Alapfogalmak a héj (shell) használatához
|
|
- Ildikó Kovácsné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Alapfogalmak a héj (shell) használatához 1.Shell programok A héj által végrehajtott parancsok Alias-ok vagy helyettesítő nevek A parancsvégrehajtás A környezeti változók A héj indítása Nyelvi karakterkészlet beállítása (LANG, LC_ ) Átirányítások és csővezetékek A standard bemenet és kimenet Átirányítások Csővezetékek Speciális eszközök A standard kimenet és hibakimenet egyszerre történő átirányítása Egyszerű szövegszűrők Shell programok Egy héjprogram vagy shell szkript egyszerű szöveges állomány, amelyet a héj soronként értelmez. Minden egyes sort külön parancsnak értelmez (mintha a parancssorról ütöttük volna be), és egyenként végrehajtja őket. A parancsok indításának szintaxisát láttuk már a terminál használatakor: a parancs nevéből, kapcsolókból és argumentumokból áll. A héj számára a megjegyzést deklaráló karakter a # (kettős kereszt vagy diez, angol: hash mark). Azokat a sorokat amelyekben megjelenik, a kettős kereszt karaktertől a sor végéig megjegyzésnek tekinti a héj, akár interaktív módban adtuk meg, akár egy héj programban (az alábbi példában a héj készenléti jele a és a cat valamint a sort programokat indítjuk el egy kis szöveges állománnyal). #állomány tartalmának listázása cat lista.txt delta omega #itt rendezzük az állományt sort lista.txt delta omega A cat parancs a standard kimenetre írja a parancssorán megadott szöveges állományt vagy állományokat, használata: cat fájl1 [ fájl2 fájl3 ] A sort az argumentumaként megadott szöveges állomány sorait rendezi ebben az egyszerű 1
2 használati módban (lásd A sort és uniq használata a honlapon). UNIX/héjprogramozás - Alapfogalmak a héj használatához A héj program első sora speciális. Itt adunk meg információt arról, hogy a szöveges állományt milyen értelmezővel szeretnénk végrehajtani. A sor egy olyan megjegyzést tartalmaz, amelyben a kettős keresztet azonnal egy felkiáltójel követ (tehát: #!), utána pedig a kívánt értelmező teljes elérési útja. Így egy egyszerű szkript (hello.sh) így néz ki: #!/bin/bash echo hello echo vege (a #! szimbólumok és az elérési út a modern előírások szerint szorosan követik egymást, régi héjakben használatos volt a szünet is köztük. A hivatkozott értelmező program teljes elérési útját meg kell adni, mint: /bin/bash vagy /bin/sh ) Végrehajtva az alábbit látjuk: bash hello.sh hello vege A végrehajtás azt jelenti, hogy elindítjuk a parancsértelmezőt (és ez egy új héj lesz új folyamat - nem ugyanaz ami alól indítottuk) úgy, hogy argumentumként megadjuk a programot tartalmazó állományt. A két echo helyén bármilyen a héj számára értelmes program szöveg állhat, egymás utáni parancssorok amelyeket a héj egymás után: mindig az előző lefutását megvárva hajt végre. Ugyanez történik, ha a parancsokat tartalmazó szöveges állománynak végrehajtási jogot adunk, és azt indítjuk, mintha egy parancs lenne: chmod u+x hello.sh./hello.sh hello vege Ebben az esetben, a shell a fentebb bemutatott első sor után válassza ki a parancsértelmezőt, és ugyanúgy új folyamatot indít. Amennyiben a bash-t megjelölő sor hiányzik, a héj megpróbálja a szöveget a felhasználó számára beállított alapértelmezett héjjal végrehajtani (ennek nevét a SHELL környezeti változó tartalmazza). echo SHELL /bin/bash A jelölés más szkript nyelvek esetében is érvényes, általánosan, ha a shell egy szöveget értelmező programot akar elindítani, pl. egy Perl szkript esetében a sor: #!/bin/perl Az héj elérésének útvonala rendszerenként változhat, ellenőrizni kell, ezt a which paranccsal tehetjük meg, amely kiírja egy végrehajtható, és a shell által megtalálható (lásd később a PATH változót) program elérési útját: 2
3 which bash /bin/bash A szkript másik végrehajtási módja azzal a héjjal való végrehajtás amellyel dolgozunk, ezt a source paranccsal tesszük: source hello.sh hello vege Ebben az esetben nem indul új héj, az értelmezést a héjnak az a példánya hajtja végre amellyel dolgozunk. A fenti programban nem használtunk ékezetes karaktereket, régebbi rendszerek általában csak ASCII kódolással tudták a karakteret kiírni. A jelenlegi rendszerek nagy része, köztük valamennyi Linux disztribúció implicit UTF-8 kódolást használ, tehát elvileg lehet ékezetes karaktereket is használni. A shell LANG vagy LC_ALL változói tartalmazzák a beállított nyelvet és kódolást. Ezt, valamint ha távoli terminálról lépünk a rendszerre, akkor a terminál kódolását is ellenőrizni kell. echo LANG en_us.utf-8 Átírva az ékezeteket: source hello.sh Helló Vége 1.1 A héj által végrehajtott parancsok Amikor a héj megkap egy parancsnevet, az alábbi kategóriákban kezdi keresni: Alias-ok: helyettesítő nevek vagy pszeudo parancsok ( lásd alább). Függvények (function) - a héj nyelvén függvényeket lehet meghatározni az olyan feladatokra amelyeket többször hívunk meg. Később tárgyaljuk őket. Beépített parancsok (builtin command)- a nagyon gyakran használt parancsokat beépítik a héjba. Így ezeket sokkal gyorsabban lehet végrehajtani. Ilyen például az echo, pwd, history,test. Ugyanakkor ezek léteznek önálló parancsként is (bináris program). A beépítésnek két oka lehet: a sebesség (nem kell új folyamatot indítani) vagy a héj belső változóihoz való hozzáférés. Külső parancsok - azok a parancsok amelyek programok formájában valahol a fájlrendszerben találhatóak. A héjba épített parancsokra leírást a Linux rendszerekben a help paranccsal kapunk. A help argumentum nélkül a beépített parancsokat, argumentummal egy parancs segédletét listázza. Tehát a man 1 echo a UNIX külső echo-jának, a help echo pedig a belső echo segédletét írja ki. Bash alatti futtatásnál az ugyanolyan nevű beépített parancs fut a külső helyett (ha nem hivatkozunk a külsőre speciálisan). A külső parancsok programokat jelentenek, amelyeket a héj meg tud keresni az állományrendszerben, és a héjat futtató felhasználónak végrehajtási joga van reájuk. Ezeket, ha csak 3
