E L Ő T E R J E S Z T É S. az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet megalkotására. (2015. június 22.)

Átírás

1 Nyírábrány Nagyközség Jegyzőjétől E L Ő T E R J E S Z T É S az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet megalkotására (2015. június 22.) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv.) 43. (3) bekezdése alapján, a Képviselő-testület az alakuló, vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja, vagy felülvizsgálja Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletét. Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatát Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013.(II.27.) önkormányzati rendelete szabályozta. Az Mötv.-nek való megfelelés érdekében az SZMSZ felülvizsgálata vált szükségessé, melynek elfogadására a mellékelt rendelet-tervezet szerint teszek javaslatot. Nyírábrány, június 11. Zajácz Andrea jegyző 1

2 Előzetes hatásvizsgálat az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet megalkotásához - Társadalmi hatás: A rendelet-tervezetnek társadalmi hatása nincs. - Gazdasági hatás: A rendelet-tervezetnek gazdasági hatása nincs. - Költségvetési hatása: A rendelet-tervezetnek költségvetési hatása nincs. - Környezeti hatása: A rendelet tervezetnek környezeti hatása nincs. - Egészségi hatása: A rendeletnek egészségi hatása nincs. - Adminisztratív terheket befolyásoló hatása: A rendelet megalkotásának az adminisztratív terheket tekintve új, többlet terheket eredményező hatása nincs, a rendelet alkalmazása az eddigi adminisztratív munka további szükségességét igényli. - A rendelet megalkotásának szükségessége: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 43. (3) bekezdése kimondja, hogy a Képviselőtestület az alakuló, vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja, vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét. A rendelet megalkotása kötelező. - A jogalkotás elmaradásának várható következményei: A jogalkotás elmaradása esetén törvényességi felügyeleti intézkedés várható. - Személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A rendelet a meglévő szervezeti, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételekkel alkalmazható, további feltételek biztosítását nem igényli, a szükséges feltételek rendelkezésre állnak. Nyírábrány, június 11. Zajácz Andrea jegyző 2

3 Nyírábrány Nagyközség Jegyzőjétől Általános indokolás az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet megalkotásához (2015. június 18.) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 43. (3) bekezdése szerint, a Képviselő-testület az alakuló, vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja, vagy felülvizsgálja Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletét. A rendelet felülvizsgálata során figyelemmel kellett lenni arra, hogy jelentős mértékben módosult az önkormányzatok működését szabályozó jogi környezet, új fogalmak jelentek meg, törvények kerültek hatályon kívül. Fontos feladat volt a következő időszak működésének megalapozása a hatékonyabb munkavégzés és a takarékos gazdálkodás érdekében. A felülvizsgálat kiterjedt a rendelet szerkezetére is, a könnyebb alkalmazhatóság és hivatkozás érdekében. Részletes indokolás 1. Az önkormányzatra vonatkozó alapvető rendelkezések nem változtak, így a neve, címe, honlapcíme, elektronikus levelezési címe, jelképei. 2. Felülvizsgálatra kerültek az önként vállalt feladatok, így csak azok maradtak a rendeletben, melyeket ténylegesen ellát az önkormányzat, vagy várhatóan el fog látni. 3. Itt nyilvánítja ki a Képviselő-testület a más országbeli önkormányzatokkal való kapcsolattartás tényét, valamint meghatározza a társulás útján ellátott feladatokat. 4. Itt kerül meghatározásra a polgármesteri tisztség ellátásának módja, valamint felsorolásra kerülnek a polgármester átruházott hatáskörei. 5. A szabályozás lehetőséget biztosít a polgármesternek a kizárólagos Képviselő-testületi hatáskörbe nem tartozó, vagy minősített többséget nem igénylő ügyekben határozatképtelenség, vagy annak hiánya miatt a döntéshozatalra. 6.. Itt kerülnek rögzítésre azok az ügyek, melyekben a két képviselő-testületi ülés között a polgármester döntést hozhat. 7. Egy társadalmi megbízatású képviselő-testületi tag segíti a polgármester munkáját. 8. Az állandó bizottságokra vonatkozóan a szabályozás kitér a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, a bizottság képviseletére. 3

4 9. A szabályozás kitér a bizottság működését meghatározó ügyrendre, a munkatervre, valamint azokra az alapvető szabályokra, melyekkel összhangban alkothatja meg a bizottság ügyrendjét. 10. Itt kerültek meghatározásra azok az alapvető feladatok, melyeket a bizottság ellát és amelyekkel összhangban a bizottságok elnökeinek feladatai vannak. 11. Itt kerülnek szabályozásra a Pénzügyi Bizottság feladatai. Új elem az összeférhetetlenséggel és méltatlansággal kapcsolatos feladatok megjelenése. 12. E szakaszban kerülnek meghatározásra a Közbeszerzési Bizottság feladatai. 13. E -ban került meghatározásra a Pénzügyi Bizottság véleménye kikérése nélkül, a Képviselő-testület által nem tárgyalható ügyek. 14. E -ban került meghatározásra a Közbeszerzési Bizottság véleménye kikérése nélkül, a Képviselőtestület által nem tárgyalható ügyek. 15. E szabályozza az önkormányzati képviselők és az önkormányzati hivatal kapcsolatát A képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat állapítja meg. 18. A Képviselő-testület itt határozza meg az egységes hivatal létrehozását, valamint a jegyző és aljegyző tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetére a helyettesítésük rendjét. 19. Az egyéb önkormányzati rendeletek alapján, itt kerültek felsorolásra a jegyző hatáskörébe utalt önkormányzati ügyek. 20. Itt kerültek meghatározásra a Képviselő-testület tervszerű munkavégzéséhez szükséges szabályok. 21. E szabályozza az ülések összehívásának rendjét. 22. Itt kerülnek meghatározásra a meghívó és az előterjesztések képviselők részére történő megküldésének szabályai. 23. E biztosítja a Képviselő-testület működésének nyilvánosságát. 24. Az eddigi szabályozáshoz képest új elem, hogy beterjesztés néven összefoglaló fogalomként került meghatározásra az előterjesztés, a beszámoló és a tájékoztató. 25. Itt kerülnek felsorolásra a beterjesztés benyújtására jogosultak. 4

5 26. Itt került meghatározásra az előterjesztés tartalma, a beszámolóra vonatkozó eltérő követelmények, valamint a tájékoztatóra vonatkozó speciális szabályok. 27. E szabályozza a beterjesztés elkészítésére vonatkozó időbeli és jogszerűségi követelményeket. 28. Itt kerülnek meghatározásra a sürgősségi indítványra vonatkozó speciális szabályok. 29. E szakasz tartalmazza a határozatképesség megállapítására és a napirend elfogadására vonatkozó szabályokat. 30. E jogszabályhely tartalmazza a napirendi pontok tárgyalásához kapcsolódó alapvető szabályokat. 31. E szakasz tartalmazza a hozzászólásokra vonatkozó alapvető szabályokat, a törvényesség biztosítása érdekében ellátandó jegyzői feladatokat. 32. E jogszabályhely határozza meg a tárgyalás során betartandó időkorlátokat. 33. E jogszabályhely a vita lezárására vonatkozó szabályokat állapítja meg. 34. Itt kerül megállapításra a vitában elhangzott javaslatok szavazásra bocsátásának rendje. 35. Az ülés napirendi pontjai időbeliségének sorrendjében itt kerül meghatározásra a kérdések, interpellációk, közérdekű bejelentések elhangzásának ideje. 36. Itt kerül meghatározásra mindazon szabály, ami az ülés rendjére vonatkozik. 37. E jogszabályhely tartalmazza az érintettség bejelentésének elmaradására vonatkozó következményeket. 38. E jogszabályhely tartalmazza a minősített többséggel eldöntendő, törvényben nem szabályozott kérdéseket, valamint a névszerinti szavazásra vonatkozó előírásokat. 39. Itt kerül meghatározásra a határozatok nyilvántartására és a végrehajtásra vonatkozó határidő. 40. E jogszabályhely rögzíti az önkormányzati döntések nyilvánosságára vonatkozó szabályokat. 5

6 41. A rendeletalkotás körében itt kerültek meghatározásra a kezdeményezés, az arról való döntés és a rendelet előkészítésére vonatkozó alapvető szabályok. 42. E jogszabályhely pontosítja a rendelet tervezet előkészítésére, benyújtására, a rendelet tervezet nyilvánosságára, a lakosság révételére vonatkozó szabályokat. 43. A rendeletalkotás vonatkozásában fontos érvényességi kellék a rendelet kihirdetése, melyre vonatkozóan a tervezet az önkormányzat hirdetőtábláján történő kihirdetést állapít meg. 44. E jogszabályhely tartalmazza a testületi döntések végrehajtására vonatkozó garanciális szabályokat. 45. A hallgatóságra és a nyilvánosságra vonatkozóan változatlan tartalommal szabályoz a tervezet. 46. Itt kerül meghatározásra a szavazás módja. 47. Itt kerül meghatározásra az interpelláció fogalma és az arra vonatkozó eljárási szabályok. 48. E határozza meg a kérdés fogalmát és az arra vonatkozó eljárási szabályokat. 49 E határozza meg a közérdekű bejelentés fogalmát és az arra vonatkozó eljárási szabályokat E -ok szabályozzák a törvényben és kormányrendeletben nem rendezett, a jegyzőkönyv elkészítésével kapcsolatos szabályokat. 53. A törvényben nem szabályozott, a közmeghallgatásra vonatkozó speciális szabályok itt kerültek megállapításra. 54. A lakossági fórumra vonatkozó törvényi rendelkezések e helyen kerültek tartalommal megtöltésre. 55. E jogszabályhely az önkormányzat és más nem önkormányzati szervekkel történő együttműködés kerül szabályozásra, kiemelten a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodás tartalmára. 56. Záró rendelkezés. A rendeletet hatályba lépése. 57. Itt kerülnek meghatározásra a hatályukat vesztő önkormányzati rendeletek. Nyírábrány, június 11. Zajácz Andrea jegyző 6

7 T e r v e z e t Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Nyírábrány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 43. (3) bekezdésében, valamint az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. törvény 4. d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el. 1. Általános rendelkezések 1. (1) Az önkormányzat elnevezése: Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata (2) Az önkormányzat székhelye: Nyírábrány, Ábrányi Kornél tér 6. (3) Az önkormányzat portál címe: (4) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe: titkarsag@nyirabrany.hu (5) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló 2. Az önkormányzat feladatai 2. (1) Az önkormányzat önként vállalt feladatai: a) idősek otthona fenntartása, b) önkéntes tűzoltó-egyesület támogatása, c) sportegyesület támogatása, d) polgárőrség fenntartása, e) piac fenntartása, f) közterület-felügyelet működtetése, g) Nyírábrányi Hírek címmel helyi újság kibocsátása. (2) Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata szakmai alaptevékenységeinek kormányzati funkció szerinti megjelölését a rendelet 1. melléklete tartalmazza. 3. Az önkormányzat kapcsolatai 3. (1) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn a romániai Érmihályfalva településsel. (2) Az önkormányzat feladatai ellátására társul más helyi önkormányzatokkal. Az ilyen módon a képviselő-testület szerveként működő társulásokat, és a társulás útján ellátott feladatokat a rendelet 2. melléklete állapítja meg. 4. A polgármester 4. (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el. (2) A képviselő-testületet és az önkormányzatot a polgármester képviseli. (3) A polgármester átruházott hatáskörei a következők: a) Jóváhagyja az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatát. b) Jóváhagyja a Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal, mint kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv és az önkormányzat által alapított, részben önállóan működő költségvetési szervek között a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó munkamegosztási megállapodást. c) Meghatározza a bérlemény felújítására vonatkozó megállapodás feltételeit a bérlővel. d) Dönt a lakásbérlet esetén más személy befogadásához való hozzájárulásról. 7

8 e) Dönt a vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi nyilatkozatok megtételéről. f) Dönt a Ft érték közötti behajthatatlan követelés törléséről. g) Dönt az önkormányzat öröklése, illetve az önkormányzat részére történő ingatlan ajándékozás esetén a vagyon elfogadásáról, megteszi a vagyon megszerzéséhez szükséges nyilatkozatokat, intézkedik annak átvételéről. h) Dönt az Ft, vagy az alatti általános forgalmi adóval növelt forgalmi értékű ingó dolog tulajdonjogának ingyenes átruházásáról, a reprezentációra elkülönített keret terhére. i) Dönt kérelemre a közterület eltérő használatáról, közterületi használati szerződés megkötéséről, a közterület eltérő használatának megtiltásáról a közterület karbantartásának az ingatlantulajdonos költségére történő elvégzéséről. j) Elbírálja az önkormányzati beszerzéseket és dönt az eredményéről. k) Dönt a szociális földprogramban való részvételre való jogosultság megállapításáról. l) A település címere díszítő és utaló jelképként a polgármester esetenként adott engedélyével felhasználható: la) a településsel összefüggő kiállításokon; lb) a településsel összefüggő jelvényeken; lc) a településre utaló emlék- és ajándéktárgyakon. m) Dönt ma) a települési támogatásról, mb) a jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátás megtérítésének méltányosságból történő engedéséről és csökkentéséről, n) Egyezteti a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tervét. o) Dönt a likvid hitelfelvételről, az átmenetileg szabad pénzeszközök befektetéséről és a devizaügyletekről. ö) Dönt - az önkormányzati feladatok ellátása érdekében - feladatonkénti Ft-ig az előirányzatok közötti átcsoportosításról. 5. Bármely kizárólagos képviselő-testületi hatáskörbe nem tartozó, vagy minősített többséggel hozott döntést nem igénylő ügyben, amelyben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat. 6. A képviselő-testület hatáskörébe tartozó, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyek, melyekben a polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet: a) a közbeszerzések végrehajtása körében aa) intézkedik a közbeszerzési hirdetmények közzététele körében a Közbeszerzési Hatóság által kibocsátott hiánypótlási felhívásban foglaltak közbeszerzési dokumentumokban történő átvezetéséről, a felhívás és a dokumentáció hiánypótlásnak megfelelő módosításáról, ab) az eljárás ajánlattételi szakaszában dönt az eljárást megindító felhívás és a dokumentáció módosításáról, kivéve ha a módosítás a közbeszerzés tárgyának, vagy a közbeszerzésben alkalmazott bírálati szempontnak a megváltozását eredményezi, ac) dönt az ajánlattételi határidő módosításáról, ad) megadja a kiegészítő tájékoztatást, ae) a képviselő-testület által kijelölt bírálóbizottságot szükség esetén további legfeljebb két taggal kiegészíti, af) tárgyalásos eljárásban dönt az ajánlatok érvényességéről és a tárgyalásra felkért ajánlattevők köréről. b) az önkormányzat részesedésével működő gazdasági társaságok taggyűlésén a képviselő-testület által előzetesen nem ismert javaslatokról való szavazás. 5. Az alpolgármester 7. A képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású képviselő-testületi tag alpolgármestert választ. 8

9 6. A bizottságok 8. (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: a.) Pénzügyi Bizottság 3 fő taggal; b.) Közbeszerzési Bizottság 3 fő taggal (2) A bizottság nem képviselő tagja vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. (3) A bizottságot annak elnöke képviseli. (4) A bizottsági tagot tevékenységéért tiszteletdíj illeti meg az 1/2007.(II.21.) sz. önkormányzati rendelet szerint. (5) A bizottságok személyi összetételét a 3. sz. melléklet tartalmazza. 7. A bizottságok működésének szabályai 9. (1) A bizottság működésének szabályait, e rendelettel összhangban, ügyrendjében határozhatja meg. (2) A bizottság a képviselő-testület munkatervével összhangban, és szükség szerint tart ülést. (3) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. (4) A bizottság feladatai eredményesebb ellátása érdekében szakértőt is igénybe vehet. (5) A bizottság döntéseinek jelölése megegyezik a testületi határozatok jelölésével, annyi különbséggel, hogy az a sorszámozás és keltezés után a bizottság nevének kezdőbetűiből képzett rövidített nevét tartalmazza. 10. (1) A bizottság feladatai: a) dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben; b) a testületi döntések előkészítése érdekében állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben; c) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket; d) előkészíti, vagy véleményezi a tevékenységi körébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezeteit; e) véleményezi a bizottság feladatkörébe tartozó önkormányzati társulásokkal kapcsolatos előterjesztéseket. (2) A bizottság elnökének feladatai a következők: a) összehívja a bizottság üléseit; b) vezeti a bizottság üléseit; c) gondoskodik a bizottság működésére vonatkozó szabályok hatályosulásáról; d) kapcsolatot tart a polgármesterrel és a jegyzővel. 8. A bizottság feladatai 11. A Pénzügyi Bizottság feladatai a következők: a) véleményezi az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos előterjesztéseket; b) figyelemmel kíséri az önkormányzati tulajdon helyzetének alakulását; c) a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódóan: d) véleményezi a közbeszerzési tervet e) figyelemmel kíséri és javaslataival támogatja a település vállalkozásainak fejlődését; f) figyelemmel kíséri a település terület- és településfejlesztési lehetőségeinek és gyakorlatának alakulását; g) közreműködik a területfejlesztést célzó programok kidolgozásában; h) ellátja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat; i) ellátja az összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos bizottsági feladatokat; j) figyelemmel kíséri a képviselők kötelezettségének teljesítését, szükség esetén javaslatot tesz a képviselő-testületnek a tiszteletdíj csökkentésére; k) koordinálja a nemzetközi, partnervárosi kapcsolatokat, együttműködést; l) részt vesz a kitüntetésekkel kapcsolatos feladatokban. 9

10 12. A Közbeszerzési Bizottság feladatai a következők: a.)véleményezi a közbeszerzési tervet, b) javaslatot tesz az eljárás megindítására, c) javaslatot tesz az eljárás fajtájának kiválasztására, d) javaslatot tesz a külső szakértőként igénybe venni kívánt személyek vagy szervezetek megbízására, e) javaslatot tesz az eljárásokban érvényesíteni kívánt pénzügyi, gazdasági, műszaki és jogi követelményekre, f) javaslatot tesz az elbírálás szempontjaira és az értékelés rendszerére, g) javaslatot tesz a bírálati határidő meghosszabbítására, amennyiben a beérkezett ajánlatok a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott határidőn belül nem bírálhatók el; h) értékeli a beérkezett ajánlatokat, részvételi jelentkezéseket; i) a kijelölt bírálóbizottság döntési javaslata alapján javaslatot tesz az ajánlatkérőnek a nyertes részvételi jelentkezés, illetve ajánlat kiválasztására, az ajánlattevők sorrendjére, valamint az eljárást lezáró döntés meghozatalára; 9. A bizottság véleménye kikérése nélkül, a képviselő-testület által nem tárgyalható ügyek 13. A Pénzügyi Bizottság véleménye kikérése nélkül képviselő-testület által nem tárgyalható ügyek: a) az önkormányzat költségvetése; b) a zárszámadásról szóló rendelet; c) az éves települési rendezvényterv; d) az önkormányzat ellenőrzési terve és a végrehajtásról szóló beszámoló; e) a pénzeszközök átcsoportosítására, a pénzmaradvány és a tartalék felhasználásra irányuló javaslatok; f) a polgármester illetményének, egyéb juttatásának megállapításáról szóló előterjesztés, kivéve az alakuló ülést; g) az alpolgármester illetményének és költségtérítésének megállapításáról szóló előterjesztés kivéve az alakuló ülést; h) a helyi adó kivetésére és mértékére vonatkozó önkormányzati rendelet tervezete; i) a helyi vállalkozások fejlesztésére, támogatására vonatkozó javaslat; j) a település épített környezete védelme érdekében teendő intézkedések; k) a település természeti környezete védelme érdekében teendő intézkedések; l) a helyi természeti értékek védelmére tett javaslat; 14. A Közbeszerzési Bizottság véleménye kikérése nélkül képviselő-testület által nem tárgyalható ügyek: A Kbt. hatálya alá tartozó beszerzések, beruházások. 10. Az önkormányzati képviselő 15. (1) Az önkormányzati képviselők munkájuk végzése során jogosultak a székhely épülete helyiségeinek, valamint a közös önkormányzati hivatal munkavállalói munkakörébe tartozó ügyekben, a segítségük igénybevételére. Erre irányuló igényének teljesítését, valamint munkájuk egyéb feltételeit a jegyző biztosítja. A képviselők névsorát az 4. sz. melléklet tartalmazza. 11. A képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok 16.. (1) A képviselő az ülésről való távolmaradását az ülés napján minimum hat órával az ülést megelőzően a polgármesternek köteles bejelenteni. A hiányzásokat a Pénzügyi Bizottság tartja nyilván. (A polgármester távolmaradását az alpolgármesternél köteles bejelenteni az (1) bekezdésnek megfelelően. 10

11 17. (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a Képviselőtestület a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján a) eskü letételének hiánya miatt, b) személyes érintettség bejelentésének elmulasztása miatt, c) a Képviselő-testület üléséről való igazolatlan távollét miatt, legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. (2) A Képviselő-testület az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a mulasztás megszüntetéséig, de legfeljebb 12 havi időtartamra 100 %-ban csökkenti. (3) A Képviselő-testület az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját 1 havi időtartamra 50 %-kal csökkenti. (4) A Képviselő-testület az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját 1 havi időtartamra 50 %-kal csökkenti. (5)A tiszteletdíj megvonásáról a Képviselő-testület egyedi határozattal dönt. 12. A Közös Önkormányzati Hivatal 18. (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel. (2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatok ellátási rendjét a polgármester határozza meg olyan módon, hogy a hivatal azon munkatársát bízza meg aki a jegyzői állás betöltéséhez szükséges végzettséggel rendelkezik,, illetve ilyen munkatárs hiányában a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselőt. Ebben a két esetben hat hónap időtartamra szól a megbízás. 13. A jegyző átruházott hatáskörei 19. A jegyző átruházott hatáskörébe tartozik: a) a közútkezelői hozzájárulások kiadásával; b) a közterület karbantartásának a tulajdonos költségére történő elvégzésének elrendelésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása. 14. A képviselő-testület működésének általános szabályai 20. (1) A képviselő-testület munkáját a gazdasági program, valamint a kötelező és önként vállalt feladatainak tervszerű végrehajtása figyelembe vételével előkészített, legalább hat képviselő-testületi ülést tartalmazó éves munkaterv szerint végzi, melyet a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén fogad el. (2) A munkaterv tartalmazza: a) az ülések tervezett időpontját, b) az ülések tervezett napirendi pontjait és azok előterjesztőit, (3) A munkatervet úgy kell előkészíteni, hogy képviselő-testület lehetőleg minden hónap utolsó hetének csütörtöki napján tartsa ülését. (4) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni a) a képviselő-testület tagjaitól, b) a bizottságok nem képviselő tagjaitól, c) az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek vezetőitől. (5) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. 15. A képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok 21. (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke (az ülés összehívása és vezetése szempontjából a továbbiakban együtt: polgármester) hívja össze, vagy vezeti. 11

12 (2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a) a képviselőket, b) a tervezett napirend szerinti előadót, szakértőt, c) szükség szerint az érintetteket, d) a tanácskozási joggal rendelkező da) jegyzőt és aljegyzőt, db) az országgyűlési képviselőt, dc) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét, dd) az egyházak képviselőit, de) az önként vállalt feladatellátással érintett civil szervezetek vezetőit az őket érintő témában. (3) A jegyző feladata a meghívó kiküldése és az ülés tárgyalási anyagának összeállítása, melyet úgy köteles végrehajtani, hogy a meghívottak az ülés előtt 5 nappal kézhez kapják a meghívót és az előterjesztéseket. (4) Különösen indokolt esetben a képviselő-testület rövid úton a meghívó megküldésével, az előterjesztések megküldése nélkül, vagy telefon, telefax, küldése útján is összehívható. Különösen indokolt a képviselő-testület összehívása, ha a döntés más időpontban nem pótolható. (5) A meghívó tartalmazza a) az ülés helyét és kezdési időpontját, b) a javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőit, c) a meghívó mellékletét képező előterjesztéseket. 22. (1) A képviselő-testületi ülésre a meghívót és mellékleteit elektronikus úton kell megküldeni. 23. A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről - a meghívó egy példányának hirdetőtáblán történő kifüggesztésével, az önkormányzati portálon való közzététellel, rövid úton történő képviselő-testület összehívását kivéve - az ülés előtt legalább 5 nappal a jegyző tájékoztatja a lakosságot. Az önkormányzati portálon a kizárólag nyilvános ülésen tárgyalható előterjesztéseket is közzé kell tenni. 16. Előterjesztések 24. (1) Az előterjesztést minden esetben, írásban kell elkészíteni. (2) Az előterjesztés lehet a) valamilyen önkormányzati ügyben való döntés kezdeményezésére vonatkozó indítvány, döntési javaslattal; b) beszámoló, mely jogszabály, vagy a képviselő-testületi döntés alapján önkormányzati ügyben történt feladat-végrehajtásról szól annak értékelése mellett, döntési javaslattal; c) tájékoztató, mely jogszabály, vagy a képviselő-testületi döntés alapján önkormányzati ügyben történt tevékenységről szól döntési javaslattal, vagy a nélkül. 25. (1) Előterjesztést nyújthat be: a) a polgármester, b) alpolgármester, c) a képviselő-testület bizottsága, d) települési képviselő, e) a jegyző, f) az aljegyző, g) az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek vezetői, h) helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, i) az önkormányzat tagságával működő gazdasági társaság vezetője. 26. (1) Az előterjesztés három részből áll. a) Az első résznek tartalmaznia kell: aa) a tárgy pontos meghatározását, ab) előzmény esetén annak rövid ismertetését, a döntést, a végrehajtás eredményét, 12

13 ac) a döntés tárgykörét szabályozó jogszabályok bemutatását, ad) fel kell tüntetni mindazokat a körülményeket és összefüggéseket, amelyek indokolják a döntési javaslatot, b) A második rész a döntési javaslat, ba) mely határozat esetén tartalmazza a megjelölésének tervezetét, melynek rendelkező részét egyértelműen, közérthetően kell megfogalmazni, bb) az eltérő tartalmú javaslatokat döntési változatokat, külön-külön kell megfogalmazni, bc) határozat esetén tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a végrehajtás határidejét, c) A harmadik rész tartalmazza ca) a készítés időpontját, cb) a készítő nevét és aláírását, cc) ha az előterjesztés készítője, a Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal nem vezető beosztású köztisztviselője, a szervezeti egység vezetőjének nevét és aláírását, cd) az előterjesztő nevét és aláírását. (2) A beszámoló, és a döntési javaslatot tartalmazó tájékoztató részei megegyeznek az előterjesztés részeivel, míg a döntési javaslat nélküli tájékoztató nem tartalmazza az (1) bekezdés ad) alpontját és b) pontját. (3) A döntési javaslat nélküli tájékoztatót tudomásul vétel érdekében kell szavazásra bocsátani. A tudomásul vétel azt jelenti, hogy a döntéshozó a tájékoztatót megtárgyalta, és azt tudomásul vette. Tudomásul vétel hiányában döntési javaslatot kell kialakítani a tudomásul vétel hiányának okáról. 27. (1) Az előterjesztést a beterjesztő, vagy a Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője készíti el. (2) Az előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést, ha bizottság véleményezi, a bizottsági ülést megelőző 5 nappal kell az beterjesztőnek, vagy az előkészítőnek a jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja a beterjesztés jogszerűségét, gondoskodik valamennyi testületi anyag képviselők részére történő átadásáról. (3) A jegyző az előterjesztés jogszerűségi vizsgálata során felhívja a készítőjének figyelmét, ha jogszabálysértést tapasztal. Amennyiben a beterjesztő a vélemény ismeretében is fenntartja a előterjesztésben foglaltakat, úgy a jegyző az előterjesztés nem törvényes megjelöléssel látja el a az előterjesztést. Az általa jogszerűnek ítélt előterjesztéseket Az előterjesztés törvényes megjelöléssel látja el. 28. (1) A sürgősségi indítvány olyan előterjesztés, melyet a döntéshozó szerv az általános szabályoktól eltérően tűz napirendjére. (2) Sürgősségi indítványt a polgármester, a bizottság, a bizottság elnöke, valamint a képviselő terjeszthet elő írásban. (3) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület soron kívül tárgyalja. A sürgősségi indítvány, a sürgősség tényének rövid indoklásával, az összehívott ülést megelőző ötödik napot követően, és legkésőbb az ülés napján 10 óráig, írásban nyújtható be a polgármesternél. (4) Sürgősségi indítványként a képviselő-testület napirendjére felvett előterjesztés bizottsági tárgyalás nélkül is tárgyalható. (5) A polgármester röviden ismerteti az indítványt, majd lehetőséget ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására. A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül dönt. (6) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséhez a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges. 17. A tanácskozás 29. (1) A polgármester megállapítja a képviselő-testület határozatképességét. (2) Amennyiben az ülés határozatképes, a polgármester előterjeszti az ülés napirendi javaslatát. (3) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz. 30. (1) A polgármester minden beterjesztés felett külön vitát nyit. 13

14 (2) A képviselő-testület először a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót tárgyalja meg, majd a polgármester, a jegyző és a bizottságok elnökei ebben a sorrendben tájékoztatást adnak az átruházott hatáskörben hozott döntésekről. (3) A napirendi pontok érdemi tárgyalását legfeljebb 5 percben szóbeli kiegészítés előzheti meg, melynek megtételére az előterjesztő, vagy az általa felkért, legalább tanácskozási joggal rendelkező személy jogosult. (4) A kiegészítésre jogosulthoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek. (5) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételeiről szükség szerint tájékoztatja a képviselő-testületet. 31. (1) A vita során a polgármester a bejelentkezés sorrendjében adja meg a szót. (2) A napirendi pont szerinti ügytől való eltérés miatt a polgármester a hozzászólótól a szót megvonhatja. (3) Ügyrendi hozzászólásra történő jelentkezés esetén az általános szabályok szerinti sorrend nem érvényesül, a jelentkező soron kívül kap szót. Több ügyrendi kérdésben való bejelentkezés esetén, a polgármester az ügyrendi bejelentkezés sorrendjében adja meg a szót. (4) A jegyző amennyiben az ülés során a képviselő-testület működésére vonatkozó szabálytalanságot észlel, köteles azt haladéktalanul jelezni, mely alapján a polgármester minden hozzászólásra jelentkezőt megelőzően, időkorlátozás nélküli hozzászólásra adja meg a szót. 32. (1) A kérdések elhangzását megelőzően az előterjesztést véleményező bizottság elnöke ismerteti a bizottság határozatát legfeljebb 5 percben. (2) A vita megkezdését megelőzően a képviselő-testület tagjai, valamint a tanácskozási joggal meghívottak egy esetben, legfeljebb két percben kérdést intézhetnek az előterjesztőhöz, melyre hozzászólásként legfeljebb 5 percben kell választ adni. (3) A kérdések lezárását követően a képviselő-testület tagja egy alkalommal 5 perc időtartamban szólalhat fel. Újabb hozzászólásra a polgármester egy esetben legfeljebb 3 perc időtartamra adhat engedélyt. (4) A tanácskozási joggal rendelkezők egy esetben, legfeljebb 5 perc időtartamban szólalhatnak fel. (5) Vita közben más felszólalásával kapcsolatos észrevétel megtételére bármelyik képviselő-testületi tag és tanácskozási joggal meghívott 1 perc időtartamban szólhat hozzá ismételten. 33. (1) A vita lezárására, a hozzászólások korlátozására ügyrendi kérdésként a képviselő-testület bármelyik tagja tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz. (2) Bármelyik képviselő-testületi tag ügyrendi kérdésként javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását a következő képviselő-testületi ülésen történő ismételt napirendre tűzés mellett, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz. (3) A vita lezárását követően a napirendi pont előterjesztője legfeljebb 5 percben kaphat szót hozzászólásra. 34. (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról döntsön a testület. (2) A módosító, kiegészítő javaslatok szavaztatásának sorrendjét azok elhangzásának sorrendje határozza meg. 35. A polgármester a nyilvános ülés végén, a kérdéseket és interpellációkat megelőzően, tájékoztatást ad a lakosság, valamint a képviselő-testület érdeklődésére számító kérdésekről, eseményekről, melyekhez kapcsolódóan a képviselők kérdéseket intézhetnek a polgármesterhez. 18. Az ülés rendje 36. (1) Ügyrendi kérdésként személyes megjegyzést tehet az a képviselő, aki a vita során a személyét ért támadást kívánja visszautasítani, vagy aki az általa kifejtett állásponttal kapcsolatos félreértést kívánja tisztázni. 14

15 (2) A személyes megjegyzésre, mint hozzászólásra a 30. (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, ebben a jogkörében: a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, c) megvonja attól a felszólalótól a szót, aki a jelenlévő vagy távollévő személyt sértegeti, rávonatkozóan sértő kifejezést, megengedhetetlen, nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköző hangnemet használ. (4) Az ülésen szórólap, ismeretterjesztő kiadvány, egyéb írásos dokumentáció a polgármester engedélyével bocsátható rendelkezésre. (5) A tanácskozás zavartalanságának biztosítása érdekében az ülés ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni tilos. A mobiltelefonokat a nyilvános ülés ideje alatt néma üzemmódban, a zárt ülés ideje alatt kikapcsolt állapotban kell tartani. (6) A polgármester a tanácskozás megkezdésétől számított legalább két és fél óránként 10 perc szünetet rendel el. 19. Az érintettség bejelentésének elmulasztása 37. Amennyiben az önkormányzati képviselő érintettségét nem jelenti be, és erről a polgármesternek tudomása van, felhívja a képviselő figyelmét bejelentési kötelezettségére. Amennyiben az érintettség a képviselő-testületi döntést követően válik valószínűsíthetővé, a polgármester a szavazás eredményétől függően mérlegeli, hogy megtárgyalásra ismét a képviselő-testület elő terjeszti-e az előterjesztést. 20. Határozathozatal 38. (1) A képviselő-testület a határozatait általában egyszerű többséggel hozza, több döntést igénylő napirendi pont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik. (2) A képviselő-testület minősített többséggel dönt a) díszpolgári cím és kitüntető díjak adományozásáról, b) tízmillió Ft értékhatár feletti hitelfelvételről, c) a következő költségvetési évre vagy évekre vonatkozó kötelezettségvállalásról. (3) Név szerinti szavazást kell tartani a képviselő-testület bármelyik tagjának javaslatára, ha a név szerinti szavazást törvény nem zárja ki, és a képviselő-testület vita nélkül úgy határozott, vagy a megválasztott képviselők több mint ¼-e indítványozza. (4) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, törve az évszámmal, zárójelben az elfogadás hónapja és napja, valamint sz. önkormányzati határozat megjelöléssel kell ellátni. 39. (1) A testületi határozatokról a jegyző határidős nyilvántartást vezet. (2) A határozatokat, a végrehajtási határidőt megelőzően megfelelő határidőben, de legkésőbb a testületi ülést követő 30 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek, és a határozatban értesítésre megjelölt személyeknek. A megküldésről a jegyző által kijelölt köztisztviselő köteles gondoskodni. 40. (1) A nyilvános ülésen hozott döntéseket, valamint a zárt ülésen hozott közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó határozatokat az önkormányzat honlapján, az önkormányzat időszaki kiadványában is közzé kell tenni. 15

16 21. Rendeletalkotás 41. (1) A kötelező önkormányzati rendeletalkotáson kívüli szabályozás szükségességéről kezdeményezés alapján dönt a képviselő-testület. (2) Az önkormányzati rendelet alkotását bárki kezdeményezheti. (3) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, aki a kezdeményezést a képviselő-testület elé terjeszti a szabályozás szükségességéről szóló döntés érdekében. (4) Ha az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén kezdeményezi rendelet megalkotását, azt úgy kell tekinteni, mintha a (3) bekezdésben foglaltak szerint járt volna el. (5) Ha a képviselő-testület úgy dönt, hogy a szabályozás szükséges, vagy ha kötelező a rendelet kiadása, a szabályozási koncepció, majd annak elfogadását követően a rendelettervezet szakmai előkészítését a jegyző végzi. (6) Nem kell szabályozási koncepciót készíteni, ha rendeletnek a hatályosulásának vizsgálatával alátámasztott felülvizsgálatára kerül sor. 42. (1) A képviselő-testület az előkészítésben való részvétellel megbízhatja valamely bizottságát, vagy szakértőt is felkérhet. (2) A rendelettervezetet a polgármester, bármely önkormányzati képviselő, vagy a jegyző terjeszti elő. 43. (1) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet megjelölését, tárgyát, megalkotásának, kihirdetésének és hatályba lépésének, valamint hatályvesztésének időpontját. (2) A rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján kell kihirdetni. 22. Végrehajtás és ellenőrzés 44. (1) Az önkormányzati döntések eredményes végrehajtásáért a polgármester, a jegyző, vagy a határozatban végrehajtás felelőseként megjelölt más személy a felelős. (2) A határozatok végrehajtása során a polgármester gondoskodik az összetett, vagy több szerv közreműködését igénylő határozatok végrehajtásának tervszerű ütemezéséről. (3) Ha a képviselő-testület határozatának végrehajtásáért felelős személy a végrehajtást akadályozó körülményt észlel, arról köteles tájékoztatni a képviselő-testületet. (4) A határozat végrehajtásáról annak felelőse a határozat határidejének lejártát követően megtartott nyilvános ülésre készíti el a képviselő-testület részére jelentését. 23. Hallgatóság, nyilvánosság 45. (1) A képviselő-testület ülése a zárt ülés kivételével nyilvános, azon hallgatóság lehet jelen, erre tekintettel az ülést olyan helyiségben kell tartani, ahol a hallgatóság figyelemmel a várható érdeklődésre is jelen tud lenni. (2) Hozzászólásra a hallgatóság nem jogosult, azonban az érdekelt személy kérelmére hozzászólási lehetőséget biztosíthat a polgármester. 24. A szavazás 46. (1) A képviselők a szavazás során igen, nem, vagy tartózkodás szavazattal gyakorolják döntési jogkörüket. (2) A név szerinti szavazás során a jegyző a jelenlévő képviselő-testületi tagok nevét névsor szerint felolvassa, akik ezt követően a szavazatukat hangos szóval kimondják. 16

17 (3) A titkos szavazás az (1) bekezdésben meghatározottak szerint történik. A titkos szavazás lebonyolítását a Pénzügyi Bizottság végzi, a szavazás szavazólappal történik. A Pénzügyi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az érvényes szavazatok esetén az igen, a nem és tartózkodás számát, a szavazás eredményét, a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek. A titkos szavazásról ebben az esetben külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni a szavazással kapcsolatos iratokkal együtt. (4) A nyílt szavazást az igen, a nem, és a tartózkodás kérdésére felemelt kézzel kell lebonyolítani. (5) A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik, az eredményt a polgármester állapítja meg. (6) A képviselő-testület a vita lezárása után a döntési javaslatot nem tartalmazó tájékoztató tudomásul vételéről, rendelettervezetről, vagy határozati javaslatról szavaz. 25. Interpelláció 47. (1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában interpellációt terjeszthetnek elő. Interpelláció önkormányzati ügyekre, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó helyi közügyekre terjeszthető be, mely a) problémát tár fel, b) probléma megszüntetésére vár választ, c) mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet, d) másképp nem orvosolható panasz ügyében megoldást kér. (2) Az interpellációt írásban vagy szóban lehet beterjeszteni. Az interpellációt írásban, a képviselőtestületi ülésen, vagy az ülést megelőzően a polgármesterhez lehet benyújtani, melyet a polgármester a nyilvános ülés végén ismertet. (3) Az ülésen beterjesztett interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban választ kell adni. Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően 72 órával korábban került sor, úgy arra az ülésen kell írásban választ adni. Amennyiben az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációját beterjeszteni nem lehet. (4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Azonnali válasz esetén azonnal, írásbeli válasz esetén a következő ülésterv szerinti ülésen. Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, az interpelláció elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. (5) Ha a választ nem fogadja el a képviselő-testület, az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendel el. Ezzel a polgármestert, vagy a képviselő-testület bizottságát bízza meg. A vizsgálat elrendelése esetén lehetőséget kell adni arra, hogy az interpelláló képviselő a vizsgálatban részt vegyen. (6) A vizsgálat megállapításait a következő munkaterv szerinti testületi ülésen ismertetni kell. 26. A kérdés 48. (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, előkészítési, döntési kérdéskörben az önkormányzati képviselő által tett felvetés vagy tudakozódás. (2) A kérdést írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. (3) A szóbeli kérdés feltételére, valamint a válasz megadására egyaránt 5 perc idő áll rendelkezésre. A kérdésre a válasz írásban is megadható. 27. A közérdekű bejelentés 49. (1) A közérdekű bejelentés a más szervezet feladat- vagy hatáskörébe tartozó ügyben tett bejelentés, vagy a jegyzőhöz intézett tudakozódás. (2) A közérdekű bejelentést szóban lehet előterjeszteni. (3) A közérdekű bejelentést a jegyző eljuttatja a feladat-, vagy hatáskörrel rendelkező szervezethez, majd az arra kapott választ megküldi a bejelentőnek. 17

18 28. A jegyzőkönyv 50. (1) A képviselő-testület üléséről szószerinti, digitális formában rögzített jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a jelenlét nyilvántartását, az ülés teljes hanganyagát, a szavazások eredményét, valamint a döntéseket. (2) A szószerinti jegyzőkönyv alapján a tanácskozást követő 15. napig írásos jegyzőkönyv készül. 51. A települési képviselő kérése esetén - indokolt esetben - hozzászólását, írásban benyújtott hozzászólását szó szerint kell az írásos jegyzőkönyvbe foglalni. 52. (1) A jegyzőkönyvekkel kapcsolatos feladatok elvégzéséért, valamint a szószerinti jegyzőkönyv egy évig történő megőrzéséért a jegyző felelős. (2) A jegyzőkönyvekbe történő betekintés lehetőségének a jogszabályi keretek közötti biztosításáért a jegyző felelős. (3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyet elkülönítve kell kezelni. A zárt ülésen hozott a közérdekű adatok nyilvánosságát szabályozó törvény alapján közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülő határozat nyilvános, a zárt ülési jegyzőkönyv ezen része megtekinthető. 29. A közmeghallgatás 53. (1) A képviselő-testület ülésének keretében évente legalább egyszer, a munkatervében meghatározottak szerinti időpontban, valamint a képviselők legalább felének indítványára közmeghallgatást tart. (2) A közmeghallgatáson évente egyszer tájékoztatást ad a polgármester az önkormányzat vagyonáról. (3) Közmeghallgatást egy témában is tarthat a képviselő-testület. (4) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot úgy kell tájékoztatni, hogy arról legalább 5 nappal az ülés előtt tudomást szerezhessen. (5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint annak ideje alatt választ kell adni. Amennyiben az nem lehetséges, 30 napon belül írásban kell válaszolni. Az írásos választ az önkormányzat honlapján is elérhetővé kell tenni. (6) A közmeghallgatáson a hozzászólásokra, kérdésekre nyitva álló idő személyenként 5 perc, ismételt hozzászólás esetén további egy alkalommal 2 perc. 30. Lakossági fórum 54..Az önkormányzati képviselő a választók sajátos problémáinak megismerésére évente legalább egy alkalommal lakossági fórumot tart. Az elhangzottakról a képviselő a Képviselő-testületet tájékoztatja. 31. Együttműködés nem önkormányzati szervekkel 55. (1) Az önkormányzat és szervei feladataik ellátásában, a döntések előkészítésében, a hozott határozatok végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében együttműködnek a nem önkormányzati szervekkel. (2) Az együttműködési megállapodásokat az önkormányzat nevében, képviselő-testület döntése alapján a polgármester jogosult megkötni. (3) A polgármester az együttműködési megállapodásokról, szerződésekről és azok megvalósulásáról a képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja. (4) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közötti megállapodás szerinti működési feltételeket, a rendelet 4. melléklete tartalmazza. (5) A Nyírábrányi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodást az 1. függelék tartalmazza. 18

19 32. Záró rendelkezések 56. Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. 57. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013.(II.27.) önkormányzati rendelet. b) Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013.(II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 17/2013.(X.15.) önkormányzati rendelet, c) Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013.(II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 5/2014.(V.23.) önkormányzati rendelet. Nyíri Béla polgármester Zajácz Andrea jegyző Kihirdetési záradék: E rendeletet án kihirdettem. Zajácz Andrea jegyző 19

20 1. melléklet a /2015. ( ) önkormányzati rendelethez A Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása: Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége Adó-, vám-, és jövedéki igazgatás Köztemető-fenntartás és működtetés Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése Közterület rendjének fenntartása Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek Munkavédelmi célú támogatások és közcélú információs rendszer működtetése Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Start-munka program Téli közfoglalkoztatás Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás Állat-egészségügy Út, autópálya építése Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása Piac üzemeltetése Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése Lakóépület építése Településfejlesztési projektek és támogatásuk Víztermelés, -kezelés, -ellátás Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése Közvilágítás Zöldterület-kezelés Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások Háziorvosi alapellátás Háziorvosi ügyeleti ellátás Fogorvosi alapellátás Foglalkozás-egészségügyi alapellátás Család és nővédelmi egészségügyi gondozás Ifjúság-egészségügyi gondozás Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése Kultúra igazgatása Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári szolgáltatások Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése Szociális étkeztetés Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás Szociális szolgáltatások igazgatása 20