Természeti értékek a felsőörsi Malom-völgyben
|
|
- Gizella Faragó
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Természeti értékek a felsőörsi Malom-völgyben A védettségre javasolt területet három völgy tagolja észak-dél irányban a felső szakaszon, amelyek a Malomvölgyi-forrás alatt egyesülnek. A nagy vízhozamú séd ( m 3 /nap) eróziós munkájának köszönhetően a völgy közel függőleges falú szurdokká válik a forrás túlfolyója és a Szathmári-birtok közötti szakaszon. Lejjebb a Miske-szikla alatti rétnél egyesül a Királykút-völggyel és több száz méteresre szélesedik ki. Ezen a szakaszon füves rétet hoztak létre és tehenek legelnek rajta. A felső szakasz három völgye közül a leghosszabb kb. 10 km hosszú és Veszprémfajsztól indul. Ezen a szakaszon csak időszakos vízfolyások vannak. Csak a forrás túlfolyója feletti kb méter hosszú szakaszon van állandó vízfakadás. A középső völgy jóval rövidebb kb. 4-5 km hosszú és a Vahola-forrás táplálja. Itt kis vízhozamú ( m 3 /nap) séd formálja a völgytalpat. A legkisebb völgy, amelyet a szomszédos szántók esővize mosott ki, csak pár száz méter hosszú és az év nagy részében száraz. Az észak-dél irányú völgyek általi tagoltsága miatt nagyon változatos növénytársulások alakultak ki a területen. A keleti völgyoldalak napsütésnek jobban kitettek és szárazabbak. Emiatt melegkedvelő és szárazságtűrő fajok jellemzik. Továbbá sokkal több gyepmozaik jött létre ezen az oldalakon. A nyugati völgyoldal viszont árnyéktűrő és vízkedvelő fajoknak kedvez. Itt általában a fák lombkoronaszintje zárt és csak pár helyen nyílik fel kisebb gyepekkel, sziklákkal és törmeléklejtőkkel. A völgytalpak főleg gyertyánban és tölgyben gazdagok, de az utóbbi évtizedek fakitermelő tevékenysége a gyertyános-tölgyes részeket visszaszorította és sajnos ez az erdőtípus nem termelődik újjá. Helyüket magaskórós gyomtársulások veszik át (pl. kanadai aranyvessző, amerikai selyemkóró) és bálványfa csoportosulások. Szerencsére a völgyoldalak növénytársulása jó állapotú, bár kis mértékben feketefenyővel szennyezett. A völgyek közti tetők általában laposak és csak déli irányba lejtenek kis mértékben. Ezeket a részeket főleg cseres-tölgyesek uralják. A szakszerűtlen erdőirtás és az erdei legeltetés nagyobb bokorerdőket hozott létre. A legnagyobb közülük a több hektár területű 5/TI4 erdőtag, amely bokrokkal tarkított szárazgyeppé alakult az elmúlt évtizedekben. A védett növények és állatokra vonatkozó közel féléves terepen végzett kutatómunka eredményeként, a következő megállapításokat tehetjük. Általánosságban igaz, hogy a napsütötte keleti oldalakon, száraz sziklagyep mozaikokon, erdei utak mentén mindenhol megtalálható számos kora tavaszi vagy szárazságtűrő védett növény. A legelterjedtebbek a következők: tavaszi hérics, magyar repcsény, borzas szulák, árlevelű len, selymes peremizs, nagyezerjófű, kisfészkű hangyabogáncs, sulyoktáska, árvalányhaj (2 védett faj is) és az őszi csillagvirág. Árnyékos helyeknek, zárt lombkoronájú erdőknek is vannak gyakori védett fajai. Ezek a bíboros kosbor, madárfészek békakonty, fehér madársisak és a fehér sás. A fehér sás mind a két völgyoldalon nagyon gyakori. Természetesen vannak ritka fajok is területen nagyon kicsi állományokkal. Ilyen a 10/CE2 területen felfedezett keskenylevelű gyapjúsás állomány, amely országos mércével nézve is kiemelkedő természeti érték. Az intenzív állattartás és a források elapadása miatt az országban már csak pár helyen lelhető fel. Ezen a lápos területen fakadó források nem apadtak el a karsztvízszint mesterséges lecsökkentése 1
2 idején, ami nagyban hozzájárult a faj megmaradásához. Jelenleg csak a vaddisznó-állomány elszaporodása veszélyezteti a fajt, mivel a területet gyakran feltúrják és dagonyákat hoznak létre. Tartós megoldás a faj védelmére csak a terület bekerítésével érhető el. Másik jelentős faj a völgytalpak árnyékos, üde helyeit kedvelő keskenyajkú nőszőfű, amelynek pár tövét sikerült megtalálni a 10/B erdőrészletben. Hazai teljes állománya pár ezer tőre tehető. Kis állományai lehetnek még a völgy felső szakaszain is, de erre nincsenek egyértelmű bizonyítékok (Megjegyzés: elvirágzott azonosítatlan nőszőfűt találtunk a 8/B erdőrészletben). Egy másik nagyon ritka orchidea faj a vöth-nőszőfű, amelyre a 9/A erdőrészleten bukkantunk rá. Ennek az országos állománya is csak pár ezres. Jóval gyakoribb orchidea a völgyben a széleslevelű nőszőfű és a kislevelű nőszőfű. Ezek a völgytalpak gyertyános-tölgyesei alatt több helyen is előfordulnak. A kislevelű nőszőfű a ritkább védett fajok között tartják számon, míg a széleslevelű gyakoribb védett növény több százezres országos állományával. A fenti nőszőfű-félékre a zárt lombkoronaszint megbontása és a gyertyános-tölgyesek kivágása jelenti a legnagyobb veszélyt. Középhegységeinkben még előfordul, de sehol sem gyakori a védett piros madársisak. Országos állományát pár tízezer tőre becsülik. A Malom-völgyben az 5/D és a 5/E részeken találtunk pár tövet. Említésre méltó orchidea féle még az ibolyás gérbics, amely a molyhos tölgyes bokorerdőket kedveli. Nálunk az 5/E erdőrészletben még gyakori és május közepén lehet a virágzását megcsodálni. E középhegységi faj országosan nagyon ritka és szerepel a Balatonfüredi Erdő Natura2000 adatlapon is a jelentős egyéb fajok között felsorolva [1]. Ugyanúgy a listán szerepel a malomvölgyi sziklákon és meredek völgyoldalakban még számos helyen nyíló terpedt koronafürt. Ez egy igazi túlélő faj, mert elviseli a nagy hőséget és szárazságot is. Ennek ellenére nagyon ritka faj. 1. ábra Sorbus udvardyana előfordulási helye a Malom-völgyben ( [2] dolgozatból kivéve) A Malom-völgy felső szakaszán a három mellék-völgy találkozása előtti hegyoldal meredek letörésein fedeztek fel az elmúlt években egy nagyon speciális berkenye alfajt (ld. 1. ábra). Máig vitatott, hogy ez a berkenye alfaj sorbus udvardyana vagy tényleg egy új alfaj [2-3]. 2
3 Most is folynak genetikai vizsgálatok a kérdés eldöntéséhez. Mindenesetre Németh Csaba 2015-ben megjelent angol nyelvű dolgozatában a felfedezett berkenye felsőörsi berkenye vagy latinul sorbus pelsoensis -ként szerepel [3]. Erre a fajra a 8/B és a 8/C területeken találtak rá, de előfordulhat a szomszédos 8/D és a 8/A1 erdőrészletekben is. Az állomány nagysága nem éri el a 100 darabot. A fafaj sérülékenysége miatt indokolt az előfordulás területen és a szomszédos területeken is az erdészeti tevékenység megszüntetése. A Bauer Norbert botanikus egyik legújabb cikkében az alábbiakat olvashatjuk a fajról: A terület legjelentősebb botanikai értéke azonban egyértelműen a most közölt, jelentős egyedszámú Sorbus udvardyana populáció, amelynek megőrzése érdekében a terület természetvédelmi státuszának megerősítése (fokozottan védetté nyilvánítás, erdőtervek szintjén az érintetlenség elérése) lenne szükséges. A [2] dolgozatban még szerepel a fehér sás, sárga koronafürt, terpedt koronafürt, szirti madárbirs, fekete madárbirs, bokros koronafürt, erdei margitvirág, dunai berkenye, lisztes berkenye, őszi csillagvirág, fekete zászpa és a dombi ibolya, mint a 8/B és a 8/C területek értékes flóraelemei. Ezek közül a bokros koronafürt déli elterjedésű és a Balaton-felvidék a fő előfordulási helye hazánkban. Végül említésre érdemes fajok még a magyar gurgolya és az erdei ciklámen. Az előbbi fokozattan védett endemikus faj Magyarországon és BFNP bővítési terv terepmunkái során találták rá a Malom-völgy meredek sziklafalai környezetében [4-5], míg az utóbbi egy ritka erdei növény, amelyet a völgytalpakban és vízfolyások mentén észlelték [6-7]. Sajnos az idei terepszemlék során e két értékes faj nem került elő. A védett növényekre vonatkozó listát a saját flóratérképezéseink és az irodalomban talált adatok segítségével állítottuk össze [2-11]. A terület faunáját sajnos kevésbé sikerült megismernünk, mivel a Malom-völgy a kevésbe feltárt területek közé tartozik. Értékes adatokat csak a [4-5] bővítési tervekben és a NÉBIH adattárában [12] találtunk a Malom-völgyre vonatkozólag. Az [5] dolgozatban az alábbiak szerepelnek a rovarokra vonatkozólag: A Balaton felé futó völgyek számos ritka rovarfaj számára biztosítanak megfelelő élőhelyet. A lepkék közül megemlítjük a kardoslepke (Iphiclides podalirius), a ritka és értékes sziklai fehérlepke (Pieris ergane) és a kis színjátszólepke (Apatura ilia) előfordulását. Az alábbi védett, valamint ritka bogárfajok jelölik a terület értékét: Carabus granulatus (mezei futrinka), Carabus violaceus (kék futrinka), Diachromus germanus (többszínű futó), Sphinginus coarctatus, Enoplopus velikensis (cirpelő gyászbogár), Dorcus parallelepipedus (kis szarvasbogár). A Malom-völgyben bukkantunk rá a ritka vállas keresztespók (Araneus angulatus) hatalmas hálójára. A fenti listából flóratérképezési munkáink során leginkább a lepkékkel találkoztunk, de észleltük a futrinkák, pattanóbogarak és a szarvasbogarak jelenlétét is. Közelítőleg lepkefajt sikerült azonosítanunk, amelyből 15 faj védett. Kora tavasszal legelőször a citromlepkék és a c-betűs lepkék repülését figyeltük meg a völgytalpakban és az gyepeken. Később megjelennek a ritkább védett fajok is, mint a kis lonclepke, kis apollólepke és a sziklai fehérlepke. A kis színjátszólepkével nem találkoztunk, mert az a fák lombkoronáját szereti. Júniusban már találkoztunk kardoslepkével, kis tűzlepkével, atalantalepkével és nappali pávaszemmel is az erdei utak mentén. Júliusban további védett fajként megjelentek a nagy gyöngyházlepkék, fecskefarkú lepkék és a tölgyfa-lepkék is. Érdekes módon a nagy tűzlepkével nem 3
4 találkoztunk, amely a terület Natura2000 jelölőfaja és a leírások szerint megtalálható a Malom-völgyben is. A számos tarkalepke-faj közül valószínűleg jelen van a védett lápi tarkalepke is. Kétéltűek közül csak az erdei békával találkoztunk. Gyíkok közül a zöld gyík a leggyakoribb, de megtalálható a fürge gyík és a törékeny gyík is a területen. Siklók közül a rézsikló és az erdei sikló került elő. Az erdei sikló közel két méter hosszú példányát a 10/CE2- ben találtuk. Június és július hónapokban a nagy szarvasbogár és a kis szarvasbogár imágói repkedtek a völgyben. A nagy hőscincér és a gyászcincér sajnos nem került elő az idei térképezés során, bár a korábbi években találkoztunk velük. Viszont az orrszarvúbogár több példánya is előkerült idén. A 8/A erdőrészletben bukkantak rá a fokozottan védett kék pattanóbogárra. A terület madárvilága is kevésbé ismert. Gyakoriak a cinke-fajok és a harkály-félék. A ritkább fajok közül említésre méltó a fekete harkály, zöld küllő és a hamvas küllő. Gyakran látni kóborló gyurgyalagokat is július végén és augusztus elején. Pár éve költött is a területen, de a terület elbokrosodásával eltűntek. Erdőszéleken költ még a búbos banka is. Tavasszal gyakran hallottuk a folyamatosan ismétlődő upup éneklését. Sokkal rejtőzködőbb a területen gyakran megjelenő darázsölyv. A tölgyesben többször is megfigyeltük, de a fészekrakó helyét nem sikerült megtalálni. Erre talán a lombhullás után nagyobb esélyünk lesz. Elmúlt években egy hollópár egész évben megfigyelhető volt. Idén már nem itt fészkelhettek. Említésre érdemes, hogy a területen egerészölyvek is gyakran láthatók és fészkelnek is. A denevérek közül a nyugati piszedenevér és a közönséges denevér fordul elő a területen. A védett állatokra vonatkozó listát a saját és a [4-5] dolgozatok segítségével állítottuk össze. Élettelen természeti értékek közül a Forrás-hegyen található triászkori alapszelvény és a Malom-völgyben található mésztufa emelkedik ki. Az alapszelvény 2000-ben helyi védettséget kapott és egy tanösvény mutatja be a triászkori emlékeket. A mésztufagátak azonban máig nem védettek. Említésre méltó még a Szentkereszt-hegy sziklabordái. Az itteni sziklák érdekessége, hogy 90 fokban eldőltek és függőleges fal (várfal) benyomását keltik. A Malom-völgyre nyíló panoráma is bámulatos a sziklafalakról. A védettségre javasolt területen észlelt fokozottan védett fajok: 1) magyar gurgolya (Seseli leucospermum) 2) darázsölyv (Pernis apivorus) 3) gyurgyalag (Merops apiaster) 4) nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) 5) kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus) A védettségre javasolt területen észlelt Natura2000 fajok: 1) magyar gurgolya (Seseli leucospermum) 2) nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) 3) gyászcincér (Morimus funereus) 4) havasi cincér (Rosalia alpina) 5) nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) 4
5 6) skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) 7) kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus) 8) nagy tűzlepke (Lycaena dispar) 9) közönséges denevér (Myotis myotis) 10) nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) 11) darázsölyv (Pernis apivorus) 12) hamvas küllő (Picus canus) A védettségre javasolt területen fellelt orchideafélék 2016-ban: 1) fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) 2) kardos madársisak (Cephalanthera longifolia) 3) piros madársisak (Cephalanthera rubra) 4) kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla) 5) széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine) 6) keskenyajkú nőszőfű (Epipactis neglecta) 7) Vöth-nőszőfű (Epipactis voethii) 8) kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia) 9) bíboros kosbor (Orchis purpurea) 10) madárfészek kosbor (Neottia nidus-avis) 11) agárkosbor (Orchis morio) 12) tornyos vitézvirág (Anacamptis pyramidalis) 13) őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis)? Megjegyzés: A vitézkosbor idén nem került elő. Az ilyen kis területen fellelt kb kosborféle az országosan jellemző 20 év alatt végbement 20-30%-os visszaszorulás fényében nagyon magas érték. A védettségre javasolt területen fellelt védett cserjék és fafajok 2016-ban: 1) fekete madárbirs (Cotoneaster niger) 2) szirti (piros) madárbirs (Cotoneaster integerrimus) 3) házi berkenye (Sorbus domestica) 4) dunai berkenye (Sorbus danubialis) 5) felsőörsi berkenye (Sorbus Pelsoensis vagy Sorbus Udvardyana?) 6) lisztes berkenye (Sorbus aria) 7) bokros koronafürt (Hippocrepis emerus) Megjegyzés: Jelentős természeti értéknek számít az a több méter átmérőjű öreg hársfa a 8/B és 8/C területeken. Koruk elérheti a 200 évet is. Egy részük sajnos már kidőlt vagy elhalt. A területen még jelentős állományokkal rendelkezik a mezei szil, amelyet sajnos itt is a szilvész betegség pusztít. 5. erdőtag természeti értékei 5
6 Jelentősebb természeti értékei: 1) pannon molyhos tölgyes élőhely (5/E) 2) pannon cseres-tölgyes élőhely (5/D) 3) agár kosbor (több száz tő, 5/F, 5/TI3 és 5/TI4) 4) gérbics (5/E) 5) számos védett növény: tavaszi hérics, tornyos vitézvirág, kétlevelű sarkvirág, bíboros kosbor, vitézkosbor, sulyoktáska, vitézvirág, árvalányhaj, A természeti értékeket veszélyeztető tényezők: a tájidegen fekete fenyő állomány jelentős (5/A, 5/F,5/G,5/J) 5. erdőtag Erdőrészlet: Felsőörs 5/A Védett fajok: tavaszi hérics, fehér madársisak. Lejtősztyepp mozaikokban további értékes fajok maradhattak fenn. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a tájidegen feketefenyő állományt őshonos fafajokra kellene lecserélni. Erdőrészlet: Felsőörs 5/B Védett fajok: tavaszi hérics, árlevelű len, bíboros kosbor. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: Jelenleg áthatolhatatlan bozóterdő. Sajnos a teljes faállomány azonos korú, s öreg fákat nem hagytak a területen. Emiatt fajokban szegényebb terület, a fakitermelés eljellegtelenítette. Erdőrészlet: Felsőörs 5/C Védett fajok: nagy szarvasbogár, kis szarvasbogár Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: akácos fenntartása nem indokolt, a terület amúgy sem alkalmas a termesztésére. Erdőrészlet: Felsőörs 5/D Védett fajok: nagyezerjófű, fehér madársisak, bíboros kosbor, lisztes berkenye. A terület értékét növeli, hogy egy kisebb dagonyázásra is alkalmas tó található benne. A terepszemle alatt egy erdei szalonka szállt fel a tó partjáról. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: fiatal cseres erdőben a 2016-os kora nyári gyérítés mind a madárköltésekre mind pedig a kosborfélékre nézve káros tevékenység volt. Gyérítési munkálatokat száraz őszi vagy téli időszakban kellene elvégezni. Sajnos itt sem hagytak idős fákat az utolsó véghasznosításkor. Erdőrészlet: Felsőörs 5/E Védett fajok: Gyepszintje bolygatás-mentes, mivel a terület gyom és invazív fajoktól mentes. Régebbi legeltetés nyomaira a területen megtalálható boróka utal. Védett növényekben (különösen orchideákban) rendkívül gazdag a terület. Néhány a jelentősebbek közül: ibolyás gérbics, piros madársisak, kislevelű nőszőfű, kétlevelű 6
7 sarkvirág és a tornyos vitézvirág. Tömeges a sulyoktáska, borzas szulák, árlevelű len és a kisfészkű hangyabogáncs. Megtalálható itt a bunkós hagyma, őszi csillagvirág és a magyar repcsény is. Lepkefaunája is nagyon értékes, mivel itt található a nagyon ritka sziklai fehérlepke, amelynek tápnövénye a védett sulyoktáska. Gyakori a tölgyfa-lepke és a kis tűzlepke is. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a terület bokorerdő jellege nem veszélyeztetett, azonban bármilyen erdészeti tevékenység káros hatással járna a terület ökoszisztémájára. Kímélő legeltetés a gyepmozaikokban hasznos lenne. Erdőrészlet: Felsőörs 5/F Védett fajok: A gyepmozaikjai védett növényekben értékes (Pl. tavaszi hérics, tornyos vitézvirág, agársisakkosbor, magyar repcsény, pusztai árvalányhaj). Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a fekete fenyves felszámolása hasznos lenne. Erdőrészlet: Felsőörs 5/G Védett fajok: magyar repcsény, pusztai meténg, agár sisakkosbor, bíboros kosbor. A területen a faállomány ritkás, de a gyepszintje fajokban gazdag. Találkoztunk itt védett hangyalesőkkel (Myrmeleon formicarius) is májusi terepbejárások során. Erdőrészlet: Felsőörs 5/H Az 5/G-vel szomszédos terület. Fajgazdagsága az 5/G-vel közel azonos. Erdőrészlet: Felsőörs 5/J Erdőszegélyei és gyepmozaikjai védett fajokat tartalmaz. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a fekete fenyves felszámolása hasznos lenne. Erdőrészlet: Felsőörs 5/K Védett fajok: a területen meghagyott néhány öreg csertölgy otthona lehet számos védett fajnak. Terepszemle során kis szarvasbogárral találkoztunk. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: az elhaló öreg fákat lábon álló holtfaként kellene meghagyni. Erdőrészlet: Felsőörs 5/L Védett fajok: Védett növényekben gazdag terület és kisebb gyepmozaik is található benne. Értékesebb védett fajok: kislevelű nőszőfű, széleslevelű nőszőfű, fehér madársisak, tornyos vitézvirág és a fehér sás. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a zárt lombkoronaszint megbontása káros lenne az értékes nőszőfű állományra. Erdőrészlet: 5/TI3 Védett fajok: tavaszi hérics, pusztai meténg, délvidéki árvalányhaj, sulyoktáska, tornyos vitézvirág, agár sisakkosbor (több százas állomány), tornyos vitézvirág, őszi csillagvirág, árlevelű len. Lepkék közül a boglárkák, tarkalepkék és a kéneslepkék 7
8 nagyon gyakoriak. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a terület elbokrosodása veszélyes lehet az agársisak kosborra. 6. erdőtag természeti értékei Jelentősebb természeti értékei: 1) pannon cseres-tölgyes élőhely (6/E,6/G) 2) pannon gyertyános-tölgyes élőhely (6/D, 6/C) 3) védett növény: tavaszi hérics, bíboros kosbor, dombi ibolya, bokros koronafürt A természeti értékeket veszélyeztető tényezők: gyertyános-tölgyes részek kivágása, akác és juhar térnyerése 6. erdőtag Erdőrészlet: Felsőörs 6/A és 6/B Védett fajok: bíboros kosbor, nagyezerjófű, fehér madársisak, madárfészek békakonty. Ez a terület a kevésbé vizsgáltak közé tartozik és a termőterület adottságai miatt akár az erdei ciklámen is előfordulhat. A terület a korai juhar és a hegyi juhar középkorú állományai miatt értékes. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a zárt lombkoronaszint megbontása veszélyes lehet a kosborokra. Erdőrészlet: Felsőörs 6/C Védett fajok: fehér madársisak, kislevelű nőszőfű, madárfészek békakonty Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: völgytalpi gyertyános-tölgyes védelemre érdemes. Erdőrészlet: Felsőörs 6/D Védett fajok: bíboros kosbor, fehér madársisak, madárfészek békakonty, dombi ibolya és bokros koronafürt. A terület rovarvilága feltárásra került számos védett fajjal. Közülük a legjelentősebb a rezes virágbogár. A terület fokozottan védett emlős faja a piszedenevér (Barbastella barbastellus), amely egyben natura2000 faj is. További védett fajok: aranyos bábrabló, kis bábrabló, skarlátbogár (ez is natura2000 jelölőfaj), bükkfa díszbogár, kis fémszarvasbogár, pompás virágbogár, smaragdzöld virágbogár, rezes virágbogár és a vércincér. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: völgytalpi gyertyános-tölgyes védelemre érdemes. 8
9 Erdőrészlet: Felsőörs 6/E és 6/F Védett fajok: Gyakran találkozhatunk itt a védett búbos bankával a közeli lovarda miatt. A területen és a környező erdőrészeken több pár is költ. A gyakoribb védett növényfajok itt is fellelhetőek (pl. borzas szulák, magyar repcsény, tavaszi hérics, pusztai meténg). Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a fekete fenyő visszaszorítása javasolt. Erdőrészlet: Felsőörs 6/G, 6/H és 6/I Védett fajok: Hatalmas erdei vöröshangya boly található a keleti völgyoldalban a patak közelében. További védett fajok: tavaszi hérics, pusztai meténg, bíboros kosbor, nagyezerjófű. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: Idős faállományokat a véghasznosítás veszélyezteti. Erdőrészlet: Felsőörs 6/J Védett fajok: bíboros kosbor, fehér madársisak és nagyezerjófű. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a bálványfás részek visszaszorítása javasolt. Erdőrészlet: Felsőörs 6/K Védett fajok: bíboros kosbor, nagyezerjófű, magyar repcsény és pusztai meténg. 7. erdőtag és az erdőszéli másodlagos gyep (tanösvény területe) természeti értékei Erdőrészlet: Felsőörs 7/A, 7/B, 7/C és 7/D Védett fajok: bíboros kosbor, közönséges harangláb. Ükörkeloncban gazdagabb részeken gyakori a védett kis lonclepke, de megtalálható a nagy gyöngyházlepke is. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a fekete fenyő visszaszorítása javasolt és a gyertyános részek védelemre érdemesek. Erdőrészlet: Felsőörs 7/E és a tanösvényhez tartozó másodlagos gyep Védett fajok: sárga kövirózsa, árlevelű len, tavaszi hérics, kisfészkű hangyabogáncs, nagyezerjófű, magyar repcsény, őszi csillagvirág, vetővirág. Érdekessége a területnek, hogy a savanyú talajt szerető ritka, de nem védett fenyőspárga is megtalálható az itteni bázikus talajokon. Lepkefajok közül a kis apollólepke állomány kiemelkedő, amely létét a területen nagy állományt alkotó odvas keltikének köszönheti. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a gyepfoltok becserjésedése veszélyt jelent a vetővirágra és az őszi csillagvirágra. Évente egyszeri kaszálás javasolt a tanösvény mentén. 9
10 Jelentősebb természeti értékei: 1) pannon gyertyános-tölgyes (7/C, 7/F) 2) pannon cseres-tölgyes élőhely (7/E) 3) forrás-hegyi geológiai alapszelvény és bemutatóhely 4) számos védett növény: nagyezerjófű, közönséges harangláb, vetővirág, őszi csillagvirág, sárga kövirózsa, árlevelű len, stb Veszélyeztető tényező: illegális szemétlerakás, elbokrosodás, bolygatás, akác térnyerése 7. erdőtag 8. erdőtag természeti értékei Erdőrészlet: Felsőörs 8/A A terület fokozottan védett faja a kék pattanóbogár, amely emellett natura2000 jelölőfaj is. Védett fajok: bíboros kosbor, madárfészek békakonty, nőszőfű-félék, bokros koronafürt, gyászcincér (natura2000 jelölőfaj). Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a 8/A1-ben végrehajtott fakitermelés nyomai (tájseb) a falu központjából is látható és egy fokozottan védett faj (kék pattanóbogár) pusztításával is járhatott. Ez a faluhoz nagyon közeli erdő. Itt érdemes lenne a szálalásos erdőművelésre áttérni. Erdőrészlet: Felsőörs 8/B Védett fajok: terpedt koronafürt, sárga koronafürt, bokros koronafürt, dombi ibolya, piros madárbirs, fekete madárbirs, lisztes berkenye. A terület orchideákban is gazdag: pl.: vöth-nőszőfű, csőrös nőszőfű, széleslevelű nőszőfű, fehér madársisak. Itt sokkal több a lábon álló elszáradt fa, azaz sok védett korhadéklakó bogár élhet a területen. Egyik ilyen faj a bükkfa-díszbogár. Itt található a felsőörsi berkenye legnagyobb állománya. Öreg hársfái több száz évesek lehetnek. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: Ez a terület erdőművelésre alkalmatlan a meredek hegyoldali kitettség miatt. A szomszédos erdőtagok viszont védettségre szorulnak a lehetséges további berkenye és nőszőfű előfordulások miatt. Erdőrészlet: Felsőörs 8/C Védett fajok: dombi ibolya, tarka imola, selymes peremizs, sorbus udvardyana, déli berkenye, hosszúlevelű nőszőfű, bokros koronafürt, sárga kövirózsa, fehér sás. Öreg hársfái több száz évesek lehetnek. 10
11 Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: Fajgazdagsága és a felsőörsi berkenye előfordulása miatt az erdészeti tevékenység megszüntetése javasolt. Erdőrészlet: Felsőörs 8/D Védett fajok: dombi ibolya, tarka imola, bokros koronafürt, sárga kövirózsa, fehér sás. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: A 8/B-vel szomszédos erdőként fokozott védettségre érdemes. Jelentősebb természeti értékei: 1) pannon molyhos tölgyes élőhely (8/C) 2) pannon cseres-tölgyes élőhely (8/D, 8/A2) 3) pannon gyertyános tölgyes (8/B) 4) enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdő (21/A) 6) felsőörsi berkenye 7) öreg hársfák 8) számos védett növény: dombi ibolya, fehér sás, terpedt koronafürt, bokros koronafürt, fekete madárbirs, stb Veszélyeztető tényezők: vízkivétel fokozása, bolygatás, fekete bodza és nyárfa térnyerése 8. és 21. erdőtag 9. erdőtag természeti értékei Erdőrészlet: Felsőörs 9/A A terület kiemelkedő természeti értéke a mésztufa-gátrendszer, amely országos mércével is kiemelkedő érték. Méreteiben a legnagyobb gátrendszer az országban. Egyes gátak már akkorák, hogy kisebb tavak jöttek létre a környezetükben. Továbbá ezek a gátak sok ezer éve nőnek és pusztulnak is, ami jól látható a meredek partfalakban megbúvó mésztufa-maradványokban. A meszes kőzetekben sok növény lenyomata megőrződött, ami lehetővé teszi a korábbi időszakok növényvilágának feltárását is. Geológia kutatásokra is érdemes a terület. A területen több natura2000 jelölőfajt is észleltek korábban. Ezek a következő fajok: közönséges denevér, nyugati piszedenevér és a havasi cincér. Védett fajok: nemes májvirág, ligeti csillagvirág, kis lonclepke, kis apollólepke, nagy gyöngyházlepke, c-betűs lepke, citromlepke. A terület páfrányállománya is értékes. Számos páfrányfaj közül kiemelendő a védett díszes vesepáfrány. Nem védett, de értékes növénye a bókoló fogasír is. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: Természeti értékbeli gazdagsága annak köszönhető, hogy gyakorlatilag megközelíthetetlen terület. Holtfaanyagban is nagyon gazdag. A területet a vízkivétel veszélyezteti. A séd vízhozama nem eshet a kb
12 m 3 /nap alá, hogy a mészanyag-kiválás egyensúlyt tartson a mészanyag elporladásával. Erdőrészlet: Felsőörs 9/B és 9/C Védett fajok: házi berkenye, tarka lednek, nagyezerjófű, bíboros kosbor, bokros koronafürt. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: A faluközpontból is látható erdőrészlet. A terület fáinak összefüggő kitermelése tájsebként mutatkozna. Ezért a faanyagtermelő üzemmód megváltoztatása javasolt. Jelentősebb természeti értékei: 1) sédmenti mésztufagátak és a völgyoldalak mésztufamaradványai (9/A, 9/CE) 2) pannon gyertyános-tölgyes (9/A) 3) pannon cseres-tölgyes (9/B) 4) nemes májvirág (több ezres állomány, 9/A, 9/CE) 5) számos védett növény: bokros koronafürt, házi berkenye, sárga koronafürt, bíboros kosbor, nagyezerjófű, stb.. Veszélyeztető tényezők: séd medrének kotrása, uszadékfák eltávolítása 9/A északi rész, 9/B és 9/CE erdőrészletek Erdőrészlet: Felsőörs 9/D Védett fajok: házi berkenye, tarka lednek, nagyezerjófű, bíboros kosbor, bokros koronafürt, ligeti csillagvirág. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: a gépi erdőművelés a ligeti csillagvirág-mezőt veszélyeztetné. Erdőrészlet: Felsőörs 9/E Védett fajok: fehér madársisak, bokros koronafürt, tarka nőszirom. 12
13 Jelentősebb természeti értékei: 1) pannon cseres-tölgyes élőhely (9/C,9/D,9/E) 2) pannon gyertyános tölgyes (9/A) 3) ligeti csillagvirág (több ezer példány, 9/A, 9/D) 4) nemes májvirág (több száz példány, 9/A, 9/C, 9/D) 5) számos védett növény: fehér madársisak, bokros koronafürt, fehér sás, stb Veszélyeztető tényezők: séd medrének kotrása, uszadékfák eltávolítása, gyertyános kivágása 9/A déli rész, 9/C, 9/D és 9/E erdőrészletek 10. erdőtag természeti értékei Erdőrészlet: Felsőörs 10/A Védett fajok: tarka nőszirom, selymes peremizs, madárfészek békakonty, fehér madársisak, bíboros kosbor, pusztai meténg. Értékes még a völgytalpi és oldali gyertyános. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: Lakópark közelsége, szemétlerakás. Erdőrészlet: Felsőörs 10/B Botanikai szempontból ez a legjobban feltárt terület. A védett növényfajok száma itt eléri a 30-at. Védett fajok: turbánliliom, erdei borkóró, tarka lednek, fekete kökörcsin, sulyoktáska, borzas szulák, selymes peremizs, stb Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: A terület fafajokban rendkívül gazdag és többféle erdőtársulás is megtalálható benne. Emiatt erdészeti tevékenység itt nem indokolt. Erdőrészlet: Felsőörs 10/CE2 Ez egy lápos terület több forrásfakadással. Erdészeti szempontból viszont értéktelen. Itt található a keskenylevelű gyapjúsás, ami országos mércével nézve is kiemelkedő természeti érték. A terület erdei siklók élőhelye is. Számos védett lepkefaj is megtalálható: kardoslepke, nagy gyöngyházlepke, nappali pávaszem, citromlepke, c- betűs lepke. Veszélyeztető tényezők és kezelési javaslat: Jelentős a vadkár (dagonyák), amit a terület védett növényekben gazdag részének bekerítése tudna orvosolni. 13
14 Jelentősebb természeti értékei: 1) pannon cseres-tölgyes élőhely (10/A) 2) mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel (10/A) 3) mészkedvelő üde láp- és sásrét 4) keskenylevelű gyapjúsás lelőhely (10/CE2) 5) számos védett növény: tarka nőszirom, fehér madársisak, madárfészek kosbor, bíboros kosbor, pusztai meténg, árvalányhaj, stb Veszélyeztető tényezők: illegális szemétlerakók és komposztálók létesítése, belterületi telkek a 10/A és a 10/CE1 irányába történő térnyerése 10/A, 10/CE1 és 10/CE2 erdőrészletek Jelentősebb természeti értékei: 1) pannon cseres-tölgyes élőhely (10/B) 2) pannon gyertyános-tölgyes élőhely (10/B) 3) mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel (10/B) 4) mészkő sziklabordák 5) védett növények: turbánliliom, erdei borkóró, sárga koronafürt, terpedt koronafürt, bokros koronafürt, dunai berkenye, tarka imola, fekete kökörcsin, sulyoktáska, borzas szulák, selymes peremizs, stb... Veszélyeztető tényezők: Ez egy fajokban rendkívül gazdag terület (kb. 30 védett növényfaj). Itt az erdészeti tevékenység teljes betiltása lenne indokolt. 10/B erdőrészlet Irodalom: 1) ld. 3.3 Other important species of flora and fauna 14
15 2) Bauer N.: Sorbus udvardyana Somlyay & Sennikova Balaton-felvidék keleti dolomitterületén, Kitaibelia, v20, p55 (2015). 3) Németh Cs.: SORBUS PELSOENSIS (SORBUS SUBGENUS TORMARIA), A NEW SPECIES FROM THE SURROUNDINGS OF LAKE BALATON, HUNGARY. Studia bot. hung., v46, p49, (2015). 4) Barta Z. et al.: A TERVEZETT BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK FELMÉRÉSE (KELETI RÉSZ),,Zirc, ) Galambos I. et al.: BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK II. ÜTEM, TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV, Zirc, ) FARKAS S. (szerk., 1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó. 7) Bauer N.: A Cyclamen purpurascens Mill. új előfordulása a Balaton-felvidéken, Kitaibelia, 14, 20 (2009). 8) BAUER N. MÉSZÁROS A. SIMON P. (1999): Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez. Kitaibelia4(1): ) BAUER N. MÉSZÁROS A. SIMON P. (2000): Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez II. Kitaibelia 5(2): ) BAUER N. MÉSZÁROS A. SIMON P. (2004): Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez III. Kitaibelia 9(1): ) BAUER N. (2010): Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez IV. Kitaibelia 15(1): ) NÉBIH, Országos Erdőállomány Adattár, 216. július 31-i állapot. 15
16 Félkövér betűkkel jelölt fajok a Balatonfüredi-erdő Natura 2000 park jelölőfajai. Piros félkövér betűk jelzik a további országosan is jelentős fajokat. Védett növények listája: 1) fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans) 2) tavaszi hérics (Adonis vernalis) 3) erdei borkóró (Thalictrum aquilegiifolium) 4) selymes boglárka (Ranunculus illyricus) 5) nemes májvirág (hepatica nobilis) 6) közönséges harangláb (Aquilegia vulgaris) 7) farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia) 8) magyar repcsény (Erysimum odoratum) 9) árlevelű len (Linum tenuifolium) 10) sulyoktáska (Aethionema saxatile) 11) ezüstaszott (Paronychia cephalotes) 12) nagy pacsirtafű (Polygala major) 13) pusztai meténg (Vinca herbacea) 14) sárga kövirózsa (Jovibarba globifera) 15) dombi ibolya (Viola collina) 16) erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) 17) bozontos csukóka (Scutellaria columnae) 18) sárga koronafürt (Coronilla coronata) 19) pilisi bükköny (Vicia sparsiflora) 20) tarka lednek (Lathyrus venetus) 21) koloncos lednek (Lathyrus lacteus) 22) terpedt koronafürt (Coronilla vaginalis) 23) selymes peremizs (Inula oculus-christi) 24) magyar gurgolya (Seseli leucospermum) 25) tarka imola (Centaurea triumfetti) 26) kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis) 27) gombos varjúköröm (Phyteuma orbiculare) 28) borzas szulák (Convolvulus cantabrica) 29) nagyezerjófű (Dictamnus albus) 30) ibolyás gérbics (limodorum abortivum) 31) turbánliliom (Lilium martagon) 32) nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale) 33) bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon) 34) pézsmahagyma (Allium moschatum) 35) tarka nőszirom (Iris variegata) 36) apró nőszirom (Iris pumila) 37) fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) 38) kardos madársisak (Cephalanthera longifolia) 39) piros madársisak (Cephalanthera rubra) 40) kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla) 41) széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine) 42) keskenyajkú nőszőfű (Epipactis neglecta) 43) Vöth-nőszőfű (Epipactis voethii) 44) kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia) 45) őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) 16
17 46) bíboros kosbor (Orchis purpurea) 47) madárfészek békakonty (Neottia nidus-avis) 48) vitézkosbor (Orchis militaris) 49) agárkosbor (Orchis morio) 50) tornyos vitézvirág (Anacamptis pyramidalis) 51) ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) 52) őszi csillagvirág (Scilla autumnalis) 53) vetővirág (Sternbergia colchiciflora) 54) fehér sás (Carex alba) 55) keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) 56) pusztai árvalányhaj (Stipa pennata) 57) délvidéki árvalányhaj (Stipa eriocaulis) 58) díszes vesepáfrány (Polystichum setiferum) 59) bokros koronafürt (Hippocrepis emerus) 60) fekete madárbirs (Cotoneaster niger) 61) szirti (piros) madárbirs (Cotoneaster integerrimus) 62) házi berkenye (Sorbus domestica) 63) dunai berkenye (Sorbus danubialis) 64) felsőörsi berkenye (Sorbus Pelsoensis vagy Sorbus Udvardyana?) 65) lisztes berkenye (Sorbus aria) Védett állatok listája: 1) erdei vöröshangya boly (Formica rufa) 2) imádkozó sáska (Mantis religiosa) 3) selymes futrinka (Carabus convexus) 4) dunántúli kékfutrinka (Carabus germari) 5) aranypettyes futrinka (Carabus hortensis) 6) bőrfutrinka (Carabus coriaceus) 7) mezei futrinka (Carabus granulatus) 8) kékfutrinka (Carabus violaceus) 9) kis bábrabló (Calosoma inquisitor) 10) aranyos bábrabló (Calosoma sycophanta) 11) skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) 12) szilfa-tarkadíszbogár (Lamprodila mirifica) 13) bükkfa-díszbogár (Dicerca berolinensis) 14) pompás virágbogár (Protaetia aeruginosa) 15) smaragdzöld virágbogár (Protaetia affinis) 16) rezes virágbogár (Protaetia fieberi) 17) kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus) 18) orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis) 19) kis fémesszarvasbogár (Platycerus caraboides) 20) nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) 21) kis szarvasbogár (Dorcus parallelepipedus) 22) hosszúcsápú vércincér (Purpuricenus kaehleri) 23) nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) 24) gyászcincér (Morinus funereus) 17
18 25) közönséges hangyaleső (Myrmeleon formicarius) 26) fecskefarkú lepke (Papilio machaon) 27) kis apollólepke (Parnassius mnemosyne) 28) kardoslepke (Iphiclides podalirius) 29) sziklai fehérlepke (Pieris ergane) 30) kis színjátszólepke (Apatura ilia) 31) kis lonclepke (Limenitis camilla) 32) kis tűzlepke (Lycaena thersamon) 33) nagy tűzlepke (Lycaena dispar) 34) nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia) 35) c-betűs lepke (Nymphalis c-album) 36) citromlepke (Gonepteryx rhamni) 37) atalantalepke (Vanessa atalanta) 38) nappali pávaszem (Aglais io) 39) kis pávaszem (Saturnia pavonia) 40) tölgyfalepke (Neozephyrus quercus) 41) nyírfa-csücsköslepke (Thecla betulae) 42) mocsári béka (Rana arvalis)? 43) tavi béka (Rana ridibunda) 44) erdei béka (Rana dalmatina) 45) zöld levelibéka (Hyla arborea) 46) nagyfejű csajkó (Lethrus apterus) 47) erdei sikló (Elaphe longissima) 48) rézsikló (Coronella austriaca) 49) éticsiga (Helix pomatia) 50) fürge gyík (Lacerta agilis) 51) zöld gyík (Lacerta viridis) 52) lábatlan gyík (Anguis fragilis) 53) zöld varangy (Bufo viridis) 54) fürj (Coturnix coturnix) 55) karvaly (Accipiter nisus) 56) darázsölyv (Pernis apivorus) 57) egerész ölyv (Buteo buteo) 58) vörös vércse (Falco tinnunculus) 59) vadgerle (Streptopelia turtur) 60) kakukk (Cuculus canorus) 61) macskabagoly (Strix aluco) 62) gyurgyalag (Merops apiaster) 63) nyaktekercs (Jynx torquilla) 64) búbos banka (Upupa epops) 65) hamvas küllő (Picus canus) 66) zöld küllő (Picus viridis) 67) fekete harkály (Dryocopus martius) 68) nagy fakopáncs (Dendrocopos major) 69) mezei pacsirta (Alauda arvensis) 18
19 70) ökörszem (Troglodytes troglodytes) 71) vörösbegy (Erithacus rubecula) 72) fekete rigó (Turdus merula) 73) énekes rigó (Turdus philomelos) 74) sárgarigó (Oriolus oriolus) 75) őszapó (Aegithalos caudatus) 76) széncinege (Parus major) 77) kék cinege (Parus caeruleus) 78) barátcinege (Parus palustris) 79) csuszka (Sitta europaea) 80) tövisszúró gébics (Lanius collurio) 81) holló (Corvus corax) 82) erdei pinty (Fringilla coelebs) 83) zöldike (Carduelis chloris) 84) kenderike (Carduelis cannabina) 85) meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes) 86) citromsármány (Emberiza citrinella) 87) keleti sün (Erinaceus concolor) 88) közönséges denevér (Myotis myotis) 89) nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) 90) mókus (Sciurus vulgaris) Készítette a Fenntartható Élet és Környezet Egyesület. 19
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Róka-hegyi bánya Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:40:58 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, III. ker. A terület kiterjedése: 9.0848 hektár Védetté
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ferenc-hegy Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:39:31 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, II. ker. A terület kiterjedése: 6.5697 hektár Védetté nyilvánítás
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Biatorbágyi Nyakaskő-Ürgehegy Utoljára módosítva: 2013-10-31 21:04:33 Megye: Pest Községhatár: Biatorbágy A terület kiterjedése: 24.4657 hektár Védetté
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Putnoki Kányás-tető és Ősbükkös Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:11:38 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: 39.2 hektár
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Kis-Sváb-hegy (Martinovics-hegy) Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:26:02 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XII. ker. A terület kiterjedése: 6.6898
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Fácán (Béla király u. 61.) Utoljára módosítva: 2013-10-11 08:35:20 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XII. ker. A terület kiterjedése: 11,7 hektár
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Rupp-hegy Utoljára módosítva: 2013-10-11 08:33:53 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XI. ker. A terület kiterjedése: 7.6585 hektár Védetté nyilvánítás
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Halastó és térsége Utoljára módosítva: 2013-12-17 18:09:07 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: hektár Védetté nyilvánítás
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Csörnöc-patak menti égeres láprét Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:20:46 Megye: Vas Községhatár: Nádasd A terület kiterjedése: 79.385 hektár Védetté nyilvánítás
RészletesebbenÚjabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez
Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 4. 1976-77. Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE, András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Further Data to the knowledge of the
Részletesebben2.természeti (32) A Rendelet 33. melléklete a 32. melléklet szerint módosul. (33) A Rendelet 34. melléklete a 33. melléklet szerint módosul. (34) A Re
1.természeti 17/2017. (IV. 24.) Főv. Kgy. rendelet Budapest helyi jelentőségű védett természeti eiről szóló 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári Zsidahó dűlő Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:13:03 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 61,4216 hektár Védetté nyilvánítás
RészletesebbenA Dörögdi-medence természeti területeinek Natura 2000 szempontú felmérése, természeti értékek megőrzésének stratégiái
A Dörögdi-medence természeti területeinek Natura 2000 szempontú felmérése, természeti értékek megőrzésének stratégiái Vidékfejlesztési Minisztérium 2012. évi Zöld Forrás támogatásával (PTKF/1588/2012)
RészletesebbenEPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/2000./IX.1./ SZ. ÖKT RENDELETE
EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/2000./IX.1./ SZ. ÖKT RENDELETE egyes helyi jelentőségű területek védetté nyilvánításáról. Epöl Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Várfürdő és Almássy-kastélypark Utoljára módosítva: 2013-09-14 08:50:22 Megye: Békés Községhatár: Kétegyháza A terület kiterjedése: 14.2 hektár Védetté
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Szekszárdi Sötétvölgyi erdő Utoljára módosítva: 2013-08-15 17:47:34 Megye: Tolna Községhatár: Szekszárd A terület kiterjedése: 502.899 hektár Védetté nyilvánítás
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Dobogó elnevezésű erdőrészlet Utoljára módosítva: 2013-11-08 20:25:17 Megye: Vas Községhatár: Körmend A terület kiterjedése: 29.9 hektár Védetté nyilvánítás
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Észak-Vértesi Természetvédelmi Terület Utoljára módosítva: 2014-10-09 09:09:00 Megye: Komárom-Esztergom Községhatár: Tatabánya A terület kiterjedése: 1783.4646
RészletesebbenHELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Gál Szabolcs Zalaegerszeg, 2014. január 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: 10 db Tájvédelmi
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Boldogasszony papucsa termőhely Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:04:46 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Miskolc A terület kiterjedése: 12.2 hektár
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Sajómercsei szőlők Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:27:27 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Sajómercse A terület kiterjedése: 99,22 hektár Védetté
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Nagyegedi növénytársulás Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:20:52 Megye: Heves Községhatár: Eger A terület kiterjedése: 166.9694 hektár Védetté nyilvánítás
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Sárvár, Rába-holtág a Szatmári-erdőben Utoljára módosítva: 2013-11-08 20:34:38 Megye: Vas Községhatár: Sárvár A terület kiterjedése: 6.1 hektár Védetté
Részletesebben6.1.3. BOTANIKAI ÉRTÉKEK ÉS ELİFORDULÁSUK KESZTHELY KÜLTERÜLETEIN ÉS A
6.1.3. BOTANIKAI ÉRTÉKEK ÉS ELİFORDULÁSUK KESZTHELY KÜLTERÜLETEIN ÉS A TÉRSÉGBEN (FEHÉR UTÁN 2001) Boglárkafélék családja - Ranunculaceae Erdei szellırózsa - Anemone sylvestris: Mészkedvelı faj, mészkedvelı
RészletesebbenKÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 1302-18/2012. Tárgy: A Colas-Északkő Bányászati Kft. részére
RészletesebbenI. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 42/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelete Dombóvár város helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védelméről Dombóvár Város Önkormányzatának
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Budaörs, Tétényi-fennsík Utoljára módosítva: 2013-11-02 15:51:43 Megye: Pest Községhatár: Budaörs A terület kiterjedése: 3.7999 hektár Védetté nyilvánítás
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári kockásliliom élőhely Utoljára módosítva: 2013-11-09 06:32:50 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 73,14 hektár Védetté nyilvánítás
RészletesebbenFeljegyzés. Dunaharaszti Város Önkormányzata. Tisztelt Városi Önkormányzat!
Feljegyzés Dunaharaszti Város Önkormányzata Tisztelt Városi Önkormányzat! A Dunaharasztin is jelen lévő civil szervezet, a Zöldszív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom,valamint a Dunaharaszti Környezetbarátok
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Füvészkert Utoljára módosítva: 2013-10-08 17:51:05 Megye: Csongrád Községhatár: Szeged A terület kiterjedése: 17.3354 hektár Védetté nyilvánítás év: 1989
Részletesebben25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet. Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről. 1. Általános rendelkezések
25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés
RészletesebbenA Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek
Egy kis segítség. A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek hívták, mai nevét arról kapta, hogy a régiek szerint
RészletesebbenA Balatonfüredi erdő (HUBF20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET
A Balatonfüredi erdő (HUBF20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET Csopak 2016 Készítette: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak,
Részletesebben1. Az erdőrészletek kialakítására vonatkozó erdőtervezési alapelvek
5652 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 58. szám A vidékfejlesztési miniszter 47/2014. (IV. 24.) VM rendelete a 2014. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett
RészletesebbenA természetvédelemről szóló évi LIII. Törvény a alapján Göd Nagyközség Önkormányzata a következőket rendeli el.
Göd Város Önkormányzatának 16/1999.(IV. 20.) sz. Ök. rendelete az egységes szerkezetbe foglalt helyi jelentőségű Göd- felsői Kékperjés Láprét, a Göd Láprét, a Göd Homokpusztagyep, Kék Duna Sport telep
RészletesebbenJavaslat a Tétényi-fennsík országos jelentőségű védett természeti értékké nyilvánítására
Javaslat a Tétényi-fennsík országos jelentőségű védett természeti értékké nyilvánítására A Tétényi-fennsík a Budai-hegység előterében elhelyezkedő, környezetéből mintegy 100-150m magasan kiemelkedő, nagyrészt
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Égeres növénytársulás a Majális parkban Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:04:21 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Miskolc A terület kiterjedése:
RészletesebbenAdatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez
KITAIBELIA IV. évf. 1. szám pp.: 43 50. Debrecen 1999 Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez BAUER Norbert 1 MÉSZÁROS András 2 SIMON Pál 2 1 BDTF Növénytani Tanszék, H-9701 Szombathely, pf. 170.
RészletesebbenGYÖR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORl'vfÁl\lYHJV A T AL
GYÖR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORl'vfÁl\lYHJV A T AL lk1a1ószám: 16911-6/2015 Ügy intéző : Dr. Kiss Viktória Hiv. szám: Melléklet: tagegyesole1ek aktuál is lis1ája Tárgy: Magyar Hegy-és Sportmászó Szövetség-
RészletesebbenJ_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló
J_ 02.. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Felsőrákosi-rétek helyi jelentőségű természetvédelmi területének
RészletesebbenTajti település környékének természeti értékei
Tajti település környékének természeti értékei BALÁZS Csaba 2017 1 Földtani szempontból a terület nagyobb részét a Füleki Formáció Tajti Tagozatának homokkövei képezik. Látványos geológiai feltárás a falu
RészletesebbenErdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program
Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program Motivációink Védett erdei életközösségeink hosszú távú megőrzése csak
RészletesebbenXXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló
MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 214. 1 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Tétényi-fennsík Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:30:31 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XXII. ker. A terület kiterjedése: 111.3792 hektár Védetté
RészletesebbenKITAIBELIA VII. évf. 2. szám pp.: 163-167. Debrecen 2002. RIEZING Norbert. H-2851 Környe, Bem J. u 33.
Adatok a Dunántúl északi részének flórájához RIEZING Norbert H-2851 Környe, Bem J. u 33. Bevezetõ Írásomban az 1992-2001 között a Dunántúl északi részén összegyûjtött adataim közül ismertetek 57 különbözõ
RészletesebbenVAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ
VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ BALATONI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. I. HELYZETELEMZÉS A Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság mőködési területén a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkon kívül 3 Tájvédelmi Körzet, 26
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK FAJOK TERMÉSZETVÉDELMI HELYZETÉBEN VÁRHATÓ KEDVEZŐTLEN HATÁSOK BECSÜLT MÉRTÉKE... 16
MÉLYÉPTERV KOMPLEX Zrt. ISO 9001 H - 1012 Budapest, Várfok u. 14. MÉLYÉPTERV KOMPLEX Zrt. Tel.: (36-1) 214-0380* Fax: (36-1) 375-4616 E-mail: komplex@melyepterv.hu http:// www.melyepterv.hu Tanúsított
RészletesebbenA Vas-hegy csoport védendő földtani értékei
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Környezet- és Földtudományi Intézet A Vas-hegy csoport védendő földtani értékei Kámán Orsolya Természetvédelmi mérnök jelölt Konzulensek: Dr. Bidló András Gyöngyössy
RészletesebbenELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének március 24-i ülésére
ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. március 24-i ülésére Tárgy: Helyi védettségre javasolt területek feltárása és a védetté nyilvánítás folyamatának elindítása, különös
RészletesebbenElőzmények. Természetrajzi áttekintés
Az erdők természetességi állapotára vonatkozó természetvédelmi szakértői vélemény a Felsőörs, Malom-völgy helyi jelentőségű védett természeti terület létrehozásával kapcsolatban Előzmények Felsőörs Község
RészletesebbenLIFEINFORESTS - ÉLET AZ ERDŐBEN KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM
Duska József Erdőgazdálkodási szakértő Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége LIFEINFORESTS - ÉLET AZ ERDŐBEN KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM NATURA 2000 ERDŐK Az ország teljes területének közel
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenVAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ
VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. Tartalomjegyzék Az Igazgatóság területi adottságai, birtokügyi alapok 4 Földhasználat, kezelési feladatok a vagyonkezelésben lévı területeken
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Dunapart és szigetvilága Utoljára módosítva: 2014-09-17 18:51:20 Megye: Komárom-Esztergom Községhatár: Neszmély A terület kiterjedése: 284,4874 hektár
RészletesebbenA Holládi erdő (HUDD20061)
A Holládi erdő (HUDD20061) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET Csopak 2016. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak, Kossuth utca
RészletesebbenA BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK. Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest
A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK Dr. Simig Lajos Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest Az 1958-ban természetvédelmi területté nyilvánított budapesti
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenKÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 42071-38/2010. Tárgy: Szentendre nyugati tehermentesítő út
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Felsőrákosi-rétek Utoljára módosítva: 2014-02-15 19:21:45 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, X. ker. A terület kiterjedése: 164 hektár hektár Védetté
RészletesebbenDunabogdány. Rehabilitációs Központ. településfejlesztési koncepció módosítást megalapozó
Dunabogdány Rehabilitációs Központ településfejlesztési koncepció módosítást megalapozó KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS NATURA 2000 HATÁSBECSLÉSSEL 2013 1 Jelen dokumentáció feladata, hogy Dunabogdány
RészletesebbenA Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai
A Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Dr. Király Gergely Botond Nyugat-Magyarországi Egyetem A láprét és környéke története Köztudomású, hogy a római korban
RészletesebbenA TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE BEN
Tájökológiai Lapok 2 (2): 365 370. (2004) 365 A TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE 2003 2004-BEN BAJOR ZOLTÁN Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék 2103
Részletesebben7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek
7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,
RészletesebbenKárpáti mészkősziklagyep (Campanulo-Festucetum pallentis) FVJ
Mészkősziklagyepek Elsősorban a kémiai mállásra (híg szénsavas víz gyengén oldja) hajlamos mészkő alapkőzeten kifejlődő sziklagyepek, amelyek fajkészletére a kontinentális klímahatás, illetve a tengerszint
RészletesebbenA főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége. Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt.
A főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt. A fővárosban található természeti értékek csoportosítása: Országos jelentőségű
RészletesebbenBotanikai és zoológiai állapotfelmérés Tétényi-fennsík
Botanikai és zoológiai állapotfelmérés Tétényi-fennsík Budaörs 10357/2 hrsz.-ú önkormányzati terület és környezete 2012. május. 15. Gergely Attila Merkl Ottó Tartalom 1. Botanikai vizsgálatok eredményei...
RészletesebbenJAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE
Králl Attila MME JAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Javaslatok a fokozottan védett nagytestű
RészletesebbenJavaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez
Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy
RészletesebbenVÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN. PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu
VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu Kulcsszavak: növényfajok, edényes flóra, flóratartomány, védett fajok Összefoglalás
Részletesebben5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)
5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került
Részletesebben17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (...) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi
17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (......) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló
RészletesebbenJegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 3. 1975. Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Data to the knowledge of the bird fauna of
RészletesebbenÚjudvar község Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1994.(VI.21.) számú rendelete a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánításáról.
Újudvar község Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1994.(VI.21.) számú rendelete a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánításáról. Újudvar község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990.évi
RészletesebbenAgrártermelés alapjai I. Gyakorlat. Debreceni Egyetem Agrár - és Gazdálkodástudományok Centruma
Agrártermelés alapjai I. Gyakorlat Debreceni Egyetem Agrár - és Gazdálkodástudományok Centruma Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék http://portal.agr.unideb.hu/tanszekek/termeszetvedelmi/
RészletesebbenKirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL!
Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL! Kirándulás
RészletesebbenAz Agár-tető (HUBF20004) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
Az Agár-tető (HUBF20004) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Tapolca Csopak 2016 (átdolgozva: 2018. november) Készítette: Acrida Természetvédelmi Kutató BT. 8300 Tapolca, Deák
RészletesebbenCsömör Nagyközség. Készítette: Fekete Regina 14.H.
Csömör Nagyközség Készítette: Fekete Regina 14.H. Tartalomjegyzék Csömör Nagyközség település bemutatása Csömör keletkezése A község képe és helyrajza Csömör fekvése A domborzati viszonyok Természetvédelmi
RészletesebbenTermészetismeret 3. osztály - 3. forduló -
MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS
RészletesebbenKisalföldi homokpuszta
LIFE08 NAT/H/000289 Kisalföldi homokpuszta LIFE08 NAT/H/000289 Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság A projektterület Milyen lehetett az ember előtt? Győrtől Esztergomig húzódó homokvidék
Részletesebben11/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan III.
11/b tétel GERINCES RENDSZERTAN III. HÜLLŐK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: HÜLLŐK (REPTILIA) REND: TEKNŐSÖK» CSALÁD: MOCSÁRITEKNŐS-FÉLÉK Ujjaik között az
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 fenntartási terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,
RészletesebbenKészítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december
Részletesebben2011.03.10. BÜKKI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A NEMZETI PARK LOGÓJA FÖLDTANI ÉRTÉKEK FÖLDTANI ÉRTÉKEK
BÜKKI NEMZETI PARK http://www.bnpi.hu/index.php?m=cikk_galeria&gal_id=10 http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10103/ch04s04s07s01.html, http://www.ceglokator.hu/map.php A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA
Részletesebben14. C Melléklet Sífelvonó és mozgójárda ajánlatok
Normafa Budapest Télisport Koncepció Terv 2015 Tartalom jegyzék 1. Bevezető 2. Előzetes vizsgálatok 3. Hatásbecslés 4. Normafa télisport alaptérkép 5. Terület, víz és energia számítások 6. Csapadékvíz
RészletesebbenI. FEJEZET. Bevezetı rendelkezések. A rendelet célja
Pilis Nagyközség Önkormányzatának 27/1997. (XII.31.) számú önkormányzati rendelete a Gerje patak és forrásvidéke helyi jelentıségő természetvédelmi területté történı nyilvánításáról Pilis Nagyközség Önkormányzatának
RészletesebbenNatura 2000 Fenntartási Terv
Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő
RészletesebbenFlorisztikai adatok a Cserhát felhagyott szőlőiből
http://kitaibelia.unideb.hu/ ISSN 2064-4507 (Online) ISSN 1219-9672 (Print) 2014, Department of Botany, University of Debrecen, Hungary 19 (2): 260 266.; 2014 Florisztikai adatok a Cserhát felhagyott szőlőiből
RészletesebbenSarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje
Magyarország madarai 7. elıadás 2011. február 23. 2011.08.12. Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje Sarlósfecske alkatúak rendje Habitusuk fecskére emlékeztet, lábuk rövid kapaszkodó láb,
RészletesebbenA Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
Részletesebben16/2008. (VI. 3.) KvVM rendelet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről
16/2008. (VI. 3.) KvVM rendelet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi
RészletesebbenÉLET AZ ERDŐBEN KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM
Schmotzer András, kutatási referens Bükki Nemzeti Park Igazgatóság ÉLET AZ ERDŐBEN KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM SOPRON, 2018. MÁRCIUS 8. NATURA 2000 KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ FAJOK ÉS ÉLŐHELYEK BEMUTATÁSA LIFE13
RészletesebbenA madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába
A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt
RészletesebbenA Felső-Nyirádi-erdő és Meggyes-erdő (HUBF20011) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET
A Felső-Nyirádi-erdő és Meggyes-erdő (HUBF20011) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET Tapolca Csopak 2019 Készítette: Acrida Természetvédelmi Kutató
Részletesebben11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról
11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,
RészletesebbenNagy természetvédelmi értékű erdők a NYÍRERDŐ Zrt. működési területén
Nagy természetvédelmi értékű erdők a NYÍRERDŐ Zrt. működési területén 2017. FSC Hajdúhadházi Erdészet Hajdúböszörményi Gyöngyvirágos tölgyes erdő (Hajdúböszörmény 35 D, 36 C) Az erdő elhelyezkedése, fekvése,
RészletesebbenÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK. ZoS 1000 Alpesi szalamandra. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény. Salamandra atra.
ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK ZoS 1000 Alpesi szalamandra Salamandra atra. cm, súly: 100 g. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím Salamandra s. salamandra. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény Salamandra s. salamandra.
RészletesebbenKikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához:
NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2., 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Szám: Ea.: 3658-3/14/2012./I.
Részletesebben"Madarak és fák napja" XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013.
"Madarak és fák napja" XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013. Jelige, csapat: Elérhető pontszám: 175 Elért pontszám: Helyezés: I. feladat: 20 pont/ Madárhangok. Minden helyes megoldás két
Részletesebben