Lakossági véleményfeltárás

Átírás

1 Lakossági véleményfeltárás Munka-érték Fehérváron április 15. Készítette: Domokos Tamás

2 A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft rendszeres társadalomtudományi kutatással vizsgálja a székesfehérvári helyi demokrácia helyzetét. A helyi demokratikus deficit alakulásán túl évek óta vizsgáljuk a lakosok önkormányzattal, az önkormányzati munkával, döntésekkel való elégedettségét is valamint az iskolai demokrácia alakulását. A korábbi kutatási eredmények alapján a jövőben fontos fejlesztési irány a döntéshozók munkájának szakmai támogatása a lakossági vélemények szervezett formában történő feltárásával. Az adatfelvétel gyors és olcsó lakossági adatfelvételek (jellemzően telefonos vagy on-line survey kutatások) lebonyolításával egy-egy aktuális közéleti, várospolitikai vagy fejlesztési kérdésben megismerni a lakosok álláspontját még a döntés meghozatala előtt és a véleményeket, kutatási eredményeket, úgyis mint a lakosság álláspontját rendszerezett formában megismertetni a város vezetőivel, döntéshozó testületeivel, szakbizottságaival. A Munka-érték Fehérváron április 15.-én került sor, az Enigma 2001 Kft adatfelvételi részlege 300 fős reprezentatív telefonos kutatást végzett Székesfehérvár felnőtt lakossága körében. A válaszmegtagadásokból fakadó kismértékű torzulásokat a népszámlálási adatok alapján többszempontú matematikai súlyozás segítségével korrigáltuk. A beszámolóban közölt adatok kor és nem szerint reprezentálják a város felnőtt lakosságát. A mintavételi hiba jelen kutatás esetén +/- 3-5 százalék. A kérdőívből kinyerhető empirikus adatokat kódolás után számítógépen rögzítettük és ellenőriztük. Az adatelemzést SPSS programmal végeztük. A kutatás a környezeti problémákkal, a civil szervezetekkel kapcsolatos véleményeket és a munkaérték attitűdöket vizsgálta. A kutatási eredmények és vizsgált témák elérhetők a honlapon.

3 Bevezetés Közismert, hogy az európai vezetők elkötelezték magukat az iránt, hogy az EU A világ legdinamikusabb és -versenyképesebb tudásalapú gazdaságává váljon olyan társadalommá, amely képes a fenntartható gazdasági növekedésre, több és jobb munkahellyel és nagyobb társadalmi kohézióval, és a környezet iránti tisztelettel. Részben e stratégiához igazodva részben a világgazdasági folyamatok következményeként a törvényalkotóknak Európában szembe kell nézniük egy óriási kihívással: hogyan lehet szabályozni a gyorsan változó munkaerőpiacot a globalizálódó világgazdasági környezetben úgy, hogy megmaradjon a munkaerőpiac biztonsága miközben növekszik rugalmassága. Ezt a feladatot időközben egy jelentősen megváltozott globális gazdasági erőtérben kell elvégezni, hiszen közismert hogy az amerikai gazdasági növekedés lecsendesült és az elmúlt évtizedben jellemző elképesztő ütemű, részben Ázsia, részben éppen Európa diktálta fejlődési ütem is csökken. A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a pénzügyi válság lassanként lecseng, ám a nyomában járó gazdasági visszaesés, recesszió még elhúzódik. Abban is nagy az egyetértés, hogy elsősorban a világgazdaság alakulásától függ, hogy mennyi ideig fog tartani Magyarországon a gazdasági válság, ám az hogy a hazai munkaerőpiac hogyan reagál majd, az nagyban függ a kormányzati intézkedésektől is. Jelen adatfelvételünkben a székesfehérvári lakosok munkaerőpiaccal kapcsolatos véleményét és a munkaérték alakulását vizsgáltuk, a Fejér Megyei Foglalkoztatási Paktum programjának részeként, melyet a konzorcium megbízásából készítettünk el. A TÁMOP / es számú, a Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása elnevezésű program célja, hogy a tagok kidolgozzanak egy új Fejér megyei foglalkoztatáspolitikai akciótervet, amely által növekedhet a résztvevő szervezetek kapacitása, ezáltal javul a hatékonyságuk, így a helyi foglalkoztatási és képzési szint is növekedni fog. A projekt megvalósítását 42 millió forint európai uniós és hazai forrás támogatja, alapvető célja a munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatottság és a foglalkoztathatóság növelése. Ennek érdekében tanácsadásokra, műhelymunkákra, munkaerő-piaci képzésekre, tréningekre is sor kerül, emellett létrejön a Fejér megyei foglalkoztatási információs rendszer, melynek egyik eleme a rendszeres lakossági véleménykutatás is.

4 Vélemények a munkához jutási esélyekről Az Európai Unióhoz való csatlakozást annak idején a lakosság többsége támogatta és ez a mai napig igaz, már csak azért is, mert a relatív többség úgy véli, hogy mindent egybevetve az EU tagság előnyős Magyarországnak. Ha ezen belül egy szűkebb területet, a munkaerőpiacot nézzük, akkor a vélemények már differenciálódnak ban a munkaképes korú lakosok 36 százaléka szerint mindent egybevetve az EU tagság Magyarország számára a hazai munkaerőpiac tekintetében inkább előnyös volt, de hasonló arányban voltak, akik úgy vélik, inkább hátrányos 33 százalék). A megkérdezettek egynegyede szerint (24 százalék) igazából sem előnnyel, sem hátránnyal nem járt, míg volt egy 7 százaléknyi réteg, aki nem tudott véleményt formálni e kérdésben. A válaszok belső megoszlása tekintetében elmondható, hogy a csatlakozás negatív hatásait inkább a keleti régiókban élő, alacsonyabban kvalifikált, alacsonyabb jövedelmű vagy inaktív munkavállalók hangsúlyozzák, míg az ország fejlettebb régióiban élő, magas jövedelmű, képzettebb lakosok inkább előnyösnek vélik a munkaerőpiacra a csatlakozást. Életkor tekintetében ahogy az várató volt a fiatalabb, mobilabb munkavállalók egyértelműen a pozitív hatásokat emelik ki, 43 százalékuk szerint előnyös a hazai munkaerőpiacra a csatlakozás, míg a középkorúak 35, az idősödő munkavállalóknak pedig 38 százaléka van azon az állásponton, hogy a csatlakozás inkább hátrányos a magyar munkaerőpiacra nézve. Az emberek fejében él egy sajátos mítosz arról, hogy fejletlenebb gazdaságokban a munkaképes korú lakosság munkához jutási esélyei rosszabbak, mint a fejlett országokban. A lakossági kutatásban kíváncsiak voltunk arra, hogy ebből mit érzékelnek az érintettek, mint látnak az idősödő és mit a fiatalabb munkavállalók, milyen e probléma társadalmi szintű percepciója. A 2010-ben zajlott országos lakossági kutatásunk adatai alapján kiderült, meglehetősen nagy konszenzus van abban, hogy Magyarországon az emberek munkához jutási esélye az Európai Unióhoz képest rosszabb, a lakosok 54 százaléka szerint sokkal rosszabb, további egynegyedük is inkább negatívan ítéli meg a helyzetet. Azok aránya, akik nem látnak különbséget 11 százalék. Az inaktívak ennél is borúlátóbbak voltak, ami érthető, hiszen valószínűleg a saját bőrükön tapasztalták meg a társadalmi realitások kényszerítő erejét, 64 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy sokkal rosszabbnak, további 19 százaléka rosszabbnak látja az emberek munkához jutási esélyeit itthon az EU-hoz képest.

5 Az EU tagság Magyarország számára a hazai munkaerõpiac tekintetében inkább elõnyökkel vagy hátrányokkal jár? elõnyökkel nem tudja egyik sem hátrányokkal alacsonyan kvalikált közepesen kvalifikált magasan kvalifikált % 20% 40% 60% 80% 100% Magyarországon az emberek munkához jutási esélyei az Európai Unióhoz képest 100% 80% 60% 40% sokkal rosszabb egy kicsit rosszabb ugyanolyan egy kicsit jobb sokkal jobb 20% % HU 2013 SZFVÁR

6 2013-ban Székesfehérváron a korábbi országos adatokhoz hasonló eredmények mérhetők ebben a kérdésben, a megkérdezett fehérváriak 49 százaléka szerit sokkal rosszabb, további 23 százalékuk szerint inkább rosszabb Magyarországon az emberek munkához jutási esélye az EU-hoz képest. Jelentős különbség viszont, hogy míg három éve a lakosok 12 százaléka nem látott érdemi különbséget, most a fehérváriak negyede nyilatkozott így, vagy a lakossági vélemények a kiegyenlítődés irányába mutatnak. Mérleg-index vélemények Magyarországon az emberek munkához jutási esélyeirõl az Európai Unióhoz képest férfiak -67 nõk éves éves 60 feletti alapfokú végzettség -53 középfokú végzettség felsõfokú végzettség mérleg-index pontszám -100 és +100 között Nemi bontásban vizsgálva a véleményeket a férfiak kicsit pesszimistábbak, a hazai munkához jutás esélyeinek mérleg indexe a körükben -67 pont (az átlag -62), de a férfiaknál is -59 pont mérhető. Természetesen a jelenlegi gazdasági aktivitás is befolyásolja a válaszokat, csakúgy mint az iskolai végzettség, a magasan kvalifikált munkavállalók a leginkább borúlátók (-66 pont), s a legkevésbé a képzetlenek (-53), vagyis körükben erősebben él az a vélemény, hogy az EU-ban jobb a munkához jutási esély, mint itthon. A mérleg indexen mért adatokon elvégezve a szóráselemzést, kiderült, hogy az várható, a munkához jutási esélyekkel kapcsolatos lakossági véleményeket alapvetően meghatározza, hogy volt-e az elmúlt fél évben munka nélkül a válaszadó.

7 Ha a munkához jutási esélyeket területileg koncentráltabb kérdéssel mérjük, kicsit árnyaltabb képhez jutunk. A hazai területi egyenlőtlenségekből a foglalkoztatás tekintetében nem sokat érzékelnek a Fehérvári munkavállalók, miközben a valós munkaerőpiaci helyzet az országosnál kedvezőbb a városban, a székesfehérváriaknak csak 27 százaléka véli úgy, hogy ebben a városban az emberek munkához jutási esélyei jobbak mint az országos átlag, 28 százalékuk nem lát különbséget, 31 százalékuk szerit kicsit rosszabb, 14 százalékuk szerint pedig sokkal rosszabb a helyzet mint a magyarországi átlag. Ön szerint Székesfehérváron az emberek munkához jutási esélyei a magyarországi átlaghoz képest jobb ugyanolyan 28% 25% 2% sokkal jobb 14% 31% sokkal rosszabb rosszabb

8 Mérleg-index vélemények Székesfehérváron az emberek munkához jutási esélyeirõl a hazai átlaghoz képest férfiak -11 nõk éves éves feletti -30 alapfokú végzettség -27 középfokú végzettség -12 felsõfokú végzettség mérleg-index pontszám -100 és +100 között A főbb demográfiai háttérnek kimutatható a hatása a vélemények alakulására, nők, az idősek és a képzetlenek szerint jellemzően nehezebb munkához jutni Székesfehérváron, mint az országos átlag, míg a diplomások, a fiatalok és a férfiak pozitívabb véleménnyel vannak a város foglalkoztatási helyzetéről. Az is kimutatható, hogy a leginkább érintettek, aki volt huzamosabb ideig munka nélkül azok sokkal kedvezőbbnek látják a fehérvári helyzetet (-1 pont), mint azok, akik csak hallomásból ismerik a munkanélküliséget (-30 pont).

9 Munka-érték Fehérváron A munkával való elégedettség, a munkához való egyéni viszony, a különböző ún. munka-attitűdök fontos kutatási területe nemcsak a munkalélektannak, hanem a személyiség pszichológiának, a vezetéstudománynak és szervezetszociológiának is. A foglalkoztatási helyzet közvetve illetve közvetlenül is kapcsolatban áll ezekkel az attitűdökkel, melyeket pl. munkával való elégedettséget és a munka iránti elkötelezettséget közvetlenül a munka tulajdonságai és a munkával kapcsolatos értékek határozzák meg. A releváns szakirodalom négy vizsgálati területet emel ki ebben a kérdéskörben, a munkahely biztonságát; a munkaidő kedvező, rugalmas voltát; a munkakörülmények és munkafeltételek helyzetét és a munkával kapcsolatos elégedettség fontosságát. Magyarországon átfogó munkaérték vizsgálat ritkán készül, így kutatásunkban a 2010-es adatfelvétel eredményit az 1997-es ISSP (International Social Survey Programme) publikált (Medgyesi Róbert 1998) adataival és az Echo Survey 2008-as munka-érték kutatásával tudjuk összevetni, ha az értékek időbeli változását is látni szeretnénk. A rugalmas és biztonságos munkaerőpiac jellemzője lehet, hogy az emberek olyan munkát végeznek, amelyet szeretnek, amely megfelel az igényeiknek és találkozik a munkáltató elvárásaival is. Az egyes munka-jellemzőket fontosnak vagy nagyon fontosnak tartók arányát tekintve túl jelentős elmozdulás nem történt az elmúlt évtizedekben, az embereknek a legfontosabb szempont egy munka megítélésekor, hogy mennyire biztos az állás. Fontos, hogy míg az országos átlagban a rangsorban a magas kereset a második legfontosabb szempont, addig Fehérváron ezt megelőzi a participáció igénye, hogy olyan munkahely legyen, ahol az ember véleménye számít. Ez utóbbira a munkaképes korú lakos 90 százaléka mondta, hogy fontos vagy nagyon fontos szempont szerintük, de több mint 80 százalék fontosnak tartja a jó munkahelyi közösséget is. Míg országos szinten a munkavállalók 81 százaléka a stresszmentes légkört is fontosnak tartja, Fehérváron ez az arány 3 százalékponttal alacsonyabb értéket mutat. Az elmúlt húsz évben nőtt azok aránya, akiknek fontos szempont az önállóság is, ellenben a munka érdekességének fontossága csökkent, 87 százalékról, 77 százalékra. A helyi adatfelvétel tapasztalata a alapján mind a munka érdekessége, mind pedig az önállóság kevésbé fontos az itt dolgozó embereknek.

10 Ellenben az előrejutási lehetőségek országos szinten a lakosok háromnegyedének tűnik fontosnak, Fehérváron viszont 86 százaléknak, vagyis érezhetően fontosabbá vélt, mint munka-érték. A munka társadalmi hasznával kapcsolatos elvárás folyamatosan csökken, míg 1989-ben az emberek 89 százaléka mondta, hogy fontos szempont számára, addig 1997-ben már csak 80, 2008-ban pedig 63 százaléka nyilatkozott így. Fehérváron 2013-ban mindössze 54 százalék mondta ezt. Hasonlóan csökkent azok aránya is, akinek fontos, hogy munkájával másokon segíthessen. Abban a kérdésben, hogy olyan munka legyen, ahol az ember szabadon dönti el, hogy a nap melyik szakaszában, illetve mely napokon dolgozik, vagyis a rugalmasság fontossága megosztja az embereket, mindössze 45 százalékuknak tűnik ez fontos szempontnak országos szinten, ellenben Székesfehérváron 10 százalékponttal magasabb arány mérhető, itt 55 százalék vélekedik így. Az egyes munka-jellemzőket fontosnak vagy nagyon fontosnak tartók aránya Szfvár hogy egy állás biztos legyen olyan munkahely legyen, ahol számít az ember véleménye hogy magas legyen a kereset hogy jó lehetőségek legyenek az előrejutásra hogy jó munkahelyi közösség legyen hogy stresszmentes legyen hogy önállóságot kapjon a munkájában hogy érdekes legyen a munka megfelelő béren kívüli juttatások legyenek hogy közel legyen a lakáshoz hogy munkájával másokon segíthessen hogy olyan munka legyen, ahol az ember szabadon dönti el, hogy a nap melyik szakaszában, illetve mely napokon dolgozik hogy olyan munka legyen, ahol az ember társadalomnak hasznos dolgot csinál százalékos arány A munka-értékek fontossága részben eltérő a férfiak és a nők preferenciájában. Az adatok alapján a nőknek valamennyi szubjektív és munkakörülménnyel kapcsolatos összetevő fontosabb, mint a férfiaknak, különösen a rugalmasság és a társadalmi hasznosság esetében mutatható ez ki.

11 Életkor szerint is van némi eltérés a fiatalabbaknak egy kicsit fontosabb az előrejutási lehetőség és az hogy számítson a véleménye a munkahelyen, ellenben az önállóság, a rugalmasság, és a szociális hasznon és a munkahelyi közösség kevésbé fontos számukra. Az iskolai végzettség is szegmentálja a véleményeket, minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál fontosabbá válik a stabilitás, felértékelődnek a béren kívüli juttatások és a munkahelyi közösség is. A munkanélküliséget tartósan megélt emberek az átlagnál fontosabbnak tartják a rugalmasságot és ezzel egyidőben a munka társadalmi hasznossága is felértékelődik számukra. A fenti munkaértékekből faktor elemzéssel, három csoportot (főkomponenst) alkottunk. Az első materiális javadalmak (magas kereset, állásbiztonság, béren kívüli juttatások, stb.) fontosságát mutatja, a második a munka szociális értékinek fontosságát méri (társadalmi haszna, munkahelyi közösség, stresszmentesség, megközelíthetőség stb.), a harmadik pedig az individuális munkaértékekkel kapcsolatos attitűdöket próbálja meg kifejezni (előrejutási lehetőség, önállóság, szabadon dönthet a munka időpontjáról stb). Az indikátorok összehasonlításából kiderült, hogy az individuális munkaértékek az átlagnál fontosabbak a diplomásoknak és középkorú lakosoknak. Ezzel szemben a szociális munkaértékekre az átlagnál nagyobb pontszámot adtak az alacsonyabban képzettek, s a materiális munkaértékek fontosságát pedig a középkorú és idősödő munkavállalók hangsúlyozzák átlagnál nagyobb mértékben.

12 M unkaérték indikátorok fontossága 0,3 0,24 szociális értékek materiáls értékek individuális értékek 0,2 0,1 0 0,1 0,08 0,01 0,05-0,1-0,03-0,2-0,15-0,3-0,27-0,4-0,5-0,45 alapfokú középfokú felsõfokú fõkomponenes szkórok átlaga M unkaérték indikátorok fontossága 0,2 szociális értékek materiáls értékek individuális értékek 0,1 0,11 0,07 0,08 0,09 0 0,01-0,01-0,1-0,2-0,12-0,15-0,3-0,31-0,4 fiatalok középkorúak idõsödõk fõkomponenes szkórok átlaga

13 Végezetül szólni kell az egyik legfontosabb munka-attitűd jellemzőről, az elégedettségről. Az elmúlt tíz évben érezhetően romlott az emberek munkával való elégedettsége, 1-7 fokú skálán mérve, (ahol az 1. a tökéletesen elégedett választ jelenti, a 7 pedig a teljesen elégedetlent) az 1997-ben mért 3,18 átlag tovább romlott 3,78-ra, fehérváron pedig idén még magasabb, 4,12-e átlagot mérhetünk. Ez koránt sem azt jelenti, hogy mindenkinek romlott volna az elégedettsége, mert eközben a válaszok szórása jelentősen megnőtt, vagyis sokkal heterogénebbek lett a válaszok, polarizálódott a munkával való elégedettség ban azt mértük, hogy Fehérváron az emberek 29 százaléka teljesen vagy nagyon elégedett, míg szintén 29 százalékuk van a teljesen vagy nagyon negatív véleményen, 41 százalékuk pedig a semleges tartományban fogalmazta meg válaszát. A fontosabb demográfiai hatásoktól függetlennek tűnik az elégedettség, csak az mutatható ki, hogy általában elégedettebbek munkájukkal a diplomások. Korábban látható volt, hogy a munkahely stabilitása milyen fontos munkaérték a fehérváriaknak is. Egy másik kérdés arra is rávilágít, hogy ez félelmekkel is párosul, a lakosok 19 százaléka nagyon, 39 százaléka pedig inkább tart attól, hogy elveszítheti állását, míg csupán 26 százalékuk érzi magát többékevésbé biztonságban e tekintetben. A munkával való elégedettség alakulása 5 Elégedettség mértéke szórás ,15 3,18 3,78 4, ,8 1,31 0,9 0, SZFV 1-7 közötti átlag, 1: tökéletesen elégedett 7: teljesen elégedetlen

14 Mennyire tart Ön attól, hogy elveszítheti állását? inkább igen 39% 19% nagyon 16% 20% 6% egyáltalán nem is-is inkább nem Demográfiai megoszlás Változó Kategória % Összesen Nem Férfi 47 Nő 53 Korcsoport év év év és idősebb 22 Iskolai végzettség nincs érettségi 35 érettségizett 45 diplomás

15 Felnőtt lakosok száma az egyes választókerületekben