. és GOMBOR A. (2008). Az élettel való elégedettség magyar és izraeli orvostanhallgatók körében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9(4), VINCZE O. és LÁSZLÓ J. (2004). Megküzdési formák Jókai Mór Erdély aranykora című regényében. Magyar Pszichológiai Szemle, 59(3), ZSOLNAI A., LESZNYÁK M. és KASIK L. (2007). A szociális és az érzelmi kompetencia néhány készségének fejlettsége óvodás korban. Magyar Pedagógia, 107(3), STUDIES OF POSITIVE PSYCHOLOGY IN HUNGARIAN JOURNALS AND BOOKS ( ) MAGYARÓDI, TÍMEA The author reviews the publications on positive psychological topics on the basis of 6 important professional journals and books published in the last 10 years. Key words: coping, positive psychology, subjective well-being, emotional intelligence 191