Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról"

Átírás

1 Értékelés és Gazdasági Tanácsadás Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról december 1.

2 Munkánk tárgya A Magyar Szélenergia Társaság megbízásából a szeptember 23-i szerződés alapján a Kft. összefoglaló elemzést készített a hazai szélenergetika jelenlegi helyzetéről, a szegmens által elért sikerekről, és a jelenlegi kihívásokról. A tanulmány célja elsősorban Röviden bemutatni az első hazai szélerőmű évi indulását követő időszak fejleményeit, a jelenlegi helyzetet, Megvizsgálni a szélerőművek alkalmazásának pénzügyi-gazdasági kérdéseit hazai és nemzetközi példák alapján, Vázolni a szélerőművek elterjedésének nemzetgazdasági előnyeit, Áttekinteni a szélerőművek támogatásának elsődleges hazai eszközét, a kötelező átvételi rendszert (KÁT), Bemutatni a hazai szabályozási rendszer egyes elemeit, főként a menetrendezés és rendszerszabályozás területén, fejlesztési javaslatokat megfogalmazni nemzetközi példák alapján. A tanulmánynak nem célja, hogy átfogó jelleggel lefedje a szélerőművek elterjedésének minden aspektusát. Megbízási szerződésünknek megfelelően kizárólag a fenti területekre fókuszálunk, ezek tekintetében a főbb kérdéskörök ismertetésére törekszünk. Az általunk felhasznált információk jellemzően publikus forrásból származnak. Ezek mellett rendelkezésünkre állt a jelenlegi hazai szélerőmű-kapacitások több mint negyedére, kb. 80 MW-nyi kapacitásra vonatkozó részletes termelési és pénzügyi információ. A minta alapján törekedtünk a hazai szélenergetika egészére vonatkozó következtetések megfogalmazására. A hazai kapacitások teljes körére vonatkozóan nem álltak rendelkezésünkre a fenti adatok. Ugyan a jelenleg kiadott engedélyek 330 MW-ra korlátozzák a maximális szélerőmű-kapacitást hazánkban, elemzésünkben megvizsgáltuk a 2009-ben meghirdetett, majd visszavont 410 MW kapacitás jövőbeli megvalósulását követően várható fejleményeket (740 MW szcenárió). Felhasználás Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról 2 A tanulmány teljes terjedelmében a Magyar Szélenergia Társaság és annak jogi személyiségű tagjai részére készült. Más, harmadik fél kizárólag a PwC előzetes írásbeli hozzájárulása esetén férhet hozzá. A végleges tanulmány vezetői összefoglalója a PwC és a tagok beleegyezésével ezen a körön kívül is felhasználható.

3 Magyarországon működő szélerőmű-kapacitás Magyarország esetében a vállalások szerint 2020-ra a megújuló energiahordozó felhasználásnak el kell érnie az országos teljes bruttó energiafogyasztás 13%-át. A jelenleg becsült részarány 7,56%. A szélerőművek részesedése a beépített kapacitás tekintetében kb. 3,2%, míg a villamosenergia-termelésben kb. 1,2%. A vállalás teljesíthetősége érdekében várhatóan további jelentős kapacitásbővítésre van szükség a szélerőművek körében. Magyarország területén, negyedévi adatok szerint, 155 üzembe helyezett szélerőmű működik, 295 MW-nyi összteljesítménnyel, további 34 MW kiépítése folyamatban van. A Magyar Energia Hivatal 330 MW szélerőmű-kapacitást engedélyezett, a 410 MW pótlólagos kapacitásra kiírt tender 2010-ben visszavonásra került. A parkok elsősorban a kisalföldi régióban lettek telepítve. Az újabb erőművek teljesítménye 1,5-3 MW. A szélerőművek átlagos kihasználtsága az elmúlt években évi kb. 2 százalékponttal nőtt, így első felére elérte a 22%-ot. Szélerőművek beruházási költségei A szélerőművek telepítésekor, illetve azt megelőzően az általában több évig tartó tervezési és engedélyeztetési szakaszban számos jelentős költség merül fel, azonban a beruházási költségek közel háromnegyedét általában maga a torony, a rotorok és a kapcsolódó berendezések teszik ki. A European Wind Energy Association ( EWEA Európai Szélenergia Társaság) tanulmánya EUR/kW átlagos beruházási költséget mutat Európában ( időszak), az újabb szárazföldi parkok beruházási költsége az Egyesült Királyságban a BWEA 2010-es felmérése szerint EUR/kW közötti, míg a DECC elemzése szerint EUR/kW. A hazai telepítések költsége a vizsgált parkokban EUR/kW között volt a időszakban. Forrás: EWEA Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról 3 Ugyanakkor az adott területen tapasztalható szélviszonyok fontos korlátját jelenthetik a beruházási költségek összehasonlíthatóságának: azonos teljesítmény eléréséhez kedvező szélviszonyok esetén elegendő alacsonyabb torony építése, illetve kisebb rotorátmérő, ami számottevő költségelőnyt eredményezhet. Nem hagyható figyelmen kívül a hálózati csatlakozás költségének eltérő mértéke sem. Magyarországi szélerőművek kapacitásának alakulása, Összkapacitás (MW) Adott évben telepített kapacitás (MW) Forrás: MSZET A szélerőművek beruházási költségeinek aránya Európában 1% 1% 1% 1% 4% 9% 7% 76% Torony, rotor, elektromos berendezések Hálózati csatlakozás Építési munkák Elektromos telepítés Tanácsadás Pénzügyi költségek Útépítés Egyéb

