A katolikus iskolák missziós feladata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A katolikus iskolák missziós feladata"

Átírás

1 Lukács László A katolikus iskolák missziós feladata Az egyház útja az ember A II. Vatikáni zsinat 40 éves jubileuma ismét alkalmat ad arra, hogy átgondoljuk: melyek voltak a zsinat legfőbb célkitűzései? miben hozott újat a zsinat az addigi egyházi gondolkodáshoz és gyakorlathoz képest? hol hatolt át évszázadok bemerevedett szokásrendszerén a teológiai gondolkodásban és az egyház életében, és hozta felszínre az egyház teljes, kétezer éves hagyományát? hogyan szabadította ki az egyházat tápláló eredeti biblikus és patrisztikus forrásokat a rájuk rakódott évszázados formák alól? Az aggiornamento eszméjében a korszerűségre való törekvés nemcsak párosult az eredeti forrásokhoz való visszatéréssel, hanem gyakran éppen a forrásokhoz való visszatérés jelentette az újdonságot, a modernet. A zsinat egyik meghökkentő (újra)fölfedezése az volt, hogy az egyháznak nemcsak az ember túlvilági üdvösségét kell szolgálnia, hanem evilági boldogulásában is segítenie kell az embert. Óvakodni kell a puszta horizontalizmustól, de a világtól elzárkózó életidegen transzcendentalizmustól is. Az ember evilági boldogulása és túlvilági üdvössége nem áll ellentétben egymással, sőt nem is választható el egymástól: a Szentháromság szeretetélete már itt a földön megkezdődik bennünk. Evilági életünk az üdvösségre vezető út: az eszkatologikus végső cél bevilágítja zarándok-utunkat, és segít földi boldogulásunkban is. Szent Irenaeus gyönyörű kifejezése Isten dicsősége az élő ember vissza-visszatért a zsinaton. Az egyház minden gyermeke legyen teljes tudatában annak, hogy felelős a világért jelenti ki határozottan a zsinat (AG 36). II. János Pál pápa kissé módosított formában vette át a gondolatot: az egyház útja az ember. Ebből a megfontolásból született meg a zsinaton a XIII. Séma ötlete az egyház és a világ kapcsolatáról. Így jött létre a negyedik jelentős konstitúció, a Gandium et spes. Alcíme szerint ugyan az egyház és a mai világ viszonyáról szól, valójában azonban ennél jóval egyetemesebb célja van. Abból indul ki, hogy az egyház minden emberhez szól, és arra törekszik, hogy az emberek nagy családját szolgálja a Szentlélektől kapott felszabadító erejével: utat mutasson a valódi emberi haladás számára is, eligazítást adjon az öröm és remény, a szomorúság és gond között a boldogulás útját kereső embernek. Annak tudatában szólítja meg az embert, hogy evilági életünk az üdvösségre vezető út, az eszkatologikus végső cél bevilágítja földi zarándokutunkat, segíti földi boldogulásunkat is. Az egyház tehát itt az embert állítja középpontba, azt az embert, aki Isten szemefénye, s aki megváltott emberként már evilági életében is részt kaphat a Szentháromság szeretetéletében, s ezzel teljesebbé teheti emberi kapcsolatait is. Nem a népszerűség, a szekularizált világ kegyeinek keresése vezeti az utóbbi évtizedek teológiai kutatásait, amikor az evilági boldogság és a túlvilági üdvösség kölcsönös egymásra hatását vizsgálják. A mai teológia megpróbálja az üdvösséget boldogságként szemlélni és a boldogságot az üdvösség felől megérteni. 1 Ez a szemlélet új megvilágításba helyezi az egyház missziós tevékenységét, de a katolikus iskola szerepét is. Ha egymásra vetítjük a zsinat meglátásait a misszióról és a katolikus iskoláról, e kettős reflektor fényében kaphatunk választ a címben megjelölt kérdésre. Gondoljuk először végig a missziók feladatát az egyházi tanítás fényében. A missziók feladata 1. A katolikus iskola szerves része az egyház missziós tevékenységének 1 A legrészletesebben talán Gisbert Greshake vizsgálta ezt a kérdést. Vö. Gottes Heil. Glück des Menschen, Freiburg, 1983, Uő: Glück und Heil. In: Christlicher Glaube in Moderner Gesellschaft, Bd. 9, Freiburg,

2 Valójában az ember állt az egyház figyelmének középpontjában egész történelme során, mégpedig Urától, Krisztustól kapott küldetéséből fakadóan. Istennek az emberek iránti szeretetéből fakad missziós küldetése, hogy az egész világon, tehát a Krisztusban még nem hívő népek és népcsoportok között is (AG 6) hirdesse az Evangéliumot. A missziók azonban nem valamiféle keresztény reklámhadjáratot folytatnak, elsődleges céljuk nem a tagtoborzás. A missziós munka nem szűkíthető le az emberek hitre térítésére és az egyház közösségébe való integrálására. A misszionáriusok egész életükkel tesznek tanúságot az irgalmas Krisztusról, akkor is, amikor szeretettel gondoskodnak a nyomorultakról, a betegekről, az elhagyottakról, és akkor is, amikor a gyermekek és a fiatalok nevelésére vállalkoznak. Az iskolák a keresztény ifjúság tanításának és nevelésének kiváló eszközei. (...) Értékes szolgálatot lehet velük tenni az emberiségnek: az iskolák kibontakoztatják az emberi méltóságot és az emberhez méltóbb életkörülmények előfeltételeit (AG 12). A missziók története számtalan példával igazolja, mennyire az egész embert tartották szem előtt: az emberek testi és lelki javát kívánták szolgálni. Hány kórházat és iskolát, hány humanitárius intézményt hoztak létre és működtetnek mindmáig a missziókban tevékenykedő lelkipásztorok, női és férfi szerzetesek és világi hívek! Ezek az intézmények őszintén és viszontvárás nélkül szolgálták és szolgálják ma is az embereket. Elsődleges céljuk az önzetlen segítés, nem pedig a toborzás. A missziókban működő iskolák is elsősorban az oktatás és a nevelés szolgálatában állnak (gondoljuk például a nem keresztény országokban működő híres katolikus egyetemekre!), és nem a hitre térítés manipulatív eszközei. Úgy töltik be evangelizációs feladatukat, hogy nevelési célkitűzéseikben és módszereikben a teljes emberségre próbálják elvezetni növendékeiket. Arra az emberségre, amely valójában csak a krisztusi nagykorúságban valósulhat meg. Mindig meghagyják azonban a növendékek szabadságát, a döntés lehetőségét. A zsinati okmány erre ki is tér: Az egyház szigorúan tiltja, hogy bárkit is a hit elfogadására kényszerítsenek vagy méltatlan módszerekkel, csábító ajánlatokkal befolyásoljanak (AG 13). A katolikus iskola a harmadik évezred küszöbén című dokumentum ezt még konkrétabban megfogalmazza a missziókban tevékenykedő iskolákkal kapcsolatban: a katolikus iskola közszolgálatot lát el, s bár világosan és határozottan a katolikus hit távlatai szerint tevékenykedik, még sincs csupán a katolikusoknak fenntartva, hanem nyitva áll mindazok számára, akik értékelik és elfogadják a minőségi nevelés célkitűzéseit. Ez a megnyíltság egyértelműen világos a többségükben nem keresztény területeken és a fejlődő országokban, ahol a katolikus iskolák kezdettől fogva megkülönböztetés nélkül a társadalmi fejlődést és az emberi személyiség kibontakozását mozdították elő (KIHE 16). Kalkuttai Teréz anya, akinek alakja immár a segítő-szolgáló szeretet szimbólumává nőtt, életcélját így foglalta össze: senki se haljon meg úgy, hogy nem érezte meg Isten szeretetét. Az egyház csak annyi jogot kér, hogy Isten segítségével szeretetben és hűségben szolgálhasson és használhasson az embereknek. Hogy az iskolák kiemelkedően fontos szerepet töltenek be az egyház missziós küldetésében, azt A katolikus iskola a harmadik évezredben című dokumentum is kiemeli: Megelégedéssel tekinthetünk vissza arra az útra, amelyet a katolikus iskola az elmúlt évtizedekben megtett. Mindenekelőtt nagyra kell értékelnünk közreműködését az egyház missziós küldetésének teljesítésében szerte a világon, olyan vidékeken is, ahol semmilyen lelkipásztori tevékenység nem lehetséges. A katolikus iskola minden nehézség ellenére igyekezett közös felelősséget vállalni a különböző népek és társadalmi közösségek szociális és kulturális fejlődésében, megosztva örömeiket és reményeiket, szenvedéseiket és nehézségeiket, amelyeket a hiteles emberi és közösségi fejlődésért vállaltak (KIHE 11). 2. A katolikus iskola feladatai a misszióban Az Ad gentes című határozat három irányban jelöli ki a katolikus iskolák feladatát a missziós területeken: a) A gyermekek és a fiatalok nevelése. b) Az igazságos és testvéri közösség építése, helyi és társadalmi szinten egyaránt. 2

3 c) A helyi kultúrába való begyökerezés segítése. a) A gyermekek és a fiatalok nevelése Az iskolák állapítja meg a határozat a keresztény ifjúság tanításának és nevelésének kiváló eszközei. (...) Kibontakoztatják az emberi méltóságot és az emberhez méltóbb életkörülmények előfeltételeit (AG 12). A katolikus iskolák szintézist teremtenek az oktatás és a nevelés között. Fontosnak tartják az ismeretek átadását, mégpedig nemcsak a hitigazságok tanítását, hanem a profán tudományok eredményeinek továbbadását is. Abban a meggyőződésben teszik ezt, hogy a tudás e két területe kölcsönösen kiegészíti egymást. Az emberhez méltó élethez szükséges a jártasság a világi tudományokban, ez a tudás azonban mindaddig nem találja meg valódi célját és irányát, amíg át nem fogja a hit által megszerezhető tudás horizontja. Az ember csak így képes megtalálni az élet valódi és végső értelmét, csak így tud helyesen tájékozódni az igazságok hierarchiájában, csak így adhat helyes választ az életben minduntalan fölvetődő etikai kérdésekre. A puszta tudás azonban önmagában kevés (még a hitigazságok elméleti ismerete is!) cselekedetek, helyes és az igazsághoz igazodó életvezetés nélkül. A személyiség tudatos kibontakoztatása elsősorban a gyermek- és ifjúkorra esik: a nevelés és az önnevelésre, önismeretre való elsegítés az iskola legfontosabb feladatai közé tartozik. A katolikus iskolák ebből a szempontból sajátos feladatot látnak el, hiszen a kinyilatkoztatásra épülő hit meggyőződése szerint a tökéletes ember eszményét az Istenember, Jézus Krisztus valósította meg. Hamis fensőbbségtudat nélkül valljuk tehát, hogy teljes értékűen csak a keresztény nevelés tudja teljesíteni feladatát: a személyes érettségre elsegíteni a bontakozó életeket, s aztán fölkelteni annak tudatát is, hogy ez a feladat nem fejeződik be az iskolás évekkel, hanem élethosszig tartó tanulást kíván meg: Krisztus követésének útján egy életen át mindig előre kell haladnia az embernek. Halálunkig folytatódik bennünk az új ember kialakulása és növekedése, aki az Istenhez hasonló, megigazult és valóban szent teremtmény (AG 21). b) Az igazságos testvérközösség építése A missziós egyház oktató-nevelő munkája azonban nemcsak az egyesekre irányul, hanem a gyermekek és a fiatalok közösségeire, tágabban az egész társadalom formálására is. Az egyház világi hívein keresztül is arra törekszik, hogy a földi társadalomban az igazság és a szeretet rendjét kialakítsák (AG 19). Ott van gyermekei által minden rendű és rangú ember mellett, különösen pedig a szegények és az elnyomottak mellett, és szívesen hoz áldozatot értük. Részt vesz az emberek örömeiben és fájdalmaiban, ismeri életük törekvéseit és kínzó kérdéseit, s együtt szenvedi meg haláluk gyötrelmeit. A békét keresőknek testvéri párbeszédben kíván felelni, hogy az Evangélium fényét és békéjét nyújtsa nekik (AG 12). A keresztények nem érhetik be a puszta részvétnyilvánítással, vagy akár tiszteletreméltó, de magukban elégtelen karitatív feladatok ellátásával. A határozat arra is felszólítja a keresztényeket, hogy a gazdasági és társadalmi kérdések megoldásán fáradozzanak, és másokkal is működjenek együtt (AG 12). Az Evangélium még az evilági történelemben is kovásza volt a szabadságnak és fejlődésnek, és most is a testvériség, egység és béke kovászának mutatkozik (AG 8). A hívők közösségének ezért elsődleges feladata, hogy az egész társadalmat evangéliumi szellemmel hassa át (AG 15). Az igazságosabb társadalmi rend elősegítése, a szegények mellett való opció a II. Vatikáni zsinat óta különösen azokban az országokban vált elsődleges feladattá, ahol az emberek jelentős része éhezik, ahol a szegénységet, a gyötrelmesen nehéz mindennapi életet még elviselhetetlenebbé teszi a korrupció, a bűnözés, a törzsi vagy faji villongások, a kiáltó társadalmi ellentétek. Az egyház szociális tanítása mára már nem pusztán egy országon belül, hanem globális méretekben sürgeti az igazságosság és a jogrend, a szolidaritás és a szubszidiaritás megvalósulását. 3

4 Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a politikai-gazdasági problémák megoldása szükséges, de nem elégséges feltétele az emberhez méltó életnek. Az egyháznak erejéhez képest elő kell segítenie az emberek evilági boldogulását, de sohasem felejtkezhet meg arról, hogy a legnagyobb jót mégis akkor adja a világnak, ha Isten szeretetét közvetíti számára. A földön zarándokló egyház természeténél fogva missziós beállítottságú, hiszen a Fiú elküldéséből és a Szentlélek küldetéséből származik, az Atyaisten elhatározása szerint (AG 2). Krisztus nyomában jár, aki azért jött el, hogy létrehozza a békét, vagyis a közösséget köztük és önmaga között, az emberek világában pedig a testvériséget (AG 3). c) A helyi kultúrába való begyökerezés segítése A missziós határozaton vörös fonálként húzódik végig az a tudat, hogy az egyháznak a megtestesült Istenfia nyomán kell járnia. Nem maradhat előkelő idegen egyetlen országban, kultúrában sem, bele kell gyökereznie, testesülnie abba a konkrét kultúrába, népbe, amelyikben megjelenik. Beilleszkedése egészen olyan legyen, mint Krisztusé, aki beleolvadt azoknak az embereknek társadalmi és kulturális miliőjébe, akik között élt (AG 10). A zsinat ezért felszólítja a hívőket, hogy érezzék magukat egészen azok közösségéhez tartozónak, akik közt élnek, vegyenek részt a kulturális és társadalmi életben, legyenek otthonosak a nemzeti és vallási hagyományokban. (...) Vegyék észre a népekben végbemenő mélyreható átalakulásokat is (AG 11). Az inkulturáció a II. Vatikáni zsinat óta az evangelizáció elengedhetetlen formájává lett. Ennek egyik legfőbb formája a párbeszéd a kinyilatkoztatás és a helyi kultúra között. Ez a párbeszéd kétirányú mozgást feltételez: egyrészt arra kötelezi a keresztényeket, hogy ismerjék meg és tartsák tiszteletben az egyes népek sajátos kultúráját, nemzeti hagyományait, és próbálják az Evangélium üzenetét, az egyház nagyon is Európához kötődő hagyományait, szokásait, formáit lefordítani a helyi kultúra hagyományaira, formáira. Másrészt viszont arra is figyelmezteti a misszióban tevékenykedőket, elsősorban a szerzeteseket, hogy figyelmesen vizsgálják meg, hogyan lehetne a keresztény vallási életbe átvinni azokat az aszketikus és szemlélődő hagyományokat, amelyeknek csíráit nem is egyszer régi kultúrában rejtette el az Isten, már az Evangélium hirdetése előtt (AG 18). Ezt az őszinte és mindkét felet gazdagító párbeszédet, a valódi inkulturációt az okmány több alkalommal is sürgeti, erre hívja meg a világi hívőket és a katekétákat, a papságra készülőket és a missziós papságot egyaránt. A katolikus iskolák feladata Más témában is megfigyelhető, hogy a II. Vatikáni zsinat dokumentumai milyen gyönyörű architektúrát alkotnak: a különböző okmányok ugyanazokat az alapigazságokat másmás oldalról világítják meg, és így a dokumentumok összessége egyetlen hatalmas, jól megszerkesztett építménnyé áll össze. Ezt figyelhetjük meg a mi témánkkal kapcsolatban is. Eddig a missziós határozat fényében vizsgáltuk a katolikus iskolák missziós szerepét. Árnyaltabb és gazdagabb lesz a kép, ha ugyanezt a katolikus nevelésről szóló nyilatkozat fényével is megvilágítjuk. A zsinati okmányhoz hozzátesszük még a Katolikus Nevelés Kongregációjának két instrukcióját. (A zsinatot tanulmányozva mindig érdemes tekintetbe vennünk azokat a szentszéki dokumentumokat is, amelyek később jelentek meg, mintegy részletezve-kifejtve a zsinat intuícióját, célkitűzéseit. A neveléssel kapcsolatban két fontos dokumentumot adott ki a Katolikus Nevelés Kongregációja: 1977-ben A katolikus iskola (KI), 1997-ben pedig A katolikus iskola a harmadik évezred küszöbén (KIHE) címmel. (E két dokumentum azért is igen jelentős a téma megértéséhez, mert maga a zsinati okmány igen sok nehézség közepette jött létre, és ezért sajnos a kevésbé sikerült dokumentumok közt tartják számon.) 1. A katolikus iskolák missziós küldetése A zsinati dokumentum az előkészületi munkák során jelentős változáson ment keresztül. 4

5 A zsinati atyák először csak a katolikus iskolákról kívántak szólni, azok helyzetéről és jogairól. Jelentős változás következett be akkor, amikor a horizontot kitágítva a nevelés tágabb összefüggéseibe állították be a katolikus iskolákat. Ekkor kapta az okmány jelenlegi címét: Gravissimum educationis. A nyilatkozat felhívja a figyelmet a nevelés jelentőségére: mindenkinek, bármilyen fajhoz, társadalmi osztályhoz tartozzék valaki, bármilyen életkorú legyen, személyi méltósága folytán elidegeníthetetlen joga van olyan neveléshez, amely megfelel élete céljának (GE 1). A nevelési eszközök között elsődleges szerepet tulajdonít az iskolának: olyan intézménynek mondja, amelynek egyre eredményesebb tevékenységéért mindenkinek össze kell fognia: a családoknak, a nevelőknek, a kulturális, polgári és vallási szervezeteknek, az államnak és az egész emberi közösségnek (GE 5). Az okmány sajátos feladatnak mondja a keresztény nevelést, és ebben a feladatban kiemelten fontosnak mondja a katolikus iskolát, amelyben az egyházi jelenlét különösképpen kézzelfoghatóvá válik (GE 7). Ezek az intézmények oktató-nevelő munkájukkal az egyháznak egyik alapvetően fontos feladatát látják el, hiszen az egyház nevelésre képes közösség, amelynek anyaként kell nevelnie gyermekeit. A katolikus iskola (...) pótolhatatlan és égetően fontos egyházi küldetést tölt be (KI 15). Ezt a munkát minden népnek felajánlja, hogy segítse minden irányban tökéletesedni az embert mint személyt, és hogy közreműködjék a földi társadalom és az emberibbnek óhajtott világ felépítésében (GE 3). A katolikus iskola tehát sajátos missziós, evangelizációs tevékenységet tölt be azokon a területeken is, amelyeket nem sorolunk a szoros értelemben vett missziós területek közé. Az iskola részt vesz az egyház evangelizációs küldetésében mint a keresztény nevelés kiváltságos területe. Ebben a tekintetben, a katolikus iskolák egyszerre területei az evangelizációnak, a teljes ember formálásának, az inkulturációnak és a különböző vallású és társadalmi helyzetű fiatalok közti eleven párbeszéd elsajátításának (KIHE 11). A nyilatkozat szerint a katolikus iskolának hármas feladatot kell betöltenie láthatjuk, hogy ezek mennyire harmóniában vannak az Ad gentes által megjelölt feladatokkal. a) Segíti a fiatalokat személyiségük kibontakoztatásában. b) Közösséget formál, megteremtve az evangéliumi szabadság és szeretet légkörét. c) Az egyetemes kultúrát összekapcsolja az üdvösség hírével. a) A személyiség művelése, formálása Az okmány röviden összefoglalja a katolikus iskola legfontosabb feladatait: segíti a gyermekeket és a fiatalokat testi, erkölcsi és értelmi képességeik harmonikus fejlődésében (GE 1), műveli az értelmi képességeket, kifejleszti a helyes ítéletalkotást, előkészít az életpályára (GE 5). A keresztény nevelés azonban nem áll meg az emberi érettség eszményénél; célja az, hogy a fiatalok valóban új emberré váljanak, Krisztus teljességének mértéke szerint (GE 2). Az iskola elsősorban az ismeretek átadását tartja feladatának. Napjainkban egyre nagyobb ismeretanyag halmozódik fel, amelynek áttekintésére és átadására az iskola törekszik. Eközben azonban éppen a nevelés szorulhat háttérbe. A katolikus iskola fontos feladata, hogy helyreállítsa a nevelési folyamat egységét, amely megóvhatja attól, hogy elvesszen a sokféle ismeret és készség között, és a személyre összpontosít, annak átfogó, transzcendens és történelmi azonosságára. Az Evangélium által ihletett nevelési programjával a katolikus iskola arra hivatott, hogy megfeleljen korunk kihívásainak annak biztos tudatában, hogy az ember misztériuma a megtestesült Ige fényében ragyog fel (KIHE 11). Mindez azonban nemcsak az egyénnek válik javára, hanem a társadalomnak is. Itt megjelenik ugyanaz a szempont, amit a missziókkal kapcsolatban a zsinat megfogalmazott: ezek az iskolák segítik a növendékeket az üdvösség útján, ugyanakkor felkészítik őket a társadalom szolgálatára, az evilági boldogulás útján. A zsinat kijelenti, hogy a nevelők munkája valódi, korszerű és szükséges apostoli tevékenység, egyúttal pedig a társadalom igazi szolgálata (GE 8). Munkájukat arra a meggyőződésre alapozzák, hogy a felülmúlhatatlanul tökéletes ember: 5

6 Krisztus, ahogyan a Gaudium et spes ezt leírja. Ő a láthatatlan Isten képmása, ő a tökéletes ember, aki megmutatja az embernek magát az embert, és feltárja előtte nagyszerű hivatását (GS 22). A KIHE ezt sokkal konkrétabban fogalmazza meg: A katolikus iskola olyan intézmény, amely a személyiség javáért tevékenykedik, s ezért az emberi személyek iskolája. Az emberi személyiség anyagi és lelki igényével központi helyet foglal el Jézus tanításában: ezért annak kibontakoztatása a katolikus iskola legfőbb célja. (...) Mivel ennek fényében világossá válik, hogy az emberi személy élő közösségben van Krisztussal, azért azt kell mondanunk, hogy Krisztus személye jeleníti meg az emberi személy teljességét. Az egyház a katolikus iskola működésével elkötelezetten törekszik az embert teljes mivoltában alakítani, hogy ellássa az összes emberi érték teljességével, és így Krisztussal egységbe kapcsolja. E a tudat a személyt a katolikus iskola pedagógiai programjának középpontjába állítja, erősíti elkötelezettségét a nevelésre, s arra képesíti, hogy erős személyiségeket neveljen (KIHE 9). Ebben a feladatban fontos szerep jut a nevelői közösségnek: A nevelői közösség teljes értelemben arra hivatott, hogy az iskola nevelői célját, a teljes személyiség nevelését a személyek kölcsönös kapcsolatai révén valósítsa meg (KIHE 17). b) A társadalom építése A zsinat ismételten utal rá, hogy az ember társas természetéből adódóan a személy tökéletesedése és a társadalom fejlődése függ egymástól (GS 25). A nyilatkozat bár a kelleténél talán szűkszavúbban utal arra, hogy az iskola mint közösség nevel, és ugyanakkor a közösségi életre nevel a családban, az iskolában és a társadalomban egyaránt. Az igazi nevelés a személyiséget fejleszti ki, de egyúttal javára van annak a társadalomnak is, amelynek a személy tagja, és amelynek életében mint felnőtt majd tevékeny szerepet vállal (1). Ebben az iskolai közösségnek fontos szerep jut: növeli a kölcsönös megértéshez szükséges érzéket azzal, hogy a különböző természetű és származású növendékek között baráti közösséget alakít ki (5). A társadalomért vállalt felelősség napjainkban különösen fontossá válik. A mai társadalmat a természettudományos és technikai fejlődés jellemzi, amely személyiségvesztésbe és eltömegesedésbe torkollhat. Ha ennek a társadalomnak mélyebb igényeire figyelünk, és ezeknek illő módon meg akarunk felelni, nyilvánvalóvá lesz előttünk, hogy az iskolának valóban nevelő jellegűnek kell lennie, mégpedig oly fokon, hogy tudjon erős, felelős, szabad és erkölcsileg helyes döntésekre képes személyiségeket nevelni (KI 31). A katolikus iskola azonban nemcsak egy igazságosabb társadalom megteremtését igyekszik előmozdítani a maga sajátos eszközeivel, hanem különös figyelmet fordít a társadalom peremére szorult gyermekekre és fiatalokra. Manapság sokat emlegetik az esélyegyenlőség elvét: az erre való törekvés ezeknek az iskoláknak legbenső lényegéből fakadó küldetés. Az ilyen szegények felé fordul ma szeretetével a katolikus iskola. Ezzel a szenvedélyes szeretettel akarja felajánlani mindenkinek, főleg a legszegényebbeknek és a peremre szorultaknak egy olyan nevelés lehetőségét, amely munkára képesít, valamint emberi és keresztény képzést jelent. A régi és a mai szegénység formái között kell újra egységbe ötvöznie a nevelő odaadását és szeretetét, hogy kifejezze Krisztus szeretetét a szegények, a kicsinyek és az igazságot kereső sok-sok ember iránt (KIHE 15). c) Kultúra és hit szintézise Amit az egyház és a világ viszonyáról a Gaudium et spes konstitúció megfogalmaz, azt alkalmazni kell a nevelés területére is. A katolikus iskolának fontos szerep jut a tudomány és a hit szintézisében, az Evangélium és a kultúra közti párbeszéd előmozdításában. A katolikus iskola természetéből adódik nevelési programjának egyik legeredetibb eleme: a kultúra és a hit szintézise. Hiszen a tudás a hit fényében bölcsességgé nemesül, és világnézetté alakul. Ha a tudás és a hit között feszülő kapcsolat minden tantárgy lelkévé válik, akkor ez a tény egysé- 6

7 get biztosít sokféleségben, és magából az iskolai tantárgyból kiindulva egységes szemléletet ad a világról, az életről, a kultúráról és a történelemről. A katolikus nevelési programban nincs külön ideje az oktatásnak és a nevelésnek, a megismerésnek és a lelki érésnek. A különböző tantárgyak nemcsak a tudás megszerzését célozzák, hanem értékeket közvetítenek, és igazságokat fedeztetnek fel (KIHE 11). Láttuk, hogy a kultúra és a hit találkoztatása rendkívül fontos feladat a missziókban is, ahol az európai kultúrában felnőtt kereszténységnek lehetősége nyílik arra, hogy más kultúrákkal találkozzék, és azokkal egymást kölcsönösen megtermékenyítő kapcsolatba lépjen. Ez különösen fontossá válik napjainkban az európai kultúrához tartozó országokban is, amelyekben egy minden eddigit felülmúló kultúravesztési folyamat indult el az elmúlt évtizedekben. Ahogy a középkorban a kolostori iskolák mentették át az antik kultúra örökségét az utókor számára, úgy kell a katolikus iskoláknak ma is a kultúrát mentő és átmentő feladatra vállalkozniuk értékvesztett mai korunkban. Az inkulturáció ma egészen sajátos feladat elé állítja a katolikus iskolákat Európa-szerte, de különösen is jelentős azokban az országokban, amelyekben a kultúrát és a kereszténységet két irányból is pusztították. Négy évtizedeken keresztül a hivatalos államideológia a hatalom eszközeivel is gyökerestül próbálta kiirtani az emberekből a hitet, a kultúra lényegéhez tartozó emberi értékeket és nemzeti hagyományokat, hamis vagy üres jelszavakkal helyettesítve azokat. Közben pedig jelentkezett a fogyasztói társadalom hatása is, amely a rendszerváltozás után aztán minden korlátozás nélkül tört rá az országra: gyökeresen megváltoztatva az emberek jelentős részének gondolkodásmódját, szokásait, átalakítva értékrendszerüket, az emberi életről és a kultúráról alkotott képüket is. A mai Magyarországon a katolikus iskoláknak sajátos missziós küldetést kell betölteniük. 2. A katolikus iskolák a mai Magyarországon A katolikus iskoláztatás elmúlt évszázadának történetét Magyarországon három nagy korszakra oszthatjuk, követve az egész magyar történelem nagy változásait. A 20. század első felében kiterjedt iskolahálózata volt a katolikus egyháznak, az elemi iskoláktól kezdve a magas szintű képzést biztosító főiskolákig, tanítóképzőkig. Az iskolák nem elszigetelten működtek, hanem szervesen kapcsolódtak a keresztény családokhoz és az egyházközségekhez. A gyermekek nevelése, bevezetése a hitbe nem az iskolában kezdődött el, hanem a családokban, s az így felkészült és az otthoni légkör által továbbra is támogatott gyermekek kerültek be a katolikus iskolákba. Másfelől pedig az iskolák főleg az elemi iskolák többsége szorosan kapcsolódott a helyi egyházközséghez: a tanulók élete a család iskola plébánia hármas egységében alakulhatott, és így szervesen nőhettek bele az egyház közösségi életébe. Gyökeresen megváltozott a helyzet az egyházi iskolák (az általános iskoláktól a felsőoktatási intézményekig) szinte teljes megsemmisítésével. Először az összes egyházi iskolát államosították 1948-ban, majd mindössze nyolc katolikus gimnázium működését engedélyezte 1950-től. Nyilvánvaló volt, hogy az igen szűk keretek közé szorított néhány iskola csupán egyfajta kirakatszerepet tölt be: őket lehetett felmutatni akkor, amikor külföldről a vallásszabadságot kérték számon az ország vezetésétől. Ezek a puszta számokban is mérhető drámai változások egyik napról a másikra következett be. A mélyben azonban elindultak olyan társadalmi folyamatok, amelyeknek következményei igazában csak e korszak vége felé váltak láthatóvá. A nyolc iskola sajátos helyet foglalt el a magyar oktatásügyben. Az oktatáspolitika és az egyházpolitika következetesen hátrányos helyzetbe szorította őket a tanulók és szüleik ezt főleg akkor tapasztalták meg, amikor ezekbe az iskolákba jelentkeztek, és amikor érettségi után egyetemre, főiskolára kívántak menni. Mára már szinte anekdotába illenek azok az események, amelyek akkor mindennaposnak számítottak. Ez a hátrányos megkülönböztetés azonban egy sajátos kurucos virtust is kifejlesztett tanárokban és diákokban egyaránt. Sajátos öntudat alakult ki: csak-azért-is-megmutatjuk, hogy mi sem vagyunk alábbvalóak a többi 7

8 iskoláknál. Ezért volt komoly világnézeti-társadalmi, szinte politikai jelentősége annak, hogy az egyházi iskolák diákjai tanulmányi- és sportversenyeken előkelő helyezéseket értek el. Abban a korban, amelyben az ateista marxizmust kiáltották ki tudományos világnézetnek, ennek látványos cáfolatát jelentette a középiskolás matematika vagy fizika versenyeken szerzett győzelem: annak bizonyítását, hogy a hit és a tudás nem összeegyeztethetetlen egymással. Eközben azonban lassan átalakult a társadalmi gondolkodás. Új nemzedékek nőttek fel, amelyek a hitben már járatlanok, képzetlenek voltak, s amelyek egyre jobban elszakadtak az egyház élő közösségétől. Ezt a folyamatot gyorsította az egyház pasztorális tevékenységének drasztikus korlátozása is. Jelentősen átalakult a családok helyzete is. Számos tényező játszott közre abban, hogy a családok megtartó ereje meggyöngült, sem emberi, sem hitbeli nevelésben nem adták már meg azt a hátteret a gyermekeknek, amelyet többségük korábban megkapott. Ezeknek a folyamatoknak a következményei valójában csak a rendszerváltozás után váltak nyilvánvalóvá után az egyház megkezdte a hitoktatás újjászervezését és az egyházi iskolák újjászervezését. Másfél évtized küzdelmes munkája után már nyilvánvaló, hogy jelentős további mennyiségi növekedésre már nem futja az egyházi közösségek és intézmények erejéből. Világosan kirajzolódik azonban az is, hogy milyen sajátos feladatokkal kell szembenézniük az egyházi iskoláknak a mai Magyarországon. Egyértelművé vált, hogy az elkötelezett hívő keresztények kisebbségben vannak: az ország missziós területté vált. Az Ad gentes határozat szerint az egyháznak Krisztustól kapott küldetése, hogy minden embernek hirdesse az Evangéliumot. Ezen belül a határozat missziónak azokat a sajátos vállalkozásokat nevezi, amelyeknek feladata: hirdessék az Evangéliumot, és meggyökereztessék az egyházat a Krisztusban még nem hívő népek és népcsoportok között (AG 6). E meghatározást kiegészíthetjük avval, hogy missziós vállalkozás az is, ha a már nem hívő népeknek hirdetjük az Evangéliumot. A katolikus iskola és hozzátehetjük: a sokszor hősies erőfeszítéseket kívánó hitoktatás az önkormányzati iskolákban ezt a missziós feladatot teljesíti, amikor a hitre próbálja elvezetni a gyermekeket és a fiatalokat, integrálva őket az egyház közösségébe. A katolikus iskolák hazánkban ma szembetalálják magukat azokkal a feladatokkal és nehézségekkel, amelyeket A katolikus iskola és A katolikus iskola a harmadik évezred küszöbén című dokumentum felsorol. Olyan kulturális és társadalmi közegben vállalkoznak a gyermekek és a fiatalok nevelésére, amely a pluralizmus jelszavával az emberi és erkölcsi értékek relativizmusát kiterjeszti az élet minden területére, amely az egyéni érdekérvényesítést tartja elsődleges célnak a társadalmi érvényesülés globalizálódó versenyében. Különösen sok nehézség forrása a pluralizmus, továbbá az a tendencia, hogy a keresztény üzenet mindinkább a társadalom peremére szorul (KI 66). Ezen felül azonban a katolikus iskoláknak sajátos belső nehézségekkel is szembe kell nézniük. Az említett dokumentumok kettőre hívják fel a figyelmet. A nyilvánosság előtt nem kerül szóba, ezen a helyen talán mégis meg kell említeni, hogy olykor feszültség érezhető a katolikus iskolák (főleg a szerzetesiskolák) és az egyházközségek között abban a kérdésben, hogy melyik közösségbe integrálódjanak a tanulók: a plébánia legyen-e hitbeli otthonuk vagy legalábbis a diákévek alatt a katolikus iskola. Sajnálattal kell megemlíteni, hogy bizonyos esetekben a katolikus iskolát nem tekintik a lelkipásztori tevékenység szerves részének, gyakran a közösségtől szinte idegennek tekintik. Sürgősen tudatosítani kell a plébániai és az egyházmegyei közösségekben azt, hogy elsősorban nekik kell gondoskodniuk a nevelésről és az iskoláról. Korunkban jelentkeznek olyan nehézségek, amelyek nemcsak a nevelői hivatások számszerű csökkenéséből, hanem a nevelői küldetésnek az elutasításából is fakadnak. Ennek következtében leválasztják az iskolát a lelkipásztori tevékenységről, vagy a szerzetesi élet sajátos formáit nehezen tudják a gyakorlati tevékenységgel összekapcsolni (KIHE 11). Az nyilvánvaló, hogy teljes értékű keresztény élet csak valamely hívő közösségben való 8

9 elkötelezett részvétellel valósítható meg. A kérdés azonban nemegyszer fölvetődik: melyik vagy milyen közösségben? A plébániák keretei között, valamely lelkiségi mozgalomban, vagy éppen a katolikus iskolában? Mindenre kiterjedő általános válasz aligha adódik. Talán mégis érdemes volna higgadt légkörben tisztázni, hogy a mai, megváltozott és folyton változó társadalmi és egyházi közegben mely megoldások a leginkább hatékonyak. A különböző egyházi dokumentumok ismételten sürgetik az együttműködést a különböző lelkipásztori tevékenységek között. Ide tartozik az is, hogy a katolikus iskola életének is a világi és a szerzetespapság, a szerzetesek és a laikusok együttműködésével kell megvalósulnia (KI 72). További nehézséget okozhat az is, hogy némelyik szerzetesrend, amely eredetileg nevelői-iskolai apostolkodásra alakult, (...) másfajta tevékenységbe kezdett, és elhagyta az iskolákat. (...) Többre tartanak egy»közvetlenebbnek«tetsző apostoli munkát, de közben megfeledkeznek az iskolában folytatott nevelőmunka fontosságáról és apostoli értékéről (KI 74 76). E probléma kifejtésére azonban itt nem vállalkozhatunk. *** Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a katolikus iskolák rendkívül fontos missziós küldetést töltenek be a mai Magyarországon. Mégpedig mindhárom területen, amelyet a vizsgált két zsinati dokumentum ezeknek az iskoláknak célul kitűzött: a tanulók személyiségének művelésében és formálásában, az igazságosabb és testvériesebb társadalmi rend alakításában, végül a hit és a kultúra párbeszédének előmozdításában, egy új szintézisre törekedve a kettő között. Babits Mihály le merte írni azt a meghökkentő kijelentést, hogy egy új barbárság kora jött el. Talán nem csupán szépen hangzó, ám a valóságot megszépítő költői túlzás, ha a katolikus iskolák mai feladatát a Szent István korabeli hittérítők feladatához hasonlítjuk. Ők is arra vállalkoztak, hogy egy szokásaiban, életmódjában, erkölcseiben barbár népet műveltségre, kultúrára neveljék a szó legtágabb értelmében. A tudás és a hit szintézisében tették ezt. Az Isten Országának hirdetése és építése nem választható el a földi haza építésétől, a társadalom szolgálatától. A katolikus iskola itt és ma is az egyház küldetését teljesíti minden ember javára, a világ krisztusi kovászaként (KI 84). Ahogy II. János Pál pápa mondta az európai katolikus iskolák nemzetközi kongresszusán 2001-ben: A kulturális változások (...) arra hívják meg a katolikus iskolákat, hogy olyan hiteles nevelési programot kínáljanak fel, amely nemcsak ahhoz segíti hozzá a fiatalokat, hogy emberi, erkölcsi és lelki érettségre jussanak, hanem arra is sürgeti őket, hogy hatékonyan elkötelezzék magukat a társadalom átalakítására, (...) hogy építsék a szeretet, a testvériség, a szolidaritás és a béke kultúráját. (...) A katolikus iskolák feladata Európában az, hogy a hit és az evangelizáció dinamikus közösségeivé váljanak, és így az egész ember javát szolgálják. Megjelent: Magyarország missziós terület? Sapientia füzetek 8., Vigilia, Budapest, 2007,

Az egyházi oktatási intézmények megváltozott szerepe a hátrányos helyzetű régiókban

Az egyházi oktatási intézmények megváltozott szerepe a hátrányos helyzetű régiókban Az egyházi oktatási intézmények megváltozott szerepe a hátrányos helyzetű régiókban Inántsy Pap Ágnes Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola inantsypapagnes@googlemail.com Az Egyház minden gyermeke

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A Congregatio Jesu egyetemes küldetése: Latin-Amerika - Argentína - Brazília - Chile - Kuba Küldetés az egész világra, minden néphez Európa - Ausztria

Részletesebben

Általános Iskola Hajdúdorog Petőfi tér 1.

Általános Iskola Hajdúdorog Petőfi tér 1. SZENT BAZIL OKTATÁSI KÖZPONT HAJDÚDOROG Ady E. u. 23-27. Általános Iskola Hajdúdorog Petőfi tér 1. LELKIPÁSZTORI PROGRAM 2009/2010 Munkaterv a tanévre: Augusztus 24-25. 9.oo - Pedagógusok lelkigyakorlata

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

Lét szemlélet cselekvés

Lét szemlélet cselekvés Balaton Lét szemlélet cselekvés Gondolatok korunk értelmiségi kereszténységéről Az ember egész életén át a boldogulás útját keresi, melynek kulcsfontosságú állomása önmaga identitásának megtalálása. A

Részletesebben

Katekéta lelkipásztori munkatárs alapképzés Katekéta zárószigorlat 2016/2017

Katekéta lelkipásztori munkatárs alapképzés Katekéta zárószigorlat 2016/2017 Katekéta lelkipásztori munkatárs alapképzés Katekéta zárószigorlat 2016/2017 1) A katekézis. A katekézis és a Szentírás A. A katekézis az evangelizáció folyamatában. Megtérés és hit. A katekézis meghatározása

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan

Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan Hittankönyv a középiskolák 11. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó ELSİ RÉSZ: KATOLIKUS DOGMATIKA Bevezetés A hittan, a teológia

Részletesebben

Előzetes gondolatok az etika tantárgy tantervéhez

Előzetes gondolatok az etika tantárgy tantervéhez Etika a négy, öt és hat évfolyamos osztályok számára Készítette: P. Andrásfalvy János SDB tanár Heti óraszámok: 7. évf. 8. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf. Négy évfolyamos 1 1 1 1 Öt évfolyamos

Részletesebben

A II. Vatikáni zsinat aktualitása a ma egyházában

A II. Vatikáni zsinat aktualitása a ma egyházában A II. Vatikáni zsinat aktualitása a ma egyházában Lukács László Piarista húsvét, Kecskemét, 2013. márc. 30. II. János Pál: Az egyház iránytűje a 3. évezredre Mára a zsinat eseménye: történelem: 50 éve

Részletesebben

Györffy István Katolikus Általános Iskola. Pedagógiai Program. Karcag 2015.

Györffy István Katolikus Általános Iskola. Pedagógiai Program. Karcag 2015. Györffy István Katolikus Általános Iskola Pedagógiai Program Karcag 2015. 1 Tartalomjegyzék ALAPADATOK... 4 1. BEVEZETÉS, AZ ISKOLA ARCULATA... 11 2. A GYÖRFFY ISTVÁN KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA,

Részletesebben

GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA A GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. szeptember 1. 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA A GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 2015. augusztus 24. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

A HITOKTATÁSRÓL. Jézus ezt mondta: Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa.

A HITOKTATÁSRÓL. Jézus ezt mondta: Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa. A HITOKTATÁSRÓL Jézus ezt mondta: Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa. (Mt 19,14) HIT ÉS ERKÖLCSTAN VAGY ERKÖLCSTAN? Az általános iskolai

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája Jézusom, bízom Benned! Az Isteni irgalmasság kilencede valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája 1937. augusztus 10-én mondta az Úr Szent Faustina nővérnek: Azt kívánom,

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA Pedagógiai Programja 2015 BEVEZETÉS... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. 1. Az iskola rövid története... 4 1. 2. Nevelési alapcélok,

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Készítette: Rozmán Éva igazgató Jóváhagyta: Dr. Ternyák Csaba érsek Egri Főegyházmegye Eger, 2013. március 31. Eger, 2013. március

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS új intézményeknek

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS új intézményeknek Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Komplex Intézményellenorzési és -értékelési Programja INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS új intézményeknek IV VI. fejezet a KOLLÉGIUMOK számára Dátum:... Készítette:......

Részletesebben

The Holy See AD TUENDAM FIDEM

The Holy See AD TUENDAM FIDEM The Holy See AD TUENDAM FIDEM II. János Pál pápa Ad tuendam fidem motu proprioja mellyel néhány szabállyal kiegészíti Az Egyházi Törvénykönyvet (CIC) és a Keleti Egyházak Törvénykönyvét (CCEO) A Katolikus

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) PEDAGÓGIAI PROGRAM

Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) PEDAGÓGIAI PROGRAM Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) PEDAGÓGIAI PROGRAM PÉCS 2011 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ 4. oldal I.1. Az intézmény

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998.(XII.15.)Kt.

Részletesebben

JÉZUS SZENVEDÉSE (Rózsa Huba) A szenvedés története az evangéliumokban 15

JÉZUS SZENVEDÉSE (Rózsa Huba) A szenvedés története az evangéliumokban 15 Tartalom JÉZUS SZENVEDÉSE (Rózsa Huba) A szenvedés története az evangéliumokban 15 JÉZUS SZENVEDÉSE MÁRK SZERINT Márk szenvedéstörténetének tanítása 19 1. Jézus az Isten Fia 20 2. A szenvedés hozzátartozik

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA II. RÁKÓCZI FERENC RÓMAI KATOLIKUS ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A pedagógiai program módosítása: 2013. március 31. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Arcodat keresem, Uram!

Arcodat keresem, Uram! Arcodat keresem, Uram! Imádságok az Eukarisztia elõtt Pan non hal ma, 2011. AZ EUKARISZTIA ELÕTT SZENTSÉGIMÁDÁSI ÓRA IMÁDÁS Az Úr Jézus köztünk van az Élet Kenyerében. Hálaadó lélekkel imádjuk ôt, a mi

Részletesebben

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

HITÉLETI SZAKOK I. VALAMENNYI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN 1. KATEKÉTA-LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉSI SZAK

HITÉLETI SZAKOK I. VALAMENNYI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN 1. KATEKÉTA-LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉSI SZAK HITÉLETI SZAKOK I. VALAMENNYI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN 1. KATEKÉTA-LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: katekéta-lelkipásztori munkatárs (Catechist-

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e

Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e az Önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról. Teskánd Község Önkormányzat

Részletesebben

2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés

2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés 2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés III. A hitoktatás minőségirányítása Hogyan kezdjünk neki? Lépéseiben azonos, de tartalmában a plébániai adottságokból következően más területeket ölel

Részletesebben

Gödöllői Református Líceum Gimnázium

Gödöllői Református Líceum Gimnázium Gödöllői Református Líceum Gimnázium OM azonosító: 032575 : 2100 Gödöllő, Szabadság tér 9. /Fax: 28/410-298 E-mail: refliceum@gmail.com A Gödöllői Református Líceum Gimnázium felvételi tájékoztatója Bemutatkozás

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Vezess úgy, mint Jézus! Dr. Gary L. Johnson

Vezess úgy, mint Jézus! Dr. Gary L. Johnson Vezess úgy, mint Jézus! Dr. Gary L. Johnson A vezetőfejlesztés jézusi módszere 2 Timóteus 2:2 1) Válassz jól Lukács 6:12-16 1 Timóteus 5:22 Elhívás Jellem Képességek 2) Fektess be időt 12 Egy A három Egy

Részletesebben

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL ZOMBA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETE 7/2007. /V.7./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL 2 Zomba község Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Hittan tanmenet 2. osztály

Hittan tanmenet 2. osztály Hittan tanmenet 2. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 Az Isten szava című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGUS ETIKAI KÓDEXE

MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGUS ETIKAI KÓDEXE MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGUS ETIKAI KÓDEXE Az etikai kódex nem illemszabályok és előírások gyűjteménye, nem is olyan kézikönyv, amely részletesen szabályozza a nevelők

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad.

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad. A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen

Részletesebben

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422.

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422. Pinchas Lapide, a jeruzsálemi American College Újszövetség-professzora, a Der Jude Jesus című könyv [1] szerzője, zsidó hitének, zsidó világképének rövid foglalatát a Zsidó hitem lényege című írásában

Részletesebben

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 Prügy, 2009. március 25. A sport definíciója az Európai Sport Charta szerint: Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként

Részletesebben

Pedagógiai program. Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI

Pedagógiai program. Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI Pedagógiai program Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI Előterjesztette: Tóth József, intézményvezető Elfogadta: az intézmény nevelőtestülete 2014. 09. 01. 1 Tartalom BEVEZETŐ...

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

Sarkadi Általános Iskola

Sarkadi Általános Iskola Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. 0 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 1.1.1. Az nevelő-oktató munkánk sajátos pedagógiai

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

ŐSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA ÜZENETE A BÉKE VILÁGNAPJÁRA 2012. JANUÁR 1.

ŐSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA ÜZENETE A BÉKE VILÁGNAPJÁRA 2012. JANUÁR 1. ŐSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA ÜZENETE A BÉKE VILÁGNAPJÁRA 2012. JANUÁR 1. A FIATALOK NEVELÉSE AZ IGAZSÁGOSSÁGRA ÉS A BÉKÉRE 1. Az új év kezdete, amely Isten ajándéka az emberiség számára, arra indít, hogy

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

1. Az iskola nevelési programja...5. 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...

1. Az iskola nevelési programja...5. 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 1. Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja...5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...5 1.1.1. A nevelés-oktatás alapelvei...5 1.1.2.

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár 1.2 Kar Római Katolikus Teológia Kar 1.3 Intézet Pasztorálteológia Intézet 1.4 Szakterület

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 13-19. OM 201558 PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Cseh Gyöngyi megbízott intézményvezető 2013. augusztus 28. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

JÉZUS SZÍVE IMAFÜZET

JÉZUS SZÍVE IMAFÜZET JÉZUS SZÍVE IMAFÜZET A Jézus Szíve lelkiség nem ájtatossági forma, hanem Bíró Ferenc SJ szavaival a reális Krisztus reális követése tettben és igazságban. Jézus Szíve ünnepéhez kapcsolódó imakilencedünk

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Humán munkaközösségének éves munkaterve. (2016/2017. tanév)

A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Humán munkaközösségének éves munkaterve. (2016/2017. tanév) A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Humán munkaközösségének éves munkaterve (2016/2017. tanév) Készítette:.. Dr. Fábiánné Balogh Edina tanár Jóváhagyta:.. Szántó Zoltán igazgató Fertőszentmiklós,

Részletesebben

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS A szeretet mindenkié Előszó Szavakkal lefesteni a láthatatlant, megformálni az érinthetetlent A szó fogyatékos eszköz. Ahogy az öt emberi érzékszerv is. Kétséges, hogy

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 2015 PEDAGÓGIAI PROGRAM Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 1 I. I. Helyzetelemzés... 5 1. Az iskola rövid története..5 2. Középiskolánk hivatalos adatai...6 3. Az iskola és környezete...7

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE 1. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 10. függelék 3. melléklet A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Részletesebben

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta

Részletesebben

2008. A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodájának Nevelési Programja

2008. A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodájának Nevelési Programja 2008. A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodájának Nevelési Programja Tartalom TÖRVÉNYI HÁTTÉR 4 ALAPÍTÓ OKIRAT 5 1. BEVEZETŐ GONDOLATOK 8 1. 1. A KATOLIKUS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÜLDETÉSE

Részletesebben

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 2 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 3 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,

Részletesebben

Pedagógiai program. Ózdi József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium. 3600 Ózd Bem út 14.

Pedagógiai program. Ózdi József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium. 3600 Ózd Bem út 14. 2013 Pedagógiai program Ózdi József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 3600 Ózd Bem út 14. 1 Tartalom 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI,

Részletesebben

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések.

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések. Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális javak

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 3630 Putnok, Gárdonyi Géza út 1 Tel: (48) 430-189 Tel/Fax: 531-014 E-mail:

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

Önkéntes ifjúsági munkatársképzés Beregszászban

Önkéntes ifjúsági munkatársképzés Beregszászban Önkéntes ifjúsági munkatársképzés Beregszászban A Beregszászi Református Egyházközség 2009-ben indította el önkéntes ifjúsági munkatársképzését Beregszászban, eleinte hat önkéntes tanuló és két önkéntes

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb

Részletesebben

A BÁNYAI JÚLIA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A BÁNYAI JÚLIA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Bányai Júlia Gimnázium OM 027 943 A BÁNYAI JÚLIA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A pedagógia programot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. (1) bekezdése és a 70. 1) bekezdés a) pontja

Részletesebben

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum. Bolyai János Műszaki Szakközépiskolája és Kollégiuma

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum. Bolyai János Műszaki Szakközépiskolája és Kollégiuma Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Bolyai János Műszaki Szakközépiskolája és Kollégiuma Felvételi tájékoztató 2016/2017 OM azonosító: 203058 Iskolakód: 051402 Telephelykód: 03 Cím: 134 Budapest, Váci

Részletesebben