1. Általános rendelkezések

Átírás

1 Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2015. (VI.24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Nyírábrány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 43. (3) bekezdésében, valamint az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. törvény 4. d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el. 1. Általános rendelkezések 1. (1) Az önkormányzat elnevezése: Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata (2) Az önkormányzat székhelye: Nyírábrány, Ábrányi Kornél tér 6. (3) Az önkormányzat portál címe: (4) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe: titkarsag@nyirabrany.hu (5) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló 2. Az önkormányzat feladatai 2. (1) Az önkormányzat önként vállalt feladatai: a) idősek otthona fenntartása, b) önkéntes tűzoltó-egyesület támogatása, c) sportegyesület támogatása, d) polgárőrség fenntartása, e) Nyírábrányi Hírek címmel helyi újság kibocsátása. (2) Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata szakmai alaptevékenységeinek kormányzati funkció szerinti megjelölését a rendelet 1. melléklete tartalmazza. 3. Az önkormányzat kapcsolatai 3. (1) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn a romániai Érmihályfalva településsel. (2) Az önkormányzat feladatai ellátására társul más helyi önkormányzatokkal. Az ilyen módon a képviselő-testület szerveként működő társulásokat, és a társulás útján ellátott feladatokat a rendelet 2. melléklete állapítja meg. 4. A polgármester 4. (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el. (2) A képviselő-testületet és az önkormányzatot a polgármester képviseli. (3) A polgármester átruházott hatáskörei a következők: a) Jóváhagyja az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatát. b) Jóváhagyja a Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal, mint kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv és az önkormányzat által alapított, részben önállóan működő költségvetési szervek között a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó munkamegosztási megállapodást. c) Meghatározza a bérlemény felújítására vonatkozó megállapodás feltételeit a bérlővel. d) Dönt a lakásbérlet esetén más személy befogadásához való hozzájárulásról. e) Dönt a vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi nyilatkozatok megtételéről. f) Dönt a Ft érték közötti behajthatatlan követelés törléséről. 1

2 g) Dönt az önkormányzat öröklése, illetve az önkormányzat részére történő ingatlan ajándékozás esetén a vagyon elfogadásáról, megteszi a vagyon megszerzéséhez szükséges nyilatkozatokat, intézkedik annak átvételéről. h) Dönt az Ft, vagy az alatti általános forgalmi adóval növelt forgalmi értékű ingó dolog tulajdonjogának ingyenes átruházásáról, a reprezentációra elkülönített keret terhére. i) Dönt kérelemre a közterület eltérő használatáról, közterületi használati szerződés megkötéséről, a közterület eltérő használatának megtiltásáról a közterület karbantartásának az ingatlantulajdonos költségére történő elvégzéséről. j) Elbírálja az önkormányzati beszerzéseket és dönt az eredményéről. k) Dönt a szociális földprogramban való részvételre való jogosultság megállapításáról. l) A település címere díszítő és utaló jelképként a polgármester esetenként adott engedélyével felhasználható: la) a településsel összefüggő kiállításokon; lb) a településsel összefüggő jelvényeken; lc) a településre utaló emlék- és ajándéktárgyakon. m) Dönt ma) a települési támogatásról, mb) a jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátás megtérítésének méltányosságból történő engedéséről és csökkentéséről, n) Egyezteti a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tervét. o.)dönt az adott évi költségvetési rendeltben meghatározott módon és értékhatárig. ö) Koordinálja a nemzetközi, partnervárosi kapcsolatokat, együttműködést; 5. Bármely kizárólagos képviselő-testületi hatáskörbe nem tartozó, vagy minősített többséggel hozott döntést nem igénylő ügyben, amelyben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat. 6. A képviselő-testület hatáskörébe tartozó, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyek, melyekben a polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönt a közbeszerzések végrehajtása ügyében, a közbeszerzési szabályzatban foglaltak szerint. 5. Az alpolgármester 7. A képviselő-testület, a képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. 6. A bizottságok 8. (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Pénzügyi Bizottság 3 fő taggal. (2) A bizottság nem képviselő tagja vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. (3) A bizottságot annak elnöke képviseli. (4) A bizottsági tagot tevékenységéért tiszteletdíj illeti meg az 1/2007.(II.21.) sz. önkormányzati rendelet szerint. (5) A bizottságok személyi összetételét a 3. sz. melléklet tartalmazza. 7. A bizottságok működésének szabályai 9. (1) A bizottság működésének szabályait, e rendelettel összhangban, ügyrendjében határozhatja meg. (2) A bizottság a képviselő-testület munkatervével összhangban, és szükség szerint tart ülést. (3) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. (4) A bizottság feladatai eredményesebb ellátása érdekében szakértőt is igénybe vehet. 2

3 (5) A bizottság döntéseinek jelölése megegyezik a testületi határozatok jelölésével, annyi különbséggel, hogy az a sorszámozás és keltezés után a bizottság nevének kezdőbetűiből képzett rövidített nevét tartalmazza. 10. (1) A bizottság feladatai: a) dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben; b) a testületi döntések előkészítése érdekében állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben; c) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket; d) előkészíti, vagy véleményezi a tevékenységi körébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezeteit; e) véleményezi a bizottság feladatkörébe tartozó önkormányzati társulásokkal kapcsolatos előterjesztéseket. (2) A bizottság elnökének feladatai a következők: a) összehívja a bizottság üléseit; b) vezeti a bizottság üléseit; c) gondoskodik a bizottság működésére vonatkozó szabályok hatályosulásáról; d) kapcsolatot tart a polgármesterrel és a jegyzővel. 8. A bizottság feladatai 11. A Pénzügyi Bizottság feladatai a következők: a) véleményezi az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos előterjesztéseket; b) figyelemmel kíséri az önkormányzati tulajdon helyzetének alakulását; c) a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódóan: d) véleményezi a közbeszerzési tervet e) figyelemmel kíséri és javaslataival támogatja a település vállalkozásainak fejlődését; f) figyelemmel kíséri a település terület- és településfejlesztési lehetőségeinek és gyakorlatának alakulását; g) közreműködik a területfejlesztést célzó programok kidolgozásában; h) ellátja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat; i) ellátja az összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos bizottsági feladatokat; j) figyelemmel kíséri a képviselők kötelezettségének teljesítését, szükség esetén javaslatot tesz a képviselő-testületnek a tiszteletdíj csökkentésére; k) részt vesz a kitüntetésekkel kapcsolatos feladatokban. 9. A bizottság véleménye kikérése nélkül, a képviselő-testület által nem tárgyalható ügyek 12. A Pénzügyi Bizottság véleménye kikérése nélkül képviselő-testület által nem tárgyalható ügyek: a) az önkormányzat költségvetése; b) a zárszámadásról szóló rendelet; c) az éves települési rendezvényterv; d) az önkormányzat ellenőrzési terve és a végrehajtásról szóló beszámoló; e) a pénzeszközök átcsoportosítására, a pénzmaradvány és a tartalék felhasználásra irányuló javaslatok; f) a polgármester illetményének, egyéb juttatásának megállapításáról szóló előterjesztés, kivéve az alakuló ülést; g) az alpolgármester illetményének és költségtérítésének megállapításáról szóló előterjesztés kivéve az alakuló ülést; h) a helyi adó kivetésére és mértékére vonatkozó önkormányzati rendelet tervezete; i) a helyi vállalkozások fejlesztésére, támogatására vonatkozó javaslat; j) a település épített környezete védelme érdekében teendő intézkedések; k) a település természeti környezete védelme érdekében teendő intézkedések; l) a helyi természeti értékek védelmére tett javaslat; 3

4 10. Az önkormányzati képviselő 13. (1) Az önkormányzati képviselők munkájuk végzése során jogosultak a székhely épülete helyiségeinek, valamint a közös önkormányzati hivatal munkavállalói munkakörébe tartozó ügyekben, a segítségük igénybevételére. Erre irányuló igényének teljesítését, valamint munkájuk egyéb feltételeit a jegyző biztosítja. A képviselők névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza. 11. A képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok 14.. (1) A képviselő az ülésről való távolmaradását az ülés napján minimum hat órával az ülést megelőzően a polgármesternek köteles bejelenteni. A hiányzásokat a Pénzügyi Bizottság tartja nyilván. (A polgármester távolmaradását az alpolgármesternél köteles bejelenteni az (1) bekezdésnek megfelelően. 15. (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a Képviselőtestület a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján a) eskü letételének hiánya miatt, b) személyes érintettség bejelentésének elmulasztása miatt, c) a Képviselő-testület üléséről való igazolatlan távollét miatt, legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. (2) A Képviselő-testület az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a mulasztás megszüntetéséig, de legfeljebb 12 havi időtartamra 100 %-ban csökkenti. (3) A Képviselő-testület az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját 1 havi időtartamra 50 %-kal csökkenti. (4) A Képviselő-testület az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját 1 havi időtartamra 50 %-kal csökkenti. (5)A tiszteletdíj megvonásáról a Képviselő-testület egyedi határozattal dönt. 12. A Közös Önkormányzati Hivatal 16. (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel. (2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatok ellátási rendjét a polgármester határozza meg olyan módon, hogy a hivatal azon munkatársát bízza meg aki a jegyzői állás betöltéséhez szükséges végzettséggel rendelkezik, illetve ilyen munkatárs hiányában a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselőt. Ebben a két esetben hat hónap időtartamra szól a megbízás. 13. A jegyző átruházott hatáskörei 17. A jegyző átruházott hatáskörébe tartozik: a) a közútkezelői hozzájárulások kiadásával; b) a közterület karbantartásának a tulajdonos költségére történő elvégzésének elrendelésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása. 4

5 14. A képviselő-testület működésének általános szabályai 18. (1) A képviselő-testület munkáját a gazdasági program, valamint a kötelező és önként vállalt feladatainak tervszerű végrehajtása figyelembe vételével előkészített, legalább hat képviselő-testületi ülést tartalmazó éves munkaterv szerint végzi, melyet a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén fogad el. (2) A munkaterv tartalmazza: a) az ülések tervezett időpontját, b) az ülések tervezett napirendi pontjait és azok előterjesztőit, (3) A munkatervet úgy kell előkészíteni, hogy képviselő-testület lehetőleg minden hónap utolsó hetének csütörtöki napján tartsa ülését. (4) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni a) a képviselő-testület tagjaitól, b) a bizottságok nem képviselő tagjaitól, c) az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek vezetőitől. (5) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. 15. A képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok 19. (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke (az ülés összehívása és vezetése szempontjából a továbbiakban együtt: polgármester) hívja össze, vagy vezeti. (2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a) a képviselőket, b) a tervezett napirend szerinti előadót, szakértőt, c) szükség szerint az érintetteket, d) a tanácskozási joggal rendelkező da) jegyzőt és aljegyzőt, db) az országgyűlési képviselőt, dc) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét, dd) az egyházak képviselőit, de) az önként vállalt feladatellátással érintett civil szervezetek vezetőit az őket érintő témában. (3) A jegyző feladata a meghívó kiküldése és az ülés tárgyalási anyagának összeállítása, melyet úgy köteles végrehajtani, hogy a meghívottak az ülés előtt 5 nappal kézhez kapják a meghívót és az előterjesztéseket. (4) Különösen indokolt esetben a képviselő-testület rövid úton a meghívó megküldésével, az előterjesztések megküldése nélkül telefon, sms értesítés mellett, küldése útján is összehívható. Különösen indokolt a képviselő-testület összehívása, ha a döntés más időpontban nem pótolható. (5) A meghívó tartalmazza a) az ülés helyét és kezdési időpontját, b) a javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőit, c) a meghívó mellékletét képező előterjesztéseket. 20. (1) A képviselő-testületi ülésre a meghívót és mellékleteit elektronikus úton kell megküldeni. 21. A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről - a meghívó egy példányának hirdetőtáblán történő kifüggesztésével, az önkormányzati portálon való közzététellel, rövid úton történő képviselő-testület összehívását kivéve - az ülés előtt legalább 5 nappal a jegyző tájékoztatja a lakosságot. Az önkormányzati portálon a kizárólag nyilvános ülésen tárgyalható előterjesztéseket is közzé kell tenni. 5

6 16. Előterjesztések 22. (1) Az előterjesztést minden esetben, írásban kell elkészíteni. (2) Az előterjesztés lehet a) valamilyen önkormányzati ügyben való döntés kezdeményezésére vonatkozó indítvány, döntési javaslattal; b) beszámoló, mely jogszabály, vagy a képviselő-testületi döntés alapján önkormányzati ügyben történt feladat-végrehajtásról szól annak értékelése mellett, döntési javaslattal; c) tájékoztató, mely jogszabály, vagy a képviselő-testületi döntés alapján önkormányzati ügyben történt tevékenységről szól döntési javaslattal, vagy a nélkül. 23. (1) Előterjesztést nyújthat be: a) a polgármester, b) alpolgármester, c) a képviselő-testület bizottsága, d) települési képviselő, e) a jegyző, f) az aljegyző, g) az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek vezetői, h) helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, i) az önkormányzat tagságával működő gazdasági társaság vezetője. 24. (1) Az előterjesztés három részből áll. a) Az első résznek tartalmaznia kell: aa) a tárgy pontos meghatározását, ab) előzmény esetén annak rövid ismertetését, a döntést, a végrehajtás eredményét, ac) a döntés tárgykörét szabályozó jogszabályok bemutatását, ad) fel kell tüntetni mindazokat a körülményeket és összefüggéseket, amelyek indokolják a döntési javaslatot, b) A második rész a döntési javaslat, ba) mely határozat esetén tartalmazza a megjelölésének tervezetét, melynek rendelkező részét egyértelműen, közérthetően kell megfogalmazni, bb) az eltérő tartalmú javaslatokat döntési változatokat, külön-külön kell megfogalmazni, bc) határozat esetén tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a végrehajtás határidejét, c) A harmadik rész tartalmazza ca) a készítés időpontját, cb) a készítő nevét és aláírását, cc) ha az előterjesztés készítője, a Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal nem vezető beosztású köztisztviselője, a szervezeti egység vezetőjének nevét és aláírását, cd) az előterjesztő nevét és aláírását. (2) A beszámoló, és a döntési javaslatot tartalmazó tájékoztató részei megegyeznek az előterjesztés részeivel, míg a döntési javaslat nélküli tájékoztató nem tartalmazza az (1) bekezdés ad) alpontját és b) pontját. (3) A döntési javaslat nélküli tájékoztatót tudomásul vétel érdekében kell szavazásra bocsátani. A tudomásul vétel azt jelenti, hogy a döntéshozó a tájékoztatót megtárgyalta, és azt tudomásul vette. Tudomásul vétel hiányában döntési javaslatot kell kialakítani a tudomásul vétel hiányának okáról. 25. (1) Az előterjesztést a beterjesztő, vagy a Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője készíti el. (2) Az előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést, ha bizottság véleményezi, a bizottsági ülést megelőző 5 nappal kell az beterjesztőnek, vagy az előkészítőnek a jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja a beterjesztés jogszerűségét, gondoskodik valamennyi testületi anyag képviselők részére történő átadásáról. 6

7 (3) A jegyző az előterjesztés jogszerűségi vizsgálata során felhívja a készítőjének figyelmét, ha jogszabálysértést tapasztal. Amennyiben a beterjesztő a vélemény ismeretében is fenntartja a előterjesztésben foglaltakat, úgy a jegyző az előterjesztés nem törvényes megjelöléssel látja el a az előterjesztést. Az általa jogszerűnek ítélt előterjesztéseket Az előterjesztés törvényes megjelöléssel látja el. 26. (1) A sürgősségi indítvány olyan előterjesztés, melyet a döntéshozó szerv az általános szabályoktól eltérően tűz napirendjére. (2) Sürgősségi indítványt a polgármester, a bizottság, a bizottság elnöke, valamint a képviselő terjeszthet elő írásban. (3) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület soron kívül tárgyalja. A sürgősségi indítvány, a sürgősség tényének rövid indoklásával, az összehívott ülést megelőző ötödik napot követően, és legkésőbb az ülés napján 10 óráig, írásban nyújtható be a polgármesternél. (4) Sürgősségi indítványként a képviselő-testület napirendjére felvett előterjesztés bizottsági tárgyalás nélkül is tárgyalható. (5) A polgármester röviden ismerteti az indítványt, majd lehetőséget ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására. A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül dönt. (6) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséhez a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges. 17. A tanácskozás 27. (1) A polgármester megállapítja a képviselő-testület határozatképességét. (2) Amennyiben az ülés határozatképes, a polgármester előterjeszti az ülés napirendi javaslatát. (3) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz. 28. (1) A polgármester minden előterjesztés felett külön vitát nyit. (2) A képviselő-testület először a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót tárgyalja meg, majd a polgármester, a jegyző és a bizottságok elnökei ebben a sorrendben tájékoztatást adnak az átruházott hatáskörben hozott döntésekről. (3) A napirendi pontok érdemi tárgyalását legfeljebb 5 percben szóbeli kiegészítés előzheti meg, melynek megtételére az előterjesztő, vagy az általa felkért, legalább tanácskozási joggal rendelkező személy jogosult. (4) A kiegészítésre jogosulthoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek. (5) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételeiről szükség szerint tájékoztatja a képviselő-testületet. 29. (1) A vita során a polgármester a bejelentkezés sorrendjében adja meg a szót. (2) A napirendi pont szerinti ügytől való eltérés miatt a polgármester a hozzászólótól a szót megvonhatja. (3) Ügyrendi hozzászólásra történő jelentkezés esetén az általános szabályok szerinti sorrend nem érvényesül, a jelentkező soron kívül kap szót. Több ügyrendi kérdésben való bejelentkezés esetén, a polgármester az ügyrendi bejelentkezés sorrendjében adja meg a szót. (4) A jegyző amennyiben az ülés során a képviselő-testület működésére vonatkozó szabálytalanságot észlel, köteles azt haladéktalanul jelezni, mely alapján a polgármester minden hozzászólásra jelentkezőt megelőzően, időkorlátozás nélküli hozzászólásra adja meg a szót. 30. (1) A kérdések elhangzását megelőzően az előterjesztést véleményező bizottság elnöke ismerteti a bizottság határozatát legfeljebb 5 percben. (2) A vita megkezdését megelőzően a képviselő-testület tagjai, valamint a tanácskozási joggal meghívottak egy esetben, legfeljebb két percben kérdést intézhetnek az előterjesztőhöz, melyre hozzászólásként legfeljebb 5 percben kell választ adni. 7

8 (3) A kérdések lezárását követően a képviselő-testület tagja egy alkalommal 5 perc időtartamban szólalhat fel. Újabb hozzászólásra a polgármester egy esetben legfeljebb 3 perc időtartamra adhat engedélyt. (4) A tanácskozási joggal rendelkezők egy esetben, legfeljebb 5 perc időtartamban szólalhatnak fel. (5) Vita közben más felszólalásával kapcsolatos észrevétel megtételére bármelyik képviselő-testületi tag és tanácskozási joggal meghívott 1 perc időtartamban szólhat hozzá ismételten. 31. (1) A vita lezárására, a hozzászólások korlátozására ügyrendi kérdésként a képviselő-testület bármelyik tagja tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz. (2) Bármelyik képviselő-testületi tag ügyrendi kérdésként javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását a következő képviselő-testületi ülésen történő ismételt napirendre tűzés mellett, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz. (3) A vita lezárását követően a napirendi pont előterjesztője legfeljebb 5 percben kaphat szót hozzászólásra. 32. (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról döntsön a testület. (2) A módosító, kiegészítő javaslatok szavaztatásának sorrendjét azok elhangzásának sorrendje határozza meg. 33. A polgármester a nyilvános ülés végén, a kérdéseket megelőzően, tájékoztatást ad a lakosság, valamint a képviselő-testület érdeklődésére számító kérdésekről, eseményekről, melyekhez kapcsolódóan a képviselők kérdéseket intézhetnek a polgármesterhez. 18. Az ülés rendje 34. (1) Ügyrendi kérdésként személyes megjegyzést tehet az a képviselő, aki a vita során a személyét ért támadást kívánja visszautasítani, vagy aki az általa kifejtett állásponttal kapcsolatos félreértést kívánja tisztázni. (2) A személyes megjegyzésre, mint hozzászólásra a 30. (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, ebben a jogkörében: a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, c) megvonja attól a felszólalótól a szót, aki a jelenlévő vagy távollévő személyt sértegeti, rávonatkozóan sértő kifejezést, megengedhetetlen, nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköző hangnemet használ. (4) Az ülésen szórólap, ismeretterjesztő kiadvány, egyéb írásos dokumentáció a polgármester engedélyével bocsátható rendelkezésre. (5) A tanácskozás zavartalanságának biztosítása érdekében az ülés ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni tilos. A mobiltelefonokat a nyilvános ülés ideje alatt néma üzemmódban, a zárt ülés ideje alatt kikapcsolt állapotban kell tartani. (6) A polgármester a tanácskozás megkezdésétől számított legalább két és fél óránként 10 perc szünetet rendel el. 19. Az érintettség bejelentésének elmulasztása 35. Amennyiben az önkormányzati képviselő érintettségét nem jelenti be, és erről a polgármesternek tudomása van, felhívja a képviselő figyelmét bejelentési kötelezettségére. Amennyiben az érintettség a képviselő-testületi döntést követően válik valószínűsíthetővé, a polgármester a szavazás eredményétől függően mérlegeli, hogy megtárgyalásra ismét a képviselő-testület elő terjeszti-e az előterjesztést. 8

9 20. Határozathozatal 36. (1) A képviselő-testület a határozatait általában egyszerű többséggel hozza, több döntést igénylő napirendi pont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik. (2) A képviselő-testület minősített többséggel dönt a) díszpolgári cím és kitüntető díjak adományozásáról, b) tízmillió Ft értékhatár feletti hitelfelvételről, c) a következő költségvetési évre vagy évekre vonatkozó kötelezettségvállalásról. (3) Név szerinti szavazást kell tartani a képviselő-testület bármelyik tagjának javaslatára, ha a név szerinti szavazást törvény nem zárja ki, és a képviselő-testület vita nélkül úgy határozott, vagy a megválasztott képviselők több mint ¼-e indítványozza. (4) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, törve az évszámmal, zárójelben az elfogadás hónapja és napja, valamint sz. önkormányzati határozat megjelöléssel kell ellátni. 37. (1) A testületi határozatokról a jegyző határidős nyilvántartást vezet. (2) A határozatokat, a végrehajtási határidőt megelőzően megfelelő határidőben, de legkésőbb a testületi ülést követő 30 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek, és a határozatban értesítésre megjelölt személyeknek. A megküldésről a jegyző által kijelölt köztisztviselő köteles gondoskodni. 38. (1) A nyilvános ülésen hozott döntéseket, valamint a zárt ülésen hozott közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó határozatokat az önkormányzat honlapján, az önkormányzat időszaki kiadványában is közzé kell tenni. 21. Rendeletalkotás 39. (1) A kötelező önkormányzati rendeletalkotáson kívüli szabályozás szükségességéről kezdeményezés alapján dönt a képviselő-testület. (2) Az önkormányzati rendelet alkotását bárki kezdeményezheti. (3) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, aki a kezdeményezést a képviselő-testület elé terjeszti a szabályozás szükségességéről szóló döntés érdekében. (4) Ha az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén kezdeményezi rendelet megalkotását, azt úgy kell tekinteni, mintha a (3) bekezdésben foglaltak szerint járt volna el. (5) Ha a képviselő-testület úgy dönt, hogy a szabályozás szükséges, vagy ha kötelező a rendelet kiadása, a szabályozási koncepció, majd annak elfogadását követően a rendelettervezet szakmai előkészítését a jegyző végzi. (6) Nem kell szabályozási koncepciót készíteni, ha rendeletnek a hatályosulásának vizsgálatával alátámasztott felülvizsgálatára kerül sor. 40. (1) A képviselő-testület az előkészítésben való részvétellel megbízhatja valamely bizottságát, vagy szakértőt is felkérhet. (2) A rendelettervezetet a jegyző terjeszti elő. 41. (1) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet megjelölését, tárgyát, megalkotásának, kihirdetésének és hatályba lépésének, valamint hatályvesztésének időpontját. (2) A rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján kell kihirdetni. 9

10 22. Végrehajtás és ellenőrzés 42. (1) Az önkormányzati döntések eredményes végrehajtásáért a polgármester, a jegyző, vagy a határozatban végrehajtás felelőseként megjelölt más személy a felelős. (2) A határozatok végrehajtása során a polgármester gondoskodik az összetett, vagy több szerv közreműködését igénylő határozatok végrehajtásának tervszerű ütemezéséről. (3) Ha a képviselő-testület határozatának végrehajtásáért felelős személy a végrehajtást akadályozó körülményt észlel, arról köteles tájékoztatni a képviselő-testületet. (4) A határozat végrehajtásáról annak felelőse a határozat határidejének lejártát követően megtartott nyilvános ülésre készíti el a képviselő-testület részére jelentését. 23. Hallgatóság, nyilvánosság 43. (1) A képviselő-testület ülése a zárt ülés kivételével nyilvános, azon hallgatóság lehet jelen, erre tekintettel az ülést olyan helyiségben kell tartani, ahol a hallgatóság figyelemmel a várható érdeklődésre is jelen tud lenni. (2) Hozzászólásra a hallgatóság nem jogosult, azonban az érdekelt személy kérelmére hozzászólási lehetőséget biztosíthat a polgármester. 24. A szavazás 44. (1) A képviselők a szavazás során igen, vagy nem szavazattal gyakorolják döntési jogkörüket. (2) A név szerinti szavazás során a jegyző a jelenlévő képviselő-testületi tagok nevét névsor szerint felolvassa, akik ezt követően a szavazatukat hangos szóval kimondják. (3) A titkos szavazás az (1) bekezdésben meghatározottak szerint történik. A titkos szavazás lebonyolítását a Pénzügyi Bizottság végzi, a szavazás szavazólappal történik. A Pénzügyi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az érvényes szavazatok esetén az igen, és a nem szavazatok számát, a szavazás eredményét, a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek. A titkos szavazásról ebben az esetben külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni a szavazással kapcsolatos iratokkal együtt. (4) A nyílt szavazást az igen, a nem, és a tartózkodás kérdésére felemelt kézzel kell lebonyolítani. (5) A szavazatok megszámlálását a polgármester végzi és megállapítja az eredményt. (6) A képviselő-testület a vita lezárása után a döntési javaslatot nem tartalmazó tájékoztató tudomásul vételéről, rendelettervezetről, vagy határozati javaslatról szavaz. 25. A kérdés 45. (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, előkészítési, döntési kérdéskörben az önkormányzati képviselő által tett felvetés vagy tudakozódás. (2) A kérdést írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. (3) A szóbeli kérdés feltételére, valamint a válasz megadására egyaránt 5 perc idő áll rendelkezésre. A kérdésre a válasz írásban is megadható. 26. A közérdekű bejelentés 46. (1) A közérdekű bejelentés a más szervezet feladat- vagy hatáskörébe tartozó ügyben tett bejelentés, vagy a jegyzőhöz intézett tudakozódás. (2) A közérdekű bejelentést szóban lehet előterjeszteni. (3) A közérdekű bejelentést a jegyző eljuttatja a feladat-, vagy hatáskörrel rendelkező szervezethez, majd az arra kapott választ megküldi a bejelentőnek. 10

11 27. A jegyzőkönyv 47. (1) A képviselő-testület üléséről szószerinti, digitális formában rögzített jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a jelenlét nyilvántartását, az ülés teljes hanganyagát, a szavazások eredményét, valamint a döntéseket. (2) A szószerinti jegyzőkönyv alapján a tanácskozást követő 15. napig írásos jegyzőkönyv készül. 48. A települési képviselő kérése esetén - indokolt esetben - hozzászólását, írásban benyújtott hozzászólását szó szerint kell az írásos jegyzőkönyvbe foglalni. 49. (1) A jegyzőkönyvekkel kapcsolatos feladatok elvégzéséért, valamint a szószerinti jegyzőkönyv egy évig történő megőrzéséért a jegyző felelős. (2) A jegyzőkönyvekbe történő betekintés lehetőségének a jogszabályi keretek közötti biztosításáért a jegyző felelős. (3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyet elkülönítve kell kezelni. A zárt ülésen hozott a közérdekű adatok nyilvánosságát szabályozó törvény alapján közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülő határozat nyilvános, a zárt ülési jegyzőkönyv ezen része megtekinthető. 28. A közmeghallgatás 50. (1) A képviselő-testület ülésének keretében évente legalább egyszer, a munkatervében meghatározottak szerinti időpontban, valamint a képviselők legalább felének indítványára közmeghallgatást tart. (2) A közmeghallgatáson évente egyszer tájékoztatást ad a polgármester az önkormányzat vagyonáról. (3) Közmeghallgatást egy témában is tarthat a képviselő-testület. (4) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot úgy kell tájékoztatni, hogy arról legalább 5 nappal az ülés előtt tudomást szerezhessen. (5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint annak ideje alatt választ kell adni. Amennyiben az nem lehetséges, 30 napon belül írásban kell válaszolni. Az írásos választ az önkormányzat honlapján is elérhetővé kell tenni. (6) A közmeghallgatáson a hozzászólásokra, kérdésekre nyitva álló idő személyenként 5 perc, ismételt hozzászólás esetén további egy alkalommal 2 perc. 29. Lakossági fórum 51. A Képviselő-testület a választók sajátos problémáinak megismerésére lakossági fórumot szervezhet. 30. Képviselői fogadóóra 52. A települési képviselők havi egy alkalommal egy óra időtartamban, fogadó órát tartanak. A fogadó órák időpontja a 2. sz. függelék szerint. 31. Együttműködés nem önkormányzati szervekkel 53. (1) Az önkormányzat és szervei feladataik ellátásában, a döntések előkészítésében, a hozott határozatok végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében együttműködnek a nem önkormányzati szervekkel. (2) Az együttműködési megállapodásokat az önkormányzat nevében, képviselő-testület döntése alapján a polgármester jogosult megkötni. 11

12 (3) A polgármester az együttműködési megállapodásokról, szerződésekről és azok megvalósulásáról a képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja. (4) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közötti megállapodás szerinti működési feltételeket, a rendelet 4. melléklete tartalmazza. (5) A Nyírábrányi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodást az 1. függelék tartalmazza. 32. Záró rendelkezések 54. Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. 55. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013.(II.27.) önkormányzati rendelet. b) Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013.(II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 17/2013.(X.15.) önkormányzati rendelet, c) Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013.(II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 5/2014.(V.23.) önkormányzati rendelet. Nyíri Béla polgármester Zajácz Andrea jegyző Kihirdetési záradék: E rendeletet június 24-én kihirdettem. Zajácz Andrea jegyző 12