A Wolters Kluwer Kft. ajánlattételi felhívása

Átírás

1 A Wolters Kluwer Kft. ajánlattételi felhívása A Magyarázat a kártérítési jogról munkacímű mű megírására, átadására és a kiadói jogok átengedésére 1. Az ajánlattételi felhívás tárgya Az ajánlattételi felhívás tárgya a Magyarázat a kártérítési jogról munkacímű önálló, eredeti szakmai mű (a továbbiakban: Mű) szerkezeti, szerkesztési és hivatkozási, jelölési elvárásoknak (lásd 1 2. számú melléklet) megfelelő megírása, átadása, és a hozzá kapcsolódó, területi korlátozás nélküli, határozatlan időtartamra szóló, kizárólagos, harmadik személynek átengedhető (teljes és részleges jogot is engedő) felhasználási jogok átengedése a Wolters Kluwer Kft. (a továbbiakban: Ajánlatkérő) részére kiadói szerződés keretében az alábbi felhasználási módokra: a) a Mű bármely technikai eljárással, analóg vagy digitális hordozón, papíralapú és elektronikus (online, offline) formában, tetszőleges példányban, tetszőleges alkalommal történő többszörözésére és a többszörözött példányok terjesztésére (a többszörözés joga magában foglalja a Mű számítógéppel, illetve elektronikus adathordozóra való másolásának jogát); b) a Mű bármely ismert módon történő nyilvánossághoz közvetítésére, ideértve a Mű számítógépes hálózat útján történő nyilvánossághoz közvetítésére, valamint a Mű olyan formában történő hozzáférhetővé tételére is, hogy a távollévő közönség tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg. A kiadvány célja: a Ptk. vonatkozó rendelkezéseinek bemutatása, összehasonlítása a korábbi szabályozással. A meglévő, 1959-es Ptk-n alapuló joggyakorlat elemzése, és a korábbi gyakorlat hatásainak bemutatása a jelenlegi jogalkalmazásra. A kártérítési jog szempontjából releváns nemzetközi példák, és az EU-s szabályozás bemutatása. A kapcsolódó ágazati jogi szabályozás bemutatása. Az Európai Kártérítési Alapelvek és a nemzetközi kollíziós jogi szabályok magyarázata. A kártalanítás részletes ismertetése. Célcsoport: bírák, ügyvédek. Az Ajánlatkérő gyakorlati szempontokat szem előtt tartó Mű megírását várja. A Mű szakmailag legyen helyes, feleljen meg a hatályos jogszabályoknak és az iránymutató joggyakorlatnak; nyelvezete világos, egyszerű. A Mű tervezett terjedelme: minimum 35 szerzői ív, maximum 40 szerzői ív (1 szerzői ív karakter szóközökkel számolva). A kéziratleadási határidő: lehetséges legkésőbbi időpontja: május Az ajánlat tartalma Az Ajánlattevő ajánlatának tartalmaznia kell legalább: 1/10. oldal

2 a) az Ajánlattevő (közös ajánlat esetén valamennyi ajánlattevő) nevét, elektronikus, telefonos elérhetőségét, lakcímét; b) Mű elkészítéséért, továbbá az 1. pont szerinti jogok átengedéséért járó szerzői díj/jogdíj együttes bruttó összegét (honorárium) ba) szerzői ívre (1 ív = karakter szóközökkel számolva) vonatkoztatva ( Ft/szerzői ív) a Mű tervezett terjedelmének szerzői ívben megadott maximalizált mértékének meghatározásával együtt; vagy bb) a teljes Műre vonatkozóan egy összegben; vagy bc) a nyomtatott formában többszörözött példányok értékesítése után számított, a viszonteladói jutalékkal csökkentett árbevételre vonatkozóan %-ban meghatározva; vagy bd) ba)és bc)vagy bb)és bc)kombinációjában; c) a vállalt teljesítési határidőt a kézirat leadására vonatkozóan; d) azt, hogy az Ajánlattevő vállal-e közreműködést, és ha igen, milyen módon a megjelentetés költségeinek támogatásában és/vagy a Mű értékesítésében (Kérjük, nemleges válaszát is jelölje!); e) a Mű tartalmi tervezetét (azaz tervezett tartalomjegyzékét, egyszintű, csak az elsőrendű munkacímek feltüntetésével); f) a 3. pont alapján elkészített mintaanyagot. Az ajánlat bármely kötelező tartalmi elemének hiánya, a több változatot tartalmazó ajánlat annak érvénytelenségét vonja maga után. 3. A mintaanyaggal kapcsolatos elvárások Az ajánlat részeként mintaanyagot kérünk benyújtani az elkészítendő kiadványból. A mintaanyag próbamunkának minősül, annak értékelése része a pályázat értékelésének. A mintaanyag a Mű karakter (szóközökkel számolva) terjedelmű szövegrészlete, amely az Ajánlattevő által szabadon választott témakörből íródhat. A mintaanyag tartalmazzon többféle jogszabályra (pl. törvényre, rendeletre; teljes jogszabályra és annak szerkezeti egységére), joggyakorlatra és szakirodalomra való hivatkozást. Elkészítése során kérjük betartani a 2. számú mellékletbe foglalt szerkesztési, hivatkozási, jelölési elvárásokat. 4. A beérkezett ajánlatok értékelése Az Ajánlatkérő a beérkezett ajánlatok közül az ajánlattételi felhívásban foglaltaknak megfelelő, összességében legkedvezőbb ajánlatot benyújtó Ajánlattevővel köt szerződést. Értékelési szempontok Legkedvezőbb ajánlat Értékelési pontszám: teljesíti nem teljesíti A Mű tartalmi tervezete tekintetében a logikus, áttekinthető felépítés; tematikájában mutatja a célcsoport tartalmi elvárásait. A mintaanyag minősége: a mellékelt szerkesztési, hivatkozási, jelölési elvárások betartása; a Mű nyelvezete; szakmai 2/10. oldal A jelölt szempontok együttes teljesülése esetén a legjobb minőségű tervezet. A jelölt szempontok együttes teljesülése

3 színvonala (hatályos jogszabályoknak és az iránymutató joggyakorlatnak megfelelő), gyakorlatias szemlélet. 3/10. oldal esetén a legjobb minőségű mintaanyag. Teljesítési határidő a kézirat leadására. A legrövidebb határidő. 5 1 Honorárium (vagy egyéb kompenzáció) A legalacsonyabb 5 1 összege. honorárium. A szerző közreműködése az értékesítésben. Igen válasz. 5 1 Az összességében legkedvezőbb ajánlatnak a legmagasabb értékelési pontszámmal rendelkező Ajánlattevő ajánlata minősül. 5. Az ajánlattételi felhívással kapcsolatos tájékoztatás Az ajánlattal kapcsolatos kérdéseket írásban az info-hu@wolterskluwer.com címen fogadjuk. A kérdésekről és a közölt válaszokról valamennyi ajánlattevőt tájékoztatjuk. 6. Az ajánlat benyújtásának módja és határideje Az ajánlatot a Wolters Kluwer Kft. honlapján lehet benyújtani. Az ajánlat benyújtásának határideje: szeptember 15. Az eredményhirdetés tervezett időpontja és módja: szeptember 25-én elektronikus levélben. A szerződéskötés tervezett időpontja: október Az ajánlat módosítása, visszavonása Az ajánlat a benyújtási határidőig szabadon módosítható, visszavonható. A benyújtási határidőt követően az ajánlat nem módosítható oly módon, hogy az az értékelési szempontokat érintse. 8. Az ajánlattételi felhívás visszavonása, a szerződéskötési kötelezettség kizárása Az Ajánlatkérő fenntartja magának azt a jogot, hogy felhívását az első ajánlat beérkezését megelőzően visszavonja, valamint azt a jogot, hogy a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel szemben megtagadja a szerződéskötést. 9. Mellékletek 1. számú melléklet A Mű szerkezetére vonatkozó elvárások (szerkezeti elemek és azok sorrendje) 2. számú melléklet A Mű szerkesztésére, a hivatkozásokra, jelölésekre vonatkozó előírások A Wolters Kluwer Kft. a beérkezett ajánlatokat bizalmasan kezeli, azokat harmadik fél részére nem adja át. Budapest, május 6. Wolters Kluwer Kft. Ajánlatkérő

4 1. számú melléklet A Műben feldolgozandó legfontosabb jogszabályok A Tanács június 12-i 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről évi I. törvény a munka törvénykönyvéről évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól évi CLIV. törvény az egészségügyről évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről évi XCIII. törvény a munkavédelemről 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EÜM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 4/10. oldal

5 2. számú melléklet A Mű szerkezetére vonatkozó elvárások (szerkezeti elemek és azok sorrendje) 1. Főszöveget megelőző járulékos részek 1.1. Tartalomjegyzék (kötelező) 1.2. Rövidítések jegyzéke (kötelező) 1.3. Ajánlás (nem kötelező) 1.4. Mottó (nem kötelező) 1.5. Előszó (nem kötelező) a mű születésének körülményei, a téma nagyvonalú felvázolása, jelentősége, esetleges köszönetnyilvánítás is itt történhet; a végén balra zárt keltezés (csak év, hónap normál stílus), egy sorral lejjebb jobbra zárva az aláírás (a szöveggel azonos betűmérettel, kurziválva: a Szerző, a Szerzők, a Szerkesztő, a Szerkesztők, a Kiadó). Ha több szerző, szerkesztő közül csak az egyik írta, akkor kiírható a teljes név) Bevezetés (nem kötelező) tartalma: az előszóhoz képest konkrétabban mutatja be a feldolgozott témát, jogterületet, annak összefüggésrendszerét, történetiségét; nem szükséges a Bevezetés cím használata, annak jellegéből adódóan is adhatunk címet (pl. Történeti áttekintés vagy Társasági jogi alapvetés); hosszabb terjedelem esetén címekkel tagoljuk. 3. Főszöveg (decimális, arab számozású címekkel tagolva) 4. Főszöveget követő járulékos részek 4.1. Irodalomjegyzék vagy bibliográfia (nem kötelező) irodalomjegyzék = felhasznált irodalom; bibliográfia = a mű szempontjából releváns irodalom; betűrendbe sorolva (névkiemelés nélkül) Illusztrációk jegyzéke (nem kötelező) 4.3. Jogszabályok jegyzéke (nem kötelező) Magyar jogi szabályozás és Európai uniós jogi szabályozás alcímekre tagolva, és ezen belül is hierarchia szerinti címekkel strukturálva (pl. Törvények, Kormányrendeletek) Melléklet(ek) vagy Függelék (nem kötelező) nem azonos a főszöveget követő egyéb járulékos részekkel (mutatóval, jegyzékkel); a függelék = táblázatok, ábrák, törvényszöveg stb., ami kiegészíti a főszöveget, ha nem illesztettük be a főszövegbe; ha több részből áll, az egyes részeket arab számmal számozzuk. 5/10. oldal

6 3. számú melléklet A Mű szerkesztésére, a hivatkozásokra, jelölésekre vonatkozó előírások 1. Szövegszerkesztés 1.1. Általános tudnivalók A kéziratot MS Word szövegszerkesztővel,.rtf., doc vagy.docx formátumban szükséges elkészíteni. A szöveg stílusa normál. A kiemeléseket dőlt szedéssel kérjük. Az aláhúzás, félkövér, VERZÁL/KISKAPITÁLIS szövegkiemelésre nem használható. Aláhúzással csak tárgyszavakat jelölünk, ha a papír alapú kiadáshoz készül tárgymutató. A kiemeléssel szavakat, kifejezéseket hangsúlyozzunk, ne mondatokat vagy bekezdéseket, különösen nem idézeteket. Felsorolásnál kézzel kérjük a felsorolásjelek beírását (nem a Word automatizmusával), az alábbi jelek használatával ( ), ill. a), b),... k). A latin ábécé kisbetűivel megjelölt pl. a) [...].ponton belül az alpont pl. aa) [...] megjelöléssel írandó. A kézirat akkor a legmegfelelőbb a kiadó számára, akkor van bebiztosítva leginkább az információvesztés ellen, ha az a legegyszerűbb formában, egyszerű szövegként kerül előállításra, vagyis nem tartalmaz automatizmusokat, speciális formázásokat (pl. automatikus felsorolást sem a címeknél, sem tényleges felsorolásoknál; térközbeállítást a sorok között). A folyószöveg betűmérete 12-es, de táblázatoknál szükséges lehet a betűméret csökkentése ahhoz, hogy az beilleszthető legyen. A folyószöveg tagolásához nem kell behúzást alkalmazni, a bekezdések között nem kell egy sort kihagyni (ez majd a tördelés során történik). Az új bekezdést mindig az [Enter] jelzi. Úgy kell szerkeszteni a kéziratot, hogy minden [Enter] új bekezdést jelent, vagyis nincsenek bekezdés nélküli új sorok. A korrektúraverziókat a szövegből mindig el kell távolítani, azaz csak az utolsó szövegverzió maradjon a leadott kéziratban Címképzés A mű tagolásának elsődleges eszköze a belső címrendszer, a címek hierarchiája mutatja a mű szerkezeti felépítését, ezért nagyon fontos az alábbi iránymutatások követése: a cím legyen rövid, tömör, csak kivételesen adjunk hosszú, magyarázó címeket; 4-5-nél több belső címfokozatot ne használjunk, mert ugyanúgy átláthatatlanná teszi a művet, mintha nem tagolnánk; azonos rangú részegységeket azonos fokozatú címmel jelöljük; nem szükséges valamennyi egységen belül kimeríteni az összes címfokozatot, de szinteket ne lépjünk át; egy egységen belül csak akkor vezessünk be egy újabb fokozatot, alcímet, ha abból legalább kettőt tudunk képezni, egy esetén valójában nincs szükség további tagolásra! A címek (címfokozatok) decimális számozásúak (arab számokat használva, pl. 2., 2.1.,2.1.1.), betűstílusuk félkövér. Egyéb formázás nem szükséges Kép, ábra, táblázat hivatkozása; lábjegyzet beszúrása 6/10. oldal

7 A képállományokat nem a Word dokumentumban kell elhelyezni, hanem külön, azonosítható módon elnevezve csatoljuk a kézirathoz, a szövegben pedig jelöljük a helyüket. Fontos, hogy egyértelműen felismerhető legyen a képállományokhoz tartozó szöveg (ábrafelirat, ábracím, forrásmegjelölés stb.). Táblázatok készítésére használjuk az MS Word e funkcióját, illetve, ha valamilyen okból mégsem ezt a megoldást választjuk, az egyes oszlopokat tabulátor billentyűkkel válasszuk el, ne pedig szóközöket használjunk. A lábjegyzeteket lábjegyzet beszúrással helyezzük el és arab számmal jelöljük. Jogszabályi, joggyakorlati hivatkozásokat ne tegyünk lábjegyzetbe, szerencsésebb azokat a főszövegbe ágyazni zárójelben. 2. Jogszabályi hivatkozások Amennyiben a kézirat jogszabályi előírásokat ismertet, magyaráz, illetve az azzal kapcsolatos gyakorlatot mutatja be, úgy a legfontosabb jogszabályi hivatkozásokat mindenképpen tartalmaznia kell a főszövegnek. Jogszabály szövegének szó szerinti idézetét, átvételét azonban kerüljük. A kiadó a szakmai művek elektronikus változatát összekapcsolja a Jogtár adatbázisával az olvasók minél szélesebb körű kiszolgálása érdekében. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a műben jogszabályi, joggyakorlati hivatkozás van, annak elektronikus változatában kereszthivatkozást (ún. linket) helyezünk el, ami a Jogtárban a megfelelő joganyagra vezeti el az olvasót. Erre tekintettel a hivatkozásokat az alábbi szabályok figyelembevételével kérjük feltüntetni a kéziratban Általános követelmények A kereszthivatkozás egyes részeit szóköz válassza el egymástól, vagyis ne folyjon egybe a kereszthivatkozásnak szánt szövegrész. Az automatikus jogszabályfelismerés nem működik, ha bármelyik (egy vagy akár több) szóköz is hiányzik, vagy olyan helyen is van szóköz, ahol nem kellene. 113/2010. (IV. 13.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdés c) pont A kereszthivatkozások kétfélék lehetnek: jogszabályra történő hivatkozás pl évi XCII. törvény; jogszabály részletére történő hivatkozás jogszabály-hivatkozással együtt pl évi törvény 1.. Ahol csak jogszabály részletére történő hivatkozás van [pl. 2. (3) bekezdés], az automatikus felismerés nem működik, így az ilyen kereszthivatkozást kerüljük. Közbeszúrások ne törjék meg a jogszabály-hivatkozásokat. Helytelen: A Polgári törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) kodifikátorai a 6:522. -ában rejtve helyezték el a kár fogalmát. Helyes: A Polgári törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:522. -ában a kodifikátorok rejtve helyezték el a kár fogalmát. 7/10. oldal

8 A hivatkozásban a legalacsonyabb szintű szerkezeti egység megjelölése kivételével nem kapcsolódhat birtokos rag és birtokos személyjel. Pl. Be. 69/A. (2) bekezdés b) pont ba) alpontja Hibás pl. Be. 69/A. -ának (2) bekezdésének b) pontjának ba) alpontja 2.2. Rövidítések használata A jogszabály-hivatkozás történhet a jogszabály teljes, hivatalos jogi megnevezésével, rövid elnevezésével (pl. cégtörvény) vagy rövidítés használatával (pl. Ptk.). A rövid elnevezés a jogszabály általánosan használt és egyértelmű, rövid, összefoglaló elnevezése (pl. versenytörvény, esélytörvény, tőkepiaci törvény, számviteli törvény, publicitási irányelv). Ezt pontos, a jogszabály szerkezeti egységére (adott szakaszra) is utaló hivatkozásoknál lehetőleg ne használjuk. Ha a jogszabály meghatározza a más jogszabályban alkalmazandó rövidítését, a kéziratban is ezt használjuk (pl. Szabs. tv.). Amennyiben nem határozza meg, úgy a közismert rövidítéseket (Ptk., Pp., Gt., Ctv. stb.) alkalmazzuk. Ha nincs az adott jogszabálynak sem hivatalos, sem közismert, sem a Jogtáron használt egyértelműen megkülönböztető rövidítése, a szerzőnek kell bevezetni és azt feloldani a szövegben az első előfordulásnál. Az újrakodifikált jogszabályoknál mindig az új jogszabályt jelöljük jelző nélküli rövidítéssel, és a régit lássuk el jelzővel (pl es Ptk. Ptk.; 1978-as Btk. Btk.). Ettől még a szövegben használható az új kifejezés, ha a mondat azt kívánja, de önmagában a rövidítésnek nem kell új jelzővel ellátottnak lenni. Rövidítéseket következetesen használjuk. Ha bevezettük az 1978-as Btk. rövidítést, akkor később ne használjuk a régi Btk. -t. A rövidítést nagybetűvel kell kezdeni és ponttal kell zárni. Egy jogszabálynak csak egy rövidítését alkalmazzuk. A rövidítés feloldásának, megfeleltetésének szabályai a következőek: a rövidítésről minden esetben az első használata előtt rendelkezni kell, vagyis az hivatkozott jogszabálynak az első előfordulás alkalmával meg kell adni a megfeleltetését; megfeleltetés: a jogszabály címe, száma szerinti hivatkozás után zárójelben az a továbbiakban: kifejezés használatával, pl. az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) ; ügyeljünk arra, hogy ne maradjon le se a névelő, se a kettőspont az a továbbiakban: kifejezésből; ha csak egyszer fordul elő a jogszabály említése, értelemszerűen nem kell feloldást használni; az első előfordulásnál megtörtént megfeleltetést követően zárójelben és folyószövegben egyaránt a jogszabály szerkezeti egységére vonatkozó pontos hivatkozásnál mindig a rövidítést kell alkalmazni [pl. Ptk. 3:39 3:70. ]; folyószövegben való nem pontos hivatkozásnál a szövegkörnyezet, a stílus is befolyásolhatja, hogy jó-e a rövidítés használata vagy inkább a rövid elnevezés indokolt (pl. társasági törvény). 8/10. oldal

9 2.3. Több szerkezeti egység jelölése Abban az esetben, ha egymás után következő szerkezeti egységre hivatkozunk, akkor ezek első és utolsó tagját hosszú kötőjellel kell összekapcsolnunk. Ha a hivatkozás könyv megjelölést is tartalmaz (Ptk.), akkor a szakaszszám előtt az első és az utolsó tagnál is jelöljük a könyv számát. Pl , vagy 65. (4) (9) bekezdés, vagy 6:509 6:510. A hosszú kötőjellel összekapcsolt elemek csak a hivatkozás utolsó szerkezeti elemei lehetnek. Pl. I V. Fejezet, vagy 6 8., vagy 1 5. pont Több, azonos típusú szerkezeti elemre történő hivatkozás esetén elegendő egyszer, a hivatkozás szövegrészének végén megnevezni a hivatkozott szerkezeti elemet. A felsorolás elemeit vessző vagy kötőszó (és, valamint, továbbá, illetve, vagy) kapcsolja egymáshoz. Pl. a Ptk. 1., 5., 10. és 13. -a, vagy az Alkotmány 44. (1) és (3) bekezdése 2.4. Zárójelbe tett hivatkozások helyes formája Szögletes zárójelet [.] akkor használunk, ha a hivatkozásban már szerepel kerek zárójel (.). [Ptk. 6:509. (1) bek.] vagy [Ptk. 6:509. (1) bekezdés] [Ptk. 6:511. (1) (3) bek.] vagy [Ptk. 6:511. (1) (3) bekezdés] [Ptk. 6:511. (1), (3) bek.] vagy Ptk. 6:511. (1), (3) bekezdés] [Ptk. 6:522. (2) bek. c) pont] vagy [Ptk. 6:522. (2) bekezdés c) pont] 3. Hivatkozás jogalkalmazói döntésekre A jogalkalmazói döntésekre való hivatkozásoknál a Jogtárban használatos, azzal azonos jelölési módot kell alkalmazni, mert csak az így megjelölt hivatkozásokból lesz link, melyről a hivatkozott joganyag tartalma megnyitható, megtekinthető (Pl. BH , 15/2014. (V. 13.) AB határozat, Kúria Gfv.VII /2012/6.) A BH-nál, BDT-nél és KGD-nél hivatkozások utolsó sorszámi eleme utáni pontnak nincs jelentősége a hivatkozásfelismerés szempontjából, de helyesebb a pont használata. 4. Szakirodalmi hivatkozások Az egyszerűsített bibliográfiai leírás elkészítéséhez a következő adatokat kell megadni a hivatkozott szakirodalomnál és könyveknél az Irodalomjegyzék készítésekor. Könyveknél: szerző(k) vagy szerkesztő(k) neve [doktori cím, tudományos fokozat stb. nélkül; több nevet gondolatjellel (előtte és utána szóköz) összekapcsolva], a könyv címe, kiadásjelzés, kötetszám, a kiadó rövid neve (pl. CompLex, Wolters Kluwer, HVG-ORAC), a megjelenés helye, a megjelenés ideje, oldalszám ebben a sorrendben. Darázs Lénárd: A kartellek semmissége. CompLex, Budapest, Gellért György (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázata. 3., jav. és bőv. kiad köt., KJK KERSZÖV, Budapest, Gabányi Józsefné Bodor Mária (szerk.): Társasági és cégjogi határozatok gyűjteménye. KJK KERSZÖV, Budapest, 2003, 100. o. 9/10. oldal

10 Folyóiratoknál: szerző(k) neve, tanulmány/cikk címe, folyóirat neve, évszám, folyóiratszám, oldalszám ebben a sorrendben. Sárközy Tamás: A társasági és cégjog felülvizsgálatának alapelveiről. Gazdaság és Jog, 1996/12. sz., 5. o. Csak a szerkesztette (szerk.), kötetszám (köt.), kiadás (kiad.), a folyóiratok számát (sz.) és az oldalszámot (o.) rövidítjük! Elektronikus dokumentumoknál: a fentieken túlmenően az ún. helyi hozzáférésű elektronikus dokumentumoknál, fontos adat a rögzítés időpontja, azaz az offline adathordozó aktuális kiadásának megjelölése (pl. a DVD-borítón szereplő kiadásjelzés 2011/I.), illetve a távoli hozzáférésű dokumentumoknál (pl. online anyagoknál) a felhasználás pontos dátuma. Az elektronikus dokumentum számítógéppel kezelhető, digitálisan kódolt dokumentum, amely vagy fizikai hordozón jelenik meg és használatához számítógéphez illesztett, ill. annak részét képező periféria (pl. CD-ROM lejátszó, lemezmeghajtó) szükséges, vagy hálózati úton érhető el (pl. távoli hozzáférésű adatbázis, elektronikus időszaki kiadvány, weboldal). Ha ugyanaz a mű papír alapon és elektronikus dokumentumként is megjelenik (esetleg elektronikusként is különböző hozzáféréssel), ezek más-más kiadásnak minősülnek és e kiadások mindegyikének más a bibliográfiai leírása. A helyi hozzáférésű elektronikus dokumentumok esetén (pl. ha egy mű, nem online frissítésű fizikai adathordozón jelenik meg) a dokumentumtípus általános megnevezésének célja, hogy a felhasználó a leírás elején tájékozódhasson a dokumentum elektronikus voltáról. A magyar nyelvű megnevezés: [elektronikus dok.], melyet közvetlenül a cím után kell megadni. A leírásban jelölni szükséges a hordozó fajtáját is. Fábián Adrián Cserép Attila Rózsás Eszter: Szabálysértés nagykommentár [elektronikus dok.]. In Nagykommentár CD. CompLex, Budapest, Távoli hozzáférésű elektronikus dokumentumok, online szolgáltatások és más dinamikus dokumentumok (pl. weblapok, online frissülő adattartalmak) esetében a dokumentumtípus általános megnevezésének célja, hogy a felhasználó a leírás elején tájékozódhasson a dokumentum elektronikus voltáról, arról, hogy változó tartalomról van szó, vagyis a felhasználás és így a szövegverzió pontos időpontjáról. A megnevezés ez esetben [online], melyet közvetlenül a cím után kell megadni. A dinamikus dokumentumoknál a teljes keltezést (az évet, a hónapot és a napot) is szükséges megjelölni (ahogy az a forrásban szerepel), és ehhez társul még a frissítés gyakoriságának, illetve az utolsó frissítés dátumának megadása. Gyekiczky Tamás (szerk.): Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvényhez [online]. In Ügyvéd Jogtár. CompLex, Budapest, [ ]. Távoli hozzáférésű elektronikus dokumentumok esetében a fentiekhez még kötelező elemként jön a leírás végére a hozzáférés módjának pontos megjelölése az URL megadásával: Gyekiczky Tamás (szerk.): Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvényhez [online]. In Ügyvéd Jogtár. CompLex, Budapest, [ ], 10/10. oldal