Horvátországi Magyarság

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Horvátországi Magyarság"

Átírás

1 Horvátországi Magyarság Megjelenik havonta ISSN Kiadja a Huncro Médiaközpont Kft. a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének megbízásából. Fő- és felelős szerkesztő: Andócsi János Szerkesztőség: Kontra Ferenc, Mák Ferenc Műszaki szerkesztő: Farahó Zsolt Lektor: Ljubić Molnár Mónika A szerkesztőség címe: Eszék, Vijenac Ivana Meštrovića 26/f. Elérhetőségek: Tel.: 031/ Fax: 031/ Honlap: Nyomda: Tiskara Pauk, Cerna, Mala Cerna u. 26. A Szülőföld Alap és a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának támogatásával megjelenik havonta. Mjesečnik se izdaje uz financijsku potporu iz Državnog proračuna RH preko Savjeta za nacionalne manjine za godinu. TARTALOM: HISTORIA Csorba Béla: Népirtás 1944: Magyar sorsok német ecsettel FORTUNA HUNGARORUM Má k Ferenc: Bende József Munczi An ta l: Muraköz története LITERATURA Gion Nándor: Borsszóró (pepperbox) revolver Kosztolányi Dezső: Kék gyász Fehér Ferenc: Fák Neumayer K. Dezső: Tomics Simon, az életmentő Csoóri Sándor: Farsangi kutyabál Kerék Imre: Farsang Tari István: Mária nevére

2 HunCro Eszék,

3 Csorba Béla HISTORIA Népirtás 1944: Magyar sorsok német ecsettel 1944 ősze a Délvidéken nem csak a magyarok számára jelentette a fizikai leszámolások, az esztelen terrorcselekmények, valamint a kollektív büntetés jegyében végrehajtott etnikai tisztogatás kezdetét mindez ma már közismert a németek irányában még kíméletlenebbül nyilvánult meg. Az elmúlt évtizedek során a Nyugat-Európában, mindenekelőtt Németországban tevékenykedő Dunamenti németek közösségei alapos tényfeltáró munkával járultak hozzá a tények jobb megismeréséhez: dokumentumkötetek és helyi jellegű monográfiák tucatjaiban adták közre mindazt, ami elsárgult feljegyzések, levelek s az oral history eszközeivel rögzített visszaemlékezések során a múlt betemetésre ítélt tárnáinak mélyéről még előbányászható volt. Néhány évvel ezelőtt (2004-ben) ebből a hatalmas anyagból a Szerb-Német Társaság kiadásában megjelent egy válogatás Belgrádban is, szerb nyelven Genocid nad nemačkom manjinom u Jugoslaviji (A német kisebbség elleni népirtás Jugoszláviában ) címmel. Egy-két történészt kivéve nem igen foglalkoztak vele, a könyv megjelenése a szélesebb közvélemény előtt tulajdonképpen rejtve maradt. (Vannak, akik e mögött sanda politikai szándékokat sejtenek.) De rejtve maradt a magyarellenes atrocitásokkal foglalkozó magyar helytörténészek előtt is, noha a hivatkozások és visszaemlékezések több olyan adatot tartalmaznak, amelyek a bánsági, szerémségi és a bácskai magyarokra vonatkoznak, tekintve, hogy a német és a magyar népcsoport sorsa a partizánterror első heteiben mindenképpen hasonlóan alakult. A továbbiakban azokat az adatokat közlöm, amelyek véleményem szerint megérdemlik kutatóink figyelmét, hiszen segítségükkel kiegészíthetjük, árnyalhatjuk, pontosíthatjuk eddigi ismereteinket. Az elbeszélt történetekben a figyelem középpontjában természetesen nem magyarok, hanem németek állnak, a magyarok többnyire mellékszereplők, esetleg szemtanúk, olykor partizánok (tudjuk, hogy ilyenek is voltak, még ha elenyésző számban is), vagy államilag rejtegetett titkok váratlan (és véletlen) kései leleplezői. Néha a visszaemlékezők csupán a kivégzett magyarok számát említik, olykor egy-egy ismert személy nevét is. Újabb ismereteket kapunk olyan településekről is, ahol ma már egyetlen magyar sincs, de 1944-ig volt. Sok bácskai és bánáti szerb vagy egykor német többségű település magyar diaszpórájának sorsáról ma már szinte reménytelen vállalkozás bármit is megtudni, hiszen nincs kitől. Mint majd alább látjuk, ilyen esetekben is segíthetnek a német dokumentumok. A belgrádi szemelvénykötet azt valószínűsíti, hogy az elkövetkező években németül jól tudó fiatal kutatóknak érdemes volna bepillantaniuk az archivált német anyagokba is. És most lássuk a magyarokra vonatkozó fragmentumokat települések szerint: 5

4 Boróc (Obrovac, Bácska)...miután az orosz alakulatok továbbmentek, partizánok és helyi szerbek megkínoztak és megöltek 33 németet, 6 magyart és 2 szerbet. Csúrog, Sajkásszentiván (Čurug, Šajkaš) A könyv összeállítói elmondják, hogy a sajkási és a csúrogi szerbek személyesen kértek engedélyt Titótól, hogy bosszút állhassanak a magyarokon az 1942-ben történt vérengzésért. A partizánháború kiterjedt a német lakosságra is, noha a német kisebbség tagjainak semmilyen közük nem volt a magyar katonai akciókhoz. Ernőháza (Banatski Despotovac, Bánság) Egy éjszakai szolgálatot teljesítő magyar származású partizán őr szemtanúja volt annak, hogy részeg partizánok fejszékkel hogyan mészárolták le a helybéli németek egy csoportját a helyi kocsma tekepályáján. A feldarabolt holttesteket három lovas szekéren szállították el a helyszínről. Gádori láger (Gakovo, Bácska) Miklós-Nyári Anna vallomása: Volt itt egy fiatal anya, aki egy szobában lakott három gyermekével. Amikor a harmadik gyermeke haldoklott, azt mondta a szomszédos szoba lakóinak: Többé nem tudom, hogy kiért is kéne legelőször imádkoznom, kiért kellene könyörögnöm vagy sírnom: a férjemért, aki elesett a háborúban, a szüleimért, a nagyapámért és nagyanyámért, a fivéreimért vagy a nővéreimért, vagy a gyerekeimért? Mit akar velem tenni a Mindenható? Most már az utolsó gyermekem nélkül kell, hogy maradjak! Visszafordult a szobájába és letérdelt haldokló gyermeke mellé. Mi meg álltunk a szobánkban és sírtunk. Ha a részvét könnyei segíthettek volna, a kisgyerek biztosan nem hal meg. Hallottam, hogy nyöszörög a gyerek, és sokáig nem bírtam elaludni. Kora reggel lehetett, amikor fölébredtem. Körülöttem még mindenki aludt. Benéztem a szomszéd szobába. A fiúcska a padlón feküdt, összekulcsolt kezekkel, tudtam, mit jelent ez: meghalt az asszony harmadik gyermeke is. Senkit sem ébresztett fel, sápadtan, teljesen egyedül imádkozott. Ebben a pillanatban láttam, ahogy letérdel, hátrafordulva felnéz a mennyezetre, és hangosan beszélni kezd. Elveszíthette az eszét? Hangja szomorú volt: Mindenható, elvettél tőlem mindenkit, akit szerettem. Remélem, nem felejtesz magadhoz venni engemet sem. Ne hagyd, hogy sokáig várjak, kész vagyok meghalni. Csak egyetlen kérésem van: ha majd Tito haldoklik, engedd meg, hogy minden szerencsétlen lélek, akit az ő parancsára kínoztak, éheztettek halálra és kivégeztek, elvonuljon a ravatala mellett, a gyermekeim és én legutoljára. Titónak csak akkor legyen szabad meghalni! Györgyháza (Velika Greda, Bánság) Petri Károly tanítót a partizánok agyonverték. 6