4 Szélerőművek működési költségei A szélerőművek közvetlen működési és karbantartási költségei, mivel üzemanyagra nincs szükség, jóval alacsonyabbak a többi erőműtípus költségeinél, és függetlenek a fosszilis energiahordozók árától. A szélerőművek főbb működési költségei a rendszeres karbantartás, biztosítás, javítások, pótalkatrészek, adminisztrációs és személyi költségek. Az általunk vizsgált hazai szélerőművek működési költségei (tőkeköltség nélkül) kb. 5-7 Ft/kWh körül alakultak 2009-ben, amely hosszabb távon is stabilnak mondható. Az európai tanulmányok 2-4 cent/kwh költséget mutatnak ban (5,6-11,2 HUF/kWh, 280 HUF/EUR árfolyamon). Termelési költségek, árképzés A fenti működési költségek nem tartalmazzák a beruházás tőkeköltségét (hitelköltség és megtérülés elvárások). A jelentős beruházási költségek miatt a kapcsolódó tőkeköltség megdrágítja a szélerőművek fajlagos termelési költségeit, kedvezőtlen szélviszonyok és kihasználtság esetén még jelentősebb a költséghatás. A tőkeköltség esetében fontos tényező az ország kockázati megítélése: az euróban mért tízéves lejáratú állampapírhozam a tanulmány írása idején hazánkban (5,4%) átlagosan 2,5-3 százalékponttal haladja meg a nyugat-európai (német, francia, 2,45% és 2,9% közötti) szinteket, ami növeli a hazai szélerőművek finanszírozási, egyúttal termelési költségeit. A mai villamosenergia-piacon, piaci körülmények között a megújuló erőforrások, köztük a szélenergia, a pusztán pénzügyi szemléletű termelési költségek tekintetében jellemzően nem versenyképesek, mivel a fosszilis erőművek olcsóbban termelnek. Azonban a pénzügyi megközelítés nehezen tudja kezelni a fosszilis erőművek externális hatásait (CO 2, kén, por és egyéb szennyezések). Az externáliák valós költségének figyelembe vétele felértékelheti a tiszta megújuló energiaforrásokat. Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról 4 Fajlagostermelési költség (EUR/MWh) A jövőben, a becslések szerint fajlagosan olcsóbb lesz a szélerőművekben termelt áram, mint a szén- vagy gázerőművekben, a teljes termelési költséget figyelembe véve (tőkeköltséggel együtt). Ennek hátterében elsősorban a technológiai fejlődés és a növekvő tüzelőanyag-költségek állnak. A vizsgált hazai szélerőművek működési költségeinek aránya (2010. terv, tőkeköltség nélkül) 16% 22% 11% Forrás: PwC számítás Forrás: PwC 5% 1% 9% 36% Rendszeres karbantartás Távfelügyelet Elektromos berendezések Biztosítás Javítás Nem tervezett javítás Adminisztráció Erőműtípusok becsült teljes termelési költségeinek összehasonlítása (tőkeköltséggel, európai és észak- amerikai adatok) Erőműtípusok becsült termelési költségeinek összehasonlítása (új200 beruházások esetében) Szén Gáz Nukleáris Nap (CSP) Spanyolország Költségtartomány Nap (CSP) Szahara Átlagos költség Nap (PV) Szél szárazföld Szél tengeri

5 Szélerőművek a KÁT-ban A megújuló erőforrásoknak, fosszilisekkel szembeni költséghátrányuk miatt, valamint előnyeik érvényesülése és az elterjedésük ösztönzése érdekében támogatásra van szükségük. A hazai támogatási keret alapja a kötelező átvételi rendszer (KÁT). A KÁT mérlegkörbe tartoznak (és támogatott átvételi áron értékesíthetnek) a szél-, nap- és vízerőművek, a biomassza-, biogáz-, szennyvízgáz- vagy hulladéktüzelésű hőerőművek, illetve kapcsolt erőművek. A támogatott kapcsolt erőművek között több 50 MW feletti teljesítményű nagyerőmű található. A KÁT körben 2009-ben 6920 GWh villamos energia került átvételre, ennek piaci ár feletti költsége (támogatástartalma) 78,9 milliárd Ft. Mind volumen (4640 GWh), mind támogatási összeg (54,6 milliárd Ft) tekintetében közel 70% volt a kapcsoltan termelő erőművek részesedése, ezen belül a 100 MW feletti kapcsolt erőművek támogatása 8,1 milliárd Ft volt 2009-ben. A biomassza tette ki a megújulók támogatásának közel háromnegyedét. A szélerőművek által termelt KÁT energia 2009-ben 300 GWh, az erre jutó teljes támogatási összeg 3,8 milliárd Ft, ami az összes KÁT támogatás csupán 5%-át teszi ki. A első félévi adatok szerint a szélerőművek termelése 230 GWh volt a 3862 GWh teljes KÁT termeléshez képest, míg a támogatás értéke 3,1 mrd Ft a teljes 44,2 mrd Ft-tal szemben (7,1%-os részesedés). A szélerőművek által termelt villamos energia átvételi ára jelenleg 29,28 Ft/kWh (2008. előtti engedély esetén), a piaci ár és a támogatott ár különbsége átlagosan 13,6 Ft/kWh volt első felében. A KÁT árat és a fajlagos támogatást összevetve európai példákkal (5-9,7 cent/kwh közötti tarifák) a hazai támogatás nem áll messze a többi országétól, Ausztriában például 9,7 cent/kwh az aktuális átvételi tarifa (kb. 27,2 Ft/kWh) mennyiségi korlát nélkül. Forrás: MEH Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról 5 A tarifák nemzetközi összehasonlítása azonban nem egyértelmű a tarifa mértékét befolyásoló több tényező miatt. A kötelező átvételi tarifa egyúttal az energiastratégia megvalósításának eszköze is: ha egyes megújuló erőforrások ösztönzése a cél, a hatóság magasabb tarifát határoz meg, ennek hatására új beruházások indulnak. Ha megépült a célzott kapacitás, a hatóság csökkenti a tarifát, így lassulnak az új beruházások. Nem hagyhatók figyelmen kívül az adott ország/régió széljárási adottságai sem: kedvezőbb szél esetén kisebb lehet a beruházási költség (kisebb torony, rotorátmérő miatt), és magasabb lehet az árbevétel (a nagyobb áramtermelés miatt), így alacsonyabb átvételi ár mellett is megtérülhet a beruházás. Így az egyes országok átvételi tarifái a szabályozói szándék, a szélviszonyok és az országkockázat szintjének (tőkeköltség) ismerete nélkül közvetlenül korlátozottan hasonlíthatók össze. KÁT keretében átvett villamos energia, (GWh) Kapcsolt (67,1%) Megújuló (30,7%) Biomassza (22,6%) Támogatás a KÁT keretében, (mrd Ft) Kapcsolt 54,6 (69,2%) Megújuló 23,3 (29,5%) Biomassza 18,3 (23,2%) Szélerőmű 300 (4,3%) Szélerőmű 3,8 (4,8%)

