Szövegértés szövegalkotás. Tanulói munkafüzet

Átírás

1 Szövegértés szövegalkotás Tanulói munkafüzet 6

2 A kiadvány KHF/ /2008 engedélyszámon időponttól tankönyvi engedélyt kapott. Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a sulinova oktatási programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag ismerete és használata. A teljes programcsomag elérhető: címen. fejlesztési programvezető Korányi Margit vezető fejlesztők arató lászló kálmán lászló szakmai bizottság Bókay Antal elnök Bánréti Zoltán lektor Cserhalmi Zsuzsa gyõri János Schein Gábor Alkotószerkesztõ Murányi Yvett szakmai lektorok a szakmai bizottság tagjai pethőné nagy csilla Felelõs szerkesztõ nagy milán borítógrafika tipográfia szűcs édua bárd johanna A tankönyvvé nyílvánítási eljárásban közreműködő szakértők tantárgypedagógiai szakértő tudományos-szakmai szakértő technológiai szakértő Marczinkó István Dr. Cserjés Katalin Zarubay Attila Murányi Yvett Fűköh Borbála, Schafferné Varga Judit educatio kht., 2008 raktári szám: tömeg: terjedelem: H-ASZE gramm 34,72 A/5 ív

3 bűnügyi történetek Tanulói munkafüzet Fejlesztők Fűköh Borbála Schafferné Varga Judit

4 TARTALOM bűnügyi történetek 5 Bűn bűnhődés ítélet 27 Két Klasszikus detektívnovella összevetése 88 Két Móricz-novella 14 2 Választható bűnténynovella A változat 18 8 Választható bűnténynovella B változat 203 Kosztolányi Dezső: Édes Anna 238 Arany János: Vörös Rébék

5 1. Bűn bűnhődés ítélet Ebben a fejezetben bűnügyi történeteket vizsgálunk meg. Arra keressük a választ, hányféleképpen lehet elmondani egy bűnesetet, és a megformálásból fakadóan milyen élményt tud nyújtani egy, az irodalomban a kezdetek óta nagy szerepet játszó téma, a bűn. Miért olyan népszerű? Mire helyezi a hangsúlyt az elbeszélő? Mi az olvasónak szánt szerep a nyomozásban? Mi a különbség detektívtörténet és bűnesetből kiinduló novella között, mi az, ami elválasztja, mi az, ami rokonítja őket? Van-e létjogosultsága ma a kriminek, vagy már azon is túlhaladt az idő? Az első modulban a bűn, bűnhődés, büntetés, törvény, norma kérdéseivel foglalkozunk. 1. Figyeljétek meg jól a képet! a) Mit ábrázol? b) Melyek a központi szimbólumai? c) Mit sugallnak az arányai, mit a térbeli elrendezés? d) Milyen motívumok ismétlődnek a képen belül, milyenek a keretben? e) Mi lehet ezeknek a jelentése?

6 6 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m f) Házi feladat Írj a kérdések alapján mondatos elemzést a képről! g) Házi feladat Olvasd el Hamvas Béla, XX. századi író, filozófus eszmefuttatását a bűnbeesésről, majd válaszolj a kérdésekre! A bűnbeesés következtében az ember a halál birodalmába zuhant. Éberségét elvesztette; megvakult, megnémult, fénye kialudt, a szellemi természettel való kapcsolata megszakadt. Elmerült az anyagban és ott önmagáról és a világról való teljes tudattalanságban, holtan, megdermedve, kihűlten, elsötétedve megkövült. Ez az állapot nem jelképes. Nem az ájultság szimbóluma. A hagyomány a bűnbeesés ősképében azt a helyzetet látja, amely a teljes megsemmisülés előtt az utolsó előtti fokon áll. ha egy fokkal mélyebbre zuhan: feloszlik és semmivé válik. A bűnbeesett ember, amikor anyaggá vált, a tökéletes megsemmisülés küszöbéig rohant és itt megmeredten megállt. Erről az állomásról nincs mit mondani. Ez az, amit a semmitől csak egyetlen kis árnyalat választ el; az utolsó előtti lépcső. Ez a nemlét határa előtt való állomás: tudattalan, fénytelen, értelem nélküli, szeretet nélküli, szívtelen, szellemtelen, testtelen, alaktalan, lényegtelen, gondolattalan. A bűnt, amit az ősember elkövetett, ma nem értjük. ( ) azért nem, mert már nem tudjuk elkövetni. Az egyiptomi és a héber hagyomány e bűnbeesés emlékét a körülmetélés rítusában őrzi.

7 B ű n b ű n h ő d é s í t é l e t 7 Hogy ez mit jelent, senki sem fejtette meg. A Pert em heru némely része mintha távolról utalna rá: a lélek ősbűnére, hogy megnézte magát kívülről, s ezzel a mozdulattal a teremtő szeretet-ismeretet kifelé fordította: kifelé, ami annyit jelent, hogy a középpont helyett a periféria felé Isten helyett önmaga felé. A harmadik állomás: az ébredés. Az ébredés az a fok, amit a történeti kor az ember keletkezésének tart. Amikor lezuhant, a nemlét határára hullott, a megsemmisülés előtt megállt és megdermedt ember a föld elfedettségéből, a sötétség és halál birodalmából a hívásnak engedelmeskedik, és felébred. Innen ébredt fel elsőnek Ádám, aztán Éva s azóta ébredünk fel sorra mind. A teremtés urának helyét eljátszottuk, most a földi életre hívnak bennünket. A zuhanás következtében az ember az ősi ismeretet és szeretetet elvesztette, s most a földből való megszületésekor ebből annyit kell visszaszereznie, amennyit tud. Ebben az alakjában az ember már a Hatalmak bélyegét viseli (typos) és individuális karaktere van (Én). Térben és időben él határolt és kimért életet. A típus, a karakter, a tér és az idő nemcsak határ: ezek azok a képességek és lehetőségek, amelyek az ember számára adottak, hogy visszatérhessen. A típusban rejlenek azok az erők, amelyeket az ember felhasználhat; az Én az az eszköz, amellyel a lélek az erőket kifejlesztheti; a tér az a terület, ahol élhet, és amely tevékenysége számára nyitva áll; az idő a legnagyobb kegyelem: ha az embernek azonnal, egyszerre és visszavonhatatlanul kellene döntenie, az anyagba erőtlenül visszahullana; az idő a felébredésre adott lehetőség meghosszabbítása mert a léleknek a visszatéréshez időre van szüksége. Hogyan értelmezi a bűnbeesést ez az írás? (Hamvas Béla: Az emberi lét állomásai, részlet) Mit veszített el az ember a bűnbeeséssel a szerző értelmezése szerint? Hogyan nyerheti vissza, amit elvesztett, milyen lehetőségei vannak erre a szerző értelmezése szerint?

8 8 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m 2. Olvassátok el az alábbi rövid ismertetést Dante művéről! A feladatok ehhez kapcsolódnak. Dante Isteni színjáték című műve a középkor tudásának szintézise. Bemutatja a kor gondolkodásának megfelelően a bűnök hierarchiáját is. A pokoljáró hős a történet szerint maga a költő, aki az emberélet útjának felén eltéved, s egy sötét erdőbe jut. (Ez az időpont harmincöt éves korát jelenti, vagyis az 1300-as évet, amikor Firenze priorjaként [elöljáró] a leginkább belebonyolódott a császárság és pápaság hatalmi harcaiba. Jelképes útja 1300 nagycsütörtökének éjszakáján indul, és húsvétvasárnap reggelén, Krisztus feltámadásakor hagyja el a poklot.) Három vadállat, egy párduc, egy farkas és egy oroszlán állják útját (ezek Firenze bűneit jelképezik), és csak úgy juthat ki megkerülésükkel az erdőből, ha átkel az alvilágon. Szerelme, Beatrice a mennyből figyeli útját, s kalauzt küld elé: Vergiliust. Együtt ereszkednek alá a tölcsér alakú alvilág egyre szűkülő körein át, ahol lejjebb és lejjebb hatolva egyre súlyosabb bűnökkel, egyre kínzóbb bűnhődésekkel szembesülnek. Végül egy szűk kúthoz érnek, ahol jégbe fagyva áll a szörnyű óriás: maga a sátán, szájában a három legsúlyosabb bűnt elkövetővel, az árulókkal, Júdással, Brutusszal és Cassiusszal. A Pokol beosztása (A körök lefelé egyre szűkebbek. A legalsó kör a Föld centruma.) Dis városán kívül Közönyösek a kapunál I. kör: (Tornác) Kereszteletlenek II. kör: Szerelemben mértéktelenek III. kör: Étel italban mértéktelenek IV. kör: Pénzben mértéktelenek V. kör: Indulatban mértéktelenek Dis városa (Kárörvendők és baromiságban nem emberként, hanem úgy, mint az állat élők) VI. kör: Eretnekek, hitetlenek VII. kör: Erőszakosak személyek ellen: zsarnokok, vérengzők 1. gyűrű: Erőszakosak felebarátaik birtoka ellen rablók 2. gyűrű: Erőszakosak önmaguk személye ellen öngyilkosok önmaguk birtoka ellen önnön javaik rongálói 3. gyűrű: Erőszakosak Isten személye ellen káromlók. isten birtoka, a természet ellen természetellenes kéjelgők (Sodoma) isten birtoka, a művészet, mesterség ellen uzsorások VIII. kör: Csalók IX. kör: Árulók (Akik bennük bízókat csalnak meg. Legszűkebb kör, itt székel Dis.)

9 B ű n b ű n h ő d é s í t é l e t 9 a) Alkossatok ötfős csoportokat, válasszatok nevet is! Írjátok fel a csomagolópapírra! b) Mit tartotok bűnnek? A csoport minden tagja fogalmazza meg önállóan álláspontját! Hallgassátok meg egymás véleményét! c) Bíráljátok felül (ha szükséges) elgondolásotokat az Értelmező kéziszótár szócikke alapján! bűn fn. 1. A törvény megsértése Erkölcsi szabály megsértése. Valamit ~ül ró fel valakinek. 2. Vall. Az Isten iránti engedetlenség állapota, ill. vmely valláserkölcsi törvény megszegése. ~be esik. 3. Helytelen cselekedet, mulasztás. ~ volna azt vélni, hogy 4. vál Megrögzött rossz szokás v. jellembeli fogyatékosság. Iszákosság a ~e. [?tör] ~bak fn Akire noha ártatlan ráfogják a mások bűnét. ~ot keres. [~ném] d) Közös bűn-definíciótokat írjátok fel a csomagolópapírra! e) A csoport minden tagja írja fel magának azt a 9 (3 enyhének ítélt, 3 közepesen súlyosnak, 3 megbocsáthatatlannak tartott) bűnt súlyosságának megfelelő sorrendben, melyet elítél! (Ezek lehetnek a dantei bűnök is, de mások is.) f) Jussatok egyezségre! 15 percetek van a konszenzus kialakítására. Beszéljétek meg, hogy a csoport közösen mely 9 bűnt, és miért tartja elfogadhatatlannak! Ezt írjátok fel a csomagolópapírra! g) Ki volna, kik volnának a Pokol legmélyén? Minden csoporttag 2 perc gondolkodás után tegyen javaslatot! Szigorúan tilos személyeskedő, bántó javaslatot tenni! h) Beszéljétek meg a javaslatokat, majd indoklással írjátok fel a csomagolópapírra a győztest! i) Hasonlítsátok össze a dantei bűnökkel munkátokat! Melyek azok a bűnök, melyek szerintetek ma sem megbocsáthatók? Melyek enyhébb, melyek súlyosabb bűnök? j) Tegyétek ki a falra munkátok eredményét! k) Válasszatok egy képviselőt a csoportból, aki válaszol az érdeklődőknek! l) Nézzétek meg a többi csoport munkáját, tegyetek fel kérdéseket a képviselőknek! 3. Franz Kafka, német anyanyelvű, zsidó származású prágai író A per című 1925-ben megjelent kisregényének önállóan is publikált betétnovelláját értelmezzük. A szöveget szakaszos olvasással dolgozzuk fel. A kisregény főhőse Josef K., akit egy napon váratlanul letartóztatnak. Nem ismeri büntetése okát. Ez annyira elviselhetetlen számára, hogy igazolást akar találni szenvedésére: keresi a vétkét, végül, csak hogy békére leljen, könyörög, hogy ismerjék el bűnösnek. (Első részlet) Hallgasd meg figyelmesen a novella első részét, majd válaszolj egyénileg a kérdésekre!

10 10 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m A Törvény kapujában A Törvény kapujában őr áll. Ehhez az őrhöz eljő messze földről egy férfi, s bebocsátást kér a Törvény hajlékába. De a kapuőr azt mondja, hogy most nem engedheti be. A férfi gondolkozik, s aztán megkérdezi, hogy hát akkor később beléphet-e majd. Meglehet mondja az őr, de most nem. Mivel a Törvény kapuja nyitva áll, mint mindig, a férfi lehajol, hogy belessen a kapun. Amikor az őr ezt észreveszi, nevet, és azt mondja: Ha annyira csábít, kíséreld meg, eredj be tilalmam ellenére. De jegyezd meg: én hatalmas vagyok. S nem vagyok más, csak a legkisebb kapuőr. Ám teremről teremre őrök állnak, egyik hatalmasabb a másiknál. Én magam sem bírom elviselni már a harmadik őr látványát sem. Ilyen nehézségekre sem számított a messziről jött férfi, hisz a Törvénynek, gondolja, mindig és mindenki számára elérhetőnek kell lennie, de amikor most jobban megnézi a szőrmebundás kapuőrt, nagy sasorrát, hosszú gyér, fekete tatár szakállát, mégis úgy dönt, hogy inkább vár, amíg engedélyt nem kap a belépésre. Az őr leülteti egy zsámolyra, oldalt a kapu mellé. a) Mi a Törvény? Segítségképpen olvasd el az alábbi szócikket! Az Értelmező kéziszótár szócikke törvény fn 1. Az államhatalom legfelsőbb szervétől alkotott jogszabály. Ezeknek öszszessége, rendszere. A ~ szelleme, betűje; tiszteli a ~t; a ~ kívül áll: a jogszabályok nem védelmezik. 2. Az igazságszolgáltatás vmelyik szerve. ~ elé állít. elav. Bíráskodás, ítélet. ~ t tesz. elav. Jog(tudomány). ~t tanul. 3. A társadalmi magatartás (íratlan) szabálya(inak összessége). Erkölcsi ~ek; iskolai ~ek. Vmely működési területre, tevékenységre vonatk. szabály(ok összessége). A szónoklás ~ei. 4. Az objektív világ jelenségeinek lefolyásában érvényesülő szabályszerűség. A természet, a fejlődés ~ei. Ilyen szabályszerűségeknek tudományos megfigyelésen és következtetésen alapuló megállapítása, ill. annak megfogalmazott formája. pl. Newton ~e. b) Milyen szöveghagyományt idéz fel a szó: Törvény? c) Mit tudunk a Törvényről a szöveg alapján, és mit nem? d) Mi a szerepe a határozott névelőnek és a nagybetűs írásmódnak (Törvény) a cím értelmezésében?

11 B ű n b ű n h ő d é s í t é l e t 11 e) Milyen gondolatokat, képzeteket társítasz a kapu motívumához? Készíts pókhálóábrát! f) Olvasd el a Szimbólumtár alábbi szócikkét, ennek alapján más színnel egészítsd ki pókhálóábrádat azokkal a jelentésekkel, melyeket Kafka szövegére is érvényesnek gondolsz! kapu: Két terület között áthaladás és határvonal jelképe. Kozmikus szimbólumként a különböző régiók közötti átjárhatóságot jelzi (ég / menny kapuja, alvilág / pokol kapuja). Erotikus jelképként a nyíló kapu a csábításnak való engedést fejez ki. A kapu kulcsainak átadása és a kapu megnyitása a meghódítás, a birtokbavétel aktusát jelképezi. A zsidó hagyományban a városkapu az egész közösség számára szent hely, a királyok bíráskodtak itt. A templomkapu a szent helyre való belépés szakrális jelentőségű helyszíne. A Pászka éjjelén kinyitott templomkapu az Isten és népe közti szoros kapcsolat, Isten szeretetének és gondoskodásának kifejezője. Az Édenkertből történő kiűzetés ábrázolásakor szintén kapu választja el a Paradicsomot a külvilágtól. A kereszténységben Jézus Krisztus jelképeként az üdvözülés egyedüli lehetőségét fejezi ki. A középkori liturgia bűnbánat-gyakorlatában a kapu különleges szerepet kapott. Hamvazószerda, a nagyböjt első napja a nyilvános bűnbánat és vezeklés ideje kezdetétől a vétkesek a nagyböjt időszaka alatt nem mehettek be a templomba, csak a kapuban állhattak, s a nagyböjt végén, nagycsütörtökön, bűneik megbocsátásakor a templom valamennyi kapuját megnyitva vezették be őket ismét; ez a jelképes aktus Ádám és Éva Paradicsomból való kiűzetésére, majd a megváltó általi visszafogadására utalt. (Szimbólumtár. Szerk.: Pál József és Újvári Edit, Balassi kiadó, 1997, részletek) g) Miért hiányos a cím? Milyen hatást kelt? Mivel egészítenéd ki? h) Mit gondolsz, hogyan fog folytatódni a történet? Miből gondolod?

12 12 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m (Második részlet) Olvasd tovább az elbeszélést néma olvasással, majd válaszolj a kérdésekre! Ott ül napokig, évekig. Sok mindent megpróbál, hogy bebocsássák, s kifárasztja az őrt könyörgésével. A kapuőr gyakran kisebb kihallgatásokon vallatja, szülőföldjéről és sok egyébről kérdezgeti, ám ezek részvétlen kérdések, mint a nagyurak kérdései, s a végén újra és újra azt mondja neki, hogy még nem engedheti be. A férfi, aki útjára sok mindennel fölszerelte magát, arra költi mindenét, a legértékesebb holmiját is, hogy megvesztegesse a kapuőrt. Az ugyan mindent elfogad, de közben azt mondja: Csak azért fogadom el, hogy azt ne hidd: valamit elmulasztottál. A sok-sok év során a férfi szinte szakadatlanul figyeli az őrt. Megfeledkezik a többi őrről, s úgy érzi, csak ez az első őr akadályozza meg belépését a Törvény hajlékába. Az első évben hangosan átkozza a szerencsétlen véletlent, később, ahogy öregszik, már csak magában dünnyög. Gyerekessé válik, s mivel éveken át tanulmányozta a kapuőrt, s már szőrmegallérja bolháit is ismeri, még a bolháknak is könyörög, hogy segítsenek rajta, bírják jobb belátásra az őrt. Végül meggyengül a szeme világa, s nem tudja, valóban sötétedik-e körülötte, vagy csak a szeme káprázik. Ám most egyszerre fényt lát a sötétben, kiolthatatlan fény árad a Törvény kapujából. Most már nem sokáig él. Halála előtt kérdéssé sűrűsödnek agyában az itt töltött egész idő tapasztalatai; ezt a kérdést eddig még sosem tette föl a kapuőrnek. Int neki, mert merevedő teste már fölegyenesedni sem tud. Az őrnek mélyen le kell hajolnia hozzá, mert a nagyságkülönbség nagyon megváltozott a férfi kárára. Mit akarsz még most is megtudni? kérdezi a kapuőr. Telhetetlen vagy. Mindenki a Törvényre törekszik mondja a férfi, mi az oka, hogy e sok-sok év alatt senki sem kért rajtam kívül bebocsátást? i) Miben felelt meg előzetes elvárásaidnak a folytatás? Miben volt eltérés? j) Mennyi idő telt el az ember, mennyi az őr szempontjából? k) Milyen új információkat kapunk a Törvényről? Hogyan viszonyul hozzá az ember? l) Mi az, ami továbbra is rejtve marad? m) Mit gondolsz, hogyan fog válaszolni az őr az ember utolsó kérdésére? Miért gondolod?

13 B ű n b ű n h ő d é s í t é l e t 13 (Harmadik részlet) Hallgasd meg a befejezést! Az őr látja, hogy a férfi már a végét járja, s hogy elhaló hallását még elérje a szó, üvöltve mondja: Itt nem mehetett be senki más, mert ezt a bejáratot csak neked szánták. Most megyek és becsukom. n) Mennyiben felelt meg a zárlat előzetes feltevéseidnek? (1914; 1916 Szabó Ede fordítása) o) A Törvény szerepében, jelentésében mi az, ami biztosan állítható, és mi maradt továbbra is bizonytalan? p) Hogyan értelmezhető az ember, az őr és a Törvény esetében a bűn fogalma? q) A Törvény kapujában példázat. Miben tér el ez a példázat az általad ismertektől? (Gondolj például A magvető vagy A tékozló fiú parabolájára!) r) Írj rövid (6-8 mondatos) esszét arról, hogy saját életedre vonatkozóan milyen tanulsággal szolgálhat Kafka példázata!

14 14 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m 4. Házi feladat Ez a feladat szövegalkotói és szövegértési képességeidet teszi próbára. Csak akkor van értelme, ha pontosan betartod az utasításokat és a sorrendet! Mindig csak az aktuális résszel foglalkozz, ne olvass előre! a) Olvasd el az alábbi kifejezéseket, majd írj a felhasználásukkal egy rövid történetet! A kifejezéseket ragozhatod, sorrendjüket megváltoztathatod! Adj címet írásodnak! koldustarisznya, határrendőrség, kiképzett tulajdonság, Styx folyó, protekció, ajánlólevelek, vámvizsgálat, határátlépés, vám, elkobzott tárgyak, testi szépség, üres kézzel, csempészet b) Az előbbi feladatban felhasznált kifejezések a következő alakban fordulnak elő Hamvas Béla írásában: Styx folyó, határrendőrség, kiképzett tulajdonságot, protekciót, koldustarisznya, vámvizsgálat, határátlépés, vámot, üres kézzel, elkobzott tárgyak, ajánlólevelek, testi szépség, csempészet Illeszd be őket a megfelelő helyre! A... rendesen nem zajlik le simán. A szigorú, semminemű idegen tárgyat a túlvilágra bevinni nem szabad, még akkor sem, ha az ember érte... hajlandó fizetni. Ahogy Goethe mondta, útravalóul csak a... szabad elvinni. Vannak, akiknek ilyesmijük egyáltalán nincs, s így ezek kénytelenek... megérkezni. A határon az... múzeuma áll, s ezt érdemes megnézni. Mindenféle tárgy található itt: zsebkendő, elszáradt virág, kis szalagocska, ami a földön maradt kedvesre, férjre, asszonyra, gyerekre emlékeztet, van itt jócskán pénz, főképpen arany, ruha,......, vannak könyvek, van,... kutya, ló, kard, minden, amihez ember ragaszkodott. A nem ismer irgalmat, mindent elkoboz, a tárgyakat le kell tenni, még azoknak emlékét is. Köztudomású, hogy a Túlvilág határa a..., igen rohamos folyású és mély víz, amin a... lehetetlen. A túlvilági oldalon egyébként állandó határrendőrségi járőrök cirkálnak, a partokat fényszórókkal világítják meg, s

15 B ű n b ű n h ő d é s í t é l e t 15 eddig még senkinek sem sikerült tiltott tárgyat, emléket stb. a határon átcsempésznie. A Földön némelyek tanításának hatása alatt az a nézet terjedt el, hogy az ember jó és rossz tulajdonságait a határon szétválasztják, a jók a Mennyországba, a rosszak a Pokolba kerülnek. Ebből egy szó sem igaz. A személyiség a maga egészében megmarad, csak azt veszik el, ami nem tartozik szorosan hozzá. Némelyek megkíséreltek... igénybe venni, de..., rokonságra stb. való hivatkozás eddig minden esetben eredménytelen maradt. c) Tagold a szöveget bekezdésekre! d) Ellenőrizd munkádat! A határátlépés rendesen nem zajlik le simán. A vámvizsgálat szigorú, semminemű idegen tárgyat a túlvilágra bevinni nem szabad, még akkor sem, ha az ember érte vámot hajlandó fizetni. Ahogy Goethe mondta, útravalóul csak a kiképzett tulajdonságot szabad elvinni. Vannak, akiknek ilyesmijük egyáltalán nincs, s így ezek kénytelenek üres kézzel megérkezni. A határon az elkobzott tárgyak múzeuma áll, s ezt érdemes megnézni. Mindenféle tárgy található itt: zsebkendő, elszáradt virág, kis szalagocska, ami a földön maradt kedvesre, férjre, asszonyra, gyerekre emlékeztet, van itt jócskán pénz, főképpen arany, ruha, testi szépség, vannak könyvek, van koldustarisznya, kutya, ló, kard, minden, amihez ember ragaszkodott. A határrendőrség nem ismer irgalmat, mindent elkoboz, a tárgyakat le kell tenni, még azoknak emlékét is. Köztudomású, hogy a Túlvilág határa a Styx folyó, igen rohamos folyású és mély víz, amin a csempészet lehetetlen. A túlvilági oldalon egyébként állandó határrendőrségi járőrök cirkálnak, a partokat fényszórókkal világítják meg, s eddig még senkinek sem sikerült tiltott tárgyat, emléket stb. a határon átcsempésznie. A Földön némelyek tanításának hatása alatt az a nézet terjedt el, hogy az ember jó és rossz tulajdonságait a határon szétválasztják, a jók a Mennyországba, a rosszak a Pokolba kerülnek. Ebből egy szó sem igaz. A személyiség a maga egészében megmarad, csak azt veszik el, ami nem tartozik szorosan hozzá. Némelyek megkíséreltek protekciót igénybe venni, de ajánlólevelek, rokonságra stb. való hivatkozás eddig minden esetben eredménytelen maradt. e) Hol volt eltérés? Fogalmazd meg a hiba okát! f) Milyen olvasónak tartod magad? Miért? Ha nem tért el megoldásod az eredetitől, azt jelenti, hogy nagyon figyelmes, értő olvasó vagy! Gratulálunk!

16 16 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m g) Mire hívja fel figyelmünket ez az írás? Fogalmazd meg 3-4 mondatban! Egyetértesz-e ezzel a véleménnyel? Indokolj is! 5. Egy bűnügyi történet tanulságai Mint már tanultuk, a ballada olyan műfaj, melynek tárgya valamely tragikus esemény, annak ábrázolásában pedig szerepet kapnak drámai, epikus és lírai vonások is. Ismert számotokra ez a ballada is. Most elsősorban témája okán, a bűntett elkövetése, következményei és megítélése szempontjából vesszük szemügyre. Hallgassátok meg a verset művészi tolmácsolásban! Arany János ÁGNES ASSZONY Ágnes asszony a patakban 1 Fehér lepedőjét mossa; Fehér leplét, véres leplét A futó hab elkapdossa. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el. Odagyűl az utcagyermek: 2 Ágnes asszony, mit mos kelmed? Csitt te, csitt te! Csibém vére Keveré el a gyolcs leplet. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el. Összefutnak a szomszédnők: 3 Ágnes asszony, hol a férjed? Csillagom, hisz ottbenn alszik! Ne menjünk be, mert fölébred. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el. Jön a hajdu: Ágnes asszony, 4 A tömlöcbe gyere mostan. Jaj, galambom, hogy mehetnék, Míg e foltot ki nem mostam! Oh, irgalom atyja, ne hagyj el.

17 B ű n b ű n h ő d é s í t é l e t 17 Mély a börtön: egy sugár-szál 5 Odaférni alig képes; Egy sugár a börtön napja, Éje pedig rémtül népes. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el. Szegény Ágnes naphosszanta 6 Néz e kis világgal szembe, Néz merően a sugárka Mind beléfér egy fél szembe. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el. Mert, alighogy félrefordul, 7 Rémek tánca van körűle; Ha ez a kis fény nem volna, Úgy gondolja: megőrülne. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el. Ím azonban, időtelve, 8 Börtönének zárja nyílik; Ágnes a törvény előtt Megáll szépen, ahogy illik. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el. Öltözetét rendbe hozza, 9 Kendőjére fordít gondot, Szöghaját is megsimítja Nehogy azt higgyék: megbomlott. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el. Hogy belép, a zöld asztalnál 10 Tisztes őszek ülnek sorra; Szánalommal néznek őrá, Egy se mérges vagy mogorva. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el. Fiam Ágnes, mit miveltél? 11 Szörnyű a bűn, terhes a vád; Ki a tettet végrehajtá, Szeretőd, ím, maga vall rád. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el. Ő bitón fog veszni holnap, 12 Ő, ki férjedet megölte; Holtig vízen és kenyéren Raboskodva bűnhödöl te. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el.

18 18 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m Körültekint Ágnes asszony, 13 Meggyőződni ép eszérül; Hallja a hangot, érti a szót, S míg azt érti: meg nem őrül. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el. De amit férjéről mondtak, 14 A szó oly visszásan tetszik; Az világos csak, hogy őt Haza többé nem eresztik. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el. Nosza sírni, kezd zokogni, 15 Sűrű záporkönnye folyván: Liliomról pergő harmat, Hulló vízgyöngy hattyu tollán. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el. Méltóságos, nagy uraim! 16 Nézzen istent kegyelmetek: Sürgetős munkám van otthon, Fogva én itt nem ülhetek. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el. Mocsok esett lepedőmön, 17 Ki kell a vérfoltot vennem! Jaj, ha e szenny ott maradna, Hová kéne akkor lennem! Oh, irgalom atyja, ne hagyj el. Összenéz a bölcs törvényszék 18 Hallatára ily panasznak. Csendesség van. Hallgat a száj, Csupán a szemek szavaznak. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el. Eredj haza, szegény asszony! 19 Mosd fehérre mocskos lepled; Eredj haza, isten adjon Erőt ahhoz és kegyelmet. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el. S Ágnes asszony a patakban 20 Lepedőjét újra mossa; Fehér leplét, véres leplét A futó hab elkapdossa. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el.

19 B ű n b ű n h ő d é s í t é l e t 19 Mert hiában tiszta a gyolcs, 21 Benne többé semmi vérjel: Ágnes azt még egyre látja, S éppen úgy, mint akkor éjjel. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el. Viradattól késő estig 22 Áll a vízben, széke mellett: Hab zihálja rezgő árnyát, Haja fürtjét kósza szellet. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el. Holdvilágos éjjelenkint, 23 Mikor a víz fodra csillog, Maradozó csattanással, Fehér sulyka messze villog. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el. És ez így megy évrül-évre, 24 Télen-nyáron, szünet nélkül; Harmat-arca hő napon ég, Gyönge térde fagyban kékül. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el. Őszbe fordul a zilált haj, 25 Már nem holló, nem is ében; Torz-alakú ránc verődik Szanaszét a sima képen. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el. S Ágnes asszony a patakban 26 Régi rongyát mossa, mossa Fehér leple foszlányait A szilaj hab elkapdossa. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el. a) Csoportmunkában értelmezzétek a táblázatokban megadott szempontok alapján ennek a bűnügyi történetnek tanárotok által kijelölt részletét! Az értékelést közvetítő motívumok értelmezéséhez használjátok Hoppál Jankovics Nagy Szemadám: Jelképtár (Helikon, 1997) és a Szimbólumtár (szerk.: Pál József és Újvári Edit, Balassi Kiadó, 1997) alább idézett szócikkeit! (Motívumértéke lehet bármely dolognak pl. tárgynak, állatnak, növénynek, fényjelenségnek egy adott szövegen belül. Azzal a szóval, képpel, mellyel megnevezünk valamit vagy valakit, egyúttal értékelünk is. Nem mindegy például, hogy valakit arany bogárnak vagy sötétkének nevezünk.)

20 20 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m A) I versszak hely idő szereplők cselekmény i n f o r m á c i ó a bűnügyről megválaszolatlan kérdések a z e l b e s z é l ő nézőpontja központi motívum (az értékelés eszköze) B) II versszak hely idő szereplők cselekmény ú j i n f o r m á c i ó a bűnügyben megválaszolatlan kérdések a z e l b e s z é l ő nézőpontja központi motívum (az értékelés eszköze)

21 B ű n b ű n h ő d é s í t é l e t 21 C) III versszak hely idő szereplők cselekmény ú j i n f o r m á c i ó a bűnügyben megválaszolatlan kérdések a z e l b e s z é l ő nézőpontja központi motívum (az értékelés eszköze) D) IV versszak hely idő szereplők cselekmény ú j i n f o r m á c i ó a bűnügyben megválaszolatlan kérdések a z e l b e s z é l ő nézőpontja központi motívum (az értékelés eszköze)

22 22 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m árnyék (árny): Egyrészt a fény, a Nap pozitív alapelvének ellentéte, másrészt a képzeletbeli, nem valóságos dolgok képe A természeti népeknél a második én vagy a lélek szerepét tölti be. Aki árnyékát elveszíti, a lelkét is elveszíti. A védelem, oltalom szimbóluma is; az apostolok árnyékának csodálatos, gyógyító erőt tulajdonítottak. Jelenti ezzel szemben a gonosz, a sötét jelenlétét. Jelentheti az árny a bűn, a tudatlanság állapotát is. Jung ( , svájci pszichiáter; úgy vélte, a lélek mélyén őstipikus emlékképek és motívumok is rejlenek) szerint az árnyék a személyes tudattalan megjelenítője, s mindig az ellentétes nemre utal. fátyol / lepel: Az elrejtés, a titok, a világtól való eltávolodás, ill. az érintetlenség szimbóluma. A le pel nemcsak bizonyos bűnök elrejtésére szolgál, hanem a szégyenteli bűnösség eltakarására is. A katolikus ikonográfiában a női szentek tisztaságát általában világos fátyollal érzékeltetik. A reneszánsz Veritas filia temporis (Az igazság az idő lánya) emblémákon elfátyolozott nőalak testesíti meg a rejtett Igazságot, akinek leplét végül az Időatya lebbenti föl. Jelentheti a lényeg, a végső tudás elfedését is. A földi értelem számára elrejtett. A magyar nép hiedelemvilágában a lepel funkciója az elrejtés, a rontás elhárítása. fény / világosság és sötétség: Egymást föltételező oppozíciók (szembenállások), ellentétes vagy egymást kiegészítő elvek szimbólumai. Míg a sötétség a káosz, az isteni világrend előtti vagy azzal ellentétes erők, a bűn, a tudatlanság, a halál kifejezője, addig a fény az isteni kinyilatkoztatás, a kozmikus teremtés, a tudás, az élet, az üdvösség, a boldogság, az igazság, a hit, a megvilágosodás jelképe. A fény hiánya az egyéni boldogtalanság kifejezője lehet. gyöngy: A világ női alapelvéhez tartozó szimbólum, amely kapcsolatban áll a legfontosabb feminin jelképekkel: a vízzel, a holddal, a kagylóval. A Magna Mater (Nagy Anya ősanya) életadó erejét, a kozmikus életet, annak kezdetét és törvényét képviseli. harmat: A hajnal szimbolikájához kapcsolódva a lelki megújulás, az áldás, a béke és a jólét szimbóluma. hattyú: Mivel a levegőhöz és a vízhez egyaránt kapcsolódik, az élet madara. Fehér színe a tisztaság, az őszinteség és a fény. A keresztény szimbolikában szeplőtlen fehérsége és kecsessége miatt Szűz Máriával azonosítják. A mártíromság jelképe. liliom: A tisztaság, az ártatlanság, a fény jelképe, ugyanakkor erotikus jelentése is ismert. A világ bűnei között megőrzött tisztaság, a kiválasztottság képe. A hit, a gondviselésnek való engedelmesség kifejezője. b) Jegyzeteljetek a többi csoport beszámolói alapján a fenti táblázatokba! c) Tekintsétek át a szövegvizsgálat eredményét, majd beszéljétek meg az alábbi kérdéseket! (1) Mi eredményezi az előadásmódban a drámaiságot, feszültséget? (2) A szöveg egyik hangsúlyos eszköze a refrén. Ez bibliai utalás, Pál apostolnak a korinthusbeliekhez írt második levelének részlete. A bibliai utalás hogyan terjeszti ki a történet értelmét?

23 B ű n b ű n h ő d é s í t é l e t 23 (3) Mi Ágnes asszony bűne? (4) Mi a büntetése? (5) Ki hozza meg az ítéletet? (6) Ágnes asszony megőrülése büntetés vagy kegyelem? Indokoljatok! (7) Fontos-e, hogy tudjuk, részt vett-e férje megölésében? Indokoljatok! (8) Ha detektívtörténetet írnátok ebből a bűntényből, milyen eseménnyel kezdenétek, kik lennének a szereplők, és ki lenne a főhős? Mi okozná ebben a történetben az olvasó számára a feszültséget, izgalmat? d) Választható házi feladat Írj izgalmas detektívtörténetet-kriminovellát a ballada alapsztorijából! Természetesen alkothatsz a krimi műfajának megfelelő új szereplőket. A történet ne legyen hosszabb két A/4-es oldalnál! e) Választható házi feladat Értelmezd az alábbi (Szörényi László és Angyal Pál irodalomtudósok által készített) táblázatot! Hányféleképpen olvasható (magyarázható) Ágnes asszony bűne és ítélete?

24 24 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m Metafizikai olvasat mitikus olvasat jogi olvasat a földi létben az öröklétben az Ördög = (szerető) csábítása bűnbe taszítás felbujtóként bevádolja őrület vezeklés a Földön elkárhozás isteni kegyelem nyitva marad közös szenvedély tettestársak hiábavaló munka (a magyar nincs Danaida ) feloldás vád gyilkosságra való felbujtás börtön védelem (enyhítő körülmény) lappangó skizofrénia tudatzavaros állapot tartós elmezavar (kényszergyógykezelés) nincs megoldás Írj a táblázat alapján maximum 10 mondatos összefüggő szöveget az Ágnes asszony lehetséges olvasatairól! 6. Házi feladat Olvasd el a szöveget! Elméletek a női bűnözésről Általános az a nézet és ezt mind a mai napig megerősítik a kriminálstatisztika adatai is, hogy a női bűnözés aránya az összbűnözésen belül alacsonyabb, mint a férfiaké. Ez a bűnözésben való számszerűségében egyértelműen kisebb részvétel alapját képezte olyan túlzó megállapításoknak, amelyek szerint a női bűnözés önálló probléma, és sajátos, öntörvényű, a férfi bűnözéstől eltérő jellegzetességekkel rendelkezik. Ennek következtében vitatják és elutasítják a kriminális magatartás általános magyarázatának a női bűnözésre való közvetlen alkalmazhatóságát. Mások viszont hangsúlyozzák, hogy a rendelkezésre álló empirikus adatok alapján kétséges vállalkozás a női kriminalitás specifikumai után kutatni, mivel a kisebb arányszámon, az erőkifejtést igénylő bűntettek

25 B ű n b ű n h ő d é s í t é l e t 25 elkövetésén és a közös elkövetés ritka előfordulásán kívül alig akad számottevő eltérés. Ez a három jellegzetesség viszont nem elegendő ahhoz, hogy a női bűnözés önálló törvényszerűségeiről beszélhessünk. Ami viszont a rejtett bűnözést illeti, több kriminológus hangsúlyozza, hogy itt a női bűnözés aránya már sokkal kiegyensúlyozottabb. A rejtve maradás okát a hatóságoknak a nőkkel szembeni elnézőbb bánásmódjának, valamint a cselekmények jellegének és kisebb súlyának tulajdonítják. Azt, hogy a nők részvétele a látens bűnözésben nagyobb, mint a regisztrált bűnözésben, a jelenkori kriminológia egyes képviselői is megerősítik. Bizonyos becslések alapján a regisztrált bűnözésben 1:3, míg a rejtett bűnözésben 1:2 a férfi és a női részvétel aránya. A női bűnözés okainak jellegzetes vonásai között az egyes szerzők kiemelik a nő konzervativizmusát, a nőt mint apolitikus lényt, a nők moralitásának különbözőségét, a környezeti hatás eltérő feldolgozását, stb. Meg kell jegyezni, hogy az előbbiekben felsorolt és a nőknek tulajdonított jellegzetességek megfelelő cáfolatáról is gondoskodott a kor tudománya. A kriminológusok tehát rendkívül eltérő nézeteket sorakoztattak fel a női bűnözést illetően. Hermann Mannheim, neves angol kriminológus ironikus megfogalmazását idézve: Már a Lombroso és követői által felsorolt pszichológiai és szociológiai különbségek listája is imponáló, ha nem is annyira meggyőző volta, mint inkább hosszúsága miatt. A férfi és a nő személyiségének különbözőségéről felettébb könynyű listákat gyártani, de rendkívül nehéz bizonyítani, hogy az állítólagos eltérések egyáltalán relevánsak-e, s milyen szerepet játszanak a bűnözés alakulásában. a) Próbáld meg az olvasott szöveg összefüggéseiből kikövetkeztetni az alábbi szavak jelentését, majd szótárak (Értelmező kéziszótár, Idegen szavak szótára) segítségével ellenőrizd magad! öntörvényű jelentése szerintem jelentése a szótár szerint kriminális empirikus specifikum kriminológus konzervativizmus* apolitikus látens pszichológia

26 26 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m szociológia imponáló releváns *konzervativizmus: a szövegösszefüggésből nem következtethető ki, de esetleg ismerheted ezt a szót. b) Készíts a magad számára 5 pontból álló tartalmi vázlatot a fenti tanulmány alapján! 7. Milyen új, számodra fontos dolgot tanultál meg, értettél meg bűnről, bűnhődésről, büntetésről ebben a két órában? Miután leírtad, beszéld meg a padtársaddal!

27 2. két klasszikus detektívnovella ÖSSZEVETÉSE Ebben a fejezetben bűnügyi történeteket vizsgálunk meg. Arra keressük a választ, hányféleképpen lehet elmondani egy bűnesetet, és a megformálásból fakadóan milyen élményt tud nyújtani egy, az irodalomban a kezdetek óta nagy szerepet játszó téma: a bűn. Miért olyan népszerű? Mire helyezi a hangsúlyt az elbeszélő? Mi az olvasónak szánt szerep a nyomozásban? Mi a különbség detektívtörténet és bűnesetből kiinduló, bűntény tárgyú novella között, mi az, ami elválasztja, mi az, ami rokonítja őket? Emberek milliói olvasnak, néznek krimit, számos klasszikusa van ennek a műfajnak. Hogyan született a krimi műfaja, mitől vált rövid időn belül rendkívül népszerűvé? Mi jellemzi világképét, szerkezetét? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az első modulban két kriminovella vizsgálatával. Elsőként az amerikai író, költő, novellista és kritikus Edgar Allan Poe-tól ( ), a krimi műfajának megalkotójától olvasunk közösen egy novellát, majd Arthur Conan Doyle ( ) skót írótól, aki megteremtette a halhatatlan nyomozó, Sherlock Holmes és ügyefogyott segédje, Watson doktor alakját. 1. Szórakoztató irodalom a) Mit olvastál mostanában? Mit, miket olvasnak környezetedben (barátaid, ismerőseid, családtagjaid)? b) Sorolj fel minél több műfajt, stílust, témát, ami szerinted a népszerű, szórakoztató irodalom körébe tartozik! c) Az alábbi idézetet értelmezve fogalmazd meg saját véleményedet a népszerű, szórakoztató irodalomról! Szerencsémre elkerültem a sznobizmusnak azt a formáját, amely a múltból elfogadja a szórakoztató olvasmányokat, a jelenből azonban csak a magasröptű irodalmat. (Raymond Chandler) sznobizmus: a mintaként követett társadalmi csoport szokásait mindenáron majmolni akaró magatartás; előkelősködés

28 28 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m d) Sorolj fel olyan műveket irodalmi tanulmányaidból vagy korábbi olvasmányélményeidből, amelyek kalandosságuk vagy egyéb sajátosságaik miatt a szórakoztató irodalom körébe sorolhatók! 2. A népszerű irodalomnak számos elnevezése van. Idézd fel az Amit a pad alatt olvasunk fejezetben tanultakat, illetve nézz utána, mit jelentenek a táblázatban szereplő kifejezések! Összesítsd ezek alapján, mi az általános megítélésük a népszerű műveknek! Nevezd meg gyűjtőmunkád forrásait! Javasolt források: internet, Irodalmi fogalmak kisszótára A Zs, Idegen szavak szótára, Értelmező kéziszótár, Világirodalmi lexikon, Középiskolai irodalmi lexikon forrás jelentés tömegirodalom szórakoztató irodalom ponyva bestseller

29 K é t K l a s s z i k u s d e t e k t í v n o v e l l a ö s s z e v e t é s e 29 A népszerű, szórakoztató irodalom általános jellemzése elnevezései alapján: 3. Véleményed szerint mennyire éles a határ tömeg- és elitkultúra, magas irodalom és szórakoztató irodalom között? a) Álláspontod alátámasztására gyűjts minél több érvet abba a csoportba, amellyel inkább egyetértesz! (3 perc) Nincs éles határ Éles a határ, nem érintkeznek Alkoss csoportot azokkal, akik veled egy véleményen vannak! Egyeztessétek érveiteket! Most egyeztessétek érveiteket egy azonos véleményen levő másik csoporttal is! Rangsoroljátok érveiteket a meggyőzőerő szempontjából! Válasszatok képviselőt, aki ismerteti a csoport véleményét! Tartsátok meg beszédeteket! Az ellenérvek meghallgatása után fogalmazzátok meg álláspontotokat! Írd le saját álláspontodat a tömeg- és elitkultúra elkülönültségéről:

30 30 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m b) Olvasd el az alábbi cikket, majd oldd meg a hozzá kapcsolódó feladatokat! Olvasási szokások: könyvfaló 5 százalék A magyar felnőtt lakosság 42 százaléka tavaly nem olvasott könyvet. Röpke három év alatt a másfélszeresére növekedett a könyvkerülők aránya: 2002-ben ugyanis a népességnek még csak 27 százaléka nem vett kezébe könyvet állítja a Társadalomkutatási Intézet Rt. reprezentatív vizsgálataira hivatkozva. A rendszeresen olvasók száma az elmúlt három évben ugyancsak visszaesett, éspedig 32 százalékról 24 százalékra. A nagykorú népesség tagjai közül tavaly egyébként minden hetedik személy (15 százalék) olvasott el havonta átlagosan egy könyvet. A könyvmolyok főként a nők és az idősebbek közül kerülnek ki. A regionális adatok szerint a könyvfogyasztás Közép- Magyarországon és a Dél-Alföldön a legmagasabb. A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének egy őszi felmérése ezzel szemben azt jelezte, hogy a Dél-Alföldön kétszer akkora a könyvet nem forgatók aránya (29 százalék), mint a központi régióban (15 százalék). A betűéhség a legkevésbé az Észak-Alföldre jellemző, ott a év közötti népesség 38 százaléka nem vesz kezébe könyvet. A szociológusok nem kevesebb, mint hat típusát különböztették meg a hazai olvasóknak. A könyvfogyasztók 14 százaléka szerintük mindenevő, míg 16 százaléka az érzelmes, 12 százaléka pedig a kalandregények hívének számít. További 5 százalékot intenzív sztorikeresőnek kereszteltek el a kutatók, az ide tartozók átlagosan 42 könyvet falnak fel egy év alatt. Egy újabb csoport a praktikus információkra vevő (14 százalék), míg a maradék közel 40 százaléknyi kocaolvasó többség főként a hobbikönyveket és a könnyű irodalmat kedveli. Táblázat címe: A naponta vagy hetente többször könyvet olvasók aránya régiónként (százalék) Nyugat-Dunántúl 30 Közép-Dunántúl 41 Dél-Dunántúl 32 Közép-Magyarország 47 Dél-Alföld 29 Észak-Alföld 24 Észak-Magyarország 31

31 K é t K l a s s z i k u s d e t e k t í v n o v e l l a ö s s z e v e t é s e 31 Táblázat címe: A könyvolvasás gyakorisága Magyarországon a éves népesség körében (százalék) Hetente egyszer 5 Hetente többször 16 Naponta 19 Nem szokott olvasni 29 Havonta egyszer 7 Havonta többször 9 Ritkábban 17 (Forrás: HVG, június 10.) Mi volt a meglepő számodra a cikkben olvasottakban? Miért? tegyél fel néhány kérdést arra vonatkozóan, hogy az olvasási szokásokkal kapcsolatban az olvasottakon kívül mi érdekelne! Te hány könyvet olvasol évente? A cikkben olvasható kategóriák szerint a könyvfogyasztók melyik csoportjába tartozol? Véleményed szerint miért nőhetett 3 év alatt a könyvet nem olvasók száma másfélszeresére? Hogyan viszonyul a témához a cikk szerzője, miben nyilvánul meg ez a viszonyulás?

32 32 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m c) Választható házi feladat Valós félelemnek tartod-e a tömegkultúra egységesítő, egyszerűsítő, leépítő hatását? Indokold álláspontodat! Az egész tömegkultúra egyre inkább a mass media* kezére jut, s az, minthogy a földgolyó történetének egységét kívánja szolgálni, fokozza a redukciót* és egy adott irányba vezeti, az egész világon ugyanazokat a kliséket* terjeszti el, vagyis azokat, amelyeket vélhetően minél több ember, az egész emberiség elfogad. Nem sokat számít, hogy a tömegkommunikáció különböző orgánumaiban* különböző politikai érdekek nyilatkoznak meg. A felületi különbség mögött közös a szellem. (Milan Kundera: A regény művészete) MASS MEDIA: tömegmédia redukció: csökkentés, (le)egyszerűsítés, visszafejlődés klisé: közhely, elkoptatott szólam orgánum: sajtótermék Kundera állítása összefoglalóan: Saját álláspontom: Érveim, példáim: 4. Jellemezd tanulópároddal a népszerű regényt Vitányi Iván művelődéskutató írása alapján! a) Készítsetek hétpontos vázlatot a kulcsfogalmak kiemelésével!

33 K é t K l a s s z i k u s d e t e k t í v n o v e l l a ö s s z e v e t é s e 33 [A népszerű regény világképe] alapjában véve azonos a vallásos világképpel, még ha nem igényli is hozzá isten fogalmát. A menny föld pokol beosztást fogadja el, minél egyértelműbben elkülöníti a jót és a rosszat, a feketét és a fehéret (ezért nevezik fekete-fehér ábrázolásnak). Megnyugtatja tehát az olvasót, hogy a világ olyan, mint amilyennek a kisvilágban (magánszféra) kiismeri, azaz ott nyert magyarázatai kis áttétellel mindenre érvényesek, mindezt vissza lehet vezetni a szerelem és a harc egyszerű motívumára. Ha végigelemezzük a leginkább közkedvelt, milliók által olvasott regényeket, beigazolódik az a feltevésünk, hogy éppen ez a világkép a közös mondhatjuk valamennyiben, hogy ez az a tulajdonságuk, amely bestsellerré teszi őket. [ ] Az olvasók a tömegkultúrában kapnak egy olyan világot, amelyen mintha isten uralkodna, amely ezért áttekinthető, csak a jó és a rossz értékpólusát fogadja el, nem ismeri a többértelműséget (Vitányi Iván: A népszerű regény világképe) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) b) Választható házi feladat Gyűjts példát olvasmányaid (vagy filmélményeid) alapján az alábbi két állításhoz! A népszerű regény a szerelem és a harc egyszerű motívumára vezethető vissza. A népszerű regény csak a jó és a rossz értékpólusát fogadja el.

34 34 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m 5. Házi feladat Találj ki eddigi olvasmány- és filmélményeid alapján egy detektívfigurát! Adj neki nevet, írd le megjelenését, belső tulajdonságait, szokásait, jellegzetes tárgyait, módszerét! 6. A detektívtörténet születése a) Miért jó krimit olvasni, nézni? Készíts listát! b) Olvasd el Chesterton vélekedését a krimiről, jelöld meg azokat a részeket, melyeket te nem soroltál fel a krimi erényei között! Egészítsd ki listádat más színnel az olvasottak alapján! Ki kellett alakulnia egy nyersen népszerű irodalomnak, amelyből kisugárzik a modern város rejtett romantikája. Ennek adott formát a népszerű detektívirodalom, nyersen és üdítően. [...] [A népszerű irodalom] nem hajlandó a jelent prózainak, a hétköznapit közönségesnek tekinteni. De még valami jó van a detektívtörténetekben. Míg az ősi Ádámban örökkön él egy hajlam lázadni minden olyan univerzális és mesterkélt dolog ellen, mint a technikai civilizáció, [...], a rendőrség munkája bizonyos fokig éppen azt tárja szemünk elé, hogy ez a civilizáció maga a legfantasztikusabb szembefordulás és a legromantikusabb lázadás. Mert míg a detektívtörténet társadalmunknak eme, szemüket soha álomra nem hunyó őrszemeiről beszél, arra figyelmeztet

35 K é t K l a s s z i k u s d e t e k t í v n o v e l l a ö s s z e v e t é s e 35 bennünket, hogy mind ugyanabban a katonai táborban élünk, mind harcban állunk a káosszal, ahol a bűnöző, a káosz gyermeke valójában nem egyéb, mint ismeretlenül közöttünk élő áruló. Mikor a detektív ott marad egymagában, szinte tanácstalanul, de félelem nélkül a rablóbarlang lakóinak karmai és gyilkos fegyverei között, gondoljunk arra, hogy ő a társadalmi igazságosság ügynöke, ő az igazán eredeti, a poétikus alak, míg a betörők és útonállók csupán a kozmosz békés, öreg konzervatívjai, akik önelégülten adják át magukat az emberszabású majmok és a farkasok időtlen beidegződéseinek. A rendőrség regénye tehát az emberiség regénye. [...] Arra hívja föl a figyelmünket, hogy az emberi társadalmat védelmező rendőrség zajtalan, láthatatlan munkája nem más, mint sikeres lovagi kaland. c) Készíts vázlatot tanulópároddal az alábbi tanulmányrészlet alapján a detektívtörténetek kialakulásának okairól! Bűn és bűnhődés azóta van, mióta ember él a földön. Az intézményes bűnüldözés és büntetés ennél újabb keletű jelenség. A rabszolgatársadalmat és a feudalizmust már törvények szabályozták, független bírák helyett azonban jobbára a hatalom birtokosai ítéltek, a nyomozást rendszerint kínvallatás helyettesítette világi és egyházi perekben egyaránt. Európában a felvilágosodás hozott mélyreható szemléleti változást: a haladó társadalomfilozófusok minden embert születésénél fogva szabad lénynek nyilvánítottak, kialakult az emberi jogok hosszú ideig differenciálatlan fogalomköre, s véle a személyiségé és az emberi méltóságé. Felelősséggel, bizonyítható módon kellett már vádolni. Létrejöttek a hivatásos bűnüldöző testületek: Párizsban Francois Vidocq detektívirodája 1817-ben, majd a Sûreté, Berlinben a Negyedik Ügyosztály, Londonban a Bow Street Runners, amit 1829-ben a Scotland Yard követett, 1845-ben pedig New Yorkban is létrehoztak egy központi bűnüldöző testületet. Új mesterség keletkezett, a nyomozóé. Szükségszerű volt, hogy a detektív az irodalom tükrében is megjelenjék, képzelt bűnesetek zseniális földerítőjeként. Ehhez azonban még valami más is kellett. Amióta a múlt században az oktatás forradalmaként elsőként 1870-ben, Angliában bevezették az ingyenes állami népiskolai oktatást, s legalábbis az európai földrészen és ennek kulturális árterületén visszaszorították az írástudatlanságot, egy új típusú olvasóközönség jött létre. Véle pedig egy vadonatúj kulturális intézmény, a kölcsönkönyvtár, amely tüneményes gyorsasággal hálózta be a városokat. Tömeges igény keletkezett a kalandos olvasmányok iránt, amelyet ez a közönség könnyebben be tudott fogadni, mint mondjuk a klasszikus szerzők remekeit. Írók és kiadók igyekeztek csillapítani a hirtelen támadt olvasási éhséget, néha magas színvonalú, többnyire azonban silány, szinte méterre vagy kilóra gyártott írásművekkel. Ez idő tájra már az irodalom belső fejlődése is kimunkálta a krimihez szükséges alkotóelemeket (igaz, e műfaji megjelölés még ismeretlen volt, például a detektív szót is csak 1856-ban alkalmazták először angolul a nyomozást végző személy értelmében). Őse a szóbeliség közegében tenyésző irodalmi egysejtű lehetett: az enigma, a találós kérdés, a jóslat. Előzményei visszavezethetők a Bibliáig. Káin és Ábel históriájában például akad bűntett, gyilkos, áldozat, indítóok, bűnjel, a bűn rejtésére irányuló kísérlet, sőt még a fegyver is megsejthető: ásó, kapa vagy cséphadaró lehetett, hiszen Káin földmíves volt. Éppen csak a detektív hiányzik, de hát az Úrnak mi szüksége lett volna nyomozóra! Sőt a krimi gyökereit keresve még mélyebbre is áshatunk, hiszen az Oidipusz királyban már a bűntett felderítője is adva volt: maga az uralkodó végzi a nyomozást, amely szörnyű meglepetéssel zárul. Detektívtörténetbe illő, ahogyan Arkhimédész jutott egyik tudományos fölfedezéséhez: van gazdag megbízó (Hieron király), gyanúsított (a szobrász), tökéletesen rejtett bűn (aranylopás), nagy tekintélyű nyomozó (a tudós), aki mellesleg éppoly különc,

36 36 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m mint Poe vagy Conan Doyle detektívjei, és egy zseniális megoldás, ami meglepő eredménnyel és a tettes leleplezésével zárja a történetet. A szanszkrit, perzsa, arab, török meseirodalom is tele van bűnügyi motívumokkal. A XVIII. század elejétől írott pitavalok*, igaz bűnügyi krónikák, majd a kialakuló zsurnalisztika* törvényszéki tudósításai tovább csigázták az olvasóközönség bűntettek iránti érdeklődését. Az Angliában műfajjá kristályosodott kísértethistóriák meg a XVI XVIII. században népszerű rémtörténetek még jelentősen befolyásolták Edgar Poe, Conan Doyle és más úttörő mesterek munkáját. Thomas de Quincey angol író 1827-ben esszét kanyarított két valóságos gyilkosságban föllelhető esztétikai elemekből: A gyilkosságról mint a szépművészetek egyikéről. Íme, minden adva volt már a krimi műfajjá rendeződéséhez. A bűntettek kinyomozásán és megtorlásán alapuló sajátos elbeszélésforma történelmileg elsőnek Kínában, a középkor századaiban alakult ki, és nagy népszerűségnek örvendett. Ez persze több összetevőjében más, mint az általunk ismert európai detektívtörténet, amelyet egy európai kultúrán nevelkedett amerikai költő és író, Edgar Allan Poe alakított ki. Persze, ő sem egymagában. Előtte is, utána is remekírók hosszú sora alkalmazta a ma krimi néven ismert műforma több-kevesebb elemét, technikáját: pl. Apuleius, Balzac, Boccaccio, Dumas, Dosztojevszkij, Graham Greene, Hemingway, Shakespeare. (Keszthelyi Tibor nyomán) pitaval: nevezetes bűntények történetének gyűjteménye, az elnevezés az első ilyen könyvek kiadójától, a francia F. G. Pitaval nevéből ered zsurnalisztika: hírlapírás A detektívtörténet kialakulásának okai: (1) (2) (3) (4) (5) (a) (b) (c) (a) (b) (c) (d) (a) (b)