A gazdaság fejlesztési lehetőségei a Vasi Őrtorony területén

Átírás

1 A gazdaság fejlesztési lehetőségei a Vasi Őrtorony területén Lokális erőforrások kihasználása az Őrségtől Kőszeg Hegyaljáig - Összegző tanulmány

2 Készült az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében, a Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület megbízásából, a Vasi Őrtorony Leader Közösség Vidékfejlesztési Programjának megvalósítása érdekében, az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával. Felelős kiadó: Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület Készítette: ÖkoRatio Bt. Zalaegerszeg

3 Tartalomjegyzék Táblázatjegyzék... 5 Ábrajegyzék... 6 I. BEVEZETÉS... 7 II. HELYZETELEMZÉS... 9 II.1. Helyzetünk országos viszonylatban... 9 II.2. Vasi Őrtorony területi különbségei III. MUNKAÜGYI ÉS OKTATÁSI HELYZET III.1. Vasi Őrtorony településeinek helyzete III.1.1. A munkanélküliség fajtáinak bemutatása III.1.2. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása országos szinten III.1.3. A munkanélküliség régió szintű alakulása III.1.4. A munkanélküliség alakulása a Nyugat-Dunántúlon III.1.5. Az álláskeresők összetételének elemzése a Nyugat-Dunántúli régióban III.1.6. Munkaerő-piaci helyzetkép Vas megyében III.1.7. A Vasi Őrtorony településeinek munkaerő-piaci sajátosságai III.1.8. A válság hatásainak enyhítésére kidolgozott munkaerő-piaci programok III.2. Piaci igények és képzési adottságok, lehetőségek összevetése III.2.1. Oktatási helyzet a Vasi Őrtorony településein III.2.2. A munkaerő-piacon keresett és az oktatott szakmák összevetése IV. GAZDASÁGI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA IV.1. Infrastrukturális és közlekedési helyzet IV.1.1. A Vasi Őrtorony infrastruktúrája IV.1.2. A térségbeli közlekedési viszonyok IV.2. Önkormányzati intézkedések, vállalkozásbarát környezet megteremtése IV.2.1. Önkormányzati intézkedések IV.2.2. A vállalkozásbarát környezet megteremtésének vizsgálata országos szinten

4 IV.2.3. A vállalkozásbarát környezet helyi szintű felmérése IV.3. Vállalkozások letelepedését/ telephely választási szokásait befolyásoló tényezők IV.3.1. A hazai vállalkozások különös tekintettel a kis- és középvállalatok helyzetének bemutatása IV.3.2. Vállalkozások telephelyválasztását befolyásoló tényezők IV A telephelyválasztás statikus és dinamikus megközelítése79 IV A telephelyválasztás főbb tényezőinek bemutatása IV A telephely választási tényezők rangsorolása a Vasi Őrtorony Leader Közösség területének sajátosságai tükrében V. KOMMUNIKÁCIÓS LEHETŐSÉGEK V.1. Gazdaságfejlesztési szervezetek bemutatása V.2. Megfelelő kommunikációs csatornák kiválasztása V.2.1. A kommunikációs folyamatok típusai V.2.2. A gazdaságfejlesztő szervezetek kommunikációs eszközei VI. JAVASLATTÉTEL, PROGNÓZIS VI.1. A 2009 évre vonatkozó várakozások VI.2. Munkaerő-piaci prognózisok VI.2.1. Optimista várakozások VI.2.2. Pesszimista modell VI.2.3. Reális prognózis VI.3. Pénzpiaci prognózis VI.4. Prognózis a Vasi Őrtorony térség munkaerő-piaci helyzetének változására vonatkozóan VI.5. Javaslatok VII. ÖSSZEFOGLALÁS Irodalomjegyzék Mellékletek

5 Táblázatjegyzék 1. sz. táblázat: Regisztrált álláskeresők havi átlagos száma sz. táblázat: Munkaerő-piaci járulék-kedvezmények formái sz. táblázat: Munkaerő-piaci járulék-kedvezmények mértéke sz. táblázat: Rehabilitációs költségvetési bértámogatás sz. táblázat: A Vasi Őrtorony lakosságának iskolai végzettsége sz. táblázat: Közép szintű képzés térségenként sz. táblázat: Emelt szintű képzés térségenként sz. táblázat: Iskolarendszerű képzések és foglalkoztatottak megoszlása szektoronként sz. táblázat: Telephely-választási tényezők értékelése sz. táblázat: Gazdaságfejlesztő szervezetek tevékenysége sz. táblázat: Kommunikációs csatornák előnyei és hátrányai sz. táblázat: Az alkalmazásban állók keresete,

6 Ábrajegyzék 1. ábra: Vándorlási egyenleg az utolsó 5 évben ábra: Lakosság megoszlása korcsoportonként ábra: Egy főre jutó belföldi jövedelem a Körmendi kistérségben ábra: Vándorlási egyenleg az Őriszentpéteri kistérségben ábra: Lakónépesség számának változása az utolsó 10 évben ábra: Egy főre jutó belföldi jövedelem a Szombathelyi kistérségben ábra: Közműolló változása a Vasvári kistérségben ábra: között megítélt támogatások 1 főre jutó megoszlása kistérségenként ábra: Regisztrált álláskeresők száma a Nyugat-Dunántúlon ábra: A feldolgozóiparban alkalmazásban állók megoszlása, ábra: Alkalmazásban állók megoszlása, ábra: Regisztrált álláskeresők számának alakulása Vas megyében ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása ábra: Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása a Vasi Őrtorony településein ábra: Tartós munkanélküliek a Vasi Őrtorony területén ábra: A vállalati nagyságstruktúra Magyarországon és az EU átlag szerint ábra: Magyarország KKV vállalati profilja ábra: Az alkalmazotti és önfoglalkoztató státus preferálásának fő motívumai 2007-ben ábra: A Leader 7 alappillére ábra: A kommunikáció folyamata ábra: Negyedéves volumenindexek, ábra: Exportrendelések megítélése és ipari kivitel, ábra: Jegybanki alapkamatok, ábra: Infláció, ábra: EU-27 Egyesített innovációs mutatója (2008) ábra: K+F ráfordítások a 7 tervezési-statisztikai régióban (2007) ábra: 10 éves állampapírhozamok ( )

7 A gazdaság fejlesztési lehetőségei a Vasi Őrtorony területén Lokális erőforrások kihasználása az Őrségtől Kőszeg Hegyaljáig I. BEVEZETÉS A Vasi Őrtorony Helyi Akciócsoportot 82 település alkotja, mely így 5 kistérséget érint (a Szombathelyi és Körmendi Kistérség egészét, az Őriszentpéteri Kistérség felét, a Vasvári és Szentgotthárdi Kistérségből 2-2 települést). A Vasi Őrtorony Helyi Akciócsoport vidékfejlesztési tervének megvalósítása érdekében a hozzá tartozó 82 település fejlesztését tűzte ki céljául. Ezt egyrészt az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott, pályázati rendszeren keresztül nyújtott források révén közvetlen módon, projektek támogatásával kívánja elérni. Másrészt annak segítségével, hogy az általa létrehozott Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesületnek módjában áll, és feladatának is tekinti a térség segítése érdekében a pályáztatás mellett közvetett módon is a helyi szereplők, a helyi társadalom és gazdaság javát szolgálni. Az akciócsoport a célja elérése érdekében hajtja végre munkatervét, melyben többek között tájékoztató rendezvények, konferenciák szervezése, fogadóórák tartása, a tagsággal és a társhálózatokkal való folyamatos kapcsolattartás, valamint a vidékfejlesztési terv megvalósításához kapcsolódó tanulmányok készítése szerepelnek. Jelen tanulmány is azt szolgálja, hogy felderítse a Vasi Őrtorony Helyi Akciócsoport (továbbiakban HACS) területében rejlő lehetőségeket, esetleges kihasználatlan erőforrásokat azzal, hogy naprakész képet alakít ki a HACS munkaügyi és oktatási helyzetéről, a gazdasági környezetről valamint a kommunikációs lehetőségekről. A tanulmány elkészítésének folyamata két fő szakaszra bontható: az előkészítés szakaszára, valamint a tanulmány tényleges kidolgozásához illetve dokumentálásához kapcsolódó munka szakaszára. 7

8 Az előkészítés során az egyik legfontosabb feladat a vizsgált időszakban zajló gazdasági körülmények illetve azok kistérségi szinten is megfigyelhető vonásainak a megismerése volt. Így a munka megkezdése előtt több jelentős tényezőt is figyelembe kellett vennünk. Nagyban kihat a helyzetelemzésre ugyanis az a tény, hogy jelenleg egy gazdasági világválság közepén vagyunk. Annak pénzpiaci hatásai már jelentkeztek, a reálgazdaságban azonban még csak most tapasztaljuk következményeit. A gazdaság minden területén hirtelen változások figyelhetők meg, melynek következtében a friss adatok is gyorsan elavultnak tekinthetők. Mindezek szükségessé teszik, hogy ne csak az adott időszakot, hanem az azt megelőző tendenciákat is vizsgáljuk. Az előkészítés keretében került sor a forrásmunka végrehajtására is, jelen esetben a primer és szekunder források feltárására. Ennek során a lehető legtöbb háttérinformációt gyűjtöttük össze a 82 település által felölelt térségről, annak környezeti, társadalmi, gazdasági jellemzőiről. Segítette a munkát az egyes települések és szolgáltatók elektronikus (Internetes) bemutatkozásainak áttekintése is. Ezt követték a személyes interjúk feljegyzései, a kérdőíves megkeresések, végül az egész térséget és annak minden szféráját reprezentálni kívánó fókuszcsoportos megbeszélés, ahol kitérve a sarkalatos pontokra is választ kerestünk az eddigiek során vitatott témákra. Az előkészítő munka teljes körű, alapos és minden részletre kitérő elvégzését az összegyűjtött információk összegzése, dokumentálása és elemzése, azaz a tanulmány elkészítése követte. A tanulmány több fejezetre tagolódik, melyek eltekintve az első, bevezető résztől az alább leírt tartalommal bírnak. A tanulmány második fejezetében a térség általános jellemzőit mutatjuk be, ezt hasonlítjuk az országos adatokhoz, valamint rámutatunk a térség belső területi különbözőségeire. A következő részben a Vasi Őrtorony településeinek munkaügyi és oktatási helyzetével foglalkozunk. A negyedik fejezet a munkahelyek megtartása és teremtése szempontjából vizsgálódik, a gazdasági környezet jellemzőit taglalja. Az ötödik részben az információáramlás zavartalanságát biztosító kommunikációs lehetőségeket és a kommunikációs lánc szereplőit mutatjuk be. Végül a feldolgozott adatok, észrevételek alapján prognózist készítünk, javaslatokat teszünk a tágan értelmezett munkaügyi környezettel kapcsolatban. 8

9 II. HELYZETELEMZÉS II.1. Helyzetünk országos viszonylatban A tanulmány témájául szolgáló Vasi Őrtorony Leader Akciócsoport a Nyugatdunántúli régióban található, Vas megye 82 települését érinti, melyből 39 db a szombathelyi, 24 db a körmendi, 15 db az őriszentpéteri és 2-2 db a vasvári és a szentgotthárdi kistérséghez tartozik. A térség alapvetően apró-, sőt törpefalvas vidék, hiszen a 82 településből az aprófalvak (1000 fő alattiak) aránya 82,9 %, a törpefalvaké (500 fő alattiak) 65,8 %. Az ezer fő feletti falvak mindössze 17,1 %-ot tesznek ki (14 db), melyből csaknem az összes (11 db) a szombathelyi kistérségben van. Ez a települési együttműködés összesen km 2 területet ölel fel, ami a régió területének csaknem 10 %-át, a megye majdnem 1/3-át teszi ki. Az érintett lakosság 540 fővel marad el az től, ami a régió lakosságának majdnem 5 %-át, a megye csaknem 20 %-át adja. A népsűrűség alacsony, 47 fő/km 2, mely érték messze elmarad a Nyugat-dunántúl 89 fő/km 2 -es és a megye 80 fő/km 2 -es népsűrűségétől is. Az alacsony népsűrűség jelzi a terület nagyobb részének aprófalvas jellegét. Országos viszonylatban területe Magyarország 1,1 %-a, lakosságának 0,5 -e, népsűrűsége jelentősen elmarad az országos 108 fő/km 2 -től. 1. ábra: 9

10 % A lakosságszám 2001-hez viszonyítva kissé csökkent (- 953 fő). A népességszám csökkenés mögött elsősorban a negatív természetes szaporodás áll, hiszen többen halnak meg, mint amennyien születnek. Különösen igaz ez a megállapítás az őrségi és a Körmend környéki falvakra. A térség vándorlási egyenlege viszont összességében pozitív, vagyis többen vándorolnak ide, mint amennyien elköltöznek, ami eltér a megyére jellemző negatív tendenciától (lásd 1. ábra). Az idevándorlók zöme a városokból, elsősorban Szombathelyről költözik, általában a nagyváros körüli agglomeráció falvaiba. Így a legnagyobb vándorlási többlettel a Szombathely környéki falvak (Sé, Gencsapáti, Balogunyom) rendelkeznek. A térség népességére a nőtöbblet jellemző. Ezer férfira 1071 nő jut, amely magasabb, mint a megye átlaga, és lassan növekszik. 2. ábra: Lakosság megoszlása korcsoportonként év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett Térség Ország Forrás: KSH Az akciócsoport területének népessége az elmúlt évtizedek során a megyéhez hasonlóan folyamatosan elöregszik. Napjainkban az időskorúak aránya már 21,0 %, több mint a gyermekkorúaké (14,9 %) (lásd 2. ábra), ami azt jelenti, hogy az un. öregségi index (a 60-x évesekre jutó 14 év alattiak aránya) 1,41. Ez az érték rosszabb a megyei átlagnál. Az elöregedési folyamat elsősorban az őrségi és a körmendi kistérség falvait jellemzi, leginkább az 500 fő alatti törpefalvaknál ölt veszélyes mértéket. 10

11 Iskolai végzettség tekintetében is rosszabb a térség helyzete, az országos átlagnak csupán a fele a felsőfokú végzettségűek aránya. A terület összességében mégis átlagon felüli fejlettségűnek mondható, amennyiben az itt képződő összes belföldi jövedelem - habár az országos mutatótól elmarad - mintegy 5%-kal magasabb az országos vidéki átlagnál és a vasi falvak átlagánál. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet szerint az akciócsoport területén négy község, Halogy, Pankasz, Kondorfa és Nagykölked minősül hátrányos helyzetűnek. Közülük Halogy és Nagykölked a társadalmi gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések közé, Pankasz az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű települések közé sorolódik, míg Kondorfa mindkét csoportba bekerült. A négy község mindegyike a térség kedvezőtlenebb pozíciójú déli felén fekszik. A két fenti kategóriába eső községek esetében különösen nagy problémát okoznak a térség nagyobb részén megfigyelhető demográfiai és gazdasági problémák, különösen az elöregedés, az alacsony születésszámmal és elvándorlással összefüggő népességfogyás, az átlag alatti iskolázottsági szint és a munkahelyek hiánya. Említést érdemel, hogy a hivatalosan hátrányos helyzetűnek minősített falvak mellett további hasonló vagy rosszabb helyzetű községek is találhatók a területen: a de jure elmaradott Halogy például további 15 települést előz meg az egy lakosra eső jövedelemszint helyi közösségen belüli rangsorában. II.2. A Vasi Őrtorony területi különbségei A Vasi Őrtorony Leader Közösség településeit összeköti, és természetes közösséggé formálja földrajzi helyzete, az érintett települések számos alapjellemzője és kulturális kapcsolatrendszere. A térség már az ókorban is lakott volt, itt található az ország legrégebben alapított városa Szombathely. A közösség az egykori Vas vármegye centrumát felfűző évezredes közlekedési tengely mentén alakult ki; az 11

12 általa lefedett területek közös sajátossága a határmentiség és a nemzetiségek markáns jelenléte. A társadalmi-kulturális összetartozás azonban nem jelent teljes homogenitást; a térségen belül jelentős eltérések mutatkoznak, melyek közül talán a legmeghatározóbb az észak-dél különbség: míg a legtehetősebb községek zöme Szombathely közvetlen környezetében fekszik, addig a legalacsonyabb jövedelműek döntő hányada Körmendtől délre található. A különbségek elsősorban a megyeszékhely agglomerációs hatásaival, a közlekedés-földrajzi helyzettel és a demográfiai viszonyokkal függnek össze: a Szombathely környéki jól megközelíthető agglomerációs településeken élő kvalifikáltabb népesség életfeltételei jelentősen kedvezőbbek az őrségi elöregedett aprófalvakban élőkénél. (Mindezek miatt a továbbiakban érdemes a Szombathelyi kistérséget a többitől elkülönülten kezelni.) Az alábbiakban részletezem a fent már említett természetföldrajzi és demográfiai okokra visszavezethető különbségek legfőbb vonásait. A Vasi Őrtorony területén természetföldrajzi szempontból a táj kettőssége figyelhető meg: északi részét a Rába-sík határozza meg egészen a Kőszegi-hegységig, déli területein viszont egységes dimbes-dombos vidék található; Körmend és Vasvár térsége a Hegyhát, míg Őriszentpéter és Szentgotthárd már az agyagos, növényvilágában rendkívül gazdag Őrség része. A térség demográfiai szempontból nagyon heterogén településekből áll. Óriási különbségek vannak a városkörnyéki agglomerálódó falvak és a városoktól távoli apró- és törpefalvak között. Míg az első csoportba tartozó településeken növekszik a népesség, a nemi arány kiegyenlítettebb, egészségesebb a korösszetétel, addig a másik csoporthoz tartozók népessége erősen csökken, nagy a nőtöbblet és veszélyes mértékű az elöregedés. (Ez utóbbi elsősorban az őrségi és körmendi kistérség falvait jellemzi.) Népességszámát tekintve a térségben január elsején fő lakott, ebből 33,7 ezer fő a szombathelyi, 9,6 ezer fő a körmendi, 4,2 ezer fő az őriszentpéteri, 1,1 ezer fő a szentgotthárdi és 545 fő a vasvári kistérséghez tartozó településeken. A lakosságszám összességében 2001-hez viszonyítva kissé (953 fővel) csökkent, de a térségen belül e téren is nagy különbségek vannak. A szombathelyi kistérség 12

13 településeiben növekedett valamelyest a népesség, ugyanakkor a többiben, de különösen az Őrségben csökkent. Ahhoz, hogy megértsük a számos szempontból hasonló adottságokkal rendelkező térség eltérő gazdasági-társadalmi adatait, meg kell ismernünk a különböző területek eltérő történelmét is, valamint a meghatározó városokat, amelyek ugyan nem tartoznak a helyi közösséghez, de alapvetően meghatározzák a munkaügyi és oktatási lehetőségeket. Mindezek alapján röviden említsük meg Körmend és vidéke, az Őrség és a Vendvidék, Szombathely és térsége valamint a Vasi Hegyhát legfontosabb jellemvonásait. A körmendi kistérség egyediségét a kedvező földrajzi fekvés (Ausztria közelsége, nemzetközi közlekedési folyosók csomópontjai) és a tiszta környezet adja. A kistérség a Nyugat-dunántúli régió kapuja, és mint ilyen, egyedülálló adottságokkal, lehetőségekkel rendelkezik. A kistérséget a Rába folyó szeli ketté. Központja Körmend városa, mely a térség egészségügyi és gazdasági centruma. Rendezett, nyugati típusú kisváros, amelyben élénk kulturális élet, sokszínű civil tevékenység zajlott régen és zajlik ma is. A települést 1238-ban említik először Pál fehérvári ispán egyik iratában Villa Curmend terra regis néven. Városi rangot IV. Béla király adományozott a településnek 1244 októberében; ezt követően tömegesen költöztek ide telepesek. Körmend, a középkori mezőváros a XVIII. századtól a Batthyány-család hercegi ágának uradalmi központja volt. Híres műemléke a középkori vár átalakításával a XVIII. században épült, négy saroktornyos Batthyány kastély, mely eleinte főként a barokk stílus jegyeit hordozta. Később az új építészeti divat Körmendet is utolérte, így a 19. század elején átépítették. A klasszicista stílus szinte valamennyi épületrészre rányomta bélyegét. A Batthyány-kastély mellett ma a város fő nevezetessége a hozzá tartozó park is, melynek utolsó tulajdonosa a boldoggá avatott Dr. Batthyány-Strattmann László, a "szegények orvosa" volt. A Körmendi kistérséget, melyre az aprófalvas településrendszer a jellemző, 25 település alkotja; ebből 24 tartozik a Vasi Őrtorony területéhez. A társadalmi mutatói hasonlóak a környező, perifériára szorult térségek (Őrség, Szentgotthárd, Vasvár) 13

14 adataihoz, azonban a gazdasági indikátorok a fejlettebb Szombathely térségéhez közelítenek inkább. 3. ábra: Az elmúlt 10 évben lakónépessége több mint 3,5 %-kal csökkent, ami nem sokkal rosszabb a megyei átlagnál, a vándorlási egyenlege -13 % körüli. Munkanélküliségi rátája a vizsgált időszakban jórészt alacsonyabb volt, mint az országos, regionális és megyei átlag egészen a válság kezdetéig. A 3. ábra szerinti 1 főre jutó belföldi jövedelem mutatóját vizsgálva láthatjuk, hogy az magasabb, mint az országos, regionális és megyei átlag, az adófizetők arányát tekintve csak a megyei átlagtól marad el a térség. A közműolló változása 57 % körüli. A térségnek a 2004-től 2009-ig tartó időszakban 2 mrd Ft-ot meghaladó hazai és Európai Uniós forrást sikerült elnyernie, ami jóval elmarad ugyan a Szombathelyi kistérség teljesítményétől, de a Vasvári kistérséggel együtt nagyobb, mint az Őrségi és a Szentgotthárdi kistérséget jellemző összeg. Az Őrség Vas megye dél-nyugati részén fekvő ősi határőrvidék, amely a magyar osztrák - szlovén hármas határ közelében található. A honfoglalás óta itt élő nép a történelem során határőri megbízást látott el saját költségén és saját fegyverekkel, ezért a király kiváltságait élvezte. A hagyomány szerint elsőként 108 család kapott itt őrállást. A régi oklevelekben szereplő családnevek még ma is megvannak. Az Őrség az ország egyetlen nagyobb tájegysége, melynek lakossága a honfoglalás óta 14

15 egyhelyben él. Az őrségiek nem voltak jobbágyok, saját önkormányzattal rendelkeztek. Szabadságuk egészen a XVII. század közepéig tartott, ekkor a Batthyány család erőszakkal jobbágysorba kényszerítette őket. Az őrségi tájat jellemző dombokat, az üde, zöld réteket kisebb- nagyobb patakok szelik át. A vidéket végtelen fenyő és bükkerdők veszik körül. A különösen védett területeken ritka növény- és állatfajok élnek, például tőzeglápok, fekete és vörös áfonya, boróka, fekete gólya, nyest, nyuszt, különleges lepkefajok. Ez a csodálatos táj évszázadokon át az őrségi emberek megélhetését is jelentette. Az itt élők kiválóan értettek a fa megmunkálásához; a saját kezűleg készített háztartási eszközök, berendezések, bútorok, szerszámok anyaga a helyi fa volt. Ugyancsak fából készültek az őrségi boronaházak, amelyet a rozsszalmából készült zsuppal fedtek. Érdekes és egyedülálló a táj építészeti, néprajzi jellege is. Településformája szeres település: a házcsoportok dombok tetejére épültek, lazán egymástól elszórtan. A letelepedés alkalmával egy-egy szert egy család tagjai vettek birtokukba. A szerek elnevezésüket így az ott lakó családokról kapták, például Siskaszer- Siska család, Baksaszer-Baksa család. A hagyományos népi kismesterségek közül a gerencsérség (fazekasság) virágzott e tájon, amelynek művelését az itt lévő nagymennyiségű agyag tette lehetővé. Az őrségi emberek nem csak saját használatra, hanem megélhetésük biztosítására, más vidékek részére is készítettek edényeket. Az eredeti őrségi díszítő művészetet - mely nem csak az edényeken, hanem a különböző használati tárgyakon (szőttesek, faeszközök) is megtalálhatók - az egyszerű formák alkalmazása jellemzi. Az itt lévő silány minőségű agyagos föld elsősorban a gabonafélék termelésére volt alkalmas, ezért az őrségi konyha jellegzetes ételei nagyrészt a hajdinából, rozsból, búzából, kölesből készült egytálételek, tésztafélék. Az erdők gazdag gombavilága, a mezőkön található régi gyümölcsfajták tették változatossá a népi táplálkozást. Az Őrségben is, mint a természettel szoros kapcsolatban élő népeknél a kialakult szokások a mindennapi élethez, munkához kapcsolódtak. A helyi szokások közül a legjellemzőbbek a tökmagköpesztés, a farsangi rönkhúzás, a májusfaállítás, a lucázás valamint a falusi búcsuk. A mára már feledésbe merült szokásokat az elmúlt években a hagyományokért, a múlt értékeinek védelméért tenni akaró közösségek újra felélesztették. 15

16 Napjainkban az őrségi táj a turisták egyik kedvelt célpontjává vált. A természeti értékek mellett gazdag ez a vidék az épített műemlékekben is. Az erdők között megbúvó erődítményszerű Árpádkori templomok, a szoknyás haranglábak a helyi építészeti múlt kiemelkedő alkotásai közé nyújt betekintést az ide látogatók számára. A turisták által különösen látogatott a festői környezetben elhelyezkedő Vadása-tó (Hegyhátszentjakab), amely kiválóan alkalmas fürdőzésre és horgászásra. Ezen kivételes természeti értékekben bővelkedő vidéken - több évtizedes vajúdás után március 8-án végre hivatalosan létrejött, és megnyílt az Őrségi Nemzeti Park. 4. ábra: Bár a történelmi Őrséghez 18 település tartozik, ma az Őriszentpéteri kistérség mely gyakorlatilag az Őrséget takarja 22 településből áll; ebből 15 tartozik a Vasi Őrtorony Helyi Akciócsoportoz. A térség társadalmi és gazdasági mutatói is kétségbeejtő képet mutatnak. Az Őrség falvaiban az elmúlt 10 évben a lakosságszám csökkenése és ahogy azt a 4. ábra is mutatja a vándorlási egyenleg is meghaladta a 10%-ot; a munkanélküliségi ráta magasabb az országos, a regionális és a megyei szintnél egyaránt. Elmarad továbbá az 1 főre jutó belföldi jövedelem és a közműolló változása (csupán 55 %) tekintetében is. A kistérségnek a hazai és az Európai Uniós forrásokból a es időszakban több mint 1,4 mrd Ft támogatást sikerült elnyernie, ami ugyan nincs 10 %-a a legtöbb támogatást elért Szombathelyi kistérség adatának, de remélhetőleg jó hatást fog kiváltani a negatív tendenciákkal rendelkező őrségi vidéken. 16

17 Az Őrség kapujában a Rába és a Lapincs folyó összefolyásánál fekszik a Vendvidék központjaként Magyarország legdinamikusabban fejlődő települése Szentgotthárd, mely hazánk legnyugatibb városaként kapu Európa nyugati országai felé. Lakossága nagyrészt magyar, de köszönhetően annak, hogy a magyar osztrák - szlovén határok területén található számottevő nagyságrendben élnek itt szlovének és németajkúak is. Szentgotthárdot 1183-ban alapította III. Béla király francia cisztercita szerzeteseket telepítve e helyre, akik a monostor védőszentjének Szent Gotthárd püspököt tették meg. Innen hát a távolabb lakóknak kissé idegenül csengő név. A törökellenes harcok idején viszont Szentgotthárd nevét az egész ország megtanulta, hiszen az 1664 évi szentgotthárdi csata a keresztény világra kiható következményekkel járt. A monostoralapítás 800. évfordulóján, 1983-ban a település városi rangot kapott. Szentgotthárd kedvező földrajzi helyzete és a meglévő magas szintű ipari kultúra vonzotta a külföldi befektetőket. A város vezetése hamar felismerte a történelmi esélyét, és nagyszabású infrastruktúra- és iparfejlesztési programot indított el. Szentgotthárd hamarosan a külföldi tőke érdeklődésének egyik célpontjává vált, melynek legfőbb mozgatórugója a hazánkban mindeddig egyetlen határon átnyúló ipari parknak a kialakítása volt. Az első betelepülő vállalat a GM Opel. Az említett folyamatokkal párhuzamosan bővült az intézményhálózat is: oktatási, egészségügyi és kulturális létesítmények sora újult meg. Továbbá felvirágzott a kereskedelem; a kiskereskedelmi és vendéglátó egységek nagyon gyorsan elszaporodtak a városban és környékén. Szentgotthárd és térsége a rendszerváltásig, 40 éven keresztül el volt zárva a külvilágtól, melynek köszönhetően páratlan természeti kincsei megmaradtak. A terület 65 %-át erdő borítja, melyek között a leggyakoribbak a fenyvesek. Rengeteg ritka állat- illetve növényfaj honos ezen a környéken, mint például a növényfajok között a kockás kotuliliom, a buglyos szegfű, a kígyógyökerű palástfű, a régi palástfű, a henye boroszlán, a nyírescsarabos fenyérek, az állatfajok között pedig a sárga- és tüzesfejű királyka, a keresztcsőrű, a süvöltő. Az ökoturizmust kedvelők éppen ezért számtalan lehetőség közül válogathatnak a térségben. A körmendihez hasonlóan a Szentgotthárdi kistérséget is átszeli a Rába, mely Magyarország egyetlen vadvízi 17

18 folyójaként a vízitúrázók számára felejthetetlen élményeket nyújt. Emellett a Rábán a rafting gyakorló pálya is elkészült, hamarosan pedig kajak-kenu szlalom pálya épül. 5. ábra: A szentgotthárdi kistérség néprajzilag is önálló, egyedi kultúrával rendelkező táj. A falvak településszerkezete különleges képet mutat, a Vend-vidékre az úgynevezett szórvány településszerkezet jellemző. Többnyire szlovén nemzetiségűek élnek a vidéken, hagyományaik építészetükben, gazdaságukban és szokásaikban egyaránt megmutatkoznak. A Szentgotthárdi kistérség településeinek száma 15, ebből 2 tartozik a Vasi Őrtorony HACS-hoz. A térség az eddigiekben említett pozitív tendenciák dacára szinte minden tekintetben, a lakónépesség számának változásában (csaknem -4%) (lásd 5. ábra), a vándorlási egyenleg tekintetében (-1,5%) valamint az 1 főre jutó belföldi jövedelemben is elmarad az országos, regionális és megyei átlagtól, egyedül az adófizetők arányában haladja meg kicsivel az országos szintet. A munkanélküliségi ráta alakulásában pozitív tendenciák voltak megfigyelhetőek a válság előtti időszakban. A közműolló változása csupán 70 %. A Szentgotthárdi kistérség a hazai és uniós források tekintetében csaknem 700 millió Ft támogatást nyert el között, ami azonban csak töredéke a többi térség adatának. Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria, szlovénül Sombotel, horvátul Sambotel) Magyarország legrégibb alapítású városa, melyet a Nyugat királynőjének 18

19 is neveznek; Vas megye és a korábbi Vas vármegye székhelye. A település az Alpokalján, a Perint és a Gyöngyös patakok lapályán fekszik, ott, ahol a Kisalföld sík vidékét az Alpokalja dombos-hegyes tájai váltják fel. A város területe ősidők óta lakott, melyet az itt előkerült kő- és csonteszközök is bizonyítanak. A Pannónián átvezető fő kereskedelmi útvonal, a Borostyánút melletti fekvése arra ösztönözte a rómaiakat, hogy itt előbb ló- és kocsiváltó helyet, majd katonai tábort létesítsenek. A település a katonák és kereskedők folyamatos letelepedése folytán egyre növekedett, de igazi várossá csak akkor fejlődött, amikor Kr. u. 43-ban Tiberius Claudius császár colonia rangra emelte. Mint római jogú város polgárai, Savaria lakói a római polgárok teljes körű jogait élvezték. A város fokozatos virágzása az egész környék fejlődésére jótékonyan hatott. A történelem során sok csata zajlott itt. A tatárjárás, a törököktől való rettegés is nagyon megviselte a várost, melyet így többször újra kellett építeni. A legnagyobb veszteség mégis az I. világháború után érte. A trianoni békeszerződés következtében Vas vármegye elveszítette nyugati többségében német ajkú területeit. Az országhatár mindössze 10 km-re került a várostól, mellyel az megszűnt Nyugat- Magyarország központja lenni. Majd az 1920-as évektől újabb fejlődési korszak kezdődött. Új városrendezési terv készült és 1929 között megépült a megyei kórház, az egész Dunántúl akkori legmodernebb kórháza. A II. világháború eseményei ismét nagy megpróbáltatásokat hoztak a városnak. A menekülő nyilas államhatalom intézményei Szombathelyen és környékén rendezkedtek be, ennek következtében március 4-én a szövetséges légierő nagy erejű csapást mért a városra. A halottak száma több százra rúgott. A belváros épületeinek jelentős része elpusztult, köztük a székesegyház és a városháza is. Az épületek több mint fele sérült meg. A támadás következtében Szombathely az ország ötödik legsúlyosabb károkat elszenvedett városa lett. A 20. század folyamán azonban pozitívan hatott területi fejlődésére, hogy a városhoz csatolták Gyöngyöshermán, Gyöngyösszőlős, Herény, Kámon, Olad, Szentkirály, Zanat és Zarkaháza községeket. Szombathely és térsége 40 településből áll, ebből 39 tartozik az Akciócsoporthoz. Szombathely térségét, főleg annak agglomerációs gyűrűjét egyértelműen a város fejlődési lehetőségei határozzák meg a múltban és a jelenben egyaránt. Viszont mint 19

20 megyeszékhely jelentős kihatással van az egész Akciócsoport területére (annak valamennyi, 82 településére) is mind oktatási, mind munkaügyi szempontból. 6. ábra: A kistérség fejlettségét jelzi, hogy a megyei átlagot jelentősen meghaladó mutatókkal rendelkezik. Az országos, a regionális és a megyei átlagot is meghaladja a kistérségben az adófizetők aránya, az egy főre jutó belföldi jövedelem (lásd 6. ábra) és a közműolló változása (90 %), valamint a vizsgált 5 éves időszakban munkanélküliségi ráta tekintetében is a térség rendelkezik a legjobb adatokkal. A pozitív gazdasági mutatókkal szemben az országos és regionális átlaghoz képest elmarad azonban a társadalmi indikátorok terén (lakónépesség számának alakulása, vándorlási egyenleg), megyei összehasonlításban viszont továbbra is jobb képet mutat. A Szombathelyi kistérség a hazai és európai uniós támogatások terén jól szerepelt, a közötti időszakban több mint 18 mrd Ft-ot sikerült elnyernie. A Vasi Hegyhát a Nyugat-Dunántúlon, Vas megye déli részén, az Őrség és a Kemenesalja között helyezkedik el. Északról a Rába völgysíkja, délről a Zala vízgyűjtője határolja. Nagyrészt aprófalvas településeket találhatunk itt. 20

21 Az évezredes emberi beavatkozás ellenére a táj állatvilága megőrizte gazdagságát, sokszínűségét. A szitakötőtől a szinte minden faluban megtalálható gólyán át az őzig sokféle állatfaj él e dús táplálékkal szolgáló tájon. A Vasi Hegyhát bár elsősorban település-földrajzi meghatározottságú több vonatkozásban néprajzi egységként is értelmezhető. Nevezetesek a népi építészet, valamint a szőlő- és borkultúra emlékei; a népszokások és a népnyelvi emlékek a közeli Őrséggel, Göcsejjel, Hetéssel és a Mura-vidéki területekkel mutatnak rokonságot. A Vasi Hegyhát falvainak hagyományos faépítkezését az erdők hasznát féltő földesúri tiltások sem tudták minden esetben visszaszorítani. A falvak egy részében a 18. század második felétől kezdtek áttérni a sövényfalú lakóházak építésére. A ház talapzatát és fő szerkezeti elemeit bárdolt technikával készítették, a lakóház falait vesszőből fonták, és sárral tapasztották. Majd a 19. század derekától mind gyakrabban építettek a hagyományos fa és sövényházak mellett tömésházakat döngölt agyagból. Az épületeket leginkább zsúppal fedték, a zsúptetőket hosszú szárú rozsszalmából készítették. A lakóházak mellett említést érdemelnek még a helyi népi építészet leginkább archaikus emlékei, a szőlőhegyi présházak ahogy a helyiek nevezik pincék (bár többnyire a földfelszín felett helyezkednek el). A falvaktól távolabb fekvő szőlőhegyek öreg gesztenyefáikkal, gyümölcsöseikkel és ódon épületeikkel a hegyháti táj meghatározó elemei. A Vasi-hegyhátat egészen a 20. századig a túlnépesedés és az elmaradottság jellemezte. Ennek egyik oka a város és a piac hiánya, melyen csak Vasvár 19. századi fejlődése enyhített némileg. A rendszerváltás időszakától kezdődően azonban ismét leépülő ipar jellemzi e vidéket. Ennek kompenzálására egyre nagyobb igény van az idegenforgalom fejlesztésére, fellendítésére. A térség természeti erőforrásokban gazdag, változatos ökoszisztémával rendelkezik. A természeti környezet tekintetében kifejezetten vonzerőként kínálható a bőséges felszíni és felszín alatti vizek, a levegőtisztaság, valamint az alacsony zajártalom. Az egyik legfontosabb és legismertebb turisztikai látványosság a Jeli arborétum, amely minden évben óriási forgalmat bonyolít. Az április végétől június közepéig tartó Rhododendron (havasszépe) virágzása Magyarország egész területéről, valamint külföldről is turistákat vonz. 21

22 7. ábra: A Vasi Hegyhát által lefedett Vasvári kistérség településeinek száma 23, ebből 2 tartozik az akciócsoporthoz. A kistérség településein csaknem 10 %-kal csökkent a lakónépesség száma az elmúlt 10 évben, s majdnem eléri a 25 %-ot a vándorlási egyenleg. Az 1 főre jutó belföldi jövedelem tekintetében is elmarad az országos, a regionális és a megyei átlagtól, valamint rosszabb helyzetben van a munkanélküliségi ráta alakulását tekintve is. Egyedül az adófizetők arányában haladja meg az országos szintet, viszont ahogy az a 7. ábrán is látható a közműolló változása az elképesztő 17 % körül mozog. A mutatók negatív irányú elmozdulása miatt az Őriszentpéteri kistérséggel együtt a vasvári hátrányos helyzetű kistérség besorolást kapott. A Vasvári kistérség 2 mrd Ft-ot meghaladó hazai és uniós forrást nyert el, amely többi, hasonló helyzetű térséghez képest jelentősnek mondható. A Vasi Őrtorony területét alkotó kistérségek bemutatása során a térségek forrásvonzó képességéről abszolút értékben beszéltünk. Azonban megvizsgáltuk, hogy alakul a rangsor az 1 főre jutó megítélt támogatásokat nézve, melyről a 8. ábra szemléltetésével a következő pár sorban adunk elemzést. 22

23 Ft 8. ábra: A között megítélt támogatások 1 főre jutó megoszlása kistérségenként 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00 Szombathelyi Körmendi Őriszentpéteri Szentgotthárdi Vasvári Forrás: KSH TSTAR A 8. ábra is egyértelműen mutatja, hogy az eddigiektől teljesen eltérő képet kapunk, hiszen a legfejlettebbnek mondott Szombathelyi és Körmendi kistérség forrásvonzó képessége elmarad a két hátrányos helyzetűként megjelölt kistérség (Őriszentpéteri, Vasvári) mögött. Ez rámutat arra, hogy ezek a kistérségek jól ki tudták használni periférikus helyzetükből adódó előnyeiket, s hátrányaikból (elszigeteltség) versenyelőnyre (megőrzött környezet és hagyományok a turizmus, helyi mesterségek számára) tettek szert. A Szentgotthárdi kistérségről ugyanez itt nem mondható el, hiszen az öt kistérség közül a leggyengébben teljesít az egy főre jutó megítélt támogatások tekintetében. A vizsgált kistérségeket a rájuk jellemző eltérő vonások mellett közös társadalmigazdasági tulajdonságok jellemzik, melyek az alábbiakban kerülnek bemutatásra. Mind az öt kistérség Magyarország egyik gazdaságilag legfejlettebbnek mondott régiójában, a Nyugat-dunántúli régióban helyezkedik el. Ezt a képet viszont beárnyékolja annak ténye, hogy az elmúlt negyven év speciális társadalmi-politikai berendezkedésének köszönhetően az ötből négy kistérség esetén elmondható, hogy ezek a területek külső (szentgotthárdi, körmendi, őriszentpéteri) és belső (vasvári) perifériaként elmaradtak Vas megye és a Nyugat-Dunántúl más, szerencsésebb fekvésű térségeitől gondoljunk Szombathelyre, Sárvárra, vagy akár Zalaegerszegre. A külső és belső periféria közül a külső periféria hatása érvényesült a leginkább. Ennek oka a szocializmusban felépített és szigorúan ellenőrzött 23

24 határsáv volt, ahová nemcsak fejlesztést nem telepítettek félve a kapitalista szomszéd reakcióitól -, hanem maguk a szomszédos térségek lakosai így például a rokonok is csak speciális úti okmánnyal utazhattak be a területre. Emiatt az őriszentpéteri és szentgotthárdi kistérségben az ipari fejlesztések szinte teljesen elmaradtak. (Ez azonban az 1990-es években előnyt hozott az itt lévő a településeknek.) Emellett mind a belső, mind pedig a külső perifériák kialakulásának is nyomós oka volt a rendszer azon törekvése, hogy igyekeztek a szocialista nagyvárosi modellt a településfejlesztésben érvényesíteni. Így a térségben főként a megyeszékhelyekre helyezték az ipart, ezzel párhuzamosan a munkahelyeket, a szolgáltatásokat az egészségügyet, óvodákat, iskolákat is (lásd az 1960-as évek körzetesítése). Ezen tendenciák eredményeként az általunk vizsgált négy térség (a körmendi, az őriszentpéteri, a szentgotthárdi és a vasvári) jelentősen elmaradt a szocialista területfejlesztéstől. Őriszentpéter még nem rendelkezett városi ranggal, Körmend, Vasvár és Szentgotthárd pedig kisvárosok voltak néhány iskolával, vasúttal, boltokkal, általában könnyűipari üzemekkel például varroda, élelmiszeripari üzemek illetve mezőgazdasági ágazattal. Ami azonban hátrány volt a szocializmusban, az előny lett a rendszerváltás után. Nevezetesen, az iparosítás hiánya megkímélte ezekben a térségekben a természeti környezetet, és érintetlenül hagyott olyan népművészeti értékeket, amelyek a turizmusba is bevonhatók így például a településkép, egy-egy építmény, ház. Az ipari munkahelyek hiánya és a kevesebb szolgáltatás eredményeként a lakosok igyekeztek a háztájiból, a korábban megszokott alapanyagokból, kiskerti gyümölcsből, zöldségből, háznál tenyésztett állatok húsából, tejből hagyományos eljárással előállítani az élelmiszereket, így sok helyen megmaradtak a hagyományos étkek, szokások, amelyek szintén turisztikai erőforrásként hatnak. Az iparosítástól megkímélt területeken az így jelentkező előnyök és haszonra fordítható elemek mellett viszont itt is felerősödtek olyan tényezők, amelyek az ország más vidéki jellegű térségeiben is problémaként jelentkeznek. A térségekben kevés a középfokú oktatási intézmény, illetve nincs bizonyos szakmák tanulására lehetőség. Ennek eredményeként a diákok vagy bejárni kényszerülnek, 24

25 vagy már évesen kollégistaként a megyeszékhelyen, vagy más nagyvárosban folytatják tanulmányaikat. Az előzőek miatt a diákok már egész fiatal korukban elveszítik kötődésüket saját településük iránt, és másutt alakul ki a társaságuk, mindennapi életük. Megszűntek a vidéki kisüzemek: a TSZ-ekhez kapcsolódó könnyűipari ágazatok, mint a varrodák, a tejüzemek, és ezzel együtt számos munkahely is. A munkahelyek megszűnése miatt ezekben a térségekben a legmagasabb a régión belül a munkanélküliségi ráta (Vasvári kistérség). A munkanélküliségi ráta lehetne azonban átmeneti probléma is; azonban sajnos nem az, amennyiben a térségek korfáit is megvizsgáljuk: a már említett képzéshiány, a munkahelyek megszűnése eredményeként a fiatalok elvándorolnak a térségből, az idősebbek maradnak. Sok az üres ház, a romlásra ítélt épület. A fenti tényezők miatt fontos, hogy megfelelő koncepcióval, elképzeléssel és legfőképpen mindezek minél szélesebb körű összefogásán alapuló cselekvéssel a hátrányokból előnyt kovácsolva, az egyedi adottságokat kihasználva a térségek új lendületet kapjanak. Mint említettük, a körmendi, szentgotthárdi és őriszentpéteri kistérség külső, míg a vasvári kistérség belső perifériaként értelmezhető, a szombathelyi pedig a térség legfejlettebb területeként. A politikai, társadalmi és gazdasági változásoknak köszönhetően annak ellenére, hogy számos ismérvük közös, elhelyezkedésüknek köszönhetően néhány jellemzőjük különbözően alakult a rendszerváltozás után, amelyek a mai fejlődési irányukra és ütemükre is rányomják bélyegüket. Tekintsük most át ezeket a különbségeket! Az őriszentpéteri kistérség vette észre a leghamarabb, hogy a korábbi hátrányokból előny kovácsolható. A fennmaradt hagyományokat, az ételeket, szokásokat, a tájat, az épületeket már az 1990-es évek elején igyekeztek a turizmus, pontosabban a falusi turizmus szolgálatába állítani. A kézműves termékek, a dödölle vagy a természeti szépségek nagyon sok nagyvárosi pihenni vágyót vonzottak már akkor is a térségbe, amikor még a falusi turizmus fogalma az ország más részein szinte teljesen ismeretlen volt. Ezzel egyidőben sok nagyvárosi, főként budapesti, a nagyvárosi zajtól és tumultustól megcsömörlött ember keresett, és talált nyugalmas lakóhelyet az Őrségben, igyekezett megteremteni saját egzisztenciáját. Ezek az 25

26 emberek általában értelmiségiek, akik fontosnak tartották a térség alternatív fejlesztését. Így lassan kezdett kialakulni az a folyamat, amelynek eredményeként először az Őrségben jött létre hazai szinten egyfajta vidékfejlesztés, amely később más projektekben, folyamatokban is példaként szolgált. Az Őrségben tehát megindult a fejlődés egy sajátos úton. A helyi termékek, az ételek és a természeti értékek jelentették az alapját a turizmus, konkrétan az ökoturizmus, a falusi turizmus fejlesztésének. A térség ráállt egy pályára, amely azonban gondos és folyamatos fejlesztést, újabb és újabb ötleteket igényel. A szentgotthárdi és körmendi kistérség hasonló abban a tekintetben, hogy területükön a rendszerváltás után, a határok megnyitásával rendkívüli mértékben felélénkült a bevásárlóturizmus: osztrákok szombatról szombatra árasztották el a városokat, és vásárolták a tartós fogyasztási cikkeket, ruhát, romlandó élelmiszert, majd után betértek ebédelni a helyi éttermekbe. Ez Körmenden és Szentgotthárdon is felélénkítette a kereskedelmi életet: sorra nyíltak a butikok, üzletek és éttermek. A problémát az jelentette, hogy mindebből a folyamatból a városok környékei nem éreztek semmit, így hátrányuk csak fokozódott. Az 1990-es évek vége felé azonban az ausztriai és magyarországi árak kezdtek egymáshoz közelíteni, így nem érte már meg minden szombaton átjönni, ebédelni, vásárolni. Így az előbbiekkel ellentétesen a városokban sorra zártak be a butikok és egyéb üzletek, számos étterem is tönkrement. Ettől függetlenül viszont a két térség jó közlekedési és határközeli fekvése vonzotta a külföldi befektetéseket, így a gazdasági helyzet hamar stabilizálódott. Ebben nagy szerepet játszott az ipari parkokban a gyárak megjelenése (mint Szentgotthárd esetében az Opel, vagy Körmenden a Marc, majd az ADA vagy a Kühne und Nagel), mely a tőke és technológia beáramlása mellett munkahelyeket is teremtett. Ezek azonban az olcsóbb munkaerő, ill. a gazdasági válság hatására vagy elhagyták a térséget, vagy bizonytalan jövőképpel kecsegtetnek alkalmazottaik számára. Azonban a két térség esetében továbbra is probléma maradt a falvak elmaradása, hiszen nemcsak, hogy nincs munkalehetőség a falukban, de a városba való ingázás sem jelent teljes biztonságot lévén, hogy a gyárak folyamatosan cserélődnek az ipari parkokban, a termelés akár egyik napról a másikra szűnhet meg. Így ebben a két térségben is előtérbe kell kerülnie annak a felismerésnek, hogy a meglévő hagyományok és természeti adottságok jelentsenek alapot a fejlődéshez. 26

27 Ehhez az emberekben közös erőfeszítéssel meg kell teremteni a vállalkozási hajlandóságot, amely a jövőre vonatkozóan egész családok számára is folyamatos és megbízható jövedelemforrást teremthet. A vasvári kistérség nagyon eltér az előzőkben említettektől. Belső perifériaként sem a bevásárlóturizmus, sem a befektetések nem érintették, és sokkal inkább volt és jelenleg is jellemző rá az el-, mint az odavándorlás. A teljes gazdasági értéket tekintve e térségben volt a legmagasabb a mezőgazdaság aránya. A rendszerváltást követően számos üzem és ezzel együtt munkahely is megszűnt, és a megyében itt vált legmagasabbá a munkanélküliségi ráta. Néhány civil szervezet tett kezdeményezéseket a falvak életének felpezsdítésére, azonban az iskolák távoli elhelyezkedése és a munkahelyek hiánya sajnos egyre jobban elmélyítette a problémákat. A Hegyhát rendkívül kedvező természeti adottságai, a civil szervezetek kezdeményezőkészsége és a helyi termékek megléte azonban predesztinálják a térséget arra, hogy a falusi turizmusban sikereket érjen el. A Hegyhát érdemes arra, hogy a magyar és a közeli külföldi turisták is felfigyeljenek rá, illetve, hogy lakosai a természettel és egymással harmóniában megélhetést is szerezzenek ezekből az adottságokból. A Szombathelyi kistérség az előzőekben felsorolt térségekhez képest gazdasági és társadalmi szempontból is jobb adottságokkal rendelkezik. Itt található a megyeszékhely, mely az ország legrégebbi városa, s mint ilyen, a legtöbb történelmi korszakban fejlesztése prioritást élvezett az előbbiekben említett térségekhez képest. A megyeszékhely agglomerációs hatása, a határmenti települések jobb munkanélküliségi mutatói együttesen a Vas megyei átlagot meghaladó fejlettségi szintet eredményeznek. Ez a megye talán legiparosodottabb kistérsége, és Szombathelyen a legtöbb az ipari szektorban foglalkoztatottak aránya, ami miatt most a válság is jobban megviseli a térséget. Számos csoportos létszámleépítést jelentettek be a válság kezdete óta. A Vasi Őrtorony térségén belül azonban itt található a legtöbb középiskola, és az egyetlen felsőfokú intézmény is. A fiatalok térségi kötődése tekintetében tehát megelőzi a többi térséget, aminek köszönhetően itt kisebb mértékű elöregedésről 27

28 beszélhetünk. Mindezek a szombathelyi kistérség hosszú távú fejlődőképességét irányozzák elő. A térségek számos szempontból eltérő adottságai és lehetőségei ellenére mégis közös és meghatározó tulajdonságuk a határmentiség. Ez határozza meg fejlesztésüket, fejlődésüket vagy éppen elszigeteltségüket és az ebből fakadóan megőrzött természeti és kulturális értékeiket. Hiába mondjuk tehát, hogy észak-déli kettősség jellemzi a térség gazdaságát, társadalmi folyamatait, a közös kultúra és természeti adottság mégis összekötik ezt a 82 települést. A megfelelő fejlesztési koncepciók segítségével a szombathelyi kistérséghez hasonló tulajdonságokkal, adottságokkal rendelkező, kevésbé fejlett térségek gazdasága is növekedési pályára állítható. Emellett a szombathelyi térség fejlődését természetesen továbbra is segíteni kell 28

29 III. MUNKAÜGYI ÉS OKTATÁSI HELYZET III.1. A Vasi Őrtorony településeinek helyzete III.1.1. A munkanélküliség fajtáinak bemutatása A települések helyzetének elemzése előtt tisztáznunk kell néhány alapfogalmat, valamint el kell helyeznünk a térséget országos, regionális és megyei viszonylatban. Először definiáljuk a munkaügyi problémák legjellemzőbb esetét, a munkanélküliséget. Munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a munkakínálat meghaladja a munkakeresletet, azaz többen szeretnének dolgozni, mint ahány embert a vállalati szféra foglalkoztatni akar. Leggyakrabban az elégtelen kereslet okoz munkanélküliséget; ezt hívjuk konjunkturális munkanélküliségnek, amennyiben az elégtelen kereslet országos szintű, és azért alakul ki, mert az ország termékei iránt nincs megfelelő kereslet a világpiacon. Magyarországon a '90-es évek elején volt ez megfigyelhető, amikor a KGST összeomlása miatt megszűnt a termékeink piaca az ún. keleti blokkban, és nem tudtuk ugyanazokat a termékeket nyugaton eladni. Ennek következtében rengeteg munkahely megszűnt. Szintén munkanélküliséget okoz, ha a munkakereslet és a munkakínálat szerkezetében tér el egymástól, ezt strukturális munkanélküliségnek nevezzük. Ilyenre is van példa Magyarországon, például a bányászok körében, akik iránt napjainkban már nincs munkakereslet, miközben sok kórházban orvoshiány van. A megoldás az átképzés lenne, de átképezhetőek-e a bányászok orvossá? Rövid távon természetesen nem, sőt hosszú távon is nehezen megoldható. Ezt a fajta munkanélküliséget csak hosszú távú előrelátással lehet(ne) csökkenteni, amivel a jövőkutatók próbálkoznak is több-kevesebb sikerrel. A cél az lenne, hogy meg tudjuk mondani, milyen típusú munkaerőre, milyen szakmákra lesz szükség 4-5 év múlva, hogy ennek ismeretében ezekben a szakmákban képezzünk több embert. Persze 29

30 hiába tudjuk, hogy jelenleg például Magyarországon rohamléptekben haladunk afelé, hogy hiány legyen vízvezeték-szerelőkből, ácsokból, burkolókból és hasonló szakemberekből, ha a gyerekek (vagy szüleik) nem választják ezeket a szakmákat megfelelő létszámban. Kötelezni pedig senkit nem lehet rá. A strukturális munkanélküliség egyik speciális megjelenési formája az ún. női munkanélküliség. Több szakma is elnőiesedett, jellemzően éppen azok, amelyekben az utóbbi években megnőtt a munkanélküliek száma (például az adminisztrációval foglalkozók körében vagy a pedagógusok között). Arról nem is beszélve, hogy sajnos sok helyen még mindig jellemző az a gyakorlat, amikor két egyformán alkalmas jelölt közül a férfit választják ki a munkakör betöltésére. Technológiai munkanélküliségről akkor beszélünk, amikor a technikai fejlődés következtében alakul ki munkanélküliség leginkább az alacsonyan képzett vagy képzetlen munkavállalók körében. A technikai fejlődés során elsősorban magasan képzett emberekre van szükség a fejlett gépek programozásához, kezeléséhez, míg a betanított vagy segédmunkások körében (akik korábban a munkát kézzel vagy egyszerűbb gépekkel végezték) megnőhet a munkanélküliség. Súrlódásos munkanélküliségről akkor beszélünk, ha az emberek munkahelyi problémák, munkahely-váltás vagy lakóhely-változtatás miatt veszítik el munkahelyüket. Ez a fajta munkanélküliség általában átmeneti, különösebb problémát nem okoz. Önkéntes munkanélküliségről akkor van szó, ha az emberek mindenféle kényszerítő ok nélkül adott bér mellett nem hajlandók munkát vállalni, mert például örököltek, és így van miből megélniük. A munkanélküliség viszont akkor kényszerű, ha szeretnének elhelyezkedni, de (bármely, a fentiekben említett ok miatt) nem találnak munkát. III.1.2. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása országos szinten A nyilvántartott álláskeresők száma 2009 júniusának zárónapján 549,4 ezer fő volt. Ez az előző naphoz képest 2,5 %-os (14,4 ezer fős) csökkenést mutat. Az 30

31 álláskeresők száma nyolcnapnyi növekedést követően még májusban kezdett el csökkeni, ez a tendencia folytatódott tovább júniusban. Pozitívum továbbá, hogy a munkanélküliek számának az egy év alatti növekedés gyorsulása megállt, amire tavaly október óta nem volt példa. Ám még ezzel együtt is a tárgynapban 32,3 %- kal (133,8 ezer fővel) több álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, mint tavaly ugyanebben a napban. Az álláskeresők számának júniusi csökkenése annak köszönhető, hogy az előző naphoz képest jelentősen, 22,1 %-kal (17,5 ezer fővel) mérséklődött a belépési forgalom (azaz a munkaerőpiacra történő új belépés), bár ennek volumene még mindig magasabb (19,9 %-kal, 10,2 ezer fővel) az előző év azonos időszakához képest. Emellett továbbra is jelentős a nyilvántartásból történő kiáramlás, ami a kedvező szezonális hatások mellett elsősorban a közcélú munkaalkalmakra történő elhelyezkedések nem csökkenő számának köszönhető. Júniusban 19,4 ezren léptek ki a nyilvántartott álláskeresők közül rövid idejű (főként közcélú) munkákba, ami lényegében megegyezik a májusi létszámmal. Az elmúlt nap alatt az átlagosnál jelentősebben a férfi, valamint a szakképzettséggel nem rendelkező álláskeresők száma csökkent. Ez megegyezik a korábbi években tapasztalttal, hiszen a munkaerőpiacon nyáron jelentkező szezonális munkákban nagyobb arányban vesznek részt a férfiak, a közcélú munkák pedig elsősorban a szakképzettséggel nem rendelkezők számára jelentenek munkaalkalmat. Azonban tovább folytatódott az a korábbi napokban is jellemző trend, hogy az előző év azonos időszakához képest az átlagosnál jelentősebben a középfokú végzettségű szakképzett álláskeresők száma emelkedik. Ez azzal van összefüggésben, hogy a válság kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásai a szezonális hatásoktól függetlenül a szakképzett munkaerő által betöltött munkahelyeket érintették a legnagyobb mértékben. Ugyanez áll annak hátterében, hogy éves viszonylatban a férfi álláskeresők száma a nőkénél továbbra is jelentősebben emelkedik (36,5 % vs. 27,7 %). Ezt támasztja alá az is, hogy a válság és annak munkaerő-piaci hatásai által leginkább érintett megyékben nőtt a legnagyobb mértékben a férfi álláskeresők száma. (Például Győr-Moson-Sopronban egy év alatt 137,1 %-kal, Komárom Esztergomban pedig 131,0 %-kal emelkedett a férfi 31

32 álláskeresők száma. Ugyanezen megyékben a nők esetében csak 73,6 % illetve 82,5 %-os növekedés figyelhető meg.) júniusban a nyilvántartott álláskeresők létszámának szezonálisan kiigazított értéke 571,1 ezer fő volt. A hosszú távon megfigyelt szezonális ingadozást figyelembe véve illetve azt kiszűrve idén júniusban az egy nappal korábbi adathoz képest (ellentétben a fentiekben említett változás irányával) 1,6 ezer fővel nőtt az álláskeresők száma; a szezonálisan kiigazított adatok tehát továbbra is növekedést jeleznek. A 2009 júniusában megfigyelhető mutatók alakulását a következőkben az álláskeresők típusa szerinti megbontásban elemzem, majd sor kerül a munkaerőpiacra történő belépések vizsgálatára is. A tartósan állást keresők aránya júniusban 28,5 %-ot tett ki, ami azt jelenti, hogy 136,5 ezer fő több mint egy éve folyamatosan együttműködik az ÁFSZ (Állami Foglalkoztatási Szolgálat) kirendeltségeivel. Számuk egy év alatt 1,4 %-kal csökkent. Arra, hogy abszolút számukat tekintve is mérséklődik éves viszonylatban a tartósan állást keresők aránya, gyakorlatilag évek óta nem volt példa. Hogy mennyire lesz ez a trend tartós, azt még jelenleg nem tudjuk, azonban e kedvező fejlemény mindenképpen figyelemreméltó. Ez a pozitív változás két tényező együttes hatásának köszönhető: egyrészt a gazdasági válság kezdete óta megnövekedett a belépési forgalom az álláskeresők nyilvántartásába, amely csökkenti a tartósan munkát keresők relatív súlyát; másrészt a tartósan állás nélkül lévőket megcélzó Út a munkához program felfutása szintén számuk mérséklődésének irányába hat. Említést érdemel továbbá, hogy a tartósan állást keresők száma a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlenebb helyzetű megyékben mutat csökkenést, míg a gazdasági válság által leginkább érintett területeken erősen növekvő a számuk (például Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben). A pályakezdő álláskeresők száma kéthavi csökkenést követően júniusban emelkedni kezdett. A nap végi zárónapon 43,4 ezer fő pályakezdő szerepelt a nyilvántartásban, számuk egy nap alatt 1,2 %-kal (0,5 ezer fővel) emelkedett. Arányuk az összes nyilvántartott álláskereső között 7,9 %-os értéket mutatott. Egy éves viszonylatban az állást kereső pályakezdők száma 19,8 %-os emelkedést 32

33 mutat; körükben némileg kedvezőbb dinamika érvényesül, mint ami az összes álláskeresőre jellemző. A belépők száma júniusban 17,5 ezer fős csökkenést mutat az előző naphoz képest, míg az előző év azonos időszakához képest 10,2 ezer fős növekedés figyelhető meg. A belépők számát tekintve júniusban a pályakezdők és a nem pályakezdők körében eltérő trendek érvényesültek. Míg a nyilvántartásba belépő nem pályakezdő álláskeresők száma csaknem 20,0 ezer fővel csökkent egy nap alatt, a regisztrációba belépő pályakezdők száma 2,3 ezer fővel (42,5 %-kal) emelkedett. A pályakezdők körében megfigyelt belépési forgalom-növekedés szezonális jelenség, az iskolai tanév végével van összefüggésben. A regisztrációba belépő pályakezdők 36 %-a volt az újonnan belépő; legnagyobb részük, 37 %-uk szakmunkás, szakiskolai végzettséggel került be a nyilvántartásba. További 25 %-uk szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik, 16 %-uknak legfeljebb 8 általános, 13 %-uknak pedig gimnáziumi végzettsége van. A belépő nem pályakezdők utolsó munkahelyének nemzetgazdasági ágazata némileg átrendeződött az előző évhez képest. Azzal együtt, hogy a regisztrációba belépők száma a nem pályakezdők körében az előző év azonos időszakához képest mintegy ötödével emelkedett, 2009 júniusában a legnagyobb mértékű növekedés a feldolgozóiparban munkahelyüket elvesztett álláskeresők számában következett be (43,0 %, mely érték tehát csaknem az összes munkanélküli felét jelenti). Emellett a belépési forgalom emelkedése átlagon felüli volt a kereskedelem, a járműjavítás, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás valamint a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazatokból kikerült álláskeresők körében is. Számszerűsítve ez utóbbiakat a kereskedelem és javítás területéről elbocsátottak részaránya 12, 82 %, az egyéb közösségi, személyi szolgáltatások területén pedig ez az érték 8, 62 %. Hiányszakmaként predesztinált szakmák elsősorban az építőiparban találhatók, ennek megfelelően az ágazatot jellemző, az onnan kikerült álláskeresőkre vonatkozó részarány a többi nemzetgazdasági ágéhoz képest alacsony (5,25 %). A belépő nem pályakezdők utolsó munkahelyének ágazati szerkezete nemcsak időben rendeződött át, de térben is igen eltérő. Ha csak az új belépőket vizsgáljuk, 33

34 mellyel nagyrészt kiszűrjük a másodlagos munkaerő-piac és az álláskeresői nyilvántartás között ingázókat, azt látjuk, hogy az egyes régiókban a nap folyamán a regisztrációba újonnan belépő, nem pályakezdő álláskeresők utolsó munkahelyének ágazati szerkezete egyrészt tükrözi az adott régió foglalkoztatási szerkezetének különbségeit, de azt is, hogy az egyes térségekben a válság eddig mely ágazatokat érintette jelentősebben. III.1.3. A munkanélküliség régió szintű alakulása Közép-Magyarország kivételével az ország valamennyi régiójában kevesebb álláskeresőt tartott nyilván az Állami Foglalkoztatási Szolgálat júniusban, mint egy nappal korábban. A legnagyobb csökkenés Észak-Alföldön (-3,8 %), Észak- Magyarországon (-3,6 %) és Dél-Dunántúlon (-3,5 %) következett be. A központi régión belül Pest megyében csökkenést, a fővárosban további növekedést regisztráltak. Az álláskeresők számának egy év alatti növekedése a válság kitörése óta megfigyelt trendnek megfelelően továbbra is a Közép-Dunántúlon (72,0 %), a Nyugat-Dunántúlon (70,2 %) és Közép-Magyarországon (55,7 %) a legnagyobb. A relatív legnagyobb növekedést Közép- és Nyugat-Dunántúl kirendeltségein figyelhetjük meg. (A toplistát a csornai kirendeltség körzete vezeti, ahol egy év alatt 135,25 %-kal emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma, de a 10-es toplistán szereplő valamennyi kirendeltségi körzetben minimum a duplájára emelkedett egy év alatt az álláskeresők létszáma.) Ezeken a területeken a válság előtt a kedvező gazdasági körülmények következtében magas volt a gazdasági aktivitás, s alacsony volt az álláskeresők száma. A százalékosan nagymértékű növekedés részben annak is köszönhető, hogy az alacsony abszolút számokban kisebb mértékű létszámbeli növekedés is jelentősebb százalékos emelkedést okoz. Az emelkedés jól azonosíthatóan mutatja azt, hogy mely körzetekben koncentrálódtak a nagy létszámú elbocsátások elsősorban az exportvezérelt feldolgozóipar területén. Jól látható az is, hogy a válság negatív munkaerő-piaci hatásai mindezidáig elkerülték az ország depressziós, gazdaságilag fejletlenebb térségeit, ahol az álláskeresők száma nemhogy emelkedett, de bizonyos 34

35 körzetekben csökkent is. Pontosabb azonban talán úgy fogalmazni, hogy míg az ország nyugati felének egyes területein a gazdasági válság igen nagymértékű fordulatot hozott a munkaerő-piaci körülményekben, az ország keleti felén a körülmények továbbra is hasonlóan kedvezőtlenek. (Míg nyugaton a gazdasági válság a már meglévő fejlett gazdaságban okozott károkat, addig a keleti régiókban az egyébként is meglévő kedvezőtlenebb helyzet révén szinte észrevétlenül hatott egy újabb negatív tényező.) III.1.4. A munkanélküliség alakulása a Nyugat-Dunántúlon A Nyugat-dunántúli régióban 2008-ban havonta átlagosan álláskeresőt tartottunk nyilván, közel ugyanannyit, mint 2007-ben illetve 2006-ban. A megyék szerinti változást az alábbi táblázat mutatja. 1 sz. táblázat: Regisztrált álláskeresők havi átlagos száma Év G yőr-m oson- Sopron Vas Zala N yugatdunántúli régió Index 2008/2007.év 100,5% 96,5% 100,5% 99,5% A 9. ábra a regisztrált álláskeresők számának nyugat-dunántúli alakulását szemlélteti. Az ábra szerint a 2007 és 2008 évek viszonylatában egy éven belül februártól októberig az álláskeresők létszáma minden napban alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A 2008 év utolsó két napjában azonban jelentős (novemberben 5 %-os, decemberben 10,4 %-os) növekedés következett be az előző évhez képest. 35

36 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec fő 9. ábra: Regisztrált álláskeresők száma a Nyugat-Dunántúlon évi átlag: fő A növekedés üteme 2009 első három napjában tovább fokozódott, aminek következtében március végén az álláskeresők száma a Nyugat-dunántúli régióban megközelítette a főt, amely az előző naphoz képest 4,3 %-os, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 44,8 %-os emelkedést jelent. A fent vizsgáltaknak megfelelően Nyugat-Dunántúl mindhárom megyéjében (Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyékben is) jelentősen növekedett a munkanélküliség, a mértéket tekintve azonban különbözően. Kiemelkedik Győr- Moson-Sopron megye, ahol a gazdasági recesszió hatására már napok óta az országos átlagot is meghaladó a munkanélküliek számának a bővülése. Még jelentősebbek a megyék közötti különbségek, ha az álláskeresők számát az előző év azonos időszakához viszonyítjuk. A jelenlegi recesszió tehát az országos viszonyokhoz hasonlóan azoknak a megyéknek a munkaerőpiacán okoz nagyobb negatív változást, amelyekben magas az exportorientált feldolgozóiparban dolgozók száma és aránya, azaz régiónkban Győr-Moson-Sopron és Vas megyében. A bemutatott negatív változások ellenére a Nyugat-dunántúli régiót a Középmagyarországi után a hazánk második legkedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű régiójaként tartják nyilván. A régión belül azonban vannak olyan térségek, amelyek az országos átlagnál is rosszabb helyzetben vannak, és a körzet munkanélküliségi 36

37 rátája csaknem kétszerese az adott megye átlagának. (Nyilván egyes településeken ennél még rosszabb arányok is előfordulnak.) A munkaerőpiacot meghatározó régiós sajátosságok közé tartozik az észak-déli lejtés, valamint (a leginkább aprófalvas településszerkezet jellemezte vidékeken) a munkahelyhiányos kistelepülések jelenléte. Ez utóbbiak foglalkoztatási problémáját amellett, hogy kevés a munkalehetőség tovább fokozza az is, hogy ezekből a falvakból a rossz közlekedési lehetőségek miatt a foglalkoztatási körzetközpontok megközelítése rendkívül nehéz; azaz ha még lenne is munka, elképzelhető, hogy az illető állást kereső számára az éppen a bejárás okozta nehézségek miatt nem vállalható. Ebből viszont egyértelműen következik, hogy a munkanélküliség problémáját nemcsak önmagában véve kell vizsgálni illetve kezelni, hanem az azt, illetve a munkaerőpiacot kiszolgáló ágazatok együttesének figyelembevételével. III.1.5. Az álláskeresők összetételének elemzése a Nyugat-Dunántúli régióban A régión belül mint ahogy az az országot jellemző elemzésekben is látható volt nem csak területi eloszlásban fordulnak elő jelentős különbségek, hanem az álláskeresők összetételében is. Ennek megfelelően az alábbiakban az álláskeresőket jellemző összetétel kerül bemutatásra, pontosabban annak a Nyugat-Dunántúli régiót, illetve annak három megyéjét, Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyéket jellemző vonásai. Tartós munkanélküliek Az egy éve, vagy annál hosszabb ideje megszakítás nélkül regisztrált álláskeresők száma és aránya évről évre emelkedik ban a regisztrált munkanélkülieknek havonta átlagosan 21,9 %-a, összesen fő volt tartósan állás nélkül. Megyénként jelentősen eltérő a tartós munkanélküliek aránya. Elsősorban a magasabb munkanélküliségi rátájú Zala megyében (28,9 %) haladja meg jelentősebben a régiós átlagot, Vas megyében a régiós átlag szintjén alakult a 37

38 mutató, míg Győr-Moson-Sopron megyében minden tizedik álláskereső legalább egy éve munkanélküli első napjaiban az intenzív beáramlás következtében azaz az összes álláskereső számának növekedésével mérséklődött a tartós munkanélküliek aránya előbb 16,6 %-ra, majd 15,6 %-ra, végül márciusban 15,4 %-ra. Összességében ez mégsem tekinthető kedvező irányú elmozdulásnak, hisz ténylegesen abszolút értékben számuk lényegében nem változott. Nemek szerinti megoszlás A regisztrált munkanélküliek között az elmúlt években a férfiak túlsúlya érvényesült. A szezonális foglalkoztatás negatív hatásai is elsősorban a férfiakat érinti: az építőipar év végi átmeneti létszámleépítése, a közhasznú foglalkoztatás téli szüneteltetése döntően őket sújtja első két napjának adatai alapján a gazdasági válság által indukált elbocsátások is a férfiak által betöltött munkaköröket érintik erőteljesebben. Míg az elmúlt években havonta átlagosan férfi szerepelt a nyilvántartási rendszerben, márciusban számuk már megközelítette a főt, amely 55,6 %-os részarányt eredményezett. Iskolai végzettség szerinti megoszlás Az elmúlt két évben 1-3 %-kal növekedett a legfeljebb 8 általánost végzett álláskeresők száma, részarányuk pedig az összes álláskeresőhöz viszonyítva % körül mozgott. A szakmunkás munkanélküliek száma 1,5-2 %-kal fogyott, arányuk % között ingadozott. Középiskolai végzettsége minden ötödik álláskeresőnek volt, míg diplomája 6 %-nak. A kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok legerőteljesebben a szakmunkásokat érintették. Számuk az álláskeresők között az év harmadik napjában meghaladta a főt, amely 56,2 %-kal volt több mint egy évvel korábban. Szakközépiskolai, 38

39 technikusi végzettséggel közel an rendelkeznek, amely 48,1 %-kal magasabb, mint az előző év azonos napjában. A munkanélküliek között a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők száma 37,5 %-kal nőtt, és megközelítette a főt. A válság legkevésbé a diplomások körében éreztette a hatását: számuk a munkaerőpiac kínálati oldalán 24,3 %-kal bővült, így a munkanélküliek nyilvántartási rendszerében közülük an szerepelnek. Korcsoport szerinti megoszlás Az elmúlt években fő között alakult a 25 éves és annál fiatalabb korosztályú álláskereső létszáma, amely %-os részarányt eredményezett az összes álláskeresőhöz viszonyítva első három napjának adata alapján ezt a korcsoportot a gazdasági válság az átlagosnál erőteljesebben érinti, hiszen számuk márciusban megközelítette a főt, amely 59,5 %-kal volt több az egy évvel korábbi értékhez képest. A 25 évesnél idősebb és 50 éves vagy annál fiatalabb álláskeresők körében 46,3 %- os emelkedés történt ugyanebben az időszakban, míg az idősebb korosztályban, az 50 évnél idősebbek tekintetében 30,9 %-os bővülést mutatnak az adatok. A Nyugat-dunántúli régiót jellemző munkaerőpiaci keresleti oldal elemzése A társadalmi-gazdasági rendszerváltást követően a külföldi tőkebefektetések tekintetében a régió számára előnyt jelentett a nyugati határ közelsége, aminek eredményeként napjainkban a külföldi érdekeltségű vállalkozások tizede működik ebben a térségben. A külföldi befektetők elsősorban az ipar területén ruháztak be. A beruházások eloszlása azonban nem történt egyenletesen, elsősorban az erősebb ipari háttérrel rendelkező északi és középső területeket részesítették előnyben. Részben a külföldi tőke domináns jelenlétének is köszönhető, hogy a gazdasági fejlettségi mutató (az egy főre jutó GDP) alapján a Nyugat-dunántúli régió a második legfejlettebb területté vált. A bruttó hozzáadott érték döntő részét az országos arányoktól eltérően itt az ipar adja, melynek részesedése 2006-ban 40,1 % volt. 39

40 A foglalkoztatásban való magas részesedés is az ipar jelentőségét mutatja. A 10. ábra azt szemlélteti, hogy a feldolgozóipar egyes ágazatai között hogyan oszlik el a munkaerő. Az ábrából is kitűnik, hogy a feldolgozóiparon belül a legnagyobb foglalkoztató a gépipar, amely a különösen magas exportorientáltsága miatt érzékenyen reagál a világgazdaságban zajló folyamatokra. 10. ábra: 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A feldolgozóiparban alkalmazásban állók megoszlása, fő Ny-Dunántúl egyéb fémalapanyag, fémfeldolg.term.gyárt. fa- papírtermékek gyárt., nyomdai tev. vegyipar élelmiszer, ital, dohányterm textília, ruházati és bőrtermék gépipar Forrás: ÁFSZ A munkaerőpiac keresleti oldalának elemzéséhez az egyik fő forrás az a felmérés, mely a régió munkáltatói körében a 2009 év elején zajlott. A felmérés alapján a munkaerő iránti kereslet mérséklődése várható; a felmérésbe bevont cégek ugyanis, bár az elmúlt két évben a januári megkérdezésekkor 2 %-os emelkedést terveztek az I. negyedévre, I. negyedévére a foglalkoztatottak számában régiós szinten 1 % körüli visszaesést prognosztizáltak. A mostani csökkenés azért is figyelemre méltó, mert a szezonális hatások miatt az I. negyedévekre eddig egyértelműen a foglalkoztatás bővülése volt jellemző. A negyedéves adatok mellett visszaesést terveznek éves viszonylatban is: a munkáltatók egy évre szóló előrejelzése szerint 2,0 ezer fővel illetve 2 %-kal 40

41 csökkenhet a létszámuk. A munkáltatók eddig a korábbi megkérdezésekkor egy évre előrevetítve kivétel nélkül mindig növelést jeleztek. A pénzügyi és gazdasági válság foglalkoztatást érintő negatív hatásai tehát egyértelműen érződnek már a megkérdezett cégeknél. A fentiekhez hasonlóan régión belül az eddigi évek felméréseivel ellentétben valamennyi megyében is visszaesik várhatóan a létszám 2009 I. negyedévében, sőt az év végéig terjedő időszakban is. Az I. negyedév végéig szóló előrejelzés alapján Győr-Moson-Sopron és Vas megyében mérsékelten, míg Zalában az átlagot meghaladóan csökkenhet a foglalkoztatottak száma 2009 első három napjában. Az egy évre szóló előrejelzések alapján 2009 végéig a létszámfogyás Vasban és Zalában 2-3 % körüli lesz, ugyanakkor Győr-Moson-Sopronban gyakorlatilag szinten marad a foglalkoztatottak száma. A 2009 évben tapasztalható keresleti várakozásokkal ellentétben a 2008 év egészére a munkáltatók által bejelentett létszám-leépítési szándékok száma (34 db) és létszámtartalma (2270 fő) elmaradt a 2007 évitől, azaz a munkaerőpiacon javulás volt tapasztalható. Mindez annak is köszönhető volt, hogy a recesszió által érintett cégek többsége igyekezett a rendelkezésükre álló eszközökkel kezelni a kialakult helyzetet: - A munkaerőt átcsoportosították a termelésnek arra a területére, ahol nem csökkent a megrendelés. - Csökkentették a heti munkaidőt. - Karbantartási munkálatokat végeztek. - A határozott munkaidejű szerződéseket nem hosszabbították meg. - Nem hosszabbították meg a szerződéseket a munkaerő-kölcsönző cégekkel. A 2008 év utolsó napjaira azonban több munkáltató is kimerítette a válság kezelésére rendelkezésére álló eszközrendszerét, és jelezte az elbocsátási szándékát. Így a következő év márciusában bár Győr-Moson-Sopron megyében nem terveztek a munkáltatók leépítést, viszont Vas megyében három cég 457 főre, Zala megyében pedig hat cég 736 főre vonatkozóan jelzett elbocsátási szándékot. 41

42 2008-ban a munkaügyi központ tudomására négy munkahelyteremtés jutott, ahol az induló létszám elérte a 139 főt (2 db Vas megyében 84 fővel, 2 db Zala megyéből 55 fővel). 10 fő feletti létszámfelvételi szándékot 238 cég jelzett több mint főt érintően (43 %-ban a feldolgozóipar területére), amelynek a 37 %-át Győr-Moson- Sopron, az 1/3 részét Zala, a 29 %-át pedig Vas megyei munkáltatók jelezték első két napjában új munkahelyteremtést nem jeleztek a régióból. A munkaerő iránti kereslet csökkenését jól jelzi az a tény is, hogy míg az elmúlt év azonos napjaiban a Nyugat-dunántúli régióban 52 cég jelezte az főt érintő létszámfelvételi szándékát, addig az idei év első két napjában a munkaerő felvételi szándék az előző évinek mindössze a 19,9 %-ára (205 főre) redukálódott. Mindezek alapján megállapítható, hogy a pénzügyi piacról a reálszférába átgyűrűző gazdasági válság egy összetett, egymást követő illetve egymás hatásait felerősítő, vagy éppen újakat generáló negatív folyamatok összességét jelenti. A munkaerőpiac vonatkozásában ez úgy valósul meg, hogy azáltal, hogy a vállalatok termékei iránt a megrendelések száma csökken, - mivel más, az ő terméküket vásárló vállalatoknál szintén visszaesik a termékek iránti kereslet - adott vállalatnál a termelést vissza kell fogni, amely ha jelentős méreteket ölt, nem igényel a korábbinak megfelelő munkaerőt. Így, hogy a vállalat a válság-helyzetben is működőképes maradjon, a munkaerő csökkentésével reagál, ezáltal hozzájárulva költségei lefaragásához is. A munkaerőpiac keresleti oldalán az utóbbi időszakban ez a jelen fejezetben részleteiben is vizsgált negatív irányú elmozdulás okozott visszaesést, esetleg stagnálást, vagy ritkán egyes ágazatokban, a korábbi dinamikus fejlődéshez képest jóval alacsonyabb mértékű munkaerő-fejlesztést. Azaz a vállalati, munkaadói szféra aktivitása jelentősen mérséklődik. A munkaerőpiac kínálati oldalára ez egyértelműen negatívan hat, amely figyelembe véve a belépők számával folyamatosan gyarapodó álláskeresői létszámot fokozódó munkanélküliségben realizálódik. 42

43 III.1.6. Munkaerő-piaci helyzetkép Vas megyében A rendszerváltás előtt a megyére a határ közelsége és a városhiányos településszerkezet következtében az aluliparosított gazdaság volt a jellemző. Napjainkban viszont már Vas megye gazdaságában a válság által leginkább érintett szektor, az ipar tölt be rendkívül jelentős szerepet, olyannyira, hogy a megyék között mára az egyik legjelentősebb iparral rendelkezőnek mondható. Hogy Vas megye gazdaságában éppen a válság által leginkább sújtott ipar területe a meghatározó, önmagában is komoly probléma. Viszont ezt a helyzetet tovább nehezíti az is, hogy a megyében az összes alkalmazásban álló 37,4 %-a dolgozik az iparon belül a feldolgozóiparban, ahol az összes értékesítés 79,4 %-a exportpiacon valósul meg; - a külföldi felvevőpiactól való függő helyzet miatt - tovább mélyítve a válság amúgy is súlyos következményeit. A feldolgozóiparon belül a gépipar súlya a legnagyobb, amely az összes értékesítés csaknem 55 %-át adja, s 92,6 %-ban exportpiacra termel. A 11. ábra a foglalkoztattak egyes gazdasági ágazatok közti megoszlását mutatja Nyugat-Dunántúl, azon belül is Vas megye illetve annak székhelye Szombathely vonatkozásában. Az ábra alapján elmondható, hogy mindhárom szinten hasonló részarányok alakultak ki, és egyértelműen látható a fentiekben leírt, vas megyei szinten tapasztalható ipari tevékenység jelentősége is. 11. ábra: Alkalmazásban állók megoszlása, % 90% fő fő fő 80% 70% 57,7% 52,5% 55,9% S zo lg á lta tá s o k 60% Ip a r, é p ítő ip a r 50% 40% Me ző - é s e rd ő g a zd. 30% 20% 38,8% 43,7% 41,4% 10% 0% 3,5% 3,9% 2,7% N y-d u n á n tú l Va s S zo m b a th e ly MJV Forrás: ÁFSZ 43

44 fő 12. ábra: Regisztrált álláskeresők számának alakulása Vas megyében ( január) jan. febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec Forrás: ÁFSZ A piacgazdaság kiépülésének kísérőjelenségeként jelent meg a munkanélküliség. Vas megyében eddig nem haladta meg a munkanélküliségi ráta a 10 %-ot, és soha nem érte el a regisztrált álláskeresők száma a főt, a válság hatására azonban 2009 januárjában már fő volt a regisztrált álláskeresők száma. Ezt a negatív elmozdulást szemlélteti a től januárig tartó időszak vonatkozásában 11. ábra. A gazdasági válság nyugati országrészt ért negatív hatásait tükrözi az is, hogy a Vas megyében található Körmendi Munkaügyi Központnál, mely a Körmendi és az Őriszentpéteri kistérség álláskeresőit tartja nyilván, a nyilvántartott álláskeresők száma a 18,43 %-kal több volt 2009 júniusában 2008 azonos időszakához képest; ezzel az országban a 4. legrosszabb helyet foglalja el a munkaügyi központok között. III.1.7. A Vasi Őrtorony településeinek munkaerő-piaci sajátosságai A Vasi Őrtorony Helyi Közösség népességének egyre kisebb hányada jelenik meg a munkaerőpiacon, az egy évtizeddel ezelőttihez képest két százalékponttal csökkent 44

45 az aktív keresők aránya, amely 2006-ban 44,5 %. Ez nagyjából megfelel a Vas megyei átlagnak, de a térségen belül nagy különbségek vannak. Ennél kisebb a népesség aktivitása az őrségi és a hegyháti aprófalvakban, de valamivel jobb az aktivitás Szombathely környékén az agglomerációba tartozó településeken ben a térségben fő volt a foglalkoztatottak száma, ez a lakosság 40 %- a. Azonban e téren is a térségen belül nagy különbségek figyelhetők meg. A rendszerváltást követően a piacgazdaság kiépülésével átalakult a keresők foglalkozási szerkezete. Erőteljesen lecsökkent az agráriumból élők aránya (amely most 8 % körüli), ugyanakkor kismértékben nőtt az iparban és nagymértékben a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya. A térségben is jellemző az országgal ellentétes trend, vagyis a késői iparosodás. Hazánkban ugyanis egyre kevesebben dolgoznak az iparban, de Vas megyében és a Vasi Őrtorony térségében is éppen ellenkezőleg, nőtt tehát az ipari dolgozók aránya. Különösen magas ez az érték a szombathelyi agglomeráció településeiben, viszont a Hegyhát és az Őrség falvaiban továbbra is jóval magasabb a mezőgazdaságból élők aránya. A térség aktív keresőinek közel fele a városokban, elsősorban Szombathelyen dolgozik. A munkába járók zöme napi ingázó, arányuk a Szombathely közeli településeken a legnagyobb, onnan a keresőknek közel a 2/3-a Szombathelyre jár be. Kedvező, hogy a Vasi Őrtorony településein a korábbiakhoz képest valamelyest nőtt az aktív keresők átlagos iskolázottsága: meghaladta a 11 osztályt, amely magasabb a Vas megyét jellemző értéknél. Az idegen nyelvtudás összességében javult, különösen az angol nyelvet illetően, de az idegen nyelven beszélők közül a legtöbben németül beszélnek. Mindez egyértelműen kedvező a foglalkoztatottak elhelyezkedését illetően. A térségben a munkanélküliség 1993-ban volt a legnagyobb valamivel 11 százalék alatt. Napjainkban is magasnak mondható, hiszen míg évekig az 5 % -ot sem érte el az álláskeresők aránya, az elmúlt két évben többször meghaladta azt. Ahogy azt a 13. ábra is mutatja, a munkanélküliségi ráta alakulása egészen a tavalyi év októberéig szinte minden napban megegyezett a Vas megyei átlaggal, ezt követően azonban annál magasabb lett. Majd az áprilisi naptól mind a megyei, mind a térségi adatokban pozitív tendenciát figyelhetünk meg, azaz a munkanélküliségi ráta kismértékben ugyan, de elkezdett csökkeni. 45

46 Fő január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június % 13. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása Térségi átlag Vas megyei átlag Forrás: ÁFSZ, A Vasi Őrtorony területét illetően a térségen belül nagyon nagy különbségek figyelhetőek meg. Általánosságban ezt úgy lehet megfogalmazni, hogy a városokhoz közeli, kvalifikáltabb és fiatalabb populációjú településeken alacsonyabb, másutt magasabb a munkanélküliség. Különösen kedvező, alacsony a munkanélküliség a Pinka menti, az osztrák határ mellett fekvő zömmel nemzetiségek által lakott településeken. További, a Vasi Őrtorony Leader közösség 82 településének es adatainak a Vas megyei átlaghoz viszonyított vizsgálatával arra a következtetésre jutottunk, hogy a regisztrált munkanélküliek közül magasabb az ellátottak aránya, mint a megyében, valamint a Vas megyei átlagnál többen kapnak és nagyobb összegben munkanélküli segélyt. Ez a megállapítás fontos szerepet tölt be a térséget jellemző munkanélküliség problémájának hatékony és célravezető kezelésében. 14. ábra: Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása a Vasi Őrtorony településein Forrás: ÁFSZ 46

47 Fő A 14. ábra a Vasi Őrtorony településein nyilvántartott álláskeresők (abszolút) számának alakulását szemlélteti a válság előtt, a válság jelentkezésekor, majd a válságot követő nyugalmi időszakban. Megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma hasonló tendencia szerint mozgott a 2009-es esztendőben, mint a 2008-asban a válság jelentkezése előtt. Mindkét évben a januári napban tartották nyilván a legtöbb álláskeresőt, azonban 2009-ben nem csökkent kétezer fő alá az álláskeresők száma, mint ahogy azt az előző évben tapasztalhattuk. Sőt februártól a visszaesést követően bár kisebb mértékű, mint december-január között ismét növekedés következett be, amit a szezonális hatások (nyári idénymunkák, munkaerőpiaci programok) is csak kismértékben enyhítettek. A nyilvántartott álláskeresők 2008 és 2009 év január napjában mért magas száma a tartós munkanélküliség megemelkedett januári szintjének köszönhető (lásd 15. ábra), amely ekkor a nyilvántartott álláskeresők számának csaknem ¾-ét adja. Az év más napjaiban számuk elenyésző. Ennek okai nem teljesen egyértelműek, viszont mivel a 14. ábra szerint is a tartósan munkanélküliek száma decemberben kezd el növekedni, januárban tetőzik, majd februárban ismét fokozatosan visszatér a kiinduló szintre, a téli, bizonyos munkák szempontjából holt időszakkal hozható kapcsolatba. S mivel a Vasi Őrtorony lakosai nagy számban a mezőgazdaságból élnek, egyértelműnek tűnik az idénymunkákhoz kötődő magyarázat. Az egyértelmű válasz megadásához azonban a statisztikai mutatók komplett (az egyes munkanélküliségi típusokhoz való besorolás oldaláról meghatározó) tartalmi ismerete szükséges, mely jelen téma szempontjából érdektelen, így arra nem térünk ki. 15. ábra: Tartós munkanélküliek a Vasi Őrtorony területén Forrás: ÁFSZ 47

48 Hogy teljesebb képet kapjunk a Vasi Őrtorony helyzetéről, önkormányzatokat és vállalkozásokat kérdeztünk 2009-ben, a tanulmány készítése során a térség munkaügyi és oktatási helyzetéről. A válaszok alapján kiderült, hogy a lakosság 54,1 %-a a térséghez nem tartozó városokba jár dolgozni. Érdekességként említhető, hogy helyben, a saját településén próbál munkát vállalni a lakosság 30%-a, amely jellemzően két okra vezethető vissza: egyrészt az emberek nagyon kis mobilitási hajlandóságára, másrészt arra a felismerésre, hogy az őrségi turisztika és a szombathelyi agglomeráció vállalkozásainak munkaerő felvevő képessége javítja a helyi munkavállalási kedvet. A kiértékelés során megállapítható volt továbbá, hogy a városokhoz közeli településeken lakók választják inkább az ingázást, míg az azoktól távolabbiak esetében a helyi illetve a szomszédos településeken való munkavállalás a meghatározó. Hozzájárul ehhez az is, hogy a városoktól távolabb eső településekről a bejárás nehéz, így nagy az elvándorlás, vagy pedig akik itt maradnak, kis mobilitási hajlandósággal rendelkeznek. A településeken a vállalkozói szféra foglalkoztatja a legtöbb alkalmazottat, ezt követi a köz- és a civil szféra. Azonban e téren is vannak különbségek a települések között. A kisebb (főként 200 fő alatti) településeken a közszféra foglalkoztatási súlya a legnagyobb, valamint néhány, erős civil szervezetekkel rendelkező település a civil szférát jelölte meg legfőbb foglalkoztatóként. Összességében pedig elmondható, hogy a foglalkoztatásból a 10 fő alatti, a szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalkozások veszik ki leginkább a részüket. Az önkormányzati kérdőívhez hasonlóan a vállalkozói kérdőívek esetén is megerősítésre került, hogy a térségben a legtöbb vállalkozás a 10 fő alatti mikrovállalkozás. A foglalkoztatotti kör elsősorban a kistérségből kerül ki, mely ismét tükrözi a kis mobilitási hajlandóságot. A megkérdezettek tevékenységüket leginkább a szolgáltatói és az ipari szektorban folytatják, de mezőgazdasági vállalkozások is szép számmal képviseltetik magukat a térségben. A működési hatókör tekintetében a válaszadók 1/3-a jelölte meg az országos szintet, ¼-ük pedig a külföldi hatókört is, mely a határ közelségéből adódhat. A 48

49 szolgáltatások és a mezőgazdaság tekintetében a válaszadók ¼-e tevékenységét helyi szinten végzi. A kérdésre, hogy Érinti a gazdasági válság? a megkérdezettek 2/3-a válaszolta, hogy csökkentek a bevételei, az 1/3-uk nem érzi még hatásait. Legtöbb esetben elbocsátás még nem történt. A Vas Megyei Munkaügyi Központoknak több lehetőségük is adódott a válság kezelésére a kidolgozott munkaerőpiaci programok révén, illetve a következőkben bemutatásra is kerülő oktatási helyzet javításával oly módon, hogy a piaci igényeket nyomon követik, s a felnőttképzés keretében az álláskeresőknek a lehetőségekhez mérten a piaci igényeknek megfelelő új szakmát adnak a kezébe. III.1.8. A válság hatásainak enyhítésére kidolgozott munkaerő-piaci programok A válság révén kialakult negatív munkaerő-piaci folyamatok felerősödése olyan programok létrehozását követelte meg, melyek egyrészt megakadályozzák, hogy ez a negatív trend tovább fokozódjon, másrészt a már kialakult helyzet kezelésére megoldási javaslatokkal szolgálnak. Az alábbiakban felsorolásszerűen mutatom be a kidolgozott programokat, illetve azok fő elemeit, tényezőit. Járulékkedvezmény (2005. évi CLXXX. Tv.; 55/2005. PM-FMM együttes rendelet) A járulékkedvezmény programja a következő követelményrendszert és jogosultságokat fogalmazza meg: A támogatható munkáltatók köre: mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint civil szervezetek, akik legfeljebb 250 fő éves átlagos statisztikai állományi létszámmal rendelkeznek, legalább 6 napja működnek. Kedvezményezett álláskeresők köre: aki legalább három napja nyilvántartott álláskereső, vagy aki három napnál rövidebb ideje nyilvántartott álláskereső, és a foglalkoztatás megkezdése előtti 365 napban kereső tevékenységet nem folytatott, 49

50 vagy akinek a jogviszonyát a foglalkoztatás megkezdését megelőző három napon belül csoportos létszámleépítés keretében szüntették meg. Kedvezmény mértéke: A munkáltató a foglalkoztatás megkezdésétől számított egy évig mentesül a társadalombiztosítási járulék (nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék 29 %), a munkaadói járulék (3 %), valamint az EHO (1 950 Ft) megfizetése alól. A kedvezményt a minimálbér 130 %-nak - részmunkaidőben ennek időarányos részének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. Kötelezettségek: - A foglalkoztatással az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli, és a létszámot legalább 2 évig megtartja. - A kedvezmény egyidejűleg más, törvény alapján járó járulékkedvezménnyel ugyanarra a személyre nem vehető igénybe. - A foglalkoztatási időszak vége előtt a munkavállaló munkaviszonyát - működésével összefüggő okból rendes felmondással illetve közös megegyezéssel nem szünteti meg. - A munkáltató önmaga ellen végelszámolási eljárás megindítását nem kezdeményezi. A járulékkedvezmény programjának főbb érintettjeit és azok jogosultságát, illetve az elérhető kedvezmények mértékét taglalja a 2. számú illetve a 3. számú táblázat. 2. sz. táblázat: Munkaerő-piaci járulék-kedvezmények formái START START PLUSZ START EXTRA Pályakezdő fiatal A 25., felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét még Gyermek gondozását illetve Munkaerőpiacon családtag ápolását követően, halmozottan hátrányos továbbá a gyermek gondozása helyzetben lévő álláskereső mellett munkát kereső Gyes, gyed, gyet, ápolási Tartósan álláskereső, aki díj megszűnését követő 50. életévét 50

51 nem töltötte be. Tanulmányait befejezte, illetve megszakította. Tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. foglalkoztatás. Gyes folyósítása melletti foglalkoztatás. Tartósan álláskereső, akit az állami foglalkoztatási szerv az igénylést megelőző 16 napon belül legalább 12 napig, pályakezdő esetén 8 napon belül legalább 6 napig álláskeresőként nyilvántartott. betöltötte, vagy legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik RÁT-ban részesülő Közcélú foglalkoztatott Forrás: NyDRMK A munkaerő-piaci járulék kedvezmények mértékét az egyes formák tekintetében a következő táblázat tartalmazza. 3. sz. táblázat: Munkaerő-piaci járulék-kedvezmények mértéke START START PLUSZ START EXTRA Tételes egészségügyi hozzájárulás (1950 Ft) Két évig mentesül Két évig mentesül Két évig mentesül 51

52 első év: mentesül A munkavállaló bruttó bére után fizetendő közterhek első év: 15% összesen első év: 15% összesen második év: 15% összesen (3% munkaadói-, 29% tb-járulék)=32% helyett. második év: 25% összesen második év: 25% összesen Közcélú foglalkoztatás - Járulékok 50% Forrás: NyDRMK ÚT a munkához Közfoglalkoztatási program Közcélú foglalkoztatás támogatás: - munkabér és járulékainak a 95%, 5% önkormányzati önrész, de - közcélú foglakoztatásnál csak 50%-ka a 29+3% járulék +Eho befizetés (START Extra) Munkaerő-piaci támogatások formái Oktatási költségtérítés Egy-egy képzési program időtartama maximum 12 nap lehet. A munkaügyi központ támogatásával induló un. ajánlott képzéseket intenzív formában (legalább heti 20 óra) kell megszervezni. A nem intenzív formában szervezett (piaci) un. elfogadott képzések akkor támogathatók, ha adott képzés heti átlagos óraszáma eléri a 14 órát. A támogatás mértéke az ajánlott és elfogadott képzések esetén a képzési költség %-a. Amennyiben a képzés munkahelymegtartó jellegű, a támogatás mértéke a képzési költség 50%-a lehet. A képzési időtartam ez esetben maximum 3 nap. 52

53 Keresetpótló juttatás Valamely intenzív, azaz minimum heti 20 órás képzésben résztvevő, ellátásban részesülő, vagy ellátásban nem részesülő személy (a jogszabályi korlátok figyelembe vétele mellett) keresetpótló juttatást vehet igénybe - első szakképzettség megszerzése esetén, vagy - ha hiányszakmás képzésen vesz részt vagy - ha az egyén helyzete ezt indokolja. Az álláskeresők vállalkozóvá válásának elősegítése Támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik. A támogatás mértékét tekintve két eset lehetséges: A. 3 millió forintig terjedő támogatás részben vissza térítendő formában; B. a minimálbér összegének megfelelő, legfeljebb hat havi támogatás. A támogatások együttesen vagy külön is adhatók. Az A. pontban meghatározott támogatás megállapításának fontos feltétele a beruházás költségének legalább 25 százalékát elérő saját forrás, továbbá, amennyiben a támogatás kötelezettségszegés miatt visszafizetése kerül, az anyagi biztosíték megléte. Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás (Bér + Járulék támogatás) Ez a támogatás annak a munkáltatónak adható, aki hátrányos helyzetű személyt kíván foglalkoztatni. Hátrányos helyzetűnek kell tekinteni azt a személyt, aki regisztrált álláskereső, és - legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy - a foglalkoztatás megkezdésekor az ötvenedik életévét betöltötte, vagy életévét be nem töltött pályakezdő álláskereső, vagy 53

54 - a foglalkoztatás megkezdését megelőző 16 nap alatt legalább 12 napig, 25. életévét be nem töltött, pályakezdő álláskeresőnek nem tekinthető személy esetében 8 nap során 6 napig álláskeresőként volt nyilvántartva vagy, - a saját háztartásában legalább egy 18 évesnél fiatalabb gyermeket egyedül nevel vagy, - a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 napon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesült, vagy - a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 napon belül előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését töltötte. A támogatás időtartama 6-12 napig terjed. Mértékét az alábbi két módon határozzák meg: A Bér+Járulék legfeljebb 50%-os mértékű támogatás esetén maximum felsőfokú végzettségű munkavállaló esetén Ft/, nem felsőfokú végzettségű munkavállaló esetén pedig Ft/. Bér+Járulék legfeljebb 60%-os mértékű támogatás esetén maximum megváltozott munkaképességű felsőfokú végzettségű munkavállaló esetén Ft/, nem felsőfokú végzettségű munkavállaló esetén Ft/. A helyközi utazás és csoportos személyszállítás támogatása A támogatási forma jellemzői az alábbiak: A Bér + Járulék támogatással együtt alkalmazható. Munkanélküliséget csökkentő, azt megelőző támogatási formát a munkanélküliséggel leginkább veszélyeztetett körzetekben élő munkavállalók esetén kell alkalmazni. Kiemelten kell kezelni a munkahelybővítéssel együtt alkalmazott helyközi utazási támogatást. 54

55 Tömegközlekedési eszközzel történő közlekedésre vagy azt helyettesítő vállalati személyszállításra vonatkozik. A támogatás időtartama maximum 12 nap. További feltétel, hogy a munkáltató a munkavállalóval határozatlan idejű, vagy legalább egy évre szóló munkaviszonyt létesítsen. A támogatás mértéke a bérlet árának 100 %-a. Rehabilitációs költségvetési bértámogatás A rehabilitációs költségvetési bértámogatást a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítése kapcsán kell alkalmazni. A támogatási forma alanyai a megváltozott munkaképességű munkavállaló, valamint az őt munkaviszony keretében foglalkoztató akkreditált munkáltató (kivéve, ha a munkáltató közigazgatási szerv, állami és helyi önkormányzati költségvetési szerv). A támogatások ezen típusa az alábbi formákban jelenhet meg: Munkába helyezéshez, munkahely megtartásához nyújtható bértámogatás, A) Foglalkozási rehabilitációhoz nyújtható bértámogatás, B.1.)-B.2.) Munkahelyi segítő személy foglalkoztatásának támogatása, C) Az egyes formák legfontosabb tényezőit a 4. számú táblázat tartalmazza. 4. sz. táblázat: Rehabilitációs költségvetési bértámogatás Formája A. B.1. B.2. Támogatás Olyan 50 % alatti Legalább 50 %- Esetei: % -os alanya megváltozott 79 %-ban munkaképesség- (megváltozott munkaképesség munkaképességű illetve egészségkárosodott megváltozott munkaképesség csökkenés, 79 %-ot meghaladó mértékű 55

56 szerint) személy foglalkoztatása, ű illetve egészségkárosodás, aki az OOSZI, illetve az egészségkároso %-os ORSZI szakvéleménye dott munkavállaló egészségkárosodás, szerint csak személyre foglalkoztatása. az illető személy szóló rehabilitáció rehabilitációja nem megvalósításával javasolt. foglalkoztatható tovább. Támogatás legfeljebb 36 nap legfeljebb 36 legfeljebb 36 nap, időtartama, mértéke munkabér és járulékainak 40 %-a nap, többször hosszabbítható többször hosszabbítható munkabér és munkabér és járulékainak 60 járulékainak 75 %-a %-a Munkahelyteremtő beruházások támogatási formája A támogatás megszerzéséhez kiírt pályázaton részt vehetnek az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belül székhellyel rendelkező vállalkozások, szervezetek, amelyeknek Magyarországon telephelyük van. A támogatás feltételrendszerében meghatározott elszámolható költségek köre viszonylag tág. Ezeket jelen támogatási forma a következők szerint definiálja: új műszaki berendezések, gépek, egyéb berendezések, felszerelések, valamint az immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how beszerzése során felmerülő, - a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli Törvény) és 51. -a alapján elszámolható és igazolt azon költségek, amelyek a Számviteli Törvény 1. sz. mellékletében szereplő, A. Befektetett eszközök mérlegsoron belüli I. Immateriális javak 2. és 4., valamint II. Tárgyi eszközök 1-3. mérlegtételek körébe tartozó eszközök beszerzésével, megvásárlásával kapcsolatban merülnek fel. A támogatás forma a minimum két fős munkahely alapítására, az öt éves működésre és három éves foglalkoztatásra vonatkozó kötelezettség írja elő. 56

57 A támogatás formája vissza nem térítendő. A támogatás mértéke új munkahelyenként legfeljebb 800 ezer Ft. Erre az összegre vetítve az alábbi esetekben kiegészítő támogatásokra is lehet pályázni, külön-külön, illetve halmozottan egyaránt: a) Amennyiben a beruházás hátrányos helyzetű kistérségekben, településeken, vagy a minisztérium által meghatározott - munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű - régiókban valósul meg; a támogatás mértéke új munkahelyenként 200 ezer Ft. b) Amennyiben a beruházás a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, továbbá a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel azonos elbánásban részesített településeken valósul meg; a támogatás mértéke új munkahelyenként 200 ezer Ft. c) Amennyiben a beruházás befejezését követően a munkaügyi kirendeltségeken nyilvántartásban lévő kiközvetített álláskeresők foglalkoztatására vállalkozik a pályázó; a támogatás mértéke új munkahelyenként 200 ezer Ft. d) Amennyiben a c) pontban meghatározott álláskeresők közül a helyi cigány kisebbségi önkormányzat, ennek hiányában a roma érdekképviseleti vagy a roma civil szervezet vagy az etnikai szószóló ajánlására a pályázó roma munkavállaló foglalkoztatását vállalja; a támogatás mértéke új munkahelyenként 100 ezer Ft. Munkahelymegőrző támogatás (OFA SZMM) A pályázok azok a gazdasági szereplők, amelyek rendelkeznek legalább egy lezárt üzleti évvel, illetve már megkezdték gazdasági tevékenységüket, azonban nem rendelkeznek lezárt ületi évvel, de gazdálkodásukról a pályázat benyújtását megelőző nap utolsó napjáig részletes főkönyvi kivonat van, és amelyek foglalkoztatási kapacitásukat a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg - legfeljebb egy évig nem tudják megtartani, amit piacelemzéssel támasztanak alá. Továbbá akik az átmeneti gazdasági visszaesésből adódó foglalkoztatási 57

58 nehézségeiket és az ezzel járó leépítési szándékukat az illetékes regionális munkaügyi központhoz a pályázat benyújtását megelőzően, de legkorábban október elsejét követően bejelentették, de az erről szóló értesítéseket a munkavállalók felé még nem kézbesítették, és vállalják, hogy támogatás igénybe vétele mellett, illetve munkaszervezési intézkedések bevezetésével leépítési szándékukat nem hajtják végre. Az elszámolható költségek köre e támogatási forma kapcsán az alábbiakat fedi le: Azoknál a munkáltatóknál, ahol a pályázat benyújtását megelőző napban az átlagos statisztikai állományi létszám 3 és 50 fő között volt: a leépítési szándék által érintett munkavállalók munkabére és a munkáltató által ténylegesen kifizetett járulékok 75 %-a; Azoknál a munkáltatóknál, ahol a pályázat benyújtását megelőző napban az átlagos statisztikai állományi létszám 51 és 250 fő között volt: a leépítési szándék által érintett munkavállalók munkabére és a munkáltató által ténylegesen kifizetett járulékok 50 %-a; Azoknál a munkáltatóknál, ahol a pályázat benyújtását megelőző napban az átlagos statisztikai állományi létszám 250 fő fölött volt: a leépítési szándék által érintett munkavállalók munkabére és a munkáltató által ténylegesen kifizetett járulékok 25 %-a. Azonban a támogatás havi mértéke egyik esetben sem haladhatja meg munkavállalónként havonta a kötelező legkisebb munkabér és járulékai 150 %-t. A támogatás időtartama legalább 3, legfeljebb 12 nap, azzal a feltétellel, hogy a támogatás időtartamával megegyező ideig továbbfoglalkoztatási kötelezettség áll fenn. A munkahelymegőrző támogatás fajtái következők: Munkahelymegőrző bértámogatás ( %; 3-12 ; min. bér max. 150 %), Munkahelymegőrzést célzó kereset kiegészítés csökkentett idejű (legfeljebb 50 %-os) foglalkoztatás esetén (a kieső munkaidőre járó bér támogatása - 80 %), 58

59 Újra elhelyezkedést segítő bérköltség támogatás: Csoportos létszámleépítésben, vagy a munkáltató által működési okból rendes felmondással elbocsátott dolgozók más munkáltatónál történő elhelyezkedésének támogatása bér és járulékok részfinanszírozásával ( %; min. bér max. 150 %; max. 12 ; azonos idejű továbbfoglalkoztatás). III.2. Piaci igények és képzési adottságok, lehetőségek összevetése III.2.1. Oktatási helyzet a Vasi Őrtorony településein A térség lakosságának iskolai végzettségét tekintve általánosságban elmondható, hogy az jóval rosszabb képet mutat az országos átlagnál, hiszen, mint ahogy már említettük, a felsőfokú végzettségűek aránya csak a fele az országos átlagnak (lásd 5.számú táblázat). 5. sz. táblázat: A Vasi Őrtorony lakosságának iskolai végzettsége Iskolai végzettség Térség (%) Ország (%) 0 általános általános általános általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4 4 Középiskolai, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel 5 9 Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

60 Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel 5 10 Összesen Forrás: KSH, 2000 A térség oktatását kettősség jellemzi. A szombathelyi térségben található a középfokú intézmények nagy többsége, valamint a térség egyetlen felsőfokú intézménye is, ezt számszerűsítve az alábbiakat kapjuk: A 6. számú táblázat adatai alapján elmondható, hogy a közép szintű képzések tekintetében a térség összes 51 oktatási intézményből 38 található a Szombathelyi kistérségben, ezt követi a Szentgotthárdi térség csupán 7, majd a Körmendi kistérség 5 iskolával, a Vasvári pedig csak 1 képzőintézménnyel rendelkezik. A közép szintű képzések közül 49 %-ot tesz ki a szakközépiskolai képzés, ezt követik a szakképző iskolák 33,3 %-kal, míg a gimnáziumi képzés az összes képzési formának csak 17,6 %-át adja. 6. sz. táblázat: Közép szintű képzés térségenként Képzési Megnevezés Körmendi kistérség Szentgotthárdi kistérség Szombathelyi kistérség Vasvári kistérség Összesen formák megoszlása (%) Gimnázium ,6 Szakközépiskola ,0 Szakképző iskola ,3 Főiskola 0 0,0 Összesen ,0 Forrás: intézményi honlapok Emelt szintű képzésről csupán a Szombathelyi (13) és a Körmendi (4) kistérségben beszélhetünk (lásd 8. számú táblázat). Látható, hogy a hátrányosabb helyzetű, 60

61 periférikus térségekben kevés a középfokú oktatási intézmény, illetve nincs bizonyos szakmák tanulására lehetőség: ennek eredményeként a diákok vagy bejárni kényszerülnek, vagy már évesen kollégistaként a megyeszékhelyen, vagy más nagyvárosban folytatják tanulmányaikat. Így a diákok már egész fiatal korukban elveszítik kötődésüket saját településük felé. 7. sz. táblázat: Emelt szintű képzés térségenként Képzési Megnevezés Körmendi kistérség Szentgotthárdi kistérség Szombathelyi kistérség Vasvári kistérség Összesen formák megoszlása (%) Gimnázium 0 0,0 Szakközépiskola ,9 Szakképző iskola ,3 Főiskola ,8 Összesen ,0 Forrás: intézményi honlapok Általánosságban tehát elmondható, hogy az egyes települések illetve térségek oktatási színvonala szorosan összefügg az azokat jellemző hosszú távú fejlődési lehetőségekkel. Az alacsony szintű oktatással rendelkező területekről az elvándorlás nagymértékű, melyet még az is felerősít, hogy az iskola elvégzését követően a fiatalok a kedvezőtlen munkalehetőségek miatt nem térnek vissza lakóhelyükre. Ez egyértelműen e vidékek elöregedése illetve elnéptelenedése irányába hat. III.2.2. A munkaerő-piacon keresett és az oktatott szakmák összevetése Napjainkban a munkaerőpiac legjelentősebb problémájának, a munkanélküliségnek az egyik kiindulópontja az, hogy a munkáltatók által megkövetelt szakmák, azaz a piaci igények nincsenek összhangban a munkát keresők végzettségével. Röviden a 61

62 munkaerőpiaci kínálat nem elégíti ki a keresletet. Ez az állapot országos, megyei, sőt települési szinten is óriási problémát okoz. Kezelése két lépésben valósulhat meg: az első lépés a piaci igények felmérését jelenti, azaz annak meghatározását, hogy a keresleti oldalnak mire van szüksége, a második lépés pedig az ennek megfelelő oktatási struktúra kialakítása mind a gyermekeket érintő iskolarendszer, mind pedig a felnőttképző intézmények bevonásával. Jelen esetben a Vasi Őrtorony kapcsán elemeztük ki a piaci igények és képzési struktúra egymáshoz viszonyított kapcsolatát. A téma kidolgozásához illetve a vizsgálatok elvégzéséhez kérdőíveket alkalmaztuk. A kérdőívek gyakorlati kérdéseket vetettek fel például a vállalatok érdekeltségét illetve hozzáállását illetően a munkavállalóik továbbképzése kapcsán, vagy a munkáltatók dolgozóik képzettségével való megelégedettségre vonatkozóan. A vállalkozói kérdőívek a képzés tekintetében felemás eredményt hoztak. Az értékelhető válaszok alapján a vállalkozók 57 %-a ösztönözné alkalmazottait, hogy fejlesszék szakmai ismereteiket, de 1/3-uknál erre nincs lehetőség. A vállalkozóknak szóló képzésen a válaszadók 2/3-a venne részt. 78 %-uk szerint fontos lenne a térségben egységes foglalkoztatási és képzési stratégia kialakítása. A piaci igényeket tekintve a vállalkozások 89 %-a nem küzd munkaerőhiánnyal, s többségüknek nincs is lehetősége több munkaerőt foglalkoztatni. A többi esetben a megfelelő képzettségű szakemberek hiánya jelent problémát. A válaszadók a vas és fémipari valamint az építőipari szakmákat jelölték meg hiányszakmáknak. 8. sz. táblázat: Iskolarendszerű képzések és foglalkoztatottak megoszlása szektoronként Szektor megnevezése Iskolarendszerű képzések megoszlása szektoronként (%)* Foglalkoztatottak megoszlása szektoronként (%)** Mezőgazdaság, erdő, hal, vadgazdálkodás 8,8 10 Bányászat, feldolgozóipar, gáz-, gőz-, vízellátás 22,

63 Építőipar 4,4 8 Kereskedelem, javítás 10,3 10 Szálláshely szolgáltatás és vendéglátás 5,9 3 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 10,3 7 Pénzügyi közvetítés 0 1 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 8,8 3 Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás, oktatás, egészségügy 8,9 18 Egyéb szolgáltatás 11,8 2 Egyéb tevékenység 8,8 0 * 2008/2009-es tanévben indított képzések **2007. évi adatok alapján Forrás: képző intézmények honlapjai, HVS alapján saját szerkesztés A fenti táblázat alapján beigazolódni látszik a kérdőívekből is kitűnő eredmény, mely szerint valóban az ipari szakterületeken mutatkozik a valós foglalkoztatási helyzetnél kisebb arányú képzési lehetőség. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a feldolgozóipari képzések száma több mint 40 %-kal marad el a valós munkaerőigénytől, míg az építőiparban is csak a valós foglalkoztatás felét teszi ki a képzés. A szolgáltatói szektorban viszont ennek ellentétét tapasztalhatjuk, azaz például a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás esetében majdnem duplája a képzett munkaerő a valós piaci igénynek, az ingatlanügyletek, a gazdasági szolgáltatás esetén pedig csaknem háromszorosa a képzés a jelenlegi foglalkoztatásnak. Ugyanez igaz több szolgáltatói szektorra is. Valamelyest árnyalja a képet, hogy a képzések figyelembe vételénél nem az azokon részt vevők számát viszonyítottuk, hiszen erről adatok még nem álltak rendelkezésre, hanem az indított képzések számát vettük figyelembe. Mindent összevetve megfigyelhető egy munkaerő-piaci deviancia, melynek helyreállítására a felnőttképzések nyújthatnak megoldást a piaci igényeknek megfelelő szakmák tanításával. A megyében alapvetően két felnőttképzési 63

64 lehetőségről beszélhetünk az érintett szakmák tekintetében, egyrészt a Szombathelyi Regionális Képző Központról, másrészt a Kereskedelmi és Iparkamara nyújtotta lehetőségről (lásd bővebben a mellékletek között). A Szombathelyi Regionális Képző Központ a Munkaügyi Kirendeltségekkel együttműködve nyújt átképzési lehetőséget az álláskeresők számára, hogy egy hiányszakma elsajátításával el tudjanak helyezkedni, s ezzel a térségben csökkenjen a strukturális munkanélküliség, amely mint láttuk leginkább az építőiparban és a szakképzettséget igénylő ipari területeken figyelhető meg. A Kereskedelmi és Iparkamara is indít tanfolyamokat, ami azért is fontos, mert az ő illetékességi területük a kereskedelem és az ipar, ahol a legnagyobb munkaerőhiánnyal találkozhatunk. A kamara mestervizsgákat is tart, melyekre a folyamatos szakember utánpótlás miatt feltétlenül szükség van. Emellett a fiatalokat érintő oktatási oldal is fontos szerepet kaphat. Óriási lehetőség van ugyanis abban, ha a vállalkozások a helyi iskolák (elsősorban szakközép- és szakiskolák) támogatásával ösztönzik az általuk hiányként megjelölt szakmák oktatását. Ez egyrészt kedvező az iskolának, hiszen a biztosított tőkével fejleszteni képes, másrészt a vállalatoknak is, hiszen saját maguknak teremtik elő a megfelelően képzett munkaerőt. Viszont természetesen pozitív a tanulók számára is, hiszen számukra a vállalatok tanulmányi szerződés formájában gyakorlati helyet illetve nyári munkaalkalmat, sőt az iskola elvégzését követően akár munkahelyet is biztosíthatnak. (Az ott eltöltött gyakorlati idő révén megismerték, s amennyiben munkájával elégedettek, a vállalat szívesen alkalmazza őt.) Ezzel egy kölcsönös kapcsolatrendszer alakulhat ki az iskolák és a vállalati szféra között. Erre példa a Vasi Őrtorony településein nem igazán tapasztalható, így ez a felnőttképzési rendszer hatékony fejlesztése mellett új útja lehetne a piaci igények és képzési rendszer összehangolásának. 64

65 IV. GAZDASÁGI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA IV.1. Infrastrukturális és közlekedési helyzet IV.1.1. A Vasi Őrtorony infrastruktúrája A Vasi Őrtorony Helyi Közösség területének infrastrukturális helyzetét összességében vizsgálva megállapítható, hogy az valamivel jobb, mint a Vas megye falvaké. A térségen belül azonban jelentős területi különbségek figyelhetők meg elsősorban a kommunális infrastruktúra kiépítettségében, azon belül is különösen a szennyvíztisztításban és a csatornázottság mértékében. A térség kommunális infrastruktúrája a megyei átlagnál jobbnak tekinthető. Az áramellátás teljesen kiépítettnek mondható, a minősége kielégítő, bár feszültségingadozások és áramkimaradások gyakoriak. A vezetékes gáz ellátottság azonban még hiányos különösen a térség déli részén. A települések 84 % -ában van jelen; háztartási szinten pedig megállapítható, hogy a lakások rákötésének mértéke az összes lakásszámhoz viszonyítva meghaladja a 75 % -t. A vezetékes víz ellátottság teljes mértékben biztosított, a vízhálózat már az 1980-as években teljesen kiépült. Gazdagok és megbízhatóak a térségi vízbázisok, de több helyen is vastalanításra volt, és van szükség. A lakások vezetékes vízzel való ellátottsága 95 % körüli. A fentiekben vizsgáltakhoz képest sokkal rosszabb a helyzet a közcsatornázás tekintetében, mivel csupán a települések 40 % -a rendelkezik közcsatorna-hálózattal elsősorban a szombathelyi kistérségben. A rákötés mértéke ennél valamivel magasabb értéket mutat, mely az agglomeráció településeinek népesebb egyedszámával magyarázható. Nagyon hiányos viszont a csatorna-hálózat és a szennyvíztisztítás a térség déli részén, a Hegyháton és az Őrségben. A rendszeres hulladékszállítás elvileg teljes és megoldott. Az összegyűjtött hulladékot Harasztifaluba, Szombathelyre vagy Zalaegerszegre szállítják. Azonban komoly gondot okoz a térség egészében az illegális hulladék-elhelyezés, amely veszélyezteti a talajt és a talajvizet egyaránt. Ez a szennyezés azért is káros, hiszen 65

66 hosszú távon a víz által saját ivóvizünkkel, valamint a talajon ember által termelt növények elfogyasztásával, vagy éppen az azokat elfogyasztó állatok húsa és a belőlük készült termékek révén ételeinkkel a szervezetünkre is kihat, azaz lényegében az ember saját magát mérgezi. Emellett a szennyvíztisztítás és a hulladék-elhelyezés helyzetének javítása az itt lévő természeti értékek megőrzése szempontjából is kulcsfontosságú lenne: szinte az egész térség valamely felszíni vizünk (a Rába, a Pinka, a Zala - Balaton) vízgyűjtő területéhez tartozik, valamint itt található az Őrségi Nemzeti Park jelentős része, továbbá számos természetvédelmi és a Natura 2000-es terület is. Ezek védelme nemcsak a megőrzés illetve fajfenntartás szempontjából meghatározó, hanem az itteni települések megélhetése kapcsán is, amennyiben a napjainkban felerősödő ökoturizmus vagy annak bármely formája a folyamatos problémákkal küzdő települések számára kiugrási lehetőséget biztosít. Elkeserítő a helyzet a Vasvári térségben, ahol a közműolló változása, azaz a vízhálózat és a csatornázottság együttes kiépítettsége a településeken, 17 % körül mozog. A térség déli részén (jellemzően a Körmendtől délre eső településeken) és a határ menti területeken a kommunikációs infrastruktúra kiépítettsége és működése egyaránt hagy kívánnivalót maga után. A Vasi Őrtorony 82 településéből 17 esetén nincs szélessávú internet, valamint szintén 17 község esetén nem érhető el mindhárom mobilhálózat. IV.1.2. A térségbeli közlekedési viszonyok A térségben alapvetően mind a vasúti, mind a közúti hálózat vonatkozásában kiépült a közlekedési infrastruktúra. A vasúti fővonalak döntően Szombathely vasúti csomópont jellegének köszönhetően a szombathelyi kistérség területén sűrűsödnek, ugyanakkor a térség déli részén, különösen az Őrség ide tartozó részén csak Nagyrákos és Pankasz rendelkezik vasúti vonallal. A térségben igen sűrű a közúti hálózat, hazánkban itt jut a leghosszabb közúthálózat 100 km 2 -re. 66

67 A közutak közül azonban hiányoznak a gyorsforgalmi utak (autópályák és autóutak), sőt innen az elérhetőségük is nagyon rossz, távoli. A nemzetközi főutak közül az E 65-ös és az E 66-os halad át a térségen; ezek Körmend határában keresztezik egymást. A hazai főutak közül a 76-os, a 87-es és a 89-es út szeli át a vidéket, melyek közül az utóbbi kettő Szombathelyen találkozik. Az egyéb, úgynevezett összekötő utak hálózata gazdag, minőségük azonban nagyon sok tekintetben rossznak mondható. Emellett sajnálatosan igen gyakoriak az un. zsák-települések (elsősorban az Őrségben), amelyek jellege abban mutatkozik meg, hogy oda bevisz ugyan a közút, de onnan nem megy tovább. Így ezek a települések valamilyen szinten kiesnek a napi forgalomból, elérhetőségük nehézkessé és körülményessé válik, mely a mindennapok tevékenysége, a munkába vagy iskolába járás kapcsán, vagy éppen a megélhetéshez elengedhetetlen közúti szállításban okoz komoly problémát. Közlekedési szempontból a térség további gyengesége, hogy kerékpárutakat keveset találunk; a meglévők többsége pedig a megyeszékhelyről indul. A kerékpárutak hiányos volta szintén az esetleges munkalehetőségek körét szűkíti, amennyiben (hasonlóan a fentiekben említett ökoturizmushoz) napjainkban kialakuló és virágzásnak indult új turisztika ágazat, a kerékpárturizmus egyik alapfeltétele nem biztosított. A fentiekben bemutatott, a Vasi Őrtorony Helyi Közösség területét jellemző infrastruktúra és közlekedési helyzet egyaránt további fejlesztéseket igényel tekintetbe véve azt, hogy a térség településeinek fejlődési lehetőségeit egyértelműen e két tényező színvonala határozza meg. A közeljövő vonatkozásában kijelölt fejlesztési irányokat illetően a Vasi Őrtorony Helyi Közösséget alkotó települések nagy része még nem rendelkezik elfogadott rendezési tervvel. A meglévő tervekben az ipari, a kereskedelmi és a szolgáltató területek kijelölése történt meg; ezt tűzte ki céljául a többi település is. Szükség is van a hasonló, gazdasági tevékenységet tömörítő szférák kialakítására, hisz azok száma a térségben rendkívül alacsony: csupán négy közművesített, közúton elérhető ipari park található itt. 67

68 IV.2. Önkormányzati intézkedések, vállalkozásbarát környezet megteremtése IV.2.1. Önkormányzati intézkedések Az önkormányzati intézkedések feltárása majd kielemzése céljából a településeket az eddig megtett valamint a tervezett lépésekről kérdeztük meg. Saját bevallásuk szerint az önkormányzatok fontosnak tartják ugyan a vállalkozások segítését, azonban elsőrendű feladatuknak az infrastruktúra fejlesztését valamint vagyonuk állagmegóvását tartják, mellyel a kérdőívek alapján a vállalkozások is egyetértenek. A legtöbb település esetében leginkább a helyi iparűzési adó eltörlésével illetve mértékének csökkentésével kívánnak az önkormányzatok hozzájárulni a vállalkozások letelepítéséhez illetve helyben tartásához. A vállalkozások viszont éppen ezt tartják a legkevésbé fontos tényezőnek a telephelyválasztásnál. Emellett számos település azáltal kívánja a vállalkozások létrehozását, megtartását célzó intézkedéseket szolgálni, hogy a rendezési terv részeként a középpontba helyezi az ipari területek kijelölésének feladatát. Azaz összességében elmondható, hogy az önkormányzatok döntő többsége csupán árnylépéseket tesz, egyértelműen a vállalkozási szektor fejlesztésére irányuló feladat-végrehajtás a térségben nem valósul meg. Egy települést azonban ki kell emelni: a szombathelyi kistérségben fekvő Gencsapáti esetében konkrét, vállalkozásokat segítő intézkedéseket is elfogadott az önkormányzat. Ennek szerves részeként definiálták a kereskedelmi, szolgáltató területet és az ipari területet, valamint összegezték a vállalkozások letelepedésére és helyben tartására vonatkozó, megvalósult illetve tervezett intézkedéseiket. Az alábbiakban a Gencsapáti települése által definiált fogalmakat írom le, majd bemutatom a település által megvalósított vállalkozásbarát lépéseket illetve az ezzel kapcsolatos jövőképet. A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető: 68

69 mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő és sportépítmény. Továbbá a kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület vagy egyéb közösségi szórakoztató épület. Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Az ipari terület lehet jelentős mértékű zavaró hatású terület, egyéb terület. A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (például tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál. Az ipari gazdasági területen - a jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület kivételével - az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek. A gazdasági területek út- és közműtervezése folyamatban van (például Gencsapáti település déli területén található földterület nyugat-keleti irányú megközelítésére - a Hunyadi utca-alkotmány utca összekötésére - szolgáló un. Zsigra út terveztetése). 69

70 A tervezés során az önkormányzat azt is mérlegeli, hogy az új beépítésű területen az 50 % beépítettség eléréséig az egyedi közműellátás kialakításának jogszabályi lehetősége is biztosítva legyen. Vállalkozásbarát intézkedésekről akkor beszélünk, amikor a gazdasági területek útés közmű-kiépítése során az alapvető feltétele az, hogy megvalósuljon az érdeklődő vállalkozások valamint az önkormányzat együttes közreműködése és kölcsönös finanszírozása. Ezek alapján Gencsapáti önkormányzata az alábbi intézkedéseket hozta: - Az iparűzési adóról szóló önkormányzati rendelet vonatkozó rendelkezése alapján a Gencsapátiba január 1. napját követően betelepülő, vagy már ott működő 3 millió forint feletti új beruházást jelen rendelet hatályba lépésétől számított egy alkalommal - a beruházás megkezdésétől számított 24 napon belül - megvalósító vállalkozó adókedvezmény igénybevételére jogosult. - Gencsapáti-Perenye Körjegyzőség ugyanakkor támogatni is kívánja az érdeklődő vagy már a községekben működő vállalkozásokat. Hivataluk szükség esetén tájékoztatást ad a beruházások feltételeiről, sarkalatosabb kérdéseiről. - A Gencsapátiban megvalósuló beruházás esetében bizonyos szintig a lebonyolításban is segítséget nyújtanak, természetesen díjmentesen. - Pályázati Irodáján keresztül az optimális pályázati lehetőségek felderítését is biztosítani tudja. Természetesen a pályázat elkészítéséhez a pályázóknak külön szakembert kell felkérniük, különös tekintettel a Széchenyi Terv pályázataira. A Pályázati Iroda a Művelődési Házban működik. Gencsapáti települése az általa megfogalmazott jövőkép tekintetében is eltérést mutat a térség többi településéhez képest. Az általa megfogalmazott jövő a következő feladatok szinte kötelező jellegű megvalósítását jelenti: - Vállalkozásaikat igyekszenek rendszeresen, minden évben összehívni és véleményüket meghallgatni. Ennek keretében a 2001-es évtől kezdve az önkormányzat rendszeresen megszervezi a "Nyitott kapukkal: Gencsapáti - a 70

71 vállalkozó-barát település" című vállalkozói fórumot, ahol véleménycserére, részletes tájékoztatásra kerül sor. - Az ügyintézés során a rugalmasságra, az udvarias tájékoztatásra helyezik a hangsúlyt. - A jövőben internetes honlapjaikon szeretnék megjeleníteni a településük fejlesztését érintő elképzeléseiket például az új beruházások, az iparűzési adó mértéke és szabályait stb. vonatkozásában. - Ki kell emelni még a községben megvalósuló környezetvédelem jelentőségét is: Gencsapátiban ugyanis a környezet védelme kiemelkedő szerepet kap. Ez részben a kapcsolódó szolgáltatások bővítésében, részben a vonatkozó kötelezettségek következetes érvényesítésében valósul meg. Gencsapáti egy kötelezően ellátandó feladatként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére és szállítására közszolgáltatást szervez és tart fenn. A közszolgáltatás tartalmára, ellátásának rendjére és módjára Gencsapáti Önkormányzat Képviselőtestülete rendeletet alkot. Ennek értelmében a települési szilárd- és folyékony hulladékot az ingatlantulajdonosoktól begyűjtik, és elszállítják az arra kijelölt helyre. - Közterületeiken szelektív hulladéktárolókat kívánnak elhelyezni, melyek műanyag flakonok és különböző üres üvegek elkülönített tárolására szolgálnak. A fentiekben leírt, Gencsapáti települése által kezdeményezett folyamat egyértelműen egy vállalkozásbarát környezet megteremtése irányába hat. A település példaértékű intézkedéseket hajtott végre, és valósít meg a jelenben valamint a jövőben egyaránt. Viszont a példája bizonyítéka annak is, hogy csak összefogással, együttes munkával, a két oldal, azaz a település és a vállalat egymás iránti toleráns magatartásával lehetséges a bemutatott feladatok sikeres végrehajtása. 71

72 IV.2.2. A vállalkozásbarát környezet megteremtésének vizsgálata országos szinten A vállalkozásbarát környezet megteremtését egyrészt országos szinten vizsgálhatjuk, a jogi környezet elemzésével, másrészt a helyi önkormányzatok által tett intézkedések áttekintésével. Országos szinten elmondható, hogy kétszer annyit költünk adminisztrációra, mint az uniós átlag, amely cégeink számára komoly versenyhátrányt okoz. Változásra az állam és a cégek megfelelő párbeszédének hiánya, valamint a saját fennmaradásuk érdekében munkát generáló hivatalok miatt mindeddig nem volt esély. Három szakmai szervezet azonban úgy döntött, kutatásokra alapozott szakmai érvekkel sarkallja a kormányt egy vállalkozásbarát jogszabályi környezet kialakítására. Viszonylag sok makrogazdasági elemző intézet működik Magyarországon, ám saját vállalkozói háttérbázissal rendelkező, a kisvállalkozások jogszabályi környezetét jól ismerő, javaslatokat is tenni képes intézmény eddig nem létezett. Nemrégiben megalapították azonban a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Kutatóintézetet (BVKI). A BVKI szakemberei a tudományos eredményeket konkrét javaslatokká konvertálva próbálnak majd segítséget nyújtani a döntéshozóknak a minőségi jogalkotásban. Az intézetet megalapító három szervezet - a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), a Magyar Iparszövetség (OKISZ), valamint a Kereskedők és Vendéglátók Országos Szövetsége (KISOSZ) - összesen több mint tízezer, adott ágazat (kereskedelem, ipar vagy vendéglátás) gyakorlati oldalán tevékenykedő taggal rendelkezik, így a problémák megfogalmazása és a szakmai vélemény kidolgozása mellett azt is ellenőrizhetik a szakértők, hogy egy-egy javaslat kiállja-e az élet próbáját. Bár a vállalkozások működését elsősorban az adók és járulékok rendszere határozza meg, ezen a területen nem sok esély van kormányzati engedmények kiharcolására. Léteznek azonban olyan területek, amelyek szintén sok pénzt, időt és energiát emésztenek fel, ám nem a fiskális kérdések témakörét fedik le. Ezeket a területeket az általánosan megfogalmazott adminisztrációs feladatok összessége jelenti, amely hazánkban a nyugat európaival összehasonlítva óriási méreteket ölt. A nyugateurópai országokban az adminisztrációra fordított kiadások a GDP csupán 3-4 %-át 72

73 teszik ki. Nálunk ez az érték 7-8 %; azaz kétszer annyi pénzt költünk nem termelő tevékenységre, mint a többi uniós állam. A BVKI szerint, ha az adminisztrációs költségeket uniós szintre redukálnánk, máris több százmillió forint helyben hagyását, vállalkozásnál való megtartását jelentené. Ma Magyarországon egy átlagos céget működése (gyakran csupán a napi operatív tevékenységei) során több mint harminc intézménnyel hoznak kapcsolatban. A szakemberek úgy vélik, két-három, nagyobb hatáskörrel rendelkező intézmény is elláthatná a feladatokat. Így átláthatóbbá és egyszerűbbé válna a rendszer, sőt az állam még spórolhatna is, hiszen nem volna szükség arra, hogy a különböző hivatalok saját működésük fenntartása, illetve szükségessége érdekében szabályokat "gyártsanak". A kutatóintézet (BVKI) szakemberei az ehhez hasonló problémákra nemzetközi példák valamint a hazai vállalkozások tapasztalatai alapján keresik majd a megoldást. Az esetek feltérképezésére külön honlapot indítottak ( amely hamarosan a webcímen is elérhető lesz. A site-n szektorok szerint regisztrálhatnak a vállalkozók, és jelezhetik a működésük során tapasztalt problémáikat. IV.2.3. A vállalkozásbarát környezet helyi szintű felmérése A helyi szintű felmérés keretében került sor a Vasi Őrtorony területét jellemző vállalkozói környezet elemzésére. Helyi szinten a vállalkozói környezet vizsgálatához kétféle módszert alkalmaztunk, egyrészt kérdőívek, fókuszcsoportos megbeszélés alapján feltérképeztük annak alapvető sajátosságait, másrészt települési interjúk, az átadott anyagok és honlapok alapján meghatároztuk az önkormányzati intézkedéseket. A kérdőívek alapján az önkormányzatok a vállalkozásokkal kialakított kapcsolatukat többnyire jónak ítélték meg. Elmondásuk szerint leginkább az irodai szolgáltatások helyi felajánlásával segítik azok munkáját. A jövőben adócsökkentés, a jelenlegi adórendszer átgondolása, ipari park(ok) kialakítása valamint a képzési lehetőségek helyi megteremtése révén kívánják biztosítani a vállalkozások letelepedését illetve a 73

74 már meglévők helyben tartását. A helyi építőipar számára segítséget jelenthet továbbá a nagyobb önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos kivitelezés megvalósítása. Az önkormányzatok terveik között azonban továbbra is első helyen a hiányzó infrastruktúra kiépítése, az ingatlanvagyon felújítása és fejlesztése áll, s általában csak ezt követik a vállalkozásbarát környezet megteremtését segítő intézkedések, úgymint ipari park, üzlethelyiségek kialakítása. Igaz elmondásuk szerint a legtöbb településen nyitott a közműolló, azaz nem található meg mindenütt a vízelvezetés mellett a szennyvízcsatorna- hálózat, leromlott, a mai kor követelményeinek nem megfelelő az önkormányzati épületek állaga. A megkérdezések során azonban nemcsak az önkormányzatokat, hanem a vállalati oldalt is felkerestük. A megkérdezett vállalkozások csaknem fele szerint a leginkább fejlesztésre szoruló terület a térségben az ipar, ezt követi az infrastruktúra és az agrárium, végül a szolgáltatatói szektor fejlesztését jelölték meg a legkevesebben. Az önkormányzattal való együttműködésüket ahogy azt a települések is ők is többnyire jónak ítélték meg. A vállalkozásoknak az önkormányzattal szemben felmerült igényei vizsgálata során kiderült, hogy a vállalkozások az önkormányzattól leginkább a települési infrastruktúra, a közterületek fejlesztését, rendben tartását várják. Felmerült még főként a szolgáltató (turisztikai) szektorban az önkormányzatok marketingtevékenységben való részvételének szükségessége is. Mindezek mellett a vállalkozások számos olyan intézkedést soroltak fel, melyek segíthetnék munkájukat. Ezek közül a legjellemzőbbek a következők: - képzési lehetőség biztosítása helyben, - iparűzési adó eltörlése, - vállalkozói klubok létrehozása, - információs napok, tájékoztatók tartása vállalkozóknak, - kedvezményes telek, ingatlan vásárlási lehetőség biztosítása, - a helyi lakosság felvilágosításában való részvétel, mely segítené azok beszállítóvá válását, stb. A válaszadó vállalatok több mint fele tervez fejlesztést az elkövetkező öt évben, melyre elsősorban pályázati forrásból nyílik lehetőségük; csak 1/3-uk képzeli el a 74

75 saját forrásból való növekedést. Csaknem 90 %-uk ismeri a pályázati lehetőségeket, melyről legtöbben az interneten keresztül értesülnek, de 1/3-uk a tájékoztatókat jelölte meg legfontosabb információforrásként. A felmérés segítségével, amellett hogy számszerűsíteni illetve tényekkel alátámasztani tudjuk az önkormányzati és vállalati oldal törekvéseit és egymáshoz viszonyított helyzetét, egy fontos következtetésre jutunk: a települések jövője szempontjából lényeges, hogy a saját (önkormányzati) igények mellett megismerjék a vállalati szférát is, illetve törekedni kell a kettejük közti kapcsolatrendszer és hatékony kommunikáció kiépítésére. Egymás segítése ugyanis hosszú távon egy közös cél megvalósítása irányába mutat; ami jó a vállalkozásnak, kedvez a településnek is. IV.3. Vállalkozások letelepedését/ telephely választási szokásait befolyásoló tényezők IV.3.1. A hazai vállalkozások különös tekintettel a kis- és középvállalatok helyzetének bemutatása Mivel a Vasi Őrtorony Helyi Közösség településein a kis- és középvállalati (KKV) szektor vállalkozásai vannak túlsúlyban, fontosnak tartottuk helyzetük bemutatását. Az ilyen irányú vizsgálatok ahhoz is hozzájárulnak, hogy jobban megértsük a működésüket jelentős mértékben meghatározó stratégiai döntéseiket, amely pedig elengedhetetlen a jelen fejezet témaköréül szolgáló telephely választási szokások elemzéséhez illetve az ezzel kapcsolatos döntési folyamatot támogató tényezők feltárásához. A magyarországi vállalkozások, de főleg kis- és középvállalatok tevékenységét elsősorban az Európai Unió vállalkozási viszonyaival összehasonlítva vizsgáltuk. Az Európai Unió Vállalat és Ipar főigazgatósága ez év áprilisában közzétett jelentése (SME Performance Review, 2009) a korábbiaknál részletesebben vizsgálja, hogy a kis- és középvállalkozások (KKV) milyen szerepet töltenek be az uniós tagországokban. A Kisvállalati törvény ténylapja Magyarországról azt emeli ki, hogy 75

76 az ezer lakosra jutó KKV-k száma a 40-es uniós átlagnál jóval magasabb, egészen pontosan hazánkban az ezer lakosra jutó KKV- száma 55. Ennek értelmezése során azonban figyelembe kell venni, hogy Magyarországon a működő vállalatok mintegy fele részidős vállalkozás; így ha ezeket (a már javasolt) 0,5-ös együtthatóval vennénk számításba, nem mutatkozna ilyen mértékű eltérés. 16. ábra: Ahogy azt az 16. ábra is mutatja, az ezer lakosra jutó vállalati számmal szemben inkább az a strukturális különbség a meghatározó, hogy a magyar gazdaságban a kis- és középvállalati szférában foglalkoztatottak száma magasabb, az általuk létrehozott hozzáadott érték viszont alacsonyabb, mint az uniós átlag. Ez alapvetően azzal magyarázható, hogy a KKV-k csoportján belül is mind a vállalati számot, mind pedig a foglalkoztatottak létszámát tekintve a mikrovállalatok túlsúlya tapasztalható (lásd. ábra), viszont ehhez képest az általuk megtermelt hozzáadott érték a legkisebb értéket adja. Azaz a mikrovállalatok alacsony hozzáadott értéke az általuk a vállalati szférán belül betöltött jelentős pozíció révén lehúzza az összes KKV-re jellemző hozzáadott érték mutatót is. A vállalkozások működésének elemzése kapcsán érdemes megemlíteni egy új megközelítést alkalmazó eszközt, melyet ténylapnak hívunk. A ténylap a statisztikából és különböző felmérésekből gyűjtött 61 mutató alapján az EU-átlaghoz viszonyítva tíz témakörben értékeli a vállalkozói gondolkodást és aktivitást is az egyes országokban. A ténylap diagramokkal is szemlélteti, hogy az elvégzett 76

77 számítások szerint az egyes országok a tíz közül mely témákban állnak jobban vagy gyengébben. 17. ábra: A ténylap vizsgálatait a hazai vállalkozások kapcsán is elvégezték, melynek eredményét az ábra mutatja. Minősítése szerint Magyarország a megértő adminisztráció, a finanszírozás és az egységes piac követelményeit illetően éri el az EU-átlag színvonalát. A három másik területen ( képességek és innováció, nemzetköziesedés, vállalkozás terén) viszont elmarad attól. A nem említett további négy területről ( a második esély lehetősége, gondolkozz először kicsiben, közbeszerzés és állami támogatás, környezet ) még nem tudtak megbízható uniós átlagot számítani, ezért ezeket még nem minősítették. Mindezek mellett az Európai Unióban további kezdeményezések is vannak az uniós országok vállalkozásainak lehető legteljesebb körű megismeréséhez. E tekintetben fontos szerepet tölt be az ún. vállalkozásmutatók programja (EIP), melyről az OECD 2008 végén publikálta első jelentését (Measuring Entrepreneurship, OECD, 2008). Ehhez utóbb az Eurostat is csatlakozott. A program a KKV- és vállalkozáspolitika megalapozásához három csoportban tizenkét témakör megfigyelését tartja szükségesnek. Nagyobb aggregátumokban (1) a vállalkozást meghatározó körülményekről, (2) a vállalkozási teljesítményekről és (3) a vállalkozás hatásairól van szó. Az úttörő szerepet betöltő dániai elemzések mutatóra épültek, de ez 77

78 a jelentés rövid magyarázattal-elemzéssel kiegészítve még csak 16, az összehasonlítások szempontjából mérvadó mutató adatait adta közre. Magyarország valamennyi táblában, ábrában szerepel, legtöbbször a középmezőnyben. Viszont a KKV-k hozzáadott értékhez való hozzájárulását nézve a 26 ország között csupán a 19., az exportot nézve pedig 18 ország között a 15. helyen áll. 18. ábra: A vállalkozási aktivitás fő mutatójának legtöbbször az önfoglalkoztatók arányát tekintik. A 2006 évi KSH-jelentés erről a 2004 évi OECD-rangsort közölte, ebben Magyarország 30 ország között a 14. helyen szerepelt. Az OECD újabb, 2009 évi 34 országról közzétett rangsorában már a 12. helyre kerültünk (OECD Factbook 2009). Ez továbbra is vállalkozói készségről / kedvről (és esetleg kényszerről) tanúskodik a gazdasági aktivitás változatlanul igen alacsony szintje mellett. A 2006 évi KSH-kiadványban idézett Globális Vállalkozási Monitor adatai 2001 és 2005 között a teljes vállalkozói aktivitás mutatójának erőteljes csökkenését jelezték Magyarországra vonatkozóan; a Monitor szerint a mutató értéke 11,4-ről 1,9-re esett vissza. Ezt a megállapítást a KSH-jelentés több módszertani észrevétellel is megkérdőjelezte. Legújabb, 2008 évi jelentésében, melyben 43 ország kvalifikációját három csoportra bontva vizsgálja aszerint, hogy az egyes országok gazdasági 78

79 növekedésük fő motorjának (1) a termelési tényező erőforrások bővülését, (2) ezek hatékonyabb felhasználását vagy (3) az innovációkat tekintik-e, a Monitor adatainál jóval kedvezőbb minősítést ad (11,8). Összességében elmondható, hogy a magyarországi vállalkozások helyzete és működési viszonyai az Európai Unió vállalkozásaihoz viszonyítva középszintet képvisel. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a hazai vállalkozások elindultak egy fejlődési vonalon, viszont ahhoz, hogy még sikeresebbek legyenek, további fejlesztés szükséges. A kis- és középvállalati réteg számára viszont ez gyakran amiatt ütközik akadályokba, mert a napjainkra jellemző globális folyamatoknak köszönhetően óriási piacot szívnak el előlük a nagyvállalatok illetve a multik. Ez pedig nemcsak azt gátolja, hogy fejlődjenek, de gyakran működésüket is ellehetetleníti. Így országos szinten szükség van a még meglévő kis- és középvállalatok támogatására, illetve arra, hogy újak kialakulását is segítsék bizonyos intézkedésekkel. IV.3.2. Vállalkozások telephelyválasztását befolyásoló tényezők A telephelyválasztás alapkérdése, hogy milyen motívumok játszanak szerepet abban, hogy a vállalatok termelésüket, működésüket egy adott földrajzi helyre (település, régió vagy ország) telepítik. Mint látni fogjuk, egy vállalat többféle szempont alapján választhat telephelyet. Tekintetbe veheti például a termelési tényezők elérhetőségét és árát, a lehetséges beszállítók és fogyasztók jellemzőit, illetve azok közelségét és elérhetőségét. Sok-sok cég döntése nyomán alakulnak ki az ipari agglomerációs övezetek és klaszterek, változik meg a gazdaság térszerkezete, és alakul át a régió tőkevonzó képessége. IV A telephelyválasztás statikus és dinamikus megközelítése A cégek döntési helyzetét kétféle keretben elemezzük. Az első, amelyet most statikusnak nevezünk, azt vizsgálja, hogy egy adott helyszín adott termelési szerkezet mellett más területi lehetőségekkel szemben milyen előnyöket (és lehetőségeket) kínál, illetve milyen hátrányokat (és veszélyeket) rejt magában. 79

80 A második megközelítés nemcsak egy cég döntését tekinti, hanem figyelembe veszi azokat az (úgynevezett externális) hatásokat is, amelyek más cégek termelési döntéseit befolyásolják. Ha például egy autógyár egy új telephelyet választ, az hatással van egyrészt a gumiabroncsgyárak döntésére, másrészt az adott helyszín munkaerőpiacán keresztül a legtöbb helyi vállalat helyzetére. Leggyakrabban az első megközelítés jellemző az egyes vállalatokra, míg a második a multinacionális cégcsoportok és a kormányok számára nyújt elemzési keretet. A következőkben a két megközelítés fontosabb jellemzőit mutatjuk be. De előtte egy elméleti hátteret teremtünk a jellemzés számára. Az elméleti háttér vázolása során nem teszünk különbséget magyar és külföldi tulajdonú cégek, illetve kisvállalatok és multinacionális cégek között. Természetesen egy hatalmas méretű, sok országban termelő és eladó cég lehetőségeinél jóval szűkebb egy magyar tulajdonú kis- vagy közepes méretű vállalat döntési helyzete. Ennek két fontos oka lehet. Először, a piaci megjelenésnek számos korlátja van a nemzetközi porondon jogi, piaci és nyelvismeret szükséges. Másodszor, a nemzetközi, de akár a regionális munkamegosztásból fakadó előnyök kiaknázásához el kell érni azt a bizonyos minden iparágra jellemző méretet, amely alatt már a fix költségek nem térülnek meg. Ezért egy nagy cég sokkal több telephely között válogathat, hiszen képes a kezdeti költségeket finanszírozni, a nagyobb termelési méret miatt pedig később ezek a költségek könnyebben megtérülnek. A kisebb cégek tehát jellemzően ott maradnak, ahol elkezdték működésüket, a környezet kedvezőtlen alakulására pedig megszűnéssel válaszolnak. Így a termelési feltételek megváltozására nemcsak a cégek be- vagy kitelepítése lehet a reakció, hanem új vállalatok helybeli megalapítása, illetve a régiek megszűnése is. Statikus megközelítés A beruházási szempontok statikus elemzése során a vállalatok összehasonlítják az egyes helyszínek jellemzőit. A telephely választási döntésekben többfajta motivációt különböztethetünk meg. A helyi erőforrásokat kiaknázó beruházás talán a legrégebbi terjeszkedési forma. A jellemzően vertikális beruházási struktúrához a vállalatok azon szándéka vezet, hogy 80

81 növeljék a regionális és a nemzetközi munkamegosztás hatékonyságát. A vertikális beruházás során a vállalat a termelést több részegységre bontja, s mindegyik tevékenységet abba a régióba helyezi, ahol annak termelése a legolcsóbb. A közgazdasági elmelét szerint, ha nem léteznek kereskedelmi korlátok és költségek, valamint a mozgást gátló egyéb súrlódások (amelyektől itt eltekintünk), akkor a kereskedelem kiegyenlítené a tényező- és termékárakat. Mivel azonban a szállítás költséges, az árak nem egyenlítődnek ki, a cégeknek érdemes lehet a termelés egyes részeit oda telepíteni, ahol a szükséges termelési tényezők a legolcsóbbak. A helyi erőforrásokat kiaknázó beruházás típusához tartozhat az alacsony költséggel kitermelhető nyersanyagkincs vagy az adott területen jól képzett szakemberek felszívása. A tőkeberuházások révén a termelési struktúra kihasználja a komparatív előnyöket, vagyis ahol a többi régióhoz képest nagyarányú az olcsó munkaerő, oda munkaintenzív tevékenységek (például textilipar), ahol pedig relatíve sok a jól képzett szakember, oda a kutatásigényes iparágak (például gyógyszeripar) települnek. Ez utóbbihoz kapcsolódó beruházásokra jellemző, hogy a tőkebefektetés kereskedelmi vonzata magas, mivel az új telephely a cég globális környezetébe illeszkedik, így termékeit nagy részben exportra, a környező piacok ellátására szánják. A helyi piacra településkor azt kell mérlegelni, hogy érdemes-e kereskedelmet kiváltó lokális telephelyet létesíteni. A termelés beindítása számos költséggel jár. A legfontosabbak az adminisztrációs (a helyi szabályozási vagy adóviszonyok feltérképezése és a hozzájuk való alkalmazkodás), a beruházáshoz kapcsolódó fix (például az infrastruktúra kiépítése), illetve a termelés mennyiségétől függő (épületek száma, mérete) költségek. További költséget jelent, hogy az újabb telephely révén a vállalat elveszti a nagyobb volumenű termelés lehetőségét. A helyi termelés megindításának előnye természetesen az olcsóbb termelési tényezők felhasználásából és a kisebb szállítási költségekből (továbbá a helyi piac rugalmasabb kiszolgálásából) származik. A helyi piacra koncentráló stratégia elsősorban horizontális struktúrájú beruházás során valósul meg, amikor a jellemzően nagy (például multinacionális) vállalat hasonló termelési struktúrát honosít meg több régióban, illetve országban. Erre jó példa az autóipar, ahol hasonló autók, esetleg más márkanéven különböző országban készülnek. 81

82 További haszon származhat a beruházás stratégiai értékéből, mivel a helyi beruházás az adott piac iránti hosszú távú elkötelezettségét mutatja, amely megváltoztatja a versenytársak viselkedését. A fenti szempontok mérlegelése után lehet a telephely választási döntést meghozni. Dunning (1963) ide sorolta azt a helyzetet, amikor a globális verseny kényszeríti a cégeket a piacok elfoglalására. A fentiek mellett sok más egyéb tényező lehet fontos a beruházás célországának megválasztásában. A fejlett országokból fejlődő országokba érkező tőke motivációinak vizsgálata során számos vonzó tényezőt lehet kiemelni: a magas exportköltségek (például a vámok), nyitottság: lehetőség a globális vállalati szerkezetbe történő betagozódásba, illetve részvétel az integrációs alakulatokban, a nagyobb piac reménye, földrajzi közelség (közös határ, sőt közös nyelv és kultúra) és infrastruktúra, olcsóbb szállítás, urbanizáció nagyobb piaci koncentráció, modernebb társadalom, politikai (továbbá jogi és szabályozási) stabilitás, kockázatkezelés a termelés diverzifikálása a nemzetgazdasági kockázatok (például árfolyammozgások, vámok bevezetése) kiszűrésének egyik lehetséges módja. A közlekedési viszonyok is nagy szerepet játszanak a telephely választási döntések meghozatalában. A kiépített közlekedési hálózat költségcsökkentő hatású, hiszen a könnyebb elérhetőség által lerövidül a szállításhoz szükséges út hossza, ezzel pedig például csökken az üzemanyag-felhasználás, időt takaríthatunk meg, azaz összességében hatékonyabbá válik a szállítás. Erre példa lehet egy új gyorsvasúti pálya esete, mely drasztikusan lerövidíti az ingázási időt, és (elsősorban a képzett munkára épülő) szolgáltatási szektorban megváltoztatja a költségstruktúrát, sőt esetleg számos céget költözésre kényszerít. De természetesen a megfelelő közlekedés az emberi tényezők oldalán is jelentőséggel bír így például az üzleti partnerek vonatkozásában (hogy pozitív kép 82

83 alakuljon bennük ki rólunk) vagy éppen a munkavállaló szempontjából (hogy a lakóhelyről a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban legyen a munkahely megközelíthető). Érdemes azonban hangsúlyozni, hogy a piaci mechanizmusok mellett a vállalatok nemzetközi telephelyeinek a megválasztásában nagy jelentőségük lehet az állami támogatásoknak és a tágabb értelemben vett közpolitikai döntéseknek is. E tényezők együttese teremti meg az általánosan megfogalmazott kedvező vagy éppen kedvezőtlen politikai környezetet. Dinamikus megközelítés A közgazdasági tankönyvek alapvető (neoklasszikus) modelljében a gazdasági tevékenység földrajzi értelemben egyenletesen eloszlik, mivel a tényezők áramlása kiegyenlíti a fejlettségi és árbeli különbségeket. Ahol kevesebb van valamelyik jószágból vagy termelési tényezőből, ott annak a jószágnak magasabb az ára, tehát érdemes ezt a jószágot máshonnan odavinni, egészen addig, amíg kereskedelem és/vagy termelési tényezők áramlása révén mindenhol ki nem egyenlítődnek az árak. Könnyen belátható, hogy ez a valóságban nincs így, hiszen léteznek városok, ipari negyedek, gazdaságilag erősen iparosodott és fejlett régiók országon belül és kívül. A termelés koncentrációjának sok oka van, amelyek közül a legfontosabb az, hogy a tömegtermelés esetén a növekvő mérethozadék miatt többet termelni olcsóbb. A dinamikus megközelítés és annak egyik fontos elmélete, az új gazdaságföldrajz arra keresi a választ, hogy mi készteti a vállalatokat arra, hogy egymás közelében telepedjenek meg, azaz a termelés koncentrációjára, illetve milyen hatások vezetnek ahhoz, hogy a tőke távoli vidékekre települjön. Az előző részben említett szempontok most újakkal egészülnek ki, és a hangsúlyok is átrendeződnek, miután a vállalatok közötti kölcsönhatások szerepe válik fontossá. A dinamikus gondolkodási keretben a következő három döntési szempontot emeljük ki: az inputtényezőket, a piacok közelségét, valamint a szállítási és más tranzakciós költségeket. 83

84 Az inputtényezők csoportjába tartoznak a munkát, a tőkét meghatározó valamint az egyéb tényezők. A munkát meghatározó tényezők a jelenlegi és a jövőben várt bérszínvonal, illetve a munkaerő kínálatának jellemzői. A tőkére ható tényezők a beruházás költségéhez kapcsolódó tényezők, hitelfelvételi és kockázatkezelési lehetőségek, adók és támogatások. Az egyéb tényezők a termőföld és nyersanyagok elérhetősége és ára. A piacok közelsége szempontjából a legfontosabb tényezők a fogyasztók és a beszállítók közelsége, a piac mérete valamint az elérhető köztes és végső termékek várható ára. A beszállítók közelsége megkönnyíti egyes tevékenységek kihelyezését, és a hatékonyabb munkamegosztás révén költségcsökkenés érhető el. A fogyasztók közelsége és a piac nagysága határozza meg a végső termék árát és az elérhető nyereséget. A vállalatok telephely-választási döntései hatással vannak a munkaerőpiacra és így a fogyasztói keresletre, ezért hosszabb távon befolyást gyakorolnak a piac méretére. A szállítási és más tranzakciós költségek kategóriája magában foglalja a termelési tényezők, a köztes és a végső termékek kereskedelmének költségeit, az ismeretlen országban vagy régióban történő üzletkötés nehézségeit és költségeit, melyek meghatározzák, hol érdemes termelni, illetve kereskedni. A szállítási kiadások és a vám mellett fontosak a tranzakciós költségek (például a kommunikációs díjak vagy éppen a politikai vagy jogi bizonytalanság) is. A dinamikus megközelítés modellje szerint, ha több cég is termel egy régióban, kisebb az importigény, így alacsonyabbak az árak, és magasabb az életszínvonal. A nagyobb verseny miatt ráadásul a cégek magasabb béreket is kínálnak, amely ugyancsak az elérhető életszínvonalat növeli, és helybe vonzza a munkaerőt. A megnőtt munkaerő-kínálat ezután ugyan némileg csökkenti a béreket, de növeli a piac méretét, amely a növekvő mérethozadék miatt olcsóbb termelést tesz lehetővé, és így újabb cégeket csalogat a régióba. Ezzel egy körfolyamat indul el, melyben a munkapiaci folyamatok és tőkeáramlás tehát egymást erősítik, illetve egészítik ki, azaz hiába növekednek a bérek, ha a piaci közelség és a nagyobb vásárlóerő ellensúlyozza ezt. 84

85 IV A telephelyválasztás főbb tényezőinek bemutatása A telephelyválasztások komplex döntési problémák, mindig a különböző tényezők és szempontok kombinációit veszik alapul. A telephelyválasztást befolyásoló főbb tényezők a természeti környezet, a termelési tényezők (föld munkaerő tőke), a kereslet, szállítás és térbeli kapcsolatok, a technológia valamint a szervezeti, politikai és társadalmi tényezők. Az alábbiakban ezeket a tényezőket mutatom be. A gazdasági tevékenységek inputját a térben egyenlőtlenül eloszló termelési tényezők alkotják. A termelési tényezők csoportjai és fő jellemvonásaik az alábbiak: A föld: területhasznosítása szempontjából lehet termőföld és egyéb hasznosítású ingatlanok. A munkaerő, melyet meghatároz és jellemez a mobilitás (ingázás migráció), a főbb gazdasági ágakban foglalkoztatottak száma, aránya, a munkaképes korú lakosság aránya, a munkaerő típusa (a nemek és a képzettség szerinti térbeli megoszlás), a strukturális és globális munkanélküliség, a bérköltség (a munkaerő ára). A tőke, mely lehet fizikai (reál-) tőke és pénztőke. A kereslet, a szállítás és a térbeli kapcsolatok jellemzői: A piaci kereslet szintje (nagysága) és szerkezete (összetétele) elsősorban a gazdasági fejlettségtől, azaz a felhasználók, a fogyasztók fizető-képességétől függ, akik lehetnek végső fogyasztók vagy termelő felhasználók. A szállítást a telephely választás szempontjából az állandó és változó költségek határozzák meg. A változó szállítási költségek az aktuális nyersanyag, termék jellemzőitől, távolságtól függő kiadások. A szállítást jellemzi még annak módja, mely lehet közúti, vasúti, vízi és légi szállítás, illetve speciális anyagoknál a csővezeték. 85

86 A térbeli kapcsolattartás az üzleti partnerek közötti kapcsolatok, ill. a "közönségkapcsolatok kategóriáit jelenti. A technológia olyan eljárást jelent, ahogyan és amelynek során az inputból a termék vagy a szolgáltatás előáll, azaz a know-how és az információ. A technológia kapcsán kell megemlíteni az innováció fogalmát is, mely lehet folyamatos, radikális (új termékek vagy szolgáltatások megjelenése) és technológiai (az egész gazdaságra kiható változások) is. Az innováció fogalma lényegében a termékek és a technológiák életciklusát fedi le, mely kezdődik a kutatás, fejlesztés (a termék bevezetése) tevékenységeivel, majd ezt követi az érettség szakasza (konkurencia), végül pedig a hanyatlási periódussal zárul. A telephelyválasztást befolyásoló tényezők között szerepelnek szervezeti, politikai és társadalmi tényezők is, melyek a vállalati oldal által nem befolyásolható elemek. Azaz ezeket a vállalatnak el kell fogadnia, illetve azokhoz igazodnia kell. A három tényező közül különösen igaz ez a politikai és társadalmi tényezők vonatkozásában. A szervezeti tényezők kapcsán kettős tendencia figyelhető meg a vállalati működés szempontjából: egyrészt a tömegtermékek piacát birtokló világcégek kialakulása, másrészt a néhány fős kisvállalkozások gyakori létrejötte és megszűnése. Az előbbiekben vizsgált és részletezett tényezők mellett vannak olyan típusúak is, amelyek a vállalat telepítésével kapcsolatban annak gazdasági tevékenysége jellege szerint töltenek be szerepet. Ezeknek a tényezőknek is több fajtája különíthető el, melyeket azok fő vonásaival együtt az alábbiakban sorolok fel. A tényezők a következők: Üzleti tényezők: - a nemzeti piac közelsége, - az egységes európai piac közelsége, - a hasonló cégek jelenléte, - a támogató szolgáltatások / kutatóintézetek jelenléte, - rendelkezésre álló telek. 86

87 Nemzeti és helyi jellemzők: - a vállalatok adóztatása, - kommunikációs lehetőségek, - a kormányzat magatartása, viselkedése, - pénzügyi támogatás. Foglalkoztatási tényezők: - rendelkezésre állás, - minőség / képzettség - munkakapcsolatok / beállítottság. Költségtényezők: - telek-és épületköltségek, - bérköltségek. Infrastruktúra: - közutak / vasutak minősége, - kikötő közelsége, - repülőtér közelsége, - a távközlés minősége. Életminőség, személyi tényezők: - kulturális tényezők, - nemzetközi iskolák, - oktatási intézmények, - szabadidő / sportlétesítmények, - a térség általános vonzereje. 87

88 IV A telephely választási tényezők rangsorolása a Vasi Őrtorony Leader Közösség területének sajátosságai tükrében A kérdőíves felmérés keretében és a fókuszcsoportos megbeszélés során a témához kapcsolódóan kíváncsiak voltunk arra, hogy a Vasi Őrtorony területén mely tényezők befolyásolják leginkább a vállalkozások letelepedését, telephely választási szokásait, valamint ezek közül melyek azok, amelyek a leginkább hatással vannak a helyben tartásukra. A válaszok alapján kiderült, hogy a vállalatok többségénél a legfontosabb a település infrastrukturális helyzete, ezt követik az egyéb tényezők, úgymint helyi kötődés, identitás. Harmadik helyen legtöbben a megközelíthetőséget jelölték meg, valamint viszonylag fontosnak tartották még az önkormányzati támogatást és az értékesítési piac közelségét is. Érdekes módon a helyi adómentességet tartották a legkevésbé fontosnak a vállalkozások. Azaz elmondható, hogy a helyi adómentességgel a vállalatok által elérhető előny sokkal kisebb mértékű, mint ami a vállalkozás hatékony működését alapjaiban meghatározó egyéb tényezők megfelelő színvonalú biztosításával elérhető. A fókuszcsoportos megbeszélés során a napjainkban különösen leginkább vitatott kéréskörökre koncentráltunk, melyek a válság hatásainak jelentkezése és a vállalkozások telephely-választási szokásai voltak. A következőkben a fókuszcsoportos megbeszélés eredményei alapján a Vasi Őrtorony térségének vállalatai számára a telephely-választáskor általában mérlegelésre kerülő meghatározó tényezőket mutatjuk be a korábbiakban leírt csoportosítási módszernek megfelelően. A Vasi Őrtorony területe mint természeti környezet A Kőszegi-hegységtől a Vasi-síkságon át az Őrségig húzódó Vasi Őrtorony Helyi Közösség területe az ország természeti értékekben egyik leggazdagabb és legváltozatosabb vidéke. Történelmi, kulturális és település-földrajzi szempontból egyaránt sokrétű. Tájszerkezete is egyedülálló, sokszínűség jellemzi: csapadékos, átmeneti éghajlatú dombvidékek és síksági területek váltogatják egymást nagy 88

89 kiterjedésű lombos- és tűlevelű erdőkkel, ligeterdőkkel, láp- és kaszálórétekkel, sovány gyepekkel tarkítva. Az Alpok közelsége a táj valamennyi elemét tovább gazdagította, egyedivé téve azt az ország más területeihez képest. Egyes részein az ember tájformáló tevékenysége határozza meg ugyan a térség képét, de a kevésbé urbanizált területeken, az Őrségben és a Rába-völgyben még fennmaradtak jelentős kiterjedésű természeteshez közeli élőhelyek, melyek magas fajdiverzitású életközösségekkel büszkélkedhetnek. Az őrségi rész különösen meghatározó e tekintetből egyedülálló táji és faji gazdagsága által. A térséget jellemző földrajzi értékek valamint a növény- és állatfajok sokaságának megőrzése illetve gazdagítása miatt óriási jelentőséggel bírnak az itt lévő védett területek. A legjelentősebb közülük az Őrség által közrefogott Őrségi Nemzeti Park, mely a 20 ezer ha t meghaladó kiterjedésével a térség területének több mint egynegyedét fedi le. 17 őrségi és a Körmendi kistérség négy települése tartozik hozzá. Emellett tucatnyi természetvédelmi terület található itt (például 7 kastélypark, a nárai sárgaliliomos rét, a csörnöc menti égeres láprét, stb.), melyek szintén jelentős értéket képviselnek. A védett területek érdekében napjainkban is vannak kezdeményezések: a térség 51 települését érinti a Natura 2000 hálózat. Az ún. Élőhelyvédelmi Irányelv nyomán a térségben kijelölt Közösségi Jelentőségű Területek (SCI) közül Kiemelt jelentőségű temészetmegőrzési terület például a Rába és Csörnöc-völgy, az Őrség, a Pinka, a Kerka mente, a Váti-gyakorlótér, a Sárvízpatak mente, Különleges természetmegőrzési terület pedig a Köles-tető. Különleges madárvédelmi területként (SPA) van kijelölve az Őrség teljes területe. A Vasi Őrtorony termelési tényezői A termelési tényezők első csoportját a föld jelenti. A föld egyik jellemzője az azt meghatározó talaj típusa. Itt a legelterjedtebb talajtípus az agyagbemosódásos barna erdőtalaj (Gyöngyös-sík), viszont a Pinka-fennsíkot és az Őrséget jobbára pszeudoglejes barna erdőtalaj fedi. A Rába-völgyben savanyú kémhatású öntés-réti és típusos-réti talajok képződnek. 89

90 A termelési tényezők közé tartozik a munkaerő. A helyi munkaerő esetében a mobilitás (ingázás migráció) a leginkább meghatározó jellemvonás, ugyanis a térségben a jelentős súlyú gazdasági szereplők száma, ezáltal a munkahelyek mennyisége csekély, így az itt lakók döntő többsége ingázásra kényszerül. Emellett a vállalkozási aktivitás gyenge, a gazdasági szerkezet pedig különösen a térség déli részén egyoldalú. A térség északi felének gazdaságát alapvetően Szombathely határozza meg. A déli részen elsősorban Körmend gazdasági hatása érvényesül elsősorban annak ipari üzemein keresztül. Az ide ingázók száma mintegy főre becsülhető. A közösség településein Szentgotthárd munkaerő-vonzása is számottevő (kb. 300 fő), de Zalaegerszeg és Vasvár hatása is érzékelhető. A térségben foglalkoztatottak gazdasági ágak közti megoszlása tekintetében a következők figyelhetők meg: a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 10 %, a feldolgozóiparban 39 %, az építőipar a foglalkoztatottak 8 %-át adja, a közigazgatásban, oktatásban, egészségügyben dolgozik a foglalkoztatottak összesen18 % -a, míg a kereskedelemben a 10 % -a, a többi gazdasági ág tekintetében pedig 10 % alatt marad a foglalkoztatási arány. Ezek mellett a térség vonatkozásában megállapítható, hogy a munkaképes korú lakosság aránya 44,5 %. Viszont a munkaerő típusa, pontosabban a nemek és a képzettség szerinti térbeli megoszlás tekintetében nem áll rendelkezésre adat. A munkaerő kapcsán beszélnünk kell még a vidéket jellemző munkanélküliség alakulásáról is. Itt elsősorban strukturális és a globális munkanélküliség alakult ki, illetve erősödött fel különösen a gazdasági válság kibontakozása óta. A válság hatására az eddig 5 % alatt maradt munkanélküliségi ráta 2008 januárja óta többször elérte az 5 %-os szintet, sőt egyes területeken továbbra is emelkedést mutat. Viszont a gazdasági visszaesés globális munkanélküliségi hatása mellett strukturális munkanélküliségről is beszélhetünk, hiszen a válság által leginkább érintett, exportorientált gépiparban dolgozik a feldolgozóiparban alkalmazásban állók több mint fele. Meg kell még említeni a munkaerő árát, a bérköltséget is. Ennek térségbeli alakulását mutatja, hogy az itt képződő belföldi jövedelem elmarad az országos átlagtól, az országos vidéki átlagot és a vasi falvak átlagát pedig 5 %-kal meghaladja. 90

91 A termelési tényezők fontos csoportja a tőke. Ezt elsősorban az ide áramló tőke oldaláról vizsgáltuk, mellyel megállapítást nyert, hogy a rendszerváltást követően az addig városhiányos, aluliparosított nyugati határszél a külföldi tőke egyik legkedveltebb célpontja lett, s a jórészt külföldi tőkebefektetések hatására Vas megye, s a térség az ország egyik legiparosodottabb részévé vált. A kereslet, a szállítás és a térbeli kapcsolatok helyi vonásai A kereslet oldaláról vizsgálva kijelenthető, hogy a Nyugat-Dunántúli régió az ország egyik legfejlettebbnek mondott régiója a jelenlegi válság ellenére is. A lakosság jövedelme, ahogy az előzőekben már említettük, 5 %-kal meghaladja a vidéki átlagot, tehát magasabb fizetőképes kereslettel lehet számolni, mint az ország más vidéki térségeiben. A Vasi Őrtorony Közösség a Nyugat-Dunántúli régió szívében helyezkedik el, amely három másik Európai Uniós országgal (Szlovákia, Ausztria, Szlovénia) és Horvátországgal határos, tehát a külpiacok közelsége előnyös a helyi vállalatok számára. A térség szállítási viszonyait tekintve elmondható, hogy az a térségben jellemzően közúton történő kamionforgalom formájában történik. A Vasi Őrtorony területét két nemzetközi és három hazai főútvonal is keresztezi, így jelentős az átmenő forgalom. Emellett meghatározó az észak-déli irányú vasúti átmenő forgalom is. Az itteni technológiai színvonal alacsony, mely annak köszönhető, hogy a térségben nincs kutatóintézet, melynek eredményei a gyakorlatban hasznosíthatók lennének. Szervezeti, politikai és társadalmi tényezők A szervezeti tényezők tekintetében kettős tendencia érvényesül: egyrészt megfigyelhető a tömegtermékek piacát birtokló világcégek jelenléte, másrészt a néhány fős kisvállalkozások gyakori létrejötte és megszűnése egyaránt jellemző. 91

92 A politikai tényezők hatása a helyi vállalatok letelepedése szempontjából a térségben elhanyagolható. A társadalmi tényezőkkel kapcsolatosan annak van jelentősége, hogy a Vasi Őrtorony területén a helyi társadalmi élet, a szokások alakításában nagy szerepet töltenek be a fejlesztésekben érdekelt önkormányzatok és a legtöbb embert foglalkoztató kis- és középvállalkozások. Mindennek társadalmat összetartó, embereket mozgósító hatása van, illetve felerősödik általa az egyének közösségtudata, valamint a saját lakóhelyért tenni akarás érzése. A telephelyválasztást befolyásoló tényezők között a fentieken túlmenően a gazdasági tevékenység jellege szerintiek is vizsgálhatók a Vasi Őrtorony vonatkozásában. Az alábbiakban ezen tényezők kapcsán adunk jellemzést. Az üzleti tényezők között három jellemvonást vizsgáltunk a térség szempontjából: az erőforrások közelségét, a támogató szolgáltatások / kutatóintézetek jelenlétét, valamint a rendelkezésre álló telek számát / kiterjedését. 1. Az erőforrások közelsége: Az Őrség természetes növénytakarója szinte teljes egészében erdő volt, az erdősültség ma 52 %-os. (A valamikor döntően lombos erdők mára átalakultak leginkább erdei fenyvesekké, melyek az összes erdőnek mintegy 2/3-át adják.) A terület kitermelhető ásványkincsekben szegény, kavicsot és homokot bányásznak nagyobb mennyiségben például a Rábán (Körmend, Magyarszecsőd). A térség észak-nyugati részén (Torony, Ják, Nárai, Pornóapáti) közel a felszínhez jelentős mennyiségű, ám csekély fűtőértékű lignit rejtőzik. Kitermelése az utóbbi években ismét felvetődött, megvalósulása viszont jelentősen károsítaná a tájarculatát. A régió a szeles területek közé tartozik, kifejezetten alkalmas szélerőművek telepítésére. 2. A támogató szolgáltatások / kutatóintézetek jelenléte a térségben nem jellemző. 3. Rendelkezésre álló telek: Számos településen még nincs kész rendezési terv, mely lehetővé tenné ipari, kereskedelmi és szolgáltató területek kijelölését. Az 92

93 önkormányzatok rendelkeznek értékesíthető ingatlanokkal, de kijelölt ipari, kereskedelmi és szolgáltató területek nélkül összemosódhatnak az egyes funkciók. A nemzeti és helyi jellemzők vonatkozásában az alábbiakat kell kiemelni: - A vállalatok adóztatása: a vállalkozások életét elsősorban az adók és járulékok rendszere határozza meg, ezen a területen nem sok esély van kormányzati engedmények kicsikarására. Léteznek azonban olyan területek, amelyek szintén sok pénzt, időt, és energiát emésztenek fel, ám nem fiskális kérdések. A települések nagy része a helyi adók rendszerének átgondolásával, adócsökkentéssel kedvez vállalkozóinak. - Kommunikációs lehetőségek: a térség 17 településén nincs kiépített szélessávú Internet, valamint szintén 17 település esetén nem érhető el mindhárom mobilhálózat. - A kormányzat magatartása, viselkedése: helyi szintről nem vagy nehezen befolyásolható. - Pénzügyi támogatás: a térségben inkább adóelengedésről, csökkentésről beszélhetünk, konkrét támogatási forma nem jellemző. A helyi foglalkoztatási tényezők legfőbb vonásai a rendelkezésre állás és a minőség / képzettség szempontjai szerint az alábbiakban összegezhető: Rendelkezésre állás alapján elmondható, hogy a válság hatására megnövekedett az álláskeresők száma, akik átképzés révén a válságot követő időszak sikerágazatainak meghonosításához jelenthetnek megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerőt. A foglalkoztatás minősége, a képzettség szempontjából kedvező, hogy a Vasi Őrtorony településein a korábbiakhoz képest valamelyest nőtt az aktív keresők átlagos iskolázottsága: meghaladta a 11 osztályt, amely magasabb a Vas megyét jellemző értéknél. Az idegen nyelvtudás összességében javult, különösen az angol nyelvet illetően, de az idegen nyelven beszélők közül a legtöbben németül beszélnek. Mindez egyértelműen kedvező a foglalkoztatottak elhelyezkedését illetően. 93

94 A legfontosabb költségtényezők egyrészt a telek-és épületköltségek, melyek a Vasi Őrtorony területén a Nyugat-Dunántúl fejlettségéből adódóan általában magasabbak (azonban a válság hatására csökkennek az árak), másrészt a bérköltségek. Ez utóbbi tekintetében kell elmondani, hogy a belföldi jövedelem a térségben meghaladja a vidéki átlagot. A külföldi tőke rendszerváltást követő nagyarányú beáramlásával több cég is termel a térségben és a régióban, kisebb az importigény, így alacsonyabbak az árak, és magasabb az életszínvonal. A nagyobb verseny miatt ráadásul a cégek magasabb béreket is kínálnak, amely ugyancsak az elérhető életszínvonalat növeli, ez ráadásul helybe vonzza a munkaerőt. A megnőtt munkaerő-kínálat ugyan némileg csökkenti a béreket, de növeli a piac méretét, amely a növekvő mérethozadék miatt olcsóbb termelést tesz lehetővé, és így újabb cégeket csalogat a régióba. A munkapiaci folyamatok és tőkeáramlás tehát egymást erősítik, hiába növekednek a bérek, a piaci közelség és a nagyobb vásárlóerő ellensúlyozza ezt. A helyi infrastruktúra kapcsán a közutak / vasutak minősége, a kikötők és repülőterek közelsége valamint a távközlés színvonala alapján kell vizsgálódni. Ezeket az alábbiak jellemzik: - Közutak / vasutak minősége: a térséget két nemzetközi és három hazai főútvonal is keresztezi. A jelentős átmenő forgalmat azonban az utak nehezen bírják, folyamatos útfelújításra, sebességkorlátozásra van szükség a biztonságos közlekedés érdekében. Az észak-déli vasúti átmenő forgalom is meghatározó szerepet kap, ennek színvonala a folyamatos fejlesztések (például pálya-villamosítás) hatására javult az utóbbi időben. A térség nagy részén a vasúti közlekedést az osztrák-magyar tulajdonú Győr-Sopron- Ebenfurt Vasúttársaság (GYESEV) biztosítja. - Kikötő közelsége: mivel a vízi szállítás nem jellemző, a kikötőknek telephely választási szempontból nincs jelentőségük. Inkább a turizmusban lenne szerepe a térséget átszelő folyók infrastruktúrájának, illetve az ilyen irányú fejlesztéseknek. 94

95 - Repülőtér közelsége: a térségben nincs repülőtér; a legközelebbi reptér Szombathelyen volt, de azt is megszüntették. Regionális reptér Sármelléken található, ami a hozzá legközelebb eső térségi településtől is több mint 60 kmre található. (Azaz ez a tényező sem játszik különösebb szerepet a térségbeli vállalati döntések kapcsán.) - A távközlés minősége nem mondható kielégítőnek, tekintettel arra, hogy a térség 17 településén nem érhető el szélessávú internet és mindhárom mobilszolgáltató sem. Az életminőség valamint a személyi tényezők vonatkozásában beszélnünk kell a térséget jellemző kulturális tényezőkről, a nemzetközi iskolák szerepéről és a helyi oktatási intézmények színvonaláról, a szabadidő- és sportlétesítményekről valamint e vidék általános vonzerejéről. o o A kulturális tényezők szerepe: Hagyományokban, kulturális örökségben a Vasi Őrtorony térsége rendkívül gazdag. A több tájegységet és kultúrát (Őrség, Hegyhát, Alpokalja, határmenti nemzetiségek) összefogó 82 településből álló térség kis települései ma is élen járnak a hagyományőrzésben. Egyedi rendezvényeik például a téltemető rendezvények, a böllérversenyek, a rönkhúzás, a májusfa-állítás és -kitáncolás, a kulináris napok, a szüreti felvonulások. Ezeken kívül a legtöbb településen rendszeresen tartanak falunapot, sportnapot, de a Mikulás nap és az idősek napja sem maradhat el a helyi programok sorából. A sokféle rendezvény erősíti a lakosság identitástudatát, helyi kötődését, sőt a színes programkínálat a cégek telephelyválasztásánál is pozitívumként jelentkezhet. Nemzetközi iskolák a térségben nem jellemzők. o Oktatási intézmények: A közép szintű képzések tekintetében a térség összes 51 oktatási intézményéből 38 található a Szombathelyi kistérségben, ezt követi a Szentgotthárdi térség csupán 7, majd a Körmendi kistérség 5 iskolával, a Vasvári pedig csak 1 képzőintézménnyel rendelkezik. A közép szintű képzések közül 49 %-ot tesz ki a szakközépiskolai képzés, ezt követik a szakképző iskolák 33,3 %-kal, míg a gimnáziumi képzés az összes képzési formának csak 95

96 17,6 %-át adja. Emelt szintű képzésről csupán a Szombathelyi (13) és a Körmendi (4) kistérségben beszélhetünk. Látható, hogy a hátrányosabb helyzetű, periférikus térségekben kevés a középfokú oktatási intézmény, illetve nincs bizonyos szakmák tanulására lehetőség: ennek eredményeként a diákok vagy bejárni kényszerülnek, vagy már évesen kollégistaként a megyeszékhelyen, vagy más nagyvárosban folytatják tanulmányaikat. o Szabadidő / sportlétesítmények: A legtöbb településen található művelődési ház, sportpálya, azonban ezek minősége, felszereltsége eltérő. o A térség általános vonzereje: Összegezve az eddigieket elmondható, hogy egy rendkívül színes, sokrétű kulturális és természeti adottsággal rendelkező térségről van szó, azaz az általános vonzerő egyértelműen pozitívnak tekinthető. Ehhez kapcsolódik az is, hogy bár a válság a Nyugat-Dunántúli régió más részeihez hasonlóan érintette gazdaságát, munkaerőpiacát, azonban a Vas megyei átlagot meghaladó képzettségű, javuló nyelvtudással rendelkező felszabadult munkaerő a válságot követő időszak sikerágazatainak meghonosításában jelentős szerephez juthat megalapozva ezáltal a Vasi Őrtorony jövőben fejlődésének irányvonalát. 9. sz. táblázat: Telephely-választási tényezők értékelése Tényező értékelése a Vasi Őrtorony térségben Tényező megnevezése Nem megfelelő Gyenge Közepes Jó Kiváló 1. természeti környezet X 2. termelési tényezők (föld munkaerő tőke) X 3. kereslet, szállítás és térbeli kapcsolatok X 4. technológia X 96

97 5. szervezeti, politikai és társadalmi tényezők X 6. üzleti tényezők X 7. nemzeti és helyi jellemzők X 8. foglalkoztatási tényezők X 9. költségtényezők X 10. infrastruktúra X 11. életminőség, személyi tényezők X Az 9. sz. táblázat a fókuszcsoportos megbeszélés során kialakított véleményeket tartalmazza. A tényezők minősítését összegezve a vállalkozások telephely-választási tényezőinek tekintetében közepes adottságokkal rendelkező térségről beszélhetünk. A telephely választási tényezők közül egy olyan van, a természeti környezet, mely egyértelműen erőssége a Vasi Őrtorony területének (az értékelésben a legmagasabb minősítést kapta). A természeti környezetet megőrzése érdekében védeni és tisztelni kell egyrészt azért, hogy erre alapozva továbbra is a fejlődés egy útja maradhasson az itteni települések számára, másrészt pedig, hogy az a jövő generációi számára is fennmaradhasson és régi fényében ragyoghasson. A térségről kialakult képet viszont a felmérés résztvevői szerint is leginkább az elavult technológia és a nem megfelelő infrastrukturális és közlekedési helyzet rontja le. Hosszabb távon mivel ezeken a területeken jelentős méreteket ölt az elmaradás e három tényező fejletlensége továbbgyűrűzhet a még relatív fejlettséget mutató jellemzőkre is, tekintettel arra, hogy a technológia, az infrastruktúra és a közlekedési helyzet a kiterjedt és tartósan fennálló fejlődés megalapozói. Azaz ahhoz, hogy a térség versenyelőnyt szerezhessen Magyarország hasonló adottságokkal rendelkező vidéki területeihez képest, ezeken a tényezőkön mindenképpen javítani kell. 97

98 V. KOMMUNIKÁCIÓS LEHETŐSÉGEK V.1. Gazdaságfejlesztési szervezetek bemutatása A tanulmány elkészítéséhez alkalmazott kérdőíves felmérés a kommunikációs tényezők feltárásában is szerepet kapott. Ennek keretében a cégek gazdaságfejlesztési szervezetekkel való együttműködését vizsgáltuk, melyből kiderült, hogy a legtöbb vállalkozás a munkaügyi központokkal áll kapcsolatban. Ennek részleteiről e fejezet ad bemutatást. Továbbá itt olvashatunk a kamarákkal kialakított viszonyról is, mely kifejezetten kedvezőnek mondható. A fejezet további szakaszaiban egyéb gazdaságfejlesztő szervezetek, mint a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Regionális Fejlesztési Ügynökség és Tanács, a VÁTI Kft., a kistérségi társulások, a kistérségi fejlesztési tanács, a helyi vidékfejlesztési irodák és a Vasi Őrtorony Helyi Akciócsoport tevékenysége és hatásköre kerül bemutatásra. Szükség is van ezen jellemzők részletezésére, mivel erre vonatkozóan a megkérdezettek kevés információval rendelkeztek; nem tudták, pontosan milyen problémával fordulhatnak az egyes intézmények felé. A munkaügyi központok bemutatása A Vasi Őrtorony Helyi Közösség 82 települése a Nyugat-Dunántúl Regionális Munkaügyi Központ négy kirendeltségéhez tartozik (a Körmendi, a Szentgotthárdi, a Szombathelyi és a Vasvári Kirendeltséghez). A Körmendi Kirendeltség nyújtja az Őriszentpéteri kistérség települései részére is munkaerő piaci szolgáltatásokat. A munkaügyi központokat összefogó legfőbb intézmény az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, amely a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalból és hét regionális munkaügyi központból áll. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a szervezet szakmai munkájának, informatikai fejlesztésének irányítását végzi. 98

99 A regionális munkaügyi központok és kirendeltségeik feladatkörébe tartozik többek között: a munkanélküli ellátások megállapítása és számfejtése, a foglalkoztatást elősegítő támogatások működtetése, valamint a munkaközvetítés, és az egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások kiajánlása. A fenti intézmények mellett jelentős tevékenységet végeznek a regionális átképző központok is, melyek felnőttképzés keretében segítik a munkaerő-piac változásaihoz igazodó szakmai tudás megszerzését. A regionális képző központ helye a régióban Szombathelyen található. A Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tevékenysége Az 1990-ben alapított Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közhasznú alapítvány, független szervezet, amely a Kormány gazdaságfejlesztési stratégiájának, a kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó munkaprogramjának programmegvalósító intézményeként tevékenykedik. Az Alapítvány olyan szolgáltató szervezet, amelynek fő feladata a hazai kis- és középvállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásain keresztül e társadalom-, illetve gazdaságpolitikai értelemben egyaránt kiemelkedő jelentőségű csoport fejlődésének az előmozdítása. A szolgáltatások köre kiterjed mind az induló mikrovállalkozások, mind a gazdasági és piaci megerősödésre képes kis- és középvállalkozások megsegítésére. Kiemelt feladata olyan szolgáltatási programok megalapozása is, amelyek országos, vagy regionális szintűek, s egyaránt irányulhatnak a mikro-, a kis-, illetve a középvállalkozói szektor fejlesztésére. Fontos törekvése a vállalkozások számára általánosan elérhető alapvető szolgáltatások (vállalkozások indítása, vállalkozók képzése, információ-szolgáltatás, mikrohitel stb.) folyamatos biztosítása. Emellett feladatokat vállal speciális vállalkozói csoportok igényeinek kielégítésében is (például sportvállalkozások, mozgáskorlátozottak alkalmazása, határon túli vállalkozói kapcsolatépítés stb.). 99

100 Továbbá alapfeladata a különböző vállalkozói rétegek időben és szakszerűen történő informálása. A tájékoztatás nem csak az Alapítvány, hanem a vele együttműködő helyi alapítványok és vállalkozásfejlesztési központok kötelezettsége is. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja az Országgyűlést, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot és az érintett kormányszerveket, az Európai Uniót, az alapító tulajdonosokat, a forrásgazdákat és más együttműködő partnereket is. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tevékenysége országos hatáskörű, programjait regionális, megyei, esetenként kistérségi orientációval valósítja meg. Kiemelt partnerei - a részben általa alapított - helyi vállalkozásfejlesztési közalapítványok és központok. Ezekkel jogilag egyenrangú, velük közös programok végrehajtására irányuló tartós együttműködést valósít meg. Az Alapítvány a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztésének meghatározó intézménye, hosszú távú partneri kapcsolatra törekszik a vállalkozásfejlesztésben érintett más szervezetekkel: a kisvállalkozói érdekképviseletekkel, a kamarákkal, a regionális fejlesztés intézményeivel, a civil szervezetekkel, a hitelintézetekkel és más finanszírozókkal. Az Alapítvány megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít az Európai Unióval 1992 óta folyamatosan fennálló és eredményes együttműködésének, melynek fenntartására és további gazdagítására kiemelt figyelmet fordít. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tevékenységét középtávon meghatározó stratégia két, tartós értéket jelentő adottságra épül: az Európai Unióval fennálló együttműködés során felhalmozott tudásra és a hálózati együttműködéssel biztosítható országos jelenlétre. Az Alapítvány szakmai programjai között a jövőben nagyobb hangsúlyt kapnak - az Európai Unió gyakorlatához hasonlóan - a vállalkozók együttműködését, együttes fejlődését segítő, kooperatív jellegű programok (például beszállítás, együttes export, regionális komplex szolgáltatások). A pénzügyi segítségnyújtás - a korábbi évekhez hasonlóan - továbbra is elsődlegesen a mikro- és a kisvállalkozások körére terjedhet ki. A programokat azonban folyamatosan értékelni és hatékonyság szempontjából vizsgálni kell, hiszen ez előmozdítja a szolgáltatások javítását, valamint kezdeményezi az új cselekvési irányok megjelölését. 100

101 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közhasznú tevékenységének természetes jellemzője a teljes körű nyilvánosság, a pontos és korrekt elszámolás az európai és a hazai közpénzek felhasználásáról. A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A kamarai törvény értelmében a kamara áruk származására vonatkozó származási igazolásokat, bizonyítványokat és a kereskedelmi forgalomban szükséges egyéb okmányokat állít ki, és hitelesít. A kamara által hitelesített okmányok az ATA Carnet, a származási bizonyítványok és a kereskedelmi számlák. Egyedi vonása, hogy a kedvezményes kamatozású, állami támogatású hitel a kamaránál igényelhető (Széchenyi Kártya). A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara fő feladatait és azok tartalmát az alábbi pontokban részletezem: 1. Jogi tanácsadás: a kamara jogi képviselője útján segíti a gazdálkodó szervezeteket bármely jogi bírósági vagy hatósági kérdésben konzultációval, általános segítségnyújtással, tájékoztatással. A problémát érintő jogszabályokról igény és szükség szerint kivonatot vagy másolatot készít. 2. Szakképzési tanácsadás: tájékoztatást nyújt a szakképzési törvény előírásairól azon vállalkozásoknak, akik gyakorlati képzést szándékoznak indítani. Ismertetik a tanulófoglalkoztatás feltételeit, biztosítják a szükséges okmányokat, információt adnak a szakképzéssel kapcsolatos pályázati lehetőségekről, igény esetén támogató nyilatkozatot adnak ki. Felhívják a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek figyelmét, hogy milyen lehetőségek vannak a szakképzési hozzájárulás felhasználására a Szakképzési Alapba történő befizetés helyett. A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény értelmében minden alkalmazottat foglalkoztató gazdálkodó szervezet és egyéni vállalkozó az alkalmazottak bértömegének 1,5 %-a erejéig szakképzési hozzájárulásra kötelezett. A szakképzési hozzájárulás évi összege azonban a vállalkozás által a törvényben meghatározott célokra is felhasználható a szakképzési alapba történő befizetés helyett. 101

102 3. Iparjogvédelmi tanácsadás: az MKIK (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) a Magyar Szabadalmi Hivatallal (MSZH) történt megállapodás alapján, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával, az országos hálózat egyik láncszemeként regionális információs képviseletet, iparjogvédelmi tanácsadó szolgálatot hozott létre szeptember 15-től. Az iparjogvédelmi szolgáltatás célja a szellemi tulajdonvédelem keretén belül az MSZH szakirányú hátterével, annak meghosszabbított karjaként az ötletgazdák, feltalálók közvetlen segítése, a kis- és középvállalkozások ez irányú menedzselése. Segítségnyújtás, szaktanácsadás az egyedi szellemi alkotásokban, az iparjogvédelem eszközeiben, az oltalmi formákban történő eligazodásban, azok kiválasztásában, az iparjogvédelmi adatbázisok használatában. 4. Pályázati tanácsadás: az Európai Uniós és a hazai támogatási forrásokhoz pályázatok útján lehet hozzá jutni. A pályázati tanácsadás keretén belül a konkrét pályázatokkal kapcsolatban nyújt információkat (pályázati lehetőségek, formanyomtatvány, pályázatírás módja, pályázatíró cégek). Ezeken túlmenően a kamara további fontos feladatokat is ellát, melyek elsősorban az új üzleti partnerek felkeresését szolgálják. Ezt az alábbi szolgáltatásokkal biztosítja: 1. Üzleti ajánlatok közvetítése belföldre és külföldre: aktuális üzleti ajánlatokat közvetít a hazai kamarák felé. A vállalkozásoknak lehetőségük van üzleti ajánlatukat a Business Update című kiadványban megjelentetni, amely negyedévente jelenik meg a MKIK összeállításában, és kétszáz külföldi kamarához eljutva hozzáférhetővé válik a külföldi cégek számára. A Kereskedelmi Szolgálat irodáin keresztül pedig további vállalkozásokhoz jutnak el az üzleti ajánlatok. A külföldről beérkező üzleti ajánlatokat a kamara honlapján teszik közzé, illetve célirányosan küldik meg az érintett vállalkozások számára. 2. Vas megyei címlisták készítése: a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az általa nyilvántartott cég- és vállalkozási adatokat az elfogadott Adatvédelmi Szabályzatban foglaltaknak megfelelően szolgáltatja. A Szolgáltató Irodától céginformáció az érintettek hozzájárulásának mértékéig kérhető adott gazdálkodó szervezet egyedi nyilvántartott hatályos és módosított adataira vonatkozóan, 102

103 a cégadatok meghatározott szempontú csoportosításában ( címlista ), olyan összesítésben, amely alapján az egyes cégek már nem azonosíthatóak. 3. Tájékoztatás külföldi és belföldi kiállításokról: a kamarában megtalálható az országos és nemzetközi vásárnaptár. A vásárnaptár tartalmazza az adott kiállítás helyszínét, időpontját, tematikáját és a szervező adatait. Az aktuális vásárok adatai a honlapon is megtalálhatók. 4. Kiadványok, szakkönyvek rendelkezésre bocsátása, értékesítése: az MKIK rendszeresen megjelentet a vállalkozók számára hasznosítható kiadványokat (például adózási tanácsadó, tájékoztató a hazai kiállításokról, vásárokról, sorozat az EU csatlakozásról a különböző ágazatokban tevékenykedő vállalkozók szemszögéből, befektetési kézikönyv és üzleti kalauz, stb.). 5. Kamarai könyvtár: a kamara könyvtárában a gazdasági ágazatok széles skáláján tevékenykedő tagjai találhatnak hasznos olvasnivalót. A könyvtárban különféle közlönyök, értesítők, külkereskedelemmel, forráslehetőségekkel, szakképzéssel, pénzüggyel, adózással összefüggő lapok, illetve az üzletembereknek, cégvezetőknek íródott kiadványok, gazdasági témájú könyvek, tanulmányok állnak az érdeklődő kamarai tagok rendelkezésére. Az EU kiskönyvtárban számos, a témával kapcsolatos gazdasági és információs kiadvány található, többek között az Európa Füzetek sorozat és az Irány az EU sorozat kötetei. 6. Kamarai újság kiadása: a Vasi Gazdaság című kamarai újság a VMKIK (Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara) szerkesztésében havonta jelenik meg; névre szólóan, postai kézbesítéssel jut el tagjaihoz. A fenti feladatok mellett tagjait azáltal is szolgálja, hogy bizonyos rendezvények, konferenciák lebonyolításához bérbe adja előadótermeit. A kamara ún. békéltető testületet is működtet. A békéltető testületek eljárásának célja, hogy a fogyasztói jogvitákban a fogyasztók a lehető legrövidebb időn belül hatékony jogvédelemben részesülhessenek. A legegyszerűbb és leghatékonyabb megoldás, ha a vitás feleknek, vagyis a fogyasztónak és a gazdálkodó szervezetnek sikerül egyezséget kötni. Peres ügyekben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mellett szervezett Választott bíróság is eljár olyan esetekben, amikor a felek legalább egyike gazdasági 103

104 tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, és a szerződésben vagy külön megállapodásban a választott bírósági eljárást kikötötték. A Választott bíróság bírái magas fokon képzett szakemberek, az eljárás gyors, rugalmas, a tárgyalás nem nyilvános. A Választott bíróság ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, a perek első fokon befejeződnek, és ugyanúgy végrehajthatóak, mint az állami bíróságok ítéletei. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és Ügynökség (RFÜ) A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996-ban elfogadott törvény teremtette meg a hazai területfejlesztési intézményrendszer alapjait, így az önálló régiók létrejöttét is ben Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék részvételével jött létre a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, amely a jogszabályi kötelezettségekből adódóan 1999-ben, majd 2004 decemberében, végül legutóbb 2006 novemberében újjáalakult. A Tanácsban a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei, a régió öt megyei jogú városának polgármesterei, a kistérségek képviselői, a Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke, valamint a kormányzatot képviselő 9 miniszteri delegált rendelkeznek szavazati joggal, így a taglétszám 21 fő. A Tanács működése és tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít a széles körű nyilvánosságra, állandó meghívottainak száma megközelíti a kétszázat. Üléseinek anyagait a régiók közül elsőként tette hozzáférhetővé internetes honlapján. A Tanács feladatainak ellátását Koordinációs Bizottsága segíti, továbbá a partnerség és a szakmaiság figyelembevételével szorosan együttműködik a régióban tevékenykedő szakmai fórumokkal és szervezetekkel. Feladatait a törvényben foglaltakra alapozva végzi, amelyek közül fontos helyet foglal el a decentralizált forrásokhoz kapcsolódó pályázati rendszerek működtetése, a regionális szintű programozási-tervezési feladatok ellátása, a gazdaságfejlesztés területi koordinációs munkáinak teljesítése. A Tanács kiemelt figyelmet fordít a régió emberi erőforrásainak fejlesztésére, a területfejlesztésben érintett szereplők 104

105 együttműködésének elősegítésére, a régión és az országhatárokon átnyúló kooperációk kialakítására, valamint a regionális identitás fokozására, a kulturális hagyományok ápolására. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács egyszemélyes tulajdonosként alapította meg a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséget, amely a Tanácshoz kötődő menedzsment feladatok ellátásán túl aktív szerepet vállal a régión belüli és azon átívelő szakmai kapcsolatok működtetésében, a gazdaságfejlesztésben és helyi kezdeményezések ösztönzésében. Az Ügynökség július 1-jén kezdte meg működését soproni székhellyel. A társaság régióbeli kiegyensúlyozott tevékenysége érdekében az öt megyei jogú városban hozott létre irodákat. A társaság legfőbb feladata a Regionális Fejlesztési Tanács munkájának biztosítása, valamint a Nyugat-dunántúli Regionális Területfejlesztési Program célkitűzéseinek konkrét megvalósítása. Az Ügynökség a döntés-előkészítő valamint a végrehajtással összefüggő feladatok mellett jelentős szerepet vállal a regionális "Jövőkép" kialakításában, valamint célul tűzte ki, hogy minél több szereplőt vonjon be a közös gondolkodásba és munkába. Az Ügynökség tevékenysége során széleskörű együttműködési kapcsolatokat alakított ki regionális, országos és nemzetközi szervezetekkel, továbbá számos újító kezdeményezést indított, mint például azt, hogy stratégiai megközelítést alkalmazott, emellett közel harminc regionális programdokumentum elkészítését koordinálta, valamint számos hazai és Európai Uniós forrás pályázati menedzsmentjét végzi. Az Ügynökség küldetését így fogalmazza meg: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség összetartó közösség, nyitott és fejlődő szervezet, amely kezdeményező, közvetítő és szolgáltató tevékenységével segíti a térségi kezdeményezéseket, és együttműködik az érintett szereplőkkel régiónk kiegyensúlyozott fejlődése érdekében. Az RFÜ-k feladata a regionális koordinációt igénylő gazdaságfejlesztési beavatkozások lebonyolítása például a következő területeken: a regionális információs hálózat fenntartása; a régió termékeinek promóciója; 105

106 regionális tervek és programok készítése, egyeztetése; regionális hatókörű infrastruktúra-fejlesztés. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (VÁTI Nonprofit Kft.) A VÁTI Nonprofit Kft. tevékenysége átfogja a területfejlesztéssel és -rendezéssel, az épített környezet védelmével és alakításával összefüggő kutatási-, tervezési és tanácsadói tevékenységek teljes körét. A társaság közreműködő szervezetként részt vesz az uniós Regionális Fejlesztés Operatív Program és az INTERREG Közösségi Kezdeményezés programok megvalósításában. Közel egy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a területfejlesztési Phare és a határ menti együttműködési (Phare CBC) programok végrehajtásában. Térport elnevezéssel területfejlesztési szakmai portált (terport.hu) és Területi Információs Rendszert (TeIR) működtet. A Társaság kezeli az országos szintű terület- és településrendezési, építésügyi-műszaki dokumentációs központot. A társaság egyedülálló értéke és elsősorban az uniós programok végrehajtásában fő ereje a 11 területi irodából álló országos hálózata. A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. közhasznú, 100 %-ban állami tulajdonú társaság. A tulajdonosi jogokat a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter gyakorolja. Több, mint ötven év szakmai tapasztalata, a széles körű hazai és nemzetközi kapcsolatok, az elmúlt években az európai integrációra való felkészülésben betöltött szerepe, az egyedülállóan gazdag és sokoldalú információs adatbázis, a megfelelően képzett szakembergárda biztosítja, hogy a VÁTI magas színvonalon lássa el közhasznú feladatait, valamint teljesítse megbízói a kormányzati szervek, a területfejlesztési tanácsok, a települési és megyei önkormányzatok elvárásait. Mindezeknek köszönhető az is, hogy ma meghatározó szereplője a hazai területfejlesztésnek és -rendezésnek, valamint hogy döntő szerepet vállal az ehhez szükséges stratégiák és koncepciók kidolgozásában is. 106

107 Küldetése a következő: A VÁTI magas szakmai színvonalon, megújuló tudással, nemzetközi és hazai fejlesztési programok, a terület- és fejlesztéspolitika, továbbá a településfejlesztés közfeladatainak ellátása érdekében döntés-előkészítő és pályázat menedzselő professzionális, komplex szakmai szolgáltatásokat nyújtó, kiegyensúlyozottan gazdálkodó, piacvezető, non-profit szervezet. A kistérségi társulások tevékenysége A kistérség a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét, és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik. A kistérségi szint az Európai Unió NUTS-4-es szintjének és Magyarországon a területfejlesztés legkisebb egységének felel meg. A kistérségi szint kialakulása egy több lépésből álló folyamatnak köszönhető. Első lépésben 1994-ben a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 9006/1994 (S.K.3) közleményével bevezette a statisztikai körzet kategóriáját, mint a statisztikai folyamatok mérésének területi egységét. Az 1994-es KSH elnöki közlemény 138 statisztikai körzetet alakított ki. Ezután jöttek létre az önkormányzati területfejlesztési társulások: az évi XXI. területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 10. (1) bekezdése szerint a települési önkormányzatok képviselő-testületei megállapodással a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati területfejlesztési társulást hozhatnak létre. Ezzel - a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. 107

108 törvény hatására már fontossá vált a kistérség fogalma. Ugyanis a törvény a kistérséget jelölte meg alsó szintű területfejlesztési térségként és az önkormányzatok területfejlesztési társulásait a kistérség területfejlesztési szerveiként. Következő lépésként az 1994 évi közlemény 9002/1998 (S. K. 1.) Központi Statisztikai Hivatal Elnöke Közleményével történt módosítása következtében január 1-jétől kezdődően 150 kistérséget rögzítettek. Majd a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003 (XII.18.) Korm. rendelet az előzőekhez képest, a felülvizsgálat eredményeként 18 új kistérség létrehozását valósította meg, így 2004 óta összesen 167 kistérség fedi le az ország területét. A 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján a kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. A Korm. Rendelet (2) bekezdése szerint a területfejlesztési-statisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. A hatékony ösztönzés alapvető formájaként a kormány megalkotta a többcélú kistérségi társulások támogatására vonatkozó 65/2004. (IV.15.) Korm. rendeletét, amely a települési önkormányzatok közszolgáltatási feladatainak egy részét, valamint a kistérségi területfejlesztési feladatok társulásban történő ellátását szolgálja az adott statisztikai kistérségen belül év során 145 KSH kistérség nyújtotta be a pályázatát, 65 kistérség csak a területfejlesztési feladatot vállalta. Összesen 1,8 Mrd forint központi összeggel támogatták a megalakult többcélú illetve a csak területfejlesztési céllal létrejött kistérségeket. Az 1996 évi XXI. területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 2004 évi módosítása 10/A. szerint azokban a kistérségekben, ahol nem alakult ki többcélú társulás, ott a Közigazgatási Hivatal a törvényerejénél fogva létrehozza a Kistérségi Fejlesztési Tanácsot, mely a kistérség teljes területén az összes település bevonásával működő, a területfejlesztési feladatok összehangolását végző szervezet. A többcélú társulások mindegyikének feladata a területfejlesztési tevékenységnek a kistérség egészére, az összes önkormányzat bevonásával való 108

109 ellátása, így ezekben a kistérségekben a többcélú társulás látja el a kistérségi fejlesztési tanács feladatát. A kistérségi fejlesztési tanács működése A kistérségi fejlesztési tanács fogalmát és legfontosabb tulajdonságait az 1996 évi XXI. területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 2004 évi módosításának a 10/A (1) (4) bekezdéseinek idézésével írom le: 10/A. (1) A kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására kistérségi fejlesztési tanács működik. (2) A kistérségi fejlesztési tanács jogi személy, amelyet megalakulását követően a működési területe szerint illetékességgel rendelkező Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága vesz nyilvántartásba. Gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. (2) bekezdésének szabályai az irányadók. (3) A kistérségi fejlesztési tanács székhelye a kistérség külön jogszabályban megállapított székhely települése. (4) A kistérségi fejlesztési tanácsok felett a székhely szerint illetékes megyei közigazgatási hivatal vezetője a 16. (11)-(16) bekezdései szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. A 10/E. (4) bekezdésében meghatározott kistérség esetében a közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzést gyakorol. (1996. évi XXI. Törv.) A többszöri szabályozás, a törvénymódosítások következtében kialakult egy olyan probléma, hogy egy KSH által lehatárolt kistérség területén egyszerre többfajta kistérség is működik (Önkormányzati Területfejlesztési Társulás, Többcélú Kistérségi Társulás stb.), s ezek feladat és hatáskörmegosztása az egyes esetekben nem világos, nem tisztázott. A közigazgatási kistérség megjelenéséig pedig további gondot jelent az adott kistérségre vonatkozó adatgyűjtés problematikája, amelyet én is tapasztaltam munkám során. Ez konkrétan azt jelenti, hogy több kistérség található, mint például Munkaügyi Központ, így ezek adatai nem a kistérségre, hanem a kirendeltséghez tartozó településekre vonatkoznak. 109

110 A Helyi Vidékfejlesztési Irodák (HVI) feladatai A Helyi Vidékfejlesztési Irodák országos hálózatát az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) vidékfejlesztési forrásainak minél hatékonyabb felhasználása érdekében hívta életre az FVM (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium). Magyarország minden egyes vidéki kistérségében megtalálhatják a Helyi Vidékfejlesztési Irodákat a településükért és kistérségükért felelősséget érző, a vidék fejlesztése iránt elhivatott önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozók, valamint az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap forrásaira pályázni kívánó szervezetek. A Helyi Vidékfejlesztési Iroda - hálózat kialakításának menete A Helyi Vidékfejlesztési Iroda a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet által megjelölt kistérségek vonatkozásában kistérségenként egy, a helyi vidékfejlesztési közösségek munkaszervezeteként szolgáló, az Irányító Hatóság (IH) által elismert szervezet. A 2007-ben létrejött hat új kistérségben július 1-jétől működnek önálló HVI-k. A 79/2007. (VII. 30.) FVM rendelet alapján, nyilvános pályázat útján 2007 májusáig az IH kiválasztotta a legmegfelelőbb szervezeteket. A nyertes HVI- vezetők számára május 16. és június 1. között megrendezett képzéssorozat célja volt, hogy az irodavezetők hitelesen, felkészülten szólíthassák meg a kistérség érintettjeit. A képzés lezárását követően az irodavezetők akkreditációs vizsgát tettek, 2007 júliusában pedig megkezdték munkájukat a vidéki közösségekkel együtt, a vidéki közösségekért. A számos ágazatot felölelő, több szektort érintő integrált vidékfejlesztés, illetve az azt megtestesítő III-IV. tengely alapvető logikája a PPP (köz- és magánszféra együttműködése) erősítése és az állami/önkormányzati szervek túlsúlyának elkerülése mind a tervezésben, mind a közösségek tekintetében. Ezen elv megvalósulását tartotta szem előtt az Irányító Hatóság a Helyi Vidékfejlesztési Irodák kiválasztása esetében is; így alakult ki a következő megoszlás: egyesület 26 %, 110

111 többcélú társulás 23 %, alapítvány 15 %, gazdasági társaság 14 %, közhasznú szervezet 12 %, egyéni vállalkozó 0,5 %, társulási szervezet 0,5 %. A Helyi Vidékfejlesztési Irodák funkcióit, majd feladatai az alábbiak szerint összegezhetjük: A funkciók köre a következő: Az FVM vidékfejlesztési lába a kistérségekben: a kormányzati vidékpolitika hírnöke, a helyi kezdeményezések szócsöve. Olyan modern szellemiségű, szolgáltatás-orientált, decentralizált szervezet, amely a kistérségi problémákat a helyi érdekeltek összefogásának útján képes megoldani, a helyi adottságokat pedig kiaknázni. Nem hatóság, nem a bürokrácia bővülését eredményező szervezet, de bizonyos közfunkciókat ellátó közszolgáltató iroda. A HVI-k szűken vett hatóköre a III-IV. tengelyek intézkedéseiben foglalt támogatásokra jogosult települések teljes területe, de az integrált vidékfejlesztési intézkedések tovagyűrűző hatásai útján az egész kistérség fejlődését szolgálják. Elérhető, megbízható vidékfejlesztési információs csomópont a kistérségben. A HVI feladatai: Az alakuló LEADER Akciócsoportok létrejöttének motiválása, a szereplők ösztönzése, majd az akciócsoportok (ACS-k) regisztrálásában, valamint a LEADER Fejlesztési Stratégia elkészítésében való részvétel. A LEADER-program által nem érintett térségekben a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek (HVK) szervezése a kistérség állami és önkormányzati, civil, illetve vállalkozói szféra szereplőinek ösztönzésével, bevonásával. A sajátos, egyedi térségi adottságokra építő, testreszabott Helyi Vidékfejlesztési Terv elkészítésének koordinálása. Az ÚMVP I-IV. tengely intézkedéseihez és támogatásaihoz kapcsolódóan tanácsadási, tájékoztatási szolgáltatások nyújtása a kistérségben tevékenykedő vidéki szereplők (üzleti vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok) számára. 111

112 Rendezvények, képzések, tréningek, illetve egyéb közösségi akciók tervezése, szervezése. A HVK-k adminisztratív munkaszervezeteként a közösség munkájának háttértámogatása. Projektötletek gyűjtése, generálása, rendszerezése. Részvétel a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat szervezésében (2008). Együttműködés az Új Magyarország pont munkatársaival. A III-IV. tengely intézkedései keretében benyújtott támogatási kérelmek beérkeztetése, befogadása (2008). A Vasi Őrtorony Helyi Akciócsoport bemutatása Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program vidéki térségek fejlesztésével kapcsolatos forrásaiból 9 millió 840 ezer eurót, közel kettő és fél milliárd forintot nyert a Vasi Őrtorony közösség. A 82 kis települést magába foglaló Leader vidékfejlesztési térségben - önkormányzatok mellett vállalkozó, civil bevonásával - határozták meg az elmúlt egy év alatt, hogy a forrásokat milyen arányban és mire kívánják pályáztatni a mikro és kisvállalkozások, a turisztikai fejlesztések, a falumegújítási és helyi örökségvédelem valamint a Leader kisléptékű fejlesztések témakörökben. Minderre az UMVP III-as és IV-es tengelyének forrásaiból elnyert összeg ad lehetőséget. Ahhoz, hogy a Vasi Őrtorony térsége képes legyen a forrás elnyerésére és a program végrehajtására, a tagoknak létre kellett hoznia egy formális szervezetet, a Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesületet, melynek tagjai az összes 82 települést felölelik; a tagságban és az Egyesület szerveiben is a köz, a civil és a vállalkozói szféra egyaránt képviselteti magát. A létrejött egyesület menedzselte a pályázati folyamatot, és elkészítette a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát (HVS). Ez a HVS képezi a továbbiakban az újító lépések, a fejlődés alapját, hiszen az ehhez illeszkedő fejlesztések nyerhetnek támogatást, 112

113 azaz a közösség által ily módon megszerzett forrásból a HVS-ben meghatározott fejlesztéseket kell megvalósítani. 19. ábra: A Leader hét alappillére Terület-alapú megközelítés Helyi finanszírozás És menedzsment Helyi kezdeményezések Hálózat és Együttműködé s Partnerség és Helyi Akciócsoport Integrált megközelítés Innováció A pályázatok adminisztratív jellegű feladatainak végrehajtására az Egyesület létrehozta a pályázatok kiírásával, a pályázati tanácsadással, az ügyfélfogadással, a tájékoztatók, a rendezvények megszervezésével, a térségmarketinggel foglalkozó Munkaszervezetet, mely a Leader alapelveknek megfelelően működik. (A Leader alapelveket a 19. számú ábra szemlélteti.) A munkaszervezet feladata továbbá a tagság és a térség informálása, a hasonló érdeklődésű csoportok, szférák hálózatosodásának elősegítése, melyre a Munkaszervezet külön munkacsoportokat szervez. A következő két oldalon szereplő táblázat egyfajta összegzéseként szolgál az eddigiekben leírt és bemutatott gazdaságfejlesztési szervezeteknek, pontosabban azok feladatait foglalja össze. 10. sz. táblázat: Gazdaságfejlesztő szervezetek tevékenysége 113

114 Feladatok Regionális Helyi Helyi Munkaügyi Vas Megyei Vállalkozás Fejlesztési VÁTI Kistérség Vidék- Akciócsoport Kirendeltsége Kereskedelmi Fejlesztési Ügynökség Kht. i Társulás fejlesztés k és Iparkamara Alapítvány és Tanács i Iroda (HACS) Pályáztatás, pályázati X X X X tanácsadás Tájékoztatók, rendezvények X X X X X X X X Üzletviteli tanácsadás X X Pályázatírás X X Széchenyi Kártya X Békéltető testület X Képzés X X X Nyomtatott kiadványok X X X X X X X X Választott bíróság X

115 Feladatok Statisztikai adatgyűjtés Hálózatok kialakítása Könyvtár, szakkönyvek biztosítása Üzleti partner keresése Helyi termék promóció Tervek, stratégia, tanulmányok Infrastruktúra fejlesztés Regionális Helyi Munkaügyi Vas Megyei Vállalkozás Fejlesztési VÁTI Kistérség Vidék- Kirendeltsége Kereskedelmi Fejlesztési Ügynökség Kht. i Társulás fejlesztés k és Iparkamara Alapítvány és Tanács i Iroda Helyi Akciócsoport (HACS) X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X 115

116 Az élet kilencvenkilenc százalékban kommunikáció, a fennmaradó egy százalékkal pedig nem érdemes foglalkozni. (Brian McNair) V.2. Megfelelő kommunikációs csatornák kiválasztása A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat résztvevői saját szándékaiknak megfelelően befolyásolják egymást. A kommunikáció sikeressége azon múlik, hogy a résztvevők mennyire értik meg a másikat, tehát fontos, hogy minél kisebb jelentéstorzuláson menjen keresztül az átadni kívánt információ. 20. ábra: A kommunikáció folyamata Információátadás Közlő Üzenet kódolás Csatorn a dekódolás Befogadó Befogadó dekódolás Csatorna kódolás Üzenet Közlő Visszacsatolás 116

117 V.2.1. A kommunikációs folyamatok típusai A kommunikációs folyamatok típusait megkülönböztethetjük a résztvevők száma, az üzenet kódolásának jellege valamint a közvetítő csatorna szerint. I. A kommunikációs folyamatok típusai a résztvevők száma szerint Ebben az esetben a kommunikációs folyamat lehet közvetlen emberi kommunikáció és tömegkommunikáció. A közvetlen emberi kommunikáció során általában személyes kontaktus alakul ki a résztvevők között, akik így könnyebben és biztosabban dolgozhatják ki a viszonyulási stratégiájukat. A tömegkommunikációban viszont éppen a résztvevők nagy száma miatt egészen más a befogadói szituáció, mint a közvetlen emberi kommunikációban. A befogadói helyzet az alábbiak szerint alakulhat: a befogadók földrajzilag szétszórtan helyezkedhetnek el; számolni kell bizonyos kulturális különbségekkel; a sokaság heterogén összetétele miatt nem lehet szó szervezettségről, csupán egy laza kohézió köti össze a résztvevőket. II. A kommunikációs folyamatok típusai az üzenet kódolásának jellege szerint Az üzenet kódolásának jellege szerint beszélhetünk verbális és nem verbális kommunikációról. A verbális kommunikáció alapja a nyelv, eszközei a beszéd és az írás. A nem verbális kommunikáció eszközei látszólag csak másodlagos, kiegészítő kommunikációs eszközök, valójában a verbális kommunikáció eszközeivel egyenértékűek (mimika, gesztusok, stb.). 117

118 III. A kommunikációs folyamatok típusai a közvetítő csatorna szerint A közvetítő csatorna három típusát, a primer, a szekunder és tercier csatornákat lehet megkülönböztetni. A primer a legegyszerűbb kommunikációs csatorna, ahol az üzenet közvetítésében nem vesz részt egyetlen technikai eszköz sem (az üzenettovábbító közeg csupán a levegő). A szekunder a primer csatornánál bonyolultabb kommunikációs csatorna: a közlőnek vagy a befogadónak valamilyen technikai eszközre van szüksége ahhoz, hogy a kommunikációs interakció létrejöjjön. A szekunder csatorna esetében a kommunikációs aktus résztvevői többnyire térben és időben is távol vannak egymástól. (Tipikus szekunder csatorna az újság, a plakát.) A tercier a legbonyolultabb kommunikációs csatorna: mind a közlő, mind a befogadó technikai eszközt vesz igénybe az üzenet továbbításához, illetve fogadásához. (Tipikus tercier csatorna a televízió vagy a rádió.) V.2.2. A gazdaságfejlesztő szervezetek kommunikációs eszközei Az előzőekben tárgyalt gazdaságfejlesztő szervezetek egyik legfőbb feladata a kapcsolati, kommunikációs hálók kialakítása és fenntartása az érintettekkel. Különböző kommunikációs csatornát érdemes azonban alkalmazni a kapcsolatok kialakítása és megőrzése tekintetében. A 11. számú táblázat segítségével vizsgáljuk meg az egyes kommunikációs lehetőségek előnyeit és hátrányait. 11. sz. táblázat: Kommunikációs csatornák előnyei és hátrányai Megnevezés Előnyök Hátrányok Személyes megbeszélés a leginkább bizalmas forma idő- és térbeli korlátok 118

119 azonnali visszacsatolás. költség- időigényes és egyszerre csak egy partner érhető el vele Tájékoztatók, információs napok azonnali visszacsatolás idő- és térbeli korlátok tartása egyszerre több partner is elérhető vele Telefonos megkeresés Postai levelezés azonnali visszacsatolás kissé már személytelenebb, de bizalmas forma térbeli kötetlenség archiválhatóság mindenkihez eljut az információ idő- és térbeli korlátok költség- és időigényes egyszerre csak egy partner érhető el vele személytelen azonnali visszacsatolás nem lehetséges lassú információáramlás költség- időigényes és Elektronikus levelezés ( ) gyors információátadás olcsó és hatékony mindenkihez eljut az személytelen nincs azonnali visszacsatolás 119

120 információ térbeli kötetlenség Internetes honlap gyors és olcsó személytelen működtetése széleskörű nincs mód nyilvánosság visszacsatolásra térbeli kötetlenség Szaklapokban való célcsoport orientált költséges megjelenés térbeli kötetlenség nincs mód visszacsatolásra személytelen A kommunikáció legősibb és legkézenfekvőbb módja a beszéd. Ez teszi lehetővé leginkább a felek közötti bizalom kialakítását. A személyes kontaktus azonnali visszacsatolást tesz lehetővé, ami gyorsítja az információk rögzítésének, megértésének folyamatát. Mindezek miatt a kapcsolatok kialakításánál az egyik legfontosabb kommunikációs eszköz. Viszont a személyes megbeszélés sok partner esetén rendkívül költséges és időigényes módszer hosszú távon, ezért a kapcsolati háló megtartásának nem a leghatékonyabb eszköze. A tájékoztatók, információs napok tartásának ehhez képest a legnagyobb előnye az, hogy több partnerhez is eljuttatható egyidejűleg az információ, és még az azonnali kérdésfelvetés is lehetséges. A kapcsolatok kialakításánál és megőrzésénél egyaránt ajánlott módszer. A telefonos megkeresés hasonló jellemzőkkel bír, mint a közvetlen kontaktus, csak ez már kissé személytelenebb. A komoly kapcsolatok kialakításánál nem, inkább a kapcsolattartási szakaszban ajánlott használni. Az ezt követő módszerek (postai és elektronikus levelezés, internetes honlap, szaklapokban való megjelenés) esetében teljesen személytelenné és jórészt egyirányúvá válik a kommunikáció, de ezeknél megszűnik a térbeli kötöttség. A postai és az elektronikus levelezés révén mindenki elérhető, aki megadja elérhetőségét, tehát ezek is inkább a kapcsolattartásnál használhatók. Az 120

121 elektronikus levelezés olcsóbb és gyorsabb is, a postai levelezéshez képest hamarabb kaphatunk visszajelzést. Viszont vannak, akik nem rendelkeznek címmel vagy nem rendszeresen nézik azt, náluk az elektronikus megkeresést nem érdemes alkalmazni. Önálló honlap működtetése gyors és strukturált információátadást tesz lehetővé a széleskörű nyilvánosság számára. A honlapon megadott elérhetőségek segítségével a partnerek is megkereshetnek minket, így a kapcsolatteremtésnél és megőrzésnél is hasznos módszer. A szaklapokban való megjelenés célcsoport-orientált kapcsolatépítést tesz lehetővé, viszont drága. A kapcsolatépítésnél lehet nagyobb jelentősége. Az egyes kommunikációs eszközök előnyeinek és hátrányainak elemzése alapján megállapítható, hogy mások a kapcsolatépítés és mások a kapcsolattartás legjobb módszerei. Ezeket az alábbiakban összegezzük: A kapcsolatépítés legjobb módszerei: személyes megbeszélés, tájékoztatók, információs napok, saját Internetes honlap, szaklapokban való megjelenés A kapcsolattartás legjobb módszerei: elektronikus levelezés, saját Internetes honlap, tájékoztatók, információs napok, telefonos megkeresés, postai levelezés, 121

122 Látható, hogy a kapcsolatteremtésnél inkább a személyes kontaktusra helyeződik a hangsúly, hiszen ez még a mai felgyorsult korunkban is a legjobb formája a kölcsönös bizalom és így a hosszú távú kapcsolatok kialakításának. Jelen tanulmány kidolgozásához is az érdemi források döntő részét a személyes találkozások során gyűjtöttük össze. Ez a módszer azért is hasznos, mert míg a leírt szöveg csupán egy meghatározott téma szerint formálódik, addig a személyes beszélgetések alkalmával olyan gyakran nem tudatos gesztusok is észrevehetőek, melyek azáltal nyújtanak új információt, hogy a másik fél számára egyfajta érzelmi hozzáállást, kötődést is kifejeznek. Ez sok esetben a végső következtetések megfogalmazásakor nyer új értelmet. Miután a személyes találkozással megalapozva egy bizalmon nyugvó kapcsolatot már ki tudtunk alakítani, alkalmazhatók az idő és költséghatékonyabb, bár személytelenebb írott módszerek is. 122

123 VI. Javaslattétel, prognózis Ebben a fejezetben megkísérlünk a rendelkezésünkre álló információk alapján a Vasi Őrtorony eddigiekben felvázolt problémáira választ keresni, valamint a feltárt erősségekben rejlő lehetőségeket kifejteni. Nem elég ehhez az, hogy önmagában elemezzük a térséget, hiszen ami leginkább ösztönözte a tanulmány elkészítésének fontosságát az a jelenleg fennálló világgazdasági válság és annak reálgazdaságra tovagyűrűző hatásai. Mindezek miatt kezdetben globálisan szemléljük a munkaerő-piacot ért hatásokat, a pénzpiac helyzetét, majd ebbe a napról-napra változó környezetbe próbáljuk elhelyezni a Vasi Őrtorony térségének adottságait és potenciáljait. VI.1. A 2009 évre vonatkozó várakozások A Gazdaság Kutató Intézet (GKI) által közzétett előrejelzésben az alábbi, hazai válságot jellemző következtetéseket találhatjuk. A magyar gazdaság 2000 és 2006 között súlyos gazdaságpolitikai hibák következtében jelentős belső és külső egyensúlyhiányt (deficitet és adósságot) halmozott fel. Ha 2006 és 2008 között nem lett volna radikális egyensúlyi kiigazítás, a világgazdasági válság a 90-es évek első feléhez hasonló vagy annál nagyobb zuhanást okozott volna. (1990 és 1995 között a GDP kb. 14 %-kal, a reálkeresetek 17 %-kal estek vissza.) A 2009 évre vonatkozó elemzések megállapították, hogy az előzőknek megfelelően a hazai reálfolyamatok beleillenek az európai recessziós trendbe. Egyensúlyi szempontból azonban a magyar folyamatok kissé eltérnek a nemzetközi tendenciáktól, uniós szinten ugyanis általánosan elmondható, hogy az államháztartás hiánya alig nő, a külső finanszírozás számottevően esik, viszont az infláció a 2. félévtől gyorsan emelkedik. Magyarország a kimerült külső finanszírozás és az erre válaszként felvett IMF-EU hitel nyomán nem reagálhatott a válságra erőteljes expanzív fiskális, monetáris és jövedelem-politikával, csak egyensúlyi helyzetének általános javításával, s azon belül csupán kisebb élénkítő lépésekkel illetve a szerkezeti reformok felgyorsításával. 123

124 A költségvetési politikában fordulat következett be. A kieső államháztartási bevételek miatt (2008 októberétől) a GDP kb. 3 %-ára rugó kiadáscsökkentő lépésekre volt szükség. Az évközi tb-járulék és szja-teher mérséklést a fogyasztást terhelő adók emelésével párhuzamosan hajtották végre, azaz a költségvetés bevételi oldalán megváltozott az adóbevételek összetétele, adó-átcsoportosítás történt. A ben elkezdődött adó-változtatás folytatódik 2010-ben is (például a személyi jövedelemadó sávjának további kitolásával). Ezekkel a reformokkal egyrészt hatékonyabbá kívánják tenni az adózás szerkezetét az államháztartás oldaláról az egyenleg kedvezőbb irányú elmozdulása érdekében. Másrészt pedig az elfogadott illetve tervezett intézkedések egyértelműen a foglalkoztatás közterheinek és a kiadásoknak a mérséklését kívánja megcélozni. A évi adóváltozások összességében a munkaadók és a közepes jövedelmű munkavállalók számára csoportosítanak át forrásokat a többi jövedelemtulajdonos illetve általában a fogyasztók és (az ingatlanadó, vagy éppen a vagyonadó elfogadása esetén) a vagyonosok rovására. (Ez a folyamat meghatározó lehet a társadalomban jellemző jövedelemkülönbségek kiegyenlítése, illetve az egymástól életszínvonal tekintetében távol eső rétegek egymáshoz közelítése szempontjából is.) Adóváltozásokat tett szükségessé az is, hogy a vállalkozások eredménye idén több mint 10 %-kal mérséklődik, ami arányosan apasztja a költségvetés nyereség- illetve társasági adó és különadó bevételeit. Erre válaszként szintén adóátcsoportosítás tapasztalható, hiszen a jövő évre tervezettek szerint például január 1 jétől a társasági adó mértéke 16 %-ról 19 %-ra nő, viszont a vállalkozásokat terhelő különadó (mértéke 4 %) megszűnik. A fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek az adóemelések mellett is csak megközelítik a tavalyi szintet, mely nagymértékben köszönhető annak, hogy a válság nyomán az emberek törekedtek visszafogni (felesleges) költekezéseiket, vagy éppen az árfolyam-ingadozások miatti hiteltörlesztések növekedése nem is tette lehetővé, hogy a szükségesnél többet vásároljanak. Vállalati oldalról pedig mivel a termelés illetve az értékesítés jelentősen visszaesett, az értékesítés terhelő, vállalatok által fizetendő általános forgalmi adó is mint államháztartási bevétel csökkent. 124

125 Továbbá a növekvő munkanélküliséggel illetve a foglalkoztatás jelentős visszaesésével annak közterhei is a költségvetés hátrányára mérséklődtek, a 2009 év vonatkozásában elmaradnak a 2008 évitől. Összességében megállapítható, hogy az államháztartás adó és járulékbevételei mintegy 650 milliárd forinttal lesznek kevesebbek a költségvetés tervezésekor a feltételezettnél. Ugyanakkor az összes bevétel (a feltételezettnél magasabb kamatbevételek, uniós elszámolások miatt) az eredetileg tervezetthez képest némileg kisebb mértékben, mintegy 550 milliárd forint csökken. A bevételi oldal mellett az államháztartási kiadások oldalán is változások illetve reformok tapasztalhatók. A költségvetés egyenlegének javítási érdekében a kiadásokat csökkentő intézkedéseket vezettek be, melyekkel összességében az államháztartási kiadások több mint 200 milliárd forintos megtakarítása várható. A megtett lépések legjelentősebb tételei a nyugdíjkiadások (főleg a 13. havi nyugdíj második részének eltörlése) és a fejezeti nettó kiadások visszafogása. Az így elért csökkentések hatását azonban valamelyest ellensúlyozzák a kamatkiadások a kincstárjegyek magas kamata miatti növekedése, továbbá a szociális háló (munkanélküliségi ellátás, táppénz) válsággal összefüggő túlfűtött kihasználtsága; ezek mértéke a tervezettet kissé meghaladja. Végeredményben az államháztartás egyensúlyi helyzete pénzforgalmilag közel 350 milliárd forinttal, a GDP 1,4 %-ával lesz kedvezőtlenebb az eredetileg tervezettnél. Ez az ESZA (Európai Szociális Alap) kimutatásokban mintegy 1,2 százalékpontos eltérést, azaz 3,8 %-os hiányt jelent. A bruttó államadósság a GDP százalékában a 2008 végi 73 %-ról 2009 végére 80 % körüli értékre emelkedik. Az emelkedés szinte teljes egészében a GDP csökkenésével és az idén a 2008 véginél valószínűleg gyengébb forintárfolyammal függ össze. Az MNB-nél betétként elhelyezett, fel nem használt IMF hitellel nettósítva az adósság 2008 végén 67,4 % volt, ami 2009 végére kb. 75 %-ra nő. Ez messze nem lesz kiugró Európában. Márcsak azért sem, hiszen az adósságfinanszírozás a magyar pénzügyi rendszer rövid távú forrásaival, továbbá az IMF-EU hitelcsomag részbeni felhasználásával megoldható. Emellett a piaci bizalom visszatérésével várhatóan az államkötvényekbe történő külföldi befektetések tekintettel a jelentős kamatfelárra is szintén beindulnak. 125

126 A külső egyensúly a belföldi kereslet visszaesése miatt jelentősen javul. Ez a finanszírozó források hiánya miatt egyben kényszer is. Jelentősen bővül a termékek és a szolgáltatások külkereskedelmi aktívuma, s a csökkenő profitok miatt mérséklődik a jövedelmek passzívuma. Emellett 1,1 milliárd euróról mintegy 2,5 milliárd euróra emelkedik az EU-támogatások tőkemérlegben elszámolt nagysága. Így a folyó fizetési és tőkemérleg deficitje 2009-ben 2 milliárd euróra, a GDP 2,2 %- ára csökken. Ezt az IMF-EU hitelkeret finanszírozza. 21. ábra: Forrás: GKI Ahogy azt a 21. ábra adatai is mutatják, 2009-ben a magyar gazdaság teljesítménye mintegy 6,5 %-kal csökken. Ez egyrészt a 2008-ban rendkívüli növekményt hozó agrárágazat kibocsátásának átlagos időjárás esetén természetes (GDP-ben mérve legalább 15 %-os) mérséklődésének, másrészt a magágazatok már 2008-ban elkezdődött visszaesése elmélyülésének (8 %-ra) következménye. A GKI feltételezése szerint a gazdasági visszaesés a III. negyedévben éri el mélypontját ben a folyó áras GDP mintegy 2,5 %-kal csökken. Ez jellemzi majd az európai országok többségét is; erre több mint fél évszázada nem volt példa. A magágazatok közül az ipar bruttó termelése várhatóan mintegy 18 %-kal zuhan. A válság okozta visszaesés a II. negyedévben valószínűleg megáll, ezt stagnáló, kisebb-nagyobb javulást és visszaesést mutató időszak követi. Az ipar szinte minden ágazatát érinti a válság, de a visszaesés mértéke most azokban az iparágakban a legnagyobb, amelyek korábban a növekedés motorjai voltak (lásd például feldolgozóipar, gépipar, autóipar stb.). 126

127 Idén folytatódik (-5 %-kal) az építőipari termelés 2006 közepe óta tartó visszaesése. A lakosság építési kereslete csökken, s ennek tényét fokozza tovább az a kormányzati intézkedés-csomag, mely a szociálpolitikai támogatás és a kamatkedvezmény megvonására irányul. Az üzleti szféra építkezései a válság miatt halasztódnak; a vállalatok kevésbé terjeszkednek, illetve költségcsökkentési okokból nem hajtanak végre új beruházásokat. A kereskedelmi, az iroda- és a logisztikai piacon viszont amúgy is alacsonyak a kihasználtsági mutatók. Növekedés egyedül az EU által társfinanszírozott fejlesztések területén tapasztalható. A már építőipar kapcsán is említett beruházások volumene 2009-ben mintegy 8 %-kal mérséklődik. A recesszió miatt az üzleti beruházások jelentős részét halogatják, ezt a magatartást az egyre rosszabb hitelfelvételi kondíciók, valamint az EU-források nehézkes lehívása csak felerősíti. A mezőgazdasági termelés mintegy 20 %-kal csökken 2009-ben. Az állattenyésztés kibocsátása közel stagnál, a növénytermesztésé visszaesik. Az aszályos időjárás következtében búzából akár 30 % feletti, kukoricából %-os terméscsökkenésre lehet számítani. A 2008 évihez képest világszerte valamivel gyengébb termés magasan tartja a szántóföldi növények árát, ami szép jövedelmezőséget biztosít a termelőknek, míg a másik oldalon az állattenyészők takarmányozási költségei emelkednek. A szarvasmarha- és a sertéságazatban az állat-létszám csökkenése várható, amit némiképp ellensúlyoz a baromfiállomány növekedése. Az állatok felvásárlási ára 5-6 %-kal nő. A gazdasági és pénzügyi válság az átlagosnál kisebb mértékben sújtja az agráriumot, ami a tavalyi jó termés és az átlagosnál kevésbé visszaeső fogyasztói kereslet mellett a kedvező áraknak, valamint az EU földalapú támogatásainak köszönhető. Illetve elmondható az is, hogy az esetlegesen tapasztalt negatív irányú változás sem feltétlenül a válság hatásaként értelmezhető, hiszen a mezőgazdasági termelést az ember által nem befolyásolható időjárás tényezője alakítja leginkább (közvetlenül a növénytermesztést, az állati takarmányok révén közvetve az állattartást); a válság leginkább finanszírozási gondokat okozhat, viszont ezt a már említett módszerrel (EU-támogatás) ellensúlyozni tudták. A mezőgazdasághoz kapcsolódó élelmiszer-feldolgozás ágazatának finanszírozási nehézségei azonban tovább fokozódnak. 127

128 A mérséklődő igények hatására az áruszállítás teljesítménye 10 %-ot meghaladó mértékben csökken. A legnagyobb visszaesés továbbra is a vasútnál várható. A szektor egészében árcsökkenés várható. A kiskereskedelmi forgalom 2009-ben tovább mérséklődik, különösen a hiteligényes, a háztartásoktól nagy beruházást igénylő termékcsoportokban. Júniusban az áfaemelés előtt enyhült a visszaesés mértéke, majd a második félévben a csökkenő jövedelmek és gyorsuló infláció hatására a kereslet még erőteljesebben csökkent. A kiskereskedelmi forgalom 5 %-kal, az ebben nem szereplő gépkocsi-értékesítés ennél is sokkal nagyobb mértékben esett vissza. Az üzleti szféra az elmúlt 20 évben többször is küzdött kereslet visszaeséssel, likviditási nehézségekkel, szigorodó banki magatartással. A jelenlegi kihívások azonban jóval nagyobbak és gyors reagálást követelnek meg a fennmaradás érdekében. Ezért a cégek reagálásában egyelőre a defenzív azaz a fejlődést gátló, a problémakezelés szempontjából legegyszerűbb, sokszor kevésbé átgondolt elemek dominálnak, melyek a költségcsökkentés, a leépítés, a fejlesztések leállítása, visszavonulás a kockázatos piacokról, stb. Az előzőekkel kapcsolatosan a fogyasztói árindex alakulásáról is kell beszélni közepétől az áfa- és jövedéki adók emelésének hatására átmenetileg megugrik a fogyasztói árindex, év végére 7 % körül lesz. Éves átlagban közel 5 %-os drágulási ütem várható. A nemzetközi inflációs trendek inkább csak 2010 közepétől gyorsulnak. 22. ábra: Forrás: GKI 128

129 A 22. ábra az export alakulásában bekövetkezett jelentős mértékű visszaesést mutatja. Volumenben az áruexport 15 %-os, az áruimport 17 %-os visszaesése prognosztizálható. (A külkereskedelmi forgalom kétszámjegyű visszaesése európai tendencia.) A cserearányok az energiaárak csökkenése miatt várhatóan 1,5 %-kal javulnak. Így a külkereskedelmi mérlegben 2009-ben 2,8 milliárd euró többlet várható. A válság hatására a termelő ágazatok mellett a szolgáltatás illetve a turizmus különböző ágazataiban is visszaesés tapasztalható során mintegy 10 %-kal visszaesik a kereskedelmi szálláshelyeket felkereső külföldi vendégek száma. A forgalmi adatok csökkenését valamennyire enyhíti / ellensúlyozza a gyenge forint. Ezzel egy időben viszont nő a bevásárlási céllal főként Szlovákiából és Ausztriából hazánkba érkezők száma és költése. A belföldi vendégforgalom csak mintegy 6 %- kal csökken, mivel a lakosság fele 2009-ben sem mond le a nyaralásról, viszont a korábbinál magasabb arányban választ az olcsóbb hazai kínálatból. Így idén a kereskedelmi szálláshelyeken a belföldi vendégéjszakák száma meghaladja a külföldiekét. A magyar pénzügyi szféra az elmúlt években főként anyabanki forrásokból (és főleg devizahitelekben) finanszírozta a növekedését. A pénzügyi válság kirobbanása után ezen források hozzáférése megnehezedett és megdrágult. A szféra legnagyobb kihívása a stabilitás megőrzése, a profitorientáltság másodlagossá vált. A csordogáló külföldi forrásokat mivel a hitelfelvevő számára továbbra is olcsóbb a hitelt euróban, mint forintban felvenni (a svájci frankban történő hitelezés lényegében megszűnt) - a bankszektor növekvő belföldi betétgyűjtéssel tudja kiegészíteni (köszönhetően annak, hogy a jegybanki alapkamat növekedésével a bankok, hogy tőkét teremtsenek, magas kamatokkal csalogatták a betéteseket). A magyar bankszektor korábbi irreálisan gyors növekedési üteme lefékeződik, sőt egyes szegmensekben hitelállomány csökkenés következik be. Az árfolyamhatást kiszűrve a vállalati hitelállomány 2009 első felében várhatóan mérséklődik, főleg a forgóeszköz finanszírozás okoz növekvő gondokat. Kapcsolatban van ez azzal, hogy a lakossági ügyfelek néhány esetben előtörlesztették, de szükség esetén főleg átütemezték hiteleiket. (A lakosság összességében teljesíti az adósságszolgálatot.) A válság kitörése óta számos esetben történt jegybanki alapkamat változtatás is, ami normális reakció volt. A évi 6 %-ról először 8 %-ra, majd a válság kirobbanását 129

130 követő időszakban, a leginkább gazdasági összeomlástól fenyegető időszakban 11,5 %-osra emelkedett az alapkamat (lásd.ábra). Azóta ezt többször csökkentették a gazdasági folyamatok javulása illetve kisebb mértékű romlása hatására. Szeptemberre ismét 8 % lett az alapkamat, ami segíti az alacsonyabb kamatszintre való visszaállást a kereskedelmi bankok hitelezésében. Az alacsonyabb kamatszint, valamint a valutaárfolyamok javulása miatti kisebb törlesztőrészletek együttesen pedig könnyítenek az euróban, svájci frankban vagy egyéb valutákban eladósodottak terhein, ha még sok esetben a havi törlesztéseken ez nem is látszik a sok hitelnél kikötött negyedéves kamatperiódusok miatt. 23. ábra: Sok vállalat néz szembe komoly finanszírozási nehézségekkel. Ennek elsődleges oka a kintlévőségek gyors növekedése, a lánctartozások terjedése. A bankok magatartása is sokkal óvatosabbá vált a hitelezés során, a lejárt forgóeszközhitelek megújítása gyakran nehézségekbe ütközik. A gazdaság nagy részére eddig is jellemző versenyt tovább élezi a szűkülő kereslet. Ez főleg a kisebb, tőkeszegény vállalkozások körében csődöket, a tőkeerős cégek egy részénél globális mértékben folyó felvásárlásokat valószínűsít. A bankok portfoliója főként a kisvállalati szektorban romlani kezdett. A problémás hitelek aránya a korábbi 4 %-ról közel 6 %-ra ugrott, bár ez részben annak következménye, hogy alig van új hitelnyújtás. 130

131 A recesszió következtében a munkaerő-kereslet mérséklődik. Különösen a versenyszektorban lehet a létszám további apadására számítani. A munkanélküliségi ráta az év folyamán növekszik, éves átlagban 10 % körüli lesz. Ugyanakkor a GKI felmérése szerint májusra már jellemzően megállt a foglalkoztatási szándék romlása. A 12. táblázat szerint elmondható, hogy 2009-ben az üzleti szférában 4,5 %-kal emelkednek a bruttó átlagbérek, a közszférában 2,5 %-kal csökkennek. A szürke jövedelmek erőteljesen emelkednek, különösen a mikro- és kisvállalkozásoknál. Végeredményben a versenyszférában 0,5 %-kal, a közszférában viszont több mint 5,5 %-kal csökken a reálkereset. A legnagyobb jövedelemvesztés az elbocsátottaknál lép fel. A reálnyugdíj és a gyermektámogatások reálértéke 5 %-kal lesz kisebb az egy évvel korábbinál. 12. sz. táblázat: Forrás: GKI Összességében a reáljövedelmek 4-5 %-kal esnek. Mivel a lakosság hitelfelvétele zuhan, ezért fogyasztása 6,7 %-kal vásárolt fogyasztása 7 %-kal csökken, megtakarítási hajlandósága viszont látványosan, legalább a GDP 5 %-ára emelkedik. 131

132 A monetáris politika a kamatcsatornán keresztül restriktív marad (de ennek jelentősége csekély), az árfolyamcsatornán keresztül viszont a forint viszonylagos gyengesége miatt segíti a gazdasági kilábalást. A jegybanki alapkamat magas szinten (8 %) beragadt, az MNB megítélése szerint azonban a külső finanszírozhatóság egyelőre nem tesz lehetővé érdemi csökkentést. A külső és belső egyensúly javulása nyomán a változó nemzetközi befektetői hangulatban ismét vonzóbb befektetési cél lehet Magyarország második felében megkezdődik az alapkamat mérséklése. Ezzel párhuzamosan az állampapír-hozamok is csökkenni fognak, ami a forint erősödéséhez vezet második felében körüli, az I. félévinél kisebb volatilitás mellett tendenciájában enyhén erősödő, kedvező esetben ennél valamivel alacsonyabb, éves átlagban 285 forint körüli euró-árfolyam várható. A válság időszakában ismét felerősödött az euró bevezetése iránti igény. Ezzel kapcsolatosan persze eltérő vélemények alakultak ki, hogy a bevezetést a válság alatt gyorsítani vagy éppen lassítani kell. Viszont az tény, hogy a gyorsított eurócsatlakozáshoz hiányzik az eurózóna fogadókészsége. Emellett a maastrichti kritériumok reálisan csak re teljesíthetők, ami az euró évi bevezetését teszi lehetővé. 24. ábra: Forrás: GKI 132

133 A 2013 évi dátumhoz a mai szabályok mellett 2010 közepéig kellene csatlakozni az ERM-2 rendszerhez. (Ahogy az a 24. ábrán is látható, hogy az inflációs várakozások már közelednek a maastrichti, inflációra vonatkozó 3 %-os kritériumhoz.). A gazdasági folyamatok bizonytalansága mellett kérdéses azonban, hogy a választások után megalakuló kormány mennyire tekinti ezeket prioritásnak. Azaz ismét felvetődik a kérdés, hogy szükséges-e siettetni az euró bevezetését vagy sem. Az előzőekben bemutatott és vizsgált esetekből kiindulva a számos mutató alapján az elmúlt években sereghajtónak bizonyult Magyarország ben egyensúlyi szempontból az európai középmezőny élére kerül. Ennek megőrzése, illetve további strukturális reformok végrehajtása esetén a válság utáni időszakra viszonylag kedvező versenyképességi és növekedési pozícióba hozhatja magát. VI.2. Munkaerő-piaci prognózisok VI.2.1. Optimista várakozások Az optimista előrejelzések egyértelműen csökkenő recessziót prognosztizálnak. A becslések szerint 2009 első félévében még 6,7 %-os, 2009 teljes évre vonatkozóan már "csupán" 5,9 %-os kibocsátás-csökkenés, 2010-ben pedig már pozitív irányú változás, 0,4 %-os GDP-bővülés várható a magyar gazdaságra vonatkozóan. Ezt a rövid távú makrogazdasági áttekintést arra alapozzák, hogy az európai gazdaság negyedéves alapon 2009 második felétől már szerény növekedésnek indult. A második negyedévre várt, nem kiugró 6,7 %-os kibocsátás-csökkenést követően a GDP visszaesésének mértéke az év egészében már 6 % alá kerülhet. Emellett a külkereskedelmi egyenleg alakulásában is pozitív elmozdulást jeleznek: bár 2009 tekintetében éves szinten az export várhatóan 12,6, míg az import 14,8 százalékkal esik vissza, jövőre már mindkét mutató bővülhet 3,5 illetve 3,2 %-os mértékben; s mivel e várakozások az export javára mutatnak nagyobb mértékű javulást, a külkereskedelmi egyenleg is javul. Makrogazdasági szinten meghatározó még az infláció alakulása. A 12 havi infláció 2,9-ről júniusra 3,7 %-ra emelkedett; az infláció első féléves gyorsulásának nagy 133

134 része átmeneti hatásokra vezethető vissza. Ugyanakkor júliusban az ÁFA és a jövedéki adók emelkedése ellensúlyozva a gyengébb kereslettel 3 százalékpont körüli mértékben emeli majd az árszintet, így 7,3 %-ra várható az éves inflációs ráta. Az infláció évi átlagos mértéke kevéssel 5 % felett alakul majd. A költségvetési kiigazítás említett elemeinek (általános forgalmi adó és jövedékiadó-emelés) bevezetése nyomán az év hátralevő részében átmenetileg a fogyasztói árindex is jelentősen megugrik. Az infláció és a fogyasztói árindex átmeneti emelkedése viszont nem teremt új helyzetet a jegybank számára: a forint árfolyamának stabilizálódása, az állampapírhozamok trendszerű csökkenése és az egész kelet-közép-európai térség iránt növekvő befektetői bizalom végre lehetőséget teremt a jegybanki alapkamat fokozatos mérséklésére. A Magyar Nemzeti Bank tervei szerint az Európai Unió eddig tapasztalt legmagasabb jegybanki alapkamatát 6 nap alatt a 8 % közelébe mérsékli: jelen tervet 2009 augusztusára érték el. A válság kitörése óta október 22 én volt a jegybanki alapkamat legdrasztikusabb emelése, ekkor azt 8,5 %-ról 11,5 % -ra növelték. Viszont már a következő napban elindult az alapkamat kis léptékű, 0,5 százalékpontos csökkenése, majd július 28 tól elérte a kiinduló 8,5 %-ot, végül augusztusra a 8 % -os értéket. Azóta a legfrissebb adatok szerint ismét csökkent a jegybanki alapkamat értéke, szeptember 29 től 7,5 %-os. Az MNB alapkamat ilyen méretű folyamatos változása jelentősen kihatott az ország pénzügyi és finanszírozási helyzetére mind a vállalatok, mind a magánszemélyek oldalán (a betéti és a hitel-pozíciók tekintetében is). Az alapkamat jelenleg tapasztalható stabilizálódása azonban megteremti a lehetőségét annak, hogy az ország a pénzügyi sokkból kilábaljon, és a finanszírozási piac ismét erőteljes növekedésnek induljon. VI.2.2. Pesszimista modell A pesszimista vélekedések szerint minden tekintetben enyhül, de Magyarországon bőven marad 2010-ben is a válság. Az Ecostat előrejelzése szerint 0,1 %-kal esik a GDP, 10,5 %-ra nő a munkanélküliség, az infláció pedig csak keveset csökken. 134

135 A hazai gazdaság kilábalási esélyeit elsősorban az határozza meg, hogy mikor veszi kezdetét a világgazdasági konjunktúra, mikor indul el a magyar gazdaság partnerországaiban a külső kereslet növekedése. Az exportra erősen ráutalt hazai gazdaság húzóereje a kivitel bővülése, amely munkahelyeket és jövedelmet teremt a belső felhasználás élénkítésére. Számos jel utal arra, hogy több nagy európai gazdaság túljutott a válság mélypontján, a stagnáláshoz közeli állapot azonban nem nyújt elégséges impulzust a magyar gazdaság érezhető javulásához. Ez is azt jelzi, hogy a kilábalás biztosan tovább tart Magyarországon, mint a kontinens nyugati felén. Egyrészt azért, mert legalább fél év kell ahhoz, hogy a partnerországainkban tapasztalt fellendülés a magyar adatokon is látható legyen. Másrészt a második felében életbe lépett állami kiadáscsökkentő intézkedések keresletcsökkentő hatása tovább mérsékli a gazdasági növekedést. A hazai termelés csökkenése várhatóan 2009 negyedik negyedévében megáll, érezhető termelésélénküléssel legfeljebb 2010 második felében számolhatunk. A munkanélküliség a jövő évben is emelkedik, a belső kereslet csak lassan bővül. A tényleges fellendülés 2011-ben lesz érezhető. A bruttó hazai termék minden eddiginél nagyobb mértékben csökkent 2009 második negyedévében. Az előző év azonos időszakához képest 7,5 %-os visszaesés következett be, míg a szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 7,3 %-os volt a GDP volumen-csökkenése, ez az elmúlt több mint nyolc éves időszak mélypontját is jelenti. Az Európai Unió gazdaságának visszaesése a második negyedévben már nem haladta meg az előző időszaki mértéket, az EU-27 GDP-je az előző negyedévhez hasonlóan 4,8 %-kal csökkent. A modellszámítások alapján 2009-re 6,5 %-os gazdasági visszaesést prognosztizálnak, a harmadik negyedévre várt abszolút mélypontot követően kezdődhet el a recesszióból történő lassú kilábalás, a harmadik negyedévben 7,2, a negyedikben 4,5 %-os GDP csökkenéssel számol az Ecostat, 2010-re minimális, 0,1 %-os recessziót várnak. A pesszimista modell tehát a korábbi időszakban tapasztalt jelentős visszaesésből kiindulva óvatos marad magyar gazdaság válságból való kilábalását illetve a fejlődést illetően. Ez lehet pozitív is, hiszen a túl optimistának tűnő előrejelzések elhomályosítják a tényleges haladás lehetőségét; viszont a pesszimizmus akár 135

136 fejlődést gátló is lehet azáltal, hogy a kis lépések túlságosan is lelassítják a kilábalás folyamát. VI.2.3. Reális prognózis A több mint egy éve kezdődött világgazdasági válság során sokszor hallhattuk, hogy Magyarországon sem érezhetik biztonságban magukat egyetlen ágazat dolgozói sem; bár az egyes szakmáknál nem egyforma az állás elvesztésének kockázata. Az exportban érdekelt cégek mellett a bankok és az építőipar alkalmazottainak állásai voltak és vannak talán leginkább veszélyben. Ezek pedig a többi szektort is maguk után húzzák. Nem lehet megjósolni, hogy mennyire fogja érinteni a magyar gazdaságot a recesszió, nem tudhatjuk, mennyire lesz eredményes az állami beavatkozás. Magyarországon már 2007 óta kedvezőtlenül érintették a munkaerőpiacot a költségvetési megszorító intézkedések. Azóta nem nőtt az állások száma, tehát ha Amerikából nem indult volna el a hitelválság, foglalkoztatáspolitikai kutatók szerint akkor sem reménykedhettünk volna a munkahelyek számának emelkedésében. Hazánkban az exportban érdekelt cégek főleg az ipari szektorban működnek. Ha a külföldi kereslet csökken, akkor a belföldi piac nem tudja felvásárolni a termékeket. Erre az európai autógyárak időszakos leállása jó példa, amelyet a hazai cégek munkavállalói már a bőrükön tapasztalhattak. A kezdeti pénzpiaci válságot tehát viszonylag hamar követte annak reálgazdaságban megnyilvánuló hatása. Számos multinacionális cég, s ennek következtében hazai beszállítóik és végül szinte minden gazdasági ágazat esetében megjelentek a munkaerőpiaci problémák. Erre próbáltak úgy reagálni, hogy egyrészt a dolgozókat átmenetileg szabadságra küldték, illetve a gyáron belül más munkát adtak számukra, létszámcsökkentésről is több esetben esett szó, és sajnos volt, ahol meg is valósult. Szerencsére a munkaerőpiac általában késve reagál a gazdasági változásokra, ezért is a reálgazdasági válság kibontakozását követően, viszonylag későn került csak sor tömeges elbocsátásokra, amelyeket munkaerő-piaci eszközök, támogatások révén bizonyos mértékig sikerült visszaszorítani. 136

137 Sok cég a hullámzó kereslet miatt kölcsönzött munkásokat használ, első lépésben velük nem hosszabbították meg a szerződést. A kölcsönző cégeknek pedig nem érdekük, hogy tartsák a dolgozókat, így ők voltak az első vesztesei a recessziónak. Az építőiparra jellemző, hogy főként hitelekből indít el egy-egy nagyobb projektet. A bankokkal való szoros kapcsolat azonban csak az egyik oka annak, hogy az iparág dolgozói nagyobb veszélyben vannak, mint a többi munkavállaló. Az is gátolhatja a beruházásokat, hogy a recesszió miatt a lakosság jövedelme csökken, és emiatt az ingatlanpiac beáll. Egyelőre a már bejelentetteken kívül - újabb üzleti nagybefektetések sem igazán várhatók. Ha a vészforgatókönyv valóra válik, akkor a kevesebb vagyis kisebb reálértékű fizetéssel rendelkező emberek egyre kevésbé költenek olyan szolgáltatásokra, mint a kultúra, sport vagy turizmus. Emiatt ez a szektor is erősen megsínyli majd a válságot. A multinacionális és a kis cégek dolgozói egyaránt félhetnek: idő kérdése, hogy a főként exportra termelő multik után a helyi beszállítókat, majd magyar tulajdonú, kizárólag a hazai piacon érdekelt kis- és középvállalatokat is elérje a válság hatása. A kutatók szerint a magyar gazdaság várható fejlődési pályája nagymértékben függ az itt (is) tevékenykedő multik magatartásától, illetve az uniós támogatások felhasználásától. Szerencsére mára mintha egy kissé javuló tendenciát figyelhetnénk meg a gazdasági folyamatokban. Az év eleji napok borúlátása után, az elemzők többsége a recesszió végét, kilábalást prognosztizál. Túl lehetünk a reálgazdasági visszaesés legintenzívebb szakaszán, de ezt követően - az óvatos becslések szerint - a gazdaságok egy korábbinál jóval alacsonyabb szinten fognak stabilizálódni. Szerintük nem felpattanásra ( V alakú recesszióra) kell számítani, hanem egy tartós, elnyúló lassan növekvő gazdasági teljesítményre, ami a munkaerő-piacokra is rányomja bélyegét. Hiába lesz vége Nyugat-Európában és Amerikában a válságnak, ez a magyar munkaerő-piacot csak 1,5 2 év múlva fogja felpezsdíteni. A válság előtt is voltak problémák a terület munkaerő-piacában, úgymint az építőipari, vas és fémipari szakmákban egyre súlyosabb méreteket öltő munkaerőhiány. Fel kell készülni rá, hogy a hiányszakmák problémája újra jelentkezni fog. Főleg addig, míg a magyar munkabéreknél hétszer, nyolcszor többet 137

138 kereshet egy képzett szakmunkás például Ausztriában. Nem véletlen, hogy a munkaügyi szakemberek már attól tartottak, kiürül a hazai munkaerőpiac, ugyanis a képzett munkaerő (legyen akár szakmunkás, akár diplomával rendelkező) a nagyobb lehetőségek és fizetések elérése érdekében elhagyja az országot és külföldre, elsősorban nyugat felé vándorol. Maradjunk továbbra is Ausztria példájánál. Számos szakmában már eltörölte a külföldi munkavállalókra meghúzott létszámkorlátokat Ausztria. Igaz, az osztrák szakszervezetek keményen tiltakoznak a munkaerőpiac felszabadítása ellen, az osztrák kamara viszont a nyitás mellett van, hiszen Ausztriában is vannak hiányszakmák. Határ menti térségünkben viszont az okoz komoly fejtörést, hogy ezek a szakmák nálunk is létszámgondokkal küszködnek. Nehéz képzett munkaerőt találni az építő- és fémiparban, a vendéglátásban, a mezőgazdaságban, egyes szolgáltatásokban. A képzett szakemberek elvándorlása pedig nem csupán a gazdaság fejlődését akaszthatja meg, hanem visszavetheti a teljesítőképességet is. A tapasztalatok szerint egyébként az Európai Unió távolabbi országainak teljesen felszabadított munkaerőpiacai nem okoztak komolyabb hatást a hazai folyamatokra. Vagyis: elég kevesen vállaltak munkát mondjuk Nagy-Britanniában vagy Spanyolországban. Ennek oka valószínűleg az, hogy nem csak a bérek, hanem a megélhetési költségek is magasabbak. Így az ausztriai nyitás főként a határmenti területeket érinti, itt ugyanis lehetőség van az ingázásra. Ez a tendencia látható már a magyar-szlovák határ közelében, igaz, fordított előjellel. Nálunk magasabbak a bérek, mint északi szomszédunknál, így megindult a munkavállalók beáramlása hazánkba. Eközben a magyarok pedig Ausztria felé indulnak meg. Az Unió belső határai menti területeket rövidesen összefüggő munkaerőpiacnak kell tekinteni. Egyetlen módon lehet megakadályozni a magyar gazdasági fejlődést megakasztó folyamatot: emelni kell a béreket. Miközben Magyarországon az egy főre jutó GDP az uniós átlag 55 %-a, addig a munkabérek az uniós átlag 25 %-át érik el. Márpedig az alacsony béreknek rengeteg negatív hatásuk van. A dolog bonyolult, de gondoljunk csak a belső keresletre, azaz a magyar állampolgárok vásárlóerejére. Az alacsony jövedelmek miatt visszaszorul a kereslet, ennek következtében a termelés is, mivel a hazai termékek helyett inkább az olcsó külföldi árukat keresik. Emellett a szolgáltatásokat is valós értékük alatt kell adniuk a vállalkozásoknak. Így nem tud igazán fejlődni a magyar gazdaság, hiszen a hazai 138

139 termékek és szolgáltatások iránti alacsony kereslet visszatartja a növekedést. Sőt ezáltal az államhoz is kisebb adó- és járulékbevételek érkeznek. A már említettek mellett más problémákkal is küzd a munkaerőpiac. Az egyik a már vizsgált munkaerőhiány, a másik pedig az ehhez is kapcsolódó oktatási rendszer hiányossága. Ugyanis sokak szerint a legnagyobb gond, hogy az oktatás még most sem reagál kellőképpen a munkaerőpiaci igényekre, azaz a képzés keretében nem a szükséges és hiányszakmákra helyezik a hangsúlyt. Igaz ebben az is szerepet játszik, hogy a gazdaság is meglehetősen passzív, ugyanis nem látja el megfelelő mennyiségű információval a képzési intézményeket. Ez kiderült a vállalkozói kérdőívek kiértékelése során is, hiszen a válaszadók 78 %-a szerint fontos lenne a térségben egy egységes foglalkoztatási és képzési stratégia kialakítása. Az iskolarendszerű oktatás nem is tud igazán alkalmazkodni a piaci változásokhoz, hiszen az esetleges változásoknak csak 4-5 év múlva érzékelhetőek a hatásai. A gyors reagálásra inkább a felnőttképzés és a munkaerő-piaci, azaz a munkaügyi szervezetek által koordinált oktatás képes. (A munkaügyi központok egyébként forrásaik minden 100 forintjából 40 forintot oktatásra, oktatásszervezésre fordítanak.) Azonban az is nyilvánvaló, hogy ezekkel a módszerekkel nagyobb változást nem tudnak előidézni, leginkább amiatt, mert az ilyen jellegű oktatásokkal nem a megfelelő színvonalú tudással bíró szakember-gárda kerül ki a munkaerőpiacra, így ezzel a munkaerőpiac ilyen jellegű problémáit hosszabb távon kezelni nem lehet. (A hiányosságok réseit csupán elfedi, azonban a hézag megmarad.) Továbbá probléma még az ilyen jellegű oktatásokkal, hogy ezek keretében nemcsak képezni kell, hanem az állástalanokat és a lakosság közel 10 %-t kitevő inaktívakat először "át kell alakítani". Egyfajta életmódbeli változás és motiváció kell nekik ahhoz, hogy tanuljanak, és ahhoz, hogy aktívan vegyenek részt a munkaerőpiacon, vagyis, Kiss Ambrus kifejezésével "vissza kell vezetni őket a munka világába". Ebben a folyamatban pedig partnerségre, több szervezet együttműködésére van szükség. Nehezíti a munkaerő-piac helyzetét az élőmunkát terhelő személyi jövedelemadó és járulékok elsősorban Európai Unió országaiban megfigyelhető, illetve hazánkban az uniós átlaghoz képest magas szintje is Az elmúlt hét év során láthatóan csökkentek a legmagasabb személyi jövedelemadó-kulcsok az egyes országokban, azonban 2010-re olyan előjelek tapasztalhatók, melyek szerint a jelenlegi tendencia megfordulhat, mivel egyes országok - különösen Írország és az Egyesült Királyság - 139

140 már javaslatot tettek a legmagasabb keresetűek jövedelemadó-kulcsainak emelésére. Felmérések szerint még mindig az Európai Unió (EU) állampolgárai fizetik a világon legmagasabb személyi jövedelemadót. Az egykulcsos rendszer bevezetésével azonban bizonyos kelet-európai országokban - beleértve Lettországot és Lengyelországot is, ahol ebben az évben a legmagasabb adókulcsot 23, illetve 32 %- ra csökkentették - az átlagos adókulcsok a 2003-as 41,1 %-ról 36 %-ra zsugorodtak 2009-ben. Dánia - ha a társadalombiztosítást és a személyi jövedelemadót együttesen tekintjük - rendelkezik a legmagasabb, 62,3 %-os személyi jövedelemadóval. Az ázsiai és a csendes-óceáni térségben Japán a listavezető a maga 50 %-val. Latin-Amerikában Chile áll az első helyen 40 %-os adókulccsal. Egy 2009-es tanulmány a társadalombiztosítási járulékok mértékére - így különös tekintettel a bruttó és USA dollárt kereső alkalmazottak jövedelemadójára és társadalombiztosítási járulékára - is kiterjedt. A társadalombiztosítási járulék összetevői országonként, munkaadónként és munkavállalói típusonként jelentősen eltérhetnek. Amikor a USA dollárt kereső munkavállalók esetében a személyi jövedelemadó kulcsát és a társadalombiztosítási járulék mértékét együttesen vizsgáljuk, a legmagasabb kulcsokkal rendelkező országoknak Szlovéniát (54,9 %), Horvátországot (53,5 %) és Magyarországot (48,1 %) találták. A USA dollárt kereső alkalmazottaknál a legmagasabb adókulcsokat Szlovéniában (60,4 %), Dániában (57,1 %) és Horvátországban (54,5 %) tapasztalták. A társadalombiztosításról, mint adóról gyakran elfeledkeznek, pedig az említett tanulmány is rámutat arra, hogy számos ország éppen ezekbe a rendszerekbe érkező növekvő befizetésekről számol be. Így a HR- szakembereknek is a társadalombiztosítást az összes adónemmel együtt - központi, állami, önkormányzati, stb. - kell figyelembe venniük annak érdekében, hogy teljes képet kapjanak az élőmunka tényleges terheiről. A tanulmány áttekintette a járulékkötelezettségeket mind munkaadói, mind munkavállalói oldalon a bruttó és USA dollárt kereső alkalmazottaknál. Franciaország rendelkezett a legmagasabb, nagyjából 60 %-os 140

141 összevont adókulccsal mindkét forgatókönyv esetén, őt követte Belgium 47 %-kal, majd Magyarország és Olaszország következett az alsó 40 %-os tartományban. Magyarország a globális skálán tekintve egyértelműen a magasabb adókategóriába tartozik, s igaz ez a munkaadói és munkavállalói járulékok tekintetében is. Szakértők szerint ez elkerülhetetlenül akadályt jelent az ország versenyképességében, melynek következtében valószínűleg még több jövedelem kerüli el az adózást, mert az adóelkerülés jelentős előnyökkel jár, valamint sok befektető inkább a régió alacsonyabb adó és járulékteherrel járó országait részesíti előnyben munkahely teremtő beruházásainál. Másik problémát az jelenti, hogy a technológiai fejlesztés, az igényes, képzett munkaerőt is felszívni képes vállalkozások jórészt elkerülik Magyarországot. Pedig a csúcstechnológiát képviselő ágazatok letelepedésének olyan tovagyűrűző hatásai lennének a gazdaságban, amelyek képesek lennének a képzetlenebb munkaerő nagy tömegeinek felszívására is. Arról nem is beszélve, hogy kevésbé választanak új telephelyet az ilyen iparágak szereplői a már kialakult kutatóbázist felhagyva. Ezeket a tényezőket egyesíti és számszerűsíti az EU egyesített innovációs mutatója, mely szerint Magyarország ma éppen az előbbiekben felsorolt hátrányos vonások miatt - az EU 27 tagállamából csupán a 21. helyet foglalja el (lásd.ábra). 25. ábra: Forrás: UNU-MERIT 141

142 Pozitív tendencia azonban, hogy a K+F (kutatás-fejlesztési) kiadások a GDP növekedési üteménél nagyobb ütemben kezdtek növekedni az elmúlt években, igaz 2007-ben már éppen csak meghaladta azt. Pozitív tendencia mutatkozik a K+F kiadások belső szerkezetében is, ugyanis míg a 2000-es évek elején a K+F ráfordítások közel 70 %-át tették ki az állami költségvetés kiadásai, ez mára kevesebb, mint 45 %, köszönhetően a külföldi források megjelenésének. Azaz napjainkra egyre inkább a versenyszféra vállalatai kerülnek előtérbe a kutatásfejlesztési tevékenységek vonatkozásában. Ennek legfőbb oka, hogy egyrészt rendelkezésükre áll a K+F munkák megvalósításához szükséges gyakran nem kis mennyiségű tőke, másrészt a vállalatok számára előnyös is az, ha saját köreikben törekednek újításokra, hiszen ez lényegében versenyelőnyt biztosít számukra adott ágazat hasonló vállalataival szemben. Viszont hazai viszonylatban is leginkább a külföldi érdekeltségű cégeknél tapasztalható magas szintű K+F tevékenység, a hazai vállalkozások és non-profit szféra e téren együtt is csak az összes kiadás 11,7 %-át adják. 26. ábra: K +F ráfordítások a hét tervezési-statisztikai régióban (m illiárd Ft) 158, ,5 6,1 8,3 12,9 14,8 5,3 D él-a lföld D é l-d u n ántú l Észak-A lföld Észak-M agyarország Közép-D unántúl Közép-M agyarország Nyugat-D unántúl N e m b esorolh ató A 26. ábra magyarországi viszonylatban mutatja az egyes régiók kutatás-fejlesztési kiadásait. Megállapítható, hogy a K+F-tőke döntő mértékben a közép-magyarországi régióban koncentrálódik, ehhez képest a többi régió ilyen jellegű tevékenysége jelentősen alulmarad. A Magyarországra érkező és a hazai K+F tőke eléggé elkerüli 142

143 a jelen tanulmány vizsgálati szempontjából kiemelendő - Nyugat-Dunántúli régiót, azon belül is Vas megyét még inkább. A 7 régió közül a Nyugat-Dunántúl csak a 4. helyet foglalja el a K+F ráfordítások tekintetében, így annak munkaerő-piaci hatásai is nehezen érvényesülnek. VI.3. Pénzpiaci prognózis Óvatosabb elemzők egy hosszú távú átalakulást prognosztizálnak, amely a globális hitelállomány leépítéséről (deleveraging), a takarékosabb életmódról és a vállalatok esetében a mérlegek stabilizálásáról szól. Minden hitelválság után ez történik (lásd a Nagy Gazdasági Világválság vagy Japán példáját), mely egy több éves folyamat. Az erőteljes monetáris és fiskális expanzió hatására a teljes összeomlást valószínűleg sikerült elkerülni, de a deflációs (negatív infláció) nyomás még így is erős. Ráadásul az állami beavatkozás a gazdaság szinte minden területére begyűrűzik, rontja a hatékonyságot, az erősödő protekcionizmus csorbítja a szabadkereskedelem kedvező hatásait, így a jövőben a korábbiaknál rosszabb vállalati megtérülésre, alacsonyabb profitokra számítanak. Egy ilyen környezetben talán meglepő lehet a részvénypiac elmúlt napokban látott szárnyalása. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az év elején (és tavaly ősszel) hatalmas volt a pánik, a befektetők a totális összeomlástól tartottak, mindenki menekítette a pénzét. A jegybankok, kormányok és nemzetközi szervezetek (IMF, EBRD) beavatkozásával ezt az összeomlást sikerült elkerülni, így válhat indokolhatóvá az árfolyamok mostani emelkedése. Egyre többen kezdenek visszatérni a kockázatos eszközökbe, a normális kerékvágásba. Kérdés azonban, hogy mennyire nevezhető ez a továbbiakban a megszokott, rendes körülmények közti állapotnak, tekintettel arra, hogy rég volt ennyire szigorú és hiteles a költségvetési politika, valamint régen lehetett már tapasztalni azt is, hogy a korábbiaknál jóval kedvezőbb külső egyensúlyi helyzet alakuljon ki (csökkenő folyó fizetési mérleg hiány, emelkedő külkereskedelmi többlet, növekvő lakossági megtakarítás). Magyarország makrogazdasági helyzete relatíve nagyon sokat javult az elmúlt fél évben, elég csak arra gondolni, hogy amíg a világ legtöbb kormánya hatalmas összegeket költ el a gazdasága stabilizálására, addig Magyarország szigorít a 143

144 költségvetési politikán. A Merrill Lynch szerint globálisan Magyarország rendelkezik az egyik legalacsonyabb ciklikusan kiigazított államháztartási hiánnyal. Ennek ellenére a világon ma látható állampapírhozamokkal összehasonlítva a magyar hozamokat igen jelentős különbséget tapasztalhatunk (lásd 27. ábra). A magyar állampapírok 10 éves viszonylatban ismét magas jövedelmezőséget biztosítanak, sőt még a fejlett nyugati államok állampapírjaihoz képest is jóval kedvezőbbek. (Érdemes még megemlíteni, hogy a magyar állampapírok, amellett, hogy hasznot termelnek, relatív biztonságosak is. Ezért van az, hogy hazánkban például az államkötvények is nagy népszerűségnek örvendenek.) 27. ábra: Forrás: Concorde Alapkezelő VI.4. Prognózis a Vasi Őrtorony térség munkaerő-piaci helyzetének változására vonatkozóan A Vasi Őrtorony településeinek munkaerő-piacára, reálgazdaságára is rányomta bélyegét a válság. A térségben elvégzett felmérések keretében a megkérdezett vállalkozások ugyan azt állították, hogy létszámcsökkentésre a szezonális kiigazításoktól eltekintve eddig nem volt szükségük, de többen ehhez a munkaerőpiaci eszközök segítségét is igénybe vették (mint például csökkentett munkaidő 144