5 Csorba Béla: Népirtás 1944: Magyar sorsok német ecsettel India (Inđia, Szerémség) A kínzások és kivégzések október 28-án kezdődtek a magyar iskolában. Ide gyűjtötték a halálra ítélteket november 6-án és 12-én is. Körtési láger (Kruševlje, Bácska) Tereza Schieber vallomása: április 24-én Ani Šnajder 16 éves szondi (Sonta) lány és a 31 éves Elizabet Piri élelmet vitt a mezőre, majd elmentek Őrszállásra (Stanišić) koldulni. Valaki feljelentette őket, és egy pincébe lettek zárva, majd a táborparancsnok lehordta őket, és egy magyar partizánnak megmondta, hogy végezze ki őket, ez azonban a parancsot megtagadta. A következő partizán puskája csütörtököt mondott, és egy harmadikat hívtak. Ő először Piri asszonyt lőtte le, aki azonnal elesett, majd belelőtt a lányba is, de őt csak könynyebben sebesítette meg. A lány megindult a partizán felé, és könyörgött, hogy kímélje meg az életét, a partizán azonban fejbe lőtte. Három jelenlevő sírásónak elrendelték, hogy tegyék kocsira a két asszonyt, és vigyék ki őket temetőbe. Útközben Piri asszony észhez tért, és egy kis vízért könyörgött, meg hogy láthassa még a gyerekét. Tizenhat éves lánya a kocsi mellett ment, és imádkozott. Az anyja bátorságra buzdította, és hogy mondja el majd az apjának, mi történt vele. A partizán őr a falu bejáratánál észrevette, hogy Piri asszony még él, és ezt jelentette Đević Stankónak, a tábor parancsnokának, aki lóra pattant és a temetőbe ment. Ott elrendelte a sírásóknak, hogy a súlyosan sebesült, de teljesen észnél levő asszonyt tegyék a kiásott sír mellé. Fejbe lőtte, majd csizmájával a sírba lökte. Nagykikinda (Kikinda, Bánság) Szabó Károly (1933-ban született a Bánságban, közelebb meg nem nevezett helyen) dr. Peter Wünzbergernek eskü alatt elmondta, hogy a kikindai Mlekara tejgyár területén földmarkolójával dolgozva 1963 nyarán ráakadt a helyi gyűjtőtábor tömegsírjaira. Ekkor elrendelték neki, hogy a csontokat, amelyek nem túl mélyen feküdtek, fedjék be még több földdel ban ugyanerre a helyre hűtőházat építettek. Szabó az alapok gépi kiásása közben ismét ráakadt a csontvázak egy részére. Ekkor az emberi maradványokat ismeretlen helyre szállították. Ugyancsak az ő nyilatkozatából tudni, hogy a kikindai Vasutas Atlétikai Klub (ŽAK) futballpályája mögött is voltak tömegsírok, csupán vékony homokréteggel lefedve. Ide azokat temették, akiket 1944-ben öltek meg a partizánok, ám erről szigorúan tilos volt beszélni. [Megjegyzés: A nagykikindai tábor parancsnokává ifjú kommunistaként Fazekas Jánost nevezték mi. Megbánva tetteit, élete alkonyán Csorba Béla és Hoffmann Artúr operatőr videofelvételen rögzítette az életének erre az epizódjára vonatkozó visszaemlékezését.] Palánka (Bačka Palanka, Bácska)...a helyi romák csatlakoztak a megérkező partizánok csoportjához. Ez a csoport kivégzett néhány tekintélyes németet, magyart és szerbet. Az utóbbiak közül néhányan csak azért lettek megölve, mert kiálltak a németek mellett. 7

6 Regőce (Riđica, Bácska) A regőcei Virág Julianna (1908) megfojtotta 1944-ben született ikerlányait, mert nem tudta őket megkímélni a lassú éhhaláltól, majd fölakasztotta magát. Szentfülöp (Bački Gračac, Bácska) Georg Wieldmann szerint a falut október 24-én a Krajinai brigád egy osztaga foglalta el, egy szerb és egy magyar (?) nemzetiségű parancsnokkal az élen, és másnap délután három órakor kivégeztek 212 férfit. Az egyik tiszt, pisztolyának elsütésétől megbokrosodott lovát nem tudván kézben tartani, saját fegyverétől halt meg a helyszínen. A visszaemlékező szerint az egzekúciót végző partizánosztagot ötven bácskai szerbbel, szlovákkal, bunyeváccal és magyarral erősítették meg. [Megjegyzés: Eddigi ismereteink szerint mindez nem látszik életszerűnek a terror első heteiben a délszláv partizán vezetőség még a kis számú magyar kommunistával szemben is olyannyira bizalmatlan, hogy többségüket egy időre félreteszi, vagy legföljebb feljelentő-besúgói szerepkörben alkalmazza.] Verbász (Vrbas, Bácska) A német források úgy tudják, hogy az oroszok és a partizánok bevonulása után helyi szerbek, valamint magyar és német kommunisták hozták létre a helyi népfelszabadító bizottságot, amelynek egy Hengel vagy Henkel nevű sváb szabó lett az elnöke. Egy német szemtanú szerint a kivégzések október végén kezdődtek, legelőször 20 tekintélyes polgárt és egy nőt kínoztak meg és végeztek ki a temetőben. Mindegyikük nevét feljegyezték, tehát nem kizárt, hogy az így keletkezett névsort a levéltárban utólag majd meg lehet találni. A fentiekhez hasonló lett a sorsa három fiatal katonának is. (Nemzetiségükről nincs adat, tartozhattak akár a német Wermacht, akár a Magyar Királyi Honvédség kötelékébe is.) Ismertebb helyi szerbek megpróbálták a közbenjárást, de mindhiába. A partizánok vezetője a 28 éves Anton Heller volt, aki munkaszolgálatosként megjárta a keleti frontot, majd az oroszokkal tért vissza szülővárosába, Újverbászra, ahol azonnal vezető szerephez jutott a partizánok között. Az ő parancsára tartóztatták le és végezték ki a cukorgyár 22 magyar és német munkását. Karl Mengel német szemtanú elmondta, hogy a tömeggyilkosságokról először egyik szerb ismerősétől hallott. Az mintegy 150 németről és ugyanannyi magyarról tudott, akiket elővezettek és összevertek. Éjfélkor hosszú drótra kötözték és meztelenül kihajtották őket a központi temetőbe. Kettesével kellett a sír szélére állniuk, és nyakon lőtték őket. A meggyilkoltak között volt Lóc Jakab, az óverbászi gimnázium korábbi igazgatója is. Karl Mengel nyilatkozatát később megerősítette az áldozatok egyike, Simoni Károly is, aki csupán megsebesült, és később sikerült kimásznia a tömegsírból, valamint Novo szerb cipész is, aki ezen az éjszakán őrszolgálatot teljesített. 8

7 Csorba Béla: Népirtás 1944: Magyar sorsok német ecsettel Versec (Vršac, Bánság) A várost október 2-án foglalták el a szovjet csapatok. A partizánok már másnap kivégeztek kétszáz helybéli német férfit. Friss Géza polgármestert és öt társát lovas szekér előtt hajtva kiterelték a sintértelepre, és agyonlőtték. Zombor (Sombor, Bácska) Csupán néhány nappal azt követően, hogy a partizánok elfoglalták a várost, megkezdték a németek és a magyarok letartóztatását. Valamennyiüket a Krónich-palotába vitték, ahol örökre eltűntek. Először szadista módon megkínozták őket, majd agyon lettek verve vagy lőve. A könyv idézi az apatini Helene Rajnalt is, akit november 20-án hurcoltak el a Krónich-palotába, ahol később neki kellett hordania az ételt az egyik garázsban fogva tartott rabok számára. Mintegy 150 férfi, láncra verve hét hétig volt ebben a garázsban. A láncok úgy meg voltak szorítva, hogy az emberek keze fölsebesedett. A hét hét alatt a láncaikat egyszer sem vették le, még étkezés vagy a szükségük végzése közben sem. Ruhájuk hiányos volt és tetvekkel teli. A hideg decemberi napokban a fűtetlen garázs betonján kellett feküdniük. Csak 1944 karácsonyán érkezett meg Újvidékről az új bíró, és elrendelte, hogy vegyék le a láncaikat. Magyarkanizsa, december 10. (Vajdaság MA, január 7.) 9