4 parancsnevükkel adjuk meg a PATH környezeti változóban leírt útvonalakon keresi a héj. Ennek tartalma egy elérési út lista, az elemek : -al vannak elválasztva: echo PATH /usr/local/bin:/bin:/usr/bin:/home/lszabo/bin: Ezekben a könyvtárakban fogja a héj a végrehajtható parancsokat keresni. Ugyanolyan név esetén a prioritási sorrend alias, függvény, beépített majd külső parancs. 1.2 Alias-ok vagy helyettesítő nevek Az alias-ok vagy helyettesítő nevek arra szolgálnak, hogy a gyakran használt, több opcióval meghívott programoknak egy helyettesítő nevet adjunk, és gyorsabban, egyszerűbben hivatkozzunk rájuk. Jellegzetes példa a Linuxon az ls parancsot helyettesítő alias, amely színes kiírással hívja meg az ls-t. Létrehozása az alias paranccsal történik: alias ls='ls --color=tty' Amint látható, az alias létrehozás tulajdonképpen a névnek egy karakterláncot feleltet meg, és meghívásakor ez helyettesítődik a parancssorra. A helyettesítő neveknek elsőbbségük van az ugyanolyan nevű parancsokhoz képest amikor meghívjuk őket. Törlésük az unalias, listázásuk egyszerűen az alias paranccsal történik. unalias ls 2. A parancsvégrehajtás Normál végrehajtás Hogyan fut le egy egyszerű parancsvégrehajtás? Beépített parancsok esetében a héj végzi ezt. Külső parancsok, azaz programok futtatása során, pl. ha beírjuk parancsként az ls parancsot, az alábbi történik: -a héj elindítja az ls-t -háttérbe vonul (vár amíg az ls lefut) -ez alatt amennyiben az ls ír, a szöveg a terminálra kerül, ha olvas, a terminálról olvas -ha az ls lefutott és kilépett a héj kiírja a készenléti jelet. Amikor a héj elfogadja a parancsot és elindítja, azt mondjuk, hogy egy új folyamat jön létre: a futó héj fiú folyamata. Amikor a program kódja betöltődik, a kódon kívül az operációs rendszer több információt használ: ezeket együtt folyamatnak nevezzük. Tehát egy futó programot mindig folyamatként fogunk emlegetni. A parancsvégrehajtásnál új folyamat keletkezik, amelyben a héj végrehajtja a parancsot. Egy parancssoron (az új sor elválasztó karakterig tartó karakterlánc) általában egy programot indítunk el. Megtehetjük, hogy többet indítsunk el egyszerre, ha köztük a ; -t használjuk mint elválasztó jelet. echo "rendezes indul" ; sort szoveg.txt; echo "vege" Ilyenkor a második parancs megvárja az elsőt, tehát nem párhuzamosan hajtódnak végre. A parancssoron elindított programról azt mondjuk, hogy "előtérben fut"; mivel a terminálra ír, és ilyenkor a héj nem adja vissza a készenléti jelet (prompt): azt jelzi ezzel, hogy nem fogad el új parancsot az előző befejezéséig. 4
5 Háttérben való végrehajtás UNIX/héjprogramozás - Alapfogalmak a héj használatához Megtehetjük, hogy a parancsot "háttérben" futtassunk; ilyenkor a héj visszaadja a készenléti jelet, és új parancsot üthetünk be. A háttérben futtatást kétféleképpen válthatjuk ki: 1) a parancssort a parancs indításakor az & jellel zárjuk, ilyenkor a folyamat azonnal a háttérben indul; 2) az előtérben futó folyamatot felfüggesztjük (suspend) a Ctrl-Z billentyű kombinációval a terminálról, majd a bg (background) paranccsal háttérben indítjuk. A folyamatnak jelzést küldünk: a felfüggesztés tipikus példa erre. Lenyomunk egy billentyűt amelyet egy megszakítás közvetítésére használunk, és azt a héj rendszert vezérlő kernelen keresztül eljuttatja a folyamathoz. Mindkét esetben a héj 2 számot, egy feladat (job) azonosítót illetve egy folyamat azonosítót ír ki számunkra. sort rendezetlen.txt > rendezett.txt & [1] 4467 Ezek segítségével hivatkozhatunk később az elindított munkára, például az előtérbe hívhatjuk az fg (foreground) paranccsal. A munkák illetve folyamatok kezelésével, valamint ezek különböző indítási módjával később, a Folyamatok kezelése c. fejezetben foglalkozunk [ref], itt röviden megadtuk a használathoz szükséges szintaxist. 2.1 A környezeti változók A héj, hasonlóan más programnyelvekhez az információkat, adatokat névvel látja el és változóknak nevezi őket. Részletesen a következő fejezetben foglalkozunk ezekkel. Ebben a fejezetben kimondottan a parancshasználattal kapcsolatos környezeti változók miatt említjük őket. Egy folyamat környezete mindazt az információt jelenti, amit a folyamat az őt futtató operációs rendszerről, gépről, beállításokról megtudhat. Ezeket az információkat többnyire változókban tároljuk (név-érték párok). Ezek a változók létrejönnek a héj indításakor, és úgy fér hozzájuk mint saját változóihoz. Nagy betűs változó nevekkel ábrázoljuk ezeket, különbséget téve így (a programozó számára) a saját, illetve az operációs rendszertől kapott változók közt. Ilyen változót már láttunk: például a végrehajtható állományok elérési útja, a PATH változó. echo PATH /usr/local/bin:/bin:/usr/bin:/home/lszabo/bin:. Néhány környezeti változót az alábbi listában láthatunk. A beállított változókat a printenv vagy env parancsokkal lehet kilistázni. Például az alábbi változók szinte minden gépen be vannak állítva: HOSTNAME=eowyn.maros.emte.ro TERM=xterm SHELL=/bin/bash USER=lszabo MAIL=/var/spool/mail/lszabo 5
6 PATH=/bin:/usr/local/bin:/bin:/usr/bin:/home/lszabo/bin PWD=/home/lszabo EDITOR=/usr/bin/vim LANG=en_US.UTF-8 HOME=/home/lszabo LOGNAME=lszabo UNIX/héjprogramozás - Alapfogalmak a héj használatához Új környezeti változót az export paranccsal állíthatunk elő, használatát lásd a következő fejezetben. 2.2 A héj indítása Indításkor a héj végigolvas néhány konfigurációs állományt, ezek változókat állíthatnak vagy programokat indíthatnak, amelyek meghatározzák azt a környezetet amelyben a héj indul. A konfigurációs fájlok különböznek, attól függően, hogy a héj interaktívan fut vagy szkriptet hajt végre. Az interaktívan futtatott héj esetében a bejelentkezéskor induló héj (login shell) is külön fájlokat olvas. Interaktív héjnak nevezzük azokat a héjakat amelyek direkt a terminállal dolgoznak - onnan kapják a parancsokat. Egy adott szkriptet futtató héj általában nem interaktív. Egyes konfigurációs állományok közösek, tehát bármely felhasználó belépésekor értelmeződnek, és a rendszer /etc, konfigurációs állományokat tartalmazó könyvtárában találhatóak (pl.: /etc/profile, /etc/bashrc). Ezen kívül minden felhasználónak saját állományai vannak a home könyvtárában (.profile,.bash_profile,.bashrc). Ezeket szabadon szerkesztheti, és amennyiben indításkor automata módon akar változókat, alias definíciókat, stb. beállítani, azt innen teheti meg. A.profile és.bash_profile fájlok a bejelentkezési interaktív héj indításnál értelmeződnek (a megadott sorrendben). A.bashrc fájl is tartalmaz beállításokat, ezek más interaktívan indított héj indításakor értelmeződnek. A nem interaktív héjaknak külön indító állomány jelölhetünk ki a BASH_ENV változó segítségével. A bash esetében kilépéskor egy.bash_logout nevű állomány tartalma értelmeződik, ebbe írhatunk be rutin feladatokat, amelyeket kilépéskor kell végrehajtani. Ha állandó jellegű beállításokat akarunk végezni, akkor ezeket az állományokat kell megváltoztatni. Például, ha gyorsabb interaktív munka miatt létre akarunk hozni egy alias-t, akkor ezt a.bashrc fájl végére írjuk. A locate program állománynevek gyors keresésére szolgál, használata: locate sztring, ennek hatására kilistázza azokat a rendszeren található fájlneveket amelyekben megtalálható az adott sztring. Ha rövidítve szeretnénk használni, pl. csak: l sztring, és azt szeretnénk, hogy ezt minden shell indításkor megtehessük, ezt kell írnunk a.bashrc végére: 6
