A kreatív gazdaság és a versenyképesség helyzete Magyarországon, különös tekintettel a gazdasági válság hatásaira

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kreatív gazdaság és a versenyképesség helyzete Magyarországon, különös tekintettel a gazdasági válság hatásaira"

Laura Faragóné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A kreatív gazdaság és a versenyképesség helyzete Magyarországon, különös tekintettel a gazdasági válság hatásaira Egedy Tamás MTA CSFK Földrajztudományi Intézet egedy@gmx.net varosrehabilitacio.net November 22. Budapest

hatásaira Egedy Tamás MTA CSFK Földrajztudományi Intézet

2 Kreatív gazdaság = kreatív ipar + tudásintenzív ipar Kreatív iparágak Piackutatás, reklám- és hirdetésszervezés, építészet, művészet és képzőművészet, kézműipari tevékenységek, dizájn, divattervezés, video- és filmgyártás, rádió- és TV, zene, fényképészet, vizuális és előadói művészetek, kiadói tevékenység, szoftveripar, szoftverkészítés

tevékenységek, dizájn, divattervezés, video- és filmgyártás, rádió- és TV, zene,

3 Tudásintenzív iparágak Infokommunikációs technológia (ICT) Pénzügyi tevékenységek Jogi és üzleti szolgáltatások K+F és felsőoktatás

4 A kreatív gazdaság jellemzői Viszonylag kis cégméret Nagyfokú rugalmasság Tudásintenzív munka Magas információs tartalom Vevőorientált tevékenység Más fejlett gazdasági tevékenységeket is vonz Nemzetközi hálózatosodás Nagyfokú térbeli koncentráció (városok)

Vevőorientált tevékenység Más fejlett gazdasági tevékenységeket

5 Európai trendek A kelet-közép-európai városok nincsenek hátrányban nyugat-európai társaikkal szemben. Várható a kelet-közép-európai városok előretörése és fokozódó versenye; A nagyvárosok komparatív előnyökkel, a kisvárosok kompetitív előnyökkel rendelkeznek a versenyben. A tudásintenzív iparágak súlya általában mindenütt meghaladja a kreatív iparágakét. A kreatív ipar sokkal erőssebben piacvezérelt és kultúrafüggő. A kreatív ipar esetében egyértelműen kimutatható a Keletés Nyugat-Európa közötti különbség

kompetitív előnyökkel rendelkeznek a versenyben.

6 A kreatív gazdaság részesedése Magyarországon ( )

7 A kreatív gazdaság összetételének változása ( , %) Vállalkozások Alkalmazottak Bevételek Kreatív iparágak Infokommunikáció Pénzügyek Jogi, üzleti szolgáltatások K+F, felsőoktatás Tudásintenzív iparágak

7 Infokommunikáció 3.4 5.2 4.6 Pénzügyek 5.1 3.2 13.

8 A 20 ezernél népesebb városok sorrendje a kreatív gazdaság összesített súlya alapján Sorren d Város Rangérték Sorrend Város Rangérték 1. Budapest Ózd Szentendre Hajdúszoboszló Pécs Békés Székesfehérvár Vecsés Veszprém Mosonmagyaróvár Vác Siófok Érd Jászberény Debrecen Ajka Hatvan Orosháza Dunakeszi Karcag Szeged Makó Zalaegerszeg Törökszentmiklós 15 (2011)

Vecsés 39 5. Veszprém 158 54. Mosonmagyaróvár 36 6. Vác 152 55. Siófok 30 7. Érd 150 56. Jászberény 27 8. Debrecen 149 57.

9 Budapest súlya a kreatív gazdaságban Magyarországon % Vállalkozások Foglalkoztatottak Árbevétel cég fő 36,7 milliárd EUR (2011)

10 A kreatív és tudásintenzív vállalkozások aránya a budapesti agglomerációban Telki NY 49,8 Csobánka ÉNY 48,5 Budajenő NY 45,7 Budapest 12. Kerület 48,2 Budapest 1. Kerület 48,2 Budapest 2. Kerület 48,1

11 A kreatív gazdaságban foglalkoztatottak aránya településkategóriánként ( )

12 A tudásintenzív cégek aránya a kreatív gazdaságon belül településkategóriánként ( )

13 Feltörekvő városok 1999 óta Zalaegerszeg Debrecen Tatabánya Érd Vác Cegléd Dombóvár Gyöngyös Gyula Keszthely Komló

14 Milyen típusú tényezők miatt élnek a városban a kreatívok? n=2370; % Személyes Kemény Puha Szófia 90 München 60 Amszterdam 26 Riga 80 Lipcse 50 Barcelona 11 Poznan 74 Toulouse 42 Helsinki 10 Budapest 71 Dublin 42 München 10 Milánó 64 Helsinki 39 Toulouse 10 Barcelona 62 Birmingham 38 Lipcse 8 Birmingham 57 Amszterdam 35 Birmingham 5 Dublin 57 Milánó 32 Budapest 5 Helsinki 51 Barcelona 27 Riga 4 Toulouse 48 Budapest 24 Milánó 4 Lipcse 42 Poznan 23 Poznan 3 Amszterdam 39 Riga 16 Dublin 1 München 30 Szófia 10 Szófia 0 Összesen 58 Összesen 34 Összesen 8 A személyes tényezők szerepe kulcsfontosságú. A letelepedésben a kemény tényezők szerepe a meghatározó. A puha tényezők a kreatívok hosszú távú megtartásában fontosak.

Helsinki 39 Toulouse 10 Barcelona 62 Birmingham 38 Lipcse 8 Birmingham 57 Amszterdam 35 Birmingham 5 Dublin 57 Milánó 32 Budapest 5 Helsinki 51 Barcelona 27 Riga 4 Toulouse 48

15 A kelet-közép-európai nagyvárosok kreatív gazdaságának kihívásai Az együttműködés hiánya a helyi/regionális döntéshozók és szereplők között Világos stratégiák hiánya A civil szféra gyengesége Etnikai és kulturális intolerancia Bürokrácia és korrupció magas szintje, az átláthatóság hiánya A tehetség elvándorlása

Világos stratégiák hiánya A civil szféra gyengesége Etnikai és kulturális

16 A versenyképességet befolyásoló 10 fő tényező Tényező Makrogazdasági környezet Oktatás, képzés Innováció Menedzsment Tiszta és nyitott piacok Az üzlet és a vállalkozások finanszírozása Kommunikáció és infrastruktúra Megfelelő kereskedelmi keretek Igazgatás és közbeszerzések Megjegyzés alacsony infláció, beruházások támogatása közpénzekkel az üzleti bizalom megnyerésére magas képzettségű, színvonalas, motivált munkaerő biztosítása a vállalkozások tartós elkötelezettsége az innováció irányába új ötletek kereskedelmi hasznosításának sikeres menedzselése a vállalkozások ösztönzése és hatékonyságuk növelése tőke elérhetősége a beruházásokhoz a javak és szolgáltatások gyors és hatékony eljuttatása a fogyasztókhoz deregulációt érvényesítő gazdasági környezet, a vállalatok gyors reagálása a piac kihívásaihoz a gazdaság és ipar szükségleteit támogató hatékony, hatásos igazgatás és közbeszerzés Forrás/Source: Department of Trade and Industry, UK 1994

színvonalas, motivált munkaerő biztosítása a vállalkozások tartós elkötelezettsége az innováció irányába új ötletek kereskedelmi hasznosításának sikeres menedzselése a vállalkozások ösztönzése és

17 A Global Competitiveness Index összetétele Alindexek Alapvető követelmények Hatékonyságnövelő tényezők Innováció és szofisztikáltsági tényezők 1. Intézmények (22) 2. Infrastruktúra (9) 3. Makrogazdasági környezet (5) 4. Egészségügy és közoktatás (10) Kulcsfontosságú a tényezővezérelt gazdaságok számára Pillérek 5. Felsőoktatás és képzés (8) 6. Árupiaci hatékonyság (16) 7. Munkaerőpiaci hatékonyság (9) 8. Pénzpiaci fejlődés (8) 9. Technológiai felkészültség (9) 10. Piac mérete (2) Kulcsfontosságú a hatékonyságvezérelt gazdaságok számára 11. Üzleti kifinomultság (10) 12. Innováció (8) Kulcsfontosságú az innovációvezérelt gazdaságok számára Magyarország 2011 és 2012 között a 48. helyről a 60. helyre csúszott vissza Forrás: Schwab, K (zárójelben a statisztikai mutatók száma, 5 mutató több pillérnél is szerepel)

Munkaerőpiaci hatékonyság (9) 8. Pénzpiaci fejlődés (8) 9. Technológiai felkészültség (9) 10. Piac mérete (2) Kulcsfontosságú a hatékonyságvezérelt gazdaságok számára 11. Üzleti kifinomultság (10) 12.

18 A reál GDP változása néhány európai országban, 2009 (2008=100%) Ország A GDP változása Lettország 17,7 Litvánia 14,8 Észtország 14,3 Finnország 8,4 Szlovénia 8,0 Írország 7,0 Magyarország 6,8 Forrás: Eurostat

19 Az egy főre jutó GDP változása a megyékben 2009-ben (2008=100%) Forrás: KSH-adatok, saját szerkesztés

20 Az ipari termelés volumenindexe a megyékben 2009-ben (2008=100%) Forrás: KSH-adatok, saját szerkesztés

21 A válság hatásai a városok gazdaságára A megszűnő vállalkozások száma emelkedett, gyakoribbá vált a csőd Az üzleti aktivitás és termelés lelassult Beruházások csökkentek a hitelválság és a vállalkozások rizikóvállalásának csökkenése miatt A start-up vállalkozások száma csökkent Az exporttevékenység csökkent GUIDOUM, Y. SOTO, P Cities and the economic crisis URBACT II program 24 országból 131 város részvételével

22 A privátberuházók visszalépnek a projektekből (infrastrukturális beruházások leállnak, elmaradnak) A beruházások önerejének előteremtése akadozik Helyi adóbevételek csökkentek, csökkenő költségvetés Csökkent az önkormányzatok hitelvisszafizetési képessége A városok 80 %-ában nőtt a munkanélküliség Leginkább sújtott rétegek: fiatalok, nők, külföldi bevándorlók GUIDOUM, Y. SOTO, P Cities and the economic crisis URBACT II program 24 országból 131 város részvételével

23 A nagyvárosok pozícióinak (helyezéseinek) összesített változ 2007 és 2010 között Város A Helyezés B Helyezés Összesített helyezés Budapest Szeged Debrecen Miskolc Kecskemét Pécs Székesfehérvá r Győr Tatabánya Nyíregyháza A A statisztikai mutatók értékei alapján felállított sorrendekben bekövetkezett pozitív és negatív pozícióváltozások összege B Az előző évhez viszonyított változások értékei alapján felállított sorrendekben bekövetkezett pozitív és negatív pozícióváltozások összege Vizsgált mutatók: munkanélküliek aránya; a tartós (180 napnál régebben) munkanélkül lévők aránya; a 100 lakosra jutó regisztrált és működő válallkozások száma; az egy vállalkozásra jutó iparűzési adó összege; az egy főre jutó belföldi jövedelem összege; az egy vállalkozásra jutó bruttó hozzáadott érték összege; az 1 km vízvezetékre jutó szennyvízvezeték hossza; az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma; az 1000 lakosra jutó személygépkocsik és újonnan üzembe helyezett személygépkocsik száma száma; a 10 ezer lakosra jutó épített lakások száma.

24 A gazdasági válság legnegatívabb hatásai a nagyvárosokban Forrás: Saját felmérés (2011; teljes minta n=545)

25 Tópark projekt - Törökbálint

26 Legjelentősebb pozitív változások a nagyvárosokban az elmúlt 5 évben Forrás: Saját felmérés (2011; teljes minta n=545)

27 A jövőbeli fejlődés megítélése a településhierarchiában elfoglalt hely szerint Az optimizmus szintje (Y) A városok településhierarchiában elfoglalt helye (X) optimizmusgörbe

28 Nyitott kérdések a városok versenyképességével kapcsolatban A hosszú távú városstratégiák és a pályázati pénzek kérdése Világosak-e a stratégiák, hogy hova akarunk eljutni? Megfelelő-e a támogatási rendszer? A nagyvárosok és a kisvárosok lehetőségei a versenyben A várostérségek, agglomerációk szerepe? Vannak-e kreatív és innovatív városaink? A felkínált lehetőségek köre a gazdaság szereplőinek a betelepüléséhez és működéséhez Elősegíti-e a politika a helyi gazdaság fejlődését? Támogatja-e a várospolitika a kreativitást és innovációt?

29 A siker titkai A város erős pozíciója nemzeti vagy regionális szinten A város erős státusza, imázsa: a kreativitás centruma/a technológia centruma A húzóágazatok felismerése és támogatása Kedvező infrastruktúra és társadalmi környezet (kemény tényezők a vonzáshoz, puha tényezők a megtartáshoz) Erős multi-layer fejlődési út, innovatív klaszterek jelenléte Hálózatok szerepe

30 varosrehabilitacio.n et

Hasonló dokumentumok

Fót vevőszám vásárlás időpont nyugtaszám 35 14/04/2014 5:54:00 PM 7117

Fót vevőszám vásárlás időpont nyugtaszám 35 14/04/2014 5:54:00 PM 7117 "Minden 35. vásárló visszanyeri vásárlása teljes összegét" játék nyertes nyugtaszámok Levásárlási határidő meghosszabbítva plusz 1 nappal! A nyertes sorszámú nyugta tulajdonosa legkésőbb 2014. április