6 A KÁT támogatás árhatása első felében a szélerőművekre, vagyis egy tisztán zöld energiára jutó KÁT támogatás becsléseink szerint a fogyasztók számára a (forgalomarányos rendszerhasználati díj, alap- és teljesítménydíj nélkül, ÁFA-val vett) kb. 25 Ft-os átlagos egyetemes szolgáltatási árhoz képest mindössze 0,18 Ft/kWh árnövelő hatást jelentett, míg a KÁT kör közel 70%-át kitevő kapcsoltan termelt energia támogatásának fogyasztói árhatását 1,67 Ft/kWh-ra becsültük. Összehasonlításként az olyan, szintén a villamos energia fogyasztói árában többletként jelentkező, támogatás jellegű tételek, mint a szénpiaci szerkezetátalakítás támogatása 0,2 Ft/kWh, illetve a villamosenergia-ipari nyugdíjasok kedvezményes áramvásárlásának támogatása 0,09 Ft/kWh többletköltséget jelentettek. Megvizsgáltuk a korábban meghirdetett 410 MW szélerőmű-kapacitás jövőbeli megvalósulása esetén várható többletköltséget. Amennyiben a hazai teljes szélerőmű-kapacitás eléri a 740 MW-ot, és a jelenlegi kb. 22%-os kihasználtság helyett 25%-kal működnek a szélparkok, az általuk termelt kb GWh villamos energia árhatását 0,6 Ft/kWh mértékűre becsüljük változatlan fogyasztás és KÁT árak mellett. A számítás nem veszi figyelembe a KÁT-ból kikerülő szélerőművek várható árcsökkentő hatását, amely a hasznos élettartamuk végéig jelentkezhet (ld. a túloldalon), illetve a kiegyensúlyozási szükséglet többletköltségét. Megtérülési számítások Az általunk vizsgált szélparkok esetében nagyvonalú számításokat végeztünk arra vonatkozóan, hogy mely tényezők hogyan befolyásolják a szélerőművek megtérülését. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a kötelező átvételi ár mértéke és a tőkeköltség jelentős, döntő befolyással van a projektek megtérülésére. Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról 6 A számítások azt mutatják, hogy a jelenlegi költségszerkezet és KÁT tarifa fennmaradása esetén a szélerőművek nettó jelenértéke (közgazdasági megtérülése) 10%-os súlyozott tőkeköltség mellett pozitív. Ugyanakkor a tőkeköltség 0,5-1 százalékpontos növekedése már negatív értéket eredményez. Hasonlóképpen a KÁT ár kismértékű, 3-5%-os változása esetén jelentősen ingadozik a projektek megtérülése. Az adott keretek között nem vállalkoztunk az alkalmazandó KÁT árak optimális és indokolt szintjének meghatározására. Ugyanakkor az egyszerűsített számításokból is kitűnik, hogy a piaci átlagárak alkalmazásával a szélerőművek telepítése és üzemeltetése nem térül meg. A szélparkprojektek megtérüléséhez a piaci árat számottevően meghaladó kötelező átvételi tarifára van szükség, enélkül a befektetői érdeklődés megszűnhet, és a megújulókkal kapcsolatos hazai vállalások veszélybe kerülhetnek. Szélerőművek árhatása a szabadpiacon A szélerőművek árnövelő hatása a KÁT rendszerben a fentiek alapján összességében elhanyagolhatónak mondható. Viszont nyugat-európai példák alapján az körvonalazódik, hogy a kötelező átvételi időszak után szabadpiacon értékesítő szélerőművek jelentősen csökkenthetik a szabad piaci árat. Ennek oka a megtérülést követő, korábbiakban bemutatott rendkívül alacsony fajlagos termelési költség, ami összességében az erőművi portfólió kínálati árát csökkentheti. Az EWEA dán számításai alapján az árcsökkentő hatás a 0,5 cent/kwh-t (kb. 1,4 Ft/kWh) is elérte a teljes fogyasztásra vetítve ( időszakban, a hazait jelentősen meghaladó, 20% feletti szélerőműpenetráció).

7 Szélerőművek integrálása a hazai villamosenergia-rendszerbe A hazai villamosenergia-szektor maximális szélerőmű-kapacitásának egyik gyakran hivatkozott korlátja a rendszer rugalmatlansága, a le- és felszabályozási tartalékok hiánya. Több piaci tanulmány (pl. MAVIR, MSZET stb.) szerint azonban ezek a problémák a szélerőművek megjelenése előtt is léteztek első féléves adatok alapján, a mai beépített 295 MW szélerőmű-kapacitás a kb MW-nyi teljes beépített kapacitás 3,17%-a. Megemlítendő azonban, hogy ezen szélerőmű kapacitás 22%-os átlagos kihasználtsággal termel, ezért ha a megtermelt energiát vizsgáljuk, a szélerőművek által első félévében termelt 230 GWh villamos energia a teljes beépített kapacitás által termelt GWh-hoz képest (1,24%-os részesedés) jól mutatja, hogy ma a szélenergia piaci részesedése még igencsak elenyésző. A szélerőműveknek (ahogy a KÁT mérlegkörben minden erőműnek) éves, illetve havi menetrendet kell készíteniük a következő időszakra negyedórás bontásban. Lehetőségük van azonban ezek módosítására heti vagy napi menetrenddel. Az érvényes menetrendtől való eltérést a MAVIR 5 Ft/kWh szabályozási pótdíjjal bünteti, amelyet a szélparkok esetében az adott napi kumulált menetrendtől való 50%-os eltérési limit feletti részre ró ki a rendszerirányító. A pótlék célja a kiegyenlítőenergia-szükséglet miatt felmerülő többletköltségek megtérítése. Ugyan a fel- és lefelé történő kiegyenlítés költsége eltér, a pótdíj ebben nem tesz különbséget. A szélerőművek meteorológiai és statisztikai előrejelzési módszerei elemzésünk szerint jelenleg nem teszik lehetővé a pontos menetrendkészítést. A vizsgált szélerőműveknél az egyes előrejelzési időszakok több mint 20%-ában a tényleges teljesítmény több mint 20%-kal eltért a menetrendtől. A vizsgált szélparkok átlagosan 0,2-0,7 Ft/kWh szabályozási pótdíjat fizettek ( ) a teljes termelésükre vetítve. Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról 7 A pótdíjazási rendszerben végső soron a termelők fizetik a szabályozás költségeit, azonban a rendszer nem biztosítja, hogy a teljes pótdíjbefizetés megegyezzen a kiegyenlítő energia költségével. Nemzetközi tanulmányok a pótdíjazási rendszerre az alábbi európai alternatívákat sorolják: Kiegyenlítés költségének áthárítása a fogyasztókra (pl. Auszria): Mivel a kiegyenlítés költségét a fogyasztók viselik, a termelői oldalon viszonylag alacsony a motiváció a rendszer rugalmassá tételére, a kiegyenlítő energia szükségletének csökkentésére. Előrejelzési és menetrendadási kötelezettség hiánya (Portugália): A rendszer figyelembe veszi és méltányolja az időjárásfüggő termelők korlátozott előrejelzési képességeit, úgy, hogy közben nem motiválja a termelőket a kiegyenlítési szükséglet minimalizálására. A megújulókat kiegyenlítési kötelezettség terheli (pl. Egyesült Királyság): A termelőknek biztosítaniuk kell, hogy a termelési menetrendtől való eltérés esetén is fennmaradjon a rendszer egyensúlya. A szélerőművek jellemzően társulnak egy olyan piaci szereplőhöz, aki biztosítani tudja ezt a kötelezettséget termelési és kereskedési tevékenysége segítségével (csoportos menetrendadás, virtuális erőművek) vagy a kiegyenlítő piacról szerzik be a szükséges energiát. A pótdíjazási rendszer, illetve annak alternatívái különböző mértékben motiválják a villamosenergia-rendszer szereplőit a kiegyenlítési szükséglet minimalizálására.

