Alapfogalmak a héj (shell) használatához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Alapfogalmak a héj (shell) használatához"

Átírás

1 Alapfogalmak a héj (shell) használatához 1. A shell - definíció és típusok...1 Alias-ok (helyettesítő nevek) A parancsvégrehajtás A shell változói...5 A {} jelölés...6 Az echo parancs...7 Az export parancs Átirányítások és csővezetékek A parancs behelyettesítés A parancssor átírása A shell - definíció és típusok 1.1 A shell A shell egy időben egy interaktív parancs végrehajtó és egy programozási nyelv (interpretált szkript nyelv). Az interpretált (értelmezett) nyelvek olyan programozási nyelvek, amelyeknél a futtatás előtt nem állítanak elő gépi kódot. Magát a programszöveget értelmezi egy "értelmező" program, a mi esetünkben ez maga a shell. A UNIX parancsértelmezőjét magyarul héj-nak vagy burok-nak is nevezzük (mert a felhasználó szempontjából "körülveszi" az operációs rendszer magját. A tanfolyam folyamanán mi a héj vagy shell megnevezéseket fogjuk használni. Több változata létezik, ezek a UNIX fejlődésének különböző szakaszaiban jelentek meg. Bourne (a programot tartalmazó bináris kód neve a rendszeren: sh) shell A UNIX első éveiben a shell "programozási nyelv" jellege nem volt annyira hangsúlyos, elsősorban a parancsok futtatását oldotta meg. A Bourne shell volt az első parancsértelmező amelyiket kimondottan arra fejlesztették, hogy szkript nyelv is legyen egyben ben fejlesztettét az AT&T-nél (első fejlesztő Stephen Bourne). Ezzel vezettek be sok új lehetőséget először, mint a parancssor behelyettesítése, a 2-es jel használata a standard hibakimenet jelölésére. A későbbi években is az AT&T-nél fejlesztették. Korn (ksh) shell Ezt a változatot ugyancsak az AT&T-nél fejlesztették tovább (David Korn), és a legfontosabb fejlesztési cél a shell programozási nyelvvé való átalakítása volt. Visszafelé kompatibilis maradt a Bourne shell-el. Sok új lehetőséget vezettek be, így az asszociatív tömböket, és a valós számokkal való számítást. A POSIX standard "Shell Language Standard" nevű előírásait pontosan betartja, ezért leginkább ezt használják ipari standard shell-ként a UNIX variánsokban. Eleinte az AT&T tulajdonában volt a fejlesztése, 2000-ben nyílt forráskódúvá tették és jelenleg Common Public Licence licenc alatt fejlesztik. Annak ellenére, hogy a mindennapi munkában sokan ennek modernebb változatait vagy a Bash-t használjuk, UNIX karbantartó vagy installáló szkriptekben legtöbben ma is a Bourne vagy a Korn régi változatait futtatják. C shell (csh) 1

2 A C Shell-t a BSD fejlesztés során fejlesztették (Bill Joy, a későbbi Sun Microsystems alapító). Amint nevéből kiderül, szerkezetei hasonlítanak a C-re. Ebben fejlesztették tovább a feladatok (jobs) felügyeletét biztosító szerkezeteket. Nem annyira használt mint a Bournera épülő változatok. Jelenleg tcsh nevű modern változatát használják, és leginkább a BSD alapú rendszereken felhasználóinál gyakori a használata. Bash (bash) A Bash (Bourne again shell) változatot eleve nyílt forráskódúnak kezdték fejleszteni. A kompatibilitás szempontjából mind a Bourne, mind Korn shell-t követi, és sok ezekre írt szkript lefut módosítás nélkül a bash-en is. Mindhárom előzőleg említett shell-ből vett át megoldásokat, de fejlesztett saját nyelvi lehetőségeket is. Modern Linux-okon általában ez az alapértelmezett shell, és valószínű, hogy a leggazdagabb programozási lehetőségeket ez nyújtja. A bibliográfiában említett "Learning the bash shell" című könyv részletesen bemutatja nyelvi lehetőségeit. Azt, hogy egy rendszeren melyiket lehet használni, a /etc/shells állomány tartalmából tudhatjuk meg. Ez pl. Fedora disztribúció alatt az alábbi módon nézhet ki: cat /etc/shells /bin/sh /bin/bash /sbin/nologin /bin/zsh /bin/tcsh /bin/csh /bin/ksh Látható, hogy a rendszeren egyszerre több shell lehet. A Linux alatt többnyire a Bash shell-t használjuk, de a többi is ott szokott lenni a gépen. A legtöbb programhoz viszont a Bourne shell alá írják a telepítő, indító, stb. szkripteket. Az iparban nagyon sok helyen a Korn shell-t használják mint standardot, ezt standardizálja a POSIX is. A felhasználó által használt alapértelmezett shell-t a rendszer a /etc/passwd állomány felhasználót leíró sorában találja meg. A tanfolyam során igyekszünk klasszikus elemeket használni, amelyek a Bourne és Korn héjakra épülnek. Megemlítjük, ha egy-egy jellegzetességet csak a Korn vagy Bash nyújt. 1.2 Shell programok Egy héjprogram állomány (vagy shell szkript) egyszerű szöveges állomány, amelyet a shell soronként értelmez. Minden egyes sort külön parancsnak vesz (mintha a parancssorról ütöttük volna be), és egyenként végrehajtja őket. A parancssor formátumát láttuk már a terminál használatakor: a parancs nevéből, kapcsolókból és argumentumokból áll. A shell számára a megjegyzést deklaráló karakter a # (kettős kereszt, angol: hash mark). Azokat a sorokat amelyekben megjelenik a kettős kereszt karaktertől a sor végéig megjegyzésnek tekinti a shell (az alábbi példában a shell készenléti jele a ). #itt rendezzük az állományt sort szoveg.txt A shell program első sora speciális lehet. Itt adhatunk meg információt arról, hogy a szöveges állományt milyen értelmezővel szeretnénk végrehajtani. Ez úgy történik, hogy ez a sor egy olyan megjegyzést tartalmaz, amelyben a kettős keresztet azonnal egy felkiáltójel követ (tehát: #!áll ott), utána pedig a kívánt értelmező teljes elérési útja. 2

3 Így egy egyszerű szkript (hello.sh) így néz ki: #!/bin/bash echo hello echo vege (a #! szimbólumok és az elérési út a modern előírások szerint szorosan követik egymást, régi héjakben használatos volt a szünet is köztük. A hivatkozott értelmező program teljes elérési útját meg kell adni, mint: /bin/bash vagy /bin/sh ) Végrehajtva az alábbit látjuk: bash hello.sh hello vege A végrehajtás tehát azt jelenti, hogy elindítjuk a shell-t (és ez egy új shell lesz) úgy, hogy argumentumként (amelyet ő bemenetnek használ) megadjuk a programot tartalmazó állományt. Amennyiben a bash-t megjelölő sor hiányzik, a shell megpróbálja a szöveget a felhasználó számára beállított alapértelmezett shell-el végrehajtani (ennek nevét a SHELL környezeti változó tartalmazza). A két echo helyén bármilyen hosszú szöveg állhat, egymás utáni parancssorok amelyeket a shell egymás után: mindig az előző lefutását megvárva hajt végre. 1.3 Shell parancsok Amikor a shell megkap egy parancsnevet, az alábbi kategóriákban kezdi keresni: -beépített parancsok - a nagyon gyakran használt parancsokat beépítik a shellbe. Így ezeket sokkal gyorsabban lehet végrehajtani. Ilyen például az echo, pwd, history, test. Ugyanakkor ezek léteznek önálló parancsként is (bináris program). -függvények - a shell nyelvén függvényeket lehet meghatározni az olyan feladatokra amelyeket többször hívunk meg. Ezekkel később foglalkozunk. -külső parancsok - azok a parancsok amelyek programok formájában valahol az állományrendszerben találhatóak. -alias-ok: helyettesítő nevek vagy pszeudo parancsok (lásd alább) A héjba épített parancsokra leírást a Linux rendszerekben a help paranccsal kapunk. A help argumentum nélkül a beépített parancsokat, argumentummal egy parancs segédletét listázza. Tehát a man echo a UNIX külső echo-jának, a help echo pedig a belső echo segédletét írja ki. Bash alatti futtatásnál az ugyanolyan nevű beépített parancs fut a külső helyett (ha nem hivatkozunk a külsőre speciálisan). A külső parancsok programokat jelentenek, amelyeket a shell meg tud keresni az állományrendszerben, és a shell-t futtató felhasználónak végrehajtási joga van reájuk. Ezeket a PATH környezeti változóban leírt útvonalakon keresi a shell. 3

4 Alias-ok (helyettesítő nevek) Az alias-ok vagy helyettesítő nevek arra szolgálnak, hogy a gyakran használt, több kapcsolóval meghívott programoknak egy helyettesítő nevet adjunk, és gyorsabban, egyszerűbben hivatkozzunk rájuk. Jellegzetes példa a Linuxon az ls parancsot helyettesítő alias, amely színes kiírással hívja meg az ls-t. Létrehozása az alias paranccsal történik: alias ls='ls --color=tty' Amint látható, az alias létrehozás tulajdonképpen a névnek egy karakterláncot feleltet meg, és meghívásakor ez helyettesítődik a parancssorra. A helyettesítő neveknek elsőbbségük van az ugyanolyan nevű parancsokhoz képest amikor meghívjuk őket. Törlésük az unalias, listázásuk egyszerűen az alias paranccsal történik. unalias ls 2. A parancsvégrehajtás Hogyan fut le egy egyszerű parancsvégrehajtás? Beépített parancsok esetében a futó shell végzi ezt. Külső parancsok, azaz programok futtatása során az alábbi történik: Amikor a shell elfogadja a parancsot és elindítja, azt mondjuk, hogy egy új folyamat jön létre: a futó shell fiú folyamata. Amikor a program kódja betöltődik, a kódon kívül az operációs rendszer több információt létrehoz illetve követ: ezeket együtt folyamatnak nevezzük. Tehát egy futó programot mindig folyamatként fogunk emlegetni. A parancsvégrehajtásnál új folyamat keletkezik, amelyben a shell végrehajtja a parancsot. Ugyanakkor a futó shell maga is egy folyamat. Egy parancssoron (az új sor elválasztó karakterig tartó karakterlánc) általában egy programot indítunk el. Megtehetjük, hogy többet indítsunk el egyszerre, ha köztük a ; -t használjuk mint elválasztó jelet. echo "rendezes indul" ; sort szoveg.txt; echo "vege" Ilyenkor a második parancs megvárja az elsőt, tehát nem párhuzamosan hajtódnak végre. A parancssoron elindított programról azt mondjuk, hogy "előtérben fut"; mivel a terminálra ír, és ilyenkor a shell nem adja vissza a készenléti jelet (prompter): azt jelzi ezzel, hogy nem fogad el új parancsot az előző befejezéséig. Megtehetjük, hogy a parancsot "háttérben" futtassuk; ilyenkor a shell visszaadja a készenléti jelet, 4

5 és új parancsot üthetünk be. A háttérben futtatást kétféleképpen válthatjuk ki: 1) a parancssort a parancs indításakor az & jellel zárjuk, ilyenkor a folyamat azonnal a háttérben indul; 2) az előtérben futó folyamatot felfüggesztjük a suspend jelzéssel (^Z kombináció a terminálról), majd a bg (background) paranccsal háttérben indítjuk. A jelzések tulajdonképpen szoftver útján küldött megszakítások: a felfüggesztés tipikus példa erre. Lenyomunk egy billentyűt amely valamilyen megszakítás közvetítésére használunk, és azt a shell rendszert vezérlő kernel-en keresztül eljuttatja a folyamathoz. Mindkét esetben a shell 2 számot, egy feladat (job) azonosítót illetve egy folyamat azonosítót ír ki számunkra. sort rendezetlen.txt > rendezett.txt & [1] 4467 Ezek segítségével hivatkozhatunk később az elindított munkára, például az előtérbe hívhatjuk az fg (foreground) paranccsal. A munkák illetve folyamatok kezelésével, valamint ezek különböző indítási módjával később, a Folyamatok kezelése c. fejezetben foglalkozunk, itt csak röviden adtuk meg az elindításukhoz szükséges szintaxist. Egyelőre az alábbit kell megjegyezni: parancs indításkor mindig egy új shell indul el. Ez futtatja a megadott parancsot, és átveszi a futtató shell tulajdonságait: ugyanarra a standard kimentre ír, ugyanarról a bemenetről olvas, ugyanabban a munkakönyvtárban dolgozik és megkapja az indító shell környezeti változóit. A fenti példaprogramot (hello.sh) egyszerűbben is indíthatjuk. Mivel a shell elindít bármely szöveges állományt ha az végrehajtható és megadtuk az értelmező programját, egyszerűen végrehajtási jogot adunk rá, és az állomány nevével - mint parancsnévvel indítjuk. Természetesen ilyenkor is elindul egy új shell, a program szöveget értelmezve: chmod u+x hello.sh./hello.sh hello vege 3. A shell változói 3.1 Az általános shell változók A shell az adatok, információk tárolására változókat használ. Mivel a shell parancsai szövegekből épülnek fel, a változók nevét és értékét is egyaránt sztringekben tárolja. A név-érték hozzárendelést egyszerűen az = jel segítségével adjuk meg. Például a szin=piros sor végrehajtása során létrejön az a szin változó piros értékkel. Látható, hogy a változó létrehozása dinamikus: akkor jön létre amikor deklarálom, nincs szükség előzetes definícióra. Amikor a létrejött változót később shell parancsok argumentumaiban használjuk, egy jellel és a változó nevével hivatkozunk rá. Tehát szin lesz a hivatkozott változó, és ezt így használjuk: 5

6 echo szin piros A változók tehát sztringeket tartalmaznak, így megtörténhet az is, hogy nincs értékük (üres sztringet tartalmaznak). A változók értékét idézőjelek közé is tehetjük, sőt, ha a változó értéke olyan sztring amelyik elválasztó karaktert is tartalmaz, akkor kötelezően ezt kell tennünk. Például, ha egy változó értéke a piros alma karaktersor, akkor ezt így kell megadni: valt="piros alma" Egyébként a shell csak a piros sztringet rendelné a változóhoz és úgy értelmezné, hogy az alma egy következő parancs része. A változók neve az angol Abc betűiből (kis és nagybetű közti eltérés számít) valamint a számjegyekből és a _ aláhúzásjel karakterből állhatnak. 3.2 Az idézőjelek használata és az echo parancs Háromféle idézőjelet használhatunk a shell programokban: " (idézőjel, double quote), ' (aposztróf, single quote vagy forward tick) és ` (vissza idézőjel, backtick). A ' egyes idézőjel vagy aposztróf segítségével olyan sztringeket deklarálunk, amelyekben minden egyes karakter elveszti a shell szerinti metakarakter jelentést, és betű szerint lesz értelmezve. Tehát az alábbi kiíráskor: echo -e 'ez itt egy jel' ez itt egy jel valódi kerül a kimenetre. A shell nem ír át semmit a sztring belsejében, úgy dolgozik vele ahogy leírtuk. A " kettős idéző jelet is sztringek deklarálására használjuk. Amikor egy sztringet kettős idézőjellel veszünk körül, akkor a shell a sztring belsejében a változók nevét átírja, és úgy használja fel őket a továbbiakban. szin=piros echo "szin alma" piros alma A harmadik idéző jelet, a vissza-idézőjelet az un. parancs behelyettesítés végrehajtására használjuk, lásd alább. A {} jelölés Mivel ilyen esetekben előfordul, hogy a shell nem tudja a változó nevét meghatározni, például alábbi esetben, ha a "pirosalma" szöveget akarjuk kiírni: echo "szinalma" (meddig tart a változónév? a shell úgy fogja értelmezni, hogy egy új változó nevet használunk, a szinalma nevűt), létezik egy jelölési mód ami ezt egyértelművé teszi. Ilyenkor a változó nevét jelentő karakterekláncot {} zárójelekkel vesszük körül. Így már egyszerű kifejezni a változót: echo "{szin}alma" A jelölés még néhany további kiértékelést is lehetővé tesz a kapcsos zárójelek között: {szin:-piros} ha a változó nem létezik, nem ad értéket a változónak, de visszatéríti a "piros"-at {szin:=piros} ha a változó nem létezik, értéket a változónak és visszatéríti a "piros"- 6

7 {szin:?hibas szin} at ha a változó nem létezik a shell program hibaüzenettel leáll Az alábbi kis programban (szin.sh) nem adunk értéket a szin változónak, így első használatkor automatikusan felveszi azt: #!/bin/sh echo {szin:=piros} echo szin exit 0 Elindítva a program kétszer fogja a "piros" sztringet kiírni: bash szin.sh piros piros Az echo parancs Az echo parancs kiírja saját argumentumainak listáját és utána automatikusan egy új sor karaktert. echo argumentum_lista echo ez egy üzenet ez egy üzenet Két kapcsolója van: -n nem ír új sor karaktert -e engedélyezi a következő speciális karakterek értelmezését a karakterlánc okban: \a riadó (csengő) \b egy karakter törlése visszafelé \c nem ír ki újsor karaktert \f lapdobás \n új sor \r kocsi vissza \t vízszintes tabulátor \v függőleges tab \\ backslash \nnn a karakter ASCII kódja nnn (oktálisan) \xnn a karakterkódot hexadecimálisan lehet megadni, pl. \x32 Az echo a leggyakrabban használt parancs a héjprogramokból való kiírásra. A shell rendelkezik ugyanakkor egy printf paranccsal is, amelyet ritkábban, abban az esetben használunk, ha bonyolultabban kell formatálnunk a kimenetet. Meghívása az alábbi: printf formatáló_sztring argumentumlista A formatáló sztring megegyezik a C nyelvből ismert printf szintaxisával, a kiírt argumentumokat pedig a formátum után, egy listában kell felsorolni, elválasztójelek nélkül. A printf nem ír ki automatikusan új sort, ezt meg kell adnunk egy \n karakterrel, akár a C nyelvben. 7

8 printf "Ez egy %s alma\n" szin Ez egy piros alma 3.2 A környezeti változók Operációs rendszerek I. - UNIX felhasználói ismeretek és héjprogramozás Egy folyamat környezete mindazt az információt jelenti, amit a folyamat az őt futtató operációs rendszerről, gépről, beállításokról megtudhat. Ezeket az információkat többnyire változókban tároljuk (név-érték párok). Ezek a változók létrejönnek a shell indításakor, és úgy fér hozzájuk mint saját változóihoz. Többnyire nagy betűs változó nevekkel ábrázoljuk ezeket, különbséget téve így (a programozó számára) a saját, illetve az operációs rendszertől kapott változók közt. Ilyen változót már láttunk: például a végrehajtható állományok elérési útja, a PATH változó. echo PATH /usr/local/bin:/bin:/usr/bin:/home/lszabo/bin:. Néhány környezeti változót az alább sorolunk fel. A beállított változókat a printenv paranccsal lehet kilistázni. Például az alábbi változók szinte minden gépen be vannak állítva: HOSTNAME=eowyn.maros.emte.ro TERM=xterm SHELL=/bin/bash USER=lszabo MAIL=/var/spool/mail/lszabo PATH=/bin:/usr/local/bin:/bin:/usr/bin:/home/lszabo/bin:./ PWD=/home/lszabo EDITOR=/usr/bin/vim LANG=en_US.UTF-8 HOME=/home/lszabo LOGNAME=lszabo 3.3 A shell indítása Indításkor a shell végigolvas néhány konfigurációs állományt, ezek változókat állíthatnak be illetve programokat indíthatnak, amelyek meghatározzák azt a környezetet amelyben a shell indul. Ezek közt vannak olyan állományok amelyek közösek, tehát bármely felhasználó belépésekor értelmeződnek (/etc/profile, /etc/bashrc). Ezen kívül minden felhasználónak saját indító állományai vannak a home könyvtárában (.profile,.bash_profile,.bashrc). Ezeket szabadon szerkesztheti, és amennyiben indításkor automata módon akar változókat, alias definíciókat, stb. beállítani, azt innen teheti meg. A a.profile és.bash_profile állományok minden egyes belépésnél értelmezve lesznek (a megadott sorrendben). Így lehet például a PATH változó értékét megváltoztatni. Amennyiben azt szeretném, hogy a munka könyvtáram (./) is legyen a keresett könyvtárak közt a parancsok elindításánál, az alábbit kell beírnom a.bash_profile állományba: PATH=PATH:./ export PATH Az első sor átállítja (újra deklarálja) a PATH változót: a régi mögé odailleszti az elválasztó karaktert (:) és utána a pillanatnyi munkakönyvtár nevét, majd az export shell utasítással beírja a környezeti változók közé, úgy, hogy azt az általam indított folyamatok is örököljék. A bash esetében kilépéskor egy.bash_logout nevű állomány tartalma értelmeződik, ebbe írhatunk be rutin feladatokat, amelyeket kilépéskor kell végrehajtani. 8

9 Megjegyezés: a fenti konfigurációs állomány nevek a Bash-re érvényesek. Az export parancs Amikor egy változót létrehozunk (pl. a fenti példában az új PATH változót), ez csak a héj számára lesz látható, a héjból induló parancsok számára nem. Az export beírja a héjváltozót azok közé a környezeti változók közé, amelyeket minden más általam indított parancs is megkap. 3.4 Nyelvi karakterkészlet beállítása (LANG, LC_ ) A shell karakterkészletének beállítása fontos, amennyiben például a magyar nyelv karaktereit akarjuk használni. Ezt a LANG illetve az LC_ kezdőbetűket tartalmazó shell változókkal tehetjük. Két paramétert kell ilyenkor beállítani: a karakterkódolást (encoding) és a nyelvet, esetleg országot amelyben az illető nyelvet beszélik. Az LC_ nevű változókkal (LC_ALL, LC_TIME, LC_NUMERIC) a nyelven kívül különböző helyi beállításokat lehet megadni (idő, számok formatálása). A nyelvi beállítást, amennyiben nincsenek LC_változók megadva, elsődlegesen a LANG változó adja meg, ennek lehetséges értékeit (ami függ attól, hogy fel vannak-e telepítve a szükséges szoftverek a rendszerre), a locale -a paranccsal lehet kilistázni. Ez például egy fedora Linux rendszeren a magyar nyelvi beállításokra az alábbi lehetőségeket listázza: hu_hu hu_hu.iso88592 hu_hu.utf8 hungarian Az UTF-8 kódolás használata ma már jelentősen megkönnyíti ezeket a beállításokat. 4. A shell speciális változói A shell több speciális változót tartalmaz, amelyek minden esetben automatikusan létrejönnek. Többnyire olyan információkat fognak tartalmazni amelyek minden programra jellemzőek és gyakran használjuk őket. Néhányat megemlítünk itt részletesen, a többit ahogy haladunk az anyaggal. Ezeknek a változóknak a nevét többnyire úgy alakították ki, hogy a karakter után felhasználtak még egy speciális karaktert. Így például a parancssor argumentumait a 1, 2,... 9 változókkal lehet elérni egy shell programból. Ezek a kapcsos zárójeles szintaxissal is használhatóak. Az alábbi szkript például kiírja első és harmadik argumentumát. #!/bin/bash echo 1 echo {3} A többi speciális változót később vezetjük majd be, ahogy használatra kerülnek. Listájukat megtalálhatjuk a Függelék 2. pontjánál. 5. Átirányítások és csővezetékek Emlékeztetünk a standard bemenet, kimenet és hibakimenet fogalmára egy futó programnál. Mindhármat állományként kezeli a shell (akárcsak a C nyelv). Jelölésükre egész számot tartalmazó azonosítókat használ a C nyelv akkor, amikor első szintű állománykezelő függvényeket használ. 9

10 0 - standard bemenet 1 - standard kimenet 2 - standard hibakimenet. Ezeket az azonosítókat a héj is használja. 5.1 Átirányítások Az átirányítások példáinál a sort, cat, head, tail parancsokat használjuk. Ezeket laboron vesszük át, leírásuk megtalálható az előadás honlapján. A héj szintaktikailag néhány szimbólumot használ a standard bemenet és kimenet illetve hibakimenet átirányítására. Ezek használata és jelentése az alábbi: A standard bemenet megváltoztatása a < jellel: az alábbi példában a sort program bemenete nem a standard bemenetről jön, ahogy az a sort egyszerű futtatásánál tenné, hanem a lista.txt nevű állományból. sort < lista.txt A standard kimenet állományba irányítása a > jellel: az alábbi példában a sort program nem a terminálra, hanem a rendezett.txt nevű állományba ír, de a standard bemenetről olvas: sort > rendezett.txt b a cat rendezett.txt a Megjegyzendő, hogy a > állományba irányítás törli a régi állományt ha ilyen nevű már létezik. A két típusú átirányítást akár egyszerre is használhatjuk: sort < lista.txt > rendezett.txt A kimenet hozzáfűzése egy állományhoz a >> jellel: ezzel az átirányítással hozzáfűzés módban írunk a kimeneti állományba, tehát az állomány tartalma amennyiben létezik megmarad, és az új sorok az állomány végérekerülnek. echo elso > f echo masodik >> f echo harmadik >> f cat f elso masodik harmadik 5.2 Csővezetékek A csővezetékek az operációs rendszer által létrehozott kommunikációs csatornák, amelyeken keresztül egy folyamat kimenete egy másik bemenetére irányítható egy rendkívül egyszerű szintaxissal a parancssoron. A deklaráláshoz használt jel a elválasztójel. Az alábbi példában a cat kimenetét a sort-ba irányítjuk (a sort parancs egyszerűen rendezi a bemenetére kerülő szöveges állomány sorait és átírja a kimenetre - részletes használatával később foglalkozunk): cat lista.txt sort 10

11 A két folyamat adatai közti szinkronizációról az operációs rendszer gondoskodik. Az említett átirányítások többször is alkalmazhatóak ugyanazon a parancssoron. Az alábbi parancssoron a lista.txt állomány a cat-ből a sort-ra, onnan pedig a head parancs bemenetére kerül, és végső kimenetként csak a rendezett lista első sorát látjuk (csak ez érdekel minket): cat lista.txt sort head -1 Ebben az esetben a sort teljes kimenete nem kerül lementésre, csak a kívánt végeredményt kapjuk meg. Itt említjük meg a tee parancsot, amely sorozatos feldolgozás esetén biztosíthatja egy köztes kimenet elmentését, ha arra később szükség lehet. A tee használata az alábbi: tee [-a] állománynév amelynek hatására a bemenetet a kimenetre és az adott nevű állományba írja. Az alábbi esetben elvégződik ugyanaz a feldolgozás mint a fenti példában, de ezúttal a sort által előállított teljes rendezett lista is elmenésre kerül: cat lista.txt sort tee rendezett.txt head Speciális eszközök Bizonyos esetekben hasznos ha állományokon kívül eszközöket is használhatunk a ki-és bemenetek átirányításakor. Ilyen például a /dev/null eszköz, amely végtelen sok karaktert teljesen elnyelő kimenetként viselkedik. Erre lehet minden olyan kimenetet irányítani, amelyre nincs szükség: jelenléte felesleges vagy zavaró. Például az alábbi parancs esetében az abc könyvtár tartalma listázódik ha van ilyen. Amennyiben nincs, az ls hibaüzenetét elnyeli a null periféria és nem látunk semmit. ls abc 2 > /dev/null 5.4 A 2>&1 átirányítás és a naplózás Vannak esetek, amikor mindkét programkimenetet (kimenet és hibakimenet) ugyanabba az állományba akarjuk irányítani. Ilyenkor az egyik megoldás a feladatra az alábbi: -a kimenetet egy állományba irányítjuk -utána a hibakimenetet a kimenetre sort rendezetlen.txt > naplo.txt 2>&1 Ilyenkor nyílván semmit sem látunk a terminálon, minden kiírt szöveg (akár eredmény, akár hiba) a naplo.txt nevű állományba kerül, és onnan olvashatjuk el később. A parancs lefutását pedig nyilván meg kell várnunk (nincs készenléti jel csak ha a sort lefutott). Ilyenkor megtehetjük, hogy a feladatot a háttérben futtatjuk (hiszen amúgy sem látunk semmit), az alábbi parancsindítással: sort rendezetlen.txt > naplo.txt 2>&1 & [1] 5039 Így azonnal új paranccsal foglalkozhatunk, nem kell a sort végére várnunk. A parancs lefutásának eredménye, hibái pedig egy állományban lesznek rögzítve: az ilyen állományokat amelyeket későbbi felhasználásra rögzítünk nevezünk naplónak (log file). Van olyan eset, amikor a két kimenetet ugyanabba a csővezetékbe szeretnénk irányítani, ezt az alábbi megoldással érjük el: sort rendezetlen.txt 2>&1 cat > eredmeny.txt 11

12 Először a hibakimenetet a standard kimenetre irányítjuk, majd a standard kimenetet vezetjük egy csővezetékbe. Utána a csővezetékéket egy másik program, jelen esetben a cat bemenetére. 5.4 Here document ("itt dokumentum") A következő átirányítás már nem a parancssorra, hanem a shell programokra jellemző. Segítségével a shell program bemenete átirányítható arra az állományra amelyben a shell program van. Használati módját az alábbi több soros szöveg adja meg: parancs << VEGE itt bármilyen szöveg VEGE állhat A parancs végrehajtása után (ez bármilyen UNIX parancssor lehet), a shell a parancs bemenetét a saját programszövegére irányítja (az "itt bármilyen szöveg állhat" sorra vagy sorokra), és a parancs addig olvas innen, amíg egy sor elején ugyanarra a karakterláncra akad, amely a << jel után áll. Itt abbahagyja az olvasást, és a shell végrehajtja a következő soron levő parancsot. Az alábbi shell program (phone.sh) egyszerűen kiír egy telefonszám listát: 1 #!/bin/bash 2 3 cat << VEGE 4 Laci Peter Johanna VEGE 8 9 echo ez mar nem "here document" kiiras Végrehajtásakor az alábbit látjuk: bash phone.sh Laci Peter Johanna ez mar nem here document kiiras Miközben a szöveg átkerül az őt olvasó programhoz (a cat-hez ebben a példában), a shell ugyanúgy átírja, mintha "" kettős idézőjellel körülvett sorok lennének: tehát amennyiben a szövegben változók is vannak, azok átírásra kerülnek. Fontos: a VEGE jelet tartalmazó lezáró sorban akármilyen szócska állhat, de a sornak csak ezt az egyetlen szót kell tartalmaznia a sor elején. 6. A parancs behelyettesítés Parancs behelyettesítésnek azt a műveletet nevezzük, amely során a shell lefuttat egy parancsot, és a parancs kimenetét (standard kimenet) mint egyetlen karaktersort egy változóhoz rendel. Két jelölést használunk erre, egy hagyományosat és egy modernebbet. Hagyományos jelölés: változó=`parancsor` tehát ilyenkor a két vissza idézőjel (back tick) veszi körül azt a parancssort, amelyet futtatunk. 12

13 A modernebb jelölés: változó=(parancssor) Operációs rendszerek I. - UNIX felhasználói ismeretek és héjprogramozás Mindkét jelöléssel lefuttatott hozzárendelés ugyanazt az eredményt idézi elő. Amint azt tapasztalni fogjuk, a () jelölés jobban olvasható, ezért ezt ajánlott használni, de a gyakorlatban mindkettővel ugyanolyan mértékben találkozunk. Az alábbi példában az első parancssor echo kimenete nem a kimenetre kerül, hanem az üzenet változóba: uzenet=` echo "ez a kiirni valo" ` echo uzenet ez a kiirni valo Ugyanazt érjük el az alábbi jelöléssel: uzenet=( echo "ez a kiirni valo" ) echo uzenet ez a kiirni valo A fenti példában az echo kimenete egy egy soros karakterlánc volt. Amennyiben nem így van, és a kimenet több sorból áll, a shell átírja az új sor karakter elválasztót egy szóköz karakterré. Ilyenkor egy karakterláncokból álló, szóközzel ellátott listát rendel a változóhoz. Például az ls -1 (ez úgy listáz, hogy minden egyes állománynév külön sorba kerül) parancs kimenetét változóba írva egy állománynév listát kapunk: ls -1 alma.sh hello.sh phone.sh lista=( ls -1 ) echo lista alma.sh hello.sh phone.sh 7. A parancssor átírása A shell a parancssort végrehajtás előtt "átírja": ha vannak benne olyan szerkezetek vagy metakarakterek amelyeket a végrehajtás előtt behelyettesíthet, akkor megteszi azt. A metakarakterek olyan karakterek, amelyek mást jelentenek a shell számára mint betű szerinti jelentésük. Egyelőre az alábbiakkal találkoztunk: * a munkakönyvtárban levő állomány neveket írja be helyette ~ a home könyvtár elérési útját jelenti (pl. /home/lszabo/, ezt írja be a tilda helyett) a közvetlenül utána következő karakterláncot változónévnek tekinti A metakaraktereket lehet literális értelemben is használni a parancssoron, de ekkor backslash 13

14 jelöléssel kell megadni vagy aposztróf közé kell zárni őket (így karakterláncot adunk meg). Egy * - ot így írunk ki a terminálra: echo \* * #vagy: echo '*' * A héj bonyolultabb folyamatok közti összefüggéseket is létrehoz amikor a parancssort kiértékeli, ezért később még visszatérünk a parancssor átírására. 14

Alapfogalmak a héj (shell) használatához

Alapfogalmak a héj (shell) használatához Alapfogalmak a héj (shell) használatához 1.Shell programok...1 1.1A héj által végrehajtott parancsok...3 1.2Alias-ok vagy helyettesítő nevek...4 2.A parancsvégrehajtás...4 2.1A környezeti változók...5

Részletesebben

A függvény kód szekvenciáját kapcsos zárójelek közt definiáljuk, a { } -ek közti részt a Bash héj kód blokknak (code block) nevezi.

A függvény kód szekvenciáját kapcsos zárójelek közt definiáljuk, a { } -ek közti részt a Bash héj kód blokknak (code block) nevezi. Függvények 1.Függvények...1 1.1.A függvény deníció szintaxisa... 1..Függvények érték visszatérítése...3 1.3.Környezettel kapcsolatos kérdések...4 1.4.Lokális változók használata...4 1.5.Rekurzív hívások...5.kód

Részletesebben

Operációs rendszerek. 4. gyakorlat. BASH bevezetés, script írása, futtatása UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

Operációs rendszerek. 4. gyakorlat. BASH bevezetés, script írása, futtatása UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED BASH bevezetés, script írása, futtatása Operációs rendszerek 4. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik

Részletesebben

7. Laboratóriumi gyakorlat: Vezérlési szerkezetek II.

7. Laboratóriumi gyakorlat: Vezérlési szerkezetek II. 7. Laboratóriumi gyakorlat: Vezérlési szerkezetek II. A gyakorlat célja: 1. A shell vezérlő szerkezetei használatának gyakorlása. A használt vezérlő szerkezetek: if/else/fi, for, while while, select, case,

Részletesebben

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell Szkriptnyelvek 1. UNIX shell Szkriptek futtatása Parancsértelmez ő shell script neve paraméterek shell script neve paraméterek Ebben az esetben a szkript tartalmazza a parancsértelmezőt: #!/bin/bash Szkriptek

Részletesebben

1. Alapok. #!/bin/bash

1. Alapok. #!/bin/bash 1. oldal 1.1. A programfájlok szerkezete 1. Alapok A bash programok tulajnképpen egyszerű szöveges fájlok, amelyeket bármely szövegszerkesztő programmal megírhatunk. Alapvetően ugyanazokat a at használhatjuk

Részletesebben

chmod umask chown, chgrp

chmod umask chown, chgrp 5. Gyakorlat chmod umask chown, chgrp csak a tulajdonos tudja átállítani ezeket a jogokat r=4, w=2, x=1 pl:r+x=5 s-setuid bit /root jogosultságot igénylőprogramokhoz (u=rwxs) chmod 751 proba.txt chmod

Részletesebben

II. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK

II. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK Mérési Utasítás Linux/Unix jogosultságok és fájlok kezelése Linux fájlrendszerek és jogosultságok Linux alatt, az egyes fájlokhoz való hozzáférések szabályozása érdekében a fájlokhoz tulajdonost, csoportot

Részletesebben

7. Laboratóriumi gyakorlat, 1. rész : Vezérlési szerkezetek II.

7. Laboratóriumi gyakorlat, 1. rész : Vezérlési szerkezetek II. 7. Laboratóriumi gyakorlat, 1. rész : Vezérlési szerkezetek II. A gyakorlat célja: 1. A shell vezérlő szerkezetei használatának gyakorlása. A használt vezérlő szerkezetek: if/else/fi, for, while while,

Részletesebben

Operációs rendszerek gyak.

Operációs rendszerek gyak. Operációs rendszerek gyak. Linux alapok III., Bash Cirok Dávid Hirling Dominik Szegedi Tudományegyetem Cirok.David@stud.u-szeged.hu Hirling.Dominik@stud.u-szeged.hu Linux alapok III., Bash 1 Linkelés 2

Részletesebben

6. BASH programozás I.

6. BASH programozás I. 6. BASH programozás I. A BASH héj, mint a legtöbb héj, nemcsak egy felhasználói felület, de kifinomult, magasszintű programozási nyelvet megvalósító értelmező program (interpreter) is. A BASH ezzel a nyelvvel

Részletesebben

8. Laboratóriumi gyakorlat: Bevezetés a reguláris kifejezések használatába

8. Laboratóriumi gyakorlat: Bevezetés a reguláris kifejezések használatába 8. Laboratóriumi gyakorlat: Bevezetés a reguláris kifejezések használatába A gyakorlat célja: 1. A gyakorlat célja a reguláris kifejezések használatának megismerése. A grep parancs használatának elsajátítása

Részletesebben

file./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >>

file./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >> I. Alapok Interaktív shell-ben vagy shell-scriptben megadott karaktersorozat feldolgozásakor az első lépés a szavakra tördelés. A szavakra tördelés a következő metakarakterek mentén zajlik: & ; ( ) < >

Részletesebben

Bevezetés az informatikába, második gyakorlat. Bevezetés Környezetváltozók és néhány egyszerű utasítás Jogosultságok Fájlkezelés

Bevezetés az informatikába, második gyakorlat. Bevezetés Környezetváltozók és néhány egyszerű utasítás Jogosultságok Fájlkezelés Bevezetés az informatikába, második gyakorlat Bevezetés Környezetváltozók és néhány egyszerű utasítás Jogosultságok Fájlkezelés Bevezetés Parancsértelmező (bash) Utasítások man Szövegszerkesztők Bash Különféle

Részletesebben

További vezérlő valamint számításokat megkönnyítő szerkezetek

További vezérlő valamint számításokat megkönnyítő szerkezetek Tartalom További vezérlő valamint számításokat megkönnyítő szerkezetek 1. A case szerkezet...1 2. A select szerkezet...3 3. Aritmetikai kiértékelés: számítások a (( )) szerkezettel...4 4. A C stílusú for

Részletesebben

BASH SCRIPT SHELL JEGYZETEK

BASH SCRIPT SHELL JEGYZETEK BASH SCRIPT SHELL JEGYZETEK 1 TARTALOM Paraméterek... 4 Változók... 4 Környezeti változók... 4 Szűrők... 4 grep... 4 sed... 5 cut... 5 head, tail... 5 Reguláris kifejezések... 6 *... 6 +... 6?... 6 {m,n}...

Részletesebben

8. Laboratóriumi gyakorlat: Bevezetés a reguláris kifejezések használatába

8. Laboratóriumi gyakorlat: Bevezetés a reguláris kifejezések használatába 8. Laboratóriumi gyakorlat: Bevezetés a reguláris kifejezések használatába A gyakorlat célja: 1. A gyakorlat célja a reguláris kifejezések használatának megismerése. A grep parancs használatának elsajátítása

Részletesebben

Linux alapok. Parancsok általános alakja parancs kapcsolók paraméterek

Linux alapok. Parancsok általános alakja parancs kapcsolók paraméterek Linux alapok Parancsok általános alakja parancs kapcsolók paraméterek Könyvtárszerkezet abszolút útvonal útvonal megadása a gyökérből kiindulva / gyökérkönyvtár relatív útvonal útvonal megadása az aktuális

Részletesebben

Munka állományokkal. mv: áthelyezés (átnevezés) rm: törlés. rmdir: üres könyvtár törlése. -r, -R: rekurzív (könyvtár) -r, -R: rekurzív (könyvtár)

Munka állományokkal. mv: áthelyezés (átnevezés) rm: törlés. rmdir: üres könyvtár törlése. -r, -R: rekurzív (könyvtár) -r, -R: rekurzív (könyvtár) man!!! Man Munka állományokkal cd :az aktuális könyvtár (.) beállítása (alapesetben a ~ könyvtárra) pwd: aktuális könyvtár kiiratása mkdir: új könyvtár létreh cp: másolás -r, -R: rekurzív (könyvtár) mv:

Részletesebben

Operációs rendszerek. 9. gyakorlat. Reguláris kifejezések - alapok, BASH UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

Operációs rendszerek. 9. gyakorlat. Reguláris kifejezések - alapok, BASH UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Reguláris kifejezések - alapok, BASH Operációs rendszerek 9. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik Viktor

Részletesebben

Programozás alapjai. 1. - 2. óra. Morvai Flórián, 2010 Dr. Dévényi Károly előadásvázlata alapján

Programozás alapjai. 1. - 2. óra. Morvai Flórián, 2010 Dr. Dévényi Károly előadásvázlata alapján Programozás alapjai 1. - 2. óra Morvai Flórián, 2010 Dr. Dévényi Károly előadásvázlata alapján Bemutatkozás Morvai Flórián Morvai.Florian@stud.u-szeged.hu csak egyetemi címről www.stud.u-szeged.hu/morvai.florian

Részletesebben

S z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k

S z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k S z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k 7. előadás Ami eddig volt Számítógépek architektúrája Alapvető alkotóelemek Hardver elemek Szoftver Gépi kódtól az operációs rendszerig Unix alapok Ami

Részletesebben

Számítógép Architektúrák. 4. Gyakorlat

Számítógép Architektúrák. 4. Gyakorlat Számítógép Architektúrák 4. Gyakorlat Téma Levelezés. Adatcsatornák, átirányítás. Visszatérési érték. -> Vezérlésben fontos. Metakarakterek, kvótázás. Parancs, csővezeték, parancslista. Jobkezelés, Szűrők

Részletesebben

4. Laborgyakorlat. A fájlokról ezeket az adatokat, a fájlrendszer tárolja. Számunkra az 1, 3, 4. oszlopok lesznek az érdekesek.

4. Laborgyakorlat. A fájlokról ezeket az adatokat, a fájlrendszer tárolja. Számunkra az 1, 3, 4. oszlopok lesznek az érdekesek. Linux fájlrendszerek. 4. Laborgyakorlat Előző gyakorlaton, már volt szó a fájlrendszerekről, mikor a mount parancs -t kapcsolójáról volt szó. Linux alatt, az egyes fájlokhoz való hozzáférések miatt, a

Részletesebben

Munka állományokkal. mv: áthelyezés (átnevezés) rmdir: üres könyvtár törlése rm: törlés. -r, -R: rekurzív (könyvtár) -r, -R: rekurzív (könyvtár)

Munka állományokkal. mv: áthelyezés (átnevezés) rmdir: üres könyvtár törlése rm: törlés. -r, -R: rekurzív (könyvtár) -r, -R: rekurzív (könyvtár) man!!! Man Munka állományokkal cd: az aktuális könyvtár (.) beállítása (alapesetben a ~ könyvtárra) pwd: aktuális könyvtár kiiratása mkdir: új könyvtár létrehozása cp: másolás -r, -R: rekurzív (könyvtár)

Részletesebben

Operációs Rendszerek II. labor. 2. alkalom

Operációs Rendszerek II. labor. 2. alkalom Operációs Rendszerek II. labor 2. alkalom Mai témák (e)grep Shell programozás (részletesebben, példákon keresztül) grep Alapvető működés: mintákat keres a bemeneti csatorna (STDIN vagy fájl) soraiban,

Részletesebben

A legfontosabb DOS parancsok

A legfontosabb DOS parancsok A legfontosabb DOS parancsok A DOS parancsok általános formája: KULCSSZÓ paraméterek Az utasítások akár kis-, akár nagybetűkkel is írhatók, a DOS nem tesz köztük különbséget. A kulcsszó és az első paraméter

Részletesebben

A shell vezérlő szerkezetei I.

A shell vezérlő szerkezetei I. Tartalom A shell vezérlő szerkezetei I.. Mit nevezünk vezérlésnek a shell programozásban.... Vezérlési szerkezetek....2 Az igaz/hamis feltétel a shell programozásban... 2. Az &&, és! szerkezetek...2 3.

Részletesebben

Az állományok kezelésére használt fontosabb parancsok

Az állományok kezelésére használt fontosabb parancsok Függelék a 3 fejezethez Az állományok kezelésére használt fontosabb parancsok Tartalom Az ls parancs1 A mkdir parancs2 Az rmdir parancs2 A cp parancs3 A rm parancs4 Az mv parancs4 Az állományok kezeléséhez

Részletesebben

A héj vezérlő szerkezetei I.

A héj vezérlő szerkezetei I. Tartalom A héj vezérlő szerkezetei I. 1.Vezérlés a héj programozásban...1 1.1.Vezérlési szerkezetek...1 1.2.Az igaz/hamis feltétel a héjprogramozásban...1 2.Az &&, és! szerkezetek...2 3.A test és az expr

Részletesebben

Operációs rendszerek. 3. gyakorlat. Jogosultságkezelés, linkelés, csővezeték UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

Operációs rendszerek. 3. gyakorlat. Jogosultságkezelés, linkelés, csővezeték UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Jogosultságkezelés, linkelés, csővezeték Operációs rendszerek 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik

Részletesebben

Operációs rendszerek. 11. gyakorlat. AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

Operációs rendszerek. 11. gyakorlat. AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek Operációs rendszerek 11. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik

Részletesebben

AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek

AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek 10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK adatvezérelt szkriptnyelv text processing, adat kiterjesztés, tagolt adatok automatizált soronkénti feldolgozása a forrásállományt soronként beolvassa

Részletesebben

Operációs rendszerek. 9. gyakorlat. BASH recap, reguláris kifejezések UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

Operációs rendszerek. 9. gyakorlat. BASH recap, reguláris kifejezések UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED BASH recap, reguláris kifejezések Operációs rendszerek 9. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik Viktor

Részletesebben

Delphi programozás I.

Delphi programozás I. Delphi programozás I. Konzol alkalmazások készítése Delphiben A Delphi konzol alkalmazása (console application) olyan 32 bites program, amely nem grafikus felületen, hanem egy szöveges konzol ablakban

Részletesebben

8. Laboratóriumi gyakorlat: Bevezetés a reguláris kifejezések használatába

8. Laboratóriumi gyakorlat: Bevezetés a reguláris kifejezések használatába 8. Laboratóriumi gyakorlat: Bevezetés a reguláris kifejezések használatába A gyakorlat célja 1. A reguláris kifejezések használatának megismerése. Az egrep parancs használatának elsajátítása 2. További

Részletesebben

További vezérlő valamint számításokat megkönnyítő szerkezetek

További vezérlő valamint számításokat megkönnyítő szerkezetek Tartalom További vezérlő valamint számításokat megkönnyítő szerkezetek 1.A case szerkezet...1 2.A select szerkezet...3 3.Aritmetikai kiértékelés: számítások a (( )) szerkezettel...4 4.A C stílusú for ciklus...6

Részletesebben

BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek

BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek 06 BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek Emlékeztető Jelölésbeli különbség van parancs végrehajtása és a parancs kimenetére való hivatkozás között PARANCS $(PARANCS) Jelölésbeli különbség van

Részletesebben

S z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k

S z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k S z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k 6. előadás Dr. Illés Zoltán ELTE IK Média és Oktatásinformatika Tanszék Ami eddig volt Számítógépek architektúrája Alapvető alkotóelemek Processzor Memória

Részletesebben

Operációs rendszerek. 2. gyakorlat. Munka állományokkal UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

Operációs rendszerek. 2. gyakorlat. Munka állományokkal UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Munka állományokkal Operációs rendszerek 2. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik Viktor 1 / 12 Állományrendszer

Részletesebben

Operációs Rendszerek. Windows Parancssor

Operációs Rendszerek. Windows Parancssor Operációs Rendszerek. Windows Parancssor a parancssor a világ legjobb felülete Miért jó a parancssor? Szinte minden beállítást meg lehet oldani Automatizálás parancssorbol egyszerű pl: ürítsen egy könyvtárat

Részletesebben

Operációs rendszerek I. IIII. gyakorlat

Operációs rendszerek I. IIII. gyakorlat Operációs rendszerek I. IIII. gyakorlat o who o w o last o users o finger o talk o write o mesg o clear III. gyakorlat o alias/unalias o passwd o pwgen o ls o mkdir o cd o rm / rmdir o tree o pwd 2 finger

Részletesebben

LINUX PMB2506-2 LINUXOS PARANCSOK ÉS HASZNÁLATUK - GRUB

LINUX PMB2506-2 LINUXOS PARANCSOK ÉS HASZNÁLATUK - GRUB LINUX PMB2506-2 LINUXOS PARANCSOK ÉS HASZNÁLATUK - GRUB LINUX PARANCSOK ÉS HASZNÁLATUK ls: listázás -l részletes lista -a rejtett fájlok megjelenítése cp: fájlok másolása -i Már létező cél felülírása előtt

Részletesebben

AWK programozás Bevezetés

AWK programozás Bevezetés 09 AWK programozás Bevezetés AWK adatvezérelt szkriptnyelv text processing, adat kiterjesztés, tagolt adatok automatizált soronkénti feldolgozása a forrásállományt soronként beolvassa és feldolgozhatóvá

Részletesebben

Bevezetés a Python programozási nyelvbe

Bevezetés a Python programozási nyelvbe Bevezetés a Python programozási nyelvbe 8. Gyakorlat modulok random számok (utolsó módosítás: 2017. aug. 3.) Szathmáry László Debreceni Egyetem Informatikai Kar 2017-2018, 1. félév Modulok Amint a programunk

Részletesebben

Operációs rendszerek 1.

Operációs rendszerek 1. Operációs rendszerek 1. Szűrőprogramok Balla Tibor balla.tibor@inf.unideb.hu Standard bemenet és kimenet Standard bemenet (stdin,0) Standard kimenet (stdout,1) Standard hibakimenet (stderr,2) Átirányítás

Részletesebben

A sed folyamszerkesztő

A sed folyamszerkesztő A sed folyamszerkesztő 1. Bevezető...1 2. A sed parancssora...1 3. A sed működése...2 4. A sed parancsai...3 A címek megadása...3 Gyakran használt parancsok...4 Ritkábban használt parancsok...7 A hold

Részletesebben

Operációs rendszerek 2 3. alkalom - Reguláris kifejezések, grep, sed. Windisch Gergely windisch.gergely@nik.uni-obuda.hu 2010-2011 2.

Operációs rendszerek 2 3. alkalom - Reguláris kifejezések, grep, sed. Windisch Gergely windisch.gergely@nik.uni-obuda.hu 2010-2011 2. Operációs rendszerek 2 3. alkalom - Reguláris kifejezések, grep, sed Windisch Gergely windisch.gergely@nik.uni-obuda.hu 2010-2011 2. félév Reguláris kifejezések Reguláris kifejezésekkel lehet keresni egy

Részletesebben

AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek

AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek 10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK futtatási módok AWK parancs, közvetlen programkódmegadás: awk 'PROGRAMKÓD' FILE példa: ls -l awk '{print $1, $5}' a programkód helyére minden indentálás

Részletesebben

Büki András UNIX/Linux héjprogramozás Büki András: UNIX/Linux héjprogramozás Büki András Felelõs kiadó a Kiskapu Kft. ügyvezetõ igazgatója 2002 Kiskapu Kft. 1081 Budapest Népszínház u. 29. Tel: (+36-1)

Részletesebben

HORVÁTH ZSÓFIA 1. Beadandó feladat (HOZSAAI.ELTE) ápr 7. 8-as csoport

HORVÁTH ZSÓFIA 1. Beadandó feladat (HOZSAAI.ELTE) ápr 7. 8-as csoport 10-es Keressünk egy egész számokat tartalmazó négyzetes mátrixban olyan oszlopot, ahol a főátló alatti elemek mind nullák! Megolda si terv: Specifika cio : A = (mat: Z n m,ind: N, l: L) Ef =(mat = mat`)

Részletesebben

Operációs rendszerek 2 1. óra: Linux alapok Ismétlés. Windisch Gergely félév

Operációs rendszerek 2 1. óra: Linux alapok Ismétlés. Windisch Gergely félév Operációs rendszerek 2 1. óra: Linux alapok Ismétlés Windisch Gergely windisch.gergely@nik.uni-obuda.hu 2011-2012 2. félév Féléves követelmények Kéthetente 2 óra, hetek paritása alapján egy elmaradó alkalom

Részletesebben

I. Felzárkoztató Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK

I. Felzárkoztató Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK Mérési Utasítás Alapvető Linux/UNIX parancsok A terminál. A Linux és a UNIX, multi taszkos, több felhasználós rendszerek. A több feladat végrehajtásához egy (vagy akár több) felhasználó több terminálon

Részletesebben

Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó

Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó Hálózatos telepítés Windows és Linux operációs rendszereken A program nem használja a Registry-t. A program három könyvtárstruktúrát használ, melyek a következők:

Részletesebben

Az alábbi kód egy JSON objektumot definiál, amiből az adtokat JavaScript segítségével a weboldal tartalmába ágyazzuk.

Az alábbi kód egy JSON objektumot definiál, amiből az adtokat JavaScript segítségével a weboldal tartalmába ágyazzuk. JSON tutorial Készítette: Cyber Zero Web: www.cyberzero.tk E-mail: cyberzero@freemail.hu Msn: cyberzero@mailpont.hu Skype: cyberzero_cz Fb: https://www.facebook.com/cyberzero.cz BEVEZETÉS: A JSON (JavaScript

Részletesebben

Hálózati adminisztráció Linux (Ubuntu 8.04) 7. gyakorlat

Hálózati adminisztráció Linux (Ubuntu 8.04) 7. gyakorlat Hálózati adminisztráció Linux (Ubuntu 8.04) 7. gyakorlat Johanyák Zsolt Csaba 1 1. Belépés és fájlkezelés Azonosító: hallgato Jelszó: hallgato Átváltás karakteres konzolra: Ctrl+Alt+F1.. Visszaváltás grafikus

Részletesebben

Unix-Linux alapok I. gyakorlatvezető: Lutár Patrícia

Unix-Linux alapok I. gyakorlatvezető: Lutár Patrícia Unix-Linux alapok I. gyakorlatvezető: Lutár Patrícia Ez a dokumentum az órán bemutatott alapparancsoknak egy vázlatos áttekintése. A parancsokhoz tartozó kapcsolók/opciók (flagek) felsorolása nem teljes.

Részletesebben

A sed folyamszerkesztő

A sed folyamszerkesztő A sed folyamszerkesztő 1.Bevezető...1 2.A sed parancssora...1 3.A sed működése...2 4.A sed parancsai...3 4.1.A címek megadása...3 4.2.Gyakran használt parancsok...5 4.3.Ritkábban használt parancsok...8

Részletesebben

1_Linux_bevezeto_bash

1_Linux_bevezeto_bash 1_Linux_bevezeto_bash September 21, 2016 1 Számítógépes alapismeretek 1.1 ELTE - Fizika Bsc 1. évfolyam 1.2 # Félévés tematika: Linux alapismeretek Szövegszerkesztés Adatok ábrázolása Bevezetés a programozás

Részletesebben

Linux parancsok összefoglaló.

Linux parancsok összefoglaló. Linux parancsok összefoglaló. pwd: Kiírja az aktuális könyvtár abszolút elérési útvonalát. cd : Belép a paraméterként átadott könyvtárba, vagy könyvtárszerkezetbe. A könyvtárat

Részletesebben

Operációs rendszerek. 10. gyakorlat. AWK - bevezetés UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

Operációs rendszerek. 10. gyakorlat. AWK - bevezetés UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED AWK - bevezetés Operációs rendszerek 10. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik Viktor 1 / 15 Reguláris

Részletesebben

C programozási nyelv

C programozási nyelv C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások Dr Schuster György 2011 május 3 Dr Schuster György () C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások 2011 május 3 1 / 15 A fordítás menete Dr Schuster György

Részletesebben

ELTE SAP Excellence Center Oktatóanyag 1

ELTE SAP Excellence Center Oktatóanyag 1 Oktatóanyag 1 A dataset egy az alkalmazás-szerveren megtalálható illetve ott létrejövő szekvenciális fájl. Szerveroldali fájlkezelésre használják az SAP-ban. Megjegyzés: Amennyiben kliens oldalon található

Részletesebben

A PiFast program használata. Nagy Lajos

A PiFast program használata. Nagy Lajos A PiFast program használata Nagy Lajos Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3 2. Bináris kimenet létrehozása. 3 2.1. Beépített konstans esete.............................. 3 2.2. Felhasználói konstans esete............................

Részletesebben

Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet

Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet Témakör 4. Összefoglalás 1. A kódolás eszközei Általános szövegszerkesztő Programozói szövegszerkesztő Fejlesztői környezet Vizuális fejlesztői környezet Általános

Részletesebben

Feladat. Bemenő adatok. Bemenő adatfájlok elvárt formája. Berezvai Dániel 1. beadandó/4. feladat 2012. április 13. Például (bemenet/pelda.

Feladat. Bemenő adatok. Bemenő adatfájlok elvárt formája. Berezvai Dániel 1. beadandó/4. feladat 2012. április 13. Például (bemenet/pelda. Berezvai Dániel 1. beadandó/4. feladat 2012. április 13. BEDTACI.ELTE Programozás 3ice@3ice.hu 11. csoport Feladat Madarak életének kutatásával foglalkozó szakemberek különböző településen különböző madárfaj

Részletesebben

Operációs rendszerek. 2. gyakorlat. Munka állományokkal UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

Operációs rendszerek. 2. gyakorlat. Munka állományokkal UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Munka állományokkal Operációs rendszerek 2. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik Viktor 1 / 18 Linux

Részletesebben

Hardver és szoftver követelmények

Hardver és szoftver követelmények Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó Telepítési útmutató Hardver és szoftver követelmények A java-s nyomtatványkitöltő program az alábbi hardverigényt támasztja a számítógéppel szemben: 400 MHz órajelű

Részletesebben

Bevezetés jogosultságkezelés, csővezeték, átirányítások. BASH script programozás

Bevezetés jogosultságkezelés, csővezeték, átirányítások. BASH script programozás 01 Bevezetés jogosultságkezelés, csővezeték, átirányítások BASH script programozás Berta Árpád berta@inf.u-szeged.hu www.inf.u-szeged.hu/~berta Irinyi magasföldszint, Mesterséges Intelligencia kutatócsoport,

Részletesebben

Számítógépes alapismeretek

Számítógépes alapismeretek Számítógépes alapismeretek Dr. Illés Zoltán, Mail: illes@inf.elte.hu Visszatekintés Elérhetőség, tárgy teljesítés A tárgy célja, tartalma Számítógépek tegnap, ma, holnap Jelek, információk Információk

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Mutatók és címek (ism.) Indirekció (ism)

Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Mutatók és címek (ism.) Indirekció (ism) Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.11.07. -1- Mutatók és címek (ism.) Minden változó és függvény

Részletesebben

Mutatók és címek (ism.) Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Indirekció (ism) Néhány dolog érthetőbb (ism.) Változók a memóriában

Mutatók és címek (ism.) Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Indirekció (ism) Néhány dolog érthetőbb (ism.) Változók a memóriában Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat Szeberényi mre BME T Programozás alapjai. (C nyelv, gyakorlat) BME-T Sz.. 2005.11.07. -1- Mutatók és címek (ism.) Minden változó és függvény

Részletesebben

Operációs rendszerek gyakorlat

Operációs rendszerek gyakorlat 01 Operációs rendszerek gyakorlat Berta Árpád berta@inf.u-szeged.hu www.inf.u-szeged.hu/~berta Irinyi magasföldszint, Mesterséges Intelligencia kutatócsoport, 45/A szoba Fogadó óra: hétfő 15:00-16:00-ig

Részletesebben

Bevezetés a héj (shell) és a UNIX terminál használatába

Bevezetés a héj (shell) és a UNIX terminál használatába Bevezetés a héj (shell) és a UNIX terminál használatába Tartalom 1. Egy kis történelem...1 2. A terminállal való munkát segítő billentyűk...2 3. Egy munkaszesszió lefutása...3 4. Bevezető fogalmak a burokkal

Részletesebben

Rendszerprogramozás Linux környezetben

Rendszerprogramozás Linux környezetben Készítette: Petróczy Tibor Rendszerprogramozás Linux környezetben 1 1. Unix shellek és shell scriptek Miért, és mikor: - használtál már UNIX/Linux rendszert - ismered a rendszer alapfilozófiáját - nem

Részletesebben

Importálás. más típusú (pl:.imp,.xml,.xkr,.xcz) állomány beimportálása a nyomtatványkitöltő programba

Importálás. más típusú (pl:.imp,.xml,.xkr,.xcz) állomány beimportálása a nyomtatványkitöltő programba Importálás Külső programok által generált imp és.xml állományokat be lehet tölteni a program import funkcióival. Az ABEV2006 az xml állományok importálását nem tudta. Ez újdonság a nyomtatványkitöltő programban.

Részletesebben

1.1. A forrásprogramok felépítése Nevek és kulcsszavak Alapvető típusok. C programozás 3

1.1. A forrásprogramok felépítése Nevek és kulcsszavak Alapvető típusok. C programozás 3 Darvay Zsolt Típusok és nevek a forráskódban Állandók és változók Hatókörök és az előfeldolgozó Bevitel és kivitel Kifejezések Utasítások Mutatók Függvények Struktúrák és típusok Állománykezelés C programozás

Részletesebben

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 6.ELŐADÁS. Fájlkezelés PHP-ben

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 6.ELŐADÁS. Fájlkezelés PHP-ben Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 6.ELŐADÁS 2015-2016 Fájlkezelés PHP-ben Fájlok és könyvtárak kezelése 2 A PHP a Javascript-hez hasonlóan, nem képes a felhasználó merevlemezén

Részletesebben

Programozás I. gyakorlat

Programozás I. gyakorlat Programozás I. gyakorlat 1. gyakorlat Alapok Eszközök Szövegszerkesztő: Szintaktikai kiemelés Egyszerre több fájl szerkesztése pl.: gedit, mcedit, joe, vi, Notepad++ stb. Fordító: Szöveges file-ban tárolt

Részletesebben

A C programozási nyelv I. Bevezetés

A C programozási nyelv I. Bevezetés A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,

Részletesebben

Bevezetés jogosultságkezelés, csővezeték, átirányítások. BASH script programozás

Bevezetés jogosultságkezelés, csővezeték, átirányítások. BASH script programozás 01 Bevezetés jogosultságkezelés, csővezeték, átirányítások BASH script programozás Berta Árpád berta@inf.u-szeged.hu www.inf.u-szeged.hu/~berta Irinyi magasföldszint, Mesterséges Intelligencia kutatócsoport,

Részletesebben

Operációs Rendszerek példatár. Utolsó frissítés: 2014. február 10.

Operációs Rendszerek példatár. Utolsó frissítés: 2014. február 10. Operációs Rendszerek példatár Utolsó frissítés: 2014. február 10. A példatár Szegedi Tudományegyetemen oktatott Operációs rendszerek tárgy gyakorlati anyagához illeszkedo feladatok sorát tartalmazza, mely

Részletesebben

Regionális forduló november 18.

Regionális forduló november 18. Regionális forduló 2017. november 18. 9-10. osztályosok feladata Feladat Egy e-mail kliens szoftver elkészítése lesz a feladatotok. Az elkészítendő alkalmazásnak az alábbiakban leírt specifikációnak kell

Részletesebben

A C programozási nyelv I. Bevezetés

A C programozási nyelv I. Bevezetés A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,

Részletesebben

Image Processor BarCode Service. Felhasználói és üzemeltetői kézikönyv

Image Processor BarCode Service. Felhasználói és üzemeltetői kézikönyv Image Processor BarCode Service Áttekintés CIP-BarCode alkalmazás a Canon Image Processor programcsomag egyik tagja. A program feladata, hogy sokoldalú eszközt biztosítson képállományok dokumentumkezelési

Részletesebben

Operációs rendszerek gyak.

Operációs rendszerek gyak. Operációs rendszerek gyak. AWK programozás Hirling Dominik Szegedi Tudományegyetem AWK AWK: a pattern scanning and processing language mintaelemző-és feldolgozó nyelv bármilyen szövegből minták alapján

Részletesebben

SQL*Plus. Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP (dolgozó), DEPT (osztály) "közönséges" felhasználók

SQL*Plus. Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP (dolgozó), DEPT (osztály) közönséges felhasználók SQL*Plus Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP dolgozó), DEPT osztály) "közönséges" felhasználók Adatszótár: metaadatokat tartalmazó, csak olvasható táblák táblanév-prefixek:

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I 4. gyakorlat. PLanG: Szekvenciális fájlkezelés. Szekvenciális fájlkezelés Fájlok használata

Bevezetés a programozásba I 4. gyakorlat. PLanG: Szekvenciális fájlkezelés. Szekvenciális fájlkezelés Fájlok használata Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Bevezetés a programozásba I 4. gyakorlat PLanG: 2011.10.04. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Fájlok

Részletesebben

PHP. Telepítése: Indítás/újraindítás/leállítás: Beállítások: A PHP nyelv

PHP. Telepítése: Indítás/újraindítás/leállítás: Beállítások: A PHP nyelv PHP A PHP rövidítés jelentése hivatalosan: PHP Hypertext Preprocessor. Ez egy kiszolgáló-oldali parancsnyelv, amit jellemzően HTML oldalakon használnak. A különbség a két nyelv között az, hogy a kiszolgáló

Részletesebben

Munka állományokkal, könyvtárakkal I.

Munka állományokkal, könyvtárakkal I. A chmod parancs I. A pelda állomány futtathatóvá tétele a tulajdonos számára (a többi jog nem módosul). chmod u+x pelda A pelda állomány olvasási és írási jogainak tiltása az állomány csoportja és az egyéb

Részletesebben

HTML ÉS PHP ŐSZI FÉLÉV

HTML ÉS PHP ŐSZI FÉLÉV 1 HTML ÉS PHP ŐSZI FÉLÉV Szövegek kezelése PHP-val 2 Szövegek tárolása Az UTF-8 kicsit részletesebben 3 Az UTF-8 minden karaktert 1-6 bájton tárol Ez összesen 1 111 998 különböző karakter tárolását teszi

Részletesebben

Bash Shell Programozás. 1. oldal

Bash Shell Programozás. 1. oldal 1. oldal 2. oldal BASH SHELL PROGRAMOZÁS (basic2bash) Készítette: Raffai Gábor István alias Glindorf Kelt: Kecskemét, 2003.04.18. ( frissitve: 2003.04.25.) A dokumentum szabadon felhasználható, másolható,

Részletesebben

Selling Platform Telepítési útmutató Gyakori hibák és megoldások

Selling Platform Telepítési útmutató Gyakori hibák és megoldások Selling Platform Telepítési útmutató Gyakori hibák és megoldások 265ced1609a17cf1a5979880a2ad364653895ae8 Index _ Amadeus szoftvertelepítő 3 _ Rendszerkövetelmények 3 Támogatott operációs rendszerek 3

Részletesebben

BaBér bérügyviteli rendszer telepítési segédlete 2011. év

BaBér bérügyviteli rendszer telepítési segédlete 2011. év BaBér bérügyviteli rendszer telepítési segédlete 2011. év Ajánlott konfiguráció A program hardverigénye: Konfiguráció: 2800 MHz processzor 512 Mbyte memória (RAM) / Szerver gépen 1G memória (RAM) Lézernyomtató

Részletesebben

DSL Internet telepítése opensuse-ra (Tesztelve: opensuse 10.0-tól 10.3-ig)

DSL Internet telepítése opensuse-ra (Tesztelve: opensuse 10.0-tól 10.3-ig) DSL Internet telepítése opensuse-ra (Tesztelve: opensuse 10.0-tól 10.3-ig) Ezt a rövid leírást kezdő (SuSE) Linux felhasználóknak szánom, akik DSL típusú Internet elérést használnak..., illetve csak szeretnének,

Részletesebben

Programozás Minta programterv a 1. házi feladathoz 1.

Programozás Minta programterv a 1. házi feladathoz 1. Programozás Minta programterv a 1. házi feladathoz 1. Gregorics Tibor 1. beadandó/0.feladat 2008. december 6. EHACODE.ELTE gt@inf.elte.hu 0.csoport Feladat Egy osztályba n diák jár, akik m darab tantárgyat

Részletesebben

Selling Platform Telepítési útmutató Gyakori hibák és megoldások

Selling Platform Telepítési útmutató Gyakori hibák és megoldások Selling Platform Telepítési útmutató Gyakori hibák és megoldások 265ced1609a17cf1a5979880a2ad364653895ae8 Index _ Amadeus szoftvertelepítő 3 _ Rendszerkövetelmények 3 Támogatott operációs rendszerek 3

Részletesebben

Regionális forduló november 19.

Regionális forduló november 19. Regionális forduló 2016. november 19. 11-13. osztályosok feladata Feladat Írjatok Markdown HTML konvertert! A markdown egy nagyon népszerű, nyílt forráskódú projektekben gyakran használt, jól olvasható

Részletesebben

Az időhöz kötődő parancsok

Az időhöz kötődő parancsok Az időhöz kötődő parancsok Az idő nyilvántartása...1 A date parancs...2 A time parancs...4 A sleep parancs...5 Időzített programfuttatás...6 Az at parancs...6 A UNIX démonok...6 A cron démon...7 Az idő

Részletesebben

ÁNYK53. Az Általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK), a személyi jövedelemadó (SZJA) bevallás és kitöltési útmutató együttes telepítése

ÁNYK53. Az Általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK), a személyi jövedelemadó (SZJA) bevallás és kitöltési útmutató együttes telepítése ÁNYK53 Az Általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK), a személyi jövedelemadó (SZJA) bevallás és kitöltési útmutató együttes telepítése Az ÁNYK53 egy keretprogram, ami a személyi jövedelemadó bevallás (SZJA,

Részletesebben