SZEGVÁR NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2007.(II.22.) Önkormányzati rendelete

Átírás

1 1 SZEGVÁR NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2007.(II.22.) Önkormányzati rendelete A szociális igazgatásról és szociális gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló- többször módosított - 13/2000.(III.29.) Ör. módosítása (Az idézőjelbe tett szöveg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény szószerinti átvételét jelenti, az idézet végén feltüntetve a jogszabályi hely.) 1. A szociális igazgatásról és szociális gondoskodás nyújtó ellátásokról szóló 13/2000.(III.29.) Ör. (a továbbiakban: Ör.) 3. (1) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] a) jövedelem: elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) függetlenül attól, hogy az adómentes vagy adóköteles, ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély, az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 20 százalékával. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Nem minősül jövedelemnek 1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, 2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. -a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. -ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, 3. az anyasági támogatás, 4. a tizenharmadik havi nyugdíj, 5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, 6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás; (Szt.4..(1) bek. a, pontja) 2. Az Szt. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások alcíme a következő 14. (5) bekezdéssel egészül ki:

2 2 14. (5) A kérelmet - ha e törvény másként nem rendelkezik - az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. (2) Az átmeneti, illetve tartós nevelésbe vett kiskorú ügyében az eljárást a gondozási hely szerint illetékes szociális hatáskört gyakorló szerv folytatja le. (32/A (1) bekezdése) 3.. Az Ör. 15, 16, 16/A, 17, 18, 19. -a hatályát veszti. 4.. (1) Az Ör. 19/A. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, január 1-jétől a jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki a) egészségkárosodott, b) vagy nem foglalkoztatott, c) vagy támogatott álláskereső, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. A b) pont szerinti személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalja a beilleszkedését segítő programban való részvételt. Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. (Szt. 37/A.. (1) bek.) (2) Az Ör. 19/A. -a (3) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg a bekezdés az alábbi e) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem foglalkoztatott személynek minősül az, akinek esetében] a) a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás), illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartama lejárt, és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy d) az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően a munkaügyi központtal, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttműködött, e) a rendszeres szociális segély folyósítása a munkaképesség-csökkenés mértékének változása miatt szűnt meg, [és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát.](szt. 37/A.. (3) bek.) 5. Az Ör. 19/B. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép (1) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetőleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni annak a.) a személynek, aki aa.) (hatályon kívül helyezve) ab.) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,

3 3 ac.) Az SZ. 3. (3) bekezdése alá tartozik, és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje lejárt, illetve visszavonták; b.) a nem foglalkoztatott személynek, aki ba.) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az önkormányzattal, illetőleg a munkaügyi központtal nem működött együtt. bb.) hatályon kívül helyezve bc.) katonai szolgálatot teljesít, bd.) hatályon kívül helyezve be.) Az SZ. 37/B (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel keresőtevékenységet folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést. bf.) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. Szerint képzési támogatásként keresetpótló támogatásban részesül. (37/B (1) bekezdése) 6.. Az Ör. 19/C. -a helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A rendszeres szociális segély folyósítása - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - szünetel, ha a nem foglalkoztatott személy a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást. (2) Ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásból származó havi kereset a megállapított rendszeres szociális segély havi összegénél legalább ezer forinttal kevesebb, a rendszeres szociális segélyt olyan összegben kell folyósítani, hogy a kereset és a segély együttes összege - a 37/E. (1) bekezdésére is figyelemmel - megfeleljen a rendszeres szociális segély megállapított összegének. (Szt.37/C.. (1)-(2) bek.) 7.. Az ÖR. 19/D. -a a következő (12) bekezdéssel egészül ki: (12) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy házastársa vagy élettársa a rendszeres szociális segély nem foglalkoztatottakra irányadó jogosultsági feltételeinek - ide nem értve a 19/A. (3) bekezdésének c)-d) pontja szerinti megelőző együttműködés időtartamára vonatkozó rendelkezéseket - megfelel, az együttműködésre kijelölt szervvel maga is együttműködhet. Ebben az esetben az együttműködés az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásba vételre, valamint a (3) bekezdés d) pontjában foglaltakra terjed ki. (Szt. 37/D.. (6) bek.) 8.. Az Ör. 19/E. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a családi fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 9 %-ának szorzatával. (Szt. 37/E.. (1) bek.) 9. Az Ör. 19/H. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

4 4 (7) A foglalkoztató a biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentéssel egyidejűleg tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet a közcélú munka keretében foglalkoztatott személyek természetes személyazonosító adatairól, a foglalkoztatás kezdő időpontjáról és várható időtartamáról, valamint a közcélú munkavégzés helyéről. (Szt. 37/H.. (7) bek.) 10. (1) Az Ör. 25. (2).bBekezdés 2. mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: Az ápolási díjat - az ÖR. 27/B. (1) bekezdésében foglaltak kivételével az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat, január 1-jétől annak jegyzője állapítja meg. (41. (2) bekezdés) (2) Az Ör. 25. (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: A méltányossági ápolási díjról a települési önkormányzat polgármestere dönt. 11. Az ÖR. 27/A. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép (1) A települési önkormányzat, január 1-jétől a települési önkormányzat jegyzője a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére a 28. (1) bekezdésének b.) pontjában foglalt összegű ápolási díjat állapít meg. (43/A. (1) bekezdése) 12.. Az Ör ának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép: Ha a havi rendszerességgel adott átmeneti segély nem a teljes hónapra jár, akkor az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata. 13. Az Ör. 33. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek szerint temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élő esetén annak 150 %-ánál alacsonyabb nem lehet. (46. (1) bekezdése) 14. (1) Az Ör. az alábbi 33/D. -sal egészül ki: (1) Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható a) a rendszeres szociális segély, a (2) bekezdésben meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén,

5 5 b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély. (2) Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt a szerint védelembe vett gyermek él. A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásának eljárási szabályait, a természetbeni juttatás formáit a települési önkormányzat rendeletben szabályozza, azzal, hogy védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 15%-a, de összesen legfeljebb 50%-a nyújtható természetben. (47. (1)-(2) bekezdései) (3) A természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése. (4) A természetbeni szociális ellátás iránti kérelem a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályán nyújtható be. (5) Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátásként nyújthat, ha a családban védelembe vett gyermek él. A rendszeres szociális segély természetben nyújtható mértéke a megállapított rendszeres szociális segély maximum 20%-a lehet. (6) Lakásfenntartási támogatás természetbeni szociális ellátásként nyújtott formája a közüzemi szolgáltató vállalatok részére történő közüzemi számlák kifizetéseként nyújtható. A támogatás vízdíj, villanyszámla, gázszámla és lakáscélú hiteltörlesztés átutalására folyósítható. (7) Átmeneti segély természetbeni szociális ellátásként élelmiszer támogatásként folyósítható, a segély összegéről a támogatott a kézhezvételtől számított 5 napon belül, hivatalos számlával köteles elszámolni. (8) Tüzelősegély tűzifa és szén vásárlásához adható természetbeni szociális támogatás, melyet a tüzelőt forgalmazónak kell átutalni. (9) Gyermekintézmények térítési díját a gyermekintézmények részére kell átutalni. A térítési díj maximális összege a havi étkezési térítési díj 50%-a lehet. (10) Tankönyv segélyként megállapított összeget a gyermekintézmény részére kell átutalni. (11) A megállapított rendszeres szociális segély és az átmeneti segély, abban az esetben, ha nem biztosított a célszerű felhasználása a családgondozó részére is kifizethető, aki köteles a támogatás felhasználásáról elszámolni. 15. (1) Az Ör ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. A jogosultság egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap. (Szt (4) bek.)

6 6 (2) Az Ör ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (9) A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani. (Szt.50..(5) bek.) (3) Az Ör. 34. (12.) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezdés lép: A 34. (7) bekezdése alapján kiállított igazolvány után a települési önkormányzat - a (13) bekezdés szerinti eltéréssel térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követő egy éves időtartamra szól. A térítés összege a megállapított gyógyszerkeret éves összegének 3 %-a, amelyet a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 napon belül az egészségbiztosítási szervnek át kell utalni. Az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálata során megállapított magasabb gyógyszerkeret esetén a különbözetre eső összeg időarányosan számított 30 %-át is át kell utalni az egészségbiztosítási szerv részére. (53. (1) bekezdése) (4) Az Ör. 34. (13.) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: Amennyiben a közgyógyellátást igénylő személy az új jogosultság kezdetének időpontja előtt meghal, a települési önkormányzatnak nem kell térítést fizetnie. (53. (2) bekezdés) (5) Az Ör. 34. (14) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (14) Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult az igazolvány kiállítását követően fél éven belül meghal, vagy elveszíti jogosultságát, az önkormányzat visszaigényli a befizetett térítési díj felét. (6) Az Ör a a következő (16) bekezdéssel egészül ki: (16) Ha a (6)-(7) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek alapján benyújtott, közgyógyellátás iránti kérelmet jogerősen elutasították, és az újabb kérelem benyújtásáig a) a gyógykezelést szolgáló terápiában, illetőleg a gyógyszerek térítési díjában nem következett be olyan változás, amelynek következtében a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége megnőtt, és b) a kérelmező jövedelme nem változott, a jegyző a kérelmet a Ket ának e) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. (50. (6) bekezdés) 16. (1) Az Ör. IV. fejezet SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK I. CÍM ALAPSZOLGÁLTATÁSOK felsorolásból az a./ pont hatályát veszti. (2) A SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSI FORMÁK cím a.) pontja hatályát veszti. 17. Az Ör. 35/A -a hatályát veszti. 18. (1) Az Ör. 36. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (63. (1) bekezdése) (2) Az Ör a az alábbi (7)-(11) bekezdésekkel egészül ki:

7 7 (7) A szociális rászorultságot a) házi segítségnyújtás, b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, c) támogató szolgáltatás esetében kell vizsgálni. (8) Az (7) bekezdés szerinti szolgáltatások esetében az Szt. 9. szerinti kötelezettséget - a szociális rászorultság alapjául szolgáló körülményekkel kapcsolatban - az intézményvezető részére kell teljesíteni. (9) Az intézményvezető a szociális rászorultság fennállását a szolgáltatás igénybevételét megelőzően, valamint az igénybevétel során legalább kétévente megvizsgálja. (59/A (1)-(3) bekezdései) (10) A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. (11) A (10) bekezdés szerinti feltétel fennállását külön jogszabály szerint kell igazolni. (63. (4)-(5) bekezdés) 19. Az Ör. 36/B -a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki: (3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult a) az egyedül élő 65 év feletti személy, b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. (4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni. (5) A súlyos fogyatékosságot az Szt. 65/C. (5)-(7) bekezdése szerint, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot külön jogszabály szerint kell igazolni. (65. (4)-(6) bekezdései) Záró rendelkezések 20. (1) Ez a Ör január 1-jén lép hatályba. (2) Az Szt. az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXVII. törvény 7. -ával megállapított - 37/C. (2) bekezdését a törvény (2006. évi CXVII.tv.) hatálybalépésekor a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban részt vevő rendszeres szociális segélyben részesülő személy esetében is alkalmazni kell. Ebben az esetben a különbözetet a korábban megállapított segély összegének alapulvételével január 1-jétől kell folyósítani. (3) Az Szt. - az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXVII. törvény y 9. -a által módosított - 37/E. -a (1) bekezdését a törvény (2006. évi CXVII. Tv.)

8 8 hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben, továbbá a rendszeres szociális segély összegének a törvény hatálybalépését követő első felülvizsgálatakor kell alkalmazni. (4) Ha a közgyógyellátásban az Szt június 30-án hatályos szabályai szerint részesülő személy kéri a közgyógyellátás megállapítását, a közgyógyellátásra való új jogosultság kezdő időpontját az Ör (8) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani. (5) Az Ör ának (8)-(9) bekezdésében meghatározott szabályokat az Ör. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (6) Az időskorúak járadékát, a rendszeres szociális segélyt és az Szt ának (1) bekezdése szerinti ápolási díjat érintő, a évi CXXXVI. törvénnyel megállapított, a évi CLXX. törvénnyel módosított hatáskörváltozás alapján a jegyző a január 1-jét követően indult eljárásokban jár el. (7) Az Szt. 59/A. (1) bekezdésében meghatározott alapszolgáltatások esetében a szociális rászorultság vizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket január 1-jétől az új igénylők esetében kell alkalmazni, azzal, hogy a) a december 31-én ilyen alapszolgáltatásban részesülőket a év során felül kell vizsgálni, és b) január 1-jétől ilyen alapszolgáltatás csak a szociális rászorultság vizsgálata alapján nyújtható. 21. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) az Ör. aa) 8. -ának (3) bekezdésében az illetékes igazgatósága szövegrész, ab) 27/A. -ának (5) bekezdésében a fellebbezési eljárásban a szövegrész, ac) 34. -a (5) bekezdésének a) pontjában az a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, szövegrész, 22. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Ör ának (5) bekezdésében a megyei, fővárosi szociális és gyámhivatal szövegrész helyébe a szociális hatóság szövegrész, ának (4) bekezdésében a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: Regionális Igazgatóság) szövegrész helyébe a kincstár szövegrész, ának (5) bekezdésében a Regionális Igazgatóság szövegrész helyébe a kincstár szövegrész, 4. 19/A. -a (3) bekezdésének c) pontjában a megyei, fővárosi munkaügyi központtal, illetőleg annak kirendeltségével (a továbbiakban: munkaügyi központ) szövegrész helyébe az állami foglalkoztatási szervvel szövegrész, 5. 19/A. -ának (5) bekezdésében a munkaügyi központ szövegrész helyébe az állami foglalkoztatási szerv szövegrész, 6. 19/B. -a (1) bekezdésének ba) alpontjában és 19/D. -a (3) bekezdésének d)-e) pontjában a munkaügyi központtal szövegrész helyébe az állami foglalkoztatási szervvel szövegrész, 7. 19/D. -a (3) bekezdésének e) pontjában a munkaügyi központnál szövegrész helyébe az állami foglalkoztatási szervnél szövegrész, a (2) bekezdésének a) pontjában az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának szövegrész helyébe az orvosszakértői szerv szövegrész,

9 ának (3) bekezdésében a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértő Bizottság szövegrész helyébe a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szövegrész, a (4) bekezdésének a) pontjában az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi intézetének tisztiorvosa szövegrész helyébe az egészségügyi államigazgatási szerv szövegrész, /A. -ának (5) bekezdésében a területileg illetékes megyei szociális és gyámhivatal szövegrész helyébe a szociális hatóság szövegrész, ának (2) bekezdésében a területileg illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP) szövegrész helyébe az az egészségbiztosítási szerv szövegrész, 23. Ezen Ör. kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. S z e g v á r, február 22. Gyömbér Ferencné sk. jegyző Gémes László sk. polgármester