7 alias l='locate' Megjegyezés: a fenti konfigurációs állomány nevek a Bash-re érvényesek, más héjak esetenként más indító állományokat használnak. 2.3 Nyelvi karakterkészlet beállítása (LANG, LC_ ) A héj karakterkészletének beállítása fontos, amennyiben például a magyar nyelv karaktereit akarjuk használni. Ezt a LANG illetve az LC_ kezdőbetűket tartalmazó héj változókkal tehetjük. Két paramétert kell ilyenkor beállítani: a karakterkódolást (encoding) és a nyelvet, esetleg országot amelyben az illető nyelvet beszélik. Az LC_ nevű változókkal (LC_ALL, LC_TIME, LC_NUMERIC) a nyelven kívül különböző helyi beállításokat lehet megadni (idő, számok, stb. formázása). A nyelvi beállítást, amennyiben nincsenek LC_változók megadva, elsődlegesen a LANG változó adja meg, ennek lehetséges értékeit (ami függ attól, hogy fel vannak-e telepítve a szükséges szoftverek a rendszerre), a locale -a paranccsal lehet kilistázni. Az UTF-8 kódolás használata ma már jelentősen megkönnyíti ezeket a beállításokat. 3. Átirányítások és csővezetékek 3.1 A standard bemenet és kimenet A UNIX egyik alapelve, hogy minden eszközt, hardvert, stb.-it állományként kezel a virtuális állományrendszere. Így az eszközökre való írás mindig egyszerű állományba való írásra vezethető vissza a programok szintjén, ami nagyon leegyszerűsíti kezelésüket. Gyakorlatilag minden rendszer komponens, amelyre írni illetve ahonnan olvasni lehet fájlként viselkedik (a közönséges fájltól kezdve a terminál billentyűzetét keresztül a merevlemezig). Egy C nyelven írt program mindig (legkevesebb) 3 állományt talál nyitva indításkor. Ezeket a programozónak nem kell külön előkészítenie vagy megnyitnia. Ezek: a standard bemenet, kimenet és hibakimenet. Mindhármat állományként kezeli a héj (akárcsak a C nyelv). Jelölésükre egész számot tartalmazó azonosítókat használ a C nyelv akkor, amikor első szintű állománykezelő függvényeket használ. 0 - standard bemenet 1 - standard kimenet 2 - standard hibakimenet. Ezeket az azonosítókat a héj is használja, és a héj által elindított programok mindig használhatják ezt a 3 állományt. Amennyiben a cat parancsot argumentum nélkül indítjuk, a bemeneti állomány helyett a standard bemenetet fogja olvasni és értelemszerűen a standard kimenetre ír. Így gyakorlatilag a standard bemenetet (ami a terminál használata esetében a billentyűzet) átmásolja terminál kimenetére: cat alhpa 7
8 alhpa gamma gamma. A sorok duplázva jelennek meg, az első sor a beírás terminál visszhangja, a második a visszamásolt. Ha kipróbáljuk a fenti parancsot, jól érzékelhető, hogy a cat soronként másol (sort olvas és utána azonnal ki is írja azt). Több Unix szöveget feldolgozó program működik ezzel a logikával, általában valamilyen műveletet is végeznek a beolvasott szövegsoron, így szűrőknek nevezzük őket. A cat a fenti működési módban egyszerűen átmásolja a standard bemenetet a kimenetre. 3.2 Átirányítások A héj szintaktikailag néhány metakaraktert használ a standard bemenet és kimenet illetve hibakimenet átirányítására. Ezek használata és jelentése az alábbi: A standard bemenet átirányítása a < jellel A sort, akárcsak a cat, argumentum nélkül indítva a standard bemenetet olvassa, és az ott érkező sorokat rendezi. Az alábbi példában a sort program bemenete nem a terminál által generált standard bemenetről jön, ahogy az a sort egyszerű futtatásánál tenné, hanem a lista.txt nevű állományból. A < jel megváltoztatja a sort standard bemenetének forrását, és a jel jobb oldalán álló állomány tartalmát irányítja a program bemenetére. A sort nem tud arról, hogy pontosan honnan kapja a bemenetet: rendezi a standard bemenetre érkező szöveget. sort < lista.txt delta omega A standard kimenet állományba irányítása a > jellel Az alábbi példában a cat program nem a terminálra, hanem a lista.txt nevű állományba ír, és a standard bemenetről olvas: cat > lista.txt delta omega cat lista.txt delta omega A > jel állományba irányítás törli a régi állományt ha ilyen nevű már létezik. A szöveg bevitelét a Ctrl-D karakterrel zárjuk (állomány vége jel). A parancs így alkalmas egy kis szöveges állomány létrehozására, amelyet a fejezet példáiban használtunk. 8
9 A két típusú átirányítást akár egyszerre is használhatjuk a parancssoron: sort < lista.txt > rendezett.txt a sort a lista.txt fájlból olvas és a rendezett.txt fájlba ír. A fenti átirányítások tulajdonképpen az alábbit jelentik: sort 0< lista.txt 1> rendezett.txt de a standard bemenet és kimenetet jelentő állomány leírókat nem kell kiírni. A kimenet hozzáfűzése egy állományhoz a >> jellel Ezzel az átirányítással hozzáfűzés módban írunk a kimeneti állományba, tehát az állomány tartalma amennyiben létezik megmarad, és az új sorok az állomány végére kerülnek. echo elso > f.txt echo masodik >> f.txt echo harmadik >> ff.txt cat f.txt elso masodik harmadik 3.3 Csővezetékek A csővezetékek kommunikációs csatornák, amelyeken keresztül egy folyamat kimenete egy másik bemenetére irányítható egy rendkívül egyszerű szintaxissal a parancssoron. A deklaráláshoz használt jel a elválasztójel. Az alábbi példában a cat kimenetét a sort-ba irányítjuk: cat lista.txt sort delta omega A két folyamat adatai közti szinkronizációról az operációs rendszer gondoskodik. Az említett átirányítások többször is alkalmazhatóak ugyanazon a parancssoron. Az alábbi parancssoron a lista.txt állomány a cat-ből a sort-ra, onnan pedig a head parancs bemenetére kerül: cat lista.txt sort head -1 A head szintén szövegsorokat szűrő parancs: a bemenetére kerülő szöveges állomány első sorait listázza, mégpedig annyi sort, amennyit egész számot tartalmazó opciója megad. Így a fenti parancs kimenete csak a rendezett lista első sora. A head használata: head [ -n ] fájl A listázandó sorok számát megadó kapcsoló opcionális, amennyiben nem adjuk meg, implicit 9
10 értéke 10. Itt említjük meg a tee parancsot is, amely sorozatos feldolgozás esetén biztosíthatja egy köztes kimenet elmentését, ha arra később szükség lehet. A tee használata az alábbi: tee [-a] állománynév amelynek hatására a bemenetet a kimenetre és az adott nevű állományba írja. Az alábbi esetben végrehajtódik ugyanaz a feldolgozás mint a fenti példában, de ezúttal a sort által előállított teljes rendezett lista is elmenésre kerül a rendezett.txt fájlba: cat lista.txt sort tee rendezett.txt head Speciális eszközök Néha hasznos ha állományokon kívül eszközöket is használhatunk a ki-és bemenetek átirányításakor. Ilyen például a /dev/null eszköz, amely végtelen sok karaktert teljesen elnyelő kimenetként viselkedik. Erre lehet minden olyan kimenetet irányítani, amelyre nincs szükség: jelenléte felesleges vagy zavaró. A standard hiba kimenet azonosítója a 2-es, erre íródnak a parancsok hibaüzenetei. Ez lehetővé teszi a parancsok hasznos kimenetének és a hibaüzeneteknek a kettéválasztását. Interaktívan dolgozva a terminálon, a parancsok által az 1-es és 2-es kimenetekre írt szövegek együtt kerülnek a terminál kimenetére. Ha a hibaüzenetek nem érdekelnek, csak a hasznos kimenet át lehet irányítani őket a null eszközre. Ha az 1.txt és 2.txt állományokról kérünk egy listát az ls-el, amennyiben valamelyik nem létezik az ls hibaüzenete összekeveredik a kimeneten a hasznos információval. Az alábbi példában a wc (word count) paranccsal próbálunk információt nyerni szöveges fájlokról. wc 1.txt txt A wc az argumentumában megadott szöveges állomány sorainak, szavainak és karaktereinek számát írja ki, a három szám után a fájl nevével. Több állományt is megadhatunk a parancssorán: wc 1.txt 2.txt txt txt total Azonban ha a 2.txt nem létezik, ezt kapjuk: wc 1.txt 2.txt txt wc: 2.txt: No such file or directory total Ha a 2-es kimenetet átirányítjuk a null perifériára, megszabadulunk a hibaüzenet kimenetbe való beszúrásától: 10
11 wc 1.txt 2.txt 2>/dev/null txt total 3.5 A standard kimenet és hibakimenet egyszerre történő átirányítása Vannak esetek, amikor mindkét standard kimenetet (kimenet és hibakimenet) külön-külön állományba vagy ugyanabba az állományba akarjuk irányítani. A külön-külön állományba való irányításhoz mindkét kimenetnek meg kell adni az átirányítást: sort lista.txt > rendezett.txt 2> hibak.txt A parancs lefutásának eredménye és hibái külön fájlokban lesznek rögzítve. A két kimenet ugyanabba az állományba való irányítására a megoldás az alábbi: -a kimenetet egy állományba irányítjuk -utána a hibakimenetet a kimenetre (a két átirányítás sorrendje számít): sort lista.txt > rendezett.txt 2>&1 Ilyenkor nyilván semmit sem látunk a terminálon, minden kiírt szöveg (akár eredmény, akár hiba) a naplo.txt nevű állományba kerül, és onnan olvashatjuk el később. A parancs lefutását pedig meg kell várnunk (nincs készenléti jel csak ha a sort lefutott). Ilyenkor megtehetjük, hogy a feladatot a háttérben futtatjuk (hiszen amúgy sem látunk semmit), az alábbi indítással: sort rendezetlen.txt > rendezett.txt 2>&1 & [1] 5039 Így azonnal új paranccsal foglalkozhatunk, nem kell a sort végére várnunk. Van olyan eset, amikor a két kimenetet ugyanabba a csővezetékbe szeretnénk irányítani, ezt az alábbi megoldással érjük el: sort rendezetlen.txt 2>&1 cat > rendezett.txt Először a hibakimenetet a standard kimenetre irányítjuk, majd a standard kimenetet vezetjük egy csővezetékbe. Utána a csővezetékéket egy másik program, jelen esetben a cat bemenetére. 4. Egyszerű szövegszűrők A Unix alapú rendszerek a rendszerrel kapcsolatos információkat, konfigurációs beállításokat szöveges állományokban tárolják. Ennek klasszikus példája az /etc könyvtárban található passwd nevű fájl, amelyik a rendszeren regisztrált felhasználók adatait tárolja. A fájl egy sora így néz ki: lszabo:x:500:500:laszlo Szabo:/home/lszabo:/bin/bash 11
12 A sorokban a : elválasztó karakter az alábbi mezőket határozza meg: 1. a felhasználó rendszeren használt neve 2. ma már nem használt mező ( a felhasználó jelszavának hash kódja állt itt régi rendszereken) 3. a felhasználó azonosítója (ez egy egész szám) 4. a felhasználó csoportjának azonosítója 5. a felhasználó valódi neve 6. a home könyvtára 7. a shell amit használ A passwd állományhoz hasonló, szöveges mezőket tartalmazó állományokból egy bizonyos információt (pl. ebben az esetben a felhasználók nevét) kivágni soronként például a cut nevű paranccsal lehet. A cut parancs: Használat: cut -c lista [ fájl... ] cut [ -d kar ] -f lista [ fájl... ] Mit csinál? Egy vagy több mezőt (karaktercsoportot) vág ki a bemeneti szöveg minden sorából, és a kimenetre írja őket. Fontosabb kapcsolók: -c lista Megadjuk azoknak a karaktereknek a sorszámát a bemeneti sorokból, amelyeket ki akarunk választani. Pl. -c 6 vagy -c 6-8 vagy -c 6,9-12, d kar Megadjuk azt az elválasztó karaktert, amelyiket a -f opcióval együtt, szövegmezők kiemelésére használunk. Ha nem adunk meg semmit, az alapértelmezett elválasztó a tabulátor karakter. -f lista Megadjuk azoknak az elválasztó karakterrel elválasztott mezőknek a listáját amelyet a kimenetre akarunk írni. Pl.: -f 2 (második mező) vagy -f 7,8 a hetedik és nyolcadik mező. Leírás: A cut a bemenet minden sorából ugyanazokat a mezőket vagy karaktereket vágja ki és azokat soronként küldi a kimenetre. Alapvetően két feladatot oldhatunk meg vele: karaktereket vágunk ki a bemeneti sorokból vagy mezőket, ez utóbbiak esetében meg kell adnunk egy elválasztó karaktert. Bemenetként a paraméterként megadott állományokat vagy a standard bemenetet használja ha nem adunk meg állományt. Pl. echo a b cd cut -f 2 -d " " b echo abcdef cut -c 2,4 bd echo ab cd ef cut -f2 -d " " cd Megjegyzések: Modern POSIX standardot megvalósító rendszereken kezeli a több byte-os karaktereket is 12
13 (pl. UTF-8). Ilyenek a modern Linux disztribúciók, ahol pl.: echo á ó ű cut -f 2 -d " " az ó karaktert írja ki. UNIX/héjprogramozás - Alapfogalmak a héj használatához A passwd állományra alkalmazva, a felhasználók listáját így lehet kivágni: cut -f 1 -d : /etc/passwd root bin daemon adm lp sync shutdown halt mail... Ha szükségünk lenne például az első 5 felhasználónévre rendezett sorrendben, azt így kapnánk meg: cut -f 1 -d : /etc/passwd sort head -5 adm antalm apache attila avahi 13
Alapfogalmak a héj (shell) használatához
Alapfogalmak a héj (shell) használatához 1. A shell - definíció és típusok...1 Alias-ok (helyettesítő nevek)...4 2. A parancsvégrehajtás...4 3. A shell változói...5 A {} jelölés...6 Az echo parancs...7
RészletesebbenA függvény kód szekvenciáját kapcsos zárójelek közt definiáljuk, a { } -ek közti részt a Bash héj kód blokknak (code block) nevezi.
Függvények 1.Függvények...1 1.1.A függvény deníció szintaxisa... 1..Függvények érték visszatérítése...3 1.3.Környezettel kapcsolatos kérdések...4 1.4.Lokális változók használata...4 1.5.Rekurzív hívások...5.kód
RészletesebbenOperációs rendszerek. 4. gyakorlat. BASH bevezetés, script írása, futtatása UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED BASH bevezetés, script írása, futtatása Operációs rendszerek 4. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik
Részletesebben7. Laboratóriumi gyakorlat: Vezérlési szerkezetek II.
7. Laboratóriumi gyakorlat: Vezérlési szerkezetek II. A gyakorlat célja: 1. A shell vezérlő szerkezetei használatának gyakorlása. A használt vezérlő szerkezetek: if/else/fi, for, while while, select, case,
RészletesebbenSzkriptnyelvek. 1. UNIX shell
Szkriptnyelvek 1. UNIX shell Szkriptek futtatása Parancsértelmez ő shell script neve paraméterek shell script neve paraméterek Ebben az esetben a szkript tartalmazza a parancsértelmezőt: #!/bin/bash Szkriptek
Részletesebbenchmod umask chown, chgrp
5. Gyakorlat chmod umask chown, chgrp csak a tulajdonos tudja átállítani ezeket a jogokat r=4, w=2, x=1 pl:r+x=5 s-setuid bit /root jogosultságot igénylőprogramokhoz (u=rwxs) chmod 751 proba.txt chmod
Részletesebben1. Alapok. #!/bin/bash
1. oldal 1.1. A programfájlok szerkezete 1. Alapok A bash programok tulajnképpen egyszerű szöveges fájlok, amelyeket bármely szövegszerkesztő programmal megírhatunk. Alapvetően ugyanazokat a at használhatjuk
RészletesebbenOperációs rendszerek gyak.
Operációs rendszerek gyak. Linux alapok III., Bash Cirok Dávid Hirling Dominik Szegedi Tudományegyetem Cirok.David@stud.u-szeged.hu Hirling.Dominik@stud.u-szeged.hu Linux alapok III., Bash 1 Linkelés 2
Részletesebben7. Laboratóriumi gyakorlat, 1. rész : Vezérlési szerkezetek II.
7. Laboratóriumi gyakorlat, 1. rész : Vezérlési szerkezetek II. A gyakorlat célja: 1. A shell vezérlő szerkezetei használatának gyakorlása. A használt vezérlő szerkezetek: if/else/fi, for, while while,
Részletesebben8. Laboratóriumi gyakorlat: Bevezetés a reguláris kifejezések használatába
8. Laboratóriumi gyakorlat: Bevezetés a reguláris kifejezések használatába A gyakorlat célja: 1. A gyakorlat célja a reguláris kifejezések használatának megismerése. A grep parancs használatának elsajátítása
RészletesebbenLinux alapok. Parancsok általános alakja parancs kapcsolók paraméterek
Linux alapok Parancsok általános alakja parancs kapcsolók paraméterek Könyvtárszerkezet abszolút útvonal útvonal megadása a gyökérből kiindulva / gyökérkönyvtár relatív útvonal útvonal megadása az aktuális
Részletesebbenfile./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >>
I. Alapok Interaktív shell-ben vagy shell-scriptben megadott karaktersorozat feldolgozásakor az első lépés a szavakra tördelés. A szavakra tördelés a következő metakarakterek mentén zajlik: & ; ( ) < >
RészletesebbenBASH SCRIPT SHELL JEGYZETEK
BASH SCRIPT SHELL JEGYZETEK 1 TARTALOM Paraméterek... 4 Változók... 4 Környezeti változók... 4 Szűrők... 4 grep... 4 sed... 5 cut... 5 head, tail... 5 Reguláris kifejezések... 6 *... 6 +... 6?... 6 {m,n}...
Részletesebben8. Laboratóriumi gyakorlat: Bevezetés a reguláris kifejezések használatába
8. Laboratóriumi gyakorlat: Bevezetés a reguláris kifejezések használatába A gyakorlat célja: 1. A gyakorlat célja a reguláris kifejezések használatának megismerése. A grep parancs használatának elsajátítása
RészletesebbenSzámítógép Architektúrák. 4. Gyakorlat
Számítógép Architektúrák 4. Gyakorlat Téma Levelezés. Adatcsatornák, átirányítás. Visszatérési érték. -> Vezérlésben fontos. Metakarakterek, kvótázás. Parancs, csővezeték, parancslista. Jobkezelés, Szűrők
RészletesebbenII. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK
Mérési Utasítás Linux/Unix jogosultságok és fájlok kezelése Linux fájlrendszerek és jogosultságok Linux alatt, az egyes fájlokhoz való hozzáférések szabályozása érdekében a fájlokhoz tulajdonost, csoportot
RészletesebbenAz állományok kezelésére használt fontosabb parancsok
Függelék a 3 fejezethez Az állományok kezelésére használt fontosabb parancsok Tartalom Az ls parancs1 A mkdir parancs2 Az rmdir parancs2 A cp parancs3 A rm parancs4 Az mv parancs4 Az állományok kezeléséhez
RészletesebbenOperációs rendszerek. 9. gyakorlat. Reguláris kifejezések - alapok, BASH UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Reguláris kifejezések - alapok, BASH Operációs rendszerek 9. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik Viktor
RészletesebbenS z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k
S z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k 7. előadás Ami eddig volt Számítógépek architektúrája Alapvető alkotóelemek Hardver elemek Szoftver Gépi kódtól az operációs rendszerig Unix alapok Ami
RészletesebbenBevezetés az informatikába, második gyakorlat. Bevezetés Környezetváltozók és néhány egyszerű utasítás Jogosultságok Fájlkezelés
Bevezetés az informatikába, második gyakorlat Bevezetés Környezetváltozók és néhány egyszerű utasítás Jogosultságok Fájlkezelés Bevezetés Parancsértelmező (bash) Utasítások man Szövegszerkesztők Bash Különféle
RészletesebbenI. Felzárkoztató Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK
Mérési Utasítás Alapvető Linux/UNIX parancsok A terminál. A Linux és a UNIX, multi taszkos, több felhasználós rendszerek. A több feladat végrehajtásához egy (vagy akár több) felhasználó több terminálon
RészletesebbenMunka állományokkal. mv: áthelyezés (átnevezés) rm: törlés. rmdir: üres könyvtár törlése. -r, -R: rekurzív (könyvtár) -r, -R: rekurzív (könyvtár)
man!!! Man Munka állományokkal cd :az aktuális könyvtár (.) beállítása (alapesetben a ~ könyvtárra) pwd: aktuális könyvtár kiiratása mkdir: új könyvtár létreh cp: másolás -r, -R: rekurzív (könyvtár) mv:
RészletesebbenOperációs rendszerek. 3. gyakorlat. Jogosultságkezelés, linkelés, csővezeték UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Jogosultságkezelés, linkelés, csővezeték Operációs rendszerek 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik
RészletesebbenA héj vezérlő szerkezetei I.
Tartalom A héj vezérlő szerkezetei I. 1.Vezérlés a héj programozásban...1 1.1.Vezérlési szerkezetek...1 1.2.Az igaz/hamis feltétel a héjprogramozásban...1 2.Az &&, és! szerkezetek...2 3.A test és az expr
Részletesebben8. Laboratóriumi gyakorlat: Bevezetés a reguláris kifejezések használatába
8. Laboratóriumi gyakorlat: Bevezetés a reguláris kifejezések használatába A gyakorlat célja 1. A reguláris kifejezések használatának megismerése. Az egrep parancs használatának elsajátítása 2. További
Részletesebben4. Laborgyakorlat. A fájlokról ezeket az adatokat, a fájlrendszer tárolja. Számunkra az 1, 3, 4. oszlopok lesznek az érdekesek.
Linux fájlrendszerek. 4. Laborgyakorlat Előző gyakorlaton, már volt szó a fájlrendszerekről, mikor a mount parancs -t kapcsolójáról volt szó. Linux alatt, az egyes fájlokhoz való hozzáférések miatt, a
RészletesebbenOperációs rendszerek. 2. gyakorlat. Munka állományokkal UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Munka állományokkal Operációs rendszerek 2. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik Viktor 1 / 12 Állományrendszer
RészletesebbenProgramozás alapjai. 1. - 2. óra. Morvai Flórián, 2010 Dr. Dévényi Károly előadásvázlata alapján
Programozás alapjai 1. - 2. óra Morvai Flórián, 2010 Dr. Dévényi Károly előadásvázlata alapján Bemutatkozás Morvai Flórián Morvai.Florian@stud.u-szeged.hu csak egyetemi címről www.stud.u-szeged.hu/morvai.florian
RészletesebbenMunka állományokkal. mv: áthelyezés (átnevezés) rmdir: üres könyvtár törlése rm: törlés. -r, -R: rekurzív (könyvtár) -r, -R: rekurzív (könyvtár)
man!!! Man Munka állományokkal cd: az aktuális könyvtár (.) beállítása (alapesetben a ~ könyvtárra) pwd: aktuális könyvtár kiiratása mkdir: új könyvtár létrehozása cp: másolás -r, -R: rekurzív (könyvtár)
RészletesebbenHORVÁTH ZSÓFIA 1. Beadandó feladat (HOZSAAI.ELTE) ápr 7. 8-as csoport
10-es Keressünk egy egész számokat tartalmazó négyzetes mátrixban olyan oszlopot, ahol a főátló alatti elemek mind nullák! Megolda si terv: Specifika cio : A = (mat: Z n m,ind: N, l: L) Ef =(mat = mat`)
Részletesebben6. BASH programozás I.
6. BASH programozás I. A BASH héj, mint a legtöbb héj, nemcsak egy felhasználói felület, de kifinomult, magasszintű programozási nyelvet megvalósító értelmező program (interpreter) is. A BASH ezzel a nyelvvel
RészletesebbenA legfontosabb DOS parancsok
A legfontosabb DOS parancsok A DOS parancsok általános formája: KULCSSZÓ paraméterek Az utasítások akár kis-, akár nagybetűkkel is írhatók, a DOS nem tesz köztük különbséget. A kulcsszó és az első paraméter
RészletesebbenOperációs rendszerek 1.
Operációs rendszerek 1. Szűrőprogramok Balla Tibor balla.tibor@inf.unideb.hu Standard bemenet és kimenet Standard bemenet (stdin,0) Standard kimenet (stdout,1) Standard hibakimenet (stderr,2) Átirányítás
RészletesebbenUnix-Linux alapok I. gyakorlatvezető: Lutár Patrícia
Unix-Linux alapok I. gyakorlatvezető: Lutár Patrícia Ez a dokumentum az órán bemutatott alapparancsoknak egy vázlatos áttekintése. A parancsokhoz tartozó kapcsolók/opciók (flagek) felsorolása nem teljes.
RészletesebbenOperációs rendszerek. 9. gyakorlat. BASH recap, reguláris kifejezések UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED BASH recap, reguláris kifejezések Operációs rendszerek 9. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik Viktor
RészletesebbenOperációs rendszerek 2 1. óra: Linux alapok Ismétlés. Windisch Gergely félév
Operációs rendszerek 2 1. óra: Linux alapok Ismétlés Windisch Gergely windisch.gergely@nik.uni-obuda.hu 2011-2012 2. félév Féléves követelmények Kéthetente 2 óra, hetek paritása alapján egy elmaradó alkalom
RészletesebbenOperációs Rendszerek. Windows Parancssor
Operációs Rendszerek. Windows Parancssor a parancssor a világ legjobb felülete Miért jó a parancssor? Szinte minden beállítást meg lehet oldani Automatizálás parancssorbol egyszerű pl: ürítsen egy könyvtárat
RészletesebbenBevezetés a Python programozási nyelvbe
Bevezetés a Python programozási nyelvbe 8. Gyakorlat modulok random számok (utolsó módosítás: 2017. aug. 3.) Szathmáry László Debreceni Egyetem Informatikai Kar 2017-2018, 1. félév Modulok Amint a programunk
RészletesebbenBEKÉRT ADAT KÉPERNYŐRE ÍRÁSA KÖRNYEZETI VÁLTOZÓK FÁJL REDEZETT KIÍRÁSA KÖNYVTÁRBAN BEJEGYZÉSEK SZÁMA FÁJLBAN SZÁM NÖVELÉSE. #!
BEKÉRT ADAT KÉPERNYŐRE ÍRÁSA #A script bekér egy nevet és egy kort, majd kiírja a képernyőre echo -n "Adja meg a nevét: " read NEV echo -n "Adja meg az életkorát: " read KOR echo "Az Ön neve: $NEV, kora:
RészletesebbenLINUX PMB2506-2 LINUXOS PARANCSOK ÉS HASZNÁLATUK - GRUB
LINUX PMB2506-2 LINUXOS PARANCSOK ÉS HASZNÁLATUK - GRUB LINUX PARANCSOK ÉS HASZNÁLATUK ls: listázás -l részletes lista -a rejtett fájlok megjelenítése cp: fájlok másolása -i Már létező cél felülírása előtt
RészletesebbenA shell vezérlő szerkezetei I.
Tartalom A shell vezérlő szerkezetei I.. Mit nevezünk vezérlésnek a shell programozásban.... Vezérlési szerkezetek....2 Az igaz/hamis feltétel a shell programozásban... 2. Az &&, és! szerkezetek...2 3.
RészletesebbenTovábbi vezérlő valamint számításokat megkönnyítő szerkezetek
Tartalom További vezérlő valamint számításokat megkönnyítő szerkezetek 1. A case szerkezet...1 2. A select szerkezet...3 3. Aritmetikai kiértékelés: számítások a (( )) szerkezettel...4 4. A C stílusú for
RészletesebbenBASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek
06 BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek Emlékeztető Jelölésbeli különbség van parancs végrehajtása és a parancs kimenetére való hivatkozás között PARANCS $(PARANCS) Jelölésbeli különbség van
RészletesebbenHardver és szoftver követelmények
Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó Telepítési útmutató Hardver és szoftver követelmények A java-s nyomtatványkitöltő program az alábbi hardverigényt támasztja a számítógéppel szemben: 400 MHz órajelű
RészletesebbenOperációs rendszerek. 10. gyakorlat. AWK - bevezetés UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED AWK - bevezetés Operációs rendszerek 10. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik Viktor 1 / 15 Reguláris
RészletesebbenHálózati adminisztráció Linux (Ubuntu 8.04) 7. gyakorlat
Hálózati adminisztráció Linux (Ubuntu 8.04) 7. gyakorlat Johanyák Zsolt Csaba 1 1. Belépés és fájlkezelés Azonosító: hallgato Jelszó: hallgato Átváltás karakteres konzolra: Ctrl+Alt+F1.. Visszaváltás grafikus
RészletesebbenOperációs rendszerek 1.
Operációs rendszerek 1. Fájlkezelés Balla Tibor balla.tibor@inf.unideb.hu Fájlrendszer: Könyvtárak és Fájlok Inode szuperblokk inode tábla tényleges lemezterület inode = index-node Az inode tábla egy fix
RészletesebbenDelphi programozás I.
Delphi programozás I. Konzol alkalmazások készítése Delphiben A Delphi konzol alkalmazása (console application) olyan 32 bites program, amely nem grafikus felületen, hanem egy szöveges konzol ablakban
RészletesebbenJava-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó
Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó Hálózatos telepítés Windows és Linux operációs rendszereken A program nem használja a Registry-t. A program három könyvtárstruktúrát használ, melyek a következők:
RészletesebbenTovábbi vezérlő valamint számításokat megkönnyítő szerkezetek
Tartalom További vezérlő valamint számításokat megkönnyítő szerkezetek 1.A case szerkezet...1 2.A select szerkezet...3 3.Aritmetikai kiértékelés: számítások a (( )) szerkezettel...4 4.A C stílusú for ciklus...6
RészletesebbenOperációs Rendszerek II. labor. 2. alkalom
Operációs Rendszerek II. labor 2. alkalom Mai témák (e)grep Shell programozás (részletesebben, példákon keresztül) grep Alapvető működés: mintákat keres a bemeneti csatorna (STDIN vagy fájl) soraiban,
RészletesebbenS z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k
S z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k 6. előadás Dr. Illés Zoltán ELTE IK Média és Oktatásinformatika Tanszék Ami eddig volt Számítógépek architektúrája Alapvető alkotóelemek Processzor Memória
RészletesebbenELTE SAP Excellence Center Oktatóanyag 1
Oktatóanyag 1 A dataset egy az alkalmazás-szerveren megtalálható illetve ott létrejövő szekvenciális fájl. Szerveroldali fájlkezelésre használják az SAP-ban. Megjegyzés: Amennyiben kliens oldalon található
RészletesebbenOperációs rendszerek gyakorlat
01 Operációs rendszerek gyakorlat Berta Árpád berta@inf.u-szeged.hu www.inf.u-szeged.hu/~berta Irinyi magasföldszint, Mesterséges Intelligencia kutatócsoport, 45/A szoba Fogadó óra: hétfő 15:00-16:00-ig
RészletesebbenOperációs rendszerek I. IIII. gyakorlat
Operációs rendszerek I. IIII. gyakorlat o who o w o last o users o finger o talk o write o mesg o clear III. gyakorlat o alias/unalias o passwd o pwgen o ls o mkdir o cd o rm / rmdir o tree o pwd 2 finger
RészletesebbenLinux parancsok összefoglaló.
Linux parancsok összefoglaló. pwd: Kiírja az aktuális könyvtár abszolút elérési útvonalát. cd : Belép a paraméterként átadott könyvtárba, vagy könyvtárszerkezetbe. A könyvtárat
RészletesebbenA PiFast program használata. Nagy Lajos
A PiFast program használata Nagy Lajos Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3 2. Bináris kimenet létrehozása. 3 2.1. Beépített konstans esete.............................. 3 2.2. Felhasználói konstans esete............................
RészletesebbenAWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek
10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK adatvezérelt szkriptnyelv text processing, adat kiterjesztés, tagolt adatok automatizált soronkénti feldolgozása a forrásállományt soronként beolvassa
RészletesebbenRendszerprogramozás Linux környezetben
Készítette: Petróczy Tibor Rendszerprogramozás Linux környezetben 1 1. Unix shellek és shell scriptek Miért, és mikor: - használtál már UNIX/Linux rendszert - ismered a rendszer alapfilozófiáját - nem
RészletesebbenOperációs Rendszerek példatár. Utolsó frissítés: 2014. február 10.
Operációs Rendszerek példatár Utolsó frissítés: 2014. február 10. A példatár Szegedi Tudományegyetemen oktatott Operációs rendszerek tárgy gyakorlati anyagához illeszkedo feladatok sorát tartalmazza, mely
RészletesebbenBash Shell Programozás. 1. oldal
1. oldal 2. oldal BASH SHELL PROGRAMOZÁS (basic2bash) Készítette: Raffai Gábor István alias Glindorf Kelt: Kecskemét, 2003.04.18. ( frissitve: 2003.04.25.) A dokumentum szabadon felhasználható, másolható,
RészletesebbenA sed folyamszerkesztő
A sed folyamszerkesztő 1. Bevezető...1 2. A sed parancssora...1 3. A sed működése...2 4. A sed parancsai...3 A címek megadása...3 Gyakran használt parancsok...4 Ritkábban használt parancsok...7 A hold
RészletesebbenOperációs rendszerek MINB240/PMTRTNB230H
Biztonsági környezet Operációs rendszerek MINB240/PMTRTNB230H 12. Előadás Biztonság Biztonság és védelemi mechanizmusok Biztonság kérdése probléma természete Védelmi mechanizmusok biztonság elérését lehetővé
RészletesebbenA Unix terminál használata
Tartalom A Unix terminál használata 1. Történelemi háttér...1 2. A terminállal való munkát segítő billentyűk...2 3. A munkaszesszió...6 A parancsok formátuma...7 Hálózaton keresztüli bejelentkezés...8
RészletesebbenUnix/Linux alapok 2. Operációs rendszerek I. készítette: Kozlovszky Miklós, Bringye Zsolt Póserné Oláh Valéria, Windisch Gergely
Unix/Linux alapok 2. Operációs rendszerek I. készítette: Kozlovszky Miklós, Bringye Zsolt Póserné Oláh Valéria, Windisch Gergely linux (unix) fájlrendszerek http://www.csie.ntu.edu.tw/~pangfeng/system%20programming/lecture_note_2.htm
RészletesebbenAWK programozás Bevezetés
09 AWK programozás Bevezetés AWK adatvezérelt szkriptnyelv text processing, adat kiterjesztés, tagolt adatok automatizált soronkénti feldolgozása a forrásállományt soronként beolvassa és feldolgozhatóvá
RészletesebbenM-Fájlok létrehozása MATLAB-ban
M-Fájlok létrehozása MATLAB-ban 1 Mi az M-fájl Annak ellenére, hogy a MATLAB rendkívül kifinomult és fejlett számológépként használható, igazi nagysága mégis abban rejlik, hogy be tud olvasni és végrehajtani
RészletesebbenOperációs rendszerek. 2. gyakorlat. Munka állományokkal UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Munka állományokkal Operációs rendszerek 2. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik Viktor 1 / 18 Linux
RészletesebbenBevezetés jogosultságkezelés, csővezeték, átirányítások. BASH script programozás
01 Bevezetés jogosultságkezelés, csővezeték, átirányítások BASH script programozás Berta Árpád berta@inf.u-szeged.hu www.inf.u-szeged.hu/~berta Irinyi magasföldszint, Mesterséges Intelligencia kutatócsoport,
RészletesebbenOperációs rendszerek gyakorlat
01 Operációs rendszerek gyakorlat Berta Árpád berta@inf.u-szeged.hu www.inf.u-szeged.hu/~berta Irinyi magasföldszint, Mesterséges Intelligencia kutatócsoport, 45/A szoba Fogadó óra: hétfő 15:00-16:00-ig
RészletesebbenProgramozás alapjai gyakorlat
Programozás alapjai gyakorlat 1. gyakorlat Bemutatkozás Bordé Sándor Email cím: borde@inf.u-szeged.hu csak stud-os címről (ld. később) Webcím: http://www.inf.u-szeged.hu/~borde Egyéb: coospace fórum, neptun
RészletesebbenBevezetés a héj (shell) és a UNIX terminál használatába
Bevezetés a héj (shell) és a UNIX terminál használatába Tartalom 1. Egy kis történelem...1 2. A terminállal való munkát segítő billentyűk...2 3. Egy munkaszesszió lefutása...3 4. Bevezető fogalmak a burokkal
RészletesebbenAz időhöz kötődő parancsok
Az időhöz kötődő parancsok Az idő nyilvántartása...1 A date parancs...2 A time parancs...4 A sleep parancs...5 Időzített programfuttatás...6 Az at parancs...6 A UNIX démonok...6 A cron démon...7 Az idő
RészletesebbenDVD kódolása DIVX-be
DVD kódolása DIVX-be Operációs rendszernek a Linuxot használjuk. Eddigi tapasztalataim szerint, leggyorsabban a legjobb rendszert a következő disztribúció telepítésével érhetjük el: UBUNTU. Magyar nyelvű
RészletesebbenRapidMiner telepítés i. RapidMiner telepítés
i RapidMiner telepítés ii COLLABORATORS TITLE : RapidMiner telepítés ACTION NAME DATE SIGNATURE WRITTEN BY Jeszenszky, Péter 2014. szeptember 17. REVISION HISTORY NUMBER DATE DESCRIPTION NAME iii Tartalomjegyzék
RészletesebbenOktatási cloud használata
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnikai és Információs Rendszerek Tanszék Oktatási cloud használata Készítette: Tóth Áron (BME MIT), 2013. A segédlet célja a tanszéki oktatási cloud
RészletesebbenO er e á r ci c ós ó s R en e d n sz s er e e r k e I. G akorlá l s
perációs Rendszerek I. O Gyakorlás 1 Hozzon létre egy parancscsal 3 könyvtárat! O - vezetéknév - keresztnév - becenév md vezeteknev keresztnev becenev 2. A keresztnevet mozgassa a vezetéknév mappába! move
RészletesebbenSzilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt
Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt segédlet A Szilipet programok az adatok tárolásához Firebird adatbázis szervert használnak. Hálózatos
RészletesebbenRegionális forduló november 18.
Regionális forduló 2017. november 18. 9-10. osztályosok feladata Feladat Egy e-mail kliens szoftver elkészítése lesz a feladatotok. Az elkészítendő alkalmazásnak az alábbiakban leírt specifikációnak kell
RészletesebbenSzámítógépes alapismeretek
Számítógépes alapismeretek Dr. Illés Zoltán, Mail: illes@inf.elte.hu Visszatekintés Elérhetőség, tárgy teljesítés A tárgy célja, tartalma Számítógépek tegnap, ma, holnap Jelek, információk Információk
RészletesebbenDSL Internet telepítése opensuse-ra (Tesztelve: opensuse 10.0-tól 10.3-ig)
DSL Internet telepítése opensuse-ra (Tesztelve: opensuse 10.0-tól 10.3-ig) Ezt a rövid leírást kezdő (SuSE) Linux felhasználóknak szánom, akik DSL típusú Internet elérést használnak..., illetve csak szeretnének,
RészletesebbenA telepítési útmutató tartalma
1 A telepítési útmutató tartalma 3 Kompatibilitás és rendszerkövetelmények A telepítési folyamat röviden 4 A telepítés indítása 5 Adatbáziskezelő beállítása / telepítése 8 Telepítési módozatok 11 Az ENSO
RészletesebbenAz R használata (tárgyalt R verzió: 2.12.1) Jeszenszky Péter Debrecen Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.hu
Az R használata (tárgyalt R verzió: 2.12.1) Jeszenszky Péter Debrecen Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.hu Futtatás Tipikus futtatás Linux környezetben: $ mkdir work $ cd work $ R Minden
RészletesebbenProgramozás I. gyakorlat
Programozás I. gyakorlat 1. gyakorlat Alapok Eszközök Szövegszerkesztő: Szintaktikai kiemelés Egyszerre több fájl szerkesztése pl.: gedit, mcedit, joe, vi, Notepad++ stb. Fordító: Szöveges file-ban tárolt
RészletesebbenGyorskalauz SUSE Linux Enterprise Server 11 SP1. Gyorskalauz. Köszönti az SUSE Linux Enterprise Server! Minimális rendszerkövetelmények
Gyorskalauz SUSE Linux Enterprise Server 11 SP1 Gyorskalauz SUSE Linux Enterprise Server 11 SP1 NOVELL GYORSKALAUZ KÁRTYA A SUSE Linux Enterprise Server új, 11 SP1 verziójának telepítéséhez a következő
RészletesebbenOperációs rendszerek 2 3. alkalom - Reguláris kifejezések, grep, sed. Windisch Gergely windisch.gergely@nik.uni-obuda.hu 2010-2011 2.
Operációs rendszerek 2 3. alkalom - Reguláris kifejezések, grep, sed Windisch Gergely windisch.gergely@nik.uni-obuda.hu 2010-2011 2. félév Reguláris kifejezések Reguláris kifejezésekkel lehet keresni egy
RészletesebbenOperációs rendszerek gyak.
Operációs rendszerek gyak. AWK programozás Hirling Dominik Szegedi Tudományegyetem AWK AWK: a pattern scanning and processing language mintaelemző-és feldolgozó nyelv bármilyen szövegből minták alapján
RészletesebbenBaBér. Bérügyviteli rendszer. Telepítési segédlet 2014.
BaBér Bérügyviteli rendszer Telepítési segédlet 2014. Tartalom 1. Ajánlott konfiguráció... 3 2. A BaBér és az SQL2005 szerver telepítése... 5 3. A BaBér program és az SQL2005-ös adatbázis kezelő telepítése...
RészletesebbenA sed folyamszerkesztő
A sed folyamszerkesztő 1.Bevezető...1 2.A sed parancssora...1 3.A sed működése...2 4.A sed parancsai...3 4.1.A címek megadása...3 4.2.Gyakran használt parancsok...5 4.3.Ritkábban használt parancsok...8
RészletesebbenOperációs rendszerek. 11. gyakorlat. AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek Operációs rendszerek 11. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik
RészletesebbenAdatbázis és szoftverfejlesztés elmélet
Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet Témakör 4. Összefoglalás 1. A kódolás eszközei Általános szövegszerkesztő Programozói szövegszerkesztő Fejlesztői környezet Vizuális fejlesztői környezet Általános
RészletesebbenKinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?
Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii
RészletesebbenBüki András UNIX/Linux héjprogramozás Büki András: UNIX/Linux héjprogramozás Büki András Felelõs kiadó a Kiskapu Kft. ügyvezetõ igazgatója 2002 Kiskapu Kft. 1081 Budapest Népszínház u. 29. Tel: (+36-1)
RészletesebbenGyorskalauz SUSE Linux Enterprise Desktop 11
Gyorskalauz SUSE Linux Enterprise Desktop 11 NOVELL GYORSKALAUZ KÁRTYA A SUSE Linux Enterprise Desktop 11 új verziójának telepítéséhez a következő műveletsorokat kell végrehajtani. A jelen dokumentum áttekintést
RészletesebbenSaját Subversion tároló üzemeltetése i. Saját Subversion tároló üzemeltetése
i Saját Subversion tároló üzemeltetése ii KÖZREMŰKÖDŐK CÍM : Saját Subversion tároló üzemeltetése TEVÉKENYSÉG NÉV DÁTUM ALÁÍRÁS ÍRTA Jeszenszky, Péter 2014. február 16. VERZIÓTÖRTÉNET VERZIÓ DÁTUM LEÍRÁS
Részletesebben1_Linux_bevezeto_bash
1_Linux_bevezeto_bash September 21, 2016 1 Számítógépes alapismeretek 1.1 ELTE - Fizika Bsc 1. évfolyam 1.2 # Félévés tematika: Linux alapismeretek Szövegszerkesztés Adatok ábrázolása Bevezetés a programozás
Részletesebben2. Készítsen awk szkriptet, amely kiírja az aktuális könyvtár összes alkönyvtárának nevét, amely februári keltezésű (bármely év).
1. fejezet AWK 1.1. Szűrési feladatok 1. Készítsen awk szkriptet, ami kiírja egy állomány leghosszabb szavát. 2. Készítsen awk szkriptet, amely kiírja az aktuális könyvtár összes alkönyvtárának nevét,
RészletesebbenC/C++ programozás UNIX környezetben
Nagy Gergely C/C++ programozás UNIX környezetben Tartalomjegyzék 1. Ismerkedés a UNIX terminállal 2 1.1. Fontos parancsok....................................... 2 1.2. Egyszerű szövegszerkesztő program.............................
RészletesebbenGyorskalauz SUSE Linux Enterprise Server 11
Gyorskalauz SUSE Linux Enterprise Server 11 NOVELL GYORSKALAUZ KÁRTYA A SUSE Linux Enterprise 11 új verziójának telepítéséhez a következő műveletsorokat kell végrehajtani. A jelen dokumentum áttekintést
RészletesebbenParancsok. 1. fejezet Könyvtár- és fájlkezelés
1. fejezet Parancsok 1.1. Könyvtár- és fájlkezelés 1. Írjon olyan parancsot, amely egy adott állomány egy részletét a 10. sortól a 15. sorig írja a szabványos kimenetre! 2. Írjon olyan parancsot, amely
Részletesebben