8 Mák Ferenc FORTUNA HUNGARORUM Bende József, a közösségépítő lelkész, Óbecse apát-plébánosa (Martonos, január 30. Óbecse, december 31.) A történelmünk elfeledett alakjai című sorozatból Kevés emléket őriz a vidékünk az es forradalmat és a szabadságharcot követő megtorlás tíz esztendejéről, a történetírásban Bach-korszakként emlegetett évekről. A köztudatban mindössze annyi él, hogy 1850 és 1860 között Temesvár központtal létezet a Szerb Vajdaság, működésének keretét, feltételeit és a lehetőségeket azonban ugyancsak a bécsi udvar forradalom utáni terrorja szabta meg. Nincs viszont pontos képünk a mindennapi valóság tartalmáról, az újjászülető közösségi élet formáiról, az oktatási, az egyházi-felekezeti és az egyesületi tevékenység tereiről, az intézmények feltételezhetően szűkre szabott működési lehetőségeiről. Mi több, a kor emberéről sincsenek igazán ismereteink, pedig a későbbi polgárosodáshoz vezető társadalom alapjai ezen a tájon is akkoriban szerveződtek meg. A Bach-korszak hivatalnoki kara feltételezhetően a Tisza-mentén is a tőle elvárt fegyelemmel tette a dolgát, de bizonyára voltak elhivatottak is, akik már annak lehetőségét fürkészték, miként lehet egy elképzelt jövőben visszahelyezni egykori törvényes jogaiba a megvert és kifosztott, a szellemi jobbágyságba taszított magyarságot és a vele együtt élő nemzetiségeket. Jó érzésű papok, kántorok, tanítók és hivatalnokok a nemzet és a bécsi, császári udvar elkerülhetetlen kiegyezését megsejtve az 1860-as évek vége felé már az intézményesített közösségi élet megszervezésének lehetőségét kutatták, s hogy mi erről manapság olyan keveset tudunk, annak okát elsősorban a közélet nyilvános fórumának, a nyomtatott sajtónak a hiányában kell keresni, az 1870-es évek végéig ugyanis jószerével csak alkalmi próbálkozások történtek a lapalapításra, az újságírás intézményének meghonosítására. Ami tehát az 1880-as évektől az újságok lapjain közösségi ismeretté (és közösségi értékké) vált, az előtte többnyire a gesztusokban, alkalmanként tétova feljegyzésekben élt, ezért jellegéből eredően nehezen felderíthető, és nehezen örökölhető. Felettébb körülményes vállalkozás tehát a korszak egy-egy jelesebb emberének a portréját megrajzolni, főleg akkor az, ha annak életére egyébként is a rejtőzködő fegyelem volt a jellemző, ahogyan az a kor közéleti szereplőinek többsége esetében elsősorban a bécsi hivatali terror okán tapasztalható volt. A Tiszai Koronakerület, a districtus hivatalnokai sorában 10

9 Mák Ferenc: Bende József igen előkelő provizori, tiszttartói állást betöltő büszke szepességi szász nemes, Johann Than, Than János 1826-ban került Ó-Becsére, és minden megpróbáltatás ellenére képes volt a családja számára olyan polgári életet teremteni, hogy később fiai Than Károly és Than Mór személyében kiváló tudóst és nem kevésbé neves festőművészt adott a nemzetnek. Than János még ismerhette Mezey Jánost, a kántorkirályt, a neves egyházi énekszerzőt, aki a feljegyzések szerint 1831-ben érkezett az egy évvel korábban Nagyboldogasszony napján felszentelt új katolikus templom karzatára. Ők akár együtt is köszönthették azt a Jámbor Pált, aki között káplánsága éveit töltötte a Tisza-parti városban. De ott volt közöttük Frenner István, a törekvő kereskedő és gazdálkodó 1, az egyesületi élet lelkes szervezője is, akit 1868-ban az ó-becsei Magyar Bende József apátplébános Népkör megalakítóinak körében találunk, s akiről 1927-ben, az nevezetes egyesület működésének hatvanadik évében bekövetkezett halálakor Draskóczy Ede a kultúrateremtő nagyok sorában látva őt, érdemeire hivatkozva papírra vetette: A mi kisvárosi életünk úgyis távol esik a szabad vizek szabad járásától, ritkán üti partjait messzi tengerről jött erőteljes hullám, hogy felfrissítse elhínárosodó vizét, kötelességünk tehát, hogy ha csak apró csatornákkal is, de bekapcsoljuk az élő vizek felpaskoló áramába. 2 De a friss szellemet hozók seregében ma ott kell látni Bende József plébánost is, aki első volt a később méltán elhíresült tudós ó-becsei papok a költők, a történetírók, az iskolalapítók, a természettudósok és hittudorok évszázados sorában. Bende József ó-becsei apátplébános, később kalocsai kanonok, a nagyszeminárium tanára nehezen összerakható életrajzi adatai szerint január 30-án született Martonoson, Bács-Bodrog vármegyében, szegény sorsú szülők gyermekeként a középiskolát Szabadkán és Kalocsán végezte, bölcseletet pedig Pécsett tanult; majd a kalocsai érseki megyében a növendékpapok közé kerülve, a pesti központi papnevelő intézetben fejezte be tanulmányait. 3 1 Fárbás József: Frenner testvérek; Tiszavidék, augusztus 30., 3. p. 2 Dr. Draskóczy Ede Elnöki Jelentése a Népkör választmányának és tisztviselőkarának az évi működéséről; Tiszavidék, február 19., 2 3. p. 3 Magyar Katolikus Lexikon, I. kötet; Budapest Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, p. 11

10 1846. július 30-án szentelték misés pappá, ezt követően ban: Csantavéren volt káplán, 1851-ben pedig Miskén szolgált segédlelkészként. Még ugyanabban az esztendőben Kalocsán szentszéki iktatóvá, tanulmányi felügyelővé s az egyházi történet és jog tanárává neveztetett ki ban a hittudományok doktora, 1855-ben pedig kalocsai prépost és hitoktató lett ben megkapta Ó-Becse plébánosi tisztségét, 1861-ben egyházkerületi jegyzővé és alesperessé, 1869-ben apát-plébánossá léptették elő ban kinevezték kalocsai kanonokká, és a plébánia igazgatója lett, ezért elhagyta Ó-Becsét ban tiszakerületi főesperessé nevezték ki és az Egyházmegyei Tanítóképző Intézet igazgatója, valamint a kalocsai összes fi-elemi és pusztai iskolák igazgatója lett. 4 Előbb vármegyei képviselőnek, 1861-ben pedig a felirati párt jelöltjeként országgyűlési követnek választották meg ban kalocsai kanonokként közvetlenül Haynald Lajos bíboros mellett szolgált. Ragyogó karrier, töretlen ívű pálya, melyhez fogható kevés volt a Tisza-vidékén. S ha mégis volt részleteit elfedte a rákövetkező küzdelmes évszázad. Bende Józsefben kell tehát tisztelnünk Ó-Becse első tudós plébánosát. Az abszolutizmus korának utolsó évében került a Tisza-parti városba, szeptember 1-jén szentelték belvárosi plébánossá, s az érseki elhatározás szeptember 30-án szólította vissza Kalocsára. Fárbás József feljegyzéseiből kitűnik, népszerűsége és tekintélye hamar a városi vezetők sorába emelte őt. Kiváló szónok és határozott vezető volt, aki szívesen dolgozott a közért, Isten népéért és a haladásért. Meghatározó szerepe volt a hatvanas évek ébredő magyar közszelemének irányításában és alakításában, az oktatási, az egyesületi és a művelődési élet megszervezésében. Nagy tudása a vármegyei széles köreiben is népszerűvé tette őt, ezért hamarosan az újraéledő megyei közigazgatás megbecsült vezetőinek sorába emelkedett, s a polgárosodás korának kiemelkedő alakja, a közösségi élet újjászervezésének és irányításának egyik vezére lett. 5 Nagy szüksége volt a városnak akkoriban a közösség boldogulását szolgáló elképzelésekre, hiszen a Tiszai Koronakerület 1870-ben történt megszűntével és az úrbéri jogok megváltásával Ó-Becse a polgárosodás erőteljes szakaszába lépett. Bende József plébános látva a jelentkező igényeket, szövetségesekre lelve a város értelmiségi körének jeleseiben, sorra alapította a helyi egyesületeket: 1868-ban Tavassy Antal hitközségi elnökkel együtt megalapították a helyi zárda-iskolát, majd a Katholikus Olvasókört, de kettejüknek meghatározó szerepe volt abban is, hogy december 20-án megalakult a későbbiekben méltán elhíresült Magyar Népkör, 1873-ban pedig a Bácstiszai Tanítóegylet. Közben Bende József a saját pénzén kálváriát emeltetett a városnak, de figyelmét nem kerülték el a jelentkező ifjú tehetségek sem, akiknek pályájára gondosan odafigyelt. 4 Lakatos Andor (szerk.): A kalocsa-bácsi főegyházmegye történeti sematizmusa ; Kalocsa Calocza, p. 5 Fárbás József: Dr. Bende József apátplébános; Tiszavidék, január 18., 3. p.; megismétli [Teleki Béla Gärtner István Dupák András]: Becse történelméből; Becse Belvárosi Rkt. Plébániahivatal, é. n. [1985] 85 p. 12

11 Mák Ferenc: Bende József Bende József-beszédek,

12 Ahogyan atyai jó barátja és méltatója, Benedek Elek zentai plébános elmondta róla: a tudományokban kitűnő férfiú, komoly bölcseleti ismeretekkel felvértezve szolgálta végig az abszolutizmus keserves korszakát, majd ezt követően a polgári szerveződés korai korszakát. Fellelhető művei elsősorban a nyomtatásban is megjelent szentbeszédei az építkező szellem határozottan emelkedő útját rajzolják meg. Az emberét, aki bár Krisztus hűséges katonája, s e mivoltában a lelki építkezés elkötelezett apostola volt, a kora társadalma támasztotta elvárásokat is határozottan felismerte. A lélekben tiszta, édes hazája sorsa iránt elkötelezett, cselekvő ember eszméje lebegett előtte, amikor a népnevelői pályára lépett. Már a hittudományok doktoraként Kubinszky Mihállyal együtt lefordította és 1854-ben Szabadkán kiadta Schlör [Aloys] Alajos Elmélkedések növendék- és fölszentelt papok számára című hatalmas, három kötetes, ezerötszáz oldalas művét, amely a nevét országosan is ismertté tette. Egy évvel később, 1855-ben már az egyházi jog és történet tanáraként ugyancsak a szabadkai Bittermann Károlynál jelentette meg Nagy-böjti és husvét-napi egyházi beszédeit melyek már teljes szellemi vértezetében mutatják meg a felismerhetően társadalmilag is elkötelezett ember eszméjét hirdető hittudóst. A kötethez írt Előszóban hangsúlyozta: e füzetben inkább Jézus kínszenvedése s halála fölötti népszerű, s azért a népnek nagy-böjti olvasmányul is czélszerűen szolgálható elmélkedésekre, sem mint az ékesszólás szabályai szerint pontosan kidolgozott rendszeres beszédekre találand. 6 A célszerűség, társadalmi érvényű nevelési szándék volt tehát a beszédek írójának a szándéka. Nyolc, igen terjedelmes, Krisztus haláláról szóló evangéliumi történet köré szőtt beszédét fűzte egybe Bende József plébános: I. Jézus félelme és szomorúsága a getszemáni kertben; II. Jézus a getszemáni kertben imádkozik; III. Jézus Júdástól elárultatik; a poroszlók által elfogatik; a tanítványai által elhagyatik; IV. Jézus kereszt-halálra ítéltetik; V. Jézus a fájdalom-útján a nehéz kereszttel terhelve; VI. Jézus és Mária a fájdalom-útján találkoznak; VII. Jézus keresztre feszíttetésének körülményeiről; VIII. Jézusnak halottaiból való feltámadásáról. Az ismert történetek felidézésekor a hangsúly a keresztény hitből fakadó erkölcsi példázaton van, s a tanulságot a plébános ahogyan az elvárható is volt maga fogalmazta meg: A keresztet cipelő Jézusról szóló V. beszéde végén figyelmeztette híveit: Ne csak névre legyetek ker. katholikusok, hanem szívre, életetekre nézve is. Jézus üdvözítő religiója legyen éltetek zsinórmértéke. 7 A megfeszítésről szóló, fájdalmas VII. beszéde végén, mintha a feszület tövében állna, odaszólt a hívei seregletéhez: Jer ide te elkereszténytelenedett keresztény, jer a szent kereszt tövéhez, és tanulj az érzéketlen természettől Jézusod halálán elérzékenyedni! 8 Az utolsó, a VIII. szentbeszéd tanulsága pedig már a teljes Krisztusi tanításra mutat: S ha óhajtjuk, hogy ama nagy nap, [a] feltámadás nagy napja reánk nézve örvendetes legyen, 6 [Bende József]: Nagy-böjti és husvét-napi egyházi beszédek, mellyeket a kalocsai székes-egyházban 1855-ik évben tartott és a n. mélt. érseki egyház-hatóság helybenhagyásával közrebocsájtott Bende József kalocsai érsek-megyei áldozó pap, hittudor, és a kalocsai papneveldében egyházi jog és történet tanár; Szabadkán Nyomatott Bittermann Károly betűivel, III IV. p. 7 U. o.; 56. p. 8 U. o.; 77. p. 14

13 Mák Ferenc: Bende József támadjunk föl most, míg élünk, a bűnök halálából, támadjunk föl úgy mint Jézus, igazán, hagyjuk oda a sírt, a bűnre vivő alkalmatosságokat, mellyek eddig lelkünknek sírjául szolgáltak, jelenjünk meg mi is az emberek előtt, mint föltámadottak, azaz, mint igazán megtértek, megjavultak, valamint Jézus megjelent az apostolok előtt, s valamint Jézus nem halt meg többé, úgy mi se haljunk meg a bűn halálával, maradjunk állhatatosak a lelki életben az imádság és vigyázás által. 9 A magabiztos, Krisztusi küldetését ismerő, szellemi-lelki erejében bízó ember alakját rajzolta meg tehát 1855 reménytelennek látszó tavaszán, nagyböjt idején a kalocsai érsek-megyei áldozó pap, a hittudor Bende József. Néhány évvel később már ó-becsei híveinek kíváncsi tekintete előtt állt a lelkipásztor. Szeme ő a vakoknak Ó-Becsén november hó 20-án Benedek Elek, kalocsai címzetes kanonok alesperes és zentai plébános iktatta be őt a hivatalába, aki az ünnepi szentmisén a jó lelkipásztorról szólva elmondta: Szeme ő a vakoknak, lába a sántáknak, tükre a híveknek és példánya az erényességnek. Nincs előtte oly teher, mely őt hivatala teljesítésétől elrettentené, sem a napnak forrósága, sem a télnek fagylaló hidege, sem a tikkadás, sem az éhség nem akadályoztatja őt apostoli munkájában, hivatalos foglalatosságában. Tudja hogy ő már nem a magáé, hanem egészen híveié, és azok lelke üdvösségeé, tudja, hogy szükség esetében nem csak életét, de lelkét is oda kell adni híveiért, hogy méltó lehessen Krisztus szolgájának neveztetni, és méltán elmondhassa isteni Mesterével: Én vagyok a jó pásztor, és lelkemet is oda adom juhaimért. (Sz. János, 10. r v.) Teljes meggyőződésem folytatta a zentai plébános miként Isten nektek az ő jóvoltából egy ily szíve szerinti férfiút méltóztatott küldeni nt. s tudós Bende József úr, új plébánosotokban, mert ti ő benne feltalálandjátok atyátokat, szomorúságtokban vígasztalástokat, kétségeitekben tanácsadótokat, feltalálandjátok azon apostoli buzgalmú férfiút, ki egyedül és egészen lelkipásztori hivatalának kíván és akar élni. 10 Mindarra tehát, amire hét évig a növendékpapságot oktatta, tanította, azt most mint lelkipásztor ő maga fogja gyakorolni hívei sorában. S amikor jelképesen átadta a kulcsot, Benedek Elek hozzátette: Miért a teljes és megoszthatatlan Szentháromság, Atya, Fiú és Szentlélek Istennek dicsőségére, a boldogságos Szűz Máriának, édes hazánk Nagyasszonyának, ezen templom patrónájának tiszteletére a ker. kath. anyaszentegyház díszére ezen ó-becsei plébániához tartozó róm. kath. hívek lelki hasznára és mindnyájunk közörömére, mint a kerület főesperesének megbízottja Téged nt. Plébános úr az ó-becsei plébániának 9 [Bende József]: Nagy-böjti és husvét-napi egyházi beszédek, mellyeket a kalocsai székes-egyházban 1855-ik évben tartott és a n. mélt. érseki egyház-hatóság helybenhagyásával közrebocsájtott Bende József kalocsai érsek-megyei áldozó pap, hittudor, és a kalocsai papneveldében egyházi jog és történet tanár; Szabadkán Nyomatott Bittermann Károly betűivel, III IV. p. 10 Egyházi beszédek melyek Bende József, kalocsai főegyházmegyei áldozár, a pesti cs. kir. magyar egyetem hittani karához bekebelezett hittudornak ó-becsei plébánossá, Benedek Elek, kalocsai czimz. kanonok alesperes és zentai plébános által 1859-dik év november hó 20-án történt beiktatásakor elmondottak és közkívánatra közrebocsájtattak; Kalocsán Maletin és Holmayer könyvnyomdájából, p. 15

