SZAKDOLGOZAT. Szabó Kristóf

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Szabó Kristóf

2 BUDAPESTI GAZDAS[GI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDAS[GI SZAK Nappali tagozat Gazdas{gelemző szakir{ny A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI V[LS[G HAT[SA KELET-KÖZÉP EURÓP[RA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL MAGYARORSZ[GRA Készítette: Szabó Kristóf Budapest,

3 TARTALOM BEVEZETÉS, TÉMA INDOKLÁSA 5 I. RÉSZ: ELŐZMÉNYEK A XX. SZÁZAD LEGJELENTŐSEBB VÁLSÁGA A VÁLSÁG KÉRDÉSKÖRE A VÁLSÁG ELŐZMÉNYE A VÁLSÁG KIALAKULÁSÁNAK OKAI MAGYARORSZÁG ÉS A VÁLSÁG GAZDASÁGI HELYZET (2009 ELSŐ NEGYEDÉV) 14 II. RÉSZ:A VÁLSÁG HATÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYE ÁGAZATONKÉNT 17 ERŐSEN VESZÉLYEZTETETT ÁGAZATOK BANKSZEKTOR ÉS BIZTOSÍTÓK ÉPÍTŐIPAR AUTÓIPAR IDEGENFORGALOM INFORMATIKA REKLÁM MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZMÉNYEK 35 KÖZEPESEN VESZÉLYEZTETETT ÁGAZATOK FOGYASZTÁSI CIKKEK TÁVKÖZLÉS MEZŐGAZDASÁG 41 LEGKEVÉSBÉ VESZÉLYEZTETETT ÁGAZATOK GYÓGYSZERIPAR OKTATÁS SZESZES ITALOK SZERENCSEJÁTÉK 47 III. RÉSZ: INTÉZKEDÉSEK A VÁLSÁG HATÁSÁRA EU ÖSSZEHANGOLT INTÉZKEDÉSEI A VÁLSÁG ELLEN FŐBB INTÉZKEDÉSEK A VÁLSÁG KEZELÉSÉRE AZ IMF HITEL JELENTŐSÉGE MAGYAROSZÁGI TERVEK 58 3

4 IV. RÉSZ: LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYVEK, KÖVETKEZMÉNYEK A VÁLSÁG POLITIKAI ÉS SZOCIÁLIS KÖVETKEZMÉNYEI GAZDASÁGPOLITIKAI KIÚTKERESÉS 63 BEFEJEZÉS, ÖSSZEGZÉS 69 IRODALOMJEGYZÉK 71 ÁBRAJEGYZÉK 73 4

5 BEVEZETÉS TÉMA INDOKLÁSA Szakdolgozatom témája, mint a címből is kiderült, a pénzügyi válság témakörét dolgozza fel Magyarország szemszögéből. Az aktualitásból adódóan izgalmas, de egyben nehéz feladat volt egy olyan összefoglalást elkészíteni, amelynek segítségével bepillantást nyerhetünk egy világméretű krízis összetettségébe, jellemzőibe és következményeibe. A téma összetettsége okán, igyekeztem leszűkíteni egy olyan helyzetértékelésre, amely példák során mutatja be a XXI. század első globális válságát. Természetesen ezen összefoglalás a teljesség igénye nélkül készült, hiszen ilyen terjedelemben a megvalósítása lehetetlen lenne. Dolgozaton vázát igyekeztem úgy felépíteni, hogy egy átfogó képet nyújtson országunk és Európa jelenéről, kicsit a lehetséges jövőt feszegetve, kiutat keresve. Az első részben olyan dolgokat gyűjtöttem össze, melyek véleményem szerint nélkülözhetetlenek a jelenlegi válság megértéséhez. Összehasonlítható-e a XX. század pénzügyi összeomlása a mostanival? Az USA lenne a felelős mindenért? Ilyen és hasonló kérdésekre kerestem a választ dolgozatom bevezető részében. A második részben a válság hatásit vizsgáltam meg ágazatonkénti bontásban. Csoportosításom fő szempontjának a különböző gazdasági szektorok kitettségét tekintettem, így az ágazatok három fő csoportra osztottam; erősen veszélyeztetett, kevésbé veszélyeztetett, semleges helyzetű iparágak. Itt egy rövid összefoglaló található az iparágak helyzetéről Magyarországon illetve környező példákat is megemlítve, kiegészítésképp. A könnyebb érthetőség okán, egy vagy több vállalat, vagy cég portfóliójának ismertetésével igyekezetem bepillantást engedni az iparág helyzetébe. Természetesen az itt összeszedett információk nem 5

6 teljes körűek, a cél egy rövid áttekintés volt, mintegy helyzetképet nyújtva az adott ágazaton belül kialakult állapotról. A harmadik fő csoport témaköre már a krízisre válaszlépésként adott intézkedéseket foglalja össze. Itt megvizsgáltam az Európai Unió közös terveit, lépéseit illetve országonkénti bontásban is összefoglaló jelleggel, kitérve a magyarországi helyzetre és az IMF 1 hitel fontosságára. A negyed résznek a lehetséges forgatókönyvek, következmények címet adtam. Itt kitérek a szociális következményekre is, egy kicsit a gazdasági résztől elvonatkoztatva. Valamint gazdaságpolitikai kiútkeresés alcímmel egy új világrend kérdéskörét feszegetem, mely talán megelőzheti egy újabb világméretű krízis kialakulását. Végezetül dolgozatom lezárásaként összegzem a leírtakat, valamint egy-két saját megállapítással - mely tükrözi a véleményemet is - egészítem ki a témát. 1 Nemzetközi Valutalap (International Monetary Fund) 6

7 I. RÉSZ - ELŐZMÉNYEK 1. A XX. SZÁZAD LEGJELENTŐSEBB VÁLSÁGA A válság előzménye Az első világháborút követően jelentős gazdasági változások mentek végbe globális szinten. Míg az európai gazdaság csak állami beavatkozással és amerikai tőkesegítséggel tudott talpra állni, addig az Egyesült Államok gazdaságában egy gyors ütemű fejlődés figyelhető meg, mellyel a világgazdaság központjává és motorjává vált. Az USA-ban az 1920-as években a könnyen beszerezhető hitelek jelentős mértékű részvényvásárlásra sarkallták a befektetői réteget. A tőzsdézés addig csupán a felső osztály tagjainak osztályrésze volt, ám ezekben az években az átlag amerikaiak számára is elérthető lehetőséggé vált. A nagy kereslet láttán több 100 befektetési alap létesült, sokuk azonban spekulációs jelleggel. A jólétbe vetett hit elvakította az embereket, gyakran nem a megtakarításaikból, hanem bankoktól felvett pénzből vásároltak jelentős összegű részvényeket., A fellendülés számos vállalatot is elragadott,ami abban bontakozott ki, hogy sokuk szintén kölcsönből vásárolt részvényeket, és a növekedés megállíthatatlanságába vetett hit miatt egyre több árut állítottak elő, melyek egy idő után eladhatatlanokká váltak.. Mivel a termelés üteme jóval meghaladta a fogyasztás ütemét az Amerikai Egyesült Államokban, mely következtében hatalmas túltermelés alakult ki, árukészletek halmozódtak fel. A fekete kedd Október végén a New York- i tőzsdén aggasztó jelek mutatkoztak az értékpapír forgalomban. A tőzsdekrach napján az előző napokban leesett árak miatt az emberek pánikszerű részvényeladásba kezdtek- egy óra alatt annyit adtak el, mint korábban fél év alatt. A bankok likvid pénztőkéje kevésnek bizonyult, az emberek nem kapták kézhez az eladásból származó összegeket. Öt nappal később a fekete kedden 16.4 millió részvényt bocsájtottak 7

8 áruba, az árfolyamok meredeken zuhantak, a felhalmozott vagyonok hirtelen semmivé váltak, a tőzsde teljesen összeomlott. Az USA nemzetközi kölcsöneit lehívta, az európai bankok sorra becsődöltek és ezzel megkezdődött a gazdasági világválság. A tőzsdekrach nem okozója volt, csupán csak egyik tünete volt a nagy gazdasági világválságnak, és a problémák már jóval korábban keletkeztek, mint ahogy észlelték volna. Ezt abból gondoljuk, hogy voltak bizonyos amerikai vállalkozók, akik Európában fektették be a tőkéjüket, majd eladták tengerentúli érdekeltségeiket, ami a válságot tovább mélyítette, és az árupiac még komolyabb válságba keveredett. Magyar helyzet Az as gazdasági világválság a magyar gazdaságot azért sújtotta különösen, mert az ország világviszonylatban is a legjobban eladósodott, döntően agrár ország volt. A 30-as évek elejére a régió legeladósodottabb országává vált, külföldi tartozása 4,3 milliárd pengőt tett ki, amelyből 2,5 milliárd hosszú lejáratú, 1,8 milliárd pedig középlejáratú áru-, folyószámla-, és váltóleszámítolási hitel volt. Magyarország exportjának több mint 2/3-a élelmiszerekből és nyersanyagokból állt. A válság alatt a romló külkereskedelmi cserearány miatt hazánkat nagy veszteségek érték. A válság az iparban a kibocsátás nagyarányú visszaesésével járt együtt, ennek mértékét jól szemlélteti az alábbi táblázat. Év Index , , , , , ,3 8

9 1.ábra (Ipari kibocsátás alakulás ) 2. A VÁLSÁG KÉRDÉSKÖRE Válságok típusai Tőzsdei válság: Ez a válságtípus akkor áll fenn, amikor a világ részvénypiacain egyszerre, minden részvény értéke esni kezd. Jelenleg ez az esett fennáll, hiszen elég csak a tőzsdeindexeket böngészni ahhoz, hogy bebizonyíthassuk. Pénzügyi válság: mikor egy ország vagy az egész világ pénzügyi rendszerében komoly fennakadást lehet észlelni. Jelenleg ez is jelen van a gazdaságban. Gazdasági válság: vagy recesszió, melyről akkor beszélhetünk, ha egy ország, vagy a teljes világ GDP (össztermék) növekedése leáll és fogyni kezd, azaz az országok szegényedni kezdenek. Jelenleg az effajta válság is fennáll: a világgazdaság szinte mindenütt negatív GDP növekedést mutat, még a jelenlegi helyzetben legstabilabb lábakon álló Kínában is visszaesés mutatkozik. (A kínai GDP-növekedés 10,1 százalékról 9,0 százalékra mérséklődött.) A VÁLSÁG ELŐZMÉNYE A gazdaság mostani helyzete a nagy gazdasági világválság óta a legjelentősebbnek tartott gazdasági krízis, mely az őt megelőző globális pénzügyi válságból alakult ki. Előzménye az amerikai jelzáloghitel-válság, ami az Amerikai Egyesült Államok ingatlan- és 2 Forrás: HVG 9

10 bankszektorából 2006 végén indult ki, változó intenzitású pénzügyi válság, amely más országokban is érezteti a hatását Az USA és Japán központi bankjai nagyon alacsonyan szinten tartották irányadó kamatlábaikat, annak érdekében, hogy fellendítsék a rosszul teljesítő gazdaságukat. Az alacsony kamatok olcsó hiteleket biztosítottak mindenkinek, így megnőtt az ingatlanpiaci kereslet, mely keresletnövekedés az ingatlanok árának emelkedését idézte elő. Mindenki számára elérhetővé vált a hitelfelvétel, még azok hitelkérelmét is elfogadták, akiknek nem volt meg a megfelelő jogosultságuk. A bankok ezeket a másodlagos hiteleket a forráshiány miatt értékpapírosították és befektetőknek értékesítették. Ez az értékpapírosítás olyan üzletnek tűnt, amiből egyetlen befektető sem akart kimaradni. Így a befektetők is bevásároltak az értékpapírokból, és ezzel szerte a világon kitették magukat az amerikai másodrendű hitelek kockázatainak. Amint az amerikai jegybank szerepét ellátó FED elkezdte megemelni az irányadó kamatszintet, a változó kamatozású jelzáloghitelek törlesztő részleteinek a növekedése is megindult. Ezt a helyzetet tetőzte, hogy 2006 júliusától kezdődően az ingatlanpiaci áremelkedés is megtorpanni látszott az Egyesült Államokban. Olyan helyzetek alakultak ki, hogy az ügyfelek magas finanszírozási aránnyal megvásárolt ingatlanja már kevesebbet ért, mint amennyivel még tartoztak a banknak. Mindez az ingatlanok értékének csökkenése miatt állt be. Az esetleges nemfizetések esélyének növekedését észlelve a hitelminősítők a korábban elsőrangúnak ítélt értékpapírokat hirtelen a rossz minőségű kategóriába sorolták át. Ez által rengetegen szembesültek azzal a ténnyel egyik napról a másikra, hogy a biztosnak hitt befektetésük gyakorlatilag a mögöttes kockázat miatt korántsem ér annyit, mint amire számítottak annak megvásárlásakor. Bizonytalanná vált a papírok értéke, ezért mindenki gyorsan el szerette volna adni, ami így szinte lehetetlenné vált. A banknak és a befektetési társaságoknak piaci értéken kell eszközeiket nyilvántartaniuk, ezért kénytelenek voltak leértékelni a szóban forgó értékpapírokat. 10

11 Természetesen a papírok senkinek nem kellettek, valós piacuk is alig volt, így sorjáztak az egyre nagyobb leírások. Különösen a befektetési bankok voltak kénytelenek egyre komolyabb leírásokat eszközölni, az értékpapírok reális értékelése pedig szépen olvasztotta a banki mérlegeket. A befektetők már nem csak a másodlagos jelzálogpiaci kötvényeiktől, de a korábban biztonságosnak gondolt bankrészvényeiktől is szerettek volna inkább megszabadulni, ezért bizonytalanná vált, hogy melyik bank tartozik az erős, és melyik a gyenge kategóriába. A bankok a napi működés során rutinszerűen hitelezték egymást, de egyszer csak már a másikról sem tudták, hogy vajon mennyit is ér a másik fél által adott biztosíték. Szeptemberre gyakorlatilag befagyott a bankközi hitelpiac, amit észlelve a központi bankok elkezdtek pénzt önteni a piacra. Ezt a pénzt azonban a bankok nem folyósították tovább egymásnak, hanem mindenki a saját mérlege táján igyekezett kicsit rendet tenni. A válság érzékenyen érinti a nyugat-európai bankokat is, és hatása az amerikai gazdaság visszaesésén keresztül az egész világgazdaságban megmutatkozik. Szűk minőségi ingatlankínálat, lanyhuló dinamikájú hozamesés: ezek is a jelzáloghitel-válság hatásai. Az amerikai jelzáloghitel-válság globális pénzügyi válsággá nőtte ki magát, amit több elemző a második világháború előtti nagy gazdasági világválsághoz hasonlított. 4. A VÁLSÁG KIALAKULÁSÁNAK OKAI Közvetett okok: Először megemlíthetjük azt a tényt, hogy a globalizáció az olcsó munkaerővel bíró országokba helyezte át a nagy cégek tőkéjét. Ezek az országok többek között India és Kína, melyek következményképp folyamatosan szívják el az Egyesült Államok elől a pénztartalékokat. Az amerikai dollár folyamatosan gyengült az elmúlt években a kínai jüannal szemben, ráadásul az USA el van adósodva Kína felé. 11

12 Már 2005-ben olyan helyzet alakult ki, hogy míg az amerikai átlag családok nem tudtak félrerakni csak minimális megtakarítást, addig Kína lakosságának magán megtakarításai a hazai össztermék (GDP) 40 százaléka fölé emelkedtek, Indiában pedig 25 százalékot ütötte meg a mutató. Nagy a társadalmi egyenlőtlenség a két keleti országban, Amerikában pedig általánosságban elmondható, hogy az átlag polgárok társadalmi rétegében mindenki szegényedett az elmúlt években, az alsóbb osztályokról nem is beszélve. Az amerikai álom eltűnőben. A 2008-as hurrikán szezon és a korábbiak, legyen az a es vagy a 2005-ös, átlagosan erősödő tendenciát mutatnak. A károk nagy városokat is elérnek, a trópusi ciklonok Florida, Louisiana, Mississippi, Alabama területeit is pusztították, letarolva teljes lakónegyedeket. Az ötös erősségű Katrina hurrikán New Orleans városának jelentős hányadát romba döntötte. A gyakori természeti csapások kockázata miatt a déli államokban nehezebb biztosítani a házakat. A gyenge gazdasági helyzet viszont változhat a 2008-as amerikai elnökválasztást követően, ha már nem a kampányba helyezik a pénzt a politikusok, stabilabb gazdaság jöhet létre Amerikában. Hihetetlen továbbá az USA katonai költségvetése. Az Egyesült Államok védelmi költségvetése a évre 548,9 milliárd dollár 33, a GDP 3,9 százaléka. Ez az egész világ fegyverkezésre és védelemre költött összegnek a 45 százaléka, többszöröse minden más államénak. Ráadásul még mindig amerikai csapatok állomásoznak Irakban és az afganisztáni háború még mindig tart. Közvetlen okok: A válság legfőbb oka az a virtuális spekulatív pénz fedezet nélküli kihelyezése a szabad piaci- pénzpiaci versenybe. Ez a folyamat egyetlen banki szakember számára sem ismeretlen, hiszen a pénzpiaci tőzsde erről szól, a spekulációról és arról, hogy valaki nyer és valaki veszít. A valós értékfedezet nélkül képzett pénzekből finanszírozódtak a gazdaság különböző szegmenseiben olyan beruházások, fejlesztések, melyeknek a kamatokkal történő visszafizetését a hitelt felvevő nem tudja teljesíteni. 3 Forrás: origo 12

13 Amerikában több évtizedes gyakorlata van a hitelből történő vásárlásnak, amely során az emberek kiadásait, nagy értékű fogyasztási cikkek beszerzéseit hitelből finanszírozzák, melyeknek ezek a fogyasztási cikkek lesznek a fedezetei (például ház, autó). Ha a vevő fizetésképtelenné válik, akkor jön a behajtó (bank), a kereskedő megbízásából és a fedezetet nyújtó ház, autó mellett még további értékeket foglalnak le és visznek el, amíg a kötelezettség összegét ki nem teszik. Mivel a hitel kihelyezési verseny egyre élesebbé vált, az amerikai belső piac első komolyabb recessziós hatása azonnal megtette hatását. Ennek következtében jelentős nagyságrendet ugrott a bázis évekhez képest a beragadt ingatlanok, és a rossz hitelek száma. Ez a nagyságrend már az ingatlan piac számtalan ágon keresztbiztosított rendszerét sem tudta meggátolni annak beomlásától, amely láncreakcióval vonta maga után a pénzügyi és üzleti folyamatban résztvevő bankokat, biztosítókat, ingatlanfejlesztőket, pénzügyi- és ingatlanalapokat. 5. MAGYARORSZÁG ÉS A VÁLSÁG Általánosságban A jelenlegi válság hazánk számára az elemi csapások kategóriájába tartozik. Főleg igaz ez akkor, ha a jelenlegi pénzügyi helyzet átterjed a gazdaság egészére. Világszerte zuhannak a tőzsdék, a fejlett gazdaságokban is állami beavatkozásokra volt és van szükség a bankrendszer stabilitásának megőrzése érdekében. További problémát jelent, hogy a bankok gondjai a hitelezés leállása miatt gyakorlatilag az egész világon reálgazdasági lassulást, sőt recessziót okozhatnak az elkövetkező években. Ez a világgazdasági környezet nyilvánvalóan sújtja a felzárkózó országokat, köztük Magyarországot is. Az e régiókba irányuló, korábban lendületes tőkeáramlás leáll, sőt, tőkekivonás tapasztalható. Ennek hosszabb távon a gazdaság leállása lehet a következménye, rövidtávon pedig az adott ország fizetőeszközének látványos gyengülése. Ezek a jelenségek különösen azokat az országokat hozhatják nehéz helyzetbe, ahol a gazdasági-pénzügyi alapok nincsenek rendben. Sajnálatos módon Magyarország is e kategóriába tartozik. 13

14 A magyar forint gyengülésnek indult, a Budapesti Értéktőzsde indexei lefelé ívelnek, a hitelminősítők a magyar bankok kockázataira figyelmeztetik az embereket, a nemzetközi szervezetek pedig támogatást ígérnek a pénzügyi válság csillapításához. Mondhatni Magyarországot jobbról és balról is hatások érik: egyik oldalról támadják, másik oldalról támogatják. A támadásoknak az ad alapot, hogy a közép- európai régióban hazánk mutatkozik a legsebezhetőbbnek. Ennek bizonyítására elég csak néhány példát említeni: a visegrádi országok közül országunk van legjobban eladósodva, az Európai Unión belül is a magyar államadóság hág a legmagasabb értékek közé, a nemzeti valuta hatalmas értékvesztése figyelhető meg az euróhoz képest (-11 százalék). A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közzétett adatai szerint az életbiztosítások, befektetési jegyek és nyugdíjpénztári megtakarítások 540 milliárd forintot vesztettek értékükből, megtakarítási formától függően 6-7 százalékos mínuszt produkálva. 6. GAZDASÁGI HELYZET (2009 első negyedév) A globális GDP az idén várhatóan 0,9 százalékkal fog zsugorodni, a visszaesés a fejlett ipari államokban (USA, euró-övezet, Nagy-Britannia, Japán) 2-3 százalék lesz, minderre a második világháború vége óta nem volt példa. Hasonlóképpen páratlan fejlemény a modern időkben, hogy a világkereskedelem 2 százalékkal zsugorodjon, amit az EIU 44 szakemberei jósolják 2009-re. A válságból kilábalás legkorábban 2010-ben várható, de a növekedés akkor is csak minimális lesz. A világszerte tapasztalt, hatalmas érték- és vagyonvesztés miatt középtávon sem lehet arra számítani, hogy visszatér 2007 előtt észlelt, erőteljes expanzió. 4 Economist Intelligence Unit (londoni kutató intézet) 14

15 A globális régiók közül nagy erővel sújtja a válság a kelet-közép-európai térséget, a legrosszabb helyzetben és közvetlen veszélyben az EIU szerint Magyarország és Ukrajna 5 van, ahol a gazdaság a felhalmozott, hatalmas adósság miatt erősen sebezhető, mind a befektetői bizalomvesztés, mind a tartozások refinanszírozhatósága szempontjából. A nyomasztó és tovább súlyosbodó külföldi adósságszolgálati teher a reálgazdaságra is csapást mér, miközben a növekedést tovább fékezik az IMF által megkövetelt fiskális megszorító intézkedések. A közép-európai térség többi államának gazdasági helyzetét elemezve a jelentés szerzői kiemelik Szlovákiát és Lengyelországot, mint amelyek várhatóan könnyebben fogják átvészelni a válságot, bár a fejlettebb EU-tagállamokba irányuló kivitelük lassulását nekik is tudomásul kell venniük. 2.ábra (A GDP várható változása 2009-ben) A Balkánon Bulgária és Románia egyaránt súlyos fizetésimérleg problémákkal küszködik, ez utóbbi esetében a GDP-arányos hányad kétszámjegyű marad, ameddig a szem ellát, ettől tovább gyengül az ország valutája. Bukarestnek emellett számolnia kell a 5 Lásd a 2. ábrán 15

16 privatizálható állami vagyon elfogyásával, illetve a közvetlen külföldi befektetések akadozásával. Míg a kelet-közép-európai és a balkáni országokban enyhén pozitív lesz az összesített növekedési mutató, a három balti államban viszont több évi fergeteges növekedés után 4 százalékot is meghaladó GDP-csökkenés várható. Az új EU-tagállamok súlyozott átlagában 0,8 százalékos GDP növekedést vár az EIU 2009-ben, ami a rákövetkező három évben 2,3-3,8-4,1 százalékos rátára gyorsul majd. Az euró-övezet részére 2 százalékos idei GDP-csökkenést jósol a londoni kutatóintézet, ami 2010-ben 0,3 százalékos, majd egy évvel később 1,3 százalékos növekedésbe fordul át. A mostani negatív fordulatra az Európai Központi Bank a kelleténél később és lassabban reagált: tavaly október óta 4,25 százalékról 2 százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat, ami jóval visszafogottabb eljárás volt mint amit az amerikai Fed vagy a Bank of England esetében látni lehetett. Amint azonban a drágulás tovább lassul, sőt, a dezinfláció esetleg deflációba készül átmenni, elképzelhető, hogy az EKB 6 követi az amerikai jegybankot és 0 százalék közelébe viszi le az irányadó kamatot. Európában egyébként a hitelszűke és a hitelszféra zavarai általában is rontják a monetáris politika hatékonyságát, ezért felértékelődik a régi vágású fiskális politika, ennek markáns példázatát adják a tagországokban egymást érő konjunktúraélénkítő programok. 6 Európai Központi Bank 16

17 II. RÉSZ A VÁLSÁG HATÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYE ÁGAZATONKÉNT I. ERŐSEN VESZÉLYEZTETETT ÁGAZATOK Ebben a csoportban azokat a területeket, gazdasági szektorokat gyűjtöttem össze, amelyeket várhatóan a leginkább érint a gazdasági válság, illetve jelentős számú munkaerőt foglalkoztatnak. Minden egyes szektorról található egy részletes leírás, mely bemutatja az ágazat helyzetét, valamint magyarországi és közép-európai cégek illetve példák segítségével rávilágít a válság által okozott kár mértékére, a visszaesés nagyságára. 1.BANKSZEKTOR ÉS BIZTOSÍTÓK A nemzetközi és a hazai bankszektor is komoly kihívásokkal néz szembe. A bankválság veszélyével fenyegető amerikai pénzügyi helyzet tartós, akár éveken át tartó terhet jelenthet az amerikai gazdaságban, és tartósan drágább forrásokat jelenthet a bankoknak. A hitelkínálat szűkülését viszont már a hazai lakosság is megérezheti. Úgy tűnik, kétféle pénzintézeti csoport van. Azok, amelyek a válság tavalyi kirobbanását követően megkezdték a veszteségek leírását, a kockázatos pozíciók felszámolását, és a rövid távon fájdalmas piaci fogadtatást is vállalták. Illetve azok, amelyek inkább lassan, fokozatosan írták le veszteségeiket, és ilyen-olyan műveletekkel megpróbálták azokat 17

18 kisebbnek láttatni. Utóbbiakról derül ki most és lehet, hogy a sornak még nincs vége, hogy önmagukat is becsapták. A helyzet drámai, soha nem volt még ilyen mértékű veszélye annak, hogy nemzetközi pénzügyi krízis alakuljon ki. A múlt század elejének pénzügyi válságai már a felelőtlen kereskedelmi banki hitelezés miatt alakultak ki, de akkor még alapvetően nemzeti körben működtek a bankok, így a válságok sem terjedtek át. A legutóbbi évtizedek krízisei pedig fejlődő országokat érintettek, így a világgazdaság gerincét alkotó hármas az amerikai, az európai és a japán gazdaság nem tört meg. A mostani helyzethez leginkább hasonlót Japánban láthattunk, de az alapvetően az ingatlanpiac által vezetett hitelezési buborék korrekciója és az ezzel együtt járó bankválság nem terjedt át más országokra. Az amerikai helyzet egyedülálló, az amerikai bankok ugyanis szerves részei az európai és ázsiai pénzügyi piacoknak. Az ingatlanpiaci buborékok veszélye ráadásul az, hogy gyakran bankválságot okoznak, ez pedig évekig tartó kiigazítási folyamatot igényel. A jelzálogpiaci hitelezés szűkülése a gazdaság más ágazatait is érinti, a bankok általában is visszafogják hitelezési hajlandóságukat, így csökken a beruházás és a fogyasztás, esetenként mély recesszió alakul ki, és ez tovább súlyosbítja a gazdaság helyzetét. Egyelőre azonban azt sem látjuk, hogy mekkora kockázattal néznek szembe az amerikai bankok, a legnagyobb veszély ugyanis nem a jelzálog-hitelezésen elszenvedett veszteség leírása, hanem egy általános bizalomvesztés a pénzügyi szektorban. Ez lelassítaná a gazdaság vérkeringésének számító bankrendszer működését, az esetleges csődhullámról nem is beszélve, tekintve, hogy a bankok általában jelentős részben támaszkodnak az egymástól történő forrásszerzésre. A bankközi pénzpiac működésének megakadása ezért több, amúgy egészséges bankot nehéz helyzetbe hozhat. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a nemzetközi bankhálózat kialakulásával sokszor nem is ismerik egymást az üzletkötők, az üzletelés lehetőségét a kockázatkezelési osztályok engedélye biztosítja. Ilyenkor szoktak kiderülni azok a lyukak a kockázatkezelés rendszerében, amelyek egyébként is megvoltak, csak normál üzemmenetben nem okoztak feszültséget. Ez az áttekinthetetlen helyzet adja az alapot ahhoz, hogy a kezdeti óvatos lépések után a veszteségek halmozódásával pánikhangulat alakul ki. A hitelből finanszírozott fogyasztói magatartás, illetve az itthon is oly népszerű, növekedésbarátnak mondott jegybanki politika csődje fontos tapasztalatokkal szolgálhat itthon is. A magyar lakosság ráadásul szintén a hitelkínálat szűkülésével szembesülhet rövidesen, 18

19 nemcsak a dráguló banki források, hanem a várhatóan szigorúbb hitelbírálat miatt is. A hazai lakosság azonban évi milliárd forint 7 összegű hitel elköltéséhez szokott hozzá, ez 7-8 százalékos jövedelemarányos likviditásszűkítést jelenthet. A lakossági hitelezés lassulása, úgy tűnik, az idén megkezdődik, így viszont a hazai bankoknak nemcsak az amerikai pénzügyi válság következményeivel, de a hazai hitelállomány minőségi romlásával is szembe kell nézniük. Véget ér tehát egy aranykor nemcsak a tőkepiacokon, de a bankszektorban is. Magyarországi helyzet Magyarországon a bankszektor jövedelmezősége még jó - az első háromnegyedévben 340 milliárd forint adózás előtti nyereséget ért el, ám az OTP Garancia Biztosító értékesítéséből származó bevételt kiszűrve a profit 12 százalékkal alatta marad a tavalyi első háromnegyedévinek. A tőkemegfelelési szint a június végi 10,87 százalékról szeptember végére 10,22 százalékra süllyedt. Ezek a mutatók a környezethez képest nem rosszak, ám a válságtól függetlenül is voltak olyan negatív jelek, amelyek behatárolták a növekedési lehetőségeket. Ezek közé sorolhatók a beruházások stagnálása, a lakossági eladósodottság növekedése és a portfolióromlás. A bankok és a reálgazdaság egyaránt nehéz helyzet elé néz, ugyanis, ha megszűnnek a szabadon rendelkezésre álló olcsó külföldi források, át kell állni a forintfinanszírozásra, ami drágább, ezért a kamatok emelkedni fognak. A vállalatoknak arra kell számítaniuk, hogy a bankok felülvizsgálják a lejáró forgóeszköz-, folyószámla jellegű hiteleket, szigorítják hitelfeltételeiket, kamatot emelnek és vagy csökkentik a hitelösszeget, vagy több fedezetet kérnek, esetleg nem újítják meg a hitelt. A lakossági hiteleket nem tudják felülvizsgálni a bankok, a kamatokat azonban megváltoztathatják. A vállalati szektor számára a hitelhez jutás lehetőségei szűkülni fognak, ez már most is tapasztalható. A hitelezés visszafogását főleg a kkv-k érzik majd meg, akiknél az idén felvett hitelek 50 százaléka egy éven belül lejár. Kérdés, hogy a vállalatok ezt tudják-e kezelni, a hitelszűke nem jár-e majd csőd- és felszámolási hullámmal. Az alelnök szerint ezért jó, hogy a 7 Forrás: KSH 19

20 forgóeszköz-refinanszírozás is napirendre került. A bankoknak azzal kell szembenézniük, hogy a hitelkockázatok erősödni fognak és az értékvesztés nő. Banki körben a másik problémát a növekedéshez szüksége forrásbevonás jelenti, ami devizában most nehezebb és drágább, mint korábban. A növekedési korlátok tőkeoldalon is meg fognak jelenni. A bankmentő csomag (Tavaly októberben az Európai Központi Bank 5 milliárd eurónyi kölcsönt biztosított a Magyar Nemzeti Banknak, ezen kívül az MNB az elsődleges állampapír-piaci kereskedőkkel is megállapodást kötött, melynek keretében folyamatos árjegyzést hajtanak végre az állampapírpiacon, míg a jegybank tőlük vásárolja meg a papírokat.),amely fő célja valójában nem is a bankmentés, hanem a pénzügyi közvetítés és a bankrendszer stabil működésének támogatására, a refinanszírozás biztosítása. Mivel a magyar bankok nem saját hibájukból kerültek ebbe a helyzetbe, hanem az egész régió leértékelődött, így a Közép-Kelet-Európában nagy hálózattal rendelkező hitelintézetek is. A külföldi anyabankok, ha megtehetik, adnak forrást az itteni leánybankok részére. Nem a szándékaik változtak, hanem ők sincsenek abban a helyzetben, hogy korlátlanul forrást biztosítsanak. Az is elképzelhető, hogy az anyabankok felülvizsgálják térségi érdekeltségeiket. Az európai bankok most az Európai Központi Bankba (EKB) teszik be a pénzt, ahelyett, hogy egymást finanszíroznák; európai szinten kellene kezelni a problémát. Lehetséges megoldásként például az EKB beállhatna például a bankok közé. Magyarországon a kkv szektorban több mint milliárd forint összegű éven belüli hitelt kellene megújítani, ezt a reálgazdasági negatív hatások csökkentése érdekében finanszírozási oldalról kellene segíteni, akár az EKB és az IMF által nyújtott források felhasználásával is. Környező helyezet (Szlovákia) Az euróövezeti csatlakozás előnyei az elmúlt hónapokban kézzel foghatóvá váltak Szlovákiában, hiszen a szlovák korona nem élte át azt a krízist, amit más régiós devizák, köztük a magyar forint és a cseh korona. A deviza likviditás hiánya emellett az euró bevezetése révén - szintén kevésbé sújtja a gazdaságot, mint a más feltörekvő országokét. 20

21 Emellett a szlovákiai bankoknál a hitel/betét arány nagyon visszafogott, 76 százalékos, a lakossági hitelek GDP-hez mért aránya pedig mindössze 17 százalék. (A vállalati hitelekkel együtt is alacsonyabb 50 százaléknál a szlovákiai hitel/gdp arány.) A szlovákiai bankszektor konszolidációs folyamatait elsősorban az anyabankok háza táján történő fejlemények határozhatják meg. Legutóbb például az OTP leánybankjának eladásáról esett szó, ám a piaci fejleményekre tekintettel a magyarországi hitelintézeti csoport egyelőre letett az értékesítésről. BIZTOSÍTÓK Véget ért a biztosítók aranykora? Ennek előjelei már most látszanak: másfél százalékot sem tudott növekedni a piac 2008 harmadik negyedévben - derül ki a Mabisz 8 most közzétett statisztikáiból. A biztosítók összesített díjbevétele 690,231 milliárd forint volt az első kilenc hónapban, ez mindössze 1,42 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. A biztosítók növekedésének lassulása óriási: között ugyanebben az időszakban még több mint nyolc százalékkal tudott bővülni a piac. Az elmúlt évek növekedési motorjának az életbiztosítási ág számított, a mostani számok alapján azonban gyakorlatilag egy helyben áll, és alig két milliárd forinttal gyarapodott összpiaci szinten, 356,6 milliárd forintra. Az élet ági díjbevétel-növekedés az előző év azonos időszakához képest az idei első három negyedévben 0,38 százalékos volt. 8 Magyar Biztosítók Szövetsége 21

22 3.ábra (Biztosítók díjbevételének alakulása ) A teljes élet piac gyenge teljesítményéhez leginkább az egyszeri díjas konstrukciók visszaesése járult hozzá, éppen azoké, amelyekre az elmúlt egy-két évben óriási felfutás volt jellemző. Az egyszeri, eseti díjas életbiztosításokból származó díjbevételek az idei első háromnegyedévben alig haladták meg a 147 milliárd forintot, ez pedig nemhogy nem több, de 10 milliárddal kevesebb lett, mint a tavaly ugyanebben az időszakban regisztrált értékek. Az életbiztosítások felfutását az elmúlt években jól példázza, hogy tavaly az összesített díjbevételek tekintetében az élet ág átvette a vezetést a nem élet ágtól. A mostani fordulat mint a fenti számokból is látszik, elsősorban az egyszeri és eseti díjas konstrukciók megtorpanása miatt következett be, vagyis éppen azok miatt, amelyek az elmúlt évek hatalmas bővülését hozták. A piaci szereplők szerint a változás ugyan hirtelen jött, de nem váratlanul, és a realista forgatókönyvek szerint még hosszú ideig állni fog a piac. Ami már most is látszik: a jövő e területen is a tőkevédett termékeké lehet, ezt jelzi, hogy a biztosítók az elmúlt hetekben sorra jöttek ki az ilyen konstrukciókkal. Ami a nem-élet üzletágat illeti, az nyolc milliárd forinttal tudott bővülni az előző év azonos időszakához képest, így a biztosítók összesített díjbevétele közel 334 milliárd forint lett a tavalyi 326-hoz képest. Ebből a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) 22

23 tevékenység idén 103,284 milliárdot hozott annak a 14 társaságnak a konyhára, akik művelik, ez alig fél milliárd forinttal több, mint a tavalyi kgfb-díjbevételek. Nem meglepő módon a nagy életbiztosítók érezték meg leginkább a mostani visszaesést, így például az elmúlt évek legnagyobb felfutását produkáló Aviva, amely az egyszeri díjas befektetéshez kötött, azaz unit-linked termékek térnyeréséből gazdagodott a leginkább az utóbbi időben. A unit-linked 9 -ek befagyásával a biztosító is fékezett: míg tavaly az első kilenc hónapban közel 36 milliárd forint díjbevételt realizálhatott, addig idén alig több mint 32 milliárdot sikerült termelnie. Visszaesett az Axa, az ING, és az OTP Garancia élet-ági díjbevétele is. Az Axa biztosító tavaly 16, most nem sokkal több mint 12 milliárdot ért el, a piacvezető ING pedig a közel 91 helyett mindössze 73 milliárdos díjbevételre tett szert az első háromnegyedévben, ezzel elveszítve piaci részesedéséből is majdnem öt százalékot. Az OTP Garancia 26,106 milliárdot termelt tavaly, idén mindössze 20,541 milliárdot. Tudott növekedni viszont az Aegon, az Allianz, a Generali, az Union, és az Uniqa is. 2. ÉPÍTŐIPAR Csakúgy mint a bankszektor,nehéz időket élnek az európai építőipari és építőanyaggyártó vállalatok is: a lakások iránti kereslet drasztikus csökkenésével párhuzamosan az ingatlan beruházások is jelentősen visszaestek. Több építőipari nagyvállalat a költségcsökkentés érdekében csoportos leépítést jelentett be. Míg a tendencia eddig főleg a nyugati országokban volt érezhető, a lakásépítési láz lecsengésével a közép- és kelet-európai államokban egyre nehezebb körülmények között vegetál az ágazat. A magyarországi helyzet is tragikusnak tűnik, az építőipari termelés már jó ideje zuhanórepülésben van. Sokan egyenesen az ágazat összeomlásától tartanak. Tovább szűkültek ugyanis a kormányzati és az önkormányzati megrendelések, elmaradtak a korábban munkát adó nagyberuházások, s a lakossági keresletet szintén 9 Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás 23

24 visszafogták a megszorító intézkedések. Ezt jól tükrözik a statisztikai hivatal adatai is: a volumen ez év júliusában több mint 10 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A legnagyobb építőipari alágazat, azaz a szerkezetkész épületek és egyéb építmények építése a nyár derekán 14,6 százalékkal csökkent 2007 júliusához képest. Magyaroszági helyzet A nemzetközi pénzpiaci válság a magyar építőiparra is rányomta bélyegét. Számos jelentős külföldi ingatlanfejlesztő cég ment ugyanis csődbe, amelyek így magyarországi leányvállalataikat is kénytelenek felszámolni. Tovább zuhant tavaly az építkezések száma is Magyarországon, ami miatt két év alatt közel harmincezren vesztették el az állásukat az építőiparban. Mivel jóval kevesebb beton, tégla, szigetelőanyag is fogyott tavaly, az építőanyag-iparban is leépítések voltak, lesznek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 2008 első tizenegy hónapjában mintegy 6,2 százalékkal csökkent az építőipari termelés. Ezen belül 14 százalékkal kevesebb épület készült el Magyarországon, mint az előző év hasonló időszakában. Az adatok további várható romlását jelzi, hogy a KSH szerint 2008 novemberében 18 százalékkal csökkent a szerződések mennyisége az építőiparban, azaz ennyivel kevesebb új munkára született megbízás. 4. ábra (Az építőipari termelés alakulása) 24

25 A grafikonon látható, hogy az építési szektor megrendelései még mindig csökkennek, de már nem olyan mértékben, mint a korábbi időszakban. A február végi szerződésállomány volumene 2,6 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya közel egynegyedével csökkent, az egyéb építményeké 19,2 százalékkal emelkedett. A kiugró növekedést egy az energiaellátással kapcsolatos egyedi nagy beruházásra kötött szerződéssel magyarázta a KSH. Mivel nincsen annyi munka, egyre több építőipari dolgozót kénytelenek elküldeni az iparágban tevékenykedő vállalkozások ban már körülbelül 18 ezer, egy évvel korábban 12 ezer munkahely szűnt meg. Elsősorban a betanított segédmunkások, másodsorban a szakmunkások voltak a legérintettebbek az elbocsátásokban. Ezek az adatok azonban csak a legálisan foglalkoztatott dolgozókra vonatkoztak, azt nem lehet megbecsülni, hogy hány feketemunkás veszítette el nem bejelentett munkáját. Ha kevesebb az építkezés, akkor természetesen kevesebb téglára, betonra, cserépre van szükség. Ennek megfelelően a építőipar visszaesése az építőanyag gyártással foglalkozó hazai vállalatoknak is komoly érvágást okozott ban minden építőanyag esetében jelentősnek mondható, százalékos visszaesés következett be. Több hazai tégla- és cserépgyár, kisüzem húzta le az idén a rolót, vagy bocsátotta el dolgozói egy részét emiatt. Azoknak az üzemeknek a dolgozói alhatnak nyugodtabban, amelyek felújításhoz használt anyagokat, vakolatot, burkolatokat, szigetelőanyagokat gyártanak, mivel az épület felújítási piac valószínűleg csak stagnálni fog az idén. Ennek oka, hogy sokan új lakás vásárlása helyett inkább a meglévőt újítják fel, mert ez olcsóbb. Bevásárlóközpontok Európában az idei évben közel 10 millió négyzetméter új bevásárlóközpont terület kerül átadásra, amely 40 százalékkal alacsonyabb, mint a 2008 júliusában előre jelzett adat ben pedig még ennél is kevesebb, csupán 7 millió négyzetméter új bevásárlóközpont terület megnyitása valószínű. Ezek az adatok a 2005 óta mért legalacsonyabb fejlesztési 25

26 ütemet mutatják és az elmúlt 5 évben folyamatosan emelkedő fejlesztési tendenciának a végét jelentik. Magyarországon a meglévő több mint 1,1 millió négyzetméter bevásárlóközpont terület várhatóan négyzetméterrel bővül az idei évben. Magyarországon a bevásárlóközpont kínálat az elmúlt évben több mint négyzetméterrel bővült a vidéki nagyvárosokban átadott központoknak köszönhetően. A visszaesés elsősorban a fejlődő piacokat, elsősorban Oroszországot, Ukrajnát és részben Törökországot fogja érinteni. Amíg egy évvel ezelőtt ez a három ország adta a tervezett fejlesztések 58 százalékát, most ez az arány csupán 22 százalék. Habár Törökországban is számos fejlesztést elhalasztottak, a hatás kevésbé jelentős, mint Oroszországban vagy Ukrajnában. Európában a legnagyobb arányú bevásárlóközpont fejlesztési tervekkel továbbra is Törökország rendelkezik, ahol több mint 2 millió négyzetméter megnyitása várható 2010-ig. A gyorsan romló török gazdasági környezetnek köszönhetően a közeljövőben további fejlesztések elhalasztása várható. Az előrejelzések alapján 2009-ben és 2010-ben jelentősen visszaesnek a bevásárlóközpont fejlesztések, amelyek okai a pénzügyi krízis és a globális recesszió következtében gyengülő fogyasztói érdeklődésben, a szigorodó pénzügyi elvárásokban és a fejlesztői bizonytalanságban keresendők. A válság ellenére megéri szállodát építeni? A közép-kelet-európai térség hotelfejlesztési költségeit vizsgáló elemzés szerint a jövőben elsősorban belvárosi luxusszállodák építését támogatnák a hitelintézetek. A közép-kelet európai szálloda beruházások finanszírozása a gazdasági körülmények között várhatóan szigorodik, s a fejlesztőknek a korábbinál magasabb saját tőkét kell felmutatniuk. Ugyanakkor a jó helyre tervezett hotelfejlesztési projektek, megfelelő koncepcióval, megbízható piaci környezetben és fenntartható működéssel továbbra is támogatást élveznek majd a jelenlegi pénzügyi válság ellenére is. 26

27 A KPMG 10 több, a közép-kelet európai régióban érdekelt szállodafejlesztő, üzemeltető és bank megkérdezésével készített felmérésből az is kiderül, hogy a legdinamikusabban Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban bővült a hotelszoba-kínálat. A magyarországi fejlesztéseket tekintve a négy és ötcsillagos szállodai szobák száma bővült legerőteljesebben, 15 és 20 százalékkal. Csehországban és Lengyelországban hasonló tendencia figyelhető meg. 3. AUTÓIPAR Válság. Soha nem látott mértékben, éves alapon több mint 15 százalékkal esett októberben az új ipari megrendelések értéke az euró zónában. Az uniós recesszió mélyülését jelző adatért elsősorban az autók iráni kereslet zuhanása a felelős: a gépjárművekre leadott megrendelések szeptemberhez képest 9,4 százalékkal, 2007 októberéhez képest pedig harmadával csökkentek. 5. ábra (Ipari megrendelések alakulása ) 10 Könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó társaság 27

28 Piaci körkép A szentgotthárdi Opel motorgyár október eleji leállása volt az első figyelmeztetés arra, hogy a gazdasági világválság szele a hazai autóipart is megcsapja. A másfél hetes kényszerleállás összesen kilenc műszakot és dolgozót érintett. Ez azonban csak a kezdete volt a bajoknak, nem sokkal később a sopronkövesdi székhelyű Autoliv Kft.-nél kongatták meg a vészharangot. Az autóbiztonsági eszközöket gyártó cég 26 munkavállalónak intett búcsút a válság következtében. Még így is jobban jártak azonban, mint a Dunakilitin működő, műanyagelemeket gyártó Veritas Kft., ahol száz fővel csökkent néhány nap leforgása alatt a dolgozói létszám. Hasonló fejleményekre van kilátás Miskolcon is. A japán Shinwa leányvállalata például csaknem száz fős leépítést jelentett be a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei munkaügyi központban. A világ legnagyobb autóipari beszállítóját is nehéz helyzetbe sodorta a válság. A Bosch ugyanis a világ szinte minden autógyárának szállít valamilyen terméket, így elkerülhetetlen, hogy hatással legyen rá a gazdasági lassulás. Az idén eddig ugyan minden tervszerűen alakult a cégnél, ám mivel megcsappant a végfelhasználók vásárlási kedve, a nagy partnerek is kevesebbet rendelnek a különböző termékekből. Ennek következményeként az ez évre eltervezett forgalmát sem tudja majd teljesíteni a Bosch. Az szinte biztos, hogy Magyarországon a Suzuki tűnik a gazdasági világválság legnagyobb vesztesének. A termelésének nagy részét exportáló, és kevesebb mint egynyolcadát itthon értékesítő esztergomi gyár autóit ugyanis a zömmel hitelre vásárló, szerényebb pénztárcájú vevők választják. A hazánkban összesen mintegy 40 ezernyire becsült, banki finanszírozásból visszavett autón belül már most is előkelő helyet foglal el a japán márka. Nem jó jel, hogy a tavalyinál sokkal nagyobb gyártás ellenére csaknem háromezer darabbal kevesebb, 21,6 ezer 11 Suzukit adtak el kilenc hónap alatt belföldön. A gyászos piaci hírek ellenére azonban a Mercedes még kitart 800 millió eurós 200 milliárd forintos kecskeméti beruházása mellett. A konszern nem tervez halasztást, módosítást a majdan 2,5 ezer főt foglalkoztató üzem létrehozásának ütemtervében szögezte 11 Forrás: Autópiac 28

29 le Florian Martens, a cég szóvivője. A gyárat a tervek szerint így 2009-ben kezdik el építeni, azért hogy a kis kategóriás Mercedesek gyártása 2012-ben elindulhasson. Átmeneti megoldás? Az autószalonok szerte Németországból, a legnagyobb európai autópiacról nagy forgalomnövekedést jelentenek mely a kormány 2500 eurós támogatásának következménye minden ember számára aki legalább kilencéves autóját cseréli újra. Úgy néz ki, hogy az idei autóértékesítés meghaladhatja a 3 milliót, elérheti legalább a tavalyi szintet, ha a kormány beváltja minden tervét. Tavaly 3,09 millió új autó kelt el Németországban, idénre 2,9 milliót jósolt eredetileg a VDA 12 decemberben. A német kormány ígért ösztönző támogatása nem részrehajló, habár a bajor keresztényszociális unió (CSU) követelte, hogy támogatást csak német gyártmányú autóra lehessen kapni, a hazai munkahelyek védelmében. A német kormány nagylelkűsége azonban valószínűleg nem csak valamiféle szívjóság következménye: EU-szinten és a tengerentúlról egyaránt érezhető nyomás, hogy tegyen eleget világgazdasági felelősségének is, teszik hozzá megfigyelők. A hétvégi hírműsorok beszámolóiból azonban kiderül, hogy a németek maguktól sem akarják olcsóbb külföldi kocsikra költeni az állami segítséget. Az autószalonok tájékoztatása szerint továbbra is a német gyártmányoké a hazai piac 65 százaléka, a hat első értékesítő mind németországi autógyár, írta a Reuters hírügynökség. Másik alternatíva Egy félmilliós robogóra talán sokaknak futja mutat rá Rieb György a Mille Motor Kft. tulajdonosa. És igaza is lehet, mivel cége árbevétele az elmúlt években fokozatosan nőtt. Amikor az emberek egyre jobban megnézik mire költenek, nem biztos, hogy egy autó fenntartása, biztosítása, tankolása is belefér a költségvetési keretbe. Kétségtelen, hogy egy 12 Német Minőségirányítási Rendszer az autógyártásban. 29

30 robogó nem képes pótolni egy személygépkocsi minden tulajdonságát, azonban városi környezetben legalább annyira használható, sőt még gyorsabb is. A cég példája jól mutatja, hogy nem mindenkit érint egyformán a válság, még egy adott területen belül is, újításokra szükség van és ezzel még válság idején is lehet nyerni! 4. IDEGENFORGALOM Válság és idegenforgalom visszaesés, csökkenő bevételek itthon Gyors ütemben hat a nemzetközi gazdasági válság a hazai turizmusra: érezhetően visszaesett a belföldi és a fő küldő országokból érkező kereslet, az éttermek bevételének csökkenése pedig becslések szerint eléri a 30-40%-ot Egyelőre nehezen felmérhetőek a nemzetközi gazdasági válság hatásai, miközben a negatív folyamat gyors ütemben hat a turizmusra is. Magyarország esetében a visszaesés mind a belföldi, mind a nemzetközi aktív turizmust érinti, és nagy hatással van a fő küldő országokból érkező, így főként a német beutazó turizmusra is. A kialakulni látszó magyarországi gazdasági helyzet turisztikai keresletre gyakorolt negatív hatását csak hozzávetőlegesen lehet megbecsülni: a belföldi és a fő küldő országokból érkező kereslet csökkenése egyaránt riasztóan magas, kétszámjegyű lehet. A kis- és középvállalkozásokra épülő, évi 690 milliárd forintot forgalmazó hazai vendéglátást is érzékenyen érintette a gazdasági válság: becslések szerint 30 40%-kal esett vissza forintbevételük. Magyarországon 57 ezer étterem működik, közülük sok veszteségesen, hiszen nagy részük meglehetősen szerény jövedelemtermelő képességgel rendelkezik, működésüket a kötelező bürokrácia, a túlszabályozottság jellemzi. A vendéglátásban a válság kezeléséhez az üdülési csekkek és étkezési utalványok megtartására lenne szükség, valamint szoros együttműködés kialakítására a hazai gazdaság többi szereplőjével. Ilyen terület például 30

31 a mezőgazdaság, melynek termékeit a vendéglátó egységek folyamatosan használják, ugyanakkor a csúcsgasztronómiában szükségletük jórészét külföldről fedezik. Fontos a jelenlegi vendéglátói magatartás megváltoztatása, a vendéget kell a figyelem és a szolgáltatások középpontjába állítani. A következő időszak szükséges lépései a vendéglátásban: az adók és a bürokrácia csökkentése, szakmai megújulás, a szakoktatás korszerűsítése, a vállalkozók hitelekhez juttatása. A múlt év második felében kezdődött globális pénzügyi és gazdasági válság a hazai szállodaipart éppen a mélypontján érte el: az utóbbi évek növekvő kínálata, stagnáló kereslete és a gazdálkodási feltételrendszer romlása egyaránt hozzájárult a versenyképesség. A szállodai kapacitások a 3 5 csillagos kategóriában 2000-hez képest 2008-ra közel 41%-kal növekedtek Magyarországon, az egy kiadható szállodai szobára jutó vendégéjszakák száma a múlt négy év alatt 13%-kal csökkent, a realizált átlagárak pedig különböző mértékben, de folyamatosan csökkentek. A versenyképességet és jövedelmezőséget kedvezőtlenül alakították olyan tényezők is, mint az áfa-emelés, a forint árfolyamának ingadozása, az energia- és az élelmiszerárak változása, az élőmunka költségeinek és a szállodaipar adóterhelésének növekedése. A válságkezeléshez paradigmaváltásra van szükség egyebek között az értékesítésben, a bérgazdálkodásban és a beruházás politikában. Fontos lesz tehát a volumen megtartása és a minimumárak meghatározása, a kedvezmény-rendszerek átalakítása, az élőmunkafelhasználás tekintetében a forgalomtól függő létszám és részmunkaidő alkalmazása, az energia megtakarítást biztosító programok bevezetése, vagy a beruházási tevékenység visszafogása. 31

32 5. INFORMATIKA Az informatika is megérzi a válságot Az év elején jelentősen visszaestek a kis- és középvállalatok hardvervásárlásai, és a jelek szerint az év egészében sem várható javulás. Mindez a szoftvereladásokra is rányomja a bélyegét, miközben az it-szolgáltatási piac viszonylag jól áll Az első negyedévben a magyar kis- és közepes vállalkozásokban tudatosuló válság keltette első sokk utáni leggyakoribb reakció az éves üzleti tervek gyakori, akár háromnégyhavonta történő újragondolása, kizárólag a szigorú takarékosság jegyében - állapítja meg a Publicus Research 13 jelentése. A kutatás szerint az it-iparág számára kedvezőtlen, ám a vállalatok részéről természetes és egyben veszélyes lépés, hogy a kkv-k az informatikai beruházásaikat is visszafogják, és szinte kizárólag a túlélésre koncentrálnak. A magyarországi szoftvervásárlások szintén átalakulóban vannak. Keresettebbek az itműködési költségek csökkentését elősegítő rendszer-felügyeleti, illetve a linuxalapú megoldások, amelyek már a közbeszerzésben is egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak. Azonban nem csökken a kereslet például a kötelező törvényi előírások betartását segítő szoftvermegoldások és a biztonsági termékeink iránt. Egyre gyakoribb viszont, hogy a számítógép-vásárlók nem adnak ki pénzt a szoftverért, hanem kalózprogramokat telepíttetnek a boltokban a gépükre. E tendencia érvényesülését mutatja a BSA közleménye is, amely szerint a romló gazdasági helyzetnek már a kilátásai is jogsértő cselekedetre sarkallhatnak számos számítástechnikai üzletet. Míg az ily módon "vétkező" boltok aránya hosszú évekig stabilan százalék között mozgott, addig az utóbbi három hónapban 31 százalékra emelkedett. Némi vigaszt nyújthat viszont az it-iparág számára, hogy a szolgáltatási piac korántsem esett vissza olyan mértékben, mint az eszközeladások. Az IDC 14 egy friss elemzése a gazdasági válság dacára bővülésre számít idén, mert a házon belüli informatikai tevékenységeket kiszervezik, és szolgáltatásként veszik igénybe. Alátámasztja mindezt a 13 Piac és közvélemény kutatással foglalkozó cég 14 Globális IT, távközlési és technológiai felhasználói piacok vezető információszolgáltató, tanácsadó és rendezvényszervező cége 32

33 Getronics tapasztalata, amely szerint 2008 októbere óta háromszorosára nőtt a hozzájuk beérkező it-outsource-szal kapcsolatos magyarországi megkeresések száma, ezért a vállalat is határozott növekedésre számít idén ezen a piacon. 6. REKLÁM A reklámkiadások csak öt százalékos éves növekedést mutattak listaáron negyedik negyedévében, decemberben pedig stagnáltak, ami a gazdasági válság hatását tükrözi. Összefoglalás (piaci körkép) Az éves szinten egyébként 17 százalékos növekedést produkáló szolgáltatási piacon is több mint 6 százalékos volt a kiadások csökkenése. Ebben komoly szerepet játszott, hogy a minisztériumok és állami intézmények 2007 utolsó hónapjaihoz képest több százmillió forinttal kevesebbet költöttek a múlt év negyedik negyedévben, és a munkaerőpiaci hirdetések is 35 százalékkal visszaestek. A szolgáltatási szektorban a reklámkiadások meghaladták a 35 milliárd forintot tavaly. A legnagyobb reklámköltők az átlag feletti mértékben növelték ilyen irányú kiadásaikat, de a legkevesebbet, évi 6,7 milliárd forintot kitevő, öltözködési és kiegészítők reklámköltései emelkedtek a legdinamikusabban: az év egészében éves szint 34 százalékkal, a negyedik negyedévben 14 százalékkal. Az utazással, turizmussal kapcsolatosan tavaly 15 milliárd forintot fordítottak reklámra, ami éves szinten 18 százalékos emelkedés. A tortából a legnagyobb szeletet jelentő élelmiszerreklámok értéke listaáron meghaladta a 79 milliárd forintot 2008-ban, 13 százalékkal volt több a évinél. 33

34 A távközlési reklámok listaértéke 2008-ban több, mint 54 milliárd forint volt, 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A top tízbe tartozó T-Mobile 11,6 milliárd forintot fordított reklámra 2008-ban, ami 8 százalékos éves növekedés, de a negyedik negyedévben már stagnált az ilyen irányú kiadása. A Pannon 10,7 milliárd forintos kiadása négy százalékkal volt kisebb az előző évinél, míg a negyedik negyedévben a cég reklámköltése 13 százalékkal növekedett. A Vodafone az év során 3 százalékkal 8,8 milliárd forintra mérsékelte a reklámcélú kiadásait, a negyedik negyedévben pedig 13 százalékkal faragta le. A pénzintézetek, biztosítótársaságok a negyedik negyedévben már mérsékelten növelték reklámkiadásaikat. Az egész évi, közel 68 milliárd forint reklámkiadás 15 százalékkal volt több a évinél, de a negyedik negyedévben már csak 11 százalékos az éves növekedés. A top tízbe három bank tartozik, az OTP, a Raiffeisen és a CIB, egyenként 6 milliárd forint reklámköltéssel. Az OTP ugyan négy százalékkal csökkentette az egész évi reklámkiadásait, de a negyedik negyedévben a személyi kölcsön reklám miatt 19 százalékkal növelte azt. A közlekedési eszközök, praktikusan az autóreklámok értéke 2008-ban mindössze egy százalékkal 49 milliárd forintra emelkedett, de a negyedik negyedévben éves összehasonlításban már 6 százalékkal kevesebbet költöttek ilyen célra. A korábbi évek folyamatosan növekvő reklámkiadásait a legnagyobb hirdetők közül többen visszafogták 2008-ban, de voltak, akik dinamikusan növelték. Közéjük tartozik a Magyar Danone Kft. Az élelmiszeripari cég 2008-ban 8,5 milliárd forintot, 29 százalékkal többet költött a reklámra, míg a negyedik negyedében 64 százalékkal növelte kiadásait. Az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt ban az előző évinél 19 százalékkal többet, 6 milliárd forintot fordított reklámra, míg a negyedik negyedévben az ilyen kiadások - listaáron számolva - 94 százalékkal növekedtek. 34

35 Kreatív ötletek: a megoldás? A válságra 2008-ban a média azonnal és nagyon hatékonyan reagált és ebben a nehéz helyzetben mutatkozott meg igazán a szektor rugalmassága. A televíziók a mennyiség fokozásával, az árak csökkentésével és rengeteg barterrel igyekeztek a kieső reklámbevételt pótolni, míg a nyomtatott sajtó egyfajta minőségi fordulatot hirdetett, proaktívabbá vált hirdetésszervezése olyan értékek fontosságát kezdte hangsúlyozni, mint a hiteles, informáló kommunikáció. A figyelem felkeltése fontosabbá vált, a hirdetők és a média ugyanis jobban odafigyel arra, hogy a reklám valóban célba érjen. A tendencia a MEME 15 számaiból is kiviláglik, adataik szerint a hirdetők például egyre szívesebben választanak a hagyományos reklámok helyett alternatív, például szponzorációs megoldásokat. Jelzi ezt, hogy miközben a klasszikus szpotokból származó bevétel tavaly a televízióknál mindössze 1,2 százalékkal, 68 milliárd forintra bővült, addig a szponzorációs megjelenések 3,5 milliárdot hoztak a konyhára, 20 százalékkal többet, mint 2007-ben Megállapítások, következmények Recesszió idején a legnagyobb veszély, a magánemberekre leselkedik, azaz, hogy a feleslegesség váló munkaerőt elbocsátják a cégek. Az előzőleg felsorolt iparágakban, csak Magyarországon, több mint egy millió ember megélhetése forog kockán. A leginkább kiszolgáltatott helyzetben a szakképzetlen emberek vannak, mivel a cégek először őket meneszthetik, azonban a középosztály tagjai sem védettek teljesen a válsággal szemben. Nyilvánvaló, hogy nincs olyan ágazat, amely teljes mértékben ki tudja vonna magát a válság káros hatásaitól, mivel minden szektor összefügg egy másikkal közvetett vagy közvetlen módon. 15 Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete 35

36 Mint, ahogy az elemzésekből is kiderült, sok esetben nem csak a válságnak köszönhető a visszaesés. Az autóiparban például évek óta több autót adtak el nagyrészüket hitelre mint amennyit a lakosság a jövedelme alapján elbírna. A Suzuki azért van nehéz helyzetben, mivel autóit inkább az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező családok vásárolták, többnyire hitelre. Mivel ők veszítették el elsőként az állásaikat,így vissza kellett, hogy adják autóikat a bankoknak. Érdekes azonban, hogy mostanáig a luxusautó piacon nem következett be visszaesés (a Porsche például 2009 márciusában rekordeladást ért el), kérdéses azonban, hogy ez a folyamat meddig tartható fenn. Minden szektorra jellemző lesz az átalakulás. A vállalkozásoknak és cégeknek meg kell nézniük kiadásaikat, terveiket és hozzáigazítani a megcsappanó bevételekhez, melyek akár gyökeres profilváltást is eredményezhetnek. Ennek a szemléletváltásnak első következményeivel azok az emberek szembesülhettek, akik mostanában szerettek volna, vagy szeretnének hitelt felvenni. Túl azon, hogy az árfolyamkockázat miatt, egyre több a drága forint alapú hitel a korábban toronymagasan piacvezető svájci frannal szemben ezek költségei jelentősen meg is emelkedtek. Sőt a bankok sokkal jobban megnézik leendő adósaikat, így kevesebben juthatnak hitelhez. Ez természetesen az autófinanszírozást is érinti, így megérhető a válság ördögi körforgása. Kreativitás. Ez lehet mindenhol a kulcsszó. Csak az nyerhet a válságon, aki a legjobban tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Mindenhol van megoldás, kérdés azonban, hogy van-e lehetőség is ennek megvalósítására. Mindenesetre az európai kormányokkal karöltve, a magyar kormány is azon dolgozik, hogy minél több munkahely megmaradhasson. Lehetőség. A másik kifejezés, ami jellemezheti a krízist. Lehetőség az átszervezésre, a hatékonyság növelésére, az elfecsérelt pénzek megtartására. Lehetőség az országnak, hogy végre rendbe szedje magát, lehetőség az embereknek akik eddig keményen dolgoztak azért, hogy szakemberekké váljanak, most szükség lesz rájuk. Persze nem megy minden egyszerűen és rögtön. Nincsenek tuti tippek, tanácsok. Azonban ha a leginkább veszélyeztetett szektorban sikerül a válságon felülkerekedni, ennek jótékony hatásai a többi szektort sem kímélik majd. 36

37 II. KÖZEPESEN VESZÉLYEZTETETT ÁGAZATOK 1. FOGYASZTÁSI CIKKEK Magyarországon a negyedik negyedévben már 3,5 százalékkal csökkent a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalma mennyiségben, a évi hasonló időszakhoz viszonyítva. Éves szinten még mínusz 2,9 százalék a tavalyi mutató, tavalyelőtthöz képest. A változó vásárlási és fogyasztási szokások a kereskedelmi és gyártó vállalatoktól az erőforrások átcsoportosítását és hatékonyabb felhasználását igénylik. Az élelmiszer, háztartási vegyi áru és kozmetikum bolti eladása értékben 6,1 százalékkal nőtt tavaly, az előző évhez képest. A negyedik negyedévben azonban már csak 5,2 százalékkal. A negyedik negyedévi visszaesés nem csak Magyarországon tapasztalható jelenség. Ugyanis a mennyiségi forgalom a negyedik negyedév során például Írországban 5,1 százalékkal, Dániában 3,6-tal, Olaszországban 3,1 százalékkal csökkent. A napi fogyasztási cikkek vásárlásának eddig is érzékelhető trendjei folytatódtak. Például a kereskedelmi márkás élelmiszerek bolti eladása értékben 15 százalékkal, a vegyi áruké 13 százalékkal emelkedett múlt évben, tavalyelőtthöz képest. Másik példa a vásárlók boltválasztási magatartása. Éves szinten a szupermarket csatorna forgalma 14, a drogériáé 12, a diszkonté 11 százalékkal nőtt tavaly. Ha azonban a negyedik negyedévet hasonlítjuk az előző hasonló periódushoz, akkor ugyanezen mutató 10, 20 és 12 százalék. 6. ábra (Kereskedelmi márkák részesedése a napi fogyasztási cikkek piacain (érték %) 37

38 Részben a gazdasági környezetre adott válaszként, részben pedig meglévő trendek folytatásaként a vásárlók növekvő része igyekszik promócióban, olcsóbban beszerezni kedvenc márkáját vagy azt, amire szüksége van. Ennek következtében a promóciós értékesítés aránya növekszik. Általában az egyes termékcsoportok forgalmának százaléka jut promócióra, a modern üzlet típusokban. Kiemelkedik, 50 százalékot meghaladó promóciós részesedéssel mások mellett a sör, dezodor, tusfürdő, öblítő és mosogatószer. 7. ábra (A kereskedelmi csatornák fejlődése) Ugyanakkor a piacvezető márkák megőrizték vagy növelték piaci részesedésüket. Ez azt jelzi, hogy a fogyasztók egy része hajlandó megfizetni az erős márkák által képviselt többlet-értéket. Így a tavalyi utolsó négy hónapban emelkedett a szénsavas üdítőital, étolaj és toalett papír piacvezető márkájának piaci részesedése. Stabil maradt a mutató a kávé, sör, sajt, kávé, gyümölcslé, ásványvíz, tejföl, gyümölcsjoghurt és más nagy forgalmú termékek piacvezető márkájánál. A változó piaci körülményekhez alkalmazkodva a gyártó vállalatoknak érdemes átcsoportosítani erőforrásaikat annak érdekében, hogy folytassák a márkaépítést, és igyekezzenek megőrizni márkájuk értékét. Recesszió idején is érdemes költeni kommunikációra. Egy vállalat számára fontos a márka vásárlóinak megtartása, és új vevők megnyerése is. Az új termékek jól átgondolt kifejlesztése, illetve piaci bevezetése erősíti egy cég, egy márka egyedi értékeit. 38

39 Tartós Fogyasztási cikkek A tartós fogyasztási cikkek közül egyedül a digitális fényképezőgépek és fotókeretek iránt növekedett a kereslet - állapítja meg a GfK Hungária 16 felmérése. Minden másból kevesebb fogyott. A tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet már a 2007-es év vége felé megtorpant. Mégpedig olyannyira, hogy a 2007 decemberi forgalom mértéke nem érte el a 2006-os szintet, és ez a tendencia változatlan maradt. A kiskereskedelem koncentrációja is folytatódott. Egyes multinacionális láncok további üzleteket nyitottak, ugyanakkor a tavalyi év folyamán fokozatosan megszűnt több, elektronikai termékeket forgalmazó bolt hálózat. Így a koncentráció és a piaci verseny a kereskedők és gyártók között a karácsonyi időszakra felerősödött. Az eredmények szerint a 2008-as év sem értékben, sem forgalomban nem érte el a 2007-es évit. A válság kirobbanása csak rátett egy lapáttal a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet lanyhulásának. Ezen tendencia nem valószínű, hogy hamar megfordulna: a bérstop, a növekvő törlesztő részletek mind a kereslet élénkülése ellen hatnak. Ráadásul a magas kamatok és a bizonytalan jövő sokakat késztet arra, hogy elhalasszák a korábban tervezett vásárlást. 2. TÁVKÖZLÉS Mint minden gazdasági szektorban itt is, a váláság kikényszerített bizonyos változásokat, változtatásokat. Habár a hivatalos statisztikák szerint fogynak az előfizetők, a magyar mobilpiac mégis stagnál. A recesszió hatásai ugyanakkor a második félévben komolyabban begyűrűzhetnek a szektorba. Egyelőre nem várhatók korlátlan mobilnet csomagok és a kártyás csomagoknál szép lassan meg kellene szüntetni a készülékek ártámogatását. 16 A GfK Csoport a világ negyedik legnagyobb piackutató vállalata. A Csoport 100 országban 115 leányvállalattal és mintegy munkatárssal áll ügyfelei rendelkezésére. 39

40 Eltűnnek az olcsó kártyás csomagok A recesszió hatásait a távközlési szektor minden valószínűség szerint csak a második félévben fogja igazán érezni. Az embereknek ilyen alapvető szolgáltatások esetében kell néhány hónap, hogy rádöbbenjenek a szűkösebb helyzetükre, ráadásul a megszorító intézkedések csak ősszel lépnek életbe. Ugyanakkor, hogy a válság ellenére is nő a havi előfizetéses csomagot használók száma. A T-Mobile-nál tavaly év végén az előfizetéses ügyfelek aránya 38,5 százalék volt és ez a szám folyamatosan emelkedik. A feltöltőkártyás csomagok aránya még mindig számottevő a piacon. Segítheti azonban az előfizetéses konstrukciók terjedését, hogy a jobb készülékek szinte csak azokkal kaphatók. Magyarország ma már az egyetlen ország, ahol a szolgáltatók a kártyás csomagban árult készülékekhez is adnak támogatást. Ez az üzletpolitika már a múlté, az EU-ban szinte mindenhol készülék nélkül árulják a kártyás SIM-eket és a készülékeket más csatornákon keresztül értékesítik. Nem lesz korlátlan mobilinternet Az előfizetés terjedését segíti a mobilinternet is, amely a vártnál jóval nagyobb siker: a piacon tavaly értékesített internet-előfizetések 49 százaléka mobilinternet volt. Míg 2005 júniusában 63 ezer adatkártya volt, addig tavaly decemberben már 627 ezer. Jelenleg a mobilnetezők átlagos adatforgalma 2 gigabájt (a vonalas előfizetést használóknál ez a szám tíz közelében van) épp ezért nem időszerű a korlátlan csomagok bevezetése. Ez csak akkor válik lehetővé, ha bevezetésre kerül a sokkal gyorsabb és olcsóbban üzemeltethető LTE 17, azaz a negyedik generációs hálózatokat. Azonban a recesszió miatt az iparágban kevesebb jut kutatás-fejlesztésre és beruházásra, ezért az első LTE hálózatok megjelenése 2011 előtt biztosan nem várható. 17 Long Term Evolution, 4. generációs mobilhálózat 40

41 Késnek az új technológiák A válság az ágazatnak más szempontból is árt: tartani kell a beruházások szintjét, esetleg növelni, mert másképp nem lehet lépést tartani a fogyasztói igényekkel. Mobilon, számítógépen és TV-n, azaz minden jelentős képernyőn széles sávú adatátvitelt kell nyújtani. A munkanélküliség és a pénzhiány növeli az otthon töltött időt, és az elektronikus szórakoztató-rendszerek, így az internet kihasználtságát is. Márpedig, ehhez még több kapacitás szükséges és elengedhetetlen az új technológiák bevezetése. A Magyar Telekom például 40 ezer lakást fedett le optikai hálózattal és jelentős mértékű beruházást tervezünk a továbbiakban is. Annál is inkább, mert a DSL 18 piac gyakorlatilag nem növekszik. A rézvezetékeken nem lehet nagyobb sebességet elérni, itt az ideje a technológia-váltásnak. Ehhez azonban komoly tőke szükséges, mint ahogy az egyébként olcsóbban üzemeltethető LTE megvalósításához is. Csakhogy a szektor beruházási átlaga normál időkben az éves árbevétel 10, maximum 15 százaléka, ez például a Magyar Telekom méretű cég esetében mintegy 100 millió dollár. Kérdés, hogy a csökkenő árbevétel mellett a cégek miként tudják tartani, vagy a szükséges mértékben növelni a beruházásra fordított összeget 3. MEZŐGAZDASÁG Az élelmiszerek piaca a válság ellenére is növekszik, hiszen a föld lakossága is folyamatosan gyarapodik, és őket el kell látni ennivalóval. Emellett az élelmiszerek és a mezőgazdasági cikkek rugalmatlan árunak számítanak, azok fogyasztása csak bizonyos határokon belül, mérsékelhető, és nem lehet elhalasztani, mint például az autóvásárlást. Ezt a felvetést támasztja alá az is, hogy az agrárágazat múlt évi exportteljesítményének értéke minden eddigi eredményt túlszárnyalva, elérte az 5,7 milliárd eurót. Ebből 1,9 milliárd euró volt a többlet. Ez a tendencia az idén is folytatódhat, melyet az első három hónap adatai is megerősítettek. A magyar búzát és más gabonaféléket, továbbá a húst és a hústermékeket, a zöldséget, a gyümölcsöt, újabban pedig a minőségi bort és pálinkát folyamatosan keresik a vevők. 18 Digitális Előfizetői Vonal 41

42 Ugyanakkor az ágazat termelési biztonsága csak akkor garantálható, ha a mezőgazdaság finanszírozhatósági biztonsága is fenntartható. Ennek érdekében az agrártárca a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) közösen kidolgozott egy olyan hitelprogramot, amelynek keretében mintegy 60 milliárd forint áll rendelkezésre a gazdálkodók finanszírozásának támogatására. Továbbá rendelkezésre áll még egy30 milliárd forintos garanciakeretet is, mely a kisebb gazdálkodókat segíti. Annak érdekében, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar termékeit a továbbiakban is széles körben el lehessen adni, az agrártárca főként a környező országokban, de a távolabbi országokban is keresi a piacbővítési lehetőségeket. Így Ukrajnával, Horvátországgal, Szerbiával, de Japánnal, Dél-Koreával és Kínával is tárgyaltak, illetve tárgyalni fognak erről a kérdéskörről. A miniszter egyértelmű sikerként értékelte, hogy nemrégiben sikerült aláírniuk a termékpálya szereplőinek, azaz a termelőknek, a feldolgozóknak és a kereskedőknek azt az etikai kódexet, amely a felek önkéntes vállalásával lehetővé teszi a magyar áruk legalább 80 százalékos jelenlétét a nagy élelmiszerláncok polcain ez év közepétől. Így nem csak a magyar áruk kínálata növelhető, hanem az élelmiszerbiztonság helyzete is javulhat, mivel az élelmiszerbotrányok jó része külföldi árukhoz volt kapcsolható. Magyar áruk web-áruháza Várhatóan március elsején elkezdi működtetni a magyar áruk web-áruházát a Prémium Hungaricum Egyesület. A cél, a könnyebb piacra jutás, ezt szeretnék biztosítani a magyar élelmiszeripari kis- és középvállalkozásoknak, mely kezdeményezés jelentősége a válság kapcsán jelentősen felerősödött. A szolgáltatás jelenleg már tesztüzemben működik, melynek 14 cég a tagja. Egy heti készlettel rendelkeznek átlagosan a szállítók, ami 15 millió forintos árukészletet jelent. Az árukat egy fővárosi XXII. kerületi logisztikai központban tárolják, innen kaphatja meg a megrendelő, ha kifizette a megrendelt árut. Szakemberek szerint a szolgáltatás akár egy éven belül is nyereségessé válhat. 42

43 III. LEGKEVÉSBÉ VESZÉLYEZTETETT ÁGAZATOK 1. GYÓGYSZERIPAR Az alapvető élelmiszereket forgalmazó láncok és a gyógyszer gyártók részvényei viszonylag stabilan ellenállnak a gazdasági válság rohamainak. A recesszióban ugyanis az autó vagy a plazmatévé-vásárlást akár évekkel is el lehet halasztani, ám a kenyérre és gyógyszerre mindig azonnal van szükség. Előnyben vannak a lejárt szabadalmú gyógyszerek előállítására szakosodott generikus gyártók, valamint a biotechnológiában élen járó vállalatok. Az innovatív gyógyszer gyártók esetében nagyobb a kockázat, de egy-egy hatásos medicina kifejlesztésével évekre garantálható az anyagi siker is. A védettség lejárta után azonban a generikus gyártók eláraszthatják a piacot akár hetedannyiért kínált klónjaikkal 19. A defenzív iparágakban dolgozó cégek forgalmukat tekintve ellenállnak ugyan a válságnak, ám nyereségüket alaposan erodálhatja a következő egy-két év. Az európai gyógyszeripari cégek sem függetleníthetik magukat a külső körülményektől. A nyereség további apadását okozhatja majd az állami takarékoskodás is, mivel a bankmentésre és a gazdaságélénkítésre kiadott százmilliárdokkal kiköltekező kormányok azt nézik meg először, miből vehetnének aztán vissza. Ezt pedig elsőként rendszerint a gyógyszerkassza sínyli meg. A gyógyszertárakban értékesített medicinák összértéke még mindig emelkedik, ám egyre szerényebb mértékben. Az amerikai IMS piackutató legfrissebb felmérése szerint a novemberrel zárult 12 hónapban Európa meghatározó államaiban csupán 1 százalékkal nőtt a forgalom. A németek (35,2 milliárd dollár), a franciák (30,7), az olaszok (17,2), a britek (16,0) és a spanyolok 15,3) együttesen 114,6 milliárd dollárt hagytak a patikákban. A lakosság tehát már spórol, a kórházak gyógyszerkiadásait pedig az egészségbiztosító tartja kordában. Nem is véletlen, hogy a befektetőknek iránytűként szolgáló profit-előrejelzést egyre kevesebb tőzsdecég meri kiadni, olyannyira képlékeny a gazdasági helyzet. 19 Egy adott gyógyszer szabadalmának lejárta utána való gyártás 43

44 Az Erste gyógyszerpiaci elemzője szerint a válság nem rengette meg a gyógyszeripart, s a cégek árfolyama nem tükrözi valós értéküket. Javukra írja, hogy külső eladósodottságuk minimális, magas készpénztartalékaik révén bankhitelek felvétele nélkül is fedezni tudják beruházásaikat. Ráadásul az exportorientált vállalatok kezére játszik a térség valutáinak gyengülése, ugyanis külföldi partnereikkel euróban számolnak el. Válság idején az olcsóbb generikus termékek felé tolódik el a kereslet, s ebben is erősek a térség gyártói, főként a Richter, a szlovén Krka és az Egis. A hazai gyógyszeripar két tőzsdecége egyelőre jól teljesít. A Richter-csoport tavalyi mérlegében 236,69 milliárd forint árbevétel mellett 43,44 milliárdos nyereség szerepel. Ez 5,6, illetve 30,3 százalékos előrelépés 2007-hez képest. A profitnövekedésben az árfolyamnyereség vitte a prímet, az üzemi nyereség (35,8 milliárd forint) gyakorlatilag szinten maradt. A Richter készpénztartaléka pedig eléri az 50 milliárd forintot. A 2oo8-as utolsó békeév után a cég vezérigazgatója a helyzet romlására számít, véleményét elsősorban a keleti felvevőpiacok beszűkülésével, fizetőképességének romlásával magyarázza. Csatlakozva az ágazat nagyjaihoz, ő sem adott előrejelzést az idei várható forgalomra és nyereségre vonatkozóan. A Richter exportkitettségére jellemző, hogy bevételének csupán nyolcada származik Magyarországról. A szovjet utódállamok befolyásolják leginkább a cég teljesítményét, s e téren nem rózsás a helyzet. 2. OKTATÁS Egy friss amerikai felmérés szerint a válság a leendő felsőoktatási tanulók 70 százalékát kényszeríti tervének módosítására a következő tanévre vonatkozóan - olykor drasztikus módon. Arra a kérdésre, hogy miben látják a változást, 53 százalékuk azt válaszolta: olcsóbb iskola mellett döntött; a fennmaradó 47 százalék tervei között pedig munkavállalás szerepel a 44

45 tanulmányok mellett. A gólyák közül sokan számítanak nagyobb mértékű anyagi támogatásra (43%) és 38 százalékuk magasabb összegű diákhitelt igényelt. A felmérés, melyben 50 állam több mint ezer, különféle jövedelemszintű háztartása vett részt, bizony azt mutatja, hogy a 2009/2010-es tanév elsősei között megnőtt az aggodalom: mindössze 28 százalékuk állította azt, hogy a válság abszolút nincs hatással továbbtanulási terveire. A felmérést vezető Longmire & Co., oktatási tanácsadó vállalat szerint a szülők sajnos egyáltalán nincsenek tisztában a pénzügyi támogatásokkal: a megkérdezettek mindössze 17 százaléka ismeri az igénybe vehető segélyeket. Amíg a költségek nem voltak ilyen mértékben meghatározó tényezői a felsőoktatási intézmény kiválasztásának, a szülők 16 százaléka vélte csak úgy, hogy az anyagiak alapján hozza meg a család a döntést. Ez a szám egy évvel korábban 12 százalék volt. Amerikaszerte, a megkérdezett diákok 24 százaléka szeretett volna privát egyetemre menni, ám most mégis államilag finanszírozott képzésben fog részt venni. A nebulók 38 százaléka választott otthonához közeli tanintézményt, hogy spóroljon a kollégiumon is. Magyarországi helyzet Magyarországon egy államilag finanszírozott képzésben tanuló hallgató havi költsége átlagosan Ft közé esik, egy felmérés szerint. A diákok többsége szülői segítség nélkül nem vagy csak nehezen tud kijönni az ösztöndíjából. A bizonytalan gazdasági helyzetben még mindig a tudás a legfőbb érték. Ma már a felsőoktatás feladata nem pusztán a minőségi oktatást kell magában foglalja, hanem az intézményeknek a rendelkezésükre álló lehető legtöbb eszközzel támogatni kell a diákokat, hogy a tudás valóban sikeressé tegye őket. Ezért jó, ha a felsőoktatási intézmények is a teljesítményük növelésére ösztönzik a diákokat és tudatosítják bennük: tanulni igenis megéri. A válság kiélezi a versenyt még jobban az intézmények között, mivel a támogatásokat is csak a legjobbak kaphatják meg. A válság hatására valószínűleg többen elgondolkoznak a fizetős képzéseken, vagy esetlegesen a nappali tagozat helyett estit választanak, hogy mellette dolgozhassanak, ezzel biztosítva a megélhetésüket. 45

46 3. SZESZIPAR A válság a vásárlásban is érezteti a hatását, ám az alkoholfogyasztás például nem csökkent - mutatja a GFK Hungária felmérése. A fogyasztói szokások nem változtak drámaian a válság kezdete óta, ám például tejből, gyümölcsléből és felvágottból kevesebb fogy a boltokból. Az alkoholfogyasztás mennyisége és a chipsek népszerűsége ezzel szemben nem változott. A vásárlók jobban odafigyelnek az akciókra, az olcsóbb termékeket választják. Jellemző még, hogy a kiskereskedelmi forgalom csökkent. Árbevételét és nyereségét is növelte üzleti éve december 31-éig tartó első felében a világ legnagyobb szeszipari vállalata, a Zwack révén magyarországi érdekeltséggel is rendelkező brit Diageo 20. A társaság árbevétele annak ellenére 18 százalékkal növekedett, hogy az eladott mennyiség enyhén visszaesett az előző év hasonló időszakához képest. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a 18 százalékos többletnek csak az egyhatoda köszönhető organikus növekedésnek, a többi felvásárlások eredménye. A forgalom növekedésével párhuzamosan ugyanakkor a nyereség is nőtt: 1,14 milliárd fontos adózott eredmény 17 százalékkal magasabb az egy esztendővel korábbinál. Bár a nyereség meghaladja a Bloomberg 21 elemzői által várt 1,08 millió fontot, a Diageo így is lefelé módosította eredményvárakozásait. Míg korábban 7-9 százalékos nyereségnövekedést prognosztizálta júniusban végződő üzleti évükre, most már csak 4-6 százalékos emelkedéssel számolnak (a felvásárlások és árfolyamhatások kiszűrését követően). Paul Walsch a társaság vezérigazgatója elmondta: a módosításra azért volt szükség, mert november-decemberben már ők is érezték a válság hatását. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a cég vezetése egy költségcsökkentő programot is bejelentett, amely minden bizonnyal leépítéseket is magába foglal. A program egyszeri költsége az üzleti év második felében 200 millió font lesz, ugyanakkor a következő esztendőtől évi 100 milliós megtakarítást tesz lehetővé. 20 Világ vezető prémiumital gyártó és forgalmazó vállalata 21 Hírügynökség 46

47 4. SZERENCSEJÁTÉK A gazdasági krízis jelentősen megnöveli a szenvedélybetegek számát a svéd népegészségügyi intézet kutatása szerint. A szakemberek állítják, hogy a fiatalok és a munkanélküliek a legveszélyeztetettebbek, mert a pénztelenség és a semmittevés miatt felerősödik a szerencsébe és a nagy nyereménybe vetett hit, így ezen iparágnak még jól is jöhet a válság. A Szerencsejáték Zrt. (SZ Zrt.) a realitásokat figyelembe véve mérsékelt célt tűzött maga elé 2009-re, a decemberében jóváhagyott üzleti terv visszafogott, 140 milliárd forint szerencsejáték árbevétellel számol 2009-re, 2,4 milliárd forint adózás előtti nyereség mellett ban a forgalom zöme továbbra is az országos értékesítési hálózatban realizálódott, de tovább bővültek az elektronikus értékesítés lehetőségei. A szolgáltatás fejlesztésével, a játékkínálat bővítésével az internet mellett 2008-tól már mindhárom mobil szolgáltatónál lehet sms formában is játszani. Az interaktív játékmód várhatóan 3 milliárd forint árbevételt eredményez. A lottótársaság üzletpolitikai célja mérsékelt kockázat mellett etikus játéklehetőség biztosítása a felnőtt magyar lakosság számára, amelynek haszna az állami költségvetésen keresztül a hazai közkiadások finanszírozását szolgálja. A nemzeti lottótársaság kínálatában nem szerepelnek a társadalmilag veszélyesebb, jellemzően a külföldi magántársaságok által az interneten kínált szerencsejátékok. A Szerencsejáték Zrt ban is az egyik legnagyobb magyarországi szponzor volt, egyebek mellett a Magyar Olimpia Csapat Gyémánt fokozatú főtámogatójaként tevékenykedett ben új játék bevezetését az online hálózatban nem tervezi a cég, de várhatóan kooperációban közreműködik egy bingóterem hálózat létrehozásában. A társaság társadalmi szerepvállalása 2009-ben sem csökken. A cég mintegy 300 millió forintot fordít majd új munkahelyek teremtésére a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató karitatív sorsjegy-értékestő hálózatban, emellett igyekszik megtartani a lottótársaság valamennyi dolgozójának munkahelyét. 47

48 III: INTÉZKEDÉSEK A VÁLSÁG HATÁSÁRA 1. EU ÖSSZEHANGOLT INTÉZKEDÉSEI A VÁLSÁG ELLEN Ebben a pontban szeretném részletesen bemutatni azokat az intézkedéseket, terveket, amelyeket az Európai Unió tagállamai közösen dolgoztak ki a válság megoldására, illetve részletezve a kialakult helyzet okait, következményeit. Együttműködés a tagállamok között Az Uniós tagállamok állam- és kormányfői novemberi (2008) informális találkozójukon világossá tették, hogy együtt szándékoznak szembenézni a válság következményeivel. Olyan közös alapelvekről egyeztek meg, melyek egy új nemzetközi pénzügyi rendszer kialakítására hivatottak (pl. a minősítő ügynökségek regisztrációjának és felügyeletének bevezetése, alapelvek elfogadása a számviteli standardok konvergenciájára, viselkedési kódex létrehozása, amely által a pénzügyi szektor kockázatvállalása csökkenhetne, beleértve a végrehajtók ellenszolgáltatását is). Az EU vezetői abban is megegyeztek, hogy a pénzügyi válság lehetséges hosszú távú következményeit is vizsgálni kell, hogy még időben felkészülhessenek azokra. A Bizottság feladata, hogy még a soron következő, decemberi EUcsúcs előtt javaslatot tegyen ez ügyben. Recesszió A Bizottság novemberi előrejelzése szerint az euró zóna növekedése 2008-ban 1,2 százalékra fog visszaesni és 2009-re tovább lassul, csak 0,1 százalékos növekedést jósolnak.. 48

49 Írországban és Spanyolországban a gazdaság jövőre várhatóan csökkenést fog produkálni. A Bizottság szerint az ír gazdaság 2008-ban 1,6 százalékkal, 2009-ben pedig 0,9 százalékkal fog visszaesni. Spanyolországban ellenben a csökkenés csak 0,2 százalékos lesz 2009-ben és 2010-ben mindkét ország gazdasága - Európa többi részével párhuzamosan - újra növekedésbe kezd majd. A válság terjedésével azonban egyre több gazdaság kerül recesszióba, így egyre pesszimistább jóslatok látnak napvilágot. Németországban már csökken a gazdasági növekedés (pedig a Bizottság még néhány hete is csak stagnálást jósolt) és egyes források szerint Magyarország is már a recesszió állapotába került. Az elemzők immár hosszabb távú csökkenést prognosztizálnak. Növekvő munkanélküliség A válság egyik velejárója a munkanélküliségi ráta drasztikus emelkedése. Az Egyesült Királyságban például már csaknem eléri a kétmilliót a munkanélküliek száma. Az Európai Bizottság ez ügyben várhatóan még az év végéig be fogja nyújtani stratégiáját, amely támogatást javasol a válság következtében munkahelyeiket elvesztő emberek számára. Infláció E tekintetben a válság pozitív változást hozhat: a csökkenő kereslet mérsékli az inflációt re várhatóan 2 százalék körüli értékre esik vissza (2,2 százalék az euró zónában, 2,4 százalék az EU-ban), 2010-ben pedig tovább esik (2,1 és 2,2 százalék, Magyarországon pedig 2,9 százalék). A Bizottság szerint az euró nemrég bekövetkezett leértékelődése miatt az euró zóna importja gyorsabban fog lassulni, mint az export, ami pozitívan befolyásolja majd a GDP alakulását. 49

50 8. ábra (Eurózóna infláció alakulás) 9.ábra (Magyarországi infláció) Hitelminősítő intézetek A Bizottság nemrégiben javaslatot tett közzé a hitelminősítő intézetekre vonatkozó új szabályokról, amelyek célja a magas színvonalú hitelminősítések biztosítása az üzletágra jellemző érdekellentétek nélkül. Ilyen új szabály például, hogy a hitelminősítő intézetek nem végezhetnek tanácsadási tevékenységet, évente átláthatósági jelentést kell közzétenniük, vagy nem végezhetik el egy adott pénzügyi eszköz minősítését, ha nem rendelkeznek a minősítéshez szükséges mennyiségű megbízható adattal. A tervezet szerint e szabályok kötelezővé válnának, de egyes esetekben a Bizottság még szigorúbb szabályozást javasol. 50

51 Autóipar A válság jelei elsőként és legerőteljesebben az autóiparban jelentkeztek. Miután az Egyesült Államok kormánya támogatja a nagy gondokkal küszködő ágazatot, az Unióban is sokan sürgetnek hasonló intézkedéseket. Természetesen az európai autógyártók is ragaszkodnak az azonnali, az amerikaihoz hasonló lépés meghozatalához, ami a tengerentúli konkurenciával szembeni versenyképesség megőrzése miatt szükséges. Az európai autógyártók egy 40 milliárd eurós, alacsony kamatozású kölcsönt tartanának megfelelőnek, amit a flottafrissítés gyorsításával egészítenék ki. Ennek értelmében a nyolc évnél idősebb autókat kötelező lenne lecserélni. Segélyezés A válság hozadékaként a fejlesztéspolitikáért felelős miniszterek visszatartották az EU afrikai farmereknek szánt segélycsomagját. A krízis miatt további hasonló lépésekre lehet számítani, így a válság fokozottan sújtja a harmadik világ országait. Lisszaboni Szerződés 22 A gazdasági hanyatlás nem javít a kölcsönös bizalmon és kedvezőtlenül hat az EU Lisszaboni Szerződésének jövőjére is, amelynek életbe lépése így jelentősen elcsúszhat. A kormányok a krízis miatt egyre népszerűtlenebbek egész Európában, ezért egyes vélemények szerint nagyon veszélyes lenne jelenleg népszavazást tartani az európai Szerződésről. G20 23 A november 15-i csúcstalálkozó eredménye egy öt pontos akcióterv a világ pénzügyi piacainak megreformálására. Az első ilyen jellegű világértekezleten a részvevők vállalták, hogy szakértőik bevonásával megoldást keresnek a pénzügyi piacok szabályozásának és működésének a javítására, és március végéig megalkotják az új irányvonalakat, amelyeket azután egy áprilisban tartandó újabb világcsúcson tárgyalnak meg. 22 Egy szerződés, mely az Európai Unió működését kívánja hatékonyabbá tenni 23 A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezet. 51

52 A megállapodás két részből áll: Az első egy felszólítás a kormányok számára minden szükséges erőfeszítés megtételére nemzeti gazdaságaik érdekében. De itt található a szoros együttműködés a pénzügyi rendszerek nemzetközi szabályozása érdekében, a globális szervezetek reformja, a segítségre szoruló országok támogatására, illetve a protekcionizmus elutasítása, mint kitűzött célok. A dokumentum értelmében a pénzügyminiszterekre vár a feladat, hogy a jövőbeli váratlan globális válságok elkerülésére konkrét javaslatokat tegyenek, de hatékonyabb szabályokra van szükség a vállalati eszközök értékelésénél is, ugyanis ez a hiányosság is okolható a jelenlegi pénzügyi krízis kialakulásáért. Továbbá a vezetők hitet tettek minden pénzügyi piac, termék és résztvevő szabályozása és felügyelete mellett. A megállapodásban szerepel a spekulatív fedezeti alapok, valamint a származékos pénzügyi termékek szabályozásának szigorítása is. A második rész a tényleges akcióterv, amely intézkedéseket tartalmaz az átláthatóság és a felelősségi viszonyok fokozására, a szabályozás javítására, továbbá a piacok megbízhatóságának, a nemzetközi együttműködésnek és a nemzetközi szervezetek reformjának erősítésére. Középtávon ez főként a hitelminősítő intézetek szabályozását jelenti. Európai Gazdaságélénkítő Terv Az Európai Gazdaságélénkítési Terv az EU GDP-jének 1,5 százalékát, vagyis mintegy 200 milliárd eurót használna fiskális ösztönzőként. A pénz legnagyobb része a tagállamok költségvetéséből tevődne össze, a Bizottság ugyanis arra kéri az EU 27 kormányát, hogy GDP-jük 1,2 százalékával, vagyis összesen 170 milliárd euróval járuljanak hozzá a gazdaság beindításához. A fennmaradó részt, vagyis mintegy 30 milliárd eurót, az EU saját költségvetéséből, illetve az Európai Beruházási Bank forrásaiból állná. A tagállamok a Bizottság által javasolt szélesebb eszköztárból választhatják ki a nekik megfelelő válságkezelési módszereket (EurActiv.hu ), mivel azzal mindenki egyetért, hogy az egyes tagállamok gazdaságainak állapota gyökeresen eltér egymástól. A Bizottság a pénzügyi ösztönzők használatán túl a tagállamok gazdaságainak strukturális átalakítását is javasolja, méghozzá a Lisszaboni Stratégia alapelvei és a Bizottság hosszú távú stratégiája mentén. Ennek érdekében a testület a zöld technológiák fejlesztésére, a 52

53 zöld beruházások ösztönzésére és minél aktívabb innovációs tevékenységre ösztönzi a tagállamokat. A Terv keretében rugalmasabbá válnának az állami támogatásra vonatkozó szabályok és a Stabilitási és Növekedési Paktum deficitszabályai is enyhülnének, ennek ellenére, a Bizottság leszögezte, hogy a határértékek bármilyen túllépéséről jelentést készít. 2. FŐBB INTÉZKEDÉSEK A VÁLSÁG KEZELÉSÉRE (felsorolásszerűen) Ausztria Gyorsított értékcsökkenési leírás a 2009-ben és 2010-ben beszerzett tárgyi eszközök után eurós támogatás az 1996 előtt készült járművek forgalomból történő kivonásához. Adólevonási lehetőség a vállalkozásba visszaforgatott magánjövedelem után. Bulgária Gazdaságélénkítés: 2,8 milliárd eurós csomag (ennek keretében: befektetés ösztönzés, kkv-hitelezés, munkahelyteremtés). 5 éves társaságiadó-mentesség a hátrányos térségekben megvalósított befektetésekhez. Adókedvezmény lakáshitelt törlesztő családok számára. Csehország Gazdaságélénkítés: 2,4 milliárd eurós csomag (ennek keretében: állami garancia céges hitelekre, közlekedésfejlesztés). 53

54 A társasági adó kulcsának csökkentése. Az önfoglalkoztatók és a kisebb cégek az idén nem fizetnek szja-előleget. A társadalombiztosítási járulék csökkentése bizonyos jövedelemhatár alatt. Adólevonási lehetőség a jan. 1-je és jún. 30-a között lízingelt egyes ingóságok esetében. Gyorsabb adó-visszatérítés elektronikus bevallás benyújtása esetén. Új autó vásárlásakor levonható a forgalmi adó. Lettország Különleges értékcsökkenés termelőeszközök esetében. Mérsékelhető az állóeszközök eladásából származó adóköteles jövedelem, ha a vállalkozás egy éven belül hasonló eszközöket szerez be. A veszteségelhatárolás időtartama 5-ről 8 évre nő. Románia Gazdaságélénkítés: 13 milliárd eurós csomag (ezen belül: infrastrukturális fejlesztések, a vállalkozások támogatása). Adómentes a befektetendő osztalék. Ötödével nő a társasági adóból k+f címén levonható összeg. Gyorsított értékcsökkenés a kutatás-fejlesztés területén. Adómentes a magánszemélyek kamatjövedelme. Szlovákia Gazdaságélénkítés: 362 millió eurós csomag (ezen belül: munkahelymegőrzési és -teremtési támogatások, roncsautóprogram). Gyorsított értékcsökkenés lehetősége bizonyos ágazatokban. Az áfa-visszatérítés határideje 60-ról 30 napra csökken. 54

55 Szlovénia Gazdaságélénkítés: 1,8 milliárd eurós csomag (ennek keretében: nyugdíj- és egészségügyi reform, támogatás a rövidített munkaidőt bevezető cégeknek, hitelgarancia-vállalás). Az adókedvezmények körének bővítése a társasági adóban. 60 vagy 30 nap helyett az áfa-visszatérítés határideje 21 napra csökken. 3. AZ IMF HITEL JELENTŐSÉGE Előzményei Ami kezdetben másodlagos jelzálogpiaci válságként tűnt fel az Egyesült Államokban, az két év alatt egy világméretű, először csak pénzügyi, majd reálgazdasági válsággá nőtte ki magát. Magyarországon a költségvetés finanszírozását biztosító állampapírpiacon jelentkezett először e válság hatása október 9-én az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) bejelentette, hogy az év hátralevő részében nullára csökkenti a nettó finanszírozást, azaz csak a lejáró állományokat újítja meg, és eltekint a tervezett 15 éves államkötvény kibocsátásától. Még ugyanabban a hónapban egy újabb közlemény tudatta a befektetőkkel, hogy az ÁKK felfüggeszt minden kötvényaukciót, és csak kincstárjegyekkel biztosítja a szükséges források piacról való beszerzését. A nulla közeli nettó finanszírozás gyakorlatilag azt jelenti, hogy a költségvetésnek a kincstári egyszámlán levő összeg felélésén túl nem lehetett elvileg deficitje az év hátralevő részében és nem számítva arra, hogy január 1-jén varázsütésre megváltozik a helyzet az új év első hónapjaiban sem. Mi több, a forintban denominált államkötvények és kincstárjegyek körülbelül 30 százalékát jó időkben külföldi befektetők szokták megvenni. Ők pedig szeptember közepétől az elmúlt év végéig majdnem 1000 milliárd forinttal csökkentették a magyar állampapír-állományukat. Így a nulla nettó finanszírozás azt foglalja magában, hogy a hazai pénzügyi rendszernek ezt a másodpiaci kínálatot kell felszívnia, és akkor a költségvetés még egyforintnyi többletforráshoz sem jutott. 55

56 Lehetőségek Ilyen helyzetben és rövid távon a költségvetésnek két lehetősége van: vagy azonnal radikálisan csökkenti kiadásait, vagy gyorsan alternatív finanszírozási forrást talál. A Nemzetközi Valutaalappal, az Európai Unióval és a Világbankkal sikerült viszonylag gyorsan megállapodni egy tekintélyes, mintegy 25 milliárd dolláros hitelben. Az IMF-hitel feltétele némi korlátozás volt a évi költségvetésben, de nem volna korrekt azt mondani, hogy e hitelcsomag elfogadása miatt kényszerül az ország további pénzügyi visszafogásra. Az elmondottak értelmében éppen ez a csomag teszi lehetővé, hogy a piac által egyébként kikényszerített restrikciókat később és időben elnyújtva kelljen csak bevezetni. Némi időt nyert az ország. A hitel megállapodás még csak meg sem kísérli strukturális, a költségvetés pozícióját tartósan javító reformlépések beépítését a feltételrendszerbe. Kérdés, hogy 17 hónap mire elég a kisebbségi kormányzás és a közeledő választások körülményei között. A magyar piacon tapasztalt negatív tendenciák időben jól körülhatárolhatóan akkor gyorsultak fel, amikor a Lehman Brothers 24 csődje szinte egyik napról a másikra világszerte befagyasztotta a bankközi hitelezést jó néhány hétre. Ez volt az a pillanat, amikor kiderült, hogy nemcsak a magyar állam túlzott eladósodottsága és a nem teljesen alaptalanul emlegetett államcsőd veszélye jelenti a problémát, hanem a bankok hosszabb lejáratú deviza kihelyezéseinek rövid lejáratú külföldi (s nem feltétlenül anyabanki) refinanszírozásának megújítása is. A forint tartósabbnak ígérkező gyengülése és a tőkeerős anyabankot nélkülöző OTP Bank tőzsdei mélyrepülése elkerülhetetlen folyománya ennek az eseményláncnak. Magyarország nem volt áldozata semmiféle célzott spekulációs támadásnak, annál inkább kénytelen fizetni az elmúlt évek felelőtlen gazdaságpolitikájának az árát. Nem lett volna szabad letérni az államadósság/gdp arány csökkenő pályájáról, és meg kellett volna célozni egy az ország helyzetének jobban megfelelő 40 százalékos adósságrátát. Ez az elmúlt évek átlagában egy jóval kisebb kamatkülönbözetet eredményezett volna és értelemszerűen jóval kisebb érdekeltséget a devizában való eladósodásban. Egy ambiciózusabb programmal akár egy es euróátvételt is meg lehetett volna valósítani. Nem így történt. Kiszolgáltatottság? A válság kezelésére szükség van, de a kilábalást illetően ki vagyunk szolgáltatva a világgazdaság valamikor bekövetkező trendfordulójának. Ami kirajzolódik, az kísértetiesen 24 Egy globális pénzpiaci, jelenleg csődeljárás alatt van. 56

57 hasonlít a keynesi likviditási csapdára, amikor jövedelmező beruházási lehetőségek híján mindenki készpénzbe menekíti a vagyonát, és a nagyon alacsony kamat sem serkent hitelfelvételre. Ezért is némi kétkedéssel kell szemlélni azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a kormányok tesznek a banki hitelezés felélesztésére. Elvileg a hazai kereslet állami forrásokból történő ösztönzése ugyancsak egy újra divatba jövő keynesi recept enyhíthetne a bajokon, de ez több akadályba ütközik: A kis, nyitott magyar gazdaságnak a világ és az EU gazdaságába való integráltsága miatt ez csak nemzetközi koordinációval volna hatásos, és az unió nem ismert arról, hogy gyors reagálású hadtestként viselkedjen. Éppen az EU legnagyobb gazdasága és nem mellékesen Magyarország legnagyobb külkereskedelmi partnere, Németország jelenleg még ellenáll az ilyen jellegű javaslatoknak. A hazai kereslet állami eszközökkel történő ösztönzésének a már említett költségvetési, államadóssági induló pozíció is gátat szab. A jelek szerint a rendelkezésre álló EU-források a kis- és középvállalatoknak beígért közvetlen támogatás révén inkább a kínálat fenntartását, netán bővítését szolgálják majd, mintsem a keresletgenerálást. Az USA autóiparának megmentését szolgáló lépések is könnyen kudarccal végződhetnek, mert finanszírozási problémaként kezelik azt, ami valójában hosszú távú versenyképességi és új keletű keresleti probléma. De még ha Magyarországon a keresletösztönzésre tevődne is át a szándék, akkor is kérdéses, hogy ez hatékony lenne-e a túlpolitizált központi és önkormányzatok által uralt elosztási mechanizmusokban. Hasonlattal élve, ma ott tartunk, hogy egy rozoga hajóval szeltük a napfényben a sima tengert, de jött a vihar. Akkor már csak kapaszkodni lehet a korlátba és reménykedni, hogy nem lesz borulás. A napfényes idő nem tartott örökké, a vihar sem fog. 57

58 4. MAGYAROSZÁGI TERVEK Országunkban az elmúlt időszakban sokféle ötlet és terv született a válság kezelésére. Egy valamiben azonban mindenki egyet ért, hogy a hiányt csökkenteni kell. A következő néhány bekezdésben összegyűjtöttem azokat a lehetőségeket, amelyeket vezető közgazdászok javasoltak vagy mondtak a költségvetési tevezetet illetően. Barcza György, a K&H Bank vezető közgazdásza elmondta: milliárdos az az összeg, amit meg kell spórolni az idén ahhoz, hogy tartható legyen az eredetileg tervezett hiánycél. A hivatalos prognózis ma 3-3,5 százalékos visszaesést mutat, milliárdos bevételkieséssel. Ehhez tehát milliárd extra kipótolnivaló jöhet az idén. Barcza arra számít, hogy a recesszió miatt várhatóan növekvő költségvetési hiányt, illetve lyukat az eddig megszokott intézkedésekkel tömik majd be, és szerinte ez elég is lehet a milliárd forint pótlásához. Hogy mekkora lesz a bevételkiesés és a recesszió 2009-ben, most senki nem tudja megmondani - hangsúlyozza Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa. Épp ezért nagyon fontos, hogy a leendő kormányprogram rugalmas legyen. Emellett lényeges az időtényező: a legnagyobb kárt az okozza, ha nem történik semmi. László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter azt hangsúlyozza, hogy a kiszámíthatóság érdekében jó lenne tudni, mi lesz az adócsomag sorsa. A piac ugyanis már nagyjából beleélte magát a változásokba. Úgy véli, ha a recesszió miatt a költségvetés nehéz helyzetbe kerül, logikus lehet elhalasztani az szja-csökkentést, vagy 23 helyett 24 százalékra emelni az áfa kulcsot. Az lényeges, hogy az adó területén a Reformszövetség által kijelölt úton haladjon a kormány. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője szintén a meglévő adócsomag elfogadása mellett van. Ezzel együtt hangsúlyozza: az adó önmagában véve nem old meg semmit. Szükség van a kiadások érdemi csökkentésére és ebből a forrásból az adóteher mérséklésére, és az ehhez szükséges szerkezeti átalakításoknak még ebben az évben neki kellene állni. A bérterhek csökkentését a munkahelyek magtartása céljából sürgetőnek tartja a szakértő, vagyis még a tavaszi ülésszakban dönteni kellene erről. 58

59 IV. LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYVEK, KÖVETKEZMÉNYEK 1. A VÁLSÁG POLITIKAI ÉS SZOCIÁLIS KÖVETKEZMÉNYEI Természetesen nem lehet egy világméretű recessziót csak gazdasági oldalról megközelíteni, mivel ennél sokkal összetettebb természetű. A következő bekezdésekben politikai és szociális oldalról vizsgáltam meg a lehetséges következményeket. Politikai hatások A válságot az aktuális ellenzék szinte mindenütt igyekszik a maga javára fordítani, a válság hatásaiért a kormányzatot téve felelőssé. A válság általában nem betemeti, hanem inkább elmélyíti a szociális különbségeket, valamint a politikai, ideológiai és etnikai törésvonalakat, amelyek ráadásul egymásra csúszva és egymást erősítve jelentősen kikezdhetik a társadalmi-politikai stabilitást. Mindezzel összefüggésben Kelet-Közép-Európa több kormányzata esetében további destabilizációval kell számolni a Political Capital szerint. A kormányváltások nyomán viszont stabilabb parlamenti hátterű és/vagy társadalmi támogatottságú, működőképesebb kormányok jöhetnek létre, amelyek hatékonyabb intézkedéseket hozhatnak a válság kezelésére. A mélyülő válság és a szűk mozgástér egyre népszerűtlenebb válságkezelésbe hajszolja a kormányzatokat a régióban, így azon országokban is csökken a kormány támogatottsága - például Lengyelországban és Szlovákiában -, ahol eddig megtartotta népszerűségét a kormányzat. Izlandot leszámítva eddig csak közép- és kelet-európai kormányok buktak bele a válságba, ami érezhetően felerősíti a régióval szembeni általános 59

60 bizalmatlanságot. Magyarországon is hasonló a helyzet, a lakosság elenyésző része támogatja csak a kormányt, mint ahogy az alábbi grafikonon látható. 10. ábra (Választópolgárok céljai) Középtávon, amikor a konkrét veszteségeket is megérezte a lakosság, szinte mindenütt csökkent a kormányok népszerűsége. A régió országaiban ugyanis a tavaly elfogadott költségvetések a vártnál nagyobb növekedési áldozat miatt gyorsan tarthatatlanná váltak. A csökkenő bevételek miatt keletkező lyukat három módon lehet befoltozni: adók kivetésével, a kiadások csökkentésével vagy a hiány eleresztésével. Nyugat-Európa stabilabb és megbízhatóbb államai a legtöbb esetben az utolsó eszközt választják, Kelet- Közép- Európában azonban - a térséggel szembeni általános bizalmatlanság miatt - erre kevésbé van lehetőség. A válság a legtöbb kormányt meggyengítette, így minden jel arra utal: nemigen létezik a lakosság által is tökéletesen hatékonynak ítélt válságkezelés. 60

61 Az észlelt instabilitás és a politikai válságkezelésben tapasztalt cselekvésképtelenség kikezdheti a politikai intézményrendszer népszerűségét is: a cseh kormányválság például a parlament reputációját is jelentősen megtépázta. Kormányellenes demonstrációk nem csak Kelet-Közép-Európában történnek. Szerte Európában voltak hatalmas utcai megmozdulások, míg azonban Nyugaton ez főleg tömegdemonstrációkat és sztrájkokat jelentett, addig a régióban ez gyakrabban torkollott utcai összecsapásokba. Magyarországon nagyrészt elmaradtak az utcai összecsapások, mely leginkább azzal magyarázható, hogy a 2006 őszén csúcson lévő radikális mozgalmak mára sokat veszítettek támogatottságukból, a "protest-potenciál" 25 alábbhagyott, a rendőrség felkészült az utcai zavargások kezelésére, továbbá a radikális jobboldal legfőbb ereje, a Jobbik nem érdekelt az erőszak eszkalációjában az EP-, majd az országgyűlési választások közeledtével. A Bajnai-csomag nyomán ugyanakkor még előfordulhatnak intenzív - akár erőszakba forduló - megmozdulások Magyarországon. Szociális következmények A válságok természetére jellemző, hogy minden mindennel összefügg és hatással van egymásra. Ugyan szakdolgozatom a krízist gazdasági oldalról közelíti meg, azonban nem lenne teljes a szociális következmények említésének kihagyása esetén. Nyilvánvaló, hogy a vállatok leépítésével és bezárásával párhuzamosan számos család veszíti el megélhetését. A háztartások megtakarításai csökkenek, kiadásaik nőnek. 25 Mekkora tüntetési ellenállás várható a megszorító intézkedések hatására 61

62 11.ábra (magyarországi szociális körkép) Ez egyrészről előtérbe helyezi a szakképzett munkaerőt, hiszem arra mindig szükség van. Másrészről a legelmaradottabb régiók még jobban elszakadnak, miután a segélyekből nem lehet megélni, a bűnözések száma is növekedésnek indulhat. Ezzel párhuzamosan demográfiai szempontokat is figyelembe véve az eleve fogyó társadalmunkat is fokozottan érinti a válság. Bizonytalan megélhetés mellett egyre kevesebben fognak gyermeket vállalni, ezt erősíti meg a kormány tervezett intézkedése, miszerint a családi pótlékot és a GYES-t 26 felfüggesztené. Az egyre kilátástalanabb körülményeknek a kocsmák lehetnek a nyertesei, hiszen az elkeseredett emberek itt keresnek boldogulást. A kormányok szerepvállalása ismét jelentőssé válik, azonban az sem fenntartható hosszú távon, hogy az állami gondoskodás túlsúlyba kerüljön, hiszen az adófizetők már így is túl vannak terhelve. 26 Gyermekgondozási Segély 62