A húsvéti misztérium (Mysterium Paschale)

Átírás

1

2 A húsvéti misztérium (Mysterium Paschale) Keresztény körökben azt szoktuk mondani, hogy legszebb ünnepünk a karácsony, legnagyobb ünnepünk pedig a húsvét. Húsvét Jézus Krisztus szenvedéséről, megváltó kereszthaláláról és dicsőséges feltámadásáról szól. Karácsony valóban a szeretet meghitt, családias ünnepe, mert az Isteni szeretet emberi testet kapott, megtestesült egy csecsemő formájában. Húsvétról is el kell mondanunk, hogy ugyancsak a szeretet ünnepe, és ezt a legszebben az Evangéliumok Evangéliuma foglalja össze Jn 3,16-ban: Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örökké éljen. Lehet-e nagyobb szeretete annál, aki életét adja barátaiért? A halhatatlan Isten Fia azért halt meg értünk, emberekért, hogy mi halandó lények örök életet nyerhessünk el Isten jobbján. Ez Isten szeretete. Valójában húsvét ünnepe Isten végtelen szeretetéről beszél. Mit jelent a húsvéti misztérium mysterium paschale fogalma? Ezt a keresztény egyházatyák használták először, hogy hitünk központi eseményeit kiemeljék. Húsvéti misztériumunk a megváltás Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását jelenti. A mysterium titkot, hittitkot jelent, ami olyan titokzatos valóság, amely Istentől származik, és a hitben feltárul előttünk. A húsvét pedig a pascha szóból ered, ez pedig a héber peszach szóból származik, amely átvonulást jelent ez utalás az egyiptomi fogságból való megszabadulásra, és a Vörös-tengeren való átkelésre. Húsvét mind az ószövetségi zsidó, mind az újszövetségi keresztény nép számára a megszabadulás, a megváltás ünnepe. Isten megmenti népét ez hitünk alapja, reményünk és szeretetünk sarkpontja. Egyes teológusok a húsvéti misztériumhoz hozzákapcsolják még Urunk mennybemenetelét, ez pedig, mint az Atyaisten jutalma kap helyet a teológiában. Jézus Krisztusnak, mint Isten Fiának legfőbb érdeme ugyanis az Atyának való tökéletes engedelmesség, az Atya aka- 2

3 ratának megvalósítása egészen a halálig. Ennek az engedelmességnek mintegy a jutalma a föltámadás és a mennybemenetel. A húsvéti misztérium így magában foglalja Jézus halálát és föltámadását, szenvedését és megdicsőülését is. Ez a kettő mindig egymás mellett áll: a halál az örök élet kapuja, a szenvedés pedig a dicsőség felé vezető út. Amióta Jézus megváltotta az emberiséget, azóta ez a keresztény élet személyi igazolványa : Jézussal együtt lenni a szenvedésben, Vele együtt lenni a halálban, hogy Ő vigyen át az életre, és Ő részesítsen minket Isteni dicsőségéből. Húsvéti misztériumunk tele van szimbólumokkal. Nagyon beszédes a húsvéti szent három nap liturgiája is. 1.) Jézus Krisztus nagycsütörtökön alapította meg az Eucharisztiát, az Oltáriszentséget egy ősi zsidó húsvéti vallási vacsora keretében, amelynek széder a neve. A szentmise tehát megfelel a zsidók húsvéti vacsorájának. 2.) Jézus Krisztust úgy nevezzük a liturgiában, mint az Isten Báránya. A bárány ugyancsak a zsidó pászka ünnepéhez kötődik, mert ilyenkor a zsidók bárányvacsorát fogyasztottak, sőt a templomban bárányokat áldoztak fel az Istennek bűnért való engesztelő áldozatul, de Jézus Krisztus az első keresztény húsvét alkalmával mint egyszeri és tökéletes engesztelő áldozat ajánlotta fel magát az Atyának. Tehát a bikák és kosok vére nem szabadította meg a zsidókat a bűntől, de Jézus egyszeri önfeláldozása minden ember vétkéért váltságdíj volt az Atyának. 3.) Jézus Krisztust az apostoli atyák a második Ádámnak nevezték, mert amiként az első Ádám által lépett be a bűn és következményeként a halál az emberiség életébe, úgy Jézus Krisztus mint második Ádám az egész emberiségért törölte el a bűnt, és következményét a halált. Innentől kezdve van szabadulás de csak Istennél! 4.) Az ember bukásánál egy fa játszott főszerepet: a jó és a rossz tudásának a fája. Az ember megváltásánál ugyancsak egy fa játszotta a főszerepet: Jézus Krisztus drága keresztfája. 5.) Ehhez kapcsolódik még egy szép kép az egyházatyáktól: ők Jézus megváltó haláláról úgy beszéltek, hogy a kereszt, mint a szégyen és a kínok fája, Jézus, mint a világ királyának és urának a dicsőséges trónusa. A kereszt trónján dicsőségesen uralkodik az Isten Fia. Húsvét egészen mélyen érinti minden hívő ember életét. Az én szabadulásom Jézus halála és feltámadása által valósulhat meg. A legdrágábbat, a legnagyobbat, a legszebbet Jézus Krisztus tette értem. Így szeret engem. Erre a szeretetre mi az én válaszom? Zsolt atya 3

4 Ő AZ OLTÁRISZETSÉG Az Oltáriszentség (Eucharisztia) nevet viseli e szentség amiatt, hogy az oltáron jelenik meg, és az oltáron lévő tabernákulumban őrizzük. Ez pedig nem más, mint az Úrjézus szent testének és vérének szentsége. Jézus azt tanítja, hogy Ő az élet kenyere, és ez a kenyér az Ő teste a világ életéért. Jézus tehát azért maradt itt közöttünk az Eukarisztiában, hogy táplálja bennünk az Ő isteni életét. A táplálás mindig folyamatosságot jelent, nem lehet félévenként táplálkozni, ez az élet elsorvadásához vezet. Az Eukarisztia lényege, hogy Jézus személyesen jön hozzám. Csak az részesülhet az Eukarisztiából, aki Jézusnak ezzel a szándékával eggyé válik. Vagyis vágyakozom arra, hogy Krisztus élete bennem növekedjék, vágyakozom arra, hogy a másokért megélt áldozatos szeretet kiteljesedjék bennem, és vágyakozom arra, hogy Krisztus hazavezessen az Atyához. Ezt a folyamatos, személyes egységet táplálja bennem az Eukarisztia, és így lesz bennem lelki táplálékká. Ezért, ha ez az élet, és kapcsolat súlyosan meglazul bennem, akkor a bűnbánat szentségével helyreállítjuk a kapcsolatot, és akkor már táplálhatom az élet kenyerével. Az Eukarisztiát azért kaptuk, hogy Krisztus jelenléte valóságos legyen népének életében, jelen legyen hozzáállásunkban és értékrendünkben, gondolkodásunkban, beszédünkben és választott életstílusunkban. Fontos, hogy tiszteletet tanúsítsunk Krisztus iránt az Eukarisztia szentségében, de az még fontosabb, hogy engedjük, hogy jelenléte valóságos legyen az életünkben, hiszen ezért adta nekünk az Eukarisztiát. "Példát adtam, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg" (Jn l3,l5). Mindnyájan egyetlen szőlőtőnek vagyunk ágai, egyetlen testnek vagyunk sejtjei: Krisztusnak. Jelenléte valóságának meg kell mutatkoznia abban a módban, ahogyan kommunikálunk egymással, közös gondoskodásunkban és törődésünkben, öltsön az akármilyen formát is. Krisztus jelenléte nem 4

5 valóságos egy olyan közösségben, - legyenek benne az egyének bármilyen vallásosak is - amelynek tagjai idegenek maradnak, sőt, ami még rosszabb, ellenségei egymásnak. Egy olyan közösségben sem tud valóságosan jelen lenni, amelynek energiái és érdekei saját tagjaira összpontosulnak, ahol sem egyénileg, sem testületileg nem tanúsítanak érdeklődést és együttérzést a közvetlen környezet szükségletei iránt, és ahol nem lelkiismereti kérdés az, hogy a közösség, mint keresztény csoport, azért létezik, hogy másokat szolgáljon. Mihelyt Krisztus jelenléte valóságossá lesz egy közösségben, ez a nyitottságában fog megmutatkozni minden ember iránt, tartozzon az akármelyik valláshoz vagy legyen vallástalan, legyen akármelyik faj, nemzet vagy társadalmi osztály tagja, és a közösségnek különös gondja lesz azokra, akiket a társadalom többi része nem vesz figyelembe vagy lenéz. Így a közösség valóban Krisztus jelenlétében, szenvedésében, halálának és föltámadásának erejében fog élni. (Gerard W.Hughes: A meglepetések Istene) Ifjuságpasztorációs szakmai napot hirdettek meg azoknak a katekétáknak és fiatalokkal foglalkozó személyeknek, akik a váci egyházmegyében tevékenykednek. 24.-én délután kor találkoztunk Vácon a Galamb utcában. A rendezvényre Püspök atya és Farkas Laci atya hívott össze bennünket. A program igen tömör volt. A Szentlelket hívtuk imában, énekben és kértük, adja meg számunkra a Világosságot, hogy megértsük, mi az Ő terve fiataljainkkal a jövőben. Az ima több mint fél órás volt, de senki sem érezte hosszúnak. Ezután kértük Jézust, hogy mondja el nekünk, mi az Ő terve. A Lélek jelenlétében elmondhattuk mi magunk is Istennek, miben látjuk mi a lehetőségeket. Ez után következtek a tanúságtételek. Jelen volt Tereza Worowska asszony, aki a Szentjánosbogár közösség alapító tagja Magyarországon. Csáki Tibor monori plébános beszélt plébániájukon jól működő lelkiségről, valamint a mogyoródi Don Bosco nővérek, akik saját óvodával is megáldattak. Bartha Angéla a Karizmatikus megújulásról beszélt és az abban megélt ifjúságot lélekben kibontakoztató kegyelmekről. 5

6 Ezek után nem csoda, ha mindenki elégedetten fogyasztotta az uzsonnát, ami mustáros kenyér és virsli volt. Uzsi után mindannyian kaptunk egy lapot, melyet ki kellett töltenünk. Négy kérdés szerepelt a lapon: 1) Mi az, ami jól működik a plébániámon? 2) Mi az, ami nem működik jól és szeretnénk változtatni? 3) Ha belecsempészhetnénk egy püspöki határozatba a saját elképzeléseinket, akkor mit írnánk bele? 4) Ha korlátlan mennyiségű pénz és csupa szent ember venne bennünket körül, akkor mit valósítanánk meg? 15 kis csoportba lettünk beosztva és körbeszélgetésben ki-ki elmondhatta mit tart legfontosabbnak az egyes kérdésekben. Az idő rohamléptekben haladt és a csoportos beszámolókra alig maradt idő! A lényeg abban állt, hogy a legtöbb ifjúsággal és gyerekekkel foglalkozó megállapította a JÁTÉK fontosságát a közösségekben. Nem csak a vallásos zene, a szent cselekmények (mint keresztút, Szentség-látogatás és Szentségimádás, zarándoklat) az amire fiataljaink vágynak! A szabad idejüket szeretnék minél boldogabban kitölteni! Szeretnének örülni! Fesztelenül szórakozni JÓ helyen! A legtöbb gyermek és fiatal számára nem vonzó, ha valahol a téma mindig Isten. Worowska néni szerint egy gyereknél teljesen természetes, hogy nem feltétlen akar Istenről beszélgetni, hogy ezt megunja és játszani, szórakozni, lazulni akar. Ha nem adunk teret ennek, akkor ezeket másutt fogja keresni és eltűnik a hitélet palettájáról. Elhangozhattak egészen vadnak tűnő gondolatok is, mint pl. hogy a hagyományos hittanóra helyett a gyerekek részképességeinek fejlesztése által kellene a hit alapjait átadnunk. Én a bélyegcserélő bélyeggyűjtő kört vetettem fel, hisz annyi szép keresztény tartalmú bélyeg létezik, említettem a bábszakkör fontosságát, mások az irodalmi szakkört, keresztény verseket, híres magyarok példáját. Mindannyian megállapodtunk abban, hogy a hagyományos hitoktatás vagy ifi hittan nem fogja növelni a fiatalok érdeklődését a hit iránt, sőt örülhetünk, ha a keresztény fiatalok megmaradnak egyetemig, aztán úgyis egyetemi közösségekbe tömörülnek. Ez elkeserítően hangzik, de én nem vagyok szomorú! Mert a megújulás lehetősége szép, mint az új tavasz! Hogyha a hittanórát IKON FESTő szakkörnek nevezzük és gyermekeink ikonok csodálata és másolása közben hallanak a hitünk alapjairól, az szerintem szép és jó és egyáltalán nem csorbítja annak tekintélyét, hogy itt 6

7 valójában vallási nevelés folyik. Sőt, remélhetőleg még inkább élvezik majd az együttlétet! Mert ez a közösségeink alapja: az örömteli együttlét! Sok bölcsesség elhangzott Püspök atya jelenlétében, akit gyakran láttunk mosolyogni, sőt igazolást is adott az ellenőrzőbe, ha kértünk! Gyakran zendült fel taps és kacagás, és néha vicces helyzetek alakultak ki. A papírra vetett gondolatokat Laci atya összegzi és a lényeget Püspök atya elé viszi, hogy a lehetséges változtatásokra adja áldását. Imáitokat kérjük munkánkra és arra, hogy a lehető legjobb süljön ki ebből a tengernyi ötletből! Ha van kedvetek, akkor pedig ti magatok is válaszoljatok erre a négy kérdésre, de ne felejtsétek el előtte hívni és befogadni Isten Szent Lelkét! Márti A legszörnyűbb börtön egy bezárt szív Kérlek, adj egy percet! Csöndesedj el, és emlékezz. Szombat este volt, fél 10 tájt. Mi itthon a televíziók előtt, a Szent Péter téren pedig csaknem félszázezer ember virrasztott és imádkozott a pápáért. Az apostoli palota pápai lakosztályában előzőleg minden ablakban kigyúltak a fények, mintegy előre sejtetve a gyászhírt, amely örömhír volt a mennyek országában. Igen, boldog emlékű II. János Pál pápáról van szó. Lényéről vallották a közelében dolgozók, hogy körében soha nem éreztek feszültséget vagy nyugtalanságot. Még a nehéz és fájdalmas percekben is mindig derűs, és nyugalmat sugárzott környezetére is. Nyugalma mély hitéből és imaéletéből fakadt. Csodálatra méltó volt az az adománya is, ahogyan a fiatalok szívében lelkesedést tudott ébreszteni annak ellenére, hogy a követelmények, melyeket eléjük állított, igen magasak voltak. Csak emlékezzünk. De úgy, ahogy kérte: "Ne féljetek!" 7

8 A TRILÓGIA Munkácsy Mihály ( ) Egyházközségünk művészetkedvelő csoportja húsvéti előkészületként Munkácsy Mihály három remekművét tekinti meg Budapesten a várban április 9- én. Lelki vezetőink - Varga András atya vezetésével - két fantasztikus összejövetelt szerveztek a tárlatlátogatás sikere érdekében. Az atyák a művek vallási vonatkozásait, Földi Péter és Molnár Péter művészek Munkácsy Mihály művészetét, festői zsenialitását tárták elénk, élettörténetét ismertették. A Ferences Rendházban tartott első összejövetelen Munkácsy Mihály munkásságának átfogó bemutatására került sor. A második alkalommal az atyák és a művész urak hozzásegítettek bennünket a Trilógia képeinek jobb megértéséhez. A Trilógia Munkácsy Mihály a passióból, a szenvedéstörténetből az elítéltetést és az ítélet végrehajtásának eseményét jeleníti meg. A passió jelenetek a megváltás fájdalmára figyelmeztetik a hívőket. A Krisztus képekhez Munkácsy jelenet fotókat használt, modell képeket alkalmazott. A képek a nézők számára a Biblia eseményeit magyarázzák. A templomi beszédes képek, freskók a Szentírás különböző dialógusait, gondolatait, üzeneteit közlik. A látszaton keresztül jut el a látogató vagy hívő ember a lényeghez. ( ) Munkácsy Mihály három óriás festménye a Keresztút első és tizenkettedik állomásának eseményét örökíti meg. Krisztus Pilátus előtt (1881) Varga András atya vezette be a trilógia első darabját a Szentírás részeinek ismertetésével. Figyelmünkbe ajánlotta a vallási pert is, amely Kaifás előtt zajlott. Pilátus a császár hatalmát védte nem törődve a hitbeli dolgokkal. A zsidók istenkáromlással vádolják Jézust. A zsidó vallás szerint az istenká- 8

9 romlót meg kell kövezni. A zsidó ember nem ölhet meg senkit, ezért a főpapok az elitéltetést a római hatalomtól várják. Így kerül Jézus Pilátus elé. Munkácsy Mihályt segítette feladatának és küldetésének megvalósításában Hajnal Lajos szécsényi születésű püspök. A felmerülő, hitbeli kérdések megválaszolásában szorosan együttműködtek. A kép az igazság és hamisság ellentétéről szól. Vélemények ütköztetését láthatjuk. A két főszereplő, a hitében erős Jézus és az elbizonytalanodó, esélyeket latolgató Pilátus. A gyűlöletében feldühödött nép és a vádló főpapok a háttérben maradnak. Megjelenik a hatalom arca, a gyűlölet arca és velük szemben a megvádolt Jézus prófétai magasságba tekintő, a bukásban is a jövőt képviselő erő arca. Jézus arcáról leolvasható a hit mindegyik összetevője, az akarat, az érzelem, és a gondolat. A képen sugárzik a fehér szín, a kékvörös színek mellett. Ecce Homo Íme az ember ( ) A történelmi eseményekkel és a törvénykezéssel ismertetett meg bennünket Kozsuch Zsolt atya. A törvénykezés termében állunk. Pilátus megkorbácsoltatja Jézust. A hamis királyság jelképeivel felruházzák, fejére tövisből font koronát tettek, kezébe nádszálat adtak jogarként. Az önkívületbe bűvölt tömegben, az aljas emberi indulatok elszabadulnak, fenyegető öklök, kinyújtott újjak a pusztítást, a dühöt, a kegyetlenséget, a gyűlöletet, az ostobaságot jelenítik meg. A tömegben a hamuszürke arcú Mária János apostollal mintha azt a kérdést tenné fel: A gonosz győz és elbukik a jó? Egy öregasszony kimenekül ebből a fertőből. Egy parasztasszony meggyőződött arról, hogy Ő Jézus, a Messiás! Ebben a mozgalmas gyűlölet áradatban Jézus méltósága megmarad. A fájdalmak embere megveretésében is erkölcsi magaslatot ér el, Ő a legtökéletesebb ember. Pilátus kiszolgáltatja Jézust a tömegnek. Semmiféle bűnt nem találok benne! Pilátus úgy véli, ezzel a kijelentésével kívül maradhat az eseményeken. A reakciókat dokumentálja a kép. A zsidók nem engedik, hogy Pilátus elbocsássa Jézust. A két főszereplő a gyötrelmek Jézusa, az Isten fia, a nem evilági király, az egy igaz ember és a római állami hatalom legfőbb ura, a félelemmel teli Pilátus. Munkácsy Mihály műalkotását belső megindítottság nélkül nem szemlélheti egy néző sem. Munkácsy Mihály ezt a hetvenhárom életnagyságú alakot felvonultató képét hozta el Magyarországra, az ezredéves ünnepélyre. (1896) 9

10 Golgota (1884) Kovács András atya a rabszolgák kivégzési módjaként elfogadott keresztre feszítésről beszélt. Jézust latin keresztre feszítették, a latrokat a tau vagy egyiptomi keresztre. Van még András kereszt, Y kereszt. A felfeszített ember, fulladásos halált hal a kereszten. Halálba segítés módja a lábszár eltörése, a szív átszúrása. Munkácsy Mihály Golgotája Rembrant Éjjeli őrjárata óta a legmegrendítőbb, világszínvonalú, magyar alkotás. A trilógiából a legszebb. ( ) Alkonyi a kép, vöröslő az égbolt, nyomasztó a sötétség. Diadalt ül a gyűlölet. Krisztusra esik a fény és megvilágítja a három asszonyt, a hóhért és a szakállas férfit. Nincs dicsfény, de Jézus arca átszellemült. Elvégeztetett! Miért hagytál el engem? szinte hallhatjuk. A lángész alkotta alkotásban Jézus a legyőzhetetlen eszme hatalmát testesíti meg. Istenség és emberség egyszerre mutatkozik meg. Munkácsy műve klasszikus alkotás, láttat. Munkácsy Krisztusa valóságos, nem irreális, egy elcsigázottságában is dicső és szép férfit láttat, aki nem menti életét, nem mondja, hogy nem vagyok az Isten fia, hiszen a megváltás felelősségét nem adhatta le. A főpapok nem értik, lehetséges az, hogy egy ember nem menti magát? Egy századost látunk, aki szerint Jézus az Isten fia. Egy arab, nomád lovas, aki fehér lovon ül, mintha egy másik idősíkból, az idők végén a feltámadás tényét jelezné. Eszközökről is volt szó, a dárdákról, a létráról, a láncokról, a szegekről. A képek megtekintésekor az alkotói indulatról is kaphatunk képet. Az alkotás folyamatának eseményeire is derülhet fény a képek megtekintésekor. Besűrűsödhet a levegő egy egy óriás kép előtt, bizonyos derengés, egy kósza gondolat, akár isteni teremtőerő csíra is megmutatkozhat, ami csak a nézőben valósulhat meg. Belénk is költözhet a kép. Mi is lehetünk szereplők. Kivel tudunk azonosulni? Ki az, akin megesik a szívünk? Melyik jelenet űz ki a teremből? Általános megállapítás, hogy csendre, gondolkodásra, érzelmi azonosulásra késztetnek a képek. Munkácsy Mihályt már életében nagy megbecsülés övezte, munkáját az egész világ nagyra értékelte, New Yorkban úgy ünnepelték, mint Kossuth Lajost. A kiváló felkészítést megköszönve reméljük, a jó tárlatlátogatás mellett felemelő hitélményben is lesz részünk. Oltvölgyi Béláné (Hely szűkében a cikk egy része nem került be az újságba, így az írás teljes terjedelmében honlapunkon olvasható. A Szerk.) 10

11 MEGZAVARHATATLAN BOLDOGSÁGUNK A mai ember csak úgy tudja elképzelni boldogságát, hogy azt ne zavarja semmi. Ha cipőjében egy kicsiny kavics nyomja lábát, már nem lehet zavartalanul boldog. Ha száz forinttal kevesebbje van, akkor sem. És mert csak úgy tudja elképzelni boldogságát, hogy az zavartalan boldogság legyen ezért boldogtalan, mert ilyen nincs. Nincs! S ezután vágyik; ez a»kék-madár«, amit kerget, de hiába. Legalábbis ott nincs, ahol keresi. Jézus ezt a»zavartalan boldogság«- fogalmat restaurálja, és e helyett valami különleges boldogságot ajánl fel a tanítványoknak a megzavarhatatlan boldogságot. Míg a legtöbb ember a zavartalan boldogság után vágyik, Jézus azt mondja: Én ennél többet adok! Aki az én tanítványom, annak olyan boldogságot ajánlok fel, amit nem lehet igazán megzavarni. Legfeljebb csak»megfodrozni«lehet, úgy, mint az óceánok felszínét, ahol a legszörnyűbb vihar is csak húsz harminc méterre mozgatja meg a víztömegeket. Így a hívő emberek életének a felszínét is»megfodrozzák«az élet napjai, órái, viharai: ideges is lesz, talán kapkod is, vagy indulatba jön de a dolgok mélyén és mögött a megzavarhatatlan boldogság él. (Részlet Gyökössy Endre: Kulcs a boldogsághoz című könyvéből Ifjúsági Szösszenetek A március hónap szerintem elég bulis volt a Kör-nek.és új emberek is érkeztek, ja és sokat ünnepeltünk. (: A hónap elején kb. 25 -en Lelkigyakorlatra mentünk Egerbe, amit Pici atya szervezett nekünk. Én nagyon jól éreztem magam, mert jó közösségben nagyon jól elvoltunk. Volt szentségimádás, szentmise, 1 és fél óra csönd, Bibliai részek előadása, császkálás a városban, éjszakai duma-parti, jó kis kert, vicces játékok... vagyis minden, ami a jó kedvhez kell. :) És azt hiszem, sokan éreztük, hogy az Istennek 10-esek vagyunk'. 11 Sajnos a berceli ifjúsági találkozóra nem tudott mindenki eljönni, de azért így is jó volt. Furcsa, hogy a találkozó közösségén belül mi itt is egy kisebb közösséget alkottunk. A találkozó témája a házasság volt, amit meggyőzően mutattak be nekünk. Az idő "kicsit" szeles volt és majdnem megfagytunk, de a süti kárpótolt. Hazafelé az utat végig énekeltük...szerintem csak a busz zúgása miatt hangzottak a dalok hamisnak :D ((vagy tényleg az volt?!)) Luca

12 . NAGYCSÜTÖRTÖK Szent József Plébánia:18:00 Főplébánia:17:30 Somoskőújfalu:17:30 19:00-21:00 Virrasztás, a liturgia után NAGYPÉNTEK Szent József Plébánia: Keresztút majd a liturgia:14:30 Főplébánia: 10-kor keresztút, a Liturgia kezdete:17:30 Somoskőújfalu:17:30 Keresztút, majd a liturgia kezdete: 18:15 NAGYSZOMBAT Főplébánia Szentsír látogatás 9:00 18:00 óráig Szent József Plébánia:20:00 Főplébánia:20:00 Somoskőújfalu:19:30 HÚSVÉTVASÁRNAP Szent József Plébánia: 8:30 Somoskőújfalu: 8:30 Főplébánia: 10:00 Baglyasalja: 11:00 Főplébánia:17:30 Mindenkinek kegyelmekben gazdag, boldog és békés húsvéti ünnepeket kívánunk! Képviselőtestület tagjai, Szerkesztőség, Káplán atyák és a Plébános atya! Kedves Olvasóink! Egy újságunk önköltségi ára kb Ft. Ezért kérjük, hogy aki teheti, adománnyal segítse megjelentetését. Az adományokat abba a perselybe helyezhetik, ahonnan az újságok is elvehetők. Szeretettel ajánljuk olvasóink figyelmébe honlapunkat: Legközelebbi számunk májusban jelenik meg. Kiadja a Salgótarjáni Főplébánia, a kiadványért felelős szerkesztő Varga András plébános. 12