8 Kiegyenlítési szükséglet csökkentése A Trade Wind és az IEA számításai szerint, míg egyetlen szélerőmű vagy park átlagos termelésingadozása, illetve menetrendtől való eltérése számottevő, több park esetében az ingadozás és a terv/tény eltérés jelentősen alacsonyabb. Rendszerszinten tehát kisebb a szélerőművek kiegyenlítési szükséglete. A tanulmányok megerősítik, hogy rövidebb időtávon a szélerőművek termelés-előrejelzése pontosabb. A kiegyenlítő energia költségeinek csökkentésére a fentiek alapján megoldás lehet: A menetrendadási időszak csökkentése, akár 4-6 órás időtávra: A szélerőművek termelési előrejelzései rövidebb időtávra jóval pontosabbak, mint hosszabbra. A néhány órás előrejelzés már megfelelő pontossággal jelzi a rendszerüzemeltető számára a kiegyenlítési szükségletet és annak várható irányát, így megfelelő idő állhat rendelkezésre a kiegyenlítést végző erőművek körének optimális kialakítására a költségcsökkentés érdekében. A kiegyensúlyozandó rendszer területi/mérlegköri bővítése: Nagyobb területen, illetve nagyobb mérlegkörben jellemzően csökken a termelés és fogyasztás ingadozása, így csökken a kiegyensúlyozási szükséglet is, továbbá bővül a rendelkezésre álló költséghatékony termelési eszközök köre is. A szélerőművek esetében a földrajzi diverzifikáció, az egyes parkok távolsága további kedvező hatással van a termelési ingadozás csökkentésére, a kiegyenlítési szükséglet minimalizálására. A szélerőművek csoportos menetrendadása, virtuális erőművek kialakítása: Több szélpark együttes termelésingadozása alacsonyabb, mint egyetlen parké az eltérő szélviszonyokból fakadóan. Mivel az egyes parkok számottevő mértékben kiegyenlítik egymás termelésének ingadozását, a szélfarmok csoportos menetrendadása, virtuális erőművek kialakítása csökkentheti a termelés ingadozását, a menetrendtől való eltérést, illetve a kiegyenlítési szükséglet mértékét. Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról 8

9 Vezetői összefoglaló Szélerőművek nemzetgazdasági hatása A megújuló energiahordozók, köztük a szélenergia elterjedése számos pozitív hatással bírhat a nemzetgazdaság egészére. A főbb területek, ahol lényeges változások érhetők el: Fenntartható fejlődés és környezetvédelem, tiszta energia, légszennyezés csökkenése (CO2, kén, por, stb.), Energia importfüggőség csökkenése, energiapiaci diverzifikáció, fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkenése, Hosszú távú ellátásbiztonság javulása, a termelés földrajzi diverzifikációja, szállítási veszteségek csökkenése, KÁT időszak után árcsökkentő hatás (nyugat-európai példák alapján), fosszilis energiahordozók árától független költségek, Számításaink szerint minden 100 MW plusz beépített szélerőműkapacitás, mai árakon számolva, 61 millió m3 földgázt (piaci értéke kb. 4,3 milliárd Ft), illetve 126 ezer tonna CO2 -t (piaci értéke 540 millió Ft) válthat ki. A szélerőművek hátrányaként jellemzően az okozott környezeti hatások (zaj, madarak veszélyeztetése, tájkép), a viszonylag alacsony átlagos kihasználtság, a magas termelési költségek (tőkeköltséggel), illetve az előrejelzési és rendszerszabályozási kérdések merülhetnek fel a penetrációtól függő mértékben. A nemzetgazdasági előnyök minél szélesebb körű érvényesüléséhez átlátható, stabil szabályozási keretre van szükség, amely további beruházások megvalósítását ösztönzi, szem előtt tartva az esetleges akadályok lebontását, a hátrányok minimalizálását. Régió- és térségfejlesztés, beruházások és foglalkoztatás ösztönzése közvetlenül és közvetve. Az általunk végzett számítások alapján a jelenlegi szélerőműkapacitások és az általuk termelt villamos energia (korábbi fejlesztésű 38%-os hatékonyságú) gáztüzelésű erőművekben való megtermelése kb. 160 millió m3 gázimportot jelentene (kb. 11,3 milliárd Ft értékben), illetve kb. 320 ezer tonnányi CO2 kibocsátást évente (becsült értéke kb. 1,4 milliárd Ft). A 2009-ben meghirdetett, majd visszavont 410 MW-nyi új szélerőműkapacitás megvalósulása esetén (25% kihasználtsággal) a várhatóan kiváltott gázimport kb. 450 millió m3 lenne, aminek piaci értéke kb. 31,8 milliárd Ft. Ezzel párhuzamosan 930 ezer tonna a CO2 kibocsátás csökkenése, amelynek értéke hozzávetőleg (a kvóták ára alapján) 4 milliárd Ft. (A fenti nagyvonalú becslések a szélerőművek által termelt villamos energia gázerőműves kiváltására vonatkoznak, nem veszik figyelembe a kiegyenlítő energia többletköltségének hatását). Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról 9

10 Szószedet Rövidítés Definíció BWEA British Wind Energy Association DECC Department of Energy and Climate Change (Egyesült Királyság) EUR Euró EWEA The European Wind Energy Association IEA International Energy Agency KÁT Kötelező átvétel MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. MEH Magyar Energia Hivatal MSZET Magyar Szélenergia Társaság PwC Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról 10

11 Források 1. Wind Energy The Facts, EWEA, Earthscan kiadó, 2009; 2. Szélerőművek kihasználtsága Magyarországon, MAVIR, 2010; 3. A megújuló energiaforrások foglalkoztatási hatásának meghatározása Magyarországon, ESSRG Kft., 2010 április; 4. Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés főbb mutatói I. félévében, MEH, 2010; 5. Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés főbb mutatói évben, MEH, 2010; 6. Működési tapasztalatok és javaslatok a KÁT elszámolási és tervezési modell fejlesztési lehetőségeire, MAVIR, 2010 szeptember; 7. Kapcsolt és megújuló energiaforrások 2009, MAVIR, 2009; 8. Dr. Gács István, A szélenergia-termelés támogatása, Elektrotechnika Magazin 2010/01, 2010; 9. A magyar villamosenergia-rendszerbe illeszthető szélerőművek mennyisége, MEH, július; 10. A magyar villamosenergia-rendszer (VER) adatai 2009, MAVIR, 2009; % renewable electricity A roadmap to 2050 for Europe and North Africa, PwC tanulmány, 2010; 12. Hannele Holttinen, Estimating the impacts of wind power on power system summary of IEA Wind collaboration, 2008; 13. Wind Energy Generation Costs, Renewable UK, június; 14. The Economics of Wind Energy, EWEA, március; 15. Megújuló energiák hasznosítása, Magyar Tudományos Akadémia, 2010; 16. Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 2010; Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról 11

12 Források 17. A közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló, H/4858. számú országgyűlési határozati javaslathoz, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 2010; 18. The support of electricity from renewable energy sources, Commission of European Communities, 2008; 19. Havi jelentés a MEH által szabályozott energiaipar júliusi működéséről, MEH, 2010; 20. Új Széchenyi Terv, Nemzetgazdasági Minisztérium, 2010; /2007. (XII. 23.) GKM rendelet; /2007. (XII. 23.) Korm. rendelet; /2007. (X. 20.) Korm. rendelet; 24. Design and operation of power systems with large amounts of wind power, IEA wind, 2007; 25. Magyarország megújuló energiahordozó cselekvési terve, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, szeptember; 26. Dr. Hunyár Mátyás, Dr. Veszprémi Károly, Támogatandó-e a szélenergia Magyarországon? Elektrotechnika Magazin 2010/04, 2010 Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról 12

13 Kapcsolat Almássy Tibor Cégtárs Katona Zoltán Vezető menedzser A (www.pwc.com/hu) iparágspecifikus könyvvizsgálati, adó- és pénzügyi tanácsadási szolgáltatásaival segíti ügyfeleit összetett üzleti problémák megoldásában, és abban, hogy mérhető módon legyenek képesek érték teremtésére. Több mint szakértője a világ 151 országban új megközelítésen alapuló komplex szakértői tanácsok alkotása érdekében egyesíti tudását és tapasztalatát. A Tanulmányhoz kapcsolódóan bármilyen beruházási és más üzleti döntés meghozatala kizárólag a felhasználót illeti, és a következményei őt terhelik. A PwC nem vállal semmilyen felelősséget harmadik fél felé a Tanulmány vagy a Tanulmányban szereplő bármely információ felhasználásából eredő esetleges károkért, kötelezettségekért. A Tanulmányban felhasznált információkat a PwC több, alapvetően nyilvánosan elérhető forrásból szerezte. A rendelkezésre álló adatokat nem vizsgáltuk felül, azokat nem ellenőriztük, illetve harmadik féllel nem ellenőriztettük, és különösen nem hajtottunk végre a számviteli szabályoknak megfelelő könyvvizsgálatot Kft. Minden jog fenntartva. A kifejezés a Kft. magyarországi irodájára, illetve, a szövegkörnyezettől függően, a International Limited önálló és független jogi személynek minősülő tagvállalatokból álló hálózatára vonatkozik.

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu A szélenergia termelés hazai lehetőségei Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu 2008. dec. 31-i állapot (forrás www.mszet.hu) Energia másképp 2009.04.02. 2 Hány darab erőmű torony képvisel 1000 MW

Részletesebben

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói Biogázból villamosenergia: a menetrendadás buktatói Szárszó Tibor Budapest 2012.11.27 Biogáz üzem Jogszabályok 2007. évi LXXXVI. törvény 9. (2) A megújuló energiaforrás, valamint a hulladék, mint energiaforrás

Részletesebben

Hogyan lehetne hazai, olcsó, környezetbarát villamos energiánk 2050-re? (és miért nem szerepel még tervben sem )

Hogyan lehetne hazai, olcsó, környezetbarát villamos energiánk 2050-re? (és miért nem szerepel még tervben sem ) Hogyan lehetne hazai, olcsó, környezetbarát villamos energiánk 2050-re? (és miért nem szerepel még tervben sem ) Lehetőségek és gátak a szélenergia Magyarországi hasznosításában 2011. November 17. Dr.

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana A megújuló energiaforrások közgazdaságtana Ságodi Attila Partner KPMG Tanácsadó Kft. Energetikai és közüzemi tanácsadás Energetikai körkép FAKT Konferencia 214. október 7. AGENDA I. Megújulók helyzete

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22 Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből Mező Csaba 2009.01.22 Cél 2006/32 EK irányelv Célok Biztosítani a lehetőségét az energiahordozók (gáz, villamos energia, hőmennyiség, víz)

Részletesebben

Hogyan lehetne hazai, olcsó, környezetbarát villamos energiánk 2050-re? (és miért nem szerepel még tervben sem )

Hogyan lehetne hazai, olcsó, környezetbarát villamos energiánk 2050-re? (és miért nem szerepel még tervben sem ) Hogyan lehetne hazai, olcsó, környezetbarát villamos energiánk 2050-re? (és miért nem szerepel még tervben sem ) Lehetőségek és gátak a szélenergia Magyarországi hasznosításában 2012. március 22-23. MET

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE Szükséges tennünk a éghajlatváltozás ellen! Az energiaszektor nagy

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Nagyok és kicsik a termelésben

Nagyok és kicsik a termelésben Nagyok és kicsik a termelésben Tihanyi Zoltán osztályvezető Forrástervezési Szolgálat MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Smart Grid Hungary Budapest, 26. november 3. 1 45

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés fıbb mutatói 2009 I. félévében Az ún. KÁT mérlegkörben 1 támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos energiához kapcsolódó

Részletesebben

A szélenergia hasznosítás 2013. évi legújabb eredményei

A szélenergia hasznosítás 2013. évi legújabb eredményei A szélenergia hasznosítás 2013. évi legújabb eredményei Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE az MSZET tiszteletbeli elnöke Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE az MSZET elnöke Nap és szélenergia

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

A lakossági villamosenergia-árak változásának okai Magyarországon (1996-2014)

A lakossági villamosenergia-árak változásának okai Magyarországon (1996-2014) A lakossági villamosenergia-árak változásának okai Magyarországon (1996-2014) előadó: Perger András Sajtótájékoztató Budapest, 2015. február 24. A TANULMÁNY HÁTTERE IVF -- V4 országok közös kutatása Szükséges

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. Stratégia Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. komplex energetikai szolgáltatóként kíván tevékenykedni az alábbi területeken: Fókuszban az energiatermelés és a szinergikusan

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában

Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában Vinkovits András BERT üzleti vezigh. MEE 56. Vándorgyűlés Balatonalmádi 2009. szeptember 9. Tartalom Iparág a piacnyitásnak nevezett változási folyam

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

A szélenergia hasznosítás 2013. évi legújabb eredményei

A szélenergia hasznosítás 2013. évi legújabb eredményei A szélenergia hasznosítás 2013. évi legújabb eredményei Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE az MSZET tiszteletbeli elnöke Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE az MSZET elnöke MEE Villamosság és

Részletesebben

"Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben

Lehetőségek a jelenlegi villamos energia piaci környezetben "Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben SZAPPANOS Sándor Siófok, 2014. 03. 18. EHU termelő kapacitások Rugalmas és hatékony kapcsolt energiatermelési portfolió Szabályozás United

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A hazai szervezett energiapiac és a napon belüli kereskedelem bevezetése és a tőle várható hatások

A hazai szervezett energiapiac és a napon belüli kereskedelem bevezetése és a tőle várható hatások A hazai szervezett energiapiac és a napon belüli kereskedelem bevezetése és a tőle várható hatások Agenda HUPX bemutatása Miért van szükség ID piacra? ID Piaci design ID piac lehetséges hatásai XBID Projekt

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6.

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6. Nemzetközi szélenergia tendenciák, forrásbevonási lehetőségek és külföldi jó gyakorlatok a szélenergia területén Bíróné Dr. Kircsi Andrea, DE egyetemi adjunktus Dr. Tóth Péter, egyetemi docens SZE IV.

Részletesebben

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei Büki Gergely Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században MTA Energiakonferencia, 2014. február 18 Villamosenergia-termelés, 2011 Villamos

Részletesebben

A szélenergia hasznosítás mai helyzete

A szélenergia hasznosítás mai helyzete Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A JÖVŐ ENERGIÁJA A szélenergia hasznosítás mai helyzete Dr. Tóth Péter egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék Magyar Szélenergia

Részletesebben

Hőtárolók a kapcsolt energiatermelésben

Hőtárolók a kapcsolt energiatermelésben Hőtárolók a kapcsolt energiatermelésben XIX. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium Visegrád, 2012. május 9-11. Kapcsolt energiatermelés Azonos technológiai folyamatban hő- és villamosenergia egyidejű

Részletesebben

A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában

A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában Tihanyi Zoltán vezérigazgató-helyettes MAVIR ZRt. MESZ XXI. Országos Konferenciája Hódmezővásárhely, 2014.10.14. Tartalom A NES címszavai a villamos energiára,

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke Sajtótájékoztató Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, Zrt. az Igazgatóságának elnöke Hamvas István vezérigazgató Budapest, 2015. február 4. stratégia Küldetés Gazdaságpolitikai célok megvalósítása Az Csoport

Részletesebben

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület Napenergiás jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Új technika az épületgépészetben

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

Tartalom. 2010.02.27. Szkeptikus Konferencia

Tartalom. 2010.02.27. Szkeptikus Konferencia Bajsz József Tartalom Villamos energia: trendek, prognózisok Az energia ipar kihívásai Az energiatakarékosságról Miért atomenergia? Tervek a világban, a szomszédban és itthon 2 EU-27 villamos energia termelése

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust

Részletesebben

Virtuális erőművi technológia fejlődése, szabályozási központok lehetőségei a rendszerszintű szolgáltatások piacán

Virtuális erőművi technológia fejlődése, szabályozási központok lehetőségei a rendszerszintű szolgáltatások piacán Virtuális erőművi technológia fejlődése, szabályozási központok lehetőségei a rendszerszintű szolgáltatások piacán DEME Roland Balatonalmádi, 2015.03.26 Virtuális technológia térhódítása Magyarországon

Részletesebben

ÓBUDAI ZÖLD EGYETEM A szélenergia hasznosítás gazdaságossága,hatékonysága,kihasználásának lehetőségei és korlátai BUDAPEST, 2010.09.16.

ÓBUDAI ZÖLD EGYETEM A szélenergia hasznosítás gazdaságossága,hatékonysága,kihasználásának lehetőségei és korlátai BUDAPEST, 2010.09.16. ÓBUDAI ZÖLD EGYETEM A szélenergia hasznosítás gazdaságossága,hatékonysága,kihasználásának lehetőségei és korlátai BUDAPEST, 2010.09.16. Dr. Tóth Péter egyetemi docens Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi

Részletesebben

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,

Részletesebben

Dr. Hoffmann László Elnök

Dr. Hoffmann László Elnök 2012. július 10. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs AZ ELŐADÁS FŐ TÉMAKÖREI: 1.) Szabályozói környezet 2.) A szélenergia-hasznosítás vélt és valódi akadályai 3.)

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

A kötelező átvételi rendszer módosításai a partnerek visszajelzései alapján

A kötelező átvételi rendszer módosításai a partnerek visszajelzései alapján A kötelező átvételi rendszer módosításai a partnerek visszajelzései alapján Ezer Tamás MAVIR ZRt. FIO MEE Vándorgyűlés Balatonalmádi, 2009. szeptember 10. Bevezetés 2 A megújuló energiaforrás, a hulladék,

Részletesebben

Napelemre pályázunk -

Napelemre pályázunk - Napelemre pályázunk - Napelemes rendszerek hálózati csatlakozási kérdései Harsányi Zoltán E.ON Műszaki Stratégiai Osztály 1 Erőmű kategóriák Háztartási méretű kiserőmű P

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

A szélenergia hasznosítás legújabb eredményei. MTA 2009. ápr. 2.

A szélenergia hasznosítás legújabb eredményei. MTA 2009. ápr. 2. A szélenergia hasznosítás legújabb eredményei Dr. Tóth Péter Magyar Szélenergia Társaság elnöke egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Évente beépített szélerőmű teljesítmény a világban 1996-2008 2 Összes

Részletesebben

Megújuló áramtermelési lehetőségek és korlátok régiónkban

Megújuló áramtermelési lehetőségek és korlátok régiónkban Megújuló áramtermelési lehetőségek és korlátok régiónkban Kaderják Péter Kutatóközpont vezető CPSL/REKK közös projekt eredményeinek bemutatása 2012. május 11. Projekt célja Négy ország példáján keresztül

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 31 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

Részletesebben

2. melléklet A HATÁROZOTT IDEJŰ VILLAMOS ENERGIA ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS. Amely létrejött, egyrészről

2. melléklet A HATÁROZOTT IDEJŰ VILLAMOS ENERGIA ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS. Amely létrejött, egyrészről 2. melléklet A HATÁROZOTT IDEJŰ VILLAMOS ENERGIA ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS Amely létrejött, egyrészről ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. Székhelye: 1055 Budapest, Honvéd utca 20/A Cégjegyzékszáma: Cg. 01-10-045985

Részletesebben

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Bányászat és Geotermia 2009,

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9.

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. Geotermikus er m magyarországi létesítésének kulcs témakörei Kapcsolódás globális energiapolitikai folyamatokhoz

Részletesebben

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök Energia Műhely 3. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője Magyar Épületgépészek Napenergia Szövetsége Varga Pál elnök Az Európai napkollektoros piac benne

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

Beszámoló a megújuló alapú és a kapcsolt villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer 2011. évi alakulásáról

Beszámoló a megújuló alapú és a kapcsolt villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer 2011. évi alakulásáról Beszámoló a megújuló alapú és a kapcsolt villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer 211. évi alakulásáról Magyar Energia Hivatal 212. Tartalomjegyzék Ábra-és táblázatjegyzék... 3 Előszó...

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása

Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály totht@eh.gov.hu Magyar Energia Hivatal VIII. Energia Műhely: Pénzügyi körkép az energetikáról Magyar Energetikai

Részletesebben

A SZÉLENERGIA-HASZNOSÍTÁS 2013. ÉVI LEGÚJABB EREDMÉNYEI TÓTH PÉTER 1 BÍRÓNÉ KIRCSI ANDREA 2 KIS GÁBOR 3

A SZÉLENERGIA-HASZNOSÍTÁS 2013. ÉVI LEGÚJABB EREDMÉNYEI TÓTH PÉTER 1 BÍRÓNÉ KIRCSI ANDREA 2 KIS GÁBOR 3 A SZÉLENERGIA-HASZNOSÍTÁS 2013. ÉVI LEGÚJABB EREDMÉNYEI TÓTH PÉTER 1 BÍRÓNÉ KIRCSI ANDREA 2 KIS GÁBOR 3 Összefoglalás Ebben a tanulmányban röviden összefoglaljuk hogyan fejlődött a szélenergia hasznosítás

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje A magyarországi napkollektoros piac jelene és lehetséges jövője 2020-ig, az európai tendenciák és a hazai támogatáspolitika tükrében Varga Pál elnök

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály

A liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály A liberalizált villamosenergia-piac működése Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály 1 A villamosenergia-piac liberalizációja A belső villamosenergia-piac célja, hogy az Európai Unió valamennyi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben

25 ábra 14:40-től 15:05-ig

25 ábra 14:40-től 15:05-ig 25 ábra 14:4-től 15:5-ig 38 631 39 588 4 414 41 85 41 18 41 97 41 422 43 65 43 866 43 928 42 566 42 626 42 294 42 184 42 737 43 75 Az összes évi villamosenergia-felhasználásunk 45 GWh 44 43 42 41 átlagos:

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben