Fel Felvidékre. Az Országos Erdészeti Egyesület. Győr-Moson-Sopron Megyei Magánerdő Gazdálkodási és Környezetvédő Csoportjának

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fel Felvidékre. Az Országos Erdészeti Egyesület. Győr-Moson-Sopron Megyei Magánerdő Gazdálkodási és Környezetvédő Csoportjának"

Átírás

1 Fülembe még ősmagyar dal rivall, Szabad-e Dévénynél betörnöm Új időknek új dalaival? Ady Endre [ Góg és Magóg fia vagyok én ] Fel Felvidékre Az Országos Erdészeti Egyesület Győr-Moson-Sopron Megyei Magánerdő Gazdálkodási és Környezetvédő Csoportjának tanulmányútja június 09~15. ((( színjelzéssel: királykék = Kertész J. eredeti szövegezése; fekete = Bolla S. kiegészítései ))) Hétfő. Utazás a koronázó fővárosba : Pozsonyba. Felvidéki folyóink mentén a Morvától a Vágig Indulás Győrből a MÁV pu. parkolójából a xxxxxxxxxxxxxxx külön buszával. A./ A KISALFÖLD Vámosszabadi~*Medve/Medveďov-nál határ nélküli átkelés a Kisalföld Nagy-Duna bal parti felére, a történelmi Győr vármegye Csilizközi Járása területére; via *Szap/Sap *Csiliznyárad/Ňárad. --- ( Itt le nem írt rövid ismertetés ) a *Duna/Dunaj egységes kisalföldi hordalékkúpjának, vagyis a csak a felszínen tagolható[nak tűnő ]»Szigetköz + Csallóköz + Vízköz«természet- és termelésföldrajzi tájnak, mint egységnek (!) a geomorfológiájáról és ökológiájáról; a Nagy-Duna környezetétől elszigetelt művi mederbe terelésének ( ) ökológiai, ezen belül erdészeti következményei, erdőkárok a Szigetközben és a Csallóközben~Vízközben. *Bős ( a Trianon előtti magyar időkben: mezőváros )/Gabčíkovo; [ Gabčík-ot - egy a szovjet Vörös Hadsereg által átdobott szlovák ejtőernyős partizánt - közép-szlovákiai földet érésekor a szlovák fasiszták elfogták és kivégezték; úgy különben soha életében nem járt a környéken sem ]. Bős KDK-i mai községhatárában a tatárjárás előtt a Csiliz-Dunaág partján ( s ezért a Szt. István-i szervezéstől: Győr vármegyében ) volt az Árpád nagyfejedelem egyik nyári szálláshelyére utaló Árpádfalva település. A bő szó a honfoglalás előtti és alatti magyar nyelvben a nemzetségfőt, az Árpád-korban birtokos nemes -t jelentett, ( a vagyonosság okán belőle képzett, ma már tágabb értelmű fogalmat napjainkban is használjuk: bőség ); tehát a helynév-adás idején Bős = jómódú magyar nemzetségfők szállásterülete. A megvalósult C -variáns: vízi-erőmű a Kárpát-medence egyik földrengésekre legérzékenyebb geológiai törésvonalán!, és a hordalékkúpjától elzárt = betonnal, aszfalttal, kátránnyal szigetelt aljzatú és falú művi csatornába terelt Nagy-Duna; zsilipelés-előkészítés.

2 Medvétől Nagy-Pozsonyig ( = Vereknyéig ) a *Csallóköz természetföldrajzi középtájban haladunk, [ a *Csalló a pozsonyi Kis-Dunaág felső szakaszának Árpád-kori neve volt az azt birtokló *Csarlaγ ( = a törökös nyelvekben: sirál /sirály ; ugyanazzal az általános magyar népi r l lambdacizmussal, így látszatkettőzéssel, mint amely pl. a sarló salló, parlag pallag, sőt, még egyes személynevekből lett családneveknél is: Barnabás/Barla(bás)/Borla Balla/Bolla képzésnél is látható/hallható ) Csalloγ~Csalló nevű nemzetség nevéről. Az ómagyar tájnévadás szabálya pedig az, hogy a kisebbik folyóról ill. ágról nevezik el a nagyobbik folyóval vagy ággal bezárt területet, azaz a köz -t, ( ld. Temesköz, Bodrogköz, Taktaköz, a Hanság ősi víztengeréhez viszonyítva: a Rábaköz, a Sárvíz és a Duna között a Sárköz, stb. ). A Nagy-Duna kisalföldi egységes hordalékkúpja csak a felszínen (!) É-i részének, tehát a Csallóköznek a tájneve a pozsonyi és mosoni németség nyelvén évszázadokig Ungarische Große Schüttinsel volt, ( Schütt = áradmány, hordalék, öntés ) ez a mai szlk. Žitny ostrov ; Pozsony legszűkebb térségébe észak - a Kárpátok ÉNY-i tagjainak a Morva- ill. a Vág-folyó felőli lábazata, továbbá a Turóc- és a Felső-Nyitra medence - felől viszonylag későn ( = tömegesen csak a törökkorban ) érkező és letelepedő szlovákok a XIII. sz. óta már itt élő németség Schütt szavát a szláv Žito -nak hallották félre, így lett az ő népetimológiájukkal ) Gabonasziget. A Csallóköz kb. 90 km hosszú és 15~30 km széles terület. [ A Szigetköz neve pedig Ungarische Kleine Schüttinsel volt ; ungarische, mert a németség jöttekor a Kisalföld e térségein színtiszta magyar lakosság élt ]. Az 1885-től szabályozott medrű Nagy-Duna és az október 25. óta üzemelő hajózócsatorna közti művi zárványterületre került az a *Vajka/Vojka község is, amely nevében is őrzi Szt. István királyunk eredeti, a megkeresztelése előtti magyar nevét: ifjú korában ugyanis nyitrai székhelyű birtokaihoz tartozott, amely birtokokon nagyfejedelmi trónörökösként gyakorolta a jószágkormányzást ill. általában a helyi, kistérségi közigazgatást. Utunk a történelmi Pozsony vármegye színtiszta magyar K-i részeinek harántolása: honszerző nagyfejedelmünk itteni szállásterületének nevét őrző Árpád[-falva ] már a középkorban Bősbe olvadt, a közelben van Megyer ( később és ma: Nagymegyer ), Padány, Várkony ( = a Hétmagyar honfoglalást itt is megélt korai avarok vezértörzsének iker-neve: *uar~hyon! ), [Csallóköz-]Nyék, Karcsa, ( Ó-)Gelle, ( Nagy-, Kis-)Budafa, Csécsény-Patony, Diósförge-Patony, ( Duna-)Kisfalud, *Dunaszerdahely ( = tört. járási székhely )/Dunajská Streda. Itt közelítjük meg legjobban - légvonalban km-re - a Csallóközön, sőt a Vízközön ( = a kisebbik: a *Dudvág-/Dudváh-ba folyó *Feketvíz/Čierna voda, és a nagyobbik: a Csalló, azaz pozsonyi *Kis- Duna/Malý Dunaj közé zárt kistáj ) túli *Deáki/Diakovce községet, amelynek Szt. István király által 1001-ben ide telepített bencései az 1103-tól mindmáig fennálló kápolnában ill. az 1228-ban hozzá épített félköríves stílusú ( = a romanika jegyében épült ) 3 hajós, 2 tornyú templomban használták azt a XII. sz. 2. negyedéből származó latin nyelvű misekönyvet, továbbá itt Deákiban, és a bencés rend szomszédos vágsellyei ill. taksonyfalvi birtokainak temetőiben azt a szertartáskönyvet, amelynek része volt a legkésőbb a XII./XIII. szf.-n írt 2 legrégibb összefüggő magyar nyelvemlékünk is: a»halotti Beszéd«, és a»könyörgés«; ( íme a Halotti Beszéd kezdete, valószínűsített egykori hangzásban átírva: )»Látjátuk felejim szümtükkel, mik vogymuk: isá pur és homuv vogymuk. Mennyi míloszt bən terümtevé eleve miü isemüküt, Ádámut, és oduttá vola néki paradisumut házoá«[ Egy, vagy pár szavas, ennél korábban - már a Kárpát-medencében, és rovásírással ill. görög vagy latin betűkkel - leírt és fennmaradt magyar nyelvemlékünk a 680 körüli közép avar kori honfoglalást - benne a székely-magyar honfoglalást - követő késő avar kortól (!) kezdődően, a Hétmagyar honfoglalástól pedig egyre sűrűbben fordul elő ill. maradt fenn ]. Ugyanezen a 25~30 km-es sugarú körön belül van *Galánta/Galanta: gondoljunk Kodály Galántai táncok c. magyar népdal feldolgozására. És Pozsony vármegye itteni, K-i részein járván egyetlen percre se feledjük, hogy 9 évszázadnyi időtartamban, tehát az Árpád-kortól 1884-ig Pozsony vármegye DNY-i és D-i része volt a szigetközi Kiliti, Püski, Remete, Lipót, Darnó és Zseli községek teljes határa, amiként a mai Dunasziget közigazgatási területét alkotó egykori erdők-mezők-rétek-vizek is; és ugyanígy a bal parti anyaközség: *Bodak/Bodíky főmeder jobb parti, szigetközi filiája - éppen származék-státusára utalóan az utóbb kis jelzővel megkülönböztetett - Kisbodak is ; és hogy Győr, Moson és Pozsony vármegye történelmi hármashatára II. Józsefig a hédervári Árpád-fában, utána a hédervári kastély tornyában, végül a zseli Parázsszeg dűlő mellett volt.

3 *SzentMária~ Szemmárja /Somorja/Šamorin, [ ilyen csuvasos sz s váltásra párhuzamos példa, hogy Győr vármegye É-i, így csilizközi kistájain is, és a Csallóköz egy részén is pl. a szárcsa népi neve sárcsa ]; majd *Pozsonypüspöki/Podunajské Biskupice és *Várkony~( magas hangrendű magyar alakja )*Vereknye/( a magyar mély hangrendű, ősibb alakból a szlk. ) Vrakuňa ( a kettő együtt ma: Pozsony egyik külvárosi kerülete ) harántolásával érkezünk majd Pozsonyba. Lelki és alapismereti rákészülés a Felvidékre ill. Pozsonyra *Pozsony történelmi [ = a Nagy-Duna bal parti ] magja az őskortól - az élelemtermelés itteni kezdeteitől - lakott terület, utóbb a Baltikumból a Mediterráneum felé haladó ún. borostyánkő-útvonal legfontosabb dunai átkelőhelye. Majd a kelták idején törzsi székhely volt pénzverdével, a római limes ( = birodalmi határ ) a Duna jobb partján húzódott ( Vindobona/Bécs Carnuntum/Deutsch Altenburg ad flexum Danubii/Magyaróvár Quadrata/Lébény~Kimle~Mecsér között a Mosoni-Dunaágnál: Barátföld Arrabona/Győr ), a Nagy-Duna pozsonyi bal partján időnként hídfő-erődöt igyekeztek kiépíteni a rómaiak, de ide nem terjedt ki maga a Római Birodalom. Attilla húnjait megelőzően és azt követően Pozsony környéke is a germán népvándorló törzsek szállásterülete volt. A germán langobárdokat a korai avarok 568-ban telepítették ki innen is, a Dunántúlról és Szlavóniából is a mai Longobardia/Lombardiába; a DK-sziléziai, a mai morvaországi és az ÉNY-felvidéki korábbi langobárd szállások egy részére régészetileg kimutathatóan (!) 1-2 generációnyi elnéptelenedésidőtartam után, tehát a VI./VII. szf.-n - elsősorban a *várkony vezértörzs-nevű korai avarok szervezésében és segédcsapataiként (!) - kezdtek betelepedni a legkorábbi szlávok is ( = ez a szlávság betelepedésének 1. hulláma, köztük a mai szlovák nép legkorábbi NY-szláv alkotóelemeié is, akik igen kis népsűrűséggel elkezdték nagyon gyéren belakni a Felvidék ÉNY-i magas hegyvidéki részeinek völgyeit ). De más avar-szövetséges, az avarokkal azonos/közel azonos életmódú nem-szláv népek is 568-at követően költöztek be, éspedig elsősorban a nagyállat-tartásra alkalmas síkvidékekre, mint pl. a ma Morva-mezőnek nevezett részekre, ill. a Kisalföld Nagy-Duna bal parti, azaz É-i felére. A NY-i szlávok tipikus ún. prágai kerámiája és a nem-szlávok mostanában ún. Duna-menti -nek vagy egyszerűen csak dunai -nak nevezett kerámiája minden felszínes hasonlósága és/vagy határterületi kölcsönös egymásra hatása ellenére jellegzetesen eltér egymástól, és általában csak az etnikai határok mentén élő népesség használta mind a kettőt. A dunai a szlovák napi-politikus régészek által kitalált művi név: valójában az össz-kárpát-medencei avar kerámia feltűnően egységes, csakis az időben - de akkor szinkron - változó műveltségének edényeiről van szó a Duna itteni térségében is. Az ÉNY-Felvidéken a *Miava-/Myjava-völgy~Galgóc~Nyitra~Selmec~Zólyom között húzott vonaltól É-ra zömmel a mai szlovákok több komponensű, különféle időkben ide érkezett ősei, ettől D-re zömmel nemszláv népek éltek az Avar Birodalom közel 2 és fél évszázadnyi idejében; a zömmel --- kölcsönösen (!) mozaikos mintázatú szállásterület-eloszlást jelent e határsáv mindkét oldalán. Az egyes mozaik-részek azonban önmagukon belül homogén, a saját népük kultúráját megőrző kisebb tömböket jelentenek: a IX. sz.-ig még e határsávok térségében sincs ún. avar~szláv együttélés, legfeljebb a néptömbök felől e határsávok 2 oldaláig húzódó telepek egymás mellett élése és/vagy gazdasági árucseréje. A Hétmagyar honfoglalás és államszervezés során a magyarokkal szövetséges - avar-kori és az Árpáddal érkezett - nem-szláv népekből szervezte meg a magyar központi hatalom a Kárpátok gerinceiig és hágóiig a magyar gyepű-rendszer határvédelmét, míg az ÉNY- és Közép-Felvidék magas hegyvidékeinek völgyeiben élő, különféle (!) törzsekhez tartozó szlávokat ( továbbá azokat a más, nem-szláv népeket, amelyek harcoltak a Hétmagyarok ellen ) a Magyar Királyság ( szlk.: Uhorsko ) államalapítása részeként itt is megszervezett vármegyék ill. erdőispánságok fennhatósága, közigazgatása alá osztotta be. A IX. sz. első éveiben a Temesközbe, D-Erdélybe ill. a Szerémségbe is behatoló óbolgárok hadműveletei elől a mai É-Szerbia, tehát az É-Balkáni (!) Morava-folyó alsó szakaszának térségéből - amelynek az ókori neve Hérodotosznál *Brog n(osz), a hún időkben a torkolatánál a nevét viselő erőd pedig *Marg(um) volt, s amely folyó-nevet a középkorban is előszeretettel használták, a mellé települt *morәb-nevű D-szláv törzsről a

4 VI./VII. szf.-tól ráragadt új Morava nevével szemben - pl. *marót nevű, hún eredetű törökös vezető rétegű, bizánci/orthodox kereszténnyé lett nép, és vele szláv, a VI./VII. szf. óta nyelvileg már el-délszlávosodott É- balkáni népek ( de nem a *szerb, hanem a *morәb/morb nevűek! ) költöztek a Zsitva és a Garam közé [[ is!, meg pl. Biharba is ]]. E szállásaik tömbösek-sávosak voltak, ám néhány csoportjuk *Szered/Sered környékén is megtelepült, valamennyiüket sclavi Mar(a)gen s(es) néven emlegetik a frank, stb. kolostorokban, ill. a NY-i szláv g h hangváltás okán»mara h ens(is)«felségterület-határról írnak a Garam jobb partja mentén. E marót vezetésű *morәb/morb = D-i(!)-morva népesség adja a későbbi ún. közép-szlovák nyelvjárásnak a[z elektronikus média kiegyenlítő ( rossz! ) hatása előtti ] markánsan D-szlávos jellegét; [ Samuel Czambel ( 1909 ) szlovák nyelvész minden, a NY-szláv cseh nyelvvel ( utóbb, ma úgy mondjuk: Sprachbund-ban ) kialakult hasonlóság ellenére a tót/szlovák nyelvet D-szlávnak tartotta; Slovenskỳ parvopois; Slováci i ich reč ]. Végül: a legkésőbb kialakult, és ma ún. K-szlováknak mondott nyelvjárás jellegeit a szlovákok őseinek középkori KÉK-re vándorlását megelőzően itt lakó nem szláv + más szláv népek kései el-szlovákosodása, beolvadása okozta/okozza. Az ókori Mar(us)-, tehát a mai Mor va-folyó bal partja ill. a Kis- és a Fehér-Kárpátok közti, jórészt kilúgozott lepelhomok óriási kiterjedésű összefüggő erdei fenyvesei [ az ún. Bur-erdő, amelynek flórája a mi Fenyőfő~bakonyszentlászlói ún. iszonyatos fenyvesünk növényzetével azonos, és jégkorszaki maradványelemekben is gazdag ], és mozaikosan előforduló cseres-tölgyesek jellemezik az *Erdőhát/Záhorie kistájat. Főként az Erdőháton, de Dévény és Pozsony környékén is a késő avar kortól tömbként élő, Árpád Hétmagyarjainak honfoglalása után határőrizeti szerepű székely-magyar Pozsony had ( = a Pozsony nemzetség és/vagy azonos nevű Szt. István-kori nemzetségfője, egyúttal várkapitánya ) itteni szállásterületeiről kapta a mindenkori magyar nevét a vár, a város, ezekről pedig a vármegye. [ A legújabb szlovák tájbeosztásban nincs Záhorie, helyette Záhorská ( vagy Borská ) nížina, tehát a Hegyentúli ( vagy Bur-/Bor- azaz: erdeifenyves ) alföld a hivatalos megnevezés ]. A VIII./IX. sz. fordulóján a frank hadsereg megdöntötte a kárpátiai Avar Birodalmat, felszámolva annak az egész Kárpát-medencére - tehát mind a törökös, mind a székely-magyar, mind a szláv nyelvű népességre - évszázadokig kiterjedő állami közigazgatását; ekkortól Karinthiában, Stájerországban, Szlavóniában és a Dunántúlon frank helyőrségeket alakítottak ki, az Alpokaljára pedig megkezdődött a bajor-frank parasztok betelepítése. Pár évtized múlva, tehát a IX. sz. 20-as éveire Morvaföldön megszerveződött a frankokkal kapcsolatba kerülő morva törzsszövetség ( ennek katonai arisztokráciája és törzsfőnökei azonban még viseletükben is korábbi uraikat, az avarokat utánozták! ). Majd a frank birodalmi belviszályokat kihasználva az eredetileg frank-vazallus Ómorva Fejedelemség I. Mojmír nevű fejedelme a Turóc-medencei - tehát ilyen értelemben a szlovákok őseitől eredő - származású, nyitrai székhelyű, ugyancsak frank-vazallus Pribina fejedelemségét 833- ban felszámolta. Tehát a NY-felvidéki, azaz a helyi szlávok legfejlettebb csoportja frank segítséggel kezdődő önszerveződését a Kárpátokon túlról hadseregekkel érkező hódító szláv (!), jelesül ómorva I. Mojmír fejedelem szüntette meg: a helyi szláv vezető család ( feje: Pribina ) és katonai kísérete tagjait a Dunán túlra üldözte, szövetséget kötött a késő avar-kori Duna-menti túlélő nem-szlávokkal, majd a Garamig az egész területet kb. 2 generációnyi ( 70, maximum 75 évnyi ) időtartamra a Kárpátokon kívüli főközpontú Ómorva Fejedelemséghez csatolta. Az elüldözött Pribina 8 évnyi kalandos politikai manőverezés után a DNY- Dunántúlon frank gróffá lett, miután a frankok újra (!) megkeresztelték, és frank katonai kíséretet rendeltek mellé Az ómorva I. Mojmír tehát kiterjesztette Ómorávia fennhatóságát a Garamig, így a Nagy-Duna bal parti, azaz É-i Kisalföld-rész zömmel nem-szláv, és a hegyvidék igen gyér népsűrűségű, ám zömmel szláv népeire is; és mivel Dévény ill. Pozsony nemcsak a közvetlenül a frank birodalomhoz csatolt Dunántúllal szemközt a határon, hanem a megnövekedett területű Ómorva Fejedelemség 2 része közötti legfőbb közlekedési utak egyikén feküdt, ezért a morvák mindkét őrhelyet, erődöt megerősítették. Az Ómorva Fejedelemségnek a Garamig terjedő Kárpát-medencei részeit a morvák mindenkori trónörökös hercege Nyitráról kormányozta, míg

5 a főhatalmat gyakorló morva (fő)fejedelem udvara mindvégig Morvaföldön, azaz a Kárpátokon kívül volt, így napjaink nacionalista hamisítása Ómorávia egészét szlovák ős-államnak minősíteni. [ A középkorban az időbeli szinkronban/egyidejűségben nagy -ot jelentő latin magna, ill. bizánci görög megale jelzőt ha valami elmúltával, tehát utólag (!) illesztették pl. egy területi szervezet, akár szállásterület vagy államalakulat nevéhez, akkor már a jelentése öreg, ó ill. régi, sőt: néhai, hajdani volt; ( még a mai közbeszédben is a nagy apa nem óriás, hanem öreg ); ezért a kortársak soha sem írták le e jelzőket a morvák aktuális államára, amíg az - akármekkora kiterjedéssel - fennállt, csak az utókor, ha visszaemlékezni ill. utalni akartak rá. Tehát nem létezett Nagy Morávia, valós térbelisége ill. kb. 2 és fél generációnyi léte okán pedig még nagyobb torzítás Nagy-Morva Birodalomról fantáziálni ]. I. ( Nagy ) Szv atopluk ( ) ómorva fejedelem a félvazallusságot időnként lerázva függetlenedni akart a frankoktól, ezért uralkodása vége felé Árpád etelközi majd erdélyi Hétmagyarjaival kötött szövetséget a frankok elleni hadjáratokra, korábban pedig közvetlen kapcsolatot akart kiépíteni a vele időnként szövetséges, a Hétmagyarok érkezése előtt az al-dunai~szerémségi~temesközi~d-erdélyi részeket az avar központi hatalom szétdúlása után uraló óbolgárokkal, amely kapcsolat érdekében I. Szvjatopluk/Szv atopluk [ a Bíborbanszületett VII. Kónsztantinosz bizánci császár 2/3 évszázad múlva írt összefoglaló tudósításaiban még őrzi e név eredeti kiejtését: Szfendoplók(osz), az -en orrhang a szláv nyelvek többségében általában -я /(átírva) -ja hangzásúvá vált, még később a j is elnémulhatott ] - éppen Pozsony/Dévény térségéből is kiindulva - annexiós ( = terület-szerző ) céllal többször betört a Nagy-Duna jobb partjára, azaz a frank-megszállta Dunántúlra is. Ezt elhárítandó a IX. sz. végétől a frankok szlovéniai~szlavóniai~dunántúli határőrgrófja, sőt, között itteni katonai parancsnoka: a vend/szlovén származású Braszláv herceg a morvák ( és a szlovákok ősei ) ellen a Nagy-Duna bal partján, Pozsonyban 892-ben frank katonai hídfőt épített; és ezt az erődöt az építtetőről = a frank-vazallus morva államot és lakosságát katonailag ellenőrző és féken tartó hadvezérről nevezték el a frankok Braszláv várá -nak ): ( egy 907-es, a még Árpád nagyfejedelem által előkészített és megszervezett, a honfoglaló magyarok európai jelentőségű átütő győzelmét hozó pozsonyi csatáról hírt adó salzburgi bajor-frank iratban --- a Burg-ot Purch -nak írva ) Brezalaus-purch ( németül mindmáig ) Preßburg ~ ( ebből lett ószlovákul, majd a szlovákság által a XIX. sz.-ig használt alakban ) Prešporok az 1919-es entente-cseh megszállás óta Bratislava. [ Utóbbi névadás egy XIX. sz.-i tévedésen alapul: egy korabeli frank iratból P. J. Šafarik tót/szlovák történész a hídfő-vár építő Braszláv neve helyett Bratiszláv -ot olvasott ki, és a szövegkörnyezetet is tévesen úgy értelmezte, hogy e személy I. Szv atopluk fia volt. ( I. Szv atopluk ilyen vagy hasonló nevű és/vagy kormányzói rangú fiáról nem tud a történelem, noha családja minden tagjáról korabeli külföldi források bőségesen szólnak ). Amikor a XX. sz.-ban a szlovák történészek egy része elismerte ezt az alapvető hibát, hogy mégse a saját őseiket is féken tartó frank határőrgróf nevét viselje a fővárosuk, kitaláltak egy bratri -sláva = a testvérek dicsősége, testvéri dicsőség művi értelmezést, a másik testvér, fívér alatt a cseheket értve január 1. óta azonban szétköltöztek e testvérek : ( megint ) nincs Csehszlovákia, de még Cseh-Szlovákia sem Most vajon ki és mivel magyarázza a tévedésen alapuló és gyökértelen Bratislava-nevet?! ]. Az Árpád fia, Levente vezette magyarok vlsz. 902-ben adták meg a kegyelemdöfést Ómorávia államiságának, maga Levente pedig a NY-i gyepűt őrző várát ( a német iratokban: Liuntikas -burg, Laventenburch ) az egykori ómoráviai fejedelmi központoktól DNY-ra a Thaya-/Dyje-folyó torkolata közelében építette fel; ( kései és romlott nevű alakja: Břeclav L unden-burg ). A morva vitézek többsége pedig csatlakozott a magyar haderőhöz, még korábbi - Szt. Kónsztantinosz/Cirill és Szt. Methódiosz, ill. bajor papok térítő tevékenységének köszönhető - felszínes kereszténységüket is elhagyva, és a honfoglaló magyarok többségének pogány szokásait, szertartásait is átvéve. Nyitra és tágabb környéke pedig ( a környék -be beleértve a középdunai hordalékkúp, tehát a Víz- és a Csallóköz + a Szigetköz legnagyobb részét is ) az Árpád-házi trónörökös hercegek közigazgatási~jószágkormányzási iskolája és tangazdasága lett, mind a Magyar Nagyfejedelemség, mind a keresztény Magyar Királyság idején. A Pozsony váráról elnevezett Pozsony határ-vármegyét magának Szt. István királynak a parancsára szervezték meg, ezért a pozsonyi Szt. Márton székesegyház főoltára szoborcsoportjában a patrónus, tehát az ókorban a Pannonia provincia É-i részén született, Galliába/Franciaországba elkerült Szt. Márton főoltár tengelyében álló, azaz középső szobra mellett méltán állt jobbról Szt. István király, balról Szt. László király szobra

6 A szlovákságot alkotó szláv népesség 2. fő hulláma a XIII. sz.-ban ( a tatárjárás előtt is, de főképpen az után ) költözött be Lengyel- és Morva-Szilézia környéki hegyvidéki őshazájából a korabeli adózás szempontjából kedvezőbb, pl. az irtásfalvak létesítéséért több generációs adómentességet ill. kedvezményeket biztosító Magyarország ÉNY-i részeire; az elvándorlásuknak nyomatékot adó sziléziai német térnyerésnek is, a ma szlovákoknak mondott népesség onnan elköltözésének is van gyér nyoma a Lengyel Királyság korabeli okmányaiban. Végül a szlovákság jelentős létszámú és legkésőbbi szláv - cseh és morva - rétegét a huszita háborúk elől a XV.~XVI. sz.-ban elmenekülő igen sok ezer katolikus család elsősorban a Felvidékre költözése, majd a mérsékelt irányzatú ( ún. kelyhes ) huszita hittérítők és családjaik átköltözése jelentette; ( e husziták utódainak túlnyomó többsége a reformáció idején lutheránussá/evangélikussá lett és szintén beleolvadt a szlovákságba ). E kései jövevény cseh-morva komponens hozta magával a cseh nyelvterületen a XIV. sz.-tól kialakult -ak népnév-képzőt, így valószínűleg ők alkották meg a slovak /szlovák ( többes számban: szlováci ) szót, amely egyes számban szláv férfi -t jelent, és ez váltotta fel ( nagyon lassan! ) a mai szlovákság korábbi» slovian/sloven = szláv férfi«önmegnevezését, ( míg a nőket mindmáig az eredeti» slovenka = szláv nő«néven nevezik ). Így a Felvidék szláv-lakta területeinek korábbi gyűjtőneve is - először csak ben leírva - Sclavonia volt. Tehát a középkor folyamán soha és sehol nem fordul elő a Sloven sko = Szlovákföld Szlovákország~Szlovákia megnevezés, amelynek előzménye is majd csak a XVII./XVIII. sz. fordulóján jelenik meg írásban a sloven ská zem = szlovák föld formában, tehát már a tartomány, ország név-képzős - sko utótaggal. Szintén a mozgékony és országos kapcsolatú husziták és lutheránus utódaik felvidéki beolvadása tudatosíthatta először a magas hegyekkel erősen tagolt terepen szóródott szállásterületű, csak a közvetlen szomszédsággal ( = a szomszéd völgy lakóival ) rendszeres kapcsolatba kerülő felvidéki szlávság nyelvi és részben kulturális egységét, mi -tudatát. A XX. sz. előtt a nemzeti nyelven prédikáló, tehát a szlovák többségű területeken szlovákul is prédikáló ill. működő evangélikus egyházrész iskola-hálózata és általános kulturális tevékenysége volt elsősorban a szlovák öntudat kifejlődésének legfőbb támasza. E folyamat következményeként is a középkor végétől követhető nyomon, hogy a szlovákság - ekkor még mint anyanyelvi közösség - elnevezésében is megkülönbözteti Magyarország ( a *hungár népnévből származó hu(ν)gar, a NY-i szláv g h általános hangtörvény érvényesülése, továbbá itt a szó-eleji h elkopása és az n elnémulása után:» u hor«, ezért a *Hungária országnévből Uhor sko ) egészét, mint közös államot, hazát a magyar többségű területek tömbjétől [ = Maďar sko; e sok évszázados és 1920-ig következetes (!) szlovák fogalom-használat alapján az államuk jogelődjéhez 1920-ban csatolt D-i, magyar többség lakta területsávot a szlovákok ma is Maďarsko(!)-nak kellene, hogy hívják!; ám Trianon után e megnevezés használatát beszűkítették Csonka-Magyarországra, mint utódállamra --- mindmáig ]. A reformáció kezdetétől a NY-Európába kikerülő szlovák vándor-diákok ( peregrinusok ) és ipari tanulók, céh-legények az ottani nyilvántartásokba következetesen azt írták be, hogy hazájuk Hungária/Uhor sko, anyanyelvük szerint pedig ők a magyarországi szláv/sclavus ( slovian/sloven ) nép fiai, vagyis megvolt mind a nyelvnemzeti, mind a hungárus honpolgári identitástudatuk. A magyar-szlovák együttélés lényegében konfliktus-mentes 9 évszázada után a XIX. sz. elejétől a szlovák értelmiség józanabb részének vezetésével felerősödött a SzentKorona égisze alatti szlovák nemzeti önigazgatás-/autonómia-törekvés is, míg a nagy-orosz birodalom érdekszférájának Közép-Európába kiterjesztését célzó pánszláv agitáció hatására pedig a szélsőséges szlovákok körében is teret nyert a Monarchia állami egységéből - tehát az éves Magyarországból is - kiszakadó, Oroszország védnöksége alatt megalapítandó cseh-morva-szlovák egységes szláv nemzetállam politikai célja is. A szlovák-magyar ellentétek jellemző este volt pl., hogy a selmecbányai evangélikus líceumban egy szlovák nacionalista tanár azért buktatta meg az ekkor még Petrovics vezetéknevű Petőfi Sándort - mégpedig magyar(!) nyelv- és irodalomból -, mert anyja, Hrúz Mária szlovák származása ellenére sem volt hajlandó belépni az evangélikus magyar Petőfi a magyar-ellenes szlovák nacionalista szervezetbe, ( a majd 1861/62-ben megalakuló Matica Slovenská elődjébe ) ben a jelentősebb arányban szlovák lakosságú felvidéki városok egy részében feszültséget okozott, hogy a közhivatalok, közintézmények zászlótartóiba a császári lobogó helyére a piros-fehér-zöld magyar trikolórt, vagy az ekkor frissen kialakított szlovák nemzeti zászlót tűzzék-e ki, de ezek a nézeteltérések többnyire megmaradtak az utcai vagy kocsmai csetepaték szintjén. Az májusi liptószentmiklósi szlovák nemzetgyűlés a szentkoronás~címeres piros-fehér-zöld zászlót Uhorsko közös állami zászlajaként ismerte el, ez alatt megkülönböztette Maďarsko ( címer nélküli ) piros-fehér-zöld zászlaját, és Slovensko piros-fehér

7 zászlaját; [ tehát akkor még bikolort: a kéket csak hónapokkal később - a Hurban-vezette Miava-i betörés idején - vették bele: ekkor kék-fehér-piros trikolor lett, s a légiók erre esküdtek fel, meg a Mátra-Fátra-Tátra téveszme okán a magyar címerből átvett, ám kékre festett hármashalmos, ill. a latin-keresztény Szt. István király apostolisága helyett a görög-keleti ( orthodox ) Cirillre és Methódra átértelmezett kettőskeresztes - minden valós tót/szlovák történelmi előzmény nélkül ugyancsak 1848-ban kitalált - címerre, amely címer a Štúr, Hurban és Hodža által még Bécsben megszervezett Szlovák Nemzeti Tanács pecsétjén debütált ]. A bécsi hatalom a Morvaföldön kiképzett néhány kisebb tót/szlovák légiót szeptember 17.-én ugyan át tudta dobni a határon a magyar forradalom és szabadságharc ellen, de ezeket a bécsi zsold akadozása miatt fosztogató bandákká züllő alakulatokat a helyi lakosság a magyar honvédség/nemzetőrség és a vármegyék közreműködésével rövid idő alatt felszámolta. Mindezen jelenségeket is felmérve báró Eötvös József és Deák Ferenc már a Bach-korszak idején kimunkálta a Magyarország mozaikos nemzetiségi viszonyaira alkalmazható javaslatait, amelyek lényege a szabad vallásgyakorlás személyiségi jogával azonosan teljes körű személyi autonómia a nemzetiség megélésében: egyenrangúan szabad nyelvhasználat a helyi ill. megyei közéletben, az anyanyelven történő beterjesztések joga a helyi közigazgatási jogalkotásban éppúgy, mint a Bach-korszak utáni országgyűlésben, anyanyelvi oktatás az állami népiskolákban, szabad anyanyelv-használat az illető nemzetiség kulturális és gazdasági életében; ám a történelmi Magyarország állami ( és gazdasági ) egységének és működőképességének megőrzése érdekében az országos jogalkotás legyen magyar nyelvű; a közigazgatási beosztást ( = a megye-rendszert ) ne szabják át valamely nemzetiség éppen aktuális többsége alapján, és ugyanezért - Horvátország eredendő (!) és sok száz éves alkotmányjogi önállóságát kivéve - ne legyenek autonóm nemzetiségi régiók, tartományok sem: tehát ne érvényesülhessen az a nemzeti(ségi) szeparatizmus sem, amelyet az 1861-ben Turócszentmártonban megfogalmazott szlovák memorandum a Magyarországon belüli szlovák területi autonómia = a felsőmagyarországi szláv kerület [ horno-uhorské slovenské okolie, rövidítve: Okolie = a kerület ] programjában rögzített. Ez a koncepció a XIX. sz.-ban lehetséges legjobb - a svájcival sok tekintetben azonos - módon egyeztette az erős és egységes állam programját a személyi autonómia-elvű nemzetiségi egyenjogúságnak [ = az ún. individuális kisebbségvédelem -nek ] a korabeli liberalizmus által hirdetett alapcéljaival. Erre épült a kiegyezés után 1 évvel az Eötvös által benyújtott 1868-as magyarországi XLIV. törvény A nemzetiségi egyenjogúság tárgyában, amelyet az országgyűlés mindkét háza elfogadott, majd az uralkodó szentesített is. Ennek okán a magyarországi parlamentbe először 1869-ben beválasztott tót/szlovák nemzetiségű követek is, tehát az önmagukat tótföldi delegátusoknak nevező szlovák képviselők is a budapesti országgyűlésben anyanyelvükön adhatták be beadványaikat ill. szólalhattak fel, szinkron-tolmácsok közreműködésével. A Monarchia papírpénzeire pedig az értéket jelző számon kívül valamennyi nemzetiség nyelvén rányomtatták a címletet szövegszerűen is, mégpedig azonos betűnagysággal. Az osztrák-magyar ( és az ezt rövid idő múlva követő horvát-magyar ) kiegyezés utáni időkben a világ akkori leggyorsabb gazdasági fejlődését mutató Magyarország/Uhorsko sikerektől megrészegült magyar politikusainak és más vezetőinek egy része, tehát a hivatalos Budapest azonban időnként kifejezetten gőgösen és sértően jellemezte a nemzetté válása elején tartó szlovákság ÉNY-felvidéki részét: pl. az MTA támogatásával 1886-ban megjelent A Magyar Birodalom földrajza, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra c. - földrajzi tekintetben különben kitűnő színvonalú - monográfia ( p ) ezt írja: A tótok rendesen magas termetű, szálas emberek, arczuk széles, kidomborodó pofacsonttal; többnyire szőkék, bajuszt, szakállt nem szoktak viselni, hajukat hosszúra növesztik. Trencsén megye éjszaki vidékein, Árvában s más terméketlen vidékeken a nép nagyon szegényesen táplálkozik, leginkább zab-kenyérrel és burgonyával él. Lakásai is nyomorultak; a hegyes vidékeken a falvak házai néha messzire szét vannak szórva, többnyire fából összetákolt viskók, nagyon apró ablakokkal, kémény nélkül; gyakran az egész lakás csak egy szobából és kamarából áll. A tót nép általában jámbor, vallásos, szelíd lelkületű, alázatos, de gyakran hízelgő, álnok és makacs; csendes nyugodt magaviseletű, de igen lármás, amikor ittas. Kiválóan a pálinkát szereti, s a pálinka-ivás nemcsak testi,

8 hanem lelki romlását is okozza. az elszegényedésnek, az erkölcsök romlásának egyik fő-oka a pálinkázásban, a korcsmai életben keresendő. S a tót nép keresve keresi az alkalmat az ivásra, a vásárokat s a búcsúhelyeket is leginkább azért keresi fel oly sűrűn. Az éneket, a tánczot is nagyon szereti, sok népdala van, az erdők és mezők gyakran visszhangoznak a mélabús daloktól. Különben a tótok dolgos emberek, minden munkára alkalmasak, noha felfogásuk kissé nehézkes és lassú. Legszívesebben a baromtenyésztéssel s különösen a juhtenyésztéssel foglalkoznak, a juhpásztorok a felföldi német városokban is rendesen tótok. Szívesen dolgoznak a mezőn és erdőben is, aratni az alföldi megyékbe is eljárnak; különböző mesterségekre is nagy hajlandóságuk van, a házi ipar általában el van náluk terjedve. Különösen mindenféle fatárgyakat készítenek, s apró készítményeikkel nemcsak az országot, hanem a külföldet is bejárják; a drótosok egérfogókkal stb. mindenfelé elvándorolnak. A tutajosok, kik a Vágon és Garamon a fát és faárukat leszállítják, szintén mind tót emberek. A tót nép általában hazafias érzelmű, magyarnak vallja magát, hazájához híven ragaszkodik, jó katona, kivált a gyalogságnál; legnagyobb része 1848-ban és 1849-ben a magyarokhoz szított. Csak a kaputos (( = hosszú felsőkabátos, értsd: nacionalista városi értelmiségi )) izgatók, kik a panszláv eszmének hívei, bujtogatták akkor és bujtogatják most is, némely vidéken csakugyan sikerült nekik az együgyű népet megtántorítaniok és elámítaniok ; mindezt alig egyetlen generációnyi idővel Trianon előtt, és az 1868-as, ma is világszínvonalú példaként alkalmazható magyarországi nemzetiségi törvény vármegyei szintű nyílt elszabotálásai okozta nemzetiségi felháborodások kellős közepén! Amely trianoni határmegvonás eredeti - a cseheknek az Alpokaljára és NY-Dunántúlra is kiterjedő későbbi plusz-követelései előtti - térképein a ( Pozsony melletti 2-3 német kisközséget leszámítva ) akkor még színtiszta magyar Csallóköz Magyarországé maradt volna; s amely Csallóközt [ majd ennek kb. a 3-szorosát is, de még ez is sokkal kisebb lett volna a tömbösen lakó magyarság nyelvi/néprajzi határai által közrefogott D-i területek összességénél ] Magyarország kormányzója, Horthy Miklós küldöttségével a nagyhatalmak nyomására Rév-Komáromban tárgyalni kezdő csehszlovák delegáció októberében visszaadásra felajánlott (!), [ a tárgyalás meghiúsulásának következménye lett án a nagyhatalmak ún. I. bécsi döntése, amely valóban a néprajzi/nyelvi határokon futó államhatárokat jelölte ki ]; és amely Csallóköz II. világháború után is Magyarországnál maradását - Sztalin ezt elutasító erőszakos követelését megelőzően - maga Churchill angol miniszterelnök is szorgalmazta. Az európai történelemben példa nélküli módon igazságtalan Trianon revíziója 1. lépéseként a Felvidék D-i pereme és a Nagy-Duna bal parti Kisalföld nagyobb része: közel km 2, e területek akkor 1 milliónyi, 85 %-ban magyar - mégpedig tömbösen magyarok lakta - lakossága az angol + francia + olasz + német nagyhatalmi garanciájú ún. I. bécsi döntéssel november 2.-án visszakerült Magyarországhoz. Az első hónapokban a magyar hatóságok egy része a magyar állampolgárrá lett csekély számú szlovákság nemzeti érzékenységére nem ügyelt, sőt azt 1 esetben véres incidensig fajulóan megsértette, [ Karácsonyán a (( hatalmi fölényt fitogtató, tehát teljesen esztelen )) hatósági tilalmat megszegve a Nyitra megye D-i részén, *Nagysurány-/Šurany-ban élő szlovákok a templomban elénekelték a szlovák himnuszt, a templom előtt dulakodássá fajult nézeteltérés csendőrsortűzbe torkollott, amelynek több halálos áldozata lett ]. Pár átmeneti hónap után azonban zökkenőmentesen biztosították a visszacsatolt területeken a szlovákok nemzetiségi jogait: minden érintett településen kellő számú szlovák alapiskola, összesen 2 szlovák gimnázium, 1 felsőipari és 1 felsőkereskedelmi szlovák középiskola, szlovák sajtó, szlovák egyesületek, szlovák párt működhetett szabadon a mintegy szlovák számára; [ a visszacsatolt területeken további kb németajkú is élt; a szlovákok és a németek együtt teszik ki a 15 %-nyi nem magyar anyanyelvűt ]. Az 1939~ 45 között a Hitler-kreálta - a náci németek által ( 25 évre szólóan! ) rákényszerített ún. védnökségi szerződés /Schutzvertrag kapcsán kezdettől fogva német hadseregeket is a területén állomásoztató, ezért Hitler időben legelső, legkorábbi csatlósának tekintendő - Jozef Tiso-féle fasiszta bábállam, az ún. 1. Szlovák Köztársaság volt a közhatalom a Felvidék nagy részén és a Kisalföld Magyarországhoz vissza nem csatolt szegélyén. E Szlovákia túlfűtött nacionalista állameszméjét így fogalmazta meg dr. Štefan Polakovič a Slovenskỳ národnỳ socializmus (( = a szlovák nemzetiszocializmus )) c. alapművében [ Bratislava p.

9 ] : Sokáig úgy látszott, mintha Szlovenszkó res nullius (( = gazdátlan jószág )) lenne, amellyel mindenki a saját állampolitikai kombinációja szerint azt tehet, amit akar. A szlovákok imperialista szomszédainak (( értsd: magyarok, csehek )) azonban tudomásul kell venniök, hogy a szlovákok csakis a szvatopluki korona eszméjéhez lehetnek hűek, mert ez jelenti történelmük ragyogó IX. századának rezüméjét (( = összefoglalását )). A szvatopluki korona nem fikció, sem alkalmi kitalálás. Államjogilag a szvatopluki korona, mint a szlovák királyok szimbóluma --- eredeti szlovák örökség, amelynek kizárólagos jogos tulajdonosa a szlovák nemzet. Ez a korona régibb, mint a szomszéd nemzetek koronái, s ami az államjogot illeti: a szlovákok Közép-Európában a legrégibb államra hivatkozhatnak, s büszkén mutathatnak rá kultúrájuknak oly időkből származó alkotásaira, amikor a szomszéd nemzetek még vagy vad vándornépek voltak, (( értsd: a magyarok )), vagy még nem érték el az államalkotáshoz szükséges [ szintű ] egységet (( értsd: a csehek )). E Szlovákiában maradt a vissza nem csatolt Felvidék- és Kisalföld-részeken élő magyarok jogait védő diplomata: gróf Esterházy János --- pl. az egyetlen (!) képviselő, aki e pozsonyi parlamentben nem szavazta meg a szlovákiai fasiszta zsidó-törvényt a zsidók haláltáborokba deportálásáról. A Gestapo elől is bujkálnia kellett. A II. világháborúban a későbbi győztesek mellé állt cseh emigráns politikusok, és a szovjeteknek Kárpát-medence térségét megközelítésekor a felvidéki hegyekben megalakult szlovák partizán-csoportok a bécsi döntést semmisnek tekintették, és az ún. pozsonyi hídfővel ( = Ligetfalu, Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsuny Magyarországtól átcsatolásával ) megtoldott trianoni határok visszaállítása során újra Csehszlovákiába kerülő összes magyar Csonka-Magyarországra telepítését szorgalmazták eredetileg. Amikor ehhez mégsem kapták meg a nagyhatalmi támogatást, a kikényszerített lakosságcserén felül terrorisztikus törvényalkotással igyekeztek a magyarokat elüldözni: ezek a hírhedt, mindmáig hatályos Beneš-dekrétumok. Esterházyt pedig a Pozsony belügyeit a koalíción belül irányító vörös diktatúra képviselői ( Gustáv Husák és elvbarátai ) elfogták, és a fasizmussal kollaborálás, mint háborús bűn koholt vádjával kiadták a szovjeteknek, akik Esterházyt kihurcolták a Szovjetunióba; Pozsonyban a távollétében kötél általi halálra és vagyonelkobzásra ítélték. Esterházy a Szovjetunióban az embertelen körülmények között halálosan megbetegedett. Ekkor ( 1948 ) visszahozták szlovákiai börtönökbe, kegyelmi kérvénye alapján halálos ítéletét életfogytiglanira módosították, a börtönökben szándékosan létminimum alá csökkentették az élelmezését, a cella fűtését, ill. Esterházy orvosi ellátását; a szlovákságnak is igaz barátja: az egyenrangúságon alapuló szlovák-magyar együttélést szorgalmazó Esterházy mindezekbe belehalt --- ám a mai ún. 2. Szlovák Köztársaság sem hajlandó rehabilitálni mindmáig. És e 2. Szlovák Köztársaság mai vezetői is, nacionalista szervezetei is egyre többször vetik fel az 1. Szlovák Köztársaság és/vagy leghírhedtebb vezetőinek rehabilitációját, ünnepségeket tartva Tiso és mások sírjánál. Megint hangoztatják, hogy az Ómorva Fejedelemség valójában csak a Morvaföldre is kiterjedő szlovák királyság volt, amelynek élő emléke adott reményt a szlovákságnak az éves magyar elnyomás, meg a Trianon és a II. világháború utáni cseh elnyomás túlélésére. És: az Ómorva Fejedelemség, de legalábbis annak Kárpát-medencei (( féktelen fantázával feltételezett, így a békés térkép-papírok által elviselt! )) összterülete --- ősi szlovák föld Innen már csak egyetlen lépés, és ezt a féken nem tartott mai szlovák nacionalisták már meg is tették: a magyarok, takarodjatok a Duna túlpartjára! jelszó. A világháború alatti szlovák nemzetiszocializmust/fasizmust felváltó, magyar szempontból a gyakorlatban még tragikusabb bolsevik és polgári nacionalizmus mindmáig hatályos kezdő lépése: a Beneš-dekrétumok hatálytalanításáért az idén folyó nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozás dokumentumait Kertész József jóvoltából megkaptuk, amelyeket a közületek címmel rendelkezőknek az alábbi kísérőlevéllel küldtem meg:»kedves Címzettek! Végre módunkban áll az össz-magyarságra nézve nemzetgyalázó, felvidéki és É-kisalföldi magyar nemzetrészünket illetően pedig a II. világháború végétől kezdve mindmáig hatóan megnyomorító ( magyar magánbirtokok, földek, stb. jelentős hányadának vissza nem szolgáltatása; a magyarok kárpótlásainak mindmáig elmaradása; a magyar közhasznú szervezetek, egyesületek, alapítványok, stb. eltulajdonított javai joghelyzetének mindmáig rendezetlensége; a cseh országrészbe a kitelepített németek munkaerejét pótlandó rabszolga-munkára elhurcolt felvidéki magyar tízezrek kártérítésének felemás volta vagy teljes elmaradása, stb. ) és/vagy szülőföldjükről a felvidéki magyarokat az 1945/46-os államhatár innenső oldalára átüldöző Beneš-dekrétumok elleni tiltakozás, amely dekrétumok érvényességét a mai szlovák parlament ill. kormány -

10 több EU-tagállam lakosságának ill. polgári szervezeteinek tiltakozása ellenére - a közelmúltban megerősítette. [ Csak emlékeztetőül: a háború után több évig csak az a pár ezer magyar kapott Csehszlovákiában állampolgárságot, aki az országba bevonuló szovjet hadsereg vagy a szlovák partizánbrigádok tagja volt! --- a többi 3/4 milliónyi honfitársunk évekig teljes jogfosztottságban élt, ezért pl. a nagybirtokok korabeli államosításakor sem juthatott földhöz vagy más tulajdonhoz! ]. A Beneš-dekrétumok alapelvét, tehát a kollektív bűnösség bélyegét - aki magyar: bűnös, tehát méltán büntethető pusztán azért, mert magyar - nem szabad tovább tűrnünk! A brüsszeli ill. a strasbourgi új fellépés hatékonyságát, a szlovák kormány visszakozásra kényszerítését szolgálja valamennyi aláíró.«de térjünk vissza Pozsony város történetére. Pozsony az Anjou kezdetek után Luxemburgi Zsigmond idején kezdett regionális rangra kiemelkedni az átlagos vármegye-székhely korábbi státusból, [ pl. 5 országgyűlést tartott Pozsonyban Zsigmond ], majd 1. igazi fénykora Mátyás király idejére esett, aki 1467-ben a Szt. Márton dóm hossztengelyében a szentély mögött párszor 10 m-re a Ventur-utcában ( ma: Ventúrska ulica ) felépíttette az Academia Istropolitana ( Dunavárosi Akadémia ) nevű reneszánsz szellemi műhelyt és egyetemet, ( ma az átalakított épületben Színházművészeti Főiskola működik ). A mohácsi csata, főként pedig a főváros, Budavár oszmán-török elfoglalása után a török által meg nem szállt ill. Erdélyre és a Partiumra értve: a felügyeletük alá nem vont országrészek, azaz a maradék Magyar Királyság államigazgatási központja, azaz fővárosa Pozsony lett 1536-tól: a SzentKoronát és más koronázási jelvényeket [ Bocskai István Erdély és Magyarország fejedelme és a székelyek ispánja vezette 1605-ös korponai ( szlk. Krupina ) országgyűlésnek a vallásszabadság mellett a SzentKorona Magyarországon őrzése volt a legfőbb követelése ] 1608-tól - a térségbeli közvetlen török veszély elmúltától ig [ amikor is II. József ideiglenesen Bécsbe vitette ] a pozsonyi vár DNY-i tornyában őrizték, az országgyűléseket is itt tartották. Már decemberében volt itt egy ( az erdélyiek nélküli ) rész -országgyűlés és a Mohácsnál hősi halált halt II. Lajos özvegye testvérének, I. ( Habsburg ) Ferdinándnak Magyarország királyává megválasztása, novemberében pedig a megkoronázása: az ő koronázási szentmiséjére még a ferencesek templomában került sor, [ így összesen 303 évig lett Pozsony a koronázó főváros ], ám fiának, I. Miksának 1563-ban, és minden utódjuknak már a Szt. Márton székesegyházban ig volt a pozsonyi Szt. Márton dóm a Habsburgcsaládi magyar királyok - 11 uralkodó - koronázó temploma. Erdészeti szakmai okokból közülük kiemelendő I. Miksa ( 1563/ 64~1576 ), aki már uralkodása 1. teljes évében: 1564-ben kiadta a felvidéki bányavárosokat igazgató körmöci bányakamara bányafát és a kohók fűtőanyagát biztosító erdész szakszemélyzete számára az ország 1. erdész szolgálati szabályzatát, 1565-ben pedig erdőrendtartási királyi rendeletet ( = a Constitutio Maximiliana kezdetű pátens ), a bányák és kohók környezetében szükséges takarékos és környezetkímélő fahasználatok rendjéről, ( pl. térszakozás ); és Pozsonyban koronázták meg ( osztrák beiktatása után 1 évvel később: 1741-ben ) Magyarország királynőjévé Mária Teréziát is, aki erdő-kímélés végett, ám a kohók tüzifahelyettesítő fűtőanyagát biztosítandó: 1760-tól megnyittatta az ország 1. szénbányáit, ( pl. Brennbergbányát is ); 1769-ben megjelent erdőrendtartásában pedig pl. a török megszállás alól felszabadított, elnéptelenedett és elbozótosodott alföldi tájak ( újra-)erdősítését, fásítását - még a preferált fafajokat is kijelölve - számos anyagi kedvezménnyel ösztönözte, támogatta. Az 1830-ban utolsóként itt megkoronázott V. Ferdinánd 1847 végén nyitotta meg az 1847/48-as = utolsó pozsonyi országgyűlést, ( egyben az utolsó rendi, tehát még nem polgári országgyűlést ), azonban az országgyűléseknek és a kormánynak Budára visszahelyezését már a népakarat: az március 15.-i 12 pont egyike is követelte hoz képest 322 év után az utolsó országos államigazgatási esemény Pozsonyban április 11.-re esett: V. Ferdinánd király a mai prímási palotában nevezte ki az 1. felelős magyar kormányt, ( Batthyányi Lajos miniszterelnöksége mellett Kossuth, Széchenyi, Deák, Eötvös és még 4-en voltak a kormány tárcavezető tagjai ), a király egyúttal szentesítette az. ún. áprilisi törvényeket, mint a polgári Magyarország [ = Uhorsko ] alapító okmányát, ( amelyet a kiegyezéskor is beemeltek a magyarországi jogrendbe ). Még a vallásfelekezeti háborúk idején pár évig, 1619~1621 között a református Bethlen Gábor erdélyi

11 fejedelem ill. a csapatai uralták Pozsonyt, a Szt.Korona új őrségét is Bethlen jelölte ki. Bethlent 1620 januárjában Pozsonyban Magyarország fejedelmévé, júniusban Besztercebányán pedig Magyarország királyává választották, a Szt.Koronával megkoronázást, mint beiktatást - függő/vazallus királysága királyaként - az Oszmán Birodalom is jóváhagyta volna. Ám Bethlen Bécs ez esetben várható érzékenységét ill. valószínűsíthető erőszakos reagálását az ország érdekei ellen valónak ítélte meg, így királlyá megkoronázását reálpolitikusként elhárította. Bécs ezt a Bethlennek adományozott birodalmi hercegi címmel honorálta, ill. a Bethlen jelenlétében megtartott, és céljaival azonosuló Nagyszombat-beli országgyűlés főbb követeléseit a nicolsburgi békeszerződésbe becikkelyezte. Utóbb a hatalomba visszakerülő Habsburgok Pozsonyban is engedélyezték a jezsuiták visszatelepedését, új rendházuk 1. rektora között Káldi György lett, aki a teljes Szentírást katolikus szellemiségben és nevezéktannal magyar nyelvre fordította, s mert össz-magyar ügyről volt szó, e mű kiadása nyomdaköltségeinek egy részét - Pázmány Péter érsekkel ezt előzetesen levélben egyeztetve - Erdélyből maga a református Bethlen Gábor fejedelem támogatta, személyes ill. családi jövedelmeiből is. Azaz: 2 vallási világnézet, 2 államszervezet, néha a harctéren is megütköző 2 hadsereg, 2 nagy formátumú, de eltérő vérmérsékletű politikus --- ám egyetlenegy cél, akarat és cselekvés, ha össz-magyar ügyről volt szó. Pázmány valamennyi kortárs erdélyi fejedelemmel együttműködött. Egész Magyarországon, így Erdély-szerte is jól ismerték reálpolitikusi nyilatkozatát, amelyben hitet tett a református Bocskai István fejedelem Kassán megírt politikai végrendeletében foglaltak mellett, t.i. hogy jó dolog az Erdélyi Fejedelemség, mint magyar államalakulat léte a Habsburgok abszolutista törekvéseinek féken tartása végett, és a maga pázmányi stílusában ezt így indokolta: nekünk elégséges hitelünk, tekintetünk (( mai szóval: tekintélyünk )) vagyon mostan az mi kegyelmes keresztyén császárunk előtt, de csak addig durál az az német nemzet előtt, míglen Erdélyben magyar fejedelem hallatik floreálni (( virágzani )), (( mert a Bécstől függtelen erdélyi magyar politikai ellensúly híján )) gallérunk alá pökik az német Pozsony és környéke korabeli szellemi életét jellemzi, hogy --- Szencen született és itt, majd Győrben járt alapiskolába a magyar nyelv egyik legnagyszerűbb művelője, [ németföldi nyomdaipari és egyéb tanulmányai után ] zsoltárfordítóként is, latin~ógörög~magyar szótára révén is a Károli Gáspár-féle református Szentírás-fordításban közreműködő, majd Erdélybe került református Szenci Molnár Albert; --- a Szenc-közeli Magyarbél volt ősi családi fészke annak a nyíltan hungárus öntudatú evangélikus Bél Mátyásnak, aki 1714~ 49 között a pozsonyi evangélikus líceum rektoraként európai jelentőségű tudományos munkát is folytatott, amely okán ő lett az az időrendben 2. magyar ( hungárus ), akit a londoni Royal Society ( = az angol tudományos akadémia ) levelező tagjává választott [ 1738-ban ]; Bél Mátyás Pozsonyban szerkesztett lapjának címe: Nova Posoniensia = Pozsonyi újdonságok, [ vagyis a város magyar nevének latinosított változatát használja, nem a német vagy a tót/szlovák nevét ]; ban a győri evangélikus Ráth Mátyás Pozsonyban alapította meg Magyarország első magyar nyelvű újságját, a Magyar Hírmondót; ban szintén Pozsonyban, azaz Prešporok-ban jelent meg Magyarország 1. tót/szlovák nyelvű újságja is ben Pozsonyban ajánlották fel a Sziléziát megszállt porosz hadsereg által szorongatott Mária Teréziának életüket és vérüket a magyar nemesek, --- cserében a királynő ekkortól garantálta, hogy az ország nádora mindenkor magyar származású lesz; továbbá a török utáni országos újjáépítésekhez jelentős arányban átcsoportosították a bécsi központú állami bevételeket. Sőt: a királynő a magánjövedelmei egy részét is felhasználva Dalmáciában visszavásárolta és a magyaroknak ajándékozta a SzentJobbot ban pedig a felújított Szt. Márton székesegyház toronysisakja tetejére a Szt.Korona másolatát helyezték el, és az mindmáig ott van. Mária Terézia volt az első Habsburg uralkodó, aki évi rendszerességgel és hosszabb időt töltött Magyarország területén, elsősorban Pozsonyban.

12 1783-ban II. József számos országos hatáskörű főhivatalt visszaköltöztetett Budára, amely ismét Magyarország hivatalos fővárosa lett, ám mind az országgyűlések, mind a kormány székhelye, mind az ország kulturális életének legfőbb központja továbbra is Pozsony maradt. Így pl. a 10 évesen itt koncertező Liszt Ferenc további tanulmányait Pozsonyban politizáló magyar mecénás arisztokraták által a számára 1821-ben létesített ösztöndíj tette lehetővé ben Pozsonyban ajánlotta fel 1 évi jövedelmeit Széchenyi István a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására től ( megszakításokkal ) Pozsonyban tevékenykedett a szlovák nemzeti ébredés apostola, a Győrben érettségizett L udovit Štur. Az 1843/44-es pozsonyi országgyűlés iktatta törvénybe, hogy Magyarország egész területén a törvénykezés és államigazgatás, továbbá az állami iskolákban a tanítás hivatalos nyelve a magyar. Nem véletlen tehát, hogy 1848 télutolján/koratavaszán az utolsó pozsonyi országgyűlést Habsburg V. Ferdinánd király magyarul nyitotta meg. Pozsony nemzetőrsége verte szét szeptembere utolsó napjaiban a Morvaország felől a *Miava-/Myjavafolyó völgyébe behatolt néhány osztrák-bérenc, Hurban-szervezte - összességében jelentéktelen létszámú, több nemzetiségű, de összetevőinek többsége szerint - tót-légiót, amelyek [ az erdőháti, azaz záhorjak tájnyelvű szlovákság beköltözése révén a XIX. sz. közepére 2/3 részben már el-szlovákosodott, de 1/3-nyi zsidó lakossága a városka magyar nevét használta, így 1851-ben még ] *Szénásfalu mezőváros a XIX. sz. végére hivatalossá vált szlk. tükörfordításban már Senic(e), ma: Senica vidékéig, majd *Miava/Myjava mezővárosig jutottak el a ~28. közötti 11 napnyi felvonulásuk során. Ám én már maga Bécs is letiltotta az akció folytatását, mivel a tót/szlovák többségű vármegyék népe a legcsekélyebb mértékben sem csatlakozott e magyarellenes nemzetiségi felkelés -hez. Sőt! Főként a szabadság eszméinek elkötelezett híve, a tót/szlovák J. Horárik szervezésével és irányításával e tót/szlovák többségű vármegyék újoncként több mint tót/szlovák önkéntest tudtak küldeni Magyarország/Uhorsko szabadságharcának zászlói alá. Maga Ján Horárik a Trencsén vármegyei *Bán-/Bánovce nad Bebravou-ban született 1808-ban; 1831-től egy évtizeden át római katolikus pap volt, felekezeti és politikai reformersége miatt 1841-ben elhagyta papi hivatását, ( sőt, korábbi világnézetét is ), és pedagógusként ill. német és magyar nyelvű könyv- és újságírásból élt, ( néhány műve már előtt Németföldön jelent meg ); radikális publicisztikája okán elvbarátai - Táncsics, Petőfi, Vasvári és mások - magyarországi Holbach -nak nevezték; ismerte Saint-Simon, Hegel, Feuerbach, sőt az ifjú Marx és Engels műveit is, amelyek alapján a társadalmi egyenrangúságot hirdette; az Egyenlőségi Társulat vezető tagjaként pedig egyike volt a magyarországi forradalom és szabadságharc ügyéért leghatározottabban és cselekvően harcoló értelmiségieknek; a világosi fegyverletétel után Németföldre emigrált, az 1857-es általános amnesztiával haza térhetett; ekkortól pl. görög és római regéket, mondákat fordított és adott ki magyarul, ( a megkülönböztetett cenzúra- figyelmet és -kötözködést elkerülendő: eleinte még saját szerzői neve feltüntetése nélkül ); 1864-ben halt meg Besztercebányán ben Haynau pozsonyi vérbírósága ( még Arad előtt ) 13 pozsonyit végeztetett ki a forradalom alatti tevékenységükért, köztük evangélikus és római katolikus lelkészt is. A bresciai hiéna ugyancsak Pozsonyban írta alá a 13 honvédtiszt kivégzésének parancsát: ők lettek az aradi magyar Golgotha vértanúi. A Pozsony vármegyei németség felét kitevő Pozsony városi németség ( = e város többségi lakossága évszázadokon át ) Ungaro-Deutsch öntudatát, így a Béccsel és az osztrák-németséggel szembeni dacolását jelezte már jóval korábbi időktől az is, hogy a katolikus császárváros, Bécs szomszédsága, illetve a XVII. sz.-i erőszakos ellenreformáció idején és ellenére is a pozsonyi németség viszonylag igen nagy része, kb. 1/5-e protestáns: evangélikus maradt. És a vallásfelekezettől független csak azért is Ungaro-Deutsch kiállás egy másik szép példája, hogy a város többségében német anyanyelvű vezetése 1867-ben - tehát a kiegyezés után azonnal (!) - Pozsony díszpolgárává választotta ( az egykor győri joghallgató ) Deák Ferencet.

13 Pozsonynak a kiegyezés után is megőrzött nemzetközi rangját, fejlődését is jelzi, hogy ( az 1930-ban felépített mai Carlton szálloda helyén a magyar időkben állt ) Zöldfa vendégfogadóban szállt meg 1892-ben Alfred Nobel, vagy 1911-ben Albert Einstein is. E Zöldfa erkélyét az tette híressé, hogy innen hirdette ki Kossuth Lajos március 17.-én az ország újjászületését, azaz a polgári Magyarország megszületését; ( Trianon után ezt az erkélyt a Kossuth-hagyományokat ápoló Ceglédre menekítették ). A cseh legionáriusok 1919-es megszálló hadműveletei előtt Pozsony lakosságának 42 %-a volt német ajkú, 41 %-a magyar ajkú, és 17 %-a szlovák ajkú; --- ma, azaz 9 évtized = közel 3 generációnyi csehszlovák ill. szlovák fennhatóság - benne a Beneš-dekrétumok, kitoloncolások és az ún. reszlovakizáció - következtében Nagy- Pozsony/Bratislava lakosságának 96 %-a szlovák ajkú, 0 %-a német ajkú, és 4 %-a magyar ajkú B./ A KIS-KÁRPÁTOK / MALÉ KARPATY KÖRNYÉKE Pozsonyi városnézés. Idő függvényében megtekinthető látnivalók: Az *Új híd/nový most kilátóteraszára, gyors-lifttel. Szent Márton-dómtemplom, ahol 300 éven át magyar királyokat és királynékat koronáztak után épült, az Árpád-korban»a Legszentebb Megváltó«titulusú templom, majd az átépítésére adakozóknak pl ban az esztergomi érsek teljes búcsút hirdetett, így az Anjouk idején már Szent Márton-titulusú; utóbb a török elől Budáról ide menekítették Szt. Márton ereklyéit is, ahol Buda ill. Székesfehérvár oszmán-török megszállása miatt 1563-tól 267 éven át ( 1830-ig ) a magyar királyok és királynék túlnyomó többségét koronázták: a toronysisakot 1760-tól mindmáig a ( stilizált ) SzentKorona ékesíti. Itt van a jezsuita Pázmány Péter Esztergom~nagyszombati érseknek, a magyar nemzeti elkötelezettségű politikusnak, a kitűnő szónoknak, a magyar nyelvű katolikus vallási irodalom megteremtőjének, a nagyszombati főiskolát egyetemi rangra emelő szervezőnek a sírja is: a kanonok-üléshelyek és a főoltár között az É-i ( a bejárat felől haladva a templom főtengelyéhez képest balról lévő ) falban, szép fehér dombormű jelzi; - a mellette lévő, 1914-ben Pozsony város közössége által felújított vörösmárvány fedlap tanúsága szerint - több más esztergomi érsek csonttartó kőládába/kőkoporsóba összegyűjtött földi maradványaival együtt. Mellettük nyugszik Pálffy Miklós kapitány is ( szintén dombormű jelzi ): Győr töröktől visszavívásának - a vas-kakas ( győriesen: vas-kokas ) jeladású fényes diadalnak - a magyar vezére. A mai főoltár feletti középső ólomüveg-mozaik ablak ( még ) őrzi az eredeti oltár-kialakítás ikonográfiáját, amely Magyarország valamennyi jelentősebb, az éves országhatár menti vagy közeli templomában már a középkor óta megtalálható ( volt ): középütt a megszentelt hely fő patrónusa ( itt: Szt. Márton ), jobbján Szt. István király, balján Szt. László király --- akik kiábrázolt/szimbolikus jelenlétükkel is jelzik az ország ősi gyepűinek közelében, hogy amiképpen életükben, azonképpen üdvözült állapotukban is őrzik a hitet, és a SzentKorona teljes fennhatósági területét ill. a kisugárzása alá tartozó országlakosokat, természetesen kiemelten is az eredeti államszervező magyarságot. Korábban e székesegyház szentélyében állt, ma a Duna felőli mellékhajó K-i zárófalánál látható G. R. Donner barokk lovas-szobra: a magyar huszár-egyenruhás (!) Szt. Márton megosztja köpenyét a didergő koldussal. Gyalogséta a koronázási útvonalon: a Klarissza-kolostor és templom [ = a III. András által honosított apácarend e pozsonyi, 1297-ben megépült rendháza fogadta be az 1619-ben a Margit-szigetről - az oszmán-török környezetből - ide menekült domonkos-rendi apácákat is, akik magukkal hozták Árpád-házi Boldog ( Szt. ) Margit ereklyéit is ]. Főurak palotái, az Óvárosháza, a Roland-kút, a Mihály-kapu, stb. {{ Egy óvárosi mexikói étel~ital bisztró teraszán kis csapatunk felköszöntött Bedő-díjam friss híre kapcsán --- nagyon kedves emlékem! És jól eső érzéssel ugrott be az is, hogy abszolutóriuma utáni 2 éves kötelező szakmai gyakorlata 2. felét Kálnoki Bedő Albert itt, Pozsony környéke erdeiben végezte el, majd innen ment vissza Selmecre államvizsgázni és erdőmérnöki diplomáját átvenni. }}

14 A Kárpát-koszorú nyugati szárnyához tartozó, igen vegyes geológiai összetételű [ gránit + klf. pala + homokkő + márga ( gyűjtőnevük: flis ) + mészkő + dolomit ] Kis-Kárpátok kezdő tagja a Dévény település fölé magasodó, 514 m tszf csúcsú *Dévényi-tető/Devínska Kobyla, amelynek a Morvára néző, *Dévényújfalu-/Devínska Nová ves-ig húzódó rézsűje természetvédelmi terület. A *Morva-/Morava-folyó torkolata mellett a parti él és az ártér kereken 145 m tszf, e terepszintből kb. 80 m-nyire emelkedik ki a várhegy meredek mészkőszirtje, amelyet a»porta Hungarica«, vagyis az évig hazánk nyugati kapuját jelentő *Dévény vára koronáz meg; [ dévény ( is ) a hún eredetű avar kori szaben der törzsnév változata; a IX. sz.- ban ( 864, Fuldai Évkönyvek ) Dowina ma: Devín ]: várfoglalás, új időknek új dalaival. A kicsiny dévényi várhegy - természetvédelmi terület - egy sor szubmediterrán növény É-i elterjedési határa ( vagy annak közelében áll ); ezek közül jellegzetes pl. a D-( DNY-)Turántól Európa D-ebbi tájaiig őshonos: a Kaukázuson és a Krímen, majd DNY-Ukrajnán át É-Erdélyig élő; a Felvidék D-i peremén a hegyek rézsűi alsóbb szakaszain van a természetes É-i határa m tszf-ig soha nem hatol fel még D-ies kitettségben és/vagy mészkő ill. dolomit alapkőzeten sem -, előfordul még a Morva-medence D-i részein, a Duna felső szakasza mentén, NY-Európában pedig a Vogézek az É-i határa --- a *sajmeggy: mivel a Kárpát-medence É-i része magas hegyeiben, vagyis az eredeti (!) szláv szállásterületek környékén elő sem fodult, így tót/szlovák népi neve nincs is (!), szlk. szakmai neve: mahalebka, ( Prunus syn. Cerasus mahaleb ); pontusimediterrán[~szubmediterrán] flóraelem. Ide Dévénybe a jégkorszak utolsó stadiálisa után, legkorábban vlsz. a holocén HL 2 = óholocén v. boreális fázisában ( Kr.e ~5.100 ) hatolt fel az Alpokalja K-i szegélyén: az ún. illyr flóra-folyosón. {{ Itt a Porta Hungarica tövében jóféle borovicskával és jóféle ógyallai Arany fácán sörrel köszöntem meg a csapatnak a Bedő-díjhoz kapcsolódó pozsonyi figyelmességét, és kívántam további szép utat, amelyen 9 hónapos csípőprotézisemmel sajnos még nem vehetek részt }}. A Nagy-Duna jobb, azaz túlpartján a folyó geol. törésvonal-árkával elválasztott még kárpáti eredetű, max. 480 m tszf magasságú szikla a Hainburgi-rög, őrt állva a Bécsi-medence és a Kisalföld között; mögötte a látóhatáron jobb ( DNY ) felől pl. a Rozália-hegység és közeli szomszédai - terepalakulatilag előhegyekként - átmenetet alkotnak a Kárpátok és az Alpok között, ám növényföldrajzilag már az Alpokalja részei; bal ( = DK ) felől pedig a növényföldrajzilag szintén az Alpokaljához tartozó Lajta-hegység. A Hainburgi-rög Magyarország felőli lejtői alján a *Fenyër [ Lajtazug ] hidromorf ( = vízjárta ) kistájban fekszik *Köpcsé ny / Kittsee, kicsit távolabb Lajtakörtvélyes és Járfalu: a VIII./IX. szf.-n a Havasalföld NY-i részén lévő Oltközből az óbolgár zaklatások elől a Bécs~Sopron~Magyaróvár háromszögbe költözött későavar főméltóság, a kapagá nkán népének Köpcsény környéke volt a törzsszövetségi központja; az ő nem-szláv népük zömét is az ÉNY-i Kárpátok Morvamezőtől É-ra lévő szakaszain is kijelölt 3-as gyepűrendszer gyepűőreiként a Kis-Kárpátok vonulatának közepénél lévő *Detrekő/Plavec~*Sasvár/Šaštín ~*( Morva-)Őr/Stráže tágabb térségétől ( pl. a *Szakolca/Skalica melletti *Kopcsány/Kopčany, amely a Köpcsény mély hangrendű változata ) a Szepességig húzódó határsáv-ív hágói mellé vagy a 3-as gyepűrendszer belsőbb határőr láncolata valamelyik őrhelyére [ pl. a turóci Blatnica közelében létesült, róluk elnevezett *( Nagy- és Kis-)Csepcsény/Čepčín-be is ] telepítették Árpád Hétmagyarjainak honfoglalása után. ( Évszázadok múlva beolvadtak a többségi szlovákságba ill. a cipszer-nek mondott szepesi szászokba ). Az Árpád-korban gyepűőrként már alpokaljai és erdőháti [ = főképpen a későbbi Pozsony és Trencsén vármegyét NY-on elválasztó Nyitra vármegye-részen élő ], a Kárpát-medencében a 680-as évek elején hont foglaló székely-magyar csoport szomszédai a Hétmagyar honfoglalás után NY felől az alpesi szlávok, ÉNY felől főként morvák, Trencsén és a Felső-Nyitra medence [ ÉÉK-i fele ] irányából főként a szlovákok elődei voltak. A ( nyilván kölcsönös ) egymásra hatás egyik nyelvi nyoma mindmáig (!) megmaradt Pozsony vármegye egész ( így: egykori közép-szigetközi! ) területe magyarságának körében és főként NY-Dunántúlon: a *gyöngyvirágfa~kocérka[~májusfa/gerezdes-cseresznye~ zelnice meggy ] = Padus racemosa ( syn. Prunus padus ) környékbeli ( = alpesi-, morva-, talán korai tót-/szlovák-)szláv črem cha (( ld. még a K-i szlávban is черёмуха, becézve черемуж ка )) nevét - divatszóként átvéve - itteni magyar őseink/őseim a maguk szokásainak megfelelően csormá n~csórmá ny végződésűre alakították át, és használták/használják/használjuk mindmáig; ( amelynek korai, illatos virágaiból gyűjtik a nektárt a méhek és a darazsak --- jó szigetközi~csallóközi magyar gyűjtőnevük: csömény ).

15 A Kis-Kárpátok legmagasabb csúcsa csak a 740 m tszf-t éri el, ezért a zonáció a cseres-tölgyesektől a gyertyános-tölgyeseken - kilúgozott termőhelyek esetében a szelídgesztenyével elegyes mészkerülő tölgyeseken - át a középhegységi ( = szubmontán ) gyertyános-bükkösökig tart. Erdeifenyvesek természetes úton csak az erdőháti kilúgozott lepelhomokon élnek, ott viszont tömegesen: megnevezésük a Záhorie-i szlovák tájszólásban a Bur/Búr(-erdő) kistáj, azaz (erdei)fenyő(-erdő) kistáj nevében él; [ az irodalmi - így a szakirodalmi - szlovákban a Pinus silvestris = erdei fenyő neve: bor ill. borovica lesná, K-en pedig a K- szlávból ( ld. orosz сосна ) átkerült sosna ]. A Kis-Kárpátok belső ( = Kárpát medence felőli ) oldala, főleg a D-DK-ies rézsűi jól védettek a Morva-kapun át É-ról bezúduló, az Erdőhátat érintő hideg ill. hűvös levegőtől, így a Pozsony~*Récse/Rača~( az 1323-ban Anjou Károly Róbert által Pozsonynak adományozott ) *Pozsonyszöllős/Weiner n [ = a XIII. sz.-tól a környékre költözött németség egyszerű tükörfordítása az eredeti magyar megnevezésből ]/[ a XIX. sz.közepéig ( = Récsénél/Récse mellett = szlk.: pri Récsa ) P rača; a Bach-érától a németből Vajnor, ma:] Vajnory, [ Récse és P.szöllős = Pozsony elővárosai, kerületei ]~*Pozsonyszentgyörgy/Svätỳ Jur pri Bratislave~*Bazin/Pezinok [ itt született Kupeczky János, a kuruckor egyik festőművésze ] ~*Modor/Moder n/modra [ itt ( is ) lakott, és 1856-ban egy vadászbalesetben e település határában halt meg Ľudovít ( másképp is írta: Ludoviť ) Štúr szlovák nyelvész, politikus ]~*( Alsó- és Felső-)Diós/( Dol. a Hor.)Orešany~*Bélaház/Boleráz~*Nagyszombat/Tyrnau/Trnava között húzódó *»Hegyalatt«[ neve a magyar egyházi beosztásban Trianonig fennmarad, a magyar tájföldrajz a XIX./XX. szf.-tól inkább ( Pozsonyi-)Hegyaljá -nak nevezi ] nevű kistájrészlet számos szubmediterrán fajjal gazdag cseres-tölgyesei igen alkalmasak a szőlő- és gyümölcstermelésre. Sőt, a grániton vagy a flis-en ( homokkő, márga, palák ) kialakuló mészkerülő tölgyeseikben ( és helyükön ) a még kifejezettebben szubmediterrán igényű szelídgesztenye is megterem, ennél É-abbra már nem; ( itteni jelenléte kapcsolódik a soproni és a Hainburgirögön található természetes előfordulásaihoz ). Az oszmán-török hadseregek pl. Bécs elleni felvonulásai és a török-dúlások elől Győr és környéke elmenekülő lakosságának nagyobbik része a Hegyalatt területén meghúzódva talált ideiglenes menedékhelyet. Utazás a szálláshelyre: Récse harántolásával *Szenc/Senec ( = tört. járásszékhely ) az Árpád-kori magyar/szláv nyelvhatár közelében - korabeli okmányokkal igazolhatóan - párhuzamos (!) kettős névadással: *Kökényes-/Trna-patak { É-indogermán: tövis német: Dorn[-Schleh(e)], szlk.: trn ka = Prunus spinosa = kökény } torkolatánál épült *Nagyszombat/Tyrnau/Trnava [( = tört. járásszékhely, 1543-tól az esztergomi érsekség ill. a budai egyetem menedékhelye a török megszállás idején: Pázmány érsek az itteni felsőoktatás bővítése~fejlesztése során - a környék nemzetiségi összetételéhez igazodva - azonos karok ill. szakok esetében párhuzamos magyar, német és tót/szlovák oktatási nyelvű évfolyamokat indíttatott!; az érsekségnek Pozsonyban, mint török kori fővárosban is volt hivatala ill. palotája, maga az érsekség 1820-ban költözött vissza Esztergomba, megkezdve az esztergomi bazilika, mint Magyarország legnagyobb temploma építését ). Nos, Nagyszombat mellett elhaladva a *Holt-Vág/német ( tod tájszólásban ) Dud-Waag-/ebből szlk.: Dudváh-folyó harántolásával a Dudvág és a *Vág-/Waag-/Váh-folyó közé érünk és itt átlépünk a tört. Pozsony vármegyéből Nyitra vármegyébe, ahol [ az Árpád-kori *Szolgagyőr, utóbb ] *Galgóc/Hlohovec ( = tört. járásszékhely ) *Pöstyén/Piešťany ( = tört. járásszékhely, már a Monarchia idején is nemzetközi rangú fürdőváros ) az útirány. A Vág Pöstyénnel szemközti partján található *Moraván/Morvany nad Váhom: híres őstörténeti lelőhely, ahol a jégkorszak Würm eljegesedése legzordabb fázisában is éltek emberek. C./ A VÁG KÖZÉPSŐ SZAKASZÁNAK A FEHÉR-KÁRPÁTOK ALATTI RÉSZE A XV. sz.-tól írásos emlékekből is adatolható a ( tulajdonképpeni ) *Felföld fogalma, amelyen akkor a Hétmagyar honfoglalás óta a magyarok szállásterületének szegélyén kialakult északi magyar nyelvterület-sávot értették; ez 3 nyelvjárást foglal magába: a ( ma ) palócos(nak nevezett ) magyar nyelvjárás + a [ Korpona~Ipolyság~Csóványos~(Nógrád-)Verőce sávtól K-re lévő ( ma ) palóc(nak nevezett ) magyar

16 nyelvjárás + a Hernád alsó szakaszától K-re, K-Abaúj és Zemplén vármegyékben ill. ezektől K-re Ugocsáig, Máramarosig [ + a nem hegyvidéki ÉK-Alföldig ] beszélt ún. északkeleti magyar nyelvjárás területét együtt. A Felföld tehát eredetileg nem természetföldrajzi, hanem etnikai - ezen belül leginkább nyelvi - fogalom volt, hiszen a Korpona~Ipolyság~Csóványos~(Nógrád-)Verőce sávtól NY-ra lévő ( ma ) palócos(nak, hibásan NY-i palóc -nak nevezett ) nyelvjárás magyarjainak több mint 4/5-e a Kisalföld É-i szegély-tájain, a másik 2 nyelvjárás magyarjainak is csak mintegy a fele élt és él középhegységi és/vagy magashegységi könyezet völgyeiben és lejtőin. [ A politikai ill. a katonai helyzet függvényében sűrűn változó kiterjedésű Alsó- és Felső- Magyarország közigazgatási beosztás végképp nem kapcsolható sem a természetföldrajzi, sem az etnikai állapotokhoz ]. A XIX. sz.-ig (!) a ( tulajdonképpeni ) *Felvidék/Horná zem, Hornáky csakis a tótsági vidéket jelentette, vagyis É-Magyarország már akkor tömbösen szlávok lakta részeit: a szláv többségű vármegyéket és a D-ről szomszédos vegyes lakosságú vármegyék szláv többségű É-i részeit együtt, amelyre - de csakis erre! - a XVII. sz. végétől a Sloven sko = Szlovákföld, Szlovákia névhasználat is megjelent. A Felvidék fogalmához a XIX. sz.-ig minden esetben szükséges volt mellé tenni az É-i jelzőt, mert a felvidék a magyar nyelv tájjellegre utaló közszava volt: beszéltek egyéb magyarországi felvidékek -ről is, köztük jelesül Erdély volt a DK-i felvidék, stb ban a természettudományokban is járatos Kossuth egyértelműsíti a Felvidék szó használatát, kiterjesztve azt a Felföld természetföldrajzilag hegyvidéki tájaira is, de csakis azokra: Felvidék = Magyarország É-i, hegyvidéki része, ( mindenféle etnikai szűkítés nélkül ), ez így a síkság [ és peremtájai ], tehát az Alföld - ( ezen belül mind a Nagy-, mind a Kisalföld-)jelenség és -fogalom párja. Trianon óta - mind természetföldrajzilag, mind történelmileg helytelenül - a Kisalföld [ Cseh-]Szlovákiához csatolt É-i felét is gyakran beleértik a Felvidék fogalmába; [ ez pontosan olyan hiba, mint a Partiumot Erdélynek mondani! ]. Vagyis helyesen: a mai Szlovákia = a Felvidék + az É-Kisalföld. ( Ekkor a Nagy-Alföldnek a Bodrog vízgyűjtője menti, a mai Szlovákiába benyúló öblözetéről hallgatólagosan nem szólunk, de tudunk róla ). A Felvidék - Morvamező és Kisalföld közé félszigetszerűen benyúló - része már a Kis-Kárpátok is. Ám a Galgóc térségénél kezdődő *Vág-Inóc/Považský Inovec félszigete és a Fehér-Kárpátok *Vágújhely/Nové Mesto nad Váhom mellett már úgy megközelíti egymást, összeszűkítve a Vág völgyét, hogy látvány- ill. élményszinten is egyértelmű lesz: elhagytuk a Kisalföld nagytájnak még a peremvidékét is ( itt: a síksági Mátyusföld-rész É-i öblét is ), és belépünk a Kárpátok nagytájába, vagyis a természet- és termelésföldrajzi értelemben vett Felvidékre. A Pöstyén~*Berencs/Branč~Szakolca vonaltól ÉK-re kezdődnek a *Fehér-Kárpátok/Biele Karpaty, [ időszakosan használt korábbi nevén: Magyar-Morva határhegység ], amely hegyvonulat az őt túlnyomó részt alkotó dolomit és mészkő színéről kapta a nevét; a Pöstyén~Trencsén közti Vág-szakasz bal parti mellékvizei pedig a Nyitra-folyó felé egyúttal vízválasztó szerepű, középhegységnek megfelelő gerinc- és csúcsmagasságú [ az É-i vége közelében lévő névadó csúcs a legmagasabb: m tszf ] Vág-Inóc-hegységből erednek. Vágújhely térségében ( = tört. járásszékhely, egyúttal a Dudvág forrásvidéke, sőt, egyúttal a kisalföldi flóra keskeny nyelvszerű öblözetben É-ra felhúzódásának határa: ettől kezdve már nemcsak a buszból látjuk a szomszédos hegyeken, hanem a völgyekben is a kárpáti flóraterületen belül leszünk! ), és most már végig a Vág völgyében felfelé autózva átlépünk a tört. Trencsén vármegyébe. Vágújhelytől pár km-re a Vág bal, tehát K-i partján egy mészkőszirten áll a már Anonymus által is felemlegetett *Bolondóc, ma *Beckó/Beckov vára. E.(-1.)/ A KIS-FÁTRA / MALÁ FATRA DNY-i SZÁRNYÁNAK KÖRNYÉKE (-1.) *Trencsén/Trenčín város határát elhagyva *Illava/Ilava és *Bellus/Beluša érintése után a szálláshelyre érünk: a Trencséntől *Vágbeszterce/Považská Bystrica városkáig a Vág bal partját követően húzódó, a Kis-Fátra DNY-i szárnyának számító *Strázsó~Sztrázsó-/Strážov-hegység azonos nevű, 1213 m tszf magasságú csúcsától É-ra lévő völgyében - egy felvidéki magyar kisnemesi család, a Baross-család ősi fészke, így Baross Gábornak ( sz.:1848, 1892 ), a kiegyezés után közlekedés-fejlesztő vasminiszter -nek, a győri Baross út névadójának szülőfaluja: *Barossháza/Pružina melletti - *Egyházasnádas/Podskalie-ba; helyfoglalás 2-3 ágyas, zuhanyozós szobákban; 20.00: Vacsora a szálláshelyen; ( össz-utazás kb. 340 km.)

17 Kedd. Vártól várig Reggeli. a szálló éttermében Indulás a Vág völgyébe, vissza Trencsénbe; Kr. sz. u. 179-ben Laugaritio néven írták le, mint a germán kvádok egyik fészkét. Trencsén vára és városa ( tört. járásszékhely is ): az Árpád-ház utolsó évtizedeiben és az Anjou-ház berendezkedésének elején Magyarországon a központi hatalom meggyengült, és magánhadsereggel is rendelkező főúr ún. kiskirályságaira osztódott fel a tényleges hatalomgyakorlás. Ezek egyike volt az a Csák nemzetségbéli Máté ( e név szlávosan: morva Matouš, szlk.: Matjuš Mátyus ), aki nem Álmos fia Árpád nagyfejedelem ágán, hanem Előd fia Szabolcs, az uralkodásra Árpád 907-es halálakor még túl fiatal Árpád-fia Zsolt nagybátyja és rövid ideig az ország nagyfejedelme ágán maga is, miként a Csák-nemzetség minden tagja, a szakrális Turul-nemzetség, ill. Szabolcs révén az uralkodói család leszármazottja volt. Csák Máté fiatal korában hadi és üzleti tapasztalatszerzés végett Cseh- ill. Morvaországban is tartózkodott, megtanult szlávul is, innen hozott feleséget, de Mátyus -t középkori szlovák királynak csak a mai eszetlen nacionalizmus próbálja beállítani. Birtokai többsége ill. fő hatalmi területe főként a Vág melléke térségében volt [ mindmáig *Mátyusföld/Matjušova a Trencséntől *Guta/Kolárovo ( legújabban a szlovákban is: Gúta ) vidékén át a Nyitra-folyóig terjedő kistáj-összlet neve ], de a Csákok ősi, Velencei-hegységbeli birtokait is uralta, továbbá katonai erőszakkal ill. hűbéri szerződésekkel időnként egészen Árváig ( 1310 körül ), Zólyomig, sőt ÉK-en a távoli szepességi Lublóig ő volt a kiskirály. Székhelye 16 éven át Trencsén vára volt, [ Trencséni Mátyus -nak hívták a kortársai ], ám az új és energikus király, Anjou Károly Róbert ( 1308~1342 ) - hatalmában megerősödvén - katonailag is körbefogta és izolálta Mátyus -t, akinek - fiú-örököse nem lévén - halálakor ( ) minden birtoka visszaszállt a SzentKoronára. A nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc az i trencséni csata legválságosabb pillanatában lováról lebukva olyan súlyos balesetet szenvedett, hogy a halálhírét költötték. A csatatéren a kurucok között emiatt keletkezett pánik volt az egyik fő oka, hogy elvesztették ezt a döntő csatájukat. Trencsénben - a Vág középvízszintje = a parti él 205 m tszf - városnézés, majd Csák Máté egykori, 260 m magas mészkő-szirten álló várának bevétele, némi kapaszkodás árán. D./ A FELSŐ-NYITRA MEDENCE Pihentető buszozás - a legmagasabb pontján is csak a mi Kékes-tetőnkkel pár 10 méter eltéréssel azonos magasságú Vág-Inóc/Považský Inovec hegyvonulat és a Sztrázsó közti völgyben: a menekülő, és Szt. László király által befogadott Břetislav cseh fejedelem menedékhelyén: *[Trencsén-]Bán/Bánovce nad Bebravou városon át Nyitra vármegyébe, jelesül a Felső-Nyitra medencébe - a Nyitra-folyócskához: *Privigye/Prievidza városig ( tört. járásszékhely ). A szomszédos *Bajmóc/Bojnice várában csak a lépcsőkkel kell megküzdenünk. Pálffy gróf rejtélyének megfejtése. Bajmó c neve szabályos magyar helynévképzés egy avar-kori nem-szláv, a IX. sz. 30-as éveitől az Ómorva Fejedelemség szolgálatába szegődött katonai segédnép-rész pl. Nyitra forrásvidéki csoportja nevéből; a soha sem volt»várépítő szláv Bojnik (( szlk.: a Harcos )) lovag«névadóként kitalálása a szlovák nacionalizmus egyik, művi történelmet gyártó fantázia-szörnyszülötte A Bajmóc tágabb környékén, éspedig a szintén Nyitra vármegyei *Nagytapolcsány/Topol čany és Pöstyén között fekvő *( Nyitra-)Bajna/Bojná is ugyanennek a Hétmagyar honfoglalás előtt már itt élt nem-szláv népcsoportnak egy másik szállásterülete volt. A Duna bal parti Kisalföldön, és szerte a Kárpát-medencében másutt is megtalálhatók az e népnév-változatokból keletkezett település-nevek. Ennek az ős-eredetileg mandzsúriai, a *žu-ž w an-ok, azaz ún. ázsiai avarok előhadaként NY-abbra, majd a *uar~hyon/var~koń/várkony ikernév-vezértörzsű, azaz korai avarok ( egyik ) előhadaként Európába átkerülő *boyən/boym, stb. névváltozatú - a bizánciaknál néha antikizálva paion -nak (át)írt -, legkésőbb a 680 körüli közép-avar népvándorlással a Kárpát-medencébe kerülő népnek az avar-kori

18 sírokból előkerülő földi maradványai mandzsu~koreai ( = É-szinid ) és más távol-keleti ill. belső-ázsiai rassz-jellegeket is mutatnak. Nevük véletlenül ugyanúgy hangzott/hangzik - és leírva olyannak látszik -, mint az antik ( kelta ) *Boyohämia Bo hämia ország- és népnevet a csehekre átszármaztatott német Böhm en, ill. középkori latinos boym név. Mivel a Kárpát-medencei avar(osodott) *bəyn/*bəym nép Nagy-Duna bal parti csoportjai a Hétmagyar honfoglaláskor az Ómorva Fejedelemség katonáskodó alattvalói voltak, Anonymus híradása a valóságot tükrözi, és csakis a Gesta Hungar(or)um latin szövegének mai magyar fordítói/ferdítői(!) tévednek, amikor a 2 nevet egynek véve késő avar kori ill. IX./X. sz.-i csehek -ről írnak a Morva- és a Garam-folyó között. Továbbá: a b és az m hang gyakran felcserélődik, főleg a szájhagyományban. Anonymus hírforrásai, tehát a vidék már magyar emlékezete az I. Szva toplukot halála után követő idősebb fia, II. Mojmír ( ) ómorva (rész)fejedelem személynevét Boymi(r) alakban tartotta fenn, akinek a kegyelméből (( értsd: a vazallusaként )) gyakorolta a hatalmát a nyitrai részeken Zobor. A M/Boymə(r) herceg Anonymus-i nevet és rangot a latin szövegből a csehek hercege -ként mű-magyarítani, és ráfogni Anonymusra a történelmietlenséget: ez is az illető mai történészeket minősíti, nem Anonymust és hírforrásait. Úgy mellesleg: az I. Szva topluk által hódoltatott, de akkoriban nemhogy a Kárpát-medencében, hanem még a Kárpátokon kívüli tulajdonképpeni Morvaföld túlnyomó többségén sem lakó csehek II. Mojmír trónra léptekor elszakadtak az Ómorva Fejedelemségtől, így a Hétmagyar honfoglalók csak a Közép-Európa NY-i részein vezetett hadjárataikkor találkozhattak velük először Morvaföld NY-i peremén és a Cseh-medencében. Egészen más: a Felső-Nyitra medence barnaszénben gazdag vidék. És: a bajmóci várkastélynak állítólag 365 ablaka van, ( és aki nem hiszi, járjon utána! ) E.(-2.)/ A *KIS-FÁTRA/MALÁ FATRA DNY-i(-2.) és ÉK-i SZÁRNYÁNAK KÖRNYÉKE Utazás busszal a Strázsó~Sztrázsó-hegység mellékére. Látogatás Trencsén vármegye K-i szélén, *Csicsmán(y)/Čičmany-ban: az m tszf csúcsú Strázsó~Sztrázsó [ földrajzi értelemben a Kis-Fátra DNY-i szárnya ] K-i lábazatánál, 650 m magasan lévő faluban, { amelyet a kunok elől a Fekete-tenger É-i mellékéről Magyarországra menekülő törökös nyelvű [ a későbbi anatóliai szeldzsuk- és oszmán-törökök őseivel egyazon nyelvet beszélő ], az Árpád-korban, éspedig a XI. sz.-ban a középső gyepű-vonal védelmére ide ( is ) telepített oguz-ok úz-ok csicsmá ń nevű törzsének tagjai alapítottak. A Balkánt megszálló oszmán-törökök elől Magyarországra menekülő bolgárok egyik csoportja 1410-ben költözött az akkora már csaknem elnéptelenedett, inkább csak dűlőnévként élő egykori település helyére }. Eredeti boronafalú házak között járkálhatunk. A csicsmányi hegyekben ered, és Zsolna alatt folyik a Vágba a szárazabb nyarakon néha már-már szinte kiszáradó *Rajec(i-víz)/Žilinca. Tovább busszal ÉK É felé. A Csicsmány-közeli ún. Facskói-hágó választja el a Strázsót a Kis-Fátra DNY-i szárnyától, amelyet a korábbi természetföldrajzi szakirodalom *Rajeci-havasok/Veterná hola néven emlegetett; ez főként gnejszből és gránitból áll, de metamorf ( pala-) és üledékes ( mészkő, dolomit, homokkő ) kőzetek foltjai is tarkítják. A Kis-Fátra DNY-i szárnyának korábbi szlk. neve, tehát a Rajeci-havasok/Veterná hola a(z 1.-től csak pár m-rel lemaradó ) 2. legmagasabb ( m tszf ) csúcsa nevéből ered. *Facskó/Fačkov - hajdani irtványfalu - a Rajeci-völgynek már a Kis-Fátra DNY-i szárnya alatti részén fekszik. Következő megállónk *Frivaldnádas/Rajecká Lesná városkája, ahol minden arasznyi figura mozog, ami faragható fából: a Szlovák Betlehem megtekintése. A két szomszéd település *Györkeháza/Ďurčiná és *Rajec/Rajec. Visszabuszozás a Vág völgyébe.

19 K-NY irányban a Rajeci-völgy és a Vág közötti, É-D irányban pedig Zsolna és Barossháza közötti alacsony- és középhegységi magasságú, szabdalt kistájat - megkülönbözetve az m tszf feletti csúcsokkal tarkított, a Vág-völgyön túli ( = ÉK-i ) szárnyán az m tszf-t is elérő, de általában is sokkal magasabb gerincű Kis- Fátra hegylánctól - Zsibrit~Manin-hegycsoportként különbözteti meg a földrajzi szakirodalom: itt a legmagasabb csúcs a névadó Manin --- mindössze 889 m tszf., tehát az itthoni Írottkő-csúcsunk testvére. Ha még van erőnk: gyalogtúra a *Peredmér/Predmier-nél a Vágba torkolló Szulyó-ér völgyének rétjein, gyepjein felfelé a sziklakő-tengerbe: a *Szulyói-sziklák/Súl ovské skaly mesés világába: teremtett világunk csodájába. Másfél órás föl-le túra. Terepcipővel. A sziklarendszer egésze 25 km hosszú, 5-6 km széles, a völgyszegélyező sziklafalak 700~800 m tszf. magasságba ágaskodnak fel; legmagasabbra a 3-csúcsú *Szarvkő/Roháč. Ha erőnk fogytán lenne, akkor séta a [ Vágbeszterce-szomszéd *Vághéve/Považská Teplá melletti ] *Man in-hasadék/manínska tiesňava sziklaszurdokában; ( a geológusok szerint a Manin-hasadéknak a Kárpát-koszorún belül egyetlenegy méltó párja van: Erdélyben a Tordai-hasadék ). A Vághévével és Vágbesztercével háromszöget alkotó fekvésű ( Man in-alja értelmű ) *Podman in /Podmanín falucska a Budapest városfejlesztésében is oly jelentős szerepű Podmaniczky-család névadó/kibocsátó ősi fészke. Busszal vissza a szálláshelyre *Egyházasnádas/Podskalie-ba Vacsora a szálláshelyen. Esetleg szalonna-, kolbász-sütés tábortűznél Szerda. Irány az Kis-Fátra, a Vrátna völgye Reggeli az étteremben Indulás *Zsolna [ 1208-ban: Selina n ]/Silein/Žilina városán keresztül, ahol a Vág középvízszintje, vagyis a parti él 344 m tszf.. S ahol a legjobban közelítjük meg az ÉNY-i Kárpátok legészakibb tagját: a Nyugati-Beszkideket, amelynek környékén körös-körül a Hétmagyar honfoglaláskor és államalapításkor még fehér horvátok éltek, ( = az innen az Adriai-tenger térségébe vándorolt mai horvátoknak még az avar kortól itt maradt maradékai. S ahol - tehát Zsolnán ben már megnyilvánult és győzött is a helybéli szlovjan/tót kisiparosok, kiskereskedők és más foglalkozású itteni városlakók nyelvi~etnikai kollektív önazonosság-tudata: az ide látogató Anjou Nagy Lajos királynál elérték, hogy a városi tanácsba és az esküdtszékbe a német nyelvűekével azonos számú képviselőt küldhessenek. Zsolnával átellenben a Vág jobb partján - a Kisuca-folyócska torkolatánál - található Budatin, amely arról is nevezetes, hogy Magyarország/Uhorsko szabadságharca ellen Morvaföld felől a közeli határon átvezényelt osztrák-bérenc tót légió -t én itt szórta szét Beniczky Lajos [ korábban a Selmecbányai Akadémián végzett bánytiszt, majd Zólyom vármegye aljegyzője, utóbb alispánja ]: a Batthyány-kormány idejétől, azaz 1848 tavaszától a felsőmagyarországi bányavárosok királyi biztosa, a nyár közepétől - őrnagyi rangban - a Nemzetőrség főparancsnoka. A Jablunkai-hágón Galícia felől átkelő osztrák reguláris hadsereg támadását tól megkezdő, Götz-vezette csapatok ellen több kisebb ütközetet - részben gerillamódszereket is alkalmazva - szintén megnyert a közelben a Beniczky-vezette itteni kb fős nemzetőr gárda; { amely a felerősödő osztrák hadműveletek elől kitérve Görgey ( + Aulich ) feldunai hadseregéhez csatlakozott, és Görgey főparancsnok megbízása alapján utóhadként fedezte az után Besztercebányáról Branyiszkó felé visszavonuló magyar hadakat, ( hogy azok a legkevesebb veszteséggel csatlakozhassanak a Felső-tiszai fősereghez, s hogy itt előkészítsék és közösen megindíthassák a dicsőséges tavaszi hadjáratot ) félévében Beniczky ismét a felsőmagyarországi bányavárosok biztosaként képviselte a szabadságharc érdekeit a Felvidéken }. Átkelve a Vág jobb partjára *Vágtapolca ( 1851-ben még Teplica )/Teplička nad Váhom mellett jusson eszünkbe, hogy a Magyarország érdekeit súlyosan sértő, így nemzetgyalázó Habsburg török vasvári béke és a magyarországi protestánsok elleni bécsi megszorítások ellenében Wesselényi Ferenc nádor itteni kastélyában tartott titkos tanácskozáson körvonalazódott először, majd én Trencsén közelében a nádor és

20 Zrínyi Péter egyezményével öltött jogi formát a Habsburg-ellenes Wesselényi-féle összeesküvés szervezése. Útunk során *Várna/Varín településnél a Vágba ömlő, igen szeszélyes vízhozamú Varínka- vagy *Bella(-i)- ill. Terhely(-i)-/Belá-patak völgyében felfelé haladva, cél: a Vrátna ( = kapu ) völgye. A még Trencsén vármegye keleti határán fekvő *Terhely/Terchová községen utazunk át. Itt született Juráj Jánošík, a legendás szlovák népi hős[sé vált szökött katona, utóbb II. Rákóczi Ferenc kuruc hadseregének önkéntese, aki a trencséni kuruc csatavesztés ( ) után a nagyságos fejedelem seregéből is megszökött. Majd a szülőhelyétől DK-re eső Liptó vármegyei hegyekben kb. 2 évig bujkáló rablóvezér lett, akit a vármegyei hatóságok mindvégig köröztek, majd el is fogtak, és - hosszabb perének rablógyilkossági vádja alapján ban, 25 éves korában kivégeztek. Jánošík a szlovákság XIX. sz. előtti történelmének a nép által név szerint megőrzött egyetlen alakja. Liptói betyár korában - az eltulajdonított javakat élelmiszerre, ruhára, stb. cserélő falusi orgazda cimborái révén - a környező szegény nép körében elterjedt róla, hogy zsákmányát elosztja a rászorulóknak. És a betyár-romantika szabályainak megfelelően utólag nemcsak számos szívtipró szerelmi kaland, hanem az urakon vett diadal is kapcsolódott a nevéhez; --- a korai szlovák nacionalizmus idejétől kezdve már a magyar urakon vett diadalairól esik szó a szlovák irodalomban, így köztörvényes bűnözőből a szlovákság hősévé magasztosult ]. E romantikus legendához képest fontos történelmi tény: *Terhely-/Terchová-n alakult ki a Felvidék legjelentősebb tót/szlovák parasztmozgalma a Bach-korszak bécsi adóterhei, megszorításai ellen. A Kis-Fátra ÉK-i = Vág jobb parti szárnya ( = sokáig csakis ezt nevezték Kis-Fátrának! ) Trencsén, Turóc és Árva vármegye határán húzódik, és m tszf csúcsmagasságú = ez a *Nagy-Kriván/Veľkỳ Kriváň, amelyről Kriván-Fátrának is nevezik. Turóc, Árva, Liptó és Szepes vármegye egész területe ( tehát nemcsak a hegyek, hanem a völgyek, medencék is! ) a Kárpát-medencének olyan magas fekvésű régiója, ahol már nem él meg a csertölgy, következésképpen a szőlő sem; ( Árvában a dió sem, sőt, ott az alma sem érik be minden évben; évente többször megesik, hogy a hideg levegő légpárnája beül az Árvai-medence fenekére, és hetekig nem mozdul; és évenként júniusban is eshet - esetleg pár napig megmaradó - hó ), az 5,8~7,5 o C évi középhőmérséklettel mm csapadékösszeg jár együtt: hűvös humid táj Árva igen gyér szláv - vlsz. többségében fehér horvát - alaplakosságát a magyar államszervezés során - a nem szláv, pl. úz, stb. gyepűőrökön kívül - adókedvezményekkel ösztönzött szláv jobbágy- és zsellérbetelepítésekkel igyekeztek kiegészíteni, részben Lengyelországból, részben Liptó ( és Turóc ) szlovák-előd népességéből, már a tatárjárás előtti pár évtizedben is, főképpen azonban ezt követően. Árva jelentőségét kezdettől - a Hétmagyar honfoglalástól - fogva az adta meg, hogy itt vezetett Lengyelország felé és felől az egyik legfontosabb kereskedelmi út. Árva K-i határa ugyanis egy viszonylag alacsony hegyvonulat = az Árva-folyó és a Dunajec-folyó ( éspedig NY-i ága: a Fekete-Dunajec ) vízgyűjtője közötti vízválasztó; ennek okán is a Magas-Tátrától É-ra (!) eső Felső-Dunajec-vidék ( = a Nowy targi/neumarkt-i medence, azaz a mai Zakopane és Nowy targ környéke, mai lengyel tájneve: Podhale ) - Dunajec-föld néven - a Hétmagyar honfoglalástól Magyarországhoz, a - gyepűőröket nem számítva - igen gyéren lakott Zólyom-erdő -höz, tehát a mindenkori magyar nagyfejedelem, majd a magyar király zólyomi uradalmához, utóbb az ebből a XII./XIII. sz. fordulóján kialakított óriási kiterjedésű zólyomi erdőispánsághoz tartozott, amelyből csakis ez a tatárjárás dúlásai során elnéptelenedett Felső-Dunajec-vidék került utóbb Lengyelország fennhatósága alá. Árva vidékének új tatár-betörés elleni védelmére a Balassák elődei egy, a folyó fölé behajló mészkőszirtre felépítették Árva kővárát: Magyarország egyik legszebb fekvésű sasfészkét, ám a XIV. sz. elején ( Mátyus Trencsénbe izolálása után ) mindaddig az Anjou Károly Róbert által megszervezett Liptó és Zólyom vármegye ispánjának államigazgatási hatáskörébe tartozott az árvai magyar királyi uradalom-rész irányítása, ameddig - a XIV. sz. közepén - az önálló Árva vármegyét is meg nem szervezte Nagy Lajos király. Árva várának urai lettek pl. a Thurzók és a Thökölyek is. A Wesselényi-összeesküvésben részt vett Thököly István gróf - Thököly Imre későbbi kuruc-fejedelem édesapja -, aki Árva várában a császáriak ostroma miatti izgalmakba halt bele, s amely várból az éj leple alatt 13 éves fia, Imre álruhában elszökvén, nevelője segítségével bújdosva - s mert

Fel Felvidékre. ((( színjelzéssel: királykék = Kertész J. eredeti szövegezése; fekete = Bolla S. kiegészítései )))

Fel Felvidékre. ((( színjelzéssel: királykék = Kertész J. eredeti szövegezése; fekete = Bolla S. kiegészítései ))) Fülembe még ősmagyar dal rivall, Szabad-e Dévénynél betörnöm Új időknek új dalaival? Ady Endre [ Góg és Magóg fia vagyok én --- 1906 ] Fel Felvidékre Az Országos Erdészeti Egyesület Győr-Moson-Sopron Megyei

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

Német nép- és honismeret

Német nép- és honismeret Német nép- és honismeret 9. évfolyam A germánok története Népvándorlás A magyar nép honfoglalása Család A kötelező tananyag kiegészítése, a germánok népvándorlásával és a keleti germánok birodalmi alapításaival

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A Kárpát-medence népei és kultúrájuk a honfoglalás előtt V. század: népvándorlás germán népek, mongol-türk eredetű lovas-nomád népek, avarok, szlávok A magyarok eredete

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng.

Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng. Erdély története Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng. Megejt a rét, az illatos kaszáló Ezer virágból

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Ezen a lapon a magyar uralkodók listája található. Árpád-ház Fejedelmek kora Álmos szül. kb. 820-ban Egyek és Emese fia (?) Árpád kb. 895 907

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16 17. századi Magyarországon (A felső-magyarországi városszövetség) I II. kötet, Osiris

Részletesebben

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Túra hossza: 39 km Nehézsége: Könnyű Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth úton a falut északi

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

SAVARIA ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY

SAVARIA ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY A tanuló kódszáma: Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson! 1. Írjon I-t az igaz, H-t a hamis állítás elé! a) A római hadsereg alegysége a

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

Kedves Útitársaink! Gyönyörű és tartalmas kirándulásra hívjuk meg Önöket a Duna magyarországi szakaszának Budapestig tartó hajóútjára.

Kedves Útitársaink! Gyönyörű és tartalmas kirándulásra hívjuk meg Önöket a Duna magyarországi szakaszának Budapestig tartó hajóútjára. 1 Kedves Útitársaink! Gyönyörű és tartalmas kirándulásra hívjuk meg Önöket a Duna magyarországi szakaszának Budapestig tartó hajóútjára. Európa kék szalagja a Duna A Duna a németországi Fekete-erdőben

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM. Tízezer év ezer oldalról. SUB Göttingen 215 862 066

Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM. Tízezer év ezer oldalról. SUB Göttingen 215 862 066 Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM Tízezer év ezer oldalról SUB Göttingen 215 862 066 2003 A 5273 Oktatási segédkönyv Zűriek - Budapest 2002 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181 A magyarországi nemzeti kisebbségek aránya 1910 és 1920 között a hivatalos statisztikai adatok szerint a trianoni béke által rögzített államterületet a soknemzetiségű-történeti Magyarországgal összehasonlítva

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0713 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 9. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyamos. szakmunkás osztálya számára

A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyamos. szakmunkás osztálya számára A történelem javítóvizsga témakörei és tényanyaga a Herman Ottó Szakképző Iskola 9. évfolyamos szakmunkás osztálya számára I. Bevezető, a történelem kezdetei 1000-ig, Vas megye története A történettudomány

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Magyarország katonai felmérései

Magyarország katonai felmérései Jankó A nnamária Magyarország katonai felmérései 1763-1950 2007 TARTALOM E lő sz ó... 9 I. Az első katonai felmérés (1763-1787)... 13 1. 1. Az 1. katonai felmérés előzményei... 13 1. 2. Az 1. katonai felm

Részletesebben

NÉVMUTATÓ* Beneš Edvard Clementis, Vladimír Drtina, Prokop Ïuriš, Július Fal an, Samuel Feierabend, Ladislav Ferjenèík, Mikuláš Fierlinger, Zdenìk

NÉVMUTATÓ* Beneš Edvard Clementis, Vladimír Drtina, Prokop Ïuriš, Július Fal an, Samuel Feierabend, Ladislav Ferjenèík, Mikuláš Fierlinger, Zdenìk NÉVMUTATÓ * Beneš Edvard (1884 1948) köztársasági elnök (1935 1938, 1938 1945, 1945 1948) Clementis, Vladimír (1902 1952) a londoni emigrációban a Jogi Tanács tagja (1942 1945), a Szlovák Nemzeti Tanács

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

Felvidéki Kirándulás 2013.04.20-21.

Felvidéki Kirándulás 2013.04.20-21. Rajzverseny, vetélkedő a Felvidékről 2013. március 27-én különleges napunk volt a Nógrádsipeki Keresztény Általános Iskolában. Nevelőink rajzversenyt, vetélkedőt szerveztek részünkre. A versenyre csapatokat

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

Nemzeti színeink a moldvai csángómagyaroknál 1

Nemzeti színeink a moldvai csángómagyaroknál 1 188 TÓTH ZSÓKA HALÁSZ PÉTER Nemzeti színeink a moldvai csángómagyaroknál 1 A közelmúltban kezembe került egy csángó népdal, vagy legalábbis annak tulajdonított daltöredék, ami a maga módján a csángók pirosfehér-zöld

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. 1. Melléklet AKTUALIZÁLVA 2013. 1. MELLÉKLET Budakalász

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2012. február 9. MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS Kedves Kolléga! A feladatok megoldására 60 perc állt rendelkezésére. A

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1992.(VII.1.) számú r e n d e l e t e az önkormányzat jelképeinek meghatározásáról (egységes szerkezetben a 17/1993. (V.1.) sz, és a 37/1993. (X.6.) számú

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök

Részletesebben

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1848-12 pont A Pilvax kör 1848. Március 15.-e reggelén Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták.

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben