AZ ÓKORI KELET MŰVÉSZETE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÓKORI KELET MŰVÉSZETE"

Átírás

1 Építészet, művészet, kultúra AZ ÓKORI KELET MŰVÉSZETE A Mezopotámiai civilizációk (I.e ) Az egyiptominál is régebbi, a Tigris és Eufrátesz folyók öntözte Mezopotámia kultúrája. Kb év leforgása alatt a két folyó közének országa rendkívül önálló és viszonylag olyan kultúrát és művészetet teremtett, mely oly sok területen gyakorolt hatást az utókorra. Földrajzi és természeti viszonyok Az ókori Mezopotámia (Folyamköz) Elő-Ázsiának a Tigris és Eufrátesz folyók között elterülő síkságán, a mai Irak és részben Irán területén feküdt. Természeti és gazdasági viszonyai Egyiptoméhoz igen hasonlóak. Éghajlata szélsőséges. A téli évszakban a csapadék bőséges, márciusban a folyók kiáradnak s a földeket mocsarassá teszik. Ezután majdnem félévig tartó szárazság következik. A mocsarak lecsapolása, ill. a száraz évszakban az öntözés nagyarányú csatornarendszer kiépítését követelte meg. A csatornázással termékennyé változtatott Mezopotámia az ókor egyik leggazdagabb mezőgazdasági területe volt. Történeti áttekintés Az ókorban Mezopotámia területén az egymást váltó népek sora alapított hosszabb-rövidebb ideig fennálló birodalmat. Az első szervezett államalakulatot a sumerok hozták létre az i. e. 4. évezred utolsó harmadában. Hatalmukat az i. e. 3. évezred közepén az akkádok döntötték meg. Az akkád birodalom néhány évszázad után egy keletről behúzódó barbár nép, a gutik nyomása alatt hullott szét. A pusztító guti uralmat rövid ideig tartó sumer felvirágzás követte. Az új-sumer korban Dél-Mezopotámia Ur város fennhatósága alatt egyesült. Az Ur-i dinasztiát az uralma ellen felkelt városok szövetsége döntötte meg. A hatalomért vívott versenyből ekkor, az i. e. XVIII. század első felében Babilon került ki győztesen. Az óbabiloni birodalom déli felét az i. e. XVII. -XVI. század fordulóján a kassziták hegyi törzse foglalta el, s alapított a helyén jól szervezett, erős államot. Az északi rész még egy ideig megtartotta az önállóságát. Az i. e. XIII. században bukott el véglegesen, a feltörekvő asszírokkal szemben. Ettől kezdve Asszíria vált a Közel-Kelet legnagyobb hatalmává. Uralmát az i. e. VII. század végén a médekkel szövetkezett Babilon döntötte meg. A függetlenséget ismét visszaszerző újbabiloni birodalom nem volt hosszú életű. Alig egykét emberöltő múltán beleolvadt a perzsa világbirodalomba, amelyet két évszázaddal később Nagy Sándor hódított meg. Kultúra, művészet Mezopotámia kultúrája sumér eredetű, s régebbi az egyiptominál. A sumér ékírás az i. e. 4. évezred végén alakult ki. Jeleit nyers agyagtáblákra vagy pecsételésre használt hengerek felületére nyomták, ezeket aztán kiégették. Sumérban és Babilóniában kimagasló eredményeket értek el a természet jelenségeit értelmező tudományok különböző területein, főként a csillagászatban, a matematikában és a geometriában. A művészet a mezopotámiai történelem minden korszakában magas színvonalú. Különösen jelentősek a vadászjeleneteket bemutató asszír domborművek.

2 Az újbabiloni művészet Időszámításunk előtt 612-ben a szövetséges babiloni és méd seregek elpusztították Ninivét. Ez az esemény volt a régészek által "újbabiloni"-nak nevezett kor nyitánya mert az ekkor megszülető új nagyhatalom fővárosa az a Babilon lett, amelyet Szín-ahhé-eriba (Szanherib) egykor leromboltatott. Nyolcvannyolc év alatt hat király követte egymást Babilon trónján, mielőtt Kürosz perzsái elfoglalták volna a várost. Az első két uralkodó, Nabú-apla-uszur (Nabupolaszár) és Nabú-kudurriuszur (Nebukadnezár) az ősi Babilon helyén hatalmas és ragyogó metropoliszt teremtett. A német Koldewey 17 éven át folyó feltárásainak az érdeme, hogy ma már jól ismerjük az i. e. VII-VI. századi Babilont. Koldewey hallatlan nehézségekkel találta magát szembe: az ásatások során általában nem hatoltak mélyebbre 2-3, legfeljebb 6 méternél, Koldeweynek viszont - hatalmas földtömegeket megmozgatva - 12 esetenként 20 méterig kellett leásnia. Első célkitűzése a Hérodotosz által leírt városfal megtalálása volt. Bebizonyosodott, hogy a görög történetíró állításai megalapozottak: a városfalat két, téglából készült párhuzamos fal alkotta, amelyeknek vastagsága több mint hét méter volt. A közöttük lévő 12 méter széles folyosót teljes magasságában földdel töltötték fel. Ötven méterenként egy-egy őrtorony emelkedett, s Koldewey kiszámította, hogy a falat egész hosszában mintegy háromszázötven ilyen bástya védte. A hatalmas védőfal övezte város területén Koldewey legfontosabb felfedezései a következők voltak: az egyik kapu mellett épült palota, egy széles út és egy szent torony, azaz zikkurrat. A palota valóságos város volt, amelyet Nabú-kudurriuszur állandóan bővíttetett, ám innen mégsem kerültek elő remekművek, mert Babilont az arabok évszázadokon át fosztogatták. A palota főhomlokzata a Felvonulási útra nézett. Itt lehetett bejutni az előcsarnokba és a testőrség termeibe, amelyek közvetlen összeköttetésben álltak a palota három nagy udvara közül az elsővel. Az udvarok hatalmas kapukkal kapcsolódtak egymáshoz. A harmadik udvar mintegy előtérként szolgált a trónteremhez, amely 52 méter hosszú és 17 méter széles volt. Hosszanti falai 6 méter vastagok, ami arra vall, hogy a terem boltozva volt, annál is inkább, mert a király aligha tudott 17 méternél is hosszabb gerendákat beszerezni. A harmadik udvarban szertartások is zajlottak. Erre utal az a gazdag, mázas kerámiadíszítés is, amely összefüggő falikárpitként borítja a négy falat vad pompát árasztó zöld és kék motívumaival. A palota sarkánál emelkedett a Felvonulási útra néző, híres Istár-kapu (amelyet a berlini Vorderasiatisches Museumban építettek fel újra). Koldewey itt kőből készült boltozatos elemekre bukkant. Kutat is talált, ahol az egykori vízkiemelő berendezés nyomai is előkerültek. Valamennyi régi szöveg azt állítja, hogy Babilonban csupán a függőkertek építéséhez használtak követ. Hérodotosz, aki mindig előszeretettel időzött az érdekes részleteknél, hosszasan mesél ezekről a kertekről, amelyeket a görögök az ókori világ hét csodája közé soroltak. A régi leírások elemzése és az aprólékos feltáró munka után Koldewey arra a következtetésre jutott, hogy az Istár-kapunál talált boltíves elemek a "babiloni függőkertek" tartóelemei voltak.

3 A nagy zikkurratuhoz vezető Felvonulási út az lstárkapunál kezdődött. Ez utóbbit tizenkét méter magas falak és négy, négyzet alapú bástya védte. Felületét szent állatok mázas téglákból kirakott figúrái borították. A Felvonulási út kezdeténél, a kapun kívül a falakat százhuszonöt oroszlán díszítette. Kitátott szájú, több mint két méter magas alakjuk fehér, vörös és sárga színben pompázott. A kapu felett ugyanígy színezett bikák és sárkányok emelkedtek ki a sötétkék háttérből. Végül szólni kell a híres babiloni zikkurraturól, Bábel tornyáról, amelyet az újbabiloni szövegek Étemenanki ("az ég és a föld alapjainak háza") néven említenek. Hétszintes toronyépítmény volt, és tetején, 90 méteres magasságban templom emelkedett. A Koldewey által feltárt alapok 90 méteres oldalú négyzetet alkotnak. Az első szint kb. 33 méter magas volt. Koldewey kiszámította, hogy 85 millió téglát használtak fel e gigantikus épület megalkotásához. Az i. e. 539-ben Babilont meghódító perzsa uralkodót, Küroszt is lenyűgözték a zikkurratu hatalmas méretei. Amikor Hérodotosz i. e. 458 körül ellátogatott Babilonba, a tornyot már megrongálva találta, de még részletes leírást ad róla. Az Indiából hazafelé tartó Nagy Sándor azonban már csak a romjait látta. Sztrabón is csodálattal adózott a maradványaiban is monumentális építménynek. Elbeszélése szerint tízezer emberre volt szükség a romok elhordásához. A SUMÉR ÉS AZ ÓBABILONI ÉPÍTÉSZET Építészeti feladatok A monumentális építészet két legfontosabb, egymással egyenrangú feladata a templom és az uralkodói palota. A palota védelmi jellegű, a tömör falakkal határolt kormányzati központ. Külön belső udvarok köré csoportosulnak benne a fogadótermek, a lakosztályok, a kultuszterek, a hivatali és a gazdasági helyiségek. A lakóház központja az udvar, arra nyílnak az oldalak hosszában elnyúló, keskeny lakóterek. Városokban a beépítés zártsorú, az utcai homlokfalat csak a bejárat bontja meg. Az épületek sokszor emeletesek. A kultikus épületek legjellemzőbb típusa az egyiptomi lépcsős piramisokra emlékeztető templomhegy, a zikkurát. A tömör téglaépítmény legfelső szintjén állt a kisméretű templom, hozzá lépcsős feljáró vezetett.

4 Építőanyagok Mezopotámia - főként a déli részén - kőben igen szegény. Az építészet alapvető anyaga ezért a tégla lett. A lakóházak s többnyire a monumentális alkotások is napon szárított agyagtéglából épültek, de ismerték s alkalmazták az égetett téglát is. Fát elsősorban a lefedésnél, a síkfödémekhez használtak. Ezek mellett jelentős anyag volt a bitumen. Használták szigeteléshez, nagyobb szilárdságot igénylő falazatoknál, abba rakták a téglát, s azzal ragasztották fel a burkolatok díszítőelemeit. Szerkezetek Az alátámasztó szerkezet majdnem minden esetben végigfutó, tömör falazat. Oszlopot vagy pillért alig használnak. Az agyag kis szilárdsága miatt a falazat rendkívül vastag, nagyobb méretű épületeknél általában 3-4 m. A térlefedés rendszerint síkfödém. A vastag falakra támaszkodó, sűrűn rakott fagerendákra gyékény- vagy nádfonatot fektettek, s azt vastag agyag-réteggel borították. Ismerték, s alárendelt helyeken alkalmazták a téglából falazott álboltozatot. Tér-, tömeg- és homlokzatképzés Az építőanyag valamint a támasztó- és a lefedőszerkezetek nem tették lehetővé nagyméretű terek kialakítását. Monumentális alkotásoknál (templomoknál, palotáknál) a beépített alapterületnek néha több mint a felét a vastag falazat foglalja el. Az áthidalható fesztáv korlátozott nagysága miatt a tereket csak hosszában lehetett növelni, az alakjuk ezért többnyire egyirányban nyújtott. Aránylag keskeny helyiségek veszik körül egy vagy több sorban az udvart. Ha a rendeltetésből adódóan nagyobb térre volt szükség, az udvarok többszörözésével a helyiségek számát szaporították. Ebből következően az építészet egyik lényeges jellemzője a sokterűség. A belső udvarra szervezett, kifelé tömör falakkal határolt épület mindenekelőtt a tömegforma zártságával hat. Ezt erősítik a belsőben is az aránylag szűk terek s a vastag falazatok. A külső falsíkot támpillérhez hasonló kiugratások tagozták. Ezeknek tényleges szerkezeti szerepük is volt, merevítették a faltestet, de egyúttal díszítették is. A tagozás plasztikájával, a váltakozó fény-árnyékkal élénkítették a tömeget. A homlokzatfelületet gyakran burkolták. Már az ó-sumér korban kialakult, jellegzetes megoldás volt az, hogy a falra felhordott, még képlékeny agyagrétegbe színes égetett agyag szögeket nyomtak sűrűn egymás mellé, s ezekkel geometrikus mintát raktak ki. Az egyik legrégibb példa rá az Uruk-i szent kerületben a vörös templom, annak udvarán a kerítésfalat így burkolták. Ez különösen az égetetlen agyagtéglából rakott falaknál volt fontos, mert nemcsak díszítette, hanem védte is a felületet. Emlékek A sumér építészet legjelentősebb emléke az Ur-i fallal körülvett városközpont együttese; az óbabiloni birodalom idejéből a legfontosabb a Mári-i királyi palota.

5 Ur: szent kerület. Az i. e. 3. évezred végén, az új-sumér korban épült ki a város fallal körülvett szent kerülete, amelyben a városvédő isten temploma mellett több szentély s a királyi palota is helyet kapott. Északkeleti szögletében állt az együttes leghangsúlyosabb épülete, a zikkurát. A háromlépcsős tömör építmény belső része - egy régebbi maradványa - napon szárított agyagtéglából épült, körülötte a szilárd falköpeny égetett téglából. Alaprajza szabályos négyszög (62,5 X 43 m), sarkaival a négy égtáj felé fordul. Oldalai mind a három szinten döntött síkúak, a felületet függélyes falsávok tagolták. Az alsó lépcsőzet (11,5 m maga-san fekvő) teraszszintjére három lépcső vezet: egy a homlokfalra merőlegesen, a tengelyben, kettő pedig ennek érkezéséhez összefutva a homlokfal mellett. A lépcsők találkozásánál kapuépítmény emelkedett. Azon áthaladva már csak a tengelyben vitt tovább lépcső a két felső teraszra. A tömör alépítmény tetején, a harmadik szinten állt maga a szentély. A zikkurátnak a szent kerületen belül fallal elkerített külön udvara volt, s ahhoz a bejárat felől egy kisebb előudvar is csatlakozott. Ezektől délkeletre épült fel, az előudvar mellé a raktárterek tömbje, a zikkurát nagy udvara mellett egy palotával egyesített szentély, s annak közelében a királyi palota. A három épület kialakítása egymáshoz hasonló. A négyszög alaprajzba összefogott, keskeny, szűk terek sokaságát tömör fal zárja körül s a külső oldalakat masszív falpillérek függőleges sora tagozza. A nyílás nélküli, súlyos hatású tömbök megjelenése erődszerű. Védelmi jellegüket még tovább fokozza az, hogy a bejárat két oldalán a falpillérek védőtornyokká erősödnek. Az Ur-i szent kerület hosszú időn át köztiszteleben álló kultuszhely volt. Romladozó épületeit a sumérok után majdnem másfélezer évvel, az újbabiloni korban helyreállították, s az egész együttest új fallal vették körül. Napjainkig mindebből az alapfalakon kívül csak a zikkurát két alsó szintje maradt fenn. Mári: királyi palota. Az egyik Babilonnal szövetséges kis állam pompakedvelő uralkodója építtette az i. e. XVIII. században. A kb. 300 helyiségből álló, négyszög alaprajzú, nagy kiterjedésű együttest tömör fal vette körül. Egyetlen bejárata az északi oldalon nyílt. Külön udvarok köré csoportosítva helyezkedtek el benne a bejárat közelében a palotaőrség termei és a vendégház, a mögött a nagy díszudvarra néző fogadótermek, a nyugati részen - az éghajlatnak megfelelően északra tájolva - a királyi lakosztály, a trónterem s a vele összekapcsolt szentély, továbbá az államigazgatás hivatali helyiségei, az irattár, a gazdasági részek és a raktárak. Keletkezése idején ez lehetett az ókor legkényelmesebb s az egyik leggazdagabban kialakított uralkodói rezidenciája. Itt alkalmaztak először a belső. terek díszítésére monumentális falképeket.

6 A fényűző palota nem sokáig állt fenn. A várost elfoglaló babiloni csapatok már az i. e. XVIII. században majdnem a földig lerombolták s utána többé nem is épült újjá. Ennek köszönhető, hogy a romok alatt sok érték megmaradt. A feltáráskor az irattár helyén kb ékírásos agyagtáblát találtak. Ez a kor történetének az egyik legfontosabb forrásanyaga. ASSZÍRIA ÉPÍTÉSZETE A Mezopotámia északi részén fekvő asszír királyság az i. e. XVIII. században vált függetlenné s kezdte kiépíteni az i. e. VII. század végéig fennálló hatalmas birodalmat. Természeti viszonyai kedvezőek. Jól öntözött földje termékeny volt s rendkívül gazdag erdőkben, valamint építésre alkalmas kőfajtákban. Kultúrája - babiloni közvetítéssel - az ősi sumér kultúrán alapult. Onnan vette át az ékírás rendszerét, az irodalmi alkotásokat s a hitvilág, a kultusz jellemző elemeit. Az asszír művészet értékes emlékei a paloták kőlábazatára faragott domborművek s a kapuk két oldalára helyezett emberfejű szárnyas bikák, az ún. lamasszuk. Az építészet feladatai közül legjelentősebbek a paloták voltak. Majdnem valamennyi nagy asszír király új, méretben és pompában, a korábbiakat felülmúló székhelyet építtetett, s ezek a hatalmas vállalkozások szinte a birodalom teljes anyagi és szellemi erejét igénybe vették. Az építőanyagok és a szerkezetek lényegében a korábbi korszakokéval azonosak. Ismerték ugyan a kapunyílások áthidalására, néha kisebb fesztávú, terek lefedésére is alkalmas boltozatot, de általános a síkfödém maradt s a falakat többnyire napon szárított agyagtéglából építették. Csak az alapokat készítették kőből, s a lábazatot burkolták kőlapokkal. A hagyományos építésmód a tömegformálásban és a téralakításban a sumérok óta továbbélő sajátosságokat rögzítette. Változás csak abban jelentkezik, hogy az alaprajz szervezettebbé vált, a tércsoportok rendje áttekinthetőbb. Az asszír építészet legjelentősebb emléke II. Szárgon király palotája Dur Sarrukiban, a mai Horszábádban. Horszábád: palota. Az i. e. VIII. század végén II. Szárgon, az egyik legnagyobb asszír uralkodó szabályos úthálózattal négyszögben megtervezett várost építtetett. A munka méreteire jellemző adat: a város körül 6 km-nél hosszabb, bástyákkal kiképzett védőfal épült, napon szárított agyagtéglából, a talajszint fölé 1 m-rel kiemelkedő kőalapokon, s ennek a falnak a magassága 23 m, a vastagsága 24 m volt. A lakóterülettől fal választotta el a szent kerületet. Azon belül állt - 14 m magas, hatalmas teraszon - a palota. Boltívben záródó hármas kapuzatát emberfejű szárnyas bikák díszítették. A bejárat mögött terült el a kb. 100 X 100 m- es nagyudvar. Ahhoz a bal oldalon hat templomból álló szentélyegyüttes csatlakozott, jobbról a hivatalok helyiségei. (A templomok csoportját korábban a nők lakosztályának gondolták, ezért tévesen háremnek nevezték.) A bejárattal szemben fekvő két kapuja közül az egyik a királyi lakrészhez, a másik a tróntermet és a fogadótereket megelőző díszudvarra vezetett. A palota együtteséhez még egy különálló, ismeretlen rendeltetésű épület és a templomcsoport közelében emelt zikkurát tartozott.

7 A tömör falakkal való elhatárolás, a várszerű külső megjelenés, a belső udvaros alaprajzi rendszer és a sokterűség - a sumér korhoz hasonlóan - az asszír építészetre is jellemző. A hatalmas kiterjedésű zsarnokbirodalom katonai szervezettségének fegyelme azonban az épület szigorúbb rendjében is tükröződik. Jó példa rá a trónterem mögötti kis udvarról nyíló fogadótermek csoportja. A horszábádi palota napon szárított agyagtéglából épült, kőalapokon, pártázatos lezárású masszív falakkal (a nagyudvarra vezető bejáratnál a falvastagság kb. 8 m). Védőtornyokkal közrefogott kapuit emberfejű szárnyas bikaszobrok - lamasszuk - díszítették, a termeit monumentális falképek. Díszítőrészletei közül legjelentősebbek a trónteremben s az előtte fekvő udvaron a fal alsó sávját borító kőlábazat domborművei. ÚJBABILÓNIA ÉPÍTÉSZETE Mezopotámia építészete monumentális alkotásaival, palotáival, templomaival, az égre emelkedő toronytemplomaival (zikkurát) és hatalmas városfalaival tűnik fel. Ezzel szemben a lakóházak nagyon egyszerű építmények voltak. Építőanyaguk olyan tégla volt, amit levegőn szárítottak; égetett téglákkal csak paloták építésénél dolgoztak. Az Eufrátesz és a Tigris vidékén az építészet fejlődésének feltételei nem voltak kedvezőek. A rendelkezésre álló a napon szárított agyagtégla, silány és múlandó; egyéb hiányában mégis ezt használták fel, csak burkolatoknál és szerkezetileg kényes épületrészeknél alkalmaztak égetett téglát. A legősibb észak-babilóni székhely Akkád volt, később Ur, végül Babilon lett a centrum. Ettől délkeletre terült el Nippur, Enlil főisten nagy szentélyével. Hatalmas templomtornyának, zikkuratjának romjai 30 m magasak. Az ókori Mezopotámia legjelentősebb építészeti emléke az Istar-kapu, melynek falait színesmázas téglák borítják. Babilóniát az északról támadó erős, harcias nép, az asszírok igázták le. Egyik legnagyobb - Asszurbanipál v. Assur-bán-apli - ninivei palotájának falát frízek díszítik. A reliefekhez való átmenetet az emberfejű bikák (lamassu) és a kapuoroszlánok közvetítik. Fejük és előrészük szabad, oldaluk magas relief. A lamassukat precízen kidolgozott, finoman megmintázott szárny, gondosan fésült szőrzet jellemzi, ám vegyített jellegüknél fogva természetellenes hatást keltenek. Művészetileg magasabb fokon állnak Asszúrbanipál ordító, igen naturalisztikus kapuoroszlánjai. Gilgamest, a híres mondai hőst is szívesen ábrázolták oroszlánokkal viaskodva. Az emberi alakok ábrázolása alig, vagy csak vontatottan fejlődik. A kerámiáikra pedig a sokféleség, ám művészi szempontból a kevésbé jelentősség jellemző. A zománctéglák lazúrkék alapon ornamentális vagy figurális mintákkal voltak ellátva, akárcsak a babilóniaiak.

8 A túlnyomórészt sírépítményekből ismert boltozat többnyire, akárcsak a hídépítésben, konzoltechnikával (tartópillér) készült, oszlopokat nemigen használtak. A plasztika területén kb. i.e óta maradtak fenn művek, elsősorban imádkozókat ábrázoló szobrok. A IX. századtól kezdve az uralkodó szobra rendkívüli jelentést nyer, s a dombormű is széles körben elterjedt. Kb. 900-tól, az újasszír korban a palota falának alsó peremét gyakran kb. 2 m magasan mészkő lapokkal látták el, melyeken az uralkodó tetteit ábrázolták. Ez volt az ún. orthosztát. Ebben az időben egyre nagyobb jelentőséget nyert a falfestészet is, mindenekelőtt a kerámiafestmény (égetett-mázas agyagtéglák), mely Istár istennő templomát és II. Nabúkudurri-uszur babilóni palotáját is díszítette. PERZSA ÉPÍTÉSZET Az i.e. VI. század a dél-iráni perzsák szerezték meg az egész Irán feletti uralmat. Ezután a perzsa-méd haderő (ekkor a perzsák még fennhatóság alatt álltak), Kürosz vezetésével megindult nyugat felé, s az ókori Közel-Kelet nagy kultúrait néhány évtized alatt hatalmuk alá vonták. Ilyen területek voltak: Elő-Ázsia, Kis-Ázsia, az Égei-tenger szigetei és Egyiptom is. A hatalmas zsarnok birodalmat Nagy Sándor döntötte meg, alig két évszázados fennállás után. A perzsa kultúra magába olvasztotta a behódolt területek ősi kultúráit, de keletről átvette az indiai, nyugatról pedig a görög kultúra számos elemét is. a perzsa ábrázoló művészet leginkább az asszírokéval áll rokonságban. Az építészet feladatai között is a legfontosabb a palota, ám jellegzetesek a sziklasírok is. Az építészet anyagaira itt is a napon szárított agyagtégla a legjellemzőbb, ám alkalmaznak fát, sőt követ is. Nemcsak díszítő részleteket faragnak ki belőle, hanem szerkezeti elemeket is: önhordó nyíláskereteket és oszlopokat. A szerkezetek támaszgerendás rendszerűek, boltozatot nem alkalmaznak. A támaszok azonban - Mezopotámiától eltérően - elsősorban karcsú kőoszlopok, hozzájuk viszonyítva a tömör fal jelentősége másodrendű. A térlefedések faszerkezetű síkfödémek, de nem olyan súlyosak, mint amilyeneket Elő-Ázsiában azelőtt építettek. A fesztávot mestergerenda váltja ki, arra fekszenek fel a födém gerendái. Az oszlop a perzsa építészet legjellemzőbb formaeleme. Arányaiban, a részletek alakításában a faépítészet hagyományait őrzi. A rendkívül karcsú, kannelurázott oszloptörzs gazdagon díszített, harang alakú lábazaton áll. Fölül az egykori nyeregfára emlékeztető fejezet zárja le: egymásnak háttal fordítva két bika mellső része nyúlik ki a gerenda alá. A konzolosan kiképzett fejezet szerkezetileg indokolt, az áthidalandó fesztávot csökkenti. A kapuvédő szárnyas bikákhoz hasonlóan sokszor az oszlopfőre is emberfejű bikákat faragtak. A fejezet alatt az oszloptörzset gyakran kettős csigákba hajló alakzatok, kehelyként szétnyíló pálmalevelek koszorúja s harang alakban visszahajló levelek díszítik. A téralakítás és a tömegképzés jellemző sajátossága a könnyedség. A perzsa építészet legfontosabb tértípusa, az apadána, egy levegős felépítésű, a külső felé oszlopos tornácokkal megnyíló többhajós csarnok. Az alaprajza négyzetes. Mennyezetét mind a két irányban azonos távközökkel kiosztott, nyúlánk oszlopok hordják. A négyszögű tömbhöz kívülről az oldalak teljes szélességében oszlopos tornácok csatlakoznak. A tornácok között a sarkokat tömören körbefalazott, négyzet alaprajzú épülettömbök töltik ki. Maga a csarnok a tornácok és a saroktömbök fölé emelkedik s a kimagasodó falszakasz ablakain át kap felső oldalvilágítást. Az apadána tömör pódiumon áll, tornácaihoz az oldalak mentén felhaladó díszlépcsők vezetnek.

9 A perzsa építészet legjelentősebb emléke a perszepoliszi palotaegyüttes, jellegzetes emlékei a Naks-i-Rusztám-i sziklasírok. Perszepolisz: palotaegyüttes. Az i. e. VI. század végétől kezdve Dareiosz perzsa király, s annak utódja, Xerxész építtette. A hatalmas teraszon fekvő együttes fő rendeltetése szerint az ünnepélyes fogadások színhelye volt. Amikor épült, 28 nép élt a perzsa király uralma alatt s a leigázott fejedelmek, itt mutatták be a királyok királya előtt minden évben a hódolatukat. A teraszra a nyugati oldalon kettős kétkarú lépcső vezetett. Amögött állt az Országok kapujának nevezett négyoszlopos csarnok. A három oldalán nyíló kapukat - asszír mintára - emberfejű szárnyas bikák őrizték. A kapucsarnoktól délre emelkedett az együttes főépülete, egy hatalmas méretű apadána. A leírások szerint egyszerre embert tudott befogadni. A négyzet alaprajzú tér mennyezetét 36 díszesen megfaragott bikafejezetes oszlop tartotta. Kívülről a három oldalához kettős oszlopsorral kialakított tornác csatlakozott. Az apadána külön pódiumon állt. Az arra felvezető lépcsők homlokfalát dombormű borította: szertartásosan vonuló alakok sora, amint a birodalom népeinek képviseletében ajándékokkal hódolva járulnak Dareiosz elé. Dareiosz csarnokától keletre, Xerxész idején épült fel a másik apadána, a Százoszlopos csarnok. Ez a pompás fogadópalota még az előbbinél is hatalmasabb volt, a több mint 4600 négyzetméteres térben 10 X 10 oszlop hordta a födémet. Ennek csak a főhomlokzaton volt kettős oszlopsorral kiképzett tornáca. A nagy fogadócsarnokok mögött kisebb fogadótermek s az apadánák rendszerében épült lakópaloták helyezkedtek el, majd azokhoz kapcsolódva hátul középfolyosóról nyíló négyoszlopos kis terek sorával - a hárem, s elkülönítve a kincstár épülete. A perszepoliszi palota együttesét i. e. 331-ben Nagy Sándor seregei dúlták fel. A romterület feltárása 1931-ben kezdődött. Naks-i-Rusztám: sziklasírok. A Perszepolisz közelében húzódó hegy meredek sziklafala Dareiosz idejétől kezdve a perzsa királyok temetkezési helye volt. A sírok kereszt alakú, domborműves homlokzatát a kőzetből faragták ki. A felső keresztszár domborműve a királyt ábrázolja, alatta a szélesebb vízszintes sávon egy az apadánák tornácához hasonló - oszlopos előcsarnok képe jelenik meg, az alsó keresztszár felülete sima. A bejárat a domborművű előcsarnok tengelyében nyílik s egy a sziklafallal párhuzamos folyosóba vezet. A sírkamrák onnan közelíthetők meg. A naks-i-rusztámi sziklasírok mindenekelőtt azért értékesek, mert homlokzataik hitelesen és pontosan mutatják a perzsa építészet szerkezeti rendszerét.

A segédlet oktatási célra készült, bármely részének egyéb célú felhasználása tilos. Összeállította: Dr. Halmos Balázs tárgyelőadó

A segédlet oktatási célra készült, bármely részének egyéb célú felhasználása tilos. Összeállította: Dr. Halmos Balázs tárgyelőadó Jelen dokumentum a Debreceni Egyetem építészmérnök BSC képzés 2013/2014 tanév 1. szemeszterében meghirdetett Építészettörténet 1. tárgyához készült oktatási segédlet A segédlet a tárgy számonkéréseinek

Részletesebben

Mezopotámia művészete Ókor-2

Mezopotámia művészete Ókor-2 Mezopotámia művészete Ókor-2 Mezopotámia művészete I.e. III. évezredtől - I.e. IV. század Építészet Ó-Babilónia - agyag, égetett tégla, nád - mozaik, mázas cserép burkolat Zikkuratok (Toronytemplomok):

Részletesebben

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint A XIX. század végéig az a nézet uralkodott, hogy Egyiptom legrégebbi emlékei a piramisok, melyek az i.e. 2600 2500 körül épültek. Ma már régészeti leletek

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos Bútorasztalos 54 543 02 0010 54 01 Bútoripari technikus Fa- és bútoripari technikus

33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos Bútorasztalos 54 543 02 0010 54 01 Bútoripari technikus Fa- és bútoripari technikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az ókori Mezopotámia művészete

Az ókori Mezopotámia művészete Az ókori Mezopotámia művészete Mezopotámia művészetének korszakai Őstörténet Kr. e. 4500-2800 Ósumer kor Kr. e. 2800-2350 Akkád kor Kr. e. 2350-2200 Újsumer kor Kr. e. 2200-2000 Óbabiloni Birodalom Kr.

Részletesebben

MEZOPOTÁMIA MŰVÉSZETE

MEZOPOTÁMIA MŰVÉSZETE folyók közötti ország kr.e. 3 500 300 között A Tigris és az Eufrátesz közötti területen, Mezopotámiában az ókor folyamán sokszínű művészet jött létre: MEZOPOTÁMIA MŰVÉSZETE 1 MEZOPOTÁMIA CIVILIZÁCIÓK TERÜLETI

Részletesebben

Bálint Kirizsán Imola A NAGYKÁROLYI KÁROLYI KASTÉLY

Bálint Kirizsán Imola A NAGYKÁROLYI KÁROLYI KASTÉLY dr. SzabóTARTÓSZERKEZETI Bálint Kirizsán Imola A BÖGÖZI REFORMÁTUS TEMPLOM KÉRDÉSEI A NAGYKÁROLYI KÁROLYI KASTÉLY Az Árpád-kori Kaplony nemzetségből származó Károlyi dinasztia egyike a legrégibb ősi A

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

Az ókori világ 7 csodája. 2011 Horák György

Az ókori világ 7 csodája. 2011 Horák György Az ókori világ 7 csodája 2011 Horák György Az ókori világ hét csodája a hét legismertebb ókori építmény. A hét csodát először a Szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A

Részletesebben

Egyiptom művészete Ókor-1

Egyiptom művészete Ókor-1 Egyiptom művészete Ókor-1 I.e. III. évezredtől - I.e. XI. század óbirodalom középbirodalom új birodalom A művészetnek a halotti kultuszt kellett szolgálnia. Fáraók (isten) attribútumaik az állszakáll és

Részletesebben

Sárközújlak, református templom

Sárközújlak, református templom Papp Szilárd Sárközújlak, református templom A Szamos és a Túr közötti síkon, Szatmárnémetitől (Satu Mare) északkeletre, a Sárköz (Livada) nevű faluval ma egybeépült település XIV. századi forrásokban

Részletesebben

Krasznabéltek, római katolikus templom

Krasznabéltek, római katolikus templom Papp Szilárd Krasznabéltek, római katolikus templom A Kraszna egyik jobb oldali mellékpatakjáról elnevezett, a megye déli részén fekvő település a XIV. század végén lett királyi tulajdonból földesúri birtok.

Részletesebben

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Az ókori római állam Itália nyugati partvidékének középső részén, a mai Róma város,

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye V.2008.3.1. 1. Ruhásszekrény sifon 2. Fenyőfából készített, gazdagon díszített asztalos munka. A bútor egész felületét beborítják a sárga és a szürkésfehér alapozásra festett növényi indákkal összekötött

Részletesebben

Egy főállás keresztmetszete

Egy főállás keresztmetszete Pápai Nagytemplom Pápa város nevezetességei közé tartozik a Szent István Plébánia Templom. A helyiek által katolikus nagytemplom nevezett templomot 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr

Részletesebben

Az egyiptomi művészet korszakai

Az egyiptomi művészet korszakai Egyiptom térképe a városokkal Az egyiptomi művészet korszakai Predinasztikus korszak (i.e. IV-III. évezred) Óbirodalom (i.e. III-II. évezred) Első átmeneti kor Középbirodalom (i.e. 2000-1700) Második átmeneti

Részletesebben

Kréta szigetén, Knósszosz központtal kialakult egy kultúra - a művészet középpontjában nem a harcok, hanem az élet örömei álltak

Kréta szigetén, Knósszosz központtal kialakult egy kultúra - a művészet középpontjában nem a harcok, hanem az élet örömei álltak Jegyzetek művészettörténethez IV. 8. és 9. osztály Égei kultúra Minószi (krétai) kultúra Kr. e. 2700-1100 Kréta szigetén, Knósszosz központtal kialakult egy kultúra - a művészet középpontjában nem a harcok,

Részletesebben

Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás

Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás 2. Ismerkedés a napórával FELADATLAP A az egyik legősibb időmérő eszköz, amelynek elve azon a megfigyelésen alapszik, hogy az egyes testek árnyékának hossza

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

B-30-as blokk falazóelem

B-30-as blokk falazóelem Tömör, égetett agyag téglából építetett falszerkezetek -------------------------------------------------------------------: - alapanyaga : az agyag túl zsíros agyagot nem jól használni az tégla gyártásba,

Részletesebben

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet.

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet. Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, 2.4.3. A Kaukázus-vidék középkori építészete Chronologia Grúzia i.e. 500 k.:

Részletesebben

A visegrádi vár fejlesztése

A visegrádi vár fejlesztése A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Albert Tamás A visegrádi vár fejlesztése 2016 1. ábra Mikovinyi Sámuel rézkarca Bél Mátyás 1737-es könyvéből

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

Jegyzetek művészettörténethez III. Egyiptom. 8. és 9. osztály

Jegyzetek művészettörténethez III. Egyiptom. 8. és 9. osztály Jegyzetek művészettörténethez III. 8. és 9. osztály Egyiptom Óbirodalom Kr. e. 2635-2155 I. Átmeneti kor Kr. e. 2155 2040 Középbirodalom Kr. e. 2040-1780 II. Átmeneti kor Kr. e. 1785-1522 Újbirodalom Kr.

Részletesebben

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015.

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. HV.01 1/1. sz. melléklet Hrsz 1001/2 Utca, házszám Gyár út 9., leromlott állapotban Leírás,

Részletesebben

A veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciója

A veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciója A veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciója Az épület a Piráni Építészeti Napokon a Piranesi díj dicséret fokozatát nyerte el 2007-ben. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 1997-ben országos, nyilvános

Részletesebben

7.-8. évfolyam fejlesztési feladatok és óraszámok VIZUÁLIS KULTÚRA Heti 1 óra Tematikai egység. Javasolt óraszám 7. osztály

7.-8. évfolyam fejlesztési feladatok és óraszámok VIZUÁLIS KULTÚRA Heti 1 óra Tematikai egység. Javasolt óraszám 7. osztály Tematikai egység Kifejezés, képzőművészet Valóság és képzelete Kifejezés, képzőművészet Stílus és mozgás Vizuális kommunikáció Időbeli és térbeli változások Vizuális kommunikáció Jelértelmezés, jelalkotás

Részletesebben

A visegrádi királyi palotakertek

A visegrádi királyi palotakertek A visegrádi királyi palotakertek Volt a magyar díszkertkultúrának egy olyan ragyogó korszaka a XV. században, amikor szinte együtt haladtunk a legkiemelkedõbb nyugat-európai áramlatokkal, sõt a korabeli

Részletesebben

Nyárád. Református templom

Nyárád. Református templom Nyárád Nyárád Pápától 10 kilométerre dél-nyugatra található. Református templom 1788-ban épült. Késı barokk stílusú. Elıálló középtornya magas, nyúlánk, szemben a református templomok zömök, súlyos tornyával.

Részletesebben

Az emberiség fejlődéstörténetének az a korszaka, melyből írott emlékek nem maradtak ránk.

Az emberiség fejlődéstörténetének az a korszaka, melyből írott emlékek nem maradtak ránk. Az emberiség fejlődéstörténetének az a krszaka, melyből írtt emlékek nem maradtak ránk. Felsztása: 1. Palelitikum: i.e. 600 000-10 000 alsó szakasz: i.e.600 000-120 000 középső szakasz: i.e. 120 000-40

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Molnár István Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról 2014

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Főoltár Templomunk legimpozánsabb berendezési tárgya. Süttői vörösmárványból készült, korai empire stílű, valószínűleg a templom építési idejéből származik. A szarkofágalakú stipesen újabb, ércajtóval

Részletesebben

Segítségével a nyári meleg hónapokban is vizet vezettek csatornákon keresztül a földekre, így azok nem pusztultak el.

Segítségével a nyári meleg hónapokban is vizet vezettek csatornákon keresztül a földekre, így azok nem pusztultak el. Segítségével a nyári meleg hónapokban is vizet vezettek csatornákon keresztül a földekre, így azok nem pusztultak el. Nílus áradásának szakaszai Áradás Sarjadás Forróság Egyiptom 1. Nílus Mezopotámia 2.

Részletesebben

A görög művészet korszakai

A görög művészet korszakai A görög művészet korszakai A görög művészet gyökerei a mükénéi társadalom i.e. 1200 körül bekövetkezett bukásánál keresendőek. Zavaros évszázadok és népvándorlások követték ezt az időszakot, amelyet a

Részletesebben

Celentano András építőmérnök hallgató, BME: A Várkert Bazár északi nagykapuja (2002. május)

Celentano András építőmérnök hallgató, BME: A Várkert Bazár északi nagykapuja (2002. május) Celentano András építőmérnök hallgató, BME: A Várkert Bazár északi nagykapuja (2002. május) Az épület megnevezése, címe Szakvélemény A szakvélemény az Ybl Miklós tér l. szám alatti Várkert Bazár épületének

Részletesebben

Megszerzett pontszám:

Megszerzett pontszám: A csapat neve: Iskolátok: Szerezhető pontszám: 100 pont Megszerzett pontszám: Beküldési határidő: 2016. február 22. Beküldési cím: Abacusan Stúdió, 1193 Budapest, Klapka u. 47. A verseny megrendezését

Részletesebben

Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz

Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz Budapest XII. kerület, Mátyás király út 8. (hrsz. 9507), Reimann-villa és melléképülete Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata 2011

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Hetedhéthatár Barangolások Erdélyben 12. Zetelaka (kürtöskalács),... http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=9783 1 / 4 2013.09.21. 11:32 Keresés Keresés: Go RSS Facebook Impresszum Nagyvilág Barangolások

Részletesebben

m e t s z e t Kapy Jenő DLA, YBL díjas építész Botzheim Bálint építész-munkatárs

m e t s z e t Kapy Jenő DLA, YBL díjas építész Botzheim Bálint építész-munkatárs E-3 FŐHOMLOKZAT főhomlokzat Ajánlati vázlatterve 2012. 10. 07 helyszínrajz a l a p r a j z m e t s z e t Kapy Jenő DLA, YBL díjas építész Botzheim Bálint építész-munkatárs oldalhomlokzat hátsóhomlokzat

Részletesebben

A római művészet korszakai

A római művészet korszakai A római művészet korszakai Köztársaságkori művészet Császárkori művészet Korai kereszténység Rómában Építészet Színházak, bazilikák, fórumok, közigazgatási és kereskedelmi épületek, templomok, paloták,

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 5. évfolyam A fokozott realitásigény megjelenése az adott életkorban megalapozza a tanulók információk közti szelekciós képességét, és kritikai gondolkodást alakít ki. A művészeti

Részletesebben

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin A reformáció sok mindenben az ősi egyszerűséget hozta vissza a kereszténységbe.

Részletesebben

A MÓRICZ ZSIGMOND KÖRTÉRI MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ GOMBA ÉPÜLETÉNEK ÉPÍTÉSZETI ÉS HASZNOSÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZATA MŰSZAKI LEÍRÁS

A MÓRICZ ZSIGMOND KÖRTÉRI MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ GOMBA ÉPÜLETÉNEK ÉPÍTÉSZETI ÉS HASZNOSÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZATA MŰSZAKI LEÍRÁS A MÓRICZ ZSIGMOND KÖRTÉRI MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ GOMBA ÉPÜLETÉNEK ÉPÍTÉSZETI ÉS HASZNOSÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZATA MŰSZAKI LEÍRÁS A MÓRICZ ZSIGMOND KÖRTÉRI MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ GOMBA ÉPÜLETÉNEK ÉPÍTÉSZETI ÉS HASZNOSÍTÁSI

Részletesebben

I. Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációi, az aztékok és az inkák

I. Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációi, az aztékok és az inkák Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2013 I. Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációi, az aztékok és az inkák TESZT 60 perc Név:... Iskola neve:...... Javító tanár neve:... I. témakör

Részletesebben

Állattenyésztés. Szövés-fonás. Közös állatősök. Egyiptomi majom Árucsere HELYSÉG Proconsul Kereskedelem Afrika. Crô-Magnon

Állattenyésztés. Szövés-fonás. Közös állatősök. Egyiptomi majom Árucsere HELYSÉG Proconsul Kereskedelem Afrika. Crô-Magnon FOGALMAK FOGALMAK ÉVSZÁMOK Teremtés Fetisizmus Kr. E. 70 millió Evolució Totemizmus Kr. E. 30 millió Archeológia Nem formatartó eszköz Kr. E. 17 millió Geológia Formatartó eszköz Kr. E. 10 millió Antropológia

Részletesebben

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot.

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot. Vác A Duna völgyében, különböző tájegységek találkozásánál fekszik ez a bájos, mediterrán hangulatú kisváros. Ha kellőképpen kipihentük magunkat, bújjunk kényelmes cipőbe, vegyünk térképet a kezünkbe,

Részletesebben

MAGYAREGREGY TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. 3. számú melléklet: Védelemre javasolt művi értékek és a Műemlékek

MAGYAREGREGY TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. 3. számú melléklet: Védelemre javasolt művi értékek és a Műemlékek 3. számú melléklet: Védelemre javasolt művi értékek és a Műemlékek 1 SOR 1. 0196 Külterületen M M 339 50041/1958 Mecsek északkeleti részén, a hegyvonulat kiugró nyúlványán áll. Római és középkori előzmény

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Weöres Sándor Színház, Szombathely. Városrendezési megközelítés

Weöres Sándor Színház, Szombathely. Városrendezési megközelítés Weöres Sándor Színház, Szombathely Városrendezési megközelítés Szombathely térképére tekintve két jelentős strukturáló erő érezhető a leendő színház területén: egyrészt a város utcaszerkezetének rácsrendszere,

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor

KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor A kerekfüstölő helye: Orosháza határában, a Felső-sós tanya 115. sz. alatt, Fekete Béla bekerített tanyaház portáján, a vásárhelyi Pusztán. A tanyát magát a jelenlegi tulajdonos

Részletesebben

TEMPLOMVÁRAK. és fiatornyos magas sisakkal koronázott tornya. 196

TEMPLOMVÁRAK. és fiatornyos magas sisakkal koronázott tornya. 196 TEMPLOMVÁRAK Erdély kisebb, mezõvárosias vagy falusi településeinek lakói általában a helység központjában emelkedõ templomukat erõdítették az ellenséges támadások ellen, életük és javaik védelmére. Marosvásárhelyen

Részletesebben

Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz

Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz Budapest XII. kerület, Pipiske út 4. = Svájci út 11. (hrsz. 9269/18) Társasház, volt társas szálló Budapest, 2011 EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉK

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR, NEMZETI EMLÉKHELY FEJLESZTÉSE ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZAT 2009.

SZÉKESFEHÉRVÁR, NEMZETI EMLÉKHELY FEJLESZTÉSE ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZAT 2009. SZÉKESFEHÉRVÁR, NEMZETI EMLÉKHELY FEJLESZTÉSE ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZAT 2009. Tartalomjegyzék Tervlapok 1/6 BEÉPÍTÉSI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI TERV M=1:250, VÁROSÉPÍTÉSZETI ELEMZÉS M=1:1000 2/6 BEJÁRATI SZINT

Részletesebben

KÉPJEGYZÉK. 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal felvétele)

KÉPJEGYZÉK. 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal felvétele) KÉPJEGYZÉK 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal 2. A gyulafehérvári székesegyház kelet felől az 1270-es években újjáépített főszentéllyel (Josef Fischer felvétele,

Részletesebben

VÁZLAT TERV Műszaki leírás A tárgyi vázlatterv a két intézmény közötti átrium zárt udvar lefedésének és a városi könyvtár művelődési ház felőli feltárásának kialakításával foglalkozik. A tervben javasolt

Részletesebben

Budapest XII. kerület, Karthauzi út 6. (hrsz. 9228/2) Társasház, volt Mirabel öröklakásos társasház

Budapest XII. kerület, Karthauzi út 6. (hrsz. 9228/2) Társasház, volt Mirabel öröklakásos társasház Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz Budapest XII. kerület, Karthauzi út 6. (hrsz. 9228/2) Társasház, volt Mirabel öröklakásos társasház Budapest, 2011 EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉK

Részletesebben

Az ókori Kelet Földrajzi helyzete: Földrész Ország Folyó(k) Afrika Egyiptom Nílus Ázsia Mezopotámia Tigris Eufrátesz

Az ókori Kelet Földrajzi helyzete: Földrész Ország Folyó(k) Afrika Egyiptom Nílus Ázsia Mezopotámia Tigris Eufrátesz Az ókori Kelet Földrajzi helyzete: Földrész Ország Folyó(k) Afrika Egyiptom Nílus Ázsia Mezopotámia Tigris Eufrátesz India Indus Gangesz Kína Sárga-folyó Kék-folyó Palesztina Jordán Fönícia Orontész Perzsia

Részletesebben

Észak- és dél-amerika természeti népei az i.e. I. évezredtől az i.sz. XVI. századig. Sziráki Sz.Gábor: Prekolumbán művészet

Észak- és dél-amerika természeti népei az i.e. I. évezredtől az i.sz. XVI. századig. Sziráki Sz.Gábor: Prekolumbán művészet Észak- és dél-amerika természeti népei az i.e. I. évezredtől az i.sz. XVI. századig Sziráki Sz.Gábor: Prekolumbán művészet Korszakai: Preklasszikus kor i.e. 3000 - i.sz.300 Omlékok kora Klasszikus kor

Részletesebben

KEMI KFT. Jó terv = Jó ház. Terv elemzése megépíthetőség szempontjából

KEMI KFT. Jó terv = Jó ház. Terv elemzése megépíthetőség szempontjából KEMI KFT Jó terv = Jó ház Terv elemzése megépíthetőség szempontjából Az eredeti elképzelés Főbb műszaki adatok: -Földszintes -Hagyományos alapozás -Vasbeton lemez fogadószint -Könnyűszerkezetes falszerkezet

Részletesebben

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve GYÕR BUDAPEST Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve Győr barokk Belvárosának szívében, a Széchenyi főtér keleti oldalán áll a Lloyd Palota. Az ismert nagyváros történelmi belvárosát átszelő,

Részletesebben

ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ. (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával)

ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ. (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával) ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával) Üveg: különleges anyag Sajátos szerkezet: rövid távú rendezettség, röntgen-amorf, térhálós Oxigén atomok alkotják

Részletesebben

TÖRTÉNELEM Megyei szaktantárgyi vetélkedő 2015 Írásbeli feladatsor a 6. osztály számára

TÖRTÉNELEM Megyei szaktantárgyi vetélkedő 2015 Írásbeli feladatsor a 6. osztály számára TÖRTÉNELEM Megyei szaktantárgyi vetélkedő 05 Írásbeli feladatsor a 6. osztály számára Az írásbeli feladat megoldásához 0 perc áll rendelkezésére. Helyes megoldás esetén összesen 00 (azaz száz) pontot lehet

Részletesebben

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 2. Téma Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 1. Ázsiai út 1.1. Az ázsiai út meghatározása 1.2. A kialakulás folyamata 2. Az antik út 2.1. Kialakulásának előzményei 2.2. Az antik út folyamata

Részletesebben

OPTIKAI CSALÓDÁSOK. Vajon valóban eltolódik a vékony egyenes? A kávéházi fal. Úgy látjuk, mintha a vízszintesek elgörbülnének

OPTIKAI CSALÓDÁSOK. Vajon valóban eltolódik a vékony egyenes? A kávéházi fal. Úgy látjuk, mintha a vízszintesek elgörbülnének OPTIKAI CSALÓDÁSOK Mint azt tudjuk a látás mechanizmusában a szem által felvett információt az agy alakítja át. Azt hogy valójában mit is látunk, nagy szerepe van a tapasztalatoknak, az emlékeknek.az agy

Részletesebben

Nagyszekeres. Nagyszekeres. Ref. templom. A kapuk és a szentségfülke

Nagyszekeres. Nagyszekeres. Ref. templom. A kapuk és a szentségfülke Nagyszekeres A 4134. sz. úton, amit vasútvonal vág át, előbb Nagyszekeresre térünk. A Szatmárierdőháton, a Gőgö patak partjain fekvő hajdan egyutcás faluban, egy kis szigeten vár ránk a község messze földön

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA Általános iskola 5 8. évfolyama

VIZUÁLIS KULTÚRA Általános iskola 5 8. évfolyama VIZUÁLIS KULTÚRA Általános iskola 5 8. évfolyama A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez

Részletesebben

Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/112

Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/112 TEE Vállalkozási szerződés Az egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése - kivitelezés ÉMOP-2.1.1/A-09-2f-2011-0001 azonosító számú pályázathoz kapcsolódó kivitelezési feladatok megvalósítására

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András)

Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András) Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András) A Budavári Palota előterében fekvő Szt. György tér és környezete már egy évtizede a középkori városi régészeti kutatások figyelmének

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

Az építészet társművészetei a romanika korában

Az építészet társművészetei a romanika korában Szerkesztette: Vágner Mátyás 2008 Az építészet társművészetei a romanika korában A romanika társművészetei díszítőművészetek. Nem létezik a klasszikus értelemben vett táblakép vagy körplasztika. A forma

Részletesebben

Herendi templom litofán ablaka

Herendi templom litofán ablaka Herendi Római Katolikus templom Herend, Kossuth Lajos u. 38 TARTALOM: Borító Tartalomjegyzék Bevezető Lokalizáció Az ablak templomba kerülésének története (Hudi József Herend története) Csapváry Károly

Részletesebben

A zöldtetők. és a. városklíma

A zöldtetők. és a. városklíma A zöldtetők és a városklíma Az ökologikus építkezés Európában néhány évtizede már intenzíven foglalkoznak a növényzettel fedett városi területek visszapótlásának műszaki és kertépítési kérdéseivel. A homlokzatok

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. október 24. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia

Részletesebben

A Királyi Palota egykor és ma 1241-2010

A Királyi Palota egykor és ma 1241-2010 A Királyi Palota egykor és ma 1241-2010 A Budai királyi palota története 1241-es Tatárdúlás után kezdi építeni IV.Béla védelmi funkcióval Zsigmond (1387-1437) alatt válik igazi királyi székhellyé Mátyás

Részletesebben

SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Alátámasztó leírás

SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Alátámasztó leírás SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Alátámasztó leírás Szomód község hatályos, 2006-ban elfogadott településrendezési tervét jelen megbízással egyezően a Fülöp Építésziroda készítette,

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE r r. f A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE IRTA: DARKÓ JENŐ dr. gy- n Y r «tanár BUDAPEST, 1 936. Ez a különlenyomat megjelent A Magyar Tanítók Könyvtára első»előadások * e. kötetében VIII. IDŐSZERŰ

Részletesebben

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto

Részletesebben

A pásztói Szent Lőrinc Plébániatemplom

A pásztói Szent Lőrinc Plébániatemplom A pásztói Szent Lőrinc Plébániatemplom kőanyagának restaurálása 12. kép: A kőszilárdítás eredménye Történelmi előzmények A templom XII. századi alapokon áll, és már az 1200-as évek végén bővítették. Később,

Részletesebben

Archaeologia - Altum Castrum Online. A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja.

Archaeologia - Altum Castrum Online. A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja. A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Tóth Zsolt Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztály JELENTÉS a pécsi székesegyház nyugati oldala előtt, a

Részletesebben

2012. április 27. 13:49 Timar Gigi kulcsszavak: fürdő, kicsi fürdő, lakberendezés, takarékos fürdő

2012. április 27. 13:49 Timar Gigi kulcsszavak: fürdő, kicsi fürdő, lakberendezés, takarékos fürdő 2012. április 27. 13:49 Timar Gigi kulcsszavak: fürdő, kicsi fürdő, lakberendezés, takarékos fürdő KIS FÜRDŐ Nagy a család, de kicsi a fürdő? Ha öt embernek közülük négyen nők kell használnia egy nem túl

Részletesebben

1. Írj az olvasottak alapján a Kheopsz-piramis rajzához magyarázatot!

1. Írj az olvasottak alapján a Kheopsz-piramis rajzához magyarázatot! EGYIPTOMI MÛVÉSZET Óbirodalom i. e. 2635 2155 I. Átmeneti kor i. e. 2155 2040 Középbirodalom i. e. 2040 1785 II. Átmeneti kor i. e. 1785 1552 Újbirodalom i. e. 1552 1070 17 PIRAMISOK Egyiptom elsõ nagy

Részletesebben

Wah múmiája és sírja. ledózerolták, hogy az ókori sírok további kifosztását megakadályozzák és a megfelelő régészeti feltárásukat megkezdhessék.

Wah múmiája és sírja. ledózerolták, hogy az ókori sírok további kifosztását megakadályozzák és a megfelelő régészeti feltárásukat megkezdhessék. Wah múmiája és sírja Mivel a Neszperennubot bemutató cikk sikert aratott, úgy döntöttem készítek egy hasonlót, egy korábban élt személyről, így akár össze is lehet hasonlítani kettejük temetkezését. A

Részletesebben

A Kikládok gyöngye A Rocky Retreat luxusvilla

A Kikládok gyöngye A Rocky Retreat luxusvilla A Kikládok gyöngye A Rocky Retreat luxusvilla Szöveg: Trencséni Dávid / Építész: Ilias Bratopoulos / Fotó: Costas Vergas Két luxusapartman épült Mykonos, azaz Mükéné szigetén hasonló koncepció alapján

Részletesebben

A Balassi Bálint Gimnázium helyi tanterve

A Balassi Bálint Gimnázium helyi tanterve Balassi Bálint Gimnázium Vizuális kultúra rajz ésművészettörténet 5-12.évfolyam A Balassi Bálint Gimnázium helyi tanterve Rajz és vizuális kultúra 5-12. évfolyam Készítette: Heffterné Gáspár Lilla Balassi

Részletesebben

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL - és vacsorára mit kapunk? - ez az idős hölgy cukorbeteg! - ha kérhetném, valami száraz hús legyen inkább, a Bakonyit már ismerjük. - van a csoportban két vegetariánus! - sertéshúst ne, mert mohamedánok.

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Az õskori ember. A középkori Európa. Az ókori kelet. Az ókori hellász. A magyar történelem kezdetei és az Árpádok kora.

Tartalomjegyzék. Az õskori ember. A középkori Európa. Az ókori kelet. Az ókori hellász. A magyar történelem kezdetei és az Árpádok kora. Tartalomjegyzék Elôszó... 3 Feladattípusok... 4 1. A történelem forrásai... Az õskori ember 2. Az õskõkori ember mindennapjai... 8 3. Az újkõkori változások... 4. Mesterek és mûvészek... 11 5. dõmérés

Részletesebben

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

A vajdahunyadi rom. kath. templom középkori szentélye.

A vajdahunyadi rom. kath. templom középkori szentélye. A vajdahunyadi rom. kath. templom középkori szentélye. Ez év tavaszán Vajdahunyadon * a m. kir. vasgyár támogatásával a régi róm. kath. templom mögött végzett ásatásról 1 fénykép felvétel és 2 rajz melléklettel

Részletesebben