14 és ahhoz tartozó minden néven nevezhető jogoknak és jövedelmeknek valóságos és teljes birtokába törvényesen bevezetlek, beigtatlak és behelyezlek. 11 Krisztus követe vagyok kezdte a szentbeszédét Bende József, majd így folytatta: Legyetek meggyőződve, hogy minden tettem, minden szavam, sőt minden gondolatom, és szívemnek minden dobbanása a ti boldogságotoknak előmozdítására, lelketek üdvének eszközlésére lesz irányítva. [ ] Szorgalmazni fogom szép szóval és ha ez nem használ, törvényes kényszerítéssel is, hogy az iskola-kötelezettek rendesen, pontosan járjanak iskolába. Ezt egyházi és világi törvények egyaránt sürgetik és parancsolják, a híveknek idei és örökkévaló boldogságuk egyaránt kívánatossá teszi. Szorgalmazni fogom, hogy az ifjak és leányok a ker. tanításokra pontosan, szorgalmatosan megjelenjenek. Oh mert csak a keresztényileg jól nevelt ifjak- és leányokból válnak az egyháznak és hazának jó tagjai, polgárai. 12 Az elkövetkező, a város életében példa nélküli, történelmi felemelkedést jelentő tizenkilenc év során as távozásáig Bende József ezzel az elhatározással volt vezető szelleme a közösségének. Mi több, kalocsai prépost-plébánosként is gondját viselte Óbecsének, és az óbecsei katolikus híveknek. Két alkalommal is ő ajánlott plébánost a városnak, először Szulik Józsefet, a neves papköltőt és tanárt Bende József méltó utódját, majd őt követően Fonyó Pált a papnevelő intézet tanárát küldte szeretett hívei lelki gondozójának. A helyi emlékezet szerint az utóbbi beiktatására november 18-án személyesen is leutazott a városba, s hajlott kora miatt ekkor járt utoljára Óbecsén. Benda József utolsó látogatását valójában két évvel később, 1892 Nagyboldogasszony napján, a kedvenc tanítvány, a tanulóévek során mindvégig pártfogolt Kovács Huszka Ferenc alsóvárosi plébános első szent miséjének a bemutatásakor tette, amiről a korabeli sajtó is beszámolt. 13 Az Ó-Becse és Vidéke teljes terjedelmében közölte ünnepi beszédét, melyben az ifjú plébánost a saját neveltjének nevezte, s reményét fejezte ki, hogy méltóképpen fogja őt követni az egyházi és a hazafias pályán. S hogy pártfogoltja iránti jóindulatának súlyt adjon, a szentmise utáni ünnepi ebéden elmondott köszöntőjében közölte: hálaadással, hogy életpályám választása óta 50 éven át a jó Isten életben kegyesen megtartott, továbbá azon szeretet záloga- és bizonyítékául, mellyel e város és az itthelyi róm. kath. hívek iránt viseltetem, végre: a mai örömünnepély emlékéül az építendő második templom költségeinek fedezésére ezennel felajánlok kétezer forintot [ ]. Az alsóvárosi katolikus templom tehát ma is Bende József apát-plébános nemeslelkűségének emlékét őrzi. 11 U. o.: 7 8. p. 12 U. o.: p. 13 Áldozárrá felszentelés; Ó-Becse és Vidéke, augusztus 7., 2. p. és Primitia (Kovács Ferencz áldozár miséje); Ó-Becse és Vidéke, augusztus 20., 2 3. p. 16

15 Mák Ferenc: Bende József Amit az 1855-ben, a lelkek reményvesztettségének idején tanításként nagyböjti szentbeszédeinek gyűjteményébe foglalt a krisztusi küldetés megindítóan szép illemtanára épített emberi helytállás példázatát, azt idős korában az ifjúságnak szánt A magasságbelinek dicsőítése című ima- és énekgyűjteményében folytatta és fejezte be. 14 Látszólag a hittantanár ebben a művében a keresztény ájtatosság breviáriumát állította össze, igazából azonban a kanonok-plébános próbált meg keresztényekhez méltó keretet adni az életnek, amikor a mindennapi reggeli és esti imáit, a Szent-Mise alatti ájtatosságot, a Szent Gyónási ájtatosságot, a szenvedő Jézushoz, a Szűz Máriához, az Őrangyalokhoz, a Védszenthez szóló fohászt, majd a Halottak napján és az év utolsó estéjén elmondott imák és fohászok gazdag válogatását adta a hívek kezébe. A Miatyánk, az Üdvözlégy, a Hiszekegy és az Úr angyala jól ismert imádságokat követően az Ima új évre című szöveg már a megszokott kánontól eltérőnek, teljesen ismeretlennek tűnik: Szívemből óhajtom, hogy ez évben a földön úgy, mint a menyben a te szent akaratod teljesíttessék. Óhajtom, hogy ez évben egy ember se vétkezzék ellened, hanem mindnyájan téged teljes szívből szeressenek, dicsőítsenek, minden lelki erőből magasztaljanak. A különféle alkalmi fohászok sora pedig már a hívő ember életének teljességét írja le. A Midőn munkához fogsz fohásza mindössze egy rövid sóhajtás: Áldd meg Istenem! munkámat, melyet a Te dicsőségedre és bűneimért elégtételül akarok elvégezni! Jézus nevében! ám a mindennapokban botladozó embert Isten közelségébe emeli. Bende József apát-kanonok, Ó-Becse plébánosa Kalocsán vállalt magas egyházi tisztsége idején is a Jó Pásztorhoz méltó módon mindvégig pártfogolta és istápolta Tisza-menti híveit, a hajdan gondjára bízott egyházközösséget. Halálakor a Vasárnapi Újság méltán emelte ki, egyike volt azon méltóságoknak, akik a lelki gondozás mellett a magyarság érdekeit is buzgón 15 szolgálták, a szószéken, az iskolában, a közéletben, a vármegyén, vagy az ország házában. Számára az élet a maga teljességében Krisztus szolgálata mellett a közösségért történő cselekvés hatalmas feladata is egyben. 14 [Bende József]: A magasságbelinek dicsőítése. Imák és énekek, főleg a róm. kath. elemi tanuló ifjúság használatára. A kalocsai főegyház megyei hatóság jóváhagyásával harmadik kiadásban közrebocsájtotta Bende József sz. Jakabról czímzett heremi apát, kalocsai kanonok-plébános, a kalocsai férfi tanítóképezde és a fi-elemi iskola igazgatója, a pesti magyar királyi egyetem hittani karához bekebelezett hittudor; Kalocsa Malatin Antal könyvnyomtató intézetéből, p. 15 Vasárnapi Újság, január 6. (1. szám) 14. p. 17

16 Bende József művei Josephus Bende: Theses ex universa theologia pro obtinenda doctoratus laurea; Pestini, Schlör [Aloys] Alajos: Elmélkedések növendék- és fölszentelt papok számára. Fordította Bende József és Kubinszky Mihály, I III.; Szabadka Bittermann Károly Nyomdája, I. kötet XVI p.; II. kötet 530 p.; III. kötet XVII [13] p. [Bende József]: Nagy-böjti és husvét-napi egyházi beszédek, mellyeket a kalocsai székes-egyházban 1855-ik évben tartott és a n. mélt. érseki egyház-hatóság helybenhagyásával közrebocsájtott Bende József kalocsai érsek-megyei áldozó pap, hittudor, és a kalocsai papneveldében egyházi jog és történet tanár; Szabadkán Nyomatott Bittermann Károly betűivel, 1855 [4] 88 p. [Bende József]: A magasságbelinek dicsőítése. Imák és énekek, főleg a róm. kath. elemi tanuló ifjúság használatára. A kalocsai főegyház megyei hatóság jóváhagyásával harmadik kiadásban közrebocsájtotta Bende József sz. Jakabról czímzett heremi apát, kalocsai kanonok-plébános, a kalocsai férfi tanítóképezde és a fi-elemi iskola igazgatója, a pesti magyar királyi egyetem hittani karához bekebelezett hittudor; Kalocsa Malatin Antal könyvnyomtató intézetéből, p. (Magyar Szó Kilátó, december 31.) 18

17 Munczi Antal Muraköz története Előszó Egy kézírásos füzetet másolatot kaptam az egyik ismerősömtől címe: Muraköz története, írója Munczi Antal, amely beszámolt Muraköz 1941-ben Magyarországhoz való visszacsatolásának történetéről, körülményeiről, melyben Munczi vezető szerepet töltött be, majd kénytelen volt nyugatra, Ausztriába menekülni ban az USA-ba költözött és Chicagóban telepedett le. A füzetet megírása idején (?) csak a kéziratos formájában terjesztették, kis számban. A szerző 1985-ben elköltözött Csaba seregébe. Amint Munczi írja Muraköz történetét, Dr. Fára József és Zrínyi Károly munkáiból állította össze, mely arról tanúskodik, hogy Muraköz századokon át a Magyar Királyság szerves része volt. Egyházilag a veszprémi püspökséghez tartozott, de Szent László miután horvát királlyá választották megalapította a zágrábi püspökséget amely a kalocsai érsekség alá volt rendelve, ahová egyházilag Muraközt csatolták, ami hosszútávon befolyásolta, sőt meghatározta magyar szempontból végzetes történetét. Az I. Világháború befejezése után a magyarságra a bűnös nemzet címkét ragasztották, s mert azóta is kiszolgáltatottságban élünk, e megbélyegzést táplálják minden nemzedékben. A magyarság nagyobb részével elhitették, hogy a II. Világháborút megelőző években, a Trianoni Békeparancs értelmében elcsatolt területek egy részét Hitler kegyeiből kaptuk vissza. Mint sok minden a politikában és történettanításban, ez sem állja meg a helyét ebben a formájában. Munczi írásából az is kiderül, hogy a Horthy-kormány sem állt hivatásának csúcsán, ami nemzetszolgálatot illeti. A Trianoni Békeparancs 85. évfordulójának alakalmából, íme Muraköz vázlatos története és visszatértének körülményei Munczi Antal tollából. Radics Géza 19

18 Bevezető A foglalkozásom nem a tollforgatás, de az emigrációban kénytelen voltam kézbe venni, mert ahogy tapasztaltam, a magyarok között sokan vannak, akik Muraközről szinte semmit se tudnak. Találkoztam több olyan magyarral is, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy Muraköz létezik, és hol fekszik. Több könyvet is olvastam, ahol Muraköz ugyan meg van említve, de hiányosan és a legtöbb esetben tévesen. Eddig vártam arra, hogy valaki megírja Muraköz történetét, de nem találtatott senki, aki e kérdéssel behatóan foglalkozna. Találtam olyan könyveket, amelyek okiratokkal igazolják a honfoglalástól 1918-ig történteket, de 1918-tól 1945-ig leírtak jelentős része a valótlanság halmaza. Muraközben, Csáktornyán születtem 1905-ben, ahol 1945-ig éltem, vagyis amikor a II. Világháborúnak vége lett Magyarországon. A jugoszláv megszállást és Magyarországhoz való visszatérést nemcsak hogy átéltem, hanem abban vezető szerepet is vállaltam. Hogy Muraköz története megmaradjon az utókor részére a valóságnak és igazságnak megfelelően, kötelességemnek tartottam, hogy a történteket megírjam legjobb tudásom és képességeim szerint. Odahaza és az emigrációban a horvát politikusok és az újságok, a valós történettel ellentétben, Muraközt Horvátországhoz tartozó területnek tűntetik fel. Ami bizonyítékot felemlítenek, az egy sem igazolja Muraköz Horvátországhoz való tartozását. Muraköz ben Magyarországhoz való visszacsatolásának történetét sem a magyarok, sem a horvátok nem ismerik a tényeknek megfelelően. Muraköz története a rómaiak alatt Az írások annyit tudnak róla, hogy Csáktornyának Aquama volt a neve, mert mocsaras hely volt. A történészek sejtése szerint prefektura volt itt elhelyezve. Egy több emeletes torony van, mely Illyria elfoglalása után szállásul szolgált a légionáriusoknak. Ezt bizonyítja a Csáktornyán át Szombathely felé vezető római út is. Továbbá, bizonyítják még a római telephelyek is. A Zrínyi vár építése alkalmával találtak leleteket és egy kőtáblát, melyet Zrínyi Miklós a kapubejárat jobb oldalán, az udvar felöli falába építetett be. A kőtáblán látható két nagyon elmosódott fej és a következő írás: P Antonius Cla Favoris L F Ann XXV Claudia TF Dacuma Na Anno XXXXV Frer s Faci cura A megfejtett értelme: Publius Antonius Claudi Favoris Lucii Filius Anno XXV. Claudia Titi Filia Dacuma Na Anno XXXXV. Faventia Freres Faciundum curavit. Ez sírírás (fejkő) lehetett, mely Publius Antonius és Dacumena-nak emlékét örökíti meg. 20

19 Munczi Antal: Muraköz története Muraköz magyar terület Honfoglaló őseink a dunántúli részeken délre, egészen a Száváig, több helyen azon túl is kiterjesztették az ország határát, és Muraközt is ekkor vették birtokba. A magyarság, hogy a szomszéd népektől megvédje szállásait és településeit, széles, mocsaras, lakatlan földsávval választotta el magát, amit gyepűnek neveztek. Szent István, mikor megszervezte a magyar államot, bevezette a megyerendszert, létrehozza az ország délnyugati részén Zala megyét, amelybe Muraköz is tartozik. A lakatlan, szabadon hagyott földeket, királyi tulajdonba helyezte. Muraköz Zala vára igazgatása alá került. E területeket a király utódai szabad adományként használták fel. Muraköz ekkor kezdett benépesedni. Számos oklevél tanúskodik arról, hogy Magyarország, és úgyszintén Muraköz déli határa a Dráva folyó ből a horvát történetírás egyik okmánya; pactum conventum igazolja, hogy a horvátok a király hívására csak a Dráváig kötelesek hadba menni a saját költségükön. Magyarország területén már a királyi zsoldon harcoltak. Magyarország és Muraköz határául II. Endre 1213-ban kiadott oklevélben a Drávát jelölte meg. IV. Béla ugyanezt tette 1256-ban. Egy 1283-ban kelt oklevél Szlavónia határának a Dráva és Száva folyókat jelöli meg ben kelt oklevélben Károly Róbert király is a Drávát említi meg, mint Magyarország határát. A Magyar Királyi Országos Levéltárban őrzött évi oklevél Muraközt inter Draua Murakuz -nak nevezi. A Budai Káptalannak 1397-ben kiadott oklevél Muraközt Drawa et Murakuz -nak nevezi (Magyar Királyi Országos Levéltár sz.), míg a bécsi Állami Levéltárban, 1405-ben kelt oklevél in Draua Murakuz néven említi. Smiciklas horvát történetíró gyűjteményébe közzétett oklevél in Draua Murakuz -nak nevezi. A középkor elejétől Dráva Muraköz vagy Muraköz néven jelölik meg. A horvátok pedig egészen eltérően, Medjimurej-nak nevezik. Azt, hogy Muraköz területileg a honfoglalás idejétől Magyarországhoz tartozik, több horvát politikus tagadja, és Horvátország területének tartja. Az emigrációban, Buenos Airesben megjelenő Horvatska Misao (Horvát gondolat) nevű tájékoztatóban, 1955-ben Dr. Milan Blazeković terjedelmesen írt Muraközről Povijestna pripadnost Medjimurja (Muraköz történelmi hovatartozása) címmel. Ebben a könyvecskében sokat hivatkozik Rudolf Horvat történészre, aki nagyon magyarellenes színben ír, és Muraközt a horvátokénak tartja a honfoglalás óta. A horvát eredetű oklevelek is a magyar Dráva Muraköz, vagy Muraköz néven nevezik a legrégibb idők óta. Egy évi oklevél, amit Roland szlavóniai bán adott ki, szintén így nevezi ben a zágrábi káptalan kiadott levele, decime de Bekchin et Drava-Murakuz non bono modo persolvuntur, quoniam ille gentes non sunt de banatu. Gizella királyné, Szent István felesége a veszprémi püspökségnek adományozta a Muraközben lévő Vezmech földet, amit később Oguz bán erőszakkal, jogtalanul elfoglalt. Bartholomeus, veszprémi püspök 1232-ben Zala megye bírái előtt perbe fogta Oguz bánt, amelyet a Magyar Királyi Országos Levéltárában őrzött 182. számú oklevél igazol. 21

20 Egy 1239-ben kiadott oklevél leírja Vezmech föld határait, és a határos szomszédok között megemlíti a zalai vár szolgáit és a Dráván túli Szlavóniát. A horvát történészek Muraközzel kapcsolatban mindig Szlavóniát említik és nem Horvátországot. Horvátország az Árpád-házi királyok alatt, Szávának a déli részén volt. Szlavóniát a Dráva és Száva közötti terület képezi és függetlenül Horvátországtól, Magyarország fennhatósága alá tartozott. Az Árpád-házi királyok több rendelete egyértelműen Szlavóniára és Muraközre vonatkozik, és nem Horvátországra. Azt is el akarják tagadni, hogy Zágráb és Varazsd megyéket később csatolták Horvátországhoz, Belovár-Körös, Pozsega és Szerém megyéket pedig Mária Terézia királynő uralkodása alatt. Az utóbbi három megyében még ma is (?) nagyon sok magyarlakta terület van. Tito Jugoszláviája több iskolában magyar tanfolyamot engedélyezett. Muraköz történetét tehát meg akarják hamisítani, annak ellenére, hogy az oklevelek közigazgatásilag Szlavónia és Muraköz egybetartozása mellett szólnak. Béla (Belica) nevű föld is a zalai várhoz tartozó királyi birtok volt, melyet Hahót nembeli Buzád fia Láncrét, a zalai vár jobbágyaitól vásárolt meg, egy 1254-ből származó okirat szerint. Láncrét nemzetsége később majdnem egész Muraközt megszerezte. A Béla nevű földről megállapítja egy 1399-ben kelt oklevél, hogy a Dráva és Mura folyók között fekszik, Zala megyében van és e föld tulajdonosjogáért Zala megye hatóságai előtt folytattak pert Hahót nembeliek ellen. A zalai vár fennhatósága alá rendelt királyi birtok volt Polona nevű föld is, amelyet Nedelk és Zunk nevű, szintén Muraközben fekvő földekkel együtt, István ifjabb király, későbbi néven V. István, kivett a zalai vár hatósága alól, és Hahót nembeli Buzád fia Láncrétnek adományozta. Ugyancsak ifjabb István király 1269-ben a Mura és Bisztrica vizek között a zalai vár földjéből Arnold fia Panyit komesnek adományozott. Nagy Lajos király 1349-ben kelt oklevelében intézkedik Domása nevű, Muraközben lévő helyiség felől, és elrendeli Lendvai Miklós Zala megyei főispánnak, hogy Domása nevű föld birtoklására vonatkozó jogcímét mutassa ki, mely Zala megyében fekszik a Dráva és Mura között. Az évben Zala megyébe kiküldött birtokjogvizsgáló bizottság nemcsak a vármegye egyéb részeiben, hanem Muraközben is megvizsgálta a birtok jogviszonyát. Egy 1244-ben kelt oklevél szerint a zalai vár ispánja igazolta, hogy egy zalai várjobbágy muraközi birtokát eladta, és e birtok valóban ennek a várjobbágynak a tulajdona. Muraköz, mint Zala vármegye szerves része, mindig királyaink tulajdonába tartozott, amelyből azok egyeseknek szabadon adományoztak. A királyi tulajdonjogban IV. Béla királyunk idején áll be először változás. IV. Béla és Ottokár morva őrgróf, a cseh király fia, az 1252-ben a háborúskodás befejezése után megegyezést kötöttek, amelynek értelmében Stájerországnak egy része IV. Béla uralma alá került. Amikor pedig IV. Béla fiával, István ifjabb királlyal folytatott viszálya után kibékült, fiát Stájerország hercegévé nevezte ki, és neki adta Zala és Vas megyét, valamint Bakonyt is. Ekkor Muraköz is István birtokába került, aki azonban későbbi uralkodása alatt, lázadás folytán elvesztette Stájerországot, és ugyanakkor Muraközt is kiszakították az ország testéből. 22

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN?

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? Matuska Márton, újvidéki újságíró a Délvidéki Mártírium 1944-45. Alapítvány kuratóriumi tagja MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? (A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány megalakításának közvetlen előzménye)

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Életrajza Vojtěcha Hasmandová anya 1914. március 25.-én született

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele 2014. Március 23. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Plébánia hírlevele II/12. szám Jöjjetek, lássátok meg azt az embert, aki megmondott nekem mindent, amit tettem: nem ez-e a Krisztus? Az evangélium

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

Január hónap kezdetével belépünk

Január hónap kezdetével belépünk XXVI. ÉVFOLYAM, 1. (299.) SZÁM, 2015. JANUÁR EGYHÁZUNK ÉLETE A TE ÉLETED IS! Január hónap kezdetével belépünk egy új esztendőbe, melytől mindenki sok szépet és jót remél. Sokak számára ez az évkezdet hagyományosan

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

32 késszúrással ölték meg Brenner János atyát Ötven esztendeje gyilkolták meg a papi hivatás vértanúját

32 késszúrással ölték meg Brenner János atyát Ötven esztendeje gyilkolták meg a papi hivatás vértanúját OSSERVATORIO LETTERARIO *** Ferrara e l'altrove *** Magyar nyelvű online melléklet - Supplemento online in lingua ungherese http://www.osservatorioletterario.net - http://xoomer.virgilio.it/bellelettere/

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 15. július 21. FŐVÉDNÖK: P. DR. NÉMET LÁSZLÓ SVD NAGYBECSKEREKI MEGYÉSPÜSPÖK A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 17. 2012.

Részletesebben

Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én. Tisztelt közönség, tisztelt alkotók!

Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én. Tisztelt közönség, tisztelt alkotók! Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én Tisztelt közönség, tisztelt alkotók! Köszönöm, hogy részese lehetek ennek az ünnepnek, s köszönhetem

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája Jézusom, bízom Benned! Az Isteni irgalmasság kilencede valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája 1937. augusztus 10-én mondta az Úr Szent Faustina nővérnek: Azt kívánom,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1]

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Published on Reformáció (http://reformacio.mnl.gov.hu) Címlap > Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Küry

Részletesebben

Kemecsei Helytörténeti Krónika

Kemecsei Helytörténeti Krónika A KEMECSEI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY LAPJA Kemecsei Helytörténeti Krónika 2014. X. évfolyam 3. szám MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE Alapítók köszöntése A 16. éve, 1998-ban megalakult Kemecsei Gyermekekért Alapítvány

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

VAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait!

VAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait! 1 A NÉP RÉSZVÉTELÉVEL BEMUTATOTT MISE RENDJE BEVEZETŐ SZERTARTÁS Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. NÉP: Ámen. A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP TAKI! (Találd ki!) 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP Keresd meg a megadott szavakat a táblázatban és húzd ki: ÁCSORGÓ, MUNKÁS, DÉNÁR, SZŐLŐ, PIAC, INTÉZŐ, BÉR, GAZDA, UTOLSÓ, ELSŐ, BARÁTOM, ROSSZ, SZEM A

Részletesebben

Létezik-e Antikrisztus?

Létezik-e Antikrisztus? Létezik-e Antikrisztus? Az embereknek sokféle elképzelésük van az Antikrisztusról, de e- gyedül csak a Bibliából kaphatunk helyes választ arra, hogy ki ő, és mit csinál. Felmerült már bennünk a kérdés:

Részletesebben

Bajsa. Bajsa történelme

Bajsa. Bajsa történelme Terényi Annamária Bajsa A falum 2001-tõl kezdve rendelkezik címerrel. A címeren található a fõ szimbólum, ami egy kakas, mely az egyszerûséget, szabadságot és a falusi tájat, hangulatot jelképezi. A kakas

Részletesebben

E gyházközségi L evél

E gyházközségi L evél E gyházközségi L evél 2012. évi 3. szám pünkösd 1 Már Krisztus mennybe költözött, Szentlélek Isten, szállj le ránk, ahonnan egykor földre jött, tedd oltároddá hű szívünk, hogy ossza Atyja kincseit, erénnyel

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

Koronczai József csendőr főtörzsőrmester életrajzához Élmények

Koronczai József csendőr főtörzsőrmester életrajzához Élmények Koronczai József csendőr főtörzsőrmester életrajzához Hajmáskér, 1905. március 9., 1945. március 28. Nagy József összeállítása, 2013. január 30. Budapest (született Perkátán, 1944) Olvastam a Perkátai

Részletesebben

Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e?

Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e? Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e? Jézust szelídnek tartjuk. Ilyennek mutatja a házasságtörő asszonynak az esete. Meg akarják kövezni, de Jézus megmentette ettől. A keresztfán kéri az Atyát,

Részletesebben

BÁRÁNYI KÁROLY ÉLETMÜVE

BÁRÁNYI KÁROLY ÉLETMÜVE BÁRÁNYI KÁROLY ÉLETMÜVE A C S JÓZSEF Az ötvenéves munkásságra visszatekintő művész tavaly októberben a párizsi X. Internacionális Szalonban állított ki, és bronzérmet kapott. Ugyancsak tavaly megkapta

Részletesebben

1. IDÉZETEK. Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre!

1. IDÉZETEK. Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre! 1. IDÉZETEK Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre! ( elemenként 1 pont, összesen 8 pont ) 1. Az említett nemesek, a szászok és a székelyek között testvéri egyezséget létrehoztunk, és

Részletesebben

Forrás. Jézus mellénk állt

Forrás. Jézus mellénk állt Forrás a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Jézus mellénk állt 13. évf. 1. szám 2016. január 10. Gárdonyi Géza népszerű karácsonyi énekében jól láttatja az első karácsony valóságát: Nem

Részletesebben

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK

VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK 1 Szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt

Részletesebben

Bérmálási vizsgakérdések

Bérmálási vizsgakérdések 1 Bérmálási vizsgakérdések 1. Miért bérmálkozol? Hogy a Szentlélek ajándékát elnyerjem. 2. Mire képesít a Szentlélek a bérmálkozásban? Hogy felnőtt keresztény legyek, vagyis saját akaratomból Jézus tanítványa

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

Nagyboldogasszony ünnepére

Nagyboldogasszony ünnepére A BAJSAI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG TÁJÉKOZTATÓJA VIII. évfolyam, 2. (16.) szám 2010. templombúcsú Nagyboldogasszony ünnepére A mai ünnep az összes többi Mária-ünnep koronája. Arra a dicsőséges napra

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

Privigyey Pál MAGYARORSZÁG NEM VOLT, HANEM LESZ

Privigyey Pál MAGYARORSZÁG NEM VOLT, HANEM LESZ Privigyey Pál MAGYARORSZÁG NEM VOLT, HANEM LESZ Privigyey Pál Magyarország nem volt, hanem lesz POLITIKO-ROMANTIKA 1887 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. ELŐSZÓ Isten haza és a király! Ezen tárgyakról fog könyvem

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső

Részletesebben

Mozgássérült Passió 2010

Mozgássérült Passió 2010 Mozgássérült Passió 2010 1. Bevezetı zene 2. Barabás Gyorsan jön a színre az oltár környékérıl Barabás Laci: Szabadon engedtek, engem, a lázadót!? İt, pedig keresztre feszítették! İt, aki semmi rosszat

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

VALLÁSLÉLEKTANI ISMEHETEK JELENTŐSÉGE A HOMILETIKÁBAN

VALLÁSLÉLEKTANI ISMEHETEK JELENTŐSÉGE A HOMILETIKÁBAN VALLÁSLÉLEKTANI ISMEHETEK JELENTŐSÉGE A HOMILETIKÁBAN Leon Fendt német teológus megállapítja, hogy a prédikációban a retorika csak akkor jöhet segítségünkre, ha az alábbi eredmények megvalósításához segít

Részletesebben

BEZDANI KÁNTORTANÍTÓK

BEZDANI KÁNTORTANÍTÓK Baila Ferenc BEZDANI KÁNTORTANÍTÓK A Bezdán újratelepítése (1742) utáni évben azonnal megalakult a Bezdáni Római Katolikus Egyházközség (plébánia), valamint a Bezdáni Katolikus Elemi Iskola. A falu első

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Előzmények: Gunter Demnig német művész volt az első, aki betonkockára applikált réztáblácskába véste az elhurcoltak nevét,

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ Immár hoz hasznos magvakat, díszíti ékes,

Részletesebben

Magyar Tűzoltó Szövetség. 145 év, töretlenül

Magyar Tűzoltó Szövetség. 145 év, töretlenül Magyar Tűzoltó Szövetség 145 év, töretlenül Magyar Tűzoltó Szövetség 1870-2015 Tisztelt Olvasó! Tisztelt Olvasó! Immár száznegyvenöt éve, hogy gróf Széchenyi Ödön, a legnagyobb magyar fia, a magyar tűzvédelem

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

Az összetartozás építõkövei

Az összetartozás építõkövei Klamár Zoltán Az összetartozás építõkövei Gondolatok Silling István Szenttisztelet és népi vallásosság a Vajdaságban címû könyvérõl Folyamatosan változó mikrovilágunkban sok érték menne veszendőbe, ha

Részletesebben

4. A gimnázium második ciszterci korszaka (1802-50)

4. A gimnázium második ciszterci korszaka (1802-50) 4. A gimnázium második ciszterci korszaka (1802-50) A gimnázium második ciszterci korszaka (1802-50) Az 1801. aug. 3-i dátummal keltezett, Povolni János építőmester által aláírt tervrajz Ismeretes egy

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Kezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam.

Kezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam. Régen és most Kezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam. Az egyik, hogy 1288-ban Zurchuk néven szerepelt, 1426-ban pedig már Karakozurchek.

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

MARY WARD (1585-1645)

MARY WARD (1585-1645) MARY WARD (1585-1645) Az Úr mellém állt és erőt adott (2Tim 4,17) Az Úr oltalmaz engem, nem félek. (Zsid 13,6) A szerzetesnı, akit Isten nagy kegyelmekkel és nagy keresztekkel látogatott meg. KISGYERMEKKOR

Részletesebben

XXV-ik éuf September October 1890. 5-ik füzet. HUSZ JÁNOS.

XXV-ik éuf September October 1890. 5-ik füzet. HUSZ JÁNOS. KERESZTÉNY MAGVETŐ. XXV-ik éuf September October 1890. 5-ik füzet. HUSZ JÁNOS. Az első társadalmi élet keletkezése óta, a történelem tanúsága szerént az emberi természetben mindég meg volt a hajlam, hogy

Részletesebben

Csallóközi születésű a Göcseji Helikon tagja 225 éve született Kazinczy Klára, első költőnőink egyike

Csallóközi születésű a Göcseji Helikon tagja 225 éve született Kazinczy Klára, első költőnőink egyike Tóth Mihály Csallóközi születésű a Göcseji Helikon tagja 225 éve született Kazinczy Klára, első költőnőink egyike A csallóközi Felsőgelléren 225 éve, 1785 szeptemberében született a 19. századi magyar

Részletesebben

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött.

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött. 1944 1944. január 2 4. Nagybecskereken a bánsági magyar egyetemi és főiskolai hallgatók csoportja a városi színházban műsoros estet rendezett. Az est bevételéből az egyetemi ifjúság diáksegélyező alapját

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé

Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé III. évfolyam 2. szám 2016. február Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé Érezzétek és lássátok, milyen édes az Úr A nagyböjt az Egyház ajándéka, amely megújításunkra szolgál. A heteken át tartó utazás,

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

Fülöpné Erdő Mária BESZÉLGETÉS ISTENNEL. Hittankönyv és munkafüzet az általános iskolák 1. osztálya számára

Fülöpné Erdő Mária BESZÉLGETÉS ISTENNEL. Hittankönyv és munkafüzet az általános iskolák 1. osztálya számára Fülöpné Erdő Mária BESZÉLGETÉS ISTENNEL Hittankönyv és munkafüzet az általános iskolák 1. osztálya számára Beszelgetes 1 osztalyx.indd 1 2010.09.27. 21:39:28 A SZENT ISTVÁN TÁRSULAT HITTANKÖNYVEI Sorozatszerkesztő

